Tárgy: KÜJ: KTJ tph : KTJ lét : Mell: HATÁROZAT. egységes környezethasználati engedélyt. I. Általános adatok és előírások

Iktatószám:

6535-29/2015.

Ügyintéző:

Biczó Zsolt

Tárgy:

„Duna Gyöngye 2000” Mg. Zrt. Dunaszekcsői sertéstelep (7712 Dunaszekcső, 0135 hrsz.)

dr. Ötvös Tünde Tel.:

egységes környezethasználati engedélye

72/567-143

KÜJ:

100 232 367

KTJtph:

100 389 363

KTJlét:

101 621 026

Mell:

Th, Te, H, L, A

HATÁROZAT A „Duna Gyöngye 2000” Mezőgazdasági Zrt. (7712 Dunaszekcső, Kossuth u. 57.; a továbbiakban: Környezethasználó)

részére

a

Dunaszekcsői

sertéstelep

(7712

Dunaszekcső,

0135

hrsz.)

üzemeltetésére egységes környezethasználati engedélyt adok ki, az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett. I. Általános adatok és előírások 1.

A Környezethasználó, mint engedélyes adatai 1.1. Neve:

„Duna Gyöngye 2000” Mezőgazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.

1.2. Rövid neve:

2.

„Duna Gyöngye 2000” Mezőgazdasági Zrt.

1.3. Székhelye:

7712 Dunaszekcső, Kossuth L. u. 57.

1.4. Környezetvédelmi Ügyfél Jel:

100 232 367

1.5. Statisztikai azonosító jele:

11886606-0111-114-02

A telephely adatai 2.1. Sertéstelep címe:

Dunaszekcső, 0135 hrsz.

2.2. EOV koordináták:

X: 82 542

2.3. Környezetvédelmi Területi Jeltelephely:

100 389 363

Y: 626 317

(A telephely részletes adatait a Th. melléklet tartalmazza.) 3. A tevékenység adatai 3.1. Megnevezése:

A

környezeti

hatásvizsgálati

és

az

egységes

környezethasználati

engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklet 1. pont c) alpontja [Intenzív állattartó Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-100 +36-72 567-103 [email protected] Honlap: www.bamkh.hu

Oldalszám: „Duna Gyöngye 2000” Mg. Zrt. Dunaszekcsői sertéstelep egységes környezethasználati engedélye

2.

Engedély száma: 6535-29/2015. KÜJ: 100 232 367 KTJtph: 100 389 363 KTJlét: 101 621 026

telep - c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára], valamint 2. számú mellékletének 11. b.) pontja szerint [Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2.000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára] 3.2. Környezetvédelmi Területi Jellétesítmény:

101 621 026

3.3. TEÁOR’08 száma:

01.46

3.4. NOSE-P kód:

110.05 Trágya kezelése

Sertéstenyésztés

3.4. Engedélyezett kapacitása: Korcsoport Szopós malac Utónevelős malac Koca Hízó Kan Összesen 30kg-on felüli sertés össz.

Férőhely (db) 3.276 4.920 1.650 9.500 2 19.348 11.152

(A tevékenység egyéb adatait a Te. melléklet tartalmazza.) 4.

A tevékenység végzésének általános követelményei: 4.1.

A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek

az

egységes


engedélyben

foglaltaknak.

A

Környezethasználónak az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: 4.1.1.

a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről,

4.1.2.

a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról,

4.1.3.

a

kibocsátások

megelőzéséről,

illetőleg

az elérhető

legkisebb mértékűre

csökkentéséről, 4.1.4.

a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről,

4.1.5.

a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról,

4.1.6.

a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről,

4.1.7.

a

tevékenység

felhagyása

esetén

a

környezetszennyezés,

illetve

környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. 4.2.

Jelen engedély az I./3.4. pontjában meghatározott maximális kapacitásra vonatkozik.

4.3.

Az engedélyezett tevékenységet érintő, a Környezethasználó által tervezett változtatások csak a környezetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatalnak (a


3.


továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a jelen engedély módosítása tárgyában előzetesen meghozott, jogerős határozata alapján valósíthatók meg. 4.4.

A Környezethasználó által kötelezően bejelentett egyéb változásokat (II./9.1. pont) – a Környezethasználó kérelmére történő engedélymódosítás iránti eljárás keretében – át kell vezetni az engedélyben.

4.5.

A Környezethasználó vagy meghatalmazott képviselője a Környezetvédelmi Hatóságot azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és sürgős beavatkozás válik szükségessé.

4.6.

A Környezethasználó a II. pontban rögzített, határidőhöz kötött környezetvédelmi előírások teljesítését – amennyiben az engedély másképp nem rendelkezik – legkésőbb a megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül köteles bejelenteni és dokumentálni a Környezetvédelmi Hatóságnak.

II. A környezethasználatra vonatkozó speciális, illetve az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tett előírások 5.

A létesítésre vonatkozó előírások

Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 5.1. A létesítés során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon való gyűjtéséről, valamint hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 31. § bekezdés alapján gondoskodni kell. 5.2. Amennyiben az épületek bontási munkálatai során keletkező hulladék aprítását végző vállalkozás hulladék előkezelési engedéllyel rendelkezik, a darálék építés során történő felhasználásához hulladékgazdálkodási engedély szükséges. Amennyiben a hulladék darálását végző vállalkozás hulladék hulladékhasznosítási engedéllyel rendelkezik, a Ht. 9. § (1) bekezdésében rögzített feltételek együttes teljesítése esetén hulladékgazdálkodási engedély nem szükséges. A darálék beépítését mindkét esetben építőanyagként történő minősítést követően, az építési hatóság által engedélyezett módon kell elvégezni. Zajvédelmi előírások 5.3.

Az építési tevékenységből eredő zajkibocsátás nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: KvVM-EüM rend.) 2. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket, melyek teljesülését folyamatosan, az építés teljes időtartama alatt biztosítani kell.

5.4.

Az építési tevékenységhez kapcsolódó szállításból útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen.


4.


Természet- és tájvédelmi előírások 5.5.

A telep új építményeinek, épületeinek (hizlalda, kocaszállás) vizuális takarása érdekében azok igényes tájba illesztését – őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajokkal történő takarófásítással, növénytakarással, színezéssel, stb. - meg kell oldani. Teljesítési határidő: a használatbavételt követő december 31.

5.6.

A telep meglévő takarófásításának tájidegen fafajait (pl.: tuja- és fenyőfélék, akác, zöldjuhar, stb.) fokozatosan őshonos fafajokra kell cserélni. Teljesítési határidő: folyamatos

5.7.

A meglévő fásítás és egyéb növényzet (cserjék, gyepek, stb.) folyamatos és szakszerű gondozásáról, ápolásáról (öntözés, metszés, pótlás, stb.) gondoskodni kell. Teljesítési határidő: folyamatos

5.8.

A növénytelepítések során figyelemmel kell lenni az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendeletre (a továbbiakban: FVM rendelet), illetve a rendelet mellékleteiben felsorolt telepíthető és nem telepíthető fajokra.

6.

Az üzemeltetésre vonatkozó előírások 6.1.

A sertéstelepen található létesítményeket és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban

és

az

egységes


engedélyben

foglaltaknak

megfelelően kell működtetni. Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 6.2.

