Iktatószám: 11587-25/2015. Előadó:
Geresics Angéla
Tárgy: King Nuts Kft., 22kV-os leágazás, OTR állomás létesítésének előzetes vizsgálati eljárása KÜJ: 103 309 576
Mészárosné dr. Szilágyi Szilvia
KTJ: 102 496 081
HATÁROZAT Az
E.ON
Dél-dunántúli
Áramhálózati
Zrt.
(7626
Pécs,
Búza
tér
8/a.,
a
továbbiakban:
Környezethasználó) meghatalmazása alapján az S. Terv & Humán Bt. (7668 Keszü, Kinizsi Pál u. 2., a továbbiakban: Kérelmező) által tárgyi ügyben benyújtott kérelem, valamint annak mellékleteként Békési László (8060 Mór, Árpád u. 11., a továbbiakban: Tervező) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálat lezárásaként megállapítom, hogy a King Nuts Kft., 22kV-os leágazás, OTR állomás létesítésével kapcsolatban környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merült fel, a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. I. 1. A tevékenység megkezdéséhez vezetékjogi engedély megszerzése szükséges. 2. Földvédelmi szempontból, a tervezett tevékenység megvalósítási munkáinak megkezdése előtt, a Környezethasználónak jogerős termőföld időleges más célú hasznosítási engedéllyel kell rendelkeznie, melyet az illetékes ingatlanügyi hatóság jogosult kibocsátani. II. A közreműködő szakhatóság állásfoglalása A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/5354-1/2015. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „Tárgyi témában elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, a megvalósításból jelentős hatások nem várhatók. A hatáskörünkbe tartozó szakkérdések vonatkozásában környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartom szükségesnek.”
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-100 +36-72 567-103
[email protected] Honlap: www.bamkh.hu
2 III. Egyéb rendelkezések Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon és eljárási illetéken felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) nem rendelkezett. A határozat ellen – annak kézbesítésétől számított – 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) – mint II. fokú hatósághoz – címzett, de a Környezetvédelmi Hatóságnál előterjesztett kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóság állásfoglalása, illetve végzése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50%-a, azaz 125.000 forint, természetes személyek, illetve társadalmi szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 2.500 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett Baranya Megyei Kormányhivatal 10024003-00299585-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni. Az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Környezetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A
Környezetvédelmi
Hatóság
a
befizetési
igazolást
elektronikus
úton
is
fogadja
a
[email protected] e-mail címen. INDOKOLÁS A Környezethasználó meghatalmazása alapján a Kérelmező 2015. augusztus 12. napján a tárgyi ügyben előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Környezetvédelmi Hatósághoz, valamint kérelméhez csatolta a Tervező által készített előzetes vizsgálati dokumentációt. A Kérelmező – felhívásra – csatolta a Környezethasználó által a részére adott, jelen eljárásra vonatkozó meghatalmazást, továbbá a Tervező igazolta az előzetes vizsgálati dokumentációt elkészítő szakértők – a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti – szakértői jogosultságát. A Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. számú melléklet 76. pontja [„villamos légvezeték 20 kV-tól (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)”] alapján előzetes vizsgálat, és a Környezetvédelmi Hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Környezethasználó a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. sz. mellékletének 35. pontja szerinti 250.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
3 A Környezethasználó a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti 5.000 forint összegű eljárási illetéket a Környezetvédelmi Hatóság felhívására lerótta. A Környezetvédelmi Hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a R. 3. § (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a R. 3. § (4) bekezdése alapján a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerint illetékes jegyzőnek. A Pécsudvardi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 2015. szeptember 11. napján kelt, 3715/2015. számú ügyiratában arról tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóságot, hogy az eljárás megindulásáról szóló közlemény a Pécsudvardi Közös Önkormányzati Hivatal, a Pécsudvardi Önkormányzat Hivatala hirdetőtábláján 2015. augusztus 24. napjától 2015. szeptember 10. napjáig kifüggesztésre került. A hirdetménnyel kapcsolatban észrevétel nem történt. A Környezetvédelmi Hatóság – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/5354-1/2015. ált. vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész szerint megadta, és az alábbiak szerint indokolta: „A Főosztály tárgyi ügyben 11587-13/2015. számú – 2015. szeptember 2. napján érkeztetett – megkeresésével az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.) 28. § (3) bekezdése, valamint az 5. melléklet II. táblázata, a szakhatósági hatáskört kijelölő jogszabály alapján az előzetes vizsgálati hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz
tisztítása
biztosított-e,
vízbázis
védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban,
illetve
határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. A szakhatósági megkeresésben a Felügyelőség megadta a tárgyi előzetes vizsgálat dokumentációjának (készítette: Békési László környezetvédelmi szakmérnök, 8060 Mór, Árpád u. 11., dátum: 2015. augusztus 10.) elektronikus elérési útvonalát. A dokumentációt áttanulmányoztam és az alapján a korábban hivatkozott szakkérdések tekintetében a következőket állapítottam meg.
