Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! a u g u s z t u s XII. évfolyam 8. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság

E -Mu nkavé dele m Szakmai folyóirat

2 0 14 . a u g u s z t u s

X I I. é v fo l ya m 8 . s z á m

Munkabiztonság 1) 160/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításáról Az elektronikus építési napló alkalmazásának bevezetését a rendelet 42. § (7) bekezdése – egyes építmények figyelembe vételével – eltérő időpontoktól teszi kötelezővé. A rendeletmódosítás a közlekedési sajátos építményfajták esetére új kötelező alkalmazási időpontot állapított meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 42. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészült ki: Az elektronikus építési naplót „e) a közlekedési sajátos építményfajták vonatkozásában 2015. január 1-jét” követően megkezdett kivitelezések esetén kell alkalmazni. A rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

2) 172/2014. (VII. 18.) Korm. rendelet a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet, valamint a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A 98. sz. Magyar Közlönyben megjelent – KRESZ-t módosító – kormányrendelet alapján a főutakon is lehet kerékpározni alkoholfogyasztás után, amennyiben a kerékpáros biztonságos vezetésére képes állapotban van. Némi meglepetésre kerékpárosokat ezután nem lehet megbírságolni alkoholfogyasztás miatt, főúton és mellékúton sem. A közúti közlekedésről szóló rendelet eddig úgy szólt, hogy járművet csak az vezethet, aki a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Viszont ha az illető kerékpáros, és a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, csak a főúton nem ülhetett nyeregbe. A módosítás szerint viszont ha a kerékpáros a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, akkor lehet a szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol.

Tartalom Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2014. július 27.

Munkabiztonság

• 160/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításáról • 172/2014. (VII. 18.) Korm. rendelet a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet, valamint a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

A hónap témája

• Emelőgépek üzemeltetése a villamos szabadvezetékek közelében

Kitekintő

• AJBH állásfoglalás • A munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához – Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság • Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2014. június 26-ai plenáris üléséről • Néhány megjegyzés a napirendi pontokhoz

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Összenyomta a zsalutábla

Olvasóink kérdezték

• Milyen kezelői jogosultság megszerzése szükséges targoncavezetéshez?

Tisztelt Előfizetőnk!

Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás elérhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap Jelszó: munkaved1408 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 4 . a u g u s z t u s , X I I . é v f o l y a m 8 . s z á m

Módosult a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságokról szóló rendelet is. Eddig a nem gépi meghajtású járművek vezetőinél 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál szabta meg a bírságolási határt (amennyiben a kerékpáros tette, nem minősült bűncselekménynek). Akinek a szervezetében ennél több volt az alkohol, az főútvonalon közlekedve 30 ezer, míg mellékúton 10 ezer forintot fizetett. A mostani módosítás a nem gépi meghajtású járművek sorából törli a kerékpárt. Magyarország Európában a negyedik helyen áll kerékpárhasználat tekintetében. Egy felmérés szerint a megkérdezetteknek csaknem a fele hetente egyszer, negyede pedig naponta legalább egyszer kerékpárral közlekedik. A Magyar Kerékpáros Klub adatai szerint is folyamatosan emelkedik a kerékpárosok száma, és már csaknem félmillióan vannak, akik biciklivel járnak munkába. A kerékpáros balesetek száma azonban nőtt, a tavalyi adatok szerint a gépjárművezetők után a kerékpárosok okozták a legtöbb közúti balesetet. A kerékpárosok tavaly egy félév alatt 807 balesetet idéztek elő. A rendeletmódosításnak eltérő fogadtatása van, a közlekedésbiztonsági szakemberek a könnyítést általában nem tartják szerencsésnek, megalapozottnak. Már eleve egy kicsit furcsa, hogy ilyen szempontból különbséget teszünk járművezető és járművezető között. Annak, aki gépkocsit vezet, nem engedjük meg az ittas járművezetést, annak viszont, aki kerékpárt vezet, megengedjük. Mind a két embernél a felelősség és a kockázat ugyanúgy fennáll – állapította meg egy közlekedési szakértő. A Kormányzati Információs Központ közleménye szerint a módosítást az indokolja, hogy a kerékpárosok esetében nem áll fenn a közveszélyesség lehetősége. Arra azonban felhívják a figyelmet, hogy a kerékpárosoknak továbbra is a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban kell lenniük.

A hónap témája Emelőgépek üzemeltetése a villamos szabadvezetékek közelében A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága 2013. évi országos célvizsgálata keretében a munkavédelmi hatóság ellenőrizte a villamosság biztonságát, amelynek összefoglaló értékelését az év elején tették közzé. A munkavédelmi hatóság ellenőrzései kiterjedtek a telepített munkahelyekre, az építési munkahelyekre, a mezőgazdasági munkahelyekre, valamint azokra a munkáltatókra,

