TARTALOM
AKTUÁLIS NEMZETKÖZI KUTATÁS HÍREK
ú
AKTUÁLIS
FÓRUM A SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara február 26-án szakmai konferenciát rendezett a szakképzési törvény 2015. július 1-jével hatályba lépő módosításának köszönhető új rendszer és az új feladatok kapcsán, különös tekintettel a kamarai garanciavállalásra. A rendezvényre az állami fenntartású szakiskolák igazgatói, a megyei tankerületek vezetői és a területi kamarák szakképzési vezetői is kaptak meghívást. A rendezvényt Mayer Andrea, a KLIK szakképzési elnökhelyettese nyitotta meg, majd Szilágyi János, az MKIK oktatási és képzési igazgatója foglalta össze a kamara szerepvállalását a szakképzés rendszerének
átalakításában és ismertette a kamarai garanciavállalás jelentőségét. A további előadások során a kamarai munkatársak bemutatták a kamarai garanciavállalás jogi hátterét, az új rendszer operatív feladatait, a kamara által elkészített egységes dokumentumokat, valamint a kamarai garanciavállalást támogató informatikai hátteret. Végezetül a jelenlévők interaktív fórumon vitatták meg az új rendszerrel kapcsolatos felvetéseiket és javaslataikat, illetve tisztázni próbálták a nyitott kérdéseket.
-1-
NEMZETKÖZI
AZ MKIK MAGYAR-NÉMET TAGOZATÁNAK ROADSHOWJA Az MKIK Magyar-Német Tagozata 2015-ben a területi kamarákkal közös szervezésű roadshow keretében magyar-német gazdasági fórumot és konzultációt tart a területi kamaráknál. A roadshow célja, hogy a megyékben működő vállalkozások megismerjék a tagozat tevékenységét, szolgáltatásait, és hogy támogatást nyújtsanak német üzleti partnerek felkutatásában. Kecskeméten február 18-án került sor a roadshow második ilyen rendezvényére a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közös szervezésben. Az eseményen Edelényi András, a tagozat elnökségi tagja ismertette a tagozat tevékenységét, Koji László, az ÉVOSZ alelnöke bemutatta a szervezett munkavállalás feltételeit Németországban. Lambert Zoltán, a WTS Klient Adótanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója tartott előadást a német adózási és könyvelési szabályokról, majd Dobos Zoltán, az EXIM regionális képviseletvezetője tájékoztatott az aktuális exportfinanszírozásiés biztosítási lehetőségekről. Az előadások után konzultációra nyílt lehetőség.
részvételével. A rendezvény előadássorozatában a meghívottak tájékoztatást kaptak a török üzleti környezetről, valamint befektetési lehetőségekről. Az MKIK MagyarTörök Tagozata részéről Rév András elnök tartott előadást a tagozat tevékenységéről. Török kamarai oldalról a delegáció tagja volt Halim Mete, a TOBB alelnöke és Belgin Eserdağ, a TOBB nemzetközi referense is. Az előadásokat követően Rév András tagozati elnök török kamarai partnerével folytatott megbeszélést az együttműködési lehetőségekről, Kovács József tagozati alelnök és Babák Péter nemzetközi referens részvételével. Az üzleti fórum után a két miniszterelnök beszédet mondott az ünnepélyes záró ceremónián. A MAGYAR-VIETNÁMI ÜZLETI TANÁCS ÜLÉSE A Magyar-Vietnámi Üzleti Tanács idei első ülésére február 18-án került sor. Az ülésen részt vett Kucsera Barbara, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Gazdasági Vegyes Bizottságokért Felelős Főosztályának vezetője, aki a március 11-13 közt Hanoiban megrendezendő GVB ülésről beszélt, valamint Gulyás Tibor a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-től, aki a Kereskedőház vietnámi tevékenységéről és a GVB-vel párhuzamosan megtartandó üzleti fórumról tartott beszámolót.