4 A 22 kV-os távvezeték hálózat Pécsudvard község külterületén létesül. A leágazás a Pécsudvardi Autópálya Mérnökség 22 kV-os leágazásáról indul. Célja a Pécsudvard külterületén a 019/28 hrsz. ingatlanon lévő King Nuts Kft, és az iparterületen lévő további fogyasztók villamos energia ellátása. 2
A hálózat átépítés során 3x50 mm AASC légvezeték épül 699 m nyomvonalhosszban, 8 db vasbeton oszlopon elhelyezve, valamint 1 db OTR FA-2200 22/0,4kV transzformátor állomás 630 kVA-es transzformátorral. Az építés vízhasználatot nem igényel, szennyvízkezelési, csapadékvíz elvezetési vonzata nincs. A létesítés vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sérti. A tervezett tevékenység emellett az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. A kivitelezési munkálatok, üzemelés a felszíni és felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A létesítmény felszíni és felszín alatti vizekkel nincs közvetlen kapcsolatban, a terület vízgazdálkodására sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nincs hatással. A rendelkezésemre álló kérelem és a mellékleteként benyújtott 2015. augusztus hónapban összeállított előzetes vizsgálati dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.” „Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont a) alpontja állapítja meg.” A Környezetvédelmi Hatóság a kérelem elbírálásába bevonta továbbá a Kr. 5. melléklet I. táblázatban meghatározott szakkérdések tekintetében a vélemények megadása céljából a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát, a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Földhivatalát, a Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztályát és a Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályát. A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.732/2015. ügyiratszámú véleményében - a tárgyi ügyhöz - az alábbiak szerint hozzájárult: •
„A fenti számú megkeresés mellékletét képező tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a Pécsudvard 22 kV-os leágazás és OTR állomás kiépítése termőföld-területen történik.
•
Az előzetes vizsgálati dokumentáció értelmében a leágazás kiépítése és az OTR állomás létesítése minimális termőföld-terület igénybevétellel fog történni, várhatóan betakarítást követően, csekély zöldkár okozásával.
5 •
Megállapítottam, hogy az engedélyes az érintett terület időleges más célú hasznosítását a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX.törvény (Tfvt.) 9.-13.§-ban foglaltak értelmében, mindeddig nem kérelmezte. Miután a kivitelezési munkák során a Tfvt.14. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltétele az időleges más célú hasznosításnak, amely szerint: (1) A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen: a) a lábon álló termény megsemmisül, b) terméskiesés következik be, c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy d) a talajszerkezet károsodik. nem zárható ki, a termőföld időleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóságnál kérelmezni szükséges.
•
A kivitelezési munkák megkezdését - a termőföld időleges más célú hasznosítását engedélyező határozat alapján - a Tfvt.10/A.§ (2) bekezdése értelmében, az igénybevevő, az első igénybevételt megelőzően legalább 8 nappal köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóság részére.
•
A kivitelezés során törekedni kell arra, hogy az eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység ne akadályozza.
