Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! j ú l i u s XII. évfolyam 7. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság

E -Mu nkavé dele m Szakmai folyóirat

2 0 14 . j ú l i u s

X I I. é v fo l ya m 7. s z á m

Munkabiztonság 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről – avagy mi lesz veled, munkavédelmi felügyelet? A Magyar Közlöny 2014. június 6-ai (79.) számában megjelent a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. A „nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatásköre” című fejezetében leírtak szerint (96. § f.) a nemzetgazdasági miniszter a Kormány foglalkoztatáspolitikáért felelős tagja. A nemzetgazdasági miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelőssége keretében – többek között – elő készíti a munkaügyi ellenőrzésre és az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó jogszabályokat. A nemzetgazdasági miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelőssége keretében felelős • a munkavédelemért is – 96. § g) – ennek keretében: – irányítja a munkavédelem országos programjának végrehajtását, – meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító szabályokat, ideértve a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörülményi tényezők és a munkaalkalmasság követelményeit, és – összehangolja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében közreműködő szervek tevékenységét, továbbá • képviseli a Kormányt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben. Ebből látható, hogy „A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelőssége keretében felelős a munkavédelemért”. A jelenlegi helyzet ebben az esetben azonban nehezen felel meg a rendelet 1. számú mellékletében leírtaknak, azaz, hogy a megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek a kormányhivatalokban folytatják munkájukat. Az 1. sz. melléklet szerint a Kormány tagja által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szervek: • Miniszterelnökséget vezető miniszter: többek között a fővárosi és megyei kormányhivatalok irányítása. • nemzetgazdasági miniszter: Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, Magyar Államkincstár, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal és Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal irányítása, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt felügyelete.

Tartalom Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2014. június 21.

Munkabiztonság • 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről – avagy mi lesz veled, munkavédelmi felügyelet?

A hónap témája • Munkavédelmi hatósági ellenőrzések az I. negyedévben

Megjelent jogszabályok • A rendkívüli időjárás (hőség) esetén előírt pihenőidő szabályai

Rövid hírek, tájékoztatók • A mérnöki kamarai továbbképzés új rendszere

Szabványok • Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2014. júniusi száma alapján

Egy munkabaleset tanulságai • A betonpumpa gémje feszültség alá került

Olvasóink kérdezték

Tisztelt Előfizetőnk! Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás el érhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap Jelszó: MVT201407 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 4 . j ú l i u s , X I I . é v f o l y a m 7 . s z á m

Ezek között nem szerepel az NMH, ahol most a Munka védelmi és Munkaügyi Igazgatóság van, valamint – ha a munkavédelemért a nemzetgazdasági miniszter a felelős – akkor értelmezhetetlen, hogy a munkavédelmi felügyelőségek a Miniszterelnökséget vezető miniszter által irányított fővárosi/megyei kormányhivataloknál marad(hat)nának. Az 1984. július 1-jén alakult OMMF 2010-ben még több mint 1000 fős országos hatáskörű hatóságként látta el az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében feladatait. 2011 januárjától a 20 fővárosi/megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség átkerült a megyei kormányhivatalokhoz azzal, hogy a szakmai irányítás az OMMF központnál maradt. 2012 januárjától az OMMF Központ a korábbi NSZFI-vel együtt beolvadt a Nemzeti Munkaügyi Hivatalba (NMH), ahol Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságként (MMI) folytatta munkáját. Ez most várhatóan ismét változik.

A munkavédelmi felügyelők az ellenőrzések során 93 191 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták. Szabálytalanságokat az ellenőrzött munkavállalók 62,4%-ánál tapasztaltak. Ez az arány 1,7%-kal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában (64,1%). A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók számából 36,6%-a volt a súlyos szabálytalansággal érintett, ez 21 276 főt jelent. Ez az arány megegyezik a 2013. I. negyedévi 36,5%-os súlyosan veszélyeztetett létszámhoz képest számolt értékkel. A munkavédelmi ellenőrzések számában nagyobb arányt képviseltek az olyan ágazatok alá tartozó munkáltatók – mezőgazdaság, feldolgozóipar, gépipar, építőipar, kereskedelem –, ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakori. Kiemelt ágazatok

Ellenőrzések száma (db)

Mezőgazdaság

188

Feldolgozóipar (kivéve gépipar)

957

Gépipar

411

Építőipar

1036

A hónap témája

Kereskedelem

700

Munkavédelmi hatósági ellenőrzések az I. negyedévben

Egészségügy, szociális ellátás

378

Kiemelt ágazatok összesen

3670

Ellenőrzött munkáltatók száma összesen

4270

A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság a honlapján közzétette az 2014. I negyedévi hatósági ellenőrzési tevékenységét jellemző adatokat, az ellenőrzési tapasztalatok alapján tett főbb megállapításokat. A munkavédelmi hatóság ellenőrzéseit: • a 2014. évi „Ellenőrzési irányelvek”, valamint • a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek munkaterveiben meghatározottak figyelembe vételével végezte.

Az ellenőrzéseken megállapított hiányosságok felszámolására a munkavédelmi hatóság 5 950 db közigazgatási határozatban összesen 21 589 intézkedést hozott. A határozatokban foglalt intézkedések közül: • 5 954 munkabiztonsági jellegű, • 3 465 intézkedés munkaegészségügyi, • és 12 170 intézkedés munkavédelmi tárgyú volt.

A 2014. I. negyedévben a munkavédelmi hatósági ellenőrző munka 4 270 munkáltatóra terjedt ki, amelynek során a felügyelők ellenőrizték az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását.

Az érdemi munkavédelmi határozatoknak 3,3%-a vont maga után valamilyen szankciót (munkavédelmi-, illetve eljárási bírság), 153 esetben munkavédelmi, 41 esetben eljárási bírságot alkalmaztak a felügyelők (53 088 060 Ft és 2 515 000 Ft összegben).

