Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! március XII. évfolyam 3. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság. Foglalkozás-egészségügy

E -Mu nkavé dele m Szakmai folyóirat

2 0 14 . m á r c i u s

X I I. é v fo l ya m 3. s z á m

Munkabiztonság 12/2014. (II. 21.) BM rendelet a szén-monoxidérzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény egyes épületekben kötelezővé teszi a szén-monoxid-érzékelők felszerelését. Ilyen épület a bölcsőde, az óvoda, az iskola, a szálláshely és a kórház is, amennyiben a tüzelőberendezés a közösségi térben, vagy pedig a vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben van.

Tartalom Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2014. február 22.

Munkabiztonság • 12/2014. (II. 21.) BM rendelet a szénmonoxidérzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről

Foglalkozás-egészségügy

A most hatályba lépett 12/2014. (II. 21.) BM rendelet hatálytalanította a szén-monoxidérzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményeket szabályozó 64/2013. (XII. 4.) BM rendeletet (januári számunkban ismertettük), és most egységesen szabályozza a berendezések műszaki és funkcionális követelményeit.

• Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának útmutatója a pszichoszociális kockázatokról

A rendelet 1. sz. melléklete meghatározza a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 9. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítése céljából alkalmazott szén-monoxidérzékelő berendezésre vonatkozó alapvető funkcionális követelményeket a következők szerint:

• Szakmai információk beszerzése a jogszabályi követelmények alkalmazásához

„1. A berendezésnek alkalmasnak kell lennie a szén-monoxid (a továbbiakban: CO) emberre veszélyes szintjének biztonságos és hatékony érzékelésére. 2. A berendezésnek a CO emberre veszélyes szintjének érzékelése esetén – a veszélyes szint fennállásáig – folyamatosan riasztó jelzést kell adnia annyi időn belül, mely az érintett helyiségből való távozást biztonságosan lehetővé teszi. 3. A berendezés által adott riasztó jelzésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt a felszerelés helyiségében bárki azonnal és egyértelműen érzékelhesse. 4. Azokat a legfontosabb jellemzőket, információkat és használati útmutatásokat, amelyek ismeretétől és figyelembevételétől a rendeltetésszerű használat függ, a berendezésen vagy a csomagolásán, és a hozzá mellékelt magyar nyelvű használati utasításban meg kell adni. 5. A berendezés bekapcsolt állapotát, esetleges meghibásodását és – amennyiben ilyen funkcióval is ellátták – élettartamának végét egyértelmű, egymástól megkülönböztethető jelzésnek kell mutatnia.”

Kitekintő • Közúti járműveken kötelező elsősegélynyújtó felszerelések és tűzoltó készülékek

• Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó személyek alkalmasságának orvosi vizsgálatára vonatkozó előírásokról • Jogszabályok • Szabványok

Egy munkabaleset tanulságai

Tisztelt Előfizetőnk! Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás elérhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap Jelszó: mvt201403 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1

|

E-Munkavédelem 2014. március, XII. évfolyam 3. szám

Ha a berendezés az MSZ EN 50291-1 szabványban (Villamos gyártmányok szén-monoxid érzékelésére lakóhelyiségekben. 1. rész: Vizsgálati módszerek és működési követelmények) foglalt követelményeknek megfelel, akkor úgy kell tekinteni, hogy egyúttal eleget tesz az 1. melléklet szerinti követelményeknek. Az 1. melléklet szerinti követelmények az előbbi szabvánnyal egyenértékű más műszaki megoldással is teljesíthe tőek. Az olyan berendezést, amelyet az EU tagállamokban vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, el kell fogadni, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi egészség és élet védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. A rendelet március 1-én lépett hatályba. A rendelet hatálybalépésétől számított 60. napig a kéményseprő- ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 9. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott kötelezettség vonatkozásában a szén-monoxidérzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények meghatározásáról és egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet 1. §-a alapján alkalmazható berendezések alkalmazását is el kell fogadni.

Foglalkozás-egészségügy Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának útmutatója a pszichoszociális kockázatokról A munkahelyi stressz okozta problémák egyre nagyobb problémát jelentenek az EU tagországaiban. A probléma nagyságát mutatja az a néhány számadat, amely – a kutatóintézetek szerint – az EU országait jellemzi: • „az európai lakosság 25%-a tapasztal valamilyen lelki egészségbeli problémát, • a munkahelyi stressz okozta problémák miatt nő a hiányzás, a betegállomány, a munkanélküliség és a leszázalékolás, • a lelki egészségzavarok költsége Európában kb. 240 milliárd euró,

• a betegállomány miatti termeléscsökkenés/-kiesés költsége Európában évente 136 milliárd euró, • „a lelki egészségből profitálni lehet: javul a motiváció és az elégedettség, nő a termelékenység, és csökken a hiányzás, a fluktuáció” (Közhasznú stresszkutatás, 2011), • a WHO előrejelzése szerint az új technológiák elterjedésével, a globalizáció felgyorsulásával, a munkavállalók létszámának csökkenésével és átlagos életkoruk emelkedésével, a munkahelyi stressz és a túlterheltség okozta depresszió 2030-ra vezető betegséggé válik (Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, 2009).