•
A termőföld mennyiségi védelmével kapcsolatos hatósági jogkörömben eljárva, a fentiek figyelembevételével az előzetes környezetvédelmi hatósági engedély megadásához hozzájárulok. „
Véleményében rögzítette továbbá: „A benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás termőföld-területen történik, amelynek időleges más célú hasznosítását az illetékes ingatlanügyi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX.tv. (Tfvt.) 9.-13.§-ok alapján mindeddig nem engedélyezte.” „Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság és felettes szerv hatáskörét a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014.(XII.31.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdése, valamint 1.számú melléklete, illetékességi területét a 149/2012.(XII.28.)VM rendelet 1.számú melléklete állapítja meg. A szakkérdés megvizsgálásáról szóló véleményt a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015.(III.30.)Korm.rendelet 260.§-a, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015.(III.30.)Korm.rendelet 28.§ (1) bekezdése, valamint az 5.melléklet I. táblázata, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 8. § (1) (2) bekezdései, 43.§ (1) bekezdése, továbbá a módosított közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44.§-a, valamint a benyújtott dokumentáció alapján adtam meg.” A Környezetvédelmi Hatóság a fenti vélemény alapján a rendelkező rész I/2. pontjában határozta meg, hogy a tevékenyég – földvédelmi szempontból – milyen engedély birtokában kezdhető meg.
6 A Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya a BAF/2764-2/2015. számú véleményében foglaltak szerint talajvédelmi szempontból kifogás nem merült fel. A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a BAR/006/01010-2/2015. ügyiratszámú állásfoglalásában rögzítette, hogy a tervezett létesítmény megvalósítása ellen – közegészségügyi szempontból – kifogást nem emel. A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya BA-04D/EO/764-2/2015. ügyiratszámú hozzájáruló nyilatkozatát az alábbiak kikötésekkel adta meg: „ 1. Az oszlopalapozások, földmunkák csak régészeti megfigyelés mellett végezhetők. 2. A régészeti szakfeladatok ellátására szerződést kell kötni a régészeti szakfeladatok ellátására jogosult szervvel. 3. A szükséges megelőző régészeti szakfeladatok ellátására az építtetőnek biztosítania kell a szükséges időt és anyagi feltételeket. 4. Amennyiben a régészeti szakfeladatok ellátása során régészeti korú megtartásra érdemes objektum, fal, épület, síremlék, sírépítmény stb. kerül elő, az előkerülés tényét Osztályom felé írásban be kell jelenteni. Az előkerült objektum megtartásáról Hivatalom dönt az egyeztetéseket követően. 5. A munka megkezdéséről azt 8 nappal megelőzően, írásban értesíteni kell a Baranya Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát.” Nyilatkozatába az alábbiakat rögzítette: „A BAMKH Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 2015. augusztus 19. napján kelt végzésében azzal kereste meg Hivatalom Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát, hogy Pécsudvard 22 kV-os leágazás, OTR állomás létesítése előzetes vizsgálati eljárásában előzetes vizsgálati eljárásában örökségvédelmi szakkérdésben közöljük a nyilatkozatunkat. Megállapítottam, hogy a tervezés érinti a 30784 azonosító számú Pécsudvard M6-os út nyomvonala, 56. lh. ü nyilvántartott régészeti lelőhely területét. A tervezési terület nyilvántartott régészeti lelőhely, több periódusú őskori településnyom területét érinti. A régészeti lelőhely 2008-ban az útépítéshez kapcsolódóan részben feltárásra került. Pontos kiterjedése és állapota nem ismert, a mezőgazdasági művelés, funkció következtében bolygatott. A dokumentáció szerint a területen 22kV-os leágazás kiépítését tervezik. A földmunkával járó beruházásokkal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. § (1) bekezdése alapján a régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha ez nem lehetséges, a 22. § (1) bekezdés alapján a beruházás megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást, illetve ugyanezen paragrafus 3 bekezdés aa) alpontja alapján a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő.
