Ügyiratszám: 9345-22/2016. Ügyintéző:
Tárgy:
Czigány András
dr. Hoffer Roxána Telefonszám: 72/567-146
Babócsai
Bika-rét
vízutánpótlásának
előzetes vizsgálati eljárása KÜJ:
100 137 822
KTJ:
102 675 435
HATÁROZAT Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (7625 Pécs, Tettye tér 9.; a továbbiakban: Környezethasználó) megbízásából az Ökokontroll Bt. (9726 Velem, Guba u. 24., továbbiakban: Tervező) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálat lezárásaként megállapítom, hogy a Környezethasználó által a Babócsai Bika-réten tervezett vízutánpótlás tárgyában környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merült fel, a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység megkezdéséhez természetvédelmi engedély, erdő igénybevételi engedély, szükséges. I. A közreműködő szakhatóság állásfoglalása A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/6425-1/2016.ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „ A Babócsai Bika-rét vízutánpótlásának megvalósításához kikötés nélkül hozzájárulok „ II. Egyéb rendelkezések Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a környezet- és természetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) nem rendelkezett. A határozat ellen – annak kézbesítésétől számított – 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) – mint II. fokú hatósághoz – címzett, de a Kormányhivatalnál előterjesztett kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50%-a, azaz 125.000 forint, természetes személyek, illetve civil szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 2.500 forint, amelyet a
+36-72 567-100
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-103
[email protected] Honlap: www.bamkh.hu
2 Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10024003-00335649-00000000 számú előirányzatfelhasználási számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni. Az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Kormányhivatal részére meg kell küldeni. A Kormányhivatal a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a
[email protected] email címen. INDOKOLÁS A Környezethasználó 2016. november 11. napján tárgyi ügyben előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Kormányhivatalhoz. A Környezethasználó a kérelem mellékleteként benyújtotta a Tervező által készített előzetes vizsgálati dokumentáció és a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció 1-1 nyomtatott példányát. A Kormányhivatal a 9345-2/2016 ügyiratszám alatt kiadott végzésében az előzetes vizsgálati dokumentáció formai hiányosságára tekintettel hiánypótlásra hívta fel a Környezethasználót, aki 2016. november 22-én teljesítette a hiánypótlást. A Kormányhivatal megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 127. c) pontja (Vízfolyásrendezés, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül) alapján előzetes vizsgálat, és a Kormányhivatal döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Környezethasználó a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. sz. mellékletének 35. pontja szerinti 250.000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Tervező az előzetes vizsgálati dokumentációt elkészítő szakértő – a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti – szakértői jogosultságát igazolta. A Kormányhivatal a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a R. 3. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárás megindulásáról szóló közleményt, továbbá a R. 3. § (4) bekezdése alapján a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerint illetékes Babócsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének ( a továbbiakban: Jegyző). A Jegyző a 2016. december 02. napján kelt 2625-4/2016. ügyiratszámú levelében arról tájékoztatta a Kormányhivatalt, hogy az eljárás megindulásáról szóló közlemény hivatalos hirdetőtábláján 2016. november 28. napján kifüggesztésre került. A Kormányhivatal – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 28. § (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerint 5.000 forint összegű
