Iktatószám:
11406-23/2015.
Előadó:
Geresics Angéla,
Tárgy: Dráva-Coop Zrt. Barcsi tisztavizes öntözés előzetes vizsgálati eljárása KÜJ: 100 184 837 KTJ: 102 607 816
Mészárosné dr. Szilágyi Szilvia Telefonszám: 72/567-146
HATÁROZAT A „Dráva-Coop” Mezőgazdasági Termelő-, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. (7570 Barcs, Táncsics M. u. 24., a továbbiakban: Környezethasználó) meghatalmazása alapján ANGAB Bt. (7634 Pécs, Újfasor u. 33./C., a továbbiakban: Tervező) által a tárgyi ügyben benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálat lezárásaként megállapítom, hogy a Dráva-Coop Zrt. Barcsi tisztavizes öntözésével kapcsolatban környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merült fel, a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. I. 1. A tevékenység megkezdéséhez vízjogi és természetvédelmi engedély megszerzése szükséges. 2. „Erdőterületeken a kivitelezési munkálatok csak az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) 77-84. §-aiban meghatározott, az erdők rendeltetésszerű használatát időlegesen akadályozó igénybevételére vonatkozó érvényes engedély birtokában kezdhetőek meg. 3. „Fásítás esetén fakitermelés a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező erdészeti hatósághoz tett bejelentés záradékolását követően végezhető.” II. A közreműködő szakhatóság állásfoglalása A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/5326-1/2015. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „Tárgyi témában elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, a tevékenységből jelentős hatások nem várhatók. A hatáskörünkbe tartozó szakkérdések vonatkozásában környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartom szükségesnek. Az öntözés állandó műveinek megépítése vízjogi létesítési engedély köteles tevékenység, illetve a vízhasználat üzemeltetése vízjogi üzemeltetés engedély köteles.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-100 +36-72 567-103
[email protected] Honlap: www.bamkh.hu
2 A vízjogi engedély kérelmeket a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásainak megfelelően kell az Igazgatósághoz benyújtani.” III. Egyéb rendelkezések Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon és eljárási illetéken felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság) nem rendelkezett. A határozat ellen – annak kézbesítésétől számított – 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) – mint II. fokú hatósághoz – címzett, de a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóságnál előterjesztett kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóság állásfoglalása, illetve végzése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50%-a, azaz 125.000 forint, természetes személyek, illetve társadalmi szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 2.500 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett Baranya Megyei Kormányhivatal 10024003-00299585-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni. Az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a
[email protected] e-mail címen. INDOKOLÁS A tárgyi ügyben 2015. augusztus 7. napján előzetes vizsgálati kérelem, valamint annak mellékleteként előzetes vizsgálati dokumentáció került benyújtásra a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatósághoz. A tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú melléklete 4. b.) pontja [„Öntözőtelep, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül)”] alapján előzetes vizsgálat, és a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Környezethasználó a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. sz. mellékletének 35. pontja szerinti 250.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság felhívására megfizette. A Környezethasználó a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) mellékletének XIII. fejezete 1. pontja
3 szerinti 5.000 forint összegű eljárási illetéket a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság felhívására lerótta. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a R. 3. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a R. 3. § (4) bekezdése alapján a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerint illetékes jegyzőknek. A Darányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 670-3/2015. számú levelében tájékoztatta a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóságot, hogy az eljárás megindulásáról szóló közlemény 2015. szeptember 30. napján a Darányi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került. Barcs Városi Önkormányzati Címzetes Főjegyzője a 123-93/2015. számú ügyiratában arról tájékoztatta a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóságot, hogy az eljárás megindulásáról szóló közlemény 2015. augusztus 27. napjától 2015. szeptember 14. napjáig kifüggesztésre került. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/5326-1/2015. ált. vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész szerint megadta, és az alábbiak szerint indokolta: „A Főosztály tárgyi ügyben 11406-10/2015. számú – 2015. augusztus 31. napján érkeztetett – megkeresésével az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.) 28. § (3) bekezdése, valamint az 5. melléklet II. táblázata, a szakhatósági hatáskört kijelölő jogszabály alapján az előzetes vizsgálati hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz
tisztítása
biztosított-e,
vízbázis
védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban,
illetve
határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. Szakhatósági megkeresésében a Főosztály megadta a tárgyi előzetes vizsgálat dokumentációjának (készítette: Tervező., dátum: 2015. július) elektronikus elérési útvonalát. A dokumentációt áttanulmányoztam és az alapján az előzőekben hivatkozott szakkérdések tekintetében a következőket állapítottam meg. A Beruházó barcsi és drávagárdonyi mezőgazdasági területek öntözését tervezi drávai vízkivétellel. Az öntözni kívánt területek összes nagysága bruttó 240,8 ha. Az öntözési idény időszaka: április 15 - szeptember 30., az öntözés éves vízigénye 164.032 m3/idény.
