Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! m á j u s XII. évfolyam 5. szám. Szakmai folyóirat. Olvasóink kérdezték

E -Mu nkavé dele m Szakmai folyóirat

2 0 14 . m á j u s

X I I. é v fo l ya m 5. s z á m

Munkabiztonság 25/2014. (III. 21.) BM rendelet a kéményseprőipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe lépett rendelkezés szerint: A kéményseprő-ipari közszolgáltatóknak az égéstermék-elvezetők ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását évente 1 alkalommal kell elvégezni. Ez alól kivétel, ha • ha az égéstermék-elvezető járatában és tartozékainál az égéstermék lerakódás mértéke ezt indokolja, akkor az előírtnál gyakoribb ellenőrzés és tisztítás szükséges. Ennek szükségességét és gyakoriságát a közszolgáltató állapítja meg és erről az ingatlan használóját írásban tájékoztatja, • az időlegesen használt ingatlanok esetében a sormunkában meghatározott feladatokat a közszolgáltató négyévenként végzi. Ha az égéstermék-elvezető járatában és tartozékainál az égéstermék lerakódás mértéke ennél gyakoribb ellenőrzést és tisztítást tesz szükségessé, erről a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosát írásban tájékoztatja. A jogszabály szerint időlegesen használt ingatlannak minősül a beépítésre nem szánt területen vagy a beépítésre szánt területek közül a hétvégi házas területen fekvő olyan ingatlan, amelyen lakóhelyet vagy tartózkodási helyet nem létesítettek, szálláshely szolgáltatási tevékenységet nem folytatnak, és az ingatlanban életvitelszerűen nem tartózkodik senki. A tulajdonos a közszolgáltató részére írásban bejelentést tehet arról, hogy ingatlana időlegesen használt ingatlan. A bejelentést követő 15. naptól a közszolgáltató a következők szerint jár el: • a közszolgáltató az időlegesen használt ingatlanok esetében az ellenőrzés esedékességéről az adott év első negyedévében az ingatlan tulajdonosát írásban tájékoztatja. • ha az időlegesen használt ingatlan tulajdonosa a megrendelési kötelezettségének az év folyamán nem tesz eleget, a közszolgáltató értesíti a tűzvédelmi hatóságot. Az időlegesen használt ingatlanok esetében a sormunkában meghatározott feladatokat a közszolgáltató négyévenként végzi. Ha az égéstermék-elvezető járatában és tartozékainál az égéstermék lerakódás mértéke ennél gyakoribb ellenőrzést és tisztítást tesz szükségessé, erről a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosát írásban tájékoztatja.

Tartalom Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2014. április 26.

Munkabiztonság

• 25/2014. (III. 21.) BM rendelet a kéményseprőipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról • 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet a kötelező jótállásról szóló Korm. rendeletek módosításáról • 118/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet a gáz csatlakozóvezetékek és a felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság kijelöléséről • 29/2014. (IV. 3.) BM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos mulasztások bejelentésének eljárási szabályairól

Rövid hírek, tájékoztatók

• Budapest Főváros Kormányhivatala Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének közleménye • Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2014. március 27-ei plenáris üléséről • Magyarországon is elindult az Európai Unió „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kétéves kampány

Megjelent jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai Olvasóink kérdezték

Tisztelt Előfizetőnk!

Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás elérhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap Jelszó: mvt201404 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 4 . m á j u s , X I I . é v f o l y a m 5 . s z á m

97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet a kötelező jótállásról szóló Korm. rendeletek módosításáról A 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet módosítja: • az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletet, • a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendeletet, • az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendeletet. A lényegesebb módosítások a következők. A 43. sz. Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet alapján a tartós fogyasztási cikkekre továbbra is egy év jótállás jár, de a rendelet hangsúlyozza, hogy a határidő jogvesztő, lejártával a jótállás mindenképpen megszűnik. A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti. A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén – vagy ha a vásárló nem tudja bemutatni a jótállási jegyet – a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek. A jótállási jegyre a jövőben rá kell nyomtatni azt is, hogy jogvita esetén a vásárló a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez fordulhat. A lakásokkal kapcsolatos jótállás úgy módosul, hogy az épületszerkezetekre a vállalkozó által eddig kötelezően vállalt 3 éves jótállás differenciálódik. Továbbra is az eddigi 3 év a jótállás például az ereszcsatornára, a tűzhelyre és a bojlerre. A tetőfedőanyagokra, válaszfalakra és ajtókra, ablakokra viszont 5 év jótállást kell vállalni. Ennél is hos�szabb, 10 év a jótállás az alapokra, a teherhordó falakra és a kéményekre. A jótállás időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számít. A jogszabály 1– 4. sz. mellékletei tételesen felsorolják az egyes jótállási időbe sorolt épületszerkezeteket. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ha a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt – a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben rögzített – javító-karbantartó szolgáltatás díja az áfa és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozást jótállási kötelezettség terheli. (pl. lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások, háztartási gépek és készülékek javítása stb.) A jótállás időtartama hat hónap. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy – ha az üzembe helyezést a vállalkozás végzi – az üzembe helyezés napjával kezdődik. A vállalkozás a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni. A vállalkozás a szolgáltatás díjának átvételekor vagy a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor jótállási jegyet köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület honlapján a jótállás fogalmának magyarázata a következő: „Ha a szolgáltatott dolog minőségileg hibás, az szerződésszegést jelent és a hibás teljesítés következményeit, a szavatossági, a jótállási igényeket vonja maga után. A szavatosság és a jótállás minőségvédelmi eszközök, mindkettő a kötelezett (eladó) helytállását jelenti arra nézve, hogy a termék vagy a szolgáltatás megfelel a törvényi, illetőleg a szerződéses követelményeknek.”