3 eljárási illetéket kell fizetni. A környezethasználó az Itv. 5. § (2) bekezdése alapján az Itv. 5. § (1) bekezdés m) pontja szerinti illetékmentességét – a Kormányhivatal felhívására – igazolta. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/6425-1/2016.ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész szerint megadta, és azt az alábbiak szerint indokolta: „A Főosztály tárgyi ügyben 9345-9/2016.ügyiratszámú – 2016. november 24. napján érkeztetett – megkeresésével az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.) 28. § (3) bekezdése, valamint az 5. melléklet II. táblázata, a szakhatósági hatáskört kijelölő jogszabály alapján az előzetes vizsgálati hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása,hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz
tisztítása
biztosított-e,
vízbázis
védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban,
illetve
határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, továbbá annak elbírálása,hogy a tevékenységkapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött iratok alapján a fent hivatkozott szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg. A Babócsai Bika-rét vízutánpótlásának megvalósítása nem igényel vízellátást, nem jár csapadék- és szennyvíz keletkezéssel. A beruházás nem befolyásolja a felszíni és felszín alatti vizek minőségét, árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. A terület nem érint vízbázist. A kérelem és a mellékleteként benyújtott dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.” „Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont b) alpontja állapítja meg. A Korm. rendelet 2014. szeptember 10. napjától hatályos 10. § (1) bekezdés 5.) pontja alapján területi vízügyi hatáságként a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés d) pontja alapján a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Dél-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja.” A Kormányhivatal a R. 1. § (6b) bekezdése alapján, figyelemmel a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjára, a 9345-5/2016. iktatószámú végzésében belföldi jogsegélyben megkereste a Jegyzőt és kérte, hogy adja meg az arra vonatkozó - rendelkezésére álló - adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet-
és
természetvédelemmel
kapcsolatos
önkormányzati
szabályozással,
valamint
a
településrendezési eszközökkel. A Kormányhivatal a R. 1. § (6c) bekezdése alapján felhívta a Jegyző
4 figyelmét arra is, hogy a jogsegélyhez mellékelhetik a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is. A Jegyző 2625-5/2016. ügyiratszámú belföldi jogsegélyében az alábbi tájékoztatást adta: „A tervezett tevékenység Babócsa település rendezési tervével összhangban van, nem érint helyi jelentőségű védett természeti területet, és nem ellentétes Babócsa község helyi építési szabályozásáról szóló 6/2003. (IX.12.) önkormányzati rendeletével.”
A
Kormányhivatal
a
benyújtott
előzetes
vizsgálati
dokumentációt
áttanulmányozva
a
következőket állapította meg: •
A tervezett beruházás célja és a tevékenység jellemzői: –
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a KEHOP-4.1.0 kódszámú eljárásban „Kisvízfolyások természetességének javítása, oldalirányú átjárhatóság fejlesztése.” című projekt keretében a Babócsai Bika-rét vízutánpótlásának javítását tervezi. A beavatkozás célja a Rinya jobb partján fekvő Bika-rét árvízi elöntéseinek gyakoriságának növelése, a korábban kialakult vizes élőhely fennmaradása érdekében.
–
A projekt keretében három kisműtárggyal kívánják a beérkező vizet kormányozni, a szomszédos mezőgazdasági területeket megvédeni az elöntésektől, a beérkező vizeket helyben tartani, illetve a belső részen lévő magas terület megközelíthetőségét fenntartani.
•
A tevékenység megvalósítása: –
A Bika-rét egyik fele jelenleg kaszálással hasznosított, a másik fele elmocsarasodott. Az élőhelyrekonstrukció által valamely szinten érintett terület mindösszesen 168 ha kiterjedésű. Ebből tényleges beavatkozási területnek számít (ahol kivitelezés, építés, tereprendezés, árasztás, stb. történik) mintegy 33 hektár.
–
A vízkivételi rendszer elemei egy tiltós áteresz a Rinya 1+383-as szelvényében, a jobb parton, illetve egy csappantyúval ellátott áteresz a Ciglenai- ároknak a Holtágba csatlakozásánál. Védőtöltés
létesül
csappantyús
átfolyással
a
Jadai-mellékág
0+351,2
szelvényében.
