SANPAOLO INTERNATIONAL FUND (megjegyzés: magyar nevén: SANPAOLO NEMZETKÖZI ALAP) A LUXEMBURGI JOG SZERINTI BEFEKTETÉSI ALAP,

TÁJÉKOZTATÓ

SANPAOLO INTERNATIONAL FUND (megjegyzés: magyar nevén: SANPAOLO NEMZETKÖZI ALAP) A LUXEMBURGI JOG SZERINTI BEFEKTETÉSI ALAP, TÖBB RÉSZALAPBÓL ÁLLÓ STRUKTÚRÁVAL

A SANPAOLO INTERNATIONAL FUND Befektetési Jegyeinek a jegyzése csak akkor érvényes, ha arra a hatályban lévő Tájékoztató, a hozzácsatolt utolsó éves, és az azt követő, már nyilvánosságra hozott féléves jelentés alapján kerül sor. Csak olyan információkra lehet hivatkozni, melyek a jelen Tájékoztatóban, valamint az abban említett, a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokban megtalálhatók.

2007. május

Tartalomjegyzék Bevezető __________________________________________________________________ 3 A szervezet ________________________________________________________________ 4 1. A BEFEKTETÉSI ALAP ___________________________________________________ 6 1.1 Az Alap bemutatása ____________________________________________________ 6 A. Általános tudnivalók___________________________________________________ 6 B. Befektetési Jegy-részalapok és -kategóriák _________________________________ 7 1.2 A befektetés célja ______________________________________________________ 8 A. Általános tudnivalók___________________________________________________ 8 B. Specifikus kockázatok _________________________________________________ 8 1.3 Eszközök együtt-kezelése _______________________________________________ 10 2. BEFEKTETÉSEK ÉS BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK_______________________ 11 2.1 A befektetési politika meghatározása és korlátai _____________________________ 11 2.2 Technikák és eszközök _________________________________________________ 16 A. Átruházható értékpapírokra és egyéb pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és részvényopciós szerződések ______________________________________________ 17 B. Pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és opciós műveletek________________ 18 C. Swap és a Credit Default Swap (CDS) tranzakciók __________________________ 18 D. Contracts for Difference (CFD) _________________________________________ 19 E. Volatilitásra szóló határidős és opciós ügyletek _____________________________ 19 F. Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó műveletek _____________________________ 20 G. Visszavásárlást célzó műveletek ________________________________________ 20 3. NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK__________________________________________________ 21 3.1 Általános tudnivalók ___________________________________________________ 21 A. Nettó Eszközérték meghatározása _______________________________________ 21 B. A nettó eszközök értékelése ____________________________________________ 21 3.2 A Nettó Eszközérték kiszámításának, a Befektetési Jegyek kibocsátásának, konvertálásnak és visszaváltásának felfüggesztése_______________________________ 25 4. AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEI__________________________________________ 26 4.1 A befektetési jegyek ismertetése, formája és a Befektetési Jegy-tulajdonosokat megillető jogok __________________________________________________________ 26 4.2. A Befektetési Jegyek kibocsátása, a jegyzés és a fizetés módja _________________ 28 4.3 A Befektetési Jegyek visszaváltása ________________________________________ 29 4.4. A Befektetési Jegyek konvertálása________________________________________ 30 4.5. A Befektetési Jegy jegyzésének, visszaváltásának és konvertálásának különleges módjai Olaszországban ____________________________________________________ 32 4.6 A pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás megelőzése_______________________ 36 5. Az Alap működése _______________________________________________________ 37 5.1.A Kezelési Szabályzat és az irányadó jog___________________________________ 37 5.2. A hozam-felosztási politika _____________________________________________ 38 5.3 Pénzügyi év, jelentés a kezelésről _________________________________________ 38 5.4 Díjak és költségek _____________________________________________________ 38 5.5. A Befektetési Jegy-tulajdonosok informálása _______________________________ 40 5.6. Az Alap, a Részalapok és a Befektetési Jegy-kategóriák megszün(tet)ése _________ 40 5.7 Részalap beolvadása az Alap más Részalapjába vagy a luxemburgi vagy más, külföldi jog szerinti kollektív befektetési formába történő apportálással (vagyoni hozzájáruláskénti teljesítéssel) _____________________________________________________________ 41 5.8 A Részalapok illetve Befektetési Jegy-kategóriák felosztása ____________________ 42 5.9. Adózás _____________________________________________________________ 42 6. Befektetési Alapkezelő ____________________________________________________ 43 7. Letétkezelő Bank és Kifizetőhely ____________________________________________ 44 8. Ügyintéző, Nyilvántartó és Transzferálási Bróker _______________________________ 46 9. A BefektetéskezelőK______________________________________________________ 46 10. Forgalmazók és jegyzésre / forgalmazásra kijelölt intézmények ___________________ 47 11. Hozzáférhető információk és dokumentumok _________________________________ 47 Részalapok listája

BEVEZETŐ A SANPAOLO INTERNATIONAL FUND közös befektetési alap (a továbbiakban: az „Alap”) a kollektív befektetési formákról szóló 2002. december 20-i törvény I. részének megfelelően került bejegyzésre. Ezen bejegyzés ténye azonban nem értelmezhető úgy, hogy a jelen Tájékoztató tartalmát illetve az Alap által felkínált és/vagy birtokolt értékpapírok minőségét a felügyeleti hatóság pozitívan értékelte volna. Az ezzel ellentétes nyilatkozatok nem hivatalosak és jogellenesek. A Befektetési Alapkezelő felelősséget vállal a jelen Tájékoztatóba foglalt információk helytállóságáért. Bármely bróker, eladó vagy egyéb természetes személy által adott olyan információ vagy állítás, amelyet ezen Tájékoztató vagy az annak szerves részét képező jelentések nem tartalmaznak, nem hivatalosnak, következésképpen hitelt nem érdemlőnek tekintendő. Sem a jelen Tájékoztató átadása, sem az Alap Befektetési Jegyeinek felkínálása, kibocsátása vagy eladása nem jelenti annak a megerősítését, hogy a jelen Tájékoztatóban adott információk a jelen Tájékoztató kibocsátási dátumát követően továbbra is mindig helytállóak lennének. A Tájékoztatót minden jelentős módosítást követően frissítik. Az itt közölt információk nem jelentenek sem értékpapír vételi ajánlatot, sem felhívást nyilvános értékpapír-jegyzésre olyan illetékességi területen, ahol az ilyen ajánlat vagy felhívás nem engedélyezett. Ezen belül, a közölt információk nem terjesztés céljára szolgálnak, és nem képeznek sem értékpapír eladási ajánlatot, sem vételi felhívást, sem az Amerikai Egyesült Államokban, sem ott tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek (az USA állandó lakosai vagy az Amerikai Egyesült Államok vagy bármely állama, egyéb fenségterülete vagy tartománya jogszabályai szerint alapított társaság vagy vállalat) javára. Amerikai befektetők: Nem történt lépés annak érdekében, hogy az Alapot vagy annak Befektetési Jegyeit bejegyezzék a „US Securities and Exchange Commission”-nál (magyarul: az Értékpapírok és a Tőzsde Felügyeleti Hatósága - USA), amint azt az amerikai befektetési társaságokról szóló 1940-es törvény (Investment Company Act, magyarul: Befektetési Társaságok Törvénye) és annak módosításai, valamint az értékpapírokkal kapcsolatos bármely más szabályozás előirányozza. Következésképpen, a jelen Tájékoztató nem ismertethető, adható át illetve terjeszthető az Amerikai Egyesült Államokban, annak egyéb fenségterületén vagy tartományában, illetve az amerikai állampolgárok vagy állandó lakosok, vagy az Amerikai Egyesült Államok törvényei szerint alapított vagy irányított társaságok, egyesülések vagy egyéb egységek körében (a fentiek együttesen: „US personne”, magyarul: „USA-polgár”). Továbbá az Alap Befektetési Jegyei nem ajánlhatók fel és nem adhatók el US personnes-nak (magyarul: „USA-polgárnak”). Ezen korlátozások figyelmen kívül hagyása az értékpapírokról szóló amerikai jogszabályok megszegését jelentheti. A Befektetési Alapkezelő a „US personnes” (magyarul: „USA-polgárok”) által megvásárolt vagy birtokában lévő Befektetési Jegyek azonnali visszatérítését követelheti, és ugyanez vonatkozik azon befektetőkre is, akik/amelyek a Befektetési Jegyek megszerzése után lettek „US personnes” (magyarul: „USA-polgárok”). Tanácsolt az Alap Befektetési Jegyeinek lehetséges jegyzői és vevői számára, hogy tájékozódjanak a származási országuk, tartózkodási helyük vagy lakóhelyük törvényeiből adódó pénzügyi következményekről, jogi követelményekről és az átváltás minden korlátozásáról vagy ellenőrzéséről, mivel ezek hatással lehetnek a Befektetési Jegyek jegyzésére, tulajdonlására vagy eladására.

A SZERVEZET SANPAOLO INTERNATIONAL FUND luxemburgi jog szerint alapított (közös) befektetési alap, több Részalapból álló struktúrával L-1637 Luxembourg, 9-11, rue Goethe BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ EURIZON CAPITAL S.A. 9-11, rue Goethe L-1637 Luxembourg AZ ALAPKEZELŐ IGAZGATÓSÁGA Az Igazgatóság elnöke:

NAMOR Eugenio úr Az Eurizon Capital SGR S.p.A., Milánó ügyvezető igazgatója milánói lakos

Igazgatósági tag:

DEMI Doriano úr SANPAOLO BANK S.A., Luxembourg elnök luxemburgi lakos

Igazgatósági tag:

CASTELLI Alberto úr SGR S.p.A., Milánó Az Eurizon Capital Kereskedelmi és Termék Részlegének felelőse milánói lakos

Igazgatósági tag:

SCHMITT Alex úr Bíróság előtt eljáró ügyvéd luxemburgi lakos

Igazgatósági tag:

NICOLETTI Carlo úr a Sanpaolo Bank (Svájc) S.A. alelnöke rüschlikoni (svájci) lakos

LETÉTKEZELŐ BANK ÉS KIFIZETŐHELY SANPAOLO BANK S.A. L-1930 Luxembourg, 12, avenue de la Liberté

ÜGYINTÉZŐ, NYILVÁNTARTÓ ÉS TRANSZFERÁLÓ BRÓKER EURIZON CAPITAL S.A. L-1637 Luxembourg, 9-11, rue Goethe BEFEKTETÉSKEZELŐ EURIZON CAPITAL S.A. L-1637 Luxembourg, 9-11, rue Goethe EURIZON CAPITAL SGR S.p.A. I-20122 Milánó, Via Visconti di Modrone, 11-15 AZ ALAP ÉS AZ ALAPKEZELŐ KÖNYVVIZSGÁLÓJA PricewaterhouseCoopers S.à.r.l. L-1014 Luxembourg, 400, route d’Esch B.P. (magyarul: Pf.) 1443

1. A BEFEKTETÉSI ALAP 1.1 Az Alap bemutatása A. Általános tudnivalók A SANPAOLO INTERNATIONAL FUND-ot (korábbi nevén: SANPAOLO ECU FUND), (a továbbiakban: az „Alap”) 1988. július 27-én, a Luxemburgi Nagyhercegségben alapították, a luxemburgi jog szerinti (nyilvános) értékpapír-befektetési alapként, és jelenleg a kollektív befektetési formákról szóló, 2002. december 20-i törvény I. része irányadó rá. Azt követően, hogy az Eurizon Capital S.A. (korábbi nevén SANPAOLO GESTION INTERNATIONALE S.A., majd SANPAOLO IMI WEALTH MANAGEMENT LUXEMBOURG S.A., majd SANPAOLO IMI ASSET MANAGEMENT LUXEMBOURG S.A.), (a továbbiakban: „Befektetési Alapkezelő”) Igazgatósága jóváhagyta az 1988. július 27-én kelt kezelési szabályzatot (a továbbiakban: „Kezelési Szabályzat”), azt letétbe helyezték a Luxemburgi és Luxembourg Városi Kerületi Bíróság irodájában (francia hivatalos nevén: Greffe du Tribunal d’Arrondissement de et á Luxembourg), majd ezen iratot közzététették a Mémorial, Recueil Spécial des Sociétés et Associations c. közlöny 1988. szeptember 28-i számában. Ezen Kezelési Szabályzatot módosították, és ezen módosításokat a Mémorial, Recueil Spécial des Sociétés et Associations c. közlöny 1991. január 20-i, 1992. november 13-i, 1998. szeptember 10-i, 2000. június 10-i, 2002. szeptember 20-i, 2003. október 17-i, 2005. szeptember 9-i és 2006. július 3-i számában közzétették. A Kezelési Szabályzat utóbbi módosításainak a luxemburgi „Régistre de Commerce et des Sociétés”-nél történt letétbe helyezésére történő hivatkozást a Mémorial, Recueil Spécial des Sociétés et Associations c. közlöny 2007. május 14-i számában tették közzé. A jelenleg érvényes, a luxemburgi „Régistre de Commerce et des Sociétés”-nél letétbe helyezetett Kezelési Szabályzat megtekinthető vagy arról másolat kérhető. Az Alap nevét az Alapkezelő Igazgatósága 1998. augusztus 24-én kelt határozatával „SANPAOLO ECU FUND”–ról „SANPAOLO INTERNATIONAL FUND”-ra módosította. Az Alapot határozatlan időre hozták létre. Az Alap jogi személyiséggel nem rendelkezik. Értékpapírok és más, a jogszabályi előírások alapján engedélyezett vagyonelemek vonatkozásában közös tulajdont hoz létre, amelynek működését a Befektetési Alapkezelő irányítja a kockázatmegosztás elvének megfelelően, a résztulajdonosok (a továbbiakban: „Befektetési Jegy-tulajdonosok”) javára és kizárólagos érdekében, akik csak részesedésük mértékéig felelnek. Az Alap Vagyona a Befektetési Jegy-tulajdonosok közös és osztatlan tulajdona, és elkülönül a Befektetési Alapkezelő vagyonától. A közös tulajdon minden Befektetési Jegyével azonos jogok járnak. Az Alap nettó eszközértéke legalább 1.250.000,00 euró. Sem a közös vagyon összege, sem az Alap vagyonát képviselő közös tulajdon Befektetési Jegyeinek száma vonatkozásában nincs semmiféle korlátozás. A Kezelési Szabályzat határozza meg a Befektetési Jegy-tulajdonosok, a Befektetési Alapkezelő illetve a Letétkezelő Bank jogait és kötelezettségeit. A Befektetési Alapkezelőnek lehetősége van arra, hogy a Letétkezelő Bank beleegyezésével és a luxemburgi jog előírásainak megfelelően minden olyan vonatkozásban módosítsa a Kezelési Szabályzatot, amelyet a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekében hasznosnak ítél meg. A módosítások a Mémorial, Recueil des Sociétés et Associations c. közlönyben közzétételre kerülnek, és főszabályként közzétételük napján lépnek hatályba. A Kezelési Szabályzat nem írja elő a Befektetési Jegy-tulajdonosok számára, hogy tartsanak Befektetési Jegy-tulajdonosi közgyűlést; kivételt képez az az eset, amikor a Befektetési Alapkezelő javasolja az Alap, vagy az Alapba tartozó egy vagy több Részalap eszközeinek apportálását (vagyoni hozzájáruláskénti bevitelét) egy külföldi jog szerinti másik OPC-be (az organismes de placement collectif rövidítése, jelentése: kollektív befektetési formába).

B. Befektetési Jegy-részalapok és -kategóriák Az Alap egy alapok alapja típusú szerkezet, amely vagyonelemek és kötelezettségek elkülönült tömegeiből (a továbbiakban „Részalap”-okból) áll, amelyek mindegyikét egy bizonyos befektetés cél jellemez. Az egyes Részalapok eszközei az Alap számláin az Alap egyéb eszközeitől elkülönítve szerepelnek. Az egyes Részalapokon belül a Befektetési Alapkezelő kibocsáthat egy vagy több Befektetési Jegy-kategóriát (a továbbiakban: „Befektetési Jegy-kategória”, vagy „Kategória”), úgy, hogy minden egyes Kategória különbözik a többitől egy vagy több jellemzőjét tekintve, ami lehet például az eladási és visszaváltási költségek egyedi szerkezete, a tanácsadási vagy a kezelési költségek egyedi szerkezete, az árfolyamkockázat-fedezeti politika megléte vagy meg nem léte vagy egy bizonyos elosztási politika. A létrehozott és/vagy jegyzésre megnyitott Részalapok jellemzői és befektetési politikája a jelen Tájékoztatóhoz csatolt saját ismertetőikben kerülnek bemutatásra, amelyek ezen Tájékoztató elválaszthatatlan részét képezi (a továbbiakban a szövegkörnyezettől függően: „Részalap-ismertető(k)”). A Befektetési Alapkezelő fenntartja magának a jogot arra, hogy egyszerű határozattal bármikor új Részalapot ill. új Befektetési Jegy-kategóriát hozzon létre. Az új Részalap ill. új Befektetési Jegy-kategória létrehozása nyomán a Tájékoztatót frissíteni kell. Az Alap és Részalapjai egyetlen jogi egységet alkotnak. Mindemellett, az egyes Befektetési Jegy-tulajdonosok egymáshoz való viszonyában minden egyes Részalapot saját vagyoni hozzájárulásokkal, saját értéktöbblettel, saját értékhiánnyal stb. rendelkező külön egységként kezelnek. Harmadik személyekkel, így többek között hitelezőkkel szemben valamely meghatározott Részalap vagyona csak a rá vonatkozó (azaz vele kapcsolatos) adósságokért, kötelezettségvállalásokért és kötelezettségekért felelős. Amennyiben a Részalap-ismertetők nem tartalmaznak ezzel ellentétes állításokat, a különböző Részalapok Befektetési Jegyei normális esetben az egyes Értékelési Napokon bocsáthatók ki, válthatók vissza, és konvertálhatók, olyan áron, amely az érintett Részalap érintett Kategóriájában a Befektetési Jegyekre jutó Nettó Eszközérték alapján kerül kiszámításra, a Részalap-ismertetőkben előírt minden alkalmazandó költség és díj hozzáadásával. Az Alap konszolidált pénzügyi jelentése az értékeket euróban adja meg. Minden egyes Részalap/Befektetési Jegy-kategória Befektetési Jegyére jutó Nettó Eszközérték a megfelelő Részalap referencia-pénznemében kerül kiállításra, a Részalap-ismertetőkben leírtak szerint. Az alábbiakban meghatározott rendelkezések fenntartása mellett, a befektetők egy adott Részalapban lévő Befektetési Jegyeik egy részét vagy egészét konvertálhatják egy másik Részalap Befektetési Jegyeire vagy, amennyiben több Befektetési Jegy-kategória is létezik, az egyik Befektetési Jegy-kategóriából egy másik Befektetési Jegy-kategóriába. Ez alól kivételt képeznek bizonyos, a Részalap-ismertetőkben megjelölt olyan Befektetési Jegy-kategóriák, amelyek csak bizonyos típusú befektetők számára hozzáférhetőek.

1.2 A befektetés célja A. Általános tudnivalók Az Alap a nyilvánosság számára lehetőséget kínál arra, hogy különféle, a jogszabályi előírások által megengedett értékpapírokba és pénzügyi eszközökbe befektessenek, azért, hogy a befektetett tőkéből nyereséget realizáljanak, magas befektetési likviditással kombinálva. Ebből a célból nemcsak földrajzi és pénzügyi vonatkozásban, de a felhasznált pénzügyi eszközök típusai szintjén is biztosítva van a kockázat nagyarányú megoszlása, ahogyan az az Alap minden egyes Részalapjának befektetési politikájában, a Részalap-ismertetőkben leírtaknak megfelelően meghatározásra került. Ugyanakkor az Alap minden eszköze ki van téve a piac ingadozásainak csakúgy, mint az értékpapír-befektetésben rejlő kockázatnak, és ebből a tényből adódóan az Alap céljainak megvalósítása nem garantálható. A Befektetési Jegy-tulajdonosnak megvan a lehetősége arra, hogy saját szükségletei illetve a piacok alakulására vonatkozó saját elképzelései szerint megválassza, hogy milyen befektetéseket kíván megvalósítani az Alap valamely Részalapjában. A Befektetési Alapkezelő tevékenységének célja, hogy megóvja és növelje a tőkét. Ugyanakkor a piac pozitív vagy negatív fejleményeinek függvényében nem garantálható, hogy ez az előirányzott cél el is érhető. Következésképpen a Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközérték mind felfelé, mind lefelé változhat. B. Specifikus kockázatok Az egyes Részalapoknak a Befektetési Alapkezelő által a Kezelési Szabályzatnak és a jogszabályoknak megfelelően meghatározott céljai és befektetési politikái tiszteletben tartják a „Befektetések és befektetési korlátozások” c. fejezetben általában, és adott esetben a Részalap-ismertetőkben egyedileg is meghatározott előírásokat. Az Alap minden egyes Részalapjának az értékpapír-befektetése általában ki van téve a részvény-, kötvény és pénzpiac ingadozásainak. Az egyes Részalapok befektetései OPCVM-ek (kollektív értékpapír-befektetési formák) vagy egyéb OPC-k (kollektív befektetési formák) befektetési jegyeibe a befektetők számára bizonyos költségek – így pl. jegyzési ill. visszavásárlási díj, letéti banki, adminisztrációs és kezelési költségek –megduplázódásával járhatnak. Általában véve, a pénzügyi eszközökbe történő befektetések hatása és a határidős szerződések („future” azaz „tőzsdei határidő” és „forward”, azaz tőzsdén kívüli határidős szerződések) árfolyamának ingadozása jelent olyan tényezőt, amely jelentősen növelheti az Alap Befektetési Jegyeinek megvételével járó kockázatot. Különösen a határidős szerződésekre vonatkozó tranzakciók képesek növelő hatást generálni, mivel az ilyen tranzakciók folyamán általában megkövetelt garancialetét-minimum hatására jelentősen megnőhet az Alap kiszolgáltatottsága a határidős szerződés árfolyamának. Következésképpen a határidős szerződések árfolyamának bármilyen jelentéktelen, de kedvezőtlen ingadozása is jelentős veszteségekkel járhat. A vételi („call”) illetve eladási („put”) opciók eladása jelentős befektetési kockázatokkal járó speciális tevékenység.