4 A vízkivételt a Drávából 4 helyen tervezik, ahol terv szerint vízkivételi helyek, mederbiztosítások épülnek. Az igényelt vízmennyiség a Dráva kisvízi készletéhez viszonyítva nem számottevő. Az öntöző rendszer mobil kivitelben épül, tavaszi kihelyezéssel és őszi elbontással. A tevékenység nem jár vízellátással, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetéssel. A
tevékenység
vízbázis
védőterületének
jogszabályban
vagy
hatósági
határozatban
előírt
követelményeit nem sérti. Az tervezett öntözés emellett az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. Összességében a tevékenység felszíni és felszín alatti vizekre, a terület vízgazdálkodására gyakorolt hatása nem meghatározó. A felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők. A rendelkezésemre álló kérelem és a mellékleteként elérésre biztosított, 2015. július hónapban összeállított előzetes vizsgálati dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.” „Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont b) alpontja állapítja meg.” A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a kérelem elbírálásába bevonta továbbá a Kr. 5. melléklet I. táblázatban meghatározott szakkérdések tekintetében a vélemények megadása céljából a Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztályát, a Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztályát és a Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növényés Talajvédelmi Osztályát. A Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztálya a BAF/2731-2/2015. ügyiratszámon adott véleménye szerint a beruházással kapcsolatban kifogás nem merül fel, az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. A véleménye indoklásában előadta: „A
csatolt
tervdokumentációban
foglaltak,
valamint
az
ingatlan-nyilvántartási
adatok
alapján
megállapítottam, hogy a tervezett beruházás mezőgazdasági művelésbe tartozó ingatlanokat érint. A Barcs és Drávagárdony területén lévő 205,04 ha-t Dráva vízzel tervezik öntözni mobil öntöző berendezéssel és idényszerűen kiépített gyorskapcsolású csővezetékkel. Az öntözőrendszer kiépítése során nem történik felszínbontás. A Dráván 4 db mobil, ideiglenes vízkivételi helyet terveznek kiépíteni. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 50. § (2) e) pontja alapján az öntözéshez talajvédelmi tervet kell készíteni, melynek tartalmi követelményeit a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet 2.6. pontja tartalmazza. Az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett technológia maradéktalan betartása biztosítja a talajvédelmi követelmények érvényre juttatását, ezért a beruházás ellen talajvédelmi szempontból kifogás nem merült fel.”
5 A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a BAR/006/01007-2/2015. ügyiratszámú véleményében rögzítette, hogy a tevékenység megvalósításához – közegészségügyi szempontból – hozzájárul. A Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya BAG/5089-4/2015. ügyiratszámú véleményében megállapította, hogy a tervezett létesítéssel kapcsolatban erdészeti szempontból kizáró ok nem merült fel, továbbá a tervezett beruházás megvalósításához szükséges erdészeti hatósági eljárásra hívta fel a figyelmet, mely a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján a jelen határozat rendelkező részének I/2-3. pontjába belefoglalásra került. Véleményében előadta továbbá: 1. „Az igénybevételhez kötődően szükséges fák kitermelése erdőtervezett területen az Evt. 41.§ (1) bekezdése szerint, az erdőterv módosítását követően, az erdőgazdálkodó által az erdészeti hatósághoz benyújtott előzetes bejelentéssel végezhető.” 2. „A kivitelezés során a környező erdőterületek (felvonulási, tárolási, stb. célra) igénybe nem vehetők! „ 3. „A létesítés és a működés során a környező erdőterületeket, az erdők talaját károsodás, károsító hatás nem érheti. Az erdőben hulladék, talajszennyező anyag nem helyezhető el.” Véleményének indoklásában az alábbiakat rögzítette: „A tárgyi ügyben megküldött előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett létesítmény hatóságom illetékességi területén kívül helyezkedik el, ezért belföldi jogsegély keretén belül megkerestem a Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályának Erdészeti Osztályát. Az illetékes hatóság tájékoztatása szerint az érintett ingatlanok közül az Országos Erdőállomány Adattár nyilvántartásában erdőként szerepel Barcs 0459 hrsz. (Barcs 71 F és TN), Barcs 0461 hrsz. (Barcs 71 B, D, J, K), Barcs 06 hrsz. (Barcs 72 M, CE), Barcs 08 hrsz. (Barcs 72 K, S, T, CE), Barcs 016/2 hrsz. (Barcs 70 U, T), valamint Drávagárdony 013/9 hrsz. (Drávagárdony 2 H). Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban Evt.) 77. § d) bekezdése alapján az erdő igénybevétele az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása - ide nem értve a vadaskert, vadaspark fenntartását, honvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőkben a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti, a Magyar
Honvédség
feladatai
végrehajtásához
szükséges
állapotának
fenntartását
szolgáló