amelyeknél az elmúlt években áramütéses munkabaleset következett be, vagy sok villamossággal összefüggő hiányosságot tapasztaltak. A vizsgálat során ellenőrizték: • a villamos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezési feltételeinek teljesülését; • a szabadvezetékek közelében történő munkavégzés előírásainak betartását, különös tekintettel a gallyazásra, az emelőgépekkel való munkavégzésre, valamint a villamos hálózatok oszlopain történő munkavégzésre; • a gépek, berendezések villamos biztonságát; • valamint az időszakos ellenőrzések végrehajtását. Az ellenőrzés nem terjedt ki a kötöttpályás vasúti közlekedés villamos felsővezetékein, illetve közelében történő munkavégzés biztonsági követelményeinek betartására. A villamos szabadvezetékek közelében emelőgépekkel történt munkavégzés jellemző hiányosságai – a munkavédelmi hatóság ellenőrzése szerint – a következők voltak: • nem kérték ki az áramszolgáltató nyilatkozatát a feszültség nagyságáról és a biztonsági távolságról; • a villamos szabadvezeték közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezeték feszültségmentesítése nem történt meg; • feszültség alatti szabadvezetéknél a biztonsági távolságot nem biztosították; • az emelőgép kezelőjét nem oktatták ki arra, hogy mi a teendője, ha az emelőgép valamilyen része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló villamos szabadvezetékkel. A média évente több alkalommal számol be olyan – általában tragikus kimenetelű – eseményekről, ahol az építési, rakodási, anyagmozgatási munkák során az emelőgép, daru gémje a feszültség alatt álló villamos szabadvezetéket megérintette, veszélyes mértékben megközelítette, és a darukezelő vagy a közvetlen környezetében dolgozók áramütéses balesetet szenvedtek. A villamos szabadvezetékek veszélyes mértékű megközelítésének, szándékos vagy véletlen megérintésének kockázatai a daruzási munkák végzésénél számottevőek. A jogszabályi, a szolgáltatói és üzemeltetői előírások ismerete, alkalmazása éppen ezért nagyon fontos az olyan vállalatok, vállalkozások részére, akik darus járműveikkel különféle munkákat végeznek a villamos szabadvezetékek közelében. Amikor a daruzási munkák szempontjából villamos szabadvezetékről beszélünk, alapvetően három területet célszerű megkülönböztetni: • az üzemek, munkahelyek felett húzódó – általában üzemi célt szolgáló – 0,4 kV névleges feszültségszintű légvezetékeket; • az áramszolgáltatói villamos energia elosztóhálózat szabadvezetékeit, amelyek általában középfeszültségen üzemelnek; • valamint a vasúti villamos vontatás 25 kV névleges feszült ségszintű állomási és nyílt vonali munkavezetékeit, üzemi célú úgynevezett megkerülő vezetékeit és tápvezetékeit.

2

|

2014. augusztus, XII. évfolyam 8. szám E-Munkavédelem

A 47/1999. (VII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat – az általános és speciális követelményekből kiemelve – a következő előírásokat tartalmazza: • a kezelőnek és az irányítónak a terhet, illetőleg az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie; • a kezelőt az emelés megkezdése előtt egyértelműen tájékoztatni kell, hogy kinek a jelzéseit köteles figyelembe venni; • ha a teher kötözésével (rakodásával) egynél több személyt bíznak meg, az egyiket közülük meg kell bízni az emelőgép-kezelő irányításával; • az irányítónak az emelőgép-kezelőt minden esetben irányítani kell: – olyan terhek kötözésénél, felemelésénél, amelyeket nem önműködő, vagy a kezelőhelyről működtetett teherfelvevő eszközökkel vesznek fel, – olyan mozgások végrehajtásánál, amelyeknél a mozgási, illetve a mozgatási folyamatot nem lehet a kezelőhelyről teljes mértékben áttekinteni, figyelemmel kísérni, – a feszültség alatt álló légvezeték vagy munkavezeték meg nem engedett megközelítésének megakadályozására. Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat előírásokat tartalmaz nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében végzett daruzási, emelési munkák tekintetében. Ezek alapján: • A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket feszült ségmentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor feszültségszinttől függően meghatározott biztonsági távolságot be kell tartani. • A 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet 14. § (2) d pont alapján az erősáramú föld feletti vezetéket (szabadvezetéket) – sem vízszintesen, sem függőlegesen – a legkedvezőtlenebb helyzetben sem lehet az emelőgép (daru) szerkezeti elemeivel, a megemelt, mozgatott teherrel megközelíteni: – 500 kV névleges feszültségszint felett 7,0 méternél közelebb, – 300–500 kV névleges feszültségszint között 4,0 méternél közelebb, – 35–300 kV névleges feszültségszint között 3,0 méternél közelebb, – 1–35 kV névleges feszültségszint között 2,0 méternél közelebb, – 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintig 1,0 méternél közelebb. • Az előbbi távolság egyértelmű betartása miatt a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt ki kell kérni a vezeték kezelőjének (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség nagyságáról és a biztonsági távolságról.

• Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja, és a vezetékszakasz nem feszültségmentesít hető: – a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani, – a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzőszalag), – a jelzőőrnek minden mozgást le kell állítania, ha az emelőgép, a teher vagy a teherfelvevő eszköz meg közelítette a jelzett vonalat, – ki kell jelölni jelzőőr tartózkodási helyét. Az előbb felsoroltakat be kell építeni az emelési utasításba. A jelzőőrt az előbbi feladatainak ellátásán túlmenően egyéb feladattal megbízni nem szabad.

• A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg üzemeltetett emelőgép kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése előtt a biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni. Az ismeretek készségszintű alkalmazásáról ellenőrizhető, kimutatható módon meg kell győződni. • Ha az emelőgép vagy valamely része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelőnek: − hangjelzést kell adni veszélyhelyzetre történő figyelemfelhívás céljából; − meg kell kísérelnie az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy intézkedést kérni a vezeték feszültségmentesítésére; − csak a biztonsági előírások betartásával hagyhatja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részeivel, valamint a talajjal (a legalacsonyabb helyről kell leugrani a talajra, vigyázva arra, hogy a talajra érés pillanatában kézzel vagy lábbal sem érintkezzen az emelőgép fém részei vel). A közelben tartózkodók ebben az esetben kötelesek a lehető legrövidebb időn belül a veszélyes teret elhagyni. Néhány szóval szükséges kitérni a vasúti villamos vontatás nagyfeszültségű villamos berendezéseinek közelében történő daruzási munkák biztonsági előírásaira is, mert: • a vasúti pályák építésében, karbantartásában egyre több alvállalkozó vesz részt, akik az előírásokról általában hiányos ismeretekkel rendelkeznek; • küldemények vasúti állomásokon történő rakodását sok esetben vasúti ismeretekkel nem rendelkező fuvaroztatók végzik, akiknek a villamos felsővezeték veszélyes mértékű megközelítésének kockázatáról nincsenek tapasztalataik; • a villamosított vasúti vonalak közelében gyakran kerül sor különféle – a villamos felsővezetéket megközelítő – munkavégzésre; 3

