Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! j ú n i u s XII. évfolyam 6. szám. Szakmai folyóirat

E -Mu nkavé dele m Szakmai folyóirat

2 0 14 . j ú n i u s

X I I. é v fo l ya m 6. s z á m

Munkabiztonság 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról

Tartalom Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2014. május 26.

A rendeletet alkalmazni kell – a bányaműveléshez szükséges, a robbanásveszélyes térben működő, továbbá a gyártási (technológiai) sorba beépített berendezések kivételével: • az építményekbe és azon kívül állandó jelleggel létesített minden felvonóra, mozgólépcsőre és mozgójárdára, • valamint az ezek létesítésével, áthelyezésével, használatbavételével, üzemeltetésével, üzembe helyezésével, karbantartásával, átalakításával, elbontásával, ellenőrzésével, felülvizsgálatával összefüggő tevékenységekre, • továbbá az e tevékenységeket végzőkre. A rendelet előírásokat tartalmaz: • a berendezés létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezéséről, • a berendezések műszaki-biztonsági felügyeletéről, • a berendezések nyilvántartásáról, • a berendezések ellenőrzéséről, • az ellenőri tevékenység gyakorlásának feltételeiről, • a nyilvántartott szervezetről, • a berendezésekkel kapcsolatos kötelezettségekről, üzemeltetésről, • a gépkönyvről, • a berendezésekkel kapcsolatos díjakról • a Hatóság által kiszabható bírságról, • a műszaki-biztonsági követelményekről. A rendelet 2014. június 6-án lépett hatályba. Egyidejűleg hatályát vesztette a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedé lyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet.

1287/2014. (V. 5.) Korm. határozat a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokról A kormány határozatot hozott az előbbi rendelet végrehajtásához szüksége feltételek biztosítására, amely szerint: 1. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy biztosítsák a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak a felvonók és mozgólépcsők piacfelügyeleti és műszaki

Munkabiztonság

• 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról • 1287/2014. (V. 5.) Korm. határozat a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokról

A hónap témája

• Munkabalesetek alakulása a 2013. évben

Rövid hírek, tájékoztatók

• Megemlékezés a Munkahelyi Balesetben Megsérültek és Elhunytak Nemzetközi Emléknapjáról • Bővült a védőoltással megelőzhető betegségek köre

Megjelent jogszabályok Szabványok

• Munkabiztonságot érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2014. májusi száma alapján • Visszavont nemzeti szabványok

Egy munkabaleset tanulságai • Támasz nélküli kezelőjárda

Olvasóink kérdezték

Tisztelt Előfizetőnk! Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás el érhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap Jelszó: MVT201406 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 4 . j ú n i u s , X I I . é v f o l y a m 6 . s z á m

felügyeleti hatósági feladatának Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Felvonó és Mozgólépcső Felügyeletétől történő, a felvonókra, mozgólépcsőkre és az ellenőrökre vonatkozóan nyilvántartott adatok, adatbázisok informatikai rendszerrel történő átadását és az iratanyagok teljes körű átvételét, Felelős: − nemzetgazdasági miniszter − nemzeti fejlesztési miniszter − Határidő: a kormányhatározat közzétételét követő 31. nap 2. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok mérésügyi és műszaki biztonsági szakigazgatási szervei részére a felvonók és mozgólépcsők műszaki felügyeleti hatósági feladatának ellátásához szükséges létszámot – Budapest Főváros Kormányhivatala Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága esetében 2 főt, valamint a további 6 szakigazgatási szervnél 1-1 főt – biztosítsa, − Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter − Határidő: a kormányhatározat közzétételét követő 31. nap 3. elrendeli – a felvonókkal és mozgólépcsőkkel kapcsolatos piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatósági feladatok ellátásával összefüggésben – a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal létszámának 8 fővel történő megemelését, 4. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy tegyen javaslatot a 3. pontban foglaltak átvezetésére a Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, az igazga tási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 1166/2010. (VIII. 4.) Korm. határozat módosítása során. − Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter − Határidő: a kormányhatározat közzétételét követő 31. nap

A hónap témája Munkabalesetek alakulása a 2013. évben Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapján közzétette a 2013. évi munkabale seti statisztikát, amely a 2014. január 8.-ig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek összesített feldolgozott adatait tartalmazza. A statisztika gyakorlatilag – néhány, későn bejelentett múlt évi balesettől eltekintve – teljes képet ad a munkabalesetek mutatóinak ala kulásáról.

A munkabaleseti statisztika: • ún. objektív mérőszámokat (bekövetkezett munkabalese tek száma) tartalmaz, • az ún. minőségi mutatókat nem alkalmazza (pl. kiesett munkanapok száma), és • hiányoznak az EU-ban használatos – döntően fajlagos – mutatók. (pl. 1millió munkaórára jutó balesetek). A statisztika részletes – számszerű – adatokat tartalmaz a nemzetgazdaság egésze tekintetében a munkabalesetek: • megyék (főváros) szerinti területi megoszlásáról, • munkaképtelenség időtartama szerinti megoszlásáról, • munkáltatói létszám nagyságára jellemző kategóriák szerinti megoszlásáról, • munkavállalói korcsoportok alapján történő megoszlásáról, • nemzetgazdasági áganként valamint TEÁOR szerinti szakáganként való megoszlásáról, • gazdálkodási formák szerinti megoszlásáról, • valamint tájékoztatást ad a munkabalesetekkel kapcsolatos munkavédelmi felügyelői intézkedésekről. A tájékoztatóban közölt adatokon túlmenően az össze hasonlíthatóság érdekében együttesen kezeljük, bemutatjuk a 2009 – 2013 évek főbb munkabaleseti statisztikai mutatóit abból a célból, hogy a munkáltatás biztonságára jellemző középtávú tendenciákat országos viszonylatban – főbb mutatóiban – valószínűsíteni lehessen. Munkabalesetek Összes munkabaleset

