ill EGYUTT.. .. \}~ -'e~ KECSKEMET-NVARITABOR U G U S Z T U S ,,'to~

••

EGYUTT .

ill ..

-'e~

,,'tO~

¢\}~

A"SZULO K A HALLAsSERULT GYERMEKEKERT EGYESULET lis ALAPirv ANY" idoszakos kiadvanya x. evfolyam 2. szam 1999. december

1 9 9 9. KECSKEMET-NV ARITABOR A

U G

U S Z T U

S

kin4'lBtab61:

-Japan RIONET vIzaUO keszillekek -Elemek es akkumul&torok -Jl:bresztO ora es JelzOrendszerek (1dzai.r01ag az Omker &Ita1 forgalmazott) -Mindenre Idterjedo szervizeles -Ballasvizsg&iat. szakorvosi

eu&tU

EGYUTTMUKiiDES

3

---- ~ ----

2000 fele

diiciigve

Nem mindelll1api datum/ardulot erlletii"k meg hamarosClll, A legtobb ember kazriik magam is- nagy Vlirakozassal lekintek a jovD ev(ezred) Pdf!.. Egy kisse a/yGn ez millt a csodavaras. Tudjuk, hogy nines. megis hisziink benne. Be fog kovetkezlli. Ii va/ami nuisl (is) szeretllenk m;1lf ami eddig volt. Szeret"lmk fiG a \liltig megjavlIll1fl koriilottii"k, lia kevesebbet kelle dolgozmmk ugyanannyiert, lia tobb ida juma szeretteinkre, magunkra. ha jobb eredmellyeket tudnilllk jelmlllatlli, s IIa jobb eredmellyekel llldmjnak lIe/. . iink nwtatll;. Vannak do/gok amike! igyekszunk I1!lIso/n;, masokllf pee/ig sz;vesen elhagymink. Fogadkozizsok he/yelt mar most keszilheliink strategiiIl a jovore. a mil, a hogyan es a mikepp kerdeseJ..Te keresve a Viilas;:t. Egy kicsit milldellkihen bujkal a kivimcsisag, mit hoz a jov6, csalatillllkllak, kornyezetiillknek, orsuigllllkllak. De legf6kepp gyermekeillknek. Merl mindallnyillflk csaliJdjabal1 a kozeppolllban all a gyerek. S alcalahan nelll is egyediil. Nagyolhalloleslvere mellell 011 van az ep hallasli is. S ohalallan oss:::.elwsOlllilast lesziink kOzolliik. Ugyere:::.ziik, hogy a hall6 testverek szinte milldellbenlolalle val1J1ak rosszul hallo testw!reiknek, holott sokszor nem is kene ezl a kenlest me/,lege/lIIlllk. Millda1l11yian tudjuk, hogy meIJ llyire igyekezllek kompelJz(illli de[ektuslIkat a nagyothall6 gyerekek, es akar kezsegek, akar a ragaszkodizsuk litjilll igyeke:::.l1ek maguk [eM t6bb jigyelmel irilllyital1i. Legyell figye/nlllllk ehhez! S legyell ahllo:::.

EGYU'I''I'MUKiiDES

4

is. hogy megtalaljuk ve/iik a mindig megfelel6 hangol es a madszert is. Szimjllllk idol ni! Sajar tapasztalatbo! tl{{/om. hogy evekig ligy 111111 mintlza a /a/IJak besze/ne a::

emhel: Majd a Izallgatas kapujillllassal/ clftar! a remerlysugill; S lattllk kezd been,; a meddonek tr1n! himopok. evek mlll/kaja. S::ivos kitartas kell ho:;za. lIefn vitas. De a mi gyermekeink a 1drsadalom s::cimara csak akkar leszlJekjoll/osak fla mar peW!1 le,-me/nek, adof fize/ ll ek, lehet61eg minet (obhet. A ilia; tarsadall1l; szemtelel mil/legy /esajndlja a Jogyatekos szemidyeket, ezzel mil1legy eros/lve bellniik a masodrendii allampolgar szerepk6rel. Mer! lehef dek/araln; a:: ese/yegyeIl16.wtgel, "a az (il/al1lpo/garokjejeben a szem!elet lIem vill/azik meg. 11(1 a hivatalllok. az elado /lelll erri kutya kotelessegellek a mi!ltilll)'os kis::olgiJlast. a pedagoglis ar egyenloen billlas elvet s a kozemberek az oszime. 6nzetlen segitest. A:: inlegrciciollak az elel milldell leriilelcll kell(ene) cn1cnyesiilllie. Sokkal gordiiJekellyebben milll allogy ma eZI crzekeljiik. Elllle:: az kell, hogy emberlarsaillkal lie egy kiil6nleges szemiivegen cit ne::ziik, merr sajllos barmikor lIIi is citkeriilhetiillk a masik oldalra. Afogyatckos nem egy kiilonleges embelfajta. Halrimyaiball seg/telli, kepessegeit petiig eros/teni kell. Millf ahogy azt - a mill/nk fejlellebb demokraci{ikball- hOSSZl; ideje leszik is. Ok e::f mar regehh ala gyakoroljcik. s miik6dik is a t6bbseg megeJegedesere. Jo fell ll e az Europaba ve::elo titon rtitalOllli a helyes hangstilyokra, az inlegrticio megfelelii erlefme::esere, a mosllmi docogos tempol kisse gyakarlatiasabb iramra val,all; s a Niharul6 feladmokb61 milldallllyitmkllak a megfelelo resz( kivenni. Sajllos miltmk sem a gazdascigi, sem a paIiNke,;, sem a lcirsadalmi komyezet lIem eleggefejlett a ..j'ogyalekos prohJemcik" meg{elelo kezelesere. ezerlne"-1.·illk sziilokIlek kellosszej'ogwl harcolnunk gyermekeinkjogaiert. A szemJeleH,ciltashoz a mi harcos kiollosullk is ke/l, merl sDk-SDk apro akadlilYllegYlirve is esak igen apro eredme"yekel flldlink elemi. De ligy gontiolom, hogy akkor nezheliillk belefelliott gyermekiillk szemebe oszillfell ha lelkiismeretiink tiS!la, serle l1em csak a csalizdbalJ, hanem egy kiesit azon kiviil is tettiink valamit.

Fischer lollon

EGYii'l''I'MUKiiOES

5

Dr. Vizkelety Tihor

DIGITALIS TECHNIKA A HALLASSERULTEK SZOLGALATABAN Az elso hallasjavito kesziilek I 899-ben keriilt kereskedelmi forgalomba (Akoulallion, Akouphone Co., Alabama). Az .zota eltelt 100 ev alatt egyetlen technikai ujitas sern kapott akkora figyelmet a tomegtajekoztatasban, mint a digiu\lis kesziilekek megjelenese. Mi a digitalis technika lenyege, es milyen elonyoket nyujt a hallasjavitas teren? Az a nalog os a di gita lis han gfe ldolgozas A termeszetben elofordulo hangok analogjelek, vagyis fizik.ijellemzoik idiiben foIyamatosan valtoznak. Ha egy ilyen jelb61 bizonyos id6k6zonkent mintat veszunk, diszkret, szamokkal kifejezheto ertekeket kapunk. Ezt nevezziik al/alog-digitalis 111alakiltisnak (AID konverzio). Az analogjel digitalisjelle torteno atalakitasa veszteseges folyamat, az eredeti jel visszaallitasanak pontossagat az hatarozza meg, hogy milyen gyakran vettiink mintat az analogjelb61 (mil/lavetelijrekvencia) es a digitalis jel milyen diszkret ertekeket vehet fel (kval/lizltis). Az abran hithato a mintaveteli

frekvencia

n6veil~simek

hatasa: a 8 abnin a mintaveteli frekvenciat duphljara novelve

a helyreallitottjel alakjajobban hasonlit az eredetire.

A

8

EGYUTTMUKiiDES

6

A digitalis hangfeldo lgozasmil a mintaveteli frekvencia szabj a meg az atviheto hangfrekvencia felsa erteket, a kvantflias pedig a dinamikat. P61daui az audio CD technikaban haszmilt44, I kH z minta veteli frekvencia es 16 bites kvantalas mintegy 20 kH z fe lsa hatarfrekvenciat es 96 dB dinamikat tesz lehetove. A digitalis jelen rendkiviil sokfele es bonyolult mllve let vegezheto el, ezt digitalis jelJeldolgozasnak nevezziik (DSP, digital signal processi ng). A folyamat vegen a digitalis jeiet anal6gjelle. esetiinkben hangga kell visszaalakitani, ez a digitfrlis-Gllal6g atalakitas (D/A konverzio). Digita lis hallasj avit" kesziilekck Digitalis technikat mar az analog hallasjavito kesziilekekben is al kalmaztak. Egyreszt a programozhat6 keszul6kek programozasa tortent digitalis uton, masreszt nehany kesziilekbe di gitalis aramk ort (peldau l Zeta noise blocker, DFS) is beepitettek. A hangfeldolgozas azonban hagyomanyos, analog modon tortent. Az elso digitalis jelfeldolgozasu keszul ek mar 1988-ban megjelent a piacon, de to meggyartaSra nem kerult. 1996 tavaszan a ket nagy dan hallokesziilek-gyarto, az Oticon es a Widex, kozel egy id6ben piacra dobta digitalis keszLil6keit, a DigiFocust es a Senso-t. Azota mindegyik jelentos gyarmegjeient sajat digitalis keszillekevel. es rna mar a mely hal16jarati kiviteltol a nagy teljesitmenyu fiilmogotti kesziilekeki g szinte minden hallascsokkenesre letezik alkalmas digitalis hallasjavito kesziilek. A digita lis kesziilek olonyci

Onmagaban az, hogy egy jel digitalis, meg nem jelent semmifele elonyt. Az igaz i elony a hangfeldolgozas teren jelentkezik. A DSP aramk orokk el olyan bonyolult milve letek vegezhetok el, mel yek t6bbnyire megval6sithatok lennenek ugyan analog aramkorokkel is, de egy ilyen keszlilek merete es aramfogyasztasa miatt a gyakorlatban nem len ne alkalmazhato. A mai digi talis ha lhisjavit6 keszulekek az alabbi fobb gyako rlati elonyoket nYllj tjak: - tobbsavos jel feldolgozas - pontos frekvenciaillesztes - tobbcsatomas jelfeldolgozas - az egyes csatomakon eltero parameterek allithatok be - tebb program haszmilata - akusztikus visszacsatolas hatekony csekkentese - alacsony sajftt zaj - kisfoku hallascsokkenes eseten is alkalmazhat6 kesziiiekek - immunitas a radi6frekvencias zavarokkal szemben - zajban tertene komrnllnikaci6 javitasa

EGYUTTMUKiiDES

7

- automatikus muk6des - alacsony aramfogyasztas - kevesebb meghibasodasi lehetiiseg

Kulan is erdemes kitemi a "zajszures" kerdesere, mivel a kornyezeti zajban torteno beszedmegertesjelenti a legnagyobb problemat hallokesziilek viselesenei. A "zajszGres" ugy t6rtenik, hogy a bej6vii jelet t6bb csatornara (peldaul moly-k6zep-magas frekvenciak) osztjuk, es az egyes csatormikon leva jelet elemezzuk, azt probal va megallapitani, hogy ot! hasznos (beszed), vagy karos (zaj) jel van-e jelen. Amennyiben ezl sikerli! eldonteni, a zajt tartalmaz6 csalomat kevesbc. a beszedet tartalm3zo csatomat jobban er6sitjuk . Tenneszetesen ez csak a modszer eIve, a vaJosagban nagyan bonyolult aJgoritmusok szerint t6rtenik ez a folyamat. Ezen a teren megjelentos fejlodes varhato, az automatikus beszedfelismeres akar teljesen ilj alapokea is helyezheti ajelenlegi modszereket. A digitalis hallasjavito kesziilekeket oriasi varakozassal fogadtak a hallasseriiltek es az audioJ6gusok egyanint. Ez ncha irrealis remenyekben nyilvanult meg, ami termeszetesen csalodashoz vezetett. Nem szabad elfelejteni, hogy a hallast ezek a kesziilekek sem ,javitjak", csak a hangot alakitjak ilgy at, hogy a maradek hall!lssal jobban feldolgozhatolegyen. Mint minden eszk6znek, ezeknek a kesziilekeknek is meg vannak a maguk korlMai, es egyaltalan nem biztos, hogy egy digitalis hallasjavito kesziilek alkalmazasaval a hagyomanyos analog kesziilekeknel tapasztalt minden problema megoldhato. Osszefoglalas

A digitalis technika a hallasjavit6 kesziilekek kozott is rohamosan terjed. Ma Imir mindegyik jelentos va lla lat gyart digitalis kesziilekeket, es nehany even beliil ezek varhat6an kiszoritjak analog tarsaikat. A digitalis kesziilekek l11ar jeJenleg is komoly e16nyoket nyujtanak, es meg 6riasi fejJodes elott allnak. Ahogy a piaci verseny elesedik, jelentos arcsokkenesre is szamithatunk, bar a digitalis keszuh~kek mar rna sem dragabbak a hasonlo kategoriaju analog kesziilekeknei. A legt6bb digitalis ke sziilok hazankban is beszerezhet6, remelhet61eg a tamogatot! listara is egyre tiibb keri;1 fel k6ziiliik.