tevékenységet, valamint a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátását - így különösen: villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel). Az Evt. 78. § (2) bekezdése értelmében az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni. Ennek értelmében a kivitelezés az érintett erdőterületen csak az igénybevételi eljárást lezáró jogerős engedély birtokában kezdhető meg. Az igénybevételi kérelem benyújtásakor legyen figyelemmel az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 54-58-§-aira. A mobil vízkivétel elhelyezéséhez szükséges fakitermelések erdőtervezett területeken az csak az erdőgazdálkodó által az illetékes hatóságoz benyújtott előzetes bejelentést követően kezdhető meg. Amennyiben fásításból történik fakitermelés, arra az Evt. 70. § (2) bekezdés alapján a Vhr. 43.§ fakitermelésre vonatkozó rendelkezései az iránymutatóak.
6 Az öntözőrendszer kiépítése és működése során az Evt. erdővédelemre vonatkozó előírásai (Evt. 56., 61-63. §) nem sérülhetnek.” A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a R. 1. § (6b) bekezdése alapján – figyelemmel a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjára – a 11406-5/2015 iktatószámú végzésében belföldi jogsegélyben megkereste a területileg érintett települések jegyzőit, és kérte, adják meg az arra vonatkozó rendelkezésére álló - adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a R. 1. § (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyzők figyelmét arra is, hogy a jogsegélyhez mellékelhetik a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményüket is. A Darányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 670-2/2015. számú végzésében a belföldi jogsegélyt az alábbiak szerint teljesítette: „A Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15.) 11406-5/2015. ált. számú megkeresésére a Dráva-Coop Zrt. (7570 Barcs, Táncsics u. 24.) meghatalmazásából eljáró ANGAB Bt. (7634 Pécs Újfasor u. 33/C.) kérelmére a Drávagárdony község külterületét érintő tisztavizes öntözés előzetes vizsgálati eljárása ügyében megküldött tervdokumentáció alapján nyilatkozom, hogy
az ügyirathoz
csatolt dokumentáció
Drávagárdony község településfejlesztési koncepciójában foglaltaknak, helyi jelentőségű védett területet nem érint, valamint a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek megfelel.” „A Dráva-Coop Zrt. (7570 Barcs, Táncsics u. 24.) meghatalmazásából eljáró ANGAB Bt. (7634 Pécs Újfasor u. 33/C.) kérelmére a tisztavizes öntözés előzetes vizsgálati eljárása ügyében a Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15.) megkereste hatóságomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 26. §. (1) bekezdés c) pontja, valamint A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati eljárásról szóló 314/2005. (XII.25) Korm. rendelet 1. §. 6b. bekezdése alapján. Megállapítom, hogy az ügyirathoz csatolt dokumentáció Drávagárdony község településfejlesztési koncepciójában foglaltaknak, helyi jelentőségű védett területet nem érint, valamint a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek megfelel.” Barcs Városi Önkormányzati Címzetes Főjegyzője az 5690/2015. számú végzésében a belföldi jogsegélyt az alábbiak szerint teljesítette: „A Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15.) megkeresésére, a Dráva-Coop Zrt. barcsi tisztavizes öntözés előzetes vizsgálati eljárása kapcsán belföldi jogsegély kérésére nyilatkozatunkat a következők szerint adjuk meg azzal, hogy a nyilatkozat nem mentesít más, általános és eseti szakhatósági hozzájárulások, engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól: A tervezett beruházás összhangban van a helyi környezet- és természetvédelemi, valamint településrendezési előírásokkal. Nem tartom szükségesnek a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását, tekintettel arra, hogy sem környezet-és természetvédelmi, sem településrendezési szempontból nincs jelentős környezeti hatás. Amennyiben a Hatóság előírja a környezeti hatástanulmány elkészítését, a jogszabályban előírt kötelező
7 tartalmi elemeken túl egyéb előírásunk nincs. A környezeti hatástanulmányhoz a jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeken túl egyéb előírásunk nincs.” Nyilatkozatának indoklásában rögzítette: A megküldött előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a beruházásnak – Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 15/2002. (IX.27.) rendelete értelmében – a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően károsító hatása nincs, az a településrendezési eszközökkel nem ellentétes.„ A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság 11406-18/2015. iktatószámú végzésében belföldi jogsegélyben megkereste a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát (a továbbiakban: Nemzeti Park). A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva a következőket állapította meg: •
A tervezett beruházás célja és a tevékenység jellemzői: –
A Dráva-Coop Zrt. a használatában lévő, Barcs és Drávagárdony közigazgatási területéhez tartozó ingatlanok tisztavizes öntözésének biztosítása a Drávából.