E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 4 . a u g u s z t u s , X I I . é v f o l y a m 8 . s z á m

• és sajnos gyakran következnek be ma is súlyos következményű vasúti munkavállalókat, alvállalkozókat és idegen személyeket érintő áramütéses balesetek. A vasúti villamos vontatás állomási és nyílt vonali munkavezetékei, üzemi célú megkerülő vezetékei, tápvezetékei közelében történő rakodási, emelési (daruzási) munkák végzése során az Emelőgép Biztonsági Szabályzat előírásain túlmenően a MÁV Zrt. biztonsági szabályait is alkalmazni kell. A MÁV villamosított vonalainak üzemére vonatkozó E. 101. sz. Utasítás a MÁV munkavállalóin túlmenően biztonsági előírásokat tartalmaz az ügyfelek, a vasúti területen munkát végző idegen munkavállalók tekintetében is. A 25 kV névleges feszültségszintű vasúti villamos vontatás feszültség alatt álló felsővezetéki berendezései – a villamos üzemi személyzet kivételével – előzetes feszültségmentesítés nélkül 2,0 méteren belül nem közelíthető meg (biztonsági vagy megközelítési távolság). Az üzemszerűen feszültség alatt álló berendezések közelében dolgozók, vagy az általuk használt szerszámok, munkaeszközök, gépek stb. még a legkedvezőtlenebb helyzetben sem kerülhetnek 2,0 méternél közelebb a feszültség alatt álló villamos berendezéshez. A biztonsági távolság megítélésénél a szomszédos vágányon közlekedő villamos vontatójárművek áramszedőinek félszélességét is figyelembe kell venni (1,2 méter). Ez azt jelenti, hogy a vasúti vágány feletti üzemszerűen feszültség alatt álló villamos felsővezeték esetén – villamos vontatójármű közlekedésekor – a 2,0 méter biztonsági távolságot 1,2 méterrel kell megnövelni (összességében 3,2 méter). A küldemények vasúti állomáson történő rakodásához a fuvarozó feleknek: • engedélyt kell kérni a vasútállomás forgalmi irodájában. Minden olyan esetben, amikor a munkát végző rakodás közben testével, a rakodásra kerülő anyaggal, kötöző-, rakodási segédeszközzel vagy rakodógéppel 2,0–3,2 méteren belül a villamos felsővezetéki berendezés üzemszerűen feszültség alatt álló részeit megközelítheti, az állomás csak a rakodással érintett területen lévő felső vezetéki berendezés feszültség mentesítése után adhat ki rakodási engedélyt; • a „Rakodási engedély” a rakodó félnek kerül átadásra. A „Rakodási engedély” részletesen tartalmazza: − a rakodás helyét (vasúti kocsi vagy rakterület), − a rakodás konkrét idejét, − a vágány feletti vagy melletti felsővezeték feszültség alatti állapotát vagy mentességét, − a rakodóterület felett lévő megkerülő, illetve táp vezeték feszültség alatti állapotát vagy mentességét; • az átadással egy időben a rakodó félnek nyilatkozatot kell aláírni a rakodási terület közelében lévő feszültség alatti villamos felsővezetéki berendezések veszélyes mértékű megközelítésének tilalmáról;

• rakodógép használatára üzemeltetési engedélyt kell előzetesen kérni. Az üzemeltetési engedélyben a MÁV Zrt. szakemberei részletesen meghatározzák a rakodógép üzemeltetésének biztonsági és egyéb feltételeit. Az állomás csak az üzemeltetési engedély bemutatása után adhatja ki a rakodási engedélyt • a rakodás befejezésekor, vagy a rakodás megszakításakor a rakodási engedélyt a rakodó fél köteles az állomásnak visszaadni. A villamos felsővezetékkel ellátott vasútvonalak állomá sain a rendszeresen vagy esetenként használt rakodóhelyeken – ahol felsővezeték, vagy megkerülő vezeték, illetve tápvezeték húzódik – minden irányból jól látható tájékoztató és információs felirat van elhelyezve: • a rakodás engedélyezésének kötelezettségéről, • a villamos vezetékek sínkorona, illetve térszint feletti magasságáról, • feszültségszintjéről, illetve a felsővezeték veszélyességéről. Ezek az információk segítséget nyújtanak a rakodó feleknek az eljárási szabályok alapvető ismereteit illetően. Az idegen személyek (nem vasúti alkalmazottak) villamosított vonalakon – nem az áruszállítási tevékenységhez kapcsolódó – történő munkavégzésénél is az előbbiekben ismertetett 2,0 méteres biztonsági távolságot kell betartani. A rakodás megkezdése előtt – az emelőgép műszaki paraméterei, a rakodási technológia figyelembe vételével – meg kell vizsgálni, hogy az üzemszerűen feszültség alatt álló villamos felsővezeték 2,0 méteren belüli megközelítése még véletlenszerűen sem következhessen be. Ha a 2,0 méteren belüli megközelítés lehetősége fennáll: • a munka csak a területileg illetékes vasúti villamos szervezet szakemberének (villamos üzemi szakközeg) jelenlétében, • és írásos engedélyének birtokában kezdhető el. A villamos üzemi szakközeg a munka megkezdésére a munkavezetőnek (munkairányítónak) munkaengedélyt ad ki. A munkaengedély tartalmazza: • a rakodási terület feletti, közelében lévő felsővezeték, megkerülő vezeték vagy tápvezeték kikapcsolását, feszültség mentesítését; • a munka villamos üzemi szempontból történő kezdetének, befejezésének időpontját; • a munkaengedély átvételének időpontját; • a villamos berendezésekkel kapcsolatos alapvető biztonsági tudnivalókat. Az emelési, rakodási munka csak a munkaengedély birtokában kezdhető el. A munkavezetőnek: • a munkaterületen kell tartózkodni, és a munkaengedélyt magánál kell tartani;

