Éves jelentés CIB, az Intesa Sanpaolo bankcsoport tagja

Éves jelentés 2006

CIB, az Intesa Sanpaolo bankcsoport tagja

CIB Bank Éves jelentés

2006

Tartalom

4 6 8 10

Elnöki köszöntô

12 16 18 19 20

A makrogazdasági környezet

25 28 29 30 31 32 33 34 36 37 38

Vállalati üzletág

Vezérigazgatói köszöntô Igazgatóság és tisztségviselôk A CIB Csoport 2003–2006. évi teljesítménye Állampapír- és devizapiac A magyar bankszektor Lízingpiac Az ügyvezetôség beszámolója a 2006. évi üzleti tevékenységrôl Befektetési banki aktivitás Treasury tevékenység Lakossági üzletág Lakossági termékfejlesztés Hálózatfejlesztés E-banking CIB Lízing Csoport CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. CIB Faktor Zrt. Könyvvizsgálói nyilatkozat és konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint Nem auditált pénzügyi kimutatások

86

euróban a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint A CIB Bank Zrt. fôbb

89

szervezeti egységei A CIB Bank Zrt. fiókhálózata

90 94 95

A CIB Csoport A CIB Lízing Csoport területi igazgatóságai

3

Elnöki köszöntô Az utóbbi években rendre kimagasló eredményekrôl, sikeres tevékenységrôl számolhattam be. Nos, a kitartó, kemény, ám újító szellemû munka, valamint a Gruppo Banca Intesa által kínált szilárd tulajdonosi háttér meghozta gyümölcsét: 2006-ban – bô negyedszázados történetében elôször – a CIB Bank a magyarországi piaci részesedést tekintve a harmadik helyre jött fel a bankok mezônyében. Ezt ráadásul úgy érte el, hogy sikerült összehangolnia a mennyiségi, növekedési stratégiát a minôségi és hatékonysági követelményekkel. A számok, úgy gondolom, önmagukért beszélnek. A mérlegfôösszeg – a magyar bankszektor átlagát meghaladva – 27 százalékkal, 1874 milliárd forintra (7,5 milliárd euróra) emelkedett, miközben az adózott nyereség is kiemelkedô mértékben, 37 százalékkal 25 milliárd forintra (100 millió euróra) növekedett. Az üzemi eredmény 36 százalékkal gyarapodott. Az ügyfélhitelállomány 17 százalékkal bôvült, ám ezen belül a lakossági 45 százalékkal. A makrogazdasági folyamatokra adott kormányzati válaszok nyomán megugrott a vállalati és a lakossági betétállomány is, elôbbi 43, utóbbi 35 százalékkal. Az ügyfelek száma 22 százalékkal emelkedett, s 2006 végén már meghaladta az 560 ezret, a mind népszerûbb Internet Bankunkat ötven százalékkal többen, százhúszezren vették igénybe. A kilátások továbbra is kedvezôek. A CIB Bank dinamikus fejlôdését is támogatja az a 2006 kora ôszén született megállapodás, hogy a Banca Intesa összeolvad a másik tekintélyes olasz bankcsoporttal, a Sanpaolo IMI-vel. A két nagy társaság 2007. január elsejével hivatalosan is fuzionált, s ezzel Európa egyik legerôsebb, egyben az eurózóna egyik legnagyobb pénzintézete jött létre. Az Intesa Sanpaolo Itáliában a vezetô bankká vált, olaszországi piaci részesedése meghaladja a húsz százalékot. Hogy a méreteket érzékeltessem, az új bankcsoport mérlegfôösszege megközelíti az 580 milliárd eurót, piaci kapitalizációja pedig 78 milliárd euró. Az egyesülés eredményeként Közép- és Kelet-Európában kilenc országra – Magyarország, Szlovákia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Albánia, Románia, Oroszország – terjed ki az együttes jelenlét. A térségi olasz érdekeltségû pénzintézetek összesített mérlegfôösszege 28 milliárd euró, azaz egyre fontosabb szerepet töltenek be a növekedési stratégia megvalósításában. Az Intesa Sanpaolo célja az, hogy az említett országokban az élmezônybe kerüljön, és ahol lehet, meghatározó piaci részesedésre tegyen szert. Ez már megvalósult

4

Meggyôzôdésem, hogy korszerû szolgáltatásaink, információs technológiai újításaink továbbra is joggal igényt tarthatnak meglévô ügyfeleink bizalmára, miközben – és a számok ezt bizonyítják – sok új partnert is sikerül megnyernünk. Ebben persze szerepe van annak is, hogy vezetô európai csoportként az Intesa Sanpaolo elkötelezett, biztos tulajdonosi hátteret nyújt, s ennek révén a CIB Bank tevékenysége is nemzetközivé válik. Egyrészt kínálja ügyfeleinek az ország uniós Szlovákiában, Horvátországban, Magyarországon, Szerbiában és Albániában, ahol a három leg-

tagságából fakadó elônyöket,

nagyobb bank közé emelkedett az Intesa Sanpaolo tulajdonában lévô pénzintézet. A csoport

másrészt a szakmai kapcsola-

régióbeli terjeszkedése újabb üzleti lehetôségeket kínál. Erre már az utóbbi években is számos

tok széles választékát a térség

példa akadt, a jövôben pedig mindinkább a mindennapi tevékenység részévé válik.

azon országaiban, amelyek

A jelentésben tárgyalt 2006-os üzleti év kiemelkedô eredményeit a bank átlagosnak nevezhetô

csatlakozni szeretnének a

makrogazdasági környezetben érte el. A gazdasági növekedés üteme fokozatosan lassult ugyan,

27-ek közösségéhez, vagy

de az év egészében még így is megközelítette a négy százalékot, vagyis a gazdaság az

szoros viszonyt kívánnak

eurózónánál gyorsabban, de a közvetlen térség teljesítményétôl elmaradva bôvült. A megbomlott

kialakítani vele. Az éles

külsô és belsô pénzügyi egyensúly, illetve e kedvezôtlen folyamatok megfékezésére ôsszel kidol-

globális versenyben a CIB

gozott konvergenciaprogram és 2007-es költségvetés nyomán, valamint a globális befektetôi

tudása és európai beágya-

hangulatváltozások hatására az árfolyamok, a kamatok és a hozamok igen változékonnyá váltak.

zottsága nélkülözhetetlen.

A kormány által választott kiigazítási pályán haladva a gazdaság növekedési üteme 2007-ben

Végezetül szeretném köszö-

tovább mérséklôdik – csökkenô reálbérek és szerényebb fogyasztás, felpörgô, majd vissza-

netemet kifejezni a bank és a

kapcsoló infláció, ám javuló külsô és belsô pénzügyi egyensúly és lendületes export mellett.

bankcsoport vezetôinek, oda-

A kedvezôbb nemzetközi megítélés nyilván befolyásolja a forint árfolyamát, a kamatot és a

adó munkatársainak, akik

hozamokat. E tényezôk, illetve a kormányzat adó-, ár- és egyéb intézkedései új feladatokat adnak,

szorgalmas munkával, újabb

és új lehetôségeket teremtenek a CIB Bank számára is.

ötletek megvalósításával

Az elkerülhetetlen kormányzati költségvetési kiigazítás a lakossági fogyasztás zsugorodásával, a

dobogós helyre emelték a

háztartások pénzügyi megtakarításainak csökkenésével járhat, ám a hatások csak több hónapos

CIB-et. Elégedettségünk azon-

késéssel jelentkezhetnek, 2007 elején még nehéz pontosan felmérni ôket. Bár a kormányzati

ban nem párosul önelégült-

pénzügyi szigor már 2006 második felében érvényesülni kezdett, a CIB Bank kiugró mértékben

séggel: 2007-ben ott folytat-

növelni tudta mind a lakossági hitel-, mind a lakossági betétállományát, s a lakáshitelezésben

juk, ahol 2006-ban befejeztük.

például az egyik legnagyobb növekményt érte el a piacon. A bankcsoport lendületét, a reálgazdaság erejét, a költségvetési politika középtávon remélhetô kedvezô hatásait látva bizakodó vagyok a 2007-es esztendôt illetôen is. A vállalati üzletág hagyo-

Dr. Surányi György

mányosan jó teljesítményéhez igen rövid idô alatt zárkózott fel a lakossági ág – alig három év

az igazgatóság elnöke,

alatt valóra váltva a 2003-ban megfogalmazott stratégia álmait –, miközben a lízing csoport szilár-

az Intesa Sanpaolo közép- és

dan ôrizte piacvezetô pozícióját.

kelet-európai igazgatója

5

Vezérigazgatói köszöntô Könnyû és nehéz helyzetben vagyok egyszerre, amikor a CIB Csoport 2006-os üzleti évérôl kell számot adnom: könnyûben, mert a bankcsoport tavalyi teljesítményének bármely elemét tekintem is – szinte kivétel nélkül –, csak nagyon pozitív fejleményekrôl tudok beszámolni, ugyanakkor nehézben, mert az elért eredményekrôl nem egyszerû elfogulatlanul, lehetôleg túlzó pátosz nélkül szólni. Igazgatóságunk elnöke köszöntôjében már jelezte, hogy a CIB, a magyar számviteli szabályok szerinti, nem konszolidált mérlegfôösszege tekintetében az elmúlt évben a harmadik helyre lépett elôre a magyar bankok rangsorában. Hosszú évek rendkívül kitartó, céltudatos és áldozatos munkájának ért be ezzel a gyümölcse. S jóllehet tisztában vagyunk azzal, hogy a mérlegfôösszeg csupán egy a mutatók sorában, mégis nagyon büszkék vagyunk erre az eredményre, különösen annak tudatában, hogy egyéb mutatóink nemkülönben kiváló teljesítményt jeleznek. A CIB rendkívüli erôssége mindig is a hitelezési aktivitásban rejlett, de a tavalyi évben a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottunk a források gyûjtésére is: érzékeltük ugyanis a hitelek és a betétek között egyre szélesebbé nyíló rés jelentette kockázatot. Forrásgyûjtési törekvéseinkhez illeszkedett a kamatadó bevezetése, hiszen az új adónem az ügyfeleket addig követett megtakarítási stratégiájuk átgondolására, portfóliójuk átrendezésére késztette. A pénzintézetek természetesen ádáz küzdelembe fogtak a források megszerzéséért, amibôl bankunk a gyôztesek között került ki. Ismételten bebizonyosodott, hogy a CIB-ben olyan tudás- és kreativitástömeg halmozódott fel, amely a feszített helyzeteken is sikerrel segít át bennünket. Ezúton is szeretném megköszönni munkatársaimnak azt az odaadó munkát, azt a kitartást, amellyel ezekben a rendkívüli terhelést jelentô hónapokban is állták a sarat, s ha kellett, hosszított munkaidôben szolgálták ki ügyfeleinket. Nagyon fontos eredménynek tartom, hogy az említett folyamatoknak köszönhetôen a CIB finanszírozási igénye (vagyis az ügyfél-finanszírozási résnek a mérlegfôösszeghez viszonyított aránya) 29,8 százalékról 17,4 százalékra mérséklôdött. Mivel mindenkor érzékenyen figyeltünk a kockázatainkra, s körültekintôen kezeltük ôket, nagy megnyugvást jelent számunkra ez a markáns csökkenés. A forrásgyûjtés terén tett erôfeszítéseinket mi sem példázza jobban, mint az a tény,

6

hogy a lakossági betétek piacán 2,2 százalékponttal 8,1 százalékra, a vállalati megtakarítások

A kormányzati kiigazító

piacán pedig bô 1 százalékponttal 11,3 százalékra sikerült feltornászni a részesedésünket.

intézkedések nyomán a

Lakossági üzletágunk 45 százalékkal több hitelt helyezett ki, mint egy évvel korábban, s ezzel ismét az

bankoknak, így a CIB-nek is, a

egyik legnagyobb növekményt érte el a piacon. Én ehhez csak annyit tennék hozzá: a Vállalati

korábbinál nehezebb feltételek

üzletágnak sincs szégyenkeznivalója, hiszen egy rendkívül nehéz, telített piacon sikerült 13 százalékos

között kell majd dolgozniuk,

hitelállomány-bôvülést produkálnia. Ezen belül a projekthitelek állománya 32 százalékkal, a kis- és

teljesíteniük. Ilyen idôkben

középvállalatoknak nyújtott hiteleké pedig 33 százalékkal bôvült.

pedig még nagyobb szerepe

Mind a hitelezésben, mind a forrásgyûjtésben kiválóan teljesített tehát a CIB, s ennek meg is lett a

van az innovatív gondolkodás-

mérlegfôösszegben is megmutatkozó eredménye, hiszen a 18 százalékos bankpiaci átlagot csaknem

nak, a kreativitásnak, amiben

10 százalékponttal meghaladó mértékben bôvültünk 2006-ban. Ennél is lényegesen jobban, 37 száza-

bankunk sosem szûkölködött.

lékkal emelkedett az adózás utáni eredményünk, ami nem pusztán az abszolút érték okán nagyszerû

Bízom abban, hogy kiválóan

teljesítmény, hanem azért is, mert tavaly folytattuk tetemes kiadásokkal járó fiókhálózat-fejlesztési

képzett, elkötelezett munkatár-

programunkat, s 21 új egységet nyitottunk meg. Mindeközben a költségeinket rendkívül szigorú

saim az idén is megtalálják

kontroll alatt tartottuk: növekedési ütemük csupán 20 százalék körüli volt. Eddig is magas hatékony-

azokat a megoldásokat, azokat

ságunkat tehát az elmúlt évben tovább tudtuk növelni.

a válaszokat, amelyek révén

Eredményeink áttekintésekor természetesen hangsúlyozni kell, amit sohasem mulasztunk el meg-

bankcsoportunk valamennyi

tenni, hogy a CIB nem pusztán egy bank, hanem egy bankcsoport, amelynek tagjai a munkából és az

kitûzött – ambiciózus – célját el

eredményekbôl egyaránt kiveszik a részüket. Elég talán csak arra utalnom, hogy a CIB Lízing Csoport

tudja érni, legyen szó akár a

tavaly, a nehezedô piaci feltételek közepette is megôrizte vezetô helyét a hazai lízingcégek között,

további dinamikus növekedés-

vagy hogy a CIB Befektetési Alapkezelô nagyszerûen helytállt a kamatadó bevezetését megelôzô

rôl, a megnövekedett kockáza-

kemény versenyben, s piaci részesedése az év végén már meghaladta az 5 százalékot.

tok még körültekintôbb

Kiváló teljesítményünk eléréséhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy magunk mögött tudhattuk

kezelésérôl, a hatékonyság

tulajdonosunk, a Gruppo Banca Intesa elkötelezett támogatását. Az a tény pedig, hogy a Banca Intesa

növelésérôl, vagy éppen egy új

és a Sanpaolo IMI összeolvadása nyomán – ez év január elsejétôl – Olaszország vezetô, és az

banki szervezet kiépítésérôl.

eurózóna egyik legnagyobb bankcsoportja áll mögöttünk, újabb erôt ad ahhoz, hogy sikerrel válaszolhassunk az elôttünk álló kihívásokra. Kihívások pedig minden bizonnyal a 2007-es üzleti Dr. Török László

évben is akadnak majd szép számmal.

vezérigazgató 7

Igazgatóság és tisztségviselôk Dr. Surányi György elnök

Igazgatóság

Gruppo Banca Intesa Giovanni Boccolini elnökhelyettes Gruppo Banca Intesa Paolo Grandi Gruppo Banca Intesa Giovanni Bussu Gruppo Banca Intesa Massimo Pierdicchi Gruppo Banca Intesa Dr. Török László vezérigazgató CIB Bank Zrt. Bertalan Imre elsô vezérigazgató-helyettes CIB Bank Zrt. Norbert Becker

Felügyelôbizottság

Gruppo Banca Intesa Daniele Fanin CIB Bank Zrt. Antonietta Guidali Gruppo Banca Intesa Wéber Andrea CIB Bank Zrt. Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.

Könyvvizsgáló

Dr. Török László vezérigazgató

Ügyvezetôség

Bertalan Imre elsô vezérigazgató-helyettes Pénzügyi és Kockázatkezelési Divízió Farkas Gábor vezérigazgató-helyettes Vállalati Üzletág Divízió Dr. Kissné Földi Beáta vezérigazgató-helyettes Lakossági Üzletág és Értékesítési Csatornák Divízió Horváth Csaba vezérigazgató-helyettes Banki Operáció és IT Divízió Daniele Fanin ügyvezetô igazgató Csoportkoordináció és Nemzetközi Divízió Galambos Tibor vezérigazgató 2006. december 31.

CIB Lízing Csoport 8

A CIB Csoport 2003–2006. évi teljesítménye

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint, konszolidált alapon (millió forint) 2003 Mérlegfôösszeg

2004*

2005**

2006

Részvényesek osztaléka

1 066 844 78 419 861 166 573 933 46 375 27 590 18 785 12 278 9 746 2 500

1 201 661 97 051 1 021 174 585 814 69 316 33 969 35 347 21 063 16 500 2 500

1 473 214 108 496 1 243 698 715 821 77 956 41 908 36 048 24 349 18 548 3 013

1 874 437 130 694 1 456 900 999 489 99 595 50 482 49 113 35 179 25 353 2 500

Létszám (átlag)

1 468

1 886

2 311

2 682

Saját tôke Bruttó hitelek Ügyfelektôl származó betétek Nettó kamat- és jutalékbevételek Mûködési költségek Mûködési eredmény Adózás elôtti eredmény Adózás utáni nyereség

Arányszámok (%) 2003

2004*

2005**

2006

13,89

21,04

19,11

23,37

1,02

1,45

1,39

1,51

4,88

6,11

5,83

5,95

11,62

11,73

10,91

9,88

Adózás utáni nyereség / Saját tôke*** Adózás utáni nyereség / Mérlegfôösszeg**** Nettó kamat- és jutalékbevételek / Mérlegfôösszeg**** Tôkemegfelelési mutató (HAS, bank)

* ** *** **** 10

A 2005-ben alkalmazott IFRS-elôírások hatásaival korrigált adatok. A 2006-ban alkalmazott IFRS-elôírások hatásaival korrigált adatok. Az elôzô évi tôkeadatok alapján. Az évi átlagos eszközadatok alapján.

Nyereség és osztalék (millió forint) 55 000 45 000 35 000 25 000

2003

2004*

2005**

2 500

25 353

35 179

49 113

3 013

18 548

24 349

36 048

2 500

16 500

21 063

35 347

2 500

9 746

12 278

18 785

15 000

2005

5 000 –5 000

mûködési eredmény

adózás elôtti eredmény

adózás utáni nyereség

részvényesek osztaléka

Mérlegfôösszeg és saját tôke (millió forint) 150 000

0

130 000

130 694

108 496

97 051

500 000

1 473 214

1 000 000

1 201 661

1 500 000

1 874 437

2 000 000

110 000 90 000 0

2004* 2005** 2006

2004* 2005** 2006

mérlegfôösszeg

saját tôke

Fôbb pénzügyi mutatószámok (%) Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint, konszolidált alapon (millió forint)

2003

2004*

2005**

2006

7,35 9,27

8,08 9,76

7,36 8,97

6,97 9,23

Saját tôke / Eszközállomány Saját tôke / Nettó hitelállomány Mûködési költségek /

59,49

49,01

53,76

50,69

Nettó kamat- és jutalékbevételek Adózás elôtti eredmény /

1,29

1,86

1,82

2,10

Eszközállomány*** Adózás elôtti eredmény /

16,20

24,01

23,69

29,42

Saját tôke*** Mérlegfôösszeg /

726,73

637,15

637,48

698,96

Létszám (millió forint)

* A 2005-ben alkalmazott IFRS-elôírások hatásaival korrigált adatok. ** A 2006-ban alkalmazott IFRS-elôírások hatásaival korrigált adatok. *** Az évi átlagos eszköz- és tôkeadatok alapján. 11

A makrogazdasági környezet

➜ Eseményekben gazdag,

➜ Az elôzô évek fiskális és jövedelempolitikájának következtében az ország külsô és belsô

izgalmas évet élt át a magyar

pénzügyi egyensúlyi helyzete hosszabb távon fenntarthatatlanná, a kiigazítás pedig elkerül-

gazdaság 2006-ban. A növe-

hetetlenné vált. A 2006-os év azt is bizonyította, hogy az infláció mesterséges eszközökkel

kedési ütem – a globális

támogatott, nem organikus módon végrehajtott leszorítása további, hosszú távon súlyos

folyamatokkal összhangban

feszültségeket hordoz magában.

– a második negyedévben

➜ A választásokat követôen összeállított és bevezetett fiskális kiigazító program alapvetôen

elérte a konjunktúraciklus

átrajzolta a következô egy-két év makrogazdasági pályáját. A költségvetési hiány erôteljes

tetôpontját, ám az év

csökkentésének ára a jelentôsen lassuló növekedés és az átmenetileg megugró infláció lesz.

második felét már lassuló

Az ország külsô és belsô egyensúlyi mutatói azonban e lépések nyomán jelentôsen javulhatnak.

növekedés jellemezte. Az év

➜ Termelési oldalon a növekedés motorja az ipar, azon belül is a feldolgozóipar volt, a szolgál-

elsô három negyedévében

tatások mérsékeltebb ütemben bôvültek, míg a mezôgazdaság és az építôipar teljesítménye

ennek ellenére még 4,2%-os

csökkent. A felhasználási oldalon kiemelkedô mértékben profitált a nyugat-európai gazdaságok

volt a GDP bôvülési üteme,

élénkülô növekedésébôl az exportszektor. Amint a gazdaság a konjunktúraciklus lefelé ívelô

ami lényegében megfelelne

ágába ért, és amint hatni kezdtek a megszorító csomag intézkedései, a beruházások visszaestek.

a magyar gazdaság poten-

A lakossági fogyasztás is negyedévrôl negyedévre csökkenô ütemû növekedést mutatott.

ciális növekedési szintjének,

➜ További, tetemes lendületvesztés várható 2007-ben, amikor 2,5% körüli, és 2008-ban is, amikor

ha a gazdaság fenntartható

a potenciális szint alatti GDP-növekedési ütemre számíthatunk – ami jelentôsen elmarad a régiós

pályán haladna. A negyedik

versenytársak gazdasági teljesítményétôl. A térség másik három országában – Lengyelországban,

negyedévben azonban már

Csehországban és Szlovákiában – 5–8% közötti növekedési dinamika várható.

jelentôsen veszített lendületébôl a gazdaság, a reálnövekedési ütem 3,2%-ra sülylyedt. Ennek ellenére az év egészére vonatkozóan még egészséges, 3,9%-os GDPbôvülési ütemet mértek. 1

1 A GDP növekedési üteme 2002–2008* (%) 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00% 1,50% 1,00% 0,50% 0,00% 2002

2003

2004

2005

2006*

2007*

2008* * becslés

12

➜ A lassulás a felhasználási oldal minden összetevôjét érinti. A közösségi fogyasztásban a

➜ A pénzromlási ütem

megszorító csomag miatt várható negatív növekedési ütem, a vállalati beruházásokra az

emelkedése a termék- és

adóterhek emelkedése és a kereslet mérséklôdése hat negatívan, míg a magánfogyasztás

szolgáltatáscsoportok széles

esetében a reáljövedelmek csökkenésének és a munkanélküliségi ráta emelkedésének hatására

skáláját érintette, így nem-

lesz negatív a reálnövekedési ráta.

csak a fôindex, hanem a

➜ A nettó export azonban az elôzô évinél nagyobb mértékben járulhat hozzá a növekedéshez:

magindex is az inflációs

a belsô kereslet erôteljes lassulása az import bôvülési ütemének visszaesését váltja ki, míg a fô

nyomás erôsödését mutatta.

exportpiacainknak számító nyugat-európai gazdaságok jelenlegi állapota és kilátásai alapján a

Bebizonyosodott, hogy

kivitel dinamikája elôreláthatólag csak mérsékelten fog csökkenni. 2

mesterséges eszközökkel

➜ Az inflációs folyamatokat tekintve a 2006-os év két egymástól jól elkülöníthetô szakaszra

csak átmenetileg lehet

bontható. Az év elsô felében folytatódott az erôteljes dezinfláció, aminek eredményeképpen a

leszorítani az inflációt, a nem

pénzromlás éves üteme tavasz végére új történelmi mélypontra, 2,3%-ra esett. A nyári hóna-

organikus úton megvalósuló

pokat azonban az infláció fokozatos, mérsékelt ütemû gyorsulása jellemezte, majd szeptem-

dezinflációs folyamat nem

berben – már javarészt az adminisztratív árváltozások és adóemelések hatására – meredeken

tartható fenn, ráadásul

emelkedni kezdett az infláció, és decemberre az éves fogyasztói árindex elérte a 6,5%-ot.

a gazdaság egészében is a feszültségek felhalmozódásához vezetett. 3

3 Inflációs folyamatok 2004–2007/1 (%)

2 Az ipari termelés és a német info index, 2003–2007/1 14

110

9 8

12 105 10

7 6

8

100

6

5 4

95

4

3

2

90

2 1

IFO (jobb)

CPI

változatlan adótartalmú index 13

okt.

2007. jan.

júl.

ápr.

okt.

2006. jan.

júl.

ápr.

okt.

2005. jan.

júl.

szept.

máj.

2006. jan.

máj.

szept.

2005. jan.

szept.

2004. jan.

szept.

máj.

szept.

2003. jan.

máj.

2002. jan.

máj.

IP (3 havi átlag %)

0 ápr.

85

–2

2004. jan.

0

core CPI

➜ Az infláció további jelen-

➜ Az elôzô évek laza fiskális politikájának következtében az ország külsô és belsô egyensúlyi

tôs gyorsulása várható 2007

pozíciója 2006-ban fenntarthatatlanná vált. A költségvetési törvény a büdzsé hiányát 1420 mil-

elsô hónapjaiban, ám e

liárd forintban rögzítette, a tavaszi parlamenti választások után azonban világossá vált:

folyamat hátterében java-

beavatkozás nélkül a deficit több mint 1000 milliárd forinttal magasabb lenne a tervezettnél,

részt a hatósági áremelések,

a GDP-arányos államháztartási hiány pedig elérhetné a 12%-ot – még az Európai Unió statisz-

adóváltozások és admi-

tikai módszertana (ESA) szerint is. Ez a helyzet azonnali beavatkozást igényelt, hiszen a kiug-

nisztratív árváltozások állnak.

róan magas deficit a pénzügypolitikába vetett bizalom teljes elvesztését okozta volna, és szél-

Januárban az éves fogyasztói

sôséges esetben pénzügyi válságot robbanthatott volna ki. Ilyen körülmények között született

árindex 7% fölé ugrott, majd

meg a kormányzati kiigazító program. Ezt követôen a kormány szeptemberben benyújtotta a

márciusban 9%-on tetôzött.

brüsszeli fôhatóságoknak a módosított konvergenciaprogramot, amelyet a Bizottság és a

Az év utolsó hónapjaiban –

Pénzügyminiszterek Tanácsa (Ecofin) is jóváhagyott, hangsúlyozva azonban a megvalósítási

elsôsorban a magas bázis

kockázatokat. 4

miatt – meredeken csökken-

➜ Az elôzetes adatok alapján a jelentôsen felfelé korrigált 2006-os hiánycél teljesült, sôt

het az infláció. Decemberre

elképzelhetô, hogy az eredményszemléletû, GDP-arányos deficit néhány tized százalékponttal

az éves fogyasztói árindex

alacsonyabb lesz a 10,1%-os tervnél.

5% közelébe mérséklôdhet,

➜ A Brüsszelnek benyújtott és elfogadott konvergenciaprogram 2007–2008-ra 5,8%-os GDP-

éves átlagban azonban így is

arányos kiigazítást irányoz elô, aminek eredményeképpen a deficit/GDP ráta 2008-ra 4,8%-ra

7% feletti pénzromlási ütem

mérséklôdhet. A parlament által elfogadott 2007-es költségvetési törvényt mind az európai

becsülhetô.

fôhatóságok, mind a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mind pedig a nagy nemzetközi hitelminôsítô intézetek is reálisnak látják. Ezzel hosszú évek óta elôször van az országnak olyan költségvetési törvénye, amely teljesíthetônek látszik. Ugyanakkor észlelhetôk a kockázatok is: a hiány csak akkor csökken a tervezett szintre, ha az összes bejelentett és elfogadott, illetve bejelentett, de még el nem fogadott intézkedés megvalósul.

