53. évfolyam, szám 700 Ft. PumpMeter szivattyúfelügyeleti egység a KSB-tõl. Átlátható szivattyúüzemeltetés

53. évfolyam, 2010. 8. szám

PumpMeter szivattyúfelügyeleti egység a KSB-tõl. Átlátható szivattyúüzemeltetés.

700 Ft

TARTALOM

www.technikamagazin.hu KRÓNIKA

Megjelenik havonta Fõszerkesztõ: Dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Fõmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztõség: Cím: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu

Veszélyes löszfalak Magyarországon

2

Új szakképzési rendszert terveznek

2

Robottechnika a szakközépben

2

GAZDASÁG Egy kis hazai?

3

GÉPIPAR

Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-201-2480

Kiesõ idõ csökkentése

4

Komplex famegmunkáló gépek

6

Hatékony motorvezérlés Ethernet Powerlink hálózattal

8

A Sandvik Coromant és a Precorp együttmûködése a kompozit

Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Felelõs kiadó: Horváth László Terjesztés: Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367

anyagok megmunkálására összpontosít

9

CAD/CAM/CAE/3D PTC productView

10

INFORMATIKA

A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza.

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

Termelékenység-növelõ adattörténeti szoftverek

11

Élõ modell alapú megközelítés az adatközpontokban

13

Villámlás-szimulációs szoftver

12

giA: 240 millió órát szörfölünk havonta

14

Nemzetközi díjak a Microsoft legjobb magyar partnereinek 15

SZABADALOM

E

SZÁMUNKBAN SZEREPLÕ

MSZH: szerzõi jogvédelmi feladatok

TÁRSASÁGOK

Borpus Energoexpo Euroblech

16

ÉLELMISZER 7

Étrend-kiegészítõk: tisztázatlan piac

KÖRNYEZET

B3 8

17

Szén-dioxid kvótát a vulkánoknak?

18

Az ismeretlen Balaton 2.

19

Horn

B4

Igus

4-5

KSB

B1

MAVIR

21

Vértesi Erõmû – mégis lehet jövõje?

20

Ruukki

B2

Folyamatos energiapolitika

22

Tooltechnik

7

Tusa-Transz

7

Westa-T

7

ENERGETIKA

ÛRKUTATÁS Égi kutatások földi haszonnal

23

KRÓNIKA

VESZÉLYES LÖSZFALAK MAGYARORSZÁGON A löszfalak az egyik legkomolyabb geológiai veszélyforrást jelentik Magyarországon – reagáltak a szakemberek az utóbbi idõben egyre gyakoribb, halálos baleseteket is okozó löszfalomlásokra. Ezek veszélyt jelentenek a lakóházakra, de a Tihanyi apátságtól kezdve számos ipari létesítmény, vasútvonal is kárt szenvedhet, ha megindulnak. A löszt a jégkorszak hagyta itt a kõzetek törmelékké felaprózásával, de a több tízezer év alatt a nagymennyiségû por kiülepedése is növelte mennyiségét. Azóta a megtartó növényzet „kirohadt” belõle, ma minden köbméter lösz fele gázokból áll, tehát a víz hatására könnyen málik, a partfalakon lecsúszik. Hazánkban a Duna nyugati partját és a Balatont körben borítja. A manapság beköszöntött csapadékosabb idõjárás növeli veszélyességüket, amit csak a rézsûépítés és a talajmegkötõ növényzet telepítése csökkenthet. Például a Dunaferr, tanulva az 1964. évi katasztrófából, amikor millió köbméternyi löszfal indult meg a várostól a Duna felé, hat kilométer hosszan, összesen 170 hektáros védterületet létesített betonból és növényzetbõl, közöttük nedvszívó jegenyékbõl, a Kertészeti Egyetem erõs gyökérzetû fûkeverékébõl. A löszfalból nyolc kút emeli ki a vizet éjjel-nappal. Jelenleg a városi víztorony „megtámasztásán” dolgoznak a terület ilyen megerõsítésével. A helyiek, a gyár garantálja erre a pénzt, az állam másutt már kevésbé. Pedig míg tavaly összesen 114 löszfali káreseményt jeleztek, idén július 15.-ig már 400-at.

2

Technika 2010/8

Új szakképzési rendszert terveznek A jelenlegi 9.-10. osztályos közismeretis, pályaorientációs évfolyamok után kezdõdõ szakképzés helyett már az általános iskola után indulhatna a szakmák oktatása, hogy 17 éves korukban már képzett szakmunkásokat nyerjünk – hangzott el Czomba Sándor NGM-államtitkár tájékoztatóján augusztus 10-én. – A kormány azt is meggondolandónak tartja, hogy a fiatalok ezután még egy évet gyakorlati képzésben vegyenek részt a munkahelyeken, így a korábbi öt év helyett négy év alatt szerezhetnének szakmunkás-bizonyítványt tette hozzá. Ezt a gazdaság vészes szakmunkáshiánya indokolná, hiszen a munkanélküliek és az inaktívak táborában 900 ezren semmilyen szakképzettséggel sem rendelkeznek. A szakképzéshez a vállalatokat is jobban kell ösztönözni – mondotta az államtitkár. Mint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is aláhúzta a tájékoztatón, folytatni kell az európai modell szerinti tanulószerzõdések gyakorlatát.

Amióta ez a kamarához került, 2001 óta hatezerrõl ötvenezerre nõtt a tanulószerzõdések száma. A szakképzés átalakítása nem vonatkoztatható el a munkahelyek helyzetétõl – mutatnak rá mások. Jelenleg is igen sok kezdõ szakmunkás nem juthat álláshoz: évek óta a munkanélküliek 6-12 százaléka pályakezdõ. A munkaügyi központok számos módon segíthetik elhelyezkedésüket, ha – igaz, a fiatalok pénzbeni támogatást nem kapnak - mégis e központokban regisztrálódnak. Például hozzájuthatnak startkártyához, aminek birtokában foglalkoztatási támogatáshoz jutnak az õket foglalkoztató vállalkozók, meg munkatapasztalat-szerzés címén támogatott a frissen végzettek felvétele a központokon keresztül. Ám döntõ változás csak egy egészségesebb foglalkoztatási és képzési rendszertõl, a szakmunkás-lét presztízsének, karrier-kilátásainak javításától, az oktatás iskolai és vállalkozási színvonalának emelésétõl várható el – hangsúlyozzák a szakértõk.

Robottechnika a szakközépben A hazai szakemberképzésnek egyik fontos hátterei a térségi integrált szakképzõ központok, a TISZK-ek. Közöttük a szakképzés korszerûsítésében tevékeny szerepet játszik a Dél-Budai TISZK, amely az elsõk között építi tananyagba az u.n. önjáró autonóm mobil robotok elõállítását, használatát és karbantartását. A korábban csak a szakkörök, hazai és nemzetközi versenyek, iskolánkívüli bemutatók programjában szereplõ robottervezés ezzel bevonul az oktatásba: a Dél-Budai TISZK-hez tartozó öt társiskolába az Öveges, a Mechatronikai. a Fáy, a Kossuth és a Budai Szakközépiskolába. Itt már önálló tantárgyként fog

szerepelni a robottechnológia. A tantárgy-és taneszközfejlesztés során a játékpiacról ismert Lego Mindstroms NXT oktatócsomagot tették alkalmassá egy egységes alapozó tantárgy metodikájának kidolgozására és bevezetésére. E terv megvalósításához az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az EU 100%-os támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával – pályázati úton elnyert – 226 millió forint felhasználásával nyílt lehetõség. A robottechnika oktatásában elért eredményeit a szakközépiskola prezentációkon mutatja majd be a hasonló profilú TISZK-ek számára.

GAZDASÁG

Egy kis hazai? Érthetõ, ha a gazdaságunk állapotáért aggódók közül sokan az ismerteken kívül új okokat is keresnek az ország nehézségeire. Azonban ezek között néha vitatható magyarázatok is szerepelnek. Mintha nem lenne elég, hogy nálunk a munkát magas adók terhelik, hogy a több száz ezer kis- és középvállalkozás alultõkésített, nem tud beruházni, hogy szinte minden reálszakmában nagy a munkaerõhiány, hogy a cikk-cakkos gazdaságpolitika gyakran a minimális kiszámíthatóságtól is megfosztotta a piaci szereplõket, most még találnunk kell valamit, amire bajainkért ráhúzhatjuk a vizes lepedõt. Ez a valami pedig – egyesek szerint – a hazánkban mûködõ külföldi cégek ipari túlsúlya. KÜLFÖLDIEK RÉSZARÁNYA Az a gazdasági kép, amely ma Magyarországon csak külföldi vállalatokat láttat, amelyek csupán beszállításra kárhoztatnak bennünket, nem csak hiányos, de igaztalan is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint nálunk jelenleg a külföldi tõke súlya 53 százalék, van iparág, ahol ennél kevesebb, van, ahol ennél több, mint például a feldolgozóiparban vagy a gumi- és mûanyagiparban. Ám ez az arány évtizedek alatt alakult így, miután a rendszerváltozáskor a legyengült magyar ipart „leváltották” a másfél millió munkahely megszüntetésével, a magyar ipar zászlóshajóinak csõdbekergetésével. Így az állami vállalatok részaránya az 1992. évi 57,9 %-ról 1998-ra 10,6 %-ra: a külföldi tulajdonú üzemeké ugyanez idõ alatt 10,1%-ról 39,1%- ra változott. A folyamat természetesen ma is tart, hiszen a magyar ipar árbevétel-

ének és nyereségének egyharmadát, az export felét produkáló 100 legnagyobb vállalat között 63 külföldi, 14 állami, 9 hazai és 6 alkalmazotti tulajdonban van, 8-ban pedig nincs domnáns tulajdonos. Számítás kérdése tehát, hogy a 37%-os magyar részarány egy kis hazai csupán? „PATRIÓTA” GAZDAAkinek ez nagyon kevés, gondoljon a „patrióta” gazdaságpolitikájáról híres Franciaországra, ahol az 1988. évi 10 százalékról 2003ig 44 százalékra nõtt az idegen vagyontulajdon az iparban. Nos, mint nálunk, ott is közbejött valami, ami miatt szükség lett a külföldi tõkére. Az történt, hogy a II. Világháborút követõ államosítási hullám sok kulcsfontosságú szektort csõdbejuttatott és 1986-tól reprivatizálniuk kellett a legnagyobb 20-25 céget. Közöttük olyanoknak, mint az Alcatel, a Saint Goben, a Société Generale, a Paribas, a Suez... és késõbb például a Renault. Ezek kénytelenek voltak szavazatnélküli részvényeket kibocsátani, amelyeken természetesen kaptak a külföldi befektetõk is. De közvetlen versenytársaink sem panaszkodhatnak – nem is teszik – a külföldi tõke magas arányára, hiszen az egész közép-keleteurópai régióban a külföldi cégek vesznek részt a legnagyobb arányban a feldolgozóipar tõkéjében, beruházásaiban, értékesítésében, de például az u.n. exportintenzitásuk is felülmúlja a hazai cégekét.

