Tartalom. Előszó. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! j a n u á r XII. évfolyam 1. szám. Szakmai folyóirat. Előszó

E -Mu nkavé dele m Szakmai folyóirat

2 0 14 . j a n u á r

X I I. é v fo l ya m 1. s z á m

Előszó Kedves Olvasónk! Szakmai folyóiratunk a 12. évfolyamába lép, ennek alkalmából szeretnék köszönetet mondani azért, hogy Ön is tagja ügyfeleink egyre növekvő táborának! Remélem, hogy a 2014-es falinaptár, amelyet a nyomtatott verzió előfizetői a decemberi lapszámmal, az on-line verzió előfizetői pedig postai úton kaptak kézhez, hasznos segítséget nyújt majd Önnek a mindennapi munkában! A hírek szerint az idei év bővelkedik majd munkavédelmi tárgyú jogszabályváltozásokban, amelyekről természetesen továbbra is hónapról hónapra tájékoztatjuk Önt. A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésének gyakorlatában történt – 2014. január 1-jétől hatályos – módosítás mellett várhatóan változnak a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló rendelet, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és a kémiai biztonságról szóló törvény előírásai is. Amennyiben szakmai jellegű kérdése merül fel, bátran tegye fel azt kiváló szerzőnknek, Kálmán László munkavédelmi szakmérnöknek, véleményével, témajavaslataival és egyéb észrevételeivel pedig forduljon hozzám bizalommal! Üdvözlettel: Petren Ágnes

Tartalom Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2013. december 16.

Előszó Munkabiztonság • 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet a szén-monoxidérzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények meghatározásáról és egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról • Részletesebben az ADR és RID szabályozások változásairól

Foglalkozás-egészségügy • 55/2013. (XII. 4.) NGM rendelet egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról • A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításai

Kitekintő • A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság 2014. évi célellenőrzései • Rövid hírek, tájékoztatók • Jogszabályok • Szabványok

Egy munkabaleset tanulságai

Munkabiztonság 1) 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet a szénmonoxid-érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények meghatározásáról és egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény egyes épületekben kötelezővé teszi a szén-monoxid-érzékelők felszerelését. Ilyen épület a bölcsőde, az óvoda, az iskola, a szálláshely és a kórház is, amennyiben a tüzelőberendezés a közösségi térben, vagy pedig a vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben van.

Szakadó szakadólap

Tisztelt Előfizetőnk! Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás elérhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap Jelszó: mvt0114 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 4 . j a n u á r , X I I . é v f o l y a m 1 . s z á m

Az 58/2013. (X. 11.) BM rendelet alapján a kéményseprőknek a kötelezően felszerelt érzékelőket ellenőrizniük kell. Amennyiben azok működése nem szabályos, akkor értesíteniük kell a tűzvédelmi hatóságot. A 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet meghatározza a felszerelhető szén-monoxid-mérők műszaki követelményeit, amely alapján: „bármely, Magyarországon gyártott vagy forgalomba hozott, az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes – az előbbiektől eltérő – államban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított szénmonoxid érzékelő berendezés alkalmazása elfogadható.” A rendelet módosítja a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendeletet is, amelynek lényegesebb módosításai a következők: • Az oktatásszervezőnek a tűzvédelmi hatóság felé az oktatás megkezdésén túlmenően a tűzvédelmi szakvizsga előtti bejelentést is nyolc nappal korábban meg kell tennie. • Az oktatásszervező a tűzvédelmi szakvizsgára való felkészítést vagy a tűzvédelmi szakvizsga elmaradását köteles a képzés vagy a vizsga bejelentett időpontját megelőzően legalább négy órával előbb bejelenteni a székhelye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság által megadott elektronikus levélcímre. • Ha a tűzvédelmi hatóság a nem megfelelő értesítés miatt ellenőrzési kötelezettségének nem tud eleget tenni, a tűzvédelmi hatóság dönt a bizonyítvány érvénytelenítéséről. A rendelet módosításokat tartalmaz a tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágakkal kapcsolatosan, illetve további módosításokat, pontosításokat, kiegészítéseket is tartalmaz.

2) Részletesebben az ADR és RID szabályozások változásairól Október 24-én lépett hatályba a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás (ADR) „A” és „B” mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet, valamint a veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló 62/2013. (X. 17.) NFM rendelet.