TÖRÖK-MAGYAR GAZDASÁGI FÓRUM KÍNAI HOLDÚJÉVI FOGADÁS Mint ismeretes, a Török Köztársaság miniszterelnöke, Ahmet Davutoğlu február 24én hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. A török miniszterelnököt 50 fős üzletember delegáció kísérte magyar üzleti kapcsolatok létesítése céljából. Emellett a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) az MKIK Magyar-Török Tagozatával együttműködve Magyar - Török Üzleti Fórumot és kétoldalú üzleti találkozókat szervezett mintegy 150 üzletember
A Hong Kong Economic and Trade Office berlini irodája a Hong Kong Trade Development Council budapesti irodájának közreműködésével kínai holdújévi fogadást szervezett február 18 án - a Budapest Történeti Múzeum Barokk termében. Az ünnepségre a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetségének képviselői, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína Főosztályának munkatársai, egyéb szakmai szervezetek vezetői, valamint a Kínával és Hongkonggal -2-
kapcsolatban álló magyar vállalkozók képviselői kaptak meghívást. A vendégeket először Stephen Wong, a HKTDC európai igazgatója, majd Betty Ho, a HKETO berlini irodájának vezetője köszöntötték. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részéről Gaál József ipari alelnök köszöntőjében kiemelte a magyar-hongkongi kereskedelmi kapcsolatok jelentőségét.
mentén zajlott, a fő szerep és hangsúly a kétoldalú megbeszéléseken és a konkrét vállalkozói igények feltérképezésén volt.
A LENGYEL KERESKEDELMI KAMARA ALAPÍTÁSÁNAK 25. ÉVFORDULÓJA
HITELEK ÉS A NÖVEKEDÉSI HITELPROGRAM (NHP) A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKNÁL
A Lengyel Kereskedelmi Kamara alapításának 25. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen vett részt Parragh László elnök február 19-én Varsóban, ahol átadta a kamarai Mercur díjat Andrzej Arendarski lengyel kamarai elnöknek. Az esemény keretében a két országos kamara együttműködési megállapodást írt alá. Az ünnepség díszvendégét, Orbán Viktor miniszterelnököt a Lengyel Kereskedelmi Kamara Arany Ernyő-díjával tüntették ki. A kitüntetést 2010-ben alapították, és olyan személyeknek ítélik oda, akik jelentősen hozzájárultak az európai és a lengyel gazdaság, a vállalkozások fejlődéséhez.
Az MKIK GVI „KKV Körkép” című kutatási programjának eredményeiből
KONZULTÁCIÓ A NEMZETKÖZI BERUHÁZÁSI BANK ÜGYFÉLKAPCSOLATOKÉRT FELELŐS IGAZGATÓJÁVAL 2015. február 19-én, csütörtökön az MKIK Magyar-Orosz Tagozata konzultációt szervezett Rodionov Denisszel, a Nemzetközi Beruházási Bank ügyfélkapcsolatokért felelős igazgatójának részvételével. Rodionov Denisz a Nemzetközi Beruházási Bank tevékenységéről tartott előadást, miután a jelenlevők egyeztettek az együttműködési lehetőségekről. A konzultáció nem a hagyományos tájékoztató jellegű előadások
KUTATÁS
A „KKV Körkép” című kutatás keretében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget keresünk fel és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén elindította Növekedési Hitelprogramját (NHP), azonban a program részletei már hónapokkal korábban ismertek voltak. A KKV Körkép 2014. októberi adatfelvételének keretében a banki hitelfelvétellel és az NHP-vel kapcsolatban kérdeztük meg a kis- és középvállalkozások vezetőit. Az eredmények alapján elmondható, hogy a kis- és közepes vállalkozások 56%-a rendelkezik valamilyen banki hitellel. A vállalatok leggyakrabban forintban denominált hitellel rendelkeznek, a hitel típusát tekintve -3-
pedig forgóeszköz-hitellel, bankszámlahitelt is.
beleértve
a
A devizakölcsönnel rendelkező vállalatok legnagyobb arányban euró alapú kölcsönnel rendelkeznek. Az euró alapú kölcsönnel rendelkező vállalatok főként exportorientált és jellemzően ipari vállatok, méretüket tekintve pedig középvállalkozások. Minden ötödik KKV igényelt kölcsönt a Növekedési Hitelprogram keretében, több mint felük forgóeszközhitelt. Minden második vállalat legfeljebb 50 millió forintnyi hitelt vett igénybe. A vállalatok többsége szerint 2014ben nem változtak a hitelhez jutás feltételei 2013-hoz képest. A KKV-k jelenlegi hitelállománya
fel hitelüket, több, mint 90% forinthitelről számolt be. A felvett devizahitelek közül az euróhitelek aránya (42%) a legmagasabb. Svájci frank alapú hitellel mindössze 5 megkérdezett vállalat rendelkezett. A felmérés alapján a KKV-k tulajdonságai befolyásolhatják, hogy egy vállalat inkább forint- vagy euró alapú kölcsönt választ. Az export aránya alapján a legnagyobb arányban azok a vállalatok vettek fel euró alapú hitelt, amelyek teljes értékesítésük több, mint 50%-át exportálják. Ugyanis e vállalatok 94%-a rendelkezett euró- és 71%-a forint alapú kölcsönnel. Az ágazatokat tekintve a feldolgozóipari vállalatok vettek fel a legnagyobb arányban euró alapú hitelt (33%), vállalatméret szerint pedig az 50-249 főt alkalmazó vállalatok (58%).