2009

2010

2011

2012

2013

18 454 19 948 17 295 17 025 17 222

súlyos

173

173

158

140

187

halálos

99

95

80

62

75

33

38

30

35

39

41

40

48

43

73

Ebből: súlyos csonkulás egyéb súlyos

A feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján – a külföldön és közúton történt munkabalesetekkel együtt – a bekövetkezett munkabalesetek száma, súlyossága összességében kedvezőtlenül alakult. Az előző évhez viszonyítva 2013 évben: 1,2%-kal nőtt, • a munkabalesetek száma ebből: 33,6%-kal nőtt, − súlyos munkabalesetek száma − halálos kimenetelű munkabalesetek száma 21,0%-kal nőtt, − súlyos csonkulásos munkabalesetek száma 11,4%-kal nőtt, egyéb súlyos kimenetelű munkabalesetek száma − 69,8%-kal nőtt.

2 2 0 1 4 . j ú n i u s , X I I . é v f o l y a m 6 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m

Gyakorlatilag kimondható, hogy 2013 évben – az előző év adataihoz viszonyítva – a munkabalesetek gyakorisága kismértékben nőtt, ezen belül a súlyos és halálos következményű balesetek száma jelentősen növekedett. A statisztika alapján 11 046 férfi, 5979 női munkavállaló szenvedett 2013 évben munkabalesetet. Aránya 2009 óta gyakorlatilag nem változott. A statisztika sajnos nem tartalmaz adatot az egy balesetre jutó kiesett munkaképtelen napok tekintetében, ezért a balesetek következményeinek súlyossága – rehabilitáció tekintetében – nem ítélhető meg. Az összes munkabaleset 16,9%-a okozott 1 hónapnál hosszabb, 1%-a okozott 6 hónapnál hosszabb munkaképtelenséget. A statisztika a munkabalesetek gyakoriságát megyénkénti – beillesztve a fővárosban és külföldön bekövetkezett eseteket is – bontásban mutatja be. Kiemelve az összes és halálos baleseteket, a legtöbb munkabalesetet „produkáló” hat területi egység a következő volt. Összes unkabaleset m

Ebből halálos munkabaleset

Összes/ halálos

Főváros

3106

6

518

Pest

1726

9

190

Győr

1392

5

278

Borsod

1033

1

1033

Fejér

906

6

151

Komárom

860

5

173

Megye

Különösen szembetűnő Pest és Fejét megyék halálos munkabaleseteinek száma. Az utolsó oszlopban az egy halálos kimenetelű balesetre jutó balesetek számát mutatjuk be, amelynél Borsod megye kedvező adata szembetűnő. A munkabaleseti statisztika – a munkavédelmi hatóság szakmai vezetése által meghatározott egyedi csoportosítás szerinti – nemzetgazdasági ágazatokra lebontott adatai szerint a legtöbb munkabaleset a gépipar, a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szállítás, raktározás során következett be, amelynek részletes adatai – öt évre visszamenőleg – a következő:

A halálos következményű munkabalesetek gyakorisága azt mutatja, hogy az évek során nem változott a különösen veszélyes foglalkozási ágazatot listája. A legtöbb halálos kimenetelű munkabaleset továbbra is: • az építőiparban, • a mezőgazdaságban, • a szállítás, raktározás során, • a kereskedelemben, • a feldolgozóiparban, • valamint az igazgatás, oktatás területén következett be. Ágazat

2009

2010

2011

2012

2013

Építőipar

30

25

18

18

25

Mezőgazdaság

15

12

14

13

14

Szállítás, rakt., posta, távk.

12

19

11

10

10

Kereskedelem

11

6

6

5

5

Feldolgozóipar

7

11

6

4

3

Igazgatás, oktatás

7

2

2

4

3

Sajnos az építőiparban bekövetkezett halálos munkabalesetek száma ismét a 2010 évire növekedett, annak ellenére, hogy évek óta a munkavédelmi hatóság kiemelt figyelmet fordít az ágazat ellenőrzésére. Az ágazat célellenőrzését a munkavédelmi hatóság ez évre is betervezte. A statisztikai adatokból látható, hogy pl.: • az építőiparban minden 30. baleset, a mezőgazdaságban minden 45. baleset halálos következményű, • ugyanez a kereskedelem területén minden 416., a szállítás, raktározás területén minden 221. balesetnél következett be, • a legtöbb munkabalesetet produkáló gépiparnál ez a mutató 1659. A statisztika a munkabalesetek gyakoriságát megyénkénti – beillesztve a fővárosban és külföldön bekövetkezett eseteket is – bontásban mutatja be. Kiemelve az összes és halálos baleseteket, a legtöbb munkabalesetet „produkáló” hat területi egység – csökkenő sorrendben – a következő volt. Megye

Összes Ebből halálos munkabaleset munkabaleset

Összes/ halálos

2009

2010

2011

2012

2013

Főváros

3106

6

518

Gépipar

3066

3540

3348

3214

3317

Pest

1726

9

192

Feldolgozóipar

3278

3386

2903

2773

2944

Győr

1392

5

278

Kereskedelem

2431

2553

2278

2180

2081

Borsod

1033

1

1033

Szállítás, rakt., posta, távk.