A 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azokat a kiegészítéseket, előírásokat, melyeket a veszélyes áruk belföldi közúti szállítására alkalmazni kell. A rendelet a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-ei 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. A veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozóan az új rendelet az alábbi jelentősebb eltéréseket tartalmazza: • A jelöléseknél és az okmányok kitöltésénél elegendő a magyar nyelv használata, kivéve radioaktív anyagok szállítása esetén. • Az ipartelepek közvetlen környezetében, valamint telephelyek, vagy egyes részeik közötti közforgalmú út igénybevételével történő veszélyes áru szállítására nem kell alkalmazni a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására, a fuvarokmányra, valamint a járműszemélyzet képzésére vonatkozó előírásait, ha a szállítás megfelel az alábbi feltételeknek: – a veszélyes áru küldeménydarabban van, és egy küldeménydarab tömege legfeljebb 30 kg, és a rakomány összmennyisége nem haladja meg az ADR Szabályzat 1.1.3.6. bekezdésében meghatározott mennyiségi határokat, – a szállított áru valamilyen kísérőokmány vagy felirat alapján beazonosítható, – a közforgalmú úton történő szállítás távolsága – a következő pontban foglaltak kivételével – legfeljebb 2,5 km, – a közforgalmú úton történő szállítás távolsága legfeljebb 25 km, ha a veszélyes áru harmadik osztályba tartozó, legfeljebb 100 liter mennyiségű kőolajminta, amelyet a kútkörzetből sajátszámlás szállítással továbbítanak laboratóriumi vizsgálat céljából. Nem alkalmazható ez a könnyítés az első osztály anyagainak, a 4.1 osztály önreaktív anyagainak, az 5.2, a 6.2 és a 7. osztály anyagainak szállítása esetén. • Az ADR Szabályzat 1.3.2. szakasza szerinti oktatásokat a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja. A képzéseket ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen, de legalább kétévenként, a naptári év végéig ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal, továbbá baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén a balesetben, vagy annak okozásában érintett munkavállalók részére soron kívül is meg kell tartani. • A munkáltató az oktatásban résztvevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania, és a hatóság részére ellenőrzéskor bemutatnia. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie.

2

|

2 0 1 4 . j a n u á r, X I I . é v f o l y a m 1 . s z á m E-Munkavédelem

• A szállítás utolsó szakaszában nem kell betartani a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru kombinált csomagolásra, valamint a jelölésre vonatkozó előírásait, ha: – az áru eredetileg az ADR Szabályzat 3.4. fejezete szerint korlátozott mennyiségben volt csomagolva, – a szállított veszélyes áru mennyisége azonos kereskedelmi megnevezésű árunként legfeljebb 30 kg vagy 30 liter, és összesen legfeljebb 300 kg vagy 300 liter szállító-egységenként, és – az árut csak a helyi elosztóhelyek és a kiskereskedők vagy a felhasználók, vagy a kiskereskedők és végfelhasználók közötti szállítási szakaszra veszik ki a külső csomagolásból, és a belső csomagolás sértetlen. A fuvarokmányt a következő megjegyzéssel kiegészítve • kell alkalmazni: Ha a h) alpont szerinti „járműről történő értékesítés” történik, akkor elegendő a veszélyes árunak a kiindulási mennyiségét feltüntetni. • Ha UN 1011 butánt, az UN 1965 szénhidrogén-gáz keveréket, cseppfolyósított, m.n.n., az UN 1978 propánt, az UN 1057 öngyújtókat (öngyújtó-utántöltőket), az UN 1202 gázolajat (dízelolajat, könnyű fűtőolajat), UN 1263 festéket vagy festéksegédanyagot, vagy az UN 2794 nedves, savas akkumulátortelepeket több, olyan címzetthez szállítják, akik a szállítás megkezdésekor még nem ismertek, „a járműről történő értékesítés” kifejezést lehet beírni.

tokat a munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie. A rendelet a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-ei 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru szállítása esetén a rögzítésre vonatkozó előírások betartására vonatkozó könnyítést (engedményt) továbbra sem engedélyez az NFM rendelet!

A 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletet módosítása alapján az egészségügyi szolgálat alapszolgáltatás keretében végzi: „k) az álláskeresők beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő, valamint a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálatát.”

A RID Szabályzat előírásait a veszélyes áruk belföldi vasúti fuvarozására a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni: • A jelöléseknél és az okmányok kitöltésénél elegendő a magyar nyelv használata. Ez az eltérés nem alkalmazható a radioaktív anyagok szállításánál használt bárcák és nagybárcák felirataira. • A RID szerinti oktatásokat a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja. • A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen, de legalább kétévenként, a naptári év végéig ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal. Ezen kívül az ismeretfelújító oktatást baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén a balesetben vagy annak okozásában érintett munkavállalók részére soron kívül is meg kell tartani. • A munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania, és a hatóság részére ellenőrzéskor bemutatnia. Az oktatásra vonatkozó ira-

Foglalkozás-egészségügy 1) 55/2013. (XII. 4.) NGM rendelet egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A rendelet módosította, kiegészítette az álláskeresők beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő, valamint a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan: • a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletet, • a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet.

2) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításai • Kiterjeszti a rendelet hatályát: „c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre és a megváltozott munkaképességű álláskeresőre, a közfoglalkoztatható személy re és a közfoglalkoztatottra (a továbbiakban: közfoglalkoztatott), a közfoglalkoztatást felajánlóra, az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára munkaviszonyt létesítő munkáltatóra és elhelyezkedni kívánó személyre, továbbá közérdekű munka esetén az elkövetőre, az elítéltre és a pártfogó felügyelői szolgálatra” • A foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt: – a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa, vagy 3

E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 4 . j a n u á r , X I I . é v f o l y a m 1 . s z á m

– önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, más közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás helye szerint illetékes szakellátó hely szakorvosa állítja ki. • A szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvéleményezést a szabálysértési közérdekű munkára jelentkező elkövető kezdeményezi a közérdekű munka megkezdése előtt. A szakvéleményt: – a közérdekű munkára jelentkező elkövető által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa, vagy – a munkaügyi kirendeltség telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa állítja ki. • A büntető ügyben kiszabott közérdekű munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvéleményezést közérdekű munka esetén a pártfogó felügyelői szolgálat kezdeményezi a közérdekű munkahely kijelölése előtt az elítélt nevének és a közérdekű munkaként végezhető munkakör megnevezésének a megadásával. A szakvéleményt: – a pártfogó felügyelő által választott, foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa, – a pártfogó felügyelői szolgálat székhelye vagy telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa, vagy – a feladatra szerződött foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa állítja ki. • A szakvélemény: – a közérdekű munka megkezdésének kötelező feltétele, – kiadásának díját a Közigazgatási és Igazságügyi Hiva tal viseli, a – kiállításától számított egy évig érvényes.

a jövőben a munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét tartalmazó ellenőrzési irányelvet évenként az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig teszik közzé az eddigi február 20-a helyett. A hatósági ellenőrzési terv egyaránt érinti a munkavédelem és munkaügy területét. Az ellenőrzési terv fő célja, hogy munkavédelmi és munka ügyi szakigazgatási szervek 2014. évi tervezett ellenőrzéseinél: • kiszámítható, tárgyszerű és egységes követelményrendszer érvényesüljön, • a vizsgálatokat, ellenőrzéseket gyorsan, az eljárási határidők betartásával folytassák le. A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság 2014. évi célellenőrzési tervében foglaltakat a jogszabályi követelmények teljesítése, kockázatok nagysága, gyakorisága, a súlyos balesetek bekövetkezésének gyakorisága figyelembe vételével határozta meg. A továbbiakban csak a munkavédelem területét érintő tervezett ellenőrzéseket ismertetjük. 2014. I. félév • Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó munkavédelmi követelmények teljesítésének célvizsgálata egészségügyi szolgáltatóknál: – Tervezett ellenőrzések száma: a célvizsgálat két hónapja alatt felügyelőnként 6 munkáltató. – Az ellenőrzések az egészségügyi szolgáltatóknál, az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó munkavédelmi követelmények vizsgálatára terjednek ki.

A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság 2014. évi célellenőrzései

2014. II–III. negyedév • Építőipari kivitelezés célvizsgálata – Tervezett ellenőrzések száma: a célvizsgálat két hónapja alatt felügyelőnként 10 munkáltató. – Az ellenőrzések döntően a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjednek ki.

A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság – az eddigieknél korábban – a honlapján közzétette a 2014. évi ellenőrzési irányelveit, illetve ellenőrzési programját. Az 2013. évi CLXXIX. törvénnyel módosított Mvt. szerint

2014. II. félév • Anyagmozgatási tevékenységek célvizsgálata – Tervezett ellenőrzések száma: a célvizsgálat két hónapja alatt felügyelőnként 10 munkáltató.

Kitekintő

4

|


– Az ellenőrzések döntően a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjednek ki.

2014 nyár • Hőségriasztástól függően rendkívüli időjárási körülmények miatti akcióellenőrzés. – Tervezett ellenőrzések száma: a hőségriasztás időtartamától függően az akcióellenőrzés megkezdésekor kerül meghatározásra. – Az ellenőrzések döntően a kedvezőtlen klímakörnyezetben végzett munkavégzés körülményeinek vizsgálatára terjednek ki, a jogszabályokban előírt dokumentációk vizsgálatát konkrét hiányosságok megállapítása esetén végzik el. 2014. II. félév • Bányászat munkaegészségügyi célvizsgálata a társhatóságokkal egyeztetve – Tervezett ellenőrzések száma: a célvizsgálat keretében ellenőrzött munkáltatók száma az MBFH-val történő egyeztetés során az ellenőrzés megkezdését megelőzően kerül meghatározásra. – Az ellenőrzések döntően a munkahelyi kóroki tényezőkkel összefüggő munkakörülmények vizsgálatára terjednek ki, a jogszabályokban előírt dokumentációk vizsgálatát konkrét hiányosságok megállapítása esetén végzik el. A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság a munka védelmet érintő változások, rendkívüli események vagy körülmények miatt (pl. súlyos munkabalesetek növekedé se, a munkabaleseti és foglalkozási megbetegedési statisztikai trend kedvezőtlen változása, egyes ágazatokban bekö vetkező kedvezőtlen változások, jogszabályváltozások stb.) az ellenőrzési terven felül akcióellenőrzést rendelhet el. A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi felügyelőségei – mint ellenőrző hatóság – a szakmai irányító szerv által kiadott országos hatósági ellenőrzési terv alapján készítik el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti ha tósági ellenőrzési tervüket, amely természetesen a felsoroltakon kívül más, indokolt területeket is érinthet. A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság az országos célvizsgálatok lebonyolításához vizsgálati szempontokat határoz meg, amelyek támpontot adhatnak a munkáltatók vizsgálatokra történő felkészüléséhez is. A vizsgálati szempontok remélhetően a honlapon – az elmúlt évi gyakorlatnak megfelelően – nyilvánosak lesznek. Az ellenőrzési tervben foglaltak alapján következtetésként levonható, hogy a munkavédelmi hatóság ellenőrzései:

• az eddigieknél várhatóan több munkáltatót érintenek, • az ellenőrzésre való felkészüléshez elmúlt évhez viszonyítva több idő áll rendelkezésre, • a célellenőrzések várhatóan – az egészségügyi szolgáltatóknál – már az I. negyedévben elkezdődnek, • az építőipar – mint az egyik legveszélyesebb ágazat – kiemelt ellenőrzése a súlyos balesetek gyakoriságának csökkenése ellenére folyamatosan napirenden szerepel, • a munkaegészségügyi ellenőrzések gyakoribbá válnak – várhatóan teljes körű szakmai követelmények teljesítését kívánják meg, • az anyagmozgatás ellenőrzése magába foglalja az emelőgépek ismételt ellenőrzését is (2013. évi ellenőrzési téma, akár utóellenőrzésként is felfogható), • a rendkívüli időjárásban, hőségben történő munkavégzés feltételei – a klímaváltozás következményeinek indokoltsága miatt – ismét ellenőrzésre kerülnek.

Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy a munkavédelmi felügyelőségek az ismertetett ellenőrzési tervben felsoroltakon kívül további ellenőrzéseket végezhetnek az Mvt. 84. § (1) bekezdésében foglaltak alapján. (Például saját ellenőrzési tervükben foglalt további ellenőrzések, munkabalesetek, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, munkavállaló bejelentésének kivizsgálása, feltárt hiányosságok megszüntetésének utóellenőrzése stb.), ezért alapvető munkáltatói érdek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés jogszabályi feltételeinek teljesítése.

Rövid hírek, tájékoztatók Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2013. december 3-ai plenáris üléséről – Munkavédelmi és Munkaügyi igazgatóság honlapjáról A Munkavédelmi Bizottság, amely a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 78. § rendelkezése alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetés legmagasabb fóruma, a munkavállalók, a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselőinek részvételével megtartotta évzáró plenáris ülését. Munkavédelmi Bizottság plenáris ülése idén harmadik alkalommal került összehívásra december 3-án. Az ülésen elfogadásra került: • a Munkavédelmi Bizottság 2013. évi munkájáról szóló beszámoló, • a munkavédelmi témájú jogalkotásról szóló 2013. évi beszámoló, • valamint a munkavédelmi bírságpályázatok kezelésének tapasztalatairól szóló beszámoló. 5


A Munkavédelmi Bizottság plenáris ülését megelőzően ülést tartott a Munkavédelmi Bizottság munkacsoportja is, oldalanként 3-3 fő részvételével. A munkacsoport feladata, hogy az elkövetkező időszakra a munkavédelmi szakterület legfontosabb kérdéseinek megtárgyalásával, közös álláspont kialakításával támogassa a plenáris ülés munkáját. A munkacsoporti megbeszélésen döntés született arról, hogy a terítéken lévő számos szakmai kérdés elmélyült megtárgyalása érdekében a munkacsoport jövőre rendszeresen, kéthavonta ülésezni fog. Ezzel összefüggésben a plenáris ülések száma is az idei háromról jövőre négyre emelkedik, melyek negyedévente kerülnek megszerve zésre. A múltban jól bevált ügyvivői értekezletek megtartásának gyakorlatát a jövőben is fenntartja a Munka védelmi Bizottság. A Munkavédelmi Bizottság plenáris ülése egyhangú döntéssel elfogadta – annak érdekében, hogy munkájáról a munkavédelmi szakma szélesebb közönsége is értesüljön –, hogy a Munkavédelmi Bizottság munkájáról a jövőben minden plenáris ülést követően rövid összefoglaló jelenjen meg a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának honlapján, illetve az Igazgatóság által kiadott Munkavédelem és Biztonságtechnika, valamint a Foglalkozás-egészségügy szaklapokban. A Munkavédelmi Bizottság plenáris ülése arról is döntött, hogy fontosabb intézkedéseit, eredményeit a jövőben publikussá teszi, megjelenteti az írott és az elektronikus sajtóban is. A Munkavédelmi Bizottság tevékenységét az Mvt 79. § fogalmazza meg a következők szerint: „Mvt.79. § (1) A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében a) előzetesen véleményezi a 11. §-ban megjelölt jogszabálykoncepciók és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat, jelentéseket és az időszakos programokat azzal, hogy egyhangú állásfoglalását vagy a tárgyaló csoportok eltérő véleményét az előterjesztéseken fel kell tüntetni; b) részt vesz a munkavédelem nemzeti politikájának, annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában; c) tárgyal és állást foglal, illetve ajánlást vagy véleményt alakít ki a tárgyaló csoportok által előterjesztett munkavédelmi kérdésekről; d) ajánlásokat alakít ki a munkavédelemre vonatkozó szabályokban rögzítetteket meghaladó munkavédelmi követelményekről; e) munkájáról a közvéleményt tájékoztatja;

f ) saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti a munkavédelmi információs rendszer működését. g) dönt a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározásával kapcsolatos kérdésekben. (2) A Munkavédelmi Bizottság működésével kapcsolatos titkársági, adminisztratív teendőket a munkavédelmi hatóság látja el.” Megjegyezzük, hogy az utóbbi időben a Munkavédelmi Bizottság tevékenységéről kevés információ látott napvilágot, az Mvt.-ben megfogalmazott tevékenységét meglehetősen „láthatatlanul és hangtalanul” végezte. A közvélemény, a munkavédelmi szakma számos intézkedésre váró probléma megoldására, jogszabályok korszerűsítésére, szakmai képzési rendszer kidolgozására és bevezetésére stb. vár, amelyek évek óta húzódnak, nehézséget okoznak a jogalkalmazóknak. Csak helyeselni lehet a Munkavédelmi Bizottság „önkritikus” döntését.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 52/2013. (XI. 25.) NGM rendelet a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: 2013. 11. 26. 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet a fémkereskedelmi tevékenységről Hatályos: 2013. 11. 28., 2014. 01. 01. Módosítás: 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet az országhatárt átlépő hulladékszállításról 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről Hatályos: 2014. 01. 01. Módósítás: 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről

6

|


447/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet egyes kormányrendeletek rendészeti tárgyú módosításáról Hatályos: 2013. 11. 29., 2013. 12. 13., 2014. 01. 01 Módósítás: 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól Hatályos: 2014. 01. 01. 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól Hatályos: 2013. 12. 30. Módósítás: 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 71/2013. (XII. 2.) NFM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról Hatályos: 2013. 12. 10., 2013. 12. 31., 2014. 01. 01. 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának

műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról Hatályos: 2013. 12. 10., 2013. 12. 31. 55/2013. (XII. 4.) NGM rendelet egyes foglalkozásegészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2013. 12. 05. Módosítás: 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények meghatározásáról és egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2013. 12. 05., 2014. 01. 01. Módosítás: 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól Hatályos: 2014. 01. 01.

Szabványok Munkabiztonságot érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2013. decemberi száma alapján

FIGYELEM!

A zöld mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

1 MSZ EN

1069-1:2010

Vízi csúszdák. 1. rész: Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 1069-1:2001 helyett –

2 MSZ EN

1069-2:2010

Vízi csúszdák. 2. rész: Utasítások – Az MSZ EN 1069-2:2001 helyett –

9871-2:2013

Háztartási és hasonló célú csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok méretelőírásai és kiegészítő vizsgálóeszközei. 2. rész: Kétpólusú, váltakozó áramú csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok oldalsó védőérintkezővel, 250 V, 16 A – Az MSZ 98712:1980 és az MSZ 9871-2:1980/1M:1990 helyett –

4 MSZ EN

9871-7:2013

Háztartási és hasonló célú csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok méretelőírásai és kiegészítő vizsgálóeszközei. 7. rész: Kétpólusú, váltakozó áramú csatlakozó dugók kettős rendszerű védőérintkezővel, 250 V, 16 A – Az MSZ 9871-7:2011 helyett –

5 MSZ EN

15698:2013

Felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák egyes kiegészítő követelményei

6 MSZ EN

50425:2008

Kapcsolók háztartási és hasonló jellegű, rögzített villamos szerelésekhez. Kiegészítő szabvány. Tűzoltókapcsolók külső és belső téri jelzésekhez és világításhoz

7 MSZ EN

60335-2-30:2013

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2–30. rész: Helyiségfűtő készülékek követelményei – Az MSZ EN 60335-2-30:2010 és az MSZ EN 60335-2-30:2009/ A11:2013 helyett –

8 MSZ EN

60335-2-67:2010

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2–67. rész: Kereskedelmi felhasználású padlóápoló és padlótisztító gépek követelményei – Az MSZ EN 60335-2-67:2003 és az MSZ EN 60335-2-67:2003/A1:2006 helyett –

3 MSZ EN

7 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 4 . j a n u á r , X I I . é v f o l y a m 1 . s z á m

60335-2-68:2010

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2–68. rész: Keres kedelmi felhasználású folyadékporlasztó gépek követelményei – Az MSZ EN 60335-2-68:2003, az MSZ EN 60335-2-68:2003/A1:2006 és az MSZ EN 60335-2-68:2003/A2:2007 helyett –

10 MSZ EN

397:2012+A1:2013

Ipari védősisakok – Az MSZ EN 397:2012 helyett –

11 MSZ EN

691-1:2013

Famegmunkáló gépek biztonsága. 1. rész: Általános követelmények

12 MSZ EN

966:2012+A1:2013

Sisakok légi sportokhoz – Az MSZ EN 966:2012 helyett –

13 MSZ EN

1078:2012+A1:2013

Fejvédők kerékpárosok, gördeszkások és görkorcsolyázók részére – Az MSZ EN 1078:2012 helyett –

14 MSZ EN

14052:2012+A1:2013 Nagy védőképességű ipari védősisakok – Az MSZ EN 14052:2012 helyett –

15 MSZ EN

50110-1:2013

Villamos berendezések üzemeltetése. 1. rész: Általános követelmények – Az MSZ EN 50110-1:2005 helyett, amely azonban 2016. 02. 11-ig még érvényes –

50292:2013

Villamos készülékek a szén-monoxid érzékelésére lakóházakban, lakókocsikban és hajókon. Kiválasztási, üzembe helyezési, használati és karbantartási útmutató – Az MSZ EN 50292:2002 helyett, amely azonban 2016. 07. 15-ig még érvényes –

61472:2013

Feszültség alatti munkavégzés. A legkisebb megközelítési távolságok 72,5 kV-tól 800 kV-ig terjedő feszültségtartományú váltakozó áramú rendszerek esetében. Számítási módszer – Az MSZ EN 61472:2005 helyett, amely azonban 2016. 05. 16-ig még érvényes –

9 MSZ EN

16 MSZ EN

17 MSZ EN

18

MSZ EN ISO

3095:2013

Akusztika. Vasúti alkalmazások. Sínpályához kötött járművek zajkibocsátásának mérése – Az MSZ EN ISO 3095:2006 helyett –

