Iktatószám: Előadó:
903-23/2015. Juronicsné Füredi Krisztina
Tárgy:
dr. Jeges-Varga Ferenc KÜJ: KTJtph: KTJlét: Mell:
„A „Villányi Szársomlyó” Mezőgazdasági Kft. Ivánbattyán, 078 hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep egységes környezethasználati engedélye 100 555 716 101 130 595 101 621 071 Th, Te, H, L, A
HATÁROZAT A „Villányi Szársomlyó” Kft. (7773 Villány, Batthyány utca 24., a továbbiakban: Környezethasználó) részére az Ivánbattyán, 078 hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep üzemeltetésére egységes környezethasználati engedélyt adok. I. Általános adatok és előírások 1. A Környezethasználó adatai: 1.1.
Neve:
„Villányi Szársomlyó” Mezőgazdasági Kft.
1.2.
Székhelye:
7773 Villány, Batthyány utca 24.
1.3.
KSH azonosító:
13095477-0111-113-02.
1.4.
Környezetvédelmi Ügyfél Jel:
100 555 716
2. A telephely adatai: 2.2. Sertéstelep címe:
Ivánbattyán, 078 hrsz.
2.3. EOV koordináták:
X: 61 800; Y: 600 400
2.4. Környezetvédelmi Területi Jeltelephely:
101 130 595
(A sertéstelep részletes adatait a Th. melléklet tartalmazza.) 3. A tevékenység adatai: 3.1.
Megnevezése:
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklet 11. b) pontja („Létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára”) szerint.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-100 +36-72 567-103
[email protected] Honlap: www.bamkh.hu
3.2. Környezetvédelmi Területi Jellétesítmény: 101 621 071 3.3. TEÁOR08 kód:
0146
Sertéstenyésztés
3.4. NOSE-P kód:110.05
Trágyakezelés
3.5. Engedélyezett kapacitása: Megnevezés
Férőhely (db)
30kg-on felüli sertés össz.
2300
(A tevékenység további adatait a Te. melléklet tartalmazza) 4. A tevékenység végzésének általános követelményei 4.1.
A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek
az
egységes
környezethasználati
engedélyben
foglaltaknak.
A
Környezethasználónak az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: 4.1.1.
a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről,
4.1.2.
a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról,
4.1.3.
a
kibocsátások
megelőzéséről,
illetőleg
az elérhető
legkisebb mértékűre
csökkentéséről, 4.1.4.
a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről,
4.1.5.
a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról,
4.1.6.
a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről,
4.1.7.
a
tevékenység
felhagyása
esetén
a
környezetszennyezés,
illetve
környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. 4.2.
Jelen engedély az I./3.5. pontjában meghatározott maximális kapacitásra vonatkozik.
4.3.
Az engedélyezett tevékenységet érintő, a Környezethasználó által tervezett változtatások csak a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a jelen engedély módosítása tárgyában előzetesen meghozott, jogerős határozata alapján valósíthatók meg.
4.4.
A Környezethasználó által kötelezően bejelentett egyéb változásokat (II./9. pont) – a Környezethasználó kérelmére történő engedélymódosítás iránti eljárás keretében – át kell vezetni az engedélyben.
4.5.
A Környezethasználó vagy meghatalmazott képviselője a Környezetvédelmi Hatóságot azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és sürgős beavatkozás válik szükségessé. 2
4.6.
A Környezethasználó a II. pontban rögzített, határidőhöz kötött környezetvédelmi előírások teljesítését – amennyiben az engedély másképp nem rendelkezik – legkésőbb a megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül köteles bejelenteni és dokumentálni a Környezetvédelmi Hatóság felé. II. A környezethasználatra vonatkozó speciális, illetve az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tett előírások
5. Az üzemeltetésre vonatkozó előírások 5.1.
A sertéstelep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban és az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni.
Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 5.2.
A megelőzés és ezen belül az integrált szennyezés-megelőzés elve alapján a lehető legkisebb
mértékűre
kell
csökkenteni
a
képződő
hulladékok
mennyiségét
és
veszélyességét. 5.3.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31. §-a értelmében a tevékenység során keletkező hulladékok kezeléséről, lehetőség szerinti hasznosításáról a hulladék birtokosának gondoskodni kell.
5.4.
Hulladék csak – annak átvételére – engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezetnek adható át.
Levegőtisztaság-védelmi előírások 5.5.
Az alapadatok nyilvántartásában szereplő (L. melléklet) sertéstartás technológiához kapcsolódó D1 azonosítószámú diffúz forrás működését engedélyezem.
5.6.
A telephelyen működő légszennyező források működése során a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VMH rendelet) 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett be kell tartani.
5.7.
Az állattartás, az elhullott állati tetemek tárolása, a trágya mozgatása, tárolása, kezelése, szállítása és kihelyezése nem okozhat lakosságot zavaró bűzhatást. 5.7.1.
A termőföldekre történő trágyakihelyezést a lakóházaktól a lehető legtávolabb kell végezni, és olyan szélirány mellett, hogy az ne okozzon bűzhatást. Kedvezőtlen szélirány esetén és szaghatás szempontjából kritikus időszakban (esti és hajnali órák, nagy meleg) a trágyakihelyezést szüneteltetni kell. Gondoskodni kell a termőföldre kijuttatott trágya mielőbbi bedolgozásáról.
5.8.
A légszennyező forrás működéséről a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező
forrás
kibocsátásának
vizsgálatával,
ellenőrzésével,
értékelésével
kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011 (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VMM rendelet) 18. §-a alapján meghatározott követelményekkel üzemnaplót kell vezetni.
3
5.9.
A diffúz levegőterhelés (bűz) elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres tisztántartásáról gondoskodni kell.
