Ügyiratszám: 111-35/2016. Ügyintéző:
Tárgy: Herman
Ottó
Intézet
Szántód,
Brettyó
Czigány András
területén megvalósítandó vizes élőhely és nyílt
dr. Ötvös Tünde
vízfelszín kialakításának előzetes vizsgálati
Telefonszám: 72/567-146
eljárása KÜJ: 101 381 118 KTJ: 102 645 933
HATÁROZAT A Herman Ottó Intézet (1223 Budapest, Park u. 2. a továbbiakban: Környezethasználó) által 2015. december 1. napján a tárgyi ügyben benyújtott kérelem és a kérelemhez csatolt előzetes vizsgálati dokumentáció, illetve annak kiegészítései alapján lefolytatott előzetes vizsgálat lezárásaként megállapítom, hogy a Brettyó területén megvalósítandó vizes élőhely és nyílt vízfelszín kialakításával kapcsolatban környezetvédelmi engedélyeztetést kizáró ok merült fel, ezért a tervezett tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. I. A közreműködő szakhatóság állásfoglalása A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/1222-1/2016. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „Szántód, Brettyó területén megvalósítandó vizes élőhely és nyílt vízfelszín kialakításához a benyújtott tervdokumentáció alapján - tekintettel arra, hogy kizáró ok merült fel - vízvédelmi szempontból nem járulok hozzá.” II. Egyéb rendelkezések Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon és eljárási illetéken felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) nem rendelkezett. A határozat ellen – annak kézbesítésétől számított – 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) – mint II. fokú hatósághoz – címzett, de a Kormányhivatalnál előterjesztett kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-100 +36-72 567-103
[email protected] Honlap: www.bamkh.hu
2 A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50%-a, azaz 125.000 forint, természetes személyek, illetve civil szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 2.500 forint, amelyet a Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10024003-00335649-00000000 számú előirányzatfelhasználási számlájára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni. Az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Kormányhivatal részére meg kell küldeni. A Kormányhivatal a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a
[email protected] e-mail címen. INDOKOLÁS A tárgyi ügyben 2015. december 1. napján előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem, valamint annak mellékleteként a Környezethasználó megbízásából a Fekete István Konzorcium, konzorciumvezető: Korilus Kft. (1238 Budapest, Grassalkovich út 55., a továbbiakban: Tervező) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció (a továbbiakban: Dokumentáció) került benyújtásra a Kormányhivatalhoz. A Tervező a Dokumentációt elkészítő szakértők – a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti – szakértői jogosultságát igazolta. A tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. számú melléklet 124. c) pontja [Halastó vagy tórendszer (amennyiben nem tartozik az 1.számú mellékletbe), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül] alapján előzetes vizsgálat, és a Kormányhivatal döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Környezethasználó a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet) 1. sz. mellékletének fejezete 35. pontja szerinti 250.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat - a Kormányhivatal 14689-2/2015. számú végzésében foglalt felhívásra - megfizette. A Környezethasználó a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti 5.000 forint összegű eljárási illetéket - a Kormányhivatal 14689-3/2015. számú végzésében foglalt felhívásra lerótta. A Kormányhivatal megállapította továbbá, hogy a R. 4. számú melléklet 1. bc), be), továbbá a 3. eb) pontjai figyelembevételével – az érdemi döntéshozatal érdekében – a Dokumentáció további kiegészítése szükséges, ezért 14689-4/2015. és 111-18/2016. ügyiratszámú végzéseiben hiánypótlás teljesítésére hívta fel a Környezethasználót. A Környezethasználó a kért hiánypótlásokat 2016. január 6. és 2016. április 11. napján teljesítette. A benyújtott kiegészítések során többek között tisztázásra került, hogy a beavatkozás a Zamárdi 3571/9, 3571/26, 3571/27, 3571/28, 3571/29, 3571/31, 3571/32, 3571/33, 3571/34, 3571/35, 3571/36, 3571/37, 3571/38, 3571/39, 3571/40, 3571/41, 3571/42, 3571/43, 3571/47, 3571/48, 3571/49, 3571/50, 3571/51, 3571/54, 3571/55, 3571/56, 3571/57, 3571/58, 3571/59, 3571/60, 3571/61, 3571/62, 3571/63, 3571/64, 3571/66, 3571/67, 3571/68, 3571/69, 3571/70, 3571/71, 3572/2, 3573/10, 3573/11, 3573/12, 3573/18, 3573/19, 3573/20, 3573/21, 3573/22, 3573/23, 3573/24, 3573/46, 3573/47, 3573/48, 3573/49,
3 3573/50, 3573/51, 3573/52, 3573/53, 3573/54, 3573/55, 3573/93, 3573/94, 3573/95, 3573/96, 3573/97, 3573/98, 3627/2, 3636/31, 3636/32, 3636/33, 3636/34, 3636/35, 3636/36, 3636/37, 3636/78 hrsz.-ú és a Szántód 952, 953, 955, 956, 957, 958, 959, 960, 961, 962, 963, 964, 965, 966, 967, 968, 969, 970, 971, 972, 973, 974, 975, 976, 977, 978, 979, 980, 981, 982, 983, 984, 985, 986, 987, 988, 989, 990, 1002, 1011, 1012, 1013, 1014 hrsz.-ú ingatlanokat érinti. A Kormányhivatal a kérelem és a Dokumentáció benyújtását követően – majd a kiegészítések benyújtását követően ismét – a R. 3. § (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a R. 3. § (4) bekezdése alapján a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerint illetékes jegyzőknek. Zamárdi Város Jegyzője az 1679-2/2015. ügyiratszámú, 2015. december 21. napján kelt és az 2001/2016. ügyiratszámú, 2016. február 03. napján kelt leveleiben arról tájékoztatta a Kormányhivatalt, hogy az eljárás megindulásáról szóló közlemény és a hiánypótlást követően kiegészített közlemény Zamárdi Város hivatalos hirdetőtábláin – 2015. december 21. napjától, a dokumentáció kiegészítése 2016. február 03. napjától – kifüggesztésre került, továbbá honlapjukon közzétették. A jegyző a kérelembe és mellékleteibe történő betekintés lehetőségét ügyfélfogadási időben hivatalában biztosította. A Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 3-1/2016. ügyiratszámú, 2016. január 5. napján kelt és az 3-4/2016. ügyiratszámú, 2016. február 05. napján kelt leveleiben arról tájékoztatta a Kormányhivatalt, hogy az eljárás megindulásáról szóló közlemény és a hiánypótlást követően kiegészített közlemény a Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláin – 2016. január 4. napjától 2016. január 25. napjáig, a dokumentáció kiegészítése 2016. február 05. napjától 2016. február 26. napjáig.– kifüggesztésre került, továbbá honlapjukon közzétették. A jegyző a kérelembe és mellékleteibe történő betekintés lehetőségét ügyfélfogadási időben hivatalában biztosította. A Kormányhivatal – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/1222-1/2016. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész szerint vízvédelmi szempontból kizáró okot állapított meg, a tevékenység megvalósításához nem járult hozzá. Mindezeket az alábbiak szerint indokolta: „Az Osztály a tárgyi ügyben 111-10/2016. számon 2016. február 4. napján megkereste az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet II. táblázata szerint az előzetes vizsgálati hatósági eljárásban vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a felszíni és a felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e. Vízgazdálkodási szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz
tisztítása
biztosított-e,
vízbázis
védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban,
illetve
határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.