A pszichológiai kockázatot az EU jogi szabályozásnak megfelelően a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénybe a 2008. január 1-jétől hatályos módosítás emelte be: • amelyben rögzítették a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, • és meghatározták a pszichoszociális kockázat fogalmát is. Az Mvt. egyértelműen megfogalmazza, hogy a pszicho szociális kockázatok értékelése a munkáltató feladata, de gyakorlati útmutatást, kötelező vizsgálati paramé tereket, módszereket nem javasol a kötelezettség elvégzéséhez. Nehézséget okoz a munkáltatók jelentős részénél a jogszabályi kötelezettség teljesítése, mert a probléma megítélésének nincsenek ekzakt paraméterei, a kockázattűrő képesség általában személyenként változó, nagyon nehéz annak megítélése, hogy hol van az a határ, ameddig a kockázat egészségkárosodás nélkül elviselhető. Ez sok esetben egyedi mérlegelést igényel, a konkrét helyzet minden irányú – a munkavállaló tulajdonságaira, változó stressz tűtő képességére is tekintettel történő – elemzése. Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának a honlapon megtekinthető útmutatója segíti az eligazodást: • a munkahelyi stressz, erőszak és zaklatás – mint probléma – nagyságáról, összetettségéről, • európai és hazai jogszabályi háttérről, előírásokról, • a munkahelyi stressz modellezésének és a pszicholó giai kockázatok értékelésének gyakorlatáról.

2

|

2014. március, XII. évfolyam 3. szám E-Munkavédelem

Kitekintő

• 24 000 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 2 db 12 kg-os szabványos, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

1) Közúti járműveken kötelező elsősegélynyújtó felszerelések és tűzoltó készülékek

Az autóbuszon a járműtűz eloltására: • 30 személy befogadóképességig 1 db 3 kg-os, • 31–100 személy befogadóképesség között 1 db 6 kg-os, • 100 személy befogadóképesség felett 1 db 12 kg-os vagy 2 db 6 kg-os szabványos, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet utóbbi időben megjelent módosításai nem érintették az elsősegélynyújtó felszerelésekre valamint a tűzoltó készülékekre vonatkozó műszaki előírásokat, azonban célszerű ezekről is néhány szót ejteni, mert számos munkáltató üzemeltet közúti járműveket, és a közúti ellenőrzések gyakran állapítják meg a hiányos ellátást, vagy szankcionálják hiányát. A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 106. § b) pontja szerint a személygépkocsi, tehergépkocsi, oldalkocsis motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű, valamint a kizárólag menetrendszerű helyi járatban közlekedő autóbusz esetén az elsősegélynyújtó felszerelések tartalma a következő: • steril gyorskötöző pólya (10 cm × 5 m): 4 db • steril gyorskötöző pólya (5 cm × 5 m): 2 db • steril mull-lap (6 × 6 cm/100 lap): 2 db • egyenként csomagolt vágott mullpólya (10 × 5 m): 4 db • steril mull-lap (50 cm × 80 cm): 3 db • kéztisztító/fertőtlenítő lap: 4 db • fóliakesztyű: 1 pár • háromszögletű kendő: 2 db • biztosítótű (40 mm-es): 4 db • ragtapasz (1,25 cm × 5 m): 1 tekercs • olló (rozsdamentes acélból, 110–150 mm-es): 1 db • polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat (30 ml): 1 db (helyettesíthető 6 db 1 ml-es ampulla jódpárnával) • sebtapasz vágható (6 × 10 cm): 2 db • higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez): 1 db • gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk: 1 db • elsősegélynyújtás képekben: 1 db • tartalomjegyzék: 1 db A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 107 (1) szerint tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön a járműtűz eloltására: • 3500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 12 000 kg megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 1 db 6 kg-os, • 12 000 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 24 000 kg megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 1 db 12 kg-os,

A veszélyes anyagot szállító járművön a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, de legalább az előbbiek szerinti tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A rendelet nem teszi kötelezővé a személygépjárművek tűzoltó készülékkel történő felszerelését, de célszerű és javasolt az – szakboltokban megvásárolható – e célra alkalmazható porral oltó tűzoltó készülékkel ellátni azokat a személygépjárműveket, amelyek használata (üzemzavar elhárítása, megkülönböztető jelzéssel ellátott járművek, rendszeres közúti használat stb.) gyakoribb veszélyhelyzetet idézhet elő. A készülékek beszerelését célszerű szakműhellyel elvégeztetni.