Átközlekedő kisműtárgy létesül a Bika-rét és a Holtág között, a jelenlegi földút nyomvonalában. Fenékküszöböt terveznek elhelyezni a Jadai- árok 0+015 szelvényében. •
A tervezett tevékenység helye és területigénye: –
Valamennyi építéssel érintett terület Babócsa közigazgatási területén fekszik: a Babócsai-Rinya medre és jobb parti depóniája, A kategóriás állandó vízfolyás és annak fenntartott parti sávja 6m hosszban. Hrsz: 0121 (vízgazdálkodási terület) a Ciglenai-árok 28m hosszon. Hrsz: 0126/1c [erdő (gazdasági)] a Jadai-árok B kategóriás vízfolyás, 0+015, 2+315-1+890. Hrsz: 0124 a Jadai mellékágon kereszttöltés áteresszel. Hrsz: 0123/2 a Holtág medre és az azutáni csőáteresz a rét határán Hrsz: 0126/1 b és c. [gyep, erdő (gazdasági)]
5 Műtárgykimutatás: Műtárgy
Helye
Magasság
Kialakítás
Hossz
Tiltós vízkivételi
Rinya
Küszöbszint:
3×120×100 cm-es keretelem
21,4 m
műtárgy
1+383
106.00 mBf
tiltós aknával
Csappantyús
Holtág
Küszöbszint:
100×100 cm-es keretelem
áteresz
4+026-4+021
106.00 mBf
csappantyúval
Átközlekedő a
Holtág
Küszöbszint:
2×100×100 cm-es négyszög
Holtág és Bikarét
2+558-2+568
106.26 mBf,
betoncsatorna,
átközlekedő
csappantyúval, 5 m széles
tetőszint 107.76
átközlekedővel
határán
5m
10 m
mBf Csappantyús
Jadai mellékág
Küszöbszint:
NA 600-as áteresz
csőáteresz a
0+346-0+356
106.11 mBf,
csappantyúval,
Jadai- árok
koronaszint:
terepemeléssel
mellékágon
107.60 mBf
10 m
Fenékküszöb a
Jadai árok
Küszöbszint:
Trapéz profil, kőszórással
Műtárgy
Jadai- árkon
0+015
107.00 mBf,
ellátva
szélesség:
tetőszint
8,80 m
107.50 mBf
Tereprendezési munkák: Művelet
Hely
Leírás
Vízkivezetés a Holtágba
Holtág
Földárok kialakítása 3 m fenékszélességgel
(Rinya 1+383)
3+891
60-100 cm mélységgel, rézsű 1:2, 187 m hosszan, tereprendezés 100 m hosszan
Mederkorrekció a
Ciglenai
Surrantós meder 3.5 m hosszan, mederfenék
Ciglenai-árkon
0+035-0+007
tisztítás a meglévő átközlekedőig
Mederrendezés a
Holtág
Tereprendezés jellegű munkák
Holtágban
4+013-3+300
Mederkorrekció a
Holtág
Tolólapos tereprendezés 3 m széles sávban,
Holtágban
3+300-2+558
átlag 30 cm mélyen
4+421-3+991 Medertisztítás a Bika-
Bika-rét
Tolólapos tereprendezés 3 m széles sávban,
réten
2+581-2+315
átlag 60 cm mélyen
Medertisztítás a Bika- rét-
Jadai árok
Tolólapos tereprendezés 3 m széles sávban,
Jadai-árok mentén
2+513-1+890
átlag 30 cm mélyen
Terepemelés a Jadai-
Jadai mellékág
Terepemelés 40.5 m hosszan helyi, nem
árok mellékágon
0+345-0+354
vízzáró anyagokból, átlag 1 m magasan, 4 m koronaszélességgel
6
•
A megvalósítás tervezett időszaka: –
A szükséges engedélyek, hatósági hozzájárulások megszerzése után a kivitelezés várható kezdete 2017. év második fele, befejezése 2017. év vége.
•
Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: –
A Babócsa 0121, 0123/2, 0123/3, 0124, 0125, 0126/1 helyrajzi számú ingatlanok a 7/1996. KTM rendelettel (a továbbiakban: KTM rendelet) létesített Duna-Dráva Nemzeti Park törzsterületét képezik, melyek egyben az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkr.) alapján a Natura 2000 hálózathoz tartozó HUDD10002 kódjelű „Nyugat-Dráva” elnevezésű különleges madárvédelmi területéhez, illetve a HUDD20056 kódjelű „Közép-Dráva” elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területhez tartoznak.