4 A rendelkezésemre álló kérelem és a mellékleteként benyújtott, a Korilus Kft. (1238 Budapest, Grassalkovich út 55.) által 2015. novemberében összeállított előzetes vizsgálati dokumentációt valamint a rendelkezésemre álló egyéb iratokat és adatokat áttanulmányoztam, és annak szakmai értékelése alapján a következőket állapítottam meg: A beruházással érintett terület az elmúlt évek nagy részében, különösen kisvizes időszakokban teljesen szárazon állt. A vízjogi létesítési engedély kérelemhez benyújtott műszaki leírás szerint a 2015. május 16-án elvégzett talajmechanikai feltárás alkalmával a fúrásokban talajvíz jelentkezett. A talajvíz megütött szintje a terepszint alatt -1,40 - -2,40 m között, nyugalmi szintje -1,15 - -2,30 m között alakult (102,0102,7 mBf). A talajvíz becsült maximális egyben mértékadó szintjét a tervező a terepszinten adta meg. Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a kialakítandó víztest talajvíz tónak tekinthető. A kialakítandó tavak területén a meglévő terep átlagos magassága 104,0 mBf. Azért, hogy biztosítani lehessen az átlagos 2,0 m-es vízmélységet - figyelembe véve a belvízátemelő szivattyú bekapcsolási szintjét 103,22 mBf, ami egyben a tó maximális üzemvízszintje, illetve a szivattyú kikapcsolási szintjét 102,82 mBf -, a tavak fenékszintjét 100,82 mBf szinten kell kialakítani. Ez azt jelenti, hogy a tavakat a fenti műszaki paraméterek figyelembevételével, csak mélyítéssel lehet létrehozni, a jelenlegi terepszint 3-3,20 m-rel 3
történő süllyesztésével, ami 710400 m föld kitermelésével érhető el. Tehát a tavak kialakítása során a fedőréteg eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz. A tervezési területtel érintett ingatlanok jelentős része a Natura 2000 vizes élőhely terület, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm.rendelet (a továbbiakban: FAVr.) FAVr. 2. sz. melléklete 1. d) pontja alapján a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A FAVr. 9.§ (4) b) pontja szerint, a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken tilos olyan tevékenység végzése, amelynek következtében a fedőréteg eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz. Egyébiránt a tevékenység megfelel az ivóvízbázis védelmére és a vizek lefolyására, az árvíz és jég levonulására vonatkozó követelményeknek. A rendelkezésemre álló kérelem és a hozzá tartozó, elérésre biztosított dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Az Igazgatóság döntését a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. § (2) és (3) bekezdése, valamint a FAVr. 9.§ (4) b) pontja, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) c) pontja alapján adta meg. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.” „Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont b) alpontja állapítja meg.” A Kormányhivatal a R. 1. § (6b) bekezdése alapján – figyelemmel a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjára – a 14689-5/2015. iktatószámú, továbbá – a hiánypótlást követően – a 111-7/2016. iktatószámú végzéseiben belföldi jogsegélyben megkereste a telepítés helye (Zamárdi) szerint illetékes jegyzőként Zamárdi Város Jegyzőjét, adja meg az arra vonatkozó – rendelkezésére álló – adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati
5 szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Kormányhivatal a R. 1. § (6c) bekezdése alapján felhívta a Jegyző figyelmét arra is, hogy a jogsegélyhez mellékelheti a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is. Zamárdi Város Jegyzője a 1679-3/2015. ügyszámú levelében, majd a hiánypótlást követően – mely a tevékenységgel érintett helyrajzi számok tisztázását is magában foglalta – a 200-2/2016. ügyszámú levelében változatlan tartalommal a belföldi jogsegélyt az alábbiak szerint teljesítette: „A dokumentáció vizsgálatával megállapítottuk, hogy a tervezett tevékenység nem ellentétes a helyi környezetvédelemről, a közterületek és ingatlanok rendjéről szóló 4/2005. (IV. 5.) számú önkormányzati rendelet előírásaival és a hatályban lévő településrendezési eszközökkel (különös figyelemmel a helyi építési szabályzatról és a mellékletét képező szabályozási tervről szóló 1/2006. (1. 20.) rendelet előírásaira). Megjegyezzük, hogy a szabályozási terv az érintett területet a „Kk-idegenforgalmi” jelű, különleges, beépítésre nem szánt övezetbe sorolja. A helyi építési szabályzat minden részletre kiterjedően nem szabályozza a terület beépítési előírásait, ezért a terület fejlesztésekor fokozottan ügyelni kell az országosan érvényes előírások betartására.” A Jegyző csatoltan megküldte a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv szóban forgó területre vonatkozó kivonatát. A Kormányhivatal a R. 1. § (6b) bekezdése alapján – figyelemmel a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjára – a 14689-5/2015. iktatószámú, továbbá – a hiánypótlást követően – a 111-7/2016. iktatószámú végzéseiben belföldi jogsegélyben megkereste a telepítés helye (Szántód) szerint illetékes jegyzőként a Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, adja meg az arra vonatkozó – rendelkezésére álló – adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos
önkormányzati
szabályozással,
valamint
a
településrendezési
eszközökkel.