EGYUTTMUKiiDES Schill id-GiOlIIIllIl ill;

Ha a gyerekre raiiin a"bolondora" Gyakran elfordul, hogy egyes gyerekek egeszen Mlatosan probaljak a felnaneket provokalni. A csecsema eleg gyorsnn rajon arm, hogy a hangjaval felkeltheti komyezete erdeklodeset. Konnyen valik belole zsamok, ha a fiatal sz1il5k nincsenek annak tudataban, hogy az egeszseges csecsemo fej lodesevel velejar az is, hogy naponta hosszabb-rovidebb idat sirassal tolt el. A nyolc-kilenc honapos csecsem5 mar teljesen celiranyosan yeti be sirasat. Peldatll, ha eppen nem latja ajol ismert szemelyekct, ha kezeivel valamit meg akar ragadni , sez nem sikeriil nekl. Gondoz6janak dallamos hangia tobbnyire megnyugtatja at ezekben az esetekben. A szemkontaktus elegedett mosolyt valt ki a gyerekbiil. A gyereknek erre tenyleges szUksege van, s ezl a gondoz6ja ki is eiegiti. Milyen aranyos! - mondja mindenki. De kesobb kisse idosebb lesz az a kis aranyos, kezd mar besz6ini, s egyszer esak nem reagal Imir a megnyugtat6 szavakro, nem akarja azt eitogadni, V3&'Y azt csimilni, amit a

szUiok eppen szeretnenek. A "nem" meglchetosen az else szavak koztjelenik meg. gyakran heves sirassal kiservc. Mindaddig, amig ezek a kitoresek a gyennek onhonaban znjlanak, addig sikeriil a sziiloknek, hogy ne figyeljenek oda rajuk tillzottan, nyugodtak is maradnak talan, s a gyermck tiltakozasa ellenere is ri:1djak a mhat, vagy kiveszik a kezeb6i a nem neki szant mrgyat. Mas a helyzet a nyilvanossag clott. Ha a gyennek egy bevasitrl6kozpontban kezd orditozni, rllgkapalni, leveti magat a fdldre, mert szeretne valamit megkapni. vagy nem lehet elhuzni egy laMinyossilg elal, tobbnyire beavntkoznak lI1asok is, akik ,jobban tudjak", s megnehezitik a sziilak SZ{UII3m a helyes dontest, azt, hogy nem veszik meg a gyereknek, amiett .;ppen kiabal. A gyerekek tobbnyire jol megjegyzik a sziilak, vagy gondozok viselkedeset, s barmennyire kicsik is, ki is hasznaljilk czt. Hamarosan rajonnek, hogy a lakason kivill kenilve szinte mindent megkaphatnak, amit csak ki.iltozitssal, mgdal6dz.:-'tssal ellehet emi, s egyes szGI5k ezert mar nem is memek gyemlekiikkel vasilrlasi k6rlltra indulni. Meg nehezebb a helyzet, ha a sZlila tudja, hogy a gyenllek hallilSSetiilt. Ha eza gyerek kiabfli masok elott, akkor a szGI6k ezt t6bbnyire a hallasseri.iles rovasam irjak. A rokonok es ismerosok is elfelejtik hittelen, hogy saj{1t gyemlekeik ebben a korban hasonloan kiabaltak. De nemcsak a kialtozassal hozhatj{lk ki a gyerekek sziileiket a sodrukb6l, meg ha ezt nehezen valljak is be. A kisgyerekek nagyon hamar rajormek viselkedeslik hatalmara. igy pI. szomszedom ketcves kisfia nagyon gyorsan erzekeite, hogy rikoltoZ:1silra anyja azonnai megszakitja a masokkal folytatott beszelgetest, hogy triciklijevel nekimehet az anyjaval tar-

EGYU'I"I'MUKiiDES

9

salgo felnottek labanak, hogy sziilei figyelmelazonnal magara vonhatja, ha grimaszol, kopaesol az asztalon, vagy hinta.zik a szeken. Ez a gyerek leljesen jol hall, s nincs mas fogyatekossaga sem. Egyszeriien arra akar rajonni, meddig mehel el. A nagyon ertelmesen reagalo sziilak mintaszeriien jamak el. A kisfiu kiserleteivel semmit nem er el, sat az ellenkeziijet, s igy lassan elmaradnak negativ kezdemenyezesei. Ha a kisfiu halhisserult Jenne, szi.ileinel ez val6szinGIeg gatlast valtana ki, s maskeppen reagainanak. A hallasseriilt gyerekek peldaul rovid id6 mul va rajannek arra, hogy azonnal odaszalad hozzajuk az anyjuk, ha kirantjak fiiliikbal a hallokesziileket (az anya meghallja a sipolast). Teljesen celtudatosan vetik ezt be, s csak akkor hagynak vele fel, ha a sziila egyszeriien csak felemeli a kesziih\ket, s einlegy vele. Mire 5-1 0 perc mulva ismet felkeriil rajuk a kesziilek, mar elmUit a gyerek rosszkedve, s nehany nap mulva majd azt is eszreveszi, hogy ez a viselkedese nem vezet eredmenyre, nem hozza letre a kivant kapcsolatot. A hallasseriilt gyerekek is grimaszolnak, kioltik a nyelviiket, megpr6baIjak kiboritani sztileiket, nem a hallasseriiles keszteti eket erre, hanem a tenneszetes oszton, hogy megisme~ek sajat hataraikat. Azok a gyerekek, akik elsa eveikhen nem lettek megfelela kesziilekekkel e11litva, s nem is reszesliltek az intenziv komi fejlesztesben, gyakran hallatnak l11onnogo hangokat jatek kozben. Kezdelhen ez egyszerii visszacsatolaskent jelentkezik, hiszen ak is elkezdenek gagyogni, s a hallo gyermekhez hasonloan keszen aIinanak a heszoore. Mivel nem halljak meg hangi megnyilvanlliasaikat, valamifele pOtlek a szamukra ez a morgas. Ha nem t6rtennek meg a megfelelo intezkedesek (hallokesziilek vagy cochlea implantJicio), az iskolaskorra is fennmarad a morgas, ha maser! nem, azert, mert ezuton is felhivatjak magllkra a sziil6k figyelmet. Az alig heszelo gyermekek a kortlirsaikhoz valo kozeledest gyakran fenyegeta mozdulatokkal kiserik. A figyelmeztetes gyakran eppen az ellenkewjet eri el. Az olyan megjegyzesek, mint "Ne jatssz vele, nem normal is", mel yen sebzik az erinten sziilaket. redig b'Yakran latni jol heszela gyerekekel is, akik kepzeletbeli revolveriikkel fenyegetnek, kitepnek egy targyat a masik kezebal, stb. 6k azonban hallanak, es viselkedesiiket ezert "nOn11aliskenf' itelik meg. Azt javasolhatjuk a hallasseriilt gyermekek sziileinek, hogy egyenkenl hivjak meg a hallo pajtJisokal, jatsszanak egyUn a gyerekekkel, hogy a hallasseriilt gyerek megtanlllja, nyelvileg is fenn lehet tartani egy kapcsolatot a masikkal, s mikozben az is kideriil, mit is ert meg a ebhen a helyzethen. Ekozben a hallo gyermek is Ilithatja, hogy hallasseriilt jlitszotarsuk ugyanugy tud jatszani meg akkor is, ha nem hall olyan j61. A felnattnek a jatekba valo hekapcsol6d3sa azert es csak addig fontos, amig a ket gyereknel ki nem alakul az egyiittes jatek,s bizonyos verbal is kommunikaci6. (Megjelent a Newsletter 1999. evi 76. szamaban.) Forditotta: Csanyi Yvonne

EGYUTTMUKiiDES

10

Hirek Nehany uj adat a cochlea implantacion atesett gyermekek szinlUlnak alakulasar61

Ev 1986 1996 1999

Vih\gszerre

Eur6paban

16

6737 12500

2409 4932

Megjegyzend6, hogy az I 996-os es I 999-es adatokban mar a magyarorszagi gyennekek mutetei is bennefoglaltatnak. (Csanyi Y)

A kepen a kiilfOld6n Imlr forgalmazott OAE-Echo-Screen lathato, amely egy leis mGszer

az un. otoakusztikus emisszi6 men!sere. Segitsegevei az lljszUlottek halhisanak szurese nehany masodperc alatt objektiven es biztosan hajthato vegre. Korabban ennek csak nagymeretu valtozatat forgalmaztak. Az eljaras lenyege, hogy a flilbe juttatott hangok egy resze vissza is ver6dik akkor, haj61muk6dik a gyennek bels6 flile (cochlea). Ezeket a visszavert hangokat regisztralja a muszer. A hallilsveszteseg tcnye, s nem a pontcs

merteke hatarozhat6 meg, ami azulan tovabbi vizsgalatokat von maga ut{m. (Csanyi Y.)

EGYii'l''I'MUKiiDES

1/

1990 - 2000 Lassan egyesGletGnk 10 eves fenmilhisat UnnepelhetjUk. Mikozben eroteljesen elorenezlink, erdekes Os tanulsagos lehet egy kis visszapillantas is.

A rendszervaltaskor az evtizedes szegregacios beidegzodes es az europai oktatitsugyek fejlodeseben valo tajekoztatlansag miatt mereven eJzilrkoztak az integracio gondolatatol is. Egy maroknyi gyogypedagogus csoport kezdte megismertetni az evtizedes nemzetkozi integracos tapasztalatokat. Az erdekelt sztilok kis csoportja dr.Csanyi Yvonne-to I ertesliit ezekrol, s alapitotta meg

I990-ben egyestiletlinket, Peline Balog Eva vezetesevel. Hamarosan megjelent EGYOTT-mlikodes tijsagunk elso szama, s Eb'Yesliletlink letrehozta az Alapitvanyunkat is. lIIyes professzor tir egyik el6adasaban hallottam, hogy az integraciot lehet lassitani, de megallitani oem. igy tortent. Lassan megindult mllunk is az integnihls. I993-ban a Kozoktatasi Torveny elvileg lehetove tette. Amikor azonban a gyakorlati kivitelezes hivatalos beinditasat hianyoltuk, a miniszteriumtol azt a valaszt kaptuk, hogy a magyar gy6gypedagogiai tudomany meg nem dont6tte el, hogy szegregaci6, vagy integracia. K6ztudott, hogy ez nem vagy-vagy, hanem is-is kerdesc. Ma mar ott tartunk, hogy a miniszteri olctatasi szakember azt hangstilyozza, hogy az integmit oktatas kiemelt kerdes.

Akik a rt!gi beidegz6deseik miatt meg ma scm bacitkoztak meg az integralt oktatas gondolataval, nem azt mondjak, hogy nem kell az integralas, hanem azt, hogy nincsenek meg meg a feltetelek. A kezderi felteteleket szelesiteni kell rolyamatosan, de Komyei allamtitkar tir szavait idezve, a legfObb feltetel a pozitiv pedagogus szemelyiseg. (A hatranyos helyzetG gyerekekkel kapcsolatos szegedi konferencia zarobeszedebol.) Ma mar pontosan tudjuk, hogy az integra It oktatas sikere, pedagogus vonatkoz:isban, a minden gyerek erdekeben kovetelmenykent allithato gyennek-kozpontll szemlelet os ennek gyakorlati kivitelezesen mtilik. Errol FOG6DZ6 "sziklalmiszashoz" szliloknek cimli kiadvanyunkban bovebben irtunk. . Tenneszetesen soha nem szabad megfeledkezni a szlil6-pedagogus-gyogypedagogus egylittmiikodes fontossagar61, s arrol sem, hogy van olyan serult gyerek, aki nem intcgralhato. Az is igaz. hogy van oJyan pedag6gus, aki szemlelete. felkeszultseg hianya miatt nem alkalmas az integnilasra.

12

EGYUftMUKODES

Az a par huszoneves, 5 az a nem keyes tizeneves halhisseriilt gyerek, fialal, akiknek ma sikeres az integnicioja, azt elsosorban a kitart6 szlil6i segitsegnek, hozziuilhisnak koszonheti. K6zfuk vannak olyanok is, akiknek a sikeres integniciojaban a szakemberek scm remenykedtek. A szliloi hit es eros akarat czen a teTell is csodat muvelhet.

•

A sziilok meg ma is kenytelenek pedag6gus es b'Y6gypedag6gus asszisztenskent is kozremiikodni hal"isseriilt gyemlekeik fejleszteseben. Szepen beindult a korai fejlesztes. Megindult az erdeklOdes a pedag6gusok reszer61 is az integraci6 icint. ig y van remeny, hogy eljon az az ido, amikor a sziilok tenylegesen "csak" sziil6kent mukodnek kozre a hallassenilt gyermekiik integralt oktattudja, hogy gyenneke seriilt, hallass.riilt. Hazai es kiilfOldi tapasztalatokb61 is tudjuk, mennyire el tudja melyiteni egy orvos, egy szakember ezt a sebet erzeketlen hozzaalhisaval, de mennyi remenyt, erot tud adni egy val6saghu, segito tamiccsal, utbaigazitassal. A Szakert6i Bizottsag munkcijaban is van elorelepes, Ma mar, ha a szulo ragaszkodik, hatarozottan fellep, latva a tettrekesz homal"ist, tabbnyire hozz.;jarul a gyerek integralt tanulasahoz. De mi van a batortalanabb szulo integralhat6 gyermekevel? Nines infonmici6nk arr6l, hogyan segiti elo a Szakert5i Bizottsag a lehet5segek mef,Tteremteset? Fe15, hogy ezen a h~ren meg nagy a lemaradas.

Tavalyi ujsagunkban mar ideztiik Muth, Jakob cikkebol, hogy "az integraci6 nem egyeztethet6 ossze a speeialis iskola felveteli eljimis rendszerevel." Ez a m6dszer - irjilk -, a specialis iskolarendszer egyes tipusaiba val6 felvetelt szabalyozza. N€tlunk is szukseg lenne mar olyan bizottsagra is. melyben integraci6ban jartas gy6gypedag6gus, integrnci6s oktaHlsban jartas, esetleg sziil5i reszvelel mel lett donthetnenek, javasolhatnanak integrall6vodai, iskolai elhelyez';st. Egyuttal arra is torekedve, hogy a feltetelek minel szetesebb karben megval6sulhassanak, minel tobb 6voda, iskola vathasson befogad6va.

Amig ez megval6sulhat, addig is feltetlenul sziikseg lenne a Szak';rt6i Bizottsagban egy integrnci6s szakerto jelenlete is. Ma mar egyre t6bb szegregaci6ban es integrnci6banjartos gy6gypedag6gus van, aki nem reszrehajl6 sem oda, sem ide, aki a gyerkek es a csahid erdekeit nezve tud inh~zkcdni,javasolni, segiteni. 2000 tavaszan, marciusban szeteskarii sziil6-pedag6gus-gy6gypedag6gus asszejavelelt szervezunk a Fogyatekos Gyennekek, Tanul6k Felz.;rk6ztatasaert Orszagos Kazalapitvany palyazat segitsegevel. Ezzel is szeretnenk el6segiteni a videki szUl5k helyi osszerogasat is.