–
Megállapításra került továbbá, hogy a tervezési terület nyugati része az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.) által kijelölt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek minősül.
–
A KTM rendelet 2. §-a szerint a védetté nyilvánítás célja a Duna és a Dráva folyók mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak védelme.
–
Az Nkr. 4. § (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, meghatározott fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása volt.
–
Az OTrT 2. § 32 b pontja szerint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak.
–
A beruházás célja, hogy a védett természeti terület, az egykori holtág és a hozzá kapcsolódó jelenleg szárazodásnak kitett vizes élőhelyek vízellátottságát javítsa. Ennek érdekében csappantyús vízkivételi műtárgy kerül a Babócsai-Rinya 1+383 km szelvényébe, üzemvíz csatorna épül a vízkivételi mű és a holtág közé, a holtág 4+026-4+021 km szelvényei között csappantyús áteresz kerül kialakításra, a vizek szabályozott helyben tartását fenékküszöbökkel oldják meg. Az érintett vízfolyások, illetve a holtág több helyen mederkorrekcióval érintett.
–
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 38. § (1) c) pontja szerint védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen a terület helyreállításához.
7 –
Fentiekre tekintettel a munkálatok csak a Kormányhivatal által kiadott természetvédelmi engedélyek birtokában kezdhetők meg.
–
A Tvt. 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről.
–
A Kormányhivatal megállapította, hogy a beruházás megvalósítása a tájkép egységét nem bontja meg, az élőhely állapotának javításán keresztül a terület tájképi potenciálját növeli.
–
A Tvt. 17. § (1) bekezdése szerint a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A Tvt. 42. § (1) bekezdése szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek
veszélyeztetése,
engedély
nélküli
elpusztítása,
károsítása,
élőhelyeinek
veszélyeztetése, károsítása. A Tvt. 42. § (2) bekezdése értelmében gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. –
Fentiekre, valamint a területen megtalálható védett növényfajokra tekintettel a munkálatok csak vegetációs időn kívül történhetnek, a területen jelen lévő védett növényeket nem érinthetik, illetve a kivitelezés következtében roncsolódott területeket helyre kell állítani, és biztosítani kell, hogy azokon a termőhelynek megfelelő jellegű aljnövényzet alakuljon ki.
–
A Kormányhivatal az Nr. 10. §-a és 14. számú melléklete szerint összeállított hatásbecslési dokumentáció alapján tervezett tevékenység hatásait megbecsülte és megállapította, hogy az – a megszerzendő természetvédelmi engedélyben foglalt előírások betartása esetén – nem károsítja a védett és fokozottan védett növény és állatfajokat, a védett, fokozottan védett és Natura 2000 területet, így nem ellentétes a természetvédelem érdekeivel. A feltételek betartásával az értékes Natura 2000 hálózat területei, a Natura 2000 jelölő élőhelyek és fajok, valamint a védett értékek oltalma biztosítható, ezért a tervezett tevékenységet kizáró ok természetvédelmi szempontból nem állapítható meg, jelentős környezeti hatások nem várhatók.
–
A természet- és tájvédelmi szakági vélemény kialakítása a KTM rendelet, az Nkr., az OTrT. és a Tvt. előírásainak figyelembevételével történt.
•
Zajvédelmi szempontból megállapítható: –
Az előzetes vizsgálati dokumentáció zajvédelmi munkarészében rögzített építési technológia, illetve gépi berendezések működése melletti zajkibocsátás mértéke a megengedett zajterhelési határértékeket várhatóan nem haladja meg.
–
Az építési munkálatokhoz kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás várhatóan nem növeli észrevehetően a szállítási útvonal melletti területek zajterheltségét.
8 –
A megvalósult létesítmény üzeme zajhatással nem jár, ahhoz szállítási tevékenység nem kapcsolódik.
–
A zajvédelmi szakági vélemény kialakítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet és a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján történt.