A
Kormányhivatal a R. 1. § (6c) bekezdése alapján felhívta a Jegyző figyelmét arra is, hogy a jogsegélyhez mellékelheti a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is. A Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 3-1/2016. ügyszámú jogsegélyében az alábbi lényeges megállapításokat tette: „Az érintett terület Szántód Község Önkormányzata képviselő-testületének hatályban lévő 10/2012. (XII. 7.) számú rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és Szabályozási Terve előírásai alapján belterületi, beépítésre szánt területen, a Tk-n jelű (természetközeli terület – nádas) helyi 2
övezetben helyezkedik el, melyen belül egy 1680 m nagyságú (1008 hrsz.-ú, kivett vízmű művelési ágú ingatlan) közműterület is található. Az érintett terület HJT ( helyi jelentőségű) területen, továbbá a 275/2004. (X.8.) kormányrendelet (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről) alapján „Natura 2000” Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen található – a fenti közműterület kivételével.” „A HÉSZ 14. §-a a Természetközeli terület - nádas (Tk-n) jelű övezetre vonatkozóan kimondja: „Az övezetben csak a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el, - az illetékes állami természetvédelmi kezelőszervvel történő előzetes egyeztetést követően, valamint figyelemmel a vonatkozó jogszabályra (22/1998. (XI.13.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna nádasának védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól) - épület nem építhető.” A HÉSZ 23. §-a a táji és természeti értékek védelmével kapcsolatban az alábbiak szerint rendelkezik: (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, tájképvédelmi területek és
6 a
Natura
2000
területek
(továbbiakban
természetvédelmi
szempontból
védett
területek)
lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. A védett területeken a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (2) Természetvédelmi szempontból védett természeti terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet a vonatkozó jogszabályok szerint (3) Natura 2000 - Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre vonatkozóan magasabb szintű jogszabály rendelkezik. (4) Védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével - amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg - tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti, vagy károsítja.” A HÉSZ 24. §-a a helyi védelem alatt álló területekről az alábbiak szerint rendelkezik: (1) A helyi védelem alatt álló természeti értékek közé a településszerkezetet hangsúlyozó, botanikai, település-utcakép esztétikai és településtörténeti jelentőséggel bíró zöldfelületi elemek (fasorok, egyedi fák) tartoznak. (2) A védelem alatt álló értékek esetében a természeti értékeket változatlan formában kell megőrizni, velük kapcsolatban semmiféle károsító tevékenység nem folytatható. (3) A védelem alatt álló fasorok és egyedi fák kipusztulása és különösen indokolt kivágása esetén pótlásukat a meglevővel azonos fafaj többször iskolázott egyedének alkalmazásával kell megoldani. (4) A település helyi védelem alatt álló természeti értékeinek felsorolását a 4. függelék tartalmazza. (5) A Brettyó, vagy más néven Szántódi-berek, területén minden építési tevékenység tilos. A Natura 2000 területekre vonatkozó rendelet előírásait be kell tartani.” A Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a fenti ügyiratában a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét az alábbiak szerint fogalmazta meg: „A vizsgálati dokumentáció 4. 2 pontja alapján - A tervezett nyílt vízfelszín kialakításának műszaki ismerete - az érintett területen fennmaradt vízi ökoszisztémák életkörülményeinek a javítása az elsődleges cél, melynek érdekét szolgálják a Brettyót átszelő kerékpárút nyugati és keleti oldalára tervezett tavak. A fejezet értelmében a tavak vízszintjének a fenntartásához nem szükséges további műtárgyak kialakítása, építése. A dokumentáció 4.3. pontja alapján - A tervezett nyílt vízfelszín kialakításának kivitelezése - a tavak kialakítása földmunkagépekkel végzett építési tevékenységgel jár. A kitermelt termőközeget a helyszínen tartják, amit az építés idejére deponálni kell, mely rézsű kialakításhoz és tájrendezés során kerülne felhasználásra. A dokumentáció 5.1.2 pontja alapján a tavak kialakítása (építése) a felszín alatti vizeket nem érinti, azok mennyiségi és minőségi tulajdonságaira hatással nincs. Az 5.1.3 pontja alapján nem végeznek olyan munkafolyamatokat, melyek során a felszíni víz minőségét veszélyeztető anyagokat alkalmaznának, illetve szennyvíz keletkezésével járnak. A kivitelezés során a felszín lefolyási viszonyait a jelenlegi állapotokhoz képet nem változtatják meg, a kivitelezéshez használt gépek, eszközök működése nem gyakorol hatást sem a felszíni sem a felszín alatti vizekre. Fentiekből eredően a tervezett kivitelezési munkálatok nem járnak a felszíni vizek minőségére vagy mennyiségére gyakorolt negatív hatásokkal. Az 5.1.4 pontja alapján az építési munkálatok során bejelentés-köteles légszennyező pontforrással rendelkező berendezést nem telepítenek, légszennyezőanyagok kibocsátása a kivitelezés során jellemző, azt követően megszűnik, így a környezeti levegő tartós terhelése nem fordul elő. A tervező által elvégzett számítások alapján az 5.1.5 pont értelmében, az építési, kivitelezési
7 tevékenység során a várható zajterhelés minden egyes munkafázis során meg fog felelni a hatályos előírásoknak. A beavatkozás célja a terület élővilágának a korábbi, a jelenleginél kedvezőbb állapotra történő visszaállítása. A NATURA jelölő fajok élőhelye kedvezőbbé válik, időszakos víz alá kerülésük időtartama a kialakítandó tavaknak köszönhetően, nagymértékben lecsökken. A dokumentáció alapján a beavatkozást követő időszakban a terület fenntartása során kedvezőtlen környezeti hatások nem lesznek tapasztalhatók, ugyanakkor a természet állapota egyértelműen javul. Fentiek alapján, a Fekete István Mintaprogram részeként tervezett, 3-6 hónap alatt megvalósítható projekt során végeznek építési tevékenységet, mely ellentétes a HÉSZ 24. § (5) bekezdésében foglaltakkal, azonban annak hatására javul a természet állapota, ezért a tervezett beavatkozással szemben kifogást nem emelek.” A Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a hiánypótlást – mely a tevékenységgel érintett helyrajzi számok tisztázását is magában foglalta – követően ismételten megküldött jogsegély kérelemre a 3-4/2016. ügyszámú jogsegélyét az alábbiak szerint adta meg: „A 3-1/2016. számú jogsegélyben-véleményben foglalt adatokat, észrevételeket a kiegészített dokumentáció áttanulmányozása után módosítani, kiegészíteni nem kívánom, az abban foglaltakat továbbra is fenntartom.” A
Kormányhivatal
a
benyújtott
előzetes
vizsgálati
dokumentációt
áttanulmányozva
a
következőket állapította meg: A tervezett beruházás célja és a tevékenység jellemzői: A Környezethasználó megbízta a Fekete István Konzorciumot a „Fekete István Mintaprogram keretén belül hatástanulmányok elkészítése, valamint felmérések, hatásbecslések elvégzése” tárgyban. A Fekete István Mintaprogram – a külső-somogyi fenntartható természeti erőforrás gazdálkodási és biomassza energetikai hasznosítási mintaprogram – projektjeinek előkészítését foglalja magában. Külső-Somogy aprófalvas településszerkezetű dombvidékének legfontosabb belső erőforrása a természeti tőke, amely folyamatosan degradálódik és ésszerű hasznosítása sem megoldott. A mintaprogram be kívánja mutatni a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás kialakításának alapeszközeit és azok szoros összekapcsolódását, hiszen a felszíni vizek ökológiai állapotának javítását és a vízvisszatartást szolgáló beavatkozások nyomán kialakuló természet közeli területek kezelésekor keletkező biomassza hasznosítása fontos megújuló energiaforrás. A kijelölt projekt helyszínek egyike a Szántód és Zamárdi belterületét érintő Brettyó területe, ahol vizes élőhely és nyílt vízfelszín kialakítását tervezik. Az érintett terület egykori lefűződött, medervonal szabályozás során a Balaton medrétől leválasztásra kerülő terület, amely rehabilitációja indokolt. A területet keresztül szelő egykori meliorációs művek, illetve szivattyútelep a térség térségi víztelenítését részlegesen oldották meg, azonban ez a részleges megoldás is jelentős károkat okozott a terület természeti értékeiben. A terület kisvizes időszakban teljesen kiszárad, amely a Brettyóban még fennmaradt ökoszisztémát jelentősen megviseli, degradálja.