4

|


• el kell látni az emelőgép-kezelő irányítását, vagy a kötözők közül irányítót kell kijelölni; • a rakodás elvégzését követően a munka befejezésének tényét a villamos üzemi szakközegnek be kell jelenteni, és azt a munkaengedélyen aláírásával kell elismerni. A munkaengedély visszaadásával a munkavezető felelősséget vállal, hogy munkavállalói a villamos berendezések közeléből eltávoztak, a berendezéseket feszültség alatt állónak tekintik, az ismételt feszültség alá helyezésnek nincs akadálya. Az emelőgépek villamos szabadvezetékek közelében tör ténő üzemeltetésének előbbiekben ismertetett szabályai szigorú követelményeket támasztanak az emelőgépek üzemeltetői, kezelői, munkairányítói részére, azonban a bekövetkezett munkabalesetek azt mutatják, hogy számos esetben hagyják figyelmen kívül az alapvető biztonsági előírásokat. Ennek legjellemzőbb esetei a következők: • az Emelőgép Biztonsági Szabályzat előírásainak hiányos ismerete; • elmaradt, vagy nem megfelelő értékelés, vizsgálat a biztonsági távolság betarthatóságát illetően; • a rakodási technológia nem megfelelő megválasztása, az emelőgép műszaki paramétereinek figyelmen kívül hagyása; • irányító nélkül végzett emelési művelet során a biztonsági távolság be nem tartása; • emelőgép-kezelő figyelmetlensége, téves megítélése a biztonsági távolságot illetően; • téves feszültségmentesítés, a feszültségmentesítés elmaradása; • gyakorlatlan emelőgép-kezelő figyelmetlen munkavégzése; • a feszültség alatt álló szabadvezeték veszélyének, biztonsági kockázatainak lebecsülése, tudatos figyelmen kívül hagyása; • az emelőgép rakodási helyének téves megítélése, munka közbeni megváltoztatása.

Kitekintő AJBH állásfoglalás A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapon megtalálható az építőgép kezelői jogosítványok érvényességéről szóló 2014. március 24-ei tájékoztató, amely az MMI megkeresésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium válaszlevelében leírtakat tartalmazza. Az azóta eltelt időben az Országos Emelőgépes Egyesület (a továbbiakban: OEME) beadványával az Alapvető Jogok Biztosához fordult az emelőgépek kezelésére jogosító gépkezelő jogosítvány érvényességével kapcsolatosan.

Az Alapvető Jogok Biztosa megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. A megkeresésre/beadványra a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatta az Alapvető Jogok Biztosát, aki a tájékoztatást továbbította az OEME-hez. A tájékoztatásban leírtak szerint a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet 8. § (4) bekezdésének rendelkezése szerint az e rendelet hatálya alá tartozó rakodási tevékenységekhez – az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján emelő-rakodógépek kezelésére – kiadott képesítés gépkezelésre csak 2015. december 31-éig jogosít. A rendelet hatálya alá nem tartozó emelési, rakodási műveletek esetében a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján emelő-rakodógépek kezelésére kiadott képesítések továbbra is érvényesek az építőgép-kezelői jogosítványokba található bejegyzések szerint. A szabályozásból tehát nem következik az adott szakma gyakorlásától történt eltiltás, és a kiadott építőgép-kezelői jogosítvány érvényességének teljes körű megszüntetése. A gazdasági élet számos területén van lehetőség 2015. december 31-ét követően a szakmai képesítés további használatára.

A munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához – Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság „A hatósági ellenőrzés összhangja és az egységes értelmezés érdekében az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, valamint a Magyar Bányászati Hivatallal egyet értésben 2006-ban útmutatást tett közzé e tárgykörben, amely a Munkaügyi Közlöny 2006/4. számában jelent meg »A munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához« címmel. Az eltelt időszakban bekövetkezett, munkavédelmet érintő szervezeti és jogszabályváltozások alapján szükségessé vált a munkahelyi kockázatértékelésre vonatkozó útmutató átdolgozása és korszerűsítése. Az elkészített új, egységes szerkezetbe foglalt útmutató célja elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységének támogatása azáltal, hogy segítséget nyújt a kockázatértékelés rendszerének megismeréséhez, a hivatkozások helyes alkalmazásához, valamint a kockázatértékelésre vonatkozó követelmények elérhetőségeinek megismeréséhez” – olvasható az MMI honlapján. A 32 oldalas segédlet és mellékletei megtekinthetők az MMF honlapján a „Kockázatértékelés” címszó alatt. A dokumentum részletesebb ismertetésére a későbbiekben vis�szatérünk. 5


Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2014. június 26-ai plenáris üléséről

Jogszabályok

Az Mvt. 78. § rendelkezése alapján – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetés legmagasabb fóruma – a Munka védelmi Bizottság a munkavállalók, a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselőinek részvételével idei második plenáris ülésén az alábbi témák kerültek napirendre: 1. „A nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló 2013. évi jelentéstervezet” 2. „Segédlet a munkahelyi kockázatértékelés elvégzéséhez” című anyag 3. „A foglalkozási megbetegedések bejelentésének helyzete Magyarországon” tájékoztató előadás

Megjelent jogszabályok

Tekintettel arra, hogy a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében a Nemzeti Munkaügyi Hivatal nem szerepel, ez valószínűsíti, hogy a munkavédelmi ható ságot érintő szervezeti változások lesznek. A témakör jelentőségére tekintettel a munkáltatói és a munkavállalói oldal úgy döntött, hogy közös levélben hívják fel a Nemzetgazdasági Minisztérium figyelmét a munkavédelmi hatóság strukturális helyzetének megerősítésére, rendezésére, lehetőség szerint önálló központi hivatal formájában.