Peli L1josne

EGYUTTMUKiiDES

13

Amit en tudok az energiaforrasokrol! Az energiafom\sokat alapjaban veve harom f
675 liP 675 675 A 675 liPA 675ZL 675 liPX

1,4V 1,4 V 1,4 V 1,4 V 1,4 V 1,4 V

250mAh 250mAh 540mAh 270mAh 550mAh 610mAh

Mercury Mercury Zink-Air Zink-Air Zink-Air Zink-Air

A uib lawtb61 az is kitilnik, hogy esak 675-tis elemekrol teszek emlitest azert, mert a 312, 13, IO-es elemekre ugyanazok a fizikai tulajdonsagok es parameterek vonatkoznak. mint a 675-osre, esak kisebb tarol6kapacitas mel lett. Az egyszerlibb erthetoseg kedveert az egyik gyan6 elemcsaladja igy nez ki 675-7 540 mAh, 13 -7 230 mAh, 312 -7 120 mAh, 10 -7 60 mAh kapaeitlisll. Csupan erdekessegkeppen em litem meg, hogy a gyan6k egyik f
•

EGYUTTMUKiioES

14

elsosorban ezert az 6riisi nirol6kepesseg kulonhseg miatt nem mindegy, hogy az

audiologian, forgalmaza iizletekben, boltokban, piacokon milyen elemhezjutunk hOZL1. Ugye bnok is belMjak, hogy 270 mAh- es 61 0 mAh-as elem kozott ariasi kiilonbseg van. Hat igen, 2.25-szoros. Ha ida szempontjitb61 nezzlik az elterest, akkor a kiskapacitasll, pl. 80 oniig, addig a nagykapacitasl' 180 oraig kepes lizemeltetni a hall6keszUleket. Mint erdekesseg: a birtokomban van egy kUlfOldi teszt tablazata, miszerint a TB altai is tamogaton gyinto eleme az egyik fajta teszten csupan 8, nem tevedes, 8 omt uzemeit, mig ezzel szemben mas gyartake 300,327,323 arlit volt kepes iizemelni. Az elem iizemelesi kepesseget nagyon nagy mertekben befolyasolja a kesziilek aramfelvetele, mely nyugalmi helyzetben es zajos k6ri..ilmenyek k6z6n mas es mas ertekii. Regebbi meresi eredrnenyeket el5keresve megd6bbento adatokat tahiltam a Ilyugalmi, azaz alaphelyzetben, es impulzus lizemu, vagyis zajos koriilm6nyek kozotti aramfelvctelek mcresi eredmcnyeinH Ma is forgalomba 16vo keszulekeket valasztottam ki: NYlIga/m;

1.185 3.6 1.0 0.8 2.2

mA mA mA mA mA

Ozem; 3.9 7.0 3.9 0.9 3.0

mA mA mA mA mA

Es irhatniun tovabb, de gondolom e keyes adatbOl is vi lagosan kilGnik, hogy mennyire befolyasolja az elem elettartamat a keszUlck alap (nyugalmi) es az impulzus lizemi (zajban) tortena aramfelvetele. Egy kisse meg befolyasoljak a belso szabalyzak alhisai a keszulek aramfelvetel6t. Csak erdekessegk6nt: a k6myezeti homerseklet is befolyasolja az elem 6lettartamat, de ez el.hanyagolhat6 tenyezo. A h6 hatasara megvaltozik az elem belso ellemlllasa 6s ezeft kisebb vagy l1agyobb lesz az onkimeriilese. I-1a mar itt tartunk, hogyan is mGkodik acink-Ievego (Iegzo) elem? Azelem tipust6l fUggoen kiil6nbozo szinujelzessel van ellatva a fiirol6, vagy kul6nb6zo szinG f61iaval van leragasztva az elem, ezt addig nem szabad eltavolitani, amig nem akarjuk beletenni a hallakesziilekbe. Amennyiben felteptuk a f61ial, akkorazelemen 16vo furat - fhratokon keresztul bej ut a levego oxigenje az elembe, e5 beindul a vegyi reakci6, melynek kovetkezmenye az aramszolgaltatas a hall6kcszUl6k mGk6dtetes6hez. Ha takan!koskodni akarok az elem clettartamaval, akkor visszaragasztom a foliat, 3mikornem haszmilom, 6s ezzellecsokkentem a folyamatokat az eiemben, de nem sziintetem meg. Az ilyen tipusu elemeket TILOS hutaben tarolni! Meg egy gondolatsor: az elem fesziiltsege terheletlen allapotban mindig 1,4 V. Abban a pillanatban, amikor bekapcsoljuk a keszuleket, az elem tipusat61 es a terhel6s nagysagatol fLiggoen lecsokken 1,3 es 1,2 V k6z6tti tartOiminyba, es ezen a feszi.iltsegszinten mukodteti a hallakesziileket addig, amig a kapacitasa tart. Akkor hirtelen lezuhan a feszultsegszint, 6s pillanatok alatt megnemul a hallok6szlilek. Ezen mer6si eredmenyek bir-

EGYUTTMUKiiDES

15

tokaban is keptelenseg megallapitani bfumilyen elemellen6rz6vel, hogy meddig lesz meg mGk6d6kepes az eppen haszmilatban levQ e1enllnei a kesztilek. Csupan csak azt tudjuk rnegallapitani az eszkoziinkkel, hogy e pillanatban kb. mekkora feszliltsegszint van az elemben, de hogy mennyi meg a benne levQ energia mennyiseg. azt nem. Teves viszont az a nezet, - amit sokan vallanak -, hogy az 1,25 V-os elemet mar ki kell dohni. meg ha terhelt~ses elemellen6rzovel merte is. Ezen a fesziiltsegszintell ugyanugy mukodik a hallokesziilek, mint magasabb feszii ltsegerteken. Ezen teny az utolso ket abrim nagyonjol vegig k6vethelo, hogy 625 ohmos terhelessel napi 12 oras iizemeles mellett a 21. napon egyszeruen meghal az elem. Pedig az utolso 8 napon at 1,25 V k6myeken es az alatt lizemelt es igy is teljes ertekiien miikOdtette a hallokesziileket. A masik abran a folyamatos lizemel"sl kiilonbOz6 terhelesek mellett kiserheljlik figyelemmel az egyik 675-os elemn';!' 675-os elem clcttartama napi 12 or's haszn'lat mellett, 625 ohmos t"helesnel fcszii llScg 1,5 V 1,4 V

1,3 V 1,2

v

I nap

10 nap

2.1 nap

LII rlrl 11 111111111 hl1rln hl1l1l1 lr1r1r1

1111 , .... 1111 11 111111 111111 1111111111 1111111 , ~~,,'-

\JU\J\,

1,1 V

1,0 V 0.9 V 0,8 V 200 ora

0,0

fcszfi ltscg 1,5 V

675-os clem f1cttartam a kiilOnbozo aramfelvetel mel lett

1,3 V

, , ,

1,2 V

,

1.4 V

0,9 V 0,8 V

I

I

I

r-

t---

1,1 V

1.0 V

600 ora

400 6ra

• ~

, 6250h m

, , 0,0

150 ~hm 40

1:220ohn 80

120

160

200

240

280or.l

Farag6 Peter Audiol6giai es hull6kesziilek miiszcrCsz Szolnok MA V K6rhaz cs Rcndel6intczct

EGYUTTMUKiioES

16

Dr. Perlusz Am/re(l:

Ahallasseriilt gyermekek integralt ovodai es iskolai ellatasanak helyzete Magyarorszagon - egy kutatas eredmenyei Lapunk 1998. j(miusi es decemberi szamaban mar koz61ti.ink reszleteket C&'Y az integralt hallasseriilt gyennekekkel kapcsolatos hazui kutatas leginkabb erdeklooesre mot tarto eredmenyeibol. Most a megkezdett SOro",t befejezo reszet olvashatjak, melyben az intcgracio k6riilmenyeirol, az ovodai cs iskolai tenyezokrol. a gyogypedag6giai segitsegnyujtasr61, az integrnit neveles kapcsan a szi.il6k es a pedagogusok ~iltal eszlelt elony6k.r61 es harrnnyokrol es az integrnlt haliasserGIt gyennekek szocialis beilleszkedeserol kapott legfontosabb eredmenyeket mutatjuk be. Az integralt nevcles koriilmenyeinek vizsg
S"'-

EGYiiTTMUKiiDES

17

tas soran arra is kivancsiak voltunk, hogy a fogado pedagogusok kaptak-e segitseget, 5 ha igen, milyen fonnaban az integralt neveles megkezdese utan. A pedagogusok 66%-a kapot! szakmai segitseget a hallasseriilt gyennek oktatas - nevelesehez, ennek leggyakoribb

fonmli a k6vetkez6k voltak: - konzultacio a hallasseriilt gyerrnek sziileivel, - konzultaci6 a gy6gypedagogussal,

- szakirodalom biztositasa, - utaz6tamiri szolgaltatas, - egyeb (pI. konzultacio a gyemlek korabbi pedagogusaval, az iskola logopedusaval, stb.). Mig azonban egyes pedag6gusok reszere a felsorolt segitsegnyujtasi fomlak kaziil tabb is rendelkezesre alit, addig masok teljesen segitseg nelkul maradtak. A vizsgalatban resztveva hallasseriilt gyerrnekek S4%-at keszitettek fel va lamilyen modon az integraciora. A felkeszitest a leggyakrabban a szulak vegeztek, ami ertheta is, hiszen ak ismerik legjobban gyennekeiket, ak tudjak, hogy az adon gyennek eseteben mire kell a hangsulyt helyezni.

A vizsgalat kitetjedt a fogad6 intezmenyek integraci6hoz vale viszonyulasara is. Meglepa, de mindenkeppen pozitiv az eredmeny, hogy az intezmenyek tabb, mint 80%-a azonnal elfogado hozzaallast tanusitott. Az ertelmezesnel azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgalatban csak a sikeresnek mondhato integracios

esetek szerepeltek, vagyis ez a vizsgaiat oem nyujt infonmlci6t arm vonatkoz6an, hogy hany hallasseriilt gyennek integracioja hiUsult meg a fogado intezmeny eluta-

site viszonyul
vetelere, 5 ha igen, ezt milyen mertl~kben teljesitettek. A gyem1ekek 22%-a eseH!ben a sziil6k semmilyen kerest nem inteztek a pedag6gushoz, 66%-uk valamilyen oklatasszervezesi kerdes, illetve tamiri tennivalo figyelembe vetelet kerte. A fennmarad6 esetekben egy-egy tantargy al61i felmentes, az ado-vev6 alkalmazasa, illetve a gyogypedagogussal valo kapcsolattartas fogalmazOdott meg igenykent. A sziila i velemenyek .zerint a pedag6gusok kazel 80%-a figyelembe vette kereseiket.

A vizsgftlat 6vodai- iskolai tenyez6k cimo fejezell!b61 azokat az eredmenyeket cmeljuk ki, melyek arra vonatkoztak, hogy a pedagogusok hogyan iteltek meg eredmenyesseguket a hallasseriilt gyermekek integralt oktatas - neve lese soran. EI6szor azt kerdeztlik a pedagogusoktol, hogy velemenyuk szerint szuksege van-e az osztaIyukba j;iro hallasserult gyermeknek a special is odafigye lesre. A pedagogusok ve-

EGYUTTMUKiiDES

IH

Ierne-nyc szerint a gyermekek 17%-a ncm, 83%-uk viszont specifliis odafigyelc~st igenye!. A special is odafigyelest a pedagogusok leggyakrabban az allando figyelem es az egyeni bamism6d biztosiHlsaban je loltek meg. A tovabbi emlitett tenyezok a kovetkezok voltak: megfelelo elhelyezkedes a szajrol olvas's bizlositasahoz, odafigyeJes az artiku laci6ra, t6bb es alaposabb magyanizat a tanitas sonin, a feladatok megertesenek ellenorzese, szomagyarazatok, egyeni korrepetalas biztositaS3. A tovabbiakban aITa is kivancsiak voltunk, hogy a pedag6gusok mennyire tartjak eredrnenyesnek magukat a hallasseriilt gyermekek oktatasaban. A valaszad6k lobbsege (60%) ugy erezle, hogy lobbe- kevesbe ki tudja elegiteni a hallasseriilt gyem,ek specia lis igenyei!. EZI erositi az is, hogy a pedagogusok tobbsege (88 ra) meg tudott fogalmazni va lamilyen sikert a hallasserult gyermek oktatasaval kapcsolatban, s joval kevesebben (34 fo) ulaltak klidarcokTa. A sikerre vonalkoz6 valaszokat tartalmi szemponlbol negy csoportba soroltllk, melyek a kovelkezok: t. a pedagogus tevekenysegenek sikeret a halhisseriilt gyennckj6 tanulmanyi eredme-

nyeben jeloli meg. · "A kislil1lyaz elozo lanevbell kituno bizOllyiNilllYI err el. Harmadik oszlalyban hal szaklanar kozreullikjjc!esevel ezf igenjo eredmellYll ek tal'lom."

2. a pedag6glls a sikert a halllisseriilt gyennek szoci,ilis beilleszkedesebenjeloli l11eg. · ., A gyel'l1Iekjol erzi magar a csoporltmkbafl, egeszseges tiJl:m;val egyenerteklinek lartja magar. a tcirsak elfogadtak or es segirik mindell terelJ. " 3. a pedag6gus tevekenysegenek sikeret a hallasseriilt gyennekj6 tanulm{myi eredmcnyeben es szocialis beilleszkedeseben lalja. · "A gyermekllek a falluhishallsikerelmimye vall, osztalytcit:mi s:ererik,jarsz(l1wk ve/e. 6 isjo/ etzi wagar az oszuilyball . ..

4. a siker abban ragadhat6 meg. hogy ez az osztaly minden tanul6ja szamara pozitiv eredmcnyeket hordoz. · ,. £geszseges gyermekeim megtanullak tiszte/Ili a mitssagot. Nagyotl oriil6k a: embersegr·Umek. .. "Elsosorban az osztatyk6z6sseg szempolltjab6l volt pozitiv hatcisa. Tiirelmesebbek. megertobbek, tolen;llsabhak lettek egymassal szemben a gyerekek, mi6ra R. (lZ oszullyban 1'(111. ..

A fogado pedagogusok sikerre vonatkoz6 va laszai osszhangban allnak az integra It neveles szakirodalmaban szereplo legfontosabb elonyokkel. A pedagogusok a klldarcok fO ok
EGYUTTMUKiiDES

19

des vizsgc\latara is torekedtiink. Eredmenyeink szerint a gyermekek kozeI90%-anak vannak a ha1l6 csoportb61 1 osztalyb61 barMai, ami aITll utal, hogy a hallasseriilt gyennekek donto tobbsege szocialis szempontb61j61 beilleszkedett a hall6 kozossegekbe. Ugyanakkor a vizsgalt gyennekek kozel 60%-anak nines kapcsolata mas hallasseriilt gyennekekkel, a tobbiek eseteben a csailidban van masik hallasseriilt gyemlek is, illetve rendezvenyeken, taborozasok alkalmaval, valarnint a fejleszto foglalkozasok helyszinein van alka10m a sorstarsakkal val6 tahllkozasra. Erdekes teny, hogy a sziilok kazel 60%-a nem is tartja fontosnak, hogy a gyenneknek legyenek kapcsolatai hallasseriiltekkel, s ezek a szii10k eppen azon gyennekek sziilei, akiknek nincsenek is ilyen kapcsolatai.

Vegezetiil a specialis gy6gypedag6giai segitsegnyiJjtasr61 gyujtott infonn.ci6kat szeretnenk kozreadni, mely segitsegnyiljtlis az integraci6 sikeressege szempon~ab61 kulcsfontossagil tenyezo. Az integra It hallasseriilt gyennekek 73%-a reszesiilt korai fejlesztesben, ugyanakkor az integralt neveles soran mar csak a hallasseriilt gyennekek 57%-a kap gy6gypedag6giai megsegitest. A fejlesztes gyakorisaga is rneglehetosen eltero, a heti negy alkalamtal a havonkenti konzultaci6ig terjed. Az alacsony arany az utaz6tamiri hal6zat kiepitetlensegere utal, melynek hianya nemcsak a hallasseriilt gyennekek, hanem az integralt neveles tobbi szereploje szempontjab61 is hatffinyos. Bar nem minden hallasseriilt gyenneknek van sziiksege rendszeres gy6gypedag6giai segitsegre abhoz, hogy litlagos szinten tudjon haladni. mivel j6 kepessegei, tarnogat6 csahidi hattere es special is nevelesi szuksegleteinek figyelembe vetele a tanitils saran kedvezo k6riilmenyeket teremtenek az iskolai haladas szempontjab6l, ez azonban valtozhat. A gy6gypedag6giai segitsegnek mindig elerhetonek kellene lennie, hogy azt az integraci6ban erintettek szabadon, az adotl szituaci6 igenyei szennt haszmllhassanak fel.