A

FRANCIA

SÁG

TERMELÉKENYEBBEK, SZABÁLYOBár így sem lebecsülendõ a külföldi vállalatok részaránya a foglalkoztatásban (a francia példánál maradva, csak a külföldiek között ötödikként jelenlévõ francia cégek, mint az EDF, a SanofiSABBAK

Aventis, az Auchan, a Gaz se France és a Suez 54 000 magyar alkalmazottat foglalkoztat ), mégis a foglalkoztatásban kisebb a szerepük, mint más területeken. Ez azzal is összefügg, hogy náluk a hazai tulajdonú vállalatokénál magasabb a termelékenység. A vizsgálatok megállapították, hogy egy magyarországi külföldi vállalat dolgozója 3,4-szer annyi hozzáadott értéket állít elõ, mint a hazai cégek, de Csehországban is 2-szer annyit. Azt sem volt nehéz megállapítani, hogy a külföldi társaságok nem kerülnek el adót, nem alkalmaznak illegálisan munkaerõt, gazdálkodásuk nyomonkövethetõen nem készpénzalapú. HELYZETBEHOZNI A HAZAIAKAT Mindennek nem mond ellent az igény, hogy jobb helyzetbe hozzuk a hazai, magyar tulajdonú vállalatokat. Ez egyébként az itt letáborozott idegen (?) társaságok érdeke is, hiszen nekik is szükségük van magyar partnerekre. Ahelyett, hogy az õ rovásukra próbálnánk meg felhozni a mi vállalkozásainkat, ebbe a folyamatba lehetne õket jobban bevonni. Viszont, hogy ne legyünk csupán beszállítói a multinacionális cégeknek – amelyeknek egyébként egy fejlett high-tech ipart is köszönhetünk ! – az attól függ, sikerül-e helyes adópolitikával feltõkésíteni a magyar üzemeket és kiválasztani a világgazdaság azon szeletét, amihez van megfelelõ oktatásunk és elegendõ hatékony üzemünk. Sokkal inkább azt kellene keresni és nem bûnbakokat. K. F. Technika 2010/8

3

GÉPIPAR

Gyorsan szerelhetõ tömlõcsomag a robotipar számára

Kiesõ idõ csökkentése Az energialáncok gyártására szakosodott kölni igus GmbH „Triflex R“ robottartozék-csomagja 200-nál jóval több alkatrészt tartalmaz, melyekkel a nagy hegesztõrobotoktól kezdve a kis raklapozó robotokig mindenféle alkalmazás lefedhetõ. Az „Automatica“ szakvásáron a vállalat most új, még nagyobb stabilitást és biztonságot nyújtó csatlakozási mechanizmusokkal jelentkezett. Ide tartozik például az ütközõrendszer, mely négyszer nagyobb hajlítási sugár terhelhetõséget tesz lehetõvé. A hullámtömlõk megtörhetnek és elszakadhatnak. Erre fejlesztette ki az igus a „Triflex R” 3Denergialáncot robot-gyártók és robot alkalmazók számára. Ez három kiviteli formában létezik. Az elsõ a zárt kivitel, mely a vezeték védelmére szolgál durva alkalmazási körülmények, pl. hegesztési fröccs-cseppek, forgácsok és pi-

Vezetékek villámgyors kicserélése: „Triflex R“ energialánc, itt az „Easy“-változatban. A vezetékek egyszerûen kézzel vannak a láncba benyomva, így mindig hozzáférhetõk kívülrõl. Ez lerövidíti a javítási munkálatokat és lecsökkenti a robot kiesési idejét.

4

Technika 2010/8

Nincs hurokképzõdés, nincs vezetékfeszülés: „Triflex R“-tömlõcsomagok a kölni igus GmbH-tól, a robotipar összes alkalmazási esetéhez.

szok esetén. Másodszor itt a raktárról szállítható, könnyen kezelhetõ, különösen gyorsan szerelhetõ „Light”-változat. Harmadikként pedig az „Easy”-változat, melynél a vezetékeket kézzel lehet a láncba benyomni. VEZETÉKEK NYOLULT

MEGVEZETÉSE

GEOMETRIÁK

BO-

MENTÉN

Egyedi elemekbõl álló moduláris felépítése révén a többdimenziósan mozgatható robot-energialánc mindenkor a hosszhoz igazítható. Megrövidítése és hosszabbítása lehetséges bármely tetszõleges helyen. A nagy húzószilárdságot az úgynevezett „trailer-elv” segítségével érjük el. Az egyes elemek nem zavaró acélhuzalokkal vannak egymással összekapcsolva, hanem úgy, mint egy gépkocsi-utánfutó csatlakozó (golyó-csésze-elv). Ez a golyóformájú kiképzés biztosítja a mozgathatóságot minden irányban. Lánctagonként kb. +/- 10°-os elfordulás lehetséges. Ez elõsegíti a vezetékek bonyolult geometriák mentén történõ megvezetését. NINCS

HUROKKÉPZÕDÉS,

NINCS

Ehhez jön még egy meghatározott mozgás-szabadság mindhárom térirányban. A haj-

VEZETÉKFESZÜLÉS

lítási sugár minden irányban azonos, ami szintén pozitív hatású a lánc, a vezetékek és tömlõk élettartamára. Továbbá rugópálca-modulok alkalmazásával mindig egy irányított elõfeszítést produkálunk. Így – horgászbothoz hasonló – automatikus visszahúzó mechanizmusokat lehet megvalósítani és nem fordulhat elõ hurkolódás és vezetékfeszülés a robotfejnél. Továbbá speciálisan szûk térben történõ robot-alkalmazásokhoz kínálja az igus a „Triflex RS” rendszert, mellyel az energialánc helykímélõ módon a robotkarral párhuzamosan van megvezetve. Ez közvetlenül felszerelhetõ a roboton lévõ összes rögzítési pontra. A széles körû programot végül íves védõk, gyorscsatlakozó-rendszerek és szinte valamennyi robothoz alkalmas bekötõ modulok teszik teljessé. MINDIG HOZZÁFÉRHETÕ VEZETÉAz „Easy”-változathoz kapcsolódóan az igus az „Automatica“ vásáron két központi újdonságot mutatott be. Az „Easy”-kivitelnél a vezetékek és tömlõk – melyek egyszerûen be vannak nyomva a láncba – mindig láthatók és kívülrõl hozzáférhetõk, hogy szervizelés esetén egyes vezetékeket vagy akár KEK

GÉPIPAR

Új csapos csatlakozás („CVersion”). A lánctagokat itt egy gömbcsukló kapcsolja össze a formazáró erõátvitel érdekében.

gömbsüveg-kalotta és bekattanó csap – történik, ami formazáró erõátvitelt biztosít. A lineáris húzóerõfelvétel tovább nõ 4.000 N-ra. Az energialánc most még nagyobb torziós erõket kompenzál. ÚJ:

ÚJ: 50

SZÁZALÉKKAL NAGYOBB

HÚZÓSZILÁRDSÁG Mindenek elõtt az „Easy Triflex R“ a 100-+as méretben azonnal kapható csapos csatlakozású (ú.n. „C-Version”) zárási móddal. Ezzel a lánctagok könnyûszerrel szerelhetõk össze és szét. A lánctagok csatlakoztatása egy gömbcsuklón keresztül –

STABI -

Másodsorban az „Easy Triflex R” egy tovább javított ütközési rendszert kínál egy plusz ütközés (az úgynevezett „BVersion”) révén. Ez akár négyszer nagyobb rádiusz-stabilitást biztosít, hogy a robotkar igen bonyolult és nagyon szûk mozgásainál még nagyobb erõket tudjunk felvenni és közben megvédjük az összes vezetéket. A golyós-csészés csatlakozás kialakítását ezért módosítottuk a rendkívül kemény alkalmazásokhoz, ahol nagy gyorsulások és igen nagy sebességek vannak. A négyszeresére növelt hajlí-

LABB

az egész tömlõ/vezeték-csomagot villámgyorsan ki lehessen cserélni. Ezzel a megoldással lerövidülnek a karbantartási munkálatok és lecsökkenek a robot kiesési idõi.

NÉGYSZER

Ugyancsak új: plusz ütközés („B-Version“) az akár négyszer nagyobb rádiusz-stabilitás érdekében. A golyó-csésze-csatlakozás kialakítását e célból módosítottuk.

tási sugár terhelhetõséget az igus kölni laborjában elvégzett számos teszt igazolta. KAPCSOLAT: igus® Hungária Kft. 1149 Budapest, Mogyoródi u. 32. Phone 1/306-6486 Fax 1/431-0374 [email protected] • www.igus.hu

GÉPIPAR

Komplex famegmunkáló gépek Az európai gépgyártó KKV-k a 2009-es válságos év után a termék- és folyamat-innovációban keresik a kibontakozás útját, és „házon belül” igyekeznek megoldani az általuk alkalmazandó K+F gyakorlati kérdéseit is. Az új uniós taktikát alkalmazva járt el a famegmunkáló gépeket és rendszereket elõállító olasz Comec Group is, amelynek vezetõsége a krízis hatására külön részlegeket hozott létre a speciális számjegyvezérlésû és a darabolást és marást végzõ gépek elõállítására, a fúró- és horonyvágógépek és rendszerek, valamint a csiszológépek gyártására. Az említett részlegek munkáját a technikai asszisztencia és szervizelés egészíti ki. A székek és ágyak gyártására szolgáló gépek kínálatát a szekrényajtók, fiókok és bútoralkatrészek, ablakkeretek, heverõk, lépcsõk

Fúrást és marást vágzõ megmunkálóközpont

és korlátok, valamint további más szoba- és kerti bútorok, illetve fából készült csomagoló anyagok megmunkálására szakosodott komplex gépekkel egészítették ki. A válság által sugallt további újítás, hogy a famegmunkálásra szakosodott gépek elõállítása mellett a 36 embert foglalkoztató vállalat technikusai speciális célgépeket is terveznek a piac igényei szerint. INNOVATÍV TERVEZÉS ÉS KUTALényeges szempont a tervezésnél a gépekrõl szóló (2006/42/

TÁS

6

Technika 2010/8

Kettõs zárolású rendszer

SMC mágnesszelepek

CE) új európai irányelv betartása, ugyanis eszerint a gépet a dolgozók biztonságát figyelembe véve kell tervezni és gyártani. Emellett az indokolatlan leállási idõ kiküszöbölése, valamint a sokoldalú alkalmazás és a pontos megmunkálás szempontjainak az érvényesítése a sorozatgyártásnál és az egyedi gépek elõállításánál egyaránt fontos. Az új anyagok és technológiák mellett a minõségi alkatrész-beszállításról is gondoskodnak. Mechanikai szempontból a famegmunkálást megkönnyítõ innovatív megoldásokat vetnek be. Ezek közül lényeges a forgóváz/sín mozgatását elõsegítõ rendszerek, a munkadarabok zárolására szolgáló vákuumos rendszerek, a nagy sebességû feldolgozásra szánt lineáris motorok, valamint a nagy erõsségû mágneses befogótüskék alkalmazása. Az elektronika területén a CNC, egyes területeken pedig a PLC is szerephez jut. Az utóbbi idõk tendenciáit követve, optimalizálják a jelútvonal-kezelést, majd soros mágnes-szelepeket és Can-bus kommunikációs proto-

kollokat állítanak hadrendbe – az utóbbi modulok csökkentik a kábelezésre szánt idõt. Az új generációs CAD-rendszerek, a Solid Works és elektromos CAD-állomások alkalmazását a See Electrical Expert rendszerek egészítik ki, míg a CADrendszerek koordinálását a PDM DBWorks végzi. INTELLIGENS PNEUMATIKA A famegmunkáló gépek automatizálását újgenerációs SMCalkatrészekkel oldják meg, amelyeket minden gépnél felhasználnak. Az SMC-alkatrészek közül az FRL-csoportok, a folyamatszelepek, a csõszerelvények, a sebesség- és nyomásszabályozók, a kar nélküli hengerek és a forgóhengerek, valamint a lineáris átalakítók alkalmazása említendõ. Az alkatrészek közül az SMC MU ovális dugattyús hengerét 25 és 63 mm-es átmérõ és 300 mm-es löket jellemzi. Az elliptikus dugattyú kitûnõ oldalsó zárolást tesz lehetõvé, így több ilyen dugattyú egymás melletti felszerelése is teljes biztonsággal megoldható, anélkül, hogy a rudak különbözõ szögbeli elhajlása megtörténne. Újabban már beépített mikro-szenzorok akadályozzák meg a löket végén a rudak túllendülését. Az SMC-alkatrészek tág teret kapnak a ki- és berakodó rendszereknél, a munkaszigetek zárolásánál, a sebességszabályozó és a szállítási rendszereknél. A különleges munkafolyamatokra tervezett célgépeknél SMC-alkatrészek segítségével az adott konkrét helyzetekben oldják meg a folyamatszabályozást, a biztonsági célú sebesség-szabályozást, illetve a lineáris átalakítók ellenõrzését. Békés Sándor

Borpus Vegyestermékkörû Nagykereskedelem Borpus Kft. 1108 Budapest X., Kozma utca 4. Telefon: 30/ 378-1069 Telefon: 1/ 260-8012 Fax: 1/ 260-8012 Email: [email protected] Kapcsolattartó: Borostyán Béla Márkák: Lady, Gaby Tevékenységek • óvszerek • mûanyag termékek • mûanyagáru • háztartási cikkek • nagykereskedelem • kefék széles választéka • mûanyag háztartási eszközök • gumigyûrûk • gumikesztyûk