8 A beruházás célja ezen vízhiányos állapotok megszüntetése, a területen található még fennmaradt vízi ökoszisztémák életkörülményeinek javítása az elsődleges cél. A vízi létesítmények tervezése során cél az egész évben nyílt vízfelület biztosítása kiemelt cél, mivel ezen területekre a kétéltűek, hüllők képesek visszahúzódni. A tervezett tevékenység helye és területigénye: A tervezési terület a Szántód és Zamárdi belterületét érintő Brettyó területe, ahol két egymással összekapcsolt tó kialakítása tervezett. A tervezett vizes élőhely kialakításának, nyílt vízfelszín kialakításának bemutatása: A tervezési területen a természetvédelmi célok elérése érdekében nyílt vízfelszín kerül kialakításra. Tervezetten két egymással összekapcsolt tó a területet átszelő kerékpárút K-i és Ny- i oldalán kerül kialakításra. A kisebbik, Ny-i tó felülete 4,2 ha, míg a nagyobbik tó 27,4 ha. A tervezéshez felmért terep magassága 103,90-104,50 mBf között változik. Mindkét tó fenékszintje 100,82 mBf, annak érdekében, hogy az igényelt 1,5-2 m vízborítás biztosítható legyen. A vízszintek fenntartásához nem szükséges további műtárgyak kialakítása, a területen jelenleg is meglévő zsilipekkel történik majd a vízkormányzás, a tavak a jelenleg is meglévő belvízcsatornán keresztül kerülnek összeköttetésbe a Balatonnal. A belvízi öblözet szivattyúzási rendjének megfelelően a tavak tervezett maximális vízszintje, ahol a szivattyúk bekapcsolnak 103,22mBf, a szivattyú leállítási szintje 102,82 mBf. A tavak partja fokozatosan mélyülő kialakítású, a nagyobb tó esetében 1:10, a kisebbnél 1:2 rézsűhajlásokkal. 3
A tervezett betárazott vízmennyiség maximális vízszintnél mindkét tóban összesen 474.363 m . 3
A tervezett betárazott vízmennyiség min. vízszintnél 362.947 m . A tórendszer kialakítása földmunkagép alkalmazásával történne. A leendő tavak helyénél kitermelt termőközeget az építés idejére deponálni kell, majd a rézsű kialakításhoz, illetve a tájrendezés során kerülne felhasználásra. A kiemelt talajt a helyszínen, tereprendezéshez kívánják felhasználni. 3
A tervezett tavak földmunkája kb: 710.414 m . •
Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: –
A Kormányhivatal a tervezett beruházással kapcsolatban természet- és tájvédelmi szempontból kizáró okot állapít meg.
–
A rendelkezésre álló adatok alapján a Kormányhivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás - a megküldött területkimutatás szerint - az alábbi természetvédelmi kategóriákat érinti: Natura 2000 hálózatot, minősített nádasterületet, az ökológiai hálózat magterületét, tájképvédelmi terület övezetét és természeti terület kategóriát.
9 –
Az
Európai
Közösség
Natura
2000
hálózata
az
európai
közösségi
jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
NKr.)
alapján
került
kihirdetésre
az
európai
közösségi
jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben, a tervezési terület a HUDD20041 azonosítójú, „Dél-balatoni-berkek” elnevezésű különleges természetmegőrzési terület része. -
Az NKr. 4. § (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a NKr. 1–3. számú mellékleteiben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A NKr. 4. § (3) bekezdés a) pontja szerint a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket a természetvédelmi kezelési terv állapítja meg. A NKr. 10. § (7) bekezdése szerint terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá nem ellentétes a jelölés céljaival.
–
A teljes tervezési terület része a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nádasrendelet) által kijelölt nádasterületnek. A Nádasrendelet hatálya a 2. § (1) bekezdés szerint a Balaton medrén kívül kiterjed a Balaton jogi partvonala és a Balatont körülvevő vasúti töltés által határolt földterületek nádasaira, azaz a tárgyi területre, a Brettyóra is. A Nádasrendelet célja - az 1. § (1) bekezdés szerint - biztosítani, hogy a Balaton medrében, továbbá a parti zónában a biológiai sokféleség megőrzését és a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás történjen. A Nádasrendelet 1. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglalt célok érdekében a rendelet hatálybalépésekor a meglévő nádasok fenntartásáról, rekonstrukciójáról és lehetőség szerint új nádasterületek kialakításáról kell gondoskodni. A Nádasrendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja meghatározza a nádas fogalmát. E szerint nádas az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágra tekintet nélkül minden földterület, amelyen nád-, sás-, káka-, valamint kísérőfajokból álló olyan növényzet található, amelynek meghatározó fajai időszakosan vagy állandó jelleggel a vízzel borított területen találhatóak, beleértve az e területekhez szervesen kapcsolódó száraz területek fenti fajokkal borított részét is.
–
A Nádasrendelet 3. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya alá tartozó nádasok fenntartását, kezelését, hasznosítását (a továbbiakban együtt: nádgazdálkodást) úgy kell folytatni, hogy az egyidejűleg biztosítsa a környezet-, természet-, valamint vízminőség-védelmi követelményeket. Nádasrendelet 3. § (2) bekezdése szerint a nádas művelési ágban nyilvántartott termőföldeken a művelési ágnak megfelelő gazdálkodást kell folytatni, a művelési ág megváltoztatására a természetvédelmi hatóság engedélye alapján akkor van lehetőség, ha a nádas helyreállítása nem lehetséges. A Nádasrendelet 3. § (5) bekezdése szerint, aki a rendelet hatálya alá tartozó nádast károsítja, az köteles az érintett területen a nádasrehabilitációt – szakértői útmutatás és ellenőrzés mellett – elvégezni.
10 –
A beruházással érintett terület része továbbá az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.) 2. § 17. pontja által meghatározott országos ökológiai hálózat magterületének és az OTrT. 2. § 32.b. pontjában definiált tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetéhez tartozik. A magterület a kiemelt térségi és megyei területrendezési
tervekben
megállapított
övezet,
amelybe
olyan
természetes
vagy
természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott olyan övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. –
A tervezési terület a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. § b) pont szerinti természeti terület kategóriába is besorolásra került. A természeti terület valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. A Tvt. 4. d) pont szerint a természetközeli állapot az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak.
