Iktatószám:
3361-17/2016.
Ügyintéző:
Czigány András
Tárgy:
Barcs-Drávaszentes 0912 hrsz.-ú ingatlanon
dr. Ötvös Tünde
lévő állattartó telep fejlesztésének előzetes
Telefonszám: 72/567-146
Duna-Dráva
Nemzeti
Park
Igazgatóság
vizsgálati eljárása KÜJ:
100137822
KTJ:
102210421
HATÁROZAT A
Duna-Dráva
Nemzeti
Park
Igazgatóság
(7625
Pécs,
Tettye
tér
9.;
a
továbbiakban:
Környezethasználó) által a tárgyi ügyben benyújtott kérelem és az Ökokontroll Bt. (9726 Velem, Guba u. 24.; a továbbiakban: Tervező) által elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálat lezárásaként megállapítom, hogy a Barcs-Drávaszentes 0912 hrsz.-ú ingatlanon lévő állattartó telep fejlesztésével kapcsolatban környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merült fel, a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység megkezdéséhez, illetve folytatásához építési engedély és zajkibocsátási határértéket megállapító határozat megszerzése szükséges. I. Közreműködő szakhatóság állásfoglalása A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/1590-1/2016.ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „Tárgyi témában elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, a telep működéséből jelentős hatások nem várhatók. A hatáskörünkbe tartozó szakkérdések vonatkozásában környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartom szükségesnek.” II. Egyéb rendelkezések Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a környezetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) nem rendelkezett.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-100 +36-72 567-103
[email protected] Honlap: www.bamkh.hu
2 A határozat ellen – annak kézbesítésétől számított – 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) – mint II. fokú hatósághoz – címzett, de a Kormányhivatalnál előterjesztett kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50%-a, azaz 125.000 forint, természetes személyek, illetve civil szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 2.500 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett Baranya Megyei Kormányhivatal 10024003-00335649-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni. Az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Kormányhivatal részére meg kell küldeni. A Kormányhivatal a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a
[email protected] email címen. INDOKOLÁS A Környezethasználó 2016. március 9. napján a tárgyi ügyben előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Kormányhivatalhoz. A Környezethasználó kérelméhez csatolta a Tervező által készített előzetes vizsgálati dokumentációt 2 nyomtatott példányban, valamint 1 példányban elektronikus adathordozón. Az előzetes vizsgálati dokumentációt elkészítő szakértők – a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti – szakértői jogosultságukat igazolták. A Környezethasználó a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet) 1. sz. mellékletének fejezete 35. pontja szerinti 250.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Kormányhivatal megállapította, hogy a tervezett tevékenység az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú melléklet 6. f) pont (Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetében 10 számosállattól, egyéb állat esetében 50 számosállattól) szerinti tevékenységnek a R. 3. számú melléklet 130. pontja és a R. 2. § (2) bekezdés abk) pontja szerinti jelentős módosításaként előzetes vizsgálat, és a Kormányhivatal döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Kormányhivatal a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a R. 3. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárás megindulásáról szóló közleményét, továbbá a R. 3. § (4) bekezdése alapján a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti illetékes Barcs Város Önkormányzata Címzetes Főjegyzőjének (a továbbiakban: Jegyző).