19

MSZ EN ISO

5395-1:2013

Kertészeti eszközök. Belső égésű motoros fűnyírók biztonsági követelményei. 1. rész: Fogalommeghatározások és általános vizsgálatok – Az MSZ EN 836:1997+A4:2012 helyett –

20

MSZ EN ISO

5395-2:2013

Kertészeti eszközök. Belső égésű motoros fűnyírók biztonsági követelményei. 2. rész: Gyalogos működtetésű fűnyírók – Az MSZ EN 836:1997+A4:2012 helyett –

21

MSZ EN ISO

5395-3:2013

Kertészeti eszközök. Belső égésű motoros fűnyírók biztonsági követelményei. 3. rész: Ülve vezetett (vezetőüléses) fűnyírók – Az MSZ EN 836:1997+A4:2012 helyett –

22

MSZ EN ISO

3691-6:2013

Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 6. rész: Teher- és személyszállító targoncák – Az MSZ EN 1726-1:2001 és az MSZ EN 17261:1998/A1:2004 helyett –

23

MSZ EN ISO

3807:2013

Gázpalackok. Acetilénpalackok. Alapvető követelmények és típusvizsgálat – Az MSZ EN 1800:2007 helyett –

24

MSZ EN ISO

10517:2009/A1:2013

Hordozható, motoros sövénynyírók. Biztonság – Az MSZ EN ISO 10517:2009 módosítása –

25

MSZ EN ISO

12311:2013

Személyi védőeszközök. Napszemüvegek és hasonló szemvédők vizsgálati módszerei

26

MSZ EN ISO

12312-1:2013

Szem- és arcvédelem. Napszemüvegek és hasonló szemvédők. 1. rész: Általános használatú napszemüvegek – Az MSZ EN 1836:2005+A1:2008 helyett –

27

MSZ EN ISO

13274:2013

Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. A műanyagok csomagolással és az IBC-kkel való összeférhetőségének vizsgálatai – Az MSZ EN ISO 16101:2005 és az MSZ EN ISO 23667:2008 helyett –

28

MSZ EN ISO

13856-3:2013

Gépek biztonsága. Nyomásra érzékeny védőberendezések. 3. rész: A nyomás érzékeny ütközők, lemezek, huzalok és hasonló berendezések kialakításának és vizsgálatának általános elvei – Az MSZ EN 1760-3:2004+A1:2009 helyett –

14143:2013

Légzőkészülékek. Hordozható, regeneratív búvárkészülékek – Az MSZ EN 14143:2004 helyett –

29 MSZ EN

8

|


30

MSZ EN ISO

16495:2013

Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Vizsgálati módszerek. – Az MSZ EN ISO 16104:2003 és az MSZ EN ISO 16467:2004 helyett –

31

MSZ EN ISO

28881:2013

Szerszámgépek. Biztonság. Szikraforgácsoló gépek – Az MSZ EN 12957:2001+A1:2009 helyett –

32

MSZ EN HD

60364-5-51:2009/ A11:2013

Kisfeszültségű villamos berendezések. 5–51. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Általános előírások – Az MSZ HD 60364-5-51:2010 módosítása –

33

MSZ EN HD

60364-5-56:2010/ A11:2013

Kisfeszültségű villamos berendezések. 5–56. rész: A villamos szerkezetek kivá lasztása és szerelése. Biztonsági berendezések – Az MSZ HD 60364-5-56:2010 módosítása –

60364-7-718:2013

Kisfeszültségű villamos berendezések. 7–718. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Kommunális létesítmények és munkahelyek – Az MSZ 1600-13:1982 helyett, amely azonban 2016. 05. 14-éig még érvényes –

MSZ EN 34 HD

Visszavont nemzeti szabvány A Szabványügyi Közlöny 2013. decemberi számában (nem csak) munkavédelmet érintő szabvány visszavonása a következő. • MSZ 12522:1971 Sportszerek. Mászórúd (függeszthető). Általános minőségi, vizsgálati és minősítési előírások • MSZ 12523:1971 Sportszerek. Mászókötél. Általános minőségi, vizsgálati és minősítési előírások • MSZ 21560:1955 Sportszerek. Kígyóhorog, betonba ágyazható • MSZ 21561:1955 Sportszerek. Kígyóhorog csőszerkezetre

Egy munkabaleset tanulságai Szakadó szakadólap 1. A munkabaleset előzményei, tényállás Az „E” Kft. – mint fővállalkozó – szerződést kötött a megrendelővel egy közút alatt húzódó mintegy 16001650 m hosszúságú távhővezeték cseréjére. A munkálatokhoz tartozó tervdokumentációt a megrendelő biztosította a fővállalkozó részére. A közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet mellékleteként kiadott, A Közutakon Végzett Munkák Elkorlátozási és Forgalombiztonsági Szabályzatában (a továbbiakban: EFSZ) foglalt követelmények betartása, betartatásával kapcsolatos feladatok ellátása az „E” Kft.-t terhelte. Kivételt képezett az EFSZ 2. függeléke szerinti „F2. Az ideiglenes forgalomszabályozási terv”, melyet a tervdokumentációval, az engedélyekkel együtt a megrendelő (tulajdonos) biztosított. A fővállalkozó külön alvállalkozói szerződést kötött a gépi földmunkák, a szakipari szerelés (csőfektetés, szerelvénye-