Az ellenőrzött munkáltatók 85,1%-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, ez az arány kicsit magasabb a 2013. év hasonló időszakában tapasztalt 84,6%-hoz képest.

A közigazgatási határozatokban foglalt intézkedések szakmai tartalma szerint a leggyakoribb intézkedéseket a következő munkáltatói mulasztások miatt kellett meghozni.

2 2 0 1 4 . j ú l i u s , X I I . é v f o l y a m 7 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m

Leggyakrabban előforduló mulasztások

Intézkedések száma

Munkavédelmi ismeretek hiánya

1353

Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése

1055

Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai megszegése

1021

Botlás- elesés és elcsúszás veszély

955

Létesítmények érintésvédelme

905

Villamos hosszabbítók, tápkábelek hiányosságai (szerelvények, szigetelés, elhelyezés

835

Alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése

832

Egyéni védőeszköz juttatási rend szabályozásának hiánya

829

Üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok (védőburkolat, biztonsági berendezés, stb.)

675

Munkaeszköz nem megfelelő állapota, karbantartás hiánya

645

Elhelyezés, telepítés, rögzítés

594

Emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése

592

Be- és leesési veszély

479

Figyelmeztető-, és funkció jelölések hiánya

457

Foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatainak ellátásával kapcsolatos szabályok megszegése

433

A legtöbb intézkedést a „Munkavédelmi ismeretek hiánya” miatt hozták a felügyelők (az összes munkavédelmi intézkedés 11,12%-a), ami azt jelentheti, hogy a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet a munkavédelmi ismeretek átadására. A második legtöbb intézkedést, a „Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegésével” kapcsolatos hiányosságok miatt hozták meg a felügyelők (az összes munkavédelmi intézkedés 8,67%-a). Az „Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai meg-

szegésével” kapcsolatos felügyelői intézkedések magas aránya azt jelenti, hogy az elsősegély-nyújtással kapcsolatos követelményekkel a munkáltatók nincsenek tisztában, de közrejátszik – megítélésünk szerint a téma szabályozásának hiányosságai is. A munkaegészségügyi területen: • a munkahelyi zajjal, és a zajjal kapcsolatos kockázatértékeléssel kapcsolatos hiányosságok miatt, • a biológiai kóroki tényezőkre vonatkozó kockázatbecslés, és a megelőző intézkedések elmulasztása miatt, • a rákkeltő anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésére, mérésére, értékelésére, kezelésére vonatkozó szabályok elmulasztása miatt kellett a legtöbb kiemelt intézkedést megtenni. A 2014. I. negyedévre jellemző súlyos jogsértésekre továbbra is jellemző a magasban végzett munkáknál a megfelelő leesés elleni kollektív védelem kialakításának hiánya, a leesés elleni egyéni védőeszköz munkáltató általi biztosításának, vagy a munkavállaló részéről történő használatának elmulasztása. Közműépítési földmunkáknál sok esetben elmarad a dúcolás, miközben a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett halad, megnövelve ezzel a föld beomlásának veszélyét. A gépkezelői jogosultság hiányában (nem megfelelő képesítés miatt) történő munkavégzés legtöbbször az anyagmozgatással, raktározással kapcsolatban merült fel, (emelő gépek, targoncák jogosulatlan használata). Villamos berendezések esetében a közvetlen illetve közvetett érintés elleni védelemmel kapcsolatos hiányosság a leggyakoribb veszélyeztetés. A villamos berendezések védőburkolatainak nem megfelelő rögzítése, a villamos vezetékek mechanikai hatás elleni védelmének elmulasztása rendszeresen ismétlődő probléma. A feldolgozó ipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések esetében továbbra is gyakran fordulnak elő súlyos balesetek a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt. A munkaegészségügyi súlyos veszélyeztetések között vezető helyet foglal el az előzetes, illetve az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó követelmények betartásának elmulasztása. A munkaegészségügyi mérések elmulasztása, és felső be avatkozási határértéket meghaladó zajexpozícióban egyéni hallásvédő eszköz biztosítása, használata nélkül történő munkavégzés.


Megjelent jogszabályok A rendkívüli időjárás (hőség) esetén előírt pihenőidő szabályai Kötelező pihenőidő kedvezőtlen klímakörnyezetben A munkahelyeken kialakuló kedvezőtlen meleg klímakörnyezettel kapcsolatban a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet a munkavégzés megszakításával kötelezően biztosítandó pihenőidőt ír elő. Megállapítja a zárt helyen történő munkavégzés esetén a kedvezőtlen klímakörnyezet kivédésére vonatkozó szabályokat: 7. § (8) „A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja.” A rendelet 2. számú melléklete meghatározza az alkalmazással összefüggő részletszabályokat, a megengedhető levegő környezeti értékeket. Felmerül a kérdés, hogy a klímakörnyezet miatti rendkívüli pihenőidő beleszámít-e a munkaidő egészébe, valamint a kötelezően biztosítandó rendkívüli pihenőidő tartamára a munkavállalót megilleti-e díjazás? A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi Törvény (a továbbiakban: Mt.) e speciális pihenőidő esetére közvetlen rendelkezéseket nem tartalmaz, így – összhangban a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvi követelményekkel – a munkavállaló munkavégzési kötelezettségére, a munkaidőre, a pihenőidőre, valamint a munka díjazására vonatkozó munkajogi szabályok összevetésével adható a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelességeit egyaránt figyelembe vevő, megnyugtató megoldás. Az 51. § (1) bekezdése alapján: „A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani”. A (4) bekezdés szerint „A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.” A klímakörnyezet miatti pihenőidő díjazásának szabályai A pihenőidő értelmezése meghatározza viszonyát a munkaidő hosszához, illetve a munkavállalót megillető díjazáshoz is. A 92. § (1) bekezdése alapján a teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).