TAJlt KOZTAT As A Sziilok a Hallasseriilt Gyermekekert Alapitvany ezilton is ertesiti Tisztelt Tamogat6it, hogy az 1998. evi SZJA I %-at (881.605 Ft-ot) a muk6desi k6ltsege-

ink mellett kiadvanyaink megjelentetesere, nyari taboroztatasra rendezvenye1

inkre, es a fejleszto ITIunkat segito celokra hasznalta fel. Tlimogatasaikat ezuton is kosz6njiik.

EGYUTTMUKODES

20

SZULOKLUB HiREK Ez evi Sziilaklub programjaink a terveknek megfeleloen kezdadtek. Szeptember 30an a kanadai UNITRON hallokeszulek-forgalmazo eeg mutatkozott be termekeivel. Az elozo ujsagunkban mar bemutatott US 80, ICON es SOUND FX hallokesziilekek mellett egy hordozhatolaptop szamitogepen illusztraltak a korszerii, szamitogeppel segitett hallokesziilek kivalasztast is. Ez egy olyan program, amely a bevitt hallasgorbe alapjan ad javaslatot az audiologusnak a legmegfelelobb keszulek kivalasztasahoz. Meg egy teehnikai erdekesseggel erkeztek: az UN IVOX I A T M sved, univerzalis hurokerosito parnat vehettuk kezbe, melynek lenyege: nem szukseges egy adolt lakoteret teljesen korbekabelezni, mert a megfelelo modon a TV-vel, radio val vagy egyeb hangtechnikai eszkozzel6sszekotott parmira lilve ugyanolyan magneses - indukci6s - hurkot alkot a felhasznalo korlil, csak a hall6keszuleket kell T-allasba kapcsolni. Tovabbi informaciokat az UNITRON markaszervizben lehet kemi. (F2.)

Az oszi hetvegi osszejoveteliink oktober 9-en volt. Megcelzott temank, a cochlearis imp/antaciD sok erdeklOdot vonzott. kozttik nem csak olyan szi.i16ket akiknek gyermeke mar aresett ilyen muteten, hanem olyanokat is akik bizonytalanok a dontesiiket illetaen. A program Medgyessy Janos lenduletes eloadasaval kezdodolt, akinek a kislanya nemreg esett at egy ilyen mGteten. A sikeres mutet interpretalasa megadta az osszejovetel alaphangjat (errol reszletesen a 30-31. oldalon olvashatnak) es sziilak, gyogypedagogusok beszelgettek, vitatkoztak az uj eljarasrol. Egy biztos: a mutet a lehetseges hal"isnak csak a technikai oldalat biztositja, sokkal nagyobb ajelentosege a megfelela utogondozasnak ami ben a gyogypedagogus csak egy kis reszt tud vallalni . A sokkal nagyobb szerep a esalade, hiszen a szakmai ininymutatasokat kovetve nekik kell a kisgyerekkel nap mint nap intenziven foglalkozni , s fokozatosan bevezetni az altala eddig nem ismert hangok birodalmaba. (F2.)

Ebben az lljsagban mar nem kivanok reszletesebben foglalkozni a havi osszejovetelek egyre csokkena letszamaval, s bar sajnaJatosan de a tenyeket tudomasul veve ugy dontott a kuratorium, hogy ajovo evtal evi negy alkalommal tartunk sziiloklub foglalkozasokat. Ezek mindegyiket het vegere, szombati napokra hirdetjiik meg, igy nem csak a videkiek, hanem a budapestiek is konnyebben raernek. Most ajovo elso felev 2 kituzott idopontjat kozoljuk, amirol egyebkent igyekszunk a HtRLEVEL-ben is elore ertesitc~st kuldeni. Terveink szerint tavasszal es osszel2-2 alkalommal tahi,lkoznank, az egyik osszejovetelt va lamilyen szabadteri programmal kotnenk ossze, a l11asik alkalommal pedig a szokasos helyszin a F6iskola lenne.

EGYiiTTMUKiiDES

21

I. SZOLOKLUB: 2000. marcius masadik feleben (va l6sziniileg 25-en) a Fogyatekos Gyermekek, Tanu/ok Fe/zilrk6ztotas{ierr Orszagos Kozalapitvlmy t3magatasaval Egyesiiletiink a sziil6k szamara pedag6gusak, gy6gypedag6gusok reszvetelevel tamicskozast tart az integnici6 mai helyzeter61, el6adasok, videafelvetelek es kozos beszelgetesek fa rmajaban. (Pe line) 2. SZOLOKLUB: 2000. maj us 27. Valahal a sza badban , Gyereknap e lott, hely-

szint es programjavaslatot kerunk!

(F.Z'; Egy ausztcil tanu lmill1yb61kiderul , hagy a each lea implantalasra keriilo gye nnek e letkora Illennyire meghataroz6. 177 implanta lt gyermek sarsat kovettek . A Illiitetkar meg 2. eviiket be nem toltott gyermekek 90 %-a kiilonosebb kii ls6 segitseg nelkiil tudatt integraltan haladni a kesobbiekben az iskalaban. A 2.-3. eviik kozott implantalt gyenn ekek 60 %-a erte el az elobbi fakat , a tobbiek kisebb-nagyabb seg itseggel tudtak integnilt koriilmenyek kozott tan ulni , ill. va ltak kozottiik nehany %-ban alyanak is, akik csak special is iskalakban tanulhattak. A special is iskalai fejlesztes eselye az

5.-6. ev ulan mutottek esetim n6 meg. (Csanyi Y. )

TAVASZI KJRANDULAS: [sme/elte" meghirde /jiik, hogy 2000. majus 5-7. kdzott 8 csaMd reszere egy hangulotos hetvege kiado !szkaszentgyorgyoll . A jelentkezesekel idGrelldben tlldjuk csak elfogadni !

(Tel/Fax es iizelletrogzit6: 246-6768 Fischer Zoltim) LA KciM VALTOZAS ESE TEN: Kernenk T. Sziil6tarsa kat, hagy ne felejt sek el koltozes utani lij cimiiket resziinkre megadni , mert sza mas kellemetlensegtol es nemi penzkidabasto l is megki meljiik magunkal. Koszonji.ik!

SZUL6TOBORZO: Szeretnenk minel tobb hallasseri.ilt ki sgyenneket nevelo sziilovel a kozvetlen ka ntak-

tust fel venni , reszGkre ujsagainkat es Hirleveleinket szemelyesen post3zni. Kerjiik mindazan sziiloket akik nem pastan jutattak hazza kiadvanyainkhoz - hanem pI. audialogiilkon - azak a szerkesztoseg cimenjelentkezzenek n"lunk. Az lijsag tavabb-

ra is dijmentes lesz. (EZ.)

22

EGYUTTMUKOOES

A SZl1l6k a Hallasseriilt Gyerl1lekekert Egyesiilet 1998-ban 187 ezer forintot kapott a szemelyi jovedelemada IO/o-b6\. Ezt az osszeget a miikodesi koltsegek fedezesere forditottuk. 1999-ben (novemberben) 434 ezer forintot utalt at az APEH az Egyesiilet reszere felajanlon osszeg fejeben. Ebb61 az osszegb61 a mukodesi koltsegen feliil a szakoktatas, iskotakkal, onkormanyzatokkal vala kapcsolatfelvetelt es egyiittmukodest sze-

retm!nk boviteni. Koszonjuk a szUl6k, a csaladok, a munkatarsak, bariltok segitseget. Ki.iI6n koszonjuk a Gyagypedagagiai F6iskola tanarainak tamogatasat is. (peli Lajosne)

EGYUTTMUKiiDES

K E C

S Varoshaza

K E M

A Sz6 rakatenu sz

It r T n

y

a r

t

a b o r

1 9 9 9. Gyuszi

a u g u

s z

t u S

Ugras ra keszen

Jalekmu zeummll

EGYii'l''I'MUKiiOES

24

I

fgy nyaralunk mi

Sanyika

Kala

EGYiiTTMUKiioES

-

25

,

Ekkorn halal rog(;'Ull

KriSZli es Kala

Teslverek

EGYUTTMUKiioES

26

S Z T A S Z E R I

.

Koronas jurtak, erd6templom

A kozponli " pu lel - rolunda - - _...

K ......._______- -

E Reszlel a lovasbemulal6r61

P E K "Regi " leI a va rosban" c, kia ll i,lasb61

JalszOleren

EGYUTTMUKiiDES

27

ALTALUNK IS HIROS VAROS KECSKEMET Hosszas el6keszi.ileti munkak el6zik meg egy-egy nyari tabor letrej6ttet. Most is igy tortent. Meg febmarban reszt vettunk Zankan a Taboroztat6k Orszagos Konferenciajan ahol sok tucat lehetseges taborcimet gyujtottunk be. Ezek kimazsolazasa

utan mintegy otven helyre ment szemelyes megkereso level, aminek valamivel t6bb mint a felere valaszoltak. A konkret valaszok alapjan felkeresett helyszinekbol vegiil is a kecskemeti Gepipari Automatizalasi es Muszaki Foiskola kollegiumat valasztottuk ki, mert a helyszin, a nyujtott szolgaltatasok es azok arai itt voltak a legkedvezobbek. A taborkapukat augusztus 2 es 8. kozott tlirtuk szelesre a jelentkezo 23 csalad elott, s mindegyiknek egy-egy tagas kollegiumi szoba alit rendelkezesre. Erre a hetre

mienk volt a kollegium 2. szintje, am it nagyon hamar a mienkenek ereztunk. Az epuletet ragas park ovezte, s a komyezet az AlfOld nyugalmat nyujtotta . ..Bejaro" csaladok is csatlakoztak hozzank. lsmerkedessel mar csak keyes ida ment el, mert sok visszatero csalild volt. 6k a szokasos taborozOk, de szerencsere sok [Ij csaladot is udvozulhettunk koriinkben. Ez a kis szines beszamol6 kedvet probal ebreszteni azonjov6beni csaladok sZ31mira, akik neha bizonytalanok a reszvetelben, azok reszere pedig akik velunk voltak, bizonyara kellemes visszaemlekezes lesz.

Az el6z6 evek taborszervezesi tapasztalatai bebizonyitottak, hogy nem csak egy megfelelo etkezesi es szallashelyre van sziikseg, hanem igeny van egyeb sz6ra-

koztato es kulturalis programokra is. Ezen elvaras ismereteben szerveztem a heti prog-

'. 4

ramokat. Erkezes utani napon -kedden- a kiskunfelegyhazi strandra latogattunk at. Csendes, pihenteto komyezelben a gyerekek tobb medencet vegigk6stolva csak orak mulva doltek ki egy kicsil pihenni. A felnottek -egy kiad6s focimeccs kerelein bel iileloszor itt estek egymasnak sa labdanak, melynek a het tobbi napjain is lett folytata-

sa. A kisebb serGlesek apolasara rogton .. keznel" volt a gyogyvizes medence is. A kecskemeti ebedet k6vetoen a Szorakatenusz Jatekrnuzewn munkatarsa tartott a gyerekeknek foglalkozast. Az osi magyar kezmuves foglalkozas: a nemezeles rejtelmei-

be vezette be a szakma leendo ifju mestereit es az erdekl6do szUl6ket. Az idojaras vegig kegyes volt hozzank: hamisitatlan, meleg augusztusi napok-

hoz volt szerencsenk, igy az esti beszelgetesek egy resze a kollegium tagas udvarim zajlott, s ha mar nem birtunk a szunyogarzenallal akkor bevonultunk a szunyoghalo-

val szerencsesen vedett epGletbe. Az augusztus 4-i szerda mindenkinek felejthetetlen elmenyeket hozott. Berelt

211

EGYiiTTMUKiiDES

buszaink mar joval a reggeli elott keszen alltak az indulasra 6pusztaszerre. Honfoglal6 magyar oseink egykori taborhclyere erkezni mar onmagaban is egy kis tortenelmi kalandozassal er fel, de bejarni, megtekinteni, felfohrni azl a sok infonmici6t amit az odalatogatoknak kinalnak, nem egynapi elmeny. A legnagyobb latnivalo tenneszetesen a lengyel-magyar restauratorok altai felujitott Feszly-karkep, amely a magyarok bejovetelet abrazoija kiilonleges modon otVQzve a festmenyhez ilia 3 dimenzi6s terabrazoiast, mintegy a I{lbunk eie vezetve a korkep apro reszleteit. Bizony az ott engedelyezett fel ora keyes az alapos megtekinteshez. A hideg ebedunket a parkban fogyasztottuk el, majd delutan mindenki sajat maga indulhatott felfedezo utra a hatalmas teriileten. Latnival6 volt boven bent a kozponti epliletben is es k6riil6tte a parkban mindenhol. Az"erdo-ember"kialliuis. ajellegzetes hagymakupolas"fasatraiban" Karpat-medencei talaj-es faminta gylljtemenyt l1lutatott be, itt van a Vi lag Magyarjainak Haza s az Erdo temploma. Megtekintheto a skallzen. millt szazad vegi es szazad eleji bekesi polgar, kezmiives es paraszthazakkal, a regi iskola, az itt ujra felallitott szegedi szelmalom. a Gatarhaz, es meg sok-sok latnivalo. Ezek vegigrnustralasara egy nap nem is eleg. Bar az egesz napot ott taltattuk. mindenki ugy erezte, hogy meg sok mindent nem hitott. Csutartoki napon egy kis lazitaskeppen a toserd6i strandot hltogattuk meg. Kemeny osszecsapasokkal a focimeccs itt is folytatodott , a csapatokhoz beallt aprosagokra mindenki vigyazott. A rekkeno deli h6seg na meg a gyerekek altai diktalt iram alaposan kitikkasztotta a resztvev6ket, igy a hajlas vege egy nagy sohajtas melletti korsonyi- sorhajuis lett. Kozben az estek sem teltek esemenytelenUI. A kecskerneti Planetariurnban erdekes es Jatvanyos eloadasban volt reszlink. mely a Naprendszerlinkral, a bolygok es csillagok tulajdonsagairol szolt. Az elaad6 remek organuma jot segitette az eloadas rnegerteset, sjatekosan vonta be a gyerekeket a csillagaszati okfejtesek magyarazatclba. Az eloadas vegen, mintegy utanozva az amerikai urrepulogep kil6veset, egy erdekes kiserletet lathattunk: a KECSKEMET-3 miniraketat allitottuk fix korpalyara egy szensavpatron segitsegevei . Pentek delel6tt Kecskemet Yaros uszodajaban frissiiltunk fel, majd ebed utan az orszag egyetlen jatekmuzeUlmit a Szorakatenuszt latogattuk meg. Felnott, gyerek egyforman eivezte a regi korok jatekait, majd a csoportos varosnezesbol fokozatosan csaladi seta va alakult a delutani program. Szombatra egy igen k6zeli helyszint: a Szektoi Strandot kerestiik fel. Nem volt nehez megallapitanunk, hogy ez volt az asszes kazatl a legszinvonalasabb. Hatalmas, gondozott park, kristalytiszta uszomedence melybe jokorakat lehetett ugralni, a pici gyerekeknek pancsolo, s meg termalvizes resze is volt. Ebedre visszamentlink a fOis-