•
A tervezett tevékenység helye és területigénye: –
Az öntözésre Barcs és Drávagárdony külterületén, a Dráva-Coop Zrt. által művelt szántóföldeken kerül sor. Az öntözés során fix létesítmények nem épülnek. Öntözési idényben mobil öntözőberendezések, és földfeletti gyorskapcsolású csővezetékek elhelyezése történik az érintett területeken.
–
Beruházással érintett ingatlanok: –
Barcs: 02; 0459 - 0461; 0465/5; 06; 07; 08; 09; 0455; 0458; 0457/19-0457/32; 0455; 015; 016/2; 012 hrsz
– –
Drávagárdony: 012; 013/9; 013/10. hrsz.
Tervezett tevékenység adatai: 1. Öntözési idény és vízkivétel időszaka: április 15. – szeptember 30. 2. Öntözött terület nagysága (brutto): 240,8 ha 3. Öntözött terület nagysága (netto): 205,04ha 4. Felhasznált víz minősége: felszíni víz (Dráva folyó) 5. Öntözés módja: esőztető 3
6. Éves vízmennyiség: 164 032 m /idény A szivattyúkat személyzet kezeli, évente telepítik ki szezon előtt és az öntözési idény végével (szept. 15.) szétbontják és elszállítják. A napi üzemidő kb. 8 óra, egy táblát kb.10 alkalommal öntöznek meg.
8 –
Tervezett létesítmények Típusa: mobil, ideiglenes vízkivételi hely Vízkivételi helyek: 1.sz. vízkivételi hely: Dráva folyó 149+930 fkm 2. sz. vízkivételi hely: Dráva folyó 149+020 fkm 3. sz. vízkivételi hely: Dráva folyó 147+870 fkm 4. sz. vízkivételi hely: Dráva folyó 141+500 fkm
–
A mobil öntözőrendszer az alábbi berendezésekből áll: 1. Öntöző szivattyúk 2. Öntözővezetékek (hossza: 8040 fm öntözőcső) 3. Öntözőgépek A gép 125 mm-es átmérőjű, 400 m hosszú PE-csővel, öntözőkomputerrel felszerelt, hidraulikus kitámasztású. Öntözési sávszélessége: 80-115 m.
•
Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: –
Az előzetes vizsgálati dokumentáció és a Natura 2000 hatásbecslés alapján természet- és tájvédelmi szempontból a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a tervezett beruházással (Dráva-Coop Zrt. Barcsi tisztavizes öntözésével) kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, és annak nincs jelentős környezeti hatása az országosan védett területre, az érintett Natura 2000 hálózat területeire.
–
A tervezett öntözés által érintett területek közül a Barcs 016/2, 0458, 0465/5, illetve a Drávagárdony 013/10 hrsz-ú ingatlanok védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang felszíni védőövezetet nem érintenek.
–
A Barcs 02, 06, 07, 08, 09, 012, 0455, 0459, 0460, 0461 és a Drávagárdony 012 hrsz.- ú ingatlanok a Duna-Dráva Nemzeti Park létesítéséről szóló 7/1996. (IV. 17.) KTM rendelettel kihirdetett (a továbbiakban: KTM rendelet) Duna-Dráva Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területéhez tartoznak.