7 A kivitelezéshez kapcsolódó bolygatás mértékét figyelembe véve a megelőző régészeti szakfeladatokról a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Megállapítottam, hogy a tervezett építés a kérelemben foglaltak szerint és a nyilatkozatban tett kikötések betartásával a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek megfelel, és örökségvédelmi érdeket a szükségesnél nagyobb mértékben nem sért. Eljárásom során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet (a továbbiakban Örökségvédelmi rendelet) 64-65 §§ által előírt szempontrendszert vizsgáltam. Tájékoztatásul közlöm, hogy a régészeti szakfeladatok elvégzésére a Janus Pannonius Múzeummal (7625. Pécs, Káptalan u. 5.) kell szerződést kötni az Örökségvédelmi rendelet 13-15. § kikötéseit figyelembe véve. Hatáskörömet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdése, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet 5. számú melléklet 2. ce). pontja határozza meg.” A Környezetvédelmi Hatóság a R. – 2015. április 1-jétől hatályos – 1. § (6b) bekezdése alapján, figyelemmel a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjára, a 11587-4/2015. iktatószámú végzésében belföldi jogsegélyben megkereste a területileg érintett település jegyzőjét, és kérte, adja meg az arra vonatkozó rendelkezésére álló - adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 1. § (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyző figyelmét arra is, hogy jogsegélyhez mellékelheti a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is. Pécsudvardi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 3715-5/2015. számú nyilatkozatában a belföldi jogsegélyt az alábbiak szerint teljesítette: „A Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezései Osztály 11587-4/2015. számú megkeresésére hivatkozva a King Nuts Kft 22kV-os leágazás, OTR állomás létesítésének előzetes vizsgálati eljárása vonatkozásában belföldi jogsegély keretén belül nyilatkozom, hogy a jelzett tevékenység megvalósítása megfelel a törvényben szabályozott elvárásoknak.„ „Miután megvizsgáltam, hogy a létesítmény helyi önkormányzati rendeletben meghatározott helyi jelentőségű védett természeti, sem környezetvédelmi területet nem érint, továbbá megfelel a helyi építési szabályzatban foglaltaknak, így a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.” A Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a meghatalmazás és a Tervező által készített előzetes vizsgálat dokumentációban feltüntetett engedélykérő nem egyezik, ennek tisztázására hívta fel a Kérelmezőt. Szilágyi Gábor a King Nuts Kft. ügyvezetője 2015. szeptember 8. napján kelt nyilatkozatában rögzítette, hogy a határozat jogosultja az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.
8 A Környezetvédelmi Hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva a következőket állapította meg: •
A tervezett beruházás, tevékenység rövid ismertetése:
A Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a R. 3. számú melléklet 76. pontja [„villamos légvezeték 20 kV-tól (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)”] alapján előzetes vizsgálat, és a Környezetvédelmi Hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. •
A tervezett beruházás célja és a tevékenység jellemzői: –
A Pécsudvard külterületén a 019/28 hrsz. ingatlanon lévő King Nuts Kft., és az iparterületen lévő további fogyasztók villamos energia ellátása.
•
A tervezett tevékenység helye és területigénye: –
A 22 kV-os távvezeték hálózat Pécsudvard község külterületén, szántó művelési ágú ingatlanokat vesz igénybe. A transzformátor állomás Pécsudvard, 019/28 hrsz.-ú területét érinti.
•
2
–
A hálózatépítés során 3x50 mm AASC szabadvezeték épül 699 m nyomvonalhosszban.
–
Építendő:
B 12-400 áttört gerincű vasbetonoszlop
7 db
–
B 12-1300 áttört gerincű vasbetonoszlop
1 db
–
OTR FA-2200 22/0,4kV transzformátor állomás
–
630 kVA-es transzformátorral
1 db
A megvalósítás tervezett időszaka: –
A villamosenergia-ellátó 22 kV-os beavatkozás építésének tervezett időpontja 2015. IV. negyedév. A hálózatépítés időtartama kb. 2 hét.
•
Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: –
A Környezetvédelmi Hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a tervezett beruházás országos jelentőségű védett természeti területet, az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó területet és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területet nem érint, a tervezett nyomvonal természet- és tájvédelmi szempontból elfogadható.