EGYUTTMUKiiDES

29

kola enermebe -itt jegyzem meg, hogy kival6an ffiztek, s ugy a reggeli, mint a vacsoraellMas sem hagyott kivannival6t- majd nem sokkal kesobb ismet a viz mellett talalt bennunket a delutani Nap. Az egesz heti programokt61 - no es a kiad6s ebedtal- kisse meglustult gyerekek Geiger Pisti mikr.obuszaban tettek meg a rovidke utat is a miskolat61 vissza -meg j6, hogy keksapkasok nem Iattak-, majd az aut6b61 kirajzva ismet onfeledtjatekba merultek a strandon. Esteink sem teltek esemenytelenu!. Neha a varosba Iatogattunk egy kis fagyi kedveert, maskor pedig ejszakaba nyul6an beszelgettunk mi felnottek, mialalt a gyerekek fliradhatatlanul haneuroztak egymassa!. Igazan nagyon j6 kis kozossegge alakult - s nern csak most, hanem mindig- a taborban n!sztvevo csaladok kare, de n:szben ez is a ee!.lsmerjiik meg egymastjobban, adjunk segitseget, tamlesot egymasnak. Szakmai segitokben sem volt hianyunk, mert Nagyne Gy6ry Maria es Keresztes.\J' Eva szurdopedag6gusok es Farago Perer audiol6giai mGszeresz szinte vegig velUnk voltak, s nagy szakmai rutinjuk alapjan a felmerula egyeni problemakra rogton tlldtak tanaesokat adni. Munkajukat ezuton is koszonjuk. Egyszer azonban mindenj6nak vege szakad. Elerkezett a vasamap, a tabor kapuinak egy evre torteno bezarasa. Delelott meg nehanyan kimentlink az elozo napi strandhelyre, de mar j6 nehanyan hazafele vettek az iranyt reggeli utan. Azt hiszem mindenki neveben mondhatom: nagyon hamar eltelt. Elveztlik minden pereet amit egymassal, gyennekeinkkel, aktiv pihenessel tolthettiink. J6 volt IMni gyennekeink fejliideset, hiszen ez ad erot az ujb61i feladatok lekiizdesehez, a kovetkezii evi mllnkakhoz. Itt szeretnem felhivni T. Sztiliitarsaim figyelmet, hogy mar most lehet aktivan gondolkodni hollegyen ajovo evi tabor. A Mil/enium alkalmab61 szeretnek egy igazim emlekezetes nyari tabort szervezni, s ehhez kemem az Onok segitseget is. OJ helyszinek, programlehetosegek es lehetseges tamogat6k -szponzorok- erdekelnenek, amihezjavaslatokat szeretnek kapni. Ezuton szeremenk megkoszonni az OTP Bank Rt es az Ifjusagi es Sportminiszlerium tamogatasat ezevi taborozasunkhoz. Ha inlsommal nem is, remelem a kepekkel eppen elegge felesigaztam a leendo esaladok kepzeletet, s ajovo evi taborunkra meg tobben fognakjelentkezni . Fischer Zoltilll

EGYUTTMUKiiDES

30

Van segitseg! Nagyon vartuk els6 gyennekiink, Zsafi sziileteset. A terhesseg utolsa h6napjaban azonban mintha mehen belUli fejl 6dese meglassult volna, legallibbis a sulynovekedesbol erre lehetett kovetkeztetni. Idore sziiletett, de kisebb sUilyal --es egy sulyos me hen beliili fertozessel. Sziiletese masnapjan megkezdodott az 6 es a mi kalvariank : intenziv osztaly - nem sokjaval biztatnak, harom hanapos koraban az ideggyagyasz kollega maradanda benultsaggal fenyegetozik.

Zs6fi azonban minden hivatalos orvosi aggodalolll ellenere lassan er6sodik, gyogyul. Egyevesen gyanussa valik, hogy a hangokra nem figyel kellokeppen - az audiolagian megnyugtatnak: semmi baj , csak hall
EGYUTTMUKiiDES

3/

nyugozo: sulyosan hallaskarosodott gyennekek, felnottek ismet egy val6s halhis birtokaban! Csoda - tenyleg az! Lelkesen hozzakezdunk tehat Zs6fi elokeszitesehez! Gyory Mariat61 kapllnk lltmlltatast es anyagot - milyen is a korhe'lz, a k6rterem 5tb. hiszen Zs6fi ezektol nagyon reI. Eljatszunk auhon egy mutetet tukkel, allaval, infuzioval - ket hetre megvan a del utani jatek temaja - milyen szerencse, hogy harom gyermekunk van: Zsolti es Adri legjobb szovetsegesunk az elokeszitesben, felvaltva hoi egyik, hoi masik az operator.

Szerencsenkre a nagy napan -amikor meg kell mondanunk, hogy Zs6fi, te is hamarosan igy fogsz fekudni egy k6rhazban-, egy csodalatos kilenc eves kishiny siet a segitsegunkre. D6rinak fel eve tortent az implantaci6ja. Bemegyiink Mariahoz foglalkoZ'isuk vegere Zs6fival egyutt. Dari tOkeletesen vezeti Zs6fit egesz id6 alatt - egeszen a mutet elfogadasaig - Iatod Zs6fi, te is fogsz hallani . Ezutan a megelozo vizsgalatok - CT-vizsgalat altatasban, vervetel, rontgen, egyensulyszerv-vizsga lat, hallopa\ya vizsgalat - mar lelki megrazk6dtatas nelkGl mennek vegbe. Zs6fi minden kfi!onosebb szorongas nelktil varta a nagy napal, mar mindennek tudataban. Lehet, hogy hallani fogok ? Mi az, hogy hall ani?" Marcius 16-a: indu-

las a klinikara! A k6rhazi ti z nap mindannyiunk szamara egeszen kG Ion leges volt. Zs6finak csupaj6 elmeny, amirol az6ta is barkinek orommel szfunol be. Harom het m(lIva keriilt felhelyezesre a kiilso egyseg. Zs6fi nagyon szorongott, mennyire fog fajni, milyen lesz, egeszen veritckes volt a keze, csakugy mint a megelozo soksok halhisvizsgalatnai. Dc hall! Eloszor csak zorejeket, erosebb hangokat, de cz olyan

elmeny szamara amiben eddig sosem volt resze. Este otthon, mint amikor elindult egyedUI ismert sikoltozva az orol11tol ejti az asztalhoz a tanyert, kanalat , csukja be a fl6ko!. Elindul a rehabilitaci6 - ami egy lass" folyamat. Eloszor hetenkenti bemeresek -

harom ember estig tart6 kemeny, faraszt6 mllnkaja - az eredIlle-ny azonban nem marad el! M a mar Zs6fi hallasgorbeje minden frekvencian 30-35 dB korlil van. Az6ta Zs6fi sokkal kiegyensulyozottabb, vidamabb, bMrabb. A rendszeres otthoni foglalkozasok vidamabb hangulatuak, hiszen nap mint nap tapasztaljuk a fejlodest.

Bar meg a mllnka nagy resze elottunk van, ami sok kitartast es turelmet kovetel, de 6 is es mi is kimondhatatlanul boldogok vagyunk. Dr Medgyes i Jan os es Rit a

EGYUftMUxiiDES

32

REGISZIUClOS ADATLAP ~

ertdkelds -

A tavaly szetkUldott kozel 400 db kerdoivbol mindossze 44 csahidt61 kaptam visszajelzest, akiknek ezl kUlon koszonom. Ebbol a 15%-ra alig teheto valaszokb61 messzemcno kovctkezteteseket nem lehet levonni, amit me-gis, azl megpr6balol11 osszegezni. In kerek elnezest azon neluiny csaladt61 akik plussz levelel is mellekeltek, s

azokra nem valaszoltam. -A val.szol6k gyennekei roleg a 10 ev alalti korosztalyba tartoznak -27 ro-, 11-15 ev kozolt van 15 ro, 16-22 ev kozon 4 ro. Tobbsegeben videki csaladok val.szoltak. - Volt aki igen reszletesen. fiuadtsagot "em kimelve toltotte ki a regisztrnci6s lapot, volt aki csak 1-2 szaban valaszolt a feltett kerdesekre. A gyennek hallasseriileset igen Hig id6intervallum kOlott fedeztek fel a sziil6k: 2 hetes 4 eves kaT k6zott, ruggoen persze

a seriiles meI1eket61 is. Csak keyes csaiadban van halkisserlilt rokan, a szi.iiok tobbsege lerhesseg al.lti fertozesre es traumam, sziileskori problcmakra, komszUlonsegre, es gy6gyszeres felfekezelesre eredezteti gyenneke hallasproblemajat. Tobbenjeleztek, hogy az elsa szii16i felismerest az orvosi mcllemagyanizarok altattflk, igy kesobb jutatt csak kcsziilekhez a gyennck. - A vizsgalatoknal szinte csak a BERA m6dszert emlitellek, nehol egyeb kiegeszi-

to vizsgaiatokal is vegeztck (tympanogram, otoakusztikus emisszi6,jetakaudiogram). A kozles moojai viszont igen lag hauirok kozott mozogtak. Mintegy fele reszben mutanak az orvosok nemi egyi..itterzest a szi.ilovcl, s pr6baltak eket pozitiv gondolatokkal biztatni, infonnaeioval ellatni. esak neluiny szGlo volt igazan megelegedve az orvosi hOZZc1allast illetoen. A t6bbseg sajnos egy plussz traumat volt kenytelen atelni 3mikor megtudta az eredmenyt, mert a kozles mOdja lekezelo, kozonyos, lobb esetben durva volt. Neha nem

is az orvostol, hanem esak az asszisztenstol tudtak meg a szi..ilok, tobbnek javasoltak, hogy azonnal adja intezelbe s szliljon masikat, volt ahol csak a papirt nyomtak a szlilok kezebe, magyarazat nelkli\. Ezek az eredmenyek elegge lesujt6k, s mivel ez feltetelezhe-

toen emberi beallitottsagon mlilik megvaltoztatasukra eleg keyes az esely. - TObb szlilo jelzen vissza cgyeb problema!: egyik il yen a magatartaszavar (szo-

rongo, nem tud beilleszkedni, agressziv, nehezen kezelheto) - ami valoszinuleg a gyerek rulkompenz,lci6ra val6 torekveseb61, es a nem megfelel6 bamism6db61 ad6dik- gyakori a felsoleguti panasz s egyeb mas problemak melyeknek nines k6zlik a hallasseriileshez. de adolt gyenneknel nehczito koriilmeny (dyslexia, disfazia, epilepszia, autizmus slb.) - A sziilok tobbsege - ha megfelelo ellllt6 szemelyt talalt- arr61 szamollak be, hogy - szlikseg eseten - sikeriill a kihordasi idon bellil keszlileket valtoztatnia, nehanyuknal

azonban maradt az elsa keszGlek bar csereltek volna. - Valamilyen merteku komi gondozasban szinte mindenkinek volt resze, a gyere-

EGYUTTMUKiiDES

33

kek egy resze logopediai ovodaba jfut, masok heti 1-2 alkalonunal kaptak foglalkozast. Tobbsegiikjart nonnal boicsodebe es ovodaba is, ahol a pedagogusok a1talaban elfogadtak a seriilt gyenneket, szerettek iiket. Gondok ink.bb a pajtasokkal voltak, de ezek kezelese a pedagogusokon mult. De volt hely ahol a pedag6gusok tudatlansaga akadaIyozta a gyerek beilleszkedeset. - A sziiliik t(linyomo tobbsege arrol szamolt be, hogy gyemlekiik megkapta az altaluk is elvart pedagogiai segitseget, 'rthetiien beszeltek fele, fOleg az ovodakban es az also tagozatban nem okozott kiilonosebb zavarokat a hall'sserillt gyennekiik. Az osszkep azonban egy kiss': amyaltabb. A sorokbol jol kiolvashatoan altalaban inkabb csak egy-egy szemelyhez kothetii a pozitiv beallitodas, megpedig ahhoz akivel altalaban a legtabbet van. 6k voltak a megertabbek es a tiirelmesebbek, mig mas pedagogusok lIgyanannan igyekeztek a "problemflt" nem eszrevenni. Neill egy sztil6 irta, hogy a pedagogus elfogad6 hozuhillasa hatarozta meg agyerekek yiselkedeset a halhlsseriilt tfu"sukkal szcmben, es sajnos ugyanilyen negativ peldar is lehetett olvasni. Volt sziila, aki sajnos teljes elutasitasr61 szamoit be. Megoldasr61 nem kaptunk hirt. - Integralt elhelyezes: sok sziilii nem is valaszolterre a kerdesre (kb. 85%). 5 szlila gyenneke specialis iskohibajar, iik egyeliire nem kivannak valtoztatni, nehany sziilii (4) viszont bevallottan ezt az irimyt keresi. - A SzGloklub programokhoz javaslatkent sajnos eleg keyes erdemi vitlasz erkezett. Az ertekelhetok k6zlil leirok nehimyat, amit mi is igyekszi.ink megfogadni: korai felismcres, a massag elfogadtauisa, az Eselyegyenlosegi tarvcny megismertetese. a fejleszte pedag6gia legujabb kutatasi eredmenyei, tovabbtanulasi lehetosegek, muszaki lljdonsagok, kozgyogy. terhere milyen tartozekok irhatok fel. Ezek egy reszet megprobaljuk napirendre tuzni, mas reszerel az ujsagban imi. Sokaknak bevallottan nern j6 a hetkoznap delutan, de mint jeleztem, a tovabbiakban szombat delelattonkent fogjuk evi 4 alkalornmal tartani az osszejoveteleinket. - A szcmelyes keresek kore igcn tag volt.Ezuton is szeretnek elnezest kemi mindazon sziilaktiil akik ugy gondoltak, hogy leirt keresiiket azonnal modunkban all teljesiteni. Sajnos nem igy van. Jonehanyan tolunk varnak az utazo tanar, a terapeuta, a szurdopedagogus megtalalasat es annak fizeteset is.{Szivesen tennenk, ha lenne ni fedezetlink.) Egyeb gyogyasZilti kiegeszito eszkozok megvasarlasat is kemek azA lapit v{mytol, amit sajnos szinten nem tudunk teljesiteni. Digitalis hall6kesziilek vasarlasahoz is tab ben viml(inak tolunk megoldast. Ha gyenneklik mar k6zepiskolas akkor aj anlom figyc hniikbc az ujsagunkban is megtalalhato pALYAzATI FELHivAsT, melyet a Fogyatekos Gyennekek, Tanulok Felzarkoztatasaert OrsZ,1g0S Kozalapitvany hirdetett meg. . Egyeb kiegeszitesek cimszo alatt tobben megkoszontek az Alapitvany eddigi tevekenyscgct, amit mi is k6sz6nunk, s igyekszunk a gyerekek es a szul6k erdekeit tovabbra is szelesk6rGen kepviselni . Fischer loltilll