2) Szakmai információk beszerzése a jogszabályi követelmények alkalmazásához A munkavédelem jogszabályi követelményeinek teljesítése számos esetben okoz problémát a munkavédelmi szakembereknek, mert: • a jogszabályok fogalmai, nyelvezete általában a jogi normákat követi, a szakmai jogalkalmazók nehezen tudják sok esetben értelmezni az előírásokat, • egy – egy probléma bonyolult összefüggései sok esetben több jogszabályban jelennek meg, • a jogszabályok nem tartalmazzák a másik jogszabál�lyal kapcsolatos összefüggéseket, („felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy rendeletben határozza meg”...) a gyakorlatlan felhasználó, a munkavédelem területét csak felületesen ismerő mikro és kisvállalkozás csak hosszas keresgélés után tudja beazonosítani, hogy problémájára melyik kapcsolódó jogszabályban található válasz, előírás stb. A látható, érzékelhető probléma csökkentésére a munka védelmi hatóság – egyes, e területre szakosodott vállalkozások – főképpen elektronikus felületeiken lehetőséget biztosítanak, hogy a jogalkalmazók kérdéseikre a munkáltatók információt kapjanak. 3

|


A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. § (1) e) alapján a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága működteti az Mvt. 14. §- a (1) bekezdésének e) pontja szerinti munkavédelmi információs rendszert, amelynek feladata a munka védelmi ismeretek mind szélesebb körű terjesztése. A munkavédelmi tanácsadás célja elsődlegesen a mikro, kis- és középvállalkozások, illetve az induló vállalkozások számára, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében való segítségnyújtás, a tanácsadás és tájékoztatás eszközeivel, a munkahelyi balesetek és egészségkárosodások megelőzése érdekében. A Munkavédelmi Információs Szolgálat kizárólag munkavédelemmel kapcsolatos kérdésekben adhat informá ciót. A tanácsadás a jogszabályokban, szabályzatokban, szabványokban megfogalmazott normatív követelmények ismertetését, illetve az ezekből következő helyes gyakorlat bemutatását tartalmazhatja. Felhívjuk figyelmüket az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága honlapján található jogi nyilatkozatra, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a tájékoztatásuk nem minősülhet a hatóság állásfoglalásának, jogi iránymutatásának, valamint munkajogi tanácsadásának sem. „JOGI NYILATKOZAT Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek (a továbbiakban: munkaügyi hatóság) tájékoztató és felvilágosító tevékenysége a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII.28.) Korm. rendelet felhatalmazásán alapul, mely az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata, valamint a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései alapján nem minősül a hatóság állásfoglalásának, jogi iránymutatásának, valamint munkajogi tanácsadásának sem. A tájékoztatás, illetve felvilágosítás a munkaügyi hatóság szakmai álláspontját tükrözi, amely egy esetleges jogvita esetén az eljáró bíróságot nem köti. A munkaügyi hatóság hatáskörébe nem tartozó kérdésekben a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága kizárólag az illetékességgel és hatás-

körrel rendelkező hatóság megnevezésére jogosult, feltéve, hogy az illetékesség, hatáskör a kérdés alapján megállapítható. Tájékoztatjuk, hogy kizárólag a munkaügyi ellenőrzés tárgykörébe tartozó kérdések megválaszolására kerül sor, amennyiben munkavédelmi kérdése van, azt itt teheti fel.” (Zárójelben megjegyezzük, hogy az AB vonatkozó határozata hatályon kívül van helyezve) A FÓRUM – MEDIA szakmai kiadványait olvasóknak is lehetőségük van szakmai kérdések feltételére, információk kérésére, amelyre a szerzők, szakértők igyekeznek megfelelő választ adni. A „Munkavédelem” szaklap általában első oldalán lévő bekeretezett tájékoztatás arra hívja fel a figyelmet, hogy „A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözi. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.”

3) Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó személyek alkalmasságának orvosi vizsgálatára vonatkozó előírásokról Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka különösen a nyári hónapokra a jellemző. Az Mvt. 60. § (1) bekezdésében foglalt előírás alapján a munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. Az Mvt. 49. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha: „a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára, d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.”

4

|


A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.”

Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság a honlapján olvasható tájékoztatóban részletesen ismerteti e témakört szabályozó jogszabályi előírásokat.

Az NM rendelet az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó személyre vonatkozóan kimondja, hogy kivételekkel ugyan, de nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak a foglalkoztathatósági szakvélemény.

„Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó személyekre és a munkáltatóikra az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény külön előírást is tartalmaz. E törvény 6. §-ában foglaltak értelmében a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. A „meggyőződés” módjáról e törvényben nem esik szó, ezért nehéz kérdés a munkáltató számára, hogy mi alapján döntheti el azt, hogy veszélyezteti-e az elvégzendő munka a dolgozó egészségét, testi épségét, pl. hőségriadó alatt a tűző napon végzett munka, vagy esetleg van-e olyan betegsége (magas vérnyomás, epilepszia stb.), ami miatt bizonyos munkafeladatok elvégzésére alkalmatlan. Mivel a munkáltatónak jellemzően nincs olyan szakképzettsége, amely alapján megalapozott véleményt tudna alkotni az elhelyezkedni kívánó személy egészségi állapotáról, a „meggyőződés” megfelelő módon csak orvosi vizsgálattal történhet. Az idénymunka és az alkalmi munka jellegéből adódóan az orvosi vizsgálat (foglalkoztathatósági vizsgálat) célja annak véleményezése, megállapítása, hogy a munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet. A munkáltató tehát úgy tud megfelelő módon meggyő ződni arról, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó személy az adott munka elvégzésére alkalmas, hogy figyelembe veszi a munkavállaló számára kiállított foglalkoztathatósági szakvéleményben foglaltakat. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet szerint: „16/A. § (1) A foglalkoztathatósági szakvélemény – a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendel kező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével – nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és

A tájékoztató a tapasztalatok alapján megjegyzést fűz, tanácsot ad az alkalmazás elősegítésére. „Egynapos munkánál a munkáltató a vizsgálat költségét nem szívesen fizeti ki, mert ez jelentős többletterhet jelentene, ezért inkább nem is foglalkoztatja az illetőt. Ilyen esetben az lehet a megoldás, hogy a munkáltató helyett a munkavállaló – saját költségén – végezteti el a foglalkoztathatósági vizsgálatot. A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján a vizsgálatot kezdeményező viseli. (A Kormányrendelet 2. számú melléklet 15. c) pontja szerint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése 3300 forint/fő/eset.) Ezután már a szakvéleményt bemutatva jelenik meg a munkáltatónál, aki így meggyőződhet az illető alkalmasságáról. Az egy évig érvényes szakvéleményt az alkalmi munkavállaló minden egyes munkahelyen bemutathatja.”

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 4/2014. (I. 10.) Korm. rendelet a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség, valamint a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok közegészségügyijárványügyi feladatait ellátó egyes szervek kijelöléséről Hatályos: 2014. 01. 15. 1/2014. (I. 10.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi és egészségfejlesztési feladatainak ellátásáról, valamint a védőoltás elrendelésének rendjéről Hatályos: 2014. 01. 15. 13/2014. (I. 29.) Korm. rendelet egyes kormányrendeletek Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról Hatályos: 2014. 03. 15., 2015. 01. 02. Módosítás: 16/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a rendőr ség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységéről 5

|


191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófa védelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról Hatályos: 2014. 03. 15. 6/2014. (I. 29.) KIM rendelet az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 02. 01. 9/2014. (II. 7.) BM rendelet egyes tűz elleni védekezésről és műszaki mentésről szóló miniszteri rendeletek módosításáról

Hatályos: 2014. 02. 08. Módosítás: 55/2013. (X. 2.) BM rendelet az egyes építményszerkezetek tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségének a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13. § (4) bekezdés e) pontja szerinti igazolásának eseteiről és módjáról 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól 11/2014. (II. 21.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáró Hatályos: 2014. 03. 01. 12/2014. (II. 21.) BM rendelet a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről Hatályos: 2014. 03. 01. Hatálytalanítás: 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények meghatározásáról és egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Szabványok Munkabiztonságot érintő nemzeti szabványok közzé tétele a Szabványügyi Közlöny 2014. februári száma alapján FIGYELEM!

A zöld mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1. MSZ EN

15224:2013

Egészségügyi szolgáltatások. Minőségirányítási rendszerek. Az EN ISO 9001:2008 szabványon alapuló követelmények

2. MSZ

27011-9:2014

Atomerőművi komponensek időszakos ellenőrzésének szabályai. 9. rész: Segédletek az MSZ 27011 szabványsorozathoz

3.