Tusa-Transz Kft. 2421 Fejér megye, Nagyvenyim, Kölcsey út 4. Telefon: 30/ 343-2727

Kapcsolattartó: Antus Imre Tevékenységek • belföldi teherszállítás • belföldi fuvarozás • belföldi szállítmányozás • teherszállítás • közúti teherszállítás • belföldi árufuvarozás • fuvarozás

Technika 2010/8

7

GÉPIPAR

Hatékony motorvezérlés Ethernet Powerlink hálózattal Költségcsökkentõ csomagológépet dolgozott ki a svájci Carbo-Link cég, amelynek köszönhetõen Ethernet Powerlink hálózattal kompatibilis egyetlen vezérlõ öt tengely mozgását képes koordinálni. A Svájci Szövetségi Anyagkutató Intézet kutatói által 2000-ben alapított Carbo-Link a legkönnyebb súlyú, nagy igénybevételre szánt szénszálas csöveket és rudakat gyárt – például a hajózásban és a repülõgépiparban alkalmazott – emelõ berendezésekhez. Mivel egyre drágábbak lettek az elõállítási költségek, a kutatók saját csomagológépet hoztak létre, hogy olcsón csomagolják be a szénszálas csöveket, 14 méternél is hosszabb rudakat állítva elõ. MOTORVEZÉRLÉS NAGY SEBESSÉA saját fejlesztésû csomagológép létrehozásának az is célja volt, hogy a szénszálak csomagolása közben pontosan ellenõrizzék a szálak tájolását. Így döntöttek a Powerlink-hálózattal kompatibilis vezérlõ és Baldor meghajtók alkalmazása mellett. Az olcsó anyagköltségû, a rugalmasan, pontosan, valamint gyorsan végezhetõ mûveletek kivitelezésére szolgáló gépnél az öt motortengely vezérlését csak nagysebességû hálózattal oldhatták meg, hogy ne legyen szükség egy második vezérlõ beállítására. A hagyományos konstrukciójú vezérA Powerllnk hálózat lõk közül egy sem csökkentette a csomagovolt alkalmas a GÛ HÁLÓZATON

lógép költségeit

8

Technika 2010/8

Két szervomotor vezérli a szénszálak csövekbe való csomagolását Egy szervomotor ellenõrzi a szénszálak csomagolását

komplex feladat kivitelezésére. A Powerlink segítségével egyszerûsödött a huzalozás, és a vezérlõ mérete a szokásosnál kisebb lett. VERSENYKÉPES TECHNOLÓGIATÁRSÍTÁS A Powerlink NextMoveval és a Baldor 100 meghajtóval kompatibilis vezérlõ rugalmasan felhasználható, nagy teljesítményt nyújtó technológiát eredményezett. A 100 Mb/s-os Ethernet hálózat egyesült a nagy teljesítményû DSPvel, így egyetlen vezérlõvel a géphez szükséges I/O összetevõk mellett akár 16 interpolált tengely ellenõrzése is kivitelezhetõvé vált. A hálózat belsõ zajmentessége a nagy teljesítmény mellett a 14 métert meghaladó hosszúságú rudak csomagolására is alkalmassá tette az új gépet. A csomagológép precíziós acélkerettel rendelkezik, míg a csomagolandó szénszálakat a gép egész hosszában egy mobil berendezés szállítja a megfelelõ helyre. Két olyan szervomotorral ellátott tengely szinkronizálja a csomagolási mûveletet, amely átkonfigurálható kötél- és rúdszerkezetek létrehozására, vagy arra, hogy csõszerû alakzatokat csavarjon a hajlító tüskék köré. A már említett mobil szállítóberendezés mozgását további két szervomotoros tengely segíti: az egyik a szénszálak oldalirányú mozgását

szabályozza, míg a másik úgynevezett „rotációs szemként” vezérli a szálak forgását. Az ötödik tengely a gép egész hosszában a berendezés lineáris mozgását vezérli. Az említett vezérlõk és Baldor meghajtók Powerlink technológiával történt láncolt összekapcsolásával jelentõsen csökkent a létrehozott rendszer súlya, mérete és a leállások száma. A vezérlõ rendszert a gép végén egy kis tartályba helyezték el. GÉPAGY RUGALMAS SZOFTVERREL A forgómozgás precíziós ellenõrzésére a csomagológépbe beépítettek egy széles skálájú programozást biztosító rugalmas szoftvert, amelylyel például még egészen kicsi átmérõjû, alig 0,15 mm-es fallal ellátott – a repülõgép-gyártásban alkalmazott – csöveket is létre lehet hozni. A gép motorellenõrzésére a Baldor által kifejlesztett „Mint” nevû programnyelvet használják, amelynek lényege, hogy kulcsszavakat használ a motor közös mozgásainak a vezérlésére. A „follow” és a „vectora” kulcsszavakkal például az összes tengely egyszerre történõ szinkronizált, meghatározott sebességen való mozgását kódolják. A szakemberek szerint a saját kernellel rendelkezõ többtengelyes mozgásvezérlõ következõ alkalmazása egy 50 méteren mozgó gép lesz, amely még a jelenleginél is szélesebb körû alkalmazási skálát tesz lehetõvé. Békés

GÉPIPAR

A Sandvik Coromant és a Precorp együttmûködése a kompozit anyagok megmunkálására összpontosít A Sandvik Coromant és a Precorp Inc. együttmûködési megállapodást kötöttek annak érdekben, hogy közösen nyújtsanak megoldási szolgáltatásokat a kompozit anyagok megmunkálása terén.

A Sandvik Coromant és a Precorp egyedi termékeket állít elõ a PCD (polikristályos) erezéses technológia és az innovatív keményfém megoldások felhasználásával.

Partnerekként a Sandvik Coromant és a Precorp egyedi termékeket fog elõállítani a PCD technológia, az innovatív keményfém megoldások, valamint a kompozit iparágban szerzett gyakorlati tudás felhasználásával. A PCD betét technológia precíziósan szinterelt PCD-betétet épít a vágóél hornyába, javítva a szerszám minõségét és hatékonyságát. Az együttmûködés szavatolja, hogy a Sandvik Coromant és a Precorp innovatív megoldásokat fejleszt ki, és megerõsíti a gyémántalapú forgácsolószerszámok szerepét, különösen a gyors ütemben növekvõ kompozit légiipari szegmens területén. A Sandvik Tooling a 2008-as év folyamán megszerezte a Precorp Inc. részvényeinek 49%-át. A Precorp Inc. székhelye az Egyesült Államok Utah állambeli Spanish Fork városában található.

CAD/CAM/CAE/3D

Vizuális termékmegjelenítés fejlesztõknek

PTC ProductView A termékfejlesztés legjobban egy saját farkába harapó macskához hasonlítható. Ennek oka, hogy az ügyfelek folyamatosan változó igényeit menet közben kell kielégíteni, s ez alatt a fejlesztõ csoportoknak egymás közt különbözõ alkalmazások alapján kell együttmûködniük. A fejlesztõi gyakorlatban mindez úgy jelentkezik, hogy a digitális szerelvények menet közben megjelenítésre szorulnak, a termelékenységet pedig a sokszor bonyolult gépipari (MCAD) és villamossági (ECAD) tervezõ eszközök gyors használatával tarkított innovációs folyamatban kell biztosítani. A PTC által kidolgozott ProductView szoftver éppen a vizuális együttmûködést szolgálja, mivel úgy dolgozták ki, hogy a PTC egyéb szoftverei mellett – Windchill és Pro/Engineer – a gépipari és villamossági CAD-alkalmazásokkal, illetve 200 fajta további más dokumentumtípussal képes legyen interaktív dialógust folytatni a hatékony fejlesztés érdekében. NAGYMÉRETÛ 3D-S MODELLEK A termékfejlesztés során létfontosságú a digitális termék elkészülése elõtti szakasz, mivel ez határozza meg a költségeket, illetve a piacra kerülés

10

Technika 2010/8

gyorsaságát. Ehhez viszont fontos, hogy a termékfejlesztõk és a megrendelõk jól látható modellek alapján egyeztessenek. A gépipari és villamossági CAD-elemek mellett gyakran egyedi CAD-elemek interaktív megjelenítésére is szükség van ahhoz, hogy az elkészülõ digitális prototípus valóban piacképes terméket modellezzen. A nagyfokú skálázhatóság révén a ProductView az MCAD/ ECAD fájlokon túl PDF-dokumentumként, vagy slidevetítés formájában is képes minden termékrészlet, vagy adat megjelenítésére. A szoftver az ötleteket rögzítõ 3D-s modellek mérését, összevetését, kiválasztását, valamint a termék részeit és struktúráit az összeszerelési folyamat során is képes megjeleníteni. A valós idejû együttmûködéssel a digitális prototípus elõtt kialakított makett jelentõsen csökkenti a felmerülõ költségeket. A nagyfokú skálázhatóság lehetõvé teszi, hogy a tervezés folyamata alatt egyet-

len kis makett-részt, vagy akár egy teljes repülõgép-modellt megjelenítsenek, és a modellt a villamossági és gépipari beszerelésekkel lássák el, majd a képeket és az adatokat rögzítõ dokumentumokat egyetlen felületen jelenítsék meg a különbözõ modellekkel. EGYSÉGES TECHNOLÓGIAI PLATFORM A fent elmondottak kivitelezésére a ProductView széles eszköztárral jeleníti meg az MCAD és az ECAD-tervezés részleteit. Az MCAD eszköztár rengetegébõl kiemelendõ az MCAD Professional, ami elõrehaladott vizuális eszközöket bocsát a cégek rendelkezésére. A Lite a Windchill eszköztárral integrált részleteket mutat meg. A Composer az összeszerelés és a leszerelés interaktív modellezését oldja meg. A PDF Collaboration a dokumentumok elkészítésénél létrejött együttmûködést támogatja – jegyzetekkel és az Adobe dokumentummegosztó és –létrehozó innovatív alkalmazásaival. A másik lényeges elem a Realizer, amelynek segítségével interaktív animációk, kinematikai mechanizmusok hozhatók létre, mozgás-illusztráló filmrészletekkel. A ProductView eszközeivel weboldalak hozhatók létre, az ingyenesen letölthetõ Express pedig termékrészeket, szerelvényeket és tervezési anyagokat jelenít meg. A makett-készítõ funkció mellett az MCAD-eszköztárat a Division Reality egészíti ki, amellyel a mérnökök virtuális világokat fejleszthetnek ki, bennük kiterjedt eszközökkel kísérletezhetnek, diapozitívok és egyéb megjelenítési eszközök felhasználásával. Az ECAD-eszköztárral PCBáramköröket hasonlíthatnak össze, elektronikai maketteket oszthatnak meg és módosíthatnak, majd az elektronikai tervezés eredményét a tervezés, gyártás, tesztelés és összeszerelés fázisaiban is végigkövethetik. Békés Sándor

INFORMATIKA

Termelékenység-növelõ adattörténeti szoftverek A termelés során keletkezõ adathalmazok elemzésére létrehozott adattörténet- és trendelemzõ szoftverek az automatizálási szoftverek újhullámát képviselik. A szakirodalomban „historian software” névre keresztelt szoftverek az ipari folyamatok információinak a tárolása mellett képesek elemezni is az adott folyamatokat, míg a trendelemzõ alkalmazásokkal fontos információk nyerhetõk ki a termelési folyamatok hatékony irányítására és a minõségellenõrzésre vonatkozóan. Az adattörténeti szoftvereket fejlett eszköztárral látták el azért, hogy egyszerû kezelõi felületen azonnali információkat szolgáltassanak a termelési folyamat elemeirõl, támogatva a maximális hatékonyságú döntéseket. TERMÉKAZONOSÍTÁS

AZ ELÕÁL-

A legnevesebb adatbányászati szoftverek gyártói között említendõ a Rockwell Automation, a Wonderware, az AspenTech, a GE Fanuc Automation és az Osisoft. Adattörténeti szoftvereik a meghatározás, elemzés, intézkedés, és monitoring eszközöket tartalmazó rendszerek mellett a varianciaanalízist is felhasználják a termelékenység javításában. Lényeges jellemzõjük, hogy a terméket a termelési folyamat jellemzõibõl „bányásszák ki”. Ez a módszer lehetõvé teszi, hogy a termelési adatok nyelvét pontosan és rendszeresen a termék minõségének a nyelvére fordítsák le, és figyelmeztessenek, ha az adatok nyelve nem egyezik a termékkel szemben támasztott minõségi követelmé-

LÍTÁSI FOLYAMATBÓL

nyekkel. Legjobban az Osisoft elnöke fogalmazta meg a „historian” szoftverek lényegét: nem csak az adatok öncélú kinyerése a cél, hanem az is, hogy egyfajta döntéstámogató üzleti intelligencia is elterjedjen az ilyen szoftvereket használó vállalatokban. DÖNTÉSHOZATALT

TÁ-

Az adattörténeti szoftverek fejlett tömörítõ algoritmusok segítségével a termelési folyamat adatrengetegébõl logikus, egyszerûen megfogalmazható üzleti információkat közvetítenek, amelyek segítik a termeléssel kapcsolatos döntések hozatalát. Az adatbányászat nagy elõnye a szakértõk szerint, hogy képes kifejezni: a termelõ-berendezések hogyan reagálnak a hatékony, vagy kevésbé eredményes ellenõrzési feltételek között. Ez segít a technológiai feltételek és az ellenõrzési módszerek valós idejû javításában, s egy vállalatcsoport azonos logika szerint mûködõ egységeiben tekintélyes anyagi megtakarításokat eredményez.