A megelőzés és ezen belül az integrált szennyezés-megelőzés elve alapján a lehető legkisebb

mértékűre

kell

csökkenteni

a

képződő

hulladékok

mennyiségét

és

veszélyességét. 6.3.

Ki kell alakítani a nem veszélyes csomagolási hulladékok gyűjtőhelyét. Teljesítési határidő: a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül

6.4.

A

tevékenység

üzemeltetését

során az

üzemeltetésének

keletkező

egyes

hulladékok

gyűjtését,

hulladékgazdálkodási

szabályairól

szóló

246/2014.

a

munkahelyi gyűjtőhely

létesítmények (IX.

29.)

kialakításának

Korm.

rendeletben

és (a

továbbiakban: Létr.) rögzítetteknek megfelelően kell végezni. 6.5.

A munkahelyi gyűjtőhelyen a hulladék környezetszennyezést kizáró módon, a hulladék képződésétől számított legfeljebb 6 hónapig, a gyűjtőedények kapacitásáig gyűjthető.


6.6.

5.


A tevékenység során keletkező hulladékok engedéllyel rendelkező hulladékkezelő általi kezeléséről, lehetőség szerinti hasznosításáról a Ht. 31. § bekezdése alapján kell gondoskodni. (A telephelyen keletkező hulladékok felsorolását a H. melléklet tartalmazza.)

Levegőtisztaság-védelmi előírások 6.7.

Az alapadatok nyilvántartásában szereplő (L. melléklet) sertéstartás technológiához kapcsolódó D4 azonosítószámú diffúz forrás működését engedélyezem.

6.8.

A telephelyen működő légszennyező források működése során a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VMH rendelet) 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett be kell tartani.

6.9.

Az állattartás, az elhullott állati tetemek tárolása, a trágya mozgatása, tárolása, kezelése, szállítása és kihelyezése nem okozhat lakosságot zavaró bűzhatást.

6.10. A termőföldekre történő trágyakihelyezést a lakóházaktól a lehető legtávolabb kell végezni, és olyan szélirány mellett, hogy az ne okozzon bűzhatást. Kedvezőtlen szélirány esetén és szaghatás szempontjából kritikus időszakban (esti és hajnali órák, nagy meleg) a trágyakihelyezést szüneteltetni kell. Gondoskodni kell a termőföldre kijuttatott trágya mielőbbi bedolgozásáról. 6.11. A légszennyező forrás működéséről a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező

forrás

kibocsátásának

vizsgálatával,

ellenőrzésével,

értékelésével

kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011 (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VMM rendelet) 18. §-a szerinti követelményekkel üzemnaplót kell vezetni. 6.12. A diffúz levegőterhelés (bűz) elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres tisztántartásáról gondoskodni kell. 6.13. A trágya kiszállítását olyan meteorológiai körülmények között kell végezni, hogy az lakosságot zavaró bűzhatást ne eredményezzen. A trágya keletkezés-kiszállítás adatokat üzemnaplóban nyilván kell tartani. 6.14. A tartástechnológia leírásban rögzítettek betartásával a diffúz jellegű légszennyező anyag kibocsátást a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni. 6.15. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést.


6.


6.16. A Környezetvédelmi Hatóság a Dunaszekcső, 0135 helyrajzi szám alatti telephelyen létesített sertéstelep bűzkibocsátó forrásainak súlypontjától (EOV X: 824949, Y: 626346) számított 400 m sugarú kör által határolt területre védelmi övezetet állapít meg. A védelmi övezetre vonatkozó adatokra, valamint az átnézeti térképet az L. melléklet tartalmazza. 6.17. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 5. § (6) bekezdése értelmében, a védelmi övezet területén nem lehet: lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építmény. 6.18. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezőt terhelik. 6.19. Jelen határozatban megállapított védelmi övezet a tervezett tevékenység folytatásának fennállásáig érvényes. Zajvédelmi előírások 6.20. A KvVM-EüM rend. 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett biztosítani kell a teljes létesítményre vonatkozóan. 6.21. A tevékenységhez kapcsolódó szállítási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. Felhagyásra vonatkozó előírások 6.22.

Az engedélyezett telephelyi tevékenységek felhagyására, a telephely bezárására, a terület tájba illesztésére és a terület újrahasznosítására vonatkozóan ütemezett és költségbecslést is tartalmazó felhagyási és rekultivációs tervet kell készíteni, amelyet véleményezésre be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz. Teljesítési határidő: a telep tervezett bezárását megelőző 1 évvel

6.23.

Az üzemi gyűjtőhelyeken felhalmozott – és az esetleges kárelhárítási tevékenységek végzése során keletkezett – hulladékok teljes mennyiségének ártalmatlanításáról vagy ártalmatlaníttatásáról gondoskodni kell.

7. Adatszolgáltatás és jelentéstétel Általános előírások 7.1. A

telepen

folytatott

nyilvántartásokat

tevékenységek

folyamatosan

vezetni

ellenőrzéséhez kell,

és

adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeknek.

az

A

határidőre

mellékletben eleget

kell

felsorolt tenni

az


7.


Zajvédelmi előírások 7.2.

A

környezeti

zajforrást

üzemeltető

Környezethasználó

a

tevékenységének

megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, továbbá a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték túllépést okozhat, a változást követő 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint – bejelentőlapon – köteles bejelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. Levegőtisztaság-védelmi előírások 7.3.

Az erre rendszeresített adatlapon (LM), figyelembe véve a határozat L mellékletében szereplő „alapadatok nyilvántartását” - a tárgyévet követő év március 31. napjáig - a diffúz forrás tényleges légszennyező anyag kibocsátásáról éves jelentést kell benyújtani.

7.4.

Az

alapbejelentésben

rögzített

adatok

megváltoztatásáról

-

30

napon

belül

-

változásjelentést kell tenni. Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 7.5.

A telephelyen keletkező hulladékok – ideértve a nem veszélyes csomagolási hulladékokat is – fajtánkénti mennyiségeiről a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Nyilv. rendelet) előírt nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell tenni.

8. Rendkívüli események megelőzése és elhárítása 8.1.

A sertéstelep bővítésére tekintettel a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kárelhárítási rendelet) 6. §, 7. §, 8§ és 9 §-ában rögzítettek szerinti tartalommal kárelhárítási üzemi terv felülvizsgálatát kell benyújtani a Környezetvédelmi Hatóság részére. Teljesítési határidő: használatbavételt követő 60 napon belül

8.2.

A Környezethasználó köteles: 8.2.1.

rendkívüli esemény előfordulásakor a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett – haladéktalanul értesíteni a Környezetvédelmi Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes hatóságokat,

8.2.2. 8.3.

a rendkívüli eseményeket dokumentálni.

A Környezethasználó az általa okozott, vagy üzemszerű működésén kívül álló okokból bekövetkezett

szennyezést

köteles

bejelenteni

a

Környezetvédelmi

Hatóságnak.

Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet, és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket.


8.


9. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek 9.1.

A Környezethasználó köteles a Környezetvédelmi Hatóságnak 15 napon belül bejelenteni: 9.1.1.

az

engedélyben

alapul

vett

körülmények

megváltozását,

illetve

tervezett

megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, 9.1.2. 9.2.

a cég adataiban bekövetkezett változásokat.

A tevékenység, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkák megkezdését a munkák megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak.