2245

2492

2095

2114

2207

Fejér

906

6

151

Komárom

860

5

172

Ágazat


Külföldi munkavégzés során 2013-ben 528 munkabaleset következett be, amelyből 5 eset halálos következménnyel járt. A munkabalesetek bekövetkezésének gyakorisága a munkáltatók munkavállalói létszámának függvényében sajátos képet mutat. Munkáltatói Összes Ebből halálos Összes/ létszám kategória munkabaleset munkabaleset halálos 1–9 fő munkavállaló

1895

34

56

10–49 fő munkavállaló

4723

28

169


5925

9

658


2176

0

2176

500 fő munkavállaló felett

2484

4

621

19

0

0

Munkavállalók száma ismeretlen

A számok azt mutatják, hogy halálos munkabalesetek a mikro és kisvállalkozásoknál arányaiban lényegesen gyakrabban következnek be, mint a nagyobb létszámú munkáltatóknál. Különösen kedvezőtlen, hogy az 1–9 főt foglalkoztató munkáltatóknál következett be: • a legtöbb halálos baleset, és • a bejelentett balesetek közül minden 56. halálos kimenetelű volt. A munkavédelmi hatóság tevékenységére jellemző adatok a következők. • •

feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek száma: 17 222 felügyelői intézkedések száma: 2 681 ebből: − hiányosságokat megszüntető határozatok száma: 574 82 − használatot felfüggesztő határozatok száma: 24 − foglalkoztatástól eltiltó határozatok száma: 88 − tevékenység felfüggesztése: 142 − munkavédelmi bírság kiszabása: − kiszabott munkavédelmi bírság összege: 52 548 790 Ft 3 − bűnvádi feljelentések száma:

A munkabaleseti jegyzőkönyvek adatainak statisztikai feldolgozása számos további adat, összefüggés kimunkálását, megállapítását tenné lehetővé, amelyek tanulságait az ágazatokkal, munkáltatókkal, munkavállalókkal, a munka

védelmi szakemberekkel érdemes lenne rendszeresen megosztani. Az építőipari kivitelezési tevékenység munkavédelmi komplex hatósági ellenőrzése – a munkavédelmi hatóság vizsgálati szempontjai A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság 2014. évi országos ellenőrzési tervében az építőipari kivitelezés célvizsgálatát a II. és III. negyedévre tervezte. A honlapján közzétette a vizsgálati szempontokat, amelyek arra engednek következtetni, hogy a felügyelők átfogó, komplex ellenőrzéseket végeznek a munkáltatóknál. Indokolja, hogy az elmúlt évben e területen 12 halálos kimenetelű munkabaleset következett be, amely a halálos munkabalesetek egyharmadát jelenti. A vizsgálati szempontok tartalmazzák a jogszabályi, szabványi előírások tételes felsorolását is, célszerű tanulmá nyozni, mert jelentős segítséget ad a vizsgálatra történő felkészüléshez, a követelmények azonosításához, pontosítá sához. Főbb vizsgálati szempontok a következők: • Általános szempontok vizsgálata (pl. koordinátor alkalmazása, egyidejű foglalkoztatás feltételei, biztonsági és egészségvédelmi terv, munkairányító kijelölése, illetéktelenek bejutásának megakadályozása, védősisak biztosítása, használata, ivóvíz, védőital biztosítása, illemhely biztosítása stb.) • A veszélyes anyagok, veszélyes keverékek biztonságos tárolása. • Magasban végzett munkák követelményei (pl. kollektív védelem biztosítása, jelzőkorlát, kiugró állványok, kikötési pontok, • Állványok biztonságos kialakításának követelményei (pl. alapozás, állványszintek megközelítése, használatba vétel, elmozdulás elleni rögzítés, stb.) • Teheremelők telepítésének, biztonságos állapotának és kezelésének követelményei. • Mélyépítési munkák, útépítési munkák. • Építőmesteri és szakipari munkák. • Villamos berendezések biztonsági követelményei. • Általános munkavédelmi kérdések vizsgálata, mint pl.: − kockázatértékelés, − veszélyes anyaggal/keverékkel történő munkavégzés, − rákkeltő anyaggal történő munkavégzés, − zajjal járó tevékenység végzése, − mechanikus rezgésterheléssel járó tevékenység vég zése, − biológiai kóroki tényezővel járó tevékenység végzése, − egyéni védőeszköz juttatás. A célvizsgálat időtartama alatt a munkavédelmi hatóság felügyelőnként 10 munkáltató ellenőrzését tervezi.


Rövid hírek, tájékoztatók Megemlékezés a Munkahelyi Balesetben Megsérültek és Elhunytak Nemzetközi Emléknapjáról Április 28-án a „Munkában megrokkantak és elhunytak” XIX. Nemzetközi Emléknapja alkalmából a Főcze Lajos Alapítvány jóvoltából, a Szakszervezetek Házában rendezett konferencia adott méltó kereteket a munkavédelem nemzetközi helyzetének, a foglalkozás-egészségügy szabályozásához kapcsolódó észrevételek vagy éppen a munkavédelmi képviselet előtt álló kihívások ismertetésére. A Munkahelyi Balesetben Megsérültek és Elhunytak Nemzetközi Emléknapjának estéjén a munkabaleseti áldozatok csepeli emlékhelyén tartott közös megemlékezést a hazai munkavédelmi szakma és az érdekvédelemi szervezetek több képviselője. A közös megemlékezés, gyertyagyújtás hazánkban is jóval több, mint szimbolikus gesztus, hiszen évről évre jelentős számú áldozatot követelnek az egészségre ártalmas, illetve balesetveszélyes munkakörülmények.