–
A Barcs 02, 06, 07, 08, 09, 012, 0455, 0460, 0461 hrsz.-ú ingatlanok továbbá részét képezik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkr.) alapján kihirdetésre került Natura 2000 hálózat elemei közül a HUDD10002 jelű, „Nyugat-Dráva” elnevezésű különleges madárvédelmi területnek (a továbbiakban: „Nyugat-Dráva”).
–
A Barcs 02, 06, 07, 08, 09, 015, 0455, 0459, 0460, 0461, és a Drávagárdony 012, 013/9 hrsz.-ú ingatlanok az Nkr. alapján kihirdetett Natura 2000 hálózat elemei közül részét képezik a HUDD20056 jelű „Közép-Dráva” elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek (a továbbiakban: „Közép-Dráva”).
9 –
A Barcs 016/2, és a 0457/19-32 hrsz-ú ingatlanok emellett határosak a Nagy-Bók holtág fokozottan védett területével és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) pontja alapján védett láp területével.
–
A KTM rendelet 2. §-a szerint a védetté nyilvánítás célja a Duna és a Dráva folyók, mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak védelme.
–
Az Nkr. 4. § (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, meghatározott fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
–
A „Nyugat-Dráva” elnevezésű terület fenntartásának és kezelésének fő célkitűzései közt szerepel a vizes illetve vízi élőhelyek megfelelő, a természetes folyamatokhoz hasonló vízellátásának és vízjárásának biztosítása, az értékes és egyedülálló Dráva-menti élőhelyek (kemény és puhafás ligeterdők, mocsárrétek, vizes és vízi élőhelyek) megőrzése, valamint az ott élő, védett vagy ritka madárfajok életfeltételeinek biztosítása, állományuk és populációik életképességének növelése. Az idős faegyedek, állományok kímélete, a megfelelő mennyiségű fekvő és lábon álló holt faanyag biztosítása és a Dráva holtágainak és mellékágainak megőrzése.
–
A „Közép-Dráva” elnevezésű területek fenntartásának és kezelésének fő célkitűzései közt szerepel a megfelelő vízgazdálkodás biztosítása, vízszintingadozás kiküszöbölése, a vízi szervezetek szaporodási és életfeltételeinek stabil biztosítása érdekében. A Dráva holtágaiban a megfelelő vízellátás biztosítása. Az erdőgazdálkodási gyakorlatban természetközeli módszerek meghonosítása és általánossá tétele. A fűzligetek és bokorfüzesek (91E0) fokozott kímélete.
–
Mivel a tervezett tevékenység Natura 2000 területeket érint, a Környezethasználó benyújtotta a tervezett
beruházásra
vonatkozó
hatásbecslési
dokumentációt
az
előzetes
vizsgálati
dokumentáció részeként. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a dokumentációt áttanulmányozta, és az alábbiakat állapította meg. A beruházás során védett természeti terület, illetve Natura 2000 terület közvetlen igénybevételére kerül sor az alábbiak szerint: vízkivétel a Dráva folyóból, gyorskapcsolású felszíni vezetékszakasz kiépítése az öntözendő területekig, védett, és nem védett természeti területek öntözése. A létesítmények célja a Dráva-Coop Zrt. használatában lévő szántóföldek idényenként 164 032 m
3
öntözővízzel való ellátása. A
dokumentáció nem tartalmaz utalást arra, hogy a szivattyúállások és a hozzájuk tartozó aggregát számára mesterséges alapozás (pl. betonozás) készülne. –
Az öntözés következtében a tápanyagok kimosódása, és ezáltal a közeli fokozottan védett Nagy Bók holtágba való bejutása nem zárható ki. A holtágba kerülő tápanyag mennyisége jelentősen befolyásolja a szukcessziós folyamatok gyorsaságát. A holtág feltöltődésének felgyorsulása ellentétes a Nemzeti Park és a Nyugat-Dráva, valamint a Közép-Dráva védetté nyilvánításának, illetve kijelölésének és fenntartásának céljaival. Fentiekre tekintettel az öntözés megkezdése előtt, majd azt követően évente szükséges mérni a holtág trofitását.
10 –
A Nemzeti Park DDNPI/2286-2/2015. ügyiratszámú nyilatkozata szerint a vízkivételek helyszíne és a tervezett vezetékfektetések nyomvonala a Nyugat-Dráva különleges madárvédelmi terület 36 közösségi jelentőségű madárfaja közül – az élőhelyi adottságok miatt – a következő fajok szaporodására, fészkelésére lehet hatással: jégmadár (Alcedo atthis), hamvas küllő (Picus canus), közép fakopáncs (Dendrocopos major), örvös légykapó (Ficedula albicollis), partifecske (Riparia riparia) és tövisszúró gébics (Lanius collurio).