•
Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: -
A tervezett tevékenység a bemutatott műszaki tartalommal levegővédelmi szempontból jelentős hatással nem jár, a légszennyezettségi határértékekről, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettség nem alakulhat ki.
-
A Kormányhivatal az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat levegőtisztaság-védelmi szempontból a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet és a VM rendelet figyelembevételével vizsgálta.
•
Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: –
A létesítés, valamint az üzemeltetés során keletkező hulladékok (építési hulladék, kommunális hulladék) várható mennyisége nem jelentős, tervezett kezelése megfelel a vonatkozó hulladékgazdálkodási előírásoknak.
–
Fentiek alapján a hulladékkal okozható környezeti hatás sem az építés, sem az üzemeltetés idején nem jelentős.
–
A Kormányhivatal a hulladékgazdálkodási szakági vélemény kialakítása során a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglaltakat vette figyelembe.
•
Bányafelügyeleti szempontból megállapítható: –
A Babócsai Bika-rét vízpótlásának célja a korábban kialakult állapotok megőrzéséhez szükséges vízellátás biztosítása. Az engedélyezési dokumentációban foglaltak szerint a tárgyi területen a vízpótláshoz szükséges vízépítési és területrendezési munkálatok tervezettek. A vízpótláshoz szükséges műtárgyak (vízkivételi mű, fenékküszöb, zsilip stb.) létesítéséhez az egykori medervonal – mint üzemvíz csatorna – tisztítása és szelvényének rendezése csatlakozik. A tervezett földmunkákra vonatkozóan elvégezték azon tömegszámítást, mely szerint 3.000 m
3
anyagmennyiség kitermelése és beépítése, mint helyi felhasználása (töltés és terepalakítás) valósul meg, vagyis az építési tevékenység keretében nem végeznek – a természetes helyzetében és állapotában lévő – helyi szilárd ásványi nyersanyagokra vonatkozóan olyan kitermelést,
mely
a
későbbiekben
engedélyezésre
kerülő
tevékenységtől
eltérő
célú
felhasználásként kiszállítást eredményezne. A műtárgyak megvalósításához szükséges nyersanyagok biztosítása beszállítással tervezett, hiszen a helyi természetes állapotú és helyzetű
kőzetek
összetételük
és
szerkezeti
jellemzőik
miatt
adalékanyagként
nem
felhasználhatók. –
Megállapításra került továbbá, hogy a tervezett munkálatok nyilvántartásban szereplő külszíni bányát vagy annak hatásterületét, CH-bányászati célú létesítményt, továbbá CH-szállító vezeték
9 biztonsági övezetét nem érintik. Szilárd ásványi nyersanyagok védelmi szempontjai alapján nem érintettek olyan földrészletek sem, amelyek az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energia Nyilvántartásban szerepelnek. A földtani környezetet közvetlenül érintő várható hatások ismeretében, a helyi építésföldtani sajátosságok (üledékföldtan, állékonysági feltételek), továbbá a helyi szilárd ásványi nyersanyagok és a földtani közeg védelme alapján nincs kizáró oka a tervezett
munkálatok
megvalósításának.
Ásványvagyon
védelmi
szempontok
alapján
megállapítható, hogy a természetes keletkezésű és helyzetű (negyedidőszaki szárazföldifolyóvízi kifejlődésű) kőzettérben az üzemvíz csatorna – mint egykori árok – nyomvonalának megújítása nem kezdeményezhet olyan folyamatokat, amelyeknek eredményeként a hatásviselő kőzettérben szerkezeti vagy anyagi átrendeződés, valamint minőségi változás történne. –
Az előbbiekben jelzettek alapján a Bányafelügyelet szakkérdésének vizsgálata keretében a Kormányhivatal megállapította, hogy a Babócsai Bika-rét vízpótlásának szilárdásványbányászati, ásványvagyon-gazdálkodási és földtani (mérnökgeológiai) szempontokból akadálya nincs.
–
A Kormányhivatal a bányafelügyeleti szakkérdéseket a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. és 44.§-ai alapján vizsgálta.