–
Ugyanakkor a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló madarak hatásviselők, mivel mind a kisebb, mind a nagyobb testű védett madarak előszeretettel használják a vezetéktartó és feszítő oszlopokat pihenésre, vadászatra, táplálkozásra és gyakran szenvednek el végzetes áramütést. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 7. § (5) bekezdése szerint az elektromosenergiaszállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik. A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más
9 élettevékenységének
veszélyeztetése,
lakó-,
élő-,
táplálkozó-,
költő-,
pihenő-
vagy
búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. –
A benyújtott dokumentáció és a mellékelt rajzi mellékletek szerint 7 darab új betonoszlop kerül elhelyezésre, az 5716. számú közlekedési út mellett, két oldalt szántóföldekkel körülvéve. A 8. oszlopra kerül elhelyezésre a transzformátor. A vezetéktől megközelítőleg 5-600 méter távolságra található az M 60-as autópálya. A szántóföldek, és az autópályák a ragadozó madarak fontos táplálkozó helyei, ezért a madárvédelmi eszközök megléte kiemelten fontos. A tartó és feszítő oszlopok háromszög elrendezésű állószigetelős kialakításúak. A vezetők közötti távolság 1 illetve 1,4 m. Az elsősorban a szántóföldön haladó, háromszög elrendezésű állószigetelős oszlopfejeken a vezetékek távolsága vízszintesen összesen 140 cm, függőlegesen pedig 80 cm. A kereszttartókra és az érinthető feszültség alatti fém részekre szigetelő sapka került betervezésre.
–
Az Akadálymentes Égbolt megállapodás keretében az Erőterv Zrt. által készített „Környezetbarát 22 kV-os szabadvezeték hálózat (Madárvédelmi kialakítások a VÁT-H2 és VÁT-H20 típustervek szerint létesített hálózatokon) Irányterv” szerint a burkolatlan vezetékek egymástól való biztonságos távolsága vízszintesen minimum 160 cm, függőlegesen minimum 120 cm. Jelen terv szerint a háromszög elrendezésű oszlopfejeken ezek a távolságok kisebbek (140 cm, 80 cm), ezért kiemelten fontos, hogy – a tervben foglaltaknak megfelelően – feszültség alatti fém
részekre
burkolat
kerüljön
(szigetelő
sapka).
Ezen
felül
a
kereszttartókra
madárvédelmi papucs felszerelése szükséges, mivel a főkent szántóföldeken táplálkozó nagyobb testű ragadozó madarak szárnyainak fesztávolsága 100-240 centiméter (egerészölyv: kb. 100-130 cm, réti sas: kb. 190-240 cm) is lehet. –
A tervezett tevékenység– a kivitelezés okozta átmeneti zavaráson túl, a madárvédelmi szabályok betartása mellett – a védett természeti értékekre és területekre nincs negatív hatással.
–
Ugyanakkor a Környezetvédelmi Hatóság a nagyobb testű védett madárfajok oltalma érdekében felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett szabadvezeték hálózat kiépítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a madárvédelmi eszközök (szigetelősapkák és papucsok) szakszerű felszerelésére, mivel a hálózat üzemeltetése során a védett madárfajok egyedeinek veszélyeztetése, elpusztítása – és ezzel természeti értékben történő kár okozása – csak így kerülhető el.
•
Zajvédelmi szempontból megállapítható: –
A Tervező által készített előzetes vizsgálati dokumentáció zajvédelmi munkarészében rögzített építési technológia, illetve gépi berendezések működése melletti zajkibocsátás mértéke a megengedett zajvédelmi követelményértékeket várhatóan nem haladja meg.
–
Az
építési
munkálatokhoz
kapcsolódó
közúti
szállítás
forgalomnövekedéséből
eredő
zajkibocsátás az előzetes vizsgálatok alapján nem növeli észrevehetően a szállítási útvonal melletti területek zajterheltségét. –
Az üzemelési időszakban várható zajkibocsátás mértéke a megengedett zajterhelési határértékeket nem haladja meg, a zajvédelmi hatásterület nem érint védendő létesítményt, így
10 az üzemeltető részére zajkibocsátási határérték megállapítása nem szükséges. Az üzemeléshez szállítási forgalom nem kapcsolódik. –
A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény építésével, üzemelésével kapcsolatban zajvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel, jelentős környezeti hatás megfelelő intézkedésekkel megelőzhető.
–
A zajvédelmi szakági vélemény kialakítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése és a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján történt.
•
Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: –
A tervezett tevékenység nem okoz többletterhelést az érintett területek levegőminőségében, légszennyező pontforrás nem épül.
–
Az építési tevékenység során nem várható jelentős levegőterhelés, a diffúz porkibocsátás műszaki intézkedésekkel minimalizálható.
–
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettség kialakulása nem várható.