5.10. A trágya kiszállítását olyan meteorológiai körülmények között kell végezni, hogy az lakosságot zavaró bűzhatást ne eredményezzen. A trágya keletkezés-kiszállítás adatokat üzemnaplóban nyilván kell tartani. 5.11. A tartástechnológia leírásban rögzítettek betartásával a diffúz jellegű légszennyező anyag kibocsátást a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni. 5.12. A technológiai előírások
megtartásával az üzemzavarok
megelőzésével, illetőleg
elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. 5.13. A Környezetvédelmi Hatóság az Ivánbattyán, 078 helyrajzi számok alatti telephelyen létesített sertéstelep telekhatár sarokpontjaitól számított 300 m (EOV koordinátái: Y: 600467; X: 61549, Y: 600596; X: 61842, Y: 600387; X: 61934, Y: 600282; X: 61912, Y: 600233; X: 61800) területre védelmi övezetet állapít meg. A védelmi övezetre vonatkozó terület kimutatást, változási vázrajzot, valamint az átnézeti térképet az L. melléklet tartalmazza. 5.14. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Lr.) 5. § (6) bekezdése értelmében, a védelmi övezet területén nem lehet: lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építmény. 5.15. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezőt terhelik. 5.16. Jelen határozatban megállapított védelmi övezet a tervezett tevékenység folytatásának fennállásáig érvényes. Zaj- és rezgésvédelmi előírások 5.17. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: KvVM-EüM együttes rendelet) 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett biztosítani kell a teljes létesítményre vonatkozóan. 5.18. A tevékenységhez kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás nem növelheti a szállítási útvonalak
melletti
védett
területek
zajterheltségét,
a
szállítás
nélküli
állapot
zajterheltségéhez képest. Természet- és tájvédelmi előírások 5.19. Ahol elszáradás, betegség, vagy egyéb okok miatt hiányos a telep meglévő körbefásítása, ott a körbefásítás pótlását, kiegészítését őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, az adott területen természetesen előforduló fa- és cserjefajokkal el kell végezni. 5.20. Amennyiben a meglévő takarófásításban, növénytelepítésben tájidegen fajok (pl.: akác, tuja- és fenyőfélék) is megtalálhatók, úgy azokat fokozatosan őshonos fajokra kell cserélni, és gondoskodni kell az inváziós fajok eltávolítására. 5.21. A meglévő fásítás és egyéb növényzet (cserjék, gyepek, stb.) folyamatos és szakszerű gondozásáról, ápolásáról (öntözés, metszés, pótlás, stb.) gondoskodni kell.
4
5.22. A növénytelepítések során figyelemmel kell lenni az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendeletre (a továbbiakban: FVM rendelet), illetve a rendelet mellékleteiben felsorolt telepíthető és nem telepíthető fajokra. 6.
A felhagyásra vonatkozó előírások 6.1.
Az engedélyezett telephelyi tevékenységek felhagyására, a telephely bezárására, a terület tájba
illesztésére
és
a
terület
újrahasznosítására
vonatkozóan,
ütemezett
és
költségbecslést is tartalmazó felhagyási és rekultivációs tervet kell készíteni, amelyet véleményezésre be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz. Határidő: a tevékenység felhagyása, a telephely bezárása előtt minimum 1 évvel. 6.2.
Az üzemelés során keletkezett, az üzemi gyűjtőhelyeken felhalmozott – és a bontás során vagy az esetleges kárelhárítási tevékenységek végzése során keletkezett – hulladékok teljes mennyiségét ártalmatlanítás vagy hasznosítás végett engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak kell átadni.
6.3.
A telephelyen, különösen a trágyatárolók helyén az esetleges szennyezést fel kell tárni.
6. Adatszolgáltatás és jelentéstétel Általános előírások 6.1.
A telepen folytatott tevékenységek nyilvántartásokat
folyamatosan
ellenőrzéséhez az A. mellékletben felsorolt
vezetni
kell,
és
határidőre
eleget
kell
tenni
az
adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeknek. Zajvédelmi előírások 6.2.
A
Környezethasználó
a
tevékenységének
megszüntetését,
az
új
üzemeltető
tevékenységének megkezdését, továbbá a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték túllépést okozhat, a változást követő 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint – bejelentőlapon – köteles bejelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. Levegőtisztaság-védelmi előírások 6.3.
Az erre rendszeresített adatlapon (LM), figyelembe véve jelen engedély L. mellékletében szereplő „alapadatok nyilvántartását” – a tárgyévet követő év március 31. napjáig – a légszennyező pontforrások, valamint a diffúz forrás tényleges légszennyezőanyag kibocsátásáról éves jelentést kell benyújtani.
6.4.
Az alapbejelentésben rögzített adatok megváltoztatásáról – 30 napon belül – változásjelentést kell tenni.
Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 6.5.
A tevékenység végzése során keletkező – a Ht. hatálya alá tartozó – hulladékok hulladéktípusonkénti mennyiségeiről a hatályos jogszabályokban előírt nyilvántartást kell vezetni, és bejelentést kell megtenni.
7. Rendkívüli események megelőzése és elhárítása 7.1.
A Környezethasználó köteles: 5
7.1.1. rendkívüli esemény előfordulásakor – a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett – haladéktalanul értesíteni a Környezetvédelmi Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes hatóságokat, 7.1.2. a rendkívüli eseményeket dokumentálni. 7.2.
A Környezethasználó az általa okozott vagy üzemszerű működésén kívül álló okokból bekövetkezett
szennyezést
köteles
bejelenteni
a
Környezetvédelmi
Hatóságnak.
Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet, és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket. 8. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek 8.1.
A Környezethasználó köteles – az engedély módosítására irányuló kérelemmel egyidejűleg – a Környezetvédelmi Hatóságnak 15 napon belül bejelenteni: 8.1.1. az
engedélyben
alapul
vett
körülmények
megváltozását,
illetve
tervezett
megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, 8.1.2. a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 9. A szakhatóságok állásfoglalásai 9.1.
A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv a BAR/006/00343-4/2015.
számú
szakhatósági
állásfoglalásában
közegészségügyi
szempontból hozzájárulását megadta. 9.2. A Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a BAF/843/2015. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „ -
A Villányi Szársomlyó Kft. 2013/2014. évi nitrátos adatlapja, valamint a hatóságunk által 2015. 01.20-02.05. között lefolytatott komplex ellenőrzés alapján a telepen 5.950 m
3
hígtrágyát tárolnak. Ezen mennyiség termőföldön történő elhelyezésére a talajvédelmi hatóság által kiadott engedélyben szereplő területek megfelelő vetésforgó esetén elegendőek. Az engedély 2015.10.20-ig érvényes. -
Az Ivánbattyán 088/1 és 081 hrsz.-ok ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát a megépített almos és hígtrágya tároló miatt a földhivatalnál rendezzék a valóságnak megfelelően.