•
Közegészségügyi szempontból megállapítható: –
A Környezethasználó által benyújtott dokumentáció közegészségügyi szempontból megfelelő.
–
A Kormányhivatal a közegészségügyi szakkérdéseket a R. 28. § (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 3. pontjában foglaltak alapján a Somogy Megyei Kormányhivatal közreműködésével vizsgálta.
•
Talajvédelmi szempontból megállapítható: –
A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.
–
Gondoskodni kell arról, hogy az érintett területen elhelyezkedő mezőgazdasági művelésű földrészleteket művelési águknak megfelelően lehessen hasznosítani. Amennyiben ez nem megoldható, a művelési ágat a hasznosításnak megfelelően kell megváltoztatni.
–
A fenti előírások betartása biztosítja a talajvédelmi követelmények érvényre juttatását.
–
A Kormányhivatal a talajvédelmi szakkérdéseket az R. 28. § (1) bekezdés, az 5. melléklet I. táblázatának 5. pontjában foglaltak, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 43. és 44. §-ai alapján a Somogy Megyei Kormányhivatal közreműködésével vizsgálta.
•
Örökségvédelmi szempontból megállapítható: –
A tervezett tárgyi beruházás jelenlegi adatok szerint sem műemlék területet, sem régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezet területét nem érinti.
–
Felhívom a Környezethasználó figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a felfedező ( a munka felelős vezetője) az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal
10 abbahagyni, és a jegyző útján a hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, a tevékenységet szüneteltetni, illetve a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. –
A Kormányhivatal az örökségvédelmi szakkérdéseket az R. 28. § (1) bekezdés, az 5. melléklet I. táblázatának 4. pontjában, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a Somogy Megyei Kormányhivatal közreműködésével vizsgálta.
•
Erdővédelmi szempontból megállapítható: –
A tárgyi ügyben megküldött dokumentáció alapján azon területek esetében, melyek az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőrészleteket illetve egyéb részleteket érintenek, és az engedélyes még nem rendelkezik engedélyező határozattal, a beruházás megkezdése előtt azokat be kell szereznie.
–
A Kormányhivatal megállapította, hogy a tervezési terület magába foglalja a Babócsa 0123/2 és a 0126/1 helyrajzi szám ’c’ alrészletén található erdőtervezett erdőket. A dokumentációból egyértelműen nem állapítható meg, hogy a létesítendő műtárgyak érintik-e és ha igen, mekkora területtel az erdőtervezett erdőket.
–
A beruházás megkezdésének feltétele jogerős erdő igénybevételt engedélyező határozat, amennyiben a kialakításra kerülő objektumok érintik az Országos Erdőállomány Adattár részét képező erdőtervezett erdő- és egyéb részleteket.
–
A Kormányhivatal az erdővédelmi szakkérdéseket az R. 28. § (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 6. pontjában foglaltak alapján a Somogy Megyei Kormányhivatal közreműködésével vizsgálta.
•
Termőföldvédelmi szempontból megállapítható: –
A
Környezethasználó
által
benyújtott
dokumentációt
megvizsgálva
a
Kormányhivatal
megállapította, hogy a tervezett beruházás több helyen is érint termőföldet. –
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt) 2. § 19. pontja alapján „termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül.”
–
A dokumentációban szereplő Ciglenai-árok a 0126/1 helyrajzi szám földrészlet ’c’ alrészletén az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szerepel, így annak kialakítása során a Tfvt. termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó jogszabályok az irányadóak.
–
Amennyiben a beruházás során további termőföldet érintően szükséges a végleges más célú hasznosítás, úgy az előzőekben leírtak szerint kell eljárni. Ha a beruházás során elvégzendő munkálatok
a
tervezetben
szereplő
földrészleteken
túl
más
termőföldnek
minősülő
földrészleteket is érint, úgy a Tfvt. termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosítására vonatkozó jogszabályi előírások az irányadóak. –
Jelenleg a Babócsai Bika-rét vízutánpótlásának megvalósítását érintően termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárás nincs folyamatban.