10. Talajvédelmi előírások: 10.1. A sertéstelep üzemeltetése során ügyelni kell arra, hogy a környező termőföldek minőségében, továbbá a vizekben kár ne keletkezzen. A termőföldön hulladékot lerakni, tárolni tilos. 10.2. A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt (havária) a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni. 10.3. A sertéstelep a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet (továbbiakban: nitrát rendelet) 5. §. (1) bek. d-f.) pontja szerint

nitrátérzékenynek

minősül,

ezért

a

vizek

mezőgazdasági

eredetű

nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendeletben (továbbiakban: FVM rendelet) foglalt Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat szabályait kötelező betartani. Az FVM rendelet szerinti – elektronikusan benyújtandó – adatszolgáltatást minden év december 31-ig teljesíteni kell hatóságunk felé. 10.4. Az

ismertetett

technológiát

és

a

hígtrágya

kihelyezési

engedélyben

foglaltakat

maradéktalanul be kell tartani. A hígtrágya kihelyezési engedélyek meglétéről a jövőben is gondoskodni kell. 10.5. A fenti előírások figyelembevételével elkerülhető a talaj és felszín alatti vizek szennyezése; a vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. 11. A szakhatóság állásfoglalása 11.1.

A

Baranya

Megyei

Katasztrófavédelmi

Igazgatóság

(a

továbbiakban:

Katasztrófavédelmi Igazgatóság) a 35200/5265-1/2015. ált. szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „Tárgyi témában elérésre biztosított dokumentáció, - a meglevő létesítmények teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati és a bővítéssel kapcsolatos hatásvizsgálati és egységes környezethasználati dokumentáció részek alapján a teljes körű környezetvédelmi


9.


felülvizsgálati dokumentáció elfogadásához, az egységes környezethasználati engedély kiadásához a következők szerint hozzájárulunk. 1.

A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségét veszélyeztető, vízszennyező anyagok elhelyezése kizárólag az erre a célra kialakított, műszaki védelemmel ellátott tároló helyeken történhet. Új létesítmény építése, használata csak az Igazgatóság hozzájárulása alapján és nyilvántartásba vétele után történhet.

2.

A telephelyen folytatott tevékenység tartósan nem eredményezheti a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) mellékleteiben a felszín alatti vízre megállapított (B) szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát.

3.

A felszín alatti víz és földtani közeg minőségét veszélyeztető anyagok kezelését, használatát (szállítás, mozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy azok ne kerülhessenek közvetlenül a talajra.

4.

A trágya hasznosítását a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló 59/2008. (IV. 29., a továbbiakban: FVMr.) FVM rendelet „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai” szerint kell végezni.

5.

A tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatását a DSZM-2 jelű figyelőkúttal kell ellenőrizni. A figyelőkútban évente 2 alkalommal kell vizsgálni a talajvíz minőségét a következő komponensekre: ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát, fajlagos vezetőképesség. A mintavételezést és a talajvíz minőség vizsgálatokat szabványban elfogadott eljárások szerint kell végezni, beleértve a vízmintavétel előtti szivattyúzást. Minőségvizsgálatokat, illetőleg mintavételeket – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAVr.) 47. §-a alapján – csak arra jogosultsággal

rendelkező,

akkreditált

szervezet

(laboratórium)

végezheti.

Mintavételezéskor a figyelőkútban meg kell mérni a talajvíz szintjét, és a mérési eredményt a mintavételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 6.

A monitorozásra vonatkozó mintavételi jegyzőkönyveket és vizsgálati eredményeket évente, a tárgyévet követő év március 31. határnapig meg kell küldeni az Igazgatóság részére.

7.

A hígtrágyatároló medencék szigetelésének épségét a csőaknák figyelésével évi rendszerességgel ellenőrizni kell. A csőaknában megjelenő folyadék esetén annak eredetét ki kell vizsgálni, hígtrágya elfolyás esetén intézkedni kell a szigetelés helyreállításáról.

8.

A telepen a csapadékvíz elvezető árkok folyamatos karbantartásával biztosítani kell a

9.

A telepen keletkező szociális szennyvizek zárt gyűjtőben való gyűjtéséről és

lehullott csapadék elvezetését, és meg kell akadályozni annak szennyeződését. engedéllyel rendelkező ürítő helyre való szállításáról folyamatosan gondoskodni kell. A keletkező szennyvíz mennyiségéről, elszállításáról nyilvántartást kell vezetni.


10.


10. A FAVI nyilvántartásba vett helyek adatainak változását be kell jelenteni az Igazgatóságnak: −

a tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól a változást követő 15 napon belül,

−

az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást (az anyagforgalomban 25 %-nál nagyobb változás fölött) a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal új alapadatlapon következő év március 31-ig.

11. Az üzemeltető az általa okozott, vagy üzemszerű működésén kívülálló okokból bekövetkezett talajszennyezést köteles bejelenteni az Igazgatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket.”

III. Egyéb rendelkezések 1.

Az egységes környezethasználati engedély 2025. december 31. napjáig hatályos.

2.

Az engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, különös tekintettel az elérhető legjobb technikára, 2020. augusztus 31. napjáig be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz.

3.

A D4 azonosítószámú diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedély 2020. december 1. napjáig hatályos.

4.

Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg – a 3831-13/2011. számú határozattal módosított és a 3831-15/2013. számú végzéssel kijavított – 10008-11/2009. számon kiadott egységes környezethasználati engedély (a továbbiakban: Engedély) hatályát veszti.

5.

Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít.

6.

A Környezetvédelmi Hatóság az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.

7.

A Környezethasználónak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 96/B. § (1) bekezdése értelmében éves felügyeleti díjat kell fizetnie. A felügyeleti díj összege a Kvt. 96/B. § (4) bekezdése szerint 100 000 forint, melyet a Baranya


Megyei

Kormányhivatal

11.


10024003-00299585-00000000

számú

előirányzat-felhasználási

számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni tárgyév február 28-ig. Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon és illetéken felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a Környezetvédelmi Hatóság nem rendelkezett. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros utca 58/a.) – mint másodfokú hatósághoz – címzett, de a Környezetvédelmi Hatóságnál előterjesztett kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a hatósági eljárás díjának 50%-a, azaz 556.250 forint, természetes személyek, illetve civil szervezetek esetében a hatósági eljárás díjának 1%-a, azaz 11.125 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett Baranya Megyei Kormányhivatal 10024003-00299585-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni és az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Környezetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A Környezetvédelmi Hatóság a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a [email protected] e-mail címen.

INDOKOLÁS A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a Környezethasználó részére a Dunaszekcsői sertéstelep (7712 Dunaszekcső, 0135 hrsz.) üzemeltetésére 10008-11/2009. iktatószámon adta ki az Engedélyt. Az Engedély 2010. január 14. napján jogerőre emelkedett, és 2015. december 31. napjáig hatályos. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az Engedélyt – kérelemre – 3831-13/2011. ügyiratszámú határozattal módosította és 3831-15/2011. ügyiratszámon kijavította. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az Engedély III. fejezetében előírta, hogy „Az engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, különös tekintettel az elérhető legjobb technikára, 2015. szeptember 30-ig kell benyújtani a felügyelőségre.” A fentiek alapján a Környezethasználó meghatalmazása alapján az ÖKO-TRADE Kft. (7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36., a továbbiakban: Meghatalmazott) 2015. május 13. napján a benyújtotta a telephelyre vonatkozó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot.


12.


