CIB Bank Éves jelentés CIB, a Gruppo Banca Intesa bankja

CIB Bank Éves jelentés

2005 CIB, a Gruppo Banca Intesa bankja

CIB Bank Éves jelentés

2005

Tartalom

4 6 8 10

Elnöki köszöntô

14 17 20 21 22

A makrogazdasági környezet

27 30 31 32 33 34 35 35 36 38 39 40

Vállalati üzletág

Vezérigazgatói köszöntô Igazgatóság és tisztségviselôk A CIB Csoport 2002–2005. évi teljesítménye Állampapír- és devizapiac A magyar bankrendszer Lízingpiac Az Ügyvezetôség beszámolója a 2005. évi üzleti tevékenységrôl Befektetési banki üzletág Treasury tevékenység Lakossági üzletág Lakossági termékfejlesztés Fiókhálózat-fejlesztés Alternatív értékesítési csatornák E-banking CIB Lízing Csoport CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. CIB Faktor Zrt. Könyvvizsgálói nyilatkozat és konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint Könyvvizsgálói nyilatkozat

82

és konszolidált pénzügyi kimutatások a Magyar Pénzügyi Beszámolási Standardok (HAS) szerint Nem auditált pénzügyi kimutatások

88

euróban a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint

91

A CIB Bank Zrt. fôbb

92 96 99

A CIB Bank Zrt. fiókhálózata

szervezeti egységei A CIB Csoport tagvállalatai A CIB Lízing Csoport területi igazgatóságai

3

Elnöki köszöntô

A Gruppo Banca Intesa, s aktív tagjaként a CIB Csoport, 2005-ben is kimagasló eredményeket ért el. Abban a szerencsés helyzetben vagyok – bár a ragyogó teljesítmény mögött természetesen kitartó, szorgos, az újító gondolatokra fogékony munka húzódik meg –, hogy ismét a gyors fejlôdést tükrözô adatokról adhatok számot. Egy éve arról írtam nagy megelégedéssel, hogy fennállásának huszonötödik, s egyben legeredményesebb évében, 2004-ben, a CIB Csoport mérlegfôösszege 1200 milliárd forintra (mintegy ötmilliárd euróra) emelkedett, s 9,7 milliárd forintról 16,5 milliárd forintra (37 millió euróról 67 millió euróra) növekedett az adózás utáni eredmény. Nos, 2005-ben a mérlegfôösszeg – amely négy esztendô alatt csaknem megduplázódott – 1 474 milliárd forintra (5,8 milliárd euróra), az adózott nyereség pedig 18,6 milliárd forintra (73 millió euróra) bôvült. A CIB nemcsak Magyarországon ôrizte meg, javította pozícióit és növelte piaci részesedését, hanem a Banca Intesa Csoport legdinamikusabb tagjává vált. Az anyavállalat, a legnagyobb olasz hitelintézet 270 milliárd eurót meghaladó mérlegfôösszege az egy évvel korábbinál 64 százalékkal magasabb, több mint hárommilliárd eurós adózott eredménye, nyolcmillió itáliai és immár 4,6 millió külföldi ügyfele szilárd hátteret nyújt a CIB mûködéséhez is. A leánybankok – elsôsorban a hagyományosan három legerôsebb csoporttag, a CIB, a horvát PBZ és a szlovák VUB – mûködési eredménye 18 százalékkal, 1,3 milliárd euróra emelkedett, s 12 százalékkal járult hozzá a Banca Intesa Csoport mûködési eredményéhez. Az adózott profitot tekintve pedig a régió részesedése 10%-os a Banca Intesa Csoport, míg a CIB-é 26%-os a térség eredményében. A CIB Csoport sikerében nyilvánvalóan kiemelkedô szerepet játszott a tulajdonos lendületes, egyszersmind kiszámítható és megalapozott terjeszkedése a közép- és kelet-európai régióban. Az említett három hitelintézethez csatlakozott a Banca Intesa belgrádi bankja, valamint a moszkvai KMB Bank, s nemrégiben zárultak le a tárgyalások az ukrán Ukrsotsbank és a boszniahercegovinai UPI Bank felvásárlásáról. A bôvülés nyomán a Banca Intesát az európai bankszektor egyik meghatározó tényezôjeként tartják számon.

4

A kitûnô teljesítmény természetesen változó körülmények közepette valósult meg. A világgaz-

S hadd tegyem hozzá:

daság 2005-ben is jó iramban bôvült, s ez a kedvezô folyamat hatott az Európai Unióra is.

a Banca Intesa révén a CIB

A magyar gazdaság négy százalék feletti ütemben növekedett, kicsit lassabban, mint 2004-ben,

szintén egyre nemzetközibbé

de változatlanul két százalékponttal gyorsabban, mint az eurózóna gazdaságai. Az export 11,

válik, lehetôséget kapva a

az import 8 százalékkal nôtt, a beruházási aktivitás viszonylag élénk, a külföldi tôkebeáramlás

külföldi megmérettetésre is.

meglehetôsen erôteljes maradt. Az infláció növekedési üteme éves átlagban 3,6 százalékra

Az európai, s ezen belül

fékezôdött a 2004-es 6,8 százalékról. Ezzel párhuzamosan – természetesen a kereskedelmi

térségi jelenlét egyértelmûen

bankokra is közvetlenül hatva – a jegybanki alapkamat az év eleji kilenc százalékot meghaladó

szolgálja az ország uniós

szintrôl hat százalékra mérséklôdött. Ezt a makrogazdasági környezetet kétségkívül beárnyékolta

tagságából fakadó elônyöket

az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának a GDP-hez mérten és nemzetközi összeha-

élvezni akaró, ám egyben

sonlításban is magas aránya.

a mind élesebb versennyel

Ebben a kül- és belgazdasági közegben a magyar bankszektor a vártnál gyorsabban növekedett,

szembenézô ügyfeleink

és a CIB ebbôl a mezônybôl is kiemelkedett, hiszen mérlegfôösszegét az átlagnál jóval

érdekeit is.

dinamikusabban bôvítette. A hitelezési tevékenység felfutása a lakosság töretlen fogyasztási kedvének, nem csökkenô eladósodási hajlandóságának köszönhetô. Folytatódott 2005-ben is

Végezetül szeretnék köszö-

a svájci frank- és az euróalapú hitelek térhódítása, természetesen szem elôtt tartva a körültekintô

netet mondani a Bank és

kockázatkezelés banki szempontjait. Jellemzô, hogy 2005 végén a háztartási bankhitelek harmada

a Bankcsoport vezetôinek,

volt devizahitel, míg 2003 végén csupán négy százaléka. A CIB – amely vállalati ügyfeleket magas

munkatársainak, akik szakmai

szinten kiszolgáló hitelintézetbôl nôtt fel univerzális nagybankká – a tulajdonos és a bankveze-

hozzáértésükkel, odaadá-

tôség megelégedésére valósítja meg a lakossági üzletág ütemes fejlesztésének stratégiáját.

sukkal mindennap hitet

A Bankcsoport lendülete, szilárd tulajdonosi háttere, újító szelleme magabiztos, de semmi esetre

tettek a CIB fejlôdése

sem elbizakodott derûlátásra ad okot. Nincs kétségem afelôl, hogy ügyfeleink belátható idôn

és gyarapodása mellett.

belül félmilliós táborának a jövôben is egyre jobb és korszerûbb, az információs technológia legújabb vívmányait alkalmazó szolgáltatásokat nyújtunk, s ezért ôk, az üzleti életben kötelezô alapos mérlegelés után, remélhetôleg továbbra is bennünket választanak pénzügyeik intézésére.

Dr. Surányi György az Igazgatóság elnöke, a Gruppo Banca Intesa középés kelet-európai igazgatója

5

Vezérigazgatói köszöntô

Egy esztendôvel ezelôtt, Igazgatóságunk elnökéhez hasonlóan, jómagam is örömmel vetettem papírra, hogy a CIB Csoport kimagasló eredményt ért el 2004-ben, amely egyben negyedszázados történetének kiemelkedô éve volt. Most, e sorokat írván látom csak, hogy mennyire nem tartalékoltam megfelelô jelzôket a 2005-ös üzleti évre… A csapat, a munkatársaim ugyanis nem dôltek hátra kényelmesen a karosszékben, eltelve a sikerrel, hanem fokozták az addig is gyors tempót, és a 2004-es, valóban nagyszerû eredményeket – nemcsak az idô múlása okán – átadták a múltnak. A mögöttünk hagyott üzleti évben szinte minden korábbi rekordot sikerült megdöntenünk, mégpedig úgy, hogy nem rögtönöztünk, hanem szigorúan és következetesen tartottuk magunkat elfogadott üzletpolitikánkhoz. Ennek köszönhetô, hogy a látványos növekedés egészséges szerkezetben, a kívánt arányokban ment végbe, s közben a hitelportfóliónk továbbra is jó minôségû maradt, hatékonyságunkat, a nagy ívû fejlesztések ellenére, szinten tudtuk tartani. A CIB Csoport mérlegfôösszege a 2004. évi 12,6 százalékos ütemnek csaknem a duplájával, 23 százalékkal bôvült 2005-ben, 5 százalékponttal meghaladva a magyar bankrendszer átlagos növekedési dinamikáját. Ez már önmagában is sokat mondó, tiszteletre méltó adat, de ha hozzátesszük, hogy a növekedés motorja az eszközök oldalán az ügyfélhitelek állományának 22 százalékos növekedése volt, akkor érthetôvé válik, mire is gondoltam pontosan, amikor a bôvülés egészséges szerkezetére utaltam. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy az ügyfélhiteleknek az összes eszközhöz viszonyított, a CIB-re jellemzôen rendkívül magas, 83–84 százalékos hányada tavaly sem változott. A kívánt arányok vonatkozásában említést érdemel, hogy az egyes üzletágaink – a hagyományosan erôs vállalati, a feltörekvô lakossági és az évek óta piacvezetô lízing – megközelítôleg azonos mértékben járultak hozzá a bôvüléshez. Mindazonáltal külön is kiemelendônek tartom a lakossági hitelek volumenének 70 százalékos növekedését, amellyel a CIB immár második éve vezeti a bankrendszer ilyen jellegû toplistáját. Persze nemcsak az elsô helyezés a fontos, hanem az is, hogy mindez azt jelenti: biztosan és feltartóztathatatlanul haladunk az univerzális nagybankká válás útján. Az eredményünkre sem lehet panasz, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly nagy ütemben folytattuk a fiókhálózatunk bôvítését: 19 új egységet nyitottunk meg, s a huszadik „üzembe helyezése” éppen hogy átcsúszott az idei évre, hiszen január 3-án tárta ki kapuit az ügyfelek elôtt. A nagyszabású fejlesztések mellett 18,6 milliárd forintos adózás utáni profitot termeltünk, 13 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A banki különadó nélkül ez az összeg igen-igen közel esett volna a 21 milliárd forinthoz.

6

Nagyon könnyû – és persze jólesô – felsorolni ezeket a valóban imponáló számokat. Az egyszerû

A 2006-os üzleti évben ezeken

mondatok mögött azonban nehéz döntések és bonyolult folyamatok sokasága húzódik meg.

az alapokon építkezve

Hadd emeljek ki néhányat azon tényezôk közül, amelyeken, megítélésem szerint, a CIB Csoport

folytatjuk tovább a munkát:

2005. évi sikere nyugszik.

továbbra is célunk, hogy

Nem lehetnénk ennyire magabiztosak a piacon, ha nem éreznénk magunk mögött anyavállalatunk,

erôteljes növekedésünk

Olaszország legnagyobb bankcsoportja, a Banca Intesa tartósan elkötelezett támogatását. Az a tény,

megfelelô hatékonysággal

hogy tulajdonosunk egyetért az általunk lefektetett stratégiával, s hogy növekedésünk sem forrás-,

párosuljon, hogy szigorú

sem tôkeoldalon nem ütközik korlátokba, erôt ad a további, még intenzívebb munkához.

ellenôrzés alatt tartsuk a gyara-

Rendkívül fontosnak, mondhatni alapvetônek tartom, hogy a CIB egyre tudatosabban aknázta és

podással járó kockázatokat,

aknázza ki a csoportlétben, a csoport tagjai közötti együttmûködésben rejlô lehetôségeket. Ennek

s hogy a csoportszintû

tudható be az is, hogy a három, már említett nagy üzletágunk mind kiegyensúlyozottabban járul

együttmûködés erôsítése

hozzá az eredményeinkhez. Ez hosszú távú stabilitásunk egyik legjelentôsebb záloga. Erre a három

révén diverzifikáljuk bevételi

pillérre nyugodtan lehet jövôt építeni, stratégiát alapozni.

forrásainkat, javítsuk

A rendkívül éles verseny minket is az értékesítési szemlélet erôsítésére, elmélyítésére, az értékesítési

jövedelemtermelô

lehetôségek újabb és újabb dimenzióinak állandó keresésére kényszerít. A CIB mindig is nagy

képességünket. És mindezt

súlyt helyezett a sokcsatornás értékesítésre, s mindenkor élen járt a legújabb banki technológiák

egy elkötelezett, kiválóan

alkalmazásában. Nem volt ez másképpen tavaly sem.

képzett szakembergárda

A fiókhálózatunkat nem pusztán céltudatosan és kitartóan fejlesztettük, de átalakítottuk irányítási

támogatásával tegyük.

struktúráját is, hat régióba osztva az egységeket. Meggyôzôdésünk, hogy a régiók kialakításával sokkal közelebb tudunk kerülni ügyfeleinkhez, s az igényekre valóban ott tudjuk megadni a választ, ahol azok felmerültek. Mindeközben nem feledkeztünk meg elektronikus csatornáink „karbantartásáról” sem (Internet Bank, WAP Bank, Üzleti Terminál stb.), aminek cáfolhatatlan bizonyítéka, hogy 2005-ben minden hatodik ügyfelünk aktív CIB Internet Bank felhasználó volt.

Dr. Török László

Tovább erôsítettük kapcsolatainkat értékesítési partnereinkkel, fejlesztettük képviseleti

vezérigazgató

hálózatunkat, s igyekeztünk elmélyíteni a biztosítási piac egyes meghatározó szereplôivel meglévô együttmûködésünket. A CIB nemcsak nagybank, hanem nagy foglalkoztató is: 2005 végén az egy évvel korábbi mintegy 2 100-zal szemben csaknem 2 500-an dolgoztak a CIB Csoportban. A tekintélyes létszámgyarapodás ellenére is meg tudtuk azonban ôrizni a ránk oly jellemzô ügyfélközpontúságot: a rugalmasságot, a gyorsaságot és a kreativitást. Eredményeinket természetesen nem érhettük volna el munkatársaink odaadó, áldozatos munkája nélkül, amit ezúttal is köszönök. 7

Állnak (balról jobbra): Galambos Tibor, Farkas Gábor, Daniele Fanin, Horváth Csaba Ülnek (balról jobbra): Bertalan Imre, Dr. Kissné Földi Beáta, Dr. Török László

Igazgatóság és tisztségviselôk

2005Dr. Surányi György elnök

Igazgatóság

Gruppo Banca Intesa Giovanni Boccolini elnökhelyettes Gruppo Banca Intesa Paolo Grandi Gruppo Banca Intesa Giovanni Bussu Gruppo Banca Intesa Massimo Pierdicchi Gruppo Banca Intesa Dr. Török László vezérigazgató CIB Bank Zrt. Bertalan Imre elsô vezérigazgató-helyettes CIB Bank Zrt. Norbert Becker

Felügyelôbizottság

Gruppo Banca Intesa Daniele Fanin CIB Bank Zrt. Antonietta Guidali Gruppo Banca Intesa Wéber Andrea CIB Bank Zrt. Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.

Könyvvizsgáló

Dr. Török László vezérigazgató

Ügyvezetôség

Bertalan Imre elsô vezérigazgató-helyettes Pénzügyi és kockázatkezelési divízió Farkas Gábor vezérigazgató-helyettes Vállalati üzletág divízió Dr. Kissné Földi Beáta vezérigazgató-helyettes Lakossági üzletág és értékesítési csatornák divízió Horváth Csaba vezérigazgató-helyettes Banki operáció és IT divízió Daniele Fanin ügyvezetô igazgató Csoportkoordináció és nemzetközi divízió Galambos Tibor vezérigazgató CIB Lízing Csoport

2005. december 31.

9

A CIB Csoport 2002–2005. évi teljesítménye

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint, konszolidált alapon (millió forint)

2004 *

2002

2003

Részvényesek osztaléka

835 434 70 184 645 287 588 143 38 706 23 806 14 900 12 390 9 850 2 500

1 066 844 78 419 861 166 573 933 46 375 27 590 18 785 12 278 9 746 2 500

1 201 661 97 051 1 021 174 585 814 69 316 33 969 35 347 21 063 16 500 2 500

1 473 787 109 326 1 243 698 715 821 77 956 41 908 36 048 24 424 18 611 3 013

Létszám (átlag)

1 259

1 468

1 886

2 311

Mérlegfôösszeg Saját tôke Bruttó hitelek Ügyfelektôl származó betétek Nettó kamat- és jutalékbevételek Mûködési költségek Mûködési eredmény Adózás elôtti eredmény Adózás utáni nyereség

2005

Arányszámok (%)

Adózás utáni nyereség / Saját tôke** Adózás utáni nyereség / Mérlegfôösszeg*** Nettó kamat- és jutalékbevételek / Mérlegfôösszeg*** Mûködési költségek / Nettó kamat- és jutalékbevételek Tôkemegfelelési mutató (HAS, Bank)

2002

2003

2004 *

2005

15,68 1,23 4,83 61,50 12,20

13,89 1,02 4,88 59,49 11,62

21,04 1,45 6,11 49,01 11,73

19,18 1,39 5,83 53,76 10,91

* A 2005-ben alkalmazott IFRS-elôírások hatásaival korrigált adatok. ** Éves átlagos tôkeadatok alapján. *** Éves átlagos eszközadatok alapján.

11

2002

2003

2004

835 434

600 000

adózás utáni eredmény

részvényesek osztaléka

120 000 100 000 80 000 60 000

2002 2003 2004 2005 mérlegfôösszeg 12

97 051

109 326

0

78 419

70 184

400 000 200 000

3 013

adózás elôtti eredmény

1 473 787

1 201 661

800 000

1 066 844

1 000 000

18 611

mûködési eredmény

1 600 000

1 200 000

24 424

2005

Mérlegfôösszeg és saját tôke (millió forint)

1 400 000

36 048

2 500

16 500

21 063

35 347

2 500

9 746

12 278

18 785

2 500

9 850

14 900

45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0

12 390

Nyereség és osztalék (millió forint)

40 000 20 000 0

2002 2003 2004 2005 saját tôke

A CIB Csoport piaci részesedése 2002–2005*

Mérlegfôösszeg Bruttó ügyfélhitel rezidens vállalati hitelek lakossági hitelek Ügyfélbetét rezidens vállalati betétek lakossági betétek

2002

2003

2004**

2005

8,1% 10,7% 10,8% 2,1% 8,3% 9,8% 3,5%

8,2% 10,6% 11,9% 2,3% 7,5% 8,0% 4,3%

8,1% 10,6% 12,9% 3,3% 7,4% 9,5% 5,6%

8,4% 10,7% 12,6% 4,4% 8,2% 10,5% 5,9%

* A PSZÁF adatai alapján. ** A PSZÁF által 2006. márciusban közzétett, módosított 2004. évi adatok alapján újraszámolva.

Lakossági piaci részesedések (%)

Vállalati piaci részesedések (%)

14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0%

10,8%

11,9%

12,9%

9,5%

9,8%

7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0%

12,6%

10,5%

8,0%

2002

2003

rezidens vállalati hitelek

2004

5,6% 4,3% 3,5% 2,1%

2002

2005

lakossági hitelek

rezidens vállalati betétek

13

5,9% 4,4%

3,3% 2,3%

2003

2004

2005

lakossági betétek

A makrogazdasági környezet ➜ Megfelelô ütemû, az EMU

A pénzromlási ütem mérséklôdése mindazonáltal nem teljes mértékben egyeztethetô össze

átlaga feletti növekedés, az

más makrogazdasági folyamatokkal, különösen a külsô és a belsô egyensúly alakulásával.

infláció csökkenése, valamint

➜ Külpiacaink élénkülô konjunktúrája, a vállalati és az állami beruházások erôsödése, valamint

kismértékben javuló külsô

a stabilan alakuló magánfogyasztás eredményeképpen a magyar gazdaság 2005-ben 4%-nál

és belsô egyensúlyi pozíció

gyorsabban növekedett. A globális folyamatokkal összhangban az év elsô három hónapja sike-

jellemezte a magyar gazda-

rült a leggyengébben, ekkor mindössze 3,2%-os reálnövekedést mértek, a második és har-

ság tavalyi évét. A nominális

madik negyedévben azonban 4,5%-ra gyorsult a GDP bôvülési üteme. Az október–december

konvergencia tekintetében

periódust már ismét lassuló GDP-növekedési ütem jellemezte, az év egészében azonban a

azonban csak mérsékelt

hazai gazdaság ismét az EMU átlaga feletti gyarapodást mutatott. 1

elôrelépés történt, lényegé-

A gazdasági növekedés motorját az export és a beruházások adták. A fô piacainknak számító

ben egyedül az inflációs

nyugat-európai gazdaságokban az év elsô felét jellemzô megingás után a második félévben

mutatónk mozdult el pozitív,

érezhetôen gyorsult a növekedés, ami jótékonyan hatott a magyar termékek iránti import-

a maastrichti konvergencia-

keresletre is. Ennek megfelelôen az export a tavalyi évben két számjegyû ütemben

kritériumoknak való meg-

emelkedett, és a beruházások is dinamikusan bôvültek – részben az állami autópálya-építési

felelés irányába.

projekteknek köszönhetôen. 2 A háztartások fogyasztásában folytatódott a 2004-ben megindult lassulás: a magánfogyasztás az elmúlt évben a GDP növekedésétôl elmaradó mértékben emelkedett. Mindezen tényezôknek köszönhetôen a gazdaság 2005-ben egy fenntartható növekedési pálya irányába mozdult el.

1 A GDP növekedési üteme 1998–2005 (%)

2 Az ipar értékesítési volumenindexei (év/év,munkanapokkal kiigazítva, 3M átlag, 2003–2005)

107,0 106,0

125

105,0

120

104,0

115

103,0

110

102,0

105 100

101,0 1998 Q1 1999 Q2 2000 Q2 2001 Q4

2003 Q1 2004 Q2 2005 Q3

belföld

14

júl.

dec.

2005. febr.

szept.

nov.

2004. ápr.

jún.

2003. jan.

95

export

➜ Az idei évben az infláció további csökkenése valószínûsíthetô, elsôsorban a január 1-jén életbe lépett áfa-csökkentés, illetve a hatósági árak emelésének ➜ A termelés oldaláról a növekedést az árutermelô ágazatok és az építôipar húzta, a mezôgaz-

elhalasztása miatt. Az év

daság hozzáadott értéke a 2004-ben mért csaknem 38%-os emelkedés után 10% körüli

közepén a pénzromlás éves

mértékben csökkent, a szolgáltatások hozzáadott értéke – összhangban a lassuló magánfo-

üteme 2%-ra, talán kissé e

gyasztással – szintén mérsékelt ütemben bôvült.

szint alá mérséklôdhet, majd

➜ 2006-ban a külsô konjunkturális feltételek – elôreláthatólag – támogatók maradnak, ami

az év második felében

jótékonyan hat a beruházások és az export alakulására. Ugyanakkor a magánfogyasztás gyor-

fokozatosan emelkedô inflá-

suló növekedésére számítunk, részben és fôképpen az emelkedô reálbéreknek, részben pedig

ciós ráta várható.

a munkaerô-piaci helyzet fokozatos javulásának, valamint az erôsödô fogyasztói bizalomnak

➜ Miközben a növekedési és

köszönhetôen. A GDP növekedési üteme 2006-ban 4% felett maradhat, bár az év második

az inflációs mutatók tekin-

felében – egy várható kiigazítás nyomán – lassulhat a gazdaság.

tetében egyértelmûen pozi-

➜ A 2004 közepén megindult dezinflációs folyamat tavaly is töretlenül folytatódott:

tív folyamatok jellemezték a

a pénzromlás éves üteme a 2004 végi 5,5%-ról 2005 végére 3,3%-ra mérséklôdött, az éves átla-

tavalyi évet, az ország külsô

gos inflációs ráta pedig 3,6%-ra süllyedt. Az élelmiszerek árának kedvezô alakulása, a

és belsô egyensúlyi mutatói

kiskereskedelem egyes szegmenseiben tapasztalható kiélezett verseny, a felértékelôdô forint-

csak mérsékelt javulást

árfolyam és az importált infláció alacsony szintje mellett a munkaerô-piaci feltételek lazulása,

tükröztek. 2005-ben az

a versenyszféra bérköltségeinek mérsékelt emelkedése, az alacsony szinten stabilizálódó inflá-

államháztartás pénzforgalmi

ciós várakozások, az adminisztratív árváltozások, illetve a korábbi évekhez viszonyítva lassab-

szemléletû hiánya a költ-

ban bôvülô fogyasztás együttesen eredményezték az alacsony inflációs környezet megszilár-

ségvetési törvényben

dulását. A maginfláció decemberre 1,2%-ra, az elmúlt évek mélypontjára csökkent. 3

megcélzott 1023 milliárd forintnál alacsonyabb, 984

3 Infláció és maginfláció 2003–2005 (%)

milliárd forint volt, ami a GDP 4,4–4,5%-át jelenti.

(%)

A deficitcél teljesüléséhez

8

azonban jelentôs mértékben

7

hozzájárult a Budapest

6

Airport privatizációjából

5

befolyó 464 milliárd forintos

4

bevétel egy jelentôs részének elszámolása, illetve

3

a Mol-nak értékesített tulaj-

2

donjogokból származó

CPI

dec.

júl.

2005. febr.

szept.

2004. ápr.

nov.

forinttal javította a szaldót. jún.

összeg, amely 80 milliárd

0 2003. jan.