–
A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a beavatkozás célja a vizes élőhely helyreállítása, nyílt vízfelszínek kialakítása. A dokumentáció szerint a terület kisvizes időszakban teljesen kiszárad, amely a Brettyóban fennmaradt ökoszisztémát jelentősen megviseli, degradálja. A beruházás célja ezen vízhiányos állapotok megszüntetése, a területen található még fennmaradt vízi ökoszisztémák életkörülményeinek javítása. A vízi létesítmények tervezése során cél az egész évben nyílt vízfelület biztosítása, mivel ezen területekre a kétéltűek, hüllők képesek visszahúzódni. Ennek érdekében két, egymással összekapcsolt tavat terveznek létesíteni, az egyik 4,2, a másik 27,4 hektáros nyílt vízfelületű lenne. A „vizes élőhely helyreállítás” során a mintegy 140 hektár nagyságú teljes tervezési területből 35 hektáros területről letermelésre kerülne a bozót, cserje (valószínűsíthetően a nádas is), majd a termőréteg 30 cm vastagságban. A Natura 2000 hálózat területén, minősített nádasterületen, az ökológiai hálózat magterületén és természeti területen tervezett beruházás igényelt földmunkája 710.400 m³, azaz hétszáz-tízezernégyszáz köbméter nagyságú lenne. Ez a borzasztó nagy volumenű földmunka mennyiség 35.520 darab, azaz harmincötezer-ötszázhúsz darab 20 m³-es földszállító nyerges vontatót vagy teherautót jelent. A dokumentáció szerint a kitermelt közeget a kotrás idejére deponálni kell, majd a kialakított mederfenékre vissza kell teríteni. A kitermelt talajt a helyszínen kell tartani, és tereprendezéshez, tanösvény építéshez, esetleg kilátóhely dombjának építéséhez felhasználni.
–
A dokumentáció szerint a tervezett beruházás célja olyan nyílt vízfelületek, „vizes élőhelyek” kialakítása, melyeknek a fenékszintje 100,82 mBf. lenne annak érdekében, hogy az igényelt 1,52 méter vízborítás biztosítható legyen, a tervezett betárazott vízmennyiség maximális vízszintnél kb. 474.370 m³. A nyílt vízfelületek, azaz tavak kialakításához töltések kerülnek kiépítésre, melyeknek
az összhosszúsága
meghaladja
az
1900
métert.
Az
előzetes
vizsgálati
11 dokumentációban a kivitelezésre 3 hónapot, a megküldött kiegészítés szerint már egy-másfél évet terveznek. –
A dokumentációhoz készült Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció (a továbbiakban: Hatásbecslési Dokumentáció) is, mely részletesen tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét, mind a természetvédelmi célkitűzések, mind a specifikus és további célok megfelelően szerepelnek benne. Így azt is tartalmazza, hogy a vízborításos élőhelyeken a vízborítás és a jelenlegi érintetlenség megőrzése a cél, a megmaradt vizes élőhelyek természetesnek
megfelelő
vízellátását
kell
biztosítani.
Egyebekben
a
Hatásbecslési
Dokumentáció megállapítja, hogy a tervezett „rehabilitáció” összhangban van a Dél-balatoni berkek Natura 2000 terület általános természetvédelmi célkitűzéseivel, a területen tervezett nyílt vízfelszínek kialakítása a vizes élőhely rekonstrukciót hivatottak szolgálni. –
A rendelkezésre álló adatok és információk alapján megállapítható, hogy a tervezési terület számos
olyan
védett
természeti
érték
élőhelye,
melyek
kifejezetten
a
meglévő
nádasterülethez, avagy a nedves, gyepes élőhelyekhez kötődnek. Ezek mindegyike szerepel a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletben (a továbbiakban: KÖM rendelet), így természetvédelmi oltalom alatt állnak. A teljesség igénye nélkül az alábbi védett növények előfordulása ismert a területről: kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) több száz töves állománya, tengerparti (vagy tengeri) szittyó (Juncus maritimus), mocsári csorbóka (Sonchus palustris) és ritka sziki őszirózsa (Aster tripolium) kb. ezres állománya. A területen jelentős állományai találhatók a kisemlősöknek is, ezek közül kiemelkedő a védett csalitjáró pocok rendkívül nagy állományának jelenléte a Brettyó területén. A kisemlős fauna mindenképpen fontos és kiemelhető további védett tagjai, a törpeegér (Micromys minutus) és a keleti cickány (Crocidura suaveolens), így elmondható, hogy fajösszetétele és az állománynagyságok alapján a
Brettyó
területe
igen
értékes
kisemlős
faunával
rendelkezik.
A
Hatásbecslési
Dokumentációban az szerepel, hogy a jelenlegi kisemlős fauna védett egyedeire a tervezett beavatkozások negatívan fognak hatni, a jelenlegi élőhelyeik számának jelentős csökkenésével kell számolni, mert a nyíltvizes élőhelyek nem alkalmasak élőhelyül számukra. –
A Kormányhivatal a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a tervezett beruházás ellentétes a természetvédelem érdekeivel, a Natura 2000 hálózat kijelölésének céljaival, a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Natura 2000 gyeprendelet), a Balaton Kiemelt
Üdülőkörzet
Területrendezési
Tervének
elfogadásáról
és
a
Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Balatontörvény), a Tvt.-vel, ezért kizáró okot állapított meg az alábbi indokok alapján. – A Tvt. 7. § (2) bekezdés c) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében a területfelhasználás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. A Tvt. 8. § (1) bekezdés szerint a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.
12 A Tvt. 16. § (1) bekezdése szerint a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. A Tvt. 16. § (2) bekezdése szerint a gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. A Tvt. 17. § (1) bekezdése szerint a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A Tvt. 17. § (2) bekezdése szerint a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A Tvt. 42. § (1) bekezdés szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A Tvt. 42. § (2) bekezdés szerint gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. A Tvt. 43. § (1) bekezdés szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élőtáplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. –
A benyújtott dokumentációk a tervezett beavatkozást vizes élőhely rehabilitációnak nevezik, melyet „nyíltfelszínű víztestek” kialakításával érnének el. A Kormányhivatal megállapította, hogy beavatkozással gyakorlatilag kettő talajvízből táplálkozó tó kialakítása történne meg rendkívül 3
nagy volumenű, több mint 700.000 m -es földmunkával, mederkotrással, a minősített nádasterületek megszüntetésével, és a kijelölt Natura 2000 területet alakítanák át a természetvédelmi célokkal ellentétesen. –
A kijelölt HUDD20041 azonosítójú Dél-balatoni-berkek Natura 2000 területnek van kezelési terve (a továbbiakban: Kezelési Terv), amit a Hatásbecslési dokumentáció is tartalmaz az alábbiak szerint: A Kezelési Terv szerint a Natura 2000 terület fő célkitűzései: − a területen élő védett és fokozottan védett fajok által is reprezentált, hazai és közösségi szinten is egyedülálló természetes és természetszerű élőhelyek megőrzése, fenntartása – különös tekintettel a sík- és dombvidéki kaszálórétekre, a kékperjés láprétekre, a mocsárrétekre, a puhafás ligeterdőkre, éger- és kőrisligetekre, láperdőkre; − a védett növény- és állatfajok állományának, egyedszámának, populációi életképességének megőrzése, különös tekintettel a következő fajokra: kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), zanótboglárka (Maculinea nausithous), vérfűboglárka (Maculinea teleius), réticsík (Misgurnus fossilis), vöröshasú unka (Bombina bombina), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), mocsári teknős (Emys orbicularis), nagy kócsag (Egretta alba), vörös gém (Ardea purpurea), bölömbika (Botaurus stellaris), cigányréce (Aythya nyroca) bakcsó (Nycticorax nycticorax), kis kócsag (Egretta garzetta), barna rétihéja (Circus aeruginosus), vidra (Lutra lutra), északi pocok (Microtus oeconomus mehelyi).