MSZ ISO/ 17022:2014 IEC TS

Megfelelőség értékelés. Az irányítási rendszerekben a harmadik fél által készített auditjelentések tartalmára vonatkozó követelmények és ajánlások

4. MSZ EN

81-77:2014

Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személyés személy-teher felvonók különleges alkalmazásai. 77. rész: Felvonók földrengésnek kitett környezetben

5. MSZ EN

474-1:2006+A4:2014

Földmunkagépek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények – Az MSZ EN 474-1:2006+A3:2013 helyett –

6. MSZ EN

690:2014

Mezőgazdasági gépek. Szervestrágya szórók. Biztonság – Az MSZ EN 690:1994+A1:2009 helyett –

7. MSZ EN

847-1:2014

Famegmunkáló szerszámok. Biztonsági követelmények. 1. rész: Marószerszámok, körfűrészlapok – Az MSZ EN 847-1:2005+A1:2008 helyett –

6

|


8. MSZ EN

847-2:2014

Famegmunkáló szerszámok. Biztonsági követelmények. 2. rész: Szerelt maró szerszámok szerszámszárának követelményei – Az MSZ EN 847-2:2001 helyett –

9. MSZ EN

847-3:2014

Famegmunkáló szerszámok. Biztonsági követelmények. 3. rész: Befogókészülékek – Az MSZ EN 847-3:2004 helyett –

10. MSZ EN

1012-3:2014

Kompresszorok és vákuumszivattyúk. Biztonsági követelmények. 3. rész: Technológiai kompresszorok

11. MSZ EN

1838:2014

Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás – Az MSZ EN 1838:2000 helyett –

12. MSZ EN

1870-11:2014

Famegmunkáló gépek biztonsága. Körfűrészgépek 11. rész: Egy fűrészegységes félautomata vízszintes keresztvágó körfűrészgépek (radiál fűrészgépek) – Az MSZ EN 1870-11:2003+A1:2010 helyett –

13. MSZ EN

1870-12:2014

Famegmunkáló gépek biztonsága. Körfűrészgépek. 12. rész: Lengő, keresztvágó körfűrészgépek – Az MSZ EN 1870-12:2003+A1:2010 helyett –

14. MSZ EN

1870-19:2014

Famegmunkáló gépek biztonsága. Körfűrészgépek. 19. rész: Asztalos (tolóasztalos és tolóasztal nélküli) körfűrészgépek és külső téri körfűrészgépek – Az MSZ EN 1870-1:2007+A1:2009 helyett –

15. MSZ EN

12493:2014

LPG-berendezések és -tartozékok. Hegesztett acél nyomástartó edények LPGtartálykocsikhoz. Tervezés és gyártás – Az MSZ EN 12493:2008+A1:2012 helyett –

16. MSZ EN

12622:2009+A1:2014

Szerszámgépek biztonsága. Hidraulikus élhajlító sajtók – Az MSZ EN 12622:2010 helyett –

17. MSZ EN

13852-1:2014

Daruk. Part menti (offshore) daruk. 1. rész: Általános rendeltetésű part menti (offshore) daruk – Az MSZ EN 13852-1:2004 helyett –

18. MSZ EN

14025:2014

Veszélyes anyagok szállítótartályai. Nyomástartó fémtartályok. Tervezés és gyártás – Az MSZ EN 14025:2008 helyett –

19. MSZ EN

15503:2009+A1:2014

Kertészeti eszközök. Kerti fúvókészülék, szívókészülék és fúvó/szívó készülék. Biztonság – Az MSZ EN 15503:2010 helyett –

20. MSZ EN

50050-1:2014

Elektrosztatikus, kézi szórókészülék. Biztonsági követelmények. 1. rész: Kézi szórókészülék gyúlékony, folyékony bevonó anyagokra – Az MSZ EN 50050:2007 helyett, amely azonban 2016. 10. 14-ig még érvényes –

21. MSZ EN

50050-2:2014

Elektrosztatikus, kézi szórókészülék. Biztonsági követelmények. 2. rész: Kézi szórókészülék gyúlékony por alakú bevonatokra

22. MSZ EN

50050-3:2014

Elektrosztatikus, kézi szórókészülék. Biztonsági követelmények. 3. rész: Kézi szórókészülék gyúlékony állományhoz

23. MSZ EN

50580:2012/A1:2014

Villamos motoros kéziszerszámok biztonsága. Szórópisztolyok követelményei – Az MSZ EN 50580:2012 módosítása –

24. MSZ EN

60335-2-34:2014

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-34. rész: Motorkompresszorok követelményei – Az MSZ EN 60335-2-34:2005 és az MSZ EN 60335-2-34:2002/A2:2009 helyett, amelyek azonban 2015. 06. 27-ig még érvényesek –

25. MSZ EN

60335-2-67:2014

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-67. rész: Kereskedelmi felhasználású padlóápoló gépek követelményei – Az MSZ EN 60335-2-67:2010 helyett, amely azonban 2015. 05. 03-ig még érvényes –

26. MSZ EN

60335-2-68:2014

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-68. rész: Kereskedelmi felhasználású folyadékporlasztó gépek követelményei – Az MSZ EN 60335-2-68:2010 helyett, amely azonban 2015. 05. 03-ig még érvényes –