1

core CPI

15

4

➜ Az európai uniós mód-

Államháztartási hiány (ESA95, GDP %-ában)

szertan szerint számított

2000

hiány, a rendelkezésre álló

2001 2002

2003 2004 2005 2006* 2007* 2008*

0

elôzetes – a pénzforgalmi

–1

szemléletû egyenleget és a

–2

várható korrekciós tételeket

–3

figyelembe vevô ESA95 alap-

–4

ján számított – adatok értelmében a GDP 7,4%-a, a nyug-

–5

díjreform költségeivel korrigál-

–6

va pedig a GDP 6,1%-a. 4

–7

➜ 2006-ra a kormány 1587

–8

milliárd forintos pénzforgal-

–9

mi szemléletû hiánycélt

–10

*célkitûzések

fogalmazott meg. A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogram szerint az európai módszer-

➜ A magas államháztartási hiány alapvetôen meghatározza külsô egyensúlyi mutatóink alaku-

tan szerinti hiány nem halad-

lását is. A folyó fizetési mérleg deficitje az év egészében 6,4 milliárd euróra rúgott, ami megkö-

hatja meg a GDP 6,1%-át, a

zelítôleg 600 millió eurós javulást jelent az elôzô évihez képest. Az ország külsô finanszírozási

nyugdíjreform hatásait is

igénye 2005-ben 5,694 milliárd euró volt, körülbelül 1 milliárd euróval kevesebb, mint 2004-ben.

figyelembe véve pedig a

➜ A fizetési mérleg finanszírozási szerkezete is javult: a 2005-ös 6,4 milliárd eurós hiánnyal

4,7%-át. Akárcsak a korábbi

szemben 3,639 milliárd eurónyi nem adóssággeneráló finanszírozás állt, vagyis a deficit

években, a 2006-os céllal

csaknem 57%-át fedezte ez a finanszírozási forma szemben a 2004-es 47%-kal.

kapcsolatban is jelentôs a

➜ Összességében a tavalyi évben a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7,3%-ára rúgott, idén

bizonytalanság, a legfrissebb

azonban ismét romlásra számíthatunk. 5 Az ország külsô finanszírozási igénye tehát – mind

piaci felmérések szerint a

nemzetközi, mind régiós összehasonlításban – továbbra is rendkívül magas. Csökkenéséhez

független elemzôk és

elengedhetetlen lenne az államháztartás nettó finanszírozási szükségletének érezhetô mérséklése.

kutatóintézetek ennél magasabb, korrigálatlanul 7,9%-

5

os, korrigálva pedig 6,5%-os

A folyó fizetési mérleg hiánya (M EUR)

GDP-arányos deficitet prog-

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005* %

nosztizálnak.

0

0

–1000

–1 –2

–2000

–3

–3000

–4

–4000

–5

–5000

–6 –7

–6000

–8 –7000

–9

–8000

–10 hiány

GDP % *elôzetes

16

Állampapír- és devizapiac ➜ A tavalyi év érdekes fordulatokat hozott mind a bankközi deviza-, mind az állampapírpiacon.

az EUR/HUF-jegyzés egészen

A gazdasági mutatók alakulása a tapasztaltnál jóval nagyobb ingadozásokat indokolt volna a

255-ig kúszott fel, ennek a

forint árfolyamában, illetve a hozamokban, a tényleges folyamatokat azonban különbözô – pia-

szintnek az áttörése azonban

conként eltérô – tényezôk torzították, végeredményben alacsony volatilitást eredményezve.

már túlzottan nehéz feladat-

➜ A forint euróhoz viszonyított árfolyama a 2004-es sávoknál jóval szûkebb tartományban,

nak bizonyult.

241–256 forint között mozgott 2005-ben. 6 A hazai fizetôeszköz a régióba áramló számottevô

➜ Ennek egyik oka a globális

mennyiségû tôkének köszönhetôen stabil erôsödéssel kezdte az évet: március közepén már

piacokon ismét megélénkülô

arra spekuláltak a befektetôk, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelkezésre állási idején

kockázatvállalási kedv volt,

kívül születik-e kötés az intervenciós sáv alsó határa alatt. A kérdés azonban a globális kocká-

amely hazánk viszonylatában

zatvállalási kedv hirtelen megváltozásával megoldódott: a forint – a régiós devizákkal együtt –

a fundamentumokkal nem

gyengülni kezdett. Országspecifikus tényezôként ebben a folyamatban szerepet játszott

kimondottan össze-

a költségvetés bizonytalan helyzete, az adóprogram körüli bonyodalmak miatt bekövetkezett

egyeztethetô optimizmusban

pénzügyminiszter-csere és az új, magasabb hiánymutatók közzététele. Fizetôeszközünk

öltött testet. Emellett a

euróhoz viszonyított árfolyama alig két hónap leforgása alatt 15 forintot emelkedett,

magánszektor devizahitelkeresletének ugrásszerû növekedése is folyamatos

6 MNB EUR/HUF-keresztárfolyam, 2005

keresletet generált a hazai fizetôeszköz iránt. E két

258

tényezô együttesen a 255-ös

256

jegyzések közelébôl augusz-

254

tus végére 243-ig húzta le a

252

forint euróval szembeni

250

árfolyamát.

248 246 244 242 2005.01.03. 2005.01.12. 2005.01.21. 2005.02.01. 2005.02.10. 2005.02.21. 2005.03.02. 2005.03.11. 2005.03.22. 2005.03.31. 2005.04.11. 2005.04.20. 2005.04.29. 2005.05.10. 2005.05.19. 2005.05.30. 2005.06.08. 2005.06.17. 2005.06.28. 2005.07.07. 2005.07.18. 2005.07.27. 2005.08.05. 2005.08.16. 2005.08.25. 2005.09.05. 2005.09.14. 2005.09.23. 2005.10.04. 2005.10.13. 2005.10.24. 2005.11.02. 2005.11.11. 2005.11.22. 2005.12.01. 2005.12.12. 2005.12.21. 2005.12.30.

240

17

➜ Az erôsödô trendet a

➜ Az állampapírpiacon a 2005-ös év alapvetô változást hozott: a kedvezô inflációs folyamatok-

külpiacokon bekövetkezett

nak és a stabil piaci környezetnek köszönhetôen az év során a Monetáris Tanács összesen 350

korrekció és a jelentôsen

bázisponttal mérsékelte az irányadó kamatot. 7 Az idôközben 13 tagúra bôvült jegybanki dön-

felfelé módosított deficitcél-

téshozó testület jóval rugalmasabbnak bizonyult a forint árfolyamának gyengülésével szem-

számok akasztották meg, így

ben, ami kedvezôen hatott a hozamgörbe rövid oldalára. Az év elején megindult hatalmas

októberben már újra a

portfóliótôke-beáramlás a teljes görbét lejjebb tolta, de ebbôl a folyamatból – az inflációs és

253,50-es szintet tesztelte az

alapkamat-várakozásoknak köszönhetôen már eleve alacsonyan álló DKJ-jegyzéseknél – job-

EUR/HUF-keresztárfolyam.

ban profitáltak a hosszabb futamidejû állampapírok. 8

➜ Az év vége a pozíciórendezések és a portfólióátértékelések jegyében telt,

7 MNB kéthetes betéti kamat, 2005

ám a csendesedô piacot alaposan felkavarta a Fitch

10,00% 9,50% 9,00% 8,50% 8,00% 7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00%

nemzetközi hitelminôsítô intézet döntése a magyar gazdaság leminôsítésérôl, ami rövid idô alatt 250-rôl 255-ig tolta el a jegyzéseket. Az év vége és az idei év eleje ismét csendes kereskedést, és nagyon lassan erôsödô

2005.01.01. 2005.01.11. 2005.01.21. 2005.01.31. 2005.02.10. 2005.02.20. 2005.03.02. 2005.03.12. 2005.03.22. 2005.04.01. 2005.04.11. 2005.04.21. 2005.05.01. 2005.05.11. 2005.05.21. 2005.05.31. 2005.06.10. 2005.06.20. 2005.06.30. 2005.07.10. 2005.07.20. 2005.07.30. 2005.08.09. 2005.08.19. 2005.08.29. 2005.09.08. 2005.09.18. 2005.09.28. 2005.10.08. 2005.10.18. 2005.10.28. 2005.11.07. 2005.11.17. 2005.11.27. 2005.12.07. 2005.12.17. 2005.12.27.

forintot hozott magával, , de a Standard & Poor s hitelminôsítô aggasztó kom, mentárjai, illetve a Moody s döntése (hitelbesorolásunk kilátásainak stabilról negatívra módosítása) a még mindig erôs devizahitelezés ellenére

8 Állampapír Referenciahozamok

sem engedte visszatérni a forintot a – fundamentális okokkal nehezen indokolható – 250 alatti szintekre.

7,0%

1,0%

6,8%

0,5%

6,6%

0,0%

6,4%

–0,5%

6,2%

–1,0%

6,0%

–1,5%

5,8%

–2,0%

5,6%

–2,5%

5,4%

–3,0% 3 hó

6 hó

12 hó

3 év

5 év

referenciahozamok

18

10 év

15 év

éves változás

➜ A befektetôi bizalomvesztés egyik szemmel látható következménye az volt, hogy a forinthozamgörbe inverz alakja pozitív meredekségbe fordult: a hosszú hozamok tehát tartósan meghaladták a rövid jegyzések nagyságát. Ez egyébként a normál alakú eurógörbe miatt a konvergenciafolyamat elôrehaladtával elkerülhetetlen lett volna – ám esetünkben ez a kedvezô inflációs kilátások és a kiugróan magas deficit keverékeként valósult meg. ➜ A hirtelen jött korrekció után az éven belüli állampapírok hozama az éppen ➜ Mindez a hozamgörbe számottevô ellaposodását váltotta ki. Ez a folyamat a március–áprilisi

aktuális piaci likviditási

idôszakban ugyan módosult valamelyest, de a május–augusztusban hirtelen visszatérô opti-

helyzettôl függôen mozgott

mizmus nyomán ismét kiemelkedô figyelmet kapott. A túlzottan optimista, 5,5–6% közötti

a jegybanki alapkamat körül,

szintekrôl – az alaposan felfelé módosított deficitterv miatt – a hozamok kijózanító

a hosszabb futamidejû

sebességgel indultak el a magasabb tartományokba. 9 A módosított államháztartási cél-

kötvények jegyzései pedig

számok közzététele után a piac értékítélete szerint gyakorlatilag minimálisra csökkent az euró

beszorultak a 6,5–7%-os tar-

2010-es bevezetésének esélye, ami lényeges korrekciót indított el a konvergenciafolyamat

tományba.

egyik jelzôszámának tekintett 5 x 5-ös forward-jegyzésekben is. Az euró és a forint határidôs

➜ 2006-ban két érdemi

hosszú kamatlábai közötti eltérés a rekord alacsonynak számító 130 bázispontos értékrôl 270

tényezôt kell kiemelnünk a

bázispont fölé ugrott, és innen az év végéig érdemben nem tudott lefelé elmozdulni.

hozamok és az árfolyam tekintetében: a külföldi befektetôk kockázatvállalási ked-

9 A hozamgörbe meredeksége, 2005 (10y-1y)

vét, melyben azért már 2005ben is tapasztalható volt némi megingás, illetve a

1

választások után az új kor-

0,5

mányzat nyitottságát és

0

elkötelezettségét a szükséges reformok

–0,5

meghozatalára.

–1 –1,5

2005.01.11. 2005.01.20. 2005.01.31. 2005.02.09. 2005.02.18. 2005.03.01. 2005.03.10. 2005.03.21. 2005.03.30. 2005.04.08. 2005.04.19. 2005.04.28. 2005.05.09. 2005.05.19. 2005.05.30. 2005.06.08. 2005.06.17. 2005.06.28. 2005.07.07. 2005.07.18. 2005.07.28. 2005.08.08. 2005.08.17. 2005.08.26. 2005.09.06. 2005.09.15. 2005.09.26. 2005.10.05. 2005.10.17. 2005.10.26. 2005.11.08. 2005.11.17. 2005.11.29. 2005.12.08. 2005.12.20. 2005.12.30.

–2

19

A magyar bankrendszer ➜ A bankszektor 2005-ben a

➜ A bankok hitelezési tevékenysége gyorsuló ütemben erôsödött: 2005 végén a hitelállomány

vártnál is dinamikusabban

20%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Folytatódott a devizaeszközök térnyerése, s

növekedett: összesített mér-

a szektor eszközeinek már hozzávetôlegesen 40%-át devizában tartották nyilván 2005. decem-

legfôösszege az év végén

ber 31-én. A nettó hitelállomány 1 887 milliárd forintos növekményébôl a háztartások 41%-kal

csaknem 18%-kal haladta

(774 milliárd forint), a vállalkozások pedig 33%-kal (627 milliárd forint) részesedtek.

meg az egy évvel korábbit,

➜ A vállalkozásoknak nyújtott hitelek állománya 14%-kal bôvült, s a devizahitelek növekedési

és 17 566 milliárd forintot

dinamikája majdnem háromszorosa volt a forinthitelekének.

tett ki. A bankok pénzügyi

➜ A háztartások 30%-kal több kölcsönt vettek föl 2005-ben, mint 2004-ben, a devizahitelek

közvetítô szerepe egyébiránt

állománya pedig csaknem megduplázódott. Folytatódott az a 2004-tôl megfigyelhetô irányzat,

az utóbbi években folya-

amely szerint a lakossági fogyasztási hitelek lényegesen dinamikusabban bôvülnek, mint a

matosan és dinamikusan

lakáscélúak. A bankszektor eszközeinek minôsége továbbra is jó, a mérleg- és a mérlegen

fejlôdött: a mérlegfôösszeg

kívüli tételek minôségi összetétele egyaránt pozitívan változott.

2003 végén a GDP 69%-át,

➜ A hitelezési aktivitás dinamizmusától tavaly is elmaradt a betétállomány 12,6%-os

2004 végén 73%-át, a múlt

növekedési üteme, miáltal tovább csökkent a hitelek betétek általi fedezettsége. A hitelál-

év végén pedig a 81%-át

lomány gyarapodását a külföldi források rendkívüli ütemû, éves szinten több mint 43%-os

érte el. Ez a felzárkózási

gyarapodása tette lehetôvé, aminek következtében a szektor forrásainak immár több mint

folyamat természetes vele-

egyötöde külföldrôl származik. A belföldi betétek összes forráson belüli részaránya évrôl évre

járója, az euróövezetben

mérséklôdik, 2003 végén 52%, 2004 végén 50%, 2005. december 31-én pedig 47% volt.

ugyanis a bankszektor üzleti

➜ A szektor úgy növekedett dinamikusan, hogy közben eredményessége is javult. Az adózás

tere lényegesen nagyobb,

elôtti eredmény – 20,4%-os bôvüléssel – meghaladta a 387 milliárd forintot. A megemelkedett

mint Magyarországon.

adóterhek miatt az adózott eredmény az adózás elôttinél kisebb mértékben, 16%-kal

20

emelkedett, s megközelítette a 320 milliárd forintot. A mérséklôdô kamatok ellenére a bankszféra megôrizte nemzetközi mércével mérve is rendkívül jó jövedelmezôségét: az átlagos eszközjövedelmezôség (ROA) – meghaladva a 2004. évit – elérte a 2%-ot, a tôkejövedelmezôség (ROE) pedig – kis mértékben elmaradva a 2004. évitôl – a 22,7%-ot. A jövedelmezôség javulásában a kamatmarzs szinten tartása, a mûködési költséghatékonyság emelkedése, a nettó értékvesztési ráfordítások fajlagos csökkentése és a nem kamatjellegû eredmény növekedése játszott szerepet. ➜ A 2006-os évben a pénzügyi közvetítés további mélyülése várható, aminek eredményeképpen a bankszektor összesített mérlegfôösszegének GDP-hez viszonyított aránya tovább emelkedik. ➜ A növekedés motorját a következô idôszakban is a hitelezési tevékenység adhatja, ezen belül a lakossági hitelek esetében várható erôteljesebb bôvülés, míg a vállalatiak visszafogottabb ütemben nôhetnek. ➜ A betétállomány tekintetében jóval mérsékeltebb emelkedés valószínûsíthetô.

Lízingpiac ➜ A magyar lízingpiacon a finanszírozott eszközök összértéke 2005 végén 9,7%-kal haladta meg

➜ Az autófinanszírozás 2005.

az elôzô évit, s 1 173,5 milliárd forintot tett ki. A bôvülés mértéke ugyanakkor alacsonyabb volt

évi stagnálását 2006-ban is

a 2004-ben regisztrált 11%-nál. Az ütemkülönbség a piacból a legnagyobb szeletet kihasító

legfeljebb szerény erôsödés

gépjármû-finanszírozás alakulásából adódik. A 2005. év ugyanis a gépjármûüzletág stagnálását

követheti. A piacon megje-

hozta: az ügyfelek 811,6 milliárd forint értékû személygépjármûre kötöttek lízingszerzôdést,

lenô szélsôséges, a lízing-

így a lízingelt személygépjármûvek értéke hozzávetôleg 2%-kal emelkedett. Az összes lízingelt

társaságok szempontjából a

eszközön belül részarányuk a 2004. évi 74,3%-ról 69,1%-ra csökkent 2005-ben.

korábbinál kockázatosabb

➜ A gépjármû-hitelezésben részt vevô lízingcégek a szûkülô piacon egyre inkább hosszabb

finanszírozási feltételek min-

futamidejû, csökkenô kezdôrészletû konstrukciókat kínálnak, és egyre nagyobb arányban

den piaci szereplôre erôs

használt gépjármûveket finanszíroznak. A személygépkocsik esetében csökkent a lízing-

nyomást gyakorolnak.

szerzôdésekhez szükséges önerô: míg 2004-ben az átlagos saját erô 33% volt, addig

➜ A lízingcégek számára

2005-ben már csak 30,5%.

a piaci szakosodás mellett

➜ Az eredményesség megtartása érdekében új területekre irányul a lízingcégek figyelme:

a külföldi terjeszkedés kínál-

a géplízing részarányának növelése mellett az ingatlanfinanszírozásban is megjelentek a társasá-

hat kitörési lehetôséget.

gok. A piac számára 2006 az ingatlanlízing éve lehet, a lakásfinanszírozás húzóágazattá válhat. ➜ Az ingatlanlízing-piacon jócskán megduplázódott, a 2004. évi 31,2 milliárd forintról 65,5 milliárd forintra nôtt a finanszírozott érték 2005-ben. A gépek és berendezések esetében a kihelyezések állománya a 2004. évi 68,1 milliárd forintról 2005 végére 99,7 milliárd forintra emelkedett. Kedvezô fejlemények jellemezték a tehergépjármû-üzletágat is.

21

Az Ügyvezetôség beszámolója a 2005. évi üzleti tevékenységrôl

➜ A CIB Csoport a kedvezôtlenebbé váló piaci feltételek ellenére 2005-ben is rendkívül sikeres évet zárt: szinte valamennyi területen növelte piaci részesedését, és történetének legmagasabb, 18,6 milliárd forintot kitevô adózott eredményét érte el. 10 A CIB Csoport 2005. évi

10 Adózott eredmény

teljesítménye – a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti adatok alapján – a következôképpen alakult:

alakulása (millió forint) 19 500 17 500 15 500 13 500

16 500

18 611

2003

2004

2005

9 850

9 500

9 746

11 500

7 500

2002

➜ A mérlegfôösszeg az egy évvel korábbi 12,6%-nál csaknem kétszer gyorsabban, 22,6%-kal növekedett, s az év végén 1 474 milliárd forintot tett ki. A mintegy 272 milliárd forintnyi bôvülés fôleg az ügyfélhitelek emelkedésének köszönhetô, amelyek állománya 21,8%-kal, vagyis több mint 220 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A kis- és középvállalati

11 Mérlegfôösszeg

szektornak nyújtott hitelek 40,9%-kal, a projekthitelek 48,2%-kal, a lakossági hitelek 70,5%-kal bôvültek, amivel a CIB a lakossági hitelek piacán második éve a leggyorsabban növekvô bank.

(milliárd forint)

11 12 1 474

1 500

1 300

1 400

769,6

614,3

861,2

645,3

573,9

400

588,1

800

994,4

1 000

1209,8

1 200

600

1 400

22 ,6 %

12 Ügyfélbetétek és -hitelek alakulása (milliárd forint)

1 202

1 200 1 100 1 000 900 800

200 2002

2003 ügyfélbetétek

2004

2005

2004. 12. 31.

ügyfélhitelek

23

2005. 12. 31.

➜ Az állományon belül elsô-

➜ Az ügyfelektôl származó források állományának növekedése – a továbbra is alacsony meg-

sorban a közép- és hosszú

takarítási hajlandóság és a lakosság növekvô eladósodása ellenére – meghaladta az

lejáratú hitelek állománya

ügyfeleknek nyújtott hitelek állományának bôvülését. Az ügyfélbetétek és a kibocsátott

bôvült. Az éven túli hitelek

kötvények 2005 végi együttes állománya 25%-kal volt magasabb a 2004. évinél, míg a mér-

részaránya a teljes hitelport-

legfôösszeghez viszonyított aránya az elôzô évi 51%-ról 52%-ra emelkedett. A lakossági

fólióban a 2004. évi 70%-ról

betétek állománya – 13%-os bôvüléssel – az év végén meghaladta a 300 milliárd forintot.

73% fölé emelkedett. A brut-

A befektetési alapokban elhelyezett megtakarítások értéke több mint háromszorosára, 80 mil-

tó ügyfélhitel-állomány mér-

liárd forint fölé növekedett. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó eredmény, hogy

legfôösszeghez viszonyított

az év során a háztartások megtakarításai mindössze 11%-kal bôvültek. A vállalati betétek

aránya – az elôzô évhez

állománya – 31%-kal bôvülve – az év végén meghaladta a 412 milliárd forintot.

hasonlóan – 84%-ot tett ki,

➜ Az ügyfélbetéteken belül a forintforrások aránya – a jegybanki alapkamat csökkenése

míg a piaci átlag továbbra is

ellenére – az elôzô évivel csaknem azonos, 67%-os szinten maradt.

lényegesen alacsonyabb,

➜ A konszolidált mérleg devizaszerkezete az elôzô évek tendenciájától eltérôen alakult. Míg a

mindössze 65% körüli volt.

forint- és euróhitelek állománya csak mérsékelt, 14, illetve 10%-os növekedést mutatott, a sváj-

➜ A CIB hitelállományának

ci frank hitelek 75%-kal bôvültek, köszönhetôen a svájci frank alapú lakáshitelek és lízing-

jelentôs növekedése ellenére

konstrukciók iránti élénk keresletnek. Ugyanakkor a dolláralapú kihelyezések állománya 4%-kal

a hitelportfólió minôsége

mérséklôdött. A források oldalán valamennyi deviza állománya növekedett, de a legnagyobb

gyakorlatilag az elôzô évi

mértékben a forintbetéteké.

szinten maradt. A szigorúbb

➜ A CIB Csoport tôkehelyzete – a jó eredmény és a visszafogott osztalékfizetés nyomán –

kockázatkezelési politikával,

továbbra is stabil. A saját tôke 2005 végén 109 milliárd forintot tett ki, 12,2 milliárd forinttal –

illetve az ügyfélkör

13%-kal – többet, mint egy évvel korábban. A tôkemegfelelési mutató – a törvényben

bôvülésével összhangban a

rögzített 8%-os mértéket jóval túlszárnyalva – folyamatosan meghaladta a 10%-ot. A magyar

minôsített hitelek állománya

számviteli szabályok szerint számolt érték 2005 végén – a bank esetében – 10,9%-ot ért el.

ugyan növekedett, de aránya

➜ A rendkívül dinamikus növekedés mögött stabil, tudatosan menedzselt mérlegszerkezet áll,

a teljes hitelportfólióban –

jelentôs ügyfélportfólióval, kiegyensúlyozott devizaszerkezettel és szilárd tôkepozícióval.

csoportszinten – az elôzô évi

A CIB Csoport továbbra is egészséges és fenntartható növekedési pályán mozog,

3,6%-ról 3,4%-ra csökkent.

nagy súlyt helyezve a kockázatok kezelésére.

A kétes és rossz kinnlevô-

➜ A CIB Csoport 2005-ben fennállásának legsikeresebb évét zárta. Mûködési eredménye – a

ségek 2,7%-os aránya

kedvezôtlen piaci folyamatok és a jelentôs beruházási tevékenység (19 új fiók megnyitása)

továbbra is kedvezô.

ellenére – 36 milliárd forintot tett ki, ami meghaladja az elôzô évi rekordszintet. A kiváló tel-

Az értékvesztés állománya

jesítmény többek között a lakossági és a KKV-üzletág piacszerzésének, valamint a lízingüzletág

a teljes ügyfélhitel-portfólió

teljesítményének köszönhetô, míg a ráfordításokat a megvalósított hatékonysági projektek

szintén 2,7%-át érte el az év

és a szigorú költségkontroll mérsékelte. 13 14

végén, vagyis az érték-

13 Mûködési eredmény (millió forint)

vesztés-állomány teljes mértékben fedezi a kétes és rossz kinnlevôségeket.

45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0

➜ A CIB értékpapír-portfóliója 2005-ben mintegy 68 milliárd forintot tett ki. A 9,2 milliárd forintnyi kereskedési portfólió 60%-át, míg az 58,7 milliárd forintnyi befektetési célú portfólió 96%-át magyar állampapírok alkották.

24

35 347

2004. 12. 31.

2%

36 048

2005. 12. 31.

985 000 935 000 885 000 835 000 785 000 735 000 685 000 635 000 585 000

14 A CIB Csoport ügyfeleinek száma

535 000

462 417

485 000 435 000 385 000

371 146

335 000 285 000

278 466

235 000 182 953

185 000 135 000 85 000

2002

2003

2004

lakossági ügyfelek

35 000

2005 vállalati ügyfelek

➜ A Bankcsoport sikeresen növelte üzleti aktivitását és eredményességét: az állomány-

emelkedô költségek valami-

növekedés és a piaci kamatok alakulásának hatására a nettó üzleti bevételek csaknem 13%-kal,

vel 42 milliárd forint alatt

78 milliárd forintra nôttek.

maradtak; ez a növekedési

➜ Az üzleti bevételek növekedéséhez mind a kamat-, mind a jutalékbevételek hozzájárultak.

ráta lényegében megegyezik

A nettó kamatbevétel 2005-ben az elôzô évi szintet meghaladva csaknem elérte a 42 milliárd

az üzleti volumenek

forintot. A növekedés elsôsorban az ügyfélhitel-állomány dinamikus bôvülésébôl fakadt,

bôvülésének mértékével.

mert a kamatrés – a forintpiaci kamatok mérséklôdésével párhuzamosan – szûkült. Ezt a ten-

Mindez azt jelzi, hogy a CIB

denciát jól mutatja, hogy a nettó kamatbevétel/mérlegfôösszeg mutató az elôzô évi 3,4%-ról

Csoport továbbra is ésszerû

2,8%-ra változott.

költséggazdálkodást folytat,

➜ A hitelintézeti tevékenység nem kamatjellegû bevételei az elôzô évihez viszonyítva 26%-kal

s a költségek összhangban

emelkedtek, és 36,5 milliárd forintot tettek ki. Valamennyi típusú jutalékbevétel emelkedett,

állnak a növekvô teljesít-

de leginkább a hiteljutalékok és a folyószámla-jutalékok. A kibocsátott bankkártyák száma

ménnyel. A fentiek ered-

37%-kal emelkedett, ezen belül a hitelkártyáké 57%-kal. A jutalékbevételek mellett a treasury

ményeképpen a költ-

tevékenységbôl származó bevételek is gyarapodtak, mégpedig 40%-kal.

ség/bevétel mutató 53,8%-ot

➜ A mûködési költségek – az üzleti aktivitás bôvüléséhez képest – visszafogottan növekedtek,

ért el, vagyis a bankszektor

ami a CIB rendkívül tudatos költséggazdálkodásának eredménye. Az éves szinten 23,4%-kal

54,7%-os átlaga alatt maradt.