Néhány megjegyzés a napirendi pontokhoz • Az NMH honlapján a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről, a 2001–2008 évekről készített tájékoztatók ma is megtekinthetők, de a következő évekről készített elemzések nyilvánosan már nem találhatók meg. A 2013. évről készült majd 170 oldalas „nagyon informatív”-nak minősített összefoglaló jelentést – vagy annak lényegi, szűkített változatát – a későbbiekben célszerű lenne elérhetővé tenni azoknak a szervezetek, szakemberek stb. részére is, akiknek alapvető feladataik vannak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása terén. • Több mint egy évtizede is egyértelműen megállapításra került a foglalkozási megbetegedések bejelentések számáról, hogy – a most elhangzott megállapításnak megfelelően – „alacsony és biztosan mondható, hogy a megtörtént esetekhez képest a bejelentések számszakilag nem a valós helyzetet tükrözik, ennek a problémának a feloldása azonban a szakterület strukturális változását igényli.” Sajnos a probléma – több évvel ezelőtti – helyes felismerését követően a megoldására nem történtek generális, hatékony intézkedések.

22/2014. (VI. 27.) NGM rendelet a lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII.20.) ÖM rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 06. 30., 2020. 01. 01., 2021. 01. 01. 30/2014. (VI. 27.) NFM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 06. 30., 2014. 11. 01., 2015. 01. 01. 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 06. 30., 2015. 03. 02. 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről Hatályos: 2014. 06. 30. 23 órától. Hatálytalanítás: 33/2013. (VI. 21.) NFM rendelet a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telepítéséhez és tervezéséhez szükséges földtani és bányászati követelményekről 156/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet az egyes energetikai és atomenergetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2014. 06. 30. 23 órától. Módosítás: 246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről 157/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 06. 30. 23 órától. A rendelet 27. § (4) bekezdése nem lép hatályba a 157/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. §-a alapján. 160/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 07. 01. 41/2014. (VI. 30.) EMMI rendelet egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

6

|


Hatályos: 2014. 07. 01. Módosítás: 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet a mentésről 1361/2014. (VI. 30.) Korm. határozat a közfoglalkoztatással összefüggő egyes kérdésekről 2014. évi XXX. törvény egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosításáról Hatályos: 2014. 07. 18., 2014. 08. 09., 2014. 08. 01. Módosítás: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról Hatályos: 2014. 08. 01. 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról Hatályos: 2014. 08. 01. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Hatályos: 2014. 08. 09. 2014. évi XXXI. törvény egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról Hatályos: 2014. 07. 11. Módosítás: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről

2014. évi XXXV. törvény egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról Hatályos: 2014. 07. 16. Módosítás: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 2014. évi XXXVI. törvény egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról Hatályos: 2014. 07. 24., 2014. 09. 01. Módosítás: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2014. júliusi száma alapján FIGYELEM!

A zöld mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1. MSZ EN

71-4:2003

Gyermekjátszóterek biztonsága: 4. rész: Kísérle-tezőkészülékek kémiai és hasonló kísérletekhez – Az MSZ EN 71-4:2009 helyett

2. MSZ EN

50431-2:2014

1kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű villamos szabadvezetékek. 2. rész Nemzeti előírások

20345:2012

Személyi védőeszköz. Biztonsági lábbeli – Az MSZ EN 20345:2008 helyett

4. MSZ EN

71-1:2011+A3:2014

Gyermekjátékszerek biztonsága. 1. rész: Mechanikai és fizikai tulajdonságok – Az MSZ EN 71-1:2011+A2:2014 helyett

5. MSZ EN

71-2:2011+A1:2014

Gyermekjátékszerek biztonsága. 2. rész: Gyúlékonyság –Az MSZ EN 712:2012+A2:2014 helyett

6. MSZ EN

71-7:2014

Gyermekjátékszerek biztonsága. 7. rész: Ujjal felvihető festékek. Követelmények és vizsgálati módszerek –Az MSZ EN 71-7:2003 helyett

3.

MSZ EN ISO

7 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 4 . a u g u s z t u s , X I I . é v f o l y a m 8 . s z á m

7. MSZ EN

71-13:2014

Gyermekjátékszerek biztonsága. 13. rész: Szagláson alapuló társasjátékok, kozmetikai készletek és ízlésen alapuló játékok

8. MSZ EN

203-2-7:2014

Gáztüzelésű nagykonyhai készülékek. 2-7. rész: Sajátos követelmények. Grillek és nyársas forgógrillek – Az MSZ EN 203-2-7:2007 helyett

9. MSZ EN

250:2014

Légzésvédő készülékek. Hordozható, nyitott rendszerű, sűrített levegős búvár készülékek, Követelmények, vizsgálat, megjelölés –Az MSZ EN 250:2003 és az MSZ EN 250 2000/A1:2006 helyett