-
A
telep
üzemeltetése
során
gondoskodni
kell
a
csapadék
elvezetéséről,
elszikkasztásáról, úgy, hogy a környező termőföldek minőségében kár, illetve azokon belvíz, pangóvíz ne keletkezhessen. Továbbá biztosítani kell, hogy az üzem területéről a környező termőföldekre ne kerülhessen talajidegen anyag, trágya, trágyalé, amely a talajvédő gazdálkodás feltételeit csökkentené, illetve a termőföldet elszennyezné. -
A fenti előírások figyelembe vételévei a felülvizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható.”
9.3. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/2130-3/2015.ált. számon megadott
szakhatósági
állásfoglalásában
hozzájárulását
szakkérdésekben az alábbiak szerint adta meg:
6
a vízügyi és
vízvédelmi
„ 1.
A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségét veszélyeztető, vízszennyező anyagok elhelyezése kizárólag az erre a célra kialakított, műszaki védelemmel ellátott tároló helyeken történhet. Új létesítmény építése, használata csak az Igazgatóság hozzájárulása alapján és nyilvántartásba vétele után történhet.
2.
A telephelyen folytatott tevékenység tartósan nem eredményezheti a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések rnéréséről szóló 6/2009. KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban:
R.)
mellékleteiben
a
felszín
alatti
vízre
megállapított
CB)
szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. 3.
A felszín alatti víz és földtani közeg minőségét veszélyeztető anyagok kezelését, használatát (szállítás, mozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy azok ne kerülhessenek közvetlenül a talajra.
4.
A trágya hasznosítását a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVMr.) "Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai" szerint kell végezni.
5.
3
A hígtrágyatároló medencében tárolt mintegy 3000 m hígtrágyát 2015. október 20. napjáig ki kell szállítani, a medencét le kell üríteni.
6.
A FAVI nyilvántartásba vett helyek adatainak változását be kell jelenteni az Igazgatóságra: -
a tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól a változást követő 15 napon belül,
-
az
alap-adatlapon
közölt
adatokban
bekövetkezett
változást
(az
anyagforgalomban 25 %-nál nagyobb változás fölött) a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal új alap-adatlapon következő év március 31-ig. 7.
Az üzemeltető az általa okozott, vagy üzemszerű működésén kívülálló okokból bekövetkezett talajszennyezést köteles bejelenteni az Igazgatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket.”
10.4. Az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 292-4/2015. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalását – a helyi környezet és természetvédelem szakkérdésben – feltétel és kikötés nélkül adta meg. III. Egyéb rendelkezések 1. Az egységes környezethasználati engedély 2025. június 30. napjáig hatályos. 2. Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg az 1947-19/2010., az 1947-24/2010., a 3997-5/2011., a 3997-11/2011. és az 1346-1/2014. számú határozatokkal módosított 194714/2010. számon kiadott egységes környezethasználati engedély hatályát veszti. 7
3. Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, különös tekintettel az elérhető legjobb technikára, 2020. március 31. napjáig be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz. 4. A D1 azonosítószámú diffúz forrásra vonatkozó – jelen egységes környezethasználati engedélybe foglalt – levegővédelmi működési engedély 2020. június 30. napjáig hatályos. 5. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a Környezetvédelmi Hatóság nem rendelkezett. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros utca 58/a.) – mint másodfokú hatósághoz – címzett, de a Környezetvédelmi Hatósághoz benyújtott kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóságok állásfoglalásai, illetve végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a hatósági eljárás díjának 50%-a, azaz 250.000,- Ft, természetes személyek, illetve társadalmi szervezetek esetében a hatósági eljárás díjának 1%-a, azaz 5.000,- Ft, amelyet a Környezetvédelmi Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 1002400300299585-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni és az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Környezetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A Környezetvédelmi Hatóság a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a
[email protected] e-mail címen. INDOKOLÁS A
Környezetvédelmi
Hatóság
jogelődje
6002-17/2004.
iktatószámú
határozatában
a
Környezethasználó kérelmére és részére az Ivánbattyán, 078 hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep üzemeltetésére egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Alapengedély) adott ki. Az Alapengedély III. fejezetében előírtak szerint a Környezethasználó felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje 1947-14/2010. számú határozatában a teljes körű környezetvédelmi
felülvizsgálati
eljárás
lezárásaként
új,
egységes
szerkezetű
egységes
környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) adott ki. Az Engedély 2010. május 3. napján jogerőre emelkedett és 2020. március 31. napjáig hatályos. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az Engedélyt az 1947-19/2010., az 1947-24/2010., a 39975/2011., a 3997-11/2011., és az 1346-1/2014. számú határozatokkal módosította. Az utolsó módosító határozat 2014. március 13. napján jogerőre emelkedett. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az Engedély III. fejezetében előírta, hogy „az engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, különös tekintettel az elérhető legjobb technikára, 2015. március 31. napjáig be kell nyújtani a felügyelőségre.”