–
A
Környezetvédelmi
Hatóság
az
előzetes
vizsgálati
dokumentációban
foglaltakat
levegőtisztaság-védelmi szempontból a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet figyelembevételével vizsgálta. •
Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: -
A tervezett tevékenység során esetlegesen keletkező hulladékok kezelése szabályszerűen tervezett.
-
Felhívjuk a figyelmet, hogy a tevékenység során esetlegesen keletkező hulladékokról a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31-32. §-ai szerint kell gondoskodni, továbbá a hatályos jogszabályok szerint nyilvántartást kell vezetni, és adatot kell szolgáltatni.
-
A Környezetvédelmi Hatóság a hulladékgazdálkodási szakági vélemény kialakítása során a Ht. 4. §-a, a 31. § (1) és (5) bekezdéseit vette figyelembe.
Összességében
megállapítható,
hogy
a
Környezetvédelmi
Hatóság
és
az
eljáró
kormányhivatalnak a hatáskörébe tartozó egyéb szakkérdéseket vizsgáló szakértői, valamint az eljárásba bevont szakhatóság az előzetes vizsgálat megállapításai alapján környezetvédelmi engedélyezést kizáró okot nem találtak a tervezett tevékenységgel kapcsolatban, annak várható környezeti hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek.
11 A Környezetvédelmi Hatóság a beruházáshoz kapcsolódó konkrét előírásait a vezetékjogi engedélyezési eljárás során adja meg. E határozat jogerőre emelkedését követően a vezetékjogi hatósági eljárás lefolytatható, a vezetékjogi engedély birtokában a tevékenység megkezdhető. Az üggyel kapcsolatban a Környezetvédelmi Hatósághoz, továbbá az eljárásban részt vett jegyzőhöz az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A fentiek alapján a Környezetvédelmi Hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (1) bekezdése és a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontja értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Környezetvédelmi Hatóság a döntést a Ket. 71. § (1) bekezdése értelmében határozatba foglalta. A határozatot a Környezetvédelmi Hatóság a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A határozat kifüggesztésének napja:
2015. szeptember 24.
A határozat levételének napja:
2015. október 9.
Továbbá a R. 5. § (6) bekezdése alapján közli a döntést az eljárásban részt vett jegyzővel, aki – a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel – a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, és a közzétételt követő öt napon belül tájékoztatja a Környezetvédelmi Hatóságot a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. § (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A határozat nem mentesít más hatóságok, valamint az érintett ingatlanok fölött rendelkezni jogosultak
(tulajdonos,
használó,
vagyonkezelő,
stb.)
engedélyének,
hozzájárulásának
beszerzése alól, és polgári jogi vitákat nem dönt el. A Környezetvédelmi Hatóság tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. § (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a Kr. 9. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján járt el. A Környezetvédelmi Hatóság illetékességi területéről a Kr. 2. számú mellékletének 5. pontja rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság állásfoglalása és végzése ellen önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a Díjr. 2. § (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. számú mellékletének 35. pontja, valamint a 2. § (5)-(7) bekezdései szerint került megállapításra. A Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni.
12 Ellenkező értesítés hiányában a határozat annak levételét követő naptól számított 15. napon jogerőre emelkedik. Pécs, 2015. szeptember 23. Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:
Schwarcz Tibor főosztályvezető
Kapják: 1. E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. (7626 Pécs, Búza tér 8/a.) „tv” 2. S. Terv & Humán Bt. (7668 Keszü, Kinizsi Pál u. 2.) „tv” 3. King Nuts Kft. (7743 Romonya, Béke u. 51.) „tájékoztatásul” 4. BAMKH Pécs Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály „e-mail” 5. HNYR (helyben) 6. Zöld Pont Iroda (helyben)/web (közzététel céljából: www.kormanyhivatal.hu/hu/baranya) 7. Irattár Hivatali kapun keresztül kapják: 1. BAMKH Népegészségügyi Főosztálya (hivatali kapun) 2. BAMKH Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály (hivatali kapun) 3. BAMKH Pécsi Járási Hivatal Járási Földhivatala (hivatali kapun) 4. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztálya 5. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „tájékoztatásul” Nyt: 2015.10.15. jogerő Ügyintézési határidő lejártának napja: 2015. október 28.