A 86. § (1) bekezdése határozza meg a munkaidő fogalmát: „a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.” Az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjára tekintettel a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. A munkavállaló tehát általános esetben napi 8 óra munkavégzésre kötelezhető. Az ezt meghaladóan végzett munka rendkívüli munkavégzésnek minősül. [Az Mt. 107. §-a alapján rendkívüli munkaidő: a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá d) az ügyelet tartama.] Minthogy a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége a kötelezően előírt pihenőidő miatt szünetel, nyilvánvaló, hogy e pihenőidő időtartamával munkavégzési kötelezettsége nem hosszabbodik meg. Amennyiben a munkáltató a pihenőidő kiadása következtében kiesett munkaidő ledolgozását elrendeli, a beosztás szerinti munkaidőt meghaladóan elrendelt munkavégzés rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül, és az Mt. 143. §-a szerint pótlékköteles. A munkavállaló tehát a kötelező pihenőidő miatt kiesett munkaidő ledolgozására csak rendkívüli munkavégzés keretében kötelezhető.

Rövid hírek, tájékoztatók A mérnöki kamarai továbbképzés új rendszere A Magyar Mérnöki Kamara küldöttgyűlése elfogadta az új továbbképzési rendszert, és megalkotta a vonatkozó szabályzatot. A szabályzat – az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló – 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelettel érintett szakmákra vonatkozik, de szeretnék, ha más szakterületeken dolgozó kamarai tagjaik képzése is felzárkózna ehhez az új rendszerhez. A kötelező továbbképzés legfontosabb tudnivalói A kötelező jogi továbbképzést – amely általános jogi és egyes területeken szakterületi jogi ismereteket nyújtó képzés – a kormányrendelet szigorúan szabályozza, és változatlanul 5 évente kell teljesíteni. Elsősorban on-line távoktatásos e-learning formában szervezik, de lehetőség lesz hagyományos kontaktórás képzésekre is. Az e-learning képzési formával könnyebben teljesíthető a képzés, a távoktatásos képzést a résztvevők interneten keresztül szinte bárhonnan és bármely napszakban teljesíthetik.


A kormányrendelet szabályozza az átmenetet, ezért azok, akik korábban, jogosultságuk öt éves ciklusában részt vettek már kötelező továbbképzésen, annak igazolását a kamara elfogadja, akiknek pedig 2014-ben erre még nem volt lehetőségük, az év végéig pótolhatják a hiányokat. Az új szakmai továbbképzés legfontosabb jellemzői Egy ötéves ciklus alatt minden évben mindössze egy 6 órás továbbképzést kell teljesíteni. A szakmai továbbképzés keretében évente bemutatják az új technológiákat, esetenként szabványokat, innovációkat, amelyhez a szükséges oktatási anyagokat a szakmai tagozatok dolgozzák ki, és amely a honlapon elérhető lesz. A szakmai továbbképzés formája hagyományos, interaktív, műhelyszerű, kontaktórás képzés, de lehetőség van on-line távoktatásos képzési formában való teljesítésre is. A Magyar Mérnöki Kamara által ajánlott programok A kötelező jogi és szakmai továbbképzés mellett elérhetőek a Magyar Mérnöki Kamara által ajánlott programok, képzések. Ez lehet bármely olyan szakmai program, konferencia, képzés, amely megfelel a mérnöki kamara által támasztott, ajánlott képzés követelményeknek, és amelyet a szervező előzetesen a MMK-nál akkreditál. Ajánlott képzésen a részvétel a szakmagyakorlók számára nem kötelező. Jelentkezés a kamarai továbbképzésre, az országos képzési naptár A továbbképzési programok jegyzékét a Mérnöki Kamarai Tudásközpont állítja össze és folyamatosan frissíti. Az e-Mérnök Rendszer fogja nyilvántartani a szakmagyakorló kollégák teljesített képzéseit, és tárolja minden kolléga személyes menüpontjában a teljesítéseket.

Kitekintő Munkahelyi biztonság és egészségvédelem számokban (EU statisztikák és elemzések) Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU – OSHA) európai szinten összegyűjti a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó statisztikai adatokat, valamint felméréseket és közvélemény-kutatásokat végez. A vizsgálatok a következő területeket érintik: • munkahelyi balesetek, • demográfiai tendenciák, • foglalkozással kapcsolatos betegségek, • munkahelyi kockázatkezelés és • az embereknek az európai munkahelyi környezetre vonatkozó véleménye.