2014 októberében a kis- és középvállalkozások 56%-a rendelkezett valamilyen banki hitellel. A legelterjedtebbek a forgóeszközhitelek voltak (ideértve az igénybevett bankszámlahitelt is), a cégek 49%-a számolt be efféle kölcsönről. Beruházási hitelt a vállalatok 23%-a vett fel. Deviza-, deviza alapú kölcsön vagy pénzügyi lízing forintkölcsönnel való kiváltására fordítható hitellel 9%-uk, uniós támogatás önrészét vagy előfinanszírozását fedező hitellel pedig 3%-uk rendelkezett.
A KKV-k között az volt a legelterjedtebb vélemény (47%), hogy a hitelhez jutás feltételei nem változtak 2014-ben 2013-hoz képest. A vállalatok közel 20%-a szerint azonban a hitelhez jutás feltételei bonyolultabbá váltak, 17%-uk szerint pedig könnyebb lett hitelhez jutni.
Ha azt vesszük figyelembe, hogy mekkora a vállalatoknál a teljes értékesítésből az export aránya, azt láthatjuk, hogy forgóeszközhitelt olyan vállalatok vettek fel a legnagyobb arányban, melyek egyáltalán nem exportálnak. A többi hiteltípusról pedig azon vállalatok számoltak be a leggyakrabban, amelyek teljes értékesítésüknek kevesebb, mint felét exportálják.
A kis- és közepes vállalatok 21%-a igényelt hitelt az NHP keretében. Ezen vállalatok több mint fele (57%) forgóeszközhitelt (beleértve az igénybevett bankszámlahitelt is) és 46%-uk beruházási hitelt igényelt. Kis részük (6,6%) deviza-, illetve deviza alapú kölcsön vagy pénzügyi lízing forint kölcsönnel való kiváltására fordítható hitelt vett igénybe. Egyetlen vállalat sem igényelt uniós támogatás önrészét vagy előfinanszírozását fedező hitelt az NHP keretében.
Uniós támogatás önrészét vagy előfinanszírozását fedező hitelt leggyakrabban a feldolgozóipari (87,5%), illetve az építőipari vállalatok vettek fel (12,5%). A deviza-, illetve deviza alapú kölcsön vagy pénzügyi lízing forintkölcsönnel való kiváltására fordítható hitelállomány felét a közepes vállalkozások (100-249 fő) vették fel. Azon vállalatok közül, amelyek válaszoltak arra a kérdésre, hogy milyen valutában vették
A Növekedési Hitelprogramban résztvevő vállalatok
Forgóeszközhitelt egyenlő arányban (41%) vettek fel a nem exportáló vállalatok és azok, amelyeknél az export aránya a teljes értékesítés kevesebb, mint felét teszi ki. Deviza-, illetve deviza alapú kölcsön vagy pénzügyi lízing forint kölcsön kiváltására fordítható hitelt a legnagyobb arányban olyan vállalatok vettek fel, amelyeknél az export aránya a teljes értékesítés 1-50%-át teszi ki. -4-
Azon vállalatok közül, amelyek igényeltek hitelt a Növekedési Hitelprogram keretein belül, majdnem minden második vállalat (47%) kevesebb, mint 50 millió forintot igényelt. 50 és 100 millió forint összegű hitelt a vállalatok 19%-a vett igénybe.
Devizahitelek ágazat szerint
EUR
Ingatlan Kereskedelem Építőipar
Feldolgozóipar Nincs
Ha csak azokat a vállalatokat tekintjük, amelyek igényeltek hitelt az NHP keretében, az eredmények azt mutatják, hogy a KKV-k majdnem fele szerint nem változtak a hitelhez jutás feltételei 2014-ben 2013-hoz képest, 29%-uk szerint pedig egyszerűbbé vált hitelt kapni.