4

Az államháztartási hiány (ESA95, a GDP %-ában)

10,0% 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 2002 2003 2004 2005 2006 2007* 2008* 2009* 2010* 2011* *célkitûzések

14

➜ A következô években érdemi javulás várható az ország külsô egyensúlyi pozíciójában. A belföldi szektorok (háztartások, vállalati szféra, állam) nettó finanszírozási A kiigazítás fenntarthatóságával kapcsolatban kulcskérdés a kiadási oldal alakulása, és ezzel össze-

igényének csökkenése

függésben a nagy elosztó rendszerek átfogó reformja. E téren az elmúlt idôszakban már számot-

nyomán a külsô finanszíro-

tevô elôrelépés történt, a következô idôszak feladatai közé tartozik azonban – többek között – a

zási igény 2007-ben a GDP

nyugdíjreform, illetve a központi költségvetési intézmények mûködésének ésszerûsítése,

3–4%-ára mérséklôdhet, ami

valamint a kiadások csökkentése. Az adórendszer átalakítása is elkerülhetetlen lesz a

hosszabb távon is fenntart-

következô idôszakban, ellenkezô esetben a magyar gazdaság versenyképessége romolhat,

ható, egészséges és könnyen

a növekedési ráta pedig hosszabb idôn keresztül a potenciális szint alatt maradhat.

finanszírozható mérték.

➜ A költségvetés finanszírozási szükségletének emelkedése ellenére 2006-ban javult az ország

A büdzsé és a folyó fizetési

külsô egyensúlya. A folyó fizetési mérleg hiánya az elôzô évi 6 milliárd euróról 5,2 milliárd

mérleg hiányának együttes

euróra mérséklôdött. A javulásban meghatározó szerepet játszott az árumérleg erôteljesen

mérséklôdése nyomán az

zsugorodó deficitje. A kivitel a fô exportpiacok felôl érkezô erôteljes keresletnek köszönhetôen

ikerdeficit-probléma

dinamikusan, kétszámjegyû ütemben bôvült, míg a behozatal ettôl elmaradó növekedési

megszûnhet, és enyhülhet a

ütemében már éreztette hatását a belsô kereslet mérséklôdése. E két tényezô eredményeként

forinteszközök

a külkereskedelmi mérleg hiánya látványosan csökkent, s ez elegendô volt a szolgáltatások és

sérülékenysége is.

jövedelmek soron bekövetkezett kismértékû romlás ellentételezésére. 5 ➜ Az egyes szektorok finanszírozási helyzetét vizsgálva elmondható, hogy az államháztartás nettó finanszírozási igényének emelkedését a vállalatok és a háztartások finanszírozási képességében bekövetkezô változások ellensúlyozni tudják.

5 A folyó fizetési mérleg hiánya (M EUR) 12 hónapos gördülô egyenleg 2003 q4–2006 q3 2003 Q4 2004 Q2 2004 Q4 2005 Q2 2005 Q4 2006 Q2

–4000 –4500 –5000 –5500 –6000 –6500 –7000 –7500

15

Állampapír- és devizapiac ➜ A piaci folyamatok szem-

➜ Az elsô intô jel márciusban, nemzetközi hatásra tûnt fel: az amerikai inflációs félelmek

pontjából a 2006-os év

erôsödése jelentôs nyomás alá helyezte a feltörekvô piacokat. Elsôsorban azon országok

három nagyobb szakaszra

devizái inogtak meg, amelyek jelentôs külsô egyensúlyhiányokkal küszködtek. A forint a 260-as

osztható. A tavaszi ország-

szint környékére gyengült az euróval szemben, és a hozamok is emelkedni kezdtek.

gyûlési választásokig a vi-

➜ A választások kimenetelét a piac pozitívan fogadta, s áprilisban kisebb korrekciót tapasztal-

szonylagos kivárás volt

hattunk, az optimizmus azonban nem tartott sokáig. Röviddel a választások után a kormány

jellemzô, a választásokat

bejelentette, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány az eredetileg tervezett 6,1%-os szint

követôen a kormány bemu-

helyett (nyugdíjkorrekcióval 4,7%) jóval 10% fölé várható 2006-ban, s egy sürgôsen bevezetett,

tatta az államháztartás

350 milliárd forintos megszorítás is csak arra volt elegendô, hogy 10% közelében tartsa a

súlyos helyzetét, majd

deficitet. A piacot sokkolta a hír, a forint árfolyama az euróval szemben történelmi mélypontra,

szeptember elején benyúj-

285 körüli szintekre zuhant. A külföldiek szabadulni kezdtek a magyar állampapíroktól, a

totta a konvergenciaprog-

másodlagos piacon 100–150 bázispontos hozamugrás következett be. A kormány fiskális poli-

ramot. Ennek következtében

tikájának hiteltelensége miatt a befektetôk nem bíztak az amúgy rendkívül radikálisnak ígért

áprilistól szeptemberig

kiigazítás sikerében, és a deficit csökkentése kapcsán is inkább a bevételnövelô intézkedések

gyenge EUR/HUF-árfolyam

negatív hatásait hangsúlyozták. Az MNB a bizonytalanság növekedése és a forint gyengülése

és magas piaci hozam alakult

ellenére csak egy 25 bázispontos kamatemelésre szánta el magát júniusban azzal az indoklás-

ki, az év végére azonban a

sal, hogy addig nem kíván jelentôs lépést tenni, amíg részleteiben nem ismeri meg a kormány

forint az euróval szemben

kiigazítási programját. 7

csaknem az év eleji szintekre

➜ A kormányzati bejelentéseket követôen, majd a konvergenciaprogram részleteinek kiszivár-

erôsödött vissza, és a 10 éves

gása után sem következett be fordulat, sôt az adósság/GDP-ráta alakulásának felfelé módosí-

állampapír hozama is a január

tása – amit a piac az eurózónához való csatlakozás idôpontjának halasztásaként értelmezett –

végi szintekre csökkent.

ismét a 280-as szint közelébe tolta a forintot.

➜ A 2006. áprilisi parlamenti

➜ Szeptember elején azonban már megmutatkoztak a piaci konszolidáció jelei: az MNB összesen

választásokig a befektetôk

125 bázisponttal emelte az alapkamatot, a további monetáris szigorítás kilátásba helyezése is erôt

nem kívántak jelentôsebb

adott a forintnak, miközben a piac kedvezôen fogadta a konvergenciaprogram végleges, a

pozíciókat nyitni. Az

kiadáscsökkentéseket részletesebben bemutató változatát. A megindult korrekciót az ôsz eleji

EUR/HUF-keresztárfolyam a

politikai zavargások és az önkormányzati választások eredményei átmenetileg megakasztották, a

250-es szint körüli sávban

piacot azonban végleg megnyugtatta az a tény, hogy az Országgyûlés a miniszterelnököt bizalmi

ingadozott. Az MNB 2005

szavazáson erôsítette meg tisztségében. Októbertôl hirtelen – nem várt ütemben – erôsödni

szeptembere óta nem nyúlt

kezdett a forint, amit az állampapír-piaci hozamok csökkenése követett. 8

az addigra 6 százalékosra

➜ Mindez azt mutatta, hogy a piaci szereplôk zárni kezdték a korábban nyitott eladási pozícióikat.

csökkentett alapkamathoz,

A piacot ekkor már elsôsorban a pozitív hírek vezették. Az Ecofin elfogadta a konvergenciaprog-

amit meg is tehetett, hiszen

ramot, amelyrôl az MNB is pozitívan nyilatkozott, és a befektetôk számára is egyre nyilvánvalóbbá

az áfacsökkentések miatt az

vált, hogy a kormány a költségvetési kiadásokból is le fog faragni. A 2007-es költségvetési tervezet

infláció különösen kedvezô

számai sok év után a piaci szereplôk számára is hitelesnek tûntek fel, és a politikai zavargások

képet mutatott, habár az

ellenére visszaigazolták a kormány elkötelezettségét a kiigazítás mellett. A külsô környezet is ked-

adóhatásokat kiszûrô index

vezôen változott, s az év vége felé rendkívül erôs érdeklôdés mutatkozott a feltörekvô piacok

már az év elejétôl emelkedô

pénzügyi eszközei iránt. Ezt a trendet a nagy hitelminôsítô intézetek is visszaigazolták. A Standard

trendet jelzett. 6

& Poor’s BBB+ stabilra módosította a besorolását a korábbi negatívról, és még a Moody’s általi A2

16

6 EUR/HUF-keresztárfolyam, 2006 290 280 270 stabilra történô leminôsítés is

260

pozitív fejlemény volt a koráb250

bi borús várakozások után.

240

Az MNB az év során utoljára októberben szigorított a monetáris kondíciókon, azon-

dec.

nov.

okt.

szept.

aug.

júl.

jún.

máj.

ápr.

márc.

2006. jan.

febr.

230

ban a korábbi három 50 bázispontos emelést követôen már csak 25 bázisponttal növelte

7 MNB kéthetes betéti kamat, 2003–2005

az alapkamatot, így az irányadó kéthetes refinanszírozási ráta 8%-on zárta az évet.

13,50%

➜ Az év végére az EUR/HUF-

12,50%

keresztárfolyam a 250-es

11,50%

szint közelébe erôsödött, és

10,50%

a hozamok az év eleji szin-

szintre, 3000 milliárd forint jún.

2004. márc.

nov.

birtokolt állomány rekord-

4,50% 2005. jan.

nek köszönhetôen az általuk

5,50% aug.

tetôk erôsödô érdeklôdésé-

6,50%

okt.

papírpiacon a külföldi befek-

7,50%

máj.

tekre tértek vissza. Az állam-

8,50%

2003. jan.

9,50%

fölé emelkedett. A kötvényaukciókon jelentôs túlkeresletet lehetett tapasztalni, a pénzpiaci hozamokban, a

8 Állampapír-piaci hozamok

határidôs kamatláb- (FRA-) jegyzésekben pedig az év

8,3%

végére már tükrözôdtek a

8,1%

1,7%

7,9%

kamatcsökkentési várakozások. A hozamgörbe, amely az

7,7%

1,2%

év során az összesen 200 bázispontos MNB-

7,5% 7,3%

0,7%

kamatemelés után rendkívül inverzzé vált, ismét a norma-

7,1% 6,9%

0,2%

6,7% –0,3%

6,5% 3 hó

6 hó

12 hó

3 év

5 év

referenciahozamok

10 év

15 év

éves változás

17

lizálódás jeleit mutatta.

A magyar bankszektor ➜ A bankszektor 2006-ban

➜ A vállalkozásoknak nyújtott hitelek 11,5%-kal gyarapodtak egy év alatt annak ellenére, hogy

az elôzô évinél dinamikusab-

az utolsó hónapokban már csökkent az állomány. A hitelek devizamegoszlása az elôzô évihez

ban fejlôdött, ám az év során

képest lényegében nem változott: 47%-ukat devizában, 53%-ukat pedig forintban vették föl.

a növekedési ütem lassulásá-

A lakosságnak nyújtott hitelek állománya az elôzô évinél 2 százalékponttal lassabban,

nak már egyértelmû jelei

megközelítôleg 28%-kal emelkedett. Míg 2005-ben az összes lakossági hitelállomány 32%-a

mutatkoztak. A bankszektor

volt devizaalapú hitel, addig 2006 végén már több mint 46%-a.

összesített mérlegfôösszege

➜ Miközben a fogyasztási hitelek növekedési üteme látványosan, a 2005-ös 79%-ról 47%-ra

éves szinten 18%-ot meghal-

esett vissza, a lakáshitelek bôvülési dinamikája mérséklôdött: a 2005-ös 20% fölötti szintrôl

adó ütemben bôvült, és elér-

valamivel 19% alá csökkent.

te a 20 838 milliárd forintot.

➜ A bankszektor betétállományának 13%-os növekedése – a kamatadó szeptemberi bevezeté-

➜ Tovább erôsödött a ban-

sének hatásától eltekintve is – a megtakarítások növekvô dinamikáját mutatja. Az új adófajta

kok pénzügyi közvetítô szere-

bevezetése a háztartások betéteit érintette jobban: az állomány 4,2%-kal, 4863 milliárd forintra

pe: 2006 végén a mérlegfô-

növekedett. A belföldi vállalkozások betétállománya ennél lényegesen nagyobb mértékben –

összeg a GDP 88%-át tette ki,

több mint 23%-kal – nôtt, s elérte a 3309 milliárd forintot.

szemben a 2005-ös 80%-kal.

➜ A magyar bankszektor adózás elôtti eredménye csaknem 14%-kal haladta meg az egy évvel

Ezzel folytatódott a felzárkó-

korábbit, a bôvülés üteme tehát elmaradt a 2005-ös 18% fölötti értéktôl. Ezzel szemben az

zás a nyugat-európai szinthez.

adózott eredmény 15,4%-os emelkedése meghaladta a 2005. évi mértéket. A mûködési költ-

➜ A bankszektor hitelál-

ségek az adózás elôtti eredménynél lassabban, 12,2%-kal emelkedtek.

lománya az elôzô évihez

➜ A 2007-es üzleti évben a pénzügyi közvetítés mélyülése mellett a lakosságnak kínált pénz-

képest 18,5%-kal nôtt, és az

ügyi termékek további térhódítása várható.

összes hitelen belül tovább

➜ A hitelek növekedési dinamikájának csökkenése ellenére a bankszektor mérlegfôösszegének

emelkedett a devizahitelek

bôvülésében a lakossági piac marad a meghatározó. A megszorító intézkedések következté-

részaránya, elérve az 54%-ot.

ben a lakossági fogyasztás mérséklôdésére lehet számítani, ennek nyomán pedig a lakosság

Különösen erôteljes – 35%-os

fogyasztási hitelek iránti érdeklôdése is várhatóan megcsappan. A lakáshitelezést kisebb

– növekedést mutatott az

mértékû visszaesés jellemezheti.

állami és önkormányzati

➜ A betétgyûjtésre a bankszektor 2007-ben is nagy figyelmet fordít, ennek megfelelôen

hitelek állománya.

valószínûleg számos innovatív megtakarítási termék jelenik meg a piacon.

18

➜ A tehergépjármû-finanszírozásban — a piaci várakozásokkal ellentétben – 11%-os bôvülést követôen 147 milliárd forintra emelkedett a kihelyezések értéke. ➜ A lízingpiacon 2007-ben is folytatódik a szakosodás a

Lízingpiac

részpiacokra (lakóingatlan, termelô gépek). Ezzel párhuzamosan a lízingtársaságok fokozatosan a külpiacok,

➜ A magyar lízingpiac – a korábbi prognózisokkal ellentétben – 2006-ban is fenntartotta növe-

elsôsorban a kelet-európai

kedési pályáját, és túllépte az 1000 milliárd forintos összesített finanszírozási értéket. A piac az

térség fejletlenebb piacai –

elôzô évekhez képest ugyan lassuló ütemben bôvült, de a növekedés 2006-ban is elérte a 8%-ot.

Románia, Szerbia – felé fordul-

A korábban húzóágazatként mûködô személygépjármû-finanszírozás 2%-os csökkenését ellensú-

nak, ám ez a folyamat jelen-

lyozni tudta a gép- és berendezés-, a tehergépjármû- és az ingatlanfinanszírozási ágazatok

tôsen elhúzódhat.

bôvülése. Ennek következtében a személygépjármû-finanszírozás részaránya tovább csökkent, de még így is meghatározó – 62%-os – maradt a teljes lízingfinanszírozáson belül. Az irányzat egyértelmû: a következô években a magyar lízingpiacon is a termelôágazatok elôretörése várható, és a piac szerkezete fokozatosan a nyugat-európaihoz idomul. ➜ A lízingtársaságok a számukra leginkább jövedelmezô személygépjármû-finanszírozási piac szûkülésére a finanszírozási feltételek enyhítésével, a futamidôk meghosszabbításával, a marzsok csökkentésével reagáltak. Ezt tükrözi az önerônek az elôzô évi 31%-ról 27%-ra történô mérséklôdése, az átlagos kihelyezés 5%-os növekedése, valamint a használt autók arányának 59%-ról 61%-ra emelkedése. A finanszírozott érték a tavalyi 665 milliárd forintról 649 milliárd forintra csökkent az ágazatban. ➜ Az eredményesség megtartása érdekében a lízingcégek érdeklôdése új területek felé irányult. Mind nagyobb figyelmet kapott a lakóingatlan-lízing, amely a lakossági piac méretét tekintve óriási lehetôséget rejt magában, a jövedelmezôség szempontjából is kedvezô kilátásokkal kecsegtet, ezért a 2007-es év egyik sikerágazata lehet. A magyar lízingpiacon 2006-ban a legnagyobb növekedést az ingatlanfinanszírozási ágazat produkálta. A kihelyezések egy év alatt csaknem megduplázódtak, és az év végére elérték a 112 milliárd forintot. ➜ A gép- és berendezéságazat beváltotta a hozzá fûzött reményeket, miszerint korábban minden piaci szakértô e szektor felfutását valószínûsítette. Bár a felfutás idôben elmaradt a prognosztizálttól, 2006-ban már – az ingatlanfinanszírozás után – a második legdinamikusabban növekvô ágazattá vált. A kihelyezések 27%-kal, 126 milliárd forintra növekedtek.

19

Az ügyvezetôség beszámolója a 2006. évi üzleti tevékenységrôl

9 Adózott eredmény alakulása (millió forint) 25 353

27 500

16 500

17 500

9 746

12 500

18 548

22 500

7 500

2003

2004

2005

2006

➜ A CIB Csoport rendkívül sikeres 2006-os évet tudhat maga mögött: az elôzô évi dinamikus bôvülést folytatva tavaly is szinte valamennyi területen tovább növelte piaci részesedését. A 2005. évi rekorderedményt is jelentôsen túlszárnyalva a CIB Csoport történetének legmagasabb, 25,3 milliárd forintos adózott eredményét érte el. 9 ➜ A bankcsoport 2006. évi teljesítménye – a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti adatok alapján – a következôképpen alakult: A mérlegfôösszeg az elôzô évi 22,6%-os növekedési ütemnél is gyorsabban, 27,2%-kal bôvült, és az év végén 1874 milliárd forintot tett ki. 10 A 401 milliárd forintos különbözet fôleg az ügyfélhitel-állomány 213 milliárd forintos növekedésébôl származott. E kiemelkedô teljesítménynek köszönhetôen a mérlegfôösszeg alapján számított piaci részesedést tekintve a CIB Csoport megerôsítette 2005-ös elôkelô helyét a hazai bankok élmezônyében. 11

10 Mérlegfôösszeg (milliárd forint)

11 Ügyfélbetétek és -hitelek alakulása (milliárd forint) 1 600

614,3

2003

2004

1 473,2

1 416,7 1 091,1

769,6

573,9

861,2

800

994,4

1 000

1 209,2

1 200

400

1 800 1 600

1 400

600

1 874,4

2 000

1 400

% ,2 27

1 200 1 000

200

800 ügyfélbetétek

2005

2006

2005. 12. 31.

ügyfélhitelek

21

2006. 12. 31.

➜ A kis- és középvállalati

➜ A CIB értékpapír-portfóliója 2006 végén megközelítette a 86 milliárd forintot, amelybôl a

szektornak nyújtott hitelek

9,1 milliárd forintnyi kereskedési portfólió 77%-át, míg a 76,5 milliárd forintnyi befektetési célú

33%-kal, a projekthitelek

portfólió 99%-át magyar állampapírok tették ki.

32%-kal, a lakossági hitelek

➜ Az ügyfelektôl származó forrásállomány növekménye – a továbbra is alacsony megtakarítási

pedig 45%-kal bôvültek a

hajlandóság és a lakosság növekvô eladósodása ellenére – csaknem 109 milliárd forinttal

vizsgált idôszakban. A nö-

meghaladta az ügyfeleknek nyújtott hitelekét, elsôsorban annak köszönhetôen, hogy a CIB

vekmény szinte minden

kiemelt figyelmet fordított forrásgyûjtési tevékenységére. Mindennek eredményeképpen a

szegmensben számottevôen

finanszírozási mutató (az ügyfél-finanszírozási résnek a mérlegfôösszeghez viszonyított

meghaladja a piaci átlagot,

aránya) lényegesen javult, s a 2005. évi 29,8%-ról 17,4%-ra csökkent az év végére.

amely a lakossági hitelek

➜ Az ügyfélbetétek és a kibocsátott kötvények 2006. év végi együttes állománya 42%-kal volt

esetében 28%, a vállalati

magasabb, mint egy évvel korábban, s a mérlegfôösszeghez viszonyított aránya az elôzô évi

hiteleknél pedig 12% körüli

52%-ról 58%-ra emelkedett. A lakossági betétek állománya 35%-os bôvülést követôen az év végén

volt. Az állományon belül

meghaladta a 409 milliárd forintot, amivel a CIB a lakossági betétek piacán a legerôteljesebb

elsôsorban a közép- és

növekedést mutatta fel. A betéteken belül a forintforrások aránya – az intenzív betétgyûjtésnek

hosszú lejáratú hitelek

köszönhetôen – a 2005. év végi 76%-ról 83%-ra emelkedett.

bôvültek. Az éven túli hitelek

➜ A befektetési alapokban elhelyezett megtakarítások értéke mintegy 57%-kal emelkedett, s

részaránya a teljes hitelport-

meghaladta a 126 milliárd forintot. A vállalati betétek állománya a rendkívül aktív és sikeres forrás-

fólión belül a 2005. évi 73%-

gyûjtésnek köszönhetôen – 43%-os növekedést produkálva – megközelítette a 600 milliárd forin-

ról 75%-ra emelkedett.

tos határt.

➜ A bruttó ügyfélhitel-

➜ Az ügyfélbetétek és az ügyfélhitelek állományában mutatkozó különbség 2006. évi számot-

állomány mérlegfôösszeghez

tevô mérséklôdése miatt a más bankoktól származó források növekedése jelentôsen elmaradt

viszonyított aránya – az

a mérlegfôösszeg bôvülési ütemétôl. Év végén a banki források állománya 533 milliárd forintot

elôzô évihez hasonlóan –

tett ki, azaz 6,6%-kal többet, mint 2005 végén. A bankközi források nagyobb része az anya-

78%-ot tett ki, miközben a

banktól, valamint a Banca Intesa Csoporthoz tartozó egyéb bankoktól származott. A ren-

piaci átlag továbbra is

delkezésre bocsátott középlejáratú, euróban denominált hitelek a hitelállomány bôvülésének

lényegesen alacsonyabb,

stabil, középtávú finanszírozását szolgálták, és szolgálják a jövôben is.

mindössze 65% körüli volt.

➜ A CIB 2006 során is folytatta együttmûködését több nemzetközi pénzügyi intézménnyel:

➜ A hitelállomány jelentôs

negyedik megállapodását kötötte az Európai Nemzetközi Bankkal 50 millió euró összegben, az

növekedése ellenére a hitel-

anyabankkal együttmûködô Európa Tanács Fejlesztési Bankja 42 millió euró hitelt nyújtott KKV

portfólió minôsége nem vál-

és önkormányzati projektek finanszírozásához, a Nordic Investment Bankkal pedig egy 20 mil-

tozott. Ez annak köszönhetô,

lió euró összegû kölcsönmegállapodást írt alá.

hogy a CIB tavaly is kiemelt

➜ A kihelyezések között a devizahitelek súlya tovább növekedett a forinthitelekéhez képest.

figyelmet fordított a minô-

A forint- és euróhitelek állománya csupán mérsékelt növekedést mutatott, rendre 4%, illetve

sített hitelek kezelésére, ame-

6%, viszont a svájcifrank-hitelek az elôzô évi 72% után 2006-ban is jelentôsen, 42%-kal gyara-

lyeknek a teljes hitelport-

podtak. A dolláralapú kihelyezések állománya ugyanezen idôszakban 26%-kal visszaesett.

fólión belüli aránya – a teljes

A források oldalán valamennyi devizában nôtt a megtakarításállomány, de a legnagyobb

bankcsoportot tekintve – az

mértékben a forintbetéteké emelkedett. A szeptember 1-jével hatályba lépett adóváltozások

elôzô évi szinten maradt

miatt kiemelkedô érdeklôdés mutatkozott a középlejáratú megtakarítási termékek iránt:

(3,4%). A lakossági, valamint a

a kibocsátott középlejáratú kötvények állománya 92 milliárd forintra növekedett, az ilyen

kis- és középvállalati szektor-

lekötési idejû lakossági betéteké pedig több mint 65 milliárd forintra nôtt.

nak nyújtott hitelek számot-

➜ A CIB Csoport tôkehelyzete továbbra is stabil – a kiváló eredménynek és a visszafogott

tevô bôvülését figyelembe

osztalékfizetésnek tulajdoníthatóan. A saját tôke 2006 végén 131 milliárd forintot tett ki,

véve a kétes és rossz

20%-kal többet, mint az elôzô év végén. A tôkemegfelelési mutató az eszközállomány számot-

kinnlévôségek 2,8%-os rátája

tevô növekedésének következtében csekély mértékben csökkent, de a törvényben rögzített

továbbra is kedvezô.

8%-os mértéket folyamatosan meghaladta az év során. A magyar számviteli szabályok szerint számolt érték 2006 végén 9,88% volt.

22

➜ A CIB stratégiai tulajdonosa, az olasz Intesa Sanpaolo maximális elkötelezettsége a közép-

➜ A bankcsoport sikeresen

kelet-európai régió, valamint a térségbeli érdekeltségek – ezen belül a CIB Csoport – iránt a

növelte üzleti aktivitását,

mûködéshez szükséges stabil háttér biztosításában is megmutatkozott. A dinamikusan

eredményességét: a nettó

növekvô aktív oldal finanszírozását a tulajdonos euróban denominált középlejáratú hitelekkel

üzleti bevételek csaknem

is támogatta. A folyamatos bôvüléshez a tulajdonos a jövôben is biztosítani fogja a számot-

28%-kal emelkedtek, és

tevô hitelportfólió-növekmény által igényelt szilárd tulajdonosi támogatást.

megközelítették a 100 mil-

➜ Összességében megállapítható, hogy a rendkívül dinamikus növekedés mögött stabil,

liárd forintot.

tudatosan menedzselt mérlegszerkezet áll jelentôs ügyfélportfólióval, kiegyensúlyozott

➜ Az üzleti bevételek

devizaszerkezettel és szilárd tôkepozícióval. A CIB Csoport továbbra is egészséges és fenn-

növekedéséhez mind a

tartható növekedési pályán mozog, nagy hangsúlyt helyezve a kockázatok kezelésére.

kamat-, mind a jutalék-

➜ A CIB Csoport 2006-ban 27 éves fennállásának legeredményesebb évét zárta, s mûködési

bevételek hozzájárultak.

eredményét 36%-kal, 49,1 milliárd forintra növelte. 12

A nettó kamatbevétel az

➜ A bankcsoport stratégiájának sikeres végrehajtását jelzi, hogy az eredmény nagy része

elôzô évi szintet 7%-kal

egészségesen oszlik meg a három üzletág – vállalati, lízing, lakossági – között. A kiváló teljesít-

meghaladva több mint

mény többek között a lakossági és KKV-üzletág további piacszerzésének, valamint a lízing

44 milliárd forintot tett ki.

üzletág tartósan kiemelkedô teljesítményének köszönhetô, míg a ráfordításokat a megvalósí-

A növekedés elsôsorban az

tott hatékonysági projektek és a szigorú költségkontroll mérsékelte.

ügyfélhitel- állomány bôvülésébôl fakadt, az éves átlagos kamatszint

12 Mûködési eredmény (millió forint)

lényegében az elôzô évivel azonos szinten alakult. ➜ A hitelintézeti

49 113

36 048

tevékenység nem kamatjel-

2% 36,

55 000

legû bevételei 51%-kal

45 000

növekedtek, és 55 milliárd forintot tettek ki. A jutalék-

35 000

bevételek mellett a treasury

25 000

tevékenységbôl származó

15 000

bevételek is számottevôen,

5 000 2005. 12. 31.

2006. 12. 31.

67%-kal gyarapodtak. ➜ A mûködési költségek

–5 000

növekedése – az üzleti aktivitás bôvüléséhez viszonyít-

13 Hatékonysági mutatók

va – visszafogott volt: az éves

50,7% 17,4%

24,7%

29,8%

21,1%

53,8%

szinten 20,5%-kal emelkedô 60,0%

költségek az év végén

50,0%

valamivel meghaladták az 50

40,0%

milliárd forintot. Mindez azt

30,0%

jelzi, hogy a CIB Csoport továbbra is ésszerû és szigo-

20,0%

rú költséggazdálkodást foly-

10,0%

tat, amit a nemzetközi vi-

0,0% 2005. 12. 31.

szonylatban is jónak számító,

2006. 12. 31.