Az Ügynökség Európai Kockázatkutató Központja által készített jelentések a nemzeti és uniós szintű forrásokból származó adatokat elemzik, és ismertetik az adatoknak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából mérvadó vonatkozásait (pl.: az Ügynökség „munkahelyi biztonság és egészség számokban” jelentései) A uniós munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos pontos kép kialakítása érdekében az Ügynökség szorosan együttműködik az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért szervezettel, illetve az EUROSTAT-tal, vagyis az EU statisztikai hivatalával. Az Ügynökség jelentései az országos és nemzetközi forrásokból származó, meglévő és kézzelfogható adatok gyűjtése, elemzése és összefoglalása alapján egyes munkavállalói csoportokról, a kitettségről, az egészségügyi következményekről és az ipari ágazatokról szolgáltatnak adatokat. Az EU-OSHA az új és újonnan felmerülő kockázatokkal kapcsolatos európai vállalati felmérése (ESENER) a vezetők és a munkavállalói képviselők meglátásait vizsgálja azzal kapcsolatban, hogy a munkahelyeken miként kezelik az egészséget és biztonságot érintő kockázatokat. Az ESENER keretében csaknem 36 000 interjú készült vezetőkkel, valamint biztonsági és egészségvédelmi képviselőkkel. A felmérés a magán- és az állami szektor legalább tíz alkalmazottal rendelkező és az EU 27 tagállamában (valamint Horvátországban, Törökországban, Norvégiában és Svájcban) működő szervezeteire terjedt ki. A felmérés a munkahelyi kockázatok közül kiemelt figyelmet szentelt a pszichoszociális kockázatok által képviselt, növekvő tendenciát mutató – ám viszonylag új – területnek. E pszichoszociális kockázatok, amelyek a munka kialakításával, szervezésével és irányításával, valamint a munka gazdasági és társadalmi környezetével függenek össze, megnövekedett stressz-szintet eredményezhetnek, valamint a mentális és fizikai egészség súlyos romlásához vezethetnek. A felmérés kiterjed az intézkedéseket akadályozó, illetve azokat elősegítő tényezőkre, és azt is vizsgálja, hogy a dolgozók mennyire vesznek részt a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kezelésében. A felmérés a nemzetek között összehasonlítható, a területet érintő új politikák tervezésére és megvalósítására vonatkozó információkat bocsát a politikai döntéshozók rendelkezésére. Az ESENER felmérés, a részletes elemzések – jelentős részében magyar nyelven – az EU – OSHA honlapján megtekinthetők.


Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2014. júniusi száma alapján FIGYELEM!

A zöld mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1. MSZ EN

1501-1:2012

Hulladékgyűjtő járművek. Általános és biztonsági követelmények. 1. rész: Hátulsó töltésű hulladékgyűjtő járművek – Az MSZ EN 1501-1:1998+A2:2010 helyett

2. MSZ

14890:2014

Építési termékek gyújtásveszélyességének vizsgálata

3. MSZE

12802:2014

Hegesztés biztonsága. Hegesztő munkahelyek kialakításának munkabiztonsági és egészségvédelmi követelményei

4. MSZE

12803:2014

Hegesztés biztonsága. Légzésvédelem

5. MSZE

12804:2014

Hegesztés biztonsága. Gázhegesztő felszerelések és berendezések biztonságos kezelése

6. MSZE

12805:2014

Hegesztés biztonsága. Hegesztési gázellátó gázellátó rendszerek időszakos ellenőrzése és vizsgálata

7. MSZE

12806:2014

Hegesztés biztonsága. Villamos hegesztés

8. MSZE

12807:2014

Hegesztés biztonsága. Hegesztési gázellátó rendszerek létesítésének biztonsági szempontjai

9. MSZE

12808:2014

Hegesztés biztonsága. Biztonsági eszközök alkalmazása gázhegesztéshez és rokon eljárásaihoz

10. MSZE

12809:2014

Hegesztés biztonsága. Gázhegesztés eszközeinek időszakos biztonsági ellenőrzése és vizsgálata

11. MSZE

12810:2014

Hegesztés biztonsága. Villamos hegesztő munkaeszközök ellenőrzése és vizsgálata

12. MSZE

12813:2014

Hegesztés biztonsága. Termithegesztés

15027-3:2013

Merülőruhák. 3. rész: Vizsgálati módszerek – Az MSZ EN ISO 15027-3:2002 helyett –

13.

MSZ EN ISO

14.

MSZ ISO/ 17023:2014 IEC TS

Megfelelőség értékelés. Útmutató az irányítási rendszert tanúsító auditok időtartamának meghatározásához

15. MSZ EN

1621-2:2014

Motorkerékpárosok védőruházata mechanikai ütközés ellen. 2. rész: Motorkerékpárosok hátvédői. Követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 1621-2:2004 helyett –

16. MSZ EN

12643:2014

Földmunkagépek. Gumiabroncsos kerekes járművek. Kormányozhatóság – Az MSZ EN 12643:1997+A1:2009 helyett –

17. MSZ EN

13524:2003 +A2:2014

Útkarbantartó gépek. Biztonsági követelmények – Az MSZ EN 13524:2003+A1:2009 helyett –

18. MSZ EN

50569:2014

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. Kereskedelmi villamos centrifugák követelményei

19. MSZ EN

50570:2014

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. Kereskedelmi villamos forgódobos ruhaszárítók követelményei

20. MSZ EN

50571:2014

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. Kereskedelmi villamos mosógépek követelményei

21. MSZ EN

60335-2-7:2010/ Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-7. rész: Mosógépek A11:2014 követelményei – Az MSZ EN 60335-2-7:2010 módosítása –

22. MSZ EN

60335-227:2014

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-27. rész: A bőr ultraibolya és infravörös besugárzására használt készülékek követelményei – Az MSZ EN 60335-2-27:2011 helyett –


23. MSZ EN

61029-2-9:2012/ Hordozható, villamos motoros szerszámok biztonsága. 2-9. rész: Gérvágó fűrészek A11:2014 követelményei – Az MSZ EN 61029-2-9:2013 módosítása –

24. MSZ EN

61029-211:2012/ A11:2014

Hordozható, villamos motoros szerszámok biztonsága. 2-11. rész: Kombinált gérvágó és asztali fűrészek követelményei – Az MSZ EN 61029-2-11:2013 módosítása –

25.

MSZ EN ISO

7010:2012/ A1:2014

Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Regisztrált biztonsági jelzések – Az MSZ EN ISO 7010:2013 módosítása –

26.

MSZ EN ISO

7010:2012/ A2:2014


27.