34

EGYU'I"I'MUKiiDES

szOLfiKLUB FELN/vAS! Mostanaban egyre t6bbszor kapunk olyao hall6kesziil6k-tamogatast kero leveleket amelyeket bamlcnnyire is szeretnenk respektalni a penzugyi lehetosegeink korlatozott volta miatt oem all m6dunkban. A jovoben sajnos val6sziniileg csak novekedni fog tlZ ilyen irfmYll ken!sek sziuna, mivel a TB - jeJcn allaspontok szennt- nagyon drasztikusan akarja lefaragni a gy6gyasu1ti se-

gedeszkozok tamogatasat, koztiik a hallokesziilekeket is . Elkepzelesiik szerint termekcsoport listakba soroljak a keszii lekeket, s mindegyiknel csak a legalacsonyabb aru kesziileket lesznek hajlandok tamogatni. Ezaltal a piacon rna kaphato hallokesziilekek tobbsege fiskalis szempontok miatt csak teljes aron lesz elerheto. Ezaltal az Eselyegyenlosegi tiirvenyben foglaltak mar alapjaiban seriilnek, hiszen c,ak a modosabb csaladok tudj ak majd ajavasolt ke-

sziih:ket gyennekeiknek mcgvenni . Mi Imir a keszUI6 tervezet ellen is felemeltUk a szavunkat. dc, hogy mi lesz eredmcnye oem tudjuk. ErdekervenyeSilO kepessegUnk most is mcgmerenetik, de ha k6nnyGnek is talaltatik sem tehetlink semmit. Tovabbi szigoritas-tervezetek is Ilapvilagot lcirtak: milltiellnenlli gyogyllszati segedeszkozjav;tas vellykiiteles lesz !

Eppen ezeft, egy kisse a szomorll j6vobe tekimve a k6vetkezoket tudmlnk javasolni T. SziHotarsaknak: mielOtt tollink kemenek tamoga1(lst pr6baljanak mindenkeppen egy szponzort talalni aki segitene nekik a szukseges eszk6zl megvasarolni. Ezutan keressek meg az Alapitvanyt, hogy a tovabbi sziikseges

reszleteket is meg tudjuk beszelni, milyen fonnaban tudnank mindket fel megeiegedesere k6zremukodni es a segitseget szabalyosan lebonyolitani. (Fischer)

EGYUTTMUKODES

VIDEKI UTJAlNK

35

Egyre no az integraltan tanula hallasseriilt gyerekek szama Nines hivatalos statisztikai adat az integral tan tanulo seriil! gyerekekr61. Ezert a Gyogypedagogiai Tamirkepz6 F6iskola folyamatosan felmeri a helyi Pedagogiai Szakszolgalatok segitsegeveJ a fOvarosban es videken egyanint. az integritltan tan ul6, k6ztuk a halhisserii lt altalanos iskolasokat. Ezen adatok birtokaban mi is elkezdtiik a kapesolatfe lvetelt a befogado iskolakon keresztiil az erinten sziil6kkel es a gyerekek osztalyfOn6keivel, iskolavezetoive l.

Ezt a munkat a Soras Alapitvany is tiunogatta. A videki vilfosok k6zii l Szegeddel es Miskoleeal kezdtiik. Miskoleon ninesen Siketek Intezete. 15 miskolei iskola jelzett hallasseriih tanulokat. Szegeden van Siketek Intezete, megis egyre t6bb hallasseriilt gyerek tanul a helyi normal aitaianos iskohikban. Ezen iskolak k6zui fontos szerepe van a Fekete istvan Altahinos Iskolanak, amely a Sores Alapitvany modell iskohija is. Szegeden hivatalos utaz6 tal1M is van, egyesi.iletiink vezetosegi tagja, Vakula Laszl6ne szemelyeben, aki elozoleg a Siketek Intezetenek tanafa voh.

Par eve egy madridi iskolaban, ahol hallasseriilt gyerekek is integraltan tanul nak, lattuk, hogy milyen hatekonyan lud egyuttmukodni, segiteni, az iskola statuszaban rnGk6d6

gyogypedagogus pedagogusoknak, sziiloknek, gyerekeknek egyarant. Nagy oromlinkre szo!gal nekUnk is, hogy Szegeden megval6sulhatott ez az Eur6paban

mar regen bevalt os alkalmazott gyogypedagogus segitesi le hetoseg.

3 kerdescsop orl segitstfgtfve/ prob(i/tlllrk ktfp el kaplti a miskolci tIs szegedi lreJyzetnil: I. Bogyall fogad t:ik os fogadj ak a serult gyerekck jclenlctet oszt:ilyukban?

- maguk az osztalyfon6k6k, - az osztalyban tanito kollegak, - az osztalytarsak. - az osztalytarsak szulei.

VIDEKJ UTJAINK

36

EGYU'r'rMUKiioES

Legk6nnyebben maguk az osztalytarsak fogadjak el hallasseflilt tarsaikat. A ha1l6 gyerekek sZlilei k6ziil van, aki nem tulajdonitjelentosegetjelenletUknek, van, aki sajnalja oket. Kicsit feltik att61, hogy eleg ida jut-e majd a sajar gyerekiikre, ha a

seriilt tanul6kra kulan figyelmet forditanak. Ez a felelem hamar eloszlik, mert semmiIyen harranyt nem jelent, sot idonkent segitseget is jelent a t6bbi gyereknek is a kisse lTIasfajta oravezetes, a pontosabb sz6kiejtes , - irja egyik szegedi pedag6gus. Nem egyszer az osztalytarsak szulei is segitenek megertoek, irja egy miskolci pedag6gus. Nemelyik kollega kezdetben idegenkedik, de azutan maga is bekapcsol6dik a fejlesztesbe. j

Szegeden sokatjelent a helyi pedag6gus alland6 jelenlete, segitsege.

Az osztalytanit6k, osztalyfOnok6k tenneszetesnek veszikjelenletiiket. 2. Va n-e komolyabb go nd a hallasse riil t gyerekekkel? Ha van , mi okozza']

- magatartasi problema - tanulasi problema - kollegak hozzaallasa

- szul6k hozzMtllas3. T6bben hangsulyoztak Miskolcan es Szegeden egyanint, ha ad6dik is magatartasi pm"-

lema. az "em a /ta/lasseriiMsbol ered.

Van olyan pedag6gus, aki szerint a halhisserlilttel nines nevelesi problema, sot alkalmazkod6bbak a tebbi >\tlag gyereknel. Nines igazan kli l6nbseg a halhisseriilt es a t6bbi gyerek kezett. A magataftasi, vagy tanulasi zavarral kiizdo gyerekekkel tebb gond van. A tanulas teren nagyobb ttirelemre van sZlikseg a pedag6gusok reszerol, de ez a tebbi gyereknek isjavara valik. Nagyabb hangs(Il yt fektetnek az irasbeli feleItetesre, de vcrs, matemalika teren sz6beli feleleteket is kemek. Nehezseget a sz6kincsbeli hianyok okaz-

nak, ez kihat az erta olvasasra es az osszefligga szoveg ehnondasara. Tenneszetszeruen a magn6hallgatas problemat jelent. AllOgyall a hallo gyerekeknel is ((Jpasztal/wfo. az egyik csalddjobball odafigyel a gyerekre. a mtlsik nelll. Altalaban a hallasserlilt gyerekek szlileivel szorosabb a kapesoJat. Tebb anya GYES-en, vagy meghosszabbitott GYES-en van, hogy tebbet tudjon hallasserult gyennekevel foglalkozni . 3. A hallassc riilt gycrekll ek va n-e tan uloparja?

Allandoan ugyanaz, vagy valtjak egYlll(lst? Miben tudnak segiteni a pedagogusok?

EGYiiTTMUKiiDES

VmEKJ UTJAI NK

37

A nagyobb gyerekekne l az oszlalyulrsak is felvaIlva segitenek. Az iskoliikban korrepe-

talast, felzark6ztatasi lehetoseget kapnak . Ha van vaiaszHisi iehetoseg. olyan oszullyba keriilnek, ahol jobban oda tudnak rajuk figyelni . A pedagogusok kul on is odafigyelnek azorak alan is: ertik-e a feladatot, tudnak-e egyiill

haladni. Erdekes es tanulsagos volt 6sszevetni az akkor negyedikes miskolci kislfmyro\ 5z616

besz;imoI6kat, az osztalyffinok, az edesanya es a gy6gypedagogus ismerteteseben. Neill veletlen, hogy ez a szoros hannas kapcso!at mennyire elosegiti a kishiny tanuhisi es kozossegi beilleszkedeset. Az osztalyfOnok, amikor megtudta, hogy hallasserlilt kislany kerUl oszlalyaba, elotte nyaron reszl velt egy tiibbnapos tanfolyamon a Gyogypedago-

giai F6iskolim, hogy szakszeruen tlldjon az integni lt kislannyal foglalkozni. A miskolci sziil6k jeleztek, hogy a hallasserlilt gyerekek szulei kozott keyes a kapcsolat. Egy helyi gyogypedagogus - aminl ezt a szegedi pelda is mutatja - sokal segithet a helyi

szU16k osszefogasaban is. Egy miskolci igazgaton6 is irja: ,,Ajoviiben szeretnenk gyogypedagogus segitseget kemi.

Janak tartanank, ha szakemberek el6adasokat, vagy tanfol yamat szerveznenek. ameIyen egy-ket nevelonk reszt venne. Tapasztalatcserere, tajekoztatora igenyt tartamlnk." Tavasszal Miskolcra szeretnenk eljutni. EgyesUlelunk vezelosegenek harom lagja, Tokes Sandome, Perlusz Andrea es "eli Lajosne, a szul ii-pedagogus-gyogypedagogus egyuttmGkodes jegyeben novemberben reszt vettunk Szegeden egy szulii-talalkozon. Masnap a rendkivuli e lmellyt ado Fekete Istvan Allalanos Iskolliba Iatogattunk, ahol tiibb osztaly munkajat megtekintettuk, majd az iskolavezetiivel, dr. Szil Elememevel es az iskola pedagogusaival beszelgeltUnk. Vaku la I1diko segitette elii ezeket a talalkozasokat. A sziiloi megbeszelesen reszt vert a cochlea implant miitetell atesett hallasseriilt gyere-

kek szuleinek csoportja is. Ezell a szakteri.ileten 111uk6do Bereczm~ Szamoskozi Alice h6zigazdakcnt es tam1csad6kent is kozrem(ikodott. Nekik is kbsz6njiik az osszejovetel siken!t. Peli L'\iosne

36

VIDEKl UTJAINK

EGYii'l''I'MUKiiDES

Legkannyebben maguk az osztalytarsak fogadjak el hallasseriilt tarsaikat.

A hall6 gyerekek szGlei k5zi.il van, aki nem tulajdonit jelentoseget jelenletliknek, van, aki sajmilja oket. Kicsit feltik attol, hogy eleg ido jut-e majd a sajilt gyerekiikre, ha a serGlt tanul6kra ki.i16n figyelmet forditanak. Ez a felelem hamar eloszlik, mert semmiIyen hatninyt nem jelent, sot idonkent segitseget is jelent a tabbi gyereknek is a kisse masfajta oravezetes, a pontosabb sz6kiejtes. - irja egyik szegedi pedagogus. Nem egyszer az osztalytarsak szi.ilei is segitenek, megertoek, irja egy miskolci pedag6gus. Neme lyik kollega kezdetben idegenkedik, de azutan maga is bekapcsolodik a fej-

lesztesbe. Szegeden sokaljelent a helyi pedagogus allando jelenlete, segilsege.

Az osztftlytanit6k, osztalyfOnok6k tenneszetesnek veszik jelenletuket. 2. Van-e komolya bb gOlld a h. llasseriilt gyere kekkel? Ii. v. lI, mi okozz.'!

- magatartasi problema - lanulasi problema - kollegak hozzMllasa - sziil6k hozzaallasa.

T6bben hangs(liyoztak Miskolcon es Szegeden egyanint, ha adodik is magarartiIsi pmhtema, az nem a hallizsseriilesb6/ ered. Van olyan pedagogus, aki szerint a hallasseriilttel nines nevelesi problema, sot alkalmazkodobbak a tabbi iltlag gyereknel. Nines igazan klil6nbseg a hallasseriilt es a labbi gyerek kazatt. A magatartasi, vagy tanulasi zavarral kiizdii gyerekekkel 16bb gond van. A tanuhls teren nagyobb turelemre van szukseg a pedagogusok reszerol, de ez a tabbi gyereknek isjavara valik. Nagyobb hangslllyt fektetnek az irasbeli fele ltetesre, de vcrs, matematika teren szobeli feleleteket is kemek. Nehezseget a szokincsbeli hianyok okoznak, ez kihat az erta olvasasra es az6sszefLigga szoveg elmondasara. Tenneszetszeruen a magnohallgauis probh!l11atjelent.

Ahogyall a/1(I1/6 gyerekekllid is Ulpaszwl/lllr6. at egyik csa/iuljohhall odajigye/ a gyerekre, a masik lIem. Altalitban a hallasserult gyerekek szuleivel szorosabb a kapcsolat. Tabb anya GYES-en, vagy meghosszabbilott GYES-en van, hogy labbet tudjon hal hisseriilt gyennekevel foglalkozni. 3. A ha lhlsser iilt gyerckn ck va ll-e ta nul op:i rja?

Allandoan ugyanaz, vagy valtjak egymast? Miben tudnak segileni a pedag6gusok?

EGYUTTMUKiiDES

VIDEKJ UTJAINK

37

A nagyobb gyerekeknel az osztalyuirsak is felvaItva segilenek. Az iskolakban korrepe-

t3135t, felzark6ztatasi lehetoseget kapnak. Ha van valasztasi lehetoseg, olyan oszullyba keriilnek, aholjobban oda tudnak rajuk figyelni. A pedagogusok kiilon is odafigyelnek az orak alatt is: ertik-e a feladalol, tudnak-e egyiilt haladni.