13 - A megmaradt vizes élőhelyek természetesnek megfelelő vízellátását biztosítani kell különös tekintettel a terület Tóközi-berek és Öszödi-berek részein. - abiotikus katasztrófák (pl: tűzkár) elhárítása - az inváziós növényfajok, így a Solidago sp. visszaszorítása és az ezüstfa teljes kiirtása szükséges. - A Kőröshegyi-réteken a zanótboglárka (Maculinea nausithous), vérfűboglárka (Maculinea teleius) érdekében az élőhelyül szolgáló láprétek megőrzését biztosítani kell. A kezelésüket elsősorban kaszálással kell biztosítani, amelyet a tápnövényül szolgáló Sanguisorba officinalis fejlődési ciklusához is kell igazítani. - Az északi pocok (Microtus oeconomus mehelyi) állományainak megőrzése érdekében a nádasmagassásos mozaikos élőhelyszerkezet fenntartását meg kell őrizni az Tóközi- és az Öszödiberekben. A faj élőhelyéül szolgáló magas sásrétek optimális vízellátását biztosítani kell, kaszálásuk csak természetvédelmi érdekből megengedhető. A faj számára szükséges menekülőterek fennmaradását és inváziós fajoktól (Solidago sp.) való mentességét biztosítani kell. - A telepesen fészkelő madarak - a nagy kócsag (Egretta alba), a vörös gém (Ardea purpurea), a bölömbika (Botaurus stellaris), a bakcsó (Nycticorax nycticorax), a kis kócsag (Egretta garzetta) valamint a cigányréce (Aythya nyroca) érdekében, a terület Tóközi-berek és Öszödi-berek részein,
biztosítani
kell
a
megfelelő
vízszinteket.
A
nádaratást
a
fészektelepek
figyelembevételével lehet végezni. A fészektelepek zavartalanságát biztosítani kell. - A terület nyílt vizekkel rendelkező részein - a Tóközi- és az Öszödi-berekben - a réticsík (Misgurnus fossilis), a vöröshasú unka (Bombina bombina), a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) és a mocsári teknős (Emys orbicularis) állományai érdekében ezen víztestek halászati hasznosítása, minden tóépítés jellegű beavatkozás, mederkotrás stb. tilos. A víztesteket érintő minden beavatkozás csak természetvédelmi érdekből végezhető. - a vízborításos élőhelyeken a vízborítás és a jelenlegi érintetlenség megőrzése, a kaszálással, legeltetéssel fenntartott területeken pedig a mozaikos területkezelés megtartása, túllegeltetés megakadályozása, a gazdálkodás és a természetvédelmi kezelés-fenntartás harmóniájának kialakítása a cél. –
A tervezett tavak létesítésével az egyedülálló természetes és természetközeli élőhelyek megszűnnének a Brettyó területén, az itt élő védett növény- és állatfajok, valamint a Natura 2000 jelölő fajok élőhelye kedvezőtlenül átalakulna. A beruházás következtében a növényzet és talajréteg letermelése után két szabályozott vízfelületű talajvizes tó kerülne kialakításra, így nem teljesülne a Kezelési Tervben szereplő célkitűzés, mely szerint a megmaradt vizes élőhelyek természetesnek megfelelő vízellátását biztosítani kell. A Kezelési Terv célkitűzésként tartalmazza a területen élő védett és fokozottan védett fajok által is reprezentált, hazai és közösségi szinten is egyedülálló természetes és természetszerű élőhelyek megőrzését, fenntartását – különös tekintettel a sík- és dombvidéki kaszálórétekre, a kékperjés láprétekre, a mocsárrétekre, a puhafás ligeterdőkre, éger- és kőrisligetekre, láperdőkre, valamint a védett növény- és állatfajok állományának, egyedszámának, populációi életképességének megőrzését. Így a tervezett mederkotrás és tóépítés ellentétes a terület természetvédelmi célkitűzésével, az érintetlenség megőrzése pedig az előzetes vizsgálati dokumentációban említett ökoturisztikai fejlesztésekkel, tanösvény és kilátó építésével.
–
Megállapítható, hogy a tervezett beruházás ellentétes a természetvédelmi érdekekkel, mivel a munkálatok nyomán számos védett növény egyede és élőhelye kerülne veszélybe, pusztulna el és károsodna, ami a Tvt. 42. § (1) bekezdés szerint tilos. Ellentétes továbbá a Tvt. 42. § (2)
14 bekezdés rendelkezésével is, mivel a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok és a vízháztartás nem kerülnének megőrzésre. –
Tekintettel arra, hogy a tárgyi Natura 2000 hálózat művelési ágai között gyepterület is szerepel, ezért vonatkoznak rá Natura 2000 gyeprendelet előírásai is. A Natura 2000 gyeprendelet 3. § (4) bekezdése szerint a gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. A tervek szerint a terület vízellátottságát úgy kívánják növelni, hogy az eredeti felszínt, ami gyep (legelő) művelési ágban van, letermelik, és mederkotrással alakítanának ki két olyan tavat, amelynek a vízutánpótlása a talajvízből történne. Ez a tervezett tevékenység ellentétes a Natura 2000 gyeprendelettel, mivel a gyepfelszín maradandóan károsodna.