118/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet a gáz csatlakozóvezetékek és a felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság kijelöléséről A Kormány a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóságként az ingatlan fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget jelölte ki.

29/2014. (IV. 3.) BM rendelet a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos mulasztások bejelentésének eljárási szabályairól A rendelet hatálya a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések felülvizsgálatával összefüggő tevékenységekre, az e tevékenységeket végzőkre, valamint a felülvizsgálattal érintett ingatlantulajdonosokra és társasházakra terjed ki. Nem terjed ki a gázfelhasználó technológiák felülvizsgálatára.

2 2 0 1 4 . m á j u s , X I I . é v f o l y a m 5 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m

Hatósági eljárás szabályai Ha az ingatlantulajdonos vagy a társasház a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 1. melléklete szerinti jegyzőkönyvben szereplő megállapításokat, vagy a hibák kijavításának szükségességét vitatja, a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül, az 1. mellékletben meghatározott kérelem benyújtásával eljárást kezdeményezhet az ingatlan fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnél (a továbbiakban: hatóság) a műszaki-biztonsági felülvizsgálat megállapításainak felülvizsgálata céljából. A kérelemhez csatolni kell az NGM rendelet 1. melléklete szerinti jegyzőkönyv másolati példányát, valamint igazolni kell az eljárási illeték megfizetését. A hatóság az általa kirendelt szakértő szakvéleménye és a műszaki-biztonsági felülvizsgálat során felvett jegyzőkönyv alapján dönt a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági szempontból való megfelelőségéről. A hatóság határozatában: • megállapítja, hogy a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági szempontból megfelelőek, és kötelezi a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PB-gáz-szolgáltatót, hogy a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések ismételt üzembe helyezésére a határozat kézhezvételét követő munkanapon intézkedjen, vagy • kötelezi az ingatlantulajdonost vagy a társasházat a hibák NGM rendeletben meghatározott határidőben történő kijavítására. Ha az ingatlantulajdonos vagy a társasház az NGM rendelet 1. melléklete szerinti jegyzőkönyvben szereplő megállapí tásokat és a hibák kijavításának szükségességét nem vitatta, a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz-szol gáltató a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatának ismételt elvégzésével a hibák kijavítását, legkésőbb a hiba kijavítására nyitva álló határidő leteltét követő 30 napon belül helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, egyben az NGM rendelet 1. melléklete szerinti jegyzőkönyvet veszi fel. Ha a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gázszolgáltató az ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlantulajdonos vagy a társasház a hibák kijavítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, azt 15 napon belül a hatóságnak bejelenti. A hatóság az ingatlantulajdonost vagy a társasházat kötelezi a hibák kijavítására. Eljárási határidők Ha a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gázszolgáltató a gáz csatlakozóvezetéket vagy felhasználói berendezést üzemen kívül helyezte, a hatóságra vonatkozó általános ügyintézési határidő 15 nap.

Ha a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gázszolgáltató a gáz csatlakozóvezetéket vagy felhasználói berendezést: • gyermekek átmeneti gondozásának helyén, gyermekek vagy családok átmeneti otthonában, gyermekotthonban, különleges gyermekotthonban, • fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményben, vagy • személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást biztosító bentlakásos szociális intézményben helyezte üzemen kívül, a hatóság a kérelem beérkezését követő 24 órán belül hozza meg határozatát.

Rövid hírek, tájékoztatók Budapest Főváros Kormányhivatala Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének közleménye A Budapest Főváros Kormányhivatala Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv 1035 Budapest, Váradi u. 15. szám alá költözött. Személyes ügyintézésre és irat benyújtásra 2014. április 28-tól van lehetőség az új cím alatti épületben. A panaszok és közérdekű bejelentések telefonon történő fogadására szintén 2014. április 28-tól a 06 1 3233 600-as telefonszám szolgál. E-mail cím: [email protected])

Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának közérdekű közleménye „Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságára (továbbiakban: MMI) eljuttatott állampolgári tájékoztatás szerint az alábbi „Értesítés” érkezett egy szervezethez. Felhívom mindenki figyelmét arra, hogy a dokumentum nem az MMI-től származik, az MMI soha nem folytat le az „Értesítésben” leírtak szerinti helyszíni ellenőrzéseket. A munkaügyi és/vagy munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzését a fővárosi/megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei végzik, az ellenőrzés megkezdésekor felügyelői igazolvánnyal igazolják magukat a kormánytisztviselők. Az ellenőrzésről előzetes ellenőrzést nem küldenek a munkáltatóknak, kivéve a munkavédelmi felügyelőségek által lefolytatott komplex ellenőrzéseket. Ez utóbbi esetben hivatalos fejléccel, lábléccel, iktatószámmal, bélyegzővel, megfelelő jogszabályi hivatkozással ellátott, kiadmányozott leiratban kerül sor a munkáltató tájékoztatására.” A tájékoztatás az MMI honlapján olvasható. 3

E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 4 . m á j u s , X I I . é v f o l y a m 5 . s z á m

Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2014. március 27-ei plenáris üléséről

ven százaléka véli úgy, hogy saját munkahelyén nem kezelik megfelelően a szorongás problémáját.