Így az alapul szolgáló értékpapírok vagy azokkal összefüggő pénzügyi tranzakciók által a Részalapban nem lefedezett vételi opciók eladása potenciálisan korlátlan veszteségi kockázattal jár, amely egyenlő az alapul szolgáló értékpapír ára és az opció vételi ára közötti pozitív különbséggel. Az eladási opció eladása pedig akkor növelheti a veszteségi kockázatot, ha az alapul szolgáló értékpapír ára alacsonyabb lesz az opció vételi árának a jutalék összegével csökkentett értékénél. Az értékpapíron illetve bármely egyén pénzügyi eszközön lévő zálogjegy jelentős növelő hatással bír, ugyanakkor jelentős értékcsökkenési kockázattal jár. A közös megegyezéssel (OTC-piacon) kötött határidős és opciós szerződéseken alapuló tranzakciók nagyon illikvidek lehetnek. Nem mindig lehetséges egy vételi vagy eladási megbízást a szerződés elméletben megállapított árán teljesíteni, illetve egy nyitott pozíciót rövid határidőn belül megszüntetni. Végül, annak ellenére, hogy a Befektetési Alapkezelő nagyon gondosan válogat a brókerek között az OTC-s műveletek során, a származékos pénzügyi eszközök tárgyában kötött szerződések esetében nem zárható ki teljesen a másik fél nem teljesítésének kockázata. A kibocsátó hitelkockázati védelmének a Credit Default Swap (CDS) (azaz a hitel-nemfizetési swap) eszközével történő eladása alkalmával a Részalap ahhoz hasonló kockázatot vállal, mint amikor ugyanazon kibocsátótól vásárol kötvényt, a CDS-nek (hitel-nemfizetési swapnak) megfelelő összegben. Valójában mindkét esetben az a helyzet, hogy a kibocsátó nem-teljesítése esetén a veszteség a kibocsátó kötvényeinek névértéke és visszanyerhető értéke közötti különbség. A CDS-nél (a hitel-nemfizetési swapnál), csakúgy, mint minden származékos pénzügyi eszköz tárgyában kötött szerződésnél („over the counter”), figyelembe kell venni a másik fél nem-teljesítésének kockázatát is, azaz azt a kockázatot, hogy a másik fél esetleg nincs abban a helyzetben, hogy teljesítse valamely fizetési kötelezettségét, amely kockázat rendkívüli fontosnak bizonyulhat CDS (hitel-nemfizetési swap) útján szerzett védelem esetén. A Befektetési Alapkezelő dolga gondoskodni az ilyen típusú tranzakciókban érintett felek gondos megválogatásáról, valamint arról, hogy a másik fél nem teljesítésének kockázatát korlátozzák és szigorúan ellenőrizzék. A Contract for Difference (CFD) ügyletekbe való befektetés ugyanazon nyereség- vagy veszteség lehetőségeket hordoz magában, mint a részvényekbe, vagy részvényindex ügyletekbe történő befektetés; mindazonáltal a CFD lehetővé teszi, hogy a Részalapok tőkeáttetelt érjenek el a kollektív befektetési formákról szóló 2002. december 20-i törvény és a CSSF 05/176. körrendelet keretein belül; következésképpen egy kedvezőtlen fluktuáció jelentős veszteségeket idézhetne elő; - CFD vétel során a legrosszabb estben a veszteségi kockázat kiterjed a befektetett tőke összegére, mivel a kockázat az alapul szolgáló pénzeszköz kockázatával megegyező. Az alapul szolgáló pénzeszköz árától függően a CFD értéke így nullára is leeshet; - CFD értékesítése során a veszteség elméletileg korlátlan lehet, mivel előfordulhat, hogy az alapul szolgáló pénzeszköz piaci ára jelentősen magasabb a CFD eladásakori kezdeti költséghez képest. Ráadásul, bizonyos Részalapokat olyan devizában kiállított értékekbe fektetik be, amelyek eltérnek attól a devizától, amelyben a Részalap Nettó Eszközértékét kiállítják. A Részalap referencia-devizája és azon értékpapírok átváltási árfolyamának változásai, amelyekbe a Részalap befektetett, befolyásolják az ezekben a Részalapokban birtokolt Befektetési Jegyek értékét. Bizonyos országokban fennáll a javak kisajátításának, az elkobzási adónak kockázata, valamint a politikai, szociális instabilitásból vagy a diplomáciai fejleményekből adódó kockázat, amely befolyásolhatja az ezekben az országokban megvalósított befektetéseket. Bizonyos pénzügyi eszközökkel kapcsolatos információk esetleg kevésbé hozzáférhetőek a nyilvánosság számára, és előfordulhat, hogy ezen országok jogalanyai nem vethetők alá olyan

számla-felülvizsgálati, számviteli vagy regisztrációs követelményeknek, mint amilyenekhez bizonyos befektetők hozzá vannak szokva. Bizonyos pénzpiacok volumene, jóllehet egyre növekszik, az esetek nagy részében továbbra is lényegesen kisebb, mint a fejlett piacok többségéé, és sok társaság értékpapírjai kevésbé likvidek és áraik sokkal változékonyabbak, mint a sokkal jelentősebb méretű piacok értékpapír-árai. Ezen országok nagy részében a piac, a pénzintézetek és a kibocsátók felügyelete és szabályozása is igen eltérő szinten történik. Ráadásul bizonyos országokban a külföldiek által megvalósított befektetésre vonatkozó követelmények és korlátozások befolyásolhatják bizonyos Részalapok műveleteit. A befektetést követően bekövetkezett jogszabály-módosítások vagy árfolyam-szabályozási intézkedések problémákat okozhatnak az Alapok repatriálása vonatkozásában. Veszteségi kockázatok merülhetnek fel a megfelelő transzferálási, árkalkulációs, számviteli és értékpapírvédelmi rendszer hiányából adódóan is. Nem hagyhatók figyelmen kívül a korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos kockázatok sem. Előfordulhat, hogy a tranzakciók szabályozásának rendszere kevésbé jól szervezett a fejlődő/feltörekvő (emerging) országokban, így többek között Oroszországban, mint a fejlett országokban. Fennáll tehát annak a kockázata, hogy a tranzakciók szabályozására későn kerül sor, és hogy a Részalapok likviditásait vagy értékpapírjait ezen rendszerek hiányosságai következtében veszély fenyegeti. Így például a piaci gyakorlat megkövetelheti a megvásárolt értékpapírok átvétele előtti fizetést, vagy az értékpapír átadását az ár átvételét megelőzően. Ilyen esetekben annak a brókernek vagy banknak a mulasztása, amelyeken keresztül a tranzakciót le kell bonyolítani, veszteséget okozhat azon Részalapok számára, amelyek fejlődő/feltörekvő országok értékpapírjaiba fektetnek be. Az Alap, hacsak lehetséges, igyekszik olyan üzleti partnert választani, akinek/amelynek a pénzügyi helyzete ezt a kockázatot csökkenti. Ugyanakkor nem lehetünk bizonyosak afelől, hogy az Alap a Részalapok szempontjából sikerrel ki tudja zárni ezt a kockázatot, különösen azért nem, mert a fejlődő/feltörekvő országok piacán tevékenykedő felek gyakran nem rendelkeznek olyan pénzügyi alapokkal, mint a fejlett országok piacán működő társaik. Az Alap a „Befektetések és befektetési korlátozások” c. fejezetben megadott határokon belül nettó eszközei egy részét befektetheti tőzsdén nem jegyzett, és következésképpen kevéssé likvid értékpapírokba. Az ilyen értékpapírok kevéssé likvid jellege elvben nem érinti a Befektetési Alapkezelő által kibocsátott Befektetési Jegyek likviditását; ennek ellenére fel kell hívni a befektetők figyelmét arra, hogy az ilyen értékpapírok értékelésének nehézségei potenciálisan alá- vagy túlértékelt Nettó Eszközértéket eredményezhet. Az Alapnak olyan kockázatkezelési módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi számára, hogy ellenőrizze, és minden pillanatban mérlegelje a pozíciókhoz kapcsolódó kockázatokat és ezeknek a portfolió általános kockázati profiljára gyakorolt hatását. 1.3 Eszközök együtt-kezelése A hatékony kezelés érdekében, ha a Részalapok befektetési politikája engedi, a Befektetési Alapkezelő választhatja az érintett Részalapok nettó eszközeinek együtt-kezelését. Ilyen esetben a különféle Részalapok vagyonát egyformán kezelik. Az együtt kezelt eszközökre a „Pool” kifejezést alkalmazzuk, annak ellenére, hogy ezek a poolok kizárólag a belső kezelés céljaira használatosak. A poolok nem képeznek külön egységeket, és nem érhetők el közvetlenül a befektetők számára. Az egyes együtt-kezelt Részalapok mindegyikéhez hozzárendelik a saját eszközeit. Ha egynél több Részalap eszközeit kezelik együtt, az egyes résztvevő Részalapoknak tulajdonítható eszközöket először arra való hivatkozással határozzák meg, hogy az illető Részalap eszközeit hozzárendelték egy ilyen poolhoz, majd ezt változtatják a további hozzárendelések vagy kivonások során.

Az együtt kezelt eszközökhöz hozzájáruló minden egyes Részalap jogai kiterjednek az ilyen pool minden egyes befektetési ágazatára. Az együtt kezelt Részalapok nevében történő további befektetéseket a jogaik függvényében rendelik a kérdéses Részalapokhoz, míg az eladott eszközöket hasonlóképpen vonják le az egyes résztvevő Részalapokhoz rendelt eszközökből. Az együtt kezelt eszközök után kapott osztalékot, kamatot és bármely más szétosztást a poolban való részvételük arányában fizetik ki a résztvevő Részalapoknak a kérdéses szétosztások kézhez vételekor. Az Alap likvidálása esetén a poolba vont eszközöket részvételük arányában rendelik a résztvevő Részalapokhoz. 2. BEFEKTETÉSEK ÉS BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK 2.1 A befektetési politika meghatározása és korlátai Az Alap befektetéseinek az alábbi szabályokat kell tiszteletben tartania: Az Alap befektethet: A) az Európai Unió tagállamainak, az Európai Unión kívüli egyéb európai országoknak, valamint észak-amerikai, vagy dél-amerikai, afrikai, ázsiai vagy óceániai államoknak értéktőzsdén hivatalos jegyzésére bocsátott, illetve egyéb szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott, piacán forgalmazott értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe; B) újonnan kibocsátott értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, feltéve, hogy a kibocsátási feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az ezen bekezdésben felsorolt országok valamelyikében, értéktőzsdén vagy az Európai Unió valamely tagállamának, más szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott piacán történő hivatalos jegyzésre bocsátó kérelmet bemutatták; nevezetesen az Európai Unió bármely tagállama, Európai Unión kívüli európai, vagy észak-amerikai, vagy dél-amerikai, afrikai, ázsiai vagy óceániai államok. További feltétel, hogy legkésőbb a kibocsátást követő egy év lejárata előtt jegyzésre is bocsátották; C) a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően bejegyzett (engedélyezett) OPCVM (organism de placement collectif en valuers mobilieres rövidítése, jelentése: kollektív értékpapírbefektetési forma) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba. Befektethet továbbá és / vagy egyéb OPC (kollektív befektetési forma) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba a 85/611/EGK irányelv 1. cikkelye (2) bekezdésének első és második albekezdése szerint, amennyiben ezen kollektív befektetési formák vagy az Európai Unió tagállamainak valamelyikében vagy ezen kívüli államokban vannak, az egyes Részalapok nettó eszközei maximum 10%-ának megfelelő mértékben, az ABS Prudente és az ABS Attivo Részalapok kivételével, az alábbi feltételek között: -

Ezek a más OPC-k (kollektív befektetési formák) olyan jogi szabályozásnak megfelelően vannak bejegyezve (engedélyezve), amely előírja, hogy ezen formák olyan felügyelet alatt állnak, amelyet a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) a közösségi jog által előírt felügyelettel egyenértékűnek ismer el, és amely előírja, hogy a hatóságok közötti együttműködés megfelelően biztosítva legyen. Ez a feltétel teljesül az Európai Unió valamennyi tagállama, az Amerikai Egyesült Államok Kanada, Japán, Svájc, HongKong illetve Norvégia jogszabályi előírásainak megfelelően bejegyzett (engedélyezett) OPC-kre (kollektív befektetési formákra).

-

-

Az ezen más OPC-ben lévő részesedést megtestesítő értékpapírok (kollektív befektetési formában lévő részesedések) tulajdonosainak garantált (biztosított) védelem szintje azonos az OPCVM-ben lévő (kollektív értékpapír-befektetési formákban lévő részesedések) részesedést megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak számára előirányzott védelemmel. Különösen az eszközök megosztásra, a kölcsönfelvételre, kölcsönnyújtásra, az értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezet nélküli eladására vonatkozó szabályoknak kell megfelelni a 85/611/EGK irányelv követelményeinek; Ezeknek a más OPC-knek (kollektív befektetési formáknak) a tevékenységére kitér a féléves és éves jelentés, azért, hogy értékelhető legyen az adott időszak aktívuma és passzívuma, nyeresége és különböző műveletei; Az OPCVM-ek (a kollektív értékpapír-befektetési formák) vagy megszerezni kívánt más OPC-k (kollektív befektetési formák) azon eszközeinek aránya, amelyek az alapító dokumentumaiknak megfelelően teljes egészében befektethetőek más OPCVM-ek (a kollektív értékpapír-befektetési formák) vagy OPC-k (kollektív befektetési formák) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba, nem haladhatja meg a 10%-ot;

D) hitelintézetek letétjeibe, melyek kérésre bármikor visszatérítendők vagy kivehetők, és amelyek lejárata 12 hónap vagy azon belül van. Feltétel az, hogy a hitelintézet társasági szerződés szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamában legyen, vagy ha a hitelintézet társasági szerződés szerinti székhelye harmadik államban található, legyenek rá irányadóak azok az óvintézkedési szabályok, amelyeket a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) a közösségi jog által előírt szabályokkal egyenértékűnek tekint. Az OCDE (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és a GAFI (magyarul: a Pénzmosás elleni Pénzügyi Akciócsoport) tagállamainak óvintézkedési szabályait egyenértékűnek ismerik el a közösségi jog által előírt ilyen szabályokkal. E) olyan pénzpiaci eszközökbe, amelyek mások, mint általában a szabályozott piacon forgalmazott pénzpiaci eszközök, amelyek likvidek és amelyek értékét bármikor pontosan meg lehet határozni, amennyiben ezen eszközök kibocsátására vagy kibocsátójára irányadó valamely befektetők és a megtakarítás védelmét célzó szabályozás, és amennyiben ezeket az eszközöket: -

egy központi, regionális vagy helyi közigazgatás, egy tagállam központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik állam, vagy szövetségi állam esetén a szövetséget alkotó egyik állam, vagy olyan nemzetközi közjogi szervezet bocsátja ki vagy garantálja, amelynek egy vagy több tagállam a tagja, vagy

-

egy olyan vállalat bocsátja ki, amelynek az értékpapírjai a fenti A) pont szerinti szabályozott piacokon vannak forgalomban, vagy egy olyan létesítmény bocsátja ki vagy garantálja, amely a közösségi jog által meghatározott feltételek szerinti gondossági felügyeletnek van alávetve, vagy egy olyan létesítmény, amelyre olyan szabályok érvényesek, illetve amely olyan szabályoknak felel meg, amelyek a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) szerint legalább olyan szigorúak, mint a közösségi jog által előirányzottak;

-

-

a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) által jóváhagyott kategóriákba tartozó egyéb egységek bocsátják ki, amennyiben az ezen eszközökbe történt befektetésekre irányadóak azok a befektetők védelmét célzó szabályok, amelyek megegyeznek az első, második és harmadik albekezdésben előirányzott szabályokkal. Feltétel továbbá, hogy a kibocsátó olyan társaság legyen, melynek a tőkéje és a tartalékai elérik a legalább tízmillió

(10.000.000,00) eurót. Feltétel még, hogy ez a társaság bemutassa és nyilvánosságra hozza (közzétegye) éves elszámolásait (beszámolóit) a 78/660/EGK negyedik irányelvnek megfelelően, és olyan egység legyen, amely egy (egy vagy több jegyzett társaságot magába foglaló) társaságcsoporton belül a csoport finanszírozását látja el, vagy olyan egység, amely olyan értékpapírosítási eszközök finanszírozását végzi, amelyek a banki finanszírozás előnyeit élvezik. F) származékos pénzügyi eszközökbe, idesorolva azokat az egyenértékű eszközöket is, melyek lehetőséget nyújtanak készpénzben történő elszámolásra, amelyek a fenti A) pontban előirányzott módon szabályozott piacon kerülnek forgalomba; és/vagy közös megegyezéssel származtatott pénzügyi eszközökbe, feltéve, hogy: -

az alapul szolgáló eszköz a fenti A), B), C), D) és E) pontokban meghatározott típusú eszközökből, pénzügyi mutatókból, kamatlábakból, átváltási (vagy visszaváltási) árfolyamokból vagy devizákból áll össze, amelyekbe az Alap befektetési céljainak megfelelően befektetéseket eszközölhet,

-

a közös megegyezéses származékos eszközökön alapuló tranzakciók ügyfelei olyan létesítmények, amelyekre irányadóak óvintézkedési szabályok, és amelyek a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) által bejegyzett (engedélyezett) kategóriákba tartoznak (az ilyen típusú műveletekre specializálódott elsővonalbeli pénzügyi intézmények), és

-

a közös megegyezéses származékos eszközöket naponta megbízható és ellenőrizhető módon értékelik, és az Alap kezdeményezésére bármikor, valós értékükön eladhatók, likvidálhatók, vagy lezárhatók egy szimmetrikus tranzakció segítségével, valamint

-

összességében azok a kockázatok, melyeknek az alapul szolgáló eszközök ki vannak téve, nem haladják meg az alábbi a), b), c), d), e) és f) pontokban meghatározott befektetési korlátokat.