Erdekes

es tanu lsagos volt osszevetni az akkor negyedikes miskolci kis!allyr61 sz616

beszamolokat, az oszlalyfOnok, az edesanya es a gyogypedagogus ismerteteseben. Nem

vi:ietien, hogy ez a szaros hannas kapcsolat mennyire eJosegfti a kishlny tanuhisi

es

kozossegi beilleszkedesel. Az oszlalyfcinok, amikor megtudla, hogy hallasseriilt kislany keTGI osztalyaba, elotte nyruon feszt vett egy tobbnapos tanfolyamon a Gy6gypedag6giai Foiskolan, hogy szokszeriien tudjon az inlegraIt kislannyal foglalkozni. A miskolci sziilok jeleztek, hogy a hallasseriilt gyerekek sziilei kozott keyes a kapcsolat. Egy helyi gyogypedagogus - aminl ezl a szegedi pelda is mutalja - sokal segilhel 0 helyi

szlil6k osszefogasaban is. Egy miskolci igazgatono is irja: ,.A jov6ben szeretnenk gyogypedagogus segitsegel komi.

Janak tartanank. ha szakemberek e16adasokat, vagy tanfo!yamot szerveznenek, 3mclyen egy-ket nevelonk reszt venne. Tapasztalatcserere, tajekoztatora igenyt tartan{mk." Tavasszal Miskolcra szeretnenk eljutni. Egyesuletunk vezetosegenek harom tagja, Tokes Sandome, Perlusz Andrea es Peli Lajosn", a sziiI6-pedagogus-gyogypedagogus egyiittmiikodes jegyeben novemberben reszl vettiink Szegeden egy sziiI6-lahilkozon. Masnap a rendkiviili elmenyt ado Fekete Istvan Alta lanos Iskoiliba Jalogattunk, ahol lobb osztaJy munkajat megtekintettiik, majd az iskolavezelovel, dr. Szil Elememevcl os az iskola pedagogusaival beszelgettiink. Vakula I1 diko segitette el6 ezeket a talalkozasokal.

A sztil6i megbeszelesen reszt vert a cochlea implant muteten atesett hallasseriilt gyerekek szuleinek csoportja is. Ezen a szakteruleten miikod6 Bereczne Szamoskozi Alice h
VIDEKI UTJATNK

311

EGYUTTMUKiioES

Nagy elmenyben volt resziink Szegeden Sok a1etiv, erdeklodo szlilovel beszelgettlink tobb omn at gondjaikrol,javaslataikr61, 6romcikr61.

A bevezeto uljekoztat6k utan, egyenktmt besz3moltak integnlltan taoula gyerekeik jelenlegi helyzeteral, akik Szeged klilonbozo befogado iskohiiba (kozepiskolaiba is) jarnak. A sziilak tapasztalatai elteraek attol fiiggaen, melyik iskolaba jar gyereklik. Az elmondottakbol kidemlt, hogy az iskolakon bellil nem mindig egyseges a befogado szemlelet. A halhlssemlt gyerekck fejleszto oniinak megadasamil is vannak problemak. Maguk a sziilok sem rnindig tajekozonak az iskolavalaszuismiL Nagy oromiinkre szolgalt, hogy egy hallasseriilt szUla isjelen volt, akinek a szinten hallasserult gyermeke integraltan tanulhat az iskolaban tan ita csaladtag segitsegevel. Ugy gondolom, hogy a vegyes szlilai elmenyekkel szemben, most egy kifejezetten pozitiv tapasztalatr61 erdemcs beszamolni : Szeged kiveteles helyzctben van, ami a szegedi onkonnfmyzat pozitiv hozzaallasanak os a harcos szliliiknek koszonheta, akik osszefogtak a rendkiviili menekben elkotelezett gyogypedagogussal, Vakula Laszlone IIdikoval. Az onkonnanyzat kijelolte a Fekete Istvan Altalanos Iskolat az integracio megvalositasara, lIdiko onallo statuszt kapott, s az iskolaban egy kicsi szobat, ahol foglalkozhat a gyerekekkel. Ellatogattunk a nevezett iskolaba, ahol 7 hallassemlt gyennek melIctt l110zgasserult es mas okb61tanulasban akadalyozon gyerek is tanulhat. Tizenket eve foglalkozom aktivan az integracioval. Harom iskolaban probaitam elfogadtatni serult tanitvanyaimat az un. nonnal osztalyokban. A gond soha nem a gyerekekkel, szlilokkel volt, hanem sajnos a kollegakkal. Ebben a szegedi iskolaban azt mondhatom, hogy CSODAT lattam. Egy olyan igazgatot a testtiletevel, aki a nehez koriilmenyek ellen ere megvalosttona a va16di integraci6t. Ildik6val szorosan egytitt dolgozva, nemcsak elfogad6, de maximalisan tamogato legkort teremtettek. Az egesz tamiri kar azol1os szemleletil az egyiittneve!es iigyeben. Minden szi.ilonek batran ajfmlhatom ennek az iskohinak bannely osztalyat. Az elsa, masodik es a nyoIcadik osztaly egy-egy omj,;t lattuk. Mindharom osztalyban korszeru, sokoldalu munkat hittunk. A tanarak nemcsak szeretik a seri.ilt gyerekeket. hanem olyan tanulcisi technikat alkalmaznak, aholminden gyenneknek sikerei vannak.

Takes Sandome

39

EGYUTTMUKiiDES

Szandi tortenete E kis falu - Egerbocs - egyetlen 6vodaja egy csoporttal mUkiidik 27 gyenneket neveliink itt. Tehat Szandi - illetve szi.ilei - szamara vitlasztasi lehetoseg nem volt es mi ket evvel ezelott szivesen vallaltuk azt a nem kis feladatot, hogy Szandit - a magas letszam elenere is - ha1l6 kiiziissegben neveljiik. A kishiny sulyos hallaskarosodasa es megkesen beszedfejliidese mellett bizony eleg problemas szemelyisegnek bizonyult. Nagyon agressziv, akaratos felnoneken es gyerekeken uralkodni akar6, a kiiziissegi szokasok legelemibb szabaly.it betartani nem ak.r6, gyakran sajat es masok tcstj epseget is veszelyezteto magatatast tanusitott. lMeka kapkod6, feliiletes, rombol6 volt. Bizony nem n.gyon volt bara~a annak ellenere, hogy mind a gyerekek, mind a felnottek nagyon nagy toleranciaval viseltettek ininta. Sokszor ugy tiint, hogy a harom eves dackorszak jellernzoit lathatjuk a gyereken, de hatvanyoz6dva.

Kul6n6sen a kisebbeket bantotta, de parancsol6, utasit6 beszedstilusaval sakkban tartotta a nagyobbakat is. Beszedet eleinte nehezen ertettuk meg. hiszen nem minden hangat ejtett helyesen, artikulalasaval is gondok voltak, de ez rohamosan javult. Sz6kincse nagyon gyorsan boviilt. Egyre ritkabban hallonuk tole, hogy " Nem ertem, hogy mit beszelsz". Mindezek ellenere 6 szereten 6vodabajami, minden lehetoseget megragadtunk, hogy dicserjiik, hogy pozitiv peldanak allitsuk, amiert igen halas volt. Remek szervezo keszsege, es roppant akaratereje egyre tiibb ilyen alkalmat adon nekiink erre. A vad hisztik, a verekedesek egyre ritkabbak lenek. lateka elmelyiilt, figyelme kitart6 lett. Egyre tobbszor hivtak jatszani a gyerekek, amiert szinten hiIhls volt, meg a kozosen felalliton szabalyokat is probalt. betartani, ami lathato erofeszitesbe keriilt, es csak ideig-6raig sikeriilt. Nagyon szereti a verseket, mond6kakat, a dalos jarekokat, a neptane az egyik legkedveltebb tevekenysege. Az 6vodai szinhazi eloadasok - melyekbe a szineszek bevonjak a gyerekeket - aktiv n!szese.

Imad szerepelni. A siker erdekeben oriasi erofeszitesekre kepes, pedig ezen a terell kellett leginkabb "megkiizdeni" az anyukaval, aki rettegett, hogy nevetsegesse valik a gyenneke. Nagyon nehez volt meggyozni arr61, hogy bizzon a gyerekekben es benniink

EGYUTTMUKOOES

40

is, hogy nem hozzuk kinas helyzelbe a kisilinyl. Nagyon szivesen jan veliink aUI6busszai a kazeli varosba - Egerbe - kiallilasra, szinhazba, ugy viselkedik, minI bannelyik gyerek, legfeljebb azl kell figyelniink , hogy ne parancsolgasson az egesz ulaz6kazansegnek.

Most mar elertuk, hogy senki nem tekinti masnak, vagy betegnek Szandit, 0 is tagja kis kozossegunknek, meghozza igen ertl~kes tagja.

Hosszu lit vezetett idilig, almatlan ejszakakon, viv6dasokon keresztUI. Ma mar tudom, hogy erdemes volt, ami nem volt mindig meggy6z6desem. Nemcsak mi alakilotnmk ezen a kislanyon, de 6 is alakilott rajlunk (gyerekeken es feln6tteken egyaranl). Segil6keszsegiink, empatiank, lolarenciank igen fejlett lett. Sokkal jobban ludunk 6riilni egymils sikerenek, mint ezelotl. Szamomra nem kerdes, hogy mehet-e iskolaba - tenneszetesen "ha1l6" iskohlba - hiszen plusz figyelemmel azonos ertekli teljesilmenyre kepes Szandi is, mint a tabbi gyerek. Halas vagyok a sorsnak, hogy lehetosegem van ennek a kislanynak segiteni a nonnalis eletbe visszah!mi, es atelni azt a csodM, hogy ujra olyan gyerek lehet, mint a t6bbi. Egerbocs, 1999. november Rethy ISlvanne vez.Dvana

'" * *

Ezutan is kernenk a Tisztelt SzuloHlrsak segitseget ujsagunk szerkeszteseben: szivesen varjuk besz3mol6ikat gyennekuk fejJodeserol, probh~maikr6l. sikereikrol a szerkesztoseg cimerc. Szivesen fogadjuk hozzasz61asaikat egyeb irasainkhoz is.

*

Erdekl6des eselen inditamink egy BARA TOKAT KERESONK rovalol, ahova maganszemelyek - esetieg oszHilyok kiildhetnek el hirdeteseiket magukrol, ill. hogy kik-

kel szeretnenek levelezni.

EGYUTTMUKiioES

41

HOREN 1999. november/december A Hollandiai Nagyothall6k Szavetsegenek kiadvanya A cikket irta: Nathalie Jansen

Sulyos nagyothallo gyerekek normal iskolaban ..Igy halljuk mi a zenet a fiiliinkkel. es igy hallja 0" A halhlsproblemas gyerek nem feltetleniil "problemas" gyerek - allitja beszelgeta partnerem, Bolding asszony, akinek mindket gyermeke sulyos nagyothall6kent sztiletett. Sem 6, sem a ferje nem tagadjak, hogy ez "handicap", megis ugy velik, hogy a kiviihil16k sokszor oiyasmiboi csimllnak problemat, ami nem is letezik. Miert ne tudna egy sillyos nagyothall6 is j6 esellyel a hall6 vilagba beilleszkedni, ha ebben segitik aket. Ok mindenesetre, mindket gyermekuket "normal" iskolaba jaratjak. A csalad egy kisvaros melletti szep kis faluban, Nijeveenben lakik. A nyari vakaci6ban keszliit a riport, a kertben beslcigettlink. Az edesanya eppen konyvet olvasott, a kisebbik fill , Jelle, kirak6s jatekkal volt elfoglalva. A nagyobbik fiuval kezdem a beszelgetest, hogyan gondolkodik a a nagyothallasr61, rnilyenek voltak az eddigi iskolai evek. Atjen 17 eves, asszel a kazepiskola negyedik osztalyaba fog menni. "Nagyothall6kent szulettem. Az orvosok azt mondjak, a hall6szariik nem kazvetitik megfelelaen a hangje\et, igy a hallasvesztesegem 90-1 00 dB. Ez elegge sulyos nagyothallasnak szamit, azt hiszem. Az ocsem hallasa meg az enyemnel is gyengebb." Itt a mama is bekapcsolodik a beszelgetesbe. ,.A kisebbik fiam az Oktatasi Miniszteriurn altai hasznalt skala szerint a "suket" kateg6riaba tartozik. Ez azt jelenti, hogy a "nonm\l" altalanos iskola, ahova (} jar, a Miniszteriumt61 plusz "fizetett tamiri korrepetal6 6rakat" kap, kifejezetten az 6 felzark6ztatasukra.

A gya nu

Az edesanyanak mar rogton a szuletes utan feltiint, hogy fiai nem ugy reagalnak a hangokra, ahogy kellene: "Arjen, a nagyobbik, szinte alig reagalt valamit a kulvilag zajaira. Eppen kiiltazes utan voltunk, egyfolytaban kalap.las, Fltras, blltortologatas folyt n{llunk, megsem ebredt fel a :wjokra sohasem. Furcsallottam, de azl gondoltam, egy ilyen kicsi ujsziiliiW,el ez meg "elmegy". Ahogy teltek .zonban a h6napok, egyre vilagosabb lett, hogy valami nines rendben a hallasaval. Amikor pI. bementem a szobajaba, hogy kivegyem a kisagyb61 , mindig asszerezzent. Pedig direkt enekelve, hangos leplekkel kazeledtem hozza. Feleves koraban elvittem a hiziorvosunkhoz. 0 azt mondta, hogy tiIlagg6dom a dolgol es remeket latok. A kovetkez6 ftllomas a csecsem6knel szokasos

EGYU'I"I'MUKODES

42

els6 hallasteszt volt a hallassziir6 allomason. Emlekszem, mi volt a fejemben, mikozben odamentem: "Valaminek lennie kell". Es val6han. vissza akanak rendelni egy elleoone tesztre, de en rogton szakorvoshoz fordultam. A fiil-orr-gege szakorvos beutalot adon az Audiologiai Kozpontba. Es on napm\! is vilagosabban kideriilt, am it en mar regota sejtettem: a fiam sulyos nagyotballo.