MOGATÓ ALGORITMUSOK

TECHNOLÓGIAI KÍNÁLAT A Rockwell saját gyártású FactoryTalk szoftverét a valós idejû döntéshozatalhoz nélkülözhetetlen eszközként jellemzi, amely képes egy vállalat, illetve vállalatcsoport szintjén is a termelési adatok elemezésére. A szoftver Machine Edition és Enterprise Edition verziói közül elõbbit a gépipar, utóbbit pedig az egész termelési rendszer számára dolgozták ki. A gépipari szoftver kompatibilis a különbözõ folyamatszabályozási szoftvergyártók termékeivel, és adatokat továbbít egyetlen géprõl, vagy ter-

melési vonal gépeirõl, de kérésre egy egész termelési rendszerrõl adattörténeti információkat szolgáltat. A FactoryTalk Historian a dinamikus összehasonlítás módszertanát alkalmazza, és a termelésrõl történeti, elemzõ, illetve megjelenítõ üzemmódban számol be. Kérésre még az ideális termelési ciklust is memorizálja. Elemzéseit az irodai automatizálás számos elemének a felhasználásával készített diagramokkal teszi valós idõben is élményszerûvé. A Wonderware Historian viszont erõteljes számítási potenciált és rugalmasságot közvetíti egy relációs adatbázis segítségével, amely tömörítési algoritmusának köszönhetõen százszoros teljesítménnyel múlja felül egy hagyományos adattörténeti bázis képességeit, és adathelyreállító, valamint adatközvetítõ algoritmusokkal is rendelkezik. Békés Sándor Technika 2010/8

11

INFORMATIKA

Villámlás- szimulációs szoftver Európai projektet indított az Unió az európai tervezésû helikoptereknek, az Eurocoptereknek a Donauwörth-ben található gyárában azzal a céllal, hogy tanulmányozzák, milyen hatást fejt ki a villámcsapás az új repülõgépek készítésénél használt kompozit anyagokra, illetve a vezetékekre. Az ILDAS nevû projekt keretében az angol Cobham Technical Service a fedélzeti villámcsapás új kárértékelési rendszerének a kidolgozásában vesz részt. A Cobham Opera elektromágneses tervezõszoftverével szimulált villámcsapás mérési adataiból szerzett tapasztalatok széles körû felhasználást nyernek a most kidolgozandó új európai kárértékelési rendszernél. A VILLÁMCSAAz ILDAS-projektre nem azért van szükség, mert az elmúlt idõszakban olyan sok villámcsapásból származó katasztrófa érte volna a repülõgépeket. Átlagban ugyanis a mérések szerint évente egyszer kell villámcsapást elszenvedniük az utasszállító repülõgépeknek. A probléma a villámcsapások miatti költséges járatkéséseknél, illetve az újabb és újabb fedélzeti ellenõrzéseknél, valamint a pótlólagos javításoknál jelentkezik. Mindez azért van így, mert a fedél-

ILDAS-PROJEKT

PÁSOK MÉRÉSÉRE

zeti villámcsapások kárértékelésének mai iparági minõsítését régebben határozták meg, amikor a repülõgépek elemei még jó áramvezetési képességekkel ellátott fémbõl készültek. Ezért eddig csak a felhõ és földfelszín közötti villámcsapások mérése nyomán jelentkezõ károkat és veszélyeket értékelték. A helyzet azonban megváltozott, mióta a könnyû szerkezetû és súlyú kompozit anyagokat egyre kiterjedtebben alkalmazzák a gépek gyártásánál. Ezzel egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a gépek a villám be- és kilépési pontjain, illetve a repülõ villamos rendszereivel való kölcsönhatásoknál, valamint akkor, ha a villám átmegy a gép testén. Ezekre az új problémákra kereste a választ a villámlás-szimulációval a Cobham, hogy a villámcsapás gépekre gyakorolt hatását pontos mérésekkel megvizsgálja. A villámlás-szimuláció végsõ célja egy olyan integrált fedélzeti villámlás-mérõ rendszer kialakítása, amelyet a védelmi rendszer tervezésénél, a karbantartásnál, valamint a villámcsapás utáni vizsgálatoknál egyaránt felhasználhatnak. VALÓSÁGHÛ

VILLÁMLÁS-MODEL-

A villámcsapás kompozit anyagokra gyakorolt haLEZÕ

Villámlás hatásmérõ eszközök az Eurocopter fedélzetén

12

Technika 2010/8

SZOFTVER

Az Opera szoftver a gépeket villámlás során érõ áramlökéseket modellezi.

tásának a vizsgálatához a Cobham szakemberei megkapták egy európai helikopter pontos adatait, amelyeket egy EC 135-ös CAD-adatainak a számítógépre vitelével értek el. A modellnek csak a villámlás hatásai szempontjából kritikus részeit – fémvázak, kompozit panelek, villamosvezetékek és csatlakozások – modellezték meg részletesen, majd az Opera elektromágneses tervezõ-szoftverrel egy PC-n szimulálták a villámlás okozta elektromos hatásokat a gép modelljén. A végeselem analízist oly sikerrel alkalmazták, hogy a terepen egy EC 135-ös helikoptert ért villámlás során az energia-szóródás valóságos hatásai mértani pontossággal megfeleltek a szimuláció során mért eredményeknek. Az Eurocopter Catia-fájlokból importált 3D-s modellezése után végeselem-analízissel pontosan kiértékelték azokat az áramlökéseket, amelyek egy villámlás során a helikoptert érik. A mérések bizonyították, hogy a villámlás során termelõdõ áramlökések két ciklusban érik a gépeket, néhány másodperc különbséggel. Az elektromágneses interferencia legsúlyosabb hatásai igen rövid ideig érik a gépet. „A villámlás után néhány tized másodpercig változó erõsségû áramlökések érik a gépet, amelyekre a régi iparági minõsítések életben tartásával nem lehet hatékonyan felkészülni. A kompozit anyagok kiterjedt használatát ki kell egészíteni a gépek áramvezetõ bevonattal történõ ellátásával” – hangsúlyozta John Simkin, a Cobham villámlás-szimulációs szakértõje a kísérlet elsõ tanulságait levonva. B.S,

INFORMATIKA

Élõ modell alapú megközelítés az adatközpontokban Az Uptimate Institute és a Gartner által készített felmérésekbõl kiderül, hogy az elkövetkezõ öt évben az adatközpontok legnagyobb problémaként az elégtelen, illetve nem megfelelõ energiaellátással és fûtéssel kell megküzdjenek. A különbözõ funkciókat és területeket támogató rendszerek között a legtöbb helyen még ma is csak igen alacsony szintû kapcsolat van, többnyire csak a riasztásokat osztják meg, miközben a részletes, üzemeltetést segítõ információcsere nem jellemzõ. Az APC by Schneider Electricnek, az integrált kritikus energiaellátási és hûtési megoldások piacvezetõ szállítójának a központi menedzsment platformja, az InraStruXure (ISX) Central régóta támogatja az adatközpontot kiszolgáló infrastruktúra és felügyeleti eszközök központi menedzsmentjét. Az új szoftvermegoldásként július 14-én Budapesten Szarka Attila, az APC by Schneider Electric magyarországi és délkelet-európai rendszermérnöke által sajtótájékoztatón bemutatott ISX Operations az adatközpontok legkorszerûbb, élõ modell alapú üzemeltetését is biztosítja. LÁTLELET AZ ADATKÖZPONTRÓL Az ISX Central funkciói megkönnyítik az adatközpontok felügyeletét, viszont különlegessége, hogy gyártófüggetlen megoldásként nem csak APC, hanem bármilyen SNMP vagy IPMI protokollt, sõt, akár modBus kommunikációt támogató eszközök felügyeletére is képes. Továbbá kommunikációt nyit más felügyeleti rendszerek felé, mint az Enterprise Management Systems (EMS), a Network Management Systems (NMS), vagy a Buildig Management Systems (BMS). A rendszer legnagyobb újdonságát

azonban az ISX Operations szoftvermodul nyújtja, mivel az ITvezetõnek bármelyik pillanatban friss információt nyújt az adatközpontról, garantálja a központ magas hatékonyságát, de emellett a kockázati tényezõkrõl is tájékoztat – a kockázat-elhárításhoz is jelentõs segítséget nyújtva. Az ISX Operations valós idejû modellje az ISX Central által fogadott adatok felhasználásával pontos információkat szolgáltat többféle nézetben az adatközpont állapotáról a terem és rack szintjén, valamint segítségével lekérdezhetõvé válik az adatközpont pillanatnyi energia-hatékonysági állapota is. Adatközponti anomália esetén az ISX Operations szerver hatásanalízist végez, amelynek eredménye integrált környezetben megjeleníthetõ egy EMS, vagy alkalmazás-menedzsment rendszeren. Egy Microsoft SCOM (System Center Operations Manager) és Virtual Machine Manager révén üzemeltetett virtualizált környezetben a rendszer egy energiaellátási probléma által érintett host szerverrõl a virtuális gépeket automatikusan egészséges gazdagépekre vándoroltatja át. TOVÁBBI SZOFTVERMODULOK A szerverek cseréjének és konszolidációjának a tervezésére szolgáló ISX Capacity különlegessége, hogy a rendelkezésre álló, rögzített történeti adatokat is figyelembe veszi, és lehetõséget nyújt egy változtatás ha-

tásának az élõ modellen való tesztelésére, vagy például egy klímaberendezés leállása a következményeinek szimulációval történõ ellenõrzésére. Az ISX Change a Capacityben megtervezett változásokból készített munkaterv folyamatainak a kezelésére szolgál, amelyek valós idõben a modellen követhetõk. Az ISX Mobile segítségével a helyszínen is elérhetõvé válik a modell, illetve a riasztási információk, ami rendkívül leegyszerûsíti az adatközponton belüli tevékenység adminisztrációját. Az ISX Mobile 6.0 például Motorola (Symbol) MC 70es hardvert használ, s az adatközpont vezeték nélküli irányítása mellett automatikusan szinkronizálja a szervereket, jelentõsen hozzájárulva a biztonságos adatszolgáltatás révén a hatékony mûködéshez. Az ISX Operations csomagot két további, energia-menedzsment szoftver teszi teljessé. Az Energy Efficiency részletes információt ad az adatközponti alrendszerek fogyasztásáról, ezzel lehetõvé téve a hatásfok növelését az alacsony hatékonyságú területeken. Az Energy Cost modul pedig a rack szintû költségmegosztást támogatja az adatközponton belül. Békés Sándor Technika 2010/8