Az Alapnak olyan módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a kölcsönös megegyezéses származékos eszközök értékének pontos és független megállapítását. A CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) által részletesen meghatározott szabályok szerint rendszeres tájékoztatással kell élnie a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) felé a származékos eszközök típusai, a bennük foglalt kockázatok, a mennyiségi korlátozások és azon választott módszerek tárgyában, amelyek a származékos eszközökön alapuló tranzakciókkal kapcsolatos kockázatok becslésére szolgálnak. G) olyan értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, melyek kívül esnek a fenti A), B), C), D), E) és F) pontokban felsoroltak körén, az egyes Részalapok nettó eszközeinek maximum 10%-áig; Az Alap nem szerezhet be nemesfémeket vagy ezeket megtestesítő okmányokat. Az Alap kiegészítői jogcímen birtokolhat bemutatóra vagy rövid lejáratra szóló számlán lévő, készpénzben rendelkezésre álló fizetőeszközt. Az Alap nem teheti meg az alábbiakat: a) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 10%-át meghaladó értékben egyazon egység által kibocsátott értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. Ugyanakkor a kibocsátókban birtokolt azon értékpapírok és pénzpiaci eszközök összértéke, amelyekbe valamely Részalap nettó eszközei több mint 5%-át befekteti, nem haladhatja meg ezen

Részalap nettó eszközei értékének 40%-át, az alábbi e) és f) pontokban megjelölt értékek nélkül; b) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 20%-át meghaladó mértékben egyazon egységnél elhelyezett letétekbe; c) nem teheti ki magát a másik fél nem teljesítéséből adódó kockázatnak olyan tranzakcióban, amelynek alapjai olyan közös megegyezéses származékos eszközök, amelyek meghaladják az egyes Részalapok nettó eszközeinek 10%-át, ha a másik fél olyan hitelintézet, amelynek a társasági szerződés szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van, vagy amennyiben a hitelintézet társasági szerződés szerinti székhelye egy harmadik államban van, akkor irányadóak rá a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, jelentése: Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) által a közösségi jog alapján előírt óvintézkedési szabályokkal egyenértékűnek tekintett óvintézkedési szabályok, illetve meghaladják az egyes Részalapok nettó eszközeinek 5%át más esetben; d) nem kombinálhatja az egy egység által kibocsátott értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetéseket, az egy egységnél lévő letétekbe történő befektetéseket, és/vagy az olyan kockázatú befektetéseket, amely az egy egységgel kötött közös megegyezéses származékos eszköz alapú tranzakcióból erednek, ha ezek meghaladják az egyes Részalapok nettó eszközeinek 20%-át; e) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 35%-át meghaladó mértékben olyan értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió valamely tagállama, annak helyi önkormányzatai, egy az Európai Unión kívüli harmadik állam vagy olyan nyilvános, nemzetközi szervezetek bocsátott ki vagy garantál, amelyeknek az Európai Unió egy vagy több tagállama a tagja; Az Alap ugyanakkor jogosult arra, hogy az egyes Részalapok nettó eszközeinek 100%áig terjedő mértékben befektessen különböző kibocsátású értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe, amelyeket az Európai Unió valamely tagállama, annak helyi önkormányzatai, az OCDE (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) valamely tagállama vagy olyan nyilvános Nemzetközi Szervezetek bocsátottak ki ill. garantálnak, amelyeknek az Európai Unió egy vagy több tagállama a tagja. Ebben az esetben minden Részalapnak legalább 6 különböző kibocsátáshoz tartozó értékpapírt kell birtokolnia, anélkül, hogy az ugyanazon kibocsátáshoz tartozó értékpapírok értéke meghaladná a teljes összeg 30%-át; f) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 25%-át meghaladó mértékben olyan kötvényekbe, amelyeket olyan hitelintézet bocsátott ki, amelynek a társasági szerződés szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van, és amely egyszersmind alá van vetve az ezen kötvények tulajdonosai védelmét szolgáló hatóságok speciális ellenőrzésének. Az ezen kötvények kibocsátásából származó összegeket pedig olyan eszközökbe kell befektetni, melyek kellően fedezik a kötvények futamidejének teljes időtartama alatt az abból származó kötelezettségeket, és amelyeket a kibocsátó mulasztása (nem teljesítése) esetén elsősorban a tőke visszafizetésére és az esedékes kamatok megfizetésére szánnak. Abban az esetben, ha az Alap az egyes Részalapok nettó eszközeinek 5%-át meghaladó mértékben fektet be egyazon kibocsátó által kibocsátott ilyen kötvényekbe, ezeknek a befektetéseknek a teljes értéke nem haladhatja meg az Alapba tartozó egyes Részalapok nettó eszközértékének a 80%-át. Az a), b), c), d), e) és f) pontokban előirányzott korlátozások nem kumulálhatók; ebből a tényből adódóan az ugyanazon kibocsátó értékpapírjaiba vagy pénzpiaci eszközeibe, letétekbe

vagy az ezen egységgel megvalósított származékos eszközökbe történő befektetések semmiképpen sem haladhatják meg összességében az Alapba tartozó egyes Részalapok nettó eszközeinek 35%-át. Kivételt képez az e) pontban megadott derogáció az Európai Unió valamely tagállamának, helyi önkormányzatainak, valamely OCDE (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tagállamnak vagy olyan nyilvános nemzetközi szervezeteknek a kibocsátásai vonatkozásában, amelyeknek az Európai Unió egy vagy több tagállama a tagja. A beszámolók konszolidációja céljából társult társaságok a 83/349/EGK irányelv értelmében vagy a nemzetközileg elismert számviteli szabályoknak megfelelően egyetlen egységnek tekintendők a fentebb meghatározott korlátozások számba vétele során. Ugyanazon OPC (kollektív befektetési forma) összesítve befektethet nettó eszközei 20%-ának mértékéig egyazon csoport értékpapírjaiba és pénzpiaci eszközeibe. g) nem fektethet be az egyes Részalapok nettó eszközeinek 20%-át meghaladó mértékben egyazon OPCVM (kollektív értékpapír-befektetési forma) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba vagy más, a fenti C) pontban megjelölt OPC-be (kollektív befektetési formába). A több Részalapból álló OPC (kollektív befektetési forma) minden egyes Részalapja külön kibocsátónak tekintendő, feltéve, hogy harmadik fél tekintetében biztosítva van a különböző Részalapokhoz tartozó kötelezettségek elkülönítésének elve. Az olyan OPC (kollektív befektetési forma) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba történő befektetés, amely nem kollektív értékpapír-befektetési forma, nem haladhatja meg összességében az Alapba tartozó egyes Részalapok nettó eszközeinek a 30%-át. Az Alap a fent meghatározott korlátok között befektethet más olyan OPCVM (kollektív értékpapír-befektetési forma) és/vagy más olyan OPC (kollektív befektetési forma) részesedést megtestesítő értékpapírjaiba, amelyet a Befektetési Alapkezelő vagy más olyan társaság kezel, amellyel kezelési, ellenőrzési vagy más fontos, közvetlen vagy közvetett részesedési közösség keretében a Befektetési Alapkezelő kapcsolatban van. Feltétel, hogy az ezen műveletek vonatkozásában felmerülő adók, illetékek és egyéb költségek ne az Alap számláját terheljék; h) csak átmenetileg és abban az esetben vehet fel kölcsönöket, ha a portfolió értékpapírjainak eladása „nem alkalmas időben történőnek” és a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekeibe ütközőnek tekinthető. Az így felvett kölcsönök azonban nem haladhatják meg az Alapba tartozó egyes Részalapok nettó eszközeinek 10%-át. Ugyanakkor nem tekintendő kölcsönfelvételnek egy „szemből szemben” típusú („back-to-back loan”) kölcsönnyújtás közvetítésével végbement devizabeszerzés; i) nem nyújthat hiteleket és nem vállalhat kezességet harmadik fél javára anélkül, hogy ez a szabály akadályozná a fenti C), E) és F) pontokban megjelölt, nem teljesen befizetett értékpapírok, pénzpiaci eszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök megszerzését; j) nem adhat el értékpapírokat rövid időre (nem shortolhat értékpapírokat). A Befektetési Alapkezelő az általa kezelt közös befektetési alapok egészét illetően, amelyekre a kollektív befektetési formákról szóló 2002. december 20-i törvény I. része irányadó: 1) nem szerezhet olyan mértékű szavazati joggal járó részvényeket, melyek által egy kibocsátó működésére jelentős befolyást gyakorolhatna; Egyébként pedig az Alap nem teheti a következőket: 2) nem szerezheti meg egyazon kibocsátó szavazati jogra nem jogosító részvényeinek több mint 10%-át; 3) nem szerezheti meg egyazon kibocsátó kötvényeinek több mint 10%-át;

4) nem szerezheti meg egyazon OPCVM és/vagy OPC befektetési jegyeinek több mint 10%át; 5) nem szerezheti meg egyazon kibocsátó pénzpiaci eszközeinek több mint 10%-át; A 3), 4), és 5) pontokban megjelölt korlátozások figyelmen kívül hagyhatók a megszerzés pillanatában, ha ezen időpontban a kötvények vagy pénzpiaci eszközök bruttó összege vagy a kibocsátott értékpapírok nettó összege nem számítható ki. Az 1), 2), 3), 4) és 5) pontokban megjelölt korlátozások nem alkalmazandók olyan értékpapírokra vagy olyan pénzpiaci eszközökre, amelyeket az Európai Unió valamely tagállama vagy ennek helyi önkormányzatai, egy európai unión kívüli állam vagy olyan nyilvános, nemzetközi szervezet bocsát ki vagy garantál, amelynek az Európai Unió egy több tagállama a tagja. Egyébként, a fentiekben leírt korlátok nem alkalmazandók olyan részvényekre, amelyeket az Alap valamely európai unión kívüli ország valamely, eszközeit elsősorban egy ezen államban honos kibocsátó értékpapírjaiba befektető társaságának a tőkéjében birtokol, abban az esetben, ha az illető állam jogszabályai értelmében egy ilyen részesedés jelenti az Alap számára az egyetlen lehetőséget arra, hogy befektessen az illető állam kibocsátóinak az értékpapírjaiba. Ezen unión kívüli ország társaságának befektetési politikájában azonban tiszteletben kell tartania a fenti a), b), c), d), f), g) és a fenti 1), 2), 3), 4) és 5) pontokban megállapított korlátozásokat. Nem kell betartani az Alap nettó eszközeinek összetétele és ezen nettó eszközök ugyanazon kibocsátó értékpapírjaiba vagy pénzpiaci eszközeibe illetve más kollektív befektetési forma részesedést megtestesítő értékpapírjaiba történő befektetése vonatkozásában előírt korlátokat azon jegyzési jogok gyakorlása esetében, amely jogok az Alap eszközeinek részét képező értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz kapcsolódnak. Abban az esetben, ha ezeknek a korlátoknak az átlépésére az Alap akaratától függetlenül vagy a jegyzési jogok gyakorlásának következtében kerül sor, a Befektetési Alapkezelő a jogszabályi előírásoknak megfelelően az eladási műveletek során elsődlegesen azt tűzze ki célul, hogy rendezze a helyzetet, a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekeinek figyelembe vételével. Az a), b), c), d), e), f) és g) pontokban meghatározott korlátokat nem kell alkalmazni az Alap valamely Részalapjának a megnyitásához adott hozzájárulás időpontjától számított első hathónapos időszak alatt, feltéve, hogy tiszteletben tartják a kockázatmegosztás elvét. A Befektetési Alapkezelő a Befektetés Jegy-tulajdonosok érdekében a befektetési politikához bármikor kiegészítő megszorításokat fogadhat el, azzal a céllal, hogy az megfeleljen azon országok jogszabályainak és szabályainak, ahol a Befektetési Jegyek eladásra kerülnek. 2.2 Technikák és eszközök Hivatkozással az előző rész F) pontjában szereplő származékos pénzügyi eszközökre is, az Alap az alábbiakban bemutatott technikákkal és eszközökkel élhet, amennyiben ezeket az eszközöket és technikákat fedezet-biztosítás céljából használja – beleértve az árfolyamkockázat fedezését is –, a portfolió hatékony kezelése érdekében, vagy valamilyen más célból, ha ez szerepel a Részalap-ismertetőkben; mindenesetre ezek a műveletek nem téríthetik el az Alapot az egyes Részalap-ismertetőkben kifejtett befektetési céljaitól.

Az alább bemutatott származékos pénzügyi eszközökre vonatkozó tranzakciókra a következő feltételeknek megfelelő fedezetet kell nyújtani: -

Amennyiben a származékos pénzügyi szerződés automatikusan vagy az Alap üzletfele választása nyomán előirányozza lejáratkor vagy az üzleti év végén az alapul szolgáló pénzeszköz fizikai átadását, és amennyiben a fizikai átadás az adott eszköz esetében mindennapi gyakorlatnak számít, az Alapnak fedezetként portfoliójában kell tartania az alapul szolgáló pénzeszközt.

-

Amennyiben egy származékos pénzeszköz alapul szolgáló pénzeszköze nagy likviditású, az Alap számára kivételesen megengedett, hogy más likvid eszközöket birtokoljon fedezet címén, amennyiben ezek az eszközök bármikor felhasználhatók az alapul szolgáló pénzeszköz megszerzésére az átadást megelőzően, és amennyiben az ilyen típusú tranzakcióhoz kapcsolódó piaci kockázatnövekedés megfelelően felmérhető.

-

Amennyiben a származékos pénzeszköz automatikusan vagy az Alap döntése alapján készpénzben kerül kifizetésre, az Alapnak nem kell ezt a speciális alapul szolgáló eszközt fedezet címén őriznie. Ebben az esetben az alábbi eszköz-kategóriák jelenthetnek elfogadható fedezetet: a) készpénz; b) likvid követelésről szóló értékpapírok (például olyan értékpapírok, amelyeket az Európai Unió valamely tagállama vagy olyan nyilvános nemzetközi szervezet bocsát ki vagy szavatol, amelynek az Európai Unió egy vagy több tagállama a tagja), megfelelő biztonsági intézkedések megléte mellett (nevezetesen a reális érték alatti jegyzés vagy „haircuts”); c) Minden más nagy likviditású eszköz - amelyet a Felügyelet (Commission de Surveillance du Secteur Financiere, azaz Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága) figyelembe vett a származékos pénzeszköz alapul szolgáló eszközével való kapcsolata miatt -, megfelelő biztonsági intézkedések megléte mellett (mint adott esetben a reális érték alatti jegyzés).

A. Átruházható értékpapírokra és egyéb pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és részvényopciós szerződések Az Alap az alábbi feltételek és korlátok között kezelhet értékpapírokra és egyéb pénzpiaci eszközökre vontakozó határidős és részvényopciós szerződéseket: Az Alap köthet határidős szerződéseket, megvásárolhatja és eladhatja az engedélyezett, szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott piacon forgalmazott értékpapírokon és pénzpiaci eszközökön alapuló vételi opciókat és eladási opciókat, vagy az „over the counter” piacokon olyan brókerekkel–dealerekkel forgalmazott opciókat, akik a pénzpiaci eszközök piacának szereplői, és amelyek első vonalbeli, magas besorolású pénzintézetek. Ezen műveletek végrehajthatók fedezetképzés céljából, a portfolió hatékony kezelése céljából, vagy egyéb célból is, ha ez szerepel a Részalap-ismertetőkben. Az értékpapírokkal és egyéb pénzpiaci eszközök határidős és opciós ügyleteivel kapcsolatos műveletek kockázata vételi ill. eladási opciók eladásához kapcsolódó kockázat, kivéve fedezetként szolgáló műveleteket, a származékos eszközökkel kapcsolatos összes többi kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alapban levő egyes Részalapok nettó eszközeinek értékét.

A kockázatot az alapul szolgáló eszközök folyó értékének, a másik fél nem teljesítése kockázatának, a piac előrelátható fejleményeinek és a pozíciók likviddé tételére rendelkezésre álló időnek a figyelembe vételével számolják ki. B. Pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és opciós műveletek Ezek a műveletek csak olyan szerződéseken alapulhatnak, amelyeket szabályozott, szabályoson működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott piacon forgalmaznak, vagy amelyeket „over the counter” piacokon olyan brókerekkel–dealerekkel forgalmaznak, akik ezekkel az eszközökkel kereskednek a piacon, illetve első vonalbeli, magas besorolású pénzintézetek. Az alábbiakban részletezett feltételek között ezek a műveletek végrehajthatók fedezetképzés céljából, a portfolió hatékony kezelése céljából, vagy egyéb célból is, ha ez szerepel a Részalap-ismertetőkben. Az azon műveletekkel járó kockázat, amelyek tárgyai nem értékpapírok és pénzpiaci eszközök, kivéve fedezetként szolgáló műveleteket, a származékos eszközökkel járó összes kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alapban levő egyes Részalapok nettó eszközeinek az értékét. A kockázatokat az alapul szolgáló eszközök folyó értékének, a másik fél nem teljesítése kockázatának, a piac előrelátható fejleményének és a pozíciók rendezésére (likviddé tételére) rendelkezésre álló időnek a figyelembevételével számolják ki. C. Swap és a Credit Default Swap (CDS) tranzakciók A swap általában olyan szerződés, amellyel két fél kötelezettséget vállal arra, hogy csereügyletet visznek végbe SWAP ügylet során, amely vonatkozhat pénzpiaci vagy a kötvénypiaci hozamra, részvény- vagy részvénykosár- vagy tőzsdeindex hozamra, vagy a felek kamatbevételt cserélnek. Ezek a műveletek csak járulékos jogcímen vagy azzal a céllal kerülnek megvalósításra, hogy nagyobb gazdasági hasznot realizáljanak, mint ami ugyanezen időszak alatt az értékpapírok birtoklása által elérhető, illetve az adott időszakra védelmet nyújtsanak értékcsökkenés ellen. Ha ezeket a swap-műveleteket nem fedezetszerzés céljából hajtják végre, az ezek műveletekhez kapcsolódó kockázat az egyéb származékos eszközökhöz kapcsolódó összes kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alap egyes Részalapjai nettó eszközeinek értékét. Különösen a részvényeken, részvény- vagy kötvénykosarakon vagy tőzsdei-indexeken alapuló swapokat alkalmazzák, szigorúan tiszteletben tartva az egyes Részalapok befektetési politikáját. Az itt leírt műveletek alapjául csak olyan szerződések szolgálhatnak, amelyeket értéktőzsdén, szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott piacokon vagy közös megegyezéses („over the counter”) piacon forgalmaznak. Az utóbbi esetben illetve a Credit Default Swap-ok (CDS) (magyarul: hitel-nemfizetési swapok) vonatkozásában az Alap csak olyan első vonalbeli, a műveletek ezen típusára specializálódott pénzintézetekkel üzletelhet, amelyek az OTC-piacon (a tőzsdén kívüli értékpapírpiacon) és a CDS piacon (magyarul: hitel-nemfizetési swap-piacon) részt vesznek. Ezek a műveletek fedezet céljából vagy egyéb más célból hajthatók végre, az alábbiakban részletezett feltételek figyelembevételével. A CDS (magyarul: hitel-nemfizetési swap) szerződés által, jutalék fizetés ellenében az Alap védelmet kap valamely referencia-kibocsátó mulasztásából (nem fizetéséből) adódó kockázattal szemben. Például, amikor egy alapul szolgáló eszköz fizikai kiegyenlítése van előirányozva, egy CDS (magyarul: hitel-nem fizetési swap) feljogosítja az Alapot arra, hogy a partnerének eladjon egy, a mulasztó (nem fizető) kibocsátó kibocsátásainak meghatározott

kosarához tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, előre meghatározott áron (mely tipikusan a névérték 100%-ának felel meg). Abban az esetben, ha a CDS (magyarul: hitel-nemfizetési swap) nem fedezet céljából kerül felhasználásra, az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: - a CDS-t (magyarul: hitel-nem fizetési swapot) a befektetők kizárólagos érdekében kell felhasználni, az Alap által elszenvedett kockázatokhoz képest nagyobb hozamot feltételezve; - a CDS-ből (magyarul: hitel-nemfizetési swap) adódó és a más technikákból illetve eszközökből adódó kötelezettségek összege együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alap nettó eszközei teljes értékét; - az általános befektetési korlátozások egyszerre alkalmazandók a CDS (magyarul: hitel-nemfizetési swap) partnerére és a CDS referencia-kibocsátójának végső adóssági kockázatára („alapul szolgáló eszközére”); - a CDS (magyarul: hitel-nemfizetési swap) alkalmazásának illeszkednie kell az érintett Részalapok befektetési és kockázati profiljaiba; - az Alapnak ügyelnie kell arra, hogy folyamatosan biztosítsa a CDS-hez (magyarul: hitel-nemfizetési swaphoz) kapcsolódó kötelezettségeknek megfelelő fedezetet, és mindenkor készen kell állnia arra, hogy teljesítse a befektetők visszaváltásra irányuló kérelmeit; - az Alap által kiválasztott CDS-eknek (magyarul: hitel-nemfizetési swapoknak) megfelelően likvideknek kell lenniük ahhoz, hogy az Alap meghatározott elméleti áron el tudja adni/fel tudja bontani a kérdéses szerződéseket. D. Contracts for Difference (CFD) A „Contract for Difference” (CFD) egy olyan, két fél közötti szerződés, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos határidővel kicseréljék egymás között a szerződés nyitó és záró árát, amelyet megszoroznak a szerződés alapjául szolgáló, abban meghatározott pénzeszközök mennyiségével. Ezen pozíciók egyenlegét általában készpénzben egyenlítik ki az alapul szolgáló pénzeszközök fizikai átadása helyett. Amennyiben a CFD ügyletek nem kockázatkezelési célból köttetnek, az e műveletekkel kapcsolatos kockázat a származékos eszközökkel járó összes kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alapban levő egyes Részalapok nettó eszközeinek az értékét. Az átruházható értékpapírokra, indexekre és swap szerződésekre vonatkozó CFD ügyeltek használatakor szigorúan be kell tartani az egyes Részalapok befektetési politikáját. E. Volatilitásra szóló határidős és opciós ügyletek A határidős volatilitás (volatility futures) és volatilitás opciós (volatility options) ügyletek, mint például a Chicago Board of Options Exchange Volatility Indexre (VIX) szóló határidős és opciós ügyletek, mérik a piaci várakozásokat a rövid távú implikált volatilitásra vonatkozóan, amelyek a tőzsdeindexekre szóló opciók árából származtathatók. A volatilitás indexekre általában úgy tekintenek, mint a befektetői hangulat és piaci volatilitás barométerére. Az Alap határidős volatilitási és opciós volatilitási ügyletekkel az alábbi korlátozások mellett foglalkozhat: - a határidős volatilitási és opciós volatilitási ügyleteket szabályozott, szabályosan működő, elismert és a nyilvánosság számára nyitott, piacon kell bonyolítani; - a volatilitási indexek alapjául szolgáló tőzsdei indexeknek kellően diverzifikáltnak, az adott piacon reprezentatívnak és kellően nyilvánosnak kell lenniük; - az e műveletekkel kapcsolatos kockázat a származékos eszközökkel járó összes kockázattal együtt egyetlen időpontban sem haladhatja meg az Alapban levő egyes Részalapok nettó eszközeinek az értékét.