A Meghatalmazott kérelméhez csatolta az általa készített környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati

engedélyezési

dokumentációt,

alapállapot

jelentést,

valamint

közérthető

összefoglalót két- két nyomtatott példányban és 1 példány elektronikus adathordozón. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a Környezethasználó a tárgyi telephely korszerűsítését, bővítését is tervezi. A Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a Környezethasználó által a tárgyi telepen tervezett bővítés mértéke önmagában meghaladja a R. 1. számú melléklet 1. pont c) alpontja [Intenzív állattartó telep - c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára], valamint a R. 2. számú melléklet 11. pont b) alpontja [Nagy létszámú állattartás b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára] szerinti küszöbértéket, így környezeti hatásvizsgálati, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. A Környezetvédelmi Hatóság a bővítésre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a Meghatalmazott kérelmére a R. 1. § (4) bekezdése alapján – önálló engedélyezési eljárások lefolytatása helyett – összevontan folytatja le. A Környezetvédelmi Hatóság a kérelem és a kérelemhez mellékelt dokumentáció áttanulmányozását követően megállapította, hogy az egyrészt az Engedély a R. 20/A. § (4) bekezdése szerinti öt éves teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatára irányul, másrészt a telephely bővítése miatt az Engedély jelentős változtatása miatt, összevont eljárás lefolytatására kerül sor. A felülvizsgálatra vonatkozó, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet) 3. sz. mellékletének 7. és 10.1 pontjai szerinti 250.000 forint összegű, valamint a bővítésre vonatkozó, az FM rendelet 2. sz. mellékletének 1. pontja, a 3. sz. mellékletének 7. pontja, továbbá a 2. § (3) bekezdése szerinti összesen 862.500 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat a Környezethasználó – a Környezetvédelmi Hatóság felhívására – megfizette. A Környezethasználó – a Környezetvédelmi Hatóság felhívására – lerótta továbbá a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti 5.000 forint összegű illetéket. Tekintettel arra, hogy a fenti engedélyezési eljárások tárgya egymással szorosan összefügg, a Környezetvédelmi Hatóság az eljárásokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33/B. § alapján a 6535-7/2015. ügyiratszámú végzésében egyesítette. A Környezetvédelmi Hatóság egyidejűleg a R. 24. § (7) bekezdése, valamint a 8. § (2) bekezdése alapján a tárgyi ügyben benyújtott kérelmet, az engedélyezési dokumentációt, valamint a Környezetvédelmi Hatóság Közleményét megküldte a tevékenység telepítési helye szerinti település Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének (a továbbiakban: Jegyző) azzal, hogy a kézhezvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül szíveskedjen közterületen, és a


13.


helyben szokásos egyéb módon közhírré tenni, valamint az érintetteket arról is tájékoztatni, hogy a kérelembe és mellékleteibe hogyan lehet helyben betekinteni. A Jegyző 546/2015. számon megküldött levelében arról tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóságot, hogy a Közleményt helyben szokásos módon, valamint az önkormányzat honlapján 2015. július 10. napjával közzétette. A Környezetvédelmi Hatóság – figyelemmel a Ket. 44. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 28. § (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatban meghatározott szakkérdés tekintetében a vélemények megadása céljából a kérelem elbírálásába bevonta a Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát, a Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztályát, valamint a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala Építésügyi- és Örökségvédelmi Osztályát. A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a BAR/006/00888-5/2015. ügyiratszámon kiadott nyilatkozata alapján az egységes környezethasználati engedély kiadásával szemben – közegészségügyi szempontból – kifogás nem merült fel. A Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya a BA-04D/EO/10152/2015. számú véleményében az alábbiakat nyilatkozta: „Mivel a tervezett tevékenység régészeti lelőhelyet, védőövezetet, műemléket, illetve műemléki területet nem érint, a szakkérdéssel kapcsolatban nem támasztottam feltételeket.” A Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztálya BAF/2144-2/2015. ügyiratszámú véleményét a tárgyi eljáráshoz benyújtott dokumentáció, valamint a rendelkezésére álló 2013-2014. évi nitrát adatszolgáltatás, és a hatályos hígtrágya engedélyek (142-5/2011., BAF/1144-2/2014., BAF/12903/2014.) alapján adta meg, melyben megállapította, hogy a jelen határozat 10. pontjába belefoglalt előírások figyelembevételével elkerülhető a talaj és felszín alatti vizek szennyezése; a vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Véleményét az alábbiak szerint indokolta: -

„A Dunaszekcső 0135 hrsz-ú, kivett sertéstelep és szennyvíztelep megnevezésű ingatlanon működő sertéstelepen a jelenlegi maximális férőhely 13.455 db, ami a fejlesztések után 19.348 db férőhelyre bővülne.

-

A telepen sertés hízlalást végeznek, hígtrágyás tartástechnológiával. Az épületek mélylagúnás rendszerűek, rácsos padozattal – a tervezett épületek is így kerülnek kialakításra –, ahonnan a 3-

hígtrágya először a szeparátorház 1 db 200 m es vasbeton gyűjtő-homogenizáló tározójába kerül, 3

3

majd a híg fázis csatornákon keresztül további ülepítés céljából 2 db 450 m -es és 2 db 200 m -es 3

3

beton tározóba jut, ezután gravitációsan a 2 db fóliával bélelt, 1 db 8240 m -es és 1 db 8460 m 3

es tározóba kerül. Összesen 18.200 m hígtrágya tárolható egyidejűleg a műtárgyakban.


-

14.

Engedély száma: 6535-29/2015. KÜJ: 100 232 367 KTJtph: 100 389 363 KTJlét: 101 621 026 3

A telepen évente keletkező hígtrágya mennyisége a 2014. évi adatok alapján ~12.059 m , 3

amelyhez a Zrt. szarvasmarha telepén keletkező trágyás csurgalékvíz ~5.316 m is bekerült. A 3

bővítés után 26.937 – 28.355 m közötti értékre kalkulálható a sertéstelepen keletkező hígtrágya 3

mennyisége. A szarvasmarha telepről bekerülő mennyiséggel együtt összesen 33.671 m /év hígtrágya keletkezésével kell számolni. -

A hatályos hígtrágya engedélyek alapján az évente maximálisan kijuttatható hígtrágya 3

mennyisége 17.898-41.487 m /év. A kijuttatásra alkalmas mezőgazdasági terület összesen 384,2086 ha, amely bővítés esetén is elegendő. -

A 2014. tárgyévben a telephelyen keletkező szerves trágya (szeparálás és karantén épület) mennyisége 206,7 tonna volt, amelyet a Dunaszekcső 053/3 hrsz-ú ingatlanra helyezték ki. A jövőben a szeparátor házból kikerülő szilárd fázist egyből kiszállítják szántóföldre, tilalmi időszakban a szarvasmarha telepükön található megfelelő műszaki védelemmel ellátott almos trágya tárolóba szállítják. A jelenlegi almos trágya tárolókat használaton kívül helyezik, a karantén épületet hígtrágyássá alakítják.

-

A telepen összegyűlő tiszta csapadékvizet a telep növényzettel borított árkaiban szikkasztják el. A csapadékvíz trágyával nem szennyeződhet, mert nincsenek kifutók és az állatokat járművekkel szállítják.

-

3

A szociális épület szennyvize 10 m -es vízzáró vasbeton aknába jut. A keletkező hulladékokat (szennyvíz, állati hulladék stb.) engedéllyel rendelkező vállalkozók szállítják el.