–
A Kormányhivatal, mivel a tervezett beruházás minősített nádasterületet érint, az előzetes vizsgálati eljárás során a nádast, illetve a növénytársulásokat érő hatásokat is vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a vizes élőhely rehabilitációnak is nevezett tóépítés jellegű beavatkozások a nádasterületet és annak életközösségét megszüntetik, visszafordíthatatlan károkat okoznak, mivel a nád gyökérzetének alapját adó talajréteget felszámolja, annak vízháztartását hátrányosan átalakítja. A mozaikos, lápi élő szervezeteknek és értékes növénytársulásoknak otthont adó
területet oly módon alakítja át, hogy azt két nagyméretű,
összesen több, mint 30 hektáros homogén tóvá degradálja. Így a kijelölt, minősítési osztályoktól független nádasterületen a terület kijelölésének alapjául szolgáló állapotot, azaz a nádast megszüntetik, ami ellentétes a Nádasrendelettel. – A Kormányhivatal megállapította, hogy a terület alapvető ökológiai állapota változna meg azzal, ha a tervezési területen megvalósul a beruházás, és a mesterségesen kialakított állandó vízfelületű homogén tavak felváltanák a mostani meglévő mozaikos, nádasos élőhelyet. Jelenleg a meglévő állapotú berekterület számos védett vízi- és énekesmadár lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelye, melyek éppen azért választják a nádas, mocsaras, ingoványos Brettyó területét élőhelyül, mert az életfeltételeiknek ez felel meg. Számos egyéb tó, halastó megtalálható a Balaton déli partja mentén, - ahogy maga a 600 km²-es területű Balaton is megtalálható 2 km-es közelségben - ahol azok a vízimadarak találják meg az életterüket, melyeknek a homogén nyílt vízfelület a megfelelő. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a területen az alábbi olyan védett madarak fordulnak elő, melyek a zárt, háborítatlan nádasokat kedvelik, ilyenek a cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceu), barkós cinege (Panurus biarmicus), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris), nádi sármány (Emberiza schoeniclus). A Kormányhivatal megállapította, hogy a beruházás nyomán a nádasok és a bokor- és cserjeállományok letermelésével a védett madarak lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- és búvóhelyeinek lerombolása, károsítása valósulna meg, ami a 43. § (1) bekezdés szerint tilos. – A tervezett beruházással - annak leírt célkitűzése ellenére – a vizes élőhely rehabilitáció nem valósulna meg, helyette két hatalmas vízfelületű tó jönne létre. A nádasterület kb. 35 hektáros területtel csökkenne, ami által csökkenne a biológiai sokféleség is. A felszíni és felszín alatti formakincs, valamint a természetes élővilág és a védett természeti értékek élőhelyei kedvezőtlenül megváltoznának, ami ellentétes a Tvt. 16. és 17. § -ban foglalt előírásaival.
15 – A beruházással érintett terület része továbbá az OTrT. által definiált országos ökológiai hálózat magterületének és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetéhez is tartozik. Tekintettel arra, hogy a tervezési terület a Balatontörvény rendelkezései is. A Balatontörvény 23. § a) pontja szerint a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg. A Kormányhivatal tájvédelmi szempontból is elemezte a tervezett beruházást és megállapította, hogy a terület jelenleg van természetközeli állapotban, a beruházás nyomán csökken a természetközeli állapot, mivel két megtervezett, művi tavat hoznának létre a meglévő mozaikos, nádasos, természetszerű körülmények helyett. Jelenleg a területen az ökoszisztéma működése a természeteshez közelít, ami a tervezett mesterséges vízszinttartással elveszne. A tervezett építmények (tó, kilátó, tanösvény) a természeti terület tájjellegét (tájkarakter) megváltoztatnák, a mesterséges tájalkotó elemek túlsúlyát okozva, mely ezen a területen nem kívánatos. Az beruházás megvalósulásával az adott tájrészlet természetközeli állapota, esztétikai adottságai romlanának, így a tájpotenciál is csökkenne, ami a táj jellegét meghatározó természeti értékek és rendszerek károsodásához vezetne. – A
Kormányhivatal
mindezek
alapján
megállapította,
hogy
a
tervezett
beruházás
a
természetvédelmi mellett tájvédelmi szempontból sem engedélyezhető, mivel a Tvt. 6. § (2) bekezdés szerint a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. – A Kormányhivatal álláspontja szerint a terület legfontosabb természeti értékeit az értékes növénytársulások (nádasok, magassásosok és láprét jellegű területek), a védett kétéltű és hüllő fauna, valamint a védett és ritka növényfajok képezik. A Brettyó fontos élőhely a zárt nádasokhoz, vizes élőhelyekhez kötődő fajoknak, a nádas jelleg fennmaradásához hosszú távon a jelenlegi vízállásnál magasabbra lenne szükség, azonban nem a tervezett drasztikus és klasszikus
tómedrek
kialakítása
által,
az
értékes
élőhelyek
és
a
védett
értékek
megszüntetésével, hanem a meglévő talajszerkezetet és természeti rendszereket megőrizve egy valódi rehabilitáció, vízszintemelés útján. – A Kormányhivatal mindezek alapján természet- és tájvédelmi szempontból kizáró okot állapított meg, mivel a tervezett beruházás ellentétes a fent írt természetvédelmi jogszabályokkal és ellentétes a Natura 2000 hálózat kijelölésének a céljaival, így arra engedély nem adható. – A Kormányhivatal a szakági véleménye kialakítása során figyelembe vette a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 1498-2/2016. számú – belföldi jogsegély keretében tett – nyilatkozatát. •
Zajvédelmi szempontból megállapítható: –
A kivitelezési munkák várható teljes időigénye 1-1,5 év továbbá az azon belüli egyes munkafázisok, szakaszok időtartama nem haladja meg az 1 évet. Az előzetes vizsgálati dokumentáció zajvédelmi munkarészében rögzítettek, valamint a Kormányhivatal számításai alapján megállapítható, hogy az építési kivitelezési tevékenységből származó zajkibocsátás
16 mértéke a zajvédelmi követelményeknek várhatóan megfelel – a dokumentációban hivatkozott, 2 db földmunkagép és 2 -3 db teherjármű együttes üzemelése esetén sem. –
Az üzemelési időszakban várható zajkibocsátás mértéke a megengedett zajterhelési határértékeket nem haladja meg, a zajvédelmi hatásterület nem érint védendő létesítményt, így az üzemeltető részére zajkibocsátási határérték megállapítása nem szükséges.
–
A zajvédelmi szakági vélemény kialakítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet és a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján történt.
•
Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: –
A tervezett vizes élőhely láprekonstrukció kialakítása, valamint a megvalósítást követő állapota nem okoz jelentős többletterhelést az érintett területek levegőminőségében.
–
A dokumentációban szerepeltetett vizes élőhely láprekonstrukció kialakítása során, valamint a megvalósítást követően jelentős levegőterhelés nem várható, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettség nem alakulhat ki.
–
A Kormányhivatal a levegőtisztaság-védelmi véleményét a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet figyelembevételével alakította ki.
•
Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: –
A létesítésnek és üzemeltetésnek várható környezeti hatása hulladékgazdálkodási szempontból nem jelentős.