13

INFORMATIKA

gIA: 240 millió órát szörfölünk havonta 2006 és 2010 között – a teljes web-forgalom tekintetében – közel nyolcszorosára emelkedett az interneten átlagosan eltöltött idõ, számottevõen nõtt a videó- és képmegosztók, a híroldalak és a keresõk száma dupla akkora közönséget kiszolgálva, felhasználónként az átlag havi 29-rõl mára 56 fölé emelkedett a netezésre szánt órák száma, ami összességében 240 milliószor hatvan perc szörfölést jelent – derül ki a Gemius és az Ipsos közös gIA kutatásaiból. Ötödik éve, 2006 nyara óta zajlik a Gemius és az Ipsos online közönségmérési szolgáltatása, a gemius/ Ipsos Audience (gIA). A 2006-os induláskor néhány tucat weboldal site-centrikus mérése kezdõdött meg és egy közel 14 ezer fõs popup panelen keresztül a hazai piacon elsõként vált elérhetõvé széleskörû demográfiai információ a weboldalak látogatóiról. Egy évvel késõbb indult el a szoftver paneles adatgyûjtés is, amely

14

Technika 2010/8

már indulásakor több mint 3000 paneltag segítségével nyújtott képet a hazai tartalomfogyasztásról, a magyar és a nemzetközi site-ok használatáról, közönségének jellemzõirõl. A negyedik születésnap az elsõ hazai online közönségmérési tender megnyeréséhez köthetõ, míg az ötödik születésnapot számos új fejlesztés élesítésével (OPA - az új valós idejû forgalmi statisztika; tervezhetõ online adatok) ünnepelhetjük. A popup panel mára 55 ezer, míg a szoftver panel 4500 fõ fölé nõtt, melyek havonta 2000 weboldal mérését teszik lehetõvé. A fejlesztések az internet rohamos terjedésével is összekapcsolhatók. A mérés indulásakor még alig 2,3 millió 15 év feletti internetezõ volt az országban, 5 évvel késõbb számuk csaknem megduplázódott és elérte a 4,3 milliót. A jelentõs hazai tartalomszolgáltatók oldalain 2007 nyarán 13 millió órát töltöttek a netezõk, ez a szám 2010-re 83 millió órára (640%) nõtt. De az egy internetezõ által a nagyobb hazai portálokon átlagosan eltöltött idõ is jelentõsen, közel háromszorosára, havi 18 órára nõtt. A teljes webforgalmat tekintve is jelentõs növekedést láthatunk: felhasználónként az átlag havi 29 óráról mára 56 óra fölé emelkedett az online töltött idõ, ami összességében 240 millió óra szörfölést jelent.

Az iwiw 2 millióról 2,7 millióra növelte havi elérését, a blog.hu 0,6 millióról 1,9 millióra, a figyelõnet 0,5 millióról indulva ma már 1 millió internetezõt ér el. És mindenképp ki kell emelni a femina.hu-t, amely alig 100 ezres havi elérésrõl indulva mára közel 800 ezer látogatót vonz. Adatok között jól követhetõ az internet „lefelé szivárgása” is, a mérés indulásakor az internetezõk 37%-a AB státuszú volt, mára arányuk 10 százalékponttal, 27%-ra csökkent. A piac rohamos fejlõdésével párhuzamosan a szolgáltatás is folyamatosan megújul, így mára elérhetõ a videótartalmak egyszerû mérése éppúgy, mint a streaming tartalmakra vonatkozóan teljes körû információt szolgáltató stream mérés. A piaci szereplõk szakmai támogatásával elkészült az online kampányok tervezését támogató eljárás a MédiaNavigátor3 szoftverben. Az online közönségadatok az MN3 online moduljába töltve kiegészülnek a Nemzeti MédiaAnalízis keretében mért nyomtatott sajtós és a rádiós közönségadatokkal is, így valódi multimédia elemzés és tervezésre nyílik mód, ami elsõsorban az offline és online portfólióval egyaránt rendelkezõ médiatulajdonosok és az ügynökségek számára jelent új lehetõségeket munkájuk során. W. M.

INFORMATIKA

Nemzetközi díjak a Microsoft legjobb magyar partnereinek A Microsoft minden évben díjakkal honorálja azon partnerek munkáját, amelyek nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló, a Microsoft technológiáira épülõ megoldásokat fejlesztettek és szolgáltattak az elmúlt év során. 2010-ben két magyar cég is részesült ebben az elismerésben: a Central Europe On-Demand (CEOD) magyarországi irodája kapta a Microsoft Country Partner of the Year és a Central and Eastern Europe Partner of the Year, Hosting Solutions díjakat, míg a NetAcademia az Azure Platform kategóriában érdemelte ki a Central and Eastern Europe Partner of the Year díjat. A vállalatokat, amelyek Microsoft-technológiára épülõ piacvezetõ megoldásokat nyújtanak ügyfeleiknek, a korábbiaknál erõsebb, mintegy 3000 céget felvonultató nemzetközi mezõnybõl választották ki. „Ebben az évben közel 300 kelet-közép-európai jelentkezõ közül választottuk ki a tizenhárom kategória nyerteseit. A CEOD, a NetAcademia és más partnereink is jelentõs mértékben járultak hozzá a helyi gazdaság fellendítéséhez. Az IDC felmérése szerint minden egyes, a Microsoft által tavaly megkeresett dollár után partnereink 10,44 dollár bevételhez jutottak. A Worldwide Partner Conference rendezvényen az õ munkájukat és sikerüket fogjuk megünnepelni” – mondta Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezetõ igazgatója. A zsûri indoklásából kiderült, hogy a Central Europe OnDemand és a NetAcademia magas

szintû technológiájuk, innovatív megközelítésmódjuk és az ügyfeleik iránt mutatott elkötelezettségük miatt részesültek a díjakban. Ez egyúttal elismerése annak is, hogy a Microsoft megoldásait egyedülálló módon közvetítették, hiszen a magyarországi irodával szoros együttmûködésben dolgozva kivívták az ügyfelek elégedettségét. Idén elõször adott ki díjakat a Microsoft a Country Partner of the Year kategóriában – ezzel az elismeréssel olyan partnerek munkáját jutalmazta, amelyek az ügyfeleknek nyújtott Microsoft megoldások szolgáltatásában kiváló üzleti tevékenységrõl és szoros együttmûködésrõl tettek tanúbizonyságot az elmúlt évben. „Büszkék vagyunk, hogy a Microsoft két díjjal is elismerte a Magyarországon és Közép-Európában kifejtett üzleti tevékenységünket. Arany fokozatú Microsoft partnerként kötelességünknek érezzük, hogy közös ügyfeleinknek világszínvonalú Microsoft szoftver-szolgáltatásokat nyújtsunk. A díjak számunkra az együttmûködés hatékonyságát is igazolják. Külön öröm számunkra, hogy egy Magyarországon alapított cég profi közép-európai munkatársakkal, ilyen nívós szakmai elismeréseket tudott elérni” – mondta Budafoki Róbert, a Central Europe OnDemand vezérigazgatója. „Nagy öröm számunkra nemcsak maga az elismerés, hanem az a lehetõség is, hogy egyáltalán elindulhattunk ezen a nemzetközi megmérettetésen, hiszen a Windows Azure nélkül korábban lehetetlen lett volna számunkra, hogy kis magyar vállalkozásként az egész világra kiterjedõ, korlátlan kapacitású, végtelenül skálázható online oktatást valósíthassunk meg. Úgy gondolom, a Microsoft azt is honorálta a mi ese-

tünkben, hogy olyan „garázskezdeményezést” tettünk le az asztalra, aminek jelentõs esélye van ki is jönni a garázsból, és valami újat mutatni a nemzetközi oktatási piacon. Ezt a törekvést jelentõsen támogatja a jelenlegi díj is, amit ezúton is köszönünk „– mondta Fóti Marcell, a NetAcademia ügyvezetõje. A Microsoft és 250 ezer, az európai, közel-keleti és afrikai régióban dolgozó partnere a régió IT-iparának kétharmadát képviseli. AZ IDC felmérése kimutatta, hogy habár 2009-ben az összes IT-költés mindössze 14%-a volt dobozos szoftver, az informatikai alkalmazottak 41%-a foglalkozott ezekkel. A Microsoft „ökoszisztémájában” mûködõ cégek 211 ezer embert foglalkoztatnak, míg más szervezetek további 392 ezer olyan informatikust alkalmaznak, akik a Microsoft termékein, vagy az azokon alapuló szolgáltatásokon dolgoznak. Õk alkotják a régió informatikus társadalmának 50%-át, valamint tõlük származik az ITvonatkozású adóbevételek 53%-a. Kevesebb mint két évvel megalapítása után a Central Europe OnDemand egy másik nemzetközi elismerésben is részesült idén májusban. A Frost & Sullivan, a neves piackutató cég a 2009-es év Európai Vállalati Díját ítélte oda a CEOD-nak a felhõalapú, egységesített kommunikációs szolgáltatások piacán (2009 European Entrepreneurial Company of the Year Award in Cloud-Based Unified Communications Services Market). W. M. Technika 2010/8

15

SZABADALOM

MSZH: szerzõi jogvédelmi feladatok Magyarországon a szerzõi jog érvényesítésére az elsõ kísérletet valószínûleg a nagyszombati fõiskola tette meg még 1584-ben, amikor kinyilvánította magának a Corpus Iurus Hungarici kiadásának kizárólagos jogát. Törvény 1884 óta terjesztette ki védõszárnyát a szellemi mûvek fölé, legújabban egy 1999-ben keltezett törvény teszi ezt. Az egyes mûvek szerzõségét jogkezelõ szervezetek garantálják, aszerint, hogy szépirodalmi, zenei, filmmûvészeti vagy audióvizuális alkotásról van-e szó. Közöttük sokáig a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) látott el jogszabályok alapján a szerzõi, a szerzõi joghoz tartozó jogokkal összefüggõ egyes feladatokat, de 2000-tõl, az EUhoz való csatlakozás elõkészítése során az MSZH vette át a szerzõi jogok védelmével kapcsolatos szabályozási feladatokat. Azóta stabilizálódott is, de meg is újult a szerzõi jogi rendszer Magyarországon, például sikeresen vette az internet, az informatika elé állított akadályait is. SZAKÉRTÕI TESTÜLET Ma az MSZH szabályozási, koordinálási tevékenységgel segíti az ügyet, amelynek egyik formája a gondoskodás a Szerzõi Jogiszakértõ Testület mûködésérõl. Ez nevéhez méltóan a legmélyebb szakértelemmel döntheti el egyrészt a vitás kérdéseket, másrészt kiutat is mutathat a terület problémáiból. Az alkotók az MSZH azon újítását is üdvözölhették, amellyel létrehozta az Önkéntes Mûnyilvántartás

16

Technika 2010/8

intézményét. Ebben a regiszterben megtalálható minden, a szerzõi jog hatálya alá tartozó mû, amely a nyilvántartásba vételrõl tanúsítványt kap. A tanúsítvány, bár nem védi a jogot, de bizonyítja, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításakor a hozzáfûzött mûpéldány szerinti formában létezett, s a bizonyítványt mindenki köteles elfogadni. Szintén feladata az MSZH-nak véleményezni az ú.n. jogdíjközleményeket, amelyeket a jogkezelõ szervezetek állapítanak meg. HAMISÍTÁSOK ELLEN Néhány éve az MSZH-nak sikerült új „hadtestet” bevetni a szerzõi jogok védelmébe, mégpedig a Hamisítás Elleni Testület létrehozásával. Ez azt bizonyította, hogy a hivatal prioritásként kezeli a harcot ezen a területen a visszaélésekkel szemben, s meg is kezdte a hamisítással és kalózkodással összefüggõ jogsértésekkel kapcsolatos statisztikai adatok összegyûjtését, rendszerezését és az adatgyûjtés módszertanának a továbbfejlesztését. E témában az MSZH számos kezdeményezést is tett. Ilyen volt a küzdelem céljainak, módszereinek ismertetése a Magyar Bíróképzõ Akadémián, a különbözõ rendõri és pénzügyõri szervezeteknél, a Rendõrtiszti Fõiskolán. Érdekes tapasztalatokat adott egy 1000-fõs felmérés a hamisításhoz fûzõdõ magyar fogyasztói magatartásokról. A gyógyszerhamisítók leleplezésére a hivatal www.hamisgyogyszer.hu címen honlapot indított, és szintén nagy sikere volt az MSZH Hamis ígéretek, valódi veszélyek címû kiállításának a hamisított termékekrõl.