A honlapon megjelentek szerint a Munkavédelmi Bizottság, amely a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 78. § rendelkezése alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetés legmagasabb fóruma – a munkavállalók, a munkáltatók érdek-képviseleti szervezetei és a Kormány képviselőinek részvételével – ez évi első plenáris ülésén: • tájékoztatás hangzott el az Mvt. érintő módosítástervezetekről, • a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal és Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága Munkavédelmi Információs Szolgálatának 2013. évi tevékenységéről szóló jelentés megtárgyalásra került, • elhangzott, hogy a Munkavédelmi Hatóság létrejöttének 30. évfordulója kapcsán, 2014. szeptember közepén – várhatóan szeptember 24-25-én – nemzetközi konferencia, szakmai tanácskozás kerül megrendezésre. • a Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztályának vezetője tájékoztatta a Bizottságot, hogy a hatóság dolgozik egy átfogó, a kockázatértékelésre vonatkozó új útmutató kidolgozásán.

Az egészséges munkahelyek kampány 2014-2015 célkitűzése bemutatni, hogy ugyanolyan logikus és szisztematikus módon lehet kezelni a pszichoszociális kockázatokat, mint az egyéb munkavédelmi veszélyeket. A kampány áprilisban elindult.

Magyarországon is elindult az Európai Unió „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kétéves kampány

Jogszabályok

A munkahelyi stressz leggyakoribb oka a munkahelyi átszervezés, illetve a munkahely megőrzésével kapcsolatos bizonytalanság – derült ki egy friss európai statisztika felmérésből, amelyet ahhoz kapcsolódóan végeztek el, hogy az Európai Bizottság két éven át tartó átfogó kampányt indított a munkahelyi stressz okozta problémák jobb kezelésére. Az Európai Munkabiztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által végzett felmérés során: • a válaszadók 72 százaléka jelölte meg a munkahelyi szorongás kiváltó tényezőjeként az átszervezés, illetve a munkahely megőrzésével kapcsolatos bizonytalanságot, • a túlzott mértékű munkaterheket és a túl hosszú munkaidőt 66 százalék minősítette stresszforrásnak, • a munkahelyi megaláztatásokat, illetve zaklatást pedig 59 százalék. Maga a munkahelyi stressz a statisztikák szerint a munkaidő-kiesés 50-60 százalékánál kimutatható a háttérben, ami egybecseng azzal az adattal, hogy a megkérdezett alkalmazottak 51 százaléka szerint mindennapos jelenségnek tekinthető a munkával kapcsolatos szorongás, feszült lelkiállapot. Európában a munkahelyi stressz az előfordulási arányokat tekintve a második leggyakoribb munkával kapcsolatos egészségügyi probléma a váz- és izomrendszeri rendellenességek után. A felmérés szerint az európai válaszadók negy-

A kampány fő célja: • hogy felhívja a figyelmet az egyre nagyobb problémát jelentő, a munkához kapcsolódó stresszre és a pszicho szociális kockázatokra, • biztosítsa és elősegítse a gyakorlati eszközök és útmutató alkalmazását a pszichoszociális kockázatok és a stressz kezelésére, • kiemelje azokat a pozitív hatásokat, amelyek a pszicho szociális kockázatok és a stressz kezelése gyakorol a munkahelyen, beleértve az üzleti szempontokat is. Két éven át szerte Európában több száz szervezet bevonásával tanfolyamokat, konferenciákat, szakmai műhelyrendezvényeket tartanak, és a téma iránti érdeklődést poszter-, film-, illetve fotópályázatokkal, kvízműsorokkal is igyekeznek felkelteni.

Megjelent jogszabályok 23/2014. (III. 27.) EMMI rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 03. 28., 2014. 09. 01. 14/2014. (III. 31.) NGM rendelet a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól Hatályos: 2014. 04. 01., 2014. 05. 01. Hatálytalanítás: 10/2010. (IV. 15.) SZMM rendelet a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól 118/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet a gáz csatlakozóvezetékek és a felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság kijelöléséről Hatályos: 2014. 05. 03. 29/2014. (IV. 3.) BM rendelet a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos mulasztások bejelentésének eljárási szabályairól Hatályos: 2014. 05. 03. 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések mestervizsga követelményeiről szóló 8/2013. (III. 6.) NGM rendelet módosításáról


Hatályos: 2014. 04. 23. Módosítás: 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről 32/2014. (IV. 18.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2014. 04. 21., 2014. 05. 02., 2014. 05. 19., 2014. 10. 02. Módosítás: 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről Hatályos: 2014. 04. 21. 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról Hatályos: 2014. 05. 19. 38/2013. (V. 28.) EMMI rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet jogharmonizációs célú módosításáról Hatályos: 2014. 04. 21., 2014. 05. 02. 136/2014. (IV. 24.) Korm. rendelet az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Hatályos: 2014. 05. 02. Módosítás: 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 28/2014. (IV. 24.) KIM rendelet a közigazgatási és igazságügyi miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról Hatályos: 2014. 04. 25.

Szabványok Munkabiztonságot érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2014. áprilisi száma alapján FIGYELEM!

A zöld mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1. MSZ EN

349:1993+A1:2008

Gépek biztonsága. Legkisebb távolságok a testrészek összezúzódásának elkerüléséhez – Az MSZ EN 349:1993 helyett –

2. MSZ EN

1037:1995+A1:2008

Gépek biztonsága. A váratlan indítás megelőzése – Az MSZ EN 1037:1997 helyett –

3. MSZ EN

15090:2012

Tűzoltólábbeli – Az MSZ EN 15090:2006 helyett –

4.