-

A telepen vett talajmintáknak az általános szennyező anyag koncentrációja nem éri el egyik esetben sem a szennyezettségi határértéket.

-

A talaj és felszín alatti vízvédelmi hatásterület a telep közvetlen határvonaláig terjed.

A

tevékenység talajra gyakorolt közvetett hatásterületének a hígtrágya kijuttatására szolgáló mezőgazdasági területek tekinthetőek. Amennyiben az ismertetett technológiát, a hígtrágya kihelyezési engedélyben foglaltakat, és a fenti előírásokat maradéktalanul betartják, a sertéstelep működése ellen talajvédelmi szempontból kifogás nem merülhet fel.„ A Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/5265-1/2015. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Felügyelőség tárgyi ügyben 6535-2/2015. iktatószámú – 2015. augusztus 27. napján érkeztetett – megkeresésével az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. A szakhatósági megkeresésben a Felügyelőség megadta a tárgyi előzetes vizsgálat dokumentációjának (készítette: Kérelmező, készült 2015. április) elektronikus elérési útvonalát. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.) 28. § (3) bekezdése, valamint az 5. melléklet II. táblázata, a szakhatósági hatáskört kijelölő jogszabály alapján az az összevont környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, valamint a felülvizsgálati eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve


15.


határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. A dokumentációt áttanulmányoztam és az alapján a fent hivatkozott szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg. Engedélyes a meglevő nagy létszámú állattartó telepén további bővítéseket, korszerűsítéseket tervez. Ezek eredményeként a jelenlegi 13.455 férőhelyről a telep kapacitása 19.348 férőhelyre bővül. Az állattartó telep területe a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A terület érzékenységi besorolása a FAVr.

7. § (1) bekezdése

értelmében a miniszter által jóváhagyott 1: 100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján került meghatározásra. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése d) pontja szerint, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe nitrátérzékeny terület. A tevékenységnek a felszín alatti vízre és a talajra gyakorolt hatásának ellenőrzésére Dunaszekcső 0140/7 hrsz.-on 1 db figyelőkút szolgál. A figyelőkút B. XXXI/9. vízikönyvi számon nyilvántartott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A talajvízben vizsgálandó komponensek és a R. 2. és 3. számú melléklete szerint a talajvízre vonatkozó (B) szennyezettségi határértékek: szennyező anyag pH KOIps fajl. vez. kép. (µS/cm) ammónium ( mg/l) nitrit (mg/l) nitrát (mg/l) szulfát (mg/l) foszfát (mg/l)

(B) szennyezettségi határérték

figyelőkútban 2014. évben mért max. koncentr.

8,72 – 2500

6,5 – 9,0 0,59 945

0,5 0,5 50 250 0,5

<0,05 <0,1 86 46 <0,15

A talajvízmintákat jellemző vízkémiai paraméterekre vizsgálták. A vizsgálati eredmény nitrát esetében 2009. óta szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt mutat. Az ammónium koncentrációja határérték alatti, így friss szennyezés nem feltételezhető. Az Igazgatóság a monitoring kút évente 2 alkalommal történő vizsgálatát írta elő. A telep vízellátása Dunaszekcső 0185/2 hrsz.-on üzemelő 2 db, B. I/193.vizikönyvi számon nyilvántartott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező parti szűrésű kútból történik. 3

A keletkező kommunális szennyvizet 1 db 10 m -es zárt, szigetelt aknában gyűjtik. A csapadékvizek a telephelyen trágyával, hígtrágyával nem érintkezik. A csapadék a zöld területeken és a földmedrű csapadékelvezető árkokban elszikkad.


16.


A telep hígtrágyás, mélylagúnás rendszerben üzemel. A lagúnákból a hígtrágya túlfolyás és takarítás során PVC csővezeték rendszeren keresztül jut el a tároló medencékbe. 3

3

A számított 6 havi 16840 m hígtrágya tárolása megoldott a 18200 m kapacitású tároló rendszerben. Az Engedélyes a hígtrágya mezőgazdasági területen történő hasznosításra engedéllyel rendelkezik. Kis mennyiségben keletkező almos trágya közvetlenül szántóföldre vagy az átmeneti almostrágya tárolókba kerül. A tervezett beruházást követően ezek megszűnnek és a jövőben a szarvasmarha telepen található trágyatároló térre szállítják. A trágya elhelyezésére szolgáló létesítmények: Objektum neve gyűjtő homogenizáló tároló 2 db hígtrágya ülepítő medence 2 db hígtrágya ülepítő medence hígtrágya gyűjtő medence hígtrágya gyűjtő medence almostrágya tároló I almostrágya tároló II Az

állattartás

vízbázis

védőterületének

térfogat 3 (m ) 200 2x450 2x200 8 240 8 460 1 296 562 jogszabályban

vagy

műszaki védelem vasbeton beton beton HDPE fólia szigetelés HDPE fólia szigetelés beton beton hatósági

határozatban

előírt

követelményeit nem sérti. A tevékenység emellett az árvíz és jég levonulására, illetve mederre, mederfenntartásra nem gyakorol hatást. Összességében megállapítom, hogy a telep üzemelésével tervezett bővítésével, átalakításával kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, a tevékenység az előírások betartása mellett végezhető. A rendelkezésemre álló kérelem és a hozzátartozó, elérésre biztosított dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Az Igazgatóság vízvédelmi előírásait FAVr, valamint a felszini vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet rendelkezése alapján tette meg. A figyelőkút üzemeltetésére vonatkozó előírásokat a FAVr. 8. § b) pontja és a 47. §-a alapján adta meg az Igazgatóság. A szennyezőanyag elhelyezése a FAVr. 13. § (1) bekezdés a) pontja értelmében engedélyköteles tevékenység, amely tekintetében a FAVr. 14. § (1) bekezdése szerint az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának feltételeit. A FAVr. 14. § (4) bekezdése szerint az Igazgatóság előírta a FAVI engedélyköteles létesítményekre az adatszolgáltatási kötelezettséget. Felhívom az Engedélyes figyelmét, hogy a monitoringgal összefüggő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Igazgatóság a FAVr. 36. § előírásai szerint felszín alatti vízvédelmi bírságot szab ki. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.”


17.


„Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont a) alpontja állapítja meg.” A Környezetvédelmi Hatóság a R. 1. § (6b) bekezdése alapján, figyelemmel a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjára, a 6535-11/2015.. iktatószámú végzésében belföldi jogsegélyben megkereste Jegyzőt. A jogsegélykérelem szerinti jegyzőtől kérte, adjon meg az arra vonatkozó – rendelkezésére álló – adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos

önkormányzati

szabályozással,

valamint

a

településrendezési

eszközökkel.