lIyen IHezik Het evvel kesabb sziiletett a kisebbik fiunk, akkor mar jobban figyeltem. Ket h6napos kornban maT biztos voltam benne, de hangosan meg nem mertem kimondani. Ket gyerek egy csaiftdban. oem, ilyen ncmlctezik! Az orvosok azt l1londtak, a mi esetiinkben ez orok6it oem lehet. Meg egy ideig vilrtam, titokban tesztclgcttem, harem honapos koniban azonban elvittem az Audiologiai Kozpontba. A gyanum beigazolodon. lelle hallasvesztesege meg nagyobb is, mint a nagyobbik fiame. Baba-hallokesziilek Az orvosok tamicsa ellenere a sziil6k ugy dontonek, hogy a picinek azonnal hallokesziileket kemek a fiji ere. "Nehogy azt higgye am, hogy egyszerii dolog volt! Egy negyhonapos kisbabanak meg tul kicsik es gyengek a ftilcimpai ahhoz, hogy hallokesziileket hordjon, de mi babameretil hall6kesziileket akartunk. Az orvos, aki velGnk foglalkozott azt mondta, tul nagy felhajtast csimi.lok a gyerekem koriil , meginl mas azt mondta, egy bebi meg ugysem fog sokat fel a kiils6 hangokbOl, de volt, aki egyenesen kegyetlennek nevezett. Nagyon keyes biztat6 szot hallottunk akkoriban. De mi nem hagytuk magunkat. Arjen egy eves volt, amikor az elsa hall6kesziileket megkapta. Rajta mar megtapasztaltuk, milyen azegy gyereknek. ha alig hall valamint. ROglon ingeriilt len, ha nem ertettiink meg valamit, sokszor egesz magas hangon rikoltozott, mert csak ugy tudta a sajat hangjat visszahallani. Sokal tanultultk az 0 e etebol, s ezt nem akartuk a kicsivel ujbol vegigcsimilni. Ezert ragaszkodtunk ahhoz, hogy l elle el6bb kapjon hallokesziileket. Vegiil kapott egy kis dobozt a nyakaba, es zsinoron ment a ftildugo a ftilebe. igy jobban tudon hallani. 10bban foly! a tarsalgas is kozot1iink, mint annak idejen a nagyobbik fiammal, s ezl mi nagyon ertekeltuk." "Norm~W'

altahinos iskoh'iban

Amikor eljon az ovoda ideje, az Audiologiai K6zpont javaslatara Arjent egy tavolabbi nagyvaros specialis hallas- es beszedfejleszta iskola kiscsoportjaba irattak. "Nagyon jol ereztem ott magam - meseli. Tizenketten voltunk egy csoportban es tobb felnott is foglalkozott velUnk. igy sokat tudtak figyelni rank. Sokszor jatszottunk szinhazasdit es volt logopedia is. Megtanitonak ajelnyelvet is nekiink. De mivel en Itagyonjol tanultam abban az osztalyban, a szUleim Mirattak egy "normal" iskolaba." "Azert olyan egyszeru nem volt a dolog - fiizi hozza a mama. - Akkoriban meg nagyon nehez volt egy special is iskola vedett kornyezeH~bol kivenni es "normal" iskolaba atten-

EGYUnMUKiiDES

43

ni egy gyereket. Ma mar a "nonnal" iskolak pozitivabban allnak houa a dologhoz. A speeiaIis iskolaj6 es hasznos volt a gyennekeinknek. J6k voltak a tanarok, sokat foglalkoztak a nyelvi fejlesztessel. De mi azt is fontosnak tartj uk, hogy egy gyerek kes6bb ne erezze kivi.ilall6nak magat a hall6 viltigb61. AZl szeretnenk, ha nem erezne "problemanak" sajat magat. Tanulja esak meg, hogyan kell a hall6khoz viszonyulni, erezze magat egynek veliik. Ez volt az oka annak, hogy Arjent at akartuk rakni egy "nonnal" iskohiba. Tudtuk, hogy kepes lesz helytllllni. A speeiaIis iskoIaval megbeszelve es az onnan kijaTO tanacsad6 szakember segftsegevel megis vallalkoztunk crre a nagy iepesre."

"En nagyon feltem el6sz6r -ll1ondja Arjen, - de kivancsi is voltam, hogy mil yen lesz az a masik iskola. Az atallas nem is volt olyan nehez. A regi iskolab61 kijar6 tanliesad6 tamir sokat segitett. Tulajdonkeppen 6 keszitette el6 a talajt, 6 mondta el az itj osztalytarsaimnak, hogy ki es miert jon ide. Amikor en odakeriiltem, mar mindenki tudott r6lam, gyorsan beilleszkedtem, 5 szerencsere az uj osztalytarsaim is gyorsan befogadtak. Mar nem janam ellmisik varosba. hanem a falumban jarhattam iskolaba, igy gyorsan banitaim is lettek." Az egyik egykori osztalytars is jeten van, a neve Annemieke. Szabad neld szaladga lni?

Annemieke lelkesen meseli, milyen volt az, amikore16szor hallottak ArjenroJ az iskohlban. "Nagyon kivimcsiak vallunk, mert a tanit6 azt mondta, hogy jonni fog hozzimk egy nagyothallo kisfiit, de el6bb meg egy baesi fog meselni nekiink rola valamit. 6 volt az, aki Arjen regi iskolajab61 jott kesobb, aztan rendszeresen seglteni, de ezt mi akkor meg nem tudtuk. Behozott egy m.gn6t az osztaIyba es lejatszon nekiink ket zenei felveteh. "igy halljatok ezt a zenet ti a fUletekkel es igy hallja Arjen." Aztan elmagyarazta, hogy Arjen hall6kesziileket visel es az hogyan miik6dik. Aztan tehettiink fel neki kerdeseket is. Meg csak nyole evesek voltunk, itgyhogy olyasmik hangzonak el peldaul, hogy "Szabad neki majd "szni?" es "Szabad neki majd szaladgalni?" Amikor vegiil megerkezett az osztalyba, kicsit csal6dtunk is, mert semmi kulonleges nem volt rajta. Hamar be tudon illeszkedni, s kes6bb mar nem igazan foglalkoztunk a "handieapjevel". El6fordult olyan is, hogy mar nem fordultunk fele, ha mondani akartunk neki valamit, de 6 nem szegyellt figyelmeztetni benniinket." "Igen- mondja Arjen, - mert a szajr61 olvasas nekem nagyon fontos. Az embereknek fam kell neznilik, ha hozziun beszelnek." A nagy lepes

Mivel Arjen mar vagy nyole eve "normal" iskolaba jar, teljesen magat61 ertetod6nek tartj., hogy 6eese is atkeriilj6n a speeialis iskolab61 a helyi altalanos iskolaba. "Jo lesz, ha Jelle is megtanulja, hogyan kell a hal16kkal viselkedni. Ennekem nagyonj6t teU. Es minel el6bb keriil be ebbe • vilagba, minel t6bb helybeli gyerekkel ismerkedik meg, annal jobb, szerintem. Nem a nagyothall6kra van a vilag berendezve." "A ferjemmel mindketten fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek szoeialis kapesolatba ke-

EGYUTTMUKiiDES

44

riiljenek a falunkban lako gyerekekkel - mondja Bolding asszony -, Jellenel tobb fenntartasunk volt, mint annak idejen Arjennel. Jelle egeszen mas karakterii. Sokkal gyorsabban gurul duhbe, vagy lesz agressziv, s a specialis iskola is azl mondta, esetleg nem fog neki az athelyezes jot tenni. A kerdest vegiil a helyi szocialis kapcsolat fontossaga es a nagyvarosba tortena kiilonbuszos utazgatas elkerlilese dontotte el. A kis mikrobusz minden reggel fel nyolckor indult, hogy a varosi specialis iskolaba szallitsa a gyerekeket, s Jelle csak llgy fel otkor ert megint haza vele. Az ittlako gyerekek iskola utan meg kintjatszonak a szabadban, de ,mire (} eppen megerkezett, mind hazamentek. De "em is ismerte oket, mert nem idejart a helyi iskohlba. Ezt 0 nagyon nehezen elte meg. Ezer! szantuk rei magunkat meg is, hogy a nagy lepest megtegyuk. Meg aztan Arjen esetet mar ismertek a helyi altalanos iskolaban, nagy baj nem tortenhet Je llevel sem.

Legnagyobb 6romiinkre nem kellett csal6dnunk. Jelle rendszeresen focizik a barntaival iskolaido utan, igazan felszabadult gyerek lett belole. "I:letkoznapi", baratkozos brycrekek "Azt soha nem tudni elore, hogy fog elsiilni a specialis iskolab61 "normal" iskolaba val6 Mhelyezes. Nekiink sikeres volt. A mi liainknal nelkiilozhetetlen allomas volt a specialis iskolakezdes, de nezetem szerint azok a nagyothall6 gyerekek, akik a "normal" iskolaba tudnakjami, gyorsabban megtalaljak helyiiket a tarsada lomban esjobban be tudnak illeszkedni "handicapjiikkel" a hallo vi lagba. Miert legyenek elkiilonitve, ha tobbsegGknek nines is ni szGksege? Es mcrjiik neha azl is kirnondani, hogy a nagyotha\loknak, barmilyen sulyos is a handicapjiik, nincs feltetleniil sok problemajuk. Egy kis optimiznlUssal sokkal tobbre lehet menni, mint az ember gondolml. A mi gyerekeink nem "problemas" gyerekek, hanem hetk6znapi, tarsasagszereto emberkek, akik megtalaltak a helyiiket a vilagban. Hollandb61 ford itotta: Pel ine Balog Eva A [ ellti cikkhez sok kommelJ uir lJ em kell. Mi is elillllllltlllJk eze" az "tOIl. A [eIZlirk6ztato lehetosegekhell vall meg sok tellnivaltJ nlilllllk. Meglep(j sZllm omra, hogy 'igy t,jllik Holla"diliha" kii/o" vall Nagyothall6k SZO ,'elsege, IIIIJely Illllagyar Siketek e." Nagyothall6k Szovetsegetol elter/jell IIem Zllrkdzik elaz illtegl'li/iistol.

A musik elgolldolkodtat6: ..."A rjellt tit akartllk rak"i egy "Ilormill " ;skolliba. Tmltllk, hogy kepes lesz hely tlillIIi. A specitilis isko fti val megbeszellle is az Olllla/l kijtiro um ticsado szakember segitsegevelmegis lIIil/alkoztllnk erre a lIagy It!pes,.e." Szeretllellk tlijekolodlli, hogy a mi sp ecililis iskoliiillk hogya" lIelekedll ek ilia az illtegraltisrdl, melllly ire segitik szaklllllasukkal az integralt beilleszkedesfl TlIdomosll"k szerilll elegge kiiWllbozo a IlOzzlitil/lis. de "1111 e/oreltfp e.... Peli LlljmuuJ

EGYii'l''I'MUKiiDES

45

pALYlzAn FELHiVAS I!!!! A Fogyatckos Gyennekck. Tanul6k Fclzarkoztatasacrt Orszagos Kozalapilv
fiatalok tamogatasa A palyazat ceija, hogy a serOIt tanu16k olyan cszkozokct vehcssenek igcnybc, amclyck Ichelove Icszik szamukra, hogy cp larsaikkal egyenlo cseHyel vehesscnck reszt a k6lCpfoku iskolai kepzcsben. A pa lyaz6 k korc : 12 · /8 illes, Ira/his-, MlaS-, "Og)' mo~asseriiJ' talJ,,16k, tQmtlocsoportok, llkik gil1lll(iziumbalt, szakkozipiskolllball, slakm m,ktiskipzo illtiznu!nybell, vagy szakisko!tibalJ leIj es illfecr6ci6hall tam,fllnk, ki vevc az utalsa eves tanu16kat. Vissza nem ti~ ritcndo tamogatas ka phat6: A tanulAst hatekonyabba ICVO, a seriHtsegGkbol credo hatninyok kompcnzillasat szolgalo. tanulast scgito eszk6z6k laneszkolok sajal tulajdonba torteno beszerzcsehez. 1):\I}'3zati dij: nines. A palyazati iiton eloszthat6 tervezett keretosszeg: 25 milli6 Ft. A PALYAZATRA YONATKOZO ALTALANOS INFORMAc IOK: PAlyazni kizarolag a rcszlctcs pal yazali reltctclekct es tudniva loka t is lartalmaz6 palyazmi dosszie kit6ltesevel lehel, ami 1999. november 8·tol atvcheto szemclyesen a Kozalapitvany Titkarsagim; igenyelhcto teleronon, e·mailen vagy poslai uton, valamint 1999. november 15·101 letoltheto Koza lapi lvany honlapjar61(www. koza lap.matav.hu.). E·maiies CS postai igcnyiesc· nei kerjuk rchuntetni a uibl;i.zatban reltGntctett kooszamol es a u!mat. . A palyazatokat 3 pcldanyban ke ll benyujtani. Ez vonatkozik minden mcllckictrc is. 1ntezlllenyi paiyazat escten mellckelni kell a paiyazo intezmeny alapilo okiratat, amelybOl cgycnelmGcn megallapilhalo, hogy az inlezmcny reladata a pal yAzatban mcgjclolt levckenyseg. Bcnyujta.si hatarido: 2000. januar 14. penIck. A benyujtasi halarido azl a napot jeloli, amikor a palyazat meg postara adhato (postai bclyegzii datuma). Azokat a palyazatokat, amclyek nem relclnck meg a pal yazati dosszicban leirt reltcleleknek, a kurat6rium crtekeles nelkGl megsemmisiti . . A palyazatok elbiral
EGYUT'I'MOKiiDES

46

EGYUTTMU KODES lljsag a SZOU)K A HALLAsSEROLT GYERMEKEKERT ALAPiTV ANY ES EGYESULET 1221 Budapest. Gerine u. 116.· Tel.: 226·2352 · Te1.lf.x: 246-6768

hivatalos lapja Megjelenik cvcntc kctszcr Tamogat6ink: OTP Bank Rt.. AB AEGON Rt.. OMKER RT.. AUDIOREX Kft. Felclos szcrkcszto: Fischer Zoltlin Tordelcs: Bovito Computers Kfl. Nyomda: BAK-FISCH Kft. Az Alapitvany sumlaszam.: MNB 11500 I 02-1 00 14385-00000000 Az Alapitvany ad6szama: 19671705- 1-43 Az Egyesiilet szam lasuma: OTP Bank Rt 11713005-1041 29 15-00000000 Az Egyesiilet adosz.;ma: 19671 107-1-43

Ii AUD!,2R..EX

J

Vezetek nelkiili mikrofonnal a jobb beszedertesert!! PHONIC EAR/ USA g~dlrtI11~1I1Y l'l komple t I Fr. 1 rc nclszerek - /\!<.lPrl' llc!szcr : Easy Li stener

135-4-00, -

+

12 % A FA

.- S zc'1I110S c'xlr,J SZO lg<'lll tll ,'l SScll : Solaris- rendszer 278.600,- + 12 % A FA

Gyerm ek inl e9fCl/1 OklCll cishoz nelku/6zh elel/en "iZi:lr()lclgos forg<1 11l 1(lZi:l~ . sZl'r\ 'iz . sZ
AUDIO REX Kft. 1021 Ikl(lc11}(,SI . SzdlCr l-II

In

'1'(.' ]

Fa:\: . 2 ·7 .3(),I'>O

Gyermekek 100%,05 lamogal,\SI palyazhalnak a KOz,1Iapilvanynal: Budapesl. 1054 BaIOry u. 10 . I. cmclcl Tel. : 302·3 0·07

)))JJJJPhonicEar

EASY~ LISTENER

SOLARIS

NYOMTATV ANY

~.

Ezt hi ttuk a ugusztus U-cn.

--

DODD