MSZ EN ISO

7010:2012/ A3:2014


Visszavont nemzeti szabvány(ok) A Szabványügyi Közlöny 2014. júniusi számában a visszavont munkabiztonságot érintő szabványok a következők: • MSZ 14800-8:1994 Tűzállósági vizsgálatok. Építőanyagok égve csepegésének vizsgálata • MSZ EN 288-9:2000 Hegesztési utasítás és a hegesztés-technológia jóváhagyása fémekre. 9. rész: A szárazföldi és a tengeri szállító csővezetékek helyszínen hegesztett tompakötései hegesztés-technológiájának vizsgálata • MSZ ISO 6707-1:1992 Épületek és mérnöki létesítmények fogalom-meghatározásai. Általános fogalmak

Egy munkabaleset tanulságai A betonpumpa gémje feszültség alá került 1. A munkabaleset előzményei, tényállás Az ifjú házasok – mint építtetők – szülői segítséggel zöld övezetben családi ház építéséhez fogtak. A kőműves munkákra – a pincetömb kiemeléssel együtt – a több mint 30 éves gyakorlattal rendelkező, építész technikusi képzettséggel rendelkező M. O. egyéni vállalkozó munkáltató kötött szerződést az építtetőkkel. M. O. gondoskodott a gépi földmunkák – pincetömb kiemelés – sávalapok kiásásának megszervezéséről. A földmunkák végzése közben megállapodott egy készbeton szállítással foglalkozó vállalkozóval a szállítás ütemezéséről. A földmunkák és a szükséges zsaluzat elkészültét követően M. O. értesítette R. Á. szállítmányozót, hogy a szállítás megkezdhető. Az első fuvar előtt a helyszínen egyeztetve kijelölték a munkaterület felett átívelő 20 kV-os nagy feszültségű villamos szabadvezeték alatt a betonpumpa majdani helyét, ahonnan a gödör minden pontját el lehetett érni. A baleset napján az építési munkaterületen 6 fő munkavállaló kezdte a pincegödör aljzatbetonozását. Kb. 08:00 órától kezdték meg a betonozást, mely munkavégzés során a mobil hidraulikus betonszivattyú a gödör fölött átívelő 20 kV-os feszültségű villamos vezeték alatt állva adagolta a betont. A szállítmányozó – aki a gépkezelői teendőket is ellátta – a mixerkocsiból kiszállva, a kocsi mellől irányította a gémet. A munkagödörben a betonpumpa tömlőjét

U. Z. tartotta és irányította. A munkavégzés során a betonpumpa gémje a villamos szabadvezetéket oly mértékben megközelítette, hogy villamos átívelés során a gém, illetve a csőrendszer feszültség alá került, melynek következtében a betonpumpa tömlőjét irányító U. Z. halálos kimenetelű áramütést szenvedett.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A balesetet, R. A. és a terítést végző munkavállalók egy időben észlelték. Azonnal leállították a beton adagolását. A segélykiáltásra a szerszámos konténerben tartózkodó M. O. kilépve látta, hogy alkalmazottja a földre rogyott, haladéktalanul értesítette a mentőket, majd a Rendőrséget. A Rendőrség ügyeletese – a területi megállapodás alapján – telefonon szólt a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőségnek.

3. A munkabaleset kivizsgálása A Rendőrség helyszínelői mintegy 15 percen belül az építési munkaterületre érkeztek. A Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője a rendőrségi helyszínelő után mintegy fél óra múlva ért a helyszínre. A munkáltató egyéni vállalkozó munkavédelmi szakembert nem foglalkoztatott, ezért a munkavédelmi felügyelő figyelemfelhívását követően ügyvédje segítségével – néhány órán belül – egy felsőfokú képesítésű munkavédelmi vállalkozóval kötött szerződést a halálos kimenetelű munkabaleset kivizsgálására.


A helyszínvázlat mellett fényképfelvételeket készítettek, rögzítették az elhunyt, a helyszínen tartózkodók – köztük természetesen az egyéni vállalkozó munkáltató és a szállítmányozó gépkezelő – adatait. A helyszíni körülmények rögzítése után azonnal megkezdték az építési tevékenységet irányító vállalkozó, szállítmányozó valamint a betonozást végző segédmunkások tanú kénti meghallgatását.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. A személyi tényezők A munkáltatónál U. Z. segédmunkásként – a FEOR’08 szerint 9329 egyéb egyszerű építőipari foglalkozásúként – volt foglalkoztatva. Munkaszerződése határozatlan időre szólt, bérezése minimálbér szerinti volt. A munkába állás napján részt vett a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton és alkalmasnak találták a munkavégzésre. Munkavédelmi oktatásban is részesült. A sérült – egyéni vállalkozó munkáltatója szerint – nem először végzett ilyen jellegű munkát. A mixerkocsi sofőrje a betonpumpa kezelésben rutinnal és gyakorlattal rendelkezett 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató munkabiztonsági szakembert nem foglalkoztatott a kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz juttatási rend nem készült, nem került meghatározásra az egyéni védőeszközök köre. A munkáltató saját szakmai ismeretei alapján védősisakot, kesztyűt, gumicsizmát biztosított a munkavállalóinak. A munkáltató figyelmen kívül hagyta az Mvt. vonatkozó előírásait. „Mvt. 42. § A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében… b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni;” 4.3. Munkaeszköz Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy TWINSTAR 3Z24 típusú [3 gémtagú, Z gémnyílás módú, –13,7 m vízszint alá nyúlású, max. 24 m függőleges gémkinyúlású, és 73 m3/h pumpaszállítási teljesítményű] pumpa-mixert két esztendeje vásárolta R. A. Karbantartása, szervizelése – a gépkönyv szerint – rendszeresen megtörtén. Próbaüzemeltetés szerint a kezelőszervekkel tévesztés nélkül irányítható volt a gém horizontális és vertikális mozgása. 4.4. Munkakörnyezet A baleset időpontjában + 25 °C volt a levegő hőmérséklete, napsütéses, felhőmentes idő volt, jó látási körülményekkel.