8
A Környezethasználó meghatalmazása alapján az Enviroagro Kft. (7700 Mohács, Vörösmarty u. 25., a továbbiakban: Kérelmező) 2014. január 14. napján teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be. Kérelméhez csatolta az általa összeállított felülvizsgálati dokumentációt két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón. A Kérelmező a Környezethasználó által a részére adott, a felülvizsgálati dokumentáció benyújtására és az ügyben a hatóság előtti képviseltre vonatkozó meghatalmazást csatolta. A Kérelmező a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt elkészítő szakértők – a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti – szakértői jogosultságát igazolta. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a kérelem áttanulmányozását követően megállapította, hogy a Környezethasználó a tárgyi telepen a továbbiakban kizárólag sertéshizlalási tevékenységet kíván folytatni. A tervezett hízóférőhely 2300. Az állattenyésztésből kifolyólag az állattartó épületek funkciói részben megváltoznak. A telepen a trágyakezelési rendszer teljes egészében almos tartásra állna át. Mindezek alapján megállapítható, hogy a telepen tervezett módosítás a R. 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatás, továbbá hogy a kérelem egyben az Engedély módosítására irányuló kérelemnek is minősül A fentiekből megállapítható, hogy a kérelem egyrészt a R. 20/A. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lefolytatására, másrészt a R. 20/A. § (8) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a R. 19. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatására is irányul. A Környezetvédelmi Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 37. § (1) bekezdése alapján a kérelmet a tartalma szerint bírálja el. A kérelem és a benyújtott dokumentáció alapján a Környezetvédelmi Hatóság jogelődje megállapította, hogy az két kérelmet tartalmaz, ezért akként döntött, hogy a kérelmek nyomán két engedélyezési eljárás lefolytatása indokolt. A Kérelmező a felülvizsgálati dokumentációban rögzíti, hogy a teljes körű felülvizsgálati eljárást, valamint az Engedély módosítására irányuló kérelmét összevontan egy eljárásban kéri lefolytatni. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az érdemi vizsgálat során a fenti engedélyezési eljárásokat – mivel azok tárgya egymással szorosan összefügg – a 903-8/2015. számú végzésében a Ket. 33/B. § alapján egyesítette. Az eljárás indulásakor hatályban lévő, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM r.) 2. § (3) bekezdése értelmében a díjat – ha az 1. melléklet I-V. pontjából más nem következik – eljárásonként kell megfizetni. A Környezethasználó a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásért a KvVM r. 1. számú mellékletének III. fejezete 7. és 10.1 pontjai szerinti 250.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat, továbbá az Engedély jelentős változtatása miatti módosításért a KvVM r. 1. számú mellékletének III. fejezete 7. és 10.1 pontjai szerinti 250.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A
Környezethasználó
a
Nemzeti
Élelmiszerlánc-biztonsági
Hivatal,
valamint
a
megyei
kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. számú melléklet 12.9.6. pontjai alapján a
9
talajvédelmi hatóság szakhatósági közreműködéséért az 50.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Környezethasználó a közegészségügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (1) bekezdése szerinti 3.000 forint, valamint az érintett települési önkormányzat jegyzője (mint a helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóság) és a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az Itv. mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti 5.000-5.000 forint összegű eljárási illetéket lerótta. A Környezetvédelmi Hatóság a kérelem és az engedélyezési dokumentáció benyújtását követően a R. 21. § (1) bekezdés b) pontja és 21. § (2) bekezdésének a) pontja rendelkezése értelmében az eljárás megindításáról hirdetményt tett közzé hivatalában és a honlapján. A Környezetvédelmi Hatóság egyidejűleg a R. 21. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 21. § (2) bekezdés b) pontja alapján a tárgyi ügyben benyújtott kérelmet, az engedélyezési dokumentációt, valamint a Környezetvédelmi Hatóság közleményét megküldte a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének azzal, hogy a kézhezvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül szíveskedjenek közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon közhírré tenni, valamint az érintetteket arról is tájékoztatni, hogy a kérelembe és mellékleteibe hogyan lehet helyben betekinteni. Az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2015. február. 6. napján, 292-2/2015. számú levelében tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóságot, hogy a hirdetményt hivatalos hirdetőtábláján kifüggesztette. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste az eljárás indulásakor hatályban lévő környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és az 5. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. A hatáskörükben eljárt illetékes szakhatóságok állásfoglalásaikat a rendelkező rész szerint megadták. A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv a BAR/006/003434/2015. számú közegészségügyi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a "Villányi Szársomlyó" Mezőgazdasági Kft. (székhely: 7773 Villány, Batthyány u. 24.) Ivánbattyáni sertéstelepének (hrsz.:078. alatti
ingatlanon)
egységes
környezethasználati
engedélyének
módosítási
és
teljes
körű
környezetvédelmi felülvizsgálati eljárása során 2015. 02. 24.-én szakhatósági eljárás megindítását kezdeményezte hatóságomnál a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XI1.17.) kormányrendelet 33. § (1) bekezdése és az 5. számú melléklete alapján. A kérelmet és a dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az hiányos, érdemben nem bírálható el. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 45/A. § (6) bekezdése szerint a 37. §-nak megfelelően hiánypótlásra benyújtására szólítottam fel az ügyfelet, a hatóságot egyidejű értesítése mellett, melyet az ügyfél részemre 2015. március 25-én meg is küldött.
10
Az eljárás során, az elektronikus úton közzétett dokumentáció és a benyújtott hiánypótló anyag alapján megállapítottam, hogy a szakhatósági hozzájárulás kiadásának közegészségügyi akadálya nincs, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam.” „Hatóságom hatáskörét és illetékességét 323/2010. (XI1.27.) Karm. rendelet 4.§ (2) bekezdés és 10. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XI1.17.) Kormányrendelet 33.§ (1) bekezdése és a 5. sz. mellékletében foglaltak alapján hoztam meg.” A Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a BAF/84-3/2015. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2015. február 24-én érkezett levelében szakhatósági állásfoglalást kért a - Villányi Szársomlyó Kft. (7773 Villány, Batthyány u. 24.) Ivánbattyán 078, 081, 088/1 hrsz.-ú sertéstelepének egységes környezethasználati engedélyének módosltásához és teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatához. A megküldött dokumentáció alapján az alábbi megállapításokat tesszük: -
A
telepen
technológiaváltás
történik,
az
egész
telep
almos
tartással
fog
működni.
Évente kb. 4.258 t almos trágya keletkezik. -
2
2
Az almos trágyát 1 db 900 m -es és 1 db 1000 m -es betonfallal és csurgaléklé gyűjtöaknával ellátott trágyatéren gyűjtik. Ez a 6 havi trágyatároló kapacitásnak megfelel. A trágyát termőföldön hasznosítják, a csurgalék levet a trágyakazalra visszaöntözik.
-
3
A telepen még jelenleg tárolt ~ 6.000 m
hígtrágya kijuttatására 2015. 10.20-ig érvényes
engedéllyel rendelkezik a Kft. -
A csapadékvizet a telepen belül elszikkasztják, a szennyvizet engedélyezett vállalkozóval elszállíttatják.
-
Mivel a' trágyatároló szántó művelési ágban lévő területen valósult meg, ezért az ingatlannyilvántartást a meg lévő állapotnak megfelelően rendezni kell.
-
Mivel a telep nitrátérzékeny, így a technológia során az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben foglalt Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat betartása kötelező.