7

|


27. MSZ EN

60519-4:2014

Villamos fűtésű berendezések biztonsága. 4. rész: Ívfűtésű kemencék követelményei – Az MSZ EN 60519-4:2007 helyett –

28. MSZ EN

60519-12:2014

Villamos fűtésű berendezések biztonsága. 12. rész: Infravörös fűtésű berendezések követelményei

60598-2-8:2014

Lámpatestek. 2-8. rész: Egyedi követelmények. Kézilámpák – Az MSZ EN 60598-2-8:2000, az MSZ EN 60598-2-8:1997/A1:2001 és az MSZ EN 60598-2-8:1997/A2:2008 helyett, amelyek azonban 2016. 06. 03-ig még érvényesek

30. MSZ EN

60669-2-6:2014

Kapcsolók háztartási és hasonló jellegű, rögzített villamos szerelésekhez. 2-6. rész: Tűzvédelmi kapcsolók külső és belső téri jelzésekhez és világításhoz – Az MSZ EN 50425:2008 helyett, amely azonban 2015. 02. 22-ig még érvényes –

31. MSZ EN

60695-2-10:2014

A tűzveszélyesség vizsgálata. 2-10. rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek. Izzóhuzalos vizsgálóberendezések és általános vizsgálati eljárások – Az MSZ EN 60695-2-10:2001 helyett –

32. MSZ EN

60695-9-1:2014

A tűzveszélyesség vizsgálata. 9-1. rész: A láng felületi terjedése. Általános irány elvek – Az MSZ EN 60695-9-1:2006 helyett –

33. MSZ EN

60695-11-10:2014

A tűzveszélyesség vizsgálata. 11-10. rész: Vizsgálólángok. Vizsgálati módszerek 50 W-os vízszintes és függőleges lánggal – Az MSZ EN 60695-11-10:2000 és az MSZ EN 60695-11-10:1999/A1:2003 helyett –

34. MSZ EN

60704-2-14:2014

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. A zajkibocsátás meghatározási módszere. 2-14. rész: Hűtő-, mélyhűtő és fagyasztókészülékek követelményei – Az MSZ EN 28960:1995 helyett –

35. MSZ EN

60743:2014

Feszültség alatti munkavégzés. Szerszámokra, szerkezetekre és eszközökre vonatkozó fogalom meghatározások – Az MSZ EN 60743:2002 és az MSZ EN 60743:2001/A1:2009 helyett, amelyek azonban 2016. 08. 30-ig még érvényesek –

36. MSZ EN

61029-2-10:2010/ A11:2014

Hordozható, villamos motoros szerszámok biztonsága. 2-10. rész: Daraboló köszörűgépek követelményei – Az MSZ EN 61029-2-10:2011 módosítása –

61557-10:2014

Legfeljebb 1000 V váltakozó és 1500 V egyenfeszültségű kisfeszültségű elosztórendszerek villamos biztonsága. A védelmi intézkedések vizsgálatára, mérésére vagy megfigyelésére szolgáló berendezések. 10. rész: A védelmi intézkedések vizsgálatára, mérésére vagy megfigyelésére szolgáló kombinált mérőberendezés – Az MSZ EN 61557-10:2001 helyett –

61557-14:2014

Legfeljebb 1000 V váltakozó és 1500 V egyenfeszültségű kisfeszültségű elosztórendszerek villamos biztonsága. A védelmi intézkedések vizsgálatára, mérésére vagy megfigyelésére szolgáló berendezések. 14. rész: A gépek villamos berendezéseinek biztonságát vizsgáló berendezések

29. MSZ EN

37. MSZ EN

38. MSZ EN

39.

MSZ EN ISO

13088:2014

Gázpalackok. Acetilénpalack-kötegek. Töltési feltételek és töltési felügyelet – Az MSZ EN 12755:2002 helyett –

40.

MSZ EN ISO

14119:2014

Gépek biztonsága. Védőburkolatokkal összekapcsolt reteszelő berendezések. A kialakítás és a kiválasztás elvei – Az MSZ EN 1088:1995+A2:2009 helyett –

60884-1:2002/ A2:2014

Csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló célokra. 1. rész: Általános követelmények – Az MSZ IEC 60884-1:2007 módosítása –

41. MSZ IEC

Visszavont nemzeti szabvány(ok) A Szabványügyi Közlöny 2014. februári számában visszavont munkabiztonságot érintő szabvány nem szerepelt.