–
A
Közép-Dráva
kiemelt
jelentőségű
természetmegőrzési
területközösségi
jelentőségű
élőhelytípusai közül a tervezett beruházás hatással lehet a 91E0 kódszámú Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők élőhelytípusra. E kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek védett és/vagy közösségi jelentőségű növény- és állatfajai közül a beruházás hatással lehet a téli zsúrló (Equisetum hyemale), magyar színjátszólepke (Apatura metis), vágó csík (Cobitis elongatoides) és leánykoncér (Rutilus virgo) egyedeire, állományára. –
Fentiekre tekintettel a szivattyúállások pontos helyének, a vezetékek nyomvonalának valamint az öntözőrendszer kiépítés-bontás idejének maghatározásához a Nemzeti Park bevonása szükséges az értékes élőhelyek és fajok megóvása érdekében. A Dráva folyó védett illetve közösségi jelentőségű halainak megóvása érdekében a szívócsonkokra olyan burkolatot kell helyezni, mely megakadályozza azok szivattyúba jutását.
–
A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a Nemzeti Park véleményének figyelembe vételével megállapította, hogy a kivitelezés védett, és közösségi jelentőségű állatfajok zavarását okozhatja, hatással lehet a fokozottan védett Nagy-Bók holtág eutrofizációjára, azonban maradandó károkozás nem várható, illetve a holtág tekintetében a változás nyomon követhető.
–
A Tvt. 38. § (1) bekezdés c) pontja alapján védett természeti területen, a Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Hatóság
engedélye
szükséges
a
terület
jellegének,
használatának
megváltoztatásához (szivattyú-állások kialakítása, vezetékfektetés). Az engedélyezési eljárás során tett előírásokkal biztosítható a károkozás minimalizálása. –
A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság felhívja továbbá a figyelmet, hogy a Tvt. 38. § (1) bekezdés g) pontja alapján a talaj termőképességét befolyásoló vegyi anyagok felhasználása is csak természetvédelmi engedély birtokában végezhető.
–
A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a tervezett tevékenységek hatásait megbecsülte és megállapította, hogy a hatásbecslési dokumentációban, valamint a fentiekben részletezett, a kedvezőtlen hatásokat enyhítő intézkedések betartása mellett a védett és Natura 2000
területek
lehatárolásának
alapjául
szolgáló
természeti
állapotának
kedvező
természetvédelmi helyzetének fenntartása és megőrzése, a továbbiakban is biztosítható, ezért természet- és tájvédelmi szempontból hozzájárult az előzetes vizsgálat lezárásához. –
Az eljárás során a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság figyelembe vette az Nemzeti Park, mint a terület
természetvédelmi kezelőjének
DDNPI/2286-2/2015.
ügyiratszámú
nyilatkozatát. –
Mindezek
alapján
természet-
és
tájvédelmi
szempontból
a
Környezetvédelmi
és
Természetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a tervezett beruházás az előzetes vizsgálati dokumentációban leírt módon, a kedvezőtlen hatások enyhítése mellett megvalósítható és
11 természetvédelmi érdeket nem sért, ezért természet- és tájvédelmi szempontból kizáró okot nem állapít meg, KHV kidolgozása nem szükséges, mivel nincs jelentős hatása a tervezett beavatkozásnak. –
Az Nkr. 10.§ (7) bekezdése szerint a beruházás engedélyezhető, ha az a kijelölés céljaival nem ellentétes.
–
A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a kivitelezéssel kapcsolatos részletes természetvédelmi feltételeket az engedélyezési eljárás során írja elő.
•
Zajvédelmi szempontból megállapítható: –
Az előzetes vizsgálati dokumentáció zajvédelmi munkarészében rögzített építési technológia, illetve gépi berendezések működése melletti zajkibocsátás mértéke a megengedett zajvédelmi követelményértékeket várhatóan nem haladja meg.
–
Az üzemelési időszakban várható zajkibocsátás mértéke a megengedett zajterhelési határértékeket nem haladja meg, a zajvédelmi hatásterület nem érint védendő létesítményt, így az üzemeltető részére zajkibocsátási határérték megállapítása nem szükséges. Az üzemeléshez szállítási forgalom nem kapcsolódik.