MSZ EN ISO

20347:2012

Személyi védőeszköz. Munkalábbeli – Az MSZ EN ISO 20347:2008

5.

MSZ EN IEC

60884-2-4:2014

Csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló célokra. 2-4. rész: SELV-feszültségszintű csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok követelményei

6. MSZ EN

12811-4:2014

Építési segédszerkezetek. 4. rész: Védőtetők munkaállványokhoz. Kialakítási követelmények és tervezési eredmények

7. MSZ EN

15804:2012+A1:2014

Építmények fenntarthatósága. Környezetvédelmi terméknyilatkozat. Építési termékek kategóriáját meghatározó szabályok – Az MSZ EN 15804:2012 helyett –

8. MSZ EN

60204-31:2014

Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei. 31. rész: Varrógépek, varrógépegységek és varrógéprendszerek egyedi biztonsági és EMC előírásai – Az MSZ EN 60204-31:2001 helyett –


9. MSZ EN

60974-5:2014

Ívhegesztő berendezések. 5. rész: Huzalelőtolók – Az MSZ EN 60974-5:2008 helyett –

10. MSZ EN

61496-1:2014

Gépi berendezések biztonsága. Elektromosan érzékelő védőszerkezetek. 1. rész: Általános követelmények és vizsgálatok – Az MSZ EN 61496-1:2010 helyett –

11. MSZ EN

50123-3:2003/ A1:2014

Vasúti alkalmazások. Telepített berendezések. Egyenáramú kapcsolókészülékek. 3. rész: Belső téri egyenáramú szakaszolók, terhelésszakaszolók és földelőszakaszolók – Az MSZ EN 50123-3:2003 módosítása –

12. MSZ EN

50123-4:2003/ A1:2014

Vasúti alkalmazások. Telepített berendezések. Egyenáramú kapcsolókészülékek. 4. rész: Külső téri egyenáramú szakaszolók, terhelésszakaszolók és földelő- szakaszolók – Az MSZ EN 50123-4:2003 módosítása –

13. MSZ EN

50152-1:2012/ A1:2014

Vasúti alkalmazások. Telepített berendezések. Váltakozó áramú kapcsoló berendezések egyedi követelményei. 1. rész: 1 kV feletti névleges feszültségű egyfázisú megszakítók – Az MSZ EN 50152-1:2013 módosítása –

Visszavont nemzeti szabvány(ok)

A Szabványügyi Közlöny 2014. márciusi számában munkabiztonságot érintő szabványok a következők: • MSZ EN 1070:2000 Gépek biztonsága. Fogalom-meghatározások • MSZ EN 45002:1990 Vizsgálólaboratóriumok minősítésének általános feltételei • MSZ EN ISO 3767-3:1999 Traktorok, mezőgazdasági és erdészeti gépek, motoros pázsit- és kertművelő készülékek. A kezelőelemek és más kijelzők jelképei. 3. rész: Motoros pázsit- és kertművelő készülékek jelképei • MSZ EN ISO 3767-5:1999 Traktorok, mezőgazdasági és erdészeti gépek, motoros pázsit- és kertművelő készülékek. A kezelőelemek és más kijelzők jelképei. 5. rész: A hordozható erdészeti gépek jelképei • MSZ EN ISO 9000-1:1998 Minőségirányítási és minőségbiztosítási szabványok. 1. rész: Irányelvek a kiválasztáshoz és az alkalmazáshoz (ISO 9000-1:1994) • MSZ ISO 1999:1995 Akusztika. A munkahelyi zajhatás meghatározása és a zaj által okozott hallásromlás becslése • MSZ ISO 3864-1:2009 Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek. 1. rész: Munkahelyi és közterületi biztonsági jelek tervezési alapelvei • MSZ ISO 10286:1994 Gázpalackok. Fogalom-meghatározások

Egy munkabaleset tanulságai Szakszerűtlen javítás 1. A munkabaleset előzményei, tényállás Egy fémipari vállalkozás gépműhelyének ablakstukkói meglazultak, omladoztak, ezért annak kijavítása, a homlokzat tatarozása elengedhetetlenné vált. A közel negyven munkavállalót foglalkoztató M. Kft. – amely különböző épületdíszítő szakipari munkák, pl. épületszobrászat, épületbádogozás stb. elvégzésére szakosodott – szerződést kötött a fémipari vállalkozással a homlokzat tatarozási munkálatainak elvégzésére. Az M. Kft. épület szobrászati részlege – amelynek vezetője O. A. volt – kapta a megbízást a munkálatok elvégzésére. Első lépésként, a homlokzat átvizsgálása történt. Ezt követően, először az épület a közúti oldalán a meglazult stukkó, a feltáskásodott vakolat eltávolítását kellett elvégezni. A munkafolyamathoz a munkáltató az egyik – 12,5 m

emelőmagasságú „interLIFT/IR 125” típusú – kosaras felépítményű gépkocsiját biztosította. A személyemelő kosara két személy befogadására volt alkalmas. A baleset napján O. A. műszaki vezető határozta meg T. D. gépkocsivezető, K. L gépkezelő és I. R. segédmunkás munkáját. A személyemelő berendezés kezelésével K. L. volt megbízva, mivel ő rendelkezett a gép kezeléséhez jogosultsággal. I. R. a közterületen a forgalomirányítás volt a feladata. A telephelyről hét óra után néhány perccel érkeztek a munkaterületre. A gyalogjárda lezárását követően a gépkocsivezető és a gépkezelő belépett az emelőkosárba és azzal az ablakstukkó magasságába emelkedtek. T. D. és K. L. a személyemelő kosárban állva, ~7 m magasságban végezték munkájukat. A munkaidő megkezdése után mintegy másfél óra múlva az emelő berendezés személyemelő kosarának függőleges helyzetét szabályozó vezérlő rúd az emelő berendezés használata közben eltörött. A személyemelő kosár a talaj szintje felé a függőleges síktól mérve kb. 100 fokban lebillent, így a kosárban tartózkodó munkavállalók kiestek.