50,7%-os költség/bevétel tôkerányos eredmény

finanszírozási igény

költség/bevétel mutató

mutató is alátámaszt. 13

23

➜ A CIB Csoport 2006-ban is

➜ A foglalkoztatottak száma a 2005. évivel azonos ütemben, 17%-kal emelkedett, s a záró

folytatta konzervatív

létszám megközelítette a 2900 fôt. A létszám bôvülése ellenére a 2006. évet is kedvezô

kockázatkezelési politikáját,

hatékonyság jellemezte, az egy fôre jutó adózás elôtti eredmény 12,2 millió forintot tett ki.

tartalékképzése prudens

➜ Az állományokban és a tranzakciókban egyaránt kimutatható dinamikus fejlôdéshez nagyban

elôretekintéssel párosult.

hozzájárult a CIB Csoport ügyfélkörének folyamatos bôvülése: az ügyfelek száma az év során

A megnövekedett hitelport-

22%-kal, 565 ezer fölé emelkedett. A növekedés a lakossági ügyfelek körében volt a legdinamiku-

fóliónak, valamint a kollektív

sabb, ahol az ügyfélszám több mint 23%-os emelkedés után, csaknem elérte az 515 ezret.

céltartalékolás lakossági

A vállalati ügyfelek száma 11%-kal növekedett, és megközelítette az 51 ezret. A CIB Internet Bank

ügyfelekre való kiter-

szolgáltatásait 52%-kal többen, mintegy 121 ezren vették igénybe. Az ügyfélszám folyamatos

jesztésének hatására a nettó

bôvülése egyértelmûen azt jelzi, hogy az ügyfelek elégedettek a CIB szolgáltatásaival. 14

értékvesztés, valamint a céltartalékképzés nagysága csoportszinten 13,9 milliárd forintot tett ki. ➜ A bankcsoport 25,4 mil-

14 Ügyfélszám

liárd forintos adózott ered-

565 268

620 000

ménye 6,9 milliárd forinttal, azaz 37%-kal haladta meg a 2005. évit. Az eredmény alakulását kedvezôtlenül befolyásolta a 2005-ben

520 000

462 417

420 000

45 645 416 772

% 2,2 +2

50 671 514 597

320 000

bevezetett banki különadó,

220 000

amely a CIB Csoport adófizetési kötelezettségét mint-

120 000

egy 2,5 milliárd forinttal növelte. Ennek következté-

20 000 2005. 12. 31.

ben a csoport tôkearányos

2006. 12. 31.

–80 000

jövedelmezôsége (ROE)

lakossági ügyfelek

23,4%-ot ért el, míg a különadó nélkül 25,6% lett volna a mutató értéke. A CIB Csoport a 2005. évi 11,8 milliárd forint adó- és járulékfizetés után 2006-ban 17,4 milliárd forint közterhet rótt le.

24

vállalati ügyfelek

Vállalati üzletág ➜ A Vállalati üzletág kiemelkedôen sikeres évet tudhat maga mögött: a hitelállomány 13%-kal, 751,5 milliárd forintról 844,6 milliárd forintra, a betétállomány kiugró mértékben, 43%-kal, 412,4 milliárd forintról 590,3 milliárd forintra emelkedett. 15 ➜ A vállalati ügyfelek száma 15%-kal növekedett, s az év végén meghaladta a 36 ezret. A kis- és középvállalatoknak nyújtott hitelek állománya 33%-kal, 91,8 milliárd forintról 122,0 milliárd forintra, az ugyanezen ügyfélkörtôl származó betétállomány 43%-kal, 158,6 milliárd forintról 225,6 milliárd forintra gyarapodott. A nettó kamat- és jutalékbevételek 15%-kal emelkedtek, és az év végén 16,5 milliárd forintot tettek ki. Az ügyfélszám szintén 15%-kal, 33 ezerre bôvült. 16 17 ➜ A Vállalati üzletág hagyományosan stabil piaci pozíciója 2006-ban tovább erôsödött, amit híven tükröz az a tény is, hogy bevételtermelô képessége jelentôsen javult: nettó (kamat- és jutalék-) bevétele 22,2%-kal nôtt az év során. 18

60 000

,9% 32

200 000 150 000 100 000

158 628

80 000

91 857

100 000

122 049

120 000

225 579

250 000

140 000

,2% 42

40 000 50 000

20 000 0 2005. 12. 31.

2006. 12. 31.

0

2005. 12. 31.

34 000 33 000 32 000 31 000 30 000 29 000 28 000 27 000 26 000

2006. 12. 31.

KKV-ügyfélszám

32 981

(millió forint)

17

14 ,8%

16 KKV-forrásállomány

(millió forint)

28 728

15 KKV-hitelállomány

2005. 12. 31.

18

2006. 12. 31.

KKV nettó kamat- és jutalékbevétel (millió forint)

20 000 % ,3 24

15 000 10 000 5 000 0

7 683 6 543 6 791

2005. 12. 31. nettó jutalékbevétel nettó kamatbevétel

25

8 893

2006 . 12. 31.

➜ A magyar gazdaság 200

➜ Ezen irányvonal sikeres megvalósításának legfôbb eszköze az intenzív termékfejlesztés mel-

legnagyobb vállalata jelen-

lett az ügyfelek kiemelkedô színvonalú kiszolgálása.

tôs részének a CIB hagyo-

➜ A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen a KKV-ügyfélkör számára a CIB teljes körû

mányosan számlavezetô,

termékpalettát kínál, amely a speciális igényekhez is igazodik. Az üzletág 2006-ban két

illetve finanszírozó bankja.

kiemelkedô termékfejlesztést valósított meg: a CIB Zöldhullám Hitelt, valamint a MasterCard

A projektfinanszírozással

Üzleti Hitelkártya átutalási funkciójának megalkotását.

együtt ehhez a körhöz több

➜ A kis- és középvállalatoknak nyújtott hitelek állománya 33%-kal, 91,8 milliárd forintról 122

mint 300 új kiemelt vállalati

milliárd forintra, az ugyanezen ügyfélkörtôl származó betétállomány 43%-kal, 157,8 milliárd

ügyfél csatlakozott 2006-

forintról 225,6 milliárd forintra gyarapodott.

ban. A forrásgyûjtésre nagy

➜ A CIB 2006-ban is több nagyszabású fejlesztési projekt finanszírozásában mûködött közre,

hangsúlyt helyezô üzletpoli-

aminek eredményeként projekthiteleinek nettó állománya 32%-kal, 172,2 milliárd forintról

tika kiemelkedô sikerét

227,8 milliárd forintra bôvült. Az ingatlanprojektek finanszírozásában a bank kiemelkedô pozí-

jelezte 2006-ban, hogy a

ciót szerzett az elmúlt években.

nagyvállalati ügyfelektôl

➜ A CIB Bank a szindikált hitelezésben is vezetô szerepet tölt be a bankszektorban ügynök-

gyûjtött források átlagál-

ként és fôszervezôként egyaránt.

lománya 2005-höz képest

➜ A speciális ügyletek kezelésére egyre nagyobb igény mutatkozik. Elmondható, hogy az el-

41%-kal bôvült.

múlt években nôtte ki magát a stukturált finanszírozás mint speciális üzletág a bankpiacon.

➜ Az üzletág ügyfélszám-

A 2006-ban indult Strukturált és kereskedelemfinanszírozási ügyletek fôosztálya már az

növekedésének gerincét a

alakulás évében számottevôen növelte portfólióját. A strukturált finanszírozási terület, tekin-

KKV-ügyfélkör bôvülése

tettel a mezôgazdaság növekvô finanszírozási igényeire, az ágazatban tevékenykedô egyéni

adta, ami összhangban áll a

vállalkozóktól a nagy mezôgazdasági integrátorokig bezárólag valamennyi ügyfélnek kínál

CIB Bank vállalati stratégiájá-

együttmûködési, finanszírozási lehetôséget, s a piac meghatározó szereplôjévé kíván válni az

nak kiemelt, a kis- és

elkövetkezô években.

közepes méretû vállalkozá-

➜ Az üzletág teljes körû kiszolgálást nyújt ügyfeleinek, s ebben egyre inkább támaszkodik a

sok banki kapcsolatainak

CIB Csoport faktorcégére, a CIB Faktor Zrt.-re is.

bôvítésére irányuló fejlesz-

➜ Az okmányos mûveletekben a CIB Bank hagyományosan erôs: nemzetközi inkasszók,

tési irányával.

akkreditívek és garanciák kibocsátásával, kezelésével áll a vállalati ügyfélkör rendelkezésére. Piaci részesedése a magyar bel- és külkereskedelmi forgalom lebonyolításában továbbra is 10–12%-os. A bank kezelésében lévô garanciák száma 2006-ban az elôzô évihez hasonlóan alakult, ugyanakkor a tenderekhez kapcsolódó ügyletek száma növekedett. A szakterület

26

2007-ben az eddig is magas színvonalú szolgáltatás további fejlesztése mellett részesedésének növelésére törekszik. ➜ A Vállalati üzletág kiemelt, stratégiai célja a CIB csoportszintû növekedésének és jövedelmezôségének teljes mértékû támogatása és elôsegítése a bank többi üzletágával kialakított együttmûködés erôsítése révén. A szakterület 2007. évi üzleti célja továbbra is az erôteljes növekedés, az üzletágra jellemzô hatékonyság növelése, az eddigit túlszárnyaló piaci részesedés elérése, a bôvüléssel járó kockázatok minimalizálása. Fontos cél továbbá az üzletági bevételek diverzifikálása, valamint a jövedelemtermelô képesség javítása.

27

Befektetési banki aktivitás ➜ A Befektetési banki

➜ A CIB közremûködésével létrejött kötvénytranzakciók: ➜ A CIB Bank Zrt. 100 milliárd forint összegû kötvényprogramja keretében a CIB Classic

terület mind az általa lebonyolított ügyletek

2008A kötvények csaknem 12 milliárd forint összegû kibocsátásai révén a kötvénysorozat

számát, mind a tranzakciók

össznévértéke 30,6 milliárd forintra nôtt. A 3 milliárd forint össznévértékû CIB Classic

volumenét tekintve

2008B kötvények kibocsátása, illetve a 24 milliárd forint össznévértékû CIB Classic 2009A

meghatározó szereplôje a

kötvények kibocsátásában Egyedüli Globális Koordinátor. ➜ Az ELLA Elsô Lakáshitel Kereskedelmi Bank Zrt. 12 milliárd forint keretösszegû kötvény-

hazai vállalati tanácsadási, vállalatfelvásárlási, vállalatfi-

programja keretében 2,2 milliárd forint össznévértékû ELLA 2009 kötvénysorozat kibocsá-

nanszírozási, illetve a nyil-

tásában Forgalmazó. ➜ A CIB részvételével végrehajtott egyéb tôkepiaci tranzakciók 2006-ban:

vános kötvénykibocsátási

➜ A Biggeorge’s-NV 1. Ingatlanfejlesztô Befektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános for-

piacnak. A tanácsadás jelentôségét jól mutatja, hogy ezt

galomba hozatala során Forgalmazó. ➜ A Genesis Capital Management GmbH által a Novotrade Nyrt. részvényeire tett kötelezô

a tevékenységet a CIB 2006 decembere óta önálló jogi

nyilvános vételi ajánlat során Lebonyolító. ➜ Az EDF International S.A. által a DÉMÁSZ részvényeire tett nyilvános vételi ajánlat során

keretek között, a CIB Expert Kft. égisze alatt végzi.

Társlebonyolító. A tranzakció magába foglalta a Tpt. szerinti kiszorítást („squeeze out”),

➜ Kiemelkedôen sikeres

valamint a tôzsdei kivezetést is. ➜ A Bankár Tôkebefektetési és Tanácsadó Zrt. által a Skoglund Holding Befektetési Nyrt.

évet zárt a CIB a tôzsdén jegyzett társaságokra tett

részvényeire tett nyilvános vételi ajánlat végrehajtása során Lebonyolító (2006).

nyilvános vételi ajánlatok

A Tranzakció magába foglalta a Tpt. szerinti kiszorítást („squeeze out”), valamint a tôzsdei

lebonyolításában is: a 2006-

kivezetést is. ➜ A FEVITÁL Mezôgazdasági Termelô és Kereskedelmi Kft. által a Székesfehérvári Hûtôipari

ban lezárult kilenc ilyen ügyletbôl négyet a bank

Rt. részvényeire tett nyilvános vételi ajánlat során Lebonyolító. A nyilvános vételi ajánlat

szakértôi vezényeltek le.

2005. december végén indult és 2006. január 30-án sikeresen lezárult.

A befektetési banki terület kiemelkedô, nyilvános

➜ A szakterület számára kiemelten fontos a határokon átnyúló tranzakciók számának

ügyletei 2006-ban

növelése. Az ilyen ügyletek esetében versenyhelyzetét javítja az Intesa Sanpaolo fokozódó és

a következôk voltak:

aktív regionális jelenléte. ➜ A Befektetési banki terület tevékenységét a letétkezelési szolgáltatások egészítik ki, amelyeket pénztárak, nyilvános és zártkörû befektetési alapok, valamint egyéb hazai és külföldi intézményi befektetôk számára nyújt. Al-letétkezelôi és elszámolóházi partnerkapcsolatai révén a nagy nemzetközi piacokon kívül a régió tôkepiacait is elérhetôvé teszi ügyfelei számára.

28

➜ Dinamikusan emelkedett a saját számlás részvénykereskedés, valamint az ügyfélforgalom is. A magyar részvények aktív forgalmazása mellett egyre nagyobb szerepet kap a

Treasury tevékenység

devizában denominált, tulajdon- és hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok

➜ A CIB Bank Treasuryje 2006-ban is aktív mérlegmenedzsmenttel és likviditáskezeléssel

bizományosi kereskedelme.

segítette a hitelezési tevékenység bôvülését.

➜ A CIB Bank 2007-ben is a

➜ A Treasury a befektetési és kiegészítô befektetési szolgáltatások mellett 2006-ban is egyéb

hazai állampapír- és deviza-

termékek széles választékát kínálta ügyfeleinek, akik közé – a nagyvállalatok mellé felsorakoz-

piacon megszerzett piaci

va – egyre több kis- és középvállalkozás, valamint egyre nagyobb számú külföldi banki partner

pozíciójának megtartására,

csatlakozott.

illetve növelésére törekszik.

➜ Az ügyfelek számos szolgáltatás közül választhattak, különös tekintettel kockázatvállalásuk

Tervei között szerepel, hogy

optimalizálására: az árfolyamkockázat mérséklését a határidôs devizaügyletek, valamint a

újabb devizákkal is megkezdi

devizaopciók, míg a kamatkockázat mérséklését határidôs kamatláb-megállapodások,

a kereskedést az azonnali

kamatlábswapok, multidevizás swapok és kamatplafon-kamatküszöb megállapodások szol-

devizapiacon. Bôvíteni kíván-

gálták és szolgálják.

ja a kisebb megtakarítással

➜ A CIB Bank részesedése 2006-ban jelentôsen nôtt a hazai bankközi piaci devizakereskede-

rendelkezô, minimális kocká-

lemben, aminek eredményeként a korábbi harmadik helyrôl az elsô-második helyre lépett elô.

zatot vállaló ügyfelek részére

A bank növelte aktivitását a környezô országok devizáinak kereskedésében.

kínált termékek körét is.

➜ A CIB tagja az állampapírok elsôdleges forgalomba hozatalára alakult Primary Dealer-rendszernek, vagyis az államkötvény- és diszkontkincstárjegy-aukciókon közvetlenül a kibocsátótól szerzi be a papírokat. Ugyanakkor aktív tevékenységet fejt ki a másodpiacon is, ügyfelei az állampapírok másodlagos piaci kínálatából is választhatnak. ➜ A 2006. évi piaci turbulenciák miatt megnövekedett hozam-, illetve árfolyam-volatilitást a Treasury jól használta ki, s rekord nagyságú profittal zárhatta az évet. ➜ Jóllehet a likviditásszerzés érdekében éles verseny folyik a bankok között, a versenyképes kamatok révén tovább emelkedett a betétállomány. ➜ A bank jelen van a vállalati kötvénypiacon is, és sajátjai mellett szinte az összes hazai, nyilvánosan kibocsátott vállalati kötvényt forgalmazza. A kamatadó 2006. szeptemberi bevezetése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a – hazai bankpiacon egyedülálló, magas kamatozású, két-, illetve hároméves – saját kötvények már nemcsak az intézményi, hanem a magánbefektetôk körében is egyre népszerûbbekké váltak.

29

Lakossági üzletág ➜ A CIB Bank Lakossági üzletága rendkívül sikeres évet zárt 2006-ban. A lakossági hitelek állománya 45%-kal, 147,5 milliárd forintról 213,9 milliárd forintra emelkedett, aminek eredményeképpen bankunk ebben a piaci szegmensben piaci részesedését tekintve a 2005. évi hatodik helyrôl az

➜ A 2004-ben kidolgozott, 2012-ig elôre tekintô lakossági stratégia fô célkitûzése a megfelelô

ötödikre zárkózott fel. 19

jövedelmezôséghez szükséges piaci részesedés elérése, az országos jelenlét bôvítése, ennek men-

➜ A hitelállomány dinamikus

tén 2006-ban is folytatódott a fiókhálózat fejlesztése: a bank 21 új fiókot nyitott meg, ezzel a

emelkedéséhez a legszámot-

fiókhálózat az év végén 98 tagból állt. Megkezdôdött a bankfiókoktól független ATM-hálózat

tevôbb mértékben a lakáshitel-

kiépítése is.

portfólió bôvülése járult hozzá,

➜ A bank még 2005-ben hat földrajzi régióba szervezte a hálózat egységeit, hogy a hatékonyabb

e téren bankunk az egyik leg-

mûködés és a rugalmasabb döntéshozatali rendszer révén minél gyorsabban reagálni tudjon a

nagyobb növekményt érte el a

helyi ügyféligényekre. A regionális felépítést 2006-ban tovább racionalizáltuk azáltal, hogy a

piacon 2006-ban.

Belsô-budapesti régió két önálló (Budai, Pesti) régióra tagolódott. A szintén 2005-ben létreho-

➜ A lakossági betétek

zott, PartnerPultnak elnevezett CRM- és értékesítésmonitoring-rendszer ”beüzemelése” után

állománya szintén kiugró

2006-ban elkészült az egyes lakossági szegmensek azonosítását, mérését lehetôvé tévô adat-

mértékben, 35%-kal, 303,8

tárház. A célzottabb kampánytevékenység javítja az értékesítési tevékenység, a termékfejlesztés

milliárd forintról 409,2 mil-

és az árazás hatékonyságát.

liárdra emelkedett. Ezzel a tel-

➜ 2006-ban a CIB a telefonos ügyfélszolgálatában új ügyfél-azonosítási rendszert vezetett be,

jesítménnyel az üzletág a

amelynek segítségével az eddiginél hatékonyabban végezhetôk el bizonyos tömeges tranzakciók

lakossági betétek piacán

(például egyenleglekérdezés).

2,2 százalékponttal, 8,1%-ra

➜ A 2012-ig kidolgozott lakossági stratégiának megfelelôen az üzletág 2007-ben az ügyfelek

növelte részesedését. 20

számának dinamikus bôvítésére és a meglévô ügyfelek megtartására törekszik. Ennek jegyében

➜ Kiemelkedô ütemben

az ügyfelek elégedettségét növelô fejlesztéseket tervez.

bôvült a CIB bankkártya-portfóliója is: a kibocsátott

19 Lakossági hitelek (millió forint)

bankkártyák száma 33%-kal

20 Lakossági betétállomány (millió forint)

több mint 381 ezerre (csoportszinten 416 ezerrôl 514

100 000

ezerre) emelkedett, s az

350 000 300 000

147 483

150 000

400 000

250 000 200 000

409 213

ügyfeleinek száma 33%-kal,

450 000

+4 0%

➜ A CIB Bank lakossági

+4 5%

200 000

292 912

326 ezret.

213 884

250 000

nôtt, és az év végén túllépte a

150 000

üzletág célja e dinamikus 50 000

növekedési ütem fenntartása.

100 000 50 000

0 2005. 12. 31.

30

2006. 12. 31.

0

2005. 12. 31.

2006. 12. 31.

Lakossági termékfejlesztés ➜ A CIB Lakossági üzletága 2006-ban is számos új termékkel jelent meg a piacon, s figyelmét

pedig a CIB Lízing Csoport

elsôsorban a gyermekekre, valamint az önálló életüket megkezdô fiatalokra koncentrálta.

lakóingatlan-lízing ter-

A jogszabályi változások nyomán bankunk 2006 márciusában elindította a CIB Babakötvény prog-

mékének értékesítése.

ramot. Októberben indult el a Szia Szimba Program azzal a céllal, hogy a 6–14 éves korosztályt

➜ Mindezen túl ügyfeleink

játékos formában megtakarításra ösztönözze, és egyidejûleg a bankhasználattal kapcsolatos fôbb

számára könnyebbé is vált a

tudnivalókkal megismertesse. A program kedvezô szakmai fogadtatását jelzi, hogy a Szia Szimba

hitelhez jutás, ugyanis a

Program a „MasterCard – Az év bankja” pályázaton elnyerte „Az év megtakarítási terméke 2006” díjat.

korábban alkalmazott teljes

➜ Az üzletág teljes körû és versenyképes szolgáltatásokat kíván nyújtani a 18–26 év közötti fiata-

körû jövedelemvizsgálat mel-

lok számára is. A nagy népszerûségnek örvendô CIBEZZ Számla mellé a bank CIBEZZ

lett májusban megkezdôdött

Folyószámlahitel elnevezéssel 2006 szeptemberében új terméket indított útjára, amely a fôiskolai,

a minimálbér igazolásával,

valamint egyetemi képzésben részt vevô, munkaviszonnyal még nem rendelkezô ügyfeleknek

illetve a jövedelemvizsgálat

kínál maximum 50 000 forint likviditási tartalékot. Az országos fiókhálózat valamennyi egységé-

nélkül is igényelhetô

ben lehetôség van diákhitel igénylésére.

lakáshitelek értékesítése. CIB-

➜ A CIB 2006 harmadik negyedévében rendkívül sikeresen vette ki részét a kamatadó bevezetése

lakáshitelt már azok is

kapcsán felmerülô új ügyféligények kielégítésébôl, s ez a siker nagyban hozzájárult a lakossági

igényelhetnek, akik szerepel-

betétek piacán meglévô piaci részesedésének növeléséhez.

nek ugyan a bankközi adós-

➜ A befektetési palettát színesítette a private banking-ügyfelek számára augusztusban indított négy

nyilvántartásban (KHR-lista),

új – alapok alapja típusú – befektetési alap (Gótika, Impresszió, Reneszánsz, Euró Reneszánsz) is.

de a nyilvántartás szerint a

➜ A CIB folyamatosan bôvíti a lakossági szolgáltatásait olyan termékekkel, amelyek lehetôséget

tartozásukat idôközben

teremtenek a keresztértékesítésre. E törekvés jegyében 2006. márciustól értékesítik a CIB-bank-

visszafizették.

fiókokban a Generali Házôrzô Új Otthon Vagyonbiztosítást; április végétôl a lakáshitelekhez,

➜ A devizaalapú hitelek iránti

júliustól a személyi kölcsön, gyorskölcsön termékeinkhez is kínáljuk a CIB Hitelfedezeti Védelem

töretlen kereslet kielégítésére

kiegészítô szolgáltatásunkat; augusztusban pedig megkezdôdött a Fundamenta lakás-elôtakaré-

a CIB létrehozta a korábban

kossági betétszámla értékesítése a Fundamenta Lakáskasszával kötött együttmûködési megál-

kizárólag forintban nyújtott,

lapodás alapján.

fedezet nélküli személyi köl-

➜ A Lakossági üzletág nagy hangsúlyt helyez a lakáshitel és a szabad felhasználású jelzáloghitel

csön- és gyorskölcsön-ter-

termékcsoport fejlesztésére, ennek megfelelôen 2006-ban komoly erôfeszítéseket tett ebben a

mékeinek devizaváltozatát.

vonatkozásban. Januárban megkezdôdött az életbiztosítással kombinált Új Otthon Hitel, áprilisban

A devizaalapú CIB Gyorskölcsön és CIB Személyi Kölcsön esetében az ügyfelek

21 Lakossági hitelkártyaszám (darab)

az euró és a svájci frank között választhatnak. A hitel

132 848

igénylése, folyósítása és tör-

140 000 120 000

107 498

100 000

22 423

80 000

65 622

lesztése forintban történik.

% 26 953 3,6 +2 73 241

Az elôzô évekhez hasonlóan 2006-ban is folytatódott a cobranded hitelkártyák kibocsátása, így immár a

60 000 40 000 20 000 0

32 654 19 453 2005. 12. 31.

Áruhitelkártya

CIB–Generali MasterCard

Bevásárlókártya

Standard Hitelkártya és – 2006

MC hitelkártya

novemberétôl – a CIB Lízing Hitelkártya is gazdagítja

2006 . 12. 31.

kártyakínálatunkat. 21 31

hálózatfejlesztés lefedettség iránti igényt is szem elôtt tartva a bankfiókok mellett továbbra is elôtérben lesz az alternatív megjelenési formák, különösen a hitelpontok, a képviseleti pontok kialakítása. Lendületesen folytatódik az ATM-hálózat fejlesztése is, fôként a fiókfüggetlen ATM-ek számának gyarapításával. ➜ A bank 2006-ban nagy erôfeszítéseket tett az értékesítési teljesítmény fokozására. Az érté➜ A CIB Bank 2006-ban 27

kesítési kampányok megindítása, a fiókhálózati értékesítés nyomon követése és az új értékesí-

egységgel – 21 bankfiókkal

tési módszertan bevezetése jelentôs mértékben hozzájárult a célkitûzések teljesítéséhez.

és 6 CIB Képviseleti Ponttal –

➜ A 2005 novemberében megkötött stratégiai együttmûködés a Generali-Providencia

bôvítette értékesítési hálóza-

Biztosítóval 2006-ban meghozta elsô eredményeit. Közösen kifejlesztett termék például a

tát. A dinamikus

Szivárvány Csomag (életbiztosítással kombinált ingatlanfedezetes hitel), valamint a legfiata-

fejlesztéseknek köszön-

labbnak szóló, a korábbiakban már említett Szia Szimba megtakarítási program. A lakossági

hetôen bankunk már több

üzletágak közötti együttmûködés 2007-ben tovább mélyül, a vállalati területek között pedig

mint 100 helyen van jelen az

elkezdôdik, elsôsorban a KKV-ügyfelekre koncentrálva.

országban, s ezzel teljesítet-

➜ A CIB Bank 2006-ban tovább erôsítette az eddig is kölcsönösen kedvezô együttmûködést az

te 2003-ban kitûzött célját.

ING Biztosítóval is.

➜ A CIB értékesítési hálózatának bôvítése 2007-ben is folytatódik. A költséghatékonyságot és az országos

32

➜ Az üzletág az internetes

E-banking

alkalmazások biztonságának növelése érdekében új azonosítási eszköz (token) beve-

➜ Az ügyfeleket magas színvonalon kiszolgáló elektronikus szolgáltatások töretlen fejlôdését

zetését tervezi 2007-ben,

jelzi, hogy a CIB Internet Bank ügyfeleinek száma 2006-ban több mint 50%-kal növekedett, s az

és számos új, az ügyintézést

év végén meghaladta a 120 ezret. Ugyanezen idôszakban az internetbanki tranzakciók száma

egyszerûbbé tevô szolgálta-

40%-kal nôtt, a CIB Bank honlapjának látogatottsága pedig 50%-kal emelkedett. 22

tással (együttes rendelkezés

➜ Az év folyamán megalakult a CIB Internet Bank Klub, amelynek keretében az internetbanki

kezelése, Vodafone mobil-

ügyfelek kedvezményekkel vásárolhatnak a CIB partnereinek webáruházaiban. A private bank-

telefon-feltöltés, új kalkulá-

ing ügyfelek különleges szolgáltatásokat érhetnek el a honlapon, s megnyílt az értékesítési

torok, új alapkezelôi honlap)

partnereket tájékoztató portál is. Az évközbeni fejlesztések eredményeként a CIB Internet

kíván megjelenni az év során.

Bankban már vállalati kötvények adásvétele is lebonyolítható. ➜ A „MasterCard – Az év bankja” program keretében a szakmai zsûri „Az év direktbanki szolgáltatása” címet 2006-ban a CIB Internet Bankjának ítélte.