3 A Jegyző 2-18/2016. ügyszámú tájékoztatása szerint a közleményt 2016. március 11. napján a hivatali hirdetőtábláján kifüggesztette. A Kormányhivatal – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A Környezethasználó az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti teljes személyes illetékmentessége alapján mentesült a szakhatósági eljárási illeték megfizetése alól. Az illetékmentességről szóló nyilatkozatát kérelméhez mellékelte. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/2041-1/2016.ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész szerint megadta, és az alábbiak szerint indokolta: „Az Engedélyezési Osztály tárgyi ügyben a 3361-6/2016. iktatószámú – 2016. március 16. napján érkeztetett – megkeresésével az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése, valamint az 5. melléklet II. táblázata, a szakhatósági hatáskört kijelölő jogszabály alapján az előzetes vizsgálati hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. A szakhatósági megkeresésben az Engedélyezési Osztály megadta a tárgyi előzetes vizsgálat dokumentációjának elektronikus elérési útvonalát. A dokumentációt áttanulmányoztam, és az alapján az előzőekben hivatkozott szakkérdések tekintetében a következőket állapítottam meg. A Barcs, 0912 hrsz.-ú terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A terület érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése értelmében a miniszter által jóváhagyott 1: 100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján került meghatározásra. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése d) pontja szerint, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe nitrátérzékeny terület. A telepen kb. 100 db szürke marhát, 80 borjút valamint kb. 240 fekete racka juhot és 180 bárányt tartanak extenzív legeltetéses állattartással. Ezen kívül bemutató céllal kecskék, szamarak, hucul lovak, fecskehasú mangalicák, valamint a baromfiudvarban magyar tyúkok, pulykák, gyöngytyúkok és néha liba, kacsa láthatók.
4 A fejlesztés során a Környezethasználó szociális épületet épít. Felújítja a szürkemarha karámot, a juhhodályt és az állatbemutató tárolóját. 2
3
Új 150 m alapterületű 1 m magas oldalfalú 10 m -es csurgalékvíz-gyűjtővel rendelkező trágyatároló kerül kialakításra. Ezen kívül tervezik az útrendszer és a hozzá kapcsolódó csapadékvíz elvezetés kiépítését. A tevékenység végzése felszíni és felszín alatti vizek védelmére szempontjából megfelelő, valamint üzemelő - és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek védőövezeteit nem érinti. A tevékenység emellett az árvíz és jég levonulására nem gyakorol hatást. Összességében a tevékenység felszíni és felszín alatti vizekre, a terület vízgazdálkodására gyakorolt hatása elhanyagolható. A felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők. A rendelkezésemre álló kérelem és a mellékleteként benyújtott, előzetes vizsgálati dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.” „Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont b) alpontja állapítja meg.” A Kormányhivatal a R. 1. § (6b) bekezdése alapján, figyelemmel a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjára, a 3361-3/2016. iktatószámú végzésében belföldi jogsegélyben megkereste a Jegyzőt, és kérte, adja meg az arra vonatkozó - rendelkezésére álló - adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet-
és
természetvédelemmel
kapcsolatos
önkormányzati
szabályozással,
valamint
a
településrendezési eszközökkel. A Kormányhivatal a R. 1. § (6c) bekezdése alapján felhívta a Jegyző figyelmét arra is, hogy jogsegélyhez mellékelheti a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is. A Jegyző a 2355/2016. ügyiratszámú a belföldi jogsegélyében az alábbiak szerint nyilatkozott: „A tervezett beruházás összhangban van a helyi környezet- és természetvédelemi, valamint településrendezési előírásokkal. Hatóságom
részére
megküldött
dokumentációban
foglaltak
nem
ellentétesek
Barcs
Város
Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2002. (IX.27.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott szabályozási tervével és Helyi Építési Szabályzatával.” A
Kormányhivatal
a
benyújtott
előzetes
vizsgálati
dokumentációt
áttanulmányozva
a
következőket állapította meg: • A tervezett beruházás célja és a tevékenység jellemzői: •
A telepen kb. 100 db szürke marhát, 80 borjút valamint kb. 240 fekete racka juhot és 180 bárányt tartanak. Ezen kívül bemutató céllal kecskék, szamarak, hucul lovak, fecskehasú mangalicák, valamint a baromfiudvarban magyar tyúkok, pulykák, gyöngytyúkok és néha liba, kacsa láthatók.