zés stb.) és az útburkolat helyreállítási munkálataira. A felújítási munka koordinálása az organizációs ütemterv alapján szintén a fővállalkozó feladata volt. A szakipari szerelést végző R. Kft. autódarut bérelt – gépkezelővel együtt – az „A” Kft.-től. A baleset napján reggel 7 órakor kezdte meg a munkát a fővállalkozó három, az „R” Kft. öt munkavállalóval (N. F., S. C., A. S., H. K. és T. G.), valamint az „A” Kft. az IFA ADK 80 típusú autódaruval. Az „R” Kft. munkavállalóinak (N. F., S. C., A. S.) a feladata a munkaárok dúcolása volt, hogy a hegesztők biztonságban dolgozhassanak majd. Előtte azonban még feladatul kapták, hogy a munkaárokban lévő cső mellett a gödröt bővítsék ki. Ezt a munkát N. F. és S. C. munkavállalók végezték. A baleset előtti pillanatban S. C. az egyik csövön állt, N. F. pedig a munkaárokban a földfal mellett. A bérelt gép kezelője, R. D. párhuzamosan a munkaárok szélével, kb. 80 cm-re a dúcolatlan munkaárok mellé talpalt az IFA ADK 80 típusú autódaruval, mert a reggeli eligazításon ezt az utasítást kapta. A munkaárok széléhez a helyszűke miatt kényszerült ennyire közel. A munkavégzés helyénél ugyanis a meglévő úttest nem volt elég széles, a járdán elhelyezkedő tereptárgyak miatt (pl. villanyoszlop) 9


nem lehetett olyan távol állni, hogy az autódaru ne a szakadó lapra talpaljon. A feladat szerint dúckeretet, majd csövet kellett volna a helyére illeszteni az autódaru segítségével. A letalpalás után várt, mert a munkaárokban még földmunkát végeztek. A munkabaleset fél kilenc körül következett be. A kitalpalt autódaru árok felőli oldalán a hátsó talp alatti részig az út aszfaltburkolata eltört, a talaj és a letört útburkolat beomlott a munkaárokba, és maga alá temette N. F.-et. A helyszínre érkező tűzoltók kiszabadították a munkavállalót a törmelék alól, de a munkavállaló sérülései annyira súlyosak voltak, hogy a mentőben elhunyt. 2. A munkabaleset észlelése, a belső információ Az „R” Kft. munkavezetője azonnal értesítette a mentőket, a fővállalkozó építésvezetőjét, aki haladéktalanul a tűzoltók segítségét kérte. A munkavezető telefonon értesítette az „R” Kft. vezetőjét, a gépkocsivezető a „saját” főnökét. A fővállalkozó tájékoztatta a rendkívüli eseményről a megrendelőt és a rendőrséget, valamint azt a szolgáltatót, mellyel a munkavédelmi feladatok ellátására kötött szerződést. Az „R” Kft vezetője a mentők helyszínre érkezése után néhány perccel a helyszínre érkezett. A tűzoltók néhány perces differenciával szinte egy időben érkeztek a mentőkkel és a rendőrség helyszínelőivel. Sem a fővállalkozónál, sem az alvállalkozóknál munkavédelmi képviselő nem volt, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatott létszám nem indokolta munkavédelmi képviselő választását. A fővállalkozó által foglalkoztatott munkavédelmi szakmérnök gondoskodott a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőség értesítéséről. Az „R” Kft. munkavédelmi képzettségű szakembert nem foglalkoztatott, a súlyos munkabaleset vizsgálatával a fővállalkozóval jogviszonyban álló szakembert bízta meg. 3. A munkabaleset kivizsgálása A mentés – kiszabadítás – fázisait a tűzoltóság és a rendőrség szakemberei is rögzítették. A baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője a Rendőrség és a Tűzoltóság fénykép- és videoanyagát is felhasználta a vizsgálati anyag összeállítása során. A fővállalkozó által biztosított helyszínrajzot felhasználva készítettek helyszínvázlatot, melyen rögzítették a baleset

helyszínét, az IFA ADK 80 típusú autódaru helyzetét, a munkavállalók elhelyezkedését a baleset pillanatában, valamint a munkakörnyezetet. 4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők Megállapításra került, hogy a súlyos munkabalesetet szenvedett segédmunkásként foglalkoztatott munkavállaló két éve határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik. A Kft. minimálbért, illetve SZÉP-kártyával havi 10 000 Ft étkezési hozzájárulást fizetett a segédmun kásnak. A munkavállalók munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleménye zéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, és az adott munkakörben történő foglalkoztatásra „alkalmas” minősítést kapott. A tanúmeghallgatás során megállapításra került, hogy sem a fővállalkozó, sem a munkáltató Kft. nem gondoskodott munkavédelmi oktatásról, megszegve az Mvt. 55. §-ában foglaltakat. „Mvt. 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.” 4.2. Egyéni védőeszköz A Kft. sem kockázatértékeléssel, sem egyénivédőeszközjuttatási renddel nem rendelkezett. A munkavállaló a baleset időpontjában ismeretlen származású (gyártású) lábbelit viselt, mely nem felelt meg az MSZ EN ISO 20345: 2004 szabvány S3 előírásainak. A munkáltató a