A

Környezetvédelmi Hatóság a Kr. 1. § (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyző figyelmét arra is, hogy jogsegélyhez mellékelheti a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is. Az Jegyző az 546/2015. számú levelében az alábbiakról tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóságot: „A telepen folytatott tevékenyég a község 2007. évben készült, és a Képviselő testület 83/2007. (XI. 26.) Kt. számú határozatával elfogadott Települési Környezetvédelmi Programjával, valamint a Helyi Építési Szabályzattal összhangban van.” Az Jegyző az 546-2/2015. számú levelében a jogsegélyben adott nyilatkozatát fenntartotta helyi környezet- és természetvédelmi szempontból is. Mivel tárgyi eljárás érinti a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) feladatkörét, a Környezetvédelmi Hatóság 6535-10/2015. számú levelében tárgyi eljárás megindításáról értesítette az Igazgatóságot. Az Igazgatóság tárgyi ügyben nyilatkozatot nem tett az eljárás során. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 24. § (7) bekezdés és a R. 9. § (1) bekezdése alapján 2015. oo

augusztus 26. napján az 14

órai kezdettel Dunaszekcső Község Polgármesteri Hivatalban

(7712 Dunaszekcső, Kossuth L. u. 35.) közmeghallgatást tartott. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 24. § (7) bekezdés és a R. 9. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a meghirdetett

közmeghallgatásra

vonatkozó

meghívót

megküldte

a

Környezethasználó,

a

Meghatalmazott, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal szakkérdésben megkeresett osztályai, az Igazgatóság, a Jegyző, valamint – az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 21. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel – az Alapvető Jogok Biztosának Helyettese részére. A közmeghallgatáson az érintett nyilvánosság részéről senki nem jelent meg. A Környezetvédelmi Hatóság a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet a R. 24. § (7) bekezdés és a R 9. § (9) bekezdésének megfelelően elektronikus úton közzétette.


18.


Az eljárás során az érintettek részéről a Környezetvédelmi Hatósághoz és a Jegyzőhöz észrevétel nem érkezett. A Környezetvédelmi Hatóság 6535-17/2015. ügyiratszámú végzésében – a tényállás teljes körű tisztázása érdekében – levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási, valamint közegészségügyi szempontból hiánypótlásra hívta fel a Környezethasználót. A Környezethasználó a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak eleget téve 2015. augusztus 19. napján benyújtotta a Környezetvédelmi Hatóság által előírt kiegészítéseket. A Környezetvédelmi Hatóság a benyújtott dokumentáció, valamint a kiegészítések szakmai értékelése alapján a következőket állapította meg: •

Általánosságban megállapítható: A Környezethasználó a Dunaszekcsői sertéstelepet (7712 Dunaszekcső, 0135 hrsz.) 2004 óta egységes környezethasználati engedély birtokában üzemelteti. A sertéstelepen több ütemben végzett rekonstrukciós munkálatok zajlottak, melynek eredményeképp átalakításra, modernizálásra kerültek az állattartó épületek, továbbá hígtrágyás, mélylagúnás rendszer került kiépítésre. A keletkező hígtrágya (kalkulált) 3

mennyisége ~ 27-28.000 m , melyet talajvédelmi engedély alapján szántóföldre helyeznek ki. Kisebb mennyiségű szalmás trágya karantén épületben képződik. A rendelkezésre álló hígtrágya kezelő-tároló kapacitás a megnövekedett állatlétszám ellátására alkalmas. A sertéstelepen jelenleg összesen 13.4555 férőhely áll rendelkezésre, melyből 7.155 férőhely 30 kg-on felüli sertések számára áll rendelkezésre. A jelen eljárás részét is képező fejlesztés eredményeképp a sertéstelepi összes férőhely 19.348 férőhelyre változik, melyből 11.152 férőhely 30 kg-on felüli sertésekre vonatkozik. A sertéstelep a Kárelhárítási rendelet 2. sz. melléklete 11. Nagy létszámú állattartás b) és c) pontjai szerinti sertések számára megállapított férőhely kapacitásokkal rendelkezik, ezért üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje 256/2015 iktatószámú határozatával elfogadta a Dunaszekcsői sertéstelep üzemi kárelhárítási tervét. Tekintettel a sertéstelep bővítésére – a Kárelhárítási rendelet 8.-9. §-ai alapján – szükséges a kárelhárítási terv felülvizsgálata. •

Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: Az Lr. 31. § (1) bekezdése alapján az engedélyköteles, illetve a 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (a továbbiakban: E-PRTR) I. melléklete szerinti légszennyező pont- és diffúz forrás (a továbbiakban: adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás) üzemeltetője legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg, vagy az előzőektől eltérő esetben legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt a Környezetvédelmi Hatóság részére a 4. melléklet szerinti adattartalommal levegőtisztaságvédelmi alapbejelentést tesz.


19.


Az Lr. 26. § (3) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a Környezetvédelmi Hatóság az engedélyben megállapítja a bejelentésre kötelezett diffúz források körét. A Környezetvédelmi Hatóság a bejelentésre kötelezett

diffúz

forrásra

vonatkozó

levegővédelmi

követelményeket

az

egységes

környezethasználati engedélyben állapítja meg. A dokumentációkban rögzítettek alapján a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a sertéstartás technológiára vonatkozó előírások betartásával biztosítható, hogy a levegővédelmi követelmények teljesüljenek, és lakosságot zavaró bűzhatás ne alakulhasson ki. Az Lr. 5. § (3) bekezdése értelmében, a bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles

vagy egységes

környezethasználati engedély köteles

tevékenységek, illetve

létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. Az Lr. 5. § (4) bekezdése alapján a Környezetvédelmi Hatóság a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát – a környezetvédelmi engedélyben, egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével – a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. A Környezetvédelmi Hatóság a Dunaszekcső, 0135 helyrajzi szám alatti telephelyen létesített sertéstelep bűzkibocsátó forrásainak súlypontjától (EOV X: 82 494, Y: 626 346) számított 400 m sugarú kör által határolt területre védelmi övezetet állapít meg, figyelembe véve a jogszabályban rögzített kritériumokat. A benyújtott dokumentáció alapján rögzíthető, hogy a védelmi övezettel érintett, felsorolt ingatlanokon védett létesítmények (lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület) jelenleg nem találhatók. A Kvt. 34. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint, a környezeti elemek, vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki. A védelmi övezetekben – külön jogszabályok rendelkezései alapján – egyes tevékenységek korlátozása vagy tilalma, építési, anyag-felhasználási, területhasználati korlátozások és tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el. A Kvt. 29. § (1) bekezdése szerint, a környezet veszélyeztetésével járó technológiák alkalmazásakor a veszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni. Tájékoztatjuk a védelmi övezettel érintett Dunaszekcső Község Önkormányzatát, hogy az Lr. 5.§ (3) bekezdése alapján előírt és a határozat rendelkező részébe foglalt, a környezetvédelmi hatóság által kijelölt védelmi övezetek tekintetében fennálló jogszabályi


korlátozásokat,

tilalmakat

a

Környezetvédelmi

20.