A határidős volatilitási és opciós volatilitási ügyleteket az egyes Részalapok befektetési politikájának szigorú betartásával kell bonyolítani. F. Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó műveletek A Befektetési Alapkezelő az Alapból kizárólag szabályozott rendszerkeretek között olyan értékpapírokkal kapcsolatos kölcsönműveleteket is végezhet, amelyet elismert clearing intézet, vagy ilyen típusú műveletekre specializálódott egyéb elsővonalbeli pénzintézet szervez. Az ilyen kölcsön-műveletek keretében az Alapnak garanciát kell kapnia, amelynek az értéke a kölcsönszerződés megkötésének pillanatában eléri legalább a kölcsönzött értékpapírok teljes becsült értékét. Ez a garancia adható készpénzben, az elsővonalbeli kibocsátónak az Európai Unió valamely tőzsdéjén jegyzett részvényeiben, beleértve azokat, amelyek szerepelnek egy jelentősebb helyi indexben, és/vagy az OCDE (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) valamely tagállama, vagy helyi önkormányzatai, vagy közösségi, regionális vagy az egész világra kiterjedő szupranacionális intézmények és szervezetek által kibocsátott vagy garantált értékpapírokban, amelyeket az Alap nevében a kölcsönszerződés lejártáig befagyasztanak. Abban az esetben, ha a garanciát részvények formájában adják, ezen garancia értéke el kell hogy érje legalább a kölcsönzött értékpapírok teljes becsült értékét, és ennek így kell maradnia a kölcsön teljes időtartama alatt. Amikor ezt a garanciát készpénzben nyújtják, ezt újra be kell fektetni „reverse repurchase agreements”-be az ilyen műveletekre specializálódott elsővonalbeli pénzintézeteknél; a „reverse repurchase agreements” időtartama nem lehet hosszabb a kölcsönadott értékpapírok visszaszolgáltatásához (a piac általános gyakorlata szerint) szükséges időszaknál az ezen értékpapírok „recall”-ja esetén. A kollaterális rész az ilyen típusú szerződésekben olyan értékpapírokból tevődik össze, amelyeknek ugyanazon feltételeknek kell megfelelniük, mint amelyeket fentebb leírtak azon garancia esetére, amelyet az Alap kell kapnia ezen kölcsönműveletek keretében. Ezek a kölcsön-műveletek a portfolióban lévő értékpapírok teljes becsült értékének legfeljebb 50%-át érinthetik. Egyéb iránt, ezen kölcsön-műveletek időtartama nem haladhatja meg a 30 napot. Ezek a korlátozások nem alkalmazandók akkor, amikor az Alapnak joga van arra, hogy bármikor felmondja a szerződést, és arra, hogy a kölcsönzött értékpapírokat helyreállítsák. G. Visszavásárlást célzó műveletek Az Alap járulékos jogcímen kötelezettséget vállalhat visszavásárlási műveletekre, amelyek olyan értékpapírok vételét és eladását jelentik, amelyek esetében záradékok biztosítják az eladó jogát arra, hogy az eladott értékpapírokat visszavásárolja a vevőtől, a szerződés megkötésekor a két fél között kikötött áron és határidőig. Az Alap közbenjárhat vevőként vagy eladóként, de csakis a következő szabályok szerint : i)

az Alap csak akkor vásárolhat vagy adhat el visszavásárolható értékpapírokat, ha üzletfele (azaz a másik fél) ilyen típusú műveletekre specializálódott, első vonalbeli pénzintézet;

ii)

az Alap nem adhatja el a szerződés tárgyát képező értékpapírokat azt megelőzően, hogy az üzletfele az értékpapírokat visszavásárolta volna, vagy azelőtt, hogy a visszavásárlás határideje lejárt volna;

iii)

ezen kívül, az Alap minden Részalapjának bármikor készen kell állnia visszavásárlási kötelezettsége teljesítésére.

3. NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK 3.1 Általános tudnivalók A. Nettó Eszközérték meghatározása Az Alap konszolidált számláit euróban vezetik. Az egyes Részalapok számláit a saját devizájukban vezetik (a továbbiakban: „Referencia-deviza”). A Nettó Eszközérték minden naptári napon (a továbbiakban: „Értékelési Nap”) megállapításra kerül. Abban az esetben, ha ezen a napon a TARGET (Trans-European Automated Real-time Gross settlement Express Transfer) rendszer zárva van, a Nettó Eszközértéket a TARGET rendszer következő működési napján határozzák meg. A TARGET rendszer a szombatokon és vasárnapokon kívül zárva van Újévkor (január 1.), Nagypénteken (változó dátum), Húsvét Hétfőn (változó), a Munka Ünnepén (május 1.), Karácsonykor (december 25.) és Szent István napján (december 26.). A Nettó Eszközértéket a Befektetési Alapkezelő számítja ki az Alap egyes Részalapjaira és Befektetési Jegy-kategóriáira vonatkozóan, az alábbiak szerint: Az olyan Részalapok vonatkozásában, amelyek csak egyetlen Befektetési Jegy-kategóriát bocsátottak ki, a Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközértéket úgy határozzák meg, hogy elosztják a Részalap nettó eszközeit – amely elosztott összeg megegyezik azzal, ha i) az ezen Részalapnak tulajdonítható eszközök értékéből és az általuk hozott hozamból, ii) kivonják a Részalapnak tulajdonítható passzívumokat és minden gondosságinak vagy szükségesnek tekintett tartalékot, és ezt elosztják az adott Részalap adott Értékelési Napon forgalomban lévő Befektetési Jegyeinek számával. Feltételezve, hogy egy Részalap két vagy több Befektetési Jegy-kategóriát bocsát ki, az egyes Befektetési Jegy-kategóriák egy Befektetési Jegyére eső Nettó Eszközértéket úgy határozzák meg, hogy elosztják a fentiekben meghatározott, az adott Kategória által érintett nettó eszközöket ugyanazon Kategória azon Befektetési Jegyeinek darabszámával, amelyek az adott Értékelési Napon a Részalapban forgalomban vannak. Minden egyes Részalap aktívuma és passzívuma a saját Referencia-devizájában kerül értékelésre. Lehetőleg naponta értékelik a befektetések hozamait, a beszedett kamatokat, a költségeket és az egyéb díjakat (köztük a Befektetési Alapkezelő ügyintézési és kezelési költségeit), és az így készült értékelésben tartják számon az Alap esetleges kötelezettségeit is. B. A nettó eszközök értékelése I. Az Alap egyes Részalapjainak eszközei az alábbiakat tartalmazzák: 1) a rendelkezésre álló vagy letétben lévő készpénz, a kamatokat is beleértve; 2) minden számla és első felszólításra teljesítendő fizetési kötelezvény, valamint követelés (ideértve az eladott, de nem átadott értékpapír-terméket);

3) minden részvény, kötvény, jegyzési jog, garancia, opció és egyéb értékpapír, más OPCVM és/vagy OPC befektetési jegye vagy részvénye, pénzügyi eszköz és más, az Alap javára vagy által birtokolt vagy vállalt hasonló eszköz (azzal, hogy az Alap tehet kiigazításokat anélkül, hogy megszegné az alábbi 1. pontban leírtakat, ami az értékpapírok piaci értékében a legutolsó osztalékok (ex-dividende), legutolsó jogok átruházása vagy más ehhez hasonló műveletek által okozott ingadozásokat illeti); 4) minden osztalék és készpénzben történő kifizetés, amelyeket az Alap be tud hajtani, amennyiben az ezekkel kapcsolatos információk ésszerűen az Alap rendelkezésére állnak; 5) minden, az Alap tulajdonában lévő fix hozamra jogosító értékpapír esedékes kamata, eltekintve attól az esettől, amikor ez a kamat részét képezi a kérdéses értékpapír főösszegének, vagy amikor ebben a főösszegben megjelenik; 6) a határidős és vételi vagy eladási opciós szerződések likvidációs értéke, amelyekben az Alapnak nyitott pozíciója van; 7) az Alap kiadásai, köztük az Alap Befektetési Jegyeinek kibocsátási és szétosztási költségei, ha esetükben számlakorrekcióra kerül sor; 8) minden egyéb, bármilyen típusú és bármilyen természetű eszköz, ideértve az előre kifizetett költségeket. Ezen eszközök értéke a következő módon határozható meg: 1. A pénztárban vagy letétben lévő készpénz, bemutatóra szóló értékpapírok és váltók valamint a még ki nem egyenlített számlák értéke, a már (előre) kifizetett költségek, készpénzes osztalékok és még fel nem vett, de már esedékes kamatok értéke teszi ki ezek összegét. Amennyiben nem tűnik valószínűnek, hogy ez az érték kivételre kerülhet, ekkor az értéket úgy határozzák meg, hogy levonnak belőle egy bizonyos összeget, úgy, hogy a Befektetési Alapkezelő szerint megfelelően tükrözze ezen eszközök valódi értékét. 2. A tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott minden egyes értékpapír értékelésének alapja az utolsó ismert árfolyam, és abban az esetben, ha az adott értékpapírral több piacon is kereskednek, az értékpapír főpiacán az utolsó ismert árfolyam. Abban az esetben, ha az utolsó ismert árfolyam nem reprezentatív, az értékelés alapját a körültekintéssel és jóhiszeműen becsült lehetséges realizálási érték adja. 3. A szabályozott piacon forgalmazott értékpapírok értéke az Értékelési Napon ismert utolsó áron alapszik. 4. A más OPCVM-ben és/vagy OPC-ben való részvétel értéke mindig az Értékelési Napon ismert utolsó Nettó Eszközértéken alapul. 5. Abban az esetben, ha a Részalap portfoliójában birtokolt értékpapírok az adott napon nincsenek jegyezve, vagy nincsenek forgalomban tőzsdei vagy szabályozott piacon, továbbá abban az esetben, ha a tőzsdei vagy szabályozott piacon jegyzett vagy forgalomban lévő értékpapírok vonatkozásában a részvény 2. vagy 3. alpont szerinti modalitásokkal meghatározott ára nem reprezentatív, akkor ezen értékpapírok árát ésszerűen állapítják meg, a körültekintéssel és jóhiszeműen elvárható eladási ár alapján. 6. A tőzsdei határidős ügyletek („future”-ök), nem a tőzsdén vagy más szervezett piacon forgalmazott határidős vagy opciós szerződések likvidációs értéke az a nettó likvidációs értékük lesz, amelyet a Befektetési Alapkezelő által kialakított politikának megfelelően határoznak meg, az egyes szerződés-típusokra alkalmazott állandó alap alapján. A Befektetési Alapkezelő eljárásai olyan paramétereken alapuló belső modellek használatát

irányozzák elő, mint az alapul szolgáló érték, a kamatlábak, az osztalékok hozama és a becsült ingadozás. A tőzsdei határidős ügyletek, tőzsdén vagy szervezett piacon forgalmazott határidős vagy opciós szerződések likvidációs értékének meghatározása az ezen szerződések tőzsdén vagy olyan szervezett piacokon megállapított utolsó teljesítési ára alapján történik, amely piacokon ezeket a szerződéseket az Alap nevében forgalmazzák – azzal a megkötéssel, hogy ha egy határidős tőzsdei ügylet, tőzsdén kívüli határidős szóló szerződés vagy opciós szerződés nem tehető likviddé azon a napon, amikor a Nettó Eszközértéket meghatározzák, az ilyen szerződés likvidációs értékét a Befektetési Alapkezelő által megfelelőnek és ésszerűnek ítélt érték alapján kell meghatározni. 7. A swap-szerződések és minden egyéb értékpapír és eszköz értékelése a jóhiszeműen megállapított piaci értékükön történik, a Befektetési Alapkezelő által meghatározott eljárásnak megfelelően. Nevezetesen a swap-szerződések értékelése a szakmában megszokott módszerek alapján történik, azaz a másik fél által a Részalapnak fizetendő, előirányzott áramlások aktualizált értékei és a Részalap által a másik félnek fizetendő áramlások aktualizált értékei közötti különbség alapján. 8. A portfolióban lévő CDS-ek piaci értéke a Befektetési Alapkezelő által használt belső modell alapján kerül kiszámításra; ez a belső modell a referencia-CDS-ek piacának ún. prémium görbéjén alapul, azzal a céllal, hogy kiküszöböljék az alapul szolgáló kibocsátók mulasztásából (nem teljesítéséből) adódó hibákat, és tekintetbe véve a követelések behajtásakor alkalmazott átlagárat. Az ezen belső modell segítségével megállapított piaci értékek összevetésre kerülnek a piac ilyen típusú műveletekre specializálódott egy vagy több szereplője által kiszámított egy vagy több értékkel. Mindenesetre, olyan elfogadott, állandóan alkalmazott értékelési kritériumokra van szükség, melyeket az Alap vállalati könyvvizsgálója ellenőrizni tud. II. Az Alap egyes Részalapjainak passzívumai az alábbiakat tartalmazzák: 1) minden kölcsön, kifizetendő váltó és tartozás; 2) minden, az Alap kölcsönei alapján tőkésített kamat (beleértve a kérdéses kölcsönökkel járó kötelezettségek felhalmozódó költségeit); 3) minden vállalt (felmerült) vagy kifizetendő költség (beleértve, nem kizárólagosan, minden ügyintézési és kezelési költség, adott esetben teljesítési díj és a letéti költség); 4) minden ismert, jelenlegi és jövőbeni kötelezettség, beleértve a készpénzes szerződéses kötelezettségeket és bizonyos készpénzben vagy természetben fizetendő szerződéses kötelezettségeket, valamint az Alap által bevallott ki nem fizetett osztalékok összegét; 5) az Alap által időről időre meghatározott Értékelési Napon megállapított hozamot (jövedelmet) terhelő jövőbeni adókra, illetékekre szánt megfelelő fedezet (céltartalék), és más olyan tartalékok, amelyeket adott esetben a Befektetési Alapkezelő engedélyezett és jóváhagyott, valamint adott esetben minden olyan összeg, amelyet a Befektetési Alapkezelő úgy tekinthet, mint az Alap összes tartozásaihoz rendelt tartalékot; 6) az Alap minden egyéb, tetszőleges fajtájú és természetű kötelezettsége, az általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően. Amikor az ilyen típusú kötelezettségek összege kerül meghatározásra, az Alap számításba veszi az Alap által a „Díjak és költségek” c. fejezet alapján fizetendő összes kiadást. Az Alap egy éves vagy más

időszakra becsült összeg alapján előre ki tudja számolni az ügyintézési és egyéb rendszeres vagy visszatérő költségeket, és ezt az összeget egyenlő részekre felosztva megfelelő tartalékot tud képezni az egész időszakra. Az összes olyan eszköz és kötelezettség értékét, amely nem a Részalap Referenciadevizájában van kifejezve, át kell váltani a Részalap Referencia-devizájára, a Luxemburgban az adott Értékelési Napon érvényben levő átváltási árfolyamon, azaz a Nettó Eszközérték kiszámításának napján rendelkezésre álló hivatalos átváltási árfolyamon. Abban az esetben, ha ezen árfolyam nem áll rendelkezésre, az átváltási árfolyam a Befektetési Alapkezelő Igazgatósága által meghatározott eljárásnak megfelelően, jóhiszeműen kerül meghatározásra. A Befektetési Alapkezelő Igazgatósága tetszése szerint engedélyezheti más értékelési módszer alkalmazását is, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az a módszer kifejezőbben tükrözi az Alap eszközeinek értékét. Amennyiben rendkívüli körülmények fennállása miatt az előzőekben meghatározott eljárásoknak megfelelő értékelés lehetetlen vagy nem megfelelő, a Befektetési Alapkezelő adott esetben körültekintően és jóhiszeműen egyéb feltételeket is alkalmazhat annak érdekében, hogy az értékelés szerinte ezen körülmények között is helytálló legyen. III. Az Alap eszközeinek allokációja A Befektetési Alapkezelő Igazgatósága Befektetési Jegy-kategóriánként egy Részalapot hoz létre, de létrehozhat két vagy több Befektetési Jegy-kategóriának megfelelő Részalapot is, az alábbi módon: a) ha két vagy több Befektetési Jegy-kategória kapcsolódik egy Részalaphoz, az ezen Kategóriáknak tulajdonítható eszközök együtt kerülnek befektetésre az adott Részalap befektetés-politikájának megfelelően; b) egy Kategória Befektetési Jegy-kibocsátásának vélt és várt bevételei az Alap könyveiben lesznek elszámolva, az adott Befektetési Jegy-kategóriának megfelelő Részalapban. Amennyiben azonban ebben a Részalapban több Befektetési Jegykategóriája van forgalomban, az érintett összeg növelni fogja a Részalap nettó eszközeinek arányát a kibocsátandó Befektetési Jegy-kategóriáknál lévő eszközökéhez képest; c) valamely Részalapra alkalmazandó eszközök és kötelezettségek, hozamok (bevételek, jövedelmek) és kiadások az ezen Részalapnak megfelelő Befektetési Jegykategóriá(k)hoz lesznek hozzárendelve; d) amikor az Alapnak olyan tartozása van, amely egy bizonyos Részalapja eszközeivel, vagy az egy bizonyos Részalap eszközeivel kapcsolatban végrehajtott összes művelettel kapcsolatos, ezt az adósságot hozzá kell rendelni az érintett Részalaphoz; e) amennyiben azt feltételezzük, hogy az Alap összes eszköze vagy tartozása közül egyik sem tekinthető egy bizonyos Részalap eszközének vagy tartozásának, akkor ezen eszközöket vagy tartozásokat hozzárendelik az összes Részalaphoz, az érintett Befektetési Jegy-kategóriák Nettó Eszközértékének arányában, vagy más olyan módon, amelyet a Befektetési Alapkezelő jóhiszeműen meghatározott;

f) miután az osztalék kifizetésre került minden Befektetési Jegy-kategória tulajdonosainak, minden egyes Befektetési Jegy-kategória Nettó Eszközértékéből levonják a felosztás összegét. 3.2 A Nettó Eszközérték kiszámításának, a Befektetési Jegyek kibocsátásának, konvertálásnak és visszaváltásának felfüggesztése A Befektetési Alapkezelőnek joga van arra, hogy a Letétkezelő Bank egyetértésével időlegesen felfüggessze a Nettó Eszközérték kiszámítását, illetve egy vagy több Részalap Befektetési Jegyeinek kibocsátását, konvertálását, illetve visszaváltását, az alábbi esetekben: -

amikor a szokásos zárva tartási időn túl is zárva tart egy vagy több olyan tőzsde, amely az Alapba tartozó egy vagy több Részalap eszközei jelentős részének az értékelési alapját szolgáltatja, vagy egy vagy több olyan devizapiac, amely olyan külföldi pénznemben számol, amelyben az Alapba tartozó egy vagy több Részalap eszközeinek jelentős része van, vagy amikor ott felfüggesztik vagy korlátozásoknak vetik alá a tranzakciókat, illetve ezek rövid távon jelentős ingadozásoknak van kitéve;

-

minden olyan helyzetben, amely szükségállapotnak minősül, azaz olyan politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi, szociális helyzet vagy sztrájk vagy vis major esemény, amely a Befektetési Alapkezelő felelősségén vagy hatáskörén kívül esik, és amely azt eredményezi, hogy lehetetlen az ésszerű és szokásos eszközökkel rendelkezni az Alap egy vagy több Részalapjának eszközeiről, anélkül, hogy ezáltal jelentős hátrány érné a Befektetési Jegy-tulajdonosokat;

-

amikor, bármilyen okból, egy bizonyos követelés értéke nem állapítható meg elég gyorsan és elég pontosan;

-

amikor az árfolyam-korlátozások vagy a tőkemozgások akadályozzák az Alap egy vagy több Részalapjának számláját érintő tranzakciók végrehajtását, vagy amikor az Alapba tartozó egy vagy több Részalap eszközeinek eladási vagy vételi műveleteit nem lehet a szokásos átváltási árfolyamokon megvalósítani;

-

minden egyéb olyan esetben, amikor a Befektetési Alapkezelő hatáskörén kívül álló vis major esemény következtében ezt utóbbi a Letétkezelő Bank egyetértésével szükségesnek és a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekében állónak ítéli meg.

A felfüggesztés vagy elhalasztás időszaka alatt minden visszaváltási, jegyzési vagy végre nem hajtott konvertálási kérelem írásos értesítés formájában visszavonható. Ellenkező esetben a kérelem a Nettó Eszközérték kiszámításának felfüggesztését vagy elhalasztását követő első Értékelési Napon feldolgozásra kerül. Az ilyen, bármely Részalap egy Befektetési Jegy-kategóriáját érintő felfüggesztésnek semmiféle következménye nincs az egy Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközérték kiszámítására, a Befektetési Jegyek kibocsátására, visszaváltására vagy konvertálására vonatkozó tervre az Alap egy másik Részalapjában. A Befektetési Alapkezelőnek haladéktalanul tudatnia kell a Nettó Eszközérték kiszámításának, a Befektetési Jegyek kibocsátásának, konvertálásának és visszaváltásának felfüggesztése tárgyában hozott döntését a luxemburgi felügyeleti hatósággal és mindazon államok hatóságaival, ahol a Befektetési Jegyeket forgalmazzák. A felfüggesztést közzéteszik az alábbi „Befektetési Jegy-tulajdonosok tájékoztatása” című részben leírt rendelkezések szerint.

4. AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEI 4.1 A befektetési jegyek ismertetése, formája és a Befektetési Jegy-tulajdonosokat megillető jogok Az Alap közös tulajdona a különböző Részalapok Befektetései Jegyeire van felosztva, amelyek a Befektetési Jegy-tulajdonosok minden jogát képviselik/megtestesítik. A Befektetési Alapkezelő az egyes Részalapokon belül egy vagy több Befektetési Jegykategóriát bocsáthat ki, amelyek mindegyike egy vagy több jegyben különbözik a többi Kategóriától. Ilyen megkülönböztető jegy lehet egy bizonyos eladási és visszaváltási költségstruktúra, a tanácsadási költségek vagy a kezelési költségek egy bizonyos szerkezete, az árfolyamkockázatok fedezettel ellátására vagy nem ellátására vonatkozó politika, egy bizonyos elosztási politika. A különböző Részalapokon belüli Befektetési Jegy-kategóriáknak különböző lehet az értéke: Minden egyes Részalap minden Befektetési Jegy-kategóriája azonos jogokkal jár a visszaváltás, az információk és minden más vonatkozásában. A Befektetési Jegyek egy bizonyos töredékével járó jogokat a birtokolt Befektetési Jegy-töredék arányában gyakorolják, kivételt képeznek az esetleges szavazati jogok, amelyeket csak a Befektetési Jegyek egésze alapján lehet gyakorolni. Hét Befektetési Jegy-kategória áll a befektetők rendelkezésére: az R Kategória, az R2 Kategória, az RH Kategória, az RD Kategória, az I Kategória, az I2 Kategória és az IH Kategória. Az R Kategória, az RH Kategória, az RD Kategória, az I Kategóriaés az IH Kategória Befektetési Jegyeit euróban (EUR), míg az R2 Kategória és az I2 Kategória Befektetési Jegyeit USA-dollárban (USD) jegyzik. Az R és az R2 Kategória Befektetési Jegyeihez bármely befektető hozzájuthat. Az RH Kategória Befektetési Jegyeihez bármely befektető hozzájuthat. Erre a Befektetési Jegyre egyébként az a jellemző, hogy fedezettel rendelkezik az átváltási árfolyamkockázat vonatkozásában. Olyan tranzakciókat lehet az RH Kategóriára kötni, melyeknek az a célja, hogy ezeket a kockázatokat fedezze, mint például a határidős átváltási szerződés, az opciók vagy a devizán alapuló future-ök (tőzsdei határidős ügyeletek), annak érdekében, hogy ezek a lehetséges mértékben fedezzék a Részalapok eszközei között lévő devizá(k) árfolyama közötti ingadozásokat és ezek devizáit (kifejezési deviza). Felhívjuk azonban az RH Kategóriájú Befektetési Jegyek tulajdonosainak a figyelmét arra a tényre, hogy az átváltási árfolyamkockázat elleni fedezet felkutatásával kapcsolatos költségek viselése erre a Kategóriára hárulnak, és tükröződnek a Nettó Eszközértékben. Az RD Kategória Befektetési Jegyeit bármely befektető megszerezheti. Ez a kategória egyébként kilátásba helyezi az Alap egyes Részalapjában megvalósított befektetések hozamának elosztását, a Részalap-ismertetőkben részletezett feltételek szerint. Az R, R2, RH, I, I2 és IH Kategória Befektetési Jegyei a hozam felhalmozását irányozzák elő, azaz az Alap egyes Részalapjaiban megvalósított befektetések hozama teljes mértékben a tőkét növeli. Az I és I2 Kategória Befektetési Jegyeit csak intézményi befektetők (a továbbiakban: „Intézményi Befektetők”) szerezhetik meg. Intézményi Befektetők: a biztosítótársaságok, a vagyonkezelő társaságok, a hitelintézetek vagy a pénzügyi szektor más, saját számlára vagy

diszkrecionális gazdálkodásra vonatkozó megbízás keretei között az ügyfeleik javára eljáró hivatásos szereplők (ebben az esetben az a feltétel, hogy azok az ügyfelek, amelyek javára a hitelintézet vagy a pénzügyi szektor más hivatásos szereplői eljárnak, az Alappal szemben ne rendelkezzenek követelési joggal, csak a hitelintézettel vagy a pénzügyi szektor más hivatásos szereplőivel szemben); a kollektív befektetési formák; a helyi önkormányzatok; a holdingtársaságok, amennyiben tudják igazolni, hogy valós tartalommal, részvényeseiktől elkülönült saját szerkezettel és tevékenységgel és jelentős pénzügyi érdekekkel bírnak; végül a „családinak” nevezetett holding-társaságok, akkor, ha olyan holding-társaságokról van szó, amelyeken keresztül egy család vagy egy család ága jelentős pénzügyi érdekekkel bír. Az IH Kategória Befektetési Jegyeit csak a fentiekben meghatározott Intézményi Befektetők szerezhetik meg. Jellemzőjük ugyanakkor, hogy fedezetet biztosítanak az átváltási árfolyamkockázatra. Következésképpen az IH Kategóriára olyan tranzakciókat lehet kötni, amelyeknek az a célja, hogy ezeket a kockázatokat fedezze, úgymint határidős átváltási szerződés, devizára szóló opciók vagy future-ök (tőzsdei határidős ügyletek), annak érdekében, hogy ezek a lehetséges mértékben fedezzék a Részalapok eszközei között lévő devizá(k) árfolyama közötti ingadozásokat és ezek kifejezési devizáit. Felhívjuk azonban az IH Kategória Befektetési Jegy-tulajdonosainak a figyelmét arra a tényre, hogy az átváltási árfolyamkockázat ellenében lévő fedezet felkutatásával kapcsolatos költségek viselése ezen Kategóriára hárul, és tükröződik a Nettó Eszközértékben. A Részalap-ismertetők megadják a meglévő Részalapokon belül kibocsátott Befektetési Jegykategóriákat. A Befektetési Jegy-tulajdonosok választásától függően a Befektetési Jegyek látra vagy névre szólnak, hacsak a Részalap-ismertetők nem mondanak erről mást . Ellenkező rendelkezés hiányában a befektetők semmiféle ún. reprezentatív igazolást nem kapnak Befektetési Jegyükről. Helyette az ezredik Befektetési Jegyig egy egyszerű, írásos megerősítő nyilatkozatot bocsátanak ki a Befektetési Jegy vagy Befektetési Jegy-csoportok jegyzéséről. Ugyanakkor a Befektetési Jegy-tulajdonos, amennyiben kívánja, kérhet és kaphat reprezentatív igazolást a látra vagy névre szóló Befektetési Jegyekről: minden egyes ilyen igazolás kiállításáért 100 eurós átalánydíjat kérnek, amelyet a Befektetési Jegy-tulajdonosnak kell állnia. A Befektetési Alapkezelő a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekében feloszthatja vagy újracsoportosíthatja a Befektetési Jegyeket. Nem kell közgyűlést tartani a Befektetési Jegy-tulajdonosoknak, kivéve azt az esetet, amikor a Befektetési Alapkezelő azt javasolja, hogy az Alap vagy az Alap egy vagy több Részalapjának eszközeit apportálják (vagyoni hozzájárulásként teljesítsék) egy másik, külföldi jog szerinti kollektív befektetési formába (OPC-be). Ebben az esetben a Befektetési Jegy-tulajdonosok egyhangúsága a feltétele annak, hogy az eszközök egészének apportálását (vagyoni hozzájáruláskénti teljesítését) eszközöljék. Amennyiben az egyhangúságot nem sikerül megszerezni, csak a javaslat mellett szavazó Befektetési Jegy-tulajdonosok által birtokolt eszközök arányában kerülhet sor az apportra (vagyoni hozzájáruláskénti teljesítésre) a külföldi jog szerinti kollektív befektetési formába (OPC-be). A befektetők tudomására kell hozni, hogy a luxemburgi tőzsde kereskedésére bocsáthatók mind a névre szóló igazolások, mind a bemutatóra szóló, egyes és százas címletű Befektetési Jegyeket képviselő igazolások.

4.2. A Befektetési Jegyek kibocsátása, a jegyzés és a fizetés módja A Befektetési Alapkezelő jogosult Befektetési Jegyeket kibocsátani bármely időpontban és korlátozás nélkül. Minden egyes Részalap Befektetési Jegyei és így Befektetési Jegy-kategóriái a Befektetési Alapkezelőnél és más erre jogosultsággal rendelkező intézménynél jegyezhetőek. A befektetőnek két példányban ki kell töltenie és alá kell írnia a Tájékoztatóhoz csatolt jegyzési kérelmet, amelynek elfogadásáról a Befektetési Alapkezelő dönt. A Befektetési Alap fenntartja magának a jogot arra, hogy teljes egészében visszautasítson egy vásárlási kérelmet, vagy egy kérelmet csak részben fogadjon el. A Befektetési Alapkezelő különösen a Market timing-hoz kapcsolódó gyakorlatot nem engedélyezi, és fenntartja magának a jogot arra, hogy visszautasítsa az olyan befektető jegyzési és konvertálási felhívását, amely befektetőről azt gyanítja, hogy ilyen gyakorlattal él. Adott esetben meghozza az Alap más befektetőinek védelméhez szükséges intézkedéseket. Ugyanúgy fenntartja magának annak lehetőségét, hogy – amennyiben a körülmények ezt megkövetelik – elfogadjon egy esetleges minimális kezdeti jegyzést (ha van ilyen), vagy lemondjon erről, a Részalap-ismertetőkben leírtak szerint. A kezdeti jegyzés esetleges időszakának lejártával a Részalap ill. a Befektetési Jegy-kategória devizájában kifejezett jegyzési ár megfelel a „Nettó Eszközértékről” szóló 3. fejezetnek megfelelően meghatározott, egy Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközértéknek, megnövelve adott esetben a Részalap-ismertetőkben leírtak szerint, a Befektetési Alapkezelőnek járó kibocsátási díjjal, amely magában foglalja a Befektetési Jegyek befektetésével foglalkozó bankoknak és más intézményeknek fizetendő valamennyi díjat. A Jegyzések ismeretlen Nettó Eszközértéken történnek. A Befektetési Alap székhelyére beérkező jegyzési kérelmeket a Részalap-ismertetőkben meghatározott napon és órában rekesztik be. A jegyzési díjat esetleg megnövelhetik azok az esetleges adók és illetékek, amelyeket azokban az országokban kell fizetni, ahol a Befektetési Jegyeket felkínálják. A Részalap devizájában fizetendő jegyzési díjat az adott jegyzésre vonatkozó Értékelési Naptól számított harmadik munkanapon belül kell az Alap eszközeibe befizetni. Amennyiben a Részalap-ismertetőkben ezzel ellenkező megjelölés nincs, a Befektetési Jegyeket a jegyzési díj megfizetését és a bejegyzés megerősítését követően bocsátják ki, vagy adott esetben a jegyzési díj ellenértékének az Alap eszközeibe való befizetését követő tizenöt napon belül postán megküldik, vagy a Letétkezelő Bank rendelkezésére bocsátják a Befektetési Jegyekről szóló reprezentatív igazolásokat. A Befektetési Alapkezelő saját belátása szerint időlegesen bármikor felfüggesztheti, véglegesen leállíthatja, vagy korlátozhatja a Befektetési Jegyek bizonyos országokban vagy területeken lakhellyel rendelkező természetes személyek vagy ott székhellyel rendelkező jogi személyek (vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok) részére történő kibocsátását, vagy őket a Befektetési Jegyek megszerzéséből kizárhatja, amennyiben ilyen intézkedés meghozatala szükséges a Befektetési Jegy-tulajdonosok összességének vagy az Alapnak a védelmében. Befektetési Jegyek természetbeni apport ellenértékeként is kibocsáthatók, feltéve, hogy tiszteletben tartják a Kezelési szabályzat 8.3 cikke alapján a Befektetési Alapkezelő által kinevezett vállalati Könyvvizsgáló értékelő jelentésének átadására vonatkozó kötelezettséget, és feltéve, hogy ezek az apportok (vagyoni hozzájárulások) megfelelnek az Alap érintett Részalapjára vonatkozó befektetési politikának és befektetési korlátoknak, a Kezelési

szabályzat 5. cikke és az ezen Tájékoztatóban leírtak szerint. A jegyzésért járó fizetésként elfogadott értékpapírokat az értékelés pillanatában a művelet érdekében a piac legutóbbi vásárlói árfolyamán értékelik. A Befektetési Alapkezelőnek joga van arra, hogy minden természetbeni vagyoni hozzájárulást visszautasítson, anélkül, hogy döntését indokolnia kellene. A természetbeni vagyoni hozzájárulás ellenértékét képező Befektetési Jegyek kibocsátásával kapcsolatos költségek az apport mögött álló Befektetési Jegy-tulajdonost terhelik. A Befektetési Alapkezelő korlátotokat vagy akadályokat emelhet a Befektetési Jegy bármely természetes vagy jogi személy általi tulajdonlásának, ha úgy ítéli meg, hogy ez a tulajdon az Alap számára hátrányos lehet. Felhívjuk a Befektetési Jegy-tulajdonosok figyelmét azon tényre, hogy bizonyos Befektetési Jegy-kategóriák, ahogy ez a fenti részben részletezésre került, bizonyos típusú befektetők számára nem hozzáférhetők. Az egyes Befektetési Jegyek jegyzési és kibocsátási eljárásait a Részalap-ismertetők mutatják be. Az Alap egy adott Részalap egyetlen Befektetési Jegyét sem bocsátja ki azon időszak alatt, amikor az érintett Részalap Nettó Eszközértékének kiszámítását a Befektetési Alapkezelő azon joga alapján felfüggesztette, amelyet a Kezelési Szabályzat a számára fenntart, és amelyet a „A Nettó Eszközérték kiszámításának, a Befektetési Jegyek kibocsátásának, konvertálásának és visszaváltásának felfüggesztése” c. fejezet részletez. Ennek hiányában a kérelmeket a felfüggesztés befejeztét követő első Értékelési Napon veszik figyelembe. A Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekeit esetleg negatívan befolyásoló kivételes körülmények fennállása esetén a Befektetési Alapkezelő fenntartja magának a jogot arra, hogy a nap folyamán más értékelésekre is sort kerítsen, amelyek érvényesek az adott napon beadott összes jegyzési vagy visszaváltási kérelemre, és gondoskodik arról, hogy az adott napon jegyzési vagy visszaváltási kérelmet benyújtó minden Befektetési Jegy-tulajdonos egyenlő elbánásban részesüljön. 4.3 A Befektetési Jegyek visszaváltása A Befektetési Jegy-tulajdonosok bármely időpontban kiléphetnek az Alapból úgy, hogy benyújtják a Befektetési Alapkezelőnek vagy más banknak vagy erre felhatalmazott más intézménynek a visszaváltás iránti visszavonhatatlan kérelmüket, csatolva a jegyzés megerősítését vagy, adott esetben, a Befektetési Jegyről szóló reprezentatív igazolásokat. Az Alap, a kollektív befektetési formákról szóló, 2002. december 20-i törvény által előírt korlátozások szerint bármely időpontban köteles visszaváltani a Befektetési Jegyeket. A Befektetési Jegyek visszaváltásakor a Befektetési Jegy-tulajdonosoknak fizetett összeg megegyezik az érintett Részalap és/vagy Kategória vonatkozásában a Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközértékkel, amelyet a „Nettó Eszközérték” c. harmadik fejezetnek megfelelően határoznak meg, levonva belőle a költségeket, az ebből az alkalomból esetlegesen követelhető adókat és illetékeket, az esetlegesen a Befektetési Alapkezelőnek fizetendő visszaváltási díjat, amelynek összege a Részalap-ismertetőkben olvasható. A visszaváltás az ismeretlen Nettó Eszközértéken történik. A Befektetési Alapkezelő székhelyére beérkező visszaváltási kérelmeket a Részalap-ismertetőkben megadott napokon és órákban zárják le. A visszaváltásban résztvevő Befektetési Jegyek ellenértéke az adott Részalap devizájában, csekken vagy átutalással, főszabályként a visszaváltáskor alkalmazandó Értékelési Napot

követő hét munkanapos határidőn belül kerül kifizetésre, kivéve a jelentős visszaváltási kérelmekkel kapcsolatban az alábbiakban elmondandókat. A visszaváltás díja a Nettó Eszközérték alakulása szerint magasabb vagy alacsonyabb is lehet a kibocsátáskor fizetett díjnál. A Befektetési Alapkezelő a Befektetési Jegyeit visszaváltani óhajtó Befektetési Jegytulajdonos kérésére beleegyezhet abba, hogy bármely Befektetési Jegy-kategória értékpapírját teljesen vagy részben természetben osszák ki, ahelyett, hogy készpénzben váltanák vissza. A Befektetési Alapkezelő akkor jár el így, ha úgy ítéli meg, hogy egy ilyen tranzakció nem sérti az érintett Kategória többi Befektetési Jegy-tulajdonosának az érdekeit. A Befektetési Alapkezelő valamint a Befektetéskezelő határozza meg az ezen Befektetési Jegytulajdonosnak átruházandó eszközöket, figyelembe véve az eszközátruházás gyakorlati aspektusait, a Befektetési Jegy-kategória érdekeit, más Befektetési Jegy-tulajdonosok és a szóban forgó Befektetési Jegy-tulajdonos érdekeit. A szóban forgó Befektetési Jegytulajdonos tartozhat a költségekkel, ideértve, de nem kizárólagosan, a brókeri díjat, és/vagy a teljes átruházást vagy az értékpapír-eladást terhelő helyi adókat, valamint a visszaváltásért kapott ellenértékét. Amikor a visszaváltást kérelmező Befektetési Jegy-tulajdonos eladja a kérdéses értékpapírokat, a tiszta jövedelem megegyezhet az érintett Kategória Befektetési Jegyeinek megfelelő visszaváltási díjával vagy annál alacsonyabb is lehet, tekintettel a piaci feltételekre és/vagy az ilyen eladás vagy engedményezés céljából használt árak közötti különbségekre, vagy az ezen Befektetési Jegy-kategória Nettó Eszközértékének kiszámítására. Az értékelés megválasztása és az eszközök engedményezése tárgyát képezi az Alap könyvvizsgálója által készített értékelési jelentésnek. A Befektetési Jegyeknek az ellenérték természetben történő kiosztásával történő visszaváltásával kapcsolatos költségeket a visszaváltást kérelmezője, azaz a Befektetési Jegy-tulajdonos viseli. A Befektetési Alapkezelő a Letétkezelő Bankkal egyetértésben hozott döntésével a 3.2. pontban előirányzott esetben vagy a felügyeletei hatóság ilyen irányú rendelkezése esetén felfüggesztheti a Befektetési Jegyek visszaváltását. Erre akkor kerül sor, amikor a közérdek vagy a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdeke ezt megköveteli, vagy amikor az Alap tevékenységére vonatkozó jogszabályi, szabályozási vagy egyezményi rendelkezéseket nem tartják be. Ha egy adott időpontban, és abban az esetben, ha a visszaváltási kérelemben szereplő összeg meghaladja a Nettó Eszközérték 10%-át, nem teljesíthető a kifizetés a Részalap eszközeivel vagy engedélyezett kölcsön útján, az Alap a Letétkezelő Bank egyetértésével ezen visszaváltás arányában elhalaszthatja a visszaváltást az ezen Részalapban lévő Befektetési Jegyek Nettó Eszközértékének 10%-át meghaladó rész vonatkozásában egy későbbi időpontra, de nem későbbre, mint a visszaváltási kérelem elfogadását követő harmadik Értékelési Nap, ezzel lehetővé téve, hogy a Részalap eszközeinek egy része a jelentős visszavásárlási kérelmek kielégítése érdekében eladásra kerüljön. Ilyen esetben egyetlen árat állapítanak meg az összes ugyanazon időpontban adott jegyzési és visszavásárlási kérelemre. Egyébként, a Befektetési Alapkezelőnek lehetősége van arra, hogy bármely időpontban visszavásárolja azon befektetők Befektetési Jegyeit, akiket kizártak a vételi jog gyakorlásából vagy a Befektetési Jegyek tulajdonlásából; ezt többek között az USA-polgárokra vagy az olyan nem-intézményekre alkalmazzák, amelyek az intézményeknek fenntartott Befektetési Jegyekbe fektetnek be (ennek meghatározását „A befektetési jegyek ismertetése, formája és a Befektetési Jegy-tulajdonosokat megillető jogok” c. fejezet tartalmazza). 4.4. A Befektetési Jegyek konvertálása Abban az esetben, ha a Tájékoztató nem tartalmazza ennek ellenkezőjét, a Befektetési Jegytulajdonosoknak lehetőségük van arra, hogy áthelyezzék az egyik Részalapban lévő Befektetési Jegyeik egészét vagy egy részét egy másik Részalap vagy Befektetési Jegy-