10. MSZ EN

12021:2014

Légzésvédő készülékek. Sűrített gázok légzésvédő készülékekhez – MSZ EN 12021:2000 helyett

11. MSZ EN

12183:2014

Kézi hajtású kerekes-székek. Követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 12183:2010 helyett

12. MSZ EN

12184:2014

Villamos hajtású kerekes-székek, robogók és töltőberendezéseik – Az MSZ EN 12184:2010 helyett

13. MSZ EN

12252:2014

LPG-berendezések és –tartozékok. LPG-t szállító közúti tartálykocsik szerelvényei – Az MSZ EN 12252:2013 helyett

14. MSZ EN

15888:2014

Szállítható gázpalackok. Palackkötegek. Időszakos ellenőrzés és vizsgálatok

15. MSZ EN

60243-2:2014

Szigetelőanyagok villamos szilárdsága. Vizsgálati módszerek. 2. rész: Kiegészítő követelmények egyenfeszültségű vizsgálatokhoz – Az MSZ EN 60243-2:2001 helyett

16. MSZ EN

60243-3:2014

Szigetelőanyagok villamos szilárdsága. Vizsgálati módszerek. 3. rész: Kiegészítő követelmények 1,2/50µs-os impulzusvizsgálatokhoz

17. MSZ EN

61496-2:2014

Gépi berendezések biztonsága. Elektromosan érzékelő védőszerkezetek. 2. rész: Aktív optoelektronikus védőeszközzel (AOPD) ellátott berendezések egyedi követelményei

Visszavont nemzeti szabvány(ok) MSZ IEC 617-13:1993 Villamos rajzjelek. Analóg elemek MSZ EN 60417-2: 2000 Villamos rajzjelek 2. résztől MSZ EN 60417-12: 2000 Villamos rajzjelek 12. részig

Egy munkabaleset tanulságai Összenyomta a zsalutábla 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A településhez közeli befogadó élővíz alkalmas a III. kategóriába tartozó területre vonatkozó szennyvizek befogadására [4/1984. (II.7.) OVH rendelkezés melléklet B pont szerint], a tisztításra azonban mégis egyedi határértékeket írt elő a hatóság (ammóniumra/nitrátra/foszfátra ugyanilyen sorrendben 2/40/1,8 mg/l alatti koncentrációt jelent). Ennek biztosítása érdekében a szennyvíztisztító telep rekonstrukciójára került sor. A pályázat alapján a kivitelezési munkát a közel száz munkavállalót foglalkoztató „US” Kft. nyerte el.

A beruházó a tervdokumentációt a helyszíni bejárás – munkaterület-átadás – során átadta a kivitelezőnek. A munkáltató – az „US” Kft. – a szerződésben meghatározott időpontban megkezdte a rekonstrukciót. A baleset napján is – mint a többi munkanapon – az „US” Kft. munkavállalóit a cég mikrobusza, illetve két személygépkocsi szállította a telephelyre reggel 7 órára. A munkanap kezdetén a szerelést irányító művezető D. E. által meghatározott zsaluzási munkát végezték. A munkafeladat a 2×145 m3-es műtárgy – levegőztető medence peremmagasság 1,2 m, fenékmélység 2,3 m – belső részén a szektorfal zsaluzási munkáinak elvégzése volt. A zsaluzáshoz egy darut igénylő, Alkus – héjas-keretes zsalu rendszert, meva MAMMUT – alkalmaztak.

8

|


A munkaidő kezdete után körülbelül 1 óra telt el, amikor egy 1,75×6 m-es elemet emeltek a helyére daruval. A helyére emelt zsaluszerkezetet nem biztosították megfelelően eldőlés ellen, csak a tábla felső részén egy ponton történt az anker csavar és tányéros szárnyas anya általi rögzítés. O. O. (aki nem rendelkezett a daruzásra irányítási és kötözői képesítéssel) utasítására a daruról a zsaluszerkezetet lekötötték, majd O. O. felmászott a zsaluszerkezet merevítő gerendáin a zsalutábla tetejére, hogy a zsalutáblák közé beillesszen egy távtartó elemet. A beillesztés során az egy ponton rögzítő tányéros anyát lecsavarta, melynek következtében a zsaluszerkezet eldőlt, és maga alá temette a munkavállalót. A szerelés irányításával megbízott szerelésvezető D. E. a baleset időpontjában nem tartózkodott közvetlenül a helyszínen, attól valamivel távolabb (kb. 6-8 m) a gyűrűs fal tetején a zsaluzatot ellenőrizte a beton betöltésének megkezdése előtt. A helyszínre érkező mentők O. O. életét nem tudták megmenteni.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A baleset bekövetkezését D. E. észlelte. Azonnal a helyszínre futott, intézkedett a zsaluszerkezet felemelésére, majd mobiltelefonján haladéktalanul értesítette a mentőket és a rendőrséget. A mentők és a rendőrség értesítését követően a Kft. vezetőjét is tájékoztatta a szerencsétlenségről. A munkabaleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőséget a helyszínre érkező mentők értesítették. A Kft. vezetője a helyszínre hívta a Kft.-nél munkavédelmi feladatokat ellátó külső vállalkozót.