Az esés következtében T. D. fejsérülés szenvedett, mentővel történő kórházba szállítás követően elhunyt. K. L. többszörös töréssel járó, de nem életveszélyes sérüléseket szenvedett.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A balesetet – T. D. és K. L. lezuhanását – az irányítást végző segédmunkás I. R. észlelte. Azonnal értesítette a mentőket, majd O. A. műszaki vezetőt. A műszaki vezető haladéktalanul értesítette Rendőrséget. A Rendőrség ügyeletese – a területi megállapodás alapján – telefonon szólt a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőségnek. A Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője és a Rendőrség közel egy időben érkezett a helyszínre. A munkáltató munkavédelmi szakembert foglalkoztatott, aki ismerte az Mvt. 64. § (6) bekezdés szerinti azonnali bejelentési követelményt, azonban külföldi tartózkodása miatt ennek nem tudott eleget tenni! A munkáltató ügyvezetője „megfeledkezett” a bejelentésről.

3. A munkabaleset kivizsgálása A rendőrség helyszínelői mintegy 10 percen belül a helyszínre érkeztek, lehatárolták a baleset környezetét a zavartalan helyszínelés érdekében. A helyszínvázlat mellett fényképfelvételeket készítettek, rögzítették a műszaki vezető és a segédmunkás adatait. Időközben helyszínre érkezett a Kft. ügyvezetője is. Az Mvt. 87.§ 3. pontjában meghatározott súlyos munkabaleset kivizsgálását a munkáltató részéről a munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy csak két nappal később tudta megkezdeni. A felügyelő megkérte az ügyvezetőt, hogy gondoskodjon a különböző dokumentumok – személyi anyagok, kockázatértékelés, egyéni védőeszköz juttatási rend, stb. – megtekintésének lehetőségéről. A helyszíni körülmények rögzítése után azonnal megkezdték a műszaki vezető és a segédmunkás tanúnkénti meghallgatását.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők T. D. – akit a gépkocsi vezetésével is megbíztak – kőműves szakmunkás képesítéssel rendelkezett (FEOR 08 7511), kicsivel több, mint két éve foglalkoztatta a Kft. K. L. gépkezelő is két éve állt a Kft. munkavállalói körébe. Munkaszerződése szerin ő is kőműves szakmunkás képzettséggel rendelkezett és jogosult volt a személyemelő kezelésére is. A halálos sérüléssel járó munkabalesetet szenvedett T. D., az életveszélyes sérülést szenvedett K. L. munkaköri, szakmai, alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, „alkalmas” minősítést kaptak. A több mint öt éve foglalkoztatott segédmunkás I. R. a munkaköri alkalmassági orvosi időszakos vizsgálaton NEM VETT RÉSZT! A munkabaleset körülményeinek vizsgálata során a Rendőrség kezdeményezésére a tanúmeghallgatás előtt I. R.-nél

ellenőrizték a munkaképes állapotot, befolyásoltságot nem mutatott ki a műszer. A súlyos munkabalesetet szenvedett munkavállalónál az alkoholos befolyásoltság megállapítására igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot nem kezdeményeztek. A munkavállalók részére – a bemutatott dokumentáció szerint – a munkavédelmi oktatást a munkavédelmi szakember által összeállított program alapján a műszaki vezető megtartotta. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató munkabiztonsági szakembere elkészítette a kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz juttatási rendet, meghatározta az egyéni védőeszközök körét. Az egyéni védőeszköz juttatási rend azonban nem tartalmazta szükséges egyéni védőeszközöket a személyemelő berendezés használata esetén. Az egyéni védőeszközként biztosított ipari védősisak védelmi képessége nem volt megfelelő, mivel azt 1999 évben gyártották. A védőkesztyűt, láthatósági mellényt, orrmerevítős lábbelit a dolgozók használták is. „Mvt. 42. § A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében… b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni;” 4.3. Munkaeszköz Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy gépkocsira szerelt „interLIFT/IR 125” típusú kosaras személyemelőt a munkáltató több mint hat éve vásárolta és azóta üzemelteti. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján (emelőgép napló, vizsgálati jegyzőkönyvek, darukönyv) megállapít ható, hogy a kosaras személyemelő munkavédelmi üzembe helyezését a munkáltató nem végezte el és a gépet úgy üzemeltette. Üzembe helyezést megelőző vizsgálatról dokumentumot bemutatni nem tudott. A személyemelő berendezés időszakos munkabiztonsági vizsgálatát, a szerkezeti vizsgálatot a vásárlás óta egy alkalommal sem végezték el. A kosaras személyemelő a balesetet megelőzően meghibásodott. Az emelőkosár függőleges helyzetét biztosító rúd eltörött. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a törött alkatrészt egy villanyszerelő a baleset előtt öt nappal hegesztette meg a munkáltató telephelyén, a munkáltató munkaeszközével. A javítást végző munkavállaló O. A. munkahelyi vezetőt tájékoztatta a javításról. Megállapításra került az is, hogy a munkavállaló nem rendelkezett hegesztéshez, emelő berendezés javításhoz, karbantartáshoz megfelelő szakképesítéssel. A vizsgálat során az is megállapításra került, hogy az emelő berendezés tartószerkezetén, már többször végeztek szakszerűtlen javítást! A javítás ténye az emelőgép naplóba nem került bejegyzésre. 7