Bővült a védőoltással megelőzhető betegségek köre Magyarországon az életkorhoz kötött oltások teljesítése hosszú évekre visszatekintve kiváló, az oltandó korosztá lyokban az átoltottság meghaladja a 98 százalékot. A magas átoltottságnak és a védőoltásokkal kapcsolatos járványügyi felügyeleti tevékenységnek köszönhetően a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek járványügyi helyzete világviszonylatban is kiváló – áll az ÁNTSZ Országos Tiszti főorvosi Hivatal tájékoztatójában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája 2014-ben kilencedik alkalommal hirdeti meg az Európai Védőoltási Hét eseménysorozatát. A 2014. április 22-26. közötti programokban Magyarország hivatalosan nyolcadik alkalommal vett részt. Az Európai Védőoltási Hét kiváló alkalom arra, hogy kiemelje a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek és az ellenük való védekezés fontosságát. Jelenleg a világon évente 2-3 millió haláleset hárít ható el immunizációval, de minden 5. gyermekből 1 még mindig nem kapja meg a megfelelő védőoltást. Európában évente 10,7 millió újszülöttből 650 000 gyermek nem kapja meg 1 éves koráig a diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni vakcina mindhárom dózisát. A WHO Európai Régiójában kanyaró és rubeola járványok zajlanak le ma is: • az elmúlt három év során a régióban több mint 90 000 kanyaró megbetegedés fordult elő, • az elmúlt években a kanyarós megbetegedések 80%-át az Európai Unió tagállamaiból jelentették,

• 2013-ban Európában 31 685 kanyarós megbetegedést regisztráltak, • 2013-ban 39 000-nél több rubeola megbetegedés történt, ebből több mint 38 000 Lengyelországban. Magyarországon a következetesen végrehajtott Nemzeti Védőoltási Programnak köszönhetően sokkal jobb a helyzet. Hazánkban 2002 óta nem fordult elő hazai eredetű kanyaró megbetegedés. 2013-ban összesen egy külföldről importált, laboratóriumi vizsgálattal is megerősített ka nyaró megbetegedést diagnosztizáltak, rubeola esetében pedig ez a szám nulla! Az Európai Védőoltási Hét fő üzenete, hogy minden gyermeknek joga és szüksége van a védőoltással megelőzhető betegségek elleni védelemre. Hazánkban a Nemzeti Védőoltási Program 2014-es változása tovább bővíti azon védőoltással megelőzhető betegségek körét, amelyekkel szemben a védelmet nyújtó oltóanyagokat az állam biztosítja, így védve gyermekeink egészségét: • a pneumococcus elleni védőoltás bekerült az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások közé, • a human papillomavírus (HPV) elleni immunizáció pedig önkéntes oltásként, térítésmentesen lesz kérhető a 12 éves lányok számára. Az Európai Védőoltási Hét az idén arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészség egész életen át tartó megőrzésében a védőoltásoknak kiemelt szerepük van. Nem csak arra kell emlékeztetni a szülőket, hogy oltassák be gyermeküket, hanem arra is, hogy mennyire fontos az élet során a védőoltással megelőzhető betegségek esetében az egyéni védelem fenntartása. • A csecsemők és a kisgyermekek esetében az életkorhoz kötött védőoltások rendkívül fontosak. Aggasztó látni, hogy védőoltással megelőzhető betegségek miatt még ma is alakulnak ki járványok Európában. • A serdülőkor az az életszakasz, amikor kezd kialakulni, tudatosulni az egyén felelősségvállalása saját védelme érdekében. Ebben az életkorban kérhető például a HPV elleni védőoltás. • Felnőttkorban a szülők hoznak felelős döntéseket gyermekük védőoltásaival kapcsolatban. Emellett például a nemzetközi utazásokat megelőzően lehet szükség számos védőoltásra, illetve emlékeztető oltásra. • Idősebb korban a védőoltásokkal megelőzhető betegségek közül sok súlyos következményekkel járhat. Ilyen például az influenza. A WHO ajánlása szerint az idősek legalább 75 százalékát tanácsos beoltani a szezonális influenza ellen. Az Európai Védőoltási Hetet 2005-ben indították útjára, azóta kiterjedtségében és jelentőségében is sokat fejlődött, és ma az egyik legnagyobb és legfontosabb évenként megtartott, a tagállamok lakosságának egészségével foglalkozó rendezvény a WHO Európai Régiójában. 5

E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 4 . j ú n i u s , X I I . é v f o l y a m 6 . s z á m

Megjelent jogszabályok 8/2014. (IV. 29.) HM rendelet a Magyar Honvédség közúti forgalomba nem helyezett, a közúton csak ideiglenes jelleggel közlekedő járműveinek vezetésére vonatkozó szabályokról Hatályos: 2014. 04. 30. 24/2014. (IV. 29.) NFM rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mű szaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM– KTM együttes rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 05. 07 1277/2014. (IV. 30.) Korm. határozat 2014. május–december közötti időszak közfoglalkoztatási kérdéseiről 1278/2014. (IV. 30.) Korm. határozat a Nemzetközi Munka ügyi Konferencia 2014. május 28. és június 12. között Genfben sorra kerülő 103. ülésszakán való részvételről 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról Hatályos: 2014. 06. 05. Módosítás: 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól Hatálytalanítás: 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélye zéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről

21/2014. (V. 5.) NGM rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági, valamint hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 20/2010. (XII. 31.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 06. 05. 29/2014. (V. 5.) NFM rendelet egyes víziközlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2014. 05. 06., 2016. 12. 01. Módosítás: 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról Hatályos: 2014. 05. 06., 2016. 12. 01. 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról 45/2011. (VIII. 25.) NFM rendelet a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről 1287/2014. (V. 5.) Korm. határozat a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokról 35/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a 2014/2015. tanév rendjéről és az egyes oktatást szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról A rendelet 14. §-a és 6. melléklete nem lép hatályba a 40/2014. (V. 5.) EMMI rendelet 33. §-a alapján.

Szabványok Munkabiztonságot érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2014. májusi száma alapján FIGYELEM!

1. MSZ EN

A zöld mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

953:1997+A1:2009

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

Gépek biztonsága. Védőburkolatok. A rögzített és a nyitható védőburkolatok kialakításának és beépítésének általános követelményei – Az MSZ EN 953:1999 helyett –


2.

MSZ EN ISO

15027-1:2013

Merülőruhák. 1. rész: Állandóan viselt ruhák, követelmények, beleértve a biztonságot – Az MSZ EN ISO 15027-1:2002 helyett –

3.