10

|


munkavállaló részére MSZ EN 397 szerinti ipari védősisakot (az adatok szerint a védősisak használati ideje lejárt), munkaruhát és általános rendeltetésű védelmi képességet szavatoló „CE” jelölés nélküli kesztyűt biztosított, megszegve ezzel az Mvt. 54.(9) bekezdésében és az 56. §-ában foglaltakat. „Mvt. 54. § (9) A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket. Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.” 4.3. A munkaeszköz A munkabalesetben közreható IFA ADK 80 típusú autó daru maximális teherbírása: 8000 kg, önsúlya: 11 000 kg, emelési magasság teleszkóp nélkül: 14,9 m, tengelytáv: 3770 mm, kitalpalási terpesz: 3660 mm. A jármű műszaki, biztonságtechnikai vizsgálata során a munkavédelmi felügyelőség felügyelői hiányosságot nem tapasztaltak. A kezelő – R. D. – megfelelő képesítéssel rendelkezett. 4.4. A munkakörnyezet A baleset napján a levegő hőmérséklete 27–29 °C volt. Kissé felhős égbolt szűrte a napfényt, enyhe szellő fújt. A levegő páratartama ~40% volt. A járófelületen botlást, csúszásveszélyt jelentő tényező nem volt tapasztalható. A munkavégzés helyén egyáltalán nem volt a munkaárok dúcolva, pedig mind a munkaárok mélysége és kialakítása, mind a szakadó lap terhelése, mind a geo-technikai szakvélemény – mely zárt sorú dúcolatot írt elő – indokolta volna a munkaárok falának megtámasztását. Az autódaru mögött kupacban volt a kitermelt talaj egy része. A munkaárokban lévő csövek ideiglenes megtartását úgy oldották meg, hogy az árok fölött keresztbe fektettek fagerendákat, melyek az árok két szélén támaszkodtak, és a gerendákra drótok segítségével függesztették a csöveket. Ezek a körülmények – a kitalpaláson túl – a szakadólap terhelését megnövelték. 4.5. Egyéb dokumentációk A munkáltató magánszemély kockázatértékeléssel nem rendelkezett. „Mvt. 54. § (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szük-

ség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munka higiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.” Oktatási naplót – tematikát – bemutatni nem tudtak. Az építési tevékenységet a fővállalkozó folyamatos ellenőrzése mellett az építési naplóba bejegyezték, eleget téve az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. §-ában foglaltaknak. 5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított szabálytalanságok 5.1. Munkáltató A munkáltató „R” Kft. helyi munkavezetője a tervektől eltérően nem végeztette el a munkagödörben történő munkavégzés biztonsága érdekében a dúcolat elkészítését, és úgy adott utasítást az IFA ADK 80 típusú autódaru beállítására, hogy nem győződött meg a munkagödör falának állékonyságáról, megsértve ezzel az Mvt. 2. § (2) bekezdésében foglaltakat. „Mvt.2. § (2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.” 5.2. Balesetet szenvedett munkavállaló A balesetet szenvedett munkavállaló ismerte azt az alapvető szabályt, hogy dúcolatlan munkagödörben tilos munkát végezni, biztonságát kockáztatva hajtotta végre munkáltatója utasítását! 5.3. Gépkocsivezető Nem győződött meg arról, hogy a kitalpalás helye biztonságos-e, a túlterhelés a munkagödör falának beomlását eredményezte. 6. A munkabaleset okláncolata. • A távhővezeték cseréje. • Az úttest hosszában mély munkaárkot alakítottak ki. • A munkavégzés helyén egyáltalán nem volt a munkaárok dúcolva. • A munkaárokból kiemelt föld egy részét az árok szélén halmozták fel. • A szakadólapra talpalt az autódaru. 11


• A dúcolatlan, terhelt szakadólapú munkaárokban kellett dolgoznia N. F-nek. • A kitalpalt autódaru árok felőli oldalán a hátsó talp alatti részig az útburkolat eltört. • A talaj és a letört útburkolat beomlott a munkaárokba, és maga alá temette N. F-et. • Elhalálozás.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • A baleset tanulságainak ismertetése rendkívüli oktatás keretein belül.

8, Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése • Kötelezés a tevékenység azonnali felfüggesztésére. • Kötelezés a különböző munkáltatók munkavégzésének munkavédelmi szempontból történő összehangolására. • Kötelezés a kockázatértékelés, az egyénivédőeszközjuttatási rend, az oktatás, az orvosi vizsgálatok elvégeztetésére. • Munkavédelmi bírság kiszabása.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának kitöltése a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013.07.02-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével 1. Föld alatti építési terület 2. Karbantartás (infrastruktúrák) 3. Kézi üzemű kéziszerszámmal folytatott munka 3.1. Lapát 4. Anyagi tényező csúszása, omlása felülről (a sérültre omolva) 4.1. Föld 5. Szilárd anyag alá temetődés 5.1. Föld 6. Személyi tényezők 6. S 09 Szabályszegő magatartás 6. M 09 Fegyelmezetlenség, szabályszegő magatartás 7. A biztonsági és jelző berendezések, egyéni védőeszközök, egyéb védelmi megoldások alkalmassága: 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5.

A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

8 7 8 8 8

E-Munkavédelem XII. évfolyam, első szám, 2014. január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.

12

|


Tartalom. Előszó. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! j a n u á r XII. évfolyam 1. szám. Szakmai folyóirat. Előszó

Recommend Documents