8

|


Egy munkabaleset tanulságai Fulladás a tűzoltóvíz tározóban 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A közel ötszáz munkavállalót foglalkoztató S.T. Kft. a központi telepen a tűzoltóság előírásának megfelelően [OTSZ 447. § (1) bekezdés „Az oltóvíz biztosítására – ha az más módon nem oldható meg – önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni.”] egy tűzivíz tározó medencét létesített. A tározó ovális, középen szűkülő (babapiskóta) alakú, 21 m hosszú, és kb. 10 m széles. A tározó medence mélysége változó, kb. 2 m. A tározót 0,9-1,0 m magas kerítés veszi körül. A kerítéstől kb. 2,6 m-re van a tározó medence bélelésére szolgáló műanyag fóliát leszorító cső. Ez alatt 45° a tározó oldal falának meredeksége, felette kb. 12° hajlásszögű kavicsrézsű van 1,3 m szélességben. A kavicsrézsű mellett vízszintes rész van a kerítésig, amelyen beton járólapokat helyeztek el a tározó teljes kerületén. A Kft. gondoskodott: • OTSZ 33. § előírása alapján „A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartá sok, javítások és nyomáspróbák (a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről…” • valamint a 448. § (5) bekezdése szerint „A tűzoltó vízforrásokat, valamint azok szerelvényeit és tartozékait a vonatkozó műszaki követelmények szerint kell felülvizsgálni és karbantartani.” a tározót rendszeres kitisztították, ellenőriztették. A Kft. a kisebb volumenű karbantartási feladatok végrehajtására egy tízfős, szakemberekből és betanított munkásokból, segédmunkásokból álló csoportot működtetett. Öt év óta e munkacsoportnak volt a tagja B. A. L. 53 éves segédmunkás is. A baleset előtti napon történő heti program megbeszélésen B. A. L. a felettesétől feladatul kapta – többek között – a tározó tó vízfelszínén lévő hulladékok eltávolítását. Ezt a tevékenységet B. A. L. egy munkatársával felváltva szokta végezni, a parton – a járólapokon – állva egy 2-3-4 m-es hosszabbítható szárú, vagy normál nyelű gereblyével. A kigereblyézett hulladékot műanyag zsákban gyűjtve szállították a tárolóba. Mivel a munkavállaló

a munkamegbeszélés során kiadott és megkezdett más feladatot nem tudta aznap befejezni, így csak másnap délután 15 óra körüli időben fogott neki a tűzivíz tároló vízfelületére hullott szennyeződés legereblyézéséhez. A munkát egyedül végezte, a közelben senki sem tartózkodott, így azt sem látta senki, amikor 1515–1525 között a vízbe esett. Csak 16 óra után kezdték el keresni, mivel nem érkezett meg az öltözőbe, ahol munkatársa várt rá, hogy együtt utazzanak haza. A munkatársak csak B. A. L. holttestét találták meg a tűzivíz tározóban. A halál beálltát a helyszínre érkező mentő orvosa is megerősítette. Az orvos szakértői vélemény szerint B. A. L. halálát vízbefulladás okozta. 2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A menők értesítése után a csoportvezető – aki részt vett a B. A. L. keresésében – miután megtalálták a szerencsétlenül járt munkatársat a Kft. műszaki vezetőjét is értesítette a történtekről. A mentőorvos diagnózisát követően a rendőrség és a Kft.-vel szerződésben lévő munkavédelmi szolgáltatást nyújtó szakembert is értesíttették. A munkavédelmi szakember a telefoni beszélgetés során felhívta a figyelmet a helyszín biztosítási kötelezettségre és a jogszabályokban foglaltak szerint értesítette a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőséget. A Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője és a Rendőrség közel egy időben érkezett a helyszínre. 3. A munkabaleset kivizsgálása A munkavédelmi szakember a rendőrség és a hatóság megérkezéséig a karbantartók irodahelyiségéből a baleset helyszínére vitte a tűzivíz tároló medence tervdokumentációját. A munkavédelmi szakember, a munka védelmi hatóság felügyelője és a rendőrség helyszínelője együttesen végezte a helyszínelést. A helyszínvázlat mellett fényképfelvételeket készítettek, rögzítették csoportvezető adatait, nevét és beosztását. A helyszíni adat gyűjtés keretében jegyzőkönyvbe foglalták a környezeti körülményeket, benne talajegyenletességet, időjárási, megvilágítási viszonyokat. A helyszíni szemlét követően megkezdték a munkáltató műszaki vezető, a csoportvezető, valamint a balesetet szenvedett munkavállaló vele hasonló e feladat ellátását is végző munkatársát. Megvizsgálták a munkaszerződéseket, az alkalmazás feltételeihez tartozó dokumentumokat, a munkavédelemmel összefüggésben lévő jogszabá lyok szerinti iratokat.