A munkagödör 12 × 10,2 m volt, mélysége a telek lejtése viszonyai miatt 2,5–3,4 m között változott. A munkagödör oldalai függőleges partfallal voltak kialakítva, amelyek egy esetleges földomlást megakadályozó dúcolattal nem voltak ellátva. A munkaterületre az építési folyamatok során a magas feszültségű szabadvezetékek közelében végzett munka veszélyeinek kiküszöbölésére biztonsági és egészségvédelmi terv nem készült. Az áttört gerincű 12 m magasságú vasbeton oszlopokra szerelt 20 kV-os villamos szabadvezeték talajsíktól mért magassága a baleset helyszínén 8,5 m volt (min táv. 6,5 m). 4.5. Egyéb dokumentációk Munkahelyi kockázatértékelést nem végeztek. A talaj szerkezetéről talajmechanikai vizsgálat nem állt rendelkezésre. A munkaterületre az építési folyamatok során a magas feszültségű szabadvezetékek közelében végzett munka veszélyeinek kiküszöbölésére biztonsági és egészségvédelmi terv nem készült.

5. A tevékenységgel összefüggő megállapítások 5.1. Munkáltató Az egyéni vállalkozó munkáltató és a mixer tulajdonosa kezelője) figyelmen kívül hagyta a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet előírásait. „5. § (1) A villamos berendezés biztonsági övezetét érintő tevékenységhez szükséges az üzemben tartóhoz írt előzetes írásbeli hozzájárulás iránti igénylés. A hozzájárulás iránti igénylés az alábbiakat tartalmazza: a) építmények, új villamos berendezés létesítése esetén a helyrajzi szám és az építmény befoglaló vagy magassági méretrajza a megközelített vezeték feltüntetésével, b) átmeneti (egyszeri) tevékenység esetében az útvonal vagy helyszín meghatározása és a megközelítés várható időpontja vagy időtartama, a tevékenység leírása, c) anyagok tárolása esetén az anyag meghatározása, a tárolás tervezett időtartama, elhelyezési módja és – szükség esetén – a tervezett biztonsági intézkedések, továbbá a befoglaló méretek, d) a terepszint megemelése esetén a tereprendezéssel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi száma és a tervezett feltöltés magassági pontjai, valamint a megközelített vezeték (oszlop, tartószerkezet) feltüntetését, e) nyílt árok vagy gödör létesítése esetén a tereprendezéssel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi száma és a tervezett mélyítés paraméterei, valamint a megközelített vezeték (oszlop, tartószerkezet) feltüntetését. (2) Az üzemben tartó a hozzájáruló nyilatkozat kiadását abban az esetben tagadhatja meg, ha


a) az igénylés nem rögzíti egyértelműen, hogy a tevékenység, amelyhez a hozzájárulást kérik, milyen feltételek és határok között történik, b) a hozzájárulás kiadásával az üzemben tartó jogszabályt vagy hatósági előírást szegne meg, c) a hozzájárulás kiadásával a környezet számára bármilyen veszélyhelyzetet teremtene vagy a hozzájárulást kérő kerülhetne veszélyhelyzetbe, d) az üzemben tartó megállapítja, hogy az esetleges veszélyhelyzetet más eszközzel nem lehet elkerülni, megszüntetni. (3) Az üzemben tartó a nyilatkozatában meghatározhatja, hogy az adott körülmények között várható veszélyeket milyen ésszerű módon lehet megszüntetni. Amennyiben a veszélyek megszüntetésének költségeit a hozzájárulást kérő biztosítja, a veszélyeztetés okának megszüntetését követően az üzemben tartó a hozzájáruló nyilatkozat kiadását nem tagadhatja meg. A veszélyeztetés okának megszüntetését az üzemben tartó jogosult ellenőrizni. (4) A hozzájárulás (2) bekezdés szerinti megtagadásának okait az üzemben tartó köteles megindokolni.” „6. § (1) Föld feletti vezeték – ideértve a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezést is az a) pont af ) alpontjában és a b) pontban foglalt eltéréssel – biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért, következő távolságokra lévő függőleges síkokig terjed: a) föld feletti szabadvezeték esetében: aa) 500 kV-ot meghaladó névleges feszültségszint felett 40 méter, ab) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 28 méter, ac) 200 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 18 méter, ad) 35 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 13 méter, ae) 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter, af ) legfeljebb 1 kV névleges feszültségszintig 1 méter, a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter, b) föld feletti szigetelt vezeték és univerzális kábel esetében 0,5 méter, a szigetelt vezeték és univerzális kábel tartószerkezetén

(oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter, c) föld feletti burkolt vezeték esetében legfeljebb 25 kV névleges feszültségszintig 2,5 méter és 1,25 méter a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vagy a különleges biztonságra vonatkozó előírásoknak megtartásával létesült, d) föld feletti vezeték végpontján a biztonsági övezet a végponttól vízszintesen minden irányban mért, a feszültségszinttől függően az a), b) és c) pontban meghatározott távolságokra lévő függőleges síkokig is kiterjed.” 5.2. Balesetet szenvedett munkavállaló A betonpumpa tömlőt irányító, balesetet szenvedett U. Z. munkavállaló tevékenysége nem volt befolyással a baleset bekövetkezésére.

6. A munkabaleset okláncolata • a pincegödör alapbetonozása, • a TWINSTAR 3Z24 típusú betonmixer villamos szabadvezeték alá történő telepítése, • a gémszerkezet a mozgatásakor a 20 kV-os villamos szabadvezeték veszélyes övezetébe került, • átívelés miatt a gémszerkezet feszültség alá került, • halálos áramütés.

7. A munkáltató intézkedései a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • • • •

a munkabaleset tanulságainak széleskörű ismertetése, a kockázatértékelés elkészíttetése, az egyéni védőeszköz juttatási rend meghatározása, a hiányosságok megszüntetésére intézkedési terv készítése.