22 Internetbanki ügyfelek száma

140 000 21 011

120 000 100 000

16 095

80 000

99 973

60 000 11 278 7 429

63 447

40 000

42 399

20 000

23 758

0

2003. 12 .31. 2004.12.31. 2005.12.31. 2006.12.31. lakossági ügyfelek

vállalati ügyfelek 33

CIB Lízing Csoport ➜ A CIB Lízing Csoport telje-

➜ A CIB Lízing Csoport eszközportfóliójában – 81 milliárd forinttal – 2006-ban is az egyedi

sítményét átlag feletti növeke-

személygépjármû-finanszírozás képviselte a legnagyobb részarányt, ám ez az összeg 8%-kal

dés jellemezte 2006-ban.

alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az újautó-értékesítésben mutatkozó visszaesés és a

A cégcsoport 180 milliárd

rendkívül kiélezett piaci verseny döntés elé állította a lízingfinanszírozók többségét: a további

forintos tôkekihelyezésével

növekedés érdekében vállalják-e a mind kockázatosabb ügyletek finanszírozását. A CIB Lízing

tovább javította piacvezetô

Csoport mint konzervatív kockázatvállalási elveket követô vállalkozás nemet mondott erre a

pozícióját, 17% feletti piaci

kérdésre, ezért számított is a finanszírozási állomány visszaesésére. A cégcsoport a személy-

részesedést elérve.

gépjármû-finanszírozásban elért 14%-os piaci részesedésével így is a második legnagyobb

➜ A kiélezett piaci versenyben

finanszírozó volt 2006-ban. Az üzletág céljai között szerepel a portfólió minôségének javítása,

és a kedvezôtlen makrogaz-

a piaci pozíció ésszerû szinten tartása.

dasági folyamatok közepette a

➜ A Flotta- és kiemelt ügyfelek üzletág csaknem 12 milliárd forintos kihelyezésével megôrizte

CIB Lízing Csoport valamennyi

piacvezetô pozícióját, amelyet a jövôben is meg kíván tartani – a keresztértékesítési lehetôsé-

piaci szegmensben sikeres

gek, valamint a meglévô értékesítési csatornák jobb kihasználásával.

évet zárt. A cégcsoport

➜ A Tehergépjármû-üzletág 2006-ban szintén megôrizte piacvezetô helyét az erôsen

folyamatosan keresi az új piaci

koncentrált szállítmányozási piacon. Az üzletág kihelyezéseinek állománya az év végén

lehetôségeket: 2006-ban az

26 milliárd forintot tett ki.

elsôk között vezette be a

➜ A Gép- és eszközfinanszírozási üzletág is kiemelkedô teljesítményt nyújtott 2006-ban:

lakóingatlan-lízinget, s igyek-

24%-os növekedést követôen 22 milliárd forint finanszírozott értékkel zárta az évet, amivel biz-

szik feltárni olyan stratégiailag

tosította vezetô helyét a piacon.

fontos ágazatokat is, mint ami-

➜ A CIB Lízing Csoport legdinamikusabban növekvô üzletága az ingatlanlízing. A cégcsoport a

lyen például a bioenergetika.

lakóingatlan-lízing bevezetésével megerôsítette piaci jelenlétét. Az üzletág nagy hangsúlyt

➜ A cégcsoport, akárcsak

helyezett a kis- és középvállalkozások finanszírozására, valamint a piac teljes körû kiszol-

korábban, 2006-ban is arra

gálására, amit régiós hálózatának kiépítésével is elômozdított. Az üzleti terület 2006-ban kima-

törekedett, hogy minden piaci

gasló forgalmat ért el – 40,6 milliárd forint kihelyezésével –, s az év végén 23%-kal részesedett

szereplô igényét a lehetô

a cégcsoport teljes kihelyezésállományából. Ezen belül a projektmenedzsment-szolgáltatást is

legteljesebb mértékben

nyújtó Projektfinanszírozási üzletág hét új projektet indított el 2006-ban, s a finanszírozott

elégítse ki: rugalmas konstruk-

érték megközelítette az 1,7 milliárd forintot.

ciókkal, kiterjedt kereskedô-

➜ A lízingtermékekhez szorosan kapcsolódó Biztosításközvetítési üzletág 2006-ban 378,8 mil-

hálózattal, kedvezô finan-

lió forint jutalékbevételt könyvelhetett el, amely több mint 12%-kal múlta felül az egy évvel

szírozási feltételekkel, gyors és

korábbi értéket. Az üzletág kiemelt céljai között szerepel a CIB Csoport tagjai közötti

egyszerû ügyintézéssel állt az

keresztértékesítésbôl fakadó elônyök minél teljesebb körû kihasználása.

ügyfelek rendelkezésére.

➜ A CIB Lízing Csoport jövedelmezôsége a tervezettnél jobban alakult. A nettó mûködési

➜ A cégcsoport 2006-ban

bevétel 23 milliárd forintot tett ki, a nettó kamatmarzs pedig – 11%-os növekedés eredménye-

több mint 51 ezer új finan-

ként – 16,7 milliárd forintot ért el. A jutalékjellegû bevételek több mint 20%-kal, 2 milliárd

szírozási ügyletet kötött, aktív

forintra emelkedtek. A cégcsoport jelentôs – 2,7 milliárd forintos – árfolyameredményt realizált

szerzôdéseinek száma az év

az évközi gyenge forintárfolyam miatt. A mûködési hatékonyság (34%) a 2005-ös szinten

végén túllépte a 182 ezret,

alakult.

kamatozó tôkeállománya

➜ A CIB Lízing Csoport a 2006-os évet az egy évvel korábbinál 18%-kal magasabb, 6,7 milliárd

pedig – 16%-os növekedést

forintos adózás utáni eredménnyel zárta.

követôen – meghaladta a

➜ A cégcsoport által képzett értékvesztés eredményhatása 2006-ban mínusz 5,7 milliárd forint

358 milliárd forintot.

volt. Az éles piaci versenyben a finanszírozók egyéni kockázatvállalási hajlandóságuknak megfelelôen egyre nagyobb mértékû kockázatot vállalnak a pozícióik megtartása érdekében.

34

➜ A CIB Lízing Csoport hosszú távon elkötelezett a portfólió minôségének javítása mellett, így már az üzlet megkötése elôtt igyekszik kiszûrni a kockázatokat. ➜ A cégcsoport továbbra is törekszik a kivívott piaci pozíció megôrzésére, mégpedig úgy, hogy eközben nem kíván jelentôs kockázati többletet vállalni. Célja továbbá, hogy minél teljesebb mértékben kihasználja a CIB Csoport tagjaival meglévô keresztértékesítési kapcsolatokat csakúgy, mint az új termékpiacokban rejlô piaci potenciált. ➜ A külföldi terjeszkedés további üzleti lehetôségeket kínál a CIB Lízing Csoport számára, amely 2006-ban nyitott is a közép- és kelet-európai régió felé: elsô állomásként 49%-os tulajdonrészt szerzett az Intesa Leasing Beograd szerb lízingcégben, majd – a hatékony mûködés kereteinek megteremtése érdekében – 5,3 millió euróra emelte annak jegyzett tôkéjét. A társaság középtávon megfogalmazott célja a nyereséges mûködés, valamint a meghatározó piaci jelenlét a fôbb finanszírozási szegmensekben. A leányvállalat a tehergépjármû-, a személygépjármû- és a gépüzletágban már jelen van a piacon, és középtávon tervezi az ingatlanfinanszírozási üzletág elindítását. A CIB Lízing Csoport – az olasz anyabank szakmai elismerésének jeleként – a térségben a Center of Excellence, azaz a lízing kompetenciaközpont szerepet tölti be.

35

CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. ➜ A társaság számára a 2006-

➜ A társaság 2006-ban kilenc új befektetési alapot indított CIB Alapok Tôkegarantált

os év is sikeresnek bizonyult:

Származtatott Alapja, CIB Euró Profitmix Alap, CIB Dollár Profitmix Alap, CIB Nyersanyag

12 önkéntes nyugdíjpénztár,

Alapok Alapja, CIB Gótika Private Banking Alapok Alapja, CIB Reneszánsz Private Banking

három magánnyugdíjpénztár

Alapok Alapja, CIB Impresszió Private Banking Alapok Alapja, CIB Euró Reneszánsz Private

és egy egészségpénztár több

Banking Alapok Alapja és CIB Zártkörû Alap elnevezéssel. A CIB Trendkövetô Tôkegarantált

mint 67 milliárd forintnyi

Származtatott Alap a 2006. október 24. és december 15. közötti jegyzési idôszakot követôen

vagyonát kezelte, ami

2007. január 3-án került a piacra.

15,6%-kal haladja meg a

➜ A Lakossági üzletággal közös kampányoknak és a harmonizált termékfejlesztésnek köszön-

2005. december 31-i értéket.

hetôen a kamatadó bevezetésekor végbement forrásátrendezôdés során a társaság jelentôsen

A vagyon- és portfólió-

– a befektetési alapok vagyona alapján kalkulálva –, 4,4%-ról 5,1%-ra növelte piaci

kezelésében lévô eszközök

részesedését.

állománya az év végén az

➜ A társaság 20 befektetési alapjában elhelyezett vagyon – a magyar befektetésialap-piac

egy évvel korábbi 59,3 mil-

bôvülését jelentôsen meghaladó mértékben – 57%-kal, 80,9 milliárd forintról 126,7 milliárd

liárd forintról 83,6 milliárd

forintra nôtt, elsôsorban az Ingatlan Alapok Alapja és a kamatadó bevezetését megelôzôen

forintra nôtt, miközben a

elindított Private Banking alapcsalád teljesítményének köszönhetôen.

kezelt vagyon 51%-kal, 140,2

➜ A magyar befektetésialap-piacon az ingatlanalapok iránti érdeklôdés csillapodni látszik, de

milliárd forintról 210,3 mil-

a tôke-, illetve hozamgarantált derivatív alapok változatlanul keresettek. A garantált alapok

liárd forintra gyarapodott.

termékkörét folyamatosan, ütemezett kibocsátási program keretében tovább bôvíti a társaság

➜ A társaság árbevétele a

2007-ben, akárcsak a mintaportfólió-alapok kínálatát.

2005-ös 872 millió forinthoz képest majdnem megduplázódott, és 1,5 milliárd forintra emelkedett. A dinamikus növekedés oka, hogy a befektetési alapokban kezelt átlagos vagyon, és ennek megfelelôen az alapkezelési díjbevétel is számottevôen gyarapodott. A kimagasló árbevételnek köszönhetôen a CIB Befektetési Alapkezelô a 2006-os üzleti évben 976 millió forintos mérlegfôösszeg mellett 104%-kal, 397 millió forintról 811 millió forintra növelte adózott eredményét.

36

CIB Faktor Zrt. ➜ A magyar faktoringpiac 2006-ban is dinamikusan növekedett: a Magyar Faktoring Szövetség

mûködési eredmény a 2005.

tagjai 722,2 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, 56%-kal többet, mint 2005-ben.

évi 334,2 millió forintról

Az üzletágban rejlô, még mindig számottevô üzleti lehetôségek újabb szereplôket vonzanak a

2006-ban 129,9 millió forint-

piacra. Ennek nyomán a banki hátterû szolgáltatók forgalmi részaránya a tavalyi 40%-kal szem-

ra mérséklôdött.

ben 2006 végén már megközelítette a 61%-ot.

➜ A CIB Faktor portfólió-

➜ A faktorcégek forgalom alapján számított rangsorában a CIB Faktor tavaly a harmadik

jából kikerültek a nagyobb

helyet foglalta el, a klasszikus faktoringterméket szolgáltatók között pedig a második helyen

kockázatú ügyfelek, ezért

végzett, megtartva ezzel 2005. évi pozícióját.

2006-ban a társaság 83,8

➜ A számlaforgalom 2005-ben meghaladta a 47 milliárd forintot, 2006-ban pedig az 50 mil-

millió forint értékvesztést

liárd forintot.

számolt, szemben a 2005-ös

➜ A záró lekötött tôkeállomány a 2005. évi 15,2 milliárd forintról 10,1 milliárd forintra változott

254,5 millió forinttal. A tár-

2006 végére, de az átlagos lekötött tôke emelkedett az elôzô évhez képest, mégpedig 25%-kal.

saság 2006-ban 42,1 millió

➜ Az erôsödô piaci verseny, a forintkamat szintje és a portfólió szerkezetének változása

forint mérleg szerinti ered-

negatívan hatott a jövedelmezôségre. A nettó kamat- és jutalékbevétel 2006-ban 661 millió

ményt ért el.

forintot ért el, 8,8%-kal kevesebbet, mint 2005-ben. Ezen belül a kamatbevételek 716,2 millió

➜ Az ügyfelek (szállítók)

forintról 639,7 millió forintra, a jutalékbevételek 8,6 millió forintról 21,3 millió forintra nôtt.

száma 8%-kal, az aktív

➜ A mûködési költségek – elsôsorban a banki folyamatokhoz történô integrációból eredô vál-

szerzôdéseké több mint

tozások következtében – 19,8%-kal, 476,9 millió forintra emelkedtek. Az egyéb üzleti

57%-kal növekedett.

tevékenységbôl, illetve a pénzügyi mûveletekbôl származó veszteség a 2005. évi 32,9 millió forinttal szemben 73,4 millió forintot tett ki 2006-ban. E tényezôk következtében a

CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság és leányvállalatai a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készült konszolidált éves beszámoló 2006. december 31. Független könyvvizsgálói jelentéssel Tartalom 2006. december 31-i konszolidált eredménykimutatás 2006. december 31-i konszolidált mérleg 2006. december 31-i konszolidált sajáttôkeváltozás-kimutatás 2006. december 31-i konszolidált cash flow-kimutatás Konszolidált kiegészítô melléklet

Könyvvizsgálói nyilatkozat és konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint

Konszolidált eredménykimutatás 2006. december 31. (millió forint)

Megjegyzés

2006

2005 (módosított)

Kamatbevételek

4

99 085

85 908

Kamatráfordítások

4

–54 727

–44 414

44 358

41 494

29 585

23 381

Nettó kamatbevétel Jutalék- és díjbevételek

5

Jutalék- és díjráfordítások

5

Nettó jutalék- és díjbevételek

–5 907

–4 543

23 678

18 838

Mûködésbôl származó egyéb bevételek

6

31 723

17 624

Értékvesztés- és céltartalékképzés ráfordításai

7

–13 934

–11 699

Mûködési költségek

8

–50 482

–41 908

35 343

24 349

Mûködési eredmény Társult vállalkozások eredménye

9

Adózás elôtti eredmény Társasági adó

10

Adózott eredmény (felosztás elôtt)

–164

–

35 179

24 349

–9 826

–5 801

25 353

18 548

A kiegészítô melléklet a konszolidált éves beszámoló részét képezi. 41

Konszolidált mérleg 2006. december 31. (millió forint)

Eszközök Megjegyzés

2006

2005 (módosított)

Készpénz és központi banki elszámolási számlák

12

60 563

37 597

Banki kihelyezések

13

200 715

103 184

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

14

9 057

9 216

Származékos pénzügyi eszközök

31

37 349

12 114

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

15

1 416 724

1 209 234

Értékesíthetô pénzügyi befektetések

19

71 162

51 999

Lejáratig tartott pénzügyi befektetések

19

5 379

6 700

Értékesítésre szánt befektetett eszközök

16

348

1 239

Készletek

17

13 749

4 177

Halasztott adókövetelések

10

783

489

Egyéb eszközök

18

15 650

8 443

Alárendeltkölcsöntôke-követelések

20

4 291

4 297

Immateriális javak

21

6 057

5 328

Tárgyi eszközök

22

32 610

9 197

1 874 437

1 473 214

Eszközök összesen

A kiegészítô melléklet a konszolidált éves beszámoló részét képezi.

42

Források Megjegyzés

2006

2005 (módosított)

Bankok által elhelyezett betétek

23

532 609

499 542

Származékos pénzügyi kötelezettségek

31

23 288

7 735

Ügyfelek által elhelyezett betétek

24

999 489

715 821

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

24

91 638

53 787

Halasztott adókötelezettségek

10

3 224

1 609

Egyéb kötelezettségek

25

56 729

49 304

Céltartalékok

26

2 567

2 670

Alárendeltkölcsöntôke-kötelezettségek

27

34 199

34 251

1 743 743

1 364 719

Kötelezettségek összesen Saját tôke Jegyzett tôke

28

34 750

34 750

Tartalékok

29

33 576

29 988

Eredménytartalék

62 368

43 757

Saját tôke összesen

130 694

108 495

1 874 437

1 473 214

423 690

470 203

Források összesen Jövôbeni és függô kötelezettségek A kiegészítô melléklet a konszolidált éves beszámoló részét képezi. 43

30

Konszolidált sajáttôkeváltozás-kimutatás 2006. december 31. (millió forint)

Megj. TörzsKisebbségi Eredmény- Általános Általános részvények részesedése tartalék tartalék kockázati tartalék

Értékelési tartalék

Összesen Devizaátszámítási tartalék

2004. december 31-i egyenleg (módosított)

25 723

200

42 991

12 528

12 652

2 191

–

96 285

Részvénykibocsátás

11 250

–

–11 250

–

–

–

–

–

–2 223

–200

–

–

–

–

–

–2 423

–

–

–

–

–

–903

–

–903

–

–

18 548

–

–

–

–

18 548

–

–

–3 520

1 439

2 081

–

–

–

–

–

–3 012

–

–

–

–

–3 012

34 750

–

43 757

13 967

14 733

1 288

–

108 495

–

–

–

–

–

–655

–

–655

–

–

–

–

–

–

1

1

–

–

25 353

–

–

–

–

25 353

–

–

– 4 242

1 593

2 649

–

–

–

–

–

– 2 500

–

–

–

–

–2 500

34 750

–

62 368

15 560

17 382

633

1

130 694

Dolgozóirészvénybevonás Értékesíthetô pénzügyi befektetések értékelésének változása, adóval korrigálva

29

2005. évi adózott eredmény Nyereségfelosztás Átvezetés tartalékok között Osztalékfizetés

11

2005. december 31-i egyenleg (módosított) Értékesíthetô pénzügyi befektetések értékelésének változása, adóval korrigálva

29

Devizaátszámítás 2006. évi adózott eredmény Nyereségfelosztás Átvezetés tartalékok között Osztalékfizetés

11

2006. december 31-i egyenleg

A kiegészítô melléklet a konszolidált éves beszámoló részét képezi. 44

Konszolidált cash flow-kimutatás 2006. december 31. (millió forint)

Mûködési tevékenységek

2006

2005 (módosított)

Adózás elôtti eredmény

35 179

24 349

Értékcsökkenési leírás

4 395

4 214

Pénzügyi instrumentumok nem realizált nettó eredménye

–9 496

–8 166

Hitelezési veszteségre képzett tartalék növekedése

5 712

7 171

Eredménykorrekciók:

Mûködôtôke-költségek: Banki kihelyezések és alárendeltkölcsöntôke-követelések csökkenése (+) / növekedése (–)

2 598

670

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök csökkenése (+) / növekedése (–)

–1 734

17 085

Hitelállomány csökkenése (+) / növekedése (–)

–213 202

–222 524

Egyéb eszközök (értékesítésre szánt befektetett eszközök, készletek, egyéb eszközök) csökkenése (+) / növekedése (–)

–15 889

–6 157

Bankok által elhelyezett betétek és alárendeltkölcsöntôke-kötelezettségek növekedése (+) / csökkenése (–)

33 015

88 303

Ügyfelek által elhelyezett betétek és kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek növekedése (+) / csökkenése (–)

321 519

155 267

Egyéb források (céltartalékok, egyéb források) növekedése (+) / csökkenése (–)

7 323

25 047

Tárgyévi fizetendô társasági adó

–8 811

–6 821

Mûködési tevékenységbôl származó pénzeszközváltozás

160 609

78 438

–56 893

–6 299

Befektetési tevékenységek Pénzügyi befektetések növekedése Pénzügyi befektetések csökkenése

37 976

368

Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése

–20 868

–11 251

Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése

2 872

3 523

Befektetési tevékenységbôl származó pénzeszközváltozás

–36 913

–13 659

Finanszírozási tevékenységek Dolgozói részvények bevonása

–

–2 423

Fizetett osztalék

–2 500

–3 012

Finanszírozási tevékenységbôl származó pénzeszközváltozás

–2 500

–5 435

Nettó pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékes növekedése

37 121 196

59 344

Nyitó pénzeszköz- és pénzeszközegyenértékes-állomány

130 842

71 498

Záró pénzeszköz- és pénzeszközegyenértékes-állomány

252 038

130 842

Kapott kamatok

81 838

83 108

Fizetett kamatok

61 665

46 667

Kapott osztalék

206

85

A mûködési tevékenységbôl származó pénzeszközváltozáshoz kapcsolódó további információk:

A kiegészítô melléklet a konszolidált éves beszámoló részét képezi. 45

Kiegészítô melléklet a 2006. december 31-i konszolidált éves beszámolóhoz

(1) Tulajdonosi szerkezet

(a) A konszolidált éves beszámoló értékelési elvei ➜ A konszolidált éves beszámolóban azon pénzügyi instrumentumok, amelyek eredménnyel

és tevékenység

szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek, illetve ➜ A CIB Közép-Európai

értékesíthetô pénzügyi eszközök közé lettek besorolva, valós értéken kerülnek bemutatásra.

Nemzetközi Bank Zártkörûen

A valós érték az az összeg, amelyért jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkezô felek között

Mûködô Részvénytársaság (a

szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet keretében egy eszközt el lehet cserélni

„Bank”) leányvállalata az

vagy egy kötelezettséget rendezni lehet.

Intesa Holding International

➜ Azon pénzügyi instrumentumok, amelyek a lejáratig tartott pénzügyi eszközök, hitelek és

S.A.-nak, amely 2006. decem-

elôlegek vagy egyéb pénzügyi kötelezettségek közé lettek besorolva, amortizált bekerülési

ber 31-én a szavazati joggal

értéken kerülnek kimutatásra. Egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált beke-

bíró törzsrészvények 100%-át

rülési értéke a pénzügyi eszköznek vagy kötelezettségnek a kezdeti megjelenítéskor meghatáro-

birtokolta. A CIB végsô anya-

zott értéke, csökkentve a tôketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen eredeti érték és a

vállalata az Olaszországban

lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt halmozott amortizá-

bejegyzett Banca Intesa SpA.

ciójával, és csökkentve az esetleges értékvesztés vagy behajthatatlanság miatti leírással.

➜ A Bank teljes körû enge-

➜ Azok az eszközök és kötelezettségek, amelyek valós értékû fedezeti ügyletek fedezett

déllyel rendelkezô magyar

tételei, valós értéken kerülnek kimutatásra a fedezeti ügylethez, a fedezett kockázathoz igazít-

bank, amely Magyarország

va a nyilvántartási értéket.

területén belül és kívül,

➜ A nem pénzügyi instrumentumok a bekerülési értéken kerülnek bemutatásra a konszolidált

bármilyen helyi és nemzetközi

éves beszámolóban.

banki tevékenységet végezhet.

➜ A beszámoló pénzneme a magyar forint. A feltüntetett összegek millió forintban szerepel-

A Bank székhelyének címe:

nek, kivéve, ha az ettôl való eltérés külön jelölésre nem kerül.

Budapest, Medve u. 4–14.

➜ 2006. december 31-én a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott EUR/HUF deviza-

2006-ban a Bank átlagos alkal-

középárfolyam 1 EUR = 252,3 HUF (2005: 1 EUR = 252,73 HUF), az USD/HUF deviza-középár-

mazotti létszáma 2 786 volt

folyam pedig 1 USD = 191,62 HUF (2005: 1 USD = 213,58 HUF) volt.

(2005: 2 396).

(b) Az összeállítás elve ➜ A konszolidált éves beszámoló, amely magában foglalja a CIB és leányvállalatai egyedi éves beszámolóit, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) szerint készült.

(2) Jelentôs számviteli

(c) Konszolidációs elvek

alapelvek

➜ A konszolidált éves beszámoló magában foglalja a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank A jelen konszolidált éves

Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság és leányvállalatainak adott évi december 31-i mérleg-

beszámoló az alábbi fô

fordulónappal elkészített éves beszámolóit. A leányvállalatok éves beszámolóinak üzleti éve

számviteli alapelvek alapján

megegyezik az anyavállalatéval, azonos számviteli politikai elveket követve.

készült:

46

➜ A konszolidáció során minden csoporton belüli egyenleg, tranzakció és nem realizált közbensô nyereség kiszûrésre került. A nem realizált közbensô veszteségek kiszûrendôk, kivéve, ha a jelen nyilvántartási ár megtérülése nem várható. ➜ A leányvállalatok konszolidációs körbe való bekerülésének, illetve kikerülésének napja megegyezik a Csoport leányvállalatok feletti ellenôrzési jogának megszerzésének, illetve eladásának napjával. A leányvállalat konszolidációs körbôl való kikerülésének évében a leányvállalat eredményének idôarányos része bemutatásra kerül a Csoport beszámolójában. ➜ A kisebbségi részesedések a nyereség vagy veszteség, illetve a nettó eszközérték azon részei, amelyek nem a Csoport tulajdonában vannak. A kisebbségi részesedések az eredménykimutatásban és a saját tôkében külön kerülnek kimutatásra a Csoport saját tôkéjétôl. A kisebbségi részesedések elszámolása részesedés kiterjesztésének módszerével történik, melynél a megszerzett nettó eszközértékrész könyv szerinti és valós értékének különbsége pozitív üzleti vagy cégértékként kerül kimutatásra. ➜ 2006. december 31-én a Bank az alábbi leányvállalatokkal rendelkezett (a „Csoport”): Leányvállalat CIB Credit Zrt. CIB Lízing Zrt. CIB RENT Zrt. CIB Ingatlanlízing Zrt. CIB Biztosítási Alkusz Kft. CIB Lakáslízing Zrt. CIL Váci út Kft. Lelle SPC Rt. CIB Service Zrt. CIB REAL Zrt. CIB Készletezési Kft. CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. CIB Faktor Zrt. CIB Autó Kft. Margit Kft. BL Yachtklub Kft. CIL Bajor Kft. CIL Danubius Kft. V141 Kft. Bajor Center Kft. CIL-FOOD 2006 Kft. CIL-Nagytétény Kft. CIL-LOG Kft. CIL MNM Kft. CIB Expert Kft. Intesa Leasing doo Beograd

A bejegyzés országa

A részesedés mértéke %

Tevékenységi kör

Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Szerbia

(közvetlen és közvetett) 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 96,67 100 49

Fogyasztói hitelezés Pénzügyi lízing Lízing Ingatlanlízing Biztosítási ügynöki tevékenység Fogyasztói hitelezés Ingatlanlízing Ingatlanforgalmazás Ingatlanok üzemeltetése Ingatlanok üzemeltetése Készletekkel való kereskedés Alapkezelés Faktorálás Gépjármû-kereskedelem Ingatlanok üzemeltetése Ingatlanok üzemeltetése Ingatlanok üzemeltetése Ingatlanok üzemeltetése Ingatlanok üzemeltetése Ingatlanok üzemeltetése Ingatlanok üzemeltetése Ingatlanok üzemeltetése Ingatlanok üzemeltetése Ingatlanok üzemeltetése Ingatlanok üzemeltetése Pénzügyi lízingtevékenység

➜ A Bank bizonyos esetekben részesedéssel rendelkezik speciális célú projekttársaságokban, amelyek közül azok kerülnek konszolidálásra, ahol a Bank irányítási jogkörrel rendelkezik. Annak eldöntéséhez, hogy a Bank a speciális célú projekttársaság felett irányítási jogkörrel rendelkezik-e, mérlegeli a kockázatoknak és hozamoknak való kitettségét, valamint a mûködési döntéshozás képességét.

47

➜ A Csoporthoz tartozó tár-

➜ A pénzügyi instrumentumok valós értéke ➜ Amennyiben egy pénzügyi eszköz vagy kötelezettség valós értéke az aktív piac informá-

sult vállalkozásban, az Intesa Leasing doo Beograd tár-

ciói alapján nem meghatározható, akkor a valós érték matematikai modelleket is tartal-

saságban lévô részesedésnek

mazó különbözô értékelési technikákkal kerül meghatározásra. Amennyiben lehetséges,

az elszámolása tôkemódszer-

a modellekhez felhasznált információk megfigyelhetô piacokról származnak, ellenkezô

rel történik. A társult vállal-

esetben a valós érték meghatározása során bizonyos fokú döntéseket hoz a Bank.

kozások azok a társaságok,

A döntésekhez felhasznált információk magukban foglalják a likviditást és a modellhez

amelyekben a Bank jelentôs

szükséges információkat mint a korrelációt vagy a volatilitást a hosszabb távú

befolyással rendelkezik, de

származékos ügyletek esetében.

nem minôsülnek leányvál-

➜ Hitelek és kölcsönök értékvesztése ➜ A Bank havonta áttekinti problémásnak minôsített hiteleit és kölcsöneit annak mérlege-

lalatnak vagy közös vezetésû vállalkozásnak. A tôkemód-

lése céljából, hogy szükséges-e értékvesztés elszámolása az eredmény terhére. A szük-

szerrel történô elszámolás

séges értékvesztés meghatározása során a vezetôség döntése elengedhetetlen a várható

során a Bank részesedése

jövôbeni cash flow-k értékbeni és idôbeli ütemezésére vonatkozóan. Az ilyen jellegû

korrigált bekerülési értéken

becslések több tényezôn alapulnak, amelyekbôl adódóan a tényleges értékek eltérhetnek

kerül kimutatásra a mérleg-

a becsléstôl, ez pedig a jövôbeni értékvesztés összegére is hatással lehet. ➜ A Bank az egyedileg jelentôs összegû, minôsített követelésekre és elôlegekre képzett

ben. Az eredménykimutatásban a Bank a társult vál-

értékvesztés mellett kollektív értékvesztést is képez azokra a követelésekre, amelyek ma-

lalkozás mûködési ered-

gasabb kockázatot jelentenek a beszámoló fordulónapján, mint a hitelfolyósítás idô-

ményébôl való részesedése

pontjában. A kollektív értékvesztés a hitelfolyósítás vagy vásárlás óta bekövetkezett belsô

kerül kimutatásra.

minôsítés romlásán alapul. A belsô minôsítésben olyan tényezôk kerülnek figyelembe-

Amennyiben a társult vállal-

vételre, mint adott ország-, illetve iparágkockázatban történô változások, a technológiai

kozás tôkéjében bármilyen

avulás, illetve strukturális gyengeségek, fizetési nehézségek.

közvetlen változás történik,

➜ Halasztott adókövetelések

azt a Bank elszámolja mint

Halasztott adókövetelések olyan mértékû ki nem használt adóveszteségekre kerülnek kimu-

tôkeváltozást. A társult vál-

tatásra, amelyeknél valószínû, hogy az adózandó nyereség ellentételezni fogja a ki nem

lalkozás üzleti éve és alkal-

használt adóveszteség összegét. A vezetôség döntése alapján kerül meghatározásra a halasz-

mazott számviteli politikája a

tott adókövetelés, figyelembe véve a Bank jövôre vonatkozó gazdálkodási és adózási tervét.