25

➜ A CIB Csoport foglalkoztatottjainak száma 17%-kal emelkedett, a zárólétszám megközelítette a 2 470 fôt. A létszám bôvülése ellenére a 2005. évet is kedvezô hatékonyság jellemezte, az egy fôre jutó adózás elôtti eredmény 9,9 millió forintot tett ki. ➜ A CIB Csoport 2005-ben is folytatta konzervatív kockázatkezelési politikáját, tartalékképzése prudens elôretekintéssel párosult. A megnövekedett hitelportfóliónak, valamint az értékvesztés-, továbbá a céltartalékképzés módszertanában végrehajtott változásnak betudhatóan a nettó értékvesztés, illetve céltartalékképzés nagysága a csoport szintjén elérte a 11,6 milliárd forintot. ➜ A Bankcsoport 18,6 milliárd forintos adózott eredménye 13%-kal, vagyis több mint 2 milliárd forinttal haladta meg a 2004. évit.

hozzájárult a CIB Csoport ügyfélkörének folyamatos bôvülése: az ügyfelek száma az év során

Az eredmény alakulását ked-

25%-kal, 460 ezer fölé emelkedett. A növekedés a lakossági ügyfelek körében volt a legdi-

vezôtlenül befolyásolta a

namikusabb, ahol az ügyfélszám 26%-os emelkedés után meghaladta a 416 ezret. A vállalati

2005-ben bevezetett külön-

ügyfelek száma 13%-kal, 45 ezerre nôtt. A CIB Internet Bank szolgáltatásait is 48%-kal többen,

adó, amely a CIB Csoport

csaknem 80 ezren vették igénybe 2005 végén. Az ügyfélszám folyamatos bôvülése

adófizetési kötelezettségét

egyértelmûen jelzi, hogy az ügyfelek elégedettek a CIB szolgáltatásaival.

mintegy 2,1 milliárd forinttal

➜ A stratégiai tulajdonos, az olasz Banca Intesa maximálisan elkötelezett a közép-kelet-euró-

növelte. Ennek következté-

pai régió, illetve a térségbeli érdekeltségek, ezen belül a CIB Csoport iránt. Ez az elkötelezett-

ben a csoport tôkearányos

ség rendkívül szilárd hátteret jelent a CIB számára. Az erôs piaci verseny közepette megvalósí-

jövedelmezôsége (ROE)

tott folyamatos bôvüléshez, a hitelportfólió számottevô növeléséhez szükséges többlet-szava-

az év végén 19,2%-ot ért el,

tolótôkét a tulajdonos alárendelt kölcsöntôke formájában bocsátotta (és bocsátja) a Bank ren-

míg a különadó nélkül 20,1%

delkezésére. A dinamikusan növekvô aktív oldal finanszírozását a Banca Intesa Csoport

lett volna a mutató értéke.

euróban denominált középlejáratú hitelekkel is támogatta.

➜ Az állományokban és a

➜ A CIB ismertségét, ügyfelei iránta tanúsított bizalmát és szolgáltatásainak minôségét jelzi,

tranzakciókban egyaránt

hogy a bank 2004 után 2005-ben is elnyerte a Superbrands címet, amelyet a márkamegítélést

kimutatható dinamikus

befolyásoló legfontosabb tényezôk értékelése alapján ítélnek oda. Szintén második alkalom-

fejlôdéshez nagymértékben

mal kapta meg a CIB 2005-ben az Év honlapja elismerést.

26

Vállalati Üzletág ➜ A CIB 2005-ben is a legnagyobb vállalatfinanszírozó bankok egyike volt a magyar piacon:

➜ A kis- és középvállalatoknak

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint a hitelezésben 12,6%-os,

nyújtott hitelek állománya

a betétgyûjtésben pedig 10,5%-os piaci részesedést ért el.

41%-kal, 80,1 milliárd forintról

➜ Az üzletág szempontjából meghatározó nagyvállalati ügyfelek száma az elmúlt esztendô-

112,9 milliárd forintra bôvült az

ben – a projektfinanszírozás keretében érintett cégeket is ideértve – több mint 350 társasággal

elmúlt esztendôben. Az ugyan-

gyarapodott. A TOP 200 nagyvállalat jelentôs részének egyébiránt a CIB hagyományosan

ezen ügyfélkörtôl származó for-

számlavezetô, illetve finanszírozó bankja.

rások 22,3%-kal, 129,7 milliárd

➜ Az üzletág 2005-ben az energiaszektorban, az autópálya-építések finanszírozásában,

forintról 158,6 milliárd forintra

valamint az intervenciós típusú közraktárjegyes finanszírozásban fejtett ki különösen nagy

növekedtek. A nettó kamat-

aktivitást. Az elektronikai és számítástechnikai szektorban kiegyensúlyozott évet zárt.

és jutalékbevételek 20,3%-kal

➜ Az erôteljes expanzió eredményeként 2005-ben a vállalati hitelek állománya – a közvetített,

gyarapodtak, s az év végén

valamint a CIB Lízing Csoportnak nyújtott hitelek nélkül – 11%-kal, 640,0 milliárd forintról

13 milliárd forintot tettek ki.

710,2 milliárd forintra emelkedett, s a CIB Csoport ügyfélhitel-állományának 60%-át tette ki.

A Bankcsoport 33%-kal több

A vállalati betétek átlagállománya – a közvetített hitelek forrását nem számítva – 296,6 milliárd

KKV-ügyfelet szolgált ki 2005

forintról 370,6 milliárd forintra, azaz 25%-kal növekedett, s a Bankcsoport átlagos ügyfélbetét-

végén, mint egy évvel

állományának 57,3%-át képviselte. A vállalati ügyfelek száma csaknem 5000-rel bôvült.

korábban. 15 16 17 18

15 KKV-hitelállomány (millió forint)

17 KKV nettó kamat- és jutalékbevétel (millió forint)

120 000

40 000

80 062

80 000 60 000

16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0

112 930

100 000

20 000 0 2004. 12. 31.

2005. 12. 31.

16 KKV-forrásállomány (millió forint)

6 543 5 058

6 022

2004. 12. 31.

18 KKV-ügyfélszám

6 791

2005 . 12. 31.

nettó jutalékbevétel nettó kamatbevétel

25 000 20 000 15 000 10 000

28 728

30 000

21 222

158 628

35 000

129 652

180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0

5 000 0 2004. 12. 31.

2005. 12. 31.

2004. 12. 31.

2005. 12. 31. 27

A piacon kiemelkedô érdek-

hiteleinek állománya 48%-kal, 116,2 milliárd forintról 172,2 milliárd forintra emelkedett.

lôdés kísérte az államilag

Az ingatlanprojektek finanszírozásában a Bank vezetô pozíciót szerzett az elmúlt évben.

támogatott hitelkonstruk-

➜ A CIB a szindikált hitelezésben is vezetô szerepet töltött be 2005-ben. Ügynökként és fôszer-

ciókat – különös tekintettel a

vezôként a Nemzeti Autópálya Rt., emellett fôszervezôként a Pick Szeged Rt., a Vegyépszer Rt.,

KKV Európa Technológia

illetve a SOLE Rt. finanszírozásában mûködött közre. A 2005-ben szervezett új szindikált hitelek

Hitelre – és az EU-pályáza-

állománya meghaladta a 18,1 milliárd forintot. A legélénkebb üzleti tevékenység az építô- és

tokhoz kapcsolódó ter-

az élelmiszer-ipari szektorban volt megfigyelhetô. Az energiaracionalizálás, illetve a megújuló

mékeket (EU Bankgarancia,

energiaforrások hasznosítása további új üzleti lehetôségeket rejtenek magukban.

EU Támogatás Társfinan-

➜ A CIB az elmúlt évben tovább erôsítette a PPP- (Public Private Partnership) fejlesztésekben

szírozó Hitel, EU Támogatás

betöltött pozícióját. Az M5-ös autópálya-projektet 2005 márciusában refinanszírozták, s ebben

Megelôlegezô Hitel).

az ügyletben a Bank megtartotta fôszervezôi és általános ügynöki szerepét.

➜ A CIB által a nemzetközi

➜ A 2005. évben a CIB hozzávetôlegesen száz, önkormányzatokkal kapcsolatos közbeszerzési

fejlesztési intézményektôl

eljáráson indult, amelyek nagyobbik része a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) „Sikeres

felvett hitelek is hozzájárul-

Magyarországért” önkormányzati hitelprogramjához kapcsolódott, kisebbik hányada pedig az

tak a KKV-szektor növekvô

önkormányzatok számlavezetéséhez fûzôdött. A Bank több mint 20 megbízást nyert el, ame-

finanszírozási igényének

lyek között nagy számban találhatók az MFB által refinanszírozott infrastruktúra-fejlesztési –

kielégítéséhez. Az anyabank

mint például a Panel Plusz Program –, valamint szennyvízhálózat-, illetve csatornahálózat-

közremûködésével a párizsi

fejlesztési, továbbá közútépítési ügyletek. A CIB több vízközmûtársulat beruházásait is finan-

székhelyû Európa Tanács

szírozta az elmúlt esztendôben.

Fejlesztési Bankja (CEB) 20

➜ A vállalati üzletág nettó kamat- és jutalékbevétele 7,8% százalékkal haladta meg az egy

millió euró összegû hitel-

évvel korábbi 26,3 milliárd forintot, és több mint 28,4 milliárd forintot ért el 2005 végén. Ezzel

keretet bocsátott a CIB ren-

az üzletág a Bankcsoport nettó bevételeinek hozzávetôlegesen 36,4%-át adta.

delkezésére, amelynek fel-

➜ A CIB 2005-ben megkezdte a strukturált finanszírozási szakterület felépítését. Az új szervezeti

használását követôen a Bank

egység megalkotásával az a célja, hogy ügyfeleinek ebben az üzleti szegmensben is minél maga-

újabb keretmegállapodást írt

sabb színvonalú kiszolgálást tudjon nyújtani. A strukturált finanszírozási ügyletek, termékek –

alá az intézménnyel 2005

egyebek mellett – magukban foglalják a közraktári konstrukciókat, az intervenciós felvásárlási ter-

márciusában. 2005 novem-

mékeket, a földalapú támogatás elôfinanszírozását, a kereskedelemfinanszírozási és nem utolsó

berében pedig a Nordic

sorban a harmadik fél közbeiktatásával értékesített termékekkel kapcsolatos ügyleteket.

Investment Bankkal kötött egy 30 millió euró összegû megállapodást. ➜ A CIB 2005-ben is több nagyszabású fejlesztési projekt finanszírozásában mûködött közre itthon és külföldön egyaránt, aminek eredményeként projekt-

28

➜ Az okmányos mûveletekben a Bank hagyományosan erôs: piaci részesedése a magyar bel- és külkereskedelmi forgalom lebonyolításában 10–12%-ra tehetô. Nemzetközi inkasszók, akkreditívek, garanciák és forintgaranciák kibocsátásával és kezelésével áll a vállalati ügyfélkör rendelkezésére. Az általa kibocsátott, illetve kiértesített garanciák száma évrôl évre mintegy 25–30%-kal növekszik. Ezen bankári instrumentumok mind nagyobb számban az uniós és egyéb támogatásokhoz kapcsolódnak. ➜ A CIB 2006-ban – az EU- és a hazai törvényi szabályozások ösztönzô hatására – jelentôs projektek indulására számít a környezetgazdálkodásban, továbbá számottevô kihelyezési lehetôséget lát a stratégiai jellegû energiaberuházásokban.

29

Befektetési Banki Üzletág ➜ Az üzletág mind az általa

➜ A Befektetési banki üzletág kiemelkedô, nyilvános ügyletei 2005-ben a következôk voltak:

lebonyolított ügyletek

A CIB közremûködésével létrejött kötvénytranzakciók: ➜ A CIB Bank Zrt.100 milliárd forintos kötvényprogramja keretében 55 milliárd forint

számát, mind a tranzakciók összvolumenét tekintve

össznévértéket meghaladó sorozatok kibocsátásában Egyedüli Globális Koordinátor. ➜ Az ELLA Elsô Lakáshitel Kereskedelmi Bank Zrt. 12 milliárd forint keretösszegû kötvény-

meghatározó szereplôje a hazai vállalati tanácsadási,

programja keretében 1,1 milliárd össznévértékû sorozat kibocsátásában Forgalmazó.

vállalatfelvásárlás-finan-

A CIB részvételével végrehajtott egyéb tôkepiaci tranzakciók: ➜ A FEVITÁL Mezôgazdasági Termelô és Kereskedelmi Kft. által a Székesfehérvári Hûtôipari

szírozási, illetve a nyilvános kötvénykibocsátási piacnak.

Rt. részvényeire tett nyilvános vételi ajánlat során Lebonyolító.

➜ A 2005-ben elnyert

➜ Az üzletág számára kiemelten fontos a regionális együttmûködés a Banca Intesa egyéb,

hosszú távú stratégiai

régióbeli leánybankjaival, fôképpen a szlovák VUB a.s. és a horvát PBZ hitelintézetekkel.

tanácsadási, értékesítési,

Az együttmûködés területei: befektetô- és célvállalat-keresés, valamint határokon átnyúló

üzletértékelési mandátumok

(„crossborder”) akvizíciók lebonyolítása, finanszírozása.

révén a CIB hazai vállalati

➜ Az üzletág tevékenységét a letétkezelési szolgáltatások egészítik ki, amelyeket pénztárak,

tanácsadási piaci pozíciója

nyilvános és zártkörû befektetési alapok és egyéb hazai és külföldi intézményi befektetôk

tovább erôsödött.

számára nyújt. Al-letétkezelôi és elszámolóházi partnerkapcsolatai révén a nagy nemzetközi piacokon túl a régió tôkepiacait is elérhetôvé teszi ügyfelei számára. ➜ A Befektetési banki üzletág 2006-ban egyrészt a tranzakciós volumenek növekedésére, másrészt a piaci verseny erôsödésére számít. Elsôdleges célja, hogy az egyre intenzívebbé váló versenyben megtartsa, illetve növelje meghatározó piaci részesedését.

30

Treasury tevékenység ➜ A CIB Bank Treasuryje az elmúlt esztendôben is aktív mérlegmenedzsmenttel és likviditás-

➜ Az elmúlt évben dinami-

kezeléssel segítette a hitelezési tevékenység bôvülését.

kusan emelkedett a saját

➜ A Treasury a befektetési és kiegészítô befektetési szolgáltatások mellett egyéb termékek

számlás részvénykereskedés,

széles választékát kínálta ügyfeleinek, akik között – a nagyvállalatok mellé felsorakozva – egyre

valamint az ügyfélforgalom

több kis- és középvállalkozás, valamint magánszemély volt megtalálható.

is. A magyar részvények aktív

➜ Az ügyfelek tehát számos szolgáltatás közül választhattak, különös tekintettel kockázat-

forgalmazása mellett egyre

vállalásuk optimalizálására: az árfolyamkockázat mérséklését a határidôs devizaügyletek,

nagyobb szerepet kap a

valamint a devizaopciók, míg a kamatkockázat mérséklését határidôs kamatláb-megállapodá-

devizában denominált, tulaj-

sok, kamatlábswapok, multidevizás swapok és kamatplafon/kamatküszöb-megállapodások

don- és hitelviszonyt

szolgálták és szolgálják.

megtestesítô értékpapírok

➜ A CIB Bank részesedése tavaly jelentôsen nôtt a hazai bankközi piaci devizakereskedelem-

bizományosi kereskedelme.

ben, aminek eredményeként a korábbi negyedik helyrôl a harmadikra lépett elô.

➜ A CIB 2006-ban is a hazai

➜ A CIB tagja az állampapírok elsôdleges forgalomba hozatalára alakult Primary Dealer-rend-

állampapír- és devizapiacon

szernek, vagyis az államkötvény- és diszkontkincstárjegy-aukciókon közvetlenül a kibocsátótól

megszerzett piaci pozíciójá-

szerzi be a papírokat. Ugyanakkor aktív tevékenységet fejt ki a másodpiacon is, tehát ügyfelei

nak megtartására, illetve

az állampapírok másodlagos piaci kínálatából is választhatnak.

növelésére törekszik. Tervei

➜ A forintpénzpiac egészséges fejlôdésének köszönhetôen a piaci szereplôk 2005-ben egyre

között szerepel, hogy újabb

nagyobb érdeklôdést mutattak az állampapírok iránt. Ebbôl adódóan a kereskedési célú

devizákkal is megkezdi a

betétek és deviza-swapok forgalma visszaesett, megugrott viszont a likviditás a származtatott

kereskedést az azonnali

termékek piacán (FRA, IRS).

devizapiacon. Bôvíteni kíván-

➜ Jóllehet a likviditásszerzés érdekében éles verseny folyik a bankok között, a versenyképes

ja a Private Banking-ügyfelek

kamatok révén tovább emelkedett a betétállomány.

részére kínált termékek körét

➜ A Bank jelen van a vállalati kötvénypiacon is, és sajátjai mellett szinte az összes hazai, nyil-

is, mégpedig devizák, illetve

vánosan kibocsátott vállalati kötvényt forgalmazza. Mindezen felül számos külföldi, fix és vál-

egyéb árutôzsdei termékek

tozó kamatozású államkötvényt és vállalati kötvényt is kínál az ügyfeleknek.

árfolyammozgásához kötött, úgynevezett indexált betéti termékekkel.

31

Lakossági Üzletág ➜ A CIB Bank Lakossági

mutató javítása. Az országos jelenlét kulcsfontosságú tényezô a piaci részesedés növelésében,

üzletága kiemelkedôen sike-

ezért 2005-ben is folytatódott a fiókhálózat dinamikus bôvítése: a Bank 19 új fiókot nyitott meg,

res évet zárt 2005-ben.

kettôt pedig átköltöztetett. Az országos jelenlétet erôsíti az ATM-hálózat fejlesztése is, amelynek

A lakossági hitelek állománya

keretében a CIB 2006-ban külsô helyszínekre is telepít ATM-berendezéseket.

70%-os növekedéssel elérte a

➜ A Bank 2005-ben új fiókhálózat-irányítási struktúrát vezetett be, hat földrajzi régióba szervezve

149,5 milliárd forintot, aminek

a hálózat egységeit. Ezzel az volt a célja, hogy a fiókhálózat hatékonyabb mûködtetése, illetve

eredményeképpen a Bank

rugalmasabb döntési rendszer kialakítása révén minél gyorsabban tudjon reagálni a helyi

hitelpiaci részesedése 1,1%-

ügyféligényekre. Az új struktúra már az indulása évében is számottevôen növelte a fiókhálózat

ponttal nôtt. A hitelállomány

értékesítésben betöltött szerepét, hiszen az értékesítési tevékenység irányítása, nyomon követése

dinamikus emelkedéséhez a

fizikailag is közelebb került az értékesítôkhöz. Ezáltal megvalósult az értékesítési tevékenység

lakáshitel-portfólió bôvülése

folyamatos támogatása, és könnyebbé vált a „legjobb gyakorlat” átvétele, elterjesztése is.

járult hozzá a legnagyobb

➜ A CIB 2005-ben indította el a PartnerPultnak elnevezett CRM-, valamint az arra épülô értéke-

mértékben: a lakáshitelpiac

sítésmonitoring-rendszert. A PartnerPult az eddigieknél gyorsabb ügyfélkiszolgálást tesz lehe-

teljes magyarországi növek-

tôvé, hiszen számos tranzakció (pl. egyenleglekérdezés, betétlekötés) közvetlenül indítható róla.

ményébôl tavaly 13–14%-ot

➜ A lakossági ügyfélkör kiszolgálásának további javítása érdekében – az ingatlanfedezetes

tett ki a CIB által folyósított

devizahitelek esetében – megvalósult az elektronikus dokumentumkezelés, vagyis a hitelbírálati,

hitelállomány. 19

háttér-ellenôrzési és monitorozási tevékenység egységes rendszerbe foglalása. A Bank 2006-os

A lakossági betétek

tervei között szerepel a munkafolyamatok elektronikus támogatásának egyéb hiteltermékekre

állománya 13,4%-kal

történô kiterjesztése is.

emelkedett a szóban forgó

➜ A 2005-ben elindított ügyfél-azonosítási projekt felgyorsította az ügyfelek azonosításának

idôszakban, jócskán túl-

folyamatát a bankfiókokban, csökkentette annak költségeit, és egységesítette a különbözô rend-

szárnyalva a lakossági piac

szerekben nyilvántartott jogosultságokat. A projekt további célja, hogy a bankfióki és elektro-

10,6%-os növekedési ütemét.

nikus csatornákon felmerülô azonosítási kockázatokat minimalizálja, és növelje a CIB24 és a

A lakossági betétállomány

CIB Internet Bank használatának biztonságát.

2005 végére meghaladta a

➜ A CIB 2005-ben elôkészítette a pénztári rendszer cseréjét is, ami szintén javítja az ügyfélkiszol-

300 milliárd forintot.

gálás minôségét, és növeli a pénzgazdálkodás hatékonyságát.

Ugyanezen idôszakban a CIB

➜ A mûködési folyamatok javítása érdekében 2006-ban több új projektet indítunk, amelyekkel alap-

befektetési alapok állománya

vetôen a tömeges ügykezelés hatékonyságát kívánjuk növelni az értékesítést támogató területeken.

26,2 milliárd forintról 80,9 milliárd forintra, azaz háromszorosára emelkedett. 20 ➜ Tavaly is kiemelkedô ütem-

19 Lakossági hitelek (millió forint)

ben bôvült a CIB hitelkártya-

160 000

portfóliója: a kibocsátott

149 524

140 000

hitelkártyák száma 57%-kal nôtt, és az év végén

120 000

megközelítette a 155 ezret.

100 000

➜ A 2004-ben kidolgozott,

80 000

2012-ig elôretekintô lakossági stratégia fô célja a megfelelô jövedelmezôséghez szükséges piaci részesedés

32

300 000

0% +7

303 757

350 000 267 968

% +13

250 000

87 772

200 000

60 000

150 000

40 000

100 000

20 000

50 000

0

elérése, a költség/bevétel

20 Lakossági betétállomány (záró) (millió forint)

0 2004. 12. 31.

2005. 12. 31.

2004. 12. 31.

2005. 12. 31.

➜ A korábban csak szûk körben kínált, szakaszos folyósítású ingatlanfedezetes hiteltermékeket – a CIB Építési Hitelt kiegészítô kamattámogatással és a piaci kamatozású CIB Építési Hitelt – a Bank 2005 szeptemberétôl a teljes ügyfélkör számára elérhetôvé tette. Az elôbbi

Lakossági termékfejlesztés

forintban, az utóbbi pedig a forinton kívül svájci frankban és euróban is

➜ A CIB Lakossági üzletága 2005-ben is új termékek hosszú sorával jelent meg a piacon.

igényelhetô.

A Bank stratégiai partnere, az Aranykor Nyugdíjpénztár tagjai számára – a korábban kialakított

➜ A 2005 szeptemberében

Aranykor Számlacsomag elnevezésû kedvezményes számlavezetési szolgáltatás mellett – 2005

bevezetett CIB Betétmix a

áprilisától akár 500 ezer forint összegû Aranykor Gyorskölcsönt kínál. A kérelmet az igény benyúj-

lekötött betétek biztonságát

tásától számított 1 órán belül elbírálja, és az összeget folyósítja is az igénylô bankszámlájára.

ötvözi a befektetési alapok

➜ Bôvült a Bank co-branded partnereinek köre: 2005. második negyedévében a Fotex-cso-

rugalmasságával és verseny-

porttal együttmûködésben jelent meg a Fotex Vásárlói Kártya. A betéti kártya segítségével a

képes hozamlehetôségével.

kártyabirtokosok kedvezményesen vásárolhatnak a Fotex-csoport üzleteiben.

A konstrukció keretében a

➜ Ugyanebben az idôszakban indult a Credit Suisse Pénztárszolgáltatóval közösen kibocsátott

megtakarítások 50%-át

Cafeteria Hitelkártya értékesítése. A kártyával a pénztártagok az ország több tízezer elfogadó-

kiemelt kamatozású lekötött

helyén vásárolhatnak a Credit Suisse partnerszolgáltatóinál 5–25%-os árkedvezménnyel.

betétben, másik 50%-át

Az egészségpénztár által finanszírozható vásárlások összegét a Credit Suisse Egészségpénztár

pedig az ügyfél által válasz-

utólag megtéríti.

tott CIB befektetési alapban

➜ A CIB Hitelkártyához és Bevásárlókártyához kapcsolódó új kiegészítô szolgáltatás a CIB

helyezi el.

Hitelfedezeti Védelem: regisztrált munkanélküliség vagy keresôképtelenség esetén a Bank

➜ 2005 utolsó negyedévé-

partnere a kártyabirtokos helyett 6 hónapig megfizeti a havi minimális törlesztôrészletet, míg

ben a hitelfedezeti védelem

haláleset vagy rokkantság esetén a teljes felhasznált hitelkeretet rendezi.

kiterjedt az áruhitelkártyára,

➜ A CIB Munkavállalói Juttatás Csomag munkáltatók számára kínált termék, amely szolgáltatá-

amelyet a Bank jelenleg

sok széles körét nyújtja a munkáltató és munkavállalói számára egyaránt. Így például a ked-

kizárólag a Tesco-áruházak-

vezményes lakossági szolgáltatások mellett a nyugdíjpénztár, a befektetési alapok és az üzleti

ban értékesít.

bankkártya is megtalálható köztük. A csomag elemeihez számos adó- és egyéb kedvezmény

➜ A CIB 2005 tavaszán

társul, ezért a csomag igen hatékony eszköz a dolgozók ösztönzésére.

kezdte meg együttmûkö-

➜ A CIBEZZ (korábban: CIB Start) Számlacsomagot 2005 augusztusától a 18–26 év közötti fiatalok,

dését az ING Biztosítóval.

illetve a magyarországi felsôoktatási intézményekben fôiskolai és egyetemi szintû képzésben részt

Az együttmûködés kereté-

vevô nappali tagozatos hallgatók igényelhetik. A számlacsomag számos díjmentes szolgáltatást tar-

ben a két társaság – a Bizto-

talmaz, és korlátlan számú díjmentes átutalást tesz lehetôvé a CIB Internet Bankon keresztül.

sító értékesítôi hálózatán

➜ Szintén a fiatalok számára vezette be a Bank a CIBEZZ (korábban: CIB Start) Megtakarítási

keresztül – egy közös

Programot, amely a kis összegû, de havi rendszerességû megtakarítások összegyûjtésére

fejlesztésû, életbiztosítással

kialakított konstrukció, s akár havi 2000 forint elhelyezését is magas kamattal honorálja. Bár a

kombinált jelzáloghitel-

Megtakarítási Számla kifejezetten a hosszú távú megtakarítások összegyûjtését szolgálja, a

terméket kínál ügyfeleinek,

látra szóló számlán félretett pénzhez a fiatalok bármikor hozzájuthatnak.

CIB-ING Hitelprogram néven.

