Iktatószám: 6897-19/2015. Előadó:
Tárgy: Keszü, 22 kV szabadvezeték átépítésének
Geresics Angéla
előzetes vizsgálati eljárása KÜJ: 100 170 346
dr. Jeges-Varga Ferenc
KTJ: 102 589 730
HATÁROZAT Az
E.ON
Dél-dunántúli
Áramhálózati
Zrt.
(7626
Pécs,
Búza
tér
8/a.,
a
továbbiakban:
Környezethasználó) által a tárgyi ügyben benyújtott kérelem és Békési László (8060 Mór, Árpád u. 11.,a továbbiakban: Tervező) által elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálat lezárásaként megállapítom, hogy a Keszü, 22 kV szabadvezeték átépítésével kapcsolatban környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merült fel, a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. I. 1. A tevékenység megkezdéséhez vezetékjogi engedély megszerzése szükséges. 2. Földvédelmi szempontból, amennyiben a munkákkal érintet termőföld-terület esetében az igénybevétel az időszerű mezőgazdasági tevékenység akadályozásával jár, illetve terméskiesés, talajszerkezet károsodás következik be, a Környezethasználónak kérelmeznie kell a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Földhivatali Osztályánál a termőföld-terület időleges más célú hasznosítását. II. A közreműködő szakhatóságok állásfoglalásai A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/4182-1/2015. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „Tárgyi témában elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, a megvalósításból jelentős hatások nem várhatók. A hatáskörünkbe tartozó szakkérdések vonatkozásában környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartom szükségesnek.”
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-100 +36-72 567-103
[email protected] Honlap: www.bamkh.hu
2 III. Egyéb rendelkezések Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjakon és eljárási illetékeken felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) nem rendelkezett. A határozat ellen – annak kézbesítésétől számított – 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) – mint II. fokú hatósághoz – címzett, de a Környezetvédelmi Hatóságnál előterjesztett kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóságok állásfoglalásai, illetve végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50%-a, azaz 125.000 forint, természetes személyek, illetve társadalmi szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 2.500 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett Baranya Megyei Kormányhivatal 10024003-00299585-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni. Az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Környezetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A
Környezetvédelmi
Hatóság
a
befizetési
igazolást
elektronikus
úton
is
fogadja
a
[email protected] e-mail címen. INDOKOLÁS A Környezethasználó 2015. április 10. napján a tárgyi ügyben előzetes vizsgálati kérelmet nyújtott be a Környezetvédelmi Hatósághoz, valamint kérelméhez csatolta a Tervező által készített előzetes vizsgálati dokumentációt. A Tervező az előzetes vizsgálati dokumentációt elkészítő szakértő – a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti – szakértői jogosultságát igazolta. A Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) bekezdés a) pontja és a 3. számú melléklet 76. pontja [„villamos vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) légvezetéknél 20 kV-tól”] alapján előzetes vizsgálat, és a Környezetvédelmi Hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Környezethasználó a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. sz. mellékletének 35. pontja szerinti 250.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat a Környezetvédelmi Hatóság felhívására megfizette.
3 A Környezethasználó a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti 5.000 forint összegű eljárási illetéket a Környezetvédelmi Hatóság felhívására lerótta. A Környezetvédelmi Hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a R. 3. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a R. 3. § (4) bekezdése alapján a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti illetékes jegyzőnek.
A Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 2015. június 5. napján kelt, 450-4/2015. számú úgyiratában arról tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóságot, hogy az eljárás megindulásáról szóló közleményt közterületen (köztéri hirdetőtábla: Keszü, Petőfi u. 24.), valamint a helyben szokásos módon (Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblája, www.keszu.hu honlapon) 2015. június 1. napján közzétette. A kérelembe és mellékleteibe való betekintési lehetőséget a Keszüi Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben (hétfőn, szerdán 8-16 óráig) biztosította. A Környezetvédelmi Hatóság – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra – a 2015. április 1-jén hatályba lévő a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/4182-1/2015. ált. vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Főosztály tárgyi ügyben 6897-12/2015. számú – 2015. június16. napján érkeztetett – megkeresésével az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.) 28. § (3) bekezdése, valamint az 5. melléklet II. táblázata, a szakhatósági hatáskört kijelölő jogszabály alapján az előzetes vizsgálati hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz
tisztítása
biztosított-e,
vízbázis
védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban,
illetve
határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. A szakhatósági megkeresésben a Felügyelőség megadta a tárgyi előzetes vizsgálat dokumentációjának (készítette: Békési László környezetvédelmi szakmérnök, 8060 Mór, Árpád u. 11., dátum: 2015. április 2.) elektronikus elérési útvonalát. A dokumentációt áttanulmányoztam és az alapján a korábban hivatkozott szakkérdések tekintetében a következőket állapítottam meg.
4 2
2
A hálózat átépítés során 3x50 mm AASC légvezeték épül 133 m nyomvonalhosszban, és 3x95 mm AASC légvezeték 1855 m nyomvonalhosszban, 25 db vasbeton oszlopon elhelyezve. Az építés vízhasználatot nem igényel, szennyvízkezelési, csapadékvíz vonzata nincs.
A létesítés vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sérti. A tervezett tevékenység emellett az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. A kivitelezési munkálatok, üzemelés a felszíni és felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A létesítmény felszíni és felszín alatti vizekkel nincs közvetlen kapcsolatban, a terület vízgazdálkodására sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nincs hatással. A rendelkezésemre álló kérelem és a mellékleteként benyújtott 2015. április hónapban összeállított előzetes vizsgálati dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.” „Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont a) alpontja állapítja meg.” A Környezetvédelmi Hatóság továbbá a Kr. 5. melléklet I. táblázatban meghatározott szakkérdés tekintetében a vélemények megadása céljából a kérelem elbírálásába bevonta a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát, a Baranya Megyei Kormányhivatal
Népegészségügyi
Főosztály
Közegészségügyi
Osztályát,
a
Baranya
Megyei
Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztályát és a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Földhivatalát. A Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály a BAF/1984-2/2015. ügyiratszámú véleménye alapján a beruházással kapcsolatban kifogás nem merül fel, az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. A véleménye indoklásában előadta: „A rendelkezésre álló dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a 22 kV-os légvezeték oszlopainak bontása és építése, valamint a meglévő 0,4 kV-os szabadvezeték átépítése termőföldeket is érint. Az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett technológia maradéktalan betartása biztosítja a talajvédelmi követelmények érvényre juttatását, ezért a beruházás ellen talajvédelmi szempontból kifogás nem merült fel. A talajvédelmi hatóság az érintett termőföldek más célú hasznosítási eljárásában és a villamos energiaipari építési engedélyezési eljárásban szakkérdést vizsgáló hatóságként működik közre. Mivel a
5 beruházás 400 m2-nél nagyobb mértékben érint termőföldet mindkét eljáráshoz talajvédelmi terv készítése és benyújtása szükséges.„ A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya 10.574/2015 ügyiratszámú véleményében a Keszü 22 kV-os szabadvezeték előzetes környezeti hatósági engedélye (40185-40188 OK között) megadásához az alábbiak szerint hozzájárult: •
„A fenti számú megkeresés mellékletét képező tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a szabad-vezeték kiépítése részben termőföld-területen történik.
•
Amennyiben az igénybevétel a termőföld-terület esetében az időszerű mezőgazdasági tevékenység akadályozásával jár, illetve terméskiesés, talajszerkezet károsodás következik be, az engedélyesnek kérelmeznie kell hivatalomnál a termőföld -terület időleges más célú hasznosítását.
•
A kivitelezési munkák során figyelemmel kell lenni arra, hogy lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A kivitelezés során törekedni kell arra, hogy az eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység ne akadályozza.