MSZ EN ISO

15027-2:2013

Menekülőruhák, követelmények, beleértve a biztonságot – Az MSZ EN ISO 15027-2:2002 helyett –

4. MSZ EN

203-1:2014

Gáztüzelésű nagykonyhai készülékek. 1. rész: Általános biztonsági követelmények – Az MSZ EN 203-1:2005+A1:2008 helyett –

5. MSZ EN

415-10:2014

Csomagológépek biztonsága. 10. rész: Általános követelmények

6. MSZ EN

1364-3:2014

Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 3. rész: Függönyfalak. Teljes konfiguráció (teljes összeállítás) – Az MSZ EN 1364-3:2007 helyett –

7. MSZ EN

1364-4:2014

Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 4. rész: Függönyfalak. Részleges konfiguráció – Az MSZ EN 1364-4:2007 helyett –

8. MSZ EN

1634-1:2014

Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási vizsgálatai. 1. rész: Ajtók, redőnyök és nyitható ablakok tűzállósági vizsgálatai – Az MSZ EN 1634-1:2009 helyett –

9. MSZ EN

1751:2014

Épületek szellőztetése. Légelosztó központok. Záró- és szabályozószerelvények áramlástani vizsgálata – Az MSZ EN 1751:2000 helyett –

10. MSZ EN

13451-10:2014

Uszodai berendezések. 10. rész: Ugróemelvények, ugródeszkák és tartozékaik kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei – Az MSZ EN 13451-10:2004 helyett –

11. MSZ EN

13451-11:2014

Uszodai berendezések. 11. rész: Állítható medencefenekek és állítható elkülönítő szerkezetek kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei – Az MSZ EN 13451-11:2004 helyett –

12. MSZ EN

13501-6:2014

Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 6. rész: Villamos kábelek tűzvédelmi osztályba sorolása a tűzveszélyességi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával

13. MSZ EN

13936:2014

Munkahelyi expozíció. Szálló por és gőz keverékeként jelen lévő vegyi anyag mérési eljárásai. Követelmények és vizsgálati módszerek

14. MSZ EN

14043:2014

Tűzoltásra és mentésre használt magaslétrák. Kombinált mozgathatóságú forgó asztalos létrák. Biztonsági és teljesítménykövetelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 14043:2005+A1:2009 helyett –

15. MSZ EN

14044:2014

Tűzoltásra és mentésre használt magaslétrák. Szakaszos mozgathatóságú forgóasztalos létrák. Biztonsági és teljesítménykövetelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 14044:2005+A1:2009 helyett –

16. MSZ EN

14841:2014

LPG-berendezések és -tartozékok. Cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG-t) szállító vasúti tartálykocsik lefejtési eljárásai – Az MSZ EN 14841:2006 helyett –

17. MSZ EN

15254-6:2014

Tűzállósági vizsgálatok eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. Nem teher hordó falak. 6. rész: Függönyfalak

18. MSZ EN

16327:2014

Tűzvédelem. Túlnyomásos adagoló rendszerek (PPS) és sűrített habbal oltó rendszerek (CAFS)

19. MSZ EN

50436-1:2014

Alkoholreteszek. Vizsgálati módszerek és működési követelmények. 1. rész: Az ivás-vezetés-vétkesség programok műszerei – Az MSZ EN 50436-1:2006 helyett –

20. MSZ EN

50436-2:2014

Alkoholreteszek. Vizsgálati módszerek és működtetési követelmények. 2. rész: Általános megelőzésre használt, kilélegzett alkohol mérésére alkalmas fúvókás műszerek – Az MSZ EN 50436-2:2008 helyett –

21. MSZ EN

62198:2014

Kockázatkezelés a projektekben. Alkalmazási irányelvek (IEC 62198:2013)

5826:2014

Ellenállás-hegesztőgép. Transzformátorok. Minden transzformátorra érvényes általános követelmények – Az MSZ EN ISO 5826:2003 helyett –

22.

MSZ EN ISO


23.

MSZ EN ISO

10462:2014

Gázpalackok. Acetilénpalackok. Időszakos felülvizsgálat és karbantartás – Az MSZ EN 12863:2002 és az MSZ EN 12863:2002/A1:2006 helyett –

Visszavont nemzeti szabvány(ok) A Szabványügyi Közlöny 2014. május számában a visszavont munkabiztonságot érintő szabvány a következő: MSZ EN 13450:2013 Kőanyaghalmazok vasúti ágyazathoz – helyette érvényben: MSZ EN 13450:2003

Egy munkabaleset tanulságai Támasz nélküli kezelőjárda 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A G. V. Kft. – mint munkáltató – vállalkozói szerződés alapján végezte a Megrendelőnél a szennyvíztisztító levegőztető medencéinek felújítását. Az egyes medencék felújítása az üzem folyamatos működésének érdekében – előre meghatározott technológiai sorrend szerint – külön-külön történt. A medencék térszint fölé emelkedő műtárgyak, ahol a medencék pereme a talajszinttől ~ +6,3 m magasságban van. A medencesor pilléreken áll, a medencék alatt technológiai csővezetékek helyezkednek el. A medencék külső oldalán +5,8 m magasságban kezelőjárda van. A járda a fal síkján és a korlát alatt rögzített 60 × 60 mm-es „L” profilba helyezett MEISER rácsból kifejlesztett 22,2 × 22,2 mm rácsosztású hegesztett tűzihorganyzású, csúszásmentes ferroste típusú rácsokból van kialakítva, elmozdulás ellen mindkét oldalon laposvassal rögzítve. A járdát a medence falába 1,0 m-enként rögzített konzolok tartották. A felújítás során az új gépészeti csővezetékekhez szükséges faláttörések miatt a kezelőjárdát egyes helyeken meg kellett bontani. Ezeken a helyeken a hiányzó rácsokat megfelelő méretű 5 mm vastag bordázott lemez áthidalókkal helyettesítették. A baleset napján a G. V. Kft. hat munkavállalója dolgozott az előkészítésre kijelölt területen és a medencéknél. Feladatuk a medencénél az volt, hogy az előzetesen daruval beemelt 5 db acéllemezt (tömegük darabonként 37,3 kg) egyenként beállítsák és rögzítsék a tartó konzolokhoz. I. N. egy munkatársával a medencében elhelyezett ollós emelőről végezte a lemez beállítását. Az egyik lemez a beállításkor egy kicsit elmozdult, így nem tudták beállítani. I. N. kilépett az ollós emelő [tip.: GENIE GS 1932 emelőmagassága 7,6 m, 183×76 cm kosárméretű (kétszemélyes), önjáró (távirányító/kosárból vezérelhető) akkumulátor meghajtással] kosarából a medence betonperemére, majd onnan a 0,5 m-rel alacsonyabban lévő kezelőjárdára lépett. A korláttal ellátott kezelőjárda azon a részen egy áthidaló volt, amely a súlya