3. A munkabaleset kivizsgálása A rendőrség helyszínelői néhány percen belül az építési munkaterületre érkeztek. A Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője és a munkavédelmi vállalkozó a rendőrségi helyszínelő után mintegy 45 perc múlva ért a szennyvíztelepre. A munkavédelmi felügyelő – tekintettel arra, hogy ismerte a Kft. létszámát, mert a közelmúltban munkavédelmi képviselők újra választására is sor került – felhívta a Kft. vezetőjének figyelmét arra, hogy lehetőséget kéne biztosítani arra, hogy a képviselő részt vehessen a súlyos munkabaleset kivizsgálásában. A művezető a helyszínvázlat könnyebb elkészítéséhez rendelkezésre bocsátotta az alaprajzi elrendezést tartalmazó helyszínrajzot. Berajzolták a daru, a művezető és a zsaluelem helyét a baleset pillanatában. Az eldőlt elemet a mentés érdekében ugyan el kellett mozdítani, de a hely meghatározása jól körvonalazható volt. A helyszínvázlat mellett fényképfelvételeket is készítettek. Nem maradt el a balesetet szenvedett személy, a művezető, a daruvezető, illetve a Kft. vezető személyes adatainak rögzítése.

A tárgyi tényezők és az adatok rögzítését követően azonnal megkezdték az építési tevékenységet irányító, a daruvezető, valamint a Kft. vezetőjének tanúnkénti meghallgatását. A munkavédelmi képviselő tevékenyen részt vett a tanúmeghallgatásban.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők O. O. segédmunkásként – a FEOR’08 szerint 9329, egyéb egyszerű építőipari foglalkozásúként – volt foglalkoztatva a munkáltatónál. Munkaszerződését fél évvel a baleset előtt módosították határozatlan időre, bérezése minimálbér szerinti volt. A munkába állás napján vett részt a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton, és alkalmasnak találták a munkavégzésre. A bemutatott dokumentáció szerint munkavédelmi oktatásban is részesült. A munkavállaló kötözői képesítéssel nem rendelkezett. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltatónál foglalkoztatott munkabiztonsági szakember a kockázatértékelésen alapuló egyénivédőeszközjuttatási rendet elkészítette, meghatározásra került az egyéni védőeszközök köre. A munkáltató a szabályozás alapján munkavállalóinak biztosította: • a védősisakot (MSZ EN 812) • a védőkesztyűt (MSZ EN 388) • biztonsági lábbelit (MSZ EN ISO 20345), gumicsizmát • eső elleni védőruhát MSZ EN 343) • biztonsági hevedert (MSZ EN 361) A munkáltató figyelembe vette az Mvt. vonatkozó előírásait. Mvt. 42. § „A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni” 4.3. Munkaeszköz A balesetvizsgálat során megállapításra került, hogy a zsaluelemek emeléséhez használt IFA ADK 125/3 típusú 13 tonna teherbírású, 21,5 m gémkinyúlású autódaru emelésés forgalombiztonsági szempontból kifogástalan állapotú volt. A 14 mm átmérőjű 3000 kg teherbírású „G” típusú fülecselt acélsodronykötél (kétágú acélsodronykötél, a végeken szívbetéttel kötélfüllel és horoggal ellátva) vizsgálata során hiányosságot nem tapasztaltak a vizsgálatban résztvevők. A meva MAMMUT zsaluzat elemei épek könnyen kezelhetők voltak. 9


relési és felhasználási útmutatójában foglalt szabályokat és munkautasításokat.

4.4. A munkakörnyezet A baleset időpontjában ~21–23 °C fok volt a levegő hőmérséklete, enyhén felhős idő volt, jó látási körülményekkel.

6. A munkabaleset okláncolata

A padozat egyenletes volt. A zsaluszerkezetet nem biztosították megfelelően eldőlés ellen, mivel csak a tábla felső részén egy ponton történt az anker csavar és tányéros szárnyas anya általi rögzítés.

• • • •

4.5. Egyéb dokumentációk Munkahelyi kockázatértékelést elvégezték, azonban a zsaluelemek felállításával, rögzítésével kapcsolatos kockázatok nem kerültek teljes mértékben kifejtésre. Az építési naplót napra készen vezették. Az emelőgépnaplóba valamennyi javítás, karbantartás bejegyzésre került.

5. A tevékenységgel összefüggő megállapítások 5.1. Munkáltató A munkáltató annak ellenére, hogy nem rendelkezett zsaluzási tervvel, nem intézkedett annak érdekében, hogy azt rendelkezésére bocsássák. A szerelés irányításával megbízott szerelésvezető a baleset időpontjában nem tartózkodott a helyszínen, nem tett eleget ellenőrzési kötelezettségének, nem észrevételezte, hogy a zsaluszerkezetet mindössze egyetlen ponton rögzítették. 5.2. Balesetet szenvedett munkavállaló A zsaluszerkezet szerelését végző munkavállaló nem tartotta be a meva MAMMUT típusú táblás zsaluszerkezet sze-

Meva MAMMUT zsaluzat összeszerelése. A zsaluzat helyszínre állítása. A zsaluzat rögzítésének elmulasztása. A rögzítetlen – instabil – zsaluelemre O. O. felmászott. • A zsaluelem eldől, O. O.-ra zuhan. • O. O. a helyszínen életét vesztette.

7. A munkáltató intézkedései a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • • • • •

A munkafolyamat leállítása. A munkabaleset tanulságainak széleskörű ismertetése. A szerelési terv megkérése. A zsaluszerelés folyamatos irányítása. A munkavédelmi hatóság által feltárt egyéb hiányosságok megszüntetésére intézkedési terv készítése.

8. A Munkavédelmi Felügyelőség intézkedései • A tevékenység felfüggesztése. • A zsaluzási dokumentáció beszerzésére kötelezés. • Egyéb, a munkabalesethez közvetlenül nem köthető hiányosságok felszámolására kötelezés. • Munkavédelmi bírság kiszabása az ellenőrzés – a szakszerű összeszerelés irányításának – elmulasztása miatt. 9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának kitöltése (Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013.07.02-ai tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével) Megjegyzés 7.5. Szükséges, de nem volt a panel eldőlés ellen rögzítve

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Kérdés Milyen kezelői jogosultság megszerzése szükséges targoncavezetéshez?