33

➜ Az ING országos képvise-

Fiókhálózat-fejlesztés

lôi hálózata személyes pénzügyi tanácsadást nyújt az ügyfeleknek, akik ennek megfelelôen kényelmesen,

➜ A CIB 2004-ben kialakított új stratégiájának megfelelôen 2005-ben is folyamatosan – 58-ról

akár az otthonukból is

77 tagúra – bôvült a fiókhálózat. Budapesten 11, vidéken 8 új egység nyílt.

intézhetik a hitelfelvételhez

➜ A lendületes terjeszkedéssel párhuzamosan a fiókok arculata is megújult: a megszokott

kapcsolódó teendôket.

dinamikus, magas színvonalú ügyfélkiszolgálás modern, ügyfélbarát kialakítással párosult.

➜ 2005 novemberében a Bank

➜ A fiókok számának növelése mellett a Bank különbözô típusú és nyitva tartású egységeket

– szolgáltatási kínálatának

is létrehozott annak érdekében, hogy a fióki szolgáltatások köre, valamint az ügyfélfogadás

bôvítése érdekében – straté-

ideje még inkább igazodjon az ügyfelek igényeihez.

giai együttmûködési keret-

➜ A CIB Bank fiókhálózatának teljesítménye – részben már az újonnan megnyitott fiókok

szerzôdést írt alá a Generali-

tevékenységének köszönhetôen – számottevôen nôtt.

Providencia Biztosítóval.

➜ A banki tranzakciók száma 2005-ben 42%-kal emelkedett; a lakossági ügyfelek számának

A megállapodás keretében a

26%-os gyarapodása a lakossági folyószámlák számának 17%-os, a lakossági hitel- és bankkár-

két meghatározó pénzügyi

tyák számának pedig 30%-os növekedését hozta magával.

intézmény összehangolja

➜ A fiókhálózat bôvülésével párhuzamosan a fiókokban dolgozó munkatársak száma 26%-kal

üzletpolitikáját, közösen

emelkedett.

fejleszt ki új termékeket és

➜ A hálózat erôteljes növekedése 2006-ban tovább folytatódik.

szolgáltatásokat, s hangsúlyt helyez egymás termékeinek értékesítésére. ➜ A Lakossági üzletág 2006. évi üzleti tervei között számos új – például a Bank stratégiai és kiemelt partnereivel közös – termék kifejlesztése szerepel. Az új termékekkel a CIB által megcélzott ügyfélszegmensek igényeinek minél teljesebb kielégítése a célunk.

34

Alternatív értékesítési csatornák E-banking ➜ A CIB Bank lakossági stratégiája megvalósítása során fiókhálózatának fejlesztése mellett továbbra is nagy súlyt helyez az alternatív (fiókon kívüli) értékesítési csatornák fejlesztésére: ➜ A CIB Internet Bank ➜ A 19 önálló gazdasági társaságból álló, országosan 25 – a CIB arculatához illeszkedô –

ügyfeleinek száma 48%-os

irodát üzemeltetô CIB képviseleti hálózat 2005-ös hitelközvetítôi teljesítménye meghaladta

növekedéssel 2005 végére

a kétmilliárd forintot. A Bank további teljesítménynövekedést vár képviseleteitôl, ennek

csaknem elérte a 80 ezer fôt,

megfelelôen 2006-ban a lakossági hitelezésben a megcélzott részarány – a 2005. évi 4,5%

az internetbanki tranzakciók

után – az összértékesítés 10%-a.

száma pedig 40%-os

➜ Tesco-együttmûködés: 2005 végén 52 Tesco-áruházban voltak hozzáférhetôk a CIB ter-

növekedést mutatott. 21

mékei: az áruhitel, az áruhitelkártya, a bevásárlókártya és a személyi kölcsön. A szakterület

➜ Az internetbanki rendszer

több mint 55 ezer aktív kártyás ügyféllel és csaknem 4500 értékesített személyi kölcsönnel ren-

arculata 2005 szeptem-

delkezett 2005. december 31-én. 2006-ban az értékesítési volumen további jelentôs növelése

berétôl a Bank új offline

mellett új termékek bevezetése és a hatékonyság növelése kerül a fókuszba.

arculatához igazodva

➜ A CIB ügynöki, partneri együttmûködéseinek száma 2005-ben elérte azt a szintet, amely

megújult, és ezzel

indokolttá tette a kiemelten fontos (például stratégiai jelentôségû) partnerségek külön

párhuzamosan az általános

szervezeti egységen belüli menedzselését. 2006-ban a Bank a partneri kapcsolatok kiter-

banki funkciók mellett már a

jesztését tervezi mind a biztosítói, mind az ügynöki területen.

lízingügyletek is nyomon követhetôk. A befektetési mûveletek köre kiegészült a Budapesti Értéktôzsdén forgalmazott részvények eladására, vételére adott megbízási lehetôségekkel. ➜ A 2006. évben a CIB azt tervezi, hogy tovább bôvíti internet bankja, valamint honlapja szolgáltatásait.

21 Internetbanki ügyfelek száma

80 000 16 095

70 000 60 000

63 447 11 278

50 000 40 000

42 399 7 429

30 000

23 758

20 000

4 081 10 886

10 000

2002.12.31. 2003 12 .31. 2004.12.31. 2005.12.31. lakossági ügyfelek

vállalati ügyfelek 35

0

CIB Lízing Csoport ➜ A CIB Lízing Csoport tevékenységét – a tovább erôsödô verseny és a szûkülô piaci lehetôségek ellenére is – dinamizmus jellemezte, aminek köszönhetôen 153 milliárd forintos tôkekihelyezésével 2005-ben is vezette a hazai lízingpiaci

tén piacvezetô pozíciójának megtartását szolgálta. A gazdasági élet változásaira igyekezett

ranglistát, 15,6%-os piaci

gyorsan reagálni, kiemelt hangsúlyt helyezett a kis- és középvállalkozások speciális igényeit

részesedést elérve.

szolgáló termékek kialakítására, valamint kedvezô külföldi (fôként EU-) források bevonására a

➜ A CIB Lízing Csoport

finanszírozásba.

üzletágai kivétel nélkül sike-

➜ A Cégcsoport lízingszolgáltatásai közül továbbra is az egyedi személygépjármû-finan-

res évet könyvelhettek el.

szírozás képviselte a legnagyobb részarányt 88 milliárd forint kihelyezésével, ami 2,5%-kal

Az erôs konkurenciaharcban

magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Az új autók csökkenô értékesítése következtében

a cégcsoport sikeresen alkal-

megváltozott piaci viszonyokat erôs konkurenciaharc és növekvô kockázat jellemezte. A CIB

mazkodott az új kihívások-

Lízing Csoport konzervatív kockázatkezelés-politika mellett is – holtversenyben – piacvezetô

hoz, s a kereskedô és szállító

maradt az egyedi személygépjármû-finanszírozási üzletágban.

partnerekkel közösen lebo-

➜ A Flotta- és kiemelt ügyfelek üzletág 12,8 milliárd forint kihelyezésével 2005-ben is megtar-

nyolított akciókkal megerô-

totta piacvezetô pozícióját, amit stabil ügyfélköre és a kiegészítô szolgáltatásként nyújtott flot-

sítette pozícióját a piacon.

tamenedzsment-szolgáltatása alapozott meg. Az üzletág nemzetközi kapcsolatrendszert

➜ A Cégcsoport 2005-ben

épített ki, s célja annak további kiaknázása.

az egy évvel korábbinál 17%-

➜ A Tehergépjármû-üzletág – piacvezetôként – a szállítmányozási piac legsikeresebb finan-

kal több, mintegy 26 ezer új

szírozójának mondhatta magát, s a Cégcsoporton belül – 23,7 milliárd forinttal – a második

finanszírozási ügyletet

legnagyobb kihelyezési volument képviselte.

kötött, s ezzel aktív

➜ A Gép- és eszközfinanszírozási üzletág a lízingpiac egyik legdinamikusabban növekvô szeg-

szerzôdéseinek száma

mensében tevékenykedik, ezért a Cégcsoport külön erôfeszítéseket tett a felfuttatására és

megközelítette a 175 ezret,

piaci aktivitásának növelésére. A kihelyezett tôke összege 2005-ben 36%-kal, 17,4 milliárd

kamatozó tôkeállománya

forintra nôtt.

pedig – 22%-os növekedést

➜ Az Ingatlanlízing-üzletág kihelyezése 2005-ben 9,3 milliárd forintot, a 2004 véginél 27%-kal

követôen – meghaladta a

többet tett ki. Ez a CIB Lízing Csoport összes kihelyezésének körülbelül 6%-a. Aktív portfóliójá-

308 milliárd forintot.

nak tôkekintlevôsége 17 milliárd forintra rúgott az év végén. A lízingpiaci statisztikák adatai

➜ A CIB Lízing Csoport

alapján 2005-ben piacvezetô pozíciót foglalt el Magyarországon.

elsôdleges célja 2005-ben is

➜ A projektmenedzsment-szolgáltatást is nyújtó Projektfinanszírozási üzletág négy új projek-

az volt, hogy üzleti aktivitása

tet indított el 2005-ben.

révén a gazdaság minden

➜ A Cégcsoport 2005-ös tevékenysége során nagy hangsúlyt helyezett a keresztértékesítési

szereplôje számára kedvezô

lehetôségekre, a Bankcsoporton belüli szinergia fokozott kihasználása érdekében.

finanszírozási lehetôségeket

A keresztértékesítés a jövôben is a CIB Csoport stratégiai céljai között szerepel.

kínáljon ügyfelei igényeihez

➜ A Cégcsoport továbbra is növekvô pénzügyi eredményességéhez nagymértékben hozzájárult

igazodó feltételekkel, gyors

a kamatkülönbözet növekedése, a 2004 végi 18,2 milliárd forintról 21,9 milliárd forintra. Az egyre

hitelbírálattal, ügyfélorien-

élesebb piaci verseny és a kedvezôen alakuló üzletági teljesítmények következtében emelkedtek a

tált kiszolgálással, ami szin-

jutalékjellegû ráfordítások. A cégcsoport mûködési hatékonysága tovább növekedett.

36

➜ A lízingtermékekhez szorosan kapcsolódó biztosításközvetítési üzletág 2005-ben 335 millió forint jutalékbevételt könyvelt el. ➜ A portfólió gyors bôvülésével járó megnövekedett kockázatot megfelelô mértékû értékvesztésképzéssel fedezi a cégcsoport, s ennek eredményhatása 2005-ben mínusz 3,56 milliárd forint volt. 2005 végén az értékvesztés teljes portfólióhoz viszonyított aránya 3,6%-ot tett ki. ➜ A CIB Lízing Csoport a 2005-ös évet 5,6 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta. ➜ A Cégcsoport 2006. évi kiemelt célja az, hogy piacvezetô szerepét a mind intenzívebbé váló versenyben is megtartsa. Ennek érdekében új értékesítési csatornák bevonását, a CIB Csoport tagjaival meglévô keresztértékesítési tevékenység erôsítését, új piacokra történô belépést, valamint új termékek bevezetését tervezi.

37

CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. ➜ A társaság rendkívül sike-

➜ A kimagasló árbevételnek köszönhetôen a CIB Befektetési Alapkezelô a 2005-ös üzleti

res 2005-ös évet zárt: az év

évben 975 millió forintos mérlegfôösszeg mellett 66%-kal, 235,9 millió forintról 392 millió

végén 14 önkéntes nyugdíj-

forintra növelte az adózott eredményét.

pénztár, három magánnyug-

➜ A befektetési alapok vagyona alapján számított piaci részesedése 2,5%-ról 4,4%-ra nôtt

díjpénztár és egy egészség-

2005 végére.

pénztár több mint 58,1 mil-

➜ A társaság 2005-ben négy új befektetési alapot indított CIB Betét Alap, CIB Euró Pénzpiaci

liárd forintnyi vagyonát

Alap, CIB Tôkegarantált Származtatott Zártvégû Alap és CIB Profitmix Származtatott Nyíltvégû

kezelte, ami 19,6%-kal ha-

Alap elnevezéssel. A CIB Profitmix 2 Származtatott Nyíltvégû Alap a 2005. november 14. és

ladja meg a 2004. december

december 16. közötti jegyzési idôszakot követôen 2006. január 9-én indult.

31-i értéket.

➜ A magyar befektetésialap-piac is rendkívül sikeres évet tudhatott maga mögött 2005-ben.

➜ A vagyon- és portfólió-

A befektetési alapokban lévô teljes vagyon az év eleji 1064 milliárd forintról – 76%-os

kezelésében lévô eszközök

növekedéssel – 1876 milliárd forintra nôtt. Az alapok között az ingatlanalapok gyarapodtak a

állománya az év végén az

legnagyobb mértékben: nettó eszközértékük megháromszorozódott.

egy évvel korábbi 58,7 mil-

➜ A CIB 11 befektetési alapjában elhelyezett vagyon 2005-ben 26,2 milliárd forintról 80,9 mil-

liárd forintról 59,3 milliárd

liárd forintra emelkedett. A több mint 300%-os növekedést szintén az ingatlanalapok mozdí-

forintra bôvült, miközben a

tották elô, amelyekben az év eleji 2,5 milliárd forinttal szemben az év végén 30 milliárd forin-

kezelt vagyon összességé-

tot meghaladó vagyon halmozódott föl.

ben 65%-kal, 84,9 milliárd

➜ A korábbi évekhez képest alacsony kamatkörnyezet 2006-ban is hozzájárulhat a befek-

forintról 140,2 milliárdra

tetési alapok népszerûségének növekedéséhez, mindazonáltal a CIB Befektetési Alapkezelô az

emelkedett.

idén nem számít a tavalyi kimagasló hozamok megismétlôdésére. Elsôsorban a tôke- és/vagy

➜ A társaság árbevétele

hozamgaranciát biztosító származtatott befektetési alapok fokozódó népszerûségét

2005-ben a 2004-es 397 mil-

valószínûsíti, amit termékfejlesztési tevékenységében is érvényre kíván juttatni.

lió forintnak több mint a kétszeresére nôtt, s elérte a 834 millió forintot. A dinamikus gyarapodás oka, hogy a befektetési alapokban kezelt átlagos vagyon, és ennek megfelelôen az alapkezelési díjbevétel is számottevôen gyarapodott.

38

CIB Faktor Zrt. ➜ A magyar faktoringpiac 2005-ben is dinamikusan bôvült: a Magyar Faktoring Szövetség tagjai 463,3 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, 37%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az üzletágban rejlô, még mindig számottevô üzleti lehetôségek újabb és újabb szereplôket, közöttük mind több hitelintézetet vonzanak a piacra. Ennek következtében a banki hátterû szolgáltatók részaránya 2005 végén megközelítette a 40%-ot. ➜ A faktoring cégek közötti rangsorban 2005-ben a CIB Faktor a forgalom alapján a harmadik helyet foglalta el, a klasszikus faktoringterméket szolgáltatók között pedig a második helyen végzett. Ez azt jelenti, hogy a 2004-es állapothoz képest mindkét területen elôrelépett. ➜ A számlaforgalom 2004-ben 32,9 milliárd forintot tett ki, tavaly viszont meghaladta a 47 milliárd forintot. ➜ A 2005. évi 15,2 milliárd forintos záró lekötött tôkeállomány háromszorosa a 2004 végi, 5 milliárd forintos állománynak. Az átlagos lekötött tôke (6,8 milliárd forint) is emelkedett az elôzô évhez képest, mégpedig 48,7%-kal. ➜ Az erôsödô piaci verseny, a forintkamat csökkenô szintje, valamint a portfólió szerkezetének változása negatívan hatott a társaság jövedelmezôségére, az eszközjövedelmezôség (nettó kamatbevétel/átlagos lekötött tôke) 2005-ben 10,6%-ra mérséklôdött. ➜ A nettó kamat- és jutalékbevétel 2005-ben 725,9 millió forintot ért el, 2,7%-kal haladva meg a 2004-es szintet. Ezen belül a kamatbevételek 693,7 millió forintról 716,2 millió forintra nôttek, míg a jutalékbevételek 12,6 millió forintról 9,5 millió forintra zsugorodtak. ➜ A mûködési költségek – elsôsorban az integrációból fakadó változások következményeként – 46%-kal, 358,8 millió forintra emelkedtek. ➜ Az egyéb üzleti tevékenységbôl, illetve a pénzügyi mûveletekbôl származó veszteség a 2004. évi 15,2 millió forinttal szemben 32,9 millió forintot tett ki 2005-ben. ➜ E tényezôk következtében a mûködési eredmény a 2004. évi 445,5 millió forintról 2005-ben 334,2 millió forintra esett. ➜ A CIB Faktor igazodott a CIB hagyományosan prudens kockázatkezelési politikájához, aminek eredményeként 254,5 millió forint értékvesztést számolt el 2005-ben. Így az értékvesztés-állomány 2005 végére 186 millió forintra emelkedett. ➜ A társaság 59 millió forintos mérleg szerinti eredmény ért el 2005-ben. ➜ Az ügyfelek (szállítók) száma 60%-kal, 190-re emelkedett, az aktív szerzôdéseké pedig több mint kétszeresére növekedett, s az év végén megközelítette az 500-at. ➜ Az akvizíciós tevékenységet a CIB Faktor saját erôforrásokkal, valamint a Bank hálózatára támaszkodva valósítja meg: tavaly teljes forgalmának 38%-át bonyolította le a hálózat. ➜ 2006-ra a faktoringtevékenység további rendkívül dinamikus bôvülése prognosztizálható. A társaság a piaci lehetôségek kiaknázása során továbbra is támaszkodni fog a CIB fiókhálózatára.

39

CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság és leányvállalatai a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készült konszolidált éves beszámoló 2005. december 31. Független könyvvizsgálói jelentéssel Tartalom 2005. december 31-i konszolidált eredménykimutatás 2005. december 31-i konszolidált mérleg 2005. december 31-i konszolidált sajáttôkeváltozásai-kimutatás 2005. december 31-i konszolidált cash flow-kimutatás Konszolidált kiegészítô melléklet

Könyvvizsgálói nyilatkozat és konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint

41

Konszolidált eredménykimutatás 2005. december 31. (millió forint)

Megjegyzés

2005

2004

Kamatbevételek

4

85 908

87 558

Kamatráfordítások

4

(44 414)

(47 144)

41 494

40 414

(módosított)

Nettó kamatbevétel Jutalék- és díjbevételek

5

23 381

19 556

Jutalék- és díjráfordítások

5

(4 543)

(3 226)

18 838

16 330

Mûködésbôl származó egyéb bevételek

6

17 624

12 572

Értékvesztés- és céltartalékképzés ráfordításai

7

(11 624)

(14 284)

Mûködési költségek

8

(41 908)

(33 969)

24 424

21 063

(5 813)

(4 563)

18 611

16 500

Nettó jutalék- és díjbevételek

Adózás elôtti eredmény Társasági adó Adózott eredmény (felosztás elôtt)

9

A kiegészítô melléklet a konszolidált éves beszámoló részét képezi.

42

Konszolidált mérleg 2005. december 31. (millió forint)

Eszközök

Megjegyzés

2005

2004 (módosított)

Készpénz és központi banki elszámolási számlák

11

37 597

29 799

Banki kihelyezések

12

103 184

53 288

Kereskedési célú értékpapírok

13

9 216

25 437

Származékos pénzügyi eszközök

30

12 114

11 504

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

14

1 209 807

994 428

Befektetési célú értékpapírok

18

58 699

53 956

Értékesítésre szánt befektetett eszközök

15

1 239

255

Készletek

16

4 177

1 720

Halasztott adókövetelések

9

489

355

Egyéb eszközök

17

8 443

5 727

Alárendeltkölcsöntôke-követelések

19

4 297

4 181

Immateriális javak

20

5 328

4 702

Tárgyi eszközök

21

Eszközök összesen

Források Megjegyzés

19 197

16 309

1 473 787

1 201 661

2005

2004 (módosított)

Bankok által elhelyezett betétek

22

499 542

412 166

Származékos pénzügyi kötelezettségek

30

7 735

15 291

Ügyfelek által elhelyezett betétek

23

715 821

585 814

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

23

53 787

28 527

Halasztott adókötelezettségek

9

1 767

2 926

Egyéb kötelezettségek

24

47 066

22 993

Céltartalékok

25

4 494

3 569

Alárendeltkölcsöntôke-kötelezettségek

26

34 251

33 324

1 364 463

1 104 610

Kötelezettségek összesen Saját tôke Jegyzett tôke

27

34 750

25 923

Tartalékok

28

29 988

27 371

Eredménytartalék

44 586

43 757

Saját tôke összesen

109 324

97 051

1 473 787

1 201 661

470 615

446 998

Források összesen Jövôbeni és függô kötelezettségek

29

A kiegészítô melléklet a konszolidált éves beszámoló részét képezi. 43

Konszolidált sajáttôkeváltozás-kimutatás 2005. december 31. (millió forint)

Megjegyzés TörzsKülsô tagok (más Eredmény- Általános Általános Értékelési Összesen tartalék tartalék kockázati tartalék részvények tulajdonosok) céltartalék részesedése 2003. december 31-i egyenleg (módosított)

23 500

-

33 778

11 116

10 043

(18)

78 419

2 223

200

-

-

-

-

2 423

-

-

-

-

-

2 209

2 209

-

-

16 500

-

-

-

16 500

között

-

-

(4 021)

1 412

2 609

-

-

Osztalékfizetés

-

-

(2 500)

-

-

-

(2 500)

egyenleg (módosított)

25 723

200

43 757

12 528

12 652

2 191

97 051

Részvénykibocsátás

11 250

-

(11 250)

-

-

-

-

Dolgozóirészvény-bevonás

(2 223)

(200)

-

-

-

-

(2 423)

-

-

-

-

-

(903)

(903)

-

-

18 611

-

-

-

18 611

-

-

(3 520)

1 439

2 081

-

-

-

-

(3 012)

-

-

-

(3 012)

34 750

-

44 586

13 967

14 733

1 288

109 324

Dolgozóirészvénykibocsátás Értékesíthetô értékpapírok értékelésének változása, adóval korrigálva 2004. évi adózott eredmény Nyereségfelosztás Átvezetés tartalékok

2004. december 31-i

Értékesíthetô értékpapírok értékelésének változása, adóval korrigálva

18

2005. évi adózott eredmény Nyereségfelosztás Átvezetés tartalékok között Osztalékfizetés

10, 37

2005. december 31-i egyenleg

A kiegészítô melléklet a konszolidált éves beszámoló részét képezi.

44

Konszolidált cash flow-kimutatás 2005. december 31. (millió forint)

Mûködési tevékenységek

2005

2004 (módosított)

Adózás elôtti eredmény

24 424

21 063

Dolgozói részvényprogram

-

2 423

Dolgozói részvények bevonása

(2 423)

-

Értékcsökkenési leírás

4 214

3 779

Pénzügyi instrumentumok nem realizált nettó eredménye

(8 166)

2 234

Hitelezési veszteségre képzett tartalék növekedése

7 145

11 799

Banki kihelyezések és alárendeltkölcsöntôke-követelések csökkenése / (növekedése)

670

2 969

Kereskedési célú értékpapírok csökkenése / (növekedése)

17 085

(821)

Hitelállomány csökkenése / (növekedése)

(222 524)

(160 008)

Egyéb eszközök (értékesítésre szánt befektetett eszközök, készletek, egyéb eszközök) csökkenése / (növekedése)

(6 157)

12 766

Eredménykorrekciók:

Mûködôtôke-költségek:

Bankok által elhelyezett betétek és alárendeltkölcsöntôke-kötelezettségek növekedése / (csökkenése)

88 303

81 554

Ügyfelek által elhelyezett betétek és kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek növekedése / (csökkenése)

155 267

40 408

Egyéb források (céltartalékok, egyéb források) növekedése / (csökkenése)

24 998

(1 218)

Tárgyévi fizetendô társasági adó

(6 821)

(4 155)

Mûködési tevékenységbôl származó pénzeszközváltozás

76 015

12 793

Befektetési célú értékpapírok csökkenése / (növekedése)

(5 931)

(8 418)

Befektetési tevékenységek Tárgyi eszközök beszerzése

(11 251)

(9 038)

Tárgyi eszközök értékesítése

3 523

909

Befektetési tevékenységbôl származó pénzeszközváltozás

(13 659)

(16 547)

Fizetett osztalék

(3 012)

(2 500)

Finanszírozási tevékenység miatti pénzeszközváltozás

(3 012)

(2 500)

Finanszírozási tevékenységek

Nettó pénzeszköz- és pénzeszköz-egyenértékes növekedése

59 344

(6 254)

Nyitó pénzeszköz- és pénzeszközegyenértékes-állomány

36

71 498

77 752

Záró pénzeszköz- és pénzeszközegyenértékes-állomány

130 842

71 498

A mûködési tevékenységbôl származó pénzeszközváltozás az alábbi készpénzmozgásokat foglalja magában: Kapott kamatok

83 108

86 352

Fizetett kamatok

46 667

42 485

Kapott osztalék

85

61

A kiegészítô melléklet a konszolidált éves beszámoló részét képezi. 45

Kiegészítô melléklet a 2005. december 31-i konszolidált éves beszámolóhoz (1) Tulajdonosi szerkezet

(2) Jelentôs számviteli alapelvek

és tevékenység A jelen konszolidált éves beszámoló az alábbi fô számviteli alapelvek alapján készült: ➜ A CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zártkörûen

(a) A konszolidált éves beszámoló értékelési elvei

Mûködô Részvénytársaság

➜ A konszolidált éves beszámolóban azon pénzügyi eszközök, amelyek eredménnyel szemben

(„CIB” vagy a „Bank”)

valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek, illetve értékesíthetô

leányvállalata az Intesa

értékpapírok közé lettek besorolva, valós értéken kerülnek bemutatásra. A valós érték az

Holding International S.A.-

az összeg, amelyért jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkezô felek között szokásos piaci

nak, mely 2005. december

feltételek szerint lebonyolított ügylet keretében egy eszközt el lehet cserélni vagy egy

31-én a szavazati joggal bíró

kötelezettséget rendezni lehet.

törzsrészvények 100%-át bir-

➜ Azon pénzügyi instrumentumok, amelyek a lejáratig tartott pénzügyi eszközök, hitelek és

tokolta. A CIB végsô anyavál-

elôlegek, vagy egyéb pénzügyi kötelezettségek közé lettek besorolva, amortizált bekerülési

lalata az Olaszországban be-

értéken kerülnek kimutatásra. Egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált beke-

jegyzett Banca Intesa SpA.

rülési értéke a pénzügyi eszköznek vagy kötelezettségnek a kezdeti megjelenítéskor meghatáro-

➜ A CIB teljes körû enge-

zott értéke, csökkentve a tôketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen eredeti érték és a

déllyel rendelkezô magyar

lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt halmozott amortizá-

bank, amely Magyarország

ciójával, és csökkentve az esetleges értékvesztés vagy behajthatatlanság miatti leírással.

területén belül és kívül, bármi-

➜ A nem pénzügyi instrumentumok a bekerülési értéken kerülnek bemutatásra a konszolidált

lyen helyi és nemzetközi

éves beszámolóban.

banki tevékenységet végez-

➜ A csoport beszámolási pénzneme a magyar forint. A jelen éves beszámolóban feltüntetett

het. A CIB székhelyének címe:

összegek millió forintban szerepelnek, kivéve, ha az ettôl való eltérés külön jelölésre nem kerül.