4.4. Munkakörnyezet A baleset időpontjában kb. 20 °C fok volt a levegő hőmérséklete, napsütéses, felhőmentes idő volt, jó látási körülményekkel. Szél sem befolyásolta a munkavégzést. 4.5. Egyéb dokumentációk Munkahelyi kockázatértékelésben nem vizsgálták a személyemelő berendezés használatának kockázatát, és a biztonságos használat érdekében szükséges intézkedéseket nem határozták meg.

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított szabálytalanságok 5.1. Munkáltató Nem gondoskodott a kosaras emelő berendezés, üzembe helyezéséről, az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi vizsgálatról, az időszakos munkabiztonsági felülvizsgálatról. Az emelő berendezés javításával nem szakképzett személyt bízott meg. Megsértette az Mvt. 21.§, és 23.§ előírásait: „Mvt. 21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés). (2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz. (3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. (4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.” „23. § (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szak-

irányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.” Megsértette a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) vonatkozó előírásait. „Az emelőgép üzemeltetője: 3.1. köteles gondoskodni a jelen szabályzatban, a vonatkozó nemzeti szabványokban, valamint az emelőgép dokumentáció ban foglaltak végrehajtásáról; 3.2. köteles az emelőgép, üzembe helyezéséről, a teherfüggesztő eszközök használatba vételéről, rendeltetésszerű használatáról, biztonságos állapotának megőrzéséről, az időszakos vizsgálatról és a karbantartás szakszerű és rendszeres elvégzéséről gondoskodni; 3.3. az emelőgép a teherfüggesztő eszköz minden, az e szabályzatban, illetőleg a nemzeti szabványok szerinti okmányát az emelőgép, illetőleg a teherfüggesztő eszköz kiselejtezéséig köteles megőrizni különösen: – az időszakos vizsgálatok eredményeit, dokumentálását, Az emelőgép karbantartója köteles: 4.1. az emelőgép eredeti (dokumentáció szerinti) vagy azzal egyenértékű biztonsági állapotát fenntartani. Vita esetén az egyenértékű biztonság megítélésére emelőgép szakértő jogosult; 4.2. a karbantartás vagy a javítás közben, vagy a megbontás eredményeként az általa felfedezett, az eddig rejtett olyan hibákról, amelyek az emelőgép biztonságos működését veszélyeztetik, haladéktalanul az üzemeltetőt írásban tájékoztatni; 4.3. a karbantartásra, a javításra olyan alkalmas helyet kijelölni vagy kijelöltetni, amely biztosítja a munka biztonságos végzését; 4.4. az emelőgép dokumentációjába (emelőgép napló, darukönyv) bejegyezni és tanúsítani a javítás utáni vizsgálat, a karbantartás, a javítás, illetve a darun végzett bármilyen tevékenység tényét, illetőleg ha szükségesnek ítéli, akkor a további működés letiltását, vagy a működést korlátozó feltételeket; 4.5. az üzemeltető részére átadni: – az egy műbizonylatú, folyamatosan felhasználható anyagok, részegységek (sodronykötél, acélszerkezeti anyagok, teherviselésben részt vevő kötőelemek stb.) bizonylatainak hiteles másolatait, – a karbantartással kapcsolatos dokumentumokat; 4.6. a karbantartási tevékenységet megfelelően bizonylatolni, különösen: – az elvégzett munkákat, – a munkák időpontját, – a felhasznált anyagokat, – a munkát végző(k) nevét, – az ellenőrzést végző(k) nevét.” „5.2. Emelőgép karbantartó Emelőgép karbantartását önállóan az a személy végezheti, aki – a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas,


– szakirányú szakmai képzettséggel (pl. lakatos vagy erősáramú végzettségű szakmunkás bizonyítvánnyal), – legalább 2 éves szakmai gyakorlattal, – az általa karbantartott emelőgéphez szükséges kategóriájú emelőgép kezelői jogosítvánnyal rendelkezik, ha az emelőgépet egyedül kezelő távollétében kell javítania.” „7.1. Az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok 7.1.1. Az emelőgép üzembe helyezésének feltétele a munkavédelmi üzembe helyezés. 7.1.2. 7.2. Időszakos vizsgálatok 7.2.1. A jelen szabályzat alkalmazásában időszakos vizsgálat – a vonatkozó szabványok szerint – az időszakos biztonsági felülvizsgálat, a szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat is, amelyek elvégzéséről vagy elvégeztetéséről – eltérő megállapodás hiányában – az emelőgép tulajdonosának kell gondoskodni. 7.2.2. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot legalább ötévenként, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor (pl. a kiszolgált technológia megváltozásakor) kell elvégezni, kivéve, ha a gyártó ennél rövidebb gyakoriságot ír elő. 7.2.3. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat alkalmával vizsgálni kell, hogy az emelőgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint az emelőgép biztonsági berendezései megfelelnek-e az üzembe helyezés időpontjában érvényes biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, eredeti funkciójának megfelelően üzemel-e, a környezetének jellemzői azonosak-e a tervezéskor és gyártáskor figyelembe vettekkel.” „7.2.10. Az emelőgép időszakos vizsgálatára emelőgép szakértő jogosult. Az emelőgép fővizsgálatára – kivéve az 1000 kgnál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető – és szerkezeti vizsgálatára emelőgép ügyintéző, csak a szerkezeti vizsgálatára emelőgép vizsgáló is jogosult.” 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A balesettel összefüggésbe az emelőkosarat működtető kezelő nem kifogásolta, hogy üzembe helyezés nélküli, időszakos vizsgálat nélküli, szakszerűtlenül javított, dokumentációval nem rendelkező munkaeszközt biztosított a munkáltató. Figyelmen kívül hagyta az EBSZ 11.1. előírását