–
A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény építésével, üzemelésével kapcsolatban zajvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel, jelentős környezeti hatás megfelelő intézkedésekkel megelőzhető.
–
A zajvédelmi szakági vélemény kialakítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, és a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján történt.
•
Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: –
A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett tevékenység légszennyező anyag kibocsátásának várható hatása nem jelentős, a létesítés és működés nem okoz jelentős többletterhelést az érintett terület levegőminőségében.
–
Engedélyköteles légszennyező forrás nem létesül és a technológiai előírások megtartása mellett nem várható a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékek túllépése.
–
A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat levegőtisztaság-védelmi szempontból a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a alapján vizsgálta.
•
Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: –
A tevékenység végzéséhez hulladékgazdálkodási engedély nem szükséges.
12 –
A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a szakági vélemény kialakítása során a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 4. § és 31. § (1) és (5) bekezdéseit vette figyelembe.
Összességében megállapítható, hogy a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság és az eljáró kormányhivatalnak az egyéb szakkérdéseket vizsgáló szakértői, valamint az eljárásba bevont szakhatóság az előzetes vizsgálat megállapításai alapján környezetvédelmi engedélyezést kizáró okot nem talált a tervezett tevékenységgel kapcsolatban, annak várható környezeti hatásait nem ítélte jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta szükségesnek. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a beruházáshoz kapcsolódó konkrét előírásait a vízjogi és természetvédelmi engedélyezési eljárás során adja meg. Az üggyel kapcsolatban a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatósághoz, továbbá az eljárásban részt vett jegyzőhöz az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A fentiek alapján a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (1) bekezdése és a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontja értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a döntést a Ket. 71. § (1) bekezdése értelmében határozatba foglalta. A határozatot a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A határozat kifüggesztésének napja:
2015. november 9.
A határozat levételének napja:
2015. november 24.
Továbbá a R. 5. § (6) bekezdése alapján közli a döntést az eljárásban részt vett jegyzővel, aki – a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel – a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, és a közzétételt követő öt napon belül tájékoztatja a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóságot a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. § (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A határozat nem mentesít más hatóságok, valamint az érintett ingatlanok fölött rendelkezni jogosultak
(tulajdonos,
használó,
vagyonkezelő,
stb.)
engedélyének,
hozzájárulásának
beszerzése alól, és polgári jogi vitákat nem dönt el. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. § (1) bekezdése, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóságként a Kr. 9. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján járt el. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság illetékességi területéről a Kr. 2. számú melléklete 5. pontja rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság állásfoglalása és végzése ellen önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki.
13 A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a Díjr. 2. § (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. számú mellékletének 35. pontja, valamint a 2. § (5)-(7) bekezdései szerint került megállapításra. A Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Ellenkező értesítés hiányában a határozat annak levételét követő naptól számított 15. napon jogerőre emelkedik. Pécs, 2015. november 5. Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:
Schwarcz Tibor főosztályvezető
Kapják: 1. Dráva-Coop Zrt. 7570 Barcs, Táncsics M. u. 24. „tv” 2. ANGAB Bt. 7634 Pécs, Újfasor u. 33./C. „tv” 3. Darányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (Drávagárdony vonatkozásában) „tv” 7988 Darány, Rákóczi u. 72. (hiv.sz.: 670-2/2015.) 4. Barcs Város Jegyzője+mell „tv” (hiv.sz.: 5690/2015.) 7571 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46. 5. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság „tv” 7625 Pécs, Tettye tér 9. (hiv.sz.: DDNPI/2286-2/2015.) 6. HNYR (helyben) 7. Zöld Pont Iroda (helyben)/web (közzététel céljából: www.kormanyhivatal.hu/hu/baranya) 8. Irattár Hivatali kapun keresztül tájékoztatásul kapják: 1. BAMKH Népegészségügyi Főosztálya (hiv.sz BAR/006/01007-2 /2015.) 2. BAMKH ÉBNTF Növény- és Talajvédelmi Osztály (hiv.sz.: BAF/2731-2/2015.) 3. BAMKH FEF Erdészeti Osztály (hiv. sz.: BAG/5089-4/2015.) 4. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztálya (hiv.sz.: 35200/53262/2015.ált.) 5. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nyt: 2015.11.25. jogerő Ügyintézési határidő lejártának napja: 2015. november 23.