11 –
A Kormányhivatal a termőföld mennyiségi védelmével összefüggő szakkérdéseket az R. 28. § (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 7. pontjában foglaltak alapján a Somogy Megyei Kormányhivatal közreműködésével vizsgálta.
Összességében
megállapítható,
hogy
a
Kormányhivatal,
valamint
az
eljárásba
bevont
szakhatóság az előzetes vizsgálat megállapításai alapján környezetvédelmi engedélyezést kizáró okot nem találtak a tervezett tevékenységgel kapcsolatban, annak várható környezeti hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Kormányhivatal a tervezett tevékenységhez kapcsolódó konkrét előírásait a további engedélyezési eljárások során adja meg. Jelen határozat jogerőre emelkedését követően ezen egyéb eljárások lefolytathatók, és a jogerős hatósági határozatok birtokában a tevékenység megkezdhető. Az üggyel kapcsolatban a Kormányhivatalhoz, továbbá a Jegyzőhöz az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A fentiek alapján a Kormányhivatal a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (1) bekezdése és a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontja értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Kormányhivatal a döntést a Ket. 71. § (1) bekezdése értelmében határozatba foglalta. A határozatot a Kormányhivatal a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A határozat kifüggesztésének napja:
2016. december 23.
A határozat levételének napja:
2017. január 9.
Továbbá a R. 5. § (6) bekezdése alapján közli a döntést az eljárásban részt vett Jegyzővel, aki – a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel – a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, és a közzétételt követő öt napon belül tájékoztatja a Kormányhivatalt a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. § (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A határozat nem mentesít más hatóságok, valamint az érintett ingatlanok fölött rendelkezni jogosultak
(tulajdonos,
használó,
vagyonkezelő,
stb.)
engedélyének,
hozzájárulásának
beszerzése alól, és polgári jogi vitákat nem dönt el. A Kormányhivatal egyúttal tájékoztatja a Környezethasználót, hogy jelen döntés kiadásával a Ket. 71/A. § (1) bekezdésére figyelemmel 9345-3/2016. iktatószámon kiadott függő hatályú döntésében foglalt joghatások a Ket. 71/A. § (4) bekezdése alapján nem állnak be. A Kormányhivatal tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. § (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján járt el. A Kormányhivatal illetékességi területéről a Korm. rendelet 2. számú melléklete 5. pontja rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság állásfoglalása elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az FM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. számú mellékletének 35. pontja, valamint a 2. § (5)-(7) bekezdései szerint került megállapításra.
12 A Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Ellenkező értesítés hiányában a határozat annak levételét követő naptól számított 15. napon jogerőre emelkedik. Pécs, 2016. december 22. Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:
Schwarcz Tibor főosztályvezető
Kapják: 1. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság „tv” (7625 Pécs, Tettye tér 9.) 2. Babócsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője közzététel céljából is 7584 Babócsa, Rákóczi u. 12. (hiv. szám: 2625-4/2016.) 3. SMKH Kaposvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály „e-mail” (hiv. szám: SO-04D/EOH/2065-2/2016.) 4. HNYR (helyben) 5. Zöld Pont Iroda (helyben)/web (közzététel céljából: www.kormanyhivatal.hu/hu/baranya) 6. Irattár Hivatali kapun keresztül kapja: 1. SMKH Népegészségügyi Főosztály (hiv. szám: SO/074/01398-3/2016.) 2. SMKH Barcsi Járási Hivatal Földhivatali Osztály (hiv. szám: 10166/2/2016.) 3. SMKH Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály (hiv. szám: SOF/23/01611-3/2016.) 4. SMKH Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztály (hiv. szám: SOG/39/92034/2016.) 5. BAMKH Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály (hiv. szám: PBK/2690-2/2016.) 6. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztálya (hiv. szám: 35200/6425-1/2016.ált.) 7. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