A fentieket figyelembe véve a környezetvédelmi módosítási és felülvizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 21. § (1) és a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 2. § (1) rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság és a felettes szerv hatáskörét a 328/2010. (XI1.27.) Korm. rendelet 1. § (1) b), (2),17. § (1), továbbá a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) állapítja meg. Talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XI1.17.) Korm. rendelet 33. § (1) és a Ket. 44. § alapján adtam meg.” 11
A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/2130-3/2015.ált. számon vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalásában megadott hozzájárulását a következők szerint indokolta: „A Felügyelőség tárgyi ügyben 903-13/2015. számú - 2015. február 24. napján érkeztetett megkeresésévei az Igazgatóságot megkereste szakhatósági állásfoglalás megadása céljából. A
Felügyelőség
megkeresésében
új,
egységes
szerkezetben
történő
egységes
igazgatási
feladatokat
környezethasználati engedély kiadásához kérte az Igazgatóság állásfoglalását. A
környezetvédelmi,
természetvédelmi,
vízvédelmi
hatósági
és
ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (Ill. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és az 5. melléklet II. 3. pontja alapján az egységes környezethasználati hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások
érvényesíthetők-e, továbbá annak
elbírálása kérdésében, hogy a
tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A szakhatósági megkeresésben a Felügyelőség megadta a tárgyi teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációjának (készítette: Kérelmező, készült 2015. áprilisában) elektronikus elérési
A
útvonalát.
dokumentumok
alapján
megállapításra
került,
hogy az hiányos, érdemben nem bírálható el, ezért a tényállás tisztázása érdekében a 35200/2130-1/2015.ált.
iktatószámú
végzésben
hiánypótlás
került
elrendelésre.
alapállapot
jelentést
A
hiánypótlást a Kérelmező maradéktalanul teljesítette. A
dokumentációt
és
a
hiánypótlásként
benyújtott
áttanulmányoztam,
és az alapján a fent hivatkozott szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg. Az
állattartó
telep
területe
üzemelő
vagy
távlati
ivóvízbázisok,
ásvány-
és
gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételeket nem érint, így a tevékeny végzésével vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sérti. Az
állattartó
érzékeny
telep
felszín
területe
alatti
a
felszín
alatti
vízminőség-védelmi
víz
terület.
állapotának A
terület
érzékenysége
szempontjából
érzékenység;
besorolása
a
FAVr. 7. § (1) bekezdése értelmében a miniszter által jóváhagyott 1: 100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján került meghatározásra. A tevékenység emellett az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése d) pontja szerint, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe nitrátérzékeny terület. A
hígtrágya
Talajvédelmi
mezőgazdasági Igazgatósága
területen
által
ki
adott
történő engedély
hasznosítása alapján
a
történik,
BMK az
Növényengedély
és
2015.
október 20. napjáig érvényes. A telepen teljes egészében hízlalási tevékenységet kívánnak folytatni, az állattartás almos 2
technológiával történik. A telep területén lévő 1 db 900 m -es és az Ivánbattyán 088/1 hrszú
ingatlanon
lévő
1
db
1000
2
m
betonozott,
oldalfallal
ellátott
trágyatároló
együttes
befogadó képessége elegendő az FVMr-ben előírt, a telepen várhatóan keletkező trágya legalább 6 havi mennyiségének befogadására.
. 12
3
Az istállók és a kifutók területéről a trágyát az épületek mögött létesített, 20 m -es süllyesztett,
betonozott,
felül
nyitott
trágyatároló
aknába
tolják
ki.
Ezekből
heti
rendszerességgel a trágyatárolóra szállítják. A trágyatároló aknákban, illetve a kifutókon 3
3
keletkező csurgaléklevet 1 db 35 m -es és 1 db 100 m -es betonozott csurgaléklé gyűjtő aknában és a fóliaszigeteléssel kialakított csurgaléklé gyűjtő medencében tárolják. Az állattartó telep technológiai vízellátása vonatkozásában B. XII/53. vízikönyvi számon nyilvántartott vízjogi űzemeltetési engedély került kiadásra, a vízellátó rendszer vízbázisát 1 db karsztra szűrőzött fúrt kút biztosítja. A dolgozók ivóvízellátását palackozott vízzel oldják 3
3
3
meg. A keletkező szociális szennyvizet 1 db 20 m -es, 1 db 6 m -es és 1 db 2 m -es zárt, vízzáró aknában gyűjtik. Az istállók tetővizeit az istállók között kialakított földárokba vezetik, ahol elszikkadnak. A trágyatároló területére hulló csapadékvizek a hígtrágya gyűjtő aknába folynak. Az alapállapot jelentés készítése során 1 db feltáró fúrást mélyítettek a hígtrágyatároló közelében 3,0 m-es talpmélységgel, amelyben a földtani közegből 2 db mintát vettek. A furatokból
vett
talajmintákat
ammónium,
vonatkozásában vizsgálták, és
nitrit,
nitrát,
foszfát,
szulfát
ez alapján megállapítható, hogy
szennyezőanyagok
a vizsgált komponensek
tekintetében nem volt (B) szennyezettségi határértéket meghaladó koncentráció. Tekintettel
arra,
kiértékelése
hogy
során
a
sertéstelep
megállapítást
területén
nyert, hogy
korábban
végzett
geoelektromos
mérések
a területen az első vízadóréteg 25-55 m
mélységben helyezkedik el, a talajvíz vizsgálatától eltekintett, illetve a talajvíz minőségének észlelésére szolgáló monitoring vizsgálatok végzését nem írta elő az Igazgatóság. A
rendelkezésemre
álló
kérelem
és
a
hozzátartozó,
elérésre
biztosított
dokumentáció,
valamint a benyújtott hiánypótlás érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A
szennyezőanyag
elhelyezése
a
FAVr.
13.
§
(1)
bekezdés
c)
pontja
értelmében
engedélyköteles tevékenység, amely tekintetében FAVr. 14. § (1) bekezdése szerint az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának feltételeit. A
FAVr.
14.