Hatóság

a

későbbi

hatósági,

illetve

szakhatósági eljárásai, valamint a hatósági ellenőrzései során érvényre juttatja. Jelenleg a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 24/2009.(IX. 30.) NFGM rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében, a telekalakítási és építési tilalom elrendelésére csak a települési önkormányzat rendeletében van lehetőség. Felhívjuk az önkormányzat figyelmét, hogy a Környezetvédelmi Hatóság által jelen határozatában megállapított védelmi övezet vonatkozásában a helyi rendezési tervet vizsgálja felül, és amennyiben szükséges, intézkedjen annak módosítása érdekében. Felhívjuk az érintett építésügyi hatóság figyelmét, hogy a védelmi övezettel érintett ingatlanokkal kapcsolatos építésügyi engedélyezési eljárásai során a Környezetvédelmi Hatóság által jelen határozatában megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe. Felhívjuk az érintett területi állami főépítészt, hogy a településrendezési tervek véleményezése során a Környezetvédelmi Hatóság által jelen határozatában megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe. A Környezetvédelmi Hatóság a telephelyen működő légszennyező forrásra vonatkozó adatokat az Lr. 31. § (1) és (4) bekezdései szerint tett alapbejelentése alapján, a határozat L. mellékletében foglaltak szerint rögzítette. A Környezetvédelmi Hatóság az Lr. 4. §, 7. § (1) bekezdésében, valamint az Lr. 26. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az Lr, a VMH rendelet, valamint a VMM rendelet vonatkozó előírásai és határértékei figyelembevételével állapította meg a levegővédelmi követelményeket. A Környezetvédelmi Hatóság az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat az Lr. 31. § (2) bekezdése alapján írta elő. A levegőtisztaság-védelmi működési engedély időbeli hatályáról az Lr. 26. § (8) bekezdése alapján határozott a Környezetvédelmi Hatóság. •

Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: •

A tevékenység során jellemzően keletkező hulladékok: állatgyógyászati hulladékok (EWC 18 02 02*), műanyag csomagolási hulladék (EWC 15 01 02), veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladék (EWC 15 01 10*), kommunális eredetű hulladék (EWC 15 01 02). Alkalomszerűen képződhet hulladék az épületek, berendezések javítási-karbantartási-felújítási munkálatai során is.

•

A keletkező hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyeken gyűjtik. A telephely üzemi gyűjtőhellyel nem rendelkezik. A Környezetvédelmi Hatóság a munkahelyi gyűjtés feltételeit a Létr. 13. § (9) bekezdése alapján írta elő.


•

21.


A dokumentáció szerint a telephelyen képződő nem veszélyes csomagolási hulladékokat (tápos zsákok, bálakötöző zsineg) a sertéstelep mellett, a Dunaszekcső 0134 hrsz. alatt található takarmánykeverő üzem területén gyűjtik, továbbá e hulladékok nyilvántartását is a takarmánykeverő üzemben végzik. A Ht. 12. § (1) bekezdése értelmében a hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén végezheti hulladékgazdálkodási engedély nélkül. A Létr. 13. § (5) bekezdése szerint a munkahelyi gyűjtőhelyen csak olyan hulladék gyűjthető, amely a munkahelyi gyűjtőhellyel azonos telephelyen képződik. (Értelemszerűen ugyanez vonatkozik a munkahelyi gyűjtőhelyeken gyűjtött hulladék elszállításig való tárolására szolgáló üzemi gyűjtőhelyekre is.) A fentiek szerint a csomagolási hulladéknak a szomszédos takarmánykeverő üzemben való gyűjtése nem felel meg a fenti jogszabályi rendelkezéseknek. A Létr. 13. § (1) bekezdése szerint, ha környezetvédelmi szempontból indokolt és műszakilag megvalósítható, a munkahelyi gyűjtőhelyet a hulladék képződésének helyén kell kialakítani. Amennyiben a csomagolási hulladék gyűjtőhelyét nem a 0135 hrsz.-ú telephelyen alakítják ki, hanem e hulladékot továbbra is – a Létr.-nek megfelelően önállóan, a takarmánykeverő üzem hulladékával való keveredés megakadályozására alkalmas módon kialakított gyűjtőhelyen – a közvetlenül szomszédos területen gyűjtik, úgy a tevékenység végzésének helyeként az egységes környezethasználati engedélyben a gyűjtőhely területét is fel kell tüntetni, erre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedély módosítását kell kérelmezni. Mindezek alapján írta elő a Környezetvédelmi Hatóság az egységes környezethasználati engedély köteles telephelyen képződött csomagolási hulladék gyűjtőhelyének kialakítására vonatkozó kötelezettséget, melynek a Létr. és a Ht. előírásai megtartásával kell eleget tenni.

•

A Nyilv. rendelet 3. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a hulladék termelője a tevékenysége során keletkező

hulladékról

telephelyenként

és

hulladéktípusonként

az

adott

telephelyen

nyilvántartást vezet, tehát a takarmánykeverő üzemben, valamint a sertéstelepen képződő hulladékok közös nyilvántartásban semmiképp nem jeleníthetőek meg. Egyúttal a Környezetvédelmi Hatóság felhívja a figyelmet arra is, hogy a Nyilv. rendelet 4. § (2) és (5) bekezdése alapján a sertéstelep nyilvántartásának tartalma a takarmánykeverő üzemétől (tekintettel arra, hogy az nem tartozik a R. hatálya alá) eltérő. •

A telepi gépek javítási-karbantartási munkálatait külső vállalkozó végzi, így gépjavításból származó hulladékokkal a telephelyen nem kell számolni.

•

A dokumentáció szerint a jelenlegi 3 db kocaszállás épülete (Ksz-1, Ksz-2, Ksz-3) elbontásra kerül. A dokumentációhoz csatolt bontási tervlap szerint összesen 1.483 tonna mennyiségben


22.


(melyből 980 tonna EWC 17 01 01 betontörmelék, 385 tonna EWC 17 01 02 tégla) A bontási tevékenység során keletkező hulladék mobil törő berendezéssel végzett aprítást követően a telephelyi építési munkálatok során kerül felhasználásra. A bontási tevékenység során keletkező hulladék a Ht. hatálya alá tartozik. Amennyiben a hulladékot előkezelik, hulladék státusza fennmarad, ezért az építés során tervezett beépítése hulladékhasznosításnak minősül, mely tevékenység a Ht. 15. § (2) bekezdése értelmében Környezetvédelmi Hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető. Amennyiben az aprítást végző gazdasági szervezet hulladékhasznosítási engedéllyel rendelkezik, úgy a Ht. 9. § (1) bekezdésében rögzített feltételek együttes teljesítése esetén a darálék hulladék státusza megszűnhet. •

Az állati eredetű melléktermék kezelésének ellenőrzése és engedélyezése – hulladékkezelési szempontból – az állategészségügyi hatóság feladat és hatáskörébe tartozik.

•

A Környezetvédelmi Hatóság a hulladékgazdálkodási előírásait a Ht., a Létr., és a Nyilv. rendelet rendelkezési alapján tette meg.

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból megállapítható: A Környezeti „Hatásvizsgálati és Egységes Környezethasználati Engedély Kérelem” című dokumentáció „Környezeti zajvédelem” című fejezetében (a továbbiakban: dokumentáció) rögzítettek alapján megállapítható, hogy az építésből eredő zajkibocsátás nem haladja meg a KvVM-EüM rend. 2. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. A dokumentációban rögzítettek alapján megállapítható, hogy a létesítéshez kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás várhatóan nem növeli észrevehetően a szállítási útvonal melletti területek zajterheltségét. A Környezetvédelmi Hatóság a zajvédelmi előírásait a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, a zajkibocsátási

határértékek

megállapításának,

valamint

a

zaj-

és

rezgéskibocsátás

ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a KvVM-EüM együttes rendelet rendelkezései alapján tette meg. •

Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: A Környezetvédelmi Hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a sertéstelep területe országos jelentőségű védett természeti területet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatba tartozó területeket, és egyéb természet- és tájvédelmi szempontból értékes területeket nem érint. A rendelkezésre álló adatok (légifotók, Google Earth, stb.) alapján a Környzetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a telep vizuális takarása, a növénytelepítések megtörténtek az elmúlt


23.