A WPO ELISMERÉSE Nem csoda, hogy az MSZH székhelyén, Budapesten rendezte meg az ENSZ Szerzõi Jogi Világszervezete, a WIPO tavaly a Szerzõi jog 21.századi kihívásai címû nemzetközi konferenciáját. Ezen az MSZH a világszervezet módszertanával készült hivatali felmérés adataival illusztrálta a szerzõi jogi ágazatok magyarországi nemzetgazdasági arányait. Eszerint az ország a bruttó hozzáadott értékébõl a szerzõi jogi ágazatok 7,4 százalékban veszik ki részüket, a foglalkoztatási súlyuk pedig 7 százalék volt. Ezzel hazánk elnyerte a konferencián jelenlévõ Francis Gurry, a WIPO fõigazgatójának elismerését is. Az eredmények természetesen nem jelentik azt, mintha nem lennének feladatok e terület elõtt. SZIGORÍTÁS EGYSZERÛSÍTÉS, Már napirenden van a szerzõi jogsértésekkel kapcsolatos eljárások egyszerûsítése a viták gyorsabb lezárása érdekében, hogy a jogsértés minél kisebb kárt okozzon a jogos szerzõknek. Elõtérbe került a gyógyszerhamisítások megakadályozása, itt nagyobb szigorúsággal kellene eljárni. Ugyanez vonatkozik az internetes kalózkodás visszaszorítására is. A visszaélések csökkenését ígéri a nemrég megalakult Hamisítással és Kalózkodással Foglalkozó Európai Megfigyelõközpont, amelynek mûködéséhez az MSZH szakértõivel is segítséget ad. Ezenkívül legutóbb az MSZH részletesen szabályozta az ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerzõ alkotása (árvamû) felhasználásának engedélyezésére vonatkozó eljárásokat is.

Wellek Margit

ÉLELMISZER

Étrend-kiegészítõk: tisztázatlan piac A Magyar Gyógyszerészi Kamara nemrégen intézkedéseket sürgetett az étrend-kiegészítõk hamisítása ellen, ami még átláthatatlanabbá teszi e keresett, egészségmegõrzõnek tartott termékek egyre növekvõ piacát. A Kamara állásfoglalását nyolc, forgalomba került potenciafokozó étrend-kiegészítõ vizsgálata váltotta ki, ugyanis bennük bénultságot okozó anyagot, gyógyszernek minõsülõ szert, az egyikben koffeint, a másikban Magyarországon nem forgalmazható johibint találtak. Hamisítani csak kelendõ portékákat szoktak, márpedig ez a piac tíz év alatt szinte a semmibõl a fellegekig kapaszkodott fel. SOKMILLIÁRDOS ÜZLET TÍZ ÉV A régen csak egyes sportolók által - orvosok felügyeletével - fogyasztott tabletták forgalma Magyarországon már elérte az évi 1520 milliárd forintot, az USA-ban az évi 50 milliárd dollárt, a világban pedig valószínûleg ennek a többszörösét. A Béresnél egy speciális étrend-termékcsalád elsõ negyedéves forgalma 200 millió forintot hozott a cégnek. Pontos, országos adatok már csak azért sincsenek, mert e termékek tetemes hányadát multilevel (ügynöki) hálózaton keresztül értékesítik. E szerek tengerré dagadása elé engedélyezési eljárás sem emel gátat, hiszen esetükben csak a készítmény hatását közlõ címkét kell jóváhagyatni és a hatást bizonyítani tudományos alapon. Nagynéha a hatóság ellenõrizni tudja összetételüket, de például egy átvizsgáláskor 48 készítmény közül 28-ban a címkén feltüntetettnél ke-

ALATT

vesebb volt az egyes hatóanyagokból. Igaz, a nagyok, a Béres és a Pharma Nord minden termékét bevizsgáltatja az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI), ezzel példát is mutatva a piac többi szereplõjének, akiket nem célunk gyanúba keverni. Ám az nem lehet véletlen, a nagyobb államokon kívül még több, mint 100 országban követelik, hogy az étrend-kiegészítõket, funkcionális termékeket az élelmiszerekhez hasonló eljárással kelljen engedélyeztetni.

sek ellátni a szükséges alkotókkal a szervezetünket. A nagyon fontos, daganat-ellenes karotionidokat a sárgarépa, sárgabarack, avokádó, papaja, homoktövis, grapefruit, paradicsom, paprika fogyasztásával nyerhetjük; illóolajokat görcsoldásra a köménybõl, antivirális limonoidokat citrusokból, a koleszterin fékentartására szolgáló fitoszterolokat tökmagból és szójából, az antioxidáns flavonoidokat grapefruitból és citromból, a rostokat pedig káposztából vihetünk be a szervezetünkbe.

JOBB

RÓL

TERMÉSZETES ANYAGOKKAL

Nem vonható kétségbe az emberek joga az öngyógyításhoz, különösen a mai rohanó világunkban, amikor a fejlett országok lakóinak szervezete a helytelen, nem változatos táplálkozás miatt kevés vitaminhoz, ásványi anyaghoz, rosthoz, fehérjéhez, aminosavakhoz jut. De ezek pótlásához a nagyon drága mesterséges anyagok helyett bõven állnak rendelkezésre természetes élelmiszerek, amelyek táplálkozási hatásuk mellett fontos gyógyászati szerepet is játszhatnak – igaz, ez ma kevéssé reklámozott. Például a magyar népi orvoslásban az emésztési, légzõszervi betegségeket sikeresen gyógyították a hazai föld tápláléknövényeivel, velük még sebeket is kezeltek. Vöröshagyma, káposzta, diólevél, lenmag, paradicsom, úti levél, lósóska, burgonya jelentett hatásos gyógyszert sok bajra. A szív-és érrendszeri betegségekre adták a fokhagymát, galagonyát, tárkonyt, a fekete ribizli levét; reumára a torma levelét és gyökerét, paradicsomot, borókát, és még sorolhatnánk. De túl a népi gyógyászaton ma is a hazai és import növényeink képe-

PÓTOLNI

ANTIOXIDÁNSOK A ZÖLDSÉGPIACKülönösen feleslegesnek látszik súlyos többezer forintokat költeni az egészség megóvásában nélkülözhetetlen antioxidánsok biztosítására. A hazai lakosság marginális antioxidáns-hiányban (is) szenved. Minden vitaminból az ajánlottnál sokkal kevesebbet szedünk. A legfõbb antioxidánsnak, a flavonoidnak ma már 4000 vegyülete ismert, ezek mesterséges elõállítása lehetetlen, miközben a narancs, a grapefruit, a csicseriborsó, a galagonya, a gabonafélék, a spenót, a petrezselyem gyökér és petrus, a hagyma, a bogyós gyümölcsök, a padlizsán, a cékla, a kékszõlõ, lilahagyma, vöröskáposzta könnyen szolgáltatja mindazokat. Az orvosok ezért hangsúlyozzák: a vitaminokból, mikroelemekbõl csak annyit szabad használni, amennyi feltétlen kell a szervezetnek és elsõ forrásként azok természetes formái szerepeljenek. A változatos étrendnek és az ahhoz hozzájáruló friss gyümölcsöknek, zöldségeknek nincs párjuk, ezek nem helyettesíthetõk tiszta hatóanyagokkal, ám kiegészíthetõk növényi kivonatokkal, amelyek rengeteg féle vegyületet, közöttük antioxidánsokat is tartalmaznak. (k-f) Technika 2010/8

17

KÖRNYEZET

A klímaváltozás nyomában

Szén-dioxid kvótát a vulkánoknak? Amióta az ENSZ IPCC testülete megerõsítette azon tudósok véleményét, akik szerint az éghajlatváltozásnak legalább részben az emberi tevékenység az oka, kevés szó esik a vulkánok „felelõsségérõl”. Pedig a földtörténet során nem is egyszer a biológiai aktivitással és a kontinensvándorlással együtt a vulkáni tevékenység is megváltoztatta a szén-dioxid mennyiségét a légkörben. A Föld „marsi” lehûlését megakadályozó légköri CO2-t eredetileg részben a tûzhányók pöfékelték ki, s a túlmelegedést szintén a vulkánok által erodált kõzetek CO2 lekötése, meg a kibocsátott kén-dioxid akadályozta meg a napsugarak útját állva. Az antarktiszi jégmintákban is ki lehetett mutatni a nagy vulkánkitörések utáni savas hórétegek lerakodását. A szén-dioxid mellett a tûzhányók nagy mennyiségû kénsavtartalmú aeroszolokat lövellnek a sztratoszférába. Ezek leárnyékolják a napfény egy részét, csökkentve az átlagos hõmérsékletet. Így például a Krakatau 1883-ban, az Agung 1963-ban, az El Chichon 1983ban s a Pinetubo 1991-ben az egész világ átlaghõmérsékletét 0,2 fok Celsiussal csökkentette. HA TÚL SOK A KITÖRÉS Bár számos vulkánkutató szerint jelenleg a tûzhányók sokkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint az ipari tevékenység, Peter Ward vulkánkutató elismeri, ha túl sok a kitörés és egymáshoz túl közel követik egymást, felgyorsulhat a felmelegedés. Ez akkor is igaz, ha eredetileg a vulkanizmusnak hálásak lehetünk

18

Technika 2010/8

azért, hogy felszabadította a Föld belsõ hõenergiájából a CO2 gázt, amely véget vetett a nagy jégkorszakoknak, felmelegítette a légkört, a jégsapkák visszahúzódását, sok esetben teljes megszûnését eredményezve. Sokszor elfelejtkezünk arról, hogy „egy kõhajtásnyira” a Föld felszínétõl, alig 10 kilométerre mínusz 52 fokban repülnek a repülõk. Az élethez szükséges meleget ezek szerint a vulkánoknak köszönhetjük. Manapság viszont egyetlen hatalmas kitörés, például a szupervulkánnak nevezett, 70x30 kilométeres kalderájú Yellowstone kitörése a Föld több éves – ember által a légkörbe juttatott – káros anyag emissziójának a többszörösét juttathatja percek alatt a légkörbe. Csak az izlandi Eyjafjallajökull vulkán naponta 150-300 ezer tonna CO2-t lövellt a légkörbe - állapította meg a párizsi geofizikai intézet. Ilyen aktivitással egy év alatt több szén-dioxidot bocsátana ki, mint amennyit 2005-ben Ausztria, Belorusszia, Svédország és Svájc bocsátott ki együttesen. Lehet persze, hogy a vulkáni CO2 mennyisége ma nem nagy a kibocsátott évi 36 milliárd tonna üvegházhatású gáz mellett, ám a vulkáni CO2 mennyiségét mesterségesen nem csökkenthetjük. A PÓLUSCSERE VESZÉLYEI A kutatók e figyelmeztetését a Föld mágneses terének várható felcserélõdése is indokolja, hiszen megfigyelhették, hogy a póluscsere kísérõjeként nagyon megnövekszik a vulkáni aktivitás, szinte valamennyi vulkáni ív akár összes tûzhányója is kitörhet. A póluscsere már megkezdõdött, Madagaszkárnál a föld belsejében a mágneses

irány már felcserélõdött. Márpedig a vulkáni hatást jól érzékelteti a már idézett izlandi vulkán most májusi kitörése, amelynek nyomán a világban 1,7 fok Celsiussal kevesebb átlaghõmérsékletet mértek, mint egy évvel korábban. A kutatók szerint ez nem lehet véletlen. SOK A BIZONYTALANSÁG Az ember szerepének túlhangsúlyozásával a vulkánoknak az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását becsülik le – mondja sok tudós. Az ENSZ IPCC pontos meghatározása szerint az éghajlatváltozásnak legalább részben oka az emberi tevékenység hatása az éghajlatra, bár ebben sok a bizonytalanság. Az óvatos megfogalmazásnak az lehetett a magyarázata, hogy a Föld átlaghõmérséklete a 20. században tapasztalt 0,5 fok Celsius emelkedés ellenére állandó marad, szintén állandó a Föld energiaegyensúlya – vagyis jelenleg is pont annyi energiát bocsát ki, amennyit elnyel. Ez nem jelenti azt, hogy továbbra is a Föld, az élet megkímélése érdekében nem kellene tartózkodni a CFC-gázok, a fosszilis energiafajták alkalmazásától, a CO2 kibocsátástól és abbahagyni az erdõírtást, a víz pocsékolását. Az esetleges felmelegedéstõl függetlenül is ezek fontos feladatok. A KUTATÁS ELÕSEGÍTÉSÉÉRT A globális felmelegedést megelõzni szándékozó hatalmas befektetésbõl a vulkánkutatás még alig részesedik. Igaz, szembeszállni a vulkánokkal erõtlenek vagyunk, de a kárt, amit okoznak sok mindenben megelõzhetjük. Ehhez alaposabban kellene kiismerni õket, amire a szakemberek készek is, ha több támogatást kapnak. Nem felejtkezhetünk el arról, hogy a történelemben a vulkán okozta természeti katasztrófák károkozását a vulkánok nem ismerete is elõsegítette. Még sok a titok, köztük az is, hogy miképpen hatnak a kitörések az éghajlatra a mi korunkban. K.F.