Csoportéval azonos. A Bank egy-egy külképvise-

(e) Devizatranzakciók

lettel rendelkezik Londonban

➜ A Bank és leányvállalatai funkcionális és beszámolási pénzneme a magyar forint. A deviza-

és Brüsszelben.

tranzakciók az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamon kerülnek rögzítésre. A devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek a fordulónapon érvényes árfolyamon kerül-

(d) Jelentôs számviteli

nek átszámításra. A különbségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra.

döntések és becslések

➜ A bekerülési értéken kimutatott, devizában nyilvántartott nem monetáris eszközök és

➜ A Bank beszámolójának

kötelezettségek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra. A valós

elkészítése során a számviteli

értéken kimutatott, devizában nyilvántartott nem monetáris eszközök és kötelezettségek

politikára vonatkozóan a

az értékmeghatározás napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra.

Bank számviteli döntéseket

➜ A külföldön mûködô Intesa Leasing doo Beograd vállalat funkcionális pénzneme a szerb dínár.

és becsléseket alkalmaz.

A mérleg fordulónapjára vonatkozóan a Csoport beszámolási pénznemére, a forintra a vállalkozás

A legjelentôsebb számviteli

eszközei és forrásai a mérleg-fordulónapi árfolyamon, az eredménykimutatás tételei pedig a súlyo-

döntések és becslések a

zott átlagú éves árfolyamon kerülnek bemutatásra. Az átszámítás során keletkezô devizaátváltási

következôk:

tartalék a saját tôkében kiemelten kerül bemutatásra. A külföldön mûködô társaságok értékesítése esetén a devizaátváltási tartalék az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

48

(f) Bankokhoz és más pénzügyi intézményekhez kihelyezett betétek ➜ A bankokhoz és más pénzügyi intézményekhez kihelyezett betétek értékvesztésekkel és leírásokkal csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. (g) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök ➜ Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek közé sorolhatók azok az eszközök vagy kötelezettségek, amelyek vagy kereskedési célúak, vagy a beszerzéskor a Bank által eredménnyel szemben valós értéken értékeltként kerültek besorolásra. Ezek a pénzügyi instrumentumok valós értéken kerülnek kimutatásra a mérlegben. Az ebbôl eredô nyereségek, illetve veszteségek felmerüléskor kerülnek az eredménykimutatásban elszámolásra. ➜ A pénzügyi eszköz akkor kerül kivezetésre, ha a társaság alapvetôen az összes, pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot átadja. Ha a társaság a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatok és hasznok közül néhányat, de alapvetôen nem az összeset adja át, akkor az eszközt kivezeti, ha az eszköz feletti ellenôrzést átadta. Amennyiben a társaság megtartja az ellenôrzést, úgy továbbra is kimutatja a pénzügyi eszközt az abban való érdekeltsége erejéig. A pénzügyi kötelezettség kivezetésére akkor kerül sor, ha a kötelezettséget jelentô tartozás rendezésre kerül, semmissé válik vagy lejár. (h) Származékos és fedezeti ügyletek ➜ A Bank tôzsdén és tôzsdén kívül is bonyolít le határidôs, opciós és swap ügyleteket. A származékos ügyletek valós értéken kerülnek a mérlegbe, az értékelésbôl adódó nyereségek, illetve veszteségek pedig azok felmerülésének idôszakában az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. ➜ Azon származékos ügyletek, amelyek piaci értéke pozitív (nem realizált nyereség), származékos pénzügyi eszközként, azon ügyletek, amelyek piaci értéke negatív (nem realizált veszteség), származékos pénzügyi kötelezettségként jelennek meg a mérlegben. A származékos pénzügyi ügyletek idôszakosan újraértékelésre kerülnek. ➜ A beágyazott származékos termékek külön származékos ügyletként valós értéken kerülnek kimutatásra a beszámolóban, amennyiben gazdasági jellegük és kockázatuk nincs szoros kapcsolatban az alapszerzôdéssel, és az alapszerzôdés maga nem kereskedési célú vagy eredménynyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentum. A beágyazott származékos termék a mérlegben az alapszerzôdéstôl elkülönülten, valós értéken kerül kimutatásra a származékos pénzügyi eszközök, illetve kötelezettségek között, míg a valós értékben bekövetkezett változások az eredményben kerülnek elszámolásra. ➜ A fedezeti ügyletek esetében a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel valósérték-változásai az eredményben egymást ellentételezô hatásként kerülnek elszámolásra. ➜ A Bank a meglévô követeléseinek, meglévô és függô kötelezettségeinek, illetve ezek egy részének valós értékében bekövetkezô változásaiból adódó kitettségkockázatát valós érték fedezeti ügyletekkel igyekszik csökkenteni. ➜ A valós érték fedezeti ügyleteknél a fedezeti instrumentum értékelésébôl adódó eredmény az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A fedezett tételen keletkezô, a fedezett kockázatnak tulajdonítható nyereséggel vagy veszteséggel módosítani kell a fedezett tétel könyv szerinti értékét, és akkor kell az eredményben elszámolni, ha a fedezett tétel bekerülési értéken kerül értékelésre. Amennyiben a fedezett ügylet egy értékesíthetô pénzügyi eszköz, a fedezett kockázatnak tulajdonítható nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

49

(i) Hitelek és elôlegek

➜ Az eredménytartalék terhére további általános tartalék kerül elkülönítésre a törvényi

➜ Hitelek és elôlegek azok a

szabályozásnak megfelelôen.

pénzügyi eszközök, amelyek

➜ Ha valamilyen oknál fogva a már értékvesztett hitel minôsítése (pozitív irányban) megvál-

fix kifizetésûek és fix lejárat-

tozik, akkor az értékvesztés-visszaírás a ráfordítást fogja csökkenteni.

tal bírnak, valamint aktív

➜ A kollektív értékvesztés meghatározásához a Csoport belsô rendszerei alapján a pénzügyi

piacon nem jegyzettek, és

eszközök csoportokba kerülnek besorolásra, amelyeknél figyelembe vételre kerülnek olyan

amortizált költségen kerül-

tényezôk, mint az eszköz típusa, iparági besorolás, földrajzi elhelyezkedés, a biztosíték típusa,

nek nyilvántartásra. A hitel

korábbi minôsítések és más vonatkozó tényezôk, a becslések pedig az egyes tényezôk történeti

kapcsán felmerülô, harmadik

modelljén alapulnak.

féllel szembeni költségek (pl.

➜ Az értékvesztés- és céltartalékképzés-kalkuláció alapját a várható diszkontált cash flow-mód-

ügyvédi díj) a tranzakciós

szer, a PD (Probability of Default) és az LGD (Loss Given Default) módszerek képezik. A várható

költség részét képezik.

jövôbeni cash flow jelenértéke diszkontálásra kerül a pénzügyi eszköz eredeti effektív

➜ Az ügylet hitelnek, illetve

kamatlábával. Amennyiben a hitel változó kamatozású, abban az esetben az értékvesztéshez

elôlegnek minôsül, amint a

alkalmazott diszkont kamatláb az aktuális effektív kamatláb lesz. Azon pénzügyi eszközök

folyósítás megtörténik.

esetében, ahol fedezet is áll az ügylet mögött, ott a várható jövôbeni cash flow jelenértékbe

➜ A hitelnél és az elôlegnél

beszámításra kerül a fedezet várható megtérülése is, függetlenül attól, hogy a megtérülés

értékvesztés kerül megál-

valószínûsíthetô vagy sem.

lapításra abban az esetben, ha a Csoport bizonyosságot szerez, hogy a kintlévôség nem fog teljesen megtérülni. Amennyiben a Csoport úgy dönt, hogy nincs objektív bizonyíték egy egyedileg minôsített hitel esetében az értékvesztésre, függetlenül attól, hogy jelentôs vagy nem jelentôs összegû, a hitel hasonló hitelezési kockázatú pénzügyi eszközökkel kerül csoportosításra a kollektív értékelés tekintetében. Az egyedileg minôsített és értékvesztett hitelek kollektíven nem kerülnek értékelésre. ➜ Ha egy hitel nem behajtható, akkor leírásra kerül a kapcsolódó értékvesztéssel szemben; az esetlegesen utólag befolyt összegek az adott évi értékvesztésképzés-ráfordítást csökkentik a konszolidált eredménykimutatásban.

50

(j) Pénzügyilízing-követelések ➜ Az, hogy egy ügylet lízingnek minôsül-e vagy tartalmaz-e lízingügyletet is, magának az

(l) Értékesíthetô pénzügyi befektetések

ügyletnek a tartalma alapján kerül meghatározásra, értékelve azt, hogy az ügylet teljesítése független-e egy adott eszköz vagy eszközcsoport használatától, és az ügylet biztosít-e jogot az

➜ Értékesíthetô pénzügyi

eszköz használatához. Amennyiben a következô feltételek egyike bekövetkezik, az ügylet

befektetések azok a pénzügyi

felülvizsgálatra kerül:

eszközök, amelyeket a Bank

➜ a szerzôdési feltételekben a megújítástól vagy meghosszabbítástól eltérô változások

nem sorolt nyereséggel szemben valós értéken

következnek be, ➜ megújítási opció kerül biztosításra, hacsak ez korábban nem képezte a szerzôdési

értékelt pénzügyi eszközök, lejáratig tartott pénzügyi

feltételek részét, ➜ változás következik be annak vonatkozásában, hogy a teljesítés független-e egy adott

eszközök vagy hitelek és elôlegek közé. Amennyiben

eszköztôl vagy ➜ az eszközre vonatkozóan lényeges változás következik be.

az értékesíthetô pénzügyi

➜ Azon lízingügyletek, amelyek esetében a Csoport az eszköz tulajdonjogával járó összes

befektetések közé kerül

kockázatot és elônyt alapvetôen a lízingbe vevôre ruházza át, pénzügyi lízingnek minôsülnek.

besorolásra az eszköz, valós

A Csoport által nyújtott pénzügyi lízingbôl eredô nettó követelés az ügyfélnek adott hitelek és

értéken kerül kimutatásra a

elôlegek között kerül kimutatásra a mérlegben. A követelés a lízingügylet teljes idôtartama

beszámolóban. Az átértékelés

alatt a lízingszerzôdések belsô kamatlábbal számított nettó jelenértékének összegében kerül-

során keletkezett nem reali-

nek kimutatásra, figyelembe véve a garantált maradványérték összegét is. Minden ezen követe-

zált nyereség, illetve

léshez kapcsolódó bevétel a kamatbevételek között kerül kimutatásra az eredménykimutatásban.

veszteség a felmerülés

➜ Azon lízingügyletek, amelyeknél a Csoport nem ruházza át a lízingbe vevôre az összes

idôszakában a tôkében, az

kockázatot és elônyt, operatív lízingnek minôsülnek.

értékelési tartalékok között kerül elszámolásra.

(k) Lejáratig tartott pénzügyi befektetések

Amennyiben a pénzügyi

➜ Azon pénzügyi befektetések, amelyek fix kifizetésûek, és amelyeket a Bank szándékozik és

eszköz kivezetésre kerül, a

képes is a lejáratig megtartani, amortizált költségen kerülnek kimutatásra – csökkentve az

korábban tôkében kimutatott

elszámolt értékvesztéssel. Az amortizált bekerülési érték a befektetés kezdeti megjelenítéskor

nem realizált nyereség, illetve

meghatározott értéke, csökkentve a tôketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen ere-

veszteség az eredménykimu-

deti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt hal-

tatásban kerül elszámolásra.

mozott amortizációjával, és csökkentve az esetleges értékvesztéssel. A számítás során figyelembevételre kerül minden olyan, a szerzôdéshez kapcsolódó kapott díj, amely tranzakciós költségnek minôsül, illetve a prémiumok és diszkont értékek. A pénzügyi befektetésekhez kapcsolódó nyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra a pénzügyi befektetés kivezetésekor vagy értékvesztésekor, valamint az amortizáció során.

51

(m) Értékpapírkölcsönügyletek

(n) A valós értékelés elve ➜ Azon pénzügyi eszközöknél, amelyekkel szervezett pénzügyi piacokon kereskednek, a valós

➜ Az értékpapírkölcsön-ügy-

értékelés alapja a mérlegforduló napján érvényes tôzsdei záró vagy jegyzett vételi árfolyam.

letek általában értékpapírral

➜ A kamatozó pénzügyi eszközök valós értéke a diszkontált cash flow-módszerrel kerül

vagy készpénzzel fedezett

meghatározásra – felhasználva a hasonló lejáratú pénzügyi eszközök hozamrátáját. A látra

ügyletek. Az értékpapír

szóló betétek esetében valós értékként a könyv szerinti érték szolgál.

átadása abban az esetben

➜ Azon pénzügyi eszközöknél, amelyeknél nem áll rendelkezésre jegyzett piaci árfolyam, a valós

kerül a mérlegben kimutatás-

érték becslés alapján kerül meghatározásra. A becslés alapjául a piacon lévô hasonló kondíciójú

ra, amennyiben az értékpapír-

pénzügyi eszközök piaci árfolyama, vagy a várható diszkontált cash flow-módszer szolgál.

ral együtt a kockázatok és a

➜ Azon hitelek esetében, ahol szintén nem áll rendelkezésre jegyzett piaci árfolyam, a

hasznok is átadásra kerülnek.

jövôbeni cash flow a piacon lévô azonos tulajdonságokkal (lejárat, kockázati tényezôk) ren-

Az ügylethez kapcsolódó

delkezô hitelek aktuális piaci kamatlábával kerül diszkontálásra. A mérlegben az értékpapírok

adott, illetve kapott készpénz-

valós értékét az elhatárolt kamatok módosítják.

fedezetek követelésként vagy kötelezettségként kerülnek

(o) Repó ügyletek

kimutatásra a mérlegben.

➜ A meghatározott jövôbeni idôpontban történô visszavásárlásra irányuló, egyidejû

➜ A kölcsönbe kapott érték-

kötelezettségvállalás mellett eladott eszközök (repók) továbbra is kimutatásra kerülnek a mérleg-

papírok nem kerülnek kimu-

ben, és a nem kereskedési célú pénzügyi eszközökre vonatkozó számviteli politikával összhangban

tatásra a mérlegben, hacsak

kerülnek értékelésre. Az ezen megállapodásokból származó kötelezettségek a bankokkal és egyéb

nem történik olyan értékesítés

hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között szerepelnek. Az eladási és visszavásárlási ár

egy harmadik fél felé, amely-

közti különbség kamatráfordításként kerül elszámolásra az eredménykimutatásban.

nél létezik egy értékpapír-

➜ A meghatározott jövôbeni idôpontban történô újraeladásra irányuló (fordított repó) egyide-

visszaadási kötelezettség mint

jû megvásárolt eszközök a mérlegben nem kerülnek kimutatásra. Az ezen megállapodások

kereskedési kötelezettség.

értelmében kifizetett összegek a banki kihelyezések és egyéb betétek között szerepelnek.

Ilyen esetben valós értéken

A vételi és újraeladási ár közti különbség kamatbevételként kerül elszámolásra.

kerül az értékpapír kimutatásra, a nem realizált nyereség,

(p) Tárgyi eszközök és immateriális javak

illetve veszteség pedig az

➜ A tárgyi eszközök és immateriális javak halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési

eredményben számolódik el.

értéken kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés az eszközök becsült hasznos élettartama alapján, lineáris módszer alkalmazásával kerül leírásra, kivéve a telkek esetében, ahol konkrét élettartam nem határozható meg. A következô értékcsökkenési kulcsokat alkalmazzuk:

Értékcsökkenési kulcs Épületek, létesítmények

2–5%

Bérelt ingatlanon végzett beruházás

5%

Irodabútorok és berendezések

14,5%

Számítástechnikai berendezések

33%

Szoftverek

20%

Gépjármûvek

20%

➜ A tárgyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre a nyilvántartásokból, ha értékesítésre kerülnek, illetve használatukból vagy értékesítésükbôl gazdasági hasznok már nem várhatók. Az eszközök kivezetéséhez kapcsolódó nyereségek vagy veszteségek a kivezetés évében kerülnek elszámolásra az eredménykimutatásban. A Bank minden év végére vonatkozóan felülvizsgálja a maradványértékek, a hasznos élettartam és az alkalmazott értékcsökkenési leírás módszerét.

52

(q) Üzleti kombinációk és üzleti vagy cégérték

elszámolásával egyidejûleg

➜ Az üzleti kombináció a megszerzés számviteli módszerének elszámolásával történik, amelynél a

kerülnek kimutatásra. Azok a

megvásárolt eszközök és kötelezettségek azok piaci értékén kerülnek nyilvántartásba vételre.

jutalékok és díjak, amelyek

➜ Az üzleti kombináció során megszerzett üzleti vagy cégérték beszerzési értéken, a Csoport

meghatározott feltételek tel-

által kifizetett érték és a megszerzett eszközök, kötelezettségek és függô kötelezettségek nettó

jesítéséhez kapcsolódnak, csak

valós értékének különbözeteként kerül nyilvántartásba. Amennyiben szükséges, az üzleti vagy

akkor kerülnek elszámolásra,

cégértékre értékvesztés kerül elszámolásra.

amikor a vonatkozó feltételek

➜ A Csoport legalább évente felülvizsgálja az értékvesztés elszámolásának lehetôségét, amely

is teljesítésre kerülnek.

az adott készpénztermelô egység használati értékének becslését teszi szükségessé.

A szindikált hitelek jutalékai a

➜ Amikor az adott leányvállalat értékesítésre kerül, az eladási ár és a nettó eszközérték külön-

szindikálás befejezésekor,

bözete, a felhalmozott devizaátszámítási-tartalék és az üzleti vagy cégérték az eredménykimu-

illetve akkor kerülnek elszá-

tatásban kerül elszámolásra.

molásra, ha a Bank szindikált hitelkihelyezése megszûnt

(r) Készletek

vagy azt ugyanolyan

➜ A készletek bekerülési értékének tartalmaznia kell az összes beszerzési költséget, átalakítási

feltételekkel nyújtja az ügyfél-

költséget és minden más költséget, amely annak érdekében merült fel, hogy a készlet jelenlegi

nek, mint a szindikált ügylet-

helyére és állapotába kerüljön. Értékeléskor a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül

ben részt vevô többi fél.

az alacsonyabbon kell bemutatni a készletet.

Az egyéb kapott és fizetett jutalékok tényleges teljesí-

(s) Fedezetként bevont eszközök

téskor kerülnek a könyvekbe.

➜ A Csoport bizonyos esetekben ingatlant kap teljesítésként a hitelek és elôlegek fejében.

Az osztalékbevétel akkor kerül

A kapott ingatlan az eredeti hitel és elôleg nettó realizálható értéke és az adott eszköz piaci

kimutatásra, amikor az adott

értéke közül az alacsonyabb értéken kerül kimutatásra. Az eladásból származó nyereség, illetve

közgyûlés jóváhagyta.

veszteség, valamint az átértékelésbôl adódó nem realizált veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

(v ) Dolgozói juttatások ➜ A Bank – ösztönzô rendsze-

(t) Betétek

rének keretében – dolgozói

➜ Minden bankközi és ügyfél által elhelyezett betét beszerzési áron kerül kimutatásra. Minden

részvényeket bocsátott ki

kamatozó betét (kivéve a kereskedési célúakat) törlesztésekkel csökkentett amortizált költségen

meghatározott dolgozók

kerül bemutatásra. Az amortizált költség a diszkontok és prémiumok figyelembevételével

részére. Ezek a dolgozói

kalkulálódik. A prémiumok és diszkontok az effektív kamatláb módszer alapján amortizálódnak, és

részvények az IFRS-beszá-

a kamatráfordítások között kerülnek kimutatásra. Az amortizált értéken nyilvántartott

molóban nem jegyzett

kötelezettségek nyereségei, illetve veszteségei az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra

tôkeként kerülnek kimutatás-

leíráskor vagy értékvesztéskor.

ra, mivel a társaság eredményességéhez közvetlenül

(u) Bevételek

nem kapcsolhatók. A rész-

➜ Bevételek akkor kerülnek elszámolásra, ha valószínûsíthetô, hogy gazdasági hasznok fognak

vények munkaerô-megtartás

beáramolni a Csoporthoz, és ezek megbízhatóan értékelhetôk.

céljából kerültek kibocsátásra.

➜ A kamatbevételek és a rendelkezésre tartási jutalékok idôarányosan kerülnek kimutatásra – a

Jóllehet a Banknak nincs

tôkekintlévôségek és a megfelelô kamatláb alapján számítva. Az értékvesztett hitelek és elôlegek,

törvényi erejû részvényvissza-

valamint egyéb pénzügyi eszközök esetében a kamat meghatározásához a nettó jelenérték

vásárlási kötelezettsége, mégis

számításánál használt diszkontkamatláb kerül alkalmazásra. A Csoport az ügyfeleknek nyújtott

a részvények kötelezettség-

szolgáltatásokért különbözô díjat és jutalékot kap. Azok a jutalékok és díjak, amelyek egy idôtarta-

ként kerülnek kimutatásra, és

mon keresztül nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódnak, az adott idôtartamon belül elhatárolva

így a beszámolóban nem a

kerülnek kimutatásra. Az olyan típusú jutalékok és díjak, amelyek olyan szolgáltatáshoz kapcsolód-

társaságban lévô részesedés-

nak, ahol a Bank tárgyaló vagy részt vevô fél egy harmadik fél ügylete kapcsán, az adott tranzakció

ként kerülnek bemutatásra.

53

(w) Eredményt terhelô adók

(z) Pénzügyigarancia-szerzôdések

➜ Az adók elszámolása a

➜ A normál üzleti folyamatok során a Bank pénzügyigarancia-szerzôdéseket nyújt ügyfeleinek, mint

magyar adótörvényeknek

például hitellevelek, pénzügyi garanciák. A pénzügyigarancia-szerzôdések egyedileg, valós értéken

megfelelôen történik.

kerülnek kimutatásra a beszámolóban, a valós érték az egyéb kötelezettségek között szerepel.

Halasztott adókötelezettség

➜ Az egyedi nyilvántartásba vétel után a Bank pénzügyigarancia-szerzôdésekhez kapcsolódó

kerül elszámolásra minden, a

kötelezettségei a kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó várható ráfordítások valószínûsíthetô

beszámolókészítés napján

becsléseinek értékén kerülnek kimutatásra. A pénzügyigarancia-szerzôdések valós értékének válto-

felmerülô idôszakos ered-

zása az eredményben kerül elszámolásra. A pénzügyigarancia-szerzôdések valós értéke a kötelezett-

ménykülönbségre. A kalkulá-

ségek megszûnésekor, megváltozásakor, illetve lejáratakor kerülnek elszámolásra az eredményben.

ció azzal a várható adókulcscsal számolódik, amely a

(aa) Céltartalékok

kötelezettség tényleges

➜ Céltartalékok akkor kerülnek kimutatásra a beszámolóban, ha a Csoportnak valamilyen múltbeli

felmerülésekor valószínûsít-

eseménybôl adódóan jelenlegi (jogi vagy gazdasági) kötelezettsége keletkezik, és valószínû, hogy

hetô. A várható adókulcs a

a kötelezettség teljesítése gazdasági erôforrások és hasznok kiáramlásával fog együtt járni.

mérlegkészítés napján érvény-

Amennyiben a Csoport a céltartalékok esetében azok megtérülésére számít, a várható megtérülés

ben lévô adótörvények

összege akkor fog eszközként külön kimutatásra kerülni a beszámolóban, amennyiben az valóban

alapján kerül számszerûsítésre.

biztos. A céltartalékhoz kapcsolódó költség a megtérüléssel nettó alapon kerül kimutatásra az eredménykimutatásban.

(x) Pénzügyi instrumentumok nettósítása

(ab) Mûködési eredmény

➜ A pénzügyi eszközök és

➜ A mûködési eredmény az üzleti tevékenység eredményét jelenti, ami az adózás elôtti eredmény

források egymással szemben

a társult vállalati eredménnyel módosítva.

történô kiszûrésére, valamint nettó módon történô megje-

(ac) Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

lenítésére abban az esetben

➜ A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek azon tételeket tartalmazzák, amelyek a beke-

kerül a mérlegben sor, ha a

rülés dátumától számított legfeljebb három hónapon belül lejárnak. Ennek megfelelôen a

már elismert összegek net-

pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek magukban foglalnak egyenlegeket a jegybanknál,

tósítására törvényesen

kereskedelmi bankoknál és egyéb hitelintézeteknél lévô készpénzek és számlák, rövid lejáratú

érvényesíthetô jog áll fenn, és

kincstárjegyek és egyéb bankképes papírok, valamint a banki kihelyezések csoportjából. A pénz-

szándék mutatkozik a nettó

eszközök magukban foglalják a jegybanknál vezetett számlán lévô pénzösszeget mint jogszabály-

alapon történô kiegyenlítésre,

ban (minimális átlagos havi egyenlegre vonatkozóan) elôírt kötelezô tartalékot, amely likviditás-

illetve a követelés érvényesí-

kezelési célokra használható fel.

tése és a kötelezettség kiegyenlítése egy idôben

(ad) Kötés- és elszámolásnapi könyvelés

történik.

➜ Az összes „szokott módon történô” pénzügyieszköz-vásárlás és -eladás az értéknap, illetve leszállítás idôpontjában, vagyis azon a napon kerül könyvelésre, amikor a Csoport a tranzakciót tel-

(y) Vagyonkezelési eszközök

jesíti, illetve azért érvényes kötelezettséget vállal. A szokott módon történô vásárlások vagy eladá-

➜ A letétben vagy vagyon-

sok azon beszerzések vagy értékesítések, amelyek esetén az eszközök leszállítása a piaci szabály

kezelôi minôségben tartott

vagy konvenció idôkeretén belül jön létre.

eszközök nem a Bank eszközeként kerülnek kezelésre, így

(ae) A számviteli politikában történt változás hatása

azok nem képezik az éves

➜ Ebben a pénzügyi évben a Csoport kollektív értékvesztést és céltartalékot számolt el a lakossági

beszámoló részét.

portfólióra.