„11.1. Az emelőgép műszak előtti karbantartását (gépápolását) a kezelője végzi a használati utasításban leírtak és az üzemeltető utasításai szerint”

6. A munkabaleset okláncolata • homlokzatjavítás ~ 7 m magasságban, • munkavégzéshez szakszerűtlenül javított „interLIFT/IR 125” típusú kosaras felépítményű gépkocsit biztosít a munkáltató, • az emelőkosár függőleges helyzetét biztosító rúd eltörött, • a kosár elbillent, • a benne tartózkodó munkavállaló a járósíkra zuhant, • halálos, ill. életveszélyes sérülés.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • a munkabaleset tanulságainak széleskörű ismertetése, • az „interLIFT/IR 125” típusú kosaras felépítményű gépkocsi szakszerű javíttatása, • a javítást követő üzembe helyezés elvégzése, • az egyéni védőeszköz juttatási rend kiegészíttetése, • a védelmi képességét elvesztett egyéni védőeszközök azonnali cseréje, • az orvosi vizsgálatokon való részvétel megkövetelése.

8. A Munkavédelmi Felügyelőség intézkedései • • • • • • • • •

a tevékenység felfüggesztése, munkahelyi kockázatértékelés kiegészítése egyéni védőeszköz juttatási rend kiegészítése az „interLIFT/IR 125” típusú kosaras személyemelő munkavédelmi üzembe helyezése, emelőgép napló előírás szerinti vezetése, időszakos vizsgálat elvégeztetésére és annak gépen történő jelölése, kosaras személyemelő előírás szerinti javításának biztosítása, a kosaras személyemelő üzemi csoportszámának előírás szerinti meghatározására kötelezés, munkavédelmi bírság kiszabása a jogszabálysértő üzemeltetés, szakszerűtlen karbantartás miatt. 9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának kitöltése Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság 2013.07.02-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével


Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Kérdés Milyen szabályai vannak a (földmunkát végző) alkalmai munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálatának? Válasz A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM) szabályozza az alkalmi munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjét. „16/A. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára a) a munkáltató vagy b) az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy kezdeményezésére kerül sor. A foglalkoztathatósági szakvélemény – a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével – nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.” Fentiek alapján az alkalmazás előtti orvosi vizsgálat szükségességét az alkalmi munkavállalók tevékenysége (földmunka) során jelen lévő kockázatok határozzák meg. Amennyiben a kockázatértékelés alapján a dolgozó a munkavégzés során egészségkárosító kockázatoknak, (pl.: zaj, rezgés, hőterhelés, legalább 1 hétig tartó meleg időjárási viszonyok között végzett munka stb.) van kitéve, az alkalmazás előtt az orvosi alkalmassági vizsgálatot a munkáltatót ellátó foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának szükséges elvégeznie. Ha a kockázatértékelés alapján a dolgozót jogszabályban (NM rendelet 3. számú melléklet) meghatározott egészségkárosító kockázat nem éri, nem szükséges foglalkoztathatósági szakvélemény, vagy a foglalkozásegészségügyi szolgáltató orvosának vizsgálata. Az orvosi alkalmassági vizsgálatokat az alkalmi munkavállalók lakóhelye szerinti háziorvos is elvégezheti, ha foglalkozás-egészségügyi szakfeladatra engedéllyel rendelkezik, és a kivitelezést végző vállalkozás a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítására vele szerződést kötött.

Kérdés Hogyan lehet/kell egyszerűen megoldani a munkavédelmi szakember foglalkoztatását I. veszélyességi osztályba sorolt 100-110 dolgozót foglalkoztató munkáltatónál, ha két telephelyen van munkavégzés? Válasz A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete alapján az I. veszélyességi osztályba sorolt 50-500 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltatók az I/C kategó riába tartoznak. A 3. pont alapján a munkáltatónak egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakembert kell foglalkoztatnia, napi négy órára. Az 5. pont kimondja, ha a munkáltató az ágazati besorolása szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat, és az alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik, valamint az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, akkor eggyel alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a munkáltatót. Az Mvt. 57. §-ának előírásai: „(1) A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani. (2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás – ideértve a 8. §-ban előírtak végrehajtását is – az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés alapján külső szolgáltatás útján is megvalósítható. E foglalkoztatás – függetlenül a formájától – nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért e törvényben meghatározott felelőssége alól.” Fentiek alapján két szolgáltatóval kötött polgári jogi szerződés szerint, a területi széttagoltsághoz jobban igazodó, meghatározott telephelyekre vonatkozó napi 2x2 óra, ös�szesen napi 4 óra időtartamra biztosított munkavédelmi szakember foglalkoztatása a jogszabályi előírásoknak megfelelő. Kérdés Szeretném segítségüket kérni, hogy a létrák (festő létra, támasztó létra) időszakos vizsgálatát milyen rendelet írja elő? Milyen időközönként, milyen módszerrel kell végezni? Válasz A létrák időszakos felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésére a válasz – kissé tágabb összefüggésében – a következő.