Budapest, Medve u. 4–14.

➜ 2005. december 31-én a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott EUR/magyar forint

2005-ben a CIB átlagos alkal-

deviza-középárfolyam 1 EUR = 252,73 HUF (2004: 1 EUR = 245,93 HUF), az USD/magyar forint

mazotti létszáma 2 396 volt

deviza-középárfolyam pedig 1 USD = 213,58 HUF (2004: 1 USD = 180,29 HUF) volt.

(2004-ben 1 912). 46

(d) Deviza-tranzakciók ➜ A CIB és leányvállalatai funkcionális és beszámolási pénzneme a magyar forint. A deviza-tranzakciók az ügylet napján érvényes (b) A konszolidált éves beszámoló összeállítási elve

átváltási árfolyamon kerülnek

➜ A konszolidált éves beszámoló, amely magában foglalja a CIB és leányvállalatai (a „Csoport”)

rögzítésre. A devizában

egyedi éves beszámolóit, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) szerint készült.

denominált monetáris eszközök és kötelezettségek

(c) Konszolidációs elvek

a fordulónapon érvényes

➜ A konszolidált éves beszámoló magában foglalja a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank

árfolyamon kerülnek

Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság és leányvállalatainak adott évi december 31-i mérlegfor-

átszámításra. A különbségek

dulónappal elkészített éves beszámolóit. A leányvállalatok éves beszámolóinak üzleti éve meg-

az eredménykimutatásban

egyezik az anyavállalatéval. Az esetleges eltérô számviteli politikákból adódó differenciák

kerülnek elszámolásra.

kiegyenlítése érdekében módosító tételek kerülnek meghatározásra.

➜ A bekerülési értéken kimu-

➜ A konszolidáció során minden csoporton belüli egyenleg, tranzakció és nem realizált

tatott, devizában nyilvántar-

közbensô nyereség kiszûrésre került. Nem realizált közbensô veszteségek kiszûrendôk, kivéve,

tott nem monetáris eszközök

ha a jelen nyilvántartási ár megtérülése nem várható.

és kötelezettségek a tranzak-

➜ A leányvállalatok konszolidációs körbe való bekerülésének, ill. kikerülésének napja meg-

ció napján érvényes árfolya-

egyezik a Csoport leányvállalatok feletti ellenôrzési joga megszerzésének, ill. eladásának

mon kerülnek átszámításra.

napjával. A leányvállalat konszolidációs körbôl való kikerülésének évében a leányvállalat ered-

A valós értéken kimutatott,

ményének idôarányos része bemutatásra kerül a Csoport beszámolójában.

devizában nyilvántartott nem

➜ 2005. december 31-én a CIB az alábbi magyar, a Gazdasági társaságokról szóló törvény

monetáris eszközök és

alapján bejegyzett leányvállalatokkal rendelkezett:

kötelezettségek az értékmeghatározás napján

Leányvállalat

Tevékenységi kör

érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra.

CIB Credit Zrt. CIB Lízing Zrt. CIB RENT Zrt. CIB Ingatlanlízing Zrt. CIB Biztosítási Alkusz Kft. CIB Invest Zrt. CIL Váci út Kft. Lelle SPC Rt. CIB Service Zrt. CIB REAL Zrt. CIB Készletezési Kft. CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. CIB Faktor Zrt.

Fogyasztói hitelezés Pénzügyi lízing Lízing Ingatlanlízing Biztosítási ügynöki tevékenység Fogyasztói hitelezés Ingatlanlízing Ingatlanforgalmazás Ingatlanok üzemeltetése Ingatlanok üzemeltetése Készletekkel való kereskedés Alapkezelés Faktorálás

(e) Bankokhoz és más pénzügyi intézményekhez kihelyezett betétek ➜ A bankokhoz és más pénzügyi intézményekhez kihelyezett betétek értékvesztésekkel és leírásokkal csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra.

47

(f) Eredménnyel szemben

(g) Származékos és fedezeti ügyletek

valós értéken értékelt

➜ A Bank tôzsdén és tôzsdén kívül is bonyolít le határidôs, opciós és swap ügyleteket. A szár-

pénzügyi eszközök

mazékos ügyletek valós értéken kerülnek a mérlegbe, az értékelésbôl adódó nyereségek, ill. vesz-

➜ Az eredménnyel szemben

teségek pedig azok felmerülésének idôszakában az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra.

valós értéken értékelt pénz-

➜ Azon származékos ügyletek, amelyeknek piaci értéke pozitív (nem realizált nyereség),

ügyi eszközök vagy kötele-

eszközként, azon ügyletek, amelyeknek piaci értéke negatív (nem realizált veszteség),

zettségek közé sorolhatók

kötelezettségként jelennek meg a mérlegben.

azok az eszközök vagy

➜ A fedezeti ügyletek esetében a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel valós értéke vál-

kötelezettségek, melyek

tozásainak a nyereségre vagy veszteségre gyakorolt, egymást ellentételezô hatásai kerülnek

vagy kereskedési célúak vagy

elszámolásra.

a beszerzéskor a Bank által

➜ A Bank a valós érték fedezeti ügyleteinél a biztos követelés vagy kötelezettség valós érték-

piaci értéken értékelt

ben bekövetkezô változásnak való kitettség kockázatát igyekszik minimalizálni.

eszközként kerültek besoro-

➜ A valós érték fedezeti ügyleteknél a fedezeti ügylet értékelésébôl adódó eredményt az ered-

lásra. A kereskedési célú

ménykimutatásban kell elszámolni. A fedezett tételen keletkezô, a fedezett kockázatnak tulaj-

pénzügyi eszközök valós

donítható nyereséggel vagy veszteséggel módosítani kell a fedezett tétel könyv szerinti érté-

értéken kerülnek kimutatásra

két, és azt az eredményben kell elszámolni, ha a fedezett tétel bekerülési értéken kerül értéke-

a mérlegben. Az ebbôl eredô

lésre. A fedezett kockázatnak tulajdoníthatóan bekövetkezô nyereség vagy veszteség az ered-

nyereségek, ill. veszteségek

ménykimutatásban kerül elszámolásra, ha a fedezett ügylet egy értékesíthetô pénzügyi eszköz.

azok felmerülésének idôszakában az eredménykimutatás-

(h) Hitelek és elôlegek, valamint az értékvesztés

ban elszámolásra kerülnek.

➜ A Csoport által nyújtott hitelek a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön kategóriába tartoz-

➜ A pénzügyi eszköz

nak, és amortizált költségen kerülnek kimutatásra. A hitel kapcsán felmerülô, harmadik féllel

kivezetésre kerül, amennyi-

szembeni költségek (pl. ügyvédi díj) a tranzakciós költség részét képezik.

ben a társaság lényegileg az

➜ Az ügylet hitelnek, ill. elôlegnek minôsül, amint a folyósítás megtörténik.

összes, a pénzügyi eszköz

➜ Értékvesztés kerül megállapításra abban az esetben, ha a Csoport bizonyosságot szerez,

tulajdonlásával járó kockáza-

hogy a kintlévôség nem fog teljesen megtérülni. Az értékvesztés összege a bekerülési érték és

tot és hasznot átadja. Abban

a megtérülési érték különbsége – alkalmazva a jövôbeni várható pénzáramlás nettó jelenérték

az esetben, ha a társaság

számítását, beleszámítva a garanciák és fedezetek megtérülését, és diszkontálva az eredeti

nem adja át, és nem is tartja

effektív kamatlábbal.

meg lényegileg az összes, a

➜ A hitelezési veszteségekre képzett tartalék magában foglal olyan veszteségeket is, amelyek a

pénzügyi eszköz tulajdon-

fordulónapon a hitelállománnyal kapcsolatban objektív bizonyosság alapján valószínûsíthetôk,

lásával járó kockázatot és

de egyedileg nem kerültek elszámolásra. Ezek a veszteségek a múltbeli tapasztalatokat fel-

hasznot, a társaságnak el kell

használó becslés alapján kerülnek elszámolásra.

döntenie, hogy az adott

➜ Ha egy hitel nem behajtható, akkor leírásra kerül a kapcsolódó értékvesztéssel szemben; az

pénzügyi eszközt továbbra is

esetlegesen utólag befolyt összegek az adott évi értékvesztés-ráfordítást csökkentik.

a saját ellenôrzése alatt akar-

➜ Törvényileg szabályozásra került, hogy az eredménytartalék terhére további általános tar-

ja-e tartani. Amennyiben a

talék kerüljön elkülönítésre.

társaság megtartja az

➜ Ha valamilyen oknál fogva a már értékvesztett hitel minôsítése (pozitív irányba) megvál-

ellenôrzést, úgy továbbra is

tozik, akkor az értékvesztés-visszaírás a ráfordítást fogja csökkenteni.

ki kell mutatnia a pénzügyi

➜ A Csoport a vállalati követeléseire vonatkozó egyedi és kollektív, illetve a lakossági követelé-

eszközt az abban való

seire vonatkozó egyedi értékvesztés- és céltartalék-számítását havonta végzi. A kalkuláció

érdekeltsége erejéig.

alapját a PD (Probability of Default) és az LGD (Loss Given Default) módszerek képezik. A minôsített vállalati portfólióra vonatkozó értékvesztés teszteléséhez a Csoport a várható diszkontált cash flow módszert alkalmazza.

48

(i) Pénzügyilízing-követelések ➜ Azon lízingügyletek, amelyek esetében a Csoport az eszköz tulajdonjogával járó összes kockázatot és elônyt alapvetôen a lízingbe vevôre ruházza át, pénzügyi lízingnek minôsülnek. A Csoport által nyújtott pénzügyi lízingbôl eredô nettó követelés az ügyfélnek nyújtott hitelek és elôlegek között kerül kimutatásra. (j) Befektetési célú értékpapírok ➜ A befektetési célú pénzügyi eszközök 2 csoportba sorolhatók: lejáratig tartott befektetésekre, értékesíthetô pénzügyi eszközökre. ➜ Ezek a pénzügyi eszközök beszerzési áron kerülnek elszámolásra beszerzéskor – tartalmazva

(n) Repó ügyletek

a felmerülô tranzakciós költségeket is.

➜ A meghatározott jövôbeni

➜ A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó prémiumok és diszkontok az effektív kamatláb mód-

idôpontban történô vissza-

szer alapján amortizálódnak, és a kamatok között kerülnek elszámolásra.

vásárlásra irányuló, egyidejû kötelezettségvállalás mellett

(k) Lejáratig tartott befektetések

eladott eszközök (repó)

➜ Azon befektetések, amelyek fix kifizetésûek, és amelyeket a Bank határozottan szándékozik

továbbra is kimutatásra

és képes a lejáratig megtartani, amortizált költségen kerülnek kimutatásra a beszámolóban –

kerülnek a mérlegben, és a

csökkentve az elszámolt értékvesztéssel.

nem kereskedési célú pénzügyi eszközökre vonatkozó

(l) Értékesíthetô pénzügyi eszközök

számviteli politikával

➜ Azon pénzügyi eszközök, amelyek az értékesíthetô pénzügyi eszközök közé kerülnek

összhangban kerülnek

besorolásra, valós értéken kerülnek kimutatásra a beszámolóban. Az átértékelés során

értékelésre. Az ezen megál-

keletkezett nem realizált nyereség, ill. veszteség a felmerülés idôszakában a tôkében, az

lapodásokból származó

értékelési tartalékok között kerül elszámolásra.

kötelezettségek a bankokkal és egyéb hitelintézetekkel

(m) Valós értékelés elve

szembeni kötelezettségek

➜ Azon pénzügyi eszközöknél, amelyekkel szervezett pénzügyi piacokon kereskednek, a valós

között szerepelnek. Az ela-

értékelés alapja a mérlegforduló napján érvényes tôzsdei záró vagy jegyzett vételi árfolyam.

dási és visszavásárlási ár közti

➜ A kamatozó pénzügyi eszközök valós értéke a diszkontált cash flow módszerrel kerül

különbség kamatráfordítás-

meghatározásra – felhasználva a hasonló lejáratú pénzügyi eszközök hozamrátáját. A látra szóló

ként kerül elszámolásra

betétek esetében valós értékként a könyv szerinti érték szolgál.

az eredménykimutatásban.

➜ Azon pénzügyi eszközöknél, amelyeknél nem áll rendelkezésre jegyzett piaci árfolyam, a valós

➜ A meghatározott jövôbeni

érték becslés alapján kerül meghatározásra. A becslés alapjául a piacon lévô hasonló kondíciójú

idôpontban történô újra-

pénzügyi eszközök piaci árfolyama, vagy a várható diszkontált cash flow módszere szolgál.

eladásra irányuló (fordított

➜ Azon hitelek esetében, ahol szintén nem áll rendelkezésre jegyzett piaci árfolyam, a jövôbeni

repó) egyidejû megvásárolt

cash flow a piacon lévô azonos tulajdonságokkal (lejárat, kockázati tényezôk) rendelkezô hitelek

eszközök a mérlegben nem

aktuális piaci kamatlábával kerül diszkontálásra. A mérlegben az értékpapírok valós értékét az

kerülnek kimutatásra.

elhatárolt kamatok módosítják.

Az ezen megállapodások értelmében kifizetett összegek a banki kihelyezések és egyéb betétek között szerepelnek. A vételi és újraeladási ár közti különbség kamatbevételként kerül elszámolásra.

49

(o) Tárgyi eszközök és immateriális javak ➜ A tárgyi eszközök és immateriális javak halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés az eszközök becsült hasznos élettartama Értékcsökkenési kulcs

alapján, lineáris módszer alkalmazásával kerül leírásra.

Épületek, létesítmények

2%

A következô értékcsökkenési

Bérelt ingatlanon végzett beruházás

5%

kulcsokat alkalmazzuk:

Irodabútorok és berendezések

14,5%

Számítástechnikai berendezések

33%

Szoftverek

20%

Gépjármûvek

20%

(p) Készletek ➜ A készletek bekerülési értékének tartalmaznia kell az összes beszerzési költséget, átalakítási költséget és minden más költséget, amely annak érdekében merült fel, hogy a készlet jelenlegi helyére és állapotába kerüljön. Értékeléskor a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbon kell bemutatni a készletet. (q) Fedezetként bevont eszközök ➜ A Bank bizonyos esetekben ingatlant kap teljesítésként a hitelek fejében. A kapott ingatlan az eredeti hitel nettó realizálható értéke és az adott eszköz piaci értéke közül az alacsonyabb értéken kerül kimutatásra a könyvekben. Az eladásból származó nyereség, ill. veszteség, valamint az átértékelésbôl adódó nem realizált veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. (r) Betétek ➜ Minden bankközi és ügyfél által elhelyezett betét beszerzési áron kerül kimutatásra. Minden kamatozó betét (kivéve a kereskedési célúakat) amortizált költségen kerül meghatározásra – csökkentve a törlesztésekkel. Az amortizált költség a diszkontok és prémiumok figyelembevételével kalkulálódik. A prémiumok és diszkontok az effektív kamatláb módszer alapján amortizálódnak, és a kamatbevételek között kerülnek kimutatásra. Ezen amortizált értéken nyilvántartott kötelezettségek nyereségei, ill. veszteségei az eredménykimutatásban elszámolásra kerülnek abban az esetben, ha leírásról vagy értékvesztésrôl van szó.

50

(x) Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek ➜ A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek azon tételeket tartalmazzák, amelyek a bekerülés dátumától számított legfeljebb három hónapon belül lejárnak. Ennek megfelelôen a (s) Bevételek

pénzeszközök és pénzeszköz-

➜ A kamatbevételek és a rendelkezésre tartási jutalékok idôarányosan kerülnek kimutatásra –

egyenértékesek magukba

a tôkekintlévôségek és a megfelelô kamatláb alapján számítva. Az értékvesztett hitelek és

foglalnak egyenlegeket a jegy-

egyéb pénzügyi eszközök esetében a kamat a nettó jelenérték számításához használt diszkont-

banknál, kereskedelmi

kamatláb segítségével kerül meghatározásra. Az egyéb kapott jutalékok és bevételek

bankoknál és egyéb hitel-

tényleges teljesítéskor kerülnek a könyvekbe. Az osztalék akkor kerül kimutatásra, amikor a

intézeteknél lévô készpénzek

közgyûlés jóváhagyta.

és számlák, rövid lejáratú kincstárjegyek és egyéb

(t) Dolgozói juttatások

bankképes papírok, valamint

➜ A Bank – ösztönzô rendszerének keretében – dolgozói részvényeket bocsátott ki meghatáro-

a banki kihelyezések cso-

zott dolgozók részére. Ezek a dolgozói részvények az IFRS-beszámolóban nem jegyzett tôkeként

portjából. A pénzeszközök

kerülnek kimutatásra, mivel a társaság eredményességéhez közvetlenül nem kapcsolhatók. A rész-

magukban foglalják a jegy-

vények munkaerô megtartás céljából kerültek kibocsátásra. Jóllehet a Banknak nincs törvényi

banknál vezetett számlán lévô

erejû részvény-visszavásárlási kötelezettsége, mégis a részvények kötelezettségként kerülnek ki-

pénzösszeget mint jogszabály-

mutatásra, és így a beszámolóban nem a társaságban lévô részesedésként kerülnek bemutatásra.

ban (minimális átlagos havi egyenlegre vonatkozóan)

(u) Eredményt terhelô adók

elôírt kötelezô tartalékot,

➜ Az adók elszámolása a magyar adótörvényeknek megfelelôen történik.

amely likviditáskezelési

➜ Halasztott adókötelezettség kerül elszámolásra minden, a beszámolókészítés napján felmerülô

célokra használható fel.

idôszakos eredménykülönbségre. A kalkuláció azzal a várható adókulccsal számolódik, amely a kötelezettség tényleges felmerülésekor valószínûsíthetô. A várható adókulcs a mérlegkészítés napján érvényben lévô adótörvények alapján kerül számszerûsítésre. (v ) Pénzügyi instrumentumok nettósítása ➜ A pénzügyi eszközök és források egymással szemben kiszûrésre, valamint nettó módon megjelenítésre is kerülnek a beszámolóban abban az esetben, ha a már elismert összegek nettósítására törvényesen érvényesíthetô jog áll fenn, és szándék mutatkozik a nettó alapon történô kiegyenlítésre, vagy a követelés érvényesítése és a kötelezettség kiegyenlítése egy idôben történik. (w) Vagyonkezelési eszközök ➜ A letétben vagy vagyonkezelôi minôségben tartott eszközöket nem a bank eszközeként kezeljük, így azok az éves beszámolóban nem szerepelnek.

51

(y) Kötés- és elszámolásnapi könyvelés ➜ Az összes „szokott módon történô” pénzügyieszköz-vásárlás és -eladás az értéknap, ill. leszállítás idôpontjában, vagyis azon a napon kerül könyvelésre, amikor a Csoport a tranzakciót teljesíti, ill. azért érvényes kötelezettséget vállal. A szokott módon történô vásárlások vagy eladások azon beszerzések vagy értékesítések, amelyek esetén az eszközök leszállítása a piaci szabály vagy konvenció idôkereten belül jön létre. (z) Számviteli politikában történt változás hatása ➜ Ebben a pénzügyi évben a Bank az értékesíthetô pénzügyi eszközök valós értékelésébôl adódó különbözetet az IAS 39 – Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés – sztenderddel összhangban a tôkében számolta el. ➜ Az IAS 8 (Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák) alapján az adatok módosításra kerültek az összehasonlító idôszakra vonatkozólag. ➜ Így a 2004. évi eredmény 2 209 millió forinttal csökkent. (zs) Elôzô évek értékeinek átcsoportosítása ➜ Bizonyos korábbi évekre vonatkozó beszámolóbeli adatok átcsoportosításra kerültek az idôszakok összehasonlíthatósága miatt. Az átcsoportosítás hatására az elhatárolt kamatok az egyéb eszközökbôl (17 744 millió forint értékben) és az egyéb kötelezettségekbôl (3 650 millió forint értékben) átkerültek a bruttó alapokhoz (banki kihelyezésekhez, hitelekhez, értékpapírokhoz). Az összehasonlító idôszakban bruttó módon kimutatott halasztottadó-egyenleg társaságonkénti nettósítása Csoport szinten 121 millió forint halasztottadókövetelés-csökkenést eredményezett a halasztott adókötelezettséggel szemben. Az amortizált jutalék jutalékból kamatbevételbe való átcsoportosítása 4 889 millió forintot tett ki. Emellett alkategóriák kerültek mind a mérlegben, mind az eredménykimutatásban kiemelésre.

52

(3) Kockázatkezelési politika

Devizaárfolyam-kockázat

➜ A legjelentôsebb kockázatok, amelyekkel a Csoport szembesül: a hitel-, kamatláb-, likviditási

➜ A Csoport mérleg- és mér-

és devizaárfolyam-kockázat. A kockázatkezelési politikát a CIB igazgatósága a Magyar Nemzeti

legen kívüli tételei között

Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Banca Intesa SpA által kialakított szabályok

szerepelnek különbözô

keretein belül határozza meg. A politika végrehajtásáért a Csoport menedzsmentje felelôs.

devizákban nyilvántartott

A Csoport olyan jelentéstételi rendszert alakított ki, amely lehetôvé teszi a kockázatok folyamatos

eszközök és források.

figyelemmel kísérését.

Devizaárfolyam-kockázat akkor merül fel, ha egy adott

Hitelezési kockázat

devizában nyilvántartott

➜ A hitelezési kockázat annak kockázata, hogy egy ügyfél vagy egy szerzôdô fél képtelen vagy

tényleges vagy elôre jelzett

nem hajlandó a Csoport egyik tagjával szemben vállalt kötelezettsége teljesítésére, amely a

eszközállomány nagyobb

Csoport hitelezési, kereskedelemfinanszírozási, treasury és egyéb tevékenységeivel kapcsolatban

vagy kisebb az ugyanabban

merül fel. A hiteleken és követeléseken keletkezô hitelezési kockázatot az igazgatóság a Hitelezési

a devizában nyilvántartott

Bizottságon és a Problémás Eszközök Bizottságán keresztül kezeli, melyek a hitelszabályozás

forrásállománynál.

kialakításáért felelôsek, beleértve a jóváhagyási folyamatot, a hitelkeretek meghatározását, a port-

➜ Törvényi korlátok nem

fólió-koncentrációs irányelveket, a hitelezési kockázat felmérésére vonatkozó szabályokat, az

engedélyezik a CIB számára,

ügyfelek hitelminôsítését, valamint a vezetôség és a pénzügyi teljesítmény értékelését.

hogy a forinttal szembeni

➜ Minden egyes hitelkintlévôség legalább havonta egyszer felülvizsgálásra kerül. A hiteleket egy

bruttó nyitott devizapozíciója

pontozásos – minôségi és mennyiségi tényezôket magában foglaló – rendszer alapján minôsítik.

meghaladja a mindenkori

➜ A kereskedési célú instrumentumokhoz kapcsolódó hitelezési kockázatot az igazgatóság az

szavatolótôke 30%-át.

Eszköz- és Forráskezelési Bizottságon keresztül menedzseli.

A Csoport politikája

➜ A Csoport szigorúan ellenôrzi a nyitott nettó pozíciókat, azaz a vételi és eladási szerzôdések

értelmében a CIB nem köt

közötti különbséget mind összeg, mind futamidô szerint.

devizaspekulációs ügyleteket, és csak szigorúan meghatáro-

Kamatkockázat

zott keretek között ren-

➜ A kamatkockázat a piaci kamatlábakban bekövetkezô változások kamatrésre és a nettó

delkezhet devizapozíciókkal.

kamatjövedelemre gyakorolt hatásának mértéke szerint kerül értékelésre. A kamatlábkockázat az

Az igazgatóság törvényi és

adott idôszak során lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli eszközök nyitott

belsô korlátozások alapján

pozíciójának függvénye. A Csoport e kockázatot az eszközök és források átárazásának és lejáratá-

alakítja ki és kíséri figyelem-

nak összehangolásával csökkenti, beleértve a származékos termékek felhasználását is.

mel az egyes szabályokat,

➜ A kamatlábkockázatot az igazgatóság kezeli az Eszköz- és Forráskezelési Bizottságon keresztül,

valamint az általa jóvá-

amelynek feladata a pozíciólimitek kialakítása és a limitek figyelemmel kísérése annak érdekében,

hagyott stratégiát. Ezen kor-

hogy korlátozza a kamatlábmozgásoknak a napi nyereségre, valamint a kamatérzékeny

látozások – beleértve a napi

eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását.

árfolyamkorlátokat – betartását folyamatosan figyelemmel kísérik.

Likviditási kockázat ➜ A Csoport politikája az, hogy az eszközök, források és kötelezettségek struktúráját oly módon kezeli, hogy lehetôséget teremt a bevétel maximalizálására, miközben biztosítja, hogy a szükséges pénzmennyiség rendelkezésre álljon a kötelezettségek kifizetéséhez azok esedékessé válásakor. A felsôvezetés kézhez kapja a várható cash flow terveket és napi likviditási jelentéseket, így lehetôvé válik a likviditáshelyzet folyamatos figyelemmel kísérése.

53

➜ A Csoport eszközeinek, kötelezettségeinek és saját tôkéjének devizastruktúrája 2005. és 2004. december 31-én a következôk szerint alakult (a devizaértékek millió forintban):

2005

HUF

CHF

EUR

USD

Egyéb

Összesen

Készpénz és központi banki elszámolási számlák

36 500

42

555

380

120

37 597

Banki kihelyezések

71 836

75

20 083

6 633

4 557

103 184

Kereskedési célú értékpapírok

8 655

-

561

-

-

9 216

Származékos pénzügyi eszközök

12 114

-

-

-

-

12 114

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

417 464

411 038

345 795

34 528

982

1 209 807

Befektetési célú értékpapírok

58 204

-

-

495

-

58 699

Értékesítésre szánt befektetett eszközök

1 239

-

-

-

-

1 239

Készletek

4 177

-

-

-

-

4 177

Halasztott adókövetelések

489

-

-

-

-

489

Egyéb eszközök

6 800

373

509

147

614

8 443

Alárendeltkölcsöntôke-követelések

-

-

4 297

-

-

4 297

Immateriális javak

5 328

-

-

-

-

5 328

Tárgyi eszközök

19 197

-

-

-

-

19 197

Eszközök összesen

642 003

411 528

371 800

42 183

6 273

1 473 787

2005

HUF

CHF

EUR

USD

Egyéb

Összesen

Bankok által elhelyezett betétek

53 597

36 422

377 327

31 729

467

499 542

Származékos pénzügyi kötelezettségek

7 735

-

-

-

-

7 735

Ügyfelek által elhelyezett betétek

487 942

1 412

112 095

109 506

4 866

715 821

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

53 787

-

-

-

-

53 787

Halasztott adókötelezettségek

1 767

-

-

-

-

1 767

Egyéb kötelezettségek

22 593

142

18 311

5 818

202

47 066

Céltartalékok

4 494

-

-

-

-

4 494

Alárendeltkölcsöntôke-köt.