54

➜ Az IAS 8 (Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák) alapján az összehasonlító adatok is módosításra kerültek. ➜ Így a 2005. évi eredmény 63 millió forinttal (halasztott adóval korrigálva), a 2005. évi eredménytartalék 766 millió forinttal csökkent. ➜ A számviteli politika összhangban van az elôzô évben alkalmazottal, kivéve a következô tételeket: ➜ A Csoport a következô új és módosított IFRS és IFRIC szabályokat alkalmazta az elmúlt évben. Ezen módosítások nem voltak hatással a Csoport ez évi beszámolójára, és nem adtak alapot újabb tételek bemutatására. IAS 19

Módosítás – Munkavállalói juttatások

IAS 21

Módosítás – Az átváltási árfolyamok változásainak hatása

IAS 39

Módosítások – Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés

IFRIC 4

Annak meghatározása, hogy egy szerzôdés tartalmaz-e lízinget

IFRIC 5

Leszerelési, helyreállítási és környezet-helyreállítási alapokból felmerülô részesedésekhez való jogok

IFRIC 6

Speciális piacokon való részvételbôl származó kötelezettségek – Villamos- és elektronikus eszközök selejtezése

IFRIC 8

Az IFRS 2 terjedelme

IFRIC 9

Beágyazott derivatívák újraértékelése

IFRIC 10 Évközi beszámolás és értékvesztés (af) Elôzô évek értékeinek átcsoportosítása ➜ Bizonyos korábbi évekre vonatkozó beszámolóbeli adatok átcsoportosításra kerültek az idôszakok összehasonlíthatósága miatt. A pénzügyigarancia-szerzôdések valós értékei a számviteli politika változásának megfelelôen átcsoportosításra kerültek az elôzô évre vonatkozóan. Az átcsoportosítás hatására a pénzügyigarancia-szerzôdések valós értékei (2 237 millió forint értékben) a céltartalékokból az egyéb kötelezettségek közé kerültek. (ag) Jövôbeni változások a számviteli politikában ➜ 2005 augusztusában az IASB kiadta az IFRS 7-et (Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás), amely olyan közzétételeket fogalmaz meg, amelyek biztosítják a pénzügyi kimutatás használóinak a Csoport pénzügyi instrumentumai jelentôségének, az ezekbôl adódó kockázatok mértékének és természetének értékelését. A Csoport az IFRS alkalmazását 2007. január 1-jétôl vezeti be. ➜ Az IAS 1 Módosítás – Pénzügyi kimutatások prezentálása elôír a Csoport számára olyan új közzétételeket, amelyek biztosítják a pénzügyi kimutatás használóinak a Csoport tôkekezelési politikájának és folyamatainak értékelését. A Csoport az IFRS alkalmazását 2007. január 1-jétôl vezeti be.

55

(3) Kockázatkezelési politika ➜ A legjelentôsebb kockázatok, amelyekkel a Csoport szembesül: a hitel-, kamatláb-, likviditási és devizaárfolyam-kockázat. A kockázatkezelési politikát a Bank igazgatósága, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Banca Intesa SpA. által kialakított szabályok keretein belül határozza meg. A politika végrehajtásáért a Csoport menedzsmentje felelôs. A Csoport olyan jelentéstételi rendszert alakított ki, amely lehetôvé teszi a kockázatok folyamatos figyelemmel kísérését. Hitelezési kockázat ➜ A hitelezési kockázat annak kockázata, hogy egy ügyfél vagy egy szerzôdô fél képtelen vagy nem hajlandó a Csoport egyik tagjával szemben vállalt kötelezettsége teljesítésére, ami a Csoport hitelezési, kereskedelemfinanszírozási, treasury és egyéb tevékenységeivel kapcsolatban merül fel. A hiteleken és követeléseken keletkezô hitelezési kockázatot az igazgatóság a Hitelezési Bizottságon és a Problémás Eszközök Bizottságán keresztül kezeli, melyek a hitelszabályozás kialakításáért felelôsek, beleértve a jóváhagyási folyamatot, a hitelkeretek meghatározását, a portfóliókoncentrációs irányelveket, a hitelezési kockázat felmérésére vonatkozó szabályokat, az ügyfelek hitelminôsítését, valamint a vezetôség és pénzügyi teljesítmény értékelését. ➜ Minden egyes hitelkintlévôség legalább havonta egyszer felülvizsgálásra kerül. A hiteleket egy pontozásos – minôségi és mennyiségi tényezôket magában foglaló – rendszer alapján minôsítik. ➜ A kereskedési célú instrumentumokhoz kapcsolódó hitelezési kockázatot az igazgatóság az Eszköz- és Forráskezelési Bizottságon keresztül menedzseli. ➜ A Csoport szigorúan ellenôrzi a nyitott nettó pozíciókat, azaz a vételi és eladási szerzôdések közötti különbséget mind összeg, mind futamidô szerint. Kamatkockázat ➜ A kamatkockázat a piaci kamatlábakban bekövetkezô változások kamatrésre és a nettó kamatjövedelemre gyakorolt hatásának mértéke szerint kerül értékelésre. A kamatlábkockázat az adott idôszak során lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli eszközök nyitott pozíciójának függvénye. A Csoport e kockázatot az eszközök és források átárazásának és lejáratának összehangolásával csökkenti, beleértve a származékos termékek felhasználását is. ➜ A kamatlábkockázatot az igazgatóság kezeli az Eszköz- és Forráskezelési Bizottságon keresztül, amelynek feladata a pozíciólimitek kialakítása és a limitek figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy korlátozza a kamatlábmozgásoknak a napi nyereségre, valamint a kamatérzékeny eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását. Likviditási kockázat ➜ A Csoport politikája az, hogy az eszközök, források és kötelezettségek struktúráját oly módon kezeli, amely lehetôséget teremt a bevétel maximalizálására, miközben biztosítja, hogy a szükséges pénzmennyiség rendelkezésre álljon a kötelezettségek kifizetéséhez, azok esedékessé válásakor. A felsôvezetés kézhez kapja a várható cash flow-terveket és napi likviditási jelentéseket, így lehetôvé válik a likviditási helyzet folyamatos figyelemmel kísérése. Devizaárfolyam-kockázat ➜ A Csoport mérleg és mérlegen kívüli tételei között szerepelnek különbözô devizákban nyilvántartott eszközök és források. Devizaárfolyam-kockázat akkor merül fel, ha egy adott devizában nyilvántartott tényleges vagy elôre jelzett eszközállomány nagyobb vagy kisebb az ugyanabban a devizában nyilvántartott forrásállománynál. 56

➜ Törvényi korlátok nem engedélyezik a Bank számára, hogy a forinttal szembeni bruttó nyitott devizapozíciója meghaladja a mindenkori szavatolótôke 30%-át. A Csoport politikája értelmében a Bank nem köt devizaspekulációs ügyleteket, és csak szigorúan meghatározott keretek között rendelkezhet devizapozíciókkal. Az igazgatóság törvényi és belsô korlátozások alapján alakítja ki és kíséri figyelemmel az egyes szabályokat, valamint az általa jóváhagyott stratégiát. Ezen korlátozások – beleértve a napi árfolyamkorlátokat – betartását folyamatosan figyelemmel kísérik. Piaci kockázat ➜ A piaci kockázat a piaci változók, mint a kamatlábak, a devizaárfolyamok és a részvényárfolyamok változásából eredô veszteségek kockázata. A Csoport a piaci kockázatnak való kitettségeket kereskedési és nem kereskedési portfólióba sorolja. A kereskedési portfólió piaci kockázatát a Csoport olyan módszerekkel kezeli és felügyeli, amelyek a különbözô piaci kockázati faktorok összefüggéseit tükrözik. A nem kereskedési portfólió kezelése és felügyelete más érzékenységi elemzésekkel történik. Devizakoncentrációt kivéve a Csoportnak nincs jelentôs piaci kockázati kitettsége. Mûködési kockázat ➜ A mûködési kockázat a rendszerhibákból, emberi tévedésekbôl és csalásokból, illetve külsô eseményekbôl eredô veszteségek kockázata. Ha az ellenôrzési folyamatok hibásan mûködnek, a mûködési kockázat hírnévvesztéssel, jogi vagy hatósági következményekkel, pénzügyi veszteségekkel is járhat. A Csoporttól nem várható el a mûködési kockázatok teljes körû kivédése, de a lehetséges kockázatok megfelelô vizsgálatával és kezelésével csökkentheti ôket. Az ellenôrzési módok magukban foglalják a feladatok hatékony szétválasztását, a hozzáférési és jóváhagyási folyamatokat, a munkavállalók oktatását és teljesítményértékelését, beleértve a belsô ellenôrzést is.

57

A Csoport eszközeinek, kötelezettségeinek és saját tôkéjének devizastruktúrája 2006. és 2005. december 31-én a következôk szerint alakult (a devizaértékek millió forintban): 2006

HUF

CHF

EUR

USD

Egyéb

Összesen

Készpénz és központi banki elszámolási számlák

59 157

56

824

376

150

60 563

Banki kihelyezések

158 584

68

24 250

14 084

3 729

200 715

9 057

–

–

–

–

9 057

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Származékos pénzügyi eszközök

37 349

–

–

–

–

37 349

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

493 877

554 618

342 438

25 534

257

1 416 724

Értékesíthetô pénzügyi befektetések

71 162

–

–

–

–

71 162

Lejáratig tartott pénzügyi befektetések

5 021

–

–

358

–

5 379

Értékesítésre szánt befektetett eszközök

348

–

–

–

–

348

Készletek

13 749

–

–

–

–

13 749

Halasztott adókövetelések

783

–

–

–

–

783

Egyéb eszközök

12 868

601

607

1 544

30

15 650

Alárendeltkölcsöntôke-követelések

–

–

4 291

–

–

4 291

Immateriális javak

6 057

–

–

–

–

6 057

Tárgyi eszközök

32 610

–

–

–

–

32 610

Eszközök összesen

900 622

555 343

372 410

41 896

4 166

1 874 437

2006

HUF

CHF

EUR

USD

Egyéb

Összesen

Bankok által elhelyezett betétek

48 542

154 414

287 501

40 496

1 656

532 609

Származékos pénzügyi kötelezettségek

23 288

–

–

–

–

23 288

Ügyfelek által elhelyezett betétek

645 683

3 680

196 440

148 563

5 123

999 489

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

91 638

–

–

–

–

91 638

Halasztott adókötelezettségek

3 224

–

–

–

–

3 224

Egyéb kötelezettségek

34 717

52

8 451

12 728

781

56 729

Céltartalékok

2 567

–

–

–

–

2 567

Alárendeltkölcsöntôke-kötelezettségek

–

–

34 199

–

–

34 199

Kötelezettségek összesen

849 659

158 146

526 591

201 787

7 560

1 743 743

Jegyzett tôke

34 750

–

–

–

–

34 750

Tartalékok

33 576

–

–

–

–

33 576

Eredménytartalék

62 368

–

–

–

–

62 368

Saját tôke összesen

130 694

–

–

–

–

130 694

Források összesen

980 353

158 146

526 591

201 787

7 560

1 874 437 –

Nettó pozíció

–79 731

397 197

–154 181

–159 891

–3 394

Származékos ügyletek devizapozíciója

143 824

–427 424

133 270

159 668

4 687

Mérlegalatti tételek

333 642

4 906

76 538

8 113

491

423 690

2005

HUF

CHF

EUR

USD

Egyéb

Összesen

641 490

411 499

371 775

42 177

6 273

1 473 214

(módosított) Eszközök összesen Források összesen

740 726

37 947

541 959

147 047

5 535

1 473 214

Nettó pozíció

–99 236

373 552

–170 184

–104 870

738

–

Mérlegalatti tételek

381 535

5 148

69 231

14 127

162

470 203

58

(4) Kamatbevételek és kamatráfordítások A kamatbevételek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2006

2005

Banki kihelyezésekbôl származó kamat

8 953

7 848

Ügyfélhitelekbôl és folyószámlahitelekbôl származó kamat

83 974

73 132

Értékpapírokból származó kamat

6 158

4 928

Összesen

99 085

85 908

A kamatráfordítások az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2006

2005

Bankok által elhelyezett betétek kamata

16 747

12 052

Ügyfelek által elhelyezett betétek kamata

32 896

29 096

Kibocsátott értékpapírok kamata

5 084

3 266

Összesen

54 727

44 414

(5) Jutalék- és díjbevételek és -ráfordítások A jutalék- és díjbevételek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2006

2005

Hiteldíjak bevétele

7 898

5 326

Okmányos meghitelezési díjak bevétele

1 485

1 463

Pénztári díjak bevétele

1 980

1 726

Pénzforgalmi jutalékbevételek

15 746

13 534

Befektetési szolgáltatásdíjak bevétele

2 476

1 332

Összesen

29 585

23 381

A jutalék- és díjráfordítások az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint)

Hiteldíjak ráfordítása

2006

2005

57

3

Okmányos meghitelezési díjak ráfordítása

202

217

Pénzforgalmi jutalékráfordítások

5 461

4 206

Befektetési szolgáltatásdíjak ráfordítása

187

117

Összesen

5 907

4 543

59

(6) Mûködésbôl származó egyéb bevételek A mûködésbôl származó egyéb bevételek (millió forint)

az alábbiakat foglalják magukban: 2006

2005

Devizakereskedelem nettó eredménye

24 573

14 571

Értékpapír-kereskedelem nettó eredménye

3 487

2 229

Egyéb mûködési bevételek

3 663

824

Összesen

31 723

17 624

(7) Értékvesztés- és céltartalékképzés ráfordításai Az értékvesztés- és céltartalékképzés ráfordításai az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint)

Egyedi értékvesztésképzés hitelveszteségekre

2006

2005

14 472

10 559

Kollektív értékvesztésképzés hitelveszteségekre

555

219

Céltartalékképzés pénzügyi garanciákra

–1 161

1 146

Céltartalékképzés egyéb függô és jövôbeni kötelezettségekre

–106

–562

Egyéb értékvesztésképzés egyéb követelésekre

171

–53

Egyéb céltartalékképzés jövôbeni költségekre

3

–390

Összesen

13 934

11 699

(8) Mûködési költségek A mûködési költségek (millió forint)

az alábbiakat foglalják magukban: 2006

2005

Személyi jellegû ráfordítások

22 795

18 873

Értékcsökkenési leírás

4 395

4 214

Bérlet- és lízingdíjak

2 772

2 081

Irodai és informatikai karbantartás

2 946

2 036

Telekommunikáció

2 106

1 654

Hirdetések

5 009

3 986

Egyéb adók és kötelezô díjak

3 963

3 441

Egyéb ráfordítások

6 496

5 623

Összesen

50 482

41 908

60

(9) Társult vállalkozások ➜ A Csoport 49%-os részesedéssel rendelkezik a szerb illetôségû Intesa Leasing doo Beogradban. A következô táblázat összefoglalja az Intesa Leasing doo Beogradhoz kapcsolódó pénzügyi információkat: Társult vállalkozás mérlege:

2006 (millió forint)

Eszközök összesen

2 665

Források összesen

2 186

Nettó eszközök

479

Befektetés bekerülési értéke – üzleti vagy cégértékkel korrigálva

498

Társult vállalkozás eredménye: Ráfordítások

–164

Eredmény

–164

(10) Eredményt terhelô adók ➜ A társasági adó az adott év eredményére vonatkozóan fizetendô társasági nyereségadón alapszik, amely a magyar számviteli és adózási szabályoknak megfelelôen kerül meghatározásra. A 16%-os társasági nyereségadó- és a 2006. szeptember 1-jével bevezetett 4%-os szolidaritási adókulcs a Csoport összes vállalatára érvényes. Emellett a Bank és azon leányvállalatai, amelyek pénzügyi vállalkozásnak minôsülnek, a magyar adótörvények szerint 2005. és 2006. december 31-én további 8%-os különadó megfizetésére kötelezettek. Az eredményt terhelô adók az alábbiakat foglalják magukban:

2006

2005 (millió forint) (módosított)

Tárgyévi fizetendô társasági adó

8 811

6 821

Halasztott adó

1 015

–1 020

Összesen

9 826

5 801

➜ Az adózás elôtti eredményre alkalmazandó, a törvényben meghatározott adókulccsal számított fizetendô társasági adó és a Csoport tényleges adókulcsával számított társasági adó egyeztetése december 31-ére vonatkozóan a következô: 2006

2005 (millió forint) (módosított)

Adózás elôtti eredmény

35 179

24 349

Törvényben meghatározott mértékû társasági adó

5 629

16%

3 896

16%

Különadó pénzügyi vállalkozásoktól

2 511

7,14%

2 125

8,72%

Szolidaritási adó

464

1,32%

–

–

Le nem vonható kiadások

1 033

2,94%

1 067

4,38%

Eredménykimutatásban el nem ismert adótételek

–684

–1,94%

–620

–2,55%

Pénzügyi vállalatok különadójának hatása a halasztott adóra

133

0,38%

–188

–0,77%

Szolidaritási adó hatása a halasztott adóra

579

1,64%

–

–

Elôzô idôszak helyesbítései

18

0,05%

–437

–1,79%

Egyéb korrekciók

143

0,40%

–42

–0,17%

Tényleges adókulccsal számított társasági adó

9 826

27,93%

5 801

23,82%

61

A halasztott adókövetelések és -kötelezettségek az alábbiakat foglalják magukban: 2006 Követelés Kötelezettség

2005 Követelés

Kötelezettség (millió forint)

Eredménykimutatásban elszámolt halasztott adók Általános kockázati céltartalék

–

3 476

–

2 357

Fejlesztési tartalék

–

185

–

179

Céltartalékok

768

–967

466

–817

Valós értékelés miatti korrekciók

–

–144

–

–396

Amortizált jutalékok

–

–145

–

–86

Egyéb korrekciók

15

661

23

–

Eredménykimutatásban elszámolt halasztott adók összesen

783

3 066

489

1 237

Valós értékelés miatti korrekciók

–

158

–

372

Halasztott adók összesen

783

3 224

489

1 609

Tôkében elszámolt halasztott adók

A halasztott adókövetelések és kötelezettségek a társaságok szintjén nettózásra kerül, de Csoportszinten bruttózódik.

(11) Fizetett és elôirányzott osztalékok ➜ 2006-ban 2 500 millió forint osztalék került kifizetésre a 2005. évre vonatkozóan (2005: 3 012 millió forint). ➜ A 2007 márciusára összehívott közgyûlés 2006-ra vonatkozóan várhatóan 2 500 millió forint osztalék kifizetését fogja elôirányozni a törzsrészvények után (az egy részvényre jutó osztalék 72 forint).

(12) Készpénz és központi banki elszámolási számlák ➜ A készpénz és központi banki elszámolási számlák különféle pénznemek bankjegyeit és pénzérméit, illetve a központi banknál többféle devizában vezetett nostro számlákat tartalmazzák. A Bank köteles a devizabelföldi ügyfelei betéteinek, külföldi ügyfelei forint- és (éven belüli) devizabetéteinek 5%-ával (2005. december 31-én 5%) megegyezô minimális egyenleget fenntartani a Magyar Nemzeti Banknál. 2006. december 31-én a Magyar Nemzeti Banknál lévô folyószámla összege 50 388 millió forint volt (2005: 31 886 millió forint).

A készpénz és központi banki elszámolási számlák az alábbiakat foglalják magukban: (millió forint) 2006

2005

Készpénz

10 175

5 711

Magyar Nemzeti Banknál lévô folyószámla

50 388

31 886

60 563

37 597

Összesen (Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé tartozó (37. pont))

62

(13) Banki kihelyezések A banki kihelyezések az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2006

2005

Devizában vezetett nostro számlák

23 967

10 040

Banki kihelyezések (lejárat 90 napnál kevesebb)

167 351

81 155

Pénzeszköz-egyenértékesek közé tartozó (37. pont)

191 318

91 195

Banki kihelyezések (lejárat 90 napnál több)

9 397

11 989

Összesen

200 715

103 184

(14) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök állománya az alábbiakat foglalja magában:

(millió forint) 2006

2005

157

2 050

Pénzeszköz-egyenértékesek közé tartozó (37. pont)

157

2 050

Állampapírok: Ft

6 841

3 471

Állampapírok: Ft

Banki és vállalati kötvények: Ft

376

50

Tôzsdén jegyzett részvények: Ft

1 531

749

Tôzsdén jegyzett részvények: nem Ft

–

308

Egyéb értékpapírok: Ft

152

2 335

Egyéb értékpapírok: nem Ft

–

253

Összesen

9 057

9 216

➜ A tôkebefektetésekbôl és az egyéb, nem fix hozamú eszközökbôl származó bevételek az egyéb mûködési bevételben kerülnek elszámolásra.

(15) Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek Az ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2006

2005 (módosított)

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

1 456 900

1 243 698

Ebbôl: Értékvesztés felmerülô hitelveszteségekre

–40 176

–34 464

Nettó hitelállomány

1 416 724

1 209 234

63

Szektoronkénti elemzés A hitelportfólió szektoronkénti megoszlása az alábbi: (millió forint)

2006

%

2005

%

Kereskedelem

244 976

16,8

191 166

15,4

Magánügyfelek

356 419

24,5

142 975

11,5

Ingatlanbefektetések

318 828

21,9

213 535

17,2

Egyéb, fôként szolgáltató iparágak

186 109

12,8

124 715

10,0

Élelmiszer-feldolgozás

43 204

3,0

60 072

4,8

Szállítás és kommunikáció

42 330

2,9

66 656

5,4

Könnyûipar

88 027

6,0

250 433

20,1

Nehézipar

46 340

3,2

40 067

3,2

Pénzügyi tevékenységek

102 217

7,0

81 115

6,5

Mezôgazdaság

12 553

0,9

41 782

3,4

Vegy- és gyógyszeripar

15 897

1,1

31 182

2,5

Összesen 1 456 900

100,0

1 243 698

100,00

➜ A hitelek és elôlegek többsége magyarországi illetôségû ügyfelekhez kapcsolódik. A devizakülföldi ügyfeleknek nyújtott hitelek összege bruttó 35 705 millió forint volt 2006. december 31-én (2005: 38 895 millió forint). ➜ A Bank lízing leányvállalatai a belföldi lízingpiacon mûködnek, és ügyfeleiknek pénzügyi lízingtermékeket kínálnak. A következô táblázatok e tevékenység fôbb adatait mutatják 2006. december 31-re vonatkozóan: (millió forint) 2006

2005

Egy éven belüli

117 266

114 911

Egy–öt éven belüli

249 593

226 128

Öt éven túli

129 696

40 513

Összesen

496 555

381 552

Egy éven belüli

87 590

89 687

Egy–öt éven belüli

193 764

187 295

Öt éven túli

94 738

34 470

Összesen

376 092

311 452

Jövôbeni pénzügyi bevétel

120 463

70 100

6 407

5 219

Bruttó lízingkövetelések:

Minimumlízingdíj-követelések jelenértéke:

Behajthatatlan minimumlízingdíj-követelésre képzett halmozott értékvesztés

➜ A szerzôdések futamideje 12 és 72 hónap között változik, a kamatlábak alapkamat +2–8%-os sávban mozognak.

64

Felmerülô hitelezési veszteségre képzett értékvesztés

A felmerülô hitelezési veszteségre képzett értékvesztés az alábbiakat foglalja magában:

(millió forint) 2006

2005 (módosított)

Nyitó egyenleg

34 464

27 293

Évközi értékvesztés növekedése

30 713

23 669

Évközi értékvesztés csökkenése

–15 686

–12 891

Leírás és értékesítés

–9 315

–3 067

Záró egyenleg

40 176

34 464

(16) Értékesítésre szánt befektetett eszközök

Az értékesítésre szánt befektetett eszközök az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2006

2005

Eladásra szánt lízingelt eszközök

348

231

Eladásra szánt ingatlanok

–

1 008

Összesen

348

1 239

➜ Az értékesítésre szánt befektetett eszközök közé tartoznak többek között azok a lízingelt eszközök, amelyek a lízingbe vevô fizetôképtelensége miatt kerültek vissza a lízingtársasághoz. 2005-ben ebbe a kategóriába tartozott a CIB Service Zrt. egyik ingatlanja is, amely 2006 elsô felében eladásra került.

(17) Készletek ➜ A készleteket a CIB Készletezési Kft. tulajdonában lévô – többnyire mezôgazdasági és nehézipari termékekbôl álló – áruk alkotják. A társaság tevékenységi köre kibôvült.

(18) Egyéb eszközök Az egyéb eszközök az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2006

2005

Elhatárolt költségek

936

488

Átmenô tételek

3 305

984

Vevôkövetelések

3 265

2 201

Adók és kötelezô díjak

6 658

4 084

Egyéb eszközök

1 486

686

Összesen

15 650

8 443

65

(19) Pénzügyi befektetések

Az értékesíthetô pénzügyi befektetések az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2006

2005

Állampapírok: Ft

70 558

49 950

Banki és vállalati kötvények: Ft

–

501

Befektetések: Ft

604

50

Tôzsdén jegyzett részvények: Ft

–

1 498

Összesen

71 162

51 999

A lejáratig tartott pénzügyi befektetések az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint)

Állampapírok: Ft

2006

2005

4 815

5 997

Állampapírok: nem Ft

358

495

Banki és vállalati kötvények: Ft

206

208

Összesen

5 379

6 700

66

(20) Alárendeltkölcsöntôke-követelések ➜ Az alárendeltkölcsöntôke-követelések közé a Banca Intesa (France) S.A. számára nyújtott 17 millió euró (4 289 millió forint) összegû kölcsön tartozik. A kölcsön 2007. december 31-én jár le. A fizetendô kamat 6 havi EURIBOR + 0,65%. (Az alárendeltkölcsöntôke-követelések állománya 2006 folyamán – eredeti devizában – nem változott.) A felhalmozott kamat 2006. december 31-én 2 millió forint (2005: 1 millió forint). (21) Immateriális javak ➜ 2006. és 2005. december 31-én az immateriális javak értéke, valamint azok halmozott értékcsökkenése az alábbiak szerint alakult:

Immateriális javak bruttó könyv szerinti értéke

(millió forint) 2006

Kivezetés

Beszerzés

2005

Szoftverlicenszek

14 016

–1 491

3 390

12 117

Üzleti vagy cégérték

833

–

–

833

Egyéb

92

–2

39

55

Összesen

14 941

–1 493

3 429

13 005

Immateriális javak értékcsökkenése

(millió forint) 2006

Csökkenés

Növekedés

2005

Szoftverlicenszek

8 780

–310

1 510

7 580

Üzleti vagy cégérték

56

–

–

56

Egyéb

48

–

7

41

Összesen

8 884

–310

1 517

7 677

Immateriális javak nettó könyv szerinti értéke

(millió forint) 2006

2005

Szoftverlicenszek

5 236

4 537

Üzleti vagy cégérték

777

777

Egyéb

44

14

Összesen

6 057

5 328

67

(22) Tárgyi eszközök ➜ 2006. és 2005. december 31-én a tárgyi eszközök értéke, valamint azok halmozott értékcsökkenése az alábbiak szerint alakult: Tárgyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke

(millió forint) 2006

Kivezetés

Beszerzés

2005

Telkek, épületek

22 672

–865

12 223

11 314

Bérelt ingatlanon végzett beruházások

5 690

–188

1 270

4 608

Irodabútorok, berendezések

9 082

–299

2 125

7 256

Számítástechnikai berendezések

6 604

–742

1 745

5 601

Gépjármûvek

1 847

–325

576

1 596

Egyéb

142

–

41

101

Összesen

46 037

–2 419

17 980

30 476

Tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenése

(millió forint) 2006

Csökkenés

Növekedés

2005

3 418

–38

614

2 842

Bérelt ingatlanon végzett beruházások

972

–100

271

801

Irodabútorok, berendezések

4 361

–43

922

3 482

Számítástechnikai berendezések

4 079

–379

845

3 613

Gépjármûvek

597

–170

226

541

Telkek, épületek

Egyéb

–

–

–

–

Összesen

13 427

–730

2 878

11 279

Tárgyi eszközök nettó könyv szerinti értéke

(millió forint) 2006

2005

Telkek, épületek

19 254

8 472

Bérelt ingatlanon végzett beruházások

4 718

3 807

Irodabútorok, berendezések

4 721

3 774

Számítástechnikai berendezések

2 525

1 988

Gépjármûvek

1 250

1 055

Egyéb

142

101

Összesen

32 610

19 197

(23) Bankok által elhelyezett betétek

A bankok által elhelyezett betétek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint)

Rezidens bankok által elhelyezett betétek

2006

2005

72 890

97 731

Nem rezidens bankok által elhelyezett betétek

459 719

401 811

Összesen

532 609

499 542

68

(24) Ügyfelek által elhelyezett betétek és kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

Az ügyfelek által elhelyezett betétek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2006

2005

Rezidens ügyfelek által elhelyezett betétek

844 463

605 520

Nem rezidens ügyfelek által elhelyezett betétek

155 026

110 301

Összesen

999 489

715 821

➜ A saját kibocsátású kötvények értéke 94 172 millió forint (2005: 55 271 millió forint), ebbôl visszavásárlásra került 3 927 millió forint értékben (2005: 1 860 millió forint), a nettó értéke ezáltal 91 638 millió forint, amely tartalmaz 1 393 millió forint értékben elhatárolt kamatot (2005: 53 787 millió forint nettó érték 376 millió forint elhatárolt kamattal). ➜ A Bank által kibocsátott, a Budapesti Értéktôzsdén is jegyzett értékpapírok között négy értékpapír található: ➜ A CIB 2007A, amely 2004. augusztus 12. óta 36 500 millió forint értékben került kibocsátásra. A kötelezettség lejárati dátuma 2007. augusztus 12., fizetendô kamatának alapja 3 havi BUBOR + 0,3%. ➜ A CIB 2008A, amely 2005. szeptember 22. óta 30 672 millió forint értékben került kibocsátásra. A kötelezettség lejárati dátuma 2008. szeptember 22., fizetendô kamatának alapja 3 havi BUBOR + 0,3%. ➜ A CIB 2008B, amely 2006. augusztus 1. óta 3 000 millió forint értékben került kibocsátásra. A kötelezettség lejárati dátuma 2008. augusztus 1., fizetendô kamata 15%. ➜ A CIB 2009A, amely 2006. augusztus 1. óta 24 000 millió forint értékben került kibocsátásra. A kötelezettség lejárati dátuma 2009. augusztus 1., fizetendô kamata 24%. (25) Egyéb kötelezettségek