•
A termőföld mennyiségi védelmével kapcsolatos hatósági jogkörömben eljárva, a fentiek figyelembevételével
az
előzetes
környezetvédelmi
hatósági
engedély
megadásához
hozzájárulok. •
Amennyiben környezeti hatástanulmány benyújtása szükséges, a termőföld mennyiségi védelme tekintetében tartalmi követelményt nem állapítok meg. „
A Környezetvédelmi Hatóság a fent vélemény alapján a rendelkező rész I/2. pontjában határozta meg, hogy a tevékenyég – fölvédelmi szempontból – milyen engedély birtokában kezdhető meg. A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a BAR/006/0834-2/2015. ügyiratszámú véleményében rögzítette, a létesítmény megvalósítása ellen – közegészségügyi szempontból – kifogás nem merült fel. Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya a BA-04D/EO/639-2/2015. ügyiratszámú – az örökségvédelmi szakkérdésben tett – nyilatkozatában a tevékenység végzésévnek későbbi engedélyeztetéséhez kapcsolódó – alábbi – követelményeket állapított meg: „ 1. A VPLAN-15-04/3 számú rajzon 94-95 m szelvény között az alapozások, földmunkák csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. 2. A régészeti szakfeladatok ellátására szerződést kell kötni a régészeti szakfeladatok ellátására jogosult szervvel. 3. A szükséges megelőző régészeti szakfeladatok ellátására az építtetőnek biztosítania kell a szükséges időt és anyagi feltételeket.
6 4. Amennyiben a régészeti szakfeladatok ellátása során régészeti korú megtartásra érdemes objektum, fal, épület, síremlék, sírépítmény stb. kerül elő, az előkerülés tényét Osztályom felé írásban be kell jelenteni. Az előkerült objektum megtartásáról Hivatalom dönt az egyeztetéseket követően. 5. A munka megkezdéséről azt 8 nappal megelőzően, írásban értesíteni kell a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát.” Nyilatkozatában rögzítette továbbá: „Megállapítottam, hogy a tervezés érinti a 24744 azonosító számú Keszü, TSZ major nyilvántartott régészeti lelőhely területét. A tervezési terület nyilvántartott régészeti lelőhelyek, Árpádkori temetőrészlet területét érinti, melyet 1969 óta ismerünk. A régészeti lelőhely pontos kiterjedése és állapota nem ismert, a mezőgazdasági művelés, funkció következtében bolygatott. A dokumentáció szerint a területen 22kV-os vezeték átépítését tervezik. A földmunkával járó beruházásokkal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. § (1) bekezdése alapján a régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha ez nem lehetséges, a 22. § (1) bekezdés alapján a beruházás megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást, illetve ugyanezen paragrafus 3 bekezdés aa) alpontja alapján a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő. A kivitelezéshez kapcsolódó bolygatás mértékét figyelembe véve a megelőző régészeti szakfeladatokról a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Megállapítottam, hogy a tervezett építés a kérelemben foglaltak szerint és a nyilatkozatban tett kikötések betartásával a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek megfelel, és örökségvédelmi érdeket a szükségesnél nagyobb mértékben nem sért. Eljárásom során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet (a továbbiakban Örökségvédelmi rendelet) 64-65 §§ által előírt szempontrendszert vizsgáltam. Tájékoztatásul közlöm, hogy a régészeti szakfeladatok elvégzésére a Janus Pannonius Múzeummal (7625. Pécs, Káptalan u. 5.) kell szerződést kötni az Örökségvédelmi rendelet 13-15. § kikötéseit figyelembe véve.” A Környezetvédelmi Hatóság a R. – 2015. április 1-jétől hatályos – 1. § (6b) bekezdése alapján, figyelemmel a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjára, a 6897-8/2015. iktatószámú végzésében belföldi jogsegélyben megkereste a területileg érintett település jegyzőjét. A jogsegélykérelem szerinti jegyzőtől kérte, adjon meg az arra vonatkozó - rendelkezésére álló - adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 1. § (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyző figyelmét arra is, hogy jogsegélyhez mellékelhet a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is. A Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 450-3/2015. számú végzésben a belföldi jogsegélyt az alábbiak szerint teljesítette:
7 „Nyilatkozom, hogy Hatóságom rendelkezésére álló adatok alapján a ” Keszü, 22 kV-os szabadvezeték átépítés 40185 TMOK _40188 OK_között” című munka tárgyában készült előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak összhangban vannak Keszü Község Önkormányzata 8/2008.(VI.10.) sz. rendeletével elfogadott helyi építési előírások környezet- és természetvédelmi szabályozásával és településrendezési eszközeivel.” A Környezetvédelmi Hatóság a Környezethasználót az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő ellentmondások tisztázására hívta fel a 6897-2/2015. számú végzésében. A Környezetvédelmi Hatóság a hiánypótlás teljesítési határidejét a végzés kézhezvételétől számított 15. napban állapította meg. A Környezethasználó a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, ezért a Környezetvédelmi Hatóság 6897-6/2015. iktatószámú végzésében ismételten felhívta a Környezethasználót a tényállás tisztázásához szükséges adatok megadására, melynek a Környezethasználó 2015. május 21. napján eleget tett. A Környezetvédelmi Hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva a következőket állapította meg: •
A tervezett beruházás célja és a tevékenység jellemzői: –
A „Kertváros – Keszü” 22 kV-os gerinc vezeték átépítése (40185 TMOK - 40188 OK között) vált szükségessé a környezetében várható új beruházások és a jelenlegi nyomvonala miatt.
•
A tervezett tevékenység helye és területigénye: –
A tervezett nyomvonal Keszü közigazgatási területét érinti. A tervezett 22 kV-os légvezetékes hálózat nyomvonalhossza: 1988 m.
–
A hálózatépítés során 3x50 mm
2
AASC szabadvezeték épül 133 m, 3x95 mm
2
AASC
szabadvezeték épül 1855 nyomvonalhosszban. –
•
Építendő:
B 12-1300 áttört gerincű vasbetonoszlop
2 db
B 12-2800 áttört gerincű vasbetonoszlop
4 db
B 12-400 áttört gerincű vasbetonoszlop
19 db
A megvalósítás tervezett időszaka: –
A villamosenergia-ellátó 22 kV-os beavatkozás építésének tervezett időpontja 2015. III. negyedév. A hálózatépítés időtartama kb. 3 hét.
•
Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: –
A tervezett beruházás országos jelentőségű védett természeti területet, az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó területeket nem érint, a tervezett nyomvonal természet- és tájvédelmi szempontból elfogadható.
–
Ugyanakkor a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló madarak hatásviselők lehetnek, mivel mind a kisebb, mind a nagyobb testű védett madarak
8 előszeretettel használják a vezetéktartó és feszítő oszlopokat pihenésre, vadászatra, táplálkozásra és sokszor szenvednek el végzetes áramütést rajtuk. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 7. § (5) bekezdése szerint az elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik. A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő-
vagy
búvóhelyeinek
lerombolása,
károsítása.
A
Környezetvédelmi
Hatóság
megállapította, hogy a tárgyi beruházás nem veszélyezteti a vadon élő madarakat, amennyiben a védett madarak áramütés elleni védelme biztosított. –
Ezért védett madarak oltalma érdekében a 20 kV-os hálózat vezetékek síkjainak elrendezését, és az oszlopokon építendő fejszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy elkerülhető legyen a madarak áramütése. Ennek érdekében a vezetékek minél távolabb helyezkedjenek el, a fejszerkezet lehetőleg háromszög elrendezésű legyen, a kereszttartókra pedig hatékony szigetelők használata szükséges. Az áramkötéseit burkolt vezetékekkel kell kialakítani.