8. A Munkavédelmi Felügyelőség intézkedései • • • •

a tevékenység felfüggesztése, a munkahelyi kockázatértékelés kiegészítésére, egyéni védőeszköz juttatási rend kiegészítésére, munkavédelmi bírság kiszabása a jogszabálysértő üzemeltetés, szakszerűtlen karbantartás miatt.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának kitöltése

(A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013.07.02-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével)


Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Kérdés Kinek kell bejelentenie a közfoglalkoztatottak balesetét? Válasz Az tekinthető munkáltatónak munkavédelmi szempontból, aki az Mvt. 87. § 8. pontjában foglaltak szerint munkáltatónak minősül. A munkáltató (foglalkoztató) köteles a munkabaleset kivizsgálására és a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésére az Mvt. 64. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján. Amennyiben a közfoglalkoztatott felnőttképzésben vesz részt, de képzését nem a foglalkoztatója szervezi, nem ő kötelezi a közfoglalkoztatottat a képzésen való részvételre (tehát nincs ráhatása, hogy mikor, hol, milyen képzésen és képzési időben vegyen részt a közfoglalkoztatott) és e képzés elméleti képzésben való részvételt jelent, úgy e képzés során bekövetkező baleset nem tekintendő munkabalesetnek. Az Mvt. 87. § 8. és 9. pontjaiban foglalt értelmező rendelkezéseknek megfelelően a képzés keretében gyakorlati oktatást végző szervezetet munkáltatónak kell tekinteni, és az e képzés során bekövetkezett munkabalesetek kivizsgálására e szervezet köteles. Kérdés Az egyen komponensekből felépülő, de eltérő acélszerkezetű híddaruk egy terméknek minősülnek és elég rá egy vizsgálatra hivatkozó tanúsítás? Egyáltalán az ipari híddaruk veszélyes gépnek minősülnek-e? Az 5/1993 MüM rendelet szerint a helyszíni szerelésű daruk minősülnek veszélyes gépnek. Azonban nem világos hogy ez alá a helyszínen többször összeszerelt toronydaruk tartoznak, vagy csak az egyszer telepített ipari híddaruk is? Válasz A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény (Mvt.) 21. § (2) szerint veszélyes munkaeszköznek minősül: • az Mvt. 87. § 11. pontja alapján minősített, • az 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet 1/a és 1/b mellékletében felsorolt, • valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközök. Az 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet 1/a 17. sorszám szerint a „gépi hajtású daruk és futómacskák” a 19. sorszám szerint a „villamos emelődobok” veszélyes munkaeszköznek minősülnek. Ezeket a munkaeszközöknél el kell végezni a munkavédelmi üzembe helyezést, amelynek feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. (Mvt. 21. § (3) Az Mvt. 21. § (5) bekezdése a következőt mondja ki: „(5) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz megfelelőségvizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv.”

Az 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet 1/b sz. melléklete felsorolja az Mvt. 21. § (5) alá tartozó munkaeszközöket, 1. sorszám alatt „helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású darut” hozza. Mindezek alapján kérdésére kimondható, hogy: • a munkavédelmi szempontú üzembe helyezést minden gépi hajtású darunál, futómacskánál, villamos emelődobnál, el kell végezni, • az egyszer telepített ipari híddaruk valamint a helyszínen összeszerelt toronydaruk is veszélyes munkaeszköznek minősülnek. Kérdéséhez nem tartozik hozzá közvetlenül, de meg kell jegyezni, hogy az Mvt. 23. § (1) alapján a 21. § (2) alá tartozó veszélyes munkaeszközt időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni, valamint azokat a munkaeszközöket is, amelyek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy a használati dokumentáció előírja. Kérdés Alvállalkozók alkalmazása esetén milyen munkavédelmi feladatokat kell a megbízó (alkalmazó) cégnek az alvállalkozókkal kapcsolatban ellátnia? Válasz Kérdésére pontos választ az alvállalkozói munkáltatás körülményeinek részletesebb ismerete birtokában lehetne adni. A munkavédelmi feladatok ellátásának felelősségét jelentősen befolyásolják pl. a következők: • a vállalkozási szerződésben, egyéb kapcsolódó dokumentációban leírtak, • a munkairányítás kinek a feladata, • a megrendelő által átadott munkaterület mennyire elhatárolható, biztosítható-e biztonsági szempontból történő egyértelmű elhatárolása az üzemi területtől, • az átadott munkaterületen üzemi tevékenységet folytatnak-e a vállalkozói munkavégzés alatt, • a vállalkozói munka végzésének disszonanciái okozhatnak-e üzemzavart vagy egyéb veszélyeztetést a megrendelő tevékenységében, • az alvállalkozó végez-e olyan speciális feladatot, amely jelentősen befolyásolhatja a megrendelő munkavállalóinak biztonságát, kihatással lehet a munkafolyamatokra, a termelési tevékenységre, stb. • a munkaterület megközelítése, kommunális és energia ellátása befolyásolja-e az üzemi tevékenységet, • az alvállalkozói tevékenység biztonsági feltételeinek megteremtése, biztosítása mennyiben függ, van kapcsolatban a megrendelő tevékenységével, • a vállalkozók száma, illetve az alvállalkozói lánc bonyolultsága stb. A felsorolásból is látszik, hogy nem lehet egyértelműen meghatározni azokat a feladatokat, amelyeket a biztonságos munkavégzés érdekében a megrendelőnek kell ellátnia. Az Mvt. illetve egyéb jogszabályok meghatározzák a munkáltatók munkavédelmi feladatait a munkáltatás biztonságával kapcsolatban, azonban – pl. megrendelő-alvállalkozó kapcsolatában – jogszabályi szinten felelőseit nem nevesíti.