Válasz Targonca kezeléséhez jelenleg államilag elismert szakképesítés megszerzése szükséges. Az államilag elismert szakképesítést az OKJ-s bizonyítvány igazolja. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint:

10

|


97

32

582

02

Építő- és anyagmozgató gép kezelője (a szakmairány megjelölésével)

A nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet 2. melléklete II. fejezet 6. sorszámú Építő- és anyagmozgató gép kezelője (a szakmairány megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (a továbbiakban: SZVK) szerint a szakmairány: targoncavezető. Az SZVK 7. EGYEBEK részében a „7.2. Egyéb vizsgáztatási feltételek” között ezt olvashatjuk: „A bizonyítványba a szakmairány után bejegyzésre kerül a gépcsoport száma. A gépcsoport szám annak a gépcsoportnak a száma, amelybe tartozó gépen a vizsgázó a gyakorlati vizsgát teljesítette.” Ez azt jelenti, hogy az SZVK szerinti vizsga alapján kiállított Bizonyítványból megállapítható, hogy a megszerzett szakképesítés melyik gépcsoportba sorolható gépek kezelésére nyújt államilag elismert szakképesítést. Ezek a targoncák esetében a következők lehetnek: „7.3.1.6. Targoncák 7.3.1.6.1. Vezetőüléses targoncák 7.3.1.6.2. Vezetőállásos targoncák 7.3.1.6.3. Gyalogkíséretű targoncák” Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet 2. §-a szerint az előírások nem érintik a rendelet hatálybalépését megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elismert képesítések, mentesítések, valamint a rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét, illetve további alkalmazhatóságát. A gépek nehéz-, illetve könnyűgép kategóriába sorolását az építőgép-kezelő munkakörök képesítéséhez kötéséről és az építőgép kezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet írta elő, mely jogszabály 2009. január 1-jétől hatálytalan. A sikeres nehéz- vagy könnyűgép-kezelői vizsga alapján kiállított jogosítványba bejegyzésre került a kezelhető gépalcsoport kódszáma, valamint a géptípus megnevezése. (pl. 3352 gázüzemű villástargonca 5 tonna alatt). A jelenleg hatályos jogszabályi előírások más elvek alapján csoportosítják a szerezhető targoncavezetői szakképesítéseket, jogosultságokat, mint a régi előírások. A jelenleg hatályos, és a régi jogszabályok között „átjárási” lehetőség nincs, ezért a régi jogszabályok alapján megszerzett jogosultságok csak a bejegyzett géptípus kezelésére jogosítanak, mint példánkban gázüzemű villástargoncára. A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló

5

IX

–

90–140 óra TK

közlekedésért felelős miniszter

40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet (továbbiakban: KHEM rendelet) a hatálya alá tartozó esetekben, az államilag elismert szakképesítés mellett, további többletkövetelményként a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által kiadott gépkezelői jogosítvány megszerzését is előírja: „1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmazott minden olyan önjáró emelőés rakodógépre (járműre), továbbá járműre szerelt gépi berendezésre, amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, emelésre – a bányaművelés föld alatti létesítményei, a külfejtés, a villamoshálózat-építés, a vasúti felépítmények létesítése kivételével – használnak (a továbbiakban együtt: emelő- és rakodógép), b) a gépet működtető, irányító személyre (a továbbiakban: gépkezelő), c) a gépkezelő jelöltek (a továbbiakban: gépkezelők) képzésére vizsgáztatására, d) a gép kezeléséhez szükséges gépkezelői jogosítvány kiadá sára….” „2. § (1) Emelő- és rakodógépet az kezelhet, aki az adott gépcsoportra hatályos gépkezelői képesítéssel rendelkezik. A gépkezelői képesítés megszerzését az építőgép-kezelői munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló együttes miniszteri rendelet alapján kiadott, a gépcsoport valamely géptípusának kezelésére jogosító építőgépkezelői jogosítvány, és az 1. mellékletben meghatározott gépkezelői jogosítvány igazolja. Az emelőgépek kezelése esetében a gépkezelői jogosítvány megszerzése nem mentesít az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, államilag elismert szakképesítés megszerzésének kötelezettsége alól.” Munkabiztonsági szempontból nincs annak jelentősége, hogy egy emelő-, vagy rakodógéppel a közúti áruszállítást végző jármű megrakását, illetve ennek előkészítését végzik, vagy bármilyen más ágazatban végeznek rakodást, minden esetben az államilag elismert szakképesítés szükséges feltétel az emelőgépek kezeléshez. Ezt az idézett KHEM rendelet is előírja. Összegezve fontos megjegyezni, hogy targonca kezeléséhez az államilag elismert szakképesítés (OKJ-s bizonyítvány) mellett csak akkor szükséges az NKH-s gépkezelői jogosítvány is, ha a targoncával végzett tevékenység a KHEM rendelet hatálya alá tartozik. Arról azonban nincs információnk, hogy ennek meglétét ki ellenőrzi/ellenőrizheti, mert mint az előzőekben leírtuk „Munkabiztonsági szempontból nincs annak jelentősége”, ezért a munkahelyeken ellenőrzést végző felügyelők ezt általában nem kérik, az NKH meg csak a közúton ellenőriz(het). Így csak azoknak a targoncáknak a kezelői ellenőrizhetők, akik közúti járműveket közúton rakodnak. 11


Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciá lis gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

A szolgáltatásunkról részletesebben a www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail címre!

A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XII. évfolyam, nyolcadik szám, 2014. augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.

12

|

2014. augusztus, XII. évfolyam 8. szám E-munkavédelem

Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! a u g u s z t u s XII. évfolyam 8. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság

Recommend Documents