–
A
benyújtott
előzetes
vizsgálati
dokumentáció
szerint
a
vezeték
rendelkezik
olyan
fázistávolsággal, amely a távvezetékre rászálló madaraknak áramütés ellen hatásos védelmet nyújt, a kereszttartókra és azokon a pontokon, ahol érinthető feszültség alatti fém rész van, arra madárvédő szigetelő sapka kerül felszerelésre. Az érintett szakaszokon a 22 kV-os szabadvezetékes hálózat tartószerkezeteit madárvédelmileg szabványosítani kell, a szigetelőkre 2
madárvédelmi burkolatokat kell elhelyezni és a meglévő áramkötéseket 50 mm BSZV vezetékre kell cserélni. A tervezett KÖF hálózat szabadvezetékét úgy kell feszíteni, hogy az alatta haladó (közös oszlopsoron) 0,4kV-os hálózathoz képest min. 1,5 m távolságra legyen. –
A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció szerint az új tartóoszlopok TBEL típusú, a vonali feszítő oszlopok, a sarokfeszítő oszlopok SFBEk fejszerkezettel épülnek. A Környezetvédelmi Hatóság tapasztalatai szerint az egysíkú elrendezésű és viszonylag közel lévő vezetékek (75 cm) – így a TBEL típusú fejszerkezetek – madárvédelmi szempontból kedvezőtlenebbek, fel- és leszálláskor a nagytestű madarak gyakrabban szenvednek el áramütést rajtuk. A nagyobb testű ragadozó madarak szárnyainak fesztávolsága kb. 100-240 centiméter (egerészölyv: kb. 100-130 cm, réti sas: kb. 190-240 cm) is lehet. Mindezek miatt, amennyiben technikailag kivitelezhető, úgy ezen fejszerkezetek kerülendők az oszlopokon, helyettük a háromszög elrendezésű és minél nagyobb - minimum 1 méteres - vezetéktávolságú fejszerkezetek használata szükséges. A madarak számára a legjobb típusú fejszerkezet, ami a feszítő oszlopokon van használatban, ilyen az SFBEk és az FBEk. Ezeknél a fejszerkezeteknél már a vezetékek felfüggesztése is rendkívül kedvező, mivel alsó felfüggesztést alkalmaznak, a vezetékek távolsága pedig minimum 1 m.
–
A Környezetvédelmi Hatóság a tervezett tevékenység hatásait megbecsülte és megállapította, hogy az - a kivitelezés okozta átmeneti zavaráson túl, amennyiben madárbarát kialakítással történik - a védett természeti értékekre és területekre nincs negatív hatással, ezért természet- és tájvédelmi szempontból kizáró okot nem állapított meg, jelentős környezeti hatás nem várható a tervezett beruházás nyomán.
9 –
Ugyanakkor a Környezetvédelmi Hatóság a nagyobb testű védett madárfajok oltalma érdekében felhívja arra, hogy a tervezett szabadvezeték hálózat kiépítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a madarak áramütés elleni védelmére.
–
A Környezetvédelmi Hatóság a természet- és tájvédelmi álláspontját a Tv. rendelkezései figyelembevételével alakította ki.
•
Zajvédelmi szempontból megállapítható: –
A Tervező által készített előzetes vizsgálati dokumentáció zajvédelmi munkarészében rögzített építési technológia, illetve gépi berendezések működése melletti zajkibocsátás mértéke a megengedett zajvédelmi követelményértékeket várhatóan nem haladja meg.
–
Az
építési
munkálatokhoz
kapcsolódó
közúti
szállítás
forgalomnövekedéséből
eredő
zajkibocsátás az előzetes vizsgálatok alapján nem növeli észrevehetően a szállítási útvonal melletti területek zajterheltségét. –
Az üzemelési időszakban zajkibocsátás nem várható, az üzemeléshez szállítási forgalom nem kapcsolódik.
–
A zajvédelmi szakági vélemény kialakítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, és a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján történt.
•
Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: –
A tervezett tevékenység nem okoz többletterhelést az érintett területek levegőminőségében, légszennyező pontforrás nem épül.