§
(4)
bekezdése
szerint
az Igazgatóság
előírta
a
FAVI
engedélyköteles
létesítményekre az adatszolgáltatási kötelezettséget. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól' szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.” „Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése, ellátó
a
szervek
vízügyi
igazgatási
kijelöléséről
szóló
és
vízügyi,
223/2014.
valamint (IX.4.)
a
Korm.
vízvédelmi rendelet
hatósági
feladatokat
(továbbiakban:
Korm.
rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont a) alpontja állapítja meg.” Az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 292-4/2015. ügyiratszámú – a helyi környezetés természetvédelem szakkérdésében adott – szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A "Villányi Szársomlyó" Kft. (7773 Villány Batthyány u.24.) környezethasználó ügyében indított
indult
hatósági eljáráshoz az Ivánbattyán 078 hrsz. alatti sertéstelep egységes 13
környezethasználati engedély módosítás és teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálathoz a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (7621 Pécs Papnövelde u.15.) szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte hatóságomtól. A kérelem, valamint a kérelemhez mellékelt engedélyezési dokumentáció megvizsgálása során megállapítottam, hogy a tevékenység nem ellentétes lvánbattyán Község Önkormányzat Képviselő-testületének
15/2011.
(XI.28.)
számú
község
Szabályozási
Tervévei
és
Helyi
Építési Szabályzatával az engedély módosításának nincs akadálya. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.” Mivel
tárgyi
eljárás
érinti
a
Baranya
Megyei
Kormányhivatal
Élelmiszerlánc-biztonsági
és
Állategészségügyi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) feladatkörét, a Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a 903-15/2015. számú levelében tárgyi eljárás megindításáról értesítette az Igazgatóságot. Az Igazgatóság tárgyi ügyben nyilatkozatot nem tett az eljárás során. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a benyújtott felülvizsgálati dokumentáció áttanulmányozása során az megállapította, hogy az levegőtisztaság-védelmi szempontból hiányos, ezért a 9037/2015.számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a Környezethasználót. A Környezethasználó 2015. február 16. napján eleget tett hiánypótlási kötelezettségének. A Környezetvédelmi Hatóság a felülvizsgálati dokumentációt és annak kiegészítését áttanulmányozva az alábbi megállapításokat tette: • Általánosságban megállapítható: − Az Ivánbattyáni sertéstelep 1990-ben épült. A 078 hrsz-ú terület korábban az „Új Alkotmány”Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tulajdona volt, majd átalakulás után, 2003-tól a Környezethasználó üzemeltette tovább. A sertéstelep tenyésztelepként funkcionált. Az állattartás a 15-31. sz. istállókban folyt, a vízöblítéses rendszerű ellető és utónevelő kivételével (17-18.) valamennyiben almos rendszert alakítottak ki. − A Környezethasználó az Ivánbattyáni sertéstelepen át kíván állni a sertéshizlalásra. Az állattartás almos rendszerben történik, 10 ólban. A telep maximális állatlétszáma 2300 férőhely 30 kg-nál nagyobb hízósertések számára. A betelepített hízóállomány magyar nagyfehér, duroc és pietrain fajtákból és ezek keresztezéséből tevődik össze. A süldők 10-11 hetes korukban 2530 kg-osan kerülnek a telepre és kb. 120 kg-os súly eléréséig hizlalják őket. Az ólakban az állatok elhelyezése csoportosan történik. A padozat beton, mindenütt almozott. Az állatok tartására szolgáló istállók megfelelő műszaki állapotban vannak a folyamatos karbantartásnak köszönhetően. Az állatok férőhelyének kialakítása és mérete megfelel az állatvédelmi előírásoknak. − A tevékenységhez tartozó ellátó technológiákat (vízellátás, trágya-kezelés, elhelyezés) saját létesítményekkel, saját üzemeltetésben működtetik. − A keletkező almos trágyát a kifutóval rendelkező istállókból MTZ-50 előlapos traktorral, a többi 3
istállóból kézi erővel tolják ki, majd az egyes épületek mögött létesített, 20 m -es, süllyesztett kialakítású, betonozott, felül nyitott trágyatároló aknákban helyezik el. Az aknákból a trágyát heti 2
gyakorisággal markoló és pótkocsi segítségével a telep DK-i sarkán kialakított 900 m -es, illetve 2
a közút mellett a 088/1 hrsz-ú területen kialakított 1000 m -es trágyatérre szállítják, ahonnan a szántóföldre helyezik ki mezőgazdasági hasznosítás céljából. − Az etetés önetetőkből történik. Az itatást az istállókban önitatók alkalmazásával végzik. 14
− Az állattartó épületek szellőztetése természetes úton, nyílászárókkal történik. • Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: − A meglévő és a tervezett tevékenység végzése során keletkező hulladékok kezelése megfelel a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásoknak. − A Környezetvédelmi Hatóság a rendelkező részbe foglalt előírásokat az időközben megjelent új jogszabályi előírások figyelembe vételével aktualizálta, többek között a Ht. 1. § (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban, valamint a Ht. 1. § (3) bekezdésének f) pontjában foglaltak figyelembevételével.
− Felhívom a Környezethasználó figyelmét, hogy amennyiben a telephelyen üzemi gyűjtőhelyet kíván kialakítani, üzemeltetni, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: LKr.) 14. §-a és az LKr. 17. § (3) bekezdésében foglaltak alapján annak részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni, továbbá az üzemi gyűjtőhely csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a Környezetvédelmi Hatóság általi jóváhagyását követően üzemeltethető.
− A Környezetvédelmi Hatóság az előírásait a Ht. 1. §-a, 4. §-a, 31. § (1) és (5) bekezdései, a R. 11. számú mellékletének 3. b) és 4. b) pontjai, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásai alapján határozta meg. • Zajvédelmi szempontból megállapítható: − A vizsgált létesítmény zajkibocsátása a jelenlegi üzemelési körülmények mellett és tervezett módosítás során várhatóan nem haladja meg a megengedett zajvédelmi követelményeket. − A hatásterületen védett épület, terület nem található, ezért az üzemeltetőnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ZajR.) 10. § (3) bekezdés a) pontjába foglaltak alapján nem kell megkérni a létesítményre a zajkibocsátási határértéket. − A Környezetvédelmi Hatóság zajvédelmi vonatkozású megállapításait, a határozat rendelkező részében tett előírásait a ZajR. 3. § (1) bekezdés, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a KvVM-EüM együttes rendelet alapján határozta meg. • Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: − A Lr. 31. § (1) bekezdése alapján az engedélyköteles, illetve a 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (a továbbiakban: E-PRTR) I. melléklete szerinti légszennyező pont- és diffúz forrás (a továbbiakban: adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás) üzemeltetője legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg, vagy az előzőektől eltérő esetben legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt a Környezetvédelmi Hatóság
részére
a
Lr.