kategória Befektetési Jegyeibe az adott napon a Befektetési Jegyre eső Nettó Eszközértéken, elvben kezelési díj nélkül. Kivételt képez az az eset, amikor i) az átvitel egy Részalapba vagy Befektetési Jegy-kategóriába magasabb kibocsátási díjon megy végbe, vagy ii) amikor az adott konvertálási költségeket pontosan megadják a Részalap-ismertetők. Az első esetben a jegyzőnek a konvertálás végrehajtásakor olyan összegű kibocsátási díjat kell fizetnie a Befektetés Alapkezelőnek, amely a két Részalap vagy Befektetési Jegy-kategória kibocsátási díjai között meglévő különbségnek felel meg. A Befektetési Jegy tulajdonosának ki kell töltenie és alá kell írnia egy, a Befektetési Alapkezelőnek vagy egyéb banknak, illetve erre felhatalmazott intézménynek címzett, visszavonhatatlan konvertálási kérelmet, minden konvertálásra vonatkozó utasítással, csatolva a Befektetési Jegyről szóló igazolást, adott esetben a konvertálni kívánt Befektetési Jegyek-kategóriát is megjelölve. Felhívjuk a Befektetési Jegy-tulajdonosok figyelmét arra a tényre, hogy bizonyos, „A befektetési jegyek ismertetése, formája és a Befektetési Jegy-tulajdonosokat megillető jogok” c. fejezetben meghatározott Befektetési Jegy-kategóriák csak bizonyos típusú befektetők számára hozzáférhetők. Hasonlóképpen, felhívjuk az R, R2, RD és RH Kategóriájú Befektetési Jegy-tulajdonosok figyelmét arra, hogy nem kérhetik befektetési jegyeik konvertálását az I, I2 vagy IH Kategóriába, hacsak nem felelnek meg ők maguk is az Intézményi Befektetők definíciójának. Az egyes Részalap-ismertetők ismertetik a konvertálási eljárásokat. Abban az esetben, ha egy adott időpontban a konvertálási kérelem fontos, azaz meghaladja a Befektetési Jegy-kategória Nettó Eszközértékének 10%-át, a Befektetési Alapkezelőnek a Letétkezelő Bank beleegyezését követően a 10% fölötti összeg vonatkozásában arányosan elhalaszthatja a konvertálást egy későbbi időpontra. Nem halaszthatja azonban későbbre, mint a konvertálási kérelem elfogadásának időpontját követő harmadik Értékelési Nap, hogy konvertálni tudja a szükséges eszközök összegét. Az így elhalasztott kérelmek elsőbbséget élveznek minden más, később beadott konvertálási kérelemmel szemben. A konvertálásra a „Nettó Eszközérték” c. harmadik fejezetben meghatározott módon megállapított Befektetési Jegyenkénti Nettó Eszközértéken kerül sor, lecsökkentve ezt az esetleges konvertálási díjjal. A konvertálás az ismeretlen Nettó Eszközértéken történik. A Befektetési Alapkezelő székhelyére beérkező konvertálási kérelmeket a Részalapismertetőkben meghatározott napon és órában zárják le. A konvertálásra nem kerül sor, ha valamely érintett Részalap illetve Befektetési Jegykategória Nettó Eszközértékének kiszámítását felfüggesztették. Csak akkor kerülhet sor valamely Részalap illetve Befektetési Jegy-kategória Befektetési Jegyeinek egy másik Részalap illetve Befektetési Jegy-kategória Befektetési Jegyeire történő konvertálására, ha mindkét Részalap illetve Befektetési Jegy-kategória Nettó Eszközértéke ugyanazon a napon kerül kiszámításra. Az új Részalapba illetve új Befektetési Jegy-kategóriába áthelyezett Befektetési Jegyek számát az alábbi képlet szerint számítják ki:

A=

BxCxE ----------D

ahol: A az új Részalapba illetve új Befektetési Jegy-kategóriába áthelyezett Befektetési Jegyek száma B a konvertálásban résztvevő Befektetési Jegyek száma C azon Részalap illetve Befektetési Jegy-kategória egy Befektetési Jegyére jutó Nettó Eszközérték, amelynek a Befektetés Jegyei részt vesznek a konvertálásban, a művelet napján D az új Részalap illetve új Befektetési Jegy-kategória egy Befektetési Jegyére jutó Nettó Eszközérték, a művelet napján E a két Részalap illetve a két Befektetési Jegy-kategória közötti átváltási árfolyam, a művelet napján. 4.5. A Befektetési Jegy jegyzésének, visszaváltásának és konvertálásának különleges módjai Olaszországban Többéves befektetési terv: A Részalap-ismertetők ellentétes kitételei hiányában minden Kategória Befektetési Jegyeit lehet jegyezni többéves befektetési terv (a továbbiakban: a „Terv”) keretében, ami lehetővé teszi a Befektetési Jegy-tulajdonosoknak azt, hogy befektetéseiket ezen időtartam alatt elosztva, részösszegekre bontva eszközölhessék. A Tervet a Befektetési Alapkezelő által a Befektetési Jegyek ezen jegyzési módjainak megindításával megbízott közvetítő bróker (a továbbiakban: „Megbízott Közvetítő Bróker”) aktiválja. A Terv azt irányozza elő, hogy a jegyzést követően először legalább 100 (száz) eurós fizetést kell teljesíteni. A jegyzési íven a következőket kell megadni: -

a befektetés teljes értékét (amely egyben a „Terv nettó értéke” is ); a Terv időtartamát (legalább három és legfeljebb 25 év, az első folytatólagos fizetéstől számítva); az időszakos fizetések egységes összegét (az 50 euró többszöröseit); az időszakos fizetések rendszerességét (havi, kéthavi, negyedéves vagy harmadéves rendszeresség); a jegyzésnek megfelelő összeget; a választott Befektetési jegy-kategóriát és Részalapot.

A Befektetési Jegy-tulajdonos – a Terv keretei között - bármely időpontban fizethet előzetesen is. Az ilyen fizetések az előzetesen előirányzott időtartamhoz képest a Terv idő előtti befejezését idézik elő. A Befektetési Jegy-tulajdonosnak lehetősége van arra, hogy felfüggessze vagy megszakítsa a Terv keretei közötti fizetéseket anélkül, hogy őt ezért járulékos költségek terhelnék. A fizetések több mint 24 hónapos megszakítása esetén a Terv félbehagyottnak tekintendő, és a Terv keretein belüli későbbi, lehetséges fizetések nem kerülnek ezen tényből adódóan elfogadásra.

Az a Befektetési Jegy-tulajdonos, aki/amely a Tervben előirányzottak szerint teljesítette a befizetéseket, a Terv végét vagy az utolsó kiegészítő befizetést követő 24 hónapban egyéb ugyanolyan összegű fizetéseket is eszközölhet. A részletekben történő befizetések útján való jegyzés „Többszörös terv” alapján is végbemehet. Ebben az esetben: - a fentiekben részletezetteken kívül a Befektetési Jegy-tulajdonosnak meg kell jelölnie a kiválasztott Részalapok (maximum három) valamelyikének szánt rendszeres fizetések egységes összegét, amely összeg az ötven euró többszöröse; - A jegyzésnek megfelelő összeg (legalább ötszáz eurót) felosztásra kerül a választott Részalapok között az egyes Részalapokba irányuló időszakos fizetések egységes összegének arányában. A Terv keretében jegyzett Befektetési Jegyről nem állítható ki igazolás. A Terv keretei között előre levont költségek és jegyzési díjak az első év folyamán nem haladhatják meg a Befektetési Jegy-tulajdonos által fizetett összegek egyharmadát. A Terv módosítása: A Terv jegyzője bármely időpontban módosíthatja a Tervet: -

ha módosítja a fennmaradó időtartamot (a fentiekben megjelölt teljes időtartam figyelembevételével); ha módosítja az időszakos fizetések egységes összegét (a fentiekben megjelöltek figyelembevételével); ha módosítja a fizetések rendszerességét (a fentiekben megjelöltek figyelembevételével).

Ami a Többszörös Tervet illeti, a Terv időtartamának és a fizetések rendszerességének a módosítása alkalmazandó minden Részalapra; a választott Részalapok módosíthatók az azonos jegyzési díjjal jellemzett Részalapok körében; és módosítható az időszakos fizetések egységes összege és/vagy a választott Részalapok közötti felosztása is. A Terv módosítására írásban kerül sor, a Megbízott Közvetítő Brókernek címezve. A Terv módosításai a Terv nominális értékének és következésképpen a fizetendő és az új, a fennmaradó fizetésekre vonatkozó díjak újbóli meghatározását eredményezhetik. A díjak visszafizetésére azonban semmiképpen nincs lehetőség. A Terv transzferálása: A Terv keretein belül végbemenő részletekben történő fizetések útján való jegyzés egy másik, szintén „Eredeti Terv”-nek nevezett, előzőleg az Alap egy másik Részalapjában megnyitott Terv transzferálása útján is végbemehet, amelyet ugyanaz a jegyzési díj jellemez, és amely még nem ért véget. A transzferálás magában foglalja az eredeti Terv megszakítását és a Részalapban történő fizetések folytatását egy új Terv keretein belül, ugyanolyan módon és ugyanolyan jellemzőkkel, mint amelyek az eredeti Tervben szerepeltek. Az eredeti Terv kiterjesztésére vagy módosítására vonatkozó rendelkezések nem lépnek hatályba, ha a Tervnek az Alap egy másik Részalapjába irányuló transzferálását követően hozzák meg őket.

Konvertálási program: Abban az esetben, ha a Részalap-ismertetők ettől eltérően nem rendelkeznek, a Befektetési Jegy-tulajdonos egy Részalap bármely kategóriájú Befektetési Jegyeinek legalább 3.000 euró ellenértékért történt programozott visszaváltását követően ezzel egyidőben szakaszos befektetés útján is jegyezheti az Alapba tartozó Részalapok bármely kategóriájú Befektetési Jegyét (a továbbiakban:„Konvertálási program”). A Konvertálási Program aktivizálására a Befektetési Alapkezelő által a Befektetési Jegyek konvertálásának e módjának aktivizálására felhatalmazott közvetítő brókernél kerül sor. Ebből a célból a jegyzőnek meg kell jelölnie: - a Konvertálási Program kezdő időpontját; - az időtartamát (legfeljebb három év); - a visszaváltások rendszerességét (havi, kéthavi, negyedéves, harmadéves rendszeresség); - a programozott visszaváltás tárgyát képező Befektetési Jegy-kategóriát és Részalapokat; - a szakaszos befektetés céljára választott Befektetési Jegy-kategóriát és Részalapot (Célrészalapokat), legfeljebb hármat; - a rendszeresen kivonandó befektetési összeget (mely minden Cél-részalap vonatkozásában legalább 50 euró), részletezve az ezen összeg Cél-részalapok közötti felosztását, feltüntetve az összeget és a százalékot (teljes egységekben). A programozott visszaváltásra a Befektetési Jegy-tulajdonosok által előre megjelölt napnak megfelelő Értékelési Napon az egy Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközérték alapján kerül sor (amennyiben a kérdéses nap nem Értékelési Nap, akkor a következő Értékelési Napon az egy Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközértékét vesszük). A befektetések Értékelési Napja egybeesik a visszaváltások Értékelési Napjával. Abban az esetben, ha az Értékelés Napján a birtokolt Befektetési Jegyek ellenértéke nem éri el a rendszeres értéktelenedésre vonatkozóan globálisan meghatározott összeget, az elértéktelenedett befektetésre nem kerül sor, részben sem, és a Konvertálási Program befejeződik. A Befektetési Jegy-tulajdonos bármely időpontban befejezheti a Konvertálási Programot vagy – a fentiekben megjelöltek betartásával – módosíthatja annak időtartamát, rendszerességét, Kategóriáit és Cél-részalapjait, az elértéktelenedett befektetési összeget és annak a Kategóriák és a Cél-részalapok között történő rendszeres felosztását. A Konvertálási Program visszavonását vagy módosítását írásban kell intézni a Megbízott Közvetítő Brókernél. A konvertálási programban konvertált Befektetési Jegyekre vonatkozóan nem adható ki igazolás. Elsőbbségi transzfer Bármely Kategória Befektetési Jegyei jegyezhetők Elsőbbségi Transzfer-műveletek keretében is, egyszeri tranzakcióval vagy Konvertálási Program útján. Az Elsőbbségi Transzfer-műveleteket a Befektetési Alapkezelő által a Befektetési Jegyek ezen jegyzési módjainak megindításával megbízott közvetítő bróker aktiválja.

Az Elsőbbségi Transzfer-műveletekkel bármely Kategória Befektetési Jegyei jegyezhetők, a Befektetési Alapkezelő által irányított más Alapokban eszközölt visszaváltást követően. Vagyis, egy egyszeri tranzakcióval vagy Konvertálási Program útján megvalósított Elsőbbségi Transzfer-művelet úgy definiálható, mint a Befektetési Alapkezelő irányítása alatt álló valamely más Alapra vonatkozóan realizált visszaváltás, amelyet a végrehajtott visszaváltásnak az esetleg alkalmazandó adóügyi levonással csökkentett ellenértékének megfelelő Befektetési Jegyek jegyzése követ. Ily módon az Elsőbbségi Transzfer-műveletek esetében a jegyzés Értékelési Napja nem esik egybe a visszaváltás Értékelési Napjával. Az Elsőbbségi Transzfer keretében jegyzett vagy visszaváltott Befektetési Jegyekről nem adható ki igazolás. Más, az olaszországi forgalmazással összefüggő információk: Az Alap Befektetési Jegyeinek olaszországi forgalmazása keretében a Befektetési Alapkezelő egy differenciált díjrendszert alkalmaz, a Részalapok tipológiája alapján. «Régime Load» - Részvény-részalapok, « balanced » és ABS: Obiettivo Italia, Obiettivo Euro, Obiettivo Europa, Obiettivo Gran Bretagna, Obiettivo Nord America, Obiettivo Giappone, Obiettivo Oceania, Obiettivo Paesi Emergenti Europa, Medio Oriente ed Africa, Obiettivo Paesi Emergenti Asia, Obiettivo America Latina, Obiettivo Cina, Obiettivo Energia & Materie Prime, Obiettivo Industria, Obiettivo Beni Durevoli, Obiettivo Multimedia, Obiettivo Beni di Consumo, Obiettivo Farma, Obiettivo Banche, Obiettivo Assicurazioni, Obiettivo Alta Tecnologia, Obiettivo Telecomunicazioni, Obiettivo Utilities, Small Cap Europa, Obiettivo Bilanciato, ABS Prudente, ABS Attivo. A jegyzési díjat az alábbi arányszámok alapján számítják ki: A befizetés teljes összege 24.999 euróig 25.000-től 49.999-ig 50.000-től 74.999-ig 75.000-től 99.999-ig 100.000-től 249.999-ig 250.000 felett

Az alkalmazott díj 4% 3.5% 3% 2.5% 2% az arányszám megfelel az 5000 euró és a befizetett összeg arányának

«Régime No Load» - egyéb Részalapok: Valore Liquidità, Obiettivo Euro Breve Termine, Obiettivo Euro Medio Termine, Obiettivo Euro Lungo Termine, Obiettivo Obbligazionario Franchi Svizzeri, Obiettivo Obbligazionario Sterline, Obiettivo Liquidità Dollari, Obiettivo Obbligazionario Dollari, Obiettivo Obbligazionario Yen, Obbligazioni Convertibili, Obbligazionario Paesi Emergenti, Obbligazionario High Yield, Valore Equilibrio, Valore Reale, Orizzonte Protetto 6, Orizzonte Protetto 12, Orizzonte Protetto 24. Nincs előirányozva jegyzési díj. Egy Terv keretében az adott Terv Névértéke alapján kiszámított jegyzési díjat elosztják az egyes befizetések között, a következő módon: - a fent megadott százalékok az egyes befizetések összegének arányában alkalmazandók, mindaddig, míg a kifizetett díjak összege el nem éri a fennmaradó díjak teljes összegét.; - a Terv megvalósításáig nincs díj kiszabva a még hátralevő egységes befizetésekre.

Ha egy Tervet félbehagynak a kitűzött határidő előtt, a jegyzési díjak meghaladhatják a fent megadott százalékos arányokat. Egy Többszörös Terv keretében a jegyzési díjat annak a Tervnek a Névértékéhez viszonyítva határozzák meg, amely azokra a Részalapokra vonatkozik, amelyek jegyzési díjat írnak elő. A már befejezett Tervekbe irányuló kiegészítő befizetésekre vonatkozó jegyzési díjat a befejezett Terv Névértékének megfelelő százalékos arány alkalmazásával kell kiszámolni. A « Régime No Load »-ba tartozó Részalapoknak a « Régime Load »-ba tartozó egyéb Részalapokba való konvertálási műveletei céljára, amelyeket egyszeri tranzakcióval vagy egy Konvertálási Program útján valósítanak meg, a Befektetési Alapkezelő a « Régime Load »-ba tartozó Részalapok jegyzési díjával azonos konvertálási díjat alkalmaz. A többi konvertálási művelet esetében a Befektetési Alapkezelő nem alkalmaz konvertálási díjat. Előirányoznak azonban díjkedvezményeket és pénzügyi könnyítések is. Konkrétabban, ha a jegyzésre egyetlen tranzakcióba való befizetés vagy (egyetlen tranzakció vagy Konvertálási Program útján megvalósított) konvertálási műveletek keretében kerül sor, a jegyzési díj megállapításakor figyelembe kell venni a « Felhalmozási Nyereséget ». Ebben az esetben a jegyzési díj kiszámítása úgy történik, hogy minden egyes jegyzésre alkalmazzák az új jegyzés összegéből adódó összegnek és az egyéb « Load » Részalapokra vonatkozó esetleges járulékos jegyzések címén befizetett összegeknek, valamint a jegyző által birtokolt « Load » Részalapokba tartozó Befektetési Jegyek ellenértékének megfelelő százalékos arányt. Az ellenérték kiszámításakor figyelembe vett Befektetési Jegyek azok, amelyeket a jegyző ugyanazon Közvetítő Brókernél jegyzett; kivéve, minden esetben, a jegyző által visszavont igazolásokkal reprezentált Befektetési Jegyeket. Minden egyes jegyzés illetve a Tervbe történő első befizetés alkalmával 15 eurós fix díj alkalmazandó. Az egyetlen tranzakcióval vagy Konvertálási Program útján megvalósított Elsőbbségi Transzfer-műveletek esetében, a Befektetési Alapkezelő által irányított egy másik Alapból kiindulva: - a “Régime No Load”-ba tartozó Részalapok irányában nem alkalmazandó jegyzési díj; - a “Régime Load”-ba tartozó Részalapok irányában alkalmazandó jegyzési díj, éspedig azt a százalékos arányt alkalmazva, amely megfelel a « Load » Részalap értékpapírjára vonatkozó százalékos arány és a Tájékoztató által a származási Alapra vonatkozóan kilátásba helyezett százalékos arány különbségének; abban az esetben, ha ez a különbség negatív, nem kerül sor a díjak visszafizetésére. Az R, RH, RD Kategóriák Befektetési Jegyeinek Olaszországban történő jegyzése vonatkozásában 500 euró összegű minimum befektetés van előírva. 4.6 A pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás megelőzése A Luxemburgi Nagyhercegségben érvényben levő törvények alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben való részvétel érdekében, a jegyzési kérelemnek tartalmaznia kell (i) természetes személy esetén személyi igazolványa, (ii) társaságok esetén a társasági szerződés és a cégkivonat (az alábbi hatóságok egyike:

nagykövetség, konzulátus, közjegyző, rendőrség által) hitelesített másolatát egy példányban az alábbi esetekben: 1. Közvetlen jegyzés. 2. A pénzügyi szektor olyan hivatásos brókere által történő jegyzés, aki/amely olyan országban székel, ahol az alapok azonosításának törvényileg előírt kötelezettsége más, mint amelyet a pénzügyi intézmények pénzmosás elleni küzdelme tárgyában Luxemburgban alkalmaznak. 3. Egy olyan fióktelep vagy leányvállalat brókere által történő jegyzés, amelynek anyavállalatára a Luxemburgban előírt azonosítási eljárási eljárásával megegyező eljárást alkalmaznak, de az anyavállalatra alkalmazandó jogszabályok nem kötelezik a fióktelepeket vagy a leányvállalatokat ezen intézkedések betartására.. Ugyanez az azonosítási eljárás alkalmazandó a bemutatóra szóló Befektetési Jegyek visszaváltásának esetében. Ráadásul, a Befektetési Alapkezelő jogilag felelős a luxemburgi jog által előírt azonosítási kötelezettségnek nem alávetetett, bankból transzferált alapok eredetének azonosításáért. A jegyzések időlegesen felfüggeszthetőek addig, amíg az érintett alapokat pontosan azonosítják. Általában elfogadott az a tény, hogy a pénzügyi szektor azon hivatásos szereplőit, akik/amelyek a GAFI (Group d’action Financiere Sur le Blanchissement de Capital, magyarul: a Pénzmosás elleni Pénzügyi Akciócsoport) egyezményhez csatlakozó országokban székelnek, a luxemburgi jog által előírt azonosítási eljárással megegyező eljárás alanyainak, végrehajtóinak tekintik. A Bejegyzési és Transzferálási Bróker, amely az Alap nevében jár el, bármely időpontban kérheti a jegyzési kérelemmel kapcsolatos kiegészítő dokumentációt. Abban az esetben, ha a jegyzőnek kétsége van a pénzmosással kapcsolatos jogszabályt illetően, a Bejegyzési és Transzferálási Bróker átad neki egy, a pénzmosás elleni küzdelem lényegi pontjait tartalmazó listát. Abban az esetben, ha elmarad ezen kiegészítő dokumentum iránti kérelem teljesítése, következményként a jegyzési eljárás felfüggesztésére is sor kerülhet. Ugyanez történik abban az esetben is, ha ezt a dokumentációt kérik, de a visszaváltási művelet során nem bocsátják rendelkezésre. A Bejegyzési és Átruházási Bróker bármely időpontban kérheti a közvetítő brókereket, hogy készítsenek írásos nyilatkozatot arról, miszerint a pénzmosás elleni küzdelem tárgyában alkalmazandó jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően járnak el. 5. AZ ALAP MŰKÖDÉSE 5.1.A Kezelési Szabályzat és az irányadó jog A Kezelési Szabályzatra a luxemburgi jog az irányadó, és annak megfelelően kerül értelmezésre. A Kezelési Szabályzat francia változatnak bizonyító ereje van, azzal a fenntartással, amely szerint a Befektetési Alapkezelő és a Letétkezelő Bank kötelezőnek tekintheti a saját és az Alap javára az azon országok nyelvére történt fordításokat, ahol Befektetési Jegyeket felajánlanak vagy eladnak, ami az ezen országok befektetői részére eladott Befektetési Jegyeket illeti.