5 •
Az öltöző épület kialakításával 6 fő részére tudják biztosítani az előírt munkahelyi feltételeket. A gépszín a meglévő juhhodály mellé kerül, ahol az erőgépek részére egy félig nyitott, a kézi szerszámok és a takarmánytárolására egy-egy zárt részt alakítanak ki. Új kerékfertőtlenítő létesítését is tervezik.
•
A fejlesztés során a Környezethasználó szociális épületet épít. Felújítja a szürkemarha karámot, a juhhodályt és az állatbemutató tárolóját.
•
Új 150 m
2
3
alapterületű 1 m magas oldalfalú 10 m -es csurgalékvíz-gyűjtővel rendelkező
trágyatároló kerül kialakításra. •
Tervezik az útrendszer és a hozzá kapcsolódó csapadékvíz elvezetés kiépítését is.
• A tervezett tevékenység helye és területigénye: A meglévő telephely Barcs-Drávaszentes 0912 hrsz.-ú, 23,09 ha területű, ingatlanon található. • Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: –
A tevékenység földrészlete (Barcs-Drávaszentes 0912 hrsz. a/ alrészlete) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 28. § (2) bekezdésben meghatározott országosan védett természetvédelmi területbe, a Duna-Dráva Nemzeti Park létesítéséről szóló 7/1996. (IV. 17.) KTM rendelettel kihirdetett Duna-Dráva Nemzeti Parkba, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKr.) alapján, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben kihirdetett HUDD20056 területkódú, Közép-Dráva elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és
HUDD10002 területkódú, Nyugat-Dráva elnevezésű különleges
madárvédelmi Natura 2000 területbe -, továbbá az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTTt.) 14/A. §-ban taglalt, a 3/5. számú melléklet szerint lehatárolt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetbe tartozik. –
Figyelemmel a funkcióra, a tervezett építési volumenre, a Barcs-Drávaszentes 0912 a hrsz. földrészletet magában foglaló élőhely jellemzőire megállapítható, hogy a bővítés, a használat, a természeti rendszerekre jelentős hatást várhatóan nem fog gyakorolni, a tevékenység az ökológiai és képi tájpotenciált nem fogja csökkenti.
–
A tervezett állattartó telep fejlesztése, a tervezett építményeknek a tájkarakterre gyakorolt hatása nem jelentős, a dokumentációban foglaltak betartásával tájba illesztésük megfelelő lesz.
−
A Kormányhivatal az NKr. 10. § (1) bekezdés szerint, a benyújtott Natura 2000 hatásbecslés dokumentáció alapján vizsgálta és megállapította továbbá, hogy a tevékenységnek a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajokra, élőhely típusokra, illetve közösségi jelentőségű fajok és élőhely típusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatása várhatóan nem lesz jelentős.
–
A szakági véleményt a Kormányhivatal a Tvt., NKr. és az OTTt. alapján alakította ki.
6 • Zajvédelmi szempontból megállapítható: –
A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek alapján megállapítható, hogy a tervezett építési technológia, illetve gépi berendezések működése melletti zajkibocsátás a megengedett zajterhelési határértékeket várhatóan nem haladja meg.
–
A telephely elhelyezéséül szolgáló ingatlan szomszédságában „Lf” besorolású területek találhatóak. A dokumentáció zajvédelmi munkarészében rögzítettek alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházást követően az üzemelésből fakadó zajkibocsátás nem haladja meg a megengedett zajterhelési határértékeket, melyek teljesülését igazolták.
–
A tervezett létesítmény hatásterületén zajvédelmi szempontból védendő területek helyezkednek el, ezért a Környezethasználónak a további engedélyezés során a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határérték megállapítást kell kérnie a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 2. számú melléklete szerinti tartalommal elkészített kérelem, valamint az azt alátámasztó zajvédelmi munkarész Kormányhivatalhoz történő benyújtásával.
–
A zajvédelmi szakági vélemény kialakítása a Korm. rendelet és KvVM rendelet alapján történt.
• Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: –
A benyújtott dokumentáció alapján a tervezett tevékenység légszennyezőanyag kibocsátásának levegőminőségi hatása nem jelentős a bemutatott számítások alapján.
–
A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a bemutatott műszaki tartalom mellett a tervezett tevékenység során levegővédelmi szempontból jelentős hatás nem várható, engedélyköteles légszennyező forrás nem létesül, lakosságot zavaró bűzhatás és a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. mellékletben meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettség nem alakulhat ki.
–
A Kormányhivatal az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet és a VM rendelet figyelembevételével vizsgálta.
• Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: –
A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a telephelyen tervezett bővítés nem növeli jelentős mértékben az összes kibocsátást.
–
A dokumentáció szerint a tervezett építések során keletkező építési hulladék kezelése megfelelően történik. Az üzemeltetés során nem keletkezik jelentős mennyiségű, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) hatálya alá tartozó hulladék.
–
A Kormányhivatal a hulladékgazdálkodási szakági vélemény kialakítása során a Ht. előírásait vette figyelembe.
7 A Kormányhivatal – a Somogy Megyei Kormányhivatal közreműködésével – vizsgálta az R. 5. melléklet I. táblázatban meghatározott szakkérdéseket. •
Talajvédelmi szempontból megállapítható: −
A talajvédelmi vélemény az állattartó telep fejlesztése során érintett mezőgazdasági hasznosítású földrészletekre vonatkozik.
−
A tervezett állattartó telep kialakításának talajvédelmi feltételei: 1. A tervezett épülteket, utakat, trágyatárolót úgy kell kialakítani, hogy a környezetében lévő termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. 2. A tervezett telepfejlesztés kialakítás során a kivitelező köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról. 3. Az építkezés során biztosítani kell, hogy annak környezeti hatásai a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
−
A talajvédelmi szakvélemény a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 43-44.§ és 55. § előírásain alapul.
•
Közegészségügyi szempontból megállapítható: −
•
A létesítmény megvalósítása ellen közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel. Termőföld mennyiségi védelme szempontjából megállapítható:
−
A Környezethasználónak a 2016. január 11. napján indult, a Barcs 0912/1 helyrajzi számú 2
külterületi földrészlet 2 ha 1927 m nagyságú és 11 Ak értékű részére vonatkozó termőföld végleges más célú hasznosítása ügyében a Somogy Megyei Kormányhivatal Barcsi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya (a továbbiakban: földvédelmi hatóság) 2016. március 04. napján határozatot hozott. −
A 10021/9/2016 számú határozatban a földvédelmi hatóság „major bővítés, megközelítő út kialakítása” céljából a termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyezte, mely határozat a Környezethasználó fellebbezési jogról való lemondó nyilatkozata alapján 2016. március 09. napján jogerőre emelkedett.
−
A végleges más célú hasznosítás megkezdésének napját a Környezethasználó köteles az első igénybevételt megelőzően legalább nyolc nappal a földvédelmi hatóságnak bejelenteni.
•
Erdővédelmi szempontból megállapítható: −
A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a telep felújítása, korszerűsítése nem érinti az Országos Erdőállomány Adattár adatai szerinti erdőtervezett erdőket.
− •
A tervezett tevékenység a környező erdőterületekre káros hatással nincs. Örökségvédelmi szempontból megállapítható:
−
A benyújtott kérelem és az ehhez csatolt előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmából megállapítható, hogy a tárgyban megadott beruházás jelenlegi adatok szerint sem műemléket,
8 sem régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezet területét nem érint. −
Ugyanakkor a Kormányhivatal felhívja a figyelmet, hogy a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás nagyberuházásnak minősül. Amennyiben a jelen beruházás a fentiek alapján nagyberuházásnak minősül, a beruházással érintett területen előzetes régészeti dokumentációt (továbbiakban: ÉRD) kell készíttetni az erre jogosult intézménnyel (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, 1014 Budapest, Táncsics M. u. 1.) és ezt a létesítési engedélyezési eljárás mellékleteként a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályára (7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.) be kell nyújtani.