Az egyéb kötelezettségek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint)

Átmenô tételek

2006

2005

35 725

32 643

Szállítók

6 082

3 899

Adók és kötelezô díjak

4 931

1 878

Pénzügyigarancia-szerzôdések valós értéke

1 076

2 237

Egyéb kötelezettségek

8 915

8 647

Összesen

56 729

49 304

69

(26) Céltartalékok

2006 (millió forint)

Pénzügyigarancia-

Függô és jövôbeni

Jövôbeni

szerzôdések

kötelezettségek

kötelezettségek

Összesen

Nyitó egyenleg

2 237

1 904

766

4 907

Évközi céltartalék növekedése

2 244

1 936

277

4 457

Évközi céltartalék csökkenése

–3 405

–2 042

–274

–5 721

Záró egyenleg

1 076

1 798

769

3 643

Pénzügyigarancia-

Függô és jövôbeni

Jövôbeni

szerzôdések

kötelezettségek

kötelezettségek

Összesen

1 091

2 466

376

3 933

2005 (millió forint) Nyitó egyenleg Évközi céltartalék növekedése

2 699

2 346

400

5 445

Évközi céltartalék csökkenése

–1 553

–2 908

–10

–4 471

Záró egyenleg

2 237

1 904

766

4 907

➜ A pénzügyigarancia-szerzôdésekre elszámolt céltartalékok az egyéb kötelezettségek között kerül bemutatásra. (27) Alárendeltkölcsöntôke-kötelezettségek ➜ A Bank a következô alárendelt kölcsöntôkéket kapta: ➜ Az Intesa Bank Ireland plc-tôl 17 millió euró (4 289 millió forint) összegû alárendelt kölcsöntôkét kapott. A hitel 2007. december 7-én jár le, és a fizetendô kamata 6 havi EURIBOR + 0,58%. ➜ Az Intesa Holding International S.A.-tól (2004 decemberében Vseobecná úverová banka, a.s.-tôl átvállalt) 35 millió euró (8 831 millió forint) összegû alárendelt kölcsöntôkét kapott. A hitel 2010. november 10-én jár le, és a fizetendô kamata 6 havi EURIBOR + 0,6%. ➜ Az Intesa Holding International S.A.-tól 15 millió euró (3 785 millió forint) alárendelt kölcsöntôkét kapott. A hitel 2010. november 26-án jár le, és a fizetendô kamata 6 havi EURIBOR + 0,6%. ➜ Az Intesa Holding International S.A.-tól 68,5 millió euró (17 282 millió forint) alárendelt kölcsöntôkét kapott. A hitel 2011. június 10-én jár le, és a fizetendô kamata 6 havi EURIBOR + 0,6%. ➜ Az alárendeltkölcsöntôke-kötelezettségek állománya 2006 folyamán – eredeti devizában – nem változott. A felhalmozott kamat 2006. december 31-én 12 millió forint (2005: 6 millió forint). (28) Jegyzett tôke ➜ A jegyzett tôke 2005. és 2006. december 31-én 34 750 000 darab, egyenként 1 000 forint névértékû törzsrészvénybôl áll. 70

(29) Tartalékok ➜ A Csoport két, a törvény által elôírt tartalékot képzett: általános kockázati tartalékot és általános tartalékot. A tartalékok osztalékfizetésre nem használhatók fel. Általános kockázati tartalék ➜ Az 1996. évi CXII. törvény 87. paragrafusa értelmében a bankok a kockázattal korrigált mérlegfôösszeg 1,25%-áig terjedô összegû általános kockázati tartalékot képezhetnek. 2006. december 31-én a Bank 17 382 millió forint tartalékkal rendelkezett, ami a megengedett tartalékösszeg maximuma (2005: 14 733 millió forint). ➜ A magyar törvények értelmében ez a tartalék az adóból levonható, és a magyar beszámolóban az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Jelen éves beszámolóban – a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban – ez a tartalék az eredménytartalékból került elkülönítésre. Általános tartalék ➜ Az 1996. évi CXII. törvény 75. paragrafusa értelmében a Bank magyar törvényeknek megfelelôen készített beszámolója szerinti, adózott eredményének 10%-át fel nem osztható általános tartalékba köteles átvezetni. Értékelési tartalék ➜ Az értékelési tartalék az értékesíthetô pénzügyi befektetések valós értékelését tartalmazza.

Értékelési tartalék

(millió forint) 2006

2005

Nyitó egyenleg

1 288

2 191

Valós értékre való értékelés nettó eredménye

227

197

–800

–1 153

eredménykimutatásba átvezetett érték

–317

–232

Halasztott adó

235

285

Összesen

633

1 288

Értékesítés és értékvesztés miatt eredménykimutatásba átvezetett nettó eredmény Amortizáció miatt

Devizaátszámítási tartalék ➜ A devizaátszámítási tartalék a külföldi érdekeltségek pénzügyi beszámolóinak átváltásából adódó devizaátszámítási különbségeket tartalmazza.

71

(30) Jövôbeni és függô kötelezettségek ➜ 2006. és 2005. december 31-én a Bank jövôbeni és függô kötelezettségei az alábbiak voltak:

2006

Bruttó érték

Céltartalék

Nettó érték

Garanciális kötelezettségek

144 140

–1 070

143 070

Akkreditívek

3 778

–6

3 772

(millió forint)

Le nem hívott hitelek és folyószámlahitelek

278 646

–1 798

276 848

Összesen

426 564

–2 874

423 690

2005 (módosított)

Bruttó érték

Céltartalék

Nettó érték

176 525

–2 230

174 295

(millió forint) Garanciális kötelezettségek Akkreditívek

2 827

–7

2 820

Le nem hívott hitelek és folyószámlahitelek

294 992

–1 904

293 088

Összesen

474 344

–4 141

470 203

➜ A letétkezelt értékpapírok állománya 2006. december 31-én 1 695 199 millió forintot tett ki (2005: 1 648 017 millió forint). ➜ Akkreditívek, garanciák (beleértve a készenléti hitelleveleket) és egyéb hitellevelek kötelezik a Bankot, hogy az ügyfél nevében kiegyenlítse a tartozást, amennyiben az ügyfél a szerzôdésben rögzítetteknek megfelelôen nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A garanciák és a készenléti hitellevelek ugyanolyan hitelezési kockázatot foglalnak magukban, mint a hitelek. A hitelgaranciák többféle (váltó, visszavonhatatlan akkreditívek, garanciák és forgatmányos váltók) formában is elôfordulhatnak. ➜ A Bank mérleg alatt kimutatott hitelekre vonatkozó fizetési kötelezettségei a hitelek folyósítására és további hiteligénybevételekre vonatkozó szerzôdéses, még nem teljesült kötelmeket fejeznek ki. A hitelkeretek többsége fix lejáratú vagy egyéb, szerzôdés által meghatározott kitételhez kötött.

72

(31. a) Származékos pénzügyi instrumentumok

Származékos pénzügyi instrumentumok 2006. december 31-én (millió forint) Szerzôdés szerinti érték a hátralévô élettartammal Éven belüli 1–5 év közötti

5 éven túli

Összesen

Valós érték Eszköz Kötelezettség

Kamatláb-derivatívák Tôzsdén kívüli termékek Határidôs kamatláb-megállapodások

334 656

–

–

334 656

260

–210

Kamatláb swap-ügyletek

74 415

389 340

34 162

497 917

5 036

–3 609

Kamatlábopciók

–

60 475

–

60 475

–

–

Összesen

409 071

449 815

34 162

893 048

5 296

–3 819

Határidôs devizaügyletek

181 886

42 052

–

223 938

3 281

–11 644

Deviza swap-ügyletek

791 334

13 636

–

804 970

28 650

–7 738

Devizaderivatívák Tôzsdén kívüli termékek

Devizaopciók

8 609

–

–

8 609

122

–87

Összesen

981 829

55 688

–

1 037 517

32 053

–19 469

Összesen

1 390 900

505 503

34 162

1 930 565

37 349

–23 288

(31. b) Származékos pénzügyi instrumentumok

Származékos pénzügyi instrumentumok 2005. december 31-én (millió forint) Szerzôdés szerinti érték a hátralévô élettartammal Éven belüli 1–5 év közötti

Valós érték

5 éven túli

Összesen

Eszköz

Kötelezettség

–

220 931

130

–117

Kamatláb-derivatívák Tôzsdén kívüli termékek Határidôs kamatláb-megállapodások

220 931

–

Kamatláb swap-ügyletek

115 808

68 866

20 666

205 340

1 187

–1 537

Összesen

336 739

68 866

20 666

426 271

1 317

–1 654

Határidôs devizaügyletek

96 128

29 886

–

126 014

914

–4 126

Deviza swap-ügyletek

629 765

24 098

–

653 863

9 674

–1 753

Devizaopciók

43 957

–

–

43 957

209

–202

Összesen

769 850

53 984

–

823 834

10 797

–6 081

Összesen

1 106 589

122 850

20 666

1 250 105

12 114

–7 735

Devizaderivatívák Tôzsdén kívüli termékek

73

(32. a) Eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke 2006. december 31-én a szerzôdéses újraárazás vagy lejárati dátum közül a korábbi alapján

Azonnal 1 hónapon 3 hónapon

3 hónap és 1 éven túli és

5 éven

Nem kamat-

kamatérzékeny

belüli

belüli

1 év közötti

5 éven belüli

túli

érzékeny

banki elszámolási számlák

51 309

–

–

–

–

–

9 254

Effektív kamatlábak

8,00

Összesen

Eszközök Készpénz és központi 60 563 6,73

Banki kihelyezések és alárendeltkölcsöntôke-követelések

25 377

164 912

8 678

6 039

–

–

–

205 006

Effektív kamatlábak

0,00

7,21

4,73

5,35

–

80

389

369

5 519

1 016

8,51

8,2

7,75

7,62

6,93

–

10 568

6 679

15 208

4 638

256

–

37 349

–

1 416 724

6,16

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Effektív kamatlábak

1 684

9 057 6,16

Származékos pénzügyi eszközök Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

122 684

484 669

544 761

229 152

33 434

2 024

Effektív kamatlábak

11,1

7,34

7,55

5,25

6,34

4,11

Pénzügyi befektetések

–

8 236

12 433

23 225

12 737

19 306

8,52

8,02

7,78

7,6

7,00

–

–

–

–

–

–

69 197

69 197

kölcsöntôke-kötelezettség

1 642

153 309

314 928

62 591

32 598

1 740

–

566 808

Effektív kamatlábak

0,52

3,82

3,34

3,99

4,08

3,28

–

3 848

3 773

10 215

5 027

425

–

23 288

elhelyezett betétek

310 257

402 810

138 762

83 155

64 114

391

–

999 489

Effektív kamatlábak

1,91

5,6

7,56

5,93

7,45

8,1

–

–

66 198

–

25 440

–

Effektív kamatlábak Egyéb eszközök

7,38 604

76 541 7,61

Kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek és alárendelt3,58

Származékos pénzügyi kötelezettségek Ügyfelek által 4,87

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek Effektív kamatlábak

8,45

–

7,94

91 638 8,31

Egyéb kötelezettségek

–

–

–

–

–

–

62 520

62 520

Nettó újraárazási rés

–112 529

108 498

49 279

118 032

–70 851

20 046

18 219

130 694

74

(32. b) Eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke 2005. december 31-én a szerzôdéses újraárazás vagy lejárati dátum közül a korábbi alapján

Azonnal 1 hónapon 3 hónapon

3 hónap és 1 éven túli és

5 éven

Nem kamat-

kamatérzékeny

belüli

belüli

1 év közötti

5 éven belüli

túli

érzékeny

banki elszámolási számlák

31 885

–

–

–

–

–

5 712

Effektív kamatlábak

6,00

Összesen

Eszközök Készpénz és központi 37 597 5,09

Banki kihelyezések és alárendeltkölcsöntôke-követelések

10 024

73 822

11 502

12 133

–

–

–

107 481

Effektív kamatlábak

0,00

5,07

3,10

3,27

–

269

65

276

3 010

2 140

8,14

7,24

7,56

6,69

7,99

–

2 211

2 366

5 104

2 330

103

–

12 114

–

1 209 234

4,18

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Effektív kamatlábak

3 456

9 216 4,55

Származékos pénzügyi eszközök Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

83 072

343 621

576 741

170 561

31 983

3 256

Effektív kamatlábak

9,87

5,64

7,55

5,04

4,38

3,12

Pénzügyi befektetések

–

5 180

4 278

23 873

5 236

19 601

7,22

7,53

6,66

6,86

5,50

–

–

–

–

–

–

38 873

38 873

kölcsöntôke-kötelezettség

4 565

135 671

299 135

73 076

21 329

17

–

533 793

Effektív kamatlábak

4,55

3,36

2,72

2,38

1,82

2,32

–

941

1 653

2 569

2 111

461

–

7 735

elhelyezett betétek

262 731

304 799

111 463

33 252

3 576

–

–

715 821

Effektív kamatlábak

1,23

4,46

4,75

5,05

6,91

–

–

53 787

–

–

Effektív kamatlábak Egyéb eszközök

6,72 531

58 699 6,34

Kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek és alárendelt2,82

Származékos pénzügyi kötelezettségek Ügyfelek által 3,36

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek Effektív kamatlábak

–

–

6,57

53 787 6,57

Egyéb kötelezettségek

–

–

–

–

–

–

53 583

53 583

Nettó újraárazási rés

–142 315

–16 308

128 914

103 050

15 543

24 622

–5 011

108 495

75

(33. a) Eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke lejárati dátum szerint ➜ A Bank eszközeinek és kötelezettségeinek lejárat szerinti megoszlása 2006. december 31-én:

1 hónapon

1–3 hónap

belüli

közötti

3 hónap és 1–5 év közötti

5 éven túli

Összesen

1 év közötti

Eszközök Készpénz és központi banki elszámolási számlák

60 563

–

–

–

–

60 563

Banki kihelyezések

183 530

3 479

9 970

3 736

–

200 715

80

103

369

5 790

2 715

9 057

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Származékos pénzügyi eszközök

10 568

6 679

15 208

4 638

256

37 349

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

187 086

89 733

283 488

462 996

393 421

1 416 724

Pénzügyi befektetések

7 878

12 432

23 226

13 095

19 910

76 541

befektetett eszközök

–

–

348

–

–

348

Készletek

–

–

13 749

–

–

13 749

Értékesítésre szánt

Halasztott adókövetelések

–

–

–

783

–

783

Egyéb eszközök

936

–

13 228

1 486

–

15 650

Alárendeltkölcsöntôke-követelések

–

–

4 291

–

–

4 291

Immateriális javak és tárgyi eszközök

–

–

–

–

38 667

38 667

Eszközök összesen

450 641

112 426

363 877

492 524

454 969

1 874 437

70 660

22 474

31 029

369 130

39 316

532 609

pénzügyi kötelezettségek

3 848

3 773

10 215

5 027

425

23 288

Ügyfelek által elhelyezett betétek

671 686

160 121

83 560

83 683

439

999 489

miatt fennálló kötelezettségek

–

1 393

32 573

57 672

–

91 638

Halasztott adókötelezettségek

–

–

–

3 224

–

3 224

Egyéb kötelezettségek

–

–

46 738

9 991

–

56 729

Céltartalékok

–

–

–

2 567

–

2 567

kötelezettségek

–

–

4 291

29 908

–

34 199

Kötelezettségek összesen

746 194

187 761

208 406

561 202

40 180

1 743 743

Nettó pozíció

–295 553

–75 335

155 471

–68 678

414 789

130 694

Kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek Származékos

Kibocsátott értékpapírok

Alárendeltkölcsöntôke-

76

(33. b) Eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke lejárati dátum szerint ➜ A Bank eszközeinek és kötelezettségeinek lejárat szerinti megoszlása 2005. december 31-én:

1 hónapon

1–3 hónap

belüli

közötti

3 hónap és 1–5 év közötti

5 éven túli

Összesen

1 év közötti

Eszközök Készpénz és központi banki elszámolási számlák

37 597

–

–

–

–

37 597

Banki kihelyezések

83 074

6 914

3 901

9 295

–

103 184

64

12

73

2 942

6 125

9 216

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Származékos pénzügyi eszközök

2 211

2 366

5 104

2 330

103

12 114

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

161 972

107 237

253 697

416 832

269 496

1 209 234

Befektetési célú értékpapírok

4 112

3 781

24 390

5 737

20 679

58 699

Értékesítésre szánt befektetett eszközök

–

–

1 239

–

–

1 239

Készletek

–

–

4 177

–

–

4 177

Halasztott adókövetelések

–

–

–

489

–

489

Egyéb eszközök

488

–

984

6 971

–

8 443

Alárendeltkölcsöntôke-követelések

–

–

–

–

4 297

4 297

Immateriális javak és tárgyi eszközök

–

–

–

–

24 525

24 525

Eszközök összesen

289 518

120 310

293 565

444 596

325 225

1 473 214

87 173

35 575

99 814

239 776

37 204

499 542

pénzügyi kötelezettségek

941

1 653

2 569

2 111

461

7 735

Ügyfelek által elhelyezett betétek

519 251

156 625

33 674

6 233

38

715 821

miatt fennálló kötelezettségek

–

–

–

–

53 787

53 787

Halasztott adókötelezettségek

–

–

–

1 609

–

1 609

Egyéb kötelezettségek

–

–

32 643

16 661

–

49 304

Céltartalékok

–

–

–

2 670

–

2 670

kötelezettségek

–

–

–

–

34 251

34 251

Kötelezettségek összesen

607 365

193 853

168 700

269 060

125 741

1 364 719

Nettó pozíció

–317 847

–73 543

124 865

175 536

199 484

108 495

Kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek Származékos

Kibocsátott értékpapírok

Alárendeltkölcsöntôke-

77

(34) Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek (a) Társaságok (Banca Intesa Csoport) ➜ A konszolidált beszámolóban kapcsolt félként azok a felek kerülnek bemutatásra, amelyek közvetlenül, illetve egy vagy több közvetítôn keresztül közvetetten ellenôrzik az adott társaságot, vagy annak ellenôrzése alatt állnak, továbbá ha a társasággal együtt (ideértve az anya-, leány- és a testvérvállalatokat) közös ellenôrzés alatt állnak, vagy azok felett közös ellenôrzést gyakorolnak, legvégül pedig a kulcspozícióban lévô vezetôk. ➜ A Banca Intesa (anyavállalat) olyan kapcsolt fél, amely jelentôs befolyással bír a társaság felett. A Csoport több olyan társasággal is köt ügyletet, amely a Banca Intesa Csoport ellenôrzése alatt áll. ➜ A Banca Intesa Csoport tagjaival lebonyolított valamennyi tranzakció piaci áron kerül megkötésre. 2006. december 31-én az egyenlegek és kötelezettségvállalások az összes eszköz kevesebb mint 1%-át, és az összes forrás 20%-át tették ki. Ezek a tranzakciók a következôk voltak:

(millió forint)

2006 Anyavállalat

Testvérvállalat

2005 Anyavállalat

Testvérvállalat

Eszközök Folyószámlák

847

314

355

168

Banki kihelyezések

9

2 219

4 891

1 298

Alárendeltkölcsöntôke-követelések

–

4 291

–

4 297

Derivatívák nettó jelenértéke

100

245

41

–

Folyószámlák

82

49

10

223

Banki betétek

197 217

140 239

114 455

140 268

kötelezettségek

29 909

4 291

29 954

4 297

Derivatívák nettó jelenértéke

43

23

159

16

Források

Alárendeltkölcsöntôke-

Kötelezettségvállalások Adott garanciák

–

–

616

–

Akkreditívek

38

–

154

–

Deviza spot-ügyletek kötelezettségei

–

–

7 000

467

Kamatláb-derivatívák

51 584

19 000

45 405

2 328

Devizaderivatívák

16 877

–

11 026

–

Kamatráfordítás, nettó

–4 373

–4 805

–2 464

–3 292

(b) Kulcspozícióban lévô vezetôk ➜ A kulcspozícióban lévô vezetôk – az igazgatótanács, a felügyelôbizottság, valamint az ügyvezetôség –, akik közvetlenül vagy közvetve, felhatalmazással és felelôsséggel rendelkeznek az adott egység tevékenységének tervezése, irányítása és ellenôrzése tekintetében. A kulcspozícióban lévô vezetôk a CIB Csoport alkalmazottaival azonos elbánásban részesülnek.

78

(millió forint) 2006

2005

Folyószámlák

4

54

Hitelek

170

85

Eszközök

Források Folyószámlák

597

556

Ügyfélbetétek

330

180

–

101

34

–

munkavállalói juttatások

653

561

Végkielégítések

6

5

Kötelezettségvállalások Határidôs ügyletek Le nem hívott hitelek és folyószámlahitelek Juttatások Bérek és egyéb, rövid távú

(35) Átlagegyenlegek ➜ Az átlagos könyv szerinti értékek és átlagos kamatlábak (ahol értelmezhetôk) az alábbi táblázatban szerepelnek. Az összegek a kereskedési célú eszközök napi egyenlegeinek, valamint az egyéb eszközök havi egyenlegeinek egyszerû átlagszámításával kerülnek megállapításra. A közzétett átlagos kamatlábak a kamatozó pénzügyi instrumentumok tényleges hozamainak jelentési idôszakra vonatkozó, súlyozott átlagai.

Átlagegyenlegek 2006. december 31-én

(millió forint)

2006

2005

Átlagos könyv

Átlagos

Átlagos könyv

Átlagos

szerinti érték

kamatláb (%)

Készpénz és központi banki elszámolási számlák

61 219

5,20

48 352

5,48

Banki kihelyezések és alárendeltkölcsöntôke-követelések

94 170

6,00

85 673

5,86

pénzügyi eszközök

19 940

4,81

19 678

5,63

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

1 370 215

5,91

1 093 400

7,20

Pénzügyi befektetések

73 851

7,04

49 831

7,74

szerinti érték kamatláb (%)

Pénzügyi eszközök

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt

Pénzügyi kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek

562 812

2,97

470 102

2,80

Ügyfelek által elhelyezett betétek

822 487

3,83

656 680

4,07

fennálló kötelezettségek

70 368

7,06

44 196

7,49

Alárendeltkölcsöntôke-kötelezettségek

36 066

3,52

33 937

2,75

Kibocsátott értékpapírok miatt

79

(35) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéke ➜ Azon pénzügyi eszközök és kötelezettségek, amelyek nem valós értéken kerülnek nyilvántartásra a mérlegben, azok könyv szerinti és valós értékérôl a következô táblázatok nyújtanak összehasonlító adatokat.

2006

Cash flow kockázatnak kitéve

(millió forint)

Könyv szerinti érték

Valós érték kockázatnak kitéve

Valós érték

Könyv szerinti érték

Valós érték

Pénzügyi eszközök Banki kihelyezések

33 376

33 376

167 339

167 311

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

1 358 215

1 413 210

58 509

58 654

Lejáratig tartott pénzügyi befektetések

–

–

5 379

5 925

Bankok által elhelyezett betétek

430 826

428 673

101 783

101 534

Ügyfelek által elhelyezett betétek

454 600

454 503

544 889

543 545

65 253

65 726

26 385

25 740

Pénzügyi kötelezettségek

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

Cash flow kockázatnak kitéve

2005 (millió forint)

Könyv szerinti érték

Valós érték kockázatnak kitéve

Valós érték

Könyv szerinti érték

Valós érték

Pénzügyi eszközök Banki kihelyezések

18 955

18 956

84 229

84 219

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

1 142 851

1 196 224

66 383

66 418

Lejáratig tartott pénzügyi befektetések

–

–

6 700

7 270

Bankok által elhelyezett betétek

353 026

351 282

146 516

146 356

Ügyfelek által elhelyezett betétek

365 665

365 524

350 156

349 779

53 787

53 740

–

–

Pénzügyi kötelezettségek

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

➜ Az egyes kategóriák valósérték-számításának módját a következô bekezdések tartalmazzák: ➜ A banki kihelyezések és az ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek valós értékének becslése a várható diszkontált cash flow-módszer alapján készült. ➜ A lejáratig tartott pénzügyi befektetések és a kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek esetében a valós érték a mérlegforduló napján érvényes piaci vagy jegyzett árfolyam. ➜ A bankok, illetve ügyfelek által elhelyezett betéteknél a diszkontált cash flow-módszer került alkalmazásra.

80

(37) Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek ➜ A konszolidált cash flow-kimutatáshoz kapcsolódó pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek összetételét a következô táblázat tartalmazza: (millió forint) 2006

2005

Készpénz és központi banki elszámolási számlák (12. pont)

60 563

37 597

Banki kihelyezések (13. pont)

191 318

91 195

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (14. pont)

157

2 050

Összesen

252 038

130 842

(38) Üzleti kombinációk ➜ 2006. február 1-jén a Csoport 100% részesedést szerzett a Margit Üzletközpont Kft.-ben. A leányvállalat tevékenységi körébe tartoznak a Csoporthoz tartozó ingatlanok, azon belül is az új back office székház üzemeltetése. A megszerzett társaság a 2006. február 1-jétôl december 31-ig terjedô idôszakának eredménye 73 millió forint veszteség. ➜ Az eszközök és kötelezettségek valós értékének részletezését a következô táblázat tartalmazza:

(millió forint) 2006 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

7

Tárgyi eszközök (épület)

7 978

Egyéb követelések (vevôkövetelések)

499

Rövid lejáratú hitelek

–3 791

Egyéb kötelezettségek

–101

Teljes megszerzett érték

4 592

Vételár

4 592

Ebbôl: megszerzett pénzeszközök

–7

Nettó pénzeszköz-kiáramlás

4 585

➜ 2006 szeptemberében a Csoport 100% részesedést szerzett a Bajor Center Kft.-ben és a V141 Kft.-ben. A megszerzett társaságok összesen 388 millió forint veszteséget halmoztak fel a szeptember 1–december 31-i idôszakban. A megszerzéshez üzleti vagy cégérték nem kapcsolódott. A Bajor Center Kft. vételára 3 413 millió, a V141 Kft.-é pedig 5 790 millió forint volt.

81

(39) Szegmensriportok ➜ A Csoport kockázatát túlnyomórészt a nyújtott termékek, szolgáltatások különbözôsége határozza meg, így a beszámolóban az üzleti szegmens kerül bemutatásra mint elsôdleges szegmens jelentési forma. A jelentésben található öt szegmens a következôk alapján különíthetô el egymástól: ➜ A lakossági és vállalati szegmens olyan termékeket, szolgáltatásokat tartalmaz, mint folyószámla, megtakarítási számlavezetés, betétgyûjtés, befektetési szolgáltatás, hitel- és jelzáloghitel-nyújtás. ➜ A treasury és banki szegmens a pénzügyi mûveleteket tartalmazza. ➜ A lízing szegmens tartalmazza a lízingtevékenységhez kapcsolódó eredményeket. ➜ Az egyéb szegmensben találhatók azok a tevékenységek, melyek a nem pénzügyi tevékenységet végzô leányvállalatokhoz és a közszférához (állam, önkormányzat) kapcsolódnak.