alatt leszakadt és a munkavállaló a talajszintre zuhant. Az áthidaló alatt egy darabon hiányzott a rácsot tartó „L” profil, amelyet egy új faláttörés miatt még előzőleg elvágtak. A járdán még egy másik munkavállaló is tartózkodott, aki azonban meg tudott kapaszkodni, így nem zuhant le. I. N-t súlyos koponya- és arcsérülésekkel kórházba szállították a mentők, ahol sérüléseibe két nap múlva életét vesztette.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A balesetet az ollós emelő kosarában tartózkodó észlelte. Az emelőkosárral azonnal alaphelyzetbe állt, közben telefonon értesítette a munkairányítót. A közelben tartózkodó munkatársakkal arrébb tolták az ollós emelőt, és biztosították a másik fennmaradt munkatárs biztonságos lejutását. A munkairányító az előkészítésre kijelölt területről néhány másodperc alatt a baleset helyszínére ért. Azonnal értesítette a mentőket, majd a Kft. ügyvezetőjét és a rendőrséget. Az ügyvezető a Kft. telephelyéről azonnal a baleset helyszínére sietett, közben felhívta a munkavédelmi szaktevékenységet szolgáltató vállalkozót, aki több éve tevékenykedik a G. V. Kft-nél. A baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőséget a felsőfokú képesítésű munkavédelmi szaktanácsadó értesítette. A baleset bekövetkezése után negyvenöt percen belül a Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője és a Rendőrség helyszínelői is a baleset helyszínére értek. A baleset helyszínének érintetlenségét a munkavédelmi szakember irányítása mellett biztosították.

3. A munkabaleset kivizsgálása A munkavédelmi vállalkozó, a munkavédelmi felügyelő és a rendőrség helyszínelői is készítettek helyszínrajzot, fényképfelvételeket. Feljegyezték a helyszínen tartózkodók adatait, az építési dokumentációt, benne az építési naplót is. Természetesen vizsgálat tárgya volt az ollós emelő is. A helyszíni lakókocsiban megkezdték az ollós emelőben tartóz kodó munkatárs, a helyszíni munkát irányító munkatárs, valamint az ügyvezető meghallgatását. (A másik lezuhant


munkavállaló meghallgatására másnap került sor, mert a mentőorvos nyugtató injekcióval látta el. Az orvos javaslatára az ügyvezető gondoskodott a munkavállaló hazaszállításáról.) A munkavédelmi felügyelő megkérte az ügyvezetőt, illetve a munkavédelmi vállalkozót, hogy gondoskodjanak a különböző dokumentumok – személyi anyagok, kockázatértékelés, egyéni védőeszköz juttatási rend, stb. – megtekintésének lehetőségéről.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. A személyi tényezők A munkabalesetet szenvedett 48 éves gépésztechnikusi képesítéssel (FEOR’08 3116) rendelkező I. N.-t hat éve foglalkoztatta a G. V. Kft. a határozatlan idejű munkaszerződése szerint teljes munkaidőben. I. N. jogosult volt a GENIE GS 1932 típusú ollós emelő kezelésére is. Valamennyi, a baleset helyszínén foglalkoztatott munkavállaló a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, „alkalmas” minősítést kaptak. Munkavédelmi oktatást a munkáltatóval szerződéses jog viszonyban álló munkavédelmi szakember a helyszíni munkák megkezdése előtt dokumentált módon megtartotta. A baleset helyszíni vizsgálata során valamennyi munkavállalónál alkoholszondás vizsgálatot tartottak, mely minden személynél „negatív” eredményt mutatott. A súlyos munkabalesetet szenvedett munkavállalónál az alkoholos befolyásoltság megállapítására Igazságügyi Orvos szakértői vizsgálatot kezdeményeztek, melynek eredménye szintén negatív volt. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató a munkabiztonsági szakembere és a foglakozás egészségügyi orvos által elkészített – a kockázatértékelésen alapuló – egyéni védőeszköz juttatási rend szerint biztosította az egyéni védőeszközöket, amelyeket a munkavállalók általánosságban rendeltetésszerűen viseltek. Az ollós emelőből való kilépéskor előre nem lehetett számítani a lezuhanás kockázatára, így I. N-nek leesés elleni védelemként biztonsági hevedereztet nem látszott indokoltnak viselni. 4.3. Munkaeszköz A munkabaleset bekövetkezése munkaeszközhöz nem köthe tő. A kezelőjárda szintjének megközelítéséhez használt – két éve beszerzett – GENIE GS 1932 típusú ollós emelő részletes átvizsgálása megtörtént. A mobil guruló állvány elmozdulás ellen rögzített volt kialakítása az előírásoknak megfelelt. 4.4. Munkakörnyezet A baleset időpontjában kb. 22–24 °C volt a levegő hőmérséklete. Enyhe K–DK irányú szél nem befolyásolta a munka