−
A fenti figyelemfelhívás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 20. pont, 23/E. § (5) bekezdés, 23/C. § (1)-(3) bekezdés és a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 22. § (6) bekezdés rendelkezésein alapul.
−
A Kormányhivatal felhívja továbbá a Környezethasználó figyelmét, hogy a Kötv. 24. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, és a jegyző útján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnak azt haladéktalanul bejelenteni, a tevékenységet szüneteltetni, illetve a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.
Összességében
megállapítható,
hogy
a
Kormányhivatal,
valamint
az
eljárásba
bevont
szakhatóság az előzetes vizsgálat megállapításai alapján környezetvédelmi engedélyezést kizáró okot nem találtak a tervezett tevékenységgel kapcsolatban, annak várható környezeti hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. E határozat jogerőre emelkedését követően az építési engedélyezési eljárás lefolytatható. Az üggyel kapcsolatban a Kormányhivatalhoz és a Jegyzőhöz az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A fentiek alapján a Kormányhivatal a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (1) bekezdése és a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontja értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Kormányhivatal a döntést a Ket. 71. § (1) bekezdése értelmében határozatba foglalta. A határozatot a Kormányhivatal a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A határozat kifüggesztésének napja: 2016. április 7. A határozat levételének napja:
2016. április 22.
Továbbá a R. 5. § (6) bekezdése alapján a Kormányhivatal közli a Jegyzővel, aki – a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel – a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, és a közzétételt követő öt napon belül tájékoztatja a
9 Kormányhivatalt a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. § (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A határozat nem mentesít más hatóságok, valamint az érintett ingatlanok fölött rendelkezni jogosultak
(tulajdonos,
használó,
vagyonkezelő,
stb.)
engedélyének,
hozzájárulásának
beszerzése alól, és polgári jogi vitákat nem dönt el. A Kormányhivatal egyúttal tájékoztatja a Környezethasználót, hogy jelen döntés kiadásával a Ket. 71/A. § (1) bekezdésére figyelemmel 3361-2/2016. iktatószámon kiadott függő hatályú döntésében foglalt joghatások a Ket 71/A. § (4) bekezdése alapján nem állnak be. A Kormányhivatal tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. § (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a Kr. 9. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján járt el. A Kormányhivatal illetékességi területéről a Kr. 2. számú melléklete 5. pontja rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság állásfoglalása ellen önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az FM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. sz. mellékletének fejezete 35. pontja, valamint a 2. § (5)-(7) bekezdései szerint került megállapításra. A Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Ellenkező értesítés hiányában a határozat annak levételét követő naptól számított 15. napon jogerőre emelkedik. Pécs, 2016. április 06. Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:
Schwarcz Tibor főosztályvezető
10
Kapják: 1. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság „tv” 7625 Pécs, Tettye tér 9. 2. HNYR (helyben) 3. Zöld Pont Iroda/web (helyben - közzététel céljából) 4. Irattár Hivatali kapun keresztül kapják: 1. SMKH Népegészségügyi Főosztálya (hiv. szám: SO/074/00458-4/2016.) 2. SMKH ÉBNTF Növény- és Talajvédelmi Osztály (hiv. szám: SOF/23/257-2/2016.) 3. SMKH Kaposvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály (hiv. szám: SO04D/EOH/628-2/2016.) 4. SMKH Barcsi Járási Hivatal Földhivatali Osztály (hiv. szám: 10048/3/2016.) 5. SMKH Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztály (hiv. szám: SOG/39/29942/2016.) 6. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztálya (hiv. szám: 35200/20411/2016.ált.) 7. Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 8. Barcs Város Önkormányzata Címzetes Főjegyzője (közzététel céljából is) (hiv. szám: 2355/2016.)