–
Az építési tevékenység során nem várható jelentős levegőterhelés, a diffúz porkibocsátás műszaki intézkedésekkel minimalizálható.
–
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettség kialakulása nem várható.
–
A
Környezetvédelmi
Hatóság
az
előzetes
vizsgálati
dokumentációban
foglaltakat
levegőtisztaság-védelmi szempontból a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet figyelembevételével vizsgálta. •
Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: -
A tervezett tevékenység során esetlegesen keletkező hulladékok kezelése szabályszerűen tervezett.
-
Felhívjuk a figyelmet, hogy a tevékenység során esetlegesen keletkező hulladékokról a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31-32. §-ai szerint kell gondoskodni, továbbá a hatályos jogszabályok szerint nyilvántartást kell vezetni, és adatot kell szolgáltatni.
10 -
A Környezetvédelmi Hatóság a hulladékgazdálkodási szakági vélemény kialakítása során a Ht. 4. §-a, a 31. § (1) és (5) bekezdéseit vette figyelembe.
Összességében megállapítható, hogy a Környezetvédelmi Hatóság és az egyéb szakkérdéseket vizsgáló szervezeti egységei, valamint az eljárásba bevont szakhatóság az előzetes vizsgálat megállapításai alapján környezetvédelmi engedélyezést kizáró okot nem találtak a tervezett tevékenységgel kapcsolatban, annak várható környezeti hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Környezetvédelmi Hatóság a beruházáshoz kapcsolódó konkrét előírásait a vezetékjogi engedélyezési eljárás során adja meg. E határozat jogerőre emelkedését követően a vezetékjogi hatósági eljárás lefolytatható, a vezetékjogi engedély birtokában a tevékenység megkezdhető. Az üggyel kapcsolatban a Környezetvédelmi Hatósághoz, továbbá a Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A fentiek alapján a Környezetvédelmi Hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (1) bekezdése és a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontja értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Környezetvédelmi Hatóság a döntést a Ket. 71. § (1) bekezdése értelmében határozatba foglalta. A határozatot a Környezetvédelmi Hatóság a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A határozat kifüggesztésének napja:
2015. augusztus 5.
A határozat levételének napja:
2015. augusztus 21.
Továbbá a R. 5. § (6) bekezdése alapján közli a döntést az eljárásban részt vett Jegyzőkkel, akik – a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel – a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodnak a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, és a közzétételt követő öt napon belül tájékoztatják a Környezetvédelmi Hatóságot a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. § (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A határozat nem mentesít más hatóságok, valamint az érintett ingatlanok fölött rendelkezni jogosultak
(tulajdonos,
használó,
vagyonkezelő,
stb.)
engedélyének,
hozzájárulásának
beszerzése alól, és polgári jogi vitákat nem dönt el. A Környezetvédelmi Hatóság tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. § (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a Kr. 9. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján járt el. A Környezetvédelmi Hatóság illetékességi területéről a Kr. 2. számú melléklete 5. pontja rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság állásfoglalása és végzése ellen önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki.
11 A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a Díjr. 2. § (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. számú mellékletének 35. pontja, valamint a 2. § (5)-(7) bekezdései szerint került megállapításra. A Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Ellenkező értesítés hiányában a határozat annak levételét követő naptól számított 15. napon jogerőre emelkedik. Pécs, 2015. augusztus 4.
Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:
Schwarcz Tibor főosztályvezető
Kapják: 1. E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. „tv” 7626 Pécs, Búza tér 8/a. 2. Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal. „tv” (közzététel céljából is) 7668 Keszü, Petőfi S. u. 24. 3. Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály (
[email protected]) 4. HNYR (helyben) 5. Zöld Pont Iroda (helyben)/web (közzététel céljából: www.kormanyhivatal.hu/hu/baranya) 6. Irattár Hivatali kapun keresztül kapják: 1. Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya (hivatali kapun) 2. Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály (hivatali kapun) 3. Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Földhivatala (hivatali kapun) 4. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztálya 5. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