-

-

34 251

-

-

34 251

Kötelezettségek összesen

631 915

37 976

541 984

147 053

5 535

1 364 463

Jegyzett tôke

34 750

-

-

-

-

34 750

Tartalékok

29 988

-

-

-

-

29 988

Eredménytartalék

44 586

-

-

-

-

44 586

Saját tôke összesen

109 324

-

-

-

-

109 324

Források összesen

741 239

37 976

541 984

147 053

5 535

1 473 787 -

Nettó pozíció

(99 236)

373 552

(170 184)

(104 870)

738

Származékos ügyletek deviza pozíciója

124 243

(459 680)

172 552

169 695

(872)

Mérlegalatti tételek

381 937

5 151

69 238

14 127

162

470 615

2004

HUF

CHF

EUR

USD

Egyéb

Összesen

Eszközök összesen

593 959

231 675

325 508

49 201

1 318

1 201 661

Források összesen

570 230

241 681

335 797

52 544

1 409

1 201 661

Nettó pozíció

23 729

(10 006)

(10 289)

(3 343)

(91)

-

Mérlegalatti tételek

335 888

5 065

82 374

22 830

841

446 998

54

(4) Kamatbevételek és kamatráfordítások A kamatbevételek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2005

2004

Banki kihelyezésekbôl származó kamat

7 848

5 442

Ügyfélhitelekbôl és folyószámlahitelekbôl származó kamat

73 132

76 186

Értékpapírokból származó kamat

4 928

5 930

Összesen

85 908

87 558

A kamatráfordítások az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2005

2004

Bankok által elhelyezett betétek kamata

12 052

11 324

Ügyfelek által elhelyezett betétek kamata

29 096

32 851

Kibocsátott értékpapírok kamata

3 266

2 969

Összesen

44 414

47 144

(5) Jutalék- és díjbevételek és ráfordítások A jutalék- és díjbevételek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2005

2004

Hiteldíjak bevétele

5 326

4 056

Okmányos meghitelezési díjak bevétele

1 463

1 428

Pénztári díjak bevétele

1 726

1 505

Pénzforgalmi jutalékbevételek

13 534

11 577

Befektetési szolgáltatásdíjak bevétele

1 332

990

Összesen

23 381

19 556

A jutalék- és díjráfordítások az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint)

Hiteldíjak ráfordítása

2005

2004

3

2

Okmányos meghitelezési díjak ráfordítása

217

172

Pénzforgalmi jutalékráfordítások

4 206

2 961

Befektetési szolgáltatásdíjak ráfordítása

117

91

Összesen

4 543

3 226

55

(6) Mûködésbôl származó egyéb bevételek A mûködésbôl származó egyéb bevételek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2005

2004

Devizakereskedelem nettó eredménye

14 571

9 524

Értékpapír-kereskedelem nettó eredménye

2 229

2 023

Egyéb mûködési bevétel

824

1 025

Összesen

17 624

12 572

(7) Értékvesztés- és céltartalékképzés ráfordításai Az értékvesztés- és céltartalékképzés ráfordításai az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint)

Egyedi értékvesztésképzés hitelveszteségekre

2005

2004

10 559

12 527

Kollektív értékvesztésképzés hitelveszteségekre

193

330

Egyedi céltartalékképzés függô és jövôbeni kötelezettségekre

(90)

1 151

Kollektív céltartalékképzés függô és jövôbeni kötelezettségekre

625

276

Egyéb értékvesztésképzés egyéb követelésekre

(53)

-

Egyéb céltartalékképzés jövôbeni költségekre

390

-

Összesen

11 624

14 284

(8) Mûködési költségek A mûködési költségek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2005

2004

Személyi jellegû ráfordítások

18 873

14 165

Értékcsökkenési leírás

4 214

3 779

Bérlet- és lízingdíjak

2 081

1 458

Irodai és informatikai karbantartás

2 036

1 951

Telekommunikáció

1 654

1 830

Hirdetések

3 986

3 393

Egyéb adók és kötelezô díjak

3 441

2 845

Egyéb ráfordítások

5 623

4 548

Összesen

41 908

33 969

56

(9) Eredményt terhelô adók A társasági adó az adott év eredményére vonatkozóan fizetendô társasági nyereségadón alapszik, amely a magyar számviteli és adózási szabályoknak megfelelôen kerül meghatározásra. A 16%-os társasági nyereségadó kulcs a Csoport összes vállalatára érvényes. Emellett a Bank és azon leányvállalatai, amelyek pénzügyi vállalkozásnak minôsülnek, a magyar adótörvények szerint 2005. és 2006. december 31-én további 8%-os különadó megfizetésére kötelezettek. (millió forint) Az eredményt terhelô adók az alábbiakat foglalják magukban:

2005

2004 (módosított)

Tárgyévi fizetendô társasági adó

6 821

4 155

Halasztott adó

(1 008)

408

Összesen

5 813

4 563

Az adózás elôtti eredményre alkalmazandó, a törvényben meghatározott adókulccsal számított fizetendô társasági adó és a Csoport tényleges adókulcsával számított társasági adó egyeztetése (millió forint)

december 31-ére vonatkozóan a következô: 2005

2004 (módosított)

Adózás elôtti eredmény

24 424

21 063

Törvényben meghatározott mértékû társasági adó

3 908

16%

3 370

16%

Különadó pénzügyi vállalkozásoktól

2 125

8,7%

-

-

Le nem vonható kiadások

1 067

4,37%

1 289

6,12%

Eredménykimutatásban el nem ismert adótételek

(620)

(2,54%)

(157)

(0,75%)

Különadó hatása a halasztott adóra

(188)

(0,77%)

50

0,24%

Elôzô idôszak helyesbítései

(437)

(1,79%)

1

0,005%

Egyéb korrekciók

(42)

(0,17%)

10

0,05%

Tényleges adókulccsal számított társasági adó

5 813

23,8%

4 563

21,66%

A halasztott adókövetelések és -kötelezettségek az alábbiakat foglalják magukban: (millió forint) 2005

2004

Követelés Kötelezettség

Követelés

Kötelezettség

-

2 024

Eredménykimutatásban elszámolt halasztott adók Általános kockázati céltartalék

-

2 357

Fejlesztési tartalék

-

179

-

171

Céltartalékok

466

(659)

321

(71)

Valós értékelés miatti korrekciók

-

(396)

-

162

Amortizált jutalékok

-

(86)

-

(43)

Egyéb korrekciók

23

-

34

26

Eredménykimutatásban elszámolt halasztott adók összesen

489

1 395

355

2 269

Valós értékelés miatti korrekciók

-

372

-

657

Halasztott adók összesen

489

1 767

355

2 926

Tôkében elszámolt halasztott adók

A halasztott adókövetelések és ráfordítások nettózásra kerülnek egymással szemben az egyes társaságokban. 57

(10) Osztalékok 2005-ben 3 012 millió forint osztalék került kifizetésre a 2004. évre vonatkozóan.

(11) Készpénz és központi banki elszámolási számlák A készpénz és központi banki elszámolási számlák különféle pénznemek bankjegyeit és pénzérméit, illetve a központi banknál többféle devizában vezetett nostro számlákat tartalmazzák. 2005. december 31-én a Bank köteles a CIB devizabelföldi ügyfelei betéteinek, külföldi ügyfelei forint- és (éven belüli) devizabetéteinek 5%-ával (2004. december 31-én 5%) megegyezô minimális egyenleget fenntartani a Magyar Nemzeti Banknál. 2005. december 31-én a Magyar Nemzeti Banknál lévô folyószámla összege 31 886 millió forint volt (2004: 25 045 millió forint).

A készpénz és központi banki elszámolási számlák az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2005

2004

Készpénz

5 711

4 754

Magyar Nemzeti Banknál lévô folyószámla

31 886

25 045

37 597

29 799

Összesen (Pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek közé tartozó (36. pont))

(12) Banki kihelyezések A banki kihelyezések az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2005

2004

Devizában vezetett nostro számlák

10 040

4 143

Banki kihelyezések (lejárat 90 napnál kevesebb)

81 155

36 370

Pénzeszköz-egyenértékesek közé tartozó (36. pont)

91 195

40 513

Banki kihelyezések (lejárat 90 napnál több)

11 989

12 775

Összesen

103 184

53 288

58

(13) Kereskedési célú értékpapírok

A kereskedési célú értékpapírok állománya az alábbiakat foglalja magában:

(millió forint) 2005

2004

Magyar állampapírok: Ft

2 050

1 186

Pénzeszköz-egyenértékesek közé tartozó (36. pont)

2 050

1 186

Magyar állampapírok: Ft

3 471

17 262

Banki és vállalati kötvények: Ft

50

2 024

Tôzsdén jegyzett részvények: Ft

749

588

Tôzsdén jegyzett részvények: nem Ft

308

-

Egyéb értékpapírok: Ft

2 335

4 377

Egyéb értékpapírok: nem Ft

253

-

Összesen

9 216

25 437

A tôkebefektetésekbôl és az egyéb, nem fix hozamú eszközökbôl származó bevételek az egyéb mûködési bevételben kerülnek elszámolásra. (14) Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

Az ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2005

2004

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

1 243 698

1 021 174

Ebbôl: Értékvesztés lehetséges hitelveszteségekre

(33 891)

(26 746)

Nettó hitelállomány

1 209 807

994 428

59

Szektoronkénti elemzés A hitelportfólió szektoronkénti megoszlása az alábbi: (millió forint)

2005

%

2004

%

Kereskedelem

191 166

15,4

173 470

17,0

Magánügyfelek

142 975

11,5

82 370

8,1

Ingatlanbefektetések

213 535

17,2

146 397

14,3

Egyéb, fôként szolgáltató iparágak

124 715

10,0

32 803

3,2

Élelmiszer-feldolgozás

60 072

4,8

68 997

6,8

Szállítás és kommunikáció

66 656

5,4

71 728

7,0

Könnyûipar

250 433

20,1

272 030

26,6

Nehézipar

40 067

3,2

39 357

3,9

Pénzügyi tevékenységek

81 115

6,5

57 943

5,7

Mezôgazdaság

41 782

3,4

36 209

3,5

Vegy- és gyógyszeripar

31 182

2,5

39 870

3,9

Összesen 1 243 698

100,0

1 021 174

100,0

➜ A hitelek és elôlegek többségét magyarországi illetôségû ügyfeleknek nyújtotta a Bank. A devizakülföldi ügyfeleknek nyújtott hitelek összege bruttó 38 895 millió forint volt 2005. december 31-én (2004: 35 537 millió forint). ➜ A Bank lízing leányvállalatai a belföldi lízingpiacon mûködnek, és ügyfeleiknek pénzügyi lízing termékeket kínálnak. A következô táblázatok e tevékenység fôbb adatait mutatják 2005. december 31-re vonatkozóan: (millió forint) 2005

2004

Egy éven belüli

114 911

95 530

Egy–öt éven belüli

226 128

187 033

Öt éven túli

40 513

19 895

Összesen

381 552

302 458

Egy éven belüli

89 687

74 018

Egy–öt éven belüli

187 295

155 567

Öt éven túli

34 470

17 921

Összesen

311 452

247 506

Jövôbeni pénzügyi bevétel

70 100

54 952

5 219

3 924

Bruttó lízingkövetelések:

Minimum lízingdíj-követelések jelenértéke:

Behajthatatlan minimum lízingdíj-követelésre képzett halmozott értékvesztés

A szerzôdések futamideje 12 és 72 hónap között változik, a kamatlábak alapkamatai +2–8%-os sávban mozognak.

60

Lehetséges hitelezési veszteségre képzett értékvesztés

A lehetséges hitelezési veszteségre képzett értékvesztés az alábbiakat foglalja magában:

(millió forint) 2005

2004 (módosított)

Nyitó egyenleg

26 746

14 947

Értékvesztés növekedése az év során

23 643

19 398

Értékvesztés csökkenése az év során

(12 891)

(6 371)

Leírás és értékesítés

(3 607)

(1 228)

Záró egyenleg

33 891

26 746

(15) Értékesítésre szánt befektetett eszközök

Az értékesítésre szánt befektetett eszközök az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2005

2004

Eladásra szánt lízingelt eszközök

231

255

Eladásra szánt ingatlan

1 008

-

Összesen

1 239

255

Értékesítésre szánt befektetett eszközök közé tartoznak többek között azok a lízingelt eszközök, amelyek a lízingbe vevô fizetôképtelensége miatt kerültek vissza a lízingtársasághoz. Másrészt ebbe a kategóriába tartozik a CIB Service Zrt. egyik ingatlanja is, amely 2006 elsô felében eladásra kerül.

(16) Készletek A készleteket a CIB Készletezési Kft. tulajdonában lévô – többnyire mezôgazdasági- és nehézipari termékekbôl álló – áruk alkotják.

(17) Egyéb eszközök Az egyéb eszközök az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2005

2004

Elhatárolt költségek

488

405

Átmenô tételek

984

328

Vevôkövetelések

2 201

1 801

Adók és kötelezô díjak

4 084

2 342

Egyéb eszközök

686

851

Összesen

8 443

5 727

61

(18) Befektetési célú értékpapírok

A befektetési célú értékpapírok könyv szerinti értékének megoszlása:

(millió forint) 2005

2004

Értékesíthetô értékpapírok

51 999

46 888

Lejáratig tartott értékpapírok

6 700

7 068

Összesen

58 699

53 956

Értékesíthetô értékpapírok állománya :

(millió forint) 2005

2004

Állampapírok: Ft

49 950

44 804

Banki és vállalati kötvények: Ft

501

501

Befektetések: Ft

50

40

Tôzsdén jegyzett részvények: Ft

1 498

1 543

Összesen

51 999

46 888

Lejáratig tartott értékpapírok állománya:

(millió forint)

Állampapírok: Ft

2005

2004

5 997

6 051

Állampapírok: nem Ft

495

498

Banki és vállalati kötvények: Ft

208

519

Összesen

6 700

7 068

Értékelési tartalék – értékesíthetô értékpapírok értékelése:

(millió forint) 2005

2004

Nyitó egyenleg

2 191

(18)

Valós értékre való értékelés nettó eredménye

197

3 138

Értékesítés és értékvesztés miatt eredménykimutatásba átvezetett nettó eredmény

(1 153)

(10)

Amortizáció miatt eredménykimutatásba átvezetett érték

(232)

(238)

Halasztott adó

285

(681)

Összesen

1 288

2 191

62

(19) Alárendeltkölcsöntôke-követelések A középtávú banki kihelyezések közé a Banca Intesa (France) S.A. számára nyújtott 17 millió euró (4 297 millió forint) összegû alárendelt kölcsön tartozik. A kölcsön 2007. december 31-én jár le. A fizetendô kamat 6 havi EURIBOR + 0,65%. (Az alárendelt kölcsöntôke állománya 2005 folyamán – eredeti devizában – nem változott.)

(20) Immateriális javak 2005. és 2004. december 31-én az immateriális javak értéke, valamint azok halmozott értékcsökkenése az alábbiak szerint alakult:

Immateriális javak bruttó értéke

(millió forint) 2005

Kivezetés

Beszerzés

2004

Szoftverlicenszek

12 117

(2 400)

4 531

9 986

Goodwill

833

-

19

814

Egyéb

55

-

29

26

Összesen

13 005

(2 400)

4 579

10 826

Immateriális javak értékcsökkenése Szoftverlicenszek

(millió forint) 2005

Kivezetés

Beszerzés

2004

7 580

(21)

1 548

6 053

Goodwill

56

-

-

56

Egyéb

41

-

26

15

Összesen

7 677

(21)

1 574

6 124

Immateriális javak nettó értéke

(millió forint) 2005

2004

Szoftverlicenszek

4 537

3 933

Goodwill

777

758

Egyéb

14

11

Összesen

5 328

4 702

A goodwill 2005. évi növekedésének oka a korábbi tulajdonosok felé történô – az adásvételi szerzôdésben rögzített – ez évi kifizetések. 63

(21) Tárgyi eszközök 2005. és 2004. december 31-én a tárgyi eszközök értéke, valamint azok halmozott értékcsökkenése az alábbiak szerint alakult:

Tárgyi eszközök bruttó értéke

(millió forint) 2005

Kivezetés

Beszerzés

2004

Telkek, létesítmények

11 314

(1 823)

1 894

11 243

Bérelt ingatlanon végzett beruházások

4 608

-

1 378

3 230

Irodabútorok, berendezések

7 256

(44)

1 883

5 417

Számítástechnikai berendezések

5 601

(329)

1 012

4 918

Gépjármûvek

1 596

(199)

505

1 290

Egyéb

101

-

-

101

Összesen

30 476

(2 395)

6 672

26 199

Tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenése

(millió forint)

Telkek, létesítmények

2005

Kivezetés

Beszerzés

2004

2 842

(705)

492

3 055

Bérelt ingatlanon végzett beruházások

801

-

191

610

Irodabútorok, berendezések

3 482

(193)

880

2 795

Számítástechnikai berendezések

3 613

(220)

905

2 928

Gépjármûvek

541

(133)

172

502

Egyéb

-

-

-

-

Összesen

11 279

(1 251)

2 640

9 890

Tárgyi eszközök nettó értéke

(millió forint) 2005

2004

Telkek, létesítmények

8 472

8 188

Bérelt ingatlanon végzett beruházások

3 807

2 620

Irodabútorok, berendezések

3 774

2 622

Számítástechnikai berendezések

1 988

1 990

Gépjármûvek

1 055

788

Egyéb

101

101

Összesen

19 197

16 309

64

(22) Bankok által elhelyezett betétek A bankok által elhelyezett betétek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2005

2004

Rezidens bankok által elhelyezett betétek

97 731

97 748

Nem rezidens bankok által elhelyezett betétek

401 811

314 418

Összesen

499 542

412 166

(23) Ügyfelek által elhelyezett betétek és kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

Az ügyfelek által elhelyezett betétek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint) 2005

2004

Rezidens ügyfelek által elhelyezett betétek

605 520

499 377

Nem rezidens ügyfelek által elhelyezett betétek

110 301

86 437

Összesen

715 821

585 814

A saját kibocsátású kötvények értéke 55 271 millió forint, visszavásárlásra került 1 860 millió forint értékben, a nettó értéke ezáltal 53 787 millió forint, mely tartalmaz 376 millió forint értékben elhatárolt kamatot. A Bank által kibocsátott, a Budapesti Értéktôzsdén is jegyzett értékpapírok között két értékpapír található: ➜ CIB 2007A, mely 2004. augusztus 12-én 36 500 millió forint értékben került kibocsátásra. A kötelezettség lejárati dátuma 2007. augusztus 12., fizetendô kamatának alapja 3 havi BUBOR + 0,3%. ➜ CIB 2008A, mely 2005. szeptember 22-én 18 771 millió forint értékben került kibocsátásra. A kötelezettség lejárati dátuma 2008. szeptember 22., fizetendô kamatának alapja 3 havi BUBOR + 0,3%.

65

(24) Egyéb kötelezettségek Az egyéb kötelezettségek az alábbiakat foglalják magukban:

(millió forint)

Átmenô tételek

2005

2004

32 643

14 637

Szállítók

3 899

3 309

Adók és kötelezô díjak

1 878

1 441

Egyéb kötelezettségek

8 646

3 606

Összesen

47 066

22 993

(25) Céltartalékok Céltartalékok mozgása – 2005

(millió forint) Függô és jövôbeni

Jövôbeni

kötelezettségek

költségek

Összesen

Nyitó egyenleg

3 193

376

3 569

Céltartalék növekedése az év során

4 995

400

5 395

Céltartalék csökkenése az év során

(4 460)

(10)

(4 470)

Záró egyenleg

3 728

766

4 494

Függô és jövôbeni

Jövôbeni

Céltartalékok mozgása – 2004

(millió forint) kötelezettségek

költségek

Összesen

Nyitó egyenleg

1 766

104

1 870

Céltartalék növekedése az év során

1 865

363

2 228

Céltartalék csökkenése az év során

(438)

(91)

(529)

Záró egyenleg

3 193

376

3 569

(26) Alárendeltkölcsöntôke-kötelezettségek A Bank a következô alárendelt kölcsöntôkéket kapta: ➜ az Intesa Bank Ireland plc-tôl 17 millió euró (4 297 millió forint) összegû alárendelt kölcsöntôkét kapott. A hitel 2007. december 7-én jár le, és a fizetendô kamat 6 havi EURIBOR + 0,58%; ➜ az Intesa Holding International S.A.-tól (2004 decemberében Vseobecná úverová banka, a.s.v

tôl átvállalt) 35 millió euró (8 847 millió forint) összegû alárendelt kölcsöntôkét kapott. A hitel 2010. november 10-én jár le, és a fizetendô kamat 6 havi EURIBOR + 0,6%; ➜ az Intesa Holding International S.A.-tól 15 millió euró (3 792 millió forint) alárendelt kölcsöntôkét kapott. A hitel 2010. november 26-án jár le, és a fizetendô kamat 6 havi EURIBOR + 0,6%; ➜ az Intesa Holding International S.A.-tól 68,5 millió euró (17 315 millió forint) alárendelt kölcsöntôkét kapott. A hitel 2011. június 10-én jár le, és a fizetendô kamat 6 havi EURIBOR + 0,6%.

66

(27) Jegyzett tôke A CIB Csoport jegyzett tôkéje 2005. december 31-én 34 750 000 darab egyenként 1000 forint névértékû törzsrészvénybôl áll. A jegyzett tôkében a következô változások történtek a 2005. év folyamán:

Törzs-

Dolgozói

Kisebbségi

részvény

részvény

részesedés

Összesen

Nyitó egyenleg

23 500 000

2 222 639

200 120

25 922 759

Bevonás

-

(2 222 639)

(200 120)

(2 422 759)

Kibocsátás

11 250 000

-

-

11 250 000

Záró egyenleg

34 750 000

-

-

34 750 000

(28) Tartalékok A Csoport két, a törvény által elôírt tartalékot képzett: általános kockázati tartalékot és általános tartalékot. A tartalékok osztalékfizetésre nem használhatók fel. Általános kockázati tartalék Az 1996. évi CXII. törvény 87. paragrafusa értelmében a bankok a kockázattal korrigált mérlegfôösszeg 1,25%-áig terjedô összegû általános kockázati tartalékot képezhetnek. 2005. december 31-én a CIB 14 733 millió forint tartalékkal rendelkezett, ami a megengedett tartalékösszeg 100%-a (2004: 12 652 millió forint). A magyar törvények értelmében ez a tartalék az adóból levonható, és a magyar beszámolóban az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Jelen éves beszámolóban – a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban – ez a tartalék az eredménytartalékból került elkülönítésre. Általános tartalék Az 1996. évi CXII. törvény 75. paragrafusa értelmében a CIB magyar törvényeknek megfelelôen készített beszámolója szerinti adózott eredményének 10%-át fel nem osztható általános tartalékba köteles átvezetni.

(29) Jövôbeni és függô kötelezettségek 2005. és 2004. december 31-én a Csoport jövôbeni és függô kötelezettségei az alábbiak voltak: (millió forint) 2005

2004

Garanciális kötelezettségek

174 295

134 895

Akkreditívek

2 820

8 249

Le nem hívott hitelek és folyószámlahitelek

293 500

303 854

Összesen

470 615

446 998

A letétkezelt értékpapírok állománya 2005. december 31-én 1 648 017 millió forintot tett ki.

67

(30. a) Kereskedési célú, származékos pénzügyi instrumentumok Kereskedési célú, származékos pénzügyi instrumentumok 2005. december 31-én (millió forint) Szerzôdés szerinti érték a hátralévô élettartammal Éven belüli 1–5 év közötti

5 éven túli

Összesen

-

220 931

Valós érték Eszköz Kötelezettség

Kamatláb-derivatívák Tôzsdén kívüli termékek Határidôs kamatláb-megállapodások

220 931

-

130

(117)

Kamatláb swap-ügyletek

115 808

68 866

20 666

205 340

1 187

(1 537)

Összesen

336 739

68 866

20 666

426 271

1 317

(1 654)

Határidôs devizaügyletek

96 128

29 886

-

126 014

914

(4 126)

Deviza swap-ügyletek

629 765

24 098

-

653 863

9 674

(1 753)

Devizaopciók

43 957

-

-

43 957

209

(202)

Összesen

769 850

53 984

-

823 834

10 797

(6 081)

Összesen

1 106 589

122 850

20 666

1 250 105

12 114

(7 735)

Deviza derivatívák Tôzsdén kívüli termékek

(30. b) Kereskedési célú, származékos pénzügyi instrumentumok Kereskedési célú, származékos pénzügyi instrumentumok 2004. december 31-én (millió forint) Szerzôdés szerinti érték a hátralévô élettartammal Éven belüli 1–5 év közötti

Piaci érték

5 éven túli

Összesen

Eszköz

Kötelezettség

-

32 000

16

(54)

Kamatláb-derivatívák Tôzsdén kívüli termékek Határidôs kamatláb-megállapodások

32 000

-

Kamatláb swap-ügyletek

13 084

57 819

-

70 903

755

(1 421)

Összesen

45 084

57 819

-

102 903

771

(1 475)

Határidôs devizaügyletek

52 408

30 643

-

83 051

1 072

(6 607)

Deviza swap-ügyeletek

396 741

35 306

-

432 047

9 376

(6 961)

Devizaopciók

26 604

-

-

26 604

285

(248)

Összesen

475 753

65 949

-

541 702

10 733

(13 816)

Összesen

520 837

123 768

-

644 605

11 504

(15 291)

Deviza derivatívák Tôzsdén kívüli termékek

69

(31. a) Eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke 2005. december 31-én a szerzôdéses újraárazás vagy lejárati dátum közül a korábbi alapján

Azonnal 1 hónapon 3 hónapon

3 hónap és 1 éven túli és

5 éven

Nem kamat-

kamatérzékeny

belüli

belüli

1 év közötti

5 éven belüli

túli

érzékeny

banki elszámolási számlák

31 885

-

-

-

-

-

5 712

Effektív kamatlábak

6,00

Összesen

Eszközök Készpénz és központi 37 597 5,09

Banki kihelyezések és elôlegek, valamint alárendeltkölcsöntôke-követelések

10 024

73 822

11 502

12 133

-

-

-

107 481

Effektív kamatlábak

0,00

5,07

3,10

3,27

Kereskedési célú értékpapírok

-

269

65

276

3 010

2 140

3 456

9 216

8,14

7,24

7,56

6,69

7,99

-

2 211

2 366

5 104

2 330

103

-

12 114

és elôlegek Effektív kamatlábak

83 072

343 883

576 741

170 578

32 276

3 257

-

1 209 807

9,87

5,64

7,55

5,04

4,38

3,12

-

5 180

4 278

23 873

5 236

19 601

Effektív kamatlábak

4,18 4,55

Származékos pénzügyi eszközök Ügyfeleknek adott hitelek 6,72

Befektetési célú értékpapírok Effektív kamatlábak Egyéb eszközök

531

58 699

7,22

7,53

6,66

6,86

5,50

-

-

-

-

-

-

38 873

38 873

6,34

-

533 793

Kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek és alárendeltkölcsöntôke-köt.