Üzleti szegmensek

2006

Lakossági

Vállalati Treasury/Bank

Lízing

Egyéb

Kiszûrések

Összesen

40 509

32 186

3 177

–

160 229

(millió forint) Külsô bevétel

16 414

67 943

Szegmensek közötti bevétel

6 069

–10 224

11 339

–11 766

4 582

–

Szegmensbevétel

22 483

57 719

51 848

20 420

7 759

–

160 229

Szegmenseredmény

2 451

31 076

30 014

5 475

7 235

–

76 251

Fel nem osztható költségek

–41 072

Adózás elôtti eredmény

35 179

Társasági adó

–9 826

Adózott eredmény

25 353

Szegmenseszközök

213 799

804 144

309 911

393 860

58 228

–

Fel nem osztható eszközök

1 779 942 94 495

Eszközök összesen

–

–

–

–

–

–

1 847 437

Szegmenskötelezettségek

423 988

564 086

681 320

8 869

11 147

–

1 689 410

–

–

–

–

–

–

1 743 743

Fel nem osztható kötelezettségek

54 333

Kötelezettségek összesen Egyéb szegmensinformációk Beruházások

–

–

–

632

–

–

632

Értékcsökkenési leírás

–

29

–

419

205

–

653

3 042

5 042

–

5 750

100

–

13 934

Értékvesztés- és céltartalékképzés ráfordításai

82

2005 (módosított)

Lakossági

Vállalati Treasury/Bank

Lízing

Egyéb

Kiszûrések

Összesen

24 374

4 007

–

126 913

(millió forint) Külsô bevétel

12 556

57 859

28 117

Szegmensek közötti bevétel

8 038

–9 167

10 498

–9 369

–

–

Szegmensbevétel

20 594

48 692

38 615

15 005

4 007

–

126 913

Szegmenseredmény

3 100

22 157

26 514

4 460

2 872

–

59 103

Fel nem osztható költségek

–34 754

Adózás elôtti eredmény

24 349

Társasági adó

–5 801

Adózott eredmény

18 548

Szegmenseszközök

146 899

723 165

187 046

326 574

25 687

–

Fel nem osztható eszközök

1 409 371 63 843

Eszközök összesen

–

–

–

–

–

–

1 473 214

Szegmenskötelezettségek

303 282

458 576

538 869

7 585

8 704

–

1 317 016

–

–

–

–

–

–

1 364 719

Fel nem osztható kötelezettségek

47 703

Kötelezettségek összesen Egyéb szegmensinformációk Beruházások

–

–

–

481

–

–

481

Értékcsökkenési leírás

–

23

–

464

9

–

496

1 115

6 177

–

4 058

349

–

11 699

Értékvesztés- és céltartalékképzés ráfordításai

83

➜ A másodlagos szegmens jelentési forma alapja a földrajzi megoszlás, mely a Bank hivatalos értékesítési struktúrájában rögzített régiók szerint kerül kimutatásra. Földrajzi szegmensek

2006

Szegmensbevétel

Szegmenseszközök

Beruházások

Budapest

112 773

1 104 605

632

Délkelet-Magyarország

9 711

139 665

–

(millió forint)

Délnyugat-Magyarország

7 366

110 084

–

Északkelet-Magyarország

15 180

199 053

–

Északnyugat-Magyarország

10 080

131 764

–

Közép-Magyarország

2 039

23 748

–

Európai Unió

2 045

45 209

–

Egyéb országok

1 035

25 814

–

Szegmens összesen

160 229

1 779 942

632

Fel nem osztható tételek

–

94 495

Összesen

160 229

1 874 437

2005

Szegmensbevétel

Szegmenseszközök

Beruházások

Budapest

78 431

802 707

481

Délkelet-Magyarország

9 143

113 608

–

(millió forint)

Délnyugat-Magyarország

7 895

102 260

–

Északkelet-Magyarország

16 331

182 216

–

Északnyugat-Magyarország

12 531

128 542

–

Közép-Magyarország

1 146

13 575

–

Európai Unió

551

50 607

–

Egyéb országok

885

15 856

–

Szegmens összesen

126 913

1 409 371

481

Fel nem osztható tételek

–

63 843

Összesen

126 913

1 473 214

84

(40) Mérlegfordulónap utáni események ➜ 2007. január 1-jével a Banca Intesa és a Sanpaolo IMI összeolvadtak. Az új bankcsoport neve Gruppo Intesa Sanpaolo S.p.A. (41) A magyar számviteli elvek egyeztetése a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal ➜ A Bank 2006-tól a konszolidált éves beszámolóját a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak megfelelôen készíti. ➜ A 2005. évi adózott eredmény és saját tôke magyar és nemzetközi számviteli elvek szerinti különbségeit az alábbi táblázatok tartalmazzák:

(millió forint) 2005 (módosított) Magyar számviteli elvek szerinti adózott eredmény

20 071

Általános kockázati céltartalék visszaírása

2 081

Általános kockázati céltartalék visszaírása – halasztott adó

–333

Valós értékelés miatti korrekciók

–2 383

Értékvesztések

–530

Amortizált hiteljutalék-bevétel elhatárolása

–270

Egyéb halasztott adótételek

1 353

Egyéb korrekciók

–1 441

IFRS szerinti, felosztás elôtti, adózott eredmény

18 548

Magyar számviteli elvek szerinti saját tôke

100 926

Általános kockázati céltartalék visszaírása

14 733

Általános kockázati céltartalék visszaírása – halasztott adó

–2 357

Valós értékelés miatti korrekciók

–1 167

Értékvesztések

–4 646

Amortizált hiteljutalék-bevétel elhatárolása

–541

Egyéb halasztott adótételek

1 237

Egyéb korrekciók

310

IFRS szerinti saját tôke

108 495

85

Nem auditált pénzügyi kimutatások euróban a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint

A CIB Csoport konszolidált eredménykimutatása 2006 ezer EUR 392 725 –216 912 175 813 117 260 –23 413 93 847 125 738 –55 229 –200 086 140 083 –649 139 434 –38 948 100 486

Kamatbevételek Kamatráfordítások Nettó kamatbevétel Jutalék- és díjbevételek Jutalék- és díjráfordítások Nettó jutalék- és díjbevételek Mûködésbôl származó egyéb bevételek Értékvesztés- és céltartalékképzés ráfordításai Mûködési költségek Mûködési eredmény Társult vállalkozások eredménye Adózás elôtti eredmény Társasági adó Adózott eredmény (felosztás elôtt)

2005 (módosított*) ezer EUR 339 920 –175 738 164 182 92 513 –17 974 74 539 69 734 –46 290 –165 822 96 343 0 96 343 –22 955 73 388

CIB Csoport Konszolidált mérleg 2006

Eszközök Készpénz és központi banki elszámolási számlák Banki kihelyezések Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Származékos pénzügyi eszközök Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek Értékesíthetô pénzügyi befektetések Lejáratig tartott pénzügyi befektetések Értékesítésre szánt befektetett eszközök Készletek Halasztott adókövetelések Egyéb eszközök Alárendeltkölcsöntôke-követelések Immateriális javak Tárgyi eszközök Eszközök összesen Források Bankok által elhelyezett betétek Származékos pénzügyi kötelezettségek Ügyfelek által elhelyezett betétek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek Halasztott adókötelezettségek Egyéb kötelezettségek Céltartalékok Alárendeltkölcsöntôke-kötelezettségek Kötelezettségek összesen Saját tôke Jegyzett tôke Tartalékok Eredménytartalék Saját tôke összesen Források összesen

ezer EUR

2005 (módosított) ezer EUR

240 046 795 541 35 898 148 036 5 615 235 282 050 21 321 1 381 54 493 3 105 62 030 17 006 24 006 129 250 7 429 398

148 762 408 277 36 465 47 933 4 784 684 205 749 26 512 4 903 16 528 1 933 33 406 17 003 21 083 75 959 5 829 197

2 111 015 92 304 3 961 510 363 210 12 779 224 848 10 173 135 550 6 911 389

1 976 584 30 605 2 832 355 212 823 6 366 195 086 10 561 135 524 5 399 904

137 733 133 079 247 197 518 009 7 429 398

137 499 118 658 173 136 429 293 5 829 197

* A 2005. évi adatok módosításra kerültek az érvényben lévô IFRS-elôírások alapján. A fenti EUR-összegek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az adott év végén érvényben lévô HUF/EUR árfolyammal kerültek kiszámításra (2006: 252,3; 2005: 252,73), az adatok nem auditáltak, kizárólag a tájékoztatás célját szolgálják. 87

Központ

Medve utcai székház 1027 Budapest, Medve u. 4–14. 1537 Budapest, Pf. 394 Telefon: (1) 457 6800, (1) 212 1330 Telefax: (1) 489 6500, (1) 212 4200 SWIFT: CIBH HU HB e-mail: [email protected] www.cib.hu

Petrezselyem utcai székház 1024 Budapest, Petrezselyem u. 2–8. Telefon: (1) 457 6800 Telefax: (1) 489 6500 e-mail: [email protected]

Régiók Budai régió 1024 Budapest, Petrezselyem u. 2–8. Telefon: (1) 457 6800 Telefax: (1) 489 6598 Pesti régió 1024 Budapest, Petrezselyem u. 2–8. Telefon: (1) 457 6800 Telefax: (1) 489 6598 Közép-magyarországi régió 1024 Budapest, Petrezselyem u. 2–8. Telefon: (1) 374 8236 Telefax: (1) 489 6598 Északnyugat-magyarországi régió 9700 Szombathely, Hefele Menyhért u. 2. Telefon: (94) 513 480 Telefax: (94) 513 489 Délnyugat-magyarországi régió 7621 Pécs, Ferencesek utcája 11. Telefon: (72) 512 972 Telefax: (72) 213 563 Északkelet-magyarországi régió 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/A Telefon: (52) 503 933 Telefax: (52) 503 931 Délkelet-magyarországi régió 6720 Szeged, Kígyó u. 4. Telefon: (62) 553 311 Telefax: (62) 553 313 nonstop telefonos ügyfélszolgálat

külföldrôl: (+36 1) 399 8877

88

CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (CIB Bank Zrt.)

A CIB Bank Zrt. fôbb szervezeti egységei Vezérigazgatóság Belsô ellenôrzési és hitelvizsgálati fôosztály

(1) 423 1936

Vállalati Üzletág Divízió Strukturált és kereskedelemfinanszírozási ügyletek fôosztálya Vállalati üzletfejlesztési fôosztály Okmányos mûveletek fôosztálya CIB Faktor Zrt. Nagyvállalati üzleti kapcsolatok igazgatósága Projektfinanszírozás, szindikálások és önkormányzati igazgatóság Befektetési bank igazgatóság

(1) 457 6800 (1) 457 6800 (1) 423 1292 (1) 437 0610 (1) 423 2468 (1) 423 2819 (1) 423 2843

Treasury és Befektetési Alapkezelés Divízió Treasury CIB Befektetési Alapkezelô Zrt.

(1) 423 2650 (1) 423 2400

Retail Divízió Lakossági marketing fôosztály Lakossági hitelezési fôosztály

(1) 423 1487 (1) 457 6800

Értékesítési Divízió Értékesítés kontrolling és minôségbiztosítási fôosztály Private banking fôosztály Alternatív értékesítési igazgatóság Budai régió Pesti régió Közép-magyarországi régió Északnyugat-magyarországi régió Délnyugat-magyarországi régió Északkelet-magyarországi régió Délkelet-magyarországi régió Elektronikus üzleti szolgáltatások fôosztálya Hálózatmenedzsment fôosztály CIB24 Partnerértékesítési fôosztály Kereskedelmi hálózati fôosztály

(1) 457 6800 (1) 423 2111 (1) 423 1898 (1) 423 1328 (1) 423 1349 (1) 423 2314 (94) 513 480 (72) 512 070 (52) 503 933 (62) 553 311 (1) 423 1378 (1) 423 1390 (1) 399 8877 (1) 457 6800 (1) 457 6800 (1) 485 9800

Lízing Divízió Csoportkoordináció és Nemzetközi Divízió Csoportkoordinációs fôosztály Nemzetközi fôosztály

(1) 423 2855 (1) 423 2645

Pénzügyi, kockázatkezelési és Operációs Divízió Vállalati hitelkockázat-kezelési fôosztály Hitelkockázat-kezelési fôosztály Piaci és mûködési kockázatkezelési fôosztály Speciális ügyek fôosztálya Kontrolling és erôforrás-gazdálkodási igazgatóság Üzletági és költségkontrolling fôosztály Számviteli igazgatóság Banki operáció igazgatóság

(1) 423 2758 (1) 423 2797 (1) 488 6453 (1) 423 2921 (1) 489 6123 (1) 457 6800 (1) 423 2012 (1) 423 1772

Informatikai Divízió Informatikai szolgáltatási központ Projektmenedzsment iroda Informatikai fejlesztés Informatikai üzemeltetés Szervezés és IT irányítás

(1) 457 6800 (1) 423 1792 (1) 423 1833 (1) 423 1833 (1) 457 6800

Kommunikációs és Igazgatási Divízió Társasági titkárság Szolgáltatási fôosztály Ingatlanfejlesztési fôosztály Bankbiztonsági fôosztály Jogi és compliance igazgatóság Marketing és kommunikációs igazgatóság

(1) 457 6800 (1) 423 2122 (1) 423 2394 (1) 423 1915 (1) 423 2774 (1) 423 1401 89

A CIB Bank Zrt. fiókhálózata Andrássy úti Fiók

1062 Budapest, Andrássy út 70. Telefon: (1) 374 8200, (1) 374 8600, Telefax: (1) 374 8685

Árpád Üzletház Fiók

1042 Budapest, Árpád út 112. Telefon: (1) 272 2470, Telefax: (1) 272 2479

Baross téri Fiók

1077 Budapest, Baross tér 17. Telefon: (1) 461 2090, Telefax: (1) 461 2099

Bécsi úti Fiók

1036 Budapest, Bécsi út 154. Telefon: (1) 436 9680, Telefax: (1) 436 9689

Békásmegyeri Fiók

1039 Budapest, Heltai Jenô tér 1–3. Telefon: (1) 454 7710, Telefax: (1) 454 7719

Belvárosi Fiók

1052 Budapest, Petôfi Sándor u. 9. Telefon: (1) 485 5090, Telefax: (1) 485 5096

Boráros téri Fiók

1095 Budapest, Soroksári út 16. Telefon: (1) 505 6700, Telefax: (1) 505 6709

Budafoki Fiók

1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 5. Telefon: (1) 464 3750, Telefax: (1) 464 3759

Campona Fiók

1221 Budapest, Nagytétényi út 37–43. Telefon: (1) 424 0940, Telefax: (1) 424 0948

Csepeli Fiók

1211 Budapest, Kossuth Lajos u. 82. Telefon: (1) 278 5200, Telefax: (1) 278 5209

Csillaghegyi Fiók

1039 Budapest, Mátyás király u. 24. Telefon: (1) 436 0890, Telefax: (1) 436 0899

Fehérvári úti Fiók

1116 Budapest, Fehérvári út 130. Telefon: (1) 382 0670, Telefax: (1) 382 0680

Fényes Elek Fiók

1024 Budapest, Petrezselyem u. 2–8. Telefon: (1) 423 1100, Telefax: (1) 423 1109

Flórián téri Fiók

Flórián Üzletközpont, 1033 Budapest, Flórián tér 6–9. Telefon: (1) 453 5000, Telefax: (1) 453 5009

Gazdagréti Fiók

Eleven Center, 1118 Budapest, Rétköz u. 7. Telefon: (1) 248 2830, Telefax: (1) 248 2839

Hilton Fiók

1014 Budapest, Hess András tér 1–3. Telefon: (1) 489 5900, Telefax: (1) 489 5909

Hûvösvölgyi Fiók

1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 138. Telefon: (1) 391 0630, Telefax: (1) 391 0639

József körúti Fiók

1085 Budapest, József krt. 59–61. Telefon: (1) 485 5080, Telefax: (1) 485 5089

Kálvin téri Fiók

1053 Budapest, Kálvin tér 4. Telefon: (1) 411 2650, Telefax: (1) 411 2659

Károly körúti Fiók

1075 Budapest, Károly krt. 3/b. Telefon: (1) 479 7050, Telefax: (1) 479 7059

Kékgolyó utcai Fiók

1122 Budapest, Kékgolyó u. 1. Telefon: (1) 489 4280, Telefax: (1) 489 4289

Kerepesi úti Fiók

1144 Budapest, Kerepesi út 146. Telefon: (1) 470 4060, Telefax: (1) 470 4069

90

Kôbányai Fiók

1102 Budapest, Kôrösi Csoma S. út 2–4. Telefon: (1) 433 1830, Telefax: (1) 433 1839

Lövôház utcai Fiók

1024 Budapest, Lövôház u. 7–9. Telefon: (1) 336 2250, Telefax: (1) 336 2259

Lurdy Ház Fiók

1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12–14. Telefon: (1) 323 2270, Telefax: (1) 323 2279

Mátyásföldi Fiók

1165 Budapest, Jókai Mór u. 2–4. Telefon: (1) 401 8060, Telefax: (1) 401 8069

Medve utcai Fiók

1027 Budapest, Medve u. 4–14. Telefon: (1) 212 1330, Telefax: (1) 212 4200

MOM Park Fiók

1123 Budapest, Alkotás út 53. Telefon: (1) 225 2620, Telefax: (1) 225 2629

Nyugati téri Fiók

1139 Budapest, Váci út 6. Telefon: (1) 237 8000, Telefax: (1) 237 8009

Oktogon Fiók

1064 Budapest, Teréz krt. 21. Telefon: (1) 354 2420, Telefax: (1) 354 2429

Örs vezér téri Fiók

1148 Budapest, Örs vezér tér 24.

Pesterzsébeti Fiók

1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 21–29.

Telefon: (1) 422 3860, Telefax: (1) 422 3869 Telefon: (1) 289 5060, Telefax: (1) 289 5069 Pestszentlôrinci Fiók

1181 Budapest, Üllôi út 431. Telefon: (1) 297 1290, Telefax: (1) 297 1299

Rákoskeresztúri Fiók

1173 Budapest, Pesti út 170. Telefon: (1) 254 0240, Telefax: (1) 254 0249

Récsei Center Fiók

1146 Budapest, Istvánmezei út 6. Telefon: (1) 422 4250, Telefax: (1) 422 4259

Rózsakerti Fiók

1026 Budapest, Gábor Áron u. 74–78. Telefon: (1) 392 0640, Telefax: (1) 392 0649

Soroksári Fiók

1238 Budapest, Hôsök tere 9. Telefon: (1) 421 4560, Telefax: (1) 421 4569

Szent István körúti Fiók

1055 Budapest, Szent István krt. 15. Telefon: (1) 474 9040, Telefax: (1) 474 9049

Tétényi úti Fiók

1117 Budapest, Tétényi út 63. Telefon: (1) 382 7070, Telefax: (1) 382 7079

Új Buda Center Fiók

1117 Budapest, Hengermalom út 19–21. Telefon: (1) 464 7250, Telefax: (1) 464 7259

Újpalotai Fiók

1156 Budapest, Páskomliget u. 6. Telefon: (1) 414 7020, Telefax: (1) 414 7029

Újpesti Fiók

1043 Budapest, István u. 8. Telefon: (1) 231 6050, Telefax: (1) 379 0670

Váci úti Fiók

1138 Budapest, Váci út 141. Telefon: (1) 450 2570, Telefax: (1) 450 2579

Zöldfa Fiók

1013 Budapest, Krisztina tér 10. Telefon: (1) 224 7160, Telefax: (1) 224 7169

91

Ajkai Fiók Bajai Fiók Békéscsabai Fiók Budakeszi Fiók Ceglédi Fiók Debreceni Campus Fiók Debreceni Fiók Dunakeszi Fiók Dunaújvárosi Fiók Egri Fiók Érdi Fiók Esztergomi Fiók Gödöllôi Fiók Gyöngyösi Fiók Gyôri Fiók Gyôri Központi Fiók Gyulai Fiók Hajdúböszörményi Fiók Hódmezôvásárhelyi Fiók Kaposvári Fiók Kazincbarcikai Fiók Kecskeméti Fiók Keszthelyi Fiók Kiskunfélegyházi Fiók Mátészalkai Fiók Miskolci Fiók Miskolci Központi Fiók

8400 Ajka, Szabadság tér 4/a Telefon: (88) 510 030, Telefax: (88) 510 039 6500 Baja, Déri Frigyes sétány 1–3. Telefon: (79) 523 130, Telefax: (79) 523 139 5600 Békéscsaba, Andrássy út 2. Telefon: (66) 520 220, Telefax: (66) 520 228 2092 Budakeszi, Fô u. 174. Telefon: (23) 458 110, Telefax: (23) 458 119 2700 Cegléd, Szabadság tér 8. Telefon: (53) 505 400, Telefax: (53) 505 409 4028 Debrecen, Kassai út 26. Telefon: 336 5888, Telefax: 489 6819 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/a Telefon: (52) 442 201, Telefax: (52) 500 529 2120 Dunakeszi, Casalgrande tér 4. Telefon: (27) 542 720, Telefax: (27) 542 729 2400 Dunaújváros, Dózsa György u. 2. Telefon: (25) 510 210, Telefax: (25) 510 219 3300 Eger, Érsek u. 1. Telefon: (36) 510 560, Telefax: (36) 510-569 2030 Érd, Budai út 22. Telefon: (23) 521 200, Telefax: (23) 521 209 2500 Esztergom, Széchenyi tér 24. Telefon: (33) 510 010, Telefax: (33) 510 019 2100 Gödöllô, Szabadság tér 16–17. Telefon: (28) 520 520, Telefax: (28) 520 529 3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1. Telefon: (37) 505 010, Telefax: (37) 505 019 9022 Gyôr, Czuczor Gergely u. 26. Telefon: (96) 511 240, Telefax: (96) 511 249 9021 Gyôr, Aradi vértanúk útja 10. Telefon: (96) 511 500, Telefax: (96) 316 996 5700 Gyula, Kossuth tér 27–33. Telefon: (66) 562 380, Telefax: (66) 562 389 4220 Hajdúböszörmény, Petôfi Sándor u. 2. Telefon: (52) 560 340, Telefax: (52) 560 349 6800 Hódmezôvásárhely, Deák Ferenc u. 15. Telefon: (62) 535 260, Telefax: (62) 535 269 7400 Kaposvár, Fô u. 13. Telefon: (82) 529 090, Telefax: (82) 529 099 3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 1/c Telefon: (48) 801 900, Telefax: (48) 801 909 6000 Kecskemét, Csányi u. 1–3. Telefon: (76) 500 470, Telefax: (76) 503 190 8360 Keszthely, Kossuth Lajos u. 35. Telefon: (83) 515 560, Telefax: (83) 515 569 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 4. Telefon: (76) 561 500, Telefax: (76) 561 509 4700 Mátészalka, Kazinczy u. 2. Telefon: (44) 500 730, Telefax: (44) 500 749 3525 Miskolc, Corvin u. 2. Telefon: (46) 502 760, Telefax: (46) 502 769 3525 Miskolc, Déryné u. 11. Telefon: (46) 412 399, Telefax: (46) 412 443 92

Monori Fiók

2200 Monor, Kossuth Lajos u. 88. Telefon: (29) 610 680, Telefax: (29) 610 689 9200 Mosonmagyaróvár, Magyar u. 22. Telefon: (96) 577 290, Telefax: (96) 577 299 8800 Nagykanizsa, Király u. 53. Telefon: (93) 537 280, Telefax: (93) 537 289 4400 Nyíregyháza, Hôsök tere 7. Telefon: (42) 422 000, Telefax: (42) 311 741, 5900 Orosháza, Széchenyi tér 1. Telefon: (68) 510 240, Telefax: (68) 510 249 7030 Paks, Dózsa György út 35. Telefon: (75) 519 500, Telefax: (75) 519 509 8500 Pápa, Fô tér 24. Telefon: (89) 511 800, Telefax: (89) 511 809 7621 Pécs, Irgalmasok u. 3/1 Telefon: (72) 518 010, Telefax: (72) 518 019 7621 Pécs, Ferencesek utcája 33. Telefon: (72) 213 700, Telefax: (72) 213 563 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1–9. Telefon: (32) 520 150, Telefax: (32) 520 159 8600 Siófok, Szabadság tér 15. Telefon: (84) 519 000, Telefax: (84) 519 009 9400 Sopron, Várkerület 73. Telefon: (99) 505 720, Telefax: (99) 505 739 6722 Szeged, Mérey u. 6/c Telefon: (62) 554 910, Telefax: (62) 554 919 6720 Szeged, Kiss Menyhért u. 1. Telefon: (62) 425 425, Telefax: (62) 425 495 8000 Székesfehérvár, Palotai út 6. Telefon: (22) 512 750, Telefax: (22) 512 759 8000 Székesfehérvár, Távirda u. 2/b Telefon: (22) 513 500, Telefax: (22) 513 518 7100 Szekszárd, Garay tér 1. Telefon: (74) 529 340, Telefax: (74) 529 349 2000 Szentendre, Fô tér 14. Telefon: (26) 501 270, Telefax: (26) 501 279 2310 Szigetszentmiklós, Bajcsy-Zs. u. 1/a Telefon: (24) 525 630, Telefax: (24) 525 639 5000 Szolnok, Szapáry u. 22. Telefon: (56) 511 290, Telefax: (56) 511 299 9700 Szombathely, Fô tér 33. Telefon: (94) 513 240, Telefax: (94) 513 249 2800 Tatabánya, Köztársaság út 1. Telefon: (34) 512 730, Telefax: (34) 512 739 2890 Tata, Ady Endre u. 22. Telefon: (34) 586 890, Telefax: (34) 586 899 2045 Törökbálint, Bajcsy-Zs. u. 75. Telefon: (23) 511 100, Telefax: (23) 511 109 2600 Vác, Széchenyi u. 4–6. Telefon: (27) 511 200, Telefax: (27) 511 209 8200 Veszprém, Szeglethy u. 1. Telefon: (88) 590 350, Telefax: (88) 590 367 8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 8–10. Telefon: (92) 328 145, Telefax: (92) 328 166

Mosonmagyaróvári Fiók Nagykanizsai Fiók Nyíregyházi Fiók Orosházi Fiók Paksi Fiók Pápai Fiók Pécsi Fiók Pécsi Központi Fiók Salgótarjáni Fiók Siófoki Fiók Soproni Fiók Szegedi Fiók Szegedi Központi Fiók Székesfehérvári Fiók Székesfehérvári Központi Fiók Szekszárdi Fiók Szentendrei Fiók Szigetszentmiklósi Fiók Szolnoki Fiók Szombathelyi Fiók Tatabányai Fiók Tatai Fiók Törökbálinti Fiók Váci Fiók Veszprémi Fiók Zalaegerszegi Fiók

93

CIB Bank Zrt. 1027 Budapest, Medve utca 4–14. 1537 Budapest, Pf. 394 Telefon: (1) 457 6800, Telefax: (1) 489 6500 E-mail: [email protected]

CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. 1027 Budapest, Medve utca 4–14. 1537 Budapest, Pf. 394

A CIB Csoport

Telefon: (1) 457 6881, Telefax: (1) 489 6676 E-mail: [email protected]

CIB Credit Zrt. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800, Telefax: (1) 489 6700 E-mail: [email protected]

CIB Lízing Zrt. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800, Telefax: (1) 489 6700 E-mail: [email protected]

CIB Rent Zrt. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800, Telefax: (1) 489 6700 E-mail: [email protected]

CIB Ingatlanlízing Zrt. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800, Telefax: (1) 489 6700 E-mail: [email protected]

CIB Biztosítási Alkusz Kft. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800, Telefax: (1) 489 6700 E-mail: [email protected]

CIB Invest Zrt.* 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800, Telefax: (1) 489 6700 E-mail: [email protected] * 2006. február 2. elôtt hatályos neve Wallízing Rt.

CIB Faktor Zrt. 1037 Budapest, Montevideo u. 6. Telefon: (1) 437 0610, Telefax: (1) 436 0322 E-mail: [email protected] 94

Budapesti igazgatóság 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800, Telefax: (1) 489 6700

Debreceni igazgatóság 4026 Debrecen, Bethlen u. 10–12/a I. em. 5. Telefon: (52) 502 244, (52) 502 209, Telefax: (40) 200 462

Egri igazgatóság 3300 Eger, Szálloda u. 5. II/216. Telefon: (36) 510 890, Telefax: (36) 510 899, (40) 200 524

A CIB Lízing Csoport területi igazgatóságai

Gyôri igazgatóság 9022 Gyôr, Dunakapu tér 10. Telefon: (96) 511 260, Telefax: (96) 511 269, (40) 200 459

Kecskeméti igazgatóság 6000 Kecskemét, Csányi J. u. 1–3. Telefon: (76) 503 958, Telefax: (40) 200 464

ügyfélszolgálat: 06 40 32 32 32

Miskolci igazgatóság 3525 Miskolc, Déryné u. 11. Telefon: (46) 501 320, Telefax: (46) 501 323

Pécsi igazgatóság 7621 Pécs, Váradi u. 5. Telefon: (72) 518 350, Telefax: (72) 518 369

Szegedi igazgatóság 6722 Szeged, Gogol u. 3. IV/3. Telefon: (62) 553 580, (62) 553 590, Telefax: (40) 200 465

Székesfehérvári igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Távirda u. 2/b Telefon: (22) 513 522, Telefax: (22) 513 524, (22) 513 525, (40) 200 460

Zalaegerszegi igazgatóság 8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 5. Telefon: (92) 509 840, Telefax: (92) 509 841, (40) 200 458

Kaposvári regionális iroda 7400 Kaposvár, Fô u. 13. Telefon: (82) 527 710, Telefax: (82) 529 099

Nyíregyházi regionális iroda 4400 Nyíregyháza, Hôsök tere 7. Telefon: (42) 594 454, Telefax: (42) 594 455 95

www.cib.hu