4.
melléklet
szerinti
adattartalommal
levegőtisztaság-védelmi
alapbejelentést tesz. − A Lr. 26. § (3) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a Környezetvédelmi Hatóság az engedélyben megállapítja a bejelentésre kötelezett diffúz források körét. A Környezetvédelmi Hatóság a bejelentésre kötelezett diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi követelményeket szintén az egységes környezethasználati 15
engedélyben állapítja meg. A Lr. 26. § (4) bekezdése értelmében a Környezetvédelmi Hatóság a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a forrás bejelentésére kötelezi. Ezen bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez engedély szükséges. − A dokumentációkban rögzítettek alapján a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a sertéstartás technológia a rögzített előírások betartásával biztosítható, hogy a levegővédelmi követelmények teljesüljenek, és lakosságot zavaró bűzhatás ne alakulhasson ki. − A Lr. 5. § (3) bekezdése értelmében, a bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. − A Lr. 5. § (4) bekezdése alapján a Környezetvédelmi Hatóság a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát – az egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével – a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. − A Környezetvédelmi Hatóság az Ivánbattyán, 078 helyrajzi számok alatti telephelyen létesített sertéstelep telekhatár sarokpontjaitól számított 300 m területre védelmi övezetet állapít meg, figyelembe véve a jogszabályban rögzített kritériumokat. − A benyújtott dokumentáció alapján rögzíthető, hogy a védelmi övezettel érintett, felsorolt ingatlanokon védett létesítmények (lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület) jelenleg nem találhatók. − A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 34. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint, a környezeti elemek, vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki. A védelmi övezetekben – külön jogszabályok rendelkezései alapján – egyes tevékenységek korlátozása vagy tilalma, építési, anyag-felhasználási, területhasználati korlátozások és tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el. A Kvt. 29. § (1) bekezdése szerint, a környezet veszélyeztetésével járó technológiák alkalmazásakor a veszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni. − Tájékoztatom a védelmi övezettel érintett Ivánbattyán község Önkormányzatát, hogy a Lr. 5.§ (3) bekezdése alapján előírt és a határozat rendelkező részébe foglalt, a Környezetvédelmi Hatóság által kijelölt védelmi övezetek tekintetében fennálló jogszabályi korlátozásokat, tilalmakat a felügyelőség a későbbi hatósági, illetve szakhatósági eljárásai, valamint a hatósági ellenőrzései során érvényre juttatja. Jelenleg a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 24/2009.(IX. 30.) NFGM rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében, a telekalakítási és építési tilalom elrendelésére csak a települési önkormányzat rendeletében van lehetőség. − Felhívom az önkormányzat figyelmét, hogy a Környezetvédelmi Hatóság által jelen engedélyben megállapított védelmi övezet vonatkozásában a helyi rendezési tervet vizsgálja felül, és amennyiben szükséges, intézkedjen annak módosítása érdekében.
16
− Felhívom az érintett építésügyi hatóság figyelmét, hogy a védelmi övezettel érintett ingatlanokkal kapcsolatos építésügyi engedélyezési eljárásai során a Környezetvédelmi Hatóság által jelen engedélyben megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe. − Felhívom
az
érintett
területi állami főépítészt, hogy a településrendezési tervek
véleményezése során a Környezetvédelmi Hatóság által jelen engedélyben megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe. − A Környezetvédelmi Hatóság a telephelyen működő légszennyező forrásra vonatkozó adatokat Lr. 31. § (1) és (4) bekezdései szerint tett alapbejelentése alapján, a jelen engedély L mellékletében foglaltak szerint rögzítette. − A Környezetvédelmi Hatóság a Lr. 4. §, 7. § (1) bekezdésében, valamint a Lr. 26. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az Lr, a VMH rendelet, valamint a VMH rendelet vonatkozó előírásai és határértékei figyelembevételével állapította meg a levegővédelmi követelményeket. − A Környezetvédelmi Hatóság az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat a Lr. 31.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva írta elő. − A levegővédelmi működési engedély időbeni hatályáról a Lr. 26. § (8) bekezdése alapján határozott a Környezetvédelmi Hatóság. • Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: − A sertéstelep területe országos jelentőségű védett természeti területet, a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatba tartozó területeket, és egyéb természet- és tájvédelmi szempontból értékes területeket nem érint. − A Környezetvédelmi Hatóság a 1947-14/2010. számú Engedélyében előírta, hogy a sertéstelep vizuális takarása érdekében – ahol ezidáig elmaradt – gondoskodni kell a telepen, illetve a telep körül a növénytelepítésről. A rendelkezésre álló adatok (légifotók, Google Earth, stb.) alapján a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a növénytelepítések az előírásnak megfelelően megtörténtek, a közlekedési útról nem jelennek meg hangsúlyos, zavaró negatív tájelemként a sertéstelep épületei, építményei. Ahol elszáradás, betegség vagy egyéb okok miatt szükséges, ott a telep meglévő körbefásításának pótlását, kiegészítését őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, az adott területen természetesen előforduló fa- és cserjefajokkal el kell végezni. − A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 16. § (3) bekezdése szerint erdő telepítése - ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik - elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék, az FVM rendelet mellékleteiben kerültek felsorolásra azok a fafajok, melyek telepíthetők, és azok az idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok, melyek tájidegenek és nem telepíthetők. A Környezetvédelmi Hatóság ezért előírta, hogy amennyiben a meglévő takarófásításban, növénytelepítésben tájidegen fajok (pl.: akác, tuja- és fenyőfélék) is megtalálhatók, úgy azokat fokozatosan őshonos fajokra kell cserélni, és gondoskodni kell az inváziós fajok eltávolítására. − A Tvt. 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba 17
illesztéséről, valamint biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő épületek, építmények, létesítmények
és
berendezések
elhelyezése,
mérete,
formája,
funkciója
és
száma
alkalmazkodjon a táj jellegéhez. A Környezetvédelmi Hatóság tájvédelmi szempontú előírását erre való hivatkozással tette. • Az elérhető legjobb technika alkalmazása szempontjából megállapítható: - A Kérelmező az elérhető legjobb technika alkalmazását R. 9. számú mellékletének figyelembevételével mutatta be és értékelte, amelyet a Környezetvédelmi Hatóság elfogadott. Összességében,