4 565

135 671

299 135

73 076

21 329

17

Effektív kamatlábak

4,55

3,36

2,72

2,38

1,82

2,32

Származékos pénzügyi köt.

-

941

1 653

2 569

2 111

461

-

7 735

elhelyezett betétek

262 731

304 799

111 463

33 252

3 576

-

-

715 821

Effektív kamatlábak

1,23

4,46

4,75

5,05

6,91

-

-

53 787

-

-

2,82

Ügyfelek által 3,36

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek Effektív kamatlábak

-

-

6,57

53 787 6,57

Egyéb kötelezettségek

-

-

-

-

-

-

53 327

53 327

Nettó újraárazási rés

(142 315)

(16 046)

128 914

103 067

15 836

24 623

(4 755)

109 324

70

(31. b) Eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke 2004. december 31-én a szerzôdéses újraárazás vagy lejárati dátum közül a korábbi alapján

Azonnal 1 hónapon 3 hónapon

3 hónap és 1 éven túli és

5 éven

Nem kamat-

kamatérzékeny

belüli

belüli

1 év közötti

5 éven belüli

túli

érzékeny

banki elszámolási számlák

25 045

-

-

-

-

-

4 754

Effektív kamatlábak

9,40

Összesen

Eszközök Készpénz és központi 29 799 7,90

Banki kihelyezések és elôlegek, valamint alárendeltkölcsöntôke-követelések

24 240

17 887

5 850

-

-

-

57 469

Effektív kamatlábak

5,46

8,62

4,01

2,73

Kereskedési célú értékpapírok

-

17

872

6 709

12 373

368

5 098

25 437

11,25

9,86

7,71

6,84

7,60

-

1 535

2 914

4 092

2 963

-

-

11 504

és elôlegek Effektív kamatlábak

91 616

345 375

418 097

100 831

37 547

962

-

994 428

12,34

7,19

8,51

7,64

3,57

7,07

-

3 383

4 480

15 132

214

29 095

Effektív kamatlábak

9 492

5,84 5,82

Származékos pénzügyi eszközök Ügyfeleknek adott hitelek 8,13

Befektetési célú értékpapírok Effektív kamatlábak Egyéb eszközök

1 652

53 956

10,90

10,68

9,08

6,73

6,11

-

-

-

-

-

-

29 068

29 068

7,44

-

445 490

Kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek és alárendeltkölcsöntôke-köt.

27 821

71 475

266 307

46 992

32 825

70

Effektív kamatlábak

6,37

4,3

2,34

2,56

1,55

2,98

Származékos pénzügyi köt.

-

1 912

6 411

4 209

2 759

-

-

15 291

elhelyezett betétek

207 029

251 559

105 519

21 352

351

4

-

585 814

Effektív kamatlábak

2,19

7,06

7,71

7,76

10,28

1,05

-

14 489

14 038

-

-

-

10,84

10,52

2,87

Ügyfelek által 5,48

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek Effektív kamatlábak

-

28 527 10,68

Egyéb kötelezettségek

-

-

-

-

-

-

29 488

29 488

Nettó újraárazási rés

(93 949)

28 762

39 938

63 703

17 162

30 351

11 084

97 051

71

(32. a) Eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke lejárati dátum szerint A Bank eszközeinek és kötelezettségeinek lejárat szerinti megoszlása 2005. december 31-én:

1 hónapon

1–3 hónap

belüli

közötti

3 hónap és 1–5 év közötti

5 éven túli

Összesen

1 év közötti

Eszközök Készpénz és központi banki elszámolási számlák

37 597

-

-

-

-

37 597

Banki kihelyezések

83 074

6 914

3 901

9 295

-

103 184

Kereskedési célú értékpapírok

64

12

73

2 942

6 125

9 216

Származékos pénzügyi eszközök

2 211

2 366

5 104

2 330

103

12 114

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

162 234

107 237

253 714

417 125

269 497

1 209 807

Befektetési célú értékpapírok

4 112

3 781

24 390

5 737

20 679

58 699

befektetett eszközök

-

-

1 239

-

-

1 239

Értékesítésre szánt Készletek

-

-

4 177

-

-

4 177

Halasztott adókövetelések

-

-

-

489

-

489

Egyéb eszközök

488

-

984

6 971

-

8 443

Alárendeltkölcsöntôke-követelések

-

-

-

-

4 297

4 297

Immateriális javak és tárgyi eszközök

-

-

-

-

24 525

24 525

Eszközök összesen

289 780

120 310

293 582

444 889

325 226

1 473 787

87 173

35 575

99 814

239 776

37 204

499 542

Kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek Származékos pénzügyi kötelezettségek

941

1 653

2 569

2 111

461

7 735

Ügyfelek által elhelyezett betétek

519 251

156 625

33 674

6 233

38

715 821

-

-

-

-

53 787

53 787

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek Halasztott adókötelezettségek

-

-

-

1 767

-

1 767

Egyéb kötelezettségek

-

-

32 643

14 423

-

47 066

Céltartalékok

-

-

-

4 494

-

4 494

Alárendeltkölcsöntôkekötelezettségek

-

-

-

-

34 251

34 251

Kötelezettségek összesen

607 365

193 853

168 700

268 804

125 741

1 364 463

Nettó pozíció

(317 585)

(73 543)

124 882

176 085

199 485

109 324

72

(32. b) Eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke lejárati dátum szerint A Bank eszközeinek és kötelezettségeinek lejárat szerinti megoszlása 2004. december 31-én:

1 hónapon

1–3 hónap

belüli

közötti

3 hónap és 1–5 év közötti

5 éven túli

Összesen

1 év közötti

Eszközök Készpénz és központi banki elszámolási számlák

29 799

-

-

-

-

29 799

Banki kihelyezések

37 465

1 372

1 938

12 513

-

53 288

Kereskedési célú értékpapírok

4 601

289

6 948

12 602

997

25 437

Származékos pénzügyi eszközök

1 535

2 913

4 093

2 963

-

11 504

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

127 441

91 086

232 087

344 089

199 725

994 428

Befektetési célú értékpapírok

-

-

255

-

-

255

-

-

1 720

-

-

1 720

Értékesítésre szánt befektetett eszközök Készletek

-

-

-

355

-

355

Halasztott adókövetelések

405

-

328

4 994

-

5 727

Egyéb eszközök

-

249

9 894

12 363

31 450

53 956

Alárendeltkölcsöntôke-követelések

-

-

-

-

4 181

4 181

Immateriális javak és tárgyi eszközök

-

-

-

-

21 011

21 011

Eszközök összesen

201 246

95 909

257 263

389 879

257 364

1 201 661

46 052

16 357

8 457

263 170

78 130

412 166

Kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek Származékos pénzügyi kötelezettségek

1 912

6 411

4 209

2 759

-

15 291

Ügyfelek által elhelyezett betétek

424 267

141 137

20 044

366

-

585 814

-

-

13 831

14 696

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

28 527

Halasztott adókötelezettségek

-

-

-

2 926

-

2 926

Egyéb kötelezettségek

-

-

-

22 993

-

22 993

Céltartalékok

-

-

-

3 569

-

3 569

Alárendeltkölcsöntôkekötelezettségek

-

-

-

-

33 324

33 324

Kötelezettségek összesen

472 231

163 905

46 541

310 479

111 454

1 104 610

Nettó pozíció

(270 985)

(67 996)

210 722

79 400

145 910

97 051

73

(33) Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek (a) Társaságok (Banca Intesa Csoport) A konszolidált beszámolóban kapcsolt félként azok a felek kerülnek bemutatásra, amelyek közvetlenül vagy közvetetten, egy vagy több közvetítôn keresztül, ellenôrzik a társaságot, annak ellenôrzése alatt állnak, vagy azzal együtt közös ellenôrzés alatt állnak (beleértve az anyavállalatokat, leányvállalatokat és a testvérvállalatokat), közös ellenôrzést gyakorolnak, vagy kulcspozícióban lévô vezetô. A Banca Intesa olyan kapcsolt fél, amely jelentôs befolyással bír a társaság felett. A Bank több olyan társasággal is köt ügyletet, amely a Banca Intesa ellenôrzése alatt áll. Ilyenek v

pl. a Vseobecná úverová banka, a.s., Intesa Bank Ireland plc testvérvállalatok. A Banca Intesa Csoport tagjaival lebonyolított valamennyi tranzakció piaci áron kerül megkötésre. 2005. december 31-én az egyenlegek és kötelezettségvállalások az összes eszköz kevesebb mint 1%-át, és az összes forrás kevesebb mint 5%-át tették ki. Ezeket az alábbiakban mutatjuk ki:

(millió forint)

2005 Anyavállalat

Testvérvállalat

2004 Anyavállalat

Testvérvállalat

Eszközök Folyószámlák

355

168

431

36

Banki kihelyezések

4 891

1 298

6 668

11

Alárendeltkölcsöntôke-köv.

-

4 297

-

4 181

Források Folyószámlák

10

223

262

11

Banki betétek

114 455

140 268

58 885

136 643

Alárendeltkölcsöntôke-köt.

29 954

4 297

29 143

4 181

616

-

764

-

Akkreditívek

154

-

166

14

FRA-kötelezettségek

16 000

-

-

-

Kötelezettségvállalások Adott garanciák

Deviza spot ügyletek kötelezettségei

7 000

467

147

53

Határidôs swap-ügyletek

40 431

2 328

34 772

478

Kamatráfordítás, nettó

(2 464)

(3 292)

(1 016)

(2 858)

(b) Kulcspozícióban lévô vezetôk A CIB kulcspozícióban lévô vezetôi – az igazgatótanács, a felügyelôbizottság, valamint az ügyvezetôség – közvetlenül vagy közvetve felhatalmazással és felelôsséggel rendelkeznek az adott egység tevékenységének tervezése, irányítása és ellenôrzése tekintetében. A kulcspozícióban lévô vezetôk a CIB Csoport alkalmazottaival azonos elbánásban részesülnek.

74

(millió forint) 2005

2004

Folyószámlák

54

32

Banki kihelyezések

85

269

Eszközök

Források Folyószámlák

556

266

Banki betétek

180

377

Adott garanciák

-

7

Határidôs ügyletek

101

-

munkavállalói juttatások

561

667

Végkielégítések

5

7

Kötelezettségvállalások

Juttatások Bérek és egyéb, rövid távú

(34) Átlagegyenlegek Az átlagos könyv szerinti értékek és átlagos kamatlábak (ahol értelmezhetôk) az alábbi táblázatban szerepelnek. Az összegek a kereskedési célú eszközök napi egyenlegeinek, valamint az egyéb eszközök havi egyenlegeinek egyszerû átlagszámításával kerülnek megállapításra. A közzétett átlagos kamatlábak a kamatozó pénzügyi instrumentumok tényleges hozamainak jelentési idôszakra vonatkozó, súlyozott átlagai.

Átlagegyenlegek 2005. december 31-én

(millió forint)

2005

2004

Átlagos könyv

Átlagos

Átlagos könyv

Átlagos

szerinti érték

kamatláb (%)

szerinti érték

kamatláb (%)

Készpénz és központi banki elszámolási számlák

48 352

5,48

37 981

8,18

Banki kihelyezések és alárendeltkölcsöntôke-köv.

85 673

5,86

49 144

5,21

Kereskedési célú pénzügyi eszközök

19 678

5,63

28 294

8,18

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

1 093 400

7,20

909 404

8,80

Befektetési célú értékpapírok

49 831

7,74

47 135

9,20

Pénzügyi eszközök

Pénzügyi kötelezettségek Bankok által elhelyezett betétek

470 102

2,80

356 137

2,98

Ügyfelek által elhelyezett betétek

656 680

4,07

570 323

5,75

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló köt.

44 196

7,49

24 667

12,03

Alárendeltkölcsöntôke-köt.

33 937

2,75

26 868

2,77

75

(35) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéke Azon pénzügyi eszközök és kötelezettségek könyv szerinti és valós értékérôl, amelyek nem valós értéken kerülnek nyilvántartásra a mérlegben, a következô táblázatok nyújtanak összehasonlító adatokat:

2005

Cash flow kockázatnak kitéve Könyv szerinti érték

Valós érték

Valós érték kockázatnak kitéve Könyv szerinti érték

Pénzügyi eszközök

Valós érték (millió forint)

Banki kihelyezések

18 955

18 956

84 229

84 219

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

1 143 464

1 196 797

66 383

66 418

Befektetési célú értékpapírok

-

-

6 700

7 270

Bankok által elhelyezett betétek

353 026

351 282

146 516

146 356

Ügyfelek által elhelyezett betétek

365 665

365 524

350 156

349 779

Pénzügyi kötelezettségek

2004

Cash flow kockázatnak kitéve Könyv szerinti érték

Valós érték

Valós érték kockázatnak kitéve Könyv szerinti érték

Pénzügyi eszközök

Valós érték (millió forint)

Banki kihelyezések

14 944

14 913

38 344

38 439

Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek

932 884

1 000 009

61 545

63 737

Befektetési célú értékpapírok

-

-

7 068

7 295

Bankok által elhelyezett betétek

327 631

305 696

84 536

84 224

Ügyfelek által elhelyezett betétek

291 857

289 739

293 957

293 263

Pénzügyi kötelezettségek

Az egyes kategóriák valós érték számításának módját a következô bekezdések tartalmazzák: ➜ Az ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek valós értékének becslése a várható diszkontált cash flow módszer alapján készült. ➜ A befektetési célú értékpapírok esetében a valós érték a mérlegforduló napján érvényes piaci vagy jegyzett árfolyam. ➜ A bankok, illetve ügyfelek által elhelyezett betéteknél a diszkontált cash flow módszer került alkalmazásra.

76

(36) Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek A konszolidált cash flow kimutatáshoz kapcsolódó pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetételét a következô tábla tartalmazza: (millió forint) 2005

2004

Készpénz és központi banki elszámolási számlák (11. pont)

37 597

29 799

Banki kihelyezések (12. pont)

91 195

40 513

Kereskedési célú értékpapírok (13. pont)

2 050

1 186

Összesen

130 842

71 498

(37) Egy részvényre jutó osztalék A 2006 márciusára összehívott közgyûlés 2005-re vonatkozólag várhatóan 2 500 millió forint osztalék kifizetését fogja elôirányozni a törzsrészvények után, ami az egy részvényre jutó osztalékot 106 forintról 72 forintra fogja csökkenteni.

77

(38) Szegmens riportok A Csoport kockázatát a nyújtott termékek, szolgáltatások különbözôsége határozza meg, így a beszámolóban az üzleti szegmens kerül bemutatásra, mint elsôdleges szegmens jelentési forma. A jelentésben található öt szegmens a következôk alapján különíthetô el egymástól: ➜ A lakossági és vállalati szegmens olyan termékeket, szolgáltatásokat tartalmaz, mint folyószámla, megtakarítási számlavezetés, betétgyûjtés, befektetésiszolgáltatás-nyújtás, hitelés jelzáloghitel-nyújtás. ➜ A treasury és banki szegmens a pénzügyi mûveleteket tartalmazza. ➜ A lízing szegmens tartalmazza a lízingtevékenységhez kapcsolódó eredményeket. ➜ Az egyéb szegmensben találhatók azok a tevékenységek, melyek a nem pénzügyi tevékenységet végzô leányvállalatokhoz és a közszférához (állam, önkormányzat) kapcsolódnak.

Üzleti szegmensek

2005

Lakossági

Vállalati Treasury/Bank

Lízing

Egyéb

Kiszûrések

Külsô bevétel

12 556

57 859

Szegmensek közötti bevétel

8 038

Szegmens bevétel

20 594

Szegmens eredmény

3 175

Összesen

28 117

24 374

4 007

-

(9 167)

10 498

(9 369)

-

-

48 692

38 615

15 005

4 007

-

126 913

22 157

26 514

4 460

2 872

-

59 178

(millió forint)

Fel nem osztható költségek

126 913

(34 754)

Adózás elôtti eredmény

24 424

Társasági adó

(5 813)

Adózott eredmény

18 611

Szegmens eszközök

147 472

723 165

187 046

326 574

25 687

-

Fel nem osztható eszközök

1 409 944 63 843

Eszközök összesen

-

-

-

-

-

-

1 473 787

Szegmens kötelezettségek

303 282

458 576

538 869

7 585

8 704

-

1 317 016

-

-

-

-

-

-

1 364 463

Fel nem osztható kötelezettségek

47 447

Kötelezettségek összesen Egyéb szegmens információk Beruházások

-

-

-

481

-

-

481

Értékcsökkenési leírás

-

23

-

464

9

-

496

1 040

6 177

-

4 058

349

-

11 624

Értékvesztés és céltartalékképzés ráfordításai

78

2004

Lakossági

Vállalati Treasury/Bank

Lízing

Egyéb

Kiszûrések

Külsô bevétel

9 255

65 223

Szegmensek közötti bevétel

8 996

Szegmens bevétel

18 251

Szegmens eredmény

(529)

Összesen

21 349

21 763

2 096

-

(10 010)

10 307

(9 293)

-

-

55 213

31 656

12 470

2 096

-

119 686

28 450

17 341

3 039

1 374

-

49 675

(millió forint)

Fel nem osztható költségek

119 686

(28 612)

Adózás elôtti eredmény

21 063

Társasági adó

(4 563)

Adózott eredmény

16 500

Szegmens eszközök

87 415

625 697

142 793

265 844

27 939

-

Fel nem osztható eszközök

1 149 688 51 973

Eszközök összesen

-

-

-

-

-

-

1 201 661

Szegmens kötelezettségek

272 232

334 651

458 155

7 410

7 220

-

1 079 668

-

-

-

-

-

-

1 104 610

Fel nem osztható kötelezettségek

24 942

Kötelezettségek összesen Egyéb szegmens információk Beruházások

-

-

-

804

-

-

804

Értékcsökkenési leírás

-

25

-

365

23

-

413

596

9 087

-

4 601

-

-

14 284

Értékvesztés és céltartalékképzés ráfordításai

79

A másodlagos szegmens jelentési forma alapja a földrajzi megoszlás, ami a CIB hivatalos értékesítési struktúrájában rögzített régiók szerint kerül kimutatásra. Földrajzi szegmensek

2005

Szegmens bevétel

Szegmens eszközök

Beruházások (millió forint)

Budapest

78 431

803 280

481

Délkelet-Magyarország

9 143

113 608

-

Délnyugat-Magyarország

7 895

102 260

-

Északkelet-Magyarország

16 331

182 216

-

Északnyugat-Magyarország

12 531

128 542

-

Közép-Magyarország

1 146

13 575

-

Európai Unió

551

50 607

-

Egyéb országok

885

15 856

-

Szegmens összesen

126 913

1 409 944

481

Fel nem osztható tételek

-

63 846

Összesen

126 913

1 473 791

2004

Szegmens bevétel

Szegmens eszközök

Beruházások (millió forint)

Budapest

65 479

630 917

804

Délkelet-Magyarország

9 036

80 085

-

Délnyugat-Magyarország

8 101

79 926

-

Északkelet-Magyarország

17 881

163 725

-

Északnyugat-Magyarország

13 788

119 738

-

Közép-Magyarország

1 197

8 168

-

Európai Unió

3 494

48 028

-

Egyéb országok

710

19 101

-

Szegmens összesen

119 686

1 149 688

804

Fel nem osztható tételek

-

51 973

Összesen

119 686

1 201 661

80

(39) A magyar számviteli elvek egyeztetése a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal Jelen konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készült. A jelen éves beszámolóban szereplô és a magyar számviteli elvek szerinti adózott eredmény és saját tôke közötti különbségek az alábbiak:

(millió forint) 2005

2004 (módosított)

Magyar számviteli elvek szerinti adózott eredmény

20 071

17 189

Általános kockázati céltartalék visszaírása

2 081

2 609

Általános kockázati céltartalék visszaírása – halasztott adó

(333)

(417)

Valós értékelés miatti korrekciók

(2 383)

1 338

Személyi jellegû ráfordítások

(2 013)

(2 494)

Értékvesztések

(455)

(904)

Amortizált hiteljutalék bevétel elhatárolása

(270)

(271)

Egyéb halasztott adótételek

1 341

9

Egyéb korrekciók

572

(559)

IFRS szerinti, felosztás elôtti, adózott eredmény

18 611

16 500

Magyar számviteli elvek szerinti saját tôke

100 926

87 246

Általános kockázati céltartalék visszaírása

14 733

12 652

Általános kockázati céltartalék visszaírása – halasztott adó

(2 357)

(2 024)

Valós értékelés miatti korrekciók

(1 167)

3 462

Értékvesztések

(3 661)

(3 206)

Amortizált hiteljutalék bevétel elhatárolása

(541)

(271)

Egyéb halasztott adótételek

1 079

(548)

Egyéb korrekciók

312

(260)

IFRS szerinti saját tôke

109 324

97 051

(40) Mérlegfordulónap utáni események 2006. február 1-jével a CIB 100%-os tulajdont szerzett a Margit Üzleti Kft.-ben. Az új leányvállalat tevékenységi körébe tartoznak a Csoporthoz tartozó ingatlanok, azon belül is az új back office székház üzemeltetése.

81

Könyvvizsgálói nyilatkozat és konszolidált pénzügyi kimutatások a Magyar Számviteli Elôírások (HAS) szerint

83

CIB Csoport Konszolidált mérleg – 2005. december 31. Eszközök (aktívák) 1. Pénzeszközök 2. Állampapírok a, forgatási célú állampapírok b, befektetési célú állampapírok 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel szembeni követelések a, látra szóló, hitelintézetekkel szembeni követelések b, egyéb követelések pénzügyi szolgáltatásból hitelintézetekkel szemben ba, éven belüli lejáratú Ebbôl: – MNB-vel szemben bb, éven túli lejáratú c, befektetési szolgáltatásból 4. Ügyfelekkel szembeni követelések a, pénzügyi szolgáltatásból adódó, ügyfelekkel szembeni követelések aa, éven belüli lejáratú ab, éven túli lejáratú b, befektetési szolgáltatásból adódó, ügyfelekkel szembeni követelések bc, befektetési szolgáltatási tevékenységbôl eredô, ügyfelekkel szembeni követelés 5. Hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is b, más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba, forgatási célú értékpapírok Ebbôl: – visszavásárolt saját kibocsátású értékpapír bb, befektetési célú értékpapírok 5/A. Hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok értékelési különbözete 6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok a, részvények, részesedések forgatási célra b, változó hozamú értékpapírok ba, forgatási célú változó hozamú értékpapírok 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete 7. Részvények, részesedések befektetési célra a, részvények, részesedések befektetési célra Ebbôl: – hitelintézetekben lévô részesedés 7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete 8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a, részvények, részesedések befektetési célra c, tôkekonszolidációs különbözet Ebbôl: – leányvállalatból, közös vezetésû vállalkozásból 9. Immateriális javak a, immateriális javak 10. Tárgyi eszközök a, pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa, ingatlanok ab, mûszaki berendezések, gépek, felszerelések, jármûvek ac, beruházások ad, beruházásokra adott elôlegek b, nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök bb, mûszaki berendezések, gépek, felszerelések, jármûvek 12. Egyéb eszközök a, készletek b, egyéb követelések 12/B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 13. Aktív idôbeli elhatárolások a, bevételek aktív idôbeli elhatárolása b, költségek, ráfordítások aktív idôbeli elhatárolása Eszközök (aktívák) összesen Ebbôl: – Forgóeszközök – Befektetett eszközök 84

2005 millió Ft

2004 millió Ft

37 392 59 923 36 156 23 767 71 107 415 10 024 97 364 88 061 59 800 9 303 27 1 182 604 1 182 586 504 083 678 503 18 18 3 096 3 096 2 398 1 855 698 5 3 678 1 615 2 063 2 063 –33 738 738 688 971 689 689 689 4 358 4 358 36 302 36 201 13 412 20 696 1 975 118 101 101 12 953 5 491 7 462 12 201 19 927 8 647 11 280 1 482 290 706 972 755 391

29 548 63 172 26 384 36 788 57 476 4 142 53 325 40 812 12 513 9 964 516 964 503 436 910 527 593 13 13 5 906 5 906 4 703 2 442 1 203 4 285 592 3 693 3 693 758 758 688 755 20 735 735 3 773 3 773 33 961 33 860 10 464 20 690 2 595 111 101 101 6 936 2 052 4 884 24 247 14 877 9 370 1 195 333 553 742 617 344

CIB Csoport Konszolidált mérleg – 2005. december 31.

Források (passzívák) 1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a, látra szóló, hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek b, meghatározott idôre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból eredô kötelezettségek ba, éven belüli lejáratú bb, éven túli lejáratú c, befektetési szolgáltatásból 2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek b, egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba, látra szóló kötelezettségek Ebbôl: – egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozással szemben bb, éven belüli lejáratú kötelezettségek Ebbôl: – egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozással szemben bc, éven túli lejáratú kötelezettségek c, befektetési szolgáltatásból eredô, ügyfelekkel szembeni kötelezettségek cc, befektetési szolgáltatási tevékenységbôl eredô, ügyfelekkel szembeni kötelezettség ce, egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek a, kibocsátott kötvények miatt fennálló kötelezettségek aa, éven belüli lejáratú kötelezettségek ab, éven túli lejáratú kötelezettségek 4. Egyéb kötelezettségek a, éven belüli lejáratú egyéb kötelezettségek 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 5. Passzív idôbeli elhatárolások a, bevételek passzív idôbeli elhatárolása b, költségek, ráfordítások passzív idôbeli elhatárolása c, halasztott bevételek 6. Céltartalékok b, kockázati céltartalék függô és biztos (jövôbeni) kötelezettségekre c, általános kockázati céltartalék d, egyéb céltartalék 7. Hátrasorolt kötelezettségek a, alárendelt kölcsöntôke aa, tôkekonszolidációs különbözet 8. Jegyzett tôke 11. Általános tartalék 12. Eredménytartalék 13. Lekötött tartalék 14. Értékelési tartalék b, valós értékelés értékelési tartaléka 15. Mérleg szerinti eredmény 16. Leányvállalati saját tôke változás (+/–) 18. Külsô tagok (más tulajdonosok) részesedése Források (passzívák) összesen Ebbôl: – Rövid lejáratú kötelezettségek – Hosszú lejáratú kötelezettségek – Saját tôke 85

2005 millió Ft

2004 millió Ft

498 358 4 563 493 792 216 935 276 857 3 717 981 716 721 260 718 13 449 857 3 6 146 1 260 1 260 55 271 55 271 55 271 43 295 43 295 7 758 9 177 19 9 045 113 17 769 2 338 14 733 698 34 255 34 245 10 40 500 13 967 20 047 564 1 057 1 057 14 119 8 172 1 482 290 984 389 372 529 98 426

412 161 4 390 407 771 72 090 335 681 582 052 580 748 206 195 1 374 188 3 365 1 304 1 276 28 30 755 30 755 14 911 15 844 25 966 25 966 12 004 302 11 556 146 14 838 2 186 12 652 33 324 33 324 25 723 12 528 22 457 644 12 764 9 917 200 1 195 333 699 044 385 214 84 233

CIB Csoport Konszolidált eredménykimutatása – 2005. december 31.