KÖRNYEZET

Az ismeretlen Balaton 2. A Limnológiai Kutató mindvégig tisztában volt azzal, hogy a Balaton algásodását csökkenteni kell, ha meg akarjuk õrizni a tó idegenforgalmi vonzerejét. Még annak idején kiderült, hogy Zalaegerszeg a tó külsõ foszforterhelésének közel felét adja. Még a 60-as években a Zalában kevesebb, mint 100 mikrogramm/liter volt a foszforkoncentráció, a 80-as évek végére ez megtízszerezõdött. Ez odavezetett, hogy elõfordult nyaranta 200 mikrogramm/liter feletti a-klorofil koncentráció helyenként. Ám a közben megépült szennyvízkörcsatorna - rendszer, a mérsékelt mûtrágyafelhasználás csökkentette a foszforterhelést. Ez nemzetközi viszonylatban is jelentõs környezetvédelmi sikertörténet volt, amely alapvetõen az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben folytatott algaökológiai, foszforforgalmi kutatásokon alapult. A törekvésnek fontos egészségvédelmi hatása volt még az is, hogy az algásodás csökkentésével a mérgezõ kékalgák is kisebb veszélyt jelentenek. Ám a kutatók rámutatnak arra, hogy bár a Balaton vízminõsége jelentõsen javult, az még nem tért vissza a hatvanas évek szintjére. Ahhoz további terheléscsökkentõ intézkedésekre, beruházásokra lenne szükség. MAKROSZKÓPIKUS ÁLLATEGYÜTTESEK ÉS HALAK Igen komoly tanulmányozás tárgyát képezték és képezik a vízben élõ u.n. makroszkópikus állatkák: csalánozók, férgek, puhatestûek, rákok, rovarok. Jelenlétük a tó életében nélkülözhetetlen. Az árvaszúnyogok, kagylók, gyûrûsférgek tisztítják a Balaton vizét, mert felszabadítják az üledékben lerakódott tápanyagokat, eltávolítják az eutrofizációt okozó elemeket. Szerepük, mint a halak táplálékai szintén felbecsülhetetlen.

A Balaton a halak kincseskamrája. A kutatók egyrészt elõsegítik azt, hogy a halászatnak sikerüljön gyéríteni az idegen honos halfajok állományát és biztosítani az õshonos halállomány utánpótlását, ezenkívül a horgászat harmonizálását a természet, a környezet védelmével és a turizmus igényeivel. ÕSHONOS

ÉS BEHURCOLT HALFA-

A 19. század végéig 34 balatoni halfajt ismertek, jelenleg ebbõl 31 halfaj él itt, amelybõl 8 bevándorolt illetve behurcolt. A rendszeres telepítéssel megnõtt az angolna és a busa állomány, amivel sokszor megbomlott a populációk egyensúlya, tömeges halpusztulások is elõfordultak. Az 1991.évi angolna-pusztulást követõen a faj további telepítése leállt, jelenleg a lehalászásuk folyik, egy új halászati eljárással pedig több busát is kiemelnek a tóból. A balatoni halpopulációk kor-méret szerkezetét az intézet sikeresen megkutatta mennyiségileg is, ez a “dinamikus készlet-modell” segíti a fenntartható halgazdálkodást. JOK TAVUNKBAN

A

HORGÁSZAT TÚLSÚLYA FONTOS

Megállapították a tihanyi intézetben, hogy a balatoni halállomány “horgászati terhelése” ma igen magas. A pontyállomány 90 százalékát fogják ki évente a horgászok, a fogasoknak, süllõknek így a felét. Ilyen mértékû kifogás mellett az évente telepített halivadék nem képes színten tartani az állományokat. Tudomásul kell venni, hogy a tó termõképessége adott – figyelmeztetnek a kutatók. Az már persze nem a horgászokon múlik, hogy elzárjuk a zooplanktont pusztító busa szaporodásának útját, vagy a Balatonban megjelent, ikrával, halivadékkal táplálkozó törpeharcsákét, meg a naphalét, ezüstkárászét, ame-

VESZÉLYFORRÁS

lyek kárt okozó idegenlégiósok nálunk. Mindezen a szelektívebb nagyüzemi halászat segíthet, ha annak hátteréül tudományos kutatások szolgálnak. MÁSKÉPPEN A BALATONI NÁDASOKRÓL Egy fotón a Balaton el sem képzelhetõ az elõtérben a nádasokkal. Ám fotótémánál a jelentõségük sokkal nagyobb. A balatoni nádasok számos faj számára egyedüli élõhelyet, másoknak szaporodási vagy táplálkozási területet jelentenek, de a vizet is védik a szennyezõdéstõl, a partot a hullámveréstõl, meg a learatott nád érték is. Ha van. A kutatás ma arra irányul, hogy megakadályozható legyen a nádasok pusz-

tulása. Megállapították, hogy pusztulásukat nem genetikai elszegényedés okozza. Nagyon alapos vizsgálatokkal kiderült, hogy a nádpusztulás oka az 1974-2000 között az alsó vízállásnak a +40 centiméterrõl +70 centiméterre való emelése volt egy aszályos idõszak után, amikor nagyon féltek az újabb vízhiánytól. A közvélemény mindig is a magas vízállású Balaton híve volt, pedig a magas vízszint nem kedvez a nádasoknak (csökkenti a nádasok üledékében a redox potenciált) és veszélyezteti a parti létesítményeket. A hidrológusok szerint még a klímaváltozás esetén sem várható tartós vízhiány a Balatonban, inkább a több csapadék okozhat gondot, ezért például nagyon elkellene a levezetõ Sió-csatorna bõvítése. Azt sem feledhetjük, hogy a kisebb Balaton megnöveli a nedves iszapfelületeken a ritka partimadár fajok életlehetõségeit is, míg az állandó magas vízszint gátat szab a vízimadárvilág élõhelyhasználatának. K.F. Technika 2010/8

19

ENERGETIKA

Vértesi Erõmû – mégis lehet jövõje? A Vértesi Erõmû Zrt. augusztus 24-én a munkavállalók javadalmazása, a térség távhõellátása és az államilag garantált hitelek visszafizetése miatt csõdvédelmet kért. Az erõmû most azért kérte a kilencven napos fizetési haladékot jelentõ védelmet, mert augusztus 30-ig 6 millió euró tartozást kellett volna kifizetnie a System Consulting nevû céggel kötött szerzõdés megszûnése következtében. TORZ ÁRAM-ÁRRENDSZER A Vértesi Erõmû Zrt.-nek 2007-2008ban az adózás elõtti eredménye pozitív volt, pedig elõtte kazánjait felújította, füstgáz kéntelenítõvel is ellátta. A Paksi Atomerõmû és a Visontai Erõmû után a legolcsóbban, kilowattonként 15-16 forintért termelte az áramot, szemben a zöld- és gázerõmûvek 20 Ft/kWojával. Veszteségessé tulajdonképpen 2009-ben, az áram szabadpiaci áresése következtében vált, amikor az áram átvételi ára nagyobb mértékben a termelési költség alá csökkent. Így az erõmû megtartása a kormányzattól és a tulajdonos MVM-tõl mind nagyobb támogatást igényelt. Ez 2009-ben már 3,4 milliárd forintot tett ki. Az erõmû nehézségei veszélybe sodorták a vele szimbiózisban mûködõ Márkushegyi Bányaüzemet is, amelyet addig is jórészt a lakosság villanyszámláiban fizetett szénfillérekbõl (20 fillér/kW) tartottak fenn. Erre persze kevésbé lett volna szükség, ha az erõmû valóságos áron értékesíthette volna a márkushegyi szénbõl elõállított áramot.

20

Technika 2010/8

LEÉPÍTÉS, ELSORVASZTÁS A kormányzat és az MVM, megsokallva a támogatásokat, a vállalatot rapid leépítésekre is kötelezte, az a 2100

munkaerõbõl 690-et elküldött köztük 240 erdélyi bányászt és 450 saját dolgozót. Ebbõl 290-et csoportos leépítés címén rendes végkielégítésben is részesítettek, így ez is a vállalatnak temérdek pénzébe került. Az erõmû és a bánya bezárásának többszöri bejelentése miatt még számos, nehezen pótolható szakemberük is más állás után nézett. A bányászok elküldése miatt a korábbi két front helyett egyben maradt a fejtés, ami technológiai nehézségeket is okozott és megnehezíti a visszaállást. Mindezekben persze közrejátszott az idõközben bekövetkezett válság is, amely nagyon lecsökkentette az ipari áramfogyasztást, az erõmûnek is kevesebb lett a villamosenergia-bevétele. És akiknek ez nem volt elég, a torz áramárrendszer, a válság, az országos nehézségek erõmûre gyakorolt hatása ellenére a helyzetért többször is az erõmû vezetését tették meg bûnbaknak, így a továbbélés reális koncepciója sem születhetett meg a vállalaton belül azon szakemberek részérõl, akik az erõmûvet és a bányát a legjobban ismerik. Pedig sokak szerint ez az erõmûkomplexum nem temetni való.

ENERGETIKA

A SZÉNERÕMÛVEK JÖVÕJE A vállalat mostani 1500 dolgozójának és több ezer eltartottjának további megélhetése, Oroszlánynak az erõmûbõl történõ, semmilyen megoldással nem pótolható távfûtése és a város fenntartása az iparûzési adó segítségével jóllehet a legfontosabb érv a Zrt. mellett, de van más is. Ami a külsõre megviselt bányát illeti, az eocénkori barnaszene 15-20 évre elõre meg van kutatva, a hivatalos élettartamáig, 2025-ig mûködhetne. - mondják a Zrt. szakemberei. Amúgyis, tetemes mélységi szénvagyonunk, például a mecseki feketeszén kiaknázása javíthatná energia önellátásunkat, csökkentve földgázfüggésünket. Az elmúlt húsz évben a 140 ezer magyar bányászból jobbára csak a márkushegyi 1300 bányász maradt meg az utolsó mély-

mûvelési bányánkban. Azt mondják, hogy az õ egészségi állapotuk, a 400 méter mélyen végzett munka következtében, aligha teszi õket alkalmassá átképzésre: lehet, hogy az új munkahelyükön már az elsõ orvosi vizsgálaton fennakadnának. De a szénerõmû elõtt is lehet jövõ. Hiszen ha nem lenne, például, hogy ne menjünk mesze, Csehország sem tervezne 900 milliárd forintnak megfelelõ összeget szén-

erõmûvek korszerûsítésére és három új ilyen erõmû építésére. Manapság mindenütt igen fontos szempontok szólnak a szénerõmûvek mellett is: így a szénellátás biztonsága és az energia import csökkenése. Megszülettek már a természetet kímélõ, modern szénerõmû típusok is. Egyes ilyen erõmûvek már 47 százalékos hatásfokkal mûködnek. A világ ma már áramszükségletének 40 százalékát szénerõmûvekkel elégíti ki, ennek aránya 2020-ig megkétszerezõdhet – vallják a kutatók. A védelmezõkben sajnos nem bõvelkedõ Vértesi Erõmûvet talán ezek a szempontok meg is menthetik. Komornik Ferenc