A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet szabályozza a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 21. § (2) hatálya alá nem tartozó – nem veszélyes – munkaeszközök felülvizsgálatának előírásait. Ön által leírt létrákra is ez vonatkozik. A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet alapján: 2. § „b) időszakos ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan munkaeszköznek – a munkáltató által meghatározott gyakoriságú – felülvizsgálata, amely munkaeszköz a használat során bekövetkező elhasználódás vagy egyéb ok miatt a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő; 5. § (1) A munkáltató gondoskodik az időszakos ellenőrző felülvizsgálat megbízott személy általi elvégzéséről. (2) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközöket, a felülvizsgálat gyakoriságát, módját a munkáltató írásban határozza meg, figyelemmel az üzemeltetés körülményeire, a munkaeszközt érintő szabványokban foglaltakra és a gyártó által összeállított használati utasítás, üzemeltetési, karbantartási dokumentációvonatkozó előírásaira. A leghosszabb felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet. A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni. (3) Ha a munkaeszközt a telephelyen kívül használják a legutóbbi időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzéséről a munkáltató tárgyi eszköz alkalmazásával (pl. a munkaeszközön elhelyezett, jól látható jelzéssel) tájékoztatást nyújt.” A jogszabályi előírásból következik, hogy: • a munkáltatónak kell gondoskodni az időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzéséről, • a felülvizsgálat a nem veszélyes munkaeszközökre terjed ki, • a felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközöket, a felülvizsgálat gyakoriságát és módját a munkáltató határozza meg, figyelemmel az üzemeltetés körülményeire, a munkaeszközt érintő szabványokban foglaltakra és a gyártó által összeállított használati utasítás, üzemel tetési, karbantartási dokumentáció vonatkozó előírá saira, • a felülvizsgálati ciklusidő maximum 5 év lehet, • a felülvizsgálat megállapításait, a tett intézkedéseket írásban kell dokumentálni, • a dokumentációt a következő felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni. Az előbbiek alapján figyelembe kell venni pl.: • általános vagy speciális célokra készített fa és alumínium létrákról van szó, • a létrák használatának gyakoriságát,

• az üzemeltetési tapasztalatokat a jellemző meghibásodásokat illetően, (pl. festőlétrák jóval gyakoribb meghibásodása feltételezhető, mintegy irodai célú alu létra esetén) • az üzemeltetés körülményeit – kedvezőtlen időjárási körülményeknek, várható túlterhelésnek, kedvezőtlen környezeti hatásnak való kitettséget, • a létra gyártójának előírásait. Az előbbiek figyelembe vételével javasoljuk: Belső, munkáltatói szabályozásban – pl. MVSZ – meghatározni a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet alapján: • a felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközök körét (pl. létrák) • a gyakoriságát (létrák tekintetében javaslom az üzemeltetési körülmények figyelembe vételét – megítélésem szerint lehet 3, 6 hónap), • a létrákra vonatkozó gyártói dokumentációk figyelembe vételével a felülvizsgálatok műszaki tartalmát, • a felülvizsgálatokról készített dokumentációk formai elemeit, tárolásuk helyét. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokon túlmenően – ha a gyártó a használati, üzemeltetési dokumentációban elő írta – el kell végezni a létrák időszakos karbantartásait is. Az ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálatok elvégzését írásban kell dokumentálni. A jogszabály tartalmi és formai követelményeket nem határoz meg, azonban szükséges, hogy az elvégzett vizsgálatok és megállapítások tényszerűen felsorolásra kerüljenek. Célszerű munkáltatói belső utasításban ezeket is szabályozni. Az ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálatokat a munkáltató megbízása alapján a munkáltató munkavállalója vagy külső szakember is elvégezheti. Követelmény, hogy rendelkezzen a feladat elvégzéséhez szükséges szakmai képesítéssel, szakmai tapasztalattal, kellő gyakorlattal. Javaslom felhasználni a mellékelt vizsgálati szempontokat – a helyi körülmények, valamint a műszaki dokumentációk előírásai szerinti – kihangsúlyozva, hogy megfelelő kiegészítésekkel. Külső vállalkozó vizsgálata esetén a dokumentációt a vállalkozó készíti el általában a jogszabályi követelményeknek megfelelő tartalommal. Ez esetben a vizsgálat műszaki tartalmát nem szükséges szabályozni, mert a megrendelés elfogadása egyben feltételezi, hogy a vállalkozó a jogszabályoknak megfelelően végzi, illetve készíti el, és írásbeli nyilatkozata ezt általában garantálja. Tájékoztatásul, hogy a létrákkal kapcsolatos alapvető (foga lommeghatározások, méretek, vizsgálatok stb.) előírásokat az MSZ EN 131 – 1, 2, 3, 4 szabványok tartalmazzák. A teljesség igénye nélkül néhány szempont, amelyeket a vizsgálatnál célszerű figyelembe venni. 11


Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

A szolgáltatásunkról részletesebben a www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail címre!

A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XII. évfolyam, ötödik szám, 2014. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.


Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! m á j u s XII. évfolyam 5. szám. Szakmai folyóirat. Olvasóink kérdezték

Recommend Documents