A Befektetési Jegy-tulajdonosok, a Befektetési Alapkezelő és a Letétkezelő Bank közötti vitákat a luxemburgi jog szerint, a Kezelési Szabályzat 14. cikke szerinti rendelkezéseknek megfelelően rendezik. A Befektetési Jegy-tulajdonosoknak a Befektetési Alapkezelő vagy a Letétkezelő Bankkal szembeni követelése a hivatkozott jog érvényesítésére alapot adó esemény időpontjától számított öt év elteltével elévül. A Befektetési Alapkezelő a Letétkezelő Bank egyetértésével, a jogszabályok által esetlegesen előírt meghatalmazások megszerzését követően, bármely vonatkozásban módosíthatja a Kezelési Szabályzatot, amennyiben azt a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekében hasznosnak ítéli meg. A Kezelési Szabályzat módosítását a Mémorial du Grand-Duché Luxembourgban, Receuil des Sociétés et Associations c. közlönyben teszik közzé, és elvileg közzététele napján lép hatályba. 5.2. A hozam-felosztási politika Az R, R2, RH, I, I2 és IH Befektetési Jegy-kategóriák nem irányozzák elő a hozamnak a Befektetési Jegy-tulajdonosok részére történő felosztását, hanem az Alap egyes Részalapjaiban megvalósított befektetéseknek a hozama teljes mértékben a tőkenövekmény részét képezi. Minden egyes Részalap megszerzett hozama az adott Részalapnál marad. A különböző Részalapok jövedelmezősége egységesen a Befektetési Jegyek nettó eszközértékeinek ingadozásaival fejezhető ki. A Befektetési Alapkezelő ugyanakkor nem tiltja meg azt a lehetőséget, hogy évente egy vagy több Részalap Befektetési Jegy-tulajdonosainak kiosszák az Alap Részalapjának/Részalapjainak nettó eszközeit, anélkül, hogy az összeget korlátoznák, és amennyiben ezt a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekében előnyösnek ítéli meg. A kiosztást követően semmi esetre sem lehet kevesebb az Alap nettó eszköze 1.250.000,00 eurónál. Az RD kategória Befektetési Jegyei előirányozzák az Alap egyes Részalapjaiban realizált befektetések hozamának a befektetők részére történő felosztását, a Részalap-ismertetőkben részletezett feltételek szerint. 5.3 Pénzügyi év, jelentés a kezelésről Minden év december 31-én lezárják az Alap és ugyanígy a Befektetési Alapkezelő pénzügyi évét. Az euróban kifejezett konszolidált mérleg (összevont mérleg) elkészítése érdekében a Referencia-devizából euróba konvertálják a különböző Részalapok eszközeit. Az Alap könyvelési adatainak hitelesítését a Befektetési Alapkezelő egy Vállalati Könyvvizsgálóra bízza. 5.4 Díjak és költségek Az Alap az alábbi költségeket viseli: -

Alapkezelői díjat, amelyet egy fix és egy esetlegesen változó elem alkot. Ezt a Befektetési Alapkezelő javára kell fizetni, tevékenységének díjazására, és a díjat a Részalap-ismertetőkben meghatározott módon kell számítani és fizetni;

-

éves szinten legfeljebb 0.20%-os alapkezelői díjat, amelyet a Nettó Eszközérték háromhavi átlaga alapján háromhavonta számítanak ki, és fizetnek a Letéti Bank és a Kifizetőhely javára. Ezen díjat a Befektetési Alapkezelő, a Letétkezelő Bankés a Kifizetőhely közös megegyezéssel határozza meg, a Luxemburgban hatályban lévő szokványoknak megfelelően;

-

éves szinten legfeljebb 0.20%-os díjat, amelyet a Nettó Eszközérték háromhavi átlaga alapján háromhavonta számítanak ki, és fizetnek az Ügyintéző, Nyilvántartási és Transzferálási Bróker javára. Ezt a díjat Bróker és a Befektetési Alapkezelő közös megegyezéssel határozza meg, a Luxemburgban hatályban lévő szokványoknak megfelelően;

-

az Alap eszközeit és hozamát esetlegesen terhelő minden adót; különösen az Alap nettó eszközeit terhelő jegyzési adót;

-

a portfolió értékpapír-tranzakciót terhelő banki díjakat;

-

a jogi tanácsadók és vállalati könyvvizsgálók tiszteletdíját;

-

olyan rendkívüli kiadásokat, mint például a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekének megvédését szolgáló saját szakértők vagy eljárások költségeit;

-

az adminisztrációs dokumentumok előkészítésének, kinyomtatásának és letétbe helyezésének költségeit; bármely hatóságnál és peres eljárásban felmerült, értelmező iratok költségeit;

-

a Tájékoztatók, a rendszeres jelentések és más, a jogszabályok és a Kezelési Szabályzat alapján szükséges dokumentumok előkészítésének, fordításának, kinyomtatásának, letétbe helyezésének és szétosztásának költségeit;

-

az Alapok tőzsdén történő jegyzésével, ugyanígy más intézménynél vagy hatóságnál történő bejegyzésével kapcsolatos adókat, illetékeket;

-

a Befektetési Jegy-tulajdonosoknak szóló értesítések előkészítési, szétosztási és nyilvánosságra hozatali költségeit;

-

más, a Kezelési Szabályzatnak megfelelően neki betudható, működési költségeket.

Az egyes Részalapok befektetései OPCVM-ek (kollektív értékpapír-befektetési formák) vagy egyéb OPC-k (kollektív befektetési formák) befektetési jegyeibe a befektetők számára bizonyos költségek – így pl. jegyzési ill. visszavásárlási díj, letéti banki, adminisztrációs és kezelési költségek –megduplázódásával járhatnak. A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos költségek és a fentiekben leírtaktól eltérő további olyan költségek, amelyek a Befektetési Jegyek ajánlatához vagy kiosztáshoz közvetlenül kötődnek, nem az Alapot terhelik. A Befektetési Alapkezelő a maga terhére viseli a saját működésével kapcsolatos költségeket. A fix költségeket felosztják az egyes Részalapokban az Alapban lévő Részalap eszközeinek arányában, és minden egyes Részalap specifikus költségeit levonják abban a Részalapban, amely előidézte azokat. Egy új Részalap létrehozásával kapcsolatos díjakat ezen Részalap eszközein írják le egy legfeljebb 5 (öt) éves időszakban, a Befektetési Alapkezelő által méltányos módon meghatározott éves összegben.

Az újonnan létrehozott Részalap nem viseli azokat a költségeket és kiadásokat, amelyek az Alap létrehozása és a Befektetési Jegyek kezdeti kibocsátása eredményezett, és amelyeknek az értékét az új Részalap létrehozásának időpontjára még nem írtak le. 5.5. A Befektetési Jegy-tulajdonosok informálása A Befektetési Jegyek Nettó Eszközértéke, minden egyes Részalap, Befektetési Jegy-kategória kibocsátási, konvertálási és visszaváltási díja Luxemburgban, a Befektetési Alapkezelő és a Letétkezelő Bank székhelyén áll rendelkezésre. A Vállalati Könyvvizsgáló által hitelesített éves jelentést és a nem feltétlenül hitelesítendő féléves jelentést közzéteszik a tárgyidőszak végétől számított négy illetve két hónapon belül. A jelentéseket kiosztják, és a Befektetési Jegy-tulajdonosok rendelkezésére bocsátják a Befektetési Alapkezelő, a Letétkezelő Bank és a kijelölt bankok és intézmények székhelyén. Az éves jelentés tartalmazza a Nettó Eszközértékhez és a műveletek eredményeihez kapcsolódó konszolidált táblákat a konszolidációs devizában, amely az euró. Az éves és féléves jelentéseket díj nélkül bocsátják azon Befektetési Jegy-tulajdonosok rendelkezésére, amelyek ilyen irányú kérelmet tettek a Befektetési Alapkezelőnél. A Befektetési Jegy-tulajdonosoknak szóló értesítéseket egy Luxemburgban megjelenő napilapban teszik közzé, és a Befektetési Alapkezelő és a Letétkezelő Bank székhelyén szintén hozzáférhetőek; ugyanúgy közzétehetőek egy vagy több, olyan országban megjelenő napilapban is, ahol Befektetési Jegyeket kínálnak vagy adnak el. 5.6. Az Alap, a Részalapok és a Befektetési Jegy-kategóriák megszün(tet)ése Az Alapot illetve az egyes Részalapokat illetve Befektetési Jegy-kategóriákat határozatlan időtartamra hozzák létre. Az Alap vagy bármely Részalap ill. Befektetési Jegy-kategória ellen megszün(tet)és kezdhető, a jogszabályok által előirányzott esetekben, illetve bármely időpontban, azt követően, hogy a Befektetési Alapkezelő erről előzetesen tájékoztatta a Letétkezelő Bankot. Az Alap megszün(tet)ését és felosztását nem kérheti Befektetési Jegy-tulajdonos, sem annak örökösei vagy jogutódjai. A Befektetési Alapkezelő azonban jogosultsággal rendelkezik arra, hogy az Alap megszün(tet)ésének kezdeményezéséről döntsön a jogszabályok által előirányzott esetekben és amennyiben -

a Befektetési Alapkezelő megszűnt, vagy befejezte a tevékenységeit, anélkül, hogy ezen utóbbi esetben a Kezelési Szabályzat 3. cikkének rendelkezései alapján új Befektetési Alapkezelő lépne a helyébe. az Alap nettó eszköze hat hónapon keresztül a kollektív befektetési formákról szóló 2002. december 20-i törvény 23. cikke által előírt törvényi minimumot nem éri el.

A Befektetési Alapkezelő ugyanúgy dönthet az Alap, bármely Részalap vagy Befektetési Jegy-kategória megszün(tet)ésének kezdeményezéséről is, amennyiben az Alap, bármely Részalap vagy egy Részalap bármely Befektetési Jegy-kategóriája nettó eszközeinek értéke a fenti sorrend betartásával 50.000.000, 5.000.000 vagy 1.000.000. eurós összeg alá esik, amelyet a Befektetési Alapkezelő minimum szintként határoz meg az Alap, a Részalap vagy a Befektetési Jegy-kategória vonatkozásában azért, hogy gazdaságilag hatékony módon tudjon

működni, vagy amely összeghatárt a politikai és gazdasági helyzetben bekövetkezett jelentős változás esetére határozott meg. Az Alap megszün(tet)ése esetén a megszün(tet)ésról szóló döntést vagy a megszün(tet)éshez vezető körülményt a kollektív befektetési formákról szóló 2002. december 20-i törvényben meghatározott feltételekkel nyilvánosságra kell hozni, a Mémorial c. közlönyben és két megfelelő módon megjelenő újságban, amelyek közül az egyik luxemburgi. A Befektetési Jegyek kibocsátását, visszaváltását és konvertálását a fenti döntés vagy megszün(tet)éshez vezető esemény bekövetkeztének időpontjában befejezik. Megszün(tet)és esetén a Befektetési Alapkezelő értékesíti az Alap vagy az érintett Részalap eszközeit, ezek Befektetési Jegy-tulajdonosai érdekei javára és a Befektetési Alapkezelő utasításaira. A Letéteményes megszün(tet)és alatt álló Részalap Befektetési Jegy-tulajdonosai között az érintett Részalapban birtokolt Befektetési Jegyek számával arányosan szétosztja a megszün(tet)és nettó bevételét, miután levonta belőle a költségeket és a vonatkozó járulékokat. A Befektetési Jegy-kategória megszün(tet)ése esetén a megszün(tet)és nettó bevételét az érintett Kategória Befektetési Jegy-tulajdonosai között, az ezen Befektetési Jegy-kategóriában általuk birtokolt Befektetési Jegyek arányában osztják szét. A Befektetési Alapkezelő, a Befektetési Jegy-tulajdonosok egyetértésével, a Befektetési Jegytulajdonosokkal való egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartásával, az Alap vagy a Részalap, a Befektetési Jegy-kategória eszközeit egészben vagy részben, természetben szétoszthatja, a Befektetési Alapkezelő által meghatározott feltéteknek megfelelően (ideértve korlátozás nélkül, független értékelő jelentés bemutatását). A luxemburgi jognak megfelelően az Alap megszün(tet)ésének lezárásával a visszatérítésben részt nem vevő Befektetési Jegyeknek megfelelő bevételt letéti őrzésbe veszik a Luxemburgi Letéti Pénztárban (Caisse de Consignation a Luxembourg) a vonatkozó jogvesztő határidő lejártáig. Valamely Részalap vagy Befektetési Jegy-kategória megszün(tet)ése esetén a Befektetési Alapkezelő kérésükre jóváhagyhatja a Befektetési Jegy-tulajdonosok Befektetési Jegyeinek egészben vagy részben történő visszaváltását vagy konvertálását, a Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközértéken (számításba véve a befektetések megvalósításának díját, ugyanígy az ezen megszün(tet)éssel kapcsolatban lévő kiadásokat) attól az időponttól kezdve, hogy meghozták a megszün(tet)ésről szóló döntést, addig az időpontig, amíg az hatályba lép. Ezen visszaváltásokat és konvertálásokat nem terhelik az alkalmazandó díjak. A teljes Részalap vagy a Befektetési Jegy-kategória megszün(tet)ésének berekesztésével a visszatérítésben részt nem vevő Befektetési Jegyeknek megfelelő megszün(tet)és bevételét a Letétkezelő Bankkal letéti őrzésben tartják egy legfeljebb hathónapos időszakra, amelynek kezdő időpontja a megszün(tet)és lezárása, ezen határidőt követően a bevételeket a Letéti Pénztárban letéti őrzésben tartják. 5.7 Részalap beolvadása az Alap más Részalapjába vagy a luxemburgi vagy más, külföldi jog szerinti kollektív befektetési formába történő apportálással (vagyoni hozzájáruláskénti teljesítéssel) A Befektetési Alapkezelő törölheti a valamely Részalapban kibocsátott Befektetési Jegyeket a vonatkozó valamennyi kiadás levonását követően, és dönthet úgy, hogy az Alap egy másik Részalapjában vagy egy másik, a kollektív befektetési formákról szóló 2002. december 20-i törvény I. része szerinti kollektív befektetési formában (OPC) bocsátja ki a Befektetési

Jegyeket, azzal a fenntartással, hogy a másik Részalap vagy kollektív befektetési forma befektetési politikája és célkitűzései összhangban vannak az Alap vagy az érintett Részalap befektetési politikájával és célkitűzéseivel. Ilyen döntés akkor hozható, ha a Befektetési Jegyeinek javasolt törlésével érintett valamely Részalap vagy valamely Részalap valamely Befektetési Jegy-kategóriájának eszközeinek értéke a fenti sorrend szerint 5.000.000 vagy 1.000.000 eurós, a Befektetési Alapkezelő által minimum szintként meghatározott összeghatár alá esik, amely összeghatár még lehetővé teszi valamely Részalap vagy Befektetési Jegy-kategória számára, hogy gazdaságilag hatékony módon működjön. Ezt az összeghatárt a politika vagy gazdasági helyzetben bekövetkezett változások esetére vagy a minden más esetben az Alap és a Befektetési Jegy-tulajdonosok általános érdekei védelmére határoztak meg. Ilyen esetben értesítést tesznek közzé egy luxemburgi napilapban és a Befektetési Alapkezelő döntésével kiválasztott másik napilapban. Ezt az értesítést legalább egy hónappal azon időpont előtt kell nyilvánosságra hozni, hogy a Befektetési Alapkezelő döntése hatályba lép. Minden esetben meg kell jelölni azokat az okokat és ezen művelet módozatait és amennyiben van eltérés, azon különbségek lényegét, amelyek az apportáló (vagyoni hozzájárulást teljesítő) Részalapnak és az apportban (a vagyoni hozzájárulásban) részesülő OPC Részalapjának működési szerkezete és befektetési politikái között mutatkoznak. A Befektetési Jegy-tulajdonosoknak joga van arra, hogy egy hónapon belül kérjék Befektetési Jegyeik egészben vagy részben, a Nettó Eszközérték Befektetési Jegyekre jutó értékén történő, jelen Tájékoztatóban meghatározott visszaváltását vagy konvertálását, attól az időponttól számítva, hogy ezt nyilvánosságra hozták, anélkül, hogy bármilyen, egyébként kötelező költséget, illetéket vagy tiszteletdíjat kellene fizetniük. Abban az esetben, ha a Befektetési Alapkezelő úgy dönt, hogy az Alap egy vagy több Részalapját a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekében, a Kezelési Szabályzatban előirányzottak szerint egy másik, külföldi jog szerinti kollektív befektetési formába apportálja (vagyoni hozzájárulásként teljesíti), ezen apportálásra (vagyoni hozzájáruláskénti teljesítésre) csak az érintett Részalap valamennyi Befektetési Jegy-tulajdonosának egyhangú egyetértésével, vagy azon feltétellel kerülhet sor, hogy csak a művelet mellett döntő Befektetési Jegy-tulajdonosok transzferálására kerül sor. 5.8 A Részalapok illetve Befektetési Jegy-kategóriák felosztása Abban az esetben, ha a gazdasági vagy politikai helyzet változása kihat valamely Részalapra vagy Befektetési Jegy-kategóriára, vagy abban az esetben, ha ezt valamely Részalap illetve Befektetési Jegy-kategória Befektetési Jegy-tulajdonosainak érdeke megköveteli, a Befektetési Alapkezelő újraszervezheti a Részalapot vagy az érintett Befektetési Jegykategóriát ezen Részalap vagy Kategória két vagy több új Részalappá vagy Befektetési Jegykategóriává való felosztásával. A fentiekben leírt módon nyilvánosságra kell hozni ezt a döntést. A nyilvánosságra hozatalnak ki kell terjednie az így létrehozott új Részalapokkal vagy Befektetési Jegy-kategóriákkal kapcsolatos információkra. A nyilvánosságra hozatalra legalább egy hónappal azelőtt kell, hogy sor kerüljön, hogy a döntés hatályba lép, abból a célból, hogy lehetővé tegyék a Befektetési Jegy-tulajdonosok számára, hogy Befektetési Jegyeiket költségek nélkül azt megelőzően eladják, hogy a két vagy több Részalapra vagy Befektetési Jegy-kategóriára történő felosztás műveletére sor kerülne. 5.9. Adózás Az Alapra a luxemburgi jog az irányadó. Az Alap Befektetési Jegyeinek esetleges vevőire hárul, hogy tájékozódjanak a Befektetési Jegyek megszerzésre, birtoklására és esetleges eladására székhelyük vagy állampolgárságuk (személyes joguk) alapján alkalmazandó

jogszabályokról és szabályokról. A hatályban lévő jogszabályok értelmében az Alapot nem terheli semmilyen luxemburgi jog által előírt jövedelemadó. Az Európai Unió Tanácsának 2003. június 3-i 2003/48/EK a kamatfizetés formában megjelenő, megtakarításból származó jövedelmek adózása tárgyában hozott irányelvét a luxemburgi jogrendbe átültető 2005. évi június 21-i törvénynek megfelelően az Alap által fizetett hozamot ezen jogszabály által meghatározott feltételek között forrásadó terheli. A jelenlegi jogszabályok értelmében az Alapot a luxemburgi jog alapján adófizetési kötelezettség terheli, amelynek éves kulcsa 0,05%, és amely minden negyedév végén fizetendő, és amelyet minden egyes negyedév végén az Alap egyes Részalapjai aktív eszközeinek összege alapján számítanak ki. A jegyzési adó éves kulcsát a Részalapok és a befektetési jegy-kategóriák vonatkozásában 0,01%-ban határozták meg, amennyiben ezen Részalapokat vagy kategóriákat egy vagy több intézményi befektetőnek illetve olyan Részalapoknak tartják fenn, amelyeknek kizárólagos célja a pénzpiac eszközeibe és/vagy a hitelintézeteknél lévő letétekbe történő kollektív befektetés. Más OPC-ben (kollektív befektetési formában) szerzett, a befektetési jegyek által képviselt eszközök értéke mentesül a jegyzési adó megfizetésének kötelezettsége alól, mivel ezeket a befektetési jegyeket már terhelte a jegyzési adó fizetési kötelezettség. 6. BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ Az Alapot az EURIZON CAPITAL S.A. kezeli, amelyet a Luxemburgi Nagyhercegségben, a luxemburgi jog szerinti részvénytársasági formában hoztak létre 1988. július 27-én. A Befektetési Alapkezelő nevét megváltoztatták a részvényesek közgyűlésének 2002. július 2-án kelt határozatával „SANPAOLO GESTION INTERNATIONALE S.A.”-ról „SANPAOLO IMI WEALTH MANAGEMENT LUXEMBOURG S.A.”-ra, és nevét a részvényesek közgyűlésének 2005. január 13-án kelt határozatával „SANPAOLO IMI WEALTH MANAGEMENT LUXEMBOURG S.A.”-ról „SANPAOLO IMI ASSET MANAGEMENT LUXEMBOURG S.A.”-ra változtatták. A részvényesek közgyűlésének 2006. október 16-án kelt határozatával a Befektetési Alapkezelő nevét 2006. november 1-i hatállyal EURIZON CAPITAL S.A.-ra változtatták. A Registre de Commerce de l’Arrondissement de Luxembourg-nál (magyarul: a Luxembourgi Kerületi Cégbíróságnál) B 28.536 szám alatt bejegyzett Befektetési Alapkezelő székhelye és telephelye Luxembourgban a 9-11, rue Goethe cím alatt van. A Befektetési Alapkezelő Társaság egységes szerkezetbe foglalt érvényes társasági szerződését 2006. november 9-én letétbe helyezték a luxemburgi „Régistre de Commerce et des Sociétés”-nál. A Befektetési Alapkezelőt határozatlan időre hozták létre. Az EURIZON CAPITAL S.A. egyszersmind a következő alapok Befektetési Alapkezelője is: -