Az Mvt. 55. § (1) szerint pl. a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló: „b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor (…) elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat, információkat.” Az Mvt. illetve egyéb jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy az oktatást vállalkozók, alvállalkozók („vendégmunkások”) foglalkoztatása esetén konkrétan kinek kell biztosítani, azonban megjelöli azt a kört, akik a tevékenység összehangolásáért felelősséggel tartozhatnak. Kimondja azt, hogy szerződési szabályozás hiányában az összehangolási kötelezettség teljesítéséért végső soron az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik. Az Mvt. előírásaiból azonban következik, hogy a tevékenység összehangolása keretében: • az alvállalkozókat ki kell oktatni a munkakörnyezet, a munkavégzésből eredő kockázatokra és a védekezés módjára, • az ismereteket oktatás keretében kell biztosítani. • valamint, hogy célszerű a tevékenység összehangolásáért felelős személyt, szervezetet már a vállalkozási szerződésben megjelölni, kitérve arra, hogy az oktatási kötelezettség teljesítése kinek a feladata. A kialakult, illetve elfogadott gyakorlat, amelyet célszerű a vállalkozási szerződésben – vagy külön mellékletben – rögzíteni: • fővállalkozó esetén a munkaterület, munkakörnyezet kockázatairól a fővállalkozó kijelölt munkavállalóját (munkavezetőjét) dokumentáltan oktatni, és kikötni, hogy a további vállalkozók illetve alvállalkozóik oktatás a fővállalkozó feladata, • több vállalkozó esetén a vállalkozók kijelölt munkavállalóit (munkavezetőit) dokumentáltan oktatni, és kikötni, hogy alvállalkozóik oktatás az ő feladatuk, • mindkét esetben kihangsúlyozni, hogy az oktatások csak a munkakörnyezet, a munkaterület kockázataira, az üzemi tevékenységből eredő kockázatokra, biztonsági követelményekre terjed ki, nem érintik a konkrét vállalkozói tevékenység szakmai és biztonsági kockázatait, így nem pótolja az Mvt. előírásaiból következő, munkavállalókat érintő munkáltatói oktatást. Nem célszerű a munkavédelmi oktatás biztosítását teljes mértékben a megrendelő hatáskörébe vonni, mert a vállalkozók, alvállalkozók újfelvételes, a munkaterületen időközben odavezényelt munkavállalóinak oktatása nehezen kezelhető, szinte biztos, hogy elmaradások jelentkeznek. Ki kell hangsúlyozni, hogy az előbb javasoltaktól eltérően is lehet a problémát kezelni pl. kis vállalkozói létszám esetén: • a biztonsági ismeretek oktatását teljes mértékben a megrendelő végzi, • a szükséges ismereteket írásban adja át a vállalkozónak.

Gyakorta alkalmazott módszer, hogy a vállalkozási szerződés mellékletét képező mellékletben a megrendelő írásban részletesen meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket a vállalkozónak be kell tartania. Mindenképpen olyan megoldást célszerű alkalmazni, amely egyértelműen meghatározza: • a vállalkozók, munkavállalóik oktatásának felelősségét, módját, kimutathatóságát, • egyértelművé teszi az oktatások elmaradásának felelős ségét, • legjobban biztosítja a – jogszabályi követelményeknek megfelelő – végrehajtást. Az előbbi példa is bizonyítja, hogy nagyon fontos a munkavédelmi kötelezettségek számbavétele, és egyértelmű feladatelhatárolása, mert ez adott esetben a felelősség egyértelmű megállapítását teszi lehetővé. A gyakorlatban ezeket a kérdéseket a megbízási szerződésekben, illetve a szerződések mellékletétben (munkavédelmi mellékletben) célszerű egyértelműen meghatározni. Célszerű meghatározni, illetve írásban rögzíteni pl. • a telephelyre való bejelentkezés módját, esetleg idejét, • a munkaterület megközelítésének módját, ha nem az általános közlekedési útvonalba esik, vagy olyan helyen vezet át, ahol pl. mozgó járművek, gépek találhatók, amennyiben szükséges járművel való megközelítés útvonalát, • a munkaterület határait, energiai és kommunális rendszerek csatlakozási pontjait, igénybevételének szabályait, • az alvállalkozó kioktatásának módjától, az alvállalkozó további oktatásának kötelezettségét az előbbiekben ismertetett rendező elvek szerint, • az alvállalkozó olyan nyilatkozatát, hogy a vállalkozási munkavégzésre megfelelő szakmai felkészültséggel, jogosultsággal rendelkezik, (a munkavállalók alkalmasságának, szakmai felkészültségének, esetleges kezelői jogosítványainak megléte, biztosítása, dokumentumainak helyszínen tartása az alvállalkozó feladata) • egyéni védőeszközök biztosítása az alvállalkozó feladata, de megállapodás alapján a megrendelő is biztosíthatja, pl. speciális védőeszközöket, • a munkairányítás módját, ha a megrendelő az alvállalkozói munka végzésében ellát valamilyen irányítási feladatot, • a megrendelő eszközeinek, infrastruktúrájának használatát, szabályait, • vészhelyzeti információk, jelzések kezelésének módját szükséges teendőket, • a megrendelő ellenőrzési jogosultságát, a megállapítások kezelésének módját, • a megrendelő és vállalkozó konkrétan meghatározott alkalmazottját, akik felelősek a munkavégzés biztonságának előbbiekben példaként felsorolt feladatainak teljesítésében, megfelelő joggal és hatáskörrel rendelkeznek. Természetesen a felsorolás nem teljes körű – a munkakörnyezet, az alvállalkozói munka kockázatai további olyan aspektust vethet fel, amelyeket írásban célszerű rögzíteni.


Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciá lis gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

A szolgáltatásunkról részletesebben a www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail címre!

A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XII. évfolyam, hetedik szám, 2014. július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.


Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! j ú l i u s XII. évfolyam 7. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság

Recommend Documents