végzést. A Nap a munkaterületet káprázás mentesen világította be a járdasík alatti és feletti területeket, így azok biztonságosan áttekinthetők voltak. Az áthidaló alatt egy darabon előző napon eltávolították a rácsot tartó „L” profilt, az új faláttörés miatt, mely indokolta a tartóként is funk cionáló bordáslemez elhelyezését. 4.5. Egyéb dokumentációk A Kft. munkavédelmi szakembere által készített munka helyi kockázatértékelés nem tartalmazta az ollós emelőből kilépés kockázatát tekintettel arra, hogy a technológiai folyamat ilyen váratlan, előre nem tervezhető elemet nem tartalmazott. A GENIE GS 1932 típusú ollós emelő gépkönyvét, az üzembe helyezést megelőző vizsgálatról készült dokumentumot és az üzembe helyezési engedélyt bemutatták. A berendezés szerkezeti vizsgálatát, karbantartását rendszeresen elvégezték, dokumentálták.

5. A tevékenységgel összefüggő megállapítások 5.1. A munkáltató A munkáltató rendszeresen ellenőrizte a veszélyes tevékenység során a munkabiztonsági előírások megtartását, az egyéni védőeszközök használatát. Gondoskodott a munkaeszközök rendszeres karbantartásáról. 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A munkabalesetet szenvedett munkavállaló figyelmét elkerülte, hogy előző napon az áthidaló alatt egy darabon eltávolították a rácsot tartó „L” profilt, ami a testsúlya alatt leszakadhat.

6. A munkabaleset ok láncolata • • • • • • • •

A szennyvíztisztító levegőztető medencéinek felújítása, új gépészeti csővezeték kiépítése, új faláttörések miatt a kezelőjárda megbontása, a kezelőjárda szakasz áthidalójának eltávolítása, figyelmetlen kilépés a kezelőjárdára, az áthidaló leszakadása, lezuhanás, súlyos sérülés, halál.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • a munkabaleset tanulságainak széleskörű ismertetése, • a munkabaleset helyszínének biztonságos helyreállítása bármilyen, a területet érintő munka megkezdése előtt, • a kezelőjárda statikai vizsgálata alapján történő haladéktalan kijavítása.

8. A Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése • a tevékenység felfüggesztése, • munkahelyi kockázatértékelés kiegészítésére. 9


9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósá gának 2013. 07. 02-i tá jékoztatásában foglaltak figyelembevételével) Megjegyzés a 7.5 ponthoz: előre nem volt látható a leesés elleni védelem biztosítása

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Kérdés Hosszú évek óta foglalkozom munkavédelemmel, de sajnos a közelmúltban olyan úti balesettel és annak elbírálásával talál koztam, mely úgy tűnik kifogott rajtam. A lényeg: az egyik cégemnél a dolgozó a legrövidebb úton ha ladt a munkahelye felé, miközben rosszul lett, ezért elesett és sérüléseket szenvedett. A munkáltatóval közösen olyan döntést hoztunk, hogy ez tiszta és világos úti balesetnek minősíthető. Mivel közvetlen kifizetőhelyük nincs, így az illetékes társada lombiztosítási igazgatóság törvényre, illetve jogszabályra hi vatkozva a minősítést elutasította, illetve nem fogadta el. Kérdésem: kizárhatja-e az úti baleset vagy munkabaleset mi nősítését, ha annak eredete rosszullétből következett be?

Az első kritérium két feltételt foglal magában: • a hatás a külső környezetből érje az emberi szervezetet, vagyis környezeti tényező legyen. Ez lehet mechanikai, kémiai (gáz, gőz, por), elektromos, zaj és rezgés, sugárzás (ezen belül: világítási), meteorológiai, klíma, hőmérsékleti, élőlény és egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások. • emberi szervezetet ne állandó jelleggel vagy rendszeresen érje a környezeti hatás, hanem egyszerre olyan mértékben, amely azonnal egészségkárosodást okoz.

Válasz Az úti baleset OEP minősítésével kapcsolatban feltett kérdésére adandó véleményem kialakítását konkrétabbá tette volna, ha az OEP elutasítás hivatkozásait ismerném, így véleményem elsősorban általános elveket tartalmaz.

A harmadik kritérium kizárja a baleseti körből azokat az eseteket, amikor az ember bármilyen célból önmaga ellen fordul, és saját maga idézi elő az egészségkárosodását. Ennek tipikus esetei az öngyilkosság, öncsonkítás.

Az Mvt. 87. § 1/A szerint a „baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetle nül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.” A definícióból következik, hogy valamely egészségkárosodás vagy haláleset balesetnek minősüljön, szükséges, hogy: • az emberi szervezetet egyszeri külső hatás érje, • az egészségkárosodás vagy a haláleset okozati összefüggésben álljon az emberi szervezetet ért egyszeri külső hatással, • az egyszeri külső hatás a sérült akaratától függetlenül érje a sérült szervezetét, • az egyszeri külső hatás hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt okozzon mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált.

A második kritérium, hogy a környezeti hatás okozza az egészségkárosodást, azaz a megbetegedést vagy halált ne az emberi szervezet működésének zavarai okozzák.

A negyedik kritérium, hogy az egyszeri külső hatás hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt érje az emberi szervezetet. Ha az ártalom rendszeresen és huzamos időn keresztül éri az em beri szervezetet, akkor az egészségkárosodás nem balesetet, hanem megbetegedést, a jogszabályban meghatározott esetek ben foglalkozási megbetegedést eredményez. A második kritérium alapján például az olyan eset, amikor egy ember a munkahelyén agyvérzést kap, az agyvérzés következtében eszméletét veszti, elesik, és megüti magát, ami által külső sérülést szenved, nem minősíthető balesetnek, mert az egészségkárosító hatás nem a környezetből, hanem az emberi szervezetből indult ki. Feltehetően a kérdéses balesetet az OEP az előbbi érvek alapján utasította el. Az ismertetett esetben a sérülés – mivel a rosszullét következménye volt – az OEP nem minősítette balesetnek.