Sanpaolo International Formulas Fund Sanpaolo Manager Selection Fund Eurizon Capital Alpha Fund Eurizon Capital Corporate Fund

EURIZON CAPITAL S.A. másrészt a következő, Változó Tőkjű Befektetési Társaságok Befektetési Alapkezelőjévé is ki lett nevezve: - Arten SICAV - Canova SICAV - Caravaggio SICAV

- Checkmate SICAV - Cimabue SICAV - Donatello SICAV - Levanna SICAV - Michelangelo SICAV - SP-LUX SICAV - SP-LUX SICAV II - Tiepolo SICAV A társaság 5.000.000 eurós alaptőkéjét teljes egészében befizették, és ezt 50.000 egyenként 100 eurós részvény képviseli, amelyből 49.999 részvény az Eurizon Capital Sgr S.p.A., Milánó tulajdonában van, és amelyből 1 részvény a Sanpaolo Bank S.A. Luxembourg tulajdonában van. A Befektetési Alapkezelő célja, hogy luxemburgi vagy külföldi jog szerinti olyan kollektív befektetési formákat alapítson, ezek ügyintézését végezze, irányítsa, promotálja őket, kereskedjen velük, kezelje őket, és tanácsadást végezzen a számukra, amelyeket több Részalapból álló szerkezetben lehet szervezni, célja továbbá, hogy az ezen kollektív befektetési formákban való részesedésre jogosító értékpapírokról reprezantatív vagy dokumentációs igazolásokat vagy megerősítéseket kibocsásson. Jogosult bármely olyan műveletre, amely közvetlenül vagy közvetve e célhoz kapcsolódik, a kollektív befektetési formákról szóló 2002. december 20-i törvény 13. fejezetében meghatározott korlátokkal. Tevékenységéért járó díjazásként a Befektetési Alapkezelőnek joga van a „Díjak és költségek” c. 5.4. részben leírt kezelési díjra, amelynek összegét az egyes Részalap-ismertetők adják meg. Továbbá abban az esetben, ha a Befektetési Alapkezelő bevonja a Részalapokat az F) pontban leírt értékpapír-kölcsönügyletekbe „Értékpapír-kölcsönügyletek”, az e tevékenység által generált hozam a luxemburgi banki gyakorlatnak megfelelően általában megoszlik az érintett Részalapok és az erre szakosodott pénzintézetek között, ilyen pl. a Befektetési Alapkezelő is. Az Alap által az értékpapír-kölcsönügyletekből származó nettó jövedelem az Alap éves és féléves beszámolójában is szerepel. A Befektetési Alapkezelő saját költségére és azért, hogy bizonyos szektorokban vagy piacokon kihasználja a szakmai tapasztalataikat, igénybe veheti a Befektetési Tanácsadók szolgáltatásait. 7. LETÉTKEZELŐ BANK ÉS KIFIZETŐHELY A SANPAOLO BANK S.A., eredetileg a SANPAOLO-LARIANO BANK S.A., az Alap Letétkezelő Bankja, a luxemburgi jog szerint 1981. július 10-én Luxemburgban határozatlan időre alapított részvénytársaság. Székhelye és ügyvezetésének helye Luxemburgban van, a 12, avenue de la Liberté, L-1930 Luxembourg cím alatt. Tőkéje 140.000.000 euró, amely teljesen mértékben jegyzésre és befizetésre került. A SANPAOLO BANK S.A.-t határozatlan időre a Kezelési Szabályzatnak és 2005. augusztus 2-án között szerződésnek megfelelően a Befektetési Alapkezelő Letétkezelő Banknak és Kifizetőhelynek jelölte ki. Ezen megállapodás a benne félként szereplő társaságok közös egyetértésével módosítható.

A Letétkezelő Bank végzi az Alap eszközeit képező készpénz és értékpapírok őrzését a Befektetési Jegy-tulajdonosok javára és kizárólagos érdekében. Saját felelősségére és a Befektetési Alapkezelő beleegyezésével az értékpapírok őrzését rábízhatja értékpapírközpontokra és más bankokra vagy értékpapír letéti őrzésével foglalkozó intézményekre, mindez azonban saját felelősségét nem szünteti meg. Ellátja a készpénz és az értékpapírok letéti kezelése vonatkozásában szokásos feladatokat és kötelezettségeket. A Letétkezelő Bank csak a kollektív befektetési formákról szóló 2002. december 20-i törvénynek és a Kezelési Szabályzatnak megfelelően, a Befektetési Alapkezelő utasításait betartva rendelkezhet az Alap vagyonával és eszközölhet kifizetést az Alap terhére harmadik személy részére. A Letétkezelő Bank az Alap eszközeinek folyamatos ügyintézését érintő minden műveletet ellát. A Letétkezelő Bank végrehajtja a Befektetési Alapkezelő utasításait, és felhívására megteszi az Alap eszközeinek fizikai kibocsátásához szükséges lépéseket. A Befektetési Alapkezelő a Letétkezelő Bankot bízta meg, hogy megfizesse a megvásárolt értékpapírokat ezek kiállítása ellenében, kiállítsa az átruházott értékpapírokat az áruk inkasszója ellenébe, beszedje az osztatlan eszközök által hozott osztalékot és kamatokat, és gyakorolja a jegyzési jogokat és az ehhez kapcsolt allokációra vonatkozó jogokat. A Letétkezelő Bank köteles: -

biztosítani, hogy a Befektetési Jegyek eladására, kibocsátására, visszaváltására, konvertálására és törlésére a jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelően kerüljön sor;

-

biztosítani, hogy a Befektetési Jegyek értékének kiszámítására a jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelően kerüljön sor;

-

végrehajtani a Befektetési Alapkezelő által adott utasításokat, kivéve ha azok jogszabályba és a Kezelési Szabályzatba ütköznek;

-

biztosítani, hogy az Alap eszközein alapuló műveletek során az ellenszolgáltatást a szokvány szerinti határidőn belül teljesítik;

-

biztosítani, hogy az Alap termékei a Kezelési Szabályzatnak megfelelően kerüljenek felhasználásra.

A Letétkezelő Bank felelős a luxemburgi jognak megfelelően a Befektetési Alapkezelő és a Befektetési Jegy-tulajdonosok vonatkozásában minden általuk elszenvedett kárért, amely kötelezettségeinek nem- vagy hibás teljesítéséből adódik. A Letétkezelő Bank vagy a Befektetési Alapkezelő bármely időpontban, legalább három hónappal korábbi, írásos előzetes értesítéssel megszüntetheti a Letétkezelő Bank ezen funkcióit. A Befektetési Alapnak kell új olyan Letétkezelő Bankot kinevezni, amely ellátja jogszabályok és a Kezelési Szabályzat által meghatározott funkciókat és felelősséget. Funkciója megszüntetését megelőzően, amelyre az előzetes értesítésre megszabott határidő lejártának időpontjától számított két hónapon belül kerül sor, a Letétkezelő Bank megtesz minden olyan intézkedést, amely a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekei megfelelő megóvásához szükséges.

Kifizetőhely minőségében a SANPAOLO BANK S.A. feladata az Alap osztalékainak és a Befektetési Jegyek visszaváltása során felmerülő bevételeknek a kifizetése. A fentiekben említett Egyezménynek megfelelően a Letétkezelő Bank és Kifizetőhely a fent ismertetett funkcióiért éves szinten minimum 0,20%-os díjat kap, amelyet a Nettó Eszközérték százalékában számítanak ki, és amelynek az összeg megfelel a Luxemburgi banki gyakorlatnak. Utóbbi minden módosulását közzé kell tenni az Alap rendszeres pénzügyi jelentéseiben. A Kifizetőhelynek joga van járulékos költségeit megtéríttetni az Alappal. 8. ÜGYINTÉZŐ, NYILVÁNTARTÓ ÉS TRANSZFERÁLÁSI BRÓKER Ügyintéző, Nyilvántartó és Transzferálási Bróker minőségében a Befektetési Alapkezelő felelős minden adminisztrációs és számviteli kötelezettségért, amelyet a luxemburgi jog előír a könyvelés és a nettó eszközérték kiszámítása, valamint a Befektetési Jegyek kibocsátása, visszaváltása és konvertálása iránti kérelmek teljesítése és a Befektetési Jegyek nyilvántartásának vezetése vonatkozásában. Az Ügyintéző, Nyilvántartó és Transzferálási Bróker a fent leírt funkcióiért éves szinten maximum 0,20%-os díjat kap, amelyet a Nettó Eszközérték százalékában számítanak ki, és amely összeg megfelel a Luxemburgi banki gyakorlatnak. Utóbbi minden módosulását közzé kell tenni az Alap rendszeres pénzügyi jelentéseiben.. Az Ügyintéző, Nyilvántartó és Transzferálási Brókernek továbbá joga van járulékos költségeit megtéríttetni az Alappal. 9. A BEFEKTETÉSKEZELŐK A Befektetéskezelő naponta vesz és ad el értékpapírokat, kezeli az Alap portfolióját, és meghatározza az Alap befektetési stratégiáját. Tevékenysége keretében a Befektetéskezelő „soft commission”-nak nevezett megállapodásokat köthet brókerekkel. Ezen megállapodások előirányozzák a Befektetési Jegy-tulajdonosok érdekében a harmadik személyek által a Befektetéskezelőnek teljesített és közvetlenül a tevékenységéhez kapcsolódó javak és szolgáltatások ezen brókerek által történő közvetlen megfizetését. Ilyen megállapodás természetes személlyel nem köthető. A „soft commission”-ról említést kell tenni az Alap éves jelentésében. A Befektetéskezelő saját költségén és azért, hogy bizonyos szektorokban vagy piacokon kihasználja a szakmai tapasztalataikat, igénybe veheti a Befektetési Tanácsadók és Albefektetéskezelők szolgáltatásait. Ebben az esetben az Al-befektetéskezelők megnevezése az érintett Részalapok ismertetőiben szerepel. A Részalapokat az alábbi Befektetéskezelők kezelik: Eurizon Capital S.A. Eurizon Capital SGR S.p.A. Az Eurizon Capital S.A. struktúrájának részletesebb bemutatását lásd a „Befektetési Alapkezelő” c. fejezetben.

Az Eurizon Capital SGR S.p.A. egy, az Eurizon Financial Group által ellenőrzött Befektetési Alapkezelő, megtakarítás-kezeléssel foglalkozik a retail ügyfelek (közös befektetési alapok és vagyonkezelők) és intézményi ügyfelek részére egyaránt, akik számára a specifikus termékek és beruházási szolgáltatások széles skáláját nyújtja. Az Eurizon Capital SGR S.p.A. termékkínálata 43 közös befektetési alapot, 6 alap-alapot és több, mint 40 vagyonkezelt számlát tartalmaz. 10. FORGALMAZÓK INTÉZMÉNYEK

ÉS

JEGYZÉSRE

/

FORGALMAZÁSRA

KIJELÖLT

A Befektetési Alapkezelő kijelölhet bankokat és/vagy pénzügyi intézményeket, közvetítő brókereket vagy közvetítőket, akik közreműködnek a befektetési és visszaváltási műveletekbe. Bizonyos országokban ez kifejezetten jogszabályi követelmény. Azon földrajzi hely jogszabályi feltételeivel összhangban, ahol a Befektetési Jegyeket terjesztik, ezen közvetítő brókerek vagy közvetítők a Befektetési Alapkezelő egyetértésével a befektetők érdekében forgalmazóként tevékenykedhetnek (a forgalmazók olyan közvetítők, akik a befektetők és választásuk szerinti OPC-k (kollektív befektetési formák) közötti láncszemként fellépnek). Ezen minőségében a közvetítő bróker vagy a közvetítő az Alap Befektetési Jegyeit saját néven jegyzi és veszi vissza, ugyanakkor mint jegyzésre/forgalmazásra kijelölt intézmény (kinevezett közvetítő) , a befektető javára jár el. Adott esetben követelmény ezen műveletek nyilvántartásba vétele az Alap Befektetési Jegy-tulajdonosainak nyilvántartásában. Hacsak a helyi jogszabály eltérően nem rendelkezik, a befektetők fenntartják maguknak a jogot, hogy közvetlenül befektethessenek az Alapba, anélkül, hogy igénybe vennék a kinevezett közvetítő szolgáltatását. Ugyanakkor a kinevezett közvetítő által jegyzést végző befektetőknek megmarad a közvetlen joga a jegyzett Befektetési Jegyekre. Szükség esetére fontos pontosítani, hogy a fenti passzus nem alkalmazandó abban az esetben, ha elkerülhetetlen, sőt esetleg kötelező a kinevezett közvetítő szolgáltatásainak igénybevétele, jogi, szabályozási vagy kényszerítő gyakorlati okok folytán. A forgalmazók listája a Befektetési Alapkezelő székhelyén elérhető. 11. HOZZÁFÉRHETŐ INFORMÁCIÓK ÉS DOKUMENTUMOK Az alábbi dokumentumokat a Befektetési Alapkezelő székhelyén letétbe helyezték, ahol megtekinthetők: 1234-

A Befektetési Alapkezelő egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződése Egységes szerkezetbe foglalt Kezelési Szabályzat Az Alap legutóbbi éves és féléves jelentései A Letétkezelő Bankról és Kifizetőhelyről szóló, a SANPAOLO BANK S.A. Luxembourg és a Befektetési Alapkezelő között kötött megállapodás 5- Esetleges Befektetéskezelőkkel kötött megállapodások.

A teljes Tájékoztató, a rövidített Tájékoztató és a pénzügyi jelentések ingyenesen megszerezhetőek a nyilvánosság számára a Befektetési Alapkezelő székhelyén, a Letétkezelő Banknál és minden elismert képviselőnél. Jelen Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat hivatalos nyelve a francia.

SANPAOLO INTERNATIONAL FUND A LUXEMBURGI JOG SZERINT ALAPÍTOTT, TÖBB RÉSZALAPBÓL ÁLLÓ KÖZÖS BEFEKTETÉSI ALAP L-1637 Luxembourg , 9-11, rue Goethe GRUPPO BANCARIO INTESA SANPAOLO JEGYZÉSI ÍV Én, alulírott, Név és keresztnév (nagybetűvel) Cím elismerem, hogy a Tájékoztatót, az éves jelentést és a következő féléves jelentést megkaptam, amennyiben ez utóbbit nyilvánosságra hozták, ezek tartalmát megismertem, és kijelentem, hogy tartalmával egyet értek (bejelentem csatlakozási szándékomat). A SANPAOLO INTERNATIONAL FUND (magyarul: SANPAOLO NEMZETKÖZI ALAP) Részalapja(i) közös tulajdonának részeit az alábbiak szerint kívánom megszerezni: Az Alap bemutatása

A Befektetési Jegyek száma

Jegyzett deviza-nem EUR

Az EURIZON CAPITAL S.A. a befektetési jegyeket az alábbi formában bocsátja ki: □ Látra szóló jegy(ek) és igazolások □ Névre szóló jegy(ek) és igazolások Az igazolásokat:

□ az aktámban kell letétbe helyezni a -nél. □ álljanak a rendelkezésemre □ saját felelősségemre, ajánlott küldeményként eljuttatni □ a fentiekben megjelölt címre □ a következő címre

□ Igazolás helyett egyszerű megerősítést szeretnék kapni a jegyzésről. Az ellenértéket, ideértve az %-os kibocsátási díjat fizeti: □ A SANPAOLO BANK S.A., Luxembourgnál lévő számú számlám megterhelése □ Átutalással, amelyet az alábbi bankon keresztül kívánok megvalósíttatni az alábbi számú számlára □ vagy Készült két példányban,

-án, (aláírás)*

* Az aláírás előtt el kell helyezni a következő kézzel írott megjegyzést: „a fentieket olvastam és jóváhagyom”.

SANPAOLO INTERNATIONAL FUND A LUXEMBURGI JOG SZERINT ALAPÍTOTT, TÖBB RÉSZALAPBÓL ÁLLÓ KÖZÖS BEFEKTETÉSI ALAP L-1637 Luxembourg , 9-11, rue Goethe GRUPPO BANCARIO INTESA SANPAOLO VISSZAFIZETÉSI ÍV Én, alulírott, Név és keresztnév (nagybetűvel) Cím A SANPAOLO INTERNATIONAL FUND Részalapja(i) közös tulajdona részeinek visszafizetését az alábbiak szerint kívánom megszerezni: Az Alap megnevezése

A Befektetési Jegyek száma

Jegyzett deviza-nem EUR

□ A kapcsolódó igazolásokat átadom. □ Engedélyezem, hogy dossziémat a

-nál tárolják.

A visszafizetett Befektetési Jegy ellenértékét nekem kell megfizetni: □ Csekken elküldeni: □ a fentiekben megadott címre: □ a következő címre □ Átutalással a Készült két példányban,

banknál vezetett,

számú számlára.

-án, (aláírás)*

* Az aláírás előtt el kell helyezni a következő kézzel írott megjegyzést: „a fentieket olvastam és jóváhagyom”.

SANPAOLO INTERNATIONAL FUND A LUXEMBURGI JOG SZERINT ALAPÍTOTT, TÖBB RÉSZALAPBÓL ÁLLÓ KÖZÖS BEFEKTETÉSI ALAP L-1637 Luxembourg , 9-11, rue Goethe GRUPPO BANCARIO INTESA SANPAOLO KONVERTÁLÁSI ÍV Én, alulírott, Név és Keresztnév (nagybetűvel) Cím Elismerem, hogy a Tájékoztatót, az éves jelentést és a következő féléves jelentést amennyiben ezt nyilvánosságra hozták megkaptam, és tartalmát megismertem, kijelentem annak tartalmával egyetértek. Az EURIZON CAPITAL S.A. Részalapja(i) közös tulajdonának részeit az alábbiak szerint kívánom konvertálni: Belépés

Kilépés

Az Alap A Befektetési Jegyzett deviza megnevezése Jegyek száma EUR EUR EUR EUR EUR

□ A kapcsolódó igazolásokat átadom. □ Engedélyezem, hogy dossziémat a

-nál tárolják.

Az EURIZON CAPITAL S.A.a befektetési jegyeket az alábbi formában bocsátja ki: □ Látra szóló jegy(ek) és igazolások □ Névre szóló jegy(ek) és igazolások A befektetési jegyeket:

-nél. □ az aktámban kell letétbe helyezni a □ álljanak rendelkezésre □ saját kockázatomra ajánlott levélként nekem megküldjék □ a fentiekben megjelölt címre □ a következő címre

□ Igazolás helyett egyszerű megerősítést szeretnék kapni a jegyzésről. Készült két példányban,

-án, (aláírás)*

*Az aláírás előtt el kell helyezni a következő kézzel írott megjegyzést: „a fentieket olvastam és jóváhagyom”.