Technika 2010/8

21

ENERGETIKA

Folyamatos energiapolitika Az új Széchenyi-terv – vagy inkább tanulmány – nagy vonalakban az eddigi energiapolitika folytatását ígéri, de mintha túl nagy reményeket táplálna a megújulók iránt. A nemrégen közreadott Széchenyi-terv lényegében megismétli az eddigi energetikai törekvéseket. Az energiapolitika legfontosabb céljaként a gazdasági fellendülés elõsegítését, a foglalkoztatás bõvítését, az ellátás biztonságának növelését, a beszerzési források diverzifikálását, a nagyobb önellátást, a megújulóenergia-felhasználás ösztönzését, az energetika általi CO2-kibocsátás csökkentését és az atomenergia-felhasználást nevezi meg. Az utóbbi két cél össze is függ, amennyiben az atomenergiával nem kerül szén-dioxid a levegõbe, amit a paksi atomerõmû üzemidejének meghosszabbodása és az erõmû bõvítése még évtizedekig elõ is segít. A GÁZELLÁTÁS FONTOS MARAD Az ország földgáz-ellátását jórészt importból a tervezet továbbra is fontosnak tartja, hiszen a hazai kõolaj- és földgáz tartalékaink kimerülõben vannak, elõbbibõl évi 1,1 millió tonna, utóbbiból évi 3,2 millió tonna csak a termelésünk. A már nagyobb feketeszén vagyonunkból a kitermelés évi 300 ezer tonna maradt, egyedül a lignitünk reményteljes mennyiségû, amibõl egyelõre 8,5 millió tonnát fejtünk ki évente. Viszont növelni kell földgázból az ellátásbiztonságot, elsõsorban az import útvonalak bõvítésével – tehát a Nabucco, a Déli Áramlat és más alternatív vezetékek ügye megmarad. Ám a gázfogyasztás támogatási rendszerében változások várhatók, ami biztos, hogy ezentúl a

22

Technika 2010/8

gázzal történõ távhõtermelést a megújulókra szánt támogatási keretbõl nem fogják dotálni. GAZDÁLKODNI A HÉVIZEKKEL A tervezet kiemeli a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését a hagyományos források drágulása és a környezetvédelem miatt. Kiindulva hévízeink gazdagságából – az ország területének 42 százalékán található 33 °C-nál melegebb hévíz – 10-15-szörösére növelhetõnek tartja a geotermikus energia kihasználását termálfürdõkhöz. Valóban, a jelenleg nyilvántartott 500 termálkútunk többsége a fogyasztók híján zárva van, de a szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a geotermikus energia abban az értelemben nem megújuló, hogy a hévizeket a felhasználást követõen vissza kell sajtolni a földbe, amihez szintén energia szükséges. Ennek elmulasztása miatt hévizeink nyomása, hõmérséklete vészesen csökkent is az utóbbi években. KORLÁTOZOTT MEGÚJULÓ KAPACITÁSOK A szakértõk szerint az ásványi mellett a megújuló energiavagyonunk is igen szerény. Potenciálisan az évi energiaszükségletünknek a napsugárzás a 20, a vízenergia 0,16, a biomassza 16, a szél 0,15, a geotermia az 5 százalékát tudja kielégíteni – óriási anyagi áldozatokkal. Például a paksi atomerõmû bõvítésével számolt 2000 MW teljesítmény eléréséhez napelemekkel a Balaton-terület felének megfelelõ térséget kellene lefedni. A szél évente csak 1300-1500 órát fúj nálunk,

ugyanennyi az erõteljes napsugárzás, vagyis a szél- és napmentes idõben kiesõ áramtermelés kipótlásához annyi fosszilis erõmû szükséges, amelyek több CO2-t bocsátanának ki, mint amennyit a magújulókkal megtakaríthatnánk. Nem véletlen, hogy a szélerõmûpark továb-

bi 410 MW-al való bõvítés tervét a pályázat visszavonásával újragondolják. Azt is meg kell gondolni, hogy vajon az erdõbõl kivágott közönséges fa elégetése biomasszaként valóban támogatandó-e? TARTALÉKOK: HATÉKONYSÁG, VÍZENERGIA Összességében persze a Széchenyi-terv energia fejezete akkor áll meg, ha mindenekelõtt az teljesül, hogy uniós elvárásra az ország 2020-ig 20 százalékkal csökkenti az energiafelhasználást hatékonysággal. Szakembereinkre, innovációs cégeinkre, egyetemeinkre támaszkodva az országnak talán ebben vannak a legnagyobb tartalékai. Ígéretes, hogy erre a célra ezermilliárdot szánna a terv. A tartalékoknál maradva azt is fontos megjegyezni, hogy például az ország jelenlegi 4,5 TWh/év vízenergia-potenciáljának csupán 4 százalékát hasznosítja. Napirendre lehetne tûzni egy tározós erõmû építését is, amely kipótolhatná a megújulók kiesõ termelését és biztosíthatná a hazai elektromosáram-termelés szükséges 900 MW-os kapacitástartalékát is. K.F.

ÛRKUTATÁS A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Égi kutatások földi haszonnal A válság nem vetette vissza a világ ûrkutatását, a „nagyok” még többet is költöttek rá tavaly. Nálunk is egyfajta kitörési pont lehetne, ha a terület nagyobb támogatásban részesülne. Tavaly világszerte 9 százalékkal többet, 36 milliárd dollárt fordítottak polgári célú ûrkutatásra és ez az összeg meghaladta a katonai célú ûrprogramokra költött 32 milliárd dollárt, ami, igaz, 12 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az eredményhez elsõsorban az USA járult hozzá a kétfajta programokra összesen költött 48,8 milliárd dollárral – ez a világráfordítás 72 százaléka –, de nem lebecsülhetõ a 18 országot tömörítõ Európai Ûrügynökség (ESA) 7,9, Japán 3, Oroszország 2,8, Kína 2 milliárd dolláros polgári célú költése. Magyarország évi 3-4 millió dollár értékû ûrku-

tatása csak 0,1 ezrelékét képezi a világ ráfordításának, ehhez képest szakembereinknek, a témával foglalkozó intézményeknek köszönhetõen, jó a hírünk az ûrkutatás világában, a régióban ebben még az élen is járunk. ROSETTA, PILLE, SAS A magyar költségvetés csekély 7 ezrelékének felhasználásával kutatóink részeseivé válhattak a világ számos ûrprogramjának. Például a KFKI RMKI Szegõ Károly vezette csoportja dolgozta ki

Farkas Bertalan a magyar fejlesztésû Pille ‘97 sugárdóziskiolvasó készülékkel a Szaljut-6 ûrállomás fedélzetén

Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének Napfizikai Obszervatóriuma, valamint az MTA KFKI RMKI részvételével zajló SOTERIA ûridõjáráselõrejelzési programot az Európai Bizottság az Európai 7. kutatás-fejlesztési keretprogram világûr fejezete eddigi egyik legsikeresebb projektjei közé sorolta. Az EU 7. keretprogramja Világûr fejezetének legutóbbi kiírására beadott pályázatok között támogatást kap az Új, földfelszíni adatokon alapuló plazmaszféra modell: alapvetõ hozzájárulás a sugárzási övek modellezéséhez ûridõjárási kutatásokban címû projekt, amelynek konzorciumi vezetõje az ELTE Geofizikai és Ûrtudományi Tanszék Ûrkutató csoportja, koordinátor: Lichtenberger János. Ezzel a Világûr fejezet fennállása óta elõször nyert el támogatást magyar vezetésû konzorcium. E fejezetben az EU jövõre 99 millió euró összegben ír ki pályázatokat.

Jim Voss amerikai ûrhajós a Pille kiértékelõ egységébe helyezi a dózismérõt

Technika 2010/8

23

S O R O Z A T

ÛRKUTATÁS

a már úton lévõ Rosetta üstökösszonda leszállóegységének központi vezérlõ és adatgyûjtõ számítógépét, amelyet nemrégen eredményesen ki is próbáltak. Ennek az egységnek a töltöttrészecske spektrométere a KFKI Apáthy István vezette csoportjától került ki, a BME-s Gschwindt András csapata pedig ezen egység fedélzeti és energiaelosztó rendszerét készítette. Köztudott, hogy a KFKI Pille dózismérõ családja Farkas Bertalan ûrutazása óta teljesen általánossá vált az ûrrepüléseknél, felkerült a Nemzetközi Ûrállomásra is, mint ahogy a miskolci ûrkemence, Bárczy Pál és Roósz András berendezése is. A sort

folytathatnánk az ELTE Geofizikai Tanszékének hozzájárulásával a SAS-programhoz, vagy a FÖMI távérzékelési projektjeivel, az ûrélettani, ûrbiológiai kutatásokkal, mely utóbbiakkal már 11 intézményünkben foglalkoznak. A költségvetés filléreibõl nálunk 25-30 ûrkutatóhely mûködik, amelyekben már mintegy 300 szakember csoportosul, összetartó közösséget alkotva. EZ IS MAGYAR CSODA Ez a csoda számba menõ eredmény egyrészt annak köszönhetõ, hogy nálunk az ûrkutatókat – speciális intézmények híján – az alapvetõen a mással foglalkozó intézmények, kuta-

A magyar állami ûrköltségvetés alakulása 1992 és 2009 között, forintban, névértéken számolva. Látható, hogy a hazai pályázati források (kék oszlopok) az elmúlt 5 évben – még az infláció figyelembe vétele nélkül is – folyamatosan csökkentek. Ezt ellensúlyozza az ESA számára befizetett, és a hazai szervezetek számára jórészt megbízások formájában visszaszerezhetõ hozzájárulásunk (bordó). (Forrás: MÛI, 2009, Ûrvilág)

Az ESA tíz legkevésbé „költekezõ” tagországa és Magyarország összehasonlítása az egy fõre jutó ûrköltségvetés szempontjából. (Forrás: MÛI, 2009 Ûrvilág)

24

Technika 2010/8

tóintézetek, egyetemek fizetik. A kutatási költségeket ezek az intézmények pályázatok útján szerzik meg. A Magyar Ûrkutatási Iroda, az OTKA, az NKTH pályázati források a távérzékelési, ûrfizikai, ûrelektronikai és ûrmûszertechnikai, valamint ûranyagtudományi kutatásokat támogatják leginkább, de forrásokhoz jutnak külföldi együttmûködések útján is. Sajnos, Magyarország még nem teljes jogú tagja az ESA-nak, pedig általa kutatóink bekerülhetnének az európai ûrprogramok „sûrûjébe”, ráadásul az éves 8-10 millió eurós tagdíjunkat vissza is igényelhetnénk a közös programokban való részvételünkért. Persze ehhez a mainál lényegesen nagyobb ûrkutatási kapacitást kellene kiépíteni állami – esetleg magánerõbõl is. Pillanatnyilag társult tagok lehetünk a rendes tagdíj 10 százalékáért, amit vissza is igényelhetünk. KITÖRÉSI PONT AZ ÛRKUTATÁS Számbavéve a kutatás szakemberállományát, az eddigi tapasztalatokat, ennek a területnek a fejlesztését kitörési pontnak is értékelhetjük. Ha csak azt vesszük, hogy a következõ tíz évben 260 meteorológiai és földmegfigyelõ ûreszközt bocsátanak fel – 1998-2008 között ilyen csak 180 volt -, hogy jelenleg is 30 távérzékelési mûhold van gyártás alatt, és ugyancsak az EU 7. kutatás-fejlesztési keretprogramjában már önálló fejezetként szerepel az ûrkutatás, benne a távérzékelési, környezetvédelmi és biztonsági alkalmazások fejlesztése, könnyen felmérhetõ, mit nyernénk vele, ha növelhetnénk ebben az aktivitásunkat. Ne feledjük, e kutatások legtöbb eredménye az országon belül is hasznosul: a klímakutatásban, a hidrológiában, a talajtani vizsgálatokban, a természeti környezet védelmében, de az egészségügyben, az iparban, az anyagtudományban, a hírközlésben, és még sok helyen másutt is. Wellek Margit