–
A kivitelezési munkák során jelentős mennyiségű hulladék nem keletkezik, földet a területről nem visznek ki, azt a helyszínen felhasználják, így az nem minősül hulladéknak.
–
A Kormányhivatal a szakági vélemény kialakítása során a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 4. § és 31. § (1) és (5) bekezdéseit vette figyelembe.
A továbbiakban a Kormányhivatal a Kr. 28. § (1) bekezdése alapján a Kr. 5. melléklet I. táblázatában szereplő szakkérdéseket a Somogy Megyei Kormányhivatal közreműködésével vizsgálta. •
Közegészségügyi szempontból megállapítható: -
A tervezett tevékenység gyakorlásával kapcsolatban közegészségügyi szempontból kifogás nem merült fel.
•
Talajvédelmi szempontból megállapítható: -
A tervezett beruházás talajvédelmi szempontból az alábbi feltételekkel lenne megvalósítható:
-
A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy az érintett, valamint a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.
17 -
A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások (gépek mozgatása, hulladék elhelyezése) a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
-
A tervezett beruházás gátjai és az anyagnyerő hely a mezőgazdasági művelésből végleges kivonásra kerül, ahol a Környezethasználó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.
-
A
humuszos
termőréteg
letermelésével,
megmentésével,
hasznosításával,
a
terület
helyreállításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás engedélyezése céljából készített talajvédelmi és műszaki terveknek tartalmaznia kell. -
A beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházás során igénybe vett földrészleteken kell felhasználni, úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg.
-
Amennyiben a mentett humuszos termőréteg előzőek szerinti felhasználására nincs lehetőség, a felhasználásra nem kerülő rész eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső rétegeként felhasználható, átruházható. Ebben az esetben a Környezethasználó a humuszos termőréteg mennyisége és minősége alapján talajvédelmi járulékot fizet a talajvédelmi hatóság részére.
-
A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról a Környezethasználó (a kivitelező) a kivitelezés során köteles külön nyilvántartást vezetni.
-
A szakkérdés megvizsgálásáról szóló vélemény a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 43., 44. §-a előírásain alapul.
•
Örökségvédelmi szempontból megállapítható: –
A tárgyban megadott beruházás jelenlegi adatok szerint sem műemléket, sem régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezet területét nem érinti.
–
Amennyiben az építkezés során régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, régészeti lelet, vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező (a tevékenység felelős vezetője, ingatlan tulajdonosa, az építető, vagy a kivitelező): a)
köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,
b)
a jegyző útján az örökségvédelmi hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére jogosult intézményt és a hatóságot,
c)
a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.
–
A beruházás kivitelezése során előkerülő régészeti örökségi elemek vagy leletek további sorsa kapcsán követendő szabályokat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. § (2) bekezdése és a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 26.-§-a tartalmazza.
18 •
Termőföldvédelmi szempontból megállapítható: –
A tervdokumentációból kitűnik, hogy a tervezett terület belterületet érint, ezért a beruházás, kivitelezés előtt földvédelmi eljárást nem kell lefolytatni.
–
A termőföld védelme érdekében végrehajtandó és betartandó rendelkezéseket a Tfvt. 8-14. §. tartalmazza.
•
Az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából megállapítható: –
A tervezett tevékenység az illetékes bányafelügyelet nyilvántartása szerint bányatelket, nyilvántartott megkutatott ásványi nyersanyaglelőhelyet nem érint.
–
A tevékenység a földtani közegre káros hatást nem gyakorol. A tárgyi létesítés nem érint földtani veszélyforrásos területeket.
Összességében megállapítható, hogy az eljárásba bevont szakhatóság az előzetes vizsgálat megállapításai
alapján
vízvédelmi
és
vízügyi
szakkérdések
tekintetében,
továbbá
a
Kormányhivatal táj- és természetvédelmi szempontból környezetvédelmi engedélyezést kizáró okot talált a tervezett tevékenységgel kapcsolatban, ezért a Kormányhivatal határozatában rögzítette, hogy a tervezett tevékenység a dokumentációban szerepeltetett módon nem engedélyezhető. Az üggyel kapcsolatban a Kormányhivatalhoz, továbbá az eljárásban részt vett Jegyzőhöz az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A fentiek alapján a Kormányhivatal a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (1) bekezdése és a R. 5. § (2) bekezdés ca) pontja értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Kormányhivatal a döntést a Ket. 71. § (1) bekezdése értelmében határozatba foglalta. A határozatot a Kormányhivatal a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A határozat kifüggesztésének napja:
2016. április 28.
A határozat levételének napja:
2016. május 13.
Továbbá a R. 5. § (6) bekezdése alapján közli a döntést az eljárásban részt vett jegyzőkkel, akik – a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel – a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodnak a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, és a közzétételt követő öt napon belül tájékoztatják a Kormányhivatalt a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. § (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A Kormányhivatal tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. § (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a Kr. 9. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján járt el. A Kormányhivatal illetékességi területéről a Kr. 2. számú melléklete 5. pontja rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság állásfoglalása elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki.
19 A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az FM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. számú mellékletének 35. pontja, valamint a 2. § (5)-(7) bekezdései szerint került megállapításra. A Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Ellenkező értesítés hiányában a határozat annak levételét követő naptól számított 15. napon jogerőre emelkedik. Pécs, 2016. április 26. Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:
Schwarcz Tibor főosztályvezető Kapják: 1.
Herman Ottó Intézet (1223 Budapest, Park u. 2.) „tv”
2.
SMKH Siófoki Járási Hivatal Földhivatali Osztálya (e-mail:
[email protected]) (hiv.sz.: 10.099/2/2016.)
3.
Zamárdi Város Jegyzője (hiv.sz.: 200-2/2016.) „tv” (közzététel céljából is) (8621 Zamárdi, Szabadság tér 4.)
4.
Balonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (hiv.sz.: 3-4/2016.) „tv” (közzététel céljából is) (8623 Balatonföldvár, Petőfi S.u.1.)
5.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (hiv.sz.: 1498-2/2016.) „tájékoztatásul” (8229 Csopak, Kossuth u. 16.)
6.
HNYR (helyben)
7.
Zöld Pont Iroda (helyben)/web (közzététel céljából: www.kormanyhivatal.hu/hu/baranya)
8.
Irattár
Hivatali kapun keresztül tájékoztatásul kapják: 9.
SMKH Népegészségügyi Főosztálya (hiv.sz.: SO/074/00235-2/2016)
10. SMKH ÉBNTF Növény- és Talajvédelmi Osztály (hiv.sz.:SOF/23/68-3/2016.) 11. SMKH Kaposvár Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály (hiv.sz.:SO-04D/EOH/288-2/2016.) 12. BAMKH Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály (hiv.sz.:PBK/520-2/2016.) 13. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztálya (hiv.sz.: 35200/19201/2016. ált.) 14. Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