Van
Ingatlan
HUF
Kereskedelem Építőipar Feldolgozóipar 0%
20%
40%
60%
80%
100%
120%
KKV-k által felvett hitelek típusai Forgóeszköz hitel, ideértve az igénybevett bankszámlahitelt is
Az NHP keretén belül igényelt hitel típusa
Beruházási hitel
Forgóeszköz hitel, ideértve az igénybevett bankszámlahitel
Deviza-, illetve deviza alapú kölcsön vagy pénzügyi lízing forint kölcsönnel való kiváltására fordítható hitel Uniós támogatás önrészét vagy előfinanszírozását fedező hitel
Beruházási hitel
Nincs hitel szerződés
0%
20%
40%
Deviza-, illetve deviza alapú kölcsön vagy pénzügyi lízing forint kölcsönnel való kiváltására fordítható hitel
60%
0%
A KKV-k által felvett hitelek típusai a teljes értékesítésen belüli export aránya szerint
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%
Beruházási hitel
HÍREK
Forgóeszköz hitel, ideértve az igénybevett bankszámlahitelt is
Nem exportál
Uniós támogatás önrészét vagy előfinanszírozását fedező hitel
Export aránya: 1-51%
Export aránya: 51-100%
Deviza-, illetve deviza alapú kölcsön vagy pénzügyi lízing forint kölcsönnel való kiváltására fordítható hitel
2015. február 3-án Dr. Parragh László elnök az MKIK-ban a nemrégiben elhunyt Pataki János cukrászmester részére odaítélt posztumusz kamarai díjat adott át, amelyet az elhunyt családja vett át.
Nincs hitelszerződése
0%
20%
40%
60%
80%
Devizahitelek a teljes értékesítésen belüli export aránya szerint
EUR
Export aránya: 51-100%
Export aránya: 1-50%
Nincs exportál Nincs Van
HUF
Export aránya: 51-100%
Export aránya: 1-50%
Nincs exportál
0%
20%
40%
60%
80%
100%
120%
2015. február 9-én Dunai Péter főtitkár fogadta Tomas Vrbiket, a Cseh Gazdasági Kamara nemrégiben kinevezett főtitkárát és tájékoztatta a kötelező kamarai regisztrációs rendszer működésének tapasztalatairól, valamint a kamarai tagok és a regisztrált vállalkozások részére nyújtott szolgáltatásokról. A cseh kamarai főtitkár programja a KAVOSZ Zrt-nél folytatódott, ahol a Széchenyi Kártya konstrukció működését tanulmányozta. 2015. február 11-én Dr. Parragh László elnök Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei KIK által
-5-
szervezett Gazdasági Évnyitón tartott előadást a magyar gazdaság 2015. évi kilátásairól. A rendezvényen mutatták be a régióról elkészített TOP 100 kiadványt. 2015. február 13-án Dr. Parragh László elnök Pécsen a Pécs-Baranyai KIK ünnepi küldöttgyűlésén és Gazdasági Évnyitóján tartott előadást a magyar gazdaság 2015. évi kilátásairól. 2015. február 18-án Dunai Péter főtitkár vezetésével országos titkári értekezlet megtartására került sor. Az első napirend keretében Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója adott tájékoztatást a banki rendszer átalakulásáról, a növekedési hitelprogram eredményeiről és ezzel összefüggésben a KAVOSZ Zrt. 2015. évi üzleti elképzeléseiről. Ezt követően az értekezlet Bihall Tamás alelnök részvételével megvitatta a kamarai garanciavállalással kapcsolatban előkészített előterjesztést.
2015. február 23-án Dr. Parragh László elnök és Dunai Péter főtitkár megbeszélést folytattak a Vagyonvédelmi Kamara vezetőivel, akik a területüket érintő kötelező kamarai regisztráció bevezetését kezdeményezik és ehhez kérték az MKIK támogatását. A találkozón Dr. Parragh László elnök elmondta, az MKIK olyan megoldást tud támogatni, amely nem csorbítja a kereskedelmi és iparkamarák kötelező regisztrációjával elért eredményeket. 2015. február 26-án Dr. Parragh László elnök az MKIK-ban fogadta a George Iwan Marantika, az Indonéz-Magyar Üzleti Tanács társelnöke által vezetett delegációt és megbeszélést folytattak a magyar-indonéz gazdasági kapcsolatok alakulásáról.
2015. február 19-én a Budapesten a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara tartott az MKIK-ban rendkívüli közgyűlést, amelyen az elnöki tisztről leköszönő Minszkbe külgazdasági attasénak kinevezett Szentpéteri Bertalan helyett új elnököt választottak Gelb Sándor személyében. Szentpéteri Bertalan részére az MKIK elnökének megbízásából Dunai Péter főtitkár MKIK Elnöki Aranyérem kitüntetést adott át az MKIK Magyar-Ukrán Tagozata, majd a Magyar-Ukrán KIK elnökeként végzett, a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatok fejlesztését célzó eredményes tevékenységéért.
-6-