években, a sertéstelep épületei, építményei hangsúlyos negatív tájelemként nem jelennek meg az adott tájrészletben. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 16. § (3) bekezdése szerint erdő telepítése - ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik - elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék, az FVM rendelet mellékleteiben kerültek felsorolásra azok a fafajok, melyek telepíthetők, és azok az idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok, melyek tájidegenek és nem telepíthetők. A Környezetvédelmi Hatóság ezért írta elő, hogy a telep meglévő takarófásításának tájidegen fafajait (pl.: tuja- és fenyőfélék, akác, zöldjuhar, stb.) fokozatosan őshonos fafajokra kell cserélni. A Tvt. 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről, valamint biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez. A Környezetvédelmi Hatóság a táj jellegének megőrzése és a telep új markáns építményének vizuális takarása érdekében ezért előírta, hogy az új épületek igényes tájba illesztését – őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajokkal történő takarófásítással, növénytakarással, stb. – meg kell oldani. •

Az elérhető legjobb technika alkalmazása szempontjából megállapítható: A Kérelmező a létesítmények elhelyezkedése, sertéstartás technológiája, anyaggazdálkodás, vízfelhasználás, energiafelhasználás, épületekből származó emissziócsökkentés, földtani közeg

veszélyeztetésének

csökkentése,

hulladékgazdálkodás,

zajkibocsátás,

szennyvízkezelés, valamint hígtrágya gazdálkodás szempontjából vizsgálta és mutatta be az elérhető legjobb technika követelményeinek való megfelelőséget. Összességében a benyújtott engedélyezési dokumentáció, annak kiegészítése, szakmai értékelésük, az eljárásban részt vett Baranya Megyei Kormányhivatal véleményt adó osztályai, valamint a szakhatóság állásfoglalása alapján megállapítható, hogy a határozat rendelkező részében tett előírások betartásával a tervezett létesítmény, technológia megfelel az elérhető legjobb technika követelményeinek. A Környezetvédelmi Hatóság a döntése meghozatala során figyelembe vette a Kvt., a R., valamint a tevékenységre

vonatkozó

speciális

környezetvédelmi

(levegővédelmi,

hulladékgazdálkodási,

környezeti zaj- és rezgésvédelmi, természet- és tájvédelmi) jogszabályok előírásait. Az ismertetett tényállás alapján a Környezetvédelmi Hatóság a Kvt. 66. § (1) bekezdés b) pontjában és 71. § (1) bekezdés d) pontjában rögzített jogkörében, valamint a R. 24. § (9) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.


24.


A Környezetvédelmi Hatóság a döntését a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján határozatba foglalta. A R. 20. § (3) bekezdése értelmében a Környezetvédelmi Hatóság hatáskörébe tartozó – külön jogszabályban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. Jelen engedély egyúttal az Lr. 26. § (1) és (3) bekezdése alapján diffúz forrás levegővédelmi működési engedélyének is minősül. Az egységes környezethasználati engedély időbeli hatályának megállapítása a R. 20/A. § (2) bekezdése e) pontján, a felülvizsgálatra vonatkozó előírás a R. 20/A. § (4) bekezdésén alapul. Az engedélyes adatszolgáltatási kötelezettségéről a R. 23. §-a, a változásbejelentési kötelezettségről a Kvt. 82. §-a alapján rendelkezett a Környezetvédelmi Hatóság. A határozatot a Környezetvédelmi Hatóság a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A határozat kifüggesztésének napja: 2015. november 11. A határozat levételének napja: 2015. november 26. Továbbá a R. 24. § (11) bekezdésére figyelemmel, a R. 5. § (6) bekezdése alapján közli az eljárásban részt vett Jegyzővel, aki – a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel – a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, és a közzétételt öt napon belül tájékoztatja a Környezetvédelmi Hatóságot a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. § (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A Környezetvédelmi Hatóság egyidejűleg felhívja a Környezethasználó figyelmét arra, hogy a R. 26. § értelmében: −

a jogerős engedély nélkül folytatott tevékenység, vagy egy részének gyakorlását a Környezetvédelmi Hatóság határozatban korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja, egyidejűleg a Környezethasználót bírság megfizetésére kötelezi,

−

az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Környezetvédelmi Hatóság a Környezethasználót bírság megfizetésére, az engedélyben foglalt feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, illetőleg – a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt az új kibocsátási határértékek megállapítása érdekében – környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi,

−

amennyiben a Környezethasználó a tevékenységben végrehajtani kívánt jelentős változást nem jelenti be, illetve elmulasztja a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét, a Környezetvédelmi Hatóság határozatban kötelezi bírság megfizetésére.

Az eljárás eredményeként a Környezetvédelmi Hatóság – figyelemmel a telephely bővítésére is – az Engedély módosítással nem érintett rendelkezéseit jelen határozatba beépítette, és az átláthatóság érdekében az egységes környezethasználati engedélyt új, egységes szerkezetben adta ki. Jelen


25.


határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg az Engedély a rendelkező részben foglaltak szerint hatályát veszti. A Környezetvédelmi Hatóság tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. § (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a Korm. rendelet 9. § (2) és (3) bekezdései alapján járt el. A Környezetvédelmi Hatóság illetékességi területéről a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 5. pontja rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság állásfoglalása elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az FM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, az FM rendelet 2. számú mellékletének 1. pontja, a 3. számú mellékletének 7. pontja, valamint a 2. § (5) és (7) bekezdése szerint került megállapításra. A Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Ellenkező értesítés hiányában a határozat annak levételét követő naptól számított 15. napon jogerőre emelkedik. Pécs, 2015. november 9. Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:

Schwarcz Tibor főosztályvezető


26.


Kapják: 1. Duna Gyöngye 2000” Mezőgazdasági Zrt. „tv” 7712 Dunaszekcső, Kossuth u. 57. 2. ÖKO-TRADE Kft. „tv” 7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36. 3. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala „tájékoztatásul” + mell. 1387 Budapest, Pf. 40. 4. BAMKH Pécsi Járási Hivatala Építésügyi- és Örökségvédelmi Osztály (hiv. szám: BA04D/EO/1015-2/2015.) + mell. (e-mail) 7623 Pécs, Rákóczi u. 30. 5. BAMKH ÉBNTF Járványügyi és Állatvédelmi Osztály + mell. (e-mail) 7623 Pécs, Megyeri út 24. 6. BAMKH Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Osztály Építésügyi Osztály Állami Főépítész + mell. (e-mail) 7. BAMKH Mohácsi Járási Hivatala Hatósági, Gyámügyi és Építésügyi Osztály + mell. (e-mail) 8. OKTF (e-mail jogerő után) + mell. 9. HNYR + mell. (helyben) 10. ZPI/web + mell. (helyben) 11. Irattár Hivatali kapun keresztül kapják: 12. Dunaszekcsõi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője + mell. (közzététel céljából is) (hiv. szám: 546/2015.) 13. BAMKH ÉBNTF Növény- és Talajvédelmi Osztálya (hiv. szám: BAF/2144-2/2015.) + mell. „tájékoztatásul” 14. Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya (hiv. szám: BAR/006/008885/2015.) + mell. „tájékoztatásul” 15. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály (hiv szám: 35200/52651/2015.ált.) + mell. „tájékoztatásul” 16. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság + mell. „tájékoztatásul”

Tárgy: KÜJ: KTJ tph : KTJ lét : Mell: HATÁROZAT. egységes környezethasználati engedélyt. I. Általános adatok és előírások

Recommend Documents