a
benyújtott
dokumentáció,
annak
szakmai
értékelése,
valamint
a
szakhatóságok állásfoglalásai alapján megállapítható, hogy a határozat rendelkező részében tett előírások betartásával a telep jelenleg, valamint a tervezett módosítást követően is megfelel az elérhető legjobb technika követelményeinek. Az egyesített eljárás eredményeként a Környezetvédelmi Hatóság – tekintettel arra, hogy az Engedély kiadásakor fennálló feltételek időközben megváltoztak, és az Engedély többször módosításra került – az 1947-19/2010., az 1947-24/2010., a 3997-5/2011., a 3997-11/2011., és az 1346-1/2014. számú határozatokkal módosított 1947-14/2010. számon kiadott Engedély módosítással nem érintett rendelkezéseit jelen engedélybe beépítette, és az átláthatóság érdekében a R. 20/A. § (12) bekezdésének
a)
pontja
értelmében
a
tevékenység
további
gyakorlásához
az
egységes
környezethasználati engedélyt egységes szerkezetben adta ki. A Környezetvédelmi Hatóság az Engedélyben szereplő előírások teljesítését ellenőrizte, a már teljesített kötelezettségek nem képezik az egységes szerkezetbe foglalt engedély tartalmát. Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg az Engedély és módosításai a rendelkező részben foglaltak szerint hatályukat vesztik. A Környezetvédelmi Hatóság a döntése meghozatala során figyelembe vette a Kvt., a R., valamint az engedélyezett
tevékenységre
vonatkozó
speciális
környezetvédelmi
(levegővédelmi,
hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) jogszabályok előírásait. Az egységes környezethasználati engedély időbeli hatálya a R. 20/A (1) bekezdése, a belefoglalt levegővédelmi működési időbeli hatálya a Lr. 25. § (5) bekezdése és a 26. § (8) bekezdése, az engedély teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációjának benyújtási határideje a R. 20/A. § (4) bekezdése alapján került megállapításra. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről a R. 23. §-a, a bejelentési kötelezettségről a Kvt. 82. §-a alapján rendelkezett a Környezetvédelmi Hatóság. A fentiek alapján a Környezetvédelmi Hatóság a R. 20. § (4) bekezdése, valamint a 11. számú melléklete értelmében, a Kvt. 66. § (1) bekezdés b) pontja és 71. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Környezetvédelmi Hatóság a döntését a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdései alapján határozatba foglalt. A R. 20. § (3) bekezdése értelmében a Környezetvédelmi Hatóság hatáskörébe tartozó – külön jogszabályban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. Jelen engedély egyúttal a Lr. 22. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a telepen levő légszennyező D1 azonosítószámú diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi működési engedélyének is minősül.
18
A döntést és az arról szóló hirdetményét a Környezetvédelmi Hatóság a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A döntés kifüggesztésének napja: 2015. június 30. A döntés levételének napja: 2015. július 16. Továbbá a R. 21. § (1) és (8) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének, aki – a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel – a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodik a döntésről szóló hirdetmény közzétételéről, és a közzétételt öt napon belül tájékoztatja a Környezetvédelmi Hatóságot a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. § (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A Környezetvédelmi Hatóság egyidejűleg felhívja a Környezethasználó figyelmét arra, hogy a R. 26. §a értelmében: −
a jogerős
engedély nélkül folytatott tevékenység, vagy egy részének
gyakorlását a
Környezetvédelmi Hatóság határozatban a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja, egyidejűleg a Környezethasználót bírság megfizetésére kötelezi, −
az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Környezetvédelmi Hatóság a Környezethasználót bírság megfizetésére, az engedélyben foglalt feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, illetőleg – a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt az új kibocsátási határértékek megállapítása érdekében – környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi,
−
amennyiben a Környezethasználó a tevékenységben végrehajtani kívánt jelentős változást nem jelenti be, illetve elmulasztja a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét, a Környezetvédelmi Hatóság határozatban kötelezi bírság megfizetésére.
−
környezetveszélyeztetés vagy- szennyezés esetén Környezetvédelmi Hatóság a tevékenységet a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően határozatban korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja.
−
amennyiben
a
Környezethasználó
a
határozatban
foglaltaknak
nem
tesz
eleget,
a
Környezetvédelmi Hatóság a tevékenységet határozatban a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és a Környezethasználót bírság megfizetésére kötelezi. A Környezetvédelmi Hatóság tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság Ket. 18. § (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján járt el. A Környezetvédelmi Hatóság illetékességi területéről e rendelet 2. számú melléklete 4. pontja rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és a 99.§ (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok állásfoglalásai, illetve végzései elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja a KvVM r. 2. § (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. számú mellékletének III. fejezete 7. és 10.1. pontjai szerint, valamint a 2. § (4) bekezdése szerint került megállapításra. 19
A Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. A határozat fellebbezés hiányában a kézhezvételt követő 15. napon – külön értesítés nélkül – jogerőre emelkedik.
Pécs, 2015. június 26.
Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:
dr. Bánáti Bálint főosztályvezető-helyettes
A határozatot kapják: 1. „Villányi Szársomlyó” Kft. „tv” + mell. 7773 Villány, Batthyány utca 24. 2. Enviroagro Kft. „tv”+mell. 7700 Mohács, Vörösmarty u. 25 3. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Szakértői Iroda, Környezethasználati Osztály + mell. (posta + e-mail jogerő után) 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a. 4. HNYR (helyben) + mell. 5. ZPI/web (helyben) + mell. + hirdetmény 6. Irattár + mell. + hirdetmény Hivatali kapun keresztül kapják: 1. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály + mell. 2. Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály + mell. 3. Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály + mell. 4. Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője + mell. + hirdetmény „közzététel céljából is” (Ivánbattyán vonatkozásában) 5. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság + mell. ”tájékoztatásul” 6. Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Járványügyi és Állatvédelmi Osztály + mell.
20