2005 millió Ft

2004 millió Ft

1. Kapott kamatok és kamatjellegû bevételek a, rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok után b, egyéb kapott kamatok és kamat jellegû bevételek 2. Fizetett kamatok és kamat jellegû ráfordítások Kamatkülönbözet 3. Bevételek értékpapírokból a, bevételek forgatási célú részvényekbôl, részesedésekbôl 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a, egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeibôl b, befektetési szolgáltatások bevételeibôl (kivéve kereskedési tevékenység) 5. Fizetett (fizetendô) jutalék- és díjráfordítások a, egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból b, befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve kereskedési tevékenység) Ebbôl: – egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozásnak 6. Pénzügyi mûveletek nettó eredménye a, egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeibôl b, egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból c, befektetési szolgáltatások bevételeibôl (kereskedési tevékenység) Ebbôl: – értékelési különbözet d, befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kereskedési tevékenység) Ebbôl: – forgatási célú értékpapírok értékvesztése – értékelési különbözet 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységbôl a, nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei b, egyéb bevételek Ebbôl: – készletek értékvesztésének visszaírása 8. Általános igazgatási költségek a, személyi jellegû ráfordítások aa, bérköltség ab, személyi jellegû egyéb kifizetések Ebbôl: – társadalombiztosítási költségek – nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac, bérjárulékok Ebbôl: – társadalombiztosítási költségek – nyugdíjjal kapcsolatos költségek b, egyéb igazgatási költségek (anyag jellegû ráfordítások) 9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységbôl a, nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai b, egyéb ráfordítások Ebbôl: – készletek értékvesztése 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés függô és jövôbeni kötelezettség után a, értékvesztés követelések után b, kockázati céltartalékképzés a függô és biztos (jövôbeni) kötelezettség után 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltart. felhasználás a, értékvesztés visszaírása követelések után b, kockázati céltartalék felhasználása a függô és biztos (jövôbeni) kötelezettség után 12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebbôl: – Pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye – Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye 16. Rendkívüli bevételek 17. Rendkívüli ráfordítások 18. Rendkívüli eredmény 19. Adózás elôtti eredmény 20. Adófizetési kötelezettség 21. Adózott eredmény 22. Általános tartalékképzés, felhasználás 24. Jóváhagyott osztalék, részesedés 25. Mérleg szerinti eredmény

94 935 4 899 90 036 44 773 50 162 85 85 20 169 18 837 1 332 9 859 9 741 118 1 19 075 7 817 2 540 29 766 12 823 15 968 7 842 95 861 90 951 4 910 24 35 311 17 165 10 888 2 177 336 306 4 100 3 599 2 111 18 146 7 765 93 322 86 241 7 081 292 18 305 16 176 2 129 8 226 6 249 1 977 2 081 26 935 22 225 4 710 2 223 2 265 –42 26 893 6 822 20 071 1 439 4 513 14 119

106 947 5 837 101 110 56 342 50 605 61 61 16 643 15 955 688 7 480 7 384 96 6 873 5 863 1 107 4 177 2 060 126 69 788 66 225 3 563 426 26 581 11 104 7 121 1 370 258 235 2 613 2 291 1 318 15 477 7 215 65 266 60 991 4 275 90 21 418 18 383 3 035 8 254 6 342 1 912 2 609 21 655 16 421 5 234 311 –311 21 344 4 155 17 189 1 412 3 013 12 764

86

CIB Csoport cash flow kimutatás – 2005. december 31.

Kamatbevételek Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (értékpapír értékvesztés visszaírás és követelés pozitív értékelési különbözete kivételével) Egyéb bevételek Befektetési szolgáltatás bevételei (értékpapír értékvesztés visszaírás, ill. pozitív értékelési különbözet kivételével) Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Rendkívüli bevétel Osztalékbevétel Kamatráfordítások Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai (értékpapír értékvesztés és követelés negatív értékelési különbözete kivételével) Egyéb ráfordítások Befektetési szolgáltatások ráfordítása (értékpapír értékvesztés, ill. negatív értékelési különbözet kivételével) Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai Általános igazgatási költségek Rendkívüli ráfordítások Tárgyévi társasági adófizetési kötelezettség Kifizetett osztalék Mûködési pénzáramlás Kötelezettség állományváltozása +– Követelés állományváltozása +– Készlet állományváltozása +– Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása +– Befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása +– Beruházások állományváltozása +– Immateriális javak állományváltozása+– Tárgyi eszközök állományváltozása +– Aktív elhatárolások állományváltozása +– Passzív elhatárolások állományváltozása +– Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke – Nettó pénzáramlás Ebbôl: – készpénz állományváltozása – számlapénz állományváltozása

2005 millió Ft

2004 millió Ft

94 935

106 947

26 654 4 886

21 818 3 137

18 275 90 951 2 223 85 –44 773

4 866 66 225 61 –56 342

–12 281 –6 163

–8 491 –4 185

–8 244 –86 241 –43 076 –2 265 –6 822 –4 513 23 631 264 901 –280 563 –3 707 –6 308 13 546 613 –585 –2 954 4 320 –2 827 –2 223 7 844 955 6 889

–2 030 –60 991 –33 797 –311 –4 155 –3 013 29 739 118 758 –128 387 –707 15 849 –22 968 –2 207 –507 –2 946 –2 147 394 4 871 455 4 416

2005

2004

millió Ft

millió Ft

CIB Csoport Konszolidált mérlegen kívüli tételek – 2005. december 31.

1. Kibocsátott garanciák és kezességvállalások

170 982

134 516

2. Import akkreditívek és igazolt export akkreditívek

2 821

8 249

3. Ki nem használt hitelkeretek

213 079

303 754

4. Opciós ügyletekbôl adódó kötelezettségek

21 188

12 306

5. Kötelezettségvállalásra vonatkozó egyéb ígérvények (fedezetigazolások)

603

379

6. Le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek

1 741

1 611

Függô kötelezettségek

410 414

460 815

7. Határidôs adásvételi ügyletek

495 630

215 850

8. Swap-ügyletek határidôs ügyletrésze miatti kötelezettségek

642 730

424 289

Jövôbeni (biztos) kötelezettségek

1 138 360

640 139

9. Egyéb mérlegen kívüli követelések

420 703

318 873

10. Határidôs deviza- és swap-ügyletekbôl adódó követelések

1 077 536

601 733

87

Nem auditált pénzügyi kimutatások euróban a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint

A CIB Csoport konszolidált eredménykimutatása 2005 ezer EUR 339 920 –175 738 164 182 92 513 –17 974 74 539 69 734 –45 993 –165 822 96 640 –23 002 73 638

Kamatbevételek Kamatráfordítások Nettó kamatbevétel Jutalék- és díjbevételek Jutalék- és díjráfordítások Nettó jutalék- és díjbevételek Mûködésbôl származó egyéb bevételek Értékvesztés és céltartalékképzés ráfordításai Mûködési költségek Adózás elôtti eredmény Társasági adó Adózott eredmény (felosztás elôtt)

2004 (módosított*) ezer EUR 356 027 –191 695 164 332 79 519 –13 119 66 400 51 122 –58 083 –138 123 85 648 –18 556 67 092

CIB Csoport Konszolidált mérleg 2005

Eszközök Készpénz és központi banki elszámolási számlák Banki kihelyezések Kereskedési célú értékpapírok Származékos pénzügyi eszközök Ügyfeleknek adott hitelek és elôlegek Befektetési célú értékpapírok Értékesítésre szánt befektetett eszközök Készletek Halasztott adókövetelések Egyéb eszközök Alárendeltkölcsöntôke-követelések Immateriális javak Tárgyi eszközök Eszközök összesen

Források Bankok által elhelyezett betétek Származékos pénzügyi kötelezettségek Ügyfelek által elhelyezett betétek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek Halasztott adókötelezettségek Egyéb kötelezettségek Céltartalékok Alárendeltkölcsöntôke-kötelezettségek Kötelezettségek összesen Saját tôke Jegyzett tôke Tartalékok Eredménytartalék Saját tôke összesen Források összesen

* A 2004. évi adatok módosításra és átcsoportosításra kerültek az érvényben lévô IFRS-elôírások alapján. A fenti EUR-összegek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az adott év végén érvényben lévô HUF/EUR árfolyammal kerültek kiszámításra (2005: 252,73; 2004: 245,93), az adatok nem auditáltak, kizárólag tájékoztatás célját szolgálják.

89

ezer EUR

2004 (módosított) ezer EUR

148 762 408 277 36 465 47 933 4 786 956 232 261 4 903 16 528 1 933 33 406 17 003 21 083 75 959 5 831 469

121 168 216 678 103 433 46 779 4 043 542 219 396 1 038 6 994 1 442 23 286 17 000 19 121 66 314 4 886 191

1 976 584 30 605 2 832 355 212 823 6 991 186 232 17 781 135 524 5 398 895

1 675 950 62 175 2 382 036 115 995 11 899 93 495 14 512 135 500 4 491 562

137 499 118 658 176 417 432 574 5 831 469

105 407 111 296 177 926 394 629 4 886 191

Központ Medve utcai székház 1027 Budapest, Medve u. 4–14. 1537 Budapest, Pf. 394 Telefon: (1) 457 6800, (1) 212 1330 Telefax: (1) 489 6500, (1) 212 4200 SWIFT: CIBH HU HB e-mail: [email protected] www.cib.hu

Petrezselyem utcai székház 1024 Budapest, Petrezselyem u. 2–8. Telefon: (1) 457 6800 Telefax: (1) 489 6500 e-mail: [email protected]

Régiók Belsô-budapesti régió 1024 Budapest, Petrezselyem u. 2–8. Telefon: (1) 423 1349 Telefax: (1) 489 6598 Közép-magyarországi régió 1024 Budapest, Petrezselyem u. 2–8. Telefon: (1) 423 1346 Telefax: (1) 489 6794 Északnyugat-magyarországi régió 9700 Szombathely, Hefele Menyhért u. 2. Telefon: (94) 513 480 Telefax: (94) 513 489 Délnyugat-magyarországi régió 7621 Pécs, Ferencesek u. 11. Telefon: (72) 512 972 Telefax: (72) 213 563 Északkelet-magyarországi régió 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/A Telefon: (52) 503 933 Telefax: (52) 503 931 Délkelet-magyarországi régió 6720 Szeged, Kígyó u. 4. Telefon: (62) 553 311 Telefax: (62) 553 313 nonstop telefonos ügyfélszolgálat

külföldrôl: (+36 1) 399 8877

90

CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (CIB Bank Zrt.)

A CIB Bank Zrt. fôbb szervezeti egységei (1) 488 6417

Vezérigazgatóság Központi Divízió Jogi és compliance igazgatóság Bankbiztonsági fôosztály Belsô ellenôrzési és hitelvizsgálati fôosztály Humánpolitikai fôosztály Titkárság

(1) 488 6475 (1) 423 1915 (1) 423 1936 (1) 457 6842 (1) 488 6239

Vállalati Üzletág Divízió Nagyvállalati üzleti kapcsolatok igazgatóság Projektfinanszírozási, strukturált ügyletek és önkormányzati igazgatóság Treasury és befektetési banki igazgatóság Befektetési banki üzletág Pénzpiaci mûveletek és likviditásmenedzsment fôosztály Vállalati üzletfejlesztési fôosztály Okmányos mûveletek fôosztály

(1) 457 6822 (1) 489 6125 (1) 224 1937 (1) 212 1390 (1) 224 1985 (1) 423 1292

Csoportkoordináció és Nemzetközi Divízió Csoportkoordinációs fôosztály Nemzetközi fôosztály

(1) 224 1965 (1) 457 6893

Lakossági Üzletág és Értékesítési Csatornák Divízió Értékesítési csatornák igazgatóság Lakossági üzletág igazgatóság Bankkártya fôosztály E-banking fôosztály Értékesítési management Lakossági hitelezési fôosztály Lakossági marketing fôosztály Marketing kommunikációs fôosztály Private banking osztály Tesco együttmûködés fôosztály

(1) 423 1383 (1) 423 1495 (1) 423 2388 (1) 423 1662 (1) 423 1414 (1) 423 1527 (1) 423 1487 (1) 423 1401 (1) 423 2108 (1) 423 1405

Pénzügyi és Kockázatkezelési Divízió Kontrolling és erôforrás-gazdálkodási igazgatóság Számviteli igazgatóság Hitel-kockázatkezelési fôosztály Ingatlanfejlesztési fôosztály Mûszaki ellátási fôosztály Piaci és mûködési kockázatkezelési fôosztály Speciális ügyek fôosztály Vállalati hitel-kockázatkezelési fôosztály

(1) 489 6123 (1) 423 2025 (1) 224 1939 (1) 423 2395 (1) 423 1590 (1) 488 6453 (1) 488 2962 (1) 212 4152

Banki Operáció és IT Divízió Banki operáció igazgatóság Devizaátutalások fôosztály Hitelellenôrzési fôosztály Hitelkezelési fôosztály Központi készpénzforgalmi fôosztály Pénz- és tôkepiaci elszámolások fôosztály Központi folyószámla osztály Fejlesztési és szervezési igazgatóság IT üzemeltetési és gazdálkodási igazgatóság

(1) 423 1644 (1) 423 1770 (1) 423 1737 (1) 489 6119 (1) 488 6490 (1) 423 1713 (1) 423 1833 (1) 423 2379 91

A CIB Bank Zrt. fiókhálózata Budapest I. kerület 1013 Budapest, Krisztina tér 10. Telefon: (1) 224 7160 Telefax: (1) 224 7169 1014 Budapest, Hess András tér 1–3. Telefon: (1) 489 5900 Telefax: (1) 489 5909

Budapest II. kerület 1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 138. Telefon: (1) 391 0630 Telefax: (1) 391 0639 1024 Budapest, Mammut Üzletház, Lövôház u. 7–9. Telefon: (1) 336 2250 Telefax: (1) 336 2259 1026 Budapest, Rózsakert Bevásárlóközpont, Gábor Áron u. 74–78. Telefon: (1) 392 0640 Telefax: (1) 392 0649 1027 Budapest, Medve u. 4–14. Telefon: (1) 457 6800, (1) 212 1330 Telefax: (1) 489 6500, (1) 212 4200

Budapest III. kerület 1033 Budapest, Flórián Üzletközpont, Flórián tér 6–9. Telefon: (1) 453 5000 Telefax: (1) 453 5009 1036 Budapest, Eurocenter, Bécsi út 154. Telefon: (1) 436 9680 Telefax: (1) 436 9689 1039 Budapest, Mátyás király u. 24. Telefon: (1) 436 0890 Telefax: (1) 436 0899

Budapest IV. kerület 1043 Budapest, István út 8. Telefon: (1) 231 6050 Telefax: (1) 379 0670

Budapest V. kerület 1052 Budapest, Petôfi Sándor u. 9. (Pilvax köz) Telefon: (1) 485 5090 Telefax: (1) 485 5096 1053 Budapest, Kálvin tér 4. Telefon: (1) 411 2650 Telefax: (1) 411 2659 1055 Budapest, Szent István krt. 15. Telefon: (1) 474 9040 Telefax: (1) 474 9049

Budapest VI. kerület 1062 Budapest, Andrássy út 70. Telefon: (1) 374 8200, (1) 374 8600 Telefax: (1) 374 8685 1064 Budapest, Teréz krt. 21. Telefon: (1) 354 2420 Telefax: (1) 354 2429

Budapest VII. kerület 1075 Budapest, Károly krt. 3/B. Telefon: (1) 479 7050 Telefax: (1) 479 7059 1077 Budapest, Baross tér 17. Telefon: (1) 461 2090 Telefax: (1) 461 2099

Budapest VIII. kerület 1085 Budapest, József krt. 59–61. Telefon: (1) 485 5080 Telefax: (1) 485 508

92

Budapest IX. kerület 1097 Budapest, Lurdy-ház, Könyves Kálmán krt. 12–14. Telefon: (1) 323 2270 Telefax: (1) 323 2279

Budapest X. kerület 1102 Budapest, Kôrösi Csoma Sándor út 2–4. Telefon: (1) 433 1830 Telefax: (1) 433 1839

Budapest XI. kerület 1116 Budapest, Fehérvári út 130. Telefon: (1) 382 0670 Telefax: (1) 382 0680 1117 Budapest, Tétényi út 63. Telefon: (1) 382 7070 Telefax: (1) 382 7079 1118 Budapest, Eleven Center, Rétköz u. 7. Telefon: (1) 248 2830 Telefax: (1) 248 2839

Budapest XII. kerület 1122 Budapest, Kékgolyó u. 1. Telefon: (1) 489 4280 Telefax: (1) 489 4289

Budapest XIII. kerület 1138 Budapest, Váci út 141. Telefon: (1) 450 2570 Telefax: (1) 450 2579 1139 Budapest, Váci út 6. Telefon: (1) 237 8000 Telefax: (1) 237 8009

Budapest XIV. kerület 1144 Budapest, Kerepesi út 146. Telefon: (1) 470 4060 Telefax: (1) 470 4069 1146 Budapest, Récsei Center, Istvánmezei út 6. Telefon: (1) 422 4250 Telefax: (1) 422 4259 1148 Budapest, Sugár Üzletközpont, Örs vezér tér 24. Telefon: (1) 422 3860 Telefax: (1) 422 3869

Budapest XV. kerület 1156 Budapest, Páskomliget u. 6. Telefon: (1) 414 7020 Telefax: (1) 414 7029

Budapest XVII. kerület 1173 Budapest, Pesti út 170. Telefon: (1) 254 0240 Telefax: (1) 254 0249

Budapest XVIII. kerület 1181 Budapest, Üllôi út 431. Telefon: (1) 297 1290 Telefax: (1) 297 1299

Budapest XX. kerület 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 21–29. Telefon: (1) 289 5060 Telefax: (1) 289 5069

Budapest XXI. kerület 1211 Budapest, Kossuth Lajos u. 82. Telefon: (1) 278 5200 Telefax: (1) 278 5209

Budapest XXII. kerület 1222 Budapest, Campona, Nagytétényi út 37–43. Telefon: (1) 424 0940 Telefax: (1) 424 0948

93

Bajai fiók

6500 Baja, Déri Frigyes sétány 1–3. Telefon: (79) 523 130 Telefax: (79) 523 139

Békéscsabai fiók

5600 Békéscsaba, Andrássy u. 2. Telefon: (66) 520 220 Telefax: (66) 520 228

Ceglédi fiók

2700 Cegléd, Szabadság tér 8. Telefon: (53) 505 400 Telefax: (53) 505 409

Debreceni fiók

4025 Debrecen, Simonffy u. 2/A Telefon: (52) 442 201 Telefax: (52) 500 529

Debreceni Campus fiók

4028 Debrecen, Kassai út 26. Telefon: (1) 336 5888 Telefax: (1) 489 6819

Dunakeszi fiók

2120 Dunakeszi, Casalgrande tér 4. Telefon: (27) 542 720 Telefax: (27) 542 729

Dunaújvárosi fiók

2400 Dunaújváros, Dózsa György út 2. Telefon: (25) 510 210 Telefax: (25) 510 219

Egri fiók

3300 Eger, Érsek u. 1. Telefon: (36) 510 560 Telefax: (36) 510 569

Érdi fiók

2030 Érd, Budai út 22. Telefon: (23) 521 200 Telefax: (23) 521 209

Esztergomi fiók

2500 Esztergom, Széchenyi tér 24. Telefon: (33) 510 010 Telefax: (33) 510 019

Gödöllôi fiók

2100 Gödöllô, Szabadság tér 16–17. Telefon: (28) 520 520 Telefax: (28) 520 529

Gyöngyösi fiók

3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1. Telefon: (37) 505 010 Telefax: (37) 505 019

Gyôri központi fiók

9021 Gyôr, Aradi vértanúk útja 10. Telefon: (96) 511 500 Telefax: (96) 316 996

Gyôri fiók

9022 Gyôr, Czuczor Gergely utca 26. Telefon: (96) 511 240 Telefax: (96) 511 249

Hódmezôvásárhelyi fiók

6800 Hódmezôvásárhely, Deák Ferenc u. 15. Telefon: (62) 535 260 Telefax: (62) 535 269

Kaposvári fiók

7400 Kaposvár, Fô u. 13. Telefon: (82) 529 090 Telefax: (82) 529 099

Kecskeméti fiók

6000 Kecskemét, Csányi u. 1–3. Telefon: (76) 500 470 Telefax: (76) 503 190

Kiskunfélegyházi fiók

6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 4. Telefon: (76) 561 500 Telefax: (76) 561 509

Mátészalkai fiók

4700 Mátészalka, Kazinczy u. 2. Telefon: (44) 500 730 Telefax: (44) 500 749

miskolci fiók

3525 Miskolc, Déryné u. 11. Telefon: (46) 412 399 Telefax: (46) 412 443

Nagykanizsai fiók

8800 Nagykanizsa, Király u. 53. Telefon: (93) 537 280 Telefax: (93) 537 289

94

4400 Nyíregyháza, Hôsök tere 7.

Nyíregyházi fiók

Telefon: (42) 422 000 Telefax: (42) 311 741 5900 Orosháza, Széchenyi tér 1.

orosházi fiók

Telefon: (68) 510 240 Telefax: (68) 510 249 7030 Paks, Dózsa György út 35.

Paksi fiók

Telefon: (75) 519 500 Telefax: (75) 519 509 7621 Pécs, Ferencesek utcája 33.

Pécsi fiók

Telefon: (72) 213 700 Telefax: (72) 213 563 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1–9.

Salgótarjáni fiók

Telefon: (32) 520 150 Telefax: (32) 520 159 8600 Siófok, Szabadság tér 15.

Siófoki fiók

Telefon: (84) 519 000 Telefax: (84) 519 009 9400 Sopron, Várkerület 73.

Soproni fiók

Telefon: (99) 505 720 Telefax: (99) 505 739 6720 Szeged, Kiss Menyhért u. 1.

Szegedi központi fiók

Telefon: (62) 425 425 Telefax: (62) 425 495 6722 Szeged, Mérey u. 6/C

Szegedi fiók

Telefon: (62) 554 910 Telefax: (62) 554 919 7100 Szekszárd, Garay tér 1.

Szekszárdi fiók

Telefon: (74) 529 340 Telefax: (74) 529 349 2000 Szentendre, Fô tér 14.

Szentendrei fiók

Telefon: (26) 501 270 Telefax: (26) 501 279 8000 Székesfehérvár, Távirda u. 2 /B

Székesfehérvári fiók

Telefon: (22) 513 500 Telefax: (22) 513 518 2310 Szigetszentmiklós, Bajcsy-Zsilinszky u. 1/A

Szigetszentmiklósi fiók

Telefon: (24) 525 630 Telefax: (24) 525 639 5000 Szolnok, Szapáry u. 22.

Szolnoki fiók

Telefon: (56) 511 290 Telefax: (56) 511 299 9700 Szombathely, Fô tér 33.

Szombathelyi fiók

Telefon: (94) 340 531 Telefax: (94) 340 533 2800 Tatabánya, Köztársaság út 1.

Tatabányai fiók

Telefon: (34) 512 730 Telefax: (34) 512 739 2890 Tata, Ady Endre u. 22.

Tatai fiók

Telefon: (34) 586 890 Telefax: (34) 586 899 2045 Törökbálint, Bajcsy-Zsilinszky u. 75.

Törökbálinti fiók

Telefon: (23) 511 100 Telefax: (23) 511 109 2600 Vác, Széchenyi u. 4–6.

Váci fiók

Telefon: (27) 511 200 Telefax: (27) 511 209 8200 Veszprém, Szeglethy u. 1.

Veszprémi fiók

Telefon: (88) 590 350 Telefax: (88) 590 367 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 8–10.

Zalaegerszegi fiók

Telefon: (92) 328 145 Telefax: (92) 328 166

95

CIB Bank Zrt. 1027 Budapest, Medve utca 4–14. 1537 Budapest, Pf. 394. Telefon: (1) 457 6800 Telefax: (1) 489 6500 E-mail: [email protected]

CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. 1027 Budapest, Medve utca 4–14. 1537 Budapest, Pf. 394. Telefon: (1) 457 6881 Telefax: (1) 489 6676 E-mail: [email protected]

CIB Csoport

CIB Credit Zrt. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800 Telefax: (1) 489 6700 E-mail: [email protected]

CIB Lízing Zrt. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800 Telefax: (1) 489 6700 E-mail: [email protected]

CIB Rent Zrt. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800 Telefax: (1) 489 6700 E-mail: [email protected]

CIB Ingatlanlízing Zrt. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800 Telefax: (1) 489 6700 E-mail: [email protected]

CIB Biztosítási Alkusz Kft. 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800 Telefax: (1) 489 6700 E-mail: [email protected]

CIB Invest Zrt.* 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800 Telefax: (1) 489 6700 E-mail: [email protected] * 2006. február 2. elôtt hatályos neve Wallízing Rt.

CIB Faktor Zrt. 1037 Budapest, Montevideo utca 6. Telefon: (1) 437 0610 Telefax: (1) 436 0322 E-mail: [email protected]

96

Budapesti igazgatóság 1138 Budapest, Váci út 140. Telefon: (1) 485 9800 Telefax: (1) 489 6700

Debreceni igazgatóság 4026 Debrecen, Bethlen u. 10–12. A/I. em. 5. Telefon: (52) 502 244, (52) 502 209 Telefax: (40) 200 462

A CIB Lízing Csoport területi igazgatóságai

Egri igazgatóság 3300 Eger, Szálloda u. 5. II/216. Telefon: (36) 510 890 Telefax: (36) 510 899, (40) 200 524

Gyôri igazgatóság 9022 Gyôr, Dunakapu tér 10.

Nonstop telefonos ügyfélszolgálat: 06 40 32 32 32 külföldrôl: (+36 1) 485 9800

Telefon: (96) 511 260 Telefax: (96) 511 269, (40) 200 459

Kecskeméti igazgatóság 6000 Kecskemét, Csányi u. 1–3. Telefon: (76) 503 958 Telefax: (40) 200 464

Miskolci igazgatóság 3525 Miskolc, Déryné u. 11. Telefon: (46) 501 320 Telefax: (46) 501 323

Pécsi igazgatóság 7621 Pécs, Váradi A. u. 5. Telefon: (72) 518 350 Telefax: (72) 518 369, (40) 200 461

Szegedi igazgatóság 6722 Szeged, Gogol u. 3. IV/3. Telefon: (62) 553 580, (62) 553 590 Telefax: (40) 200 465

Székesfehérvári igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Távirda u. 2/B Telefon: (22) 513 522 Telefax: (40) 200 460

Zalaegerszegi igazgatóság 8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 5. I. em. Telefon: (92) 509 840 Telefax: (92) 509 841, (40) 200 458

Kaposvári regionális iroda 7400 Kaposvár, Fô u. 13. Telefon: (82) 527 710 Telefax: (82) 529 099

Nyíregyházi regionális iroda 4400 Nyíregyháza, Hôsök tere 7. Telefon: (42) 594 454 Telefax: (42) 594 455, (40) 200 466 99

www.cib.hu