9

|


4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A halálos sérüléssel járó munkabalesetet szenvedett munkavállalót öt éve foglalkoztatta a Kft. A munka vállaló a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, „alkalmas” minősítést kapott. A munkabaleset körülményeinek vizsgálata során megállapításra került, hogy a munkavállalók közül egy személy 0,3-0,5‰-es alkoholos befolyásoltság alatt állt. A balesetet szenvedett munkavállalónál az alkoholos befolyásoltság megállapítására Igazságügyi Or vosszakértői vizsgálatot nem kezdeményeztek. A balesetet szenvedett munkavállaló, sem pedig a ha sonló feladatot is ellát munkatársa a munkavégzés megkezdése előtt dokumentáltan nem részesült munka védelmi oktatásban. 4.2. Egyéni védőeszközök A munkáltató által foglalkoztatott munkabiztonsági szakember elkészítette a kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz juttatási rendet, meghatározta az egyéni védőeszközök körét. Ennek ellenére a balesetet szenvedett munkavállalón, saját tulajdonú bőr csizma volt, nem viselte a munkáltató által biztosított csúszásmentes talpú gumicsizmát. Mentő mellényt a munkáltató nem is biztosított ehhez a tevékenységhez annak ellenére, hogy azt az egyéni védőeszköz juttatási rend tartalmazta. 4.3. Munkaeszközök A munkaeszközök – 2 db gereblye – kialakítása, biztonsági állapotuk megfelelő volt, a munkabalesetnek nem voltak előidézői. A baleset pillanatában a gereblyére a 4 méteres hosszabbító szilárdan volt felerősítve. A gereblye szára ~0,5 m hosszban nyúlt ki a kavicságyra (rézsűre) a baleset helyszínén. 4.4. Munkakörnyezet A baleset időpontjában a környezeti hőmérséklet +3–5 °C volt, szélcsend mellett szemerkélt az eső. Vízhőmérséklet +4 °C. A kavicsrézsű viszonylag tömör nedves, csúszós felületű volt a helyszínelés pillanatában, de feltételezhetően a baleset időpontjában is. A baleset helyénél közvetlenül a víz szélénél csúszás nyomok voltak láthatók. 4.5. Egyéb dokumentációk Kockázatértékelés készült, tartalma elfogadható volt, tartalmazta a tűzivíz tároló medence tisztításával, kar-

bantartásával kapcsolatos veszélyeket. Az egyéni védőeszköz juttatási rend tartalmazta a szükséges egyéni védőeszközöket. A tűzivíz tároló medence tisztításával kapcsolatos munkavédelmi oktatás megtartását bizonyítani nem tudták. 5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított szabálytalanságok 5.1. Munkáltató A Kft. – mint munkáltató – munkavédelmi oktatás keretében nem ismertette az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit a tűzivíz tároló tisztításával összefüggésben, megszegve ezzel az Mvt. 55. § előírásait. „55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni” A munkáltató hitelt érdemlően nem tudta bizonyítani, hogy megfelelő utasításokkal ellátta a munkavállalót, és ugyanakkor nem ellenőrizték, hogy a munkavállaló rendeltetésszerűen viseli-e, használja-e a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket, megszegve ezzel az Mvt. 42. §, 54. § (7) bekezdés a) és b) pontban foglaltakat. „42. § A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a) a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal – mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében – meg kell ismertetni, ideértve a 40. § (2) bekezdésében foglaltakat is; b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el

10

|


kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni; „54. § (7)Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;” 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A munkavállaló a tisztítási művelet közben nem viselte a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket, melyek használata nagy valószínűség szerint megakadályozta volna a tragikus végű balesetet. Megsértette ezzel az Mvt. 60.§-ban foglaltakat. „60. § (1) A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;” 6. A munkabaleset ok láncolata • tűzivíz tároló medence tisztítása, • a medence oldala lejtős, csúszós kavicsburkolatú,

• a munkavállaló nem csúszásmentesített talpú lábbelit használt, • mentőmellény használatának elmulasztása, • megcsúszás a lejtős medenceburkolaton, • egyensúlyvesztés, vízbe zuhanás, • mentőmellény-használat elmulasztása miatt vízbe fulladás.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munka baleset megelőzése érdekében • a munkabaleset tanulságainak széleskörű ismertetése, • a munkafolyamatok rendszeres ellenőrzése, különös tekintettel az egyéni védőeszközözök viselésére vonatkozóan, • az oktatási dokumentáció biztosítása, • a munkavállalók rendszeres alkoholszondás ellenőrzése.

8. Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése • • • •

a tevékenység felfüggesztése, a technológiai utasítás elkészítésére kötelezés, a rendszeres ellenőrzésre kötelezés, munkavédelmi bírság kiszabása.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának kitöltése (A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. 07. 02-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével)

11

|


Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

A szolgáltatásunkról részletesebben a www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail címre!

A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XII. évfolyam, harmadik szám, 2014. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.

12

|


Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! március XII. évfolyam 3. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság. Foglalkozás-egészségügy

Recommend Documents