Kérdés Jelenleg irodában dolgozom, immáron 3,5 éve. A vezérigaz gatóság tavalyi döntése alapján idén januárjától körülbelül 200 nő egy emeleten dolgozik, azonban csak 6 női WC áll rendelkezésünkre. Ezáltal állandóan sorállás van, egymásnak adogatjuk a kilincset a mellékhelyiségben! Kérdésem, hogy van-e valamilyen előírás, hogy hány emberre kell fenntartani egy WC-t, illetve azt is szeretném megkérdez ni, hogy ha úgy alakul, hogy nincs betartva ez a szabály, hová fordulhatok bejelentéssel? Válasz Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályozza, írja elő – többek között – a tisztálkodó helyiségek és illem helyek létesítésénél betartandó követelményeket, amelyek a jogszabályból kivéve a következők: „99. § (1) Az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket (pl. temetőt, közúti pihe nőhelyet, helyhez kötött szabadtéri munkahelyet, sátortábor céljára kijelölt területet) a rendeltetésüknek megfelelő illem hely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell megvalósítani és fenntartani. Az illemhelyek és a tisztálkodó helyiségek be rendezéseinek számát az építmény, az önálló rendeltetési egy ség, a terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) lehetsé ges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell megvalósítani. Az illemhelyekhez biztosítani kell a kéz mosás lehetőségét. (2) A tisztálkodó helyiség, az illemhely (WC-csésze, vizeldeberendezéssel felszerelt helyiség) könnyen tisztítható, fertőtle níthető, továbbá önálló szellőzésű és fűthető legyen, ezen túl menően a csoportos tisztálkodó helyiség fűthető helyiségből nyíljon. A több illemhelyet magában foglaló helyiség (csoportos illemhely) csak önálló szellőzésű előtérből nyílhat. Az illemhely mérete 0,90 × 1,20 m-nél – befelé nyíló ajtó esetén 0,90 × 1,60 m-nél – kevesebb nem lehet. (3) A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekhez, az (1) bekezdés szerinti területekhez az illemhelyek számát a tervezett, becsült összlétszám alapján a következők szerint kell megállapítani: a) 200 főig 10 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, minden megkezdett aa) 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg ab) 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges; b) 200-1000 fő összlétszámhoz minden megkezdett ba) 30 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg bb) 80 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges; c) 1000 fő összlétszám felett az illemhelyek és az akadálymen tes illemhelyek számát a tervezési program szerint az egészség ügyi követelmények megtartásával kell megállapítani; d) az óvodai célú önálló rendeltetési egységben és a 3-6 év közötti gyermekek használatára szolgáló építményekben, épít

ményrészekben minden megkezdett 8 fő gyermek részére egy gyermek WC-csésze és kézmosó létesítése szükséges; e) kisgyermekek és kísérőik által rendszeresen használt építmé nyekben WC csoportonként 1 db illemhelyet legalább 1,20 m-es szélességi mérettel kell megvalósítani. (4) Az illemhelyekhez legalább egy, illetve minden megkezdett 3 db berendezési tárgy (WC-csésze, vizelde-berendezés) után legalább egy kézmosót kell létesíteni. (5) Építmény és az (1) bekezdés szerinti terület akadálymentes használatához nemektől független, kerekesszéket és más segéd eszközt használó személyek részére alkalmas illemhelyet kell létesíteni. Az akadálymentes illemhely mérete, berendezési tár gyainak elhelyezése és kialakítása biztosítsa a rendeltetésszerű használatot, a WC-csésze minimum három módon (szemből, oldalról, átlósan-szemből) történő megközelíthetőségét, vala mint a helyiségben a kerekesszékkel történő 360°-os megfor dulást. Az akadálymentes használatra alkalmas illemhely is beszámít a (3) bekezdés szerint megvalósítandó mennyiségbe. (6) Az illemhelyet akadálymentesség követelménye esetén, to vábbá a nevelő-oktató és a gyógykezelő célú építményekben szintenként kell, egyéb építményekben legfeljebb egy szint különbséggel szabad létesíteni, a számításba vett használók tartózkodási helyének súlypontja közelében. (7) Két lakószobásnál nagyobb lakásban önálló illemhelyet kell létesíteni. (8) A csoportos illemhelyek előterében egy takarítás céljára is szolgáló vízvételi és kiöntési szerelvényt kell biztosítani. (9) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, for galmazására szolgáló helyiségből WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat.” A 99.§ (3) alapján: • 200 főig – csak a női munkavállalók részére – 15 főre 1 WC-fülkét, • 200 fő felett – csak a női munkavállalók részére ennél lényegesen kevesebbet – 30 főre 1 WC-fülkét kell biztosítani. A hely konkrét ismerete nélkül – javaslom: • figyelembe venni esetleg a kérdéses emeletet közrefogó emeletek WC-fülkével való ellátottságát is, mert az előbbi normatíva a 99. § (1) figyelembe vételével az építményre vonatkozik, • továbbá átgondolni – esetleg a vezetőség felé megoldási javaslatként – a férfi és a női WC- k számát és a (3) bek. aa) és ab) pontjai szerinti normatív különbséget, mert ez esetleg megoldási lehetőséget adhat a nemek közötti WC használat átcsoportosítását illetően. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény – a munkavállalók jogai és kötelezettségei mellett – 61. §-a kimondja, hogy a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Ennek nem teljesítése esetén a munkavállaló panasszal élhet a területileg illetékes Munka védelmi Felügyelőség felé. 11


Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciá lis gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

A szolgáltatásunkról részletesebben a www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail címre!

A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XII. évfolyam, hatodik szám, 2014. június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.


Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! j ú n i u s XII. évfolyam 6. szám. Szakmai folyóirat

Recommend Documents