A CIB Bank Zrt. Általános tájékoztatója * * * A CIB Bank Zrt. befektetési szolgáltatási Termékkatalógusa. Érv.: 2012

A CIB Bank Zrt. Általános tájékoztatója a befektetési lehetıségekrıl és kockázatokról

*** A CIB Bank Zrt. befektetési szolgáltatási Termékkatalógusa

Érv.: 2012. január 2-étıl

A jelen Általános Tájékoztatót a CIB Bank Zrt. az ıt a Bszt. 41 § és 43 §-a szerinti terhelı egyes tájékoztatási kötelezettségek teljesítése végett teszi közzé. Kérjük befektetési döntése meghozatala elıtt tájékozódjon, mérlegelje tervezett befektetése tárgyát, kockázatát, a befektetési tárgyának megszerzéséhez, tartásához, értékesítéséhez kapcsolódó díjakat. Jelen Általános Tájékoztatóban foglaltak nem tekinthetıek a CIB Bank Zrt. részérıl nyújtott befektetési tanácsadásnak. A befektetési döntést minden esetben a CIB Bank Zrt. ügyfele hozza meg. A CIB Bank Zrt-t nem terhel semminemő felelısség az Ügyfél által hozott befektetési döntésekért, azok eredményéért, a befektetések kiválasztásából illetıleg a piaci fejleményekbıl esetlegesen bekövetkezı károkért.

Az Általános terméktájékoztató (Termékkatalógus) célja A CIB Bank Zrt., mint a befektetési vállalkozásokról és az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bszt.) szerint mőködı befektetési szolgáltatást végzı hitelintézet, a Bszt. vonatkozó rendelkezései értelmében ügyletkötés elıtt tájékoztatja ügyfeleit a szerzıdésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tudnivalókról, valamint az ügylettel kapcsolatos kockázatokról. E tudnivalókat tartalmazza jelen Általános Tájékoztató.

A CIB Bank Zrt. (továbbiakban: a Bank) a Bszt. rendelkezései alapján teljes körő jogosítvánnyal rendelkezik befektetési szolgáltatások és azt kiegészítı szolgáltatások nyújtására. A jelen Termékkatalógusban foglaltak a Bank Végrehajtási politikájában foglaltakkal együtt értendık (www.cib.hu).

Befektetési szolgáltatási termékek, ügylettípusok A CIB Bank Zrt. által kínált befektetési szolgáltatási termékek, ügylettípusok: 1. Kamatozó értékpapírok 1.1 Hazai állampapírok 1.1.1 Magyar Állam által kibocsátott diszkont kincstárjegy 1.1.2 Kamatozó kincstárjegy 1.1.3 Magyar Államkötvény 1.2 Hazai kibocsátású vállalati kötvények 1.3 Jelzáloglevelek 2. Befektetési alapok 2.1 CIB Befektetési Alapkezelı Zrt. által kezelt befektetési alapok 2.2 Eurizon EasyFund alapok 2.3. A CIB által forgalmazott, nem a CIB Befektetési Alapkezelı által kezelt (idegen) befektetési alapok 3. Részvények 3.1. Hazai tızsdei (BÉT) részvények 3.2. Hazai OTC (tızsdén kívüli) részvények 4. Külföldi értékpapírok 5. Certifikátok 6. Származtatott ügyletek 6.1. Tızsdei (BÉT) szabványosított határidıs ügyletek (Futures) 6.2. Tızsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek 6.2.1 OTC származtatott deviza ügyletek 6.2.1.1 OTC származtatott deviza ügyletek - Limit fedezettel 6.2.1.1.1. Határidıs deviza adásvételi ügylet (FX outright forward) 6.2.1.1.2. FX Opciós ügylet 6.2.1.1.3. Flexi forward ügylet 6.2.1.1.4. Meghosszabbítható FX forward ügylet

-2CIB Bank Zrt. CIB Bank Ltd. H-1027 Budapest, Medve utca 4–14. H-1995 Budapest Telefon: (06 1) 423 1000 Fax: (06 1) 489 6500 Nyilvántartó cégbíróság: Fıvárosi Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041004 Adószám: 10136915-4-44 CSASZ: 17781028-5-44 KASZ: HU17781028 Tızsdetagság: Budapesti Értéktızsde Zrt. Tevékenységi engedély száma: 957/1997/F, III/41. 044-10/2002. BIC (SWIFT) kód: CIBHHUHB

6.2.1.2 Konverziós ügyletek – Margin fedezettel 6.2.2 OTC származtatott kamat ügyletek 6.2.2.1. Kamatlábcsere ügyletek (Interest Rate Swap - IRS) 6.2.2.2. Kétdevizás kamatlábcsere ügyletek (CCIRS) 6.2.2.3. Határidıs Kamatláb megállapodás (FRA) 6.2.2.4. Kamatopciók 7. Tartós Befektetési számla (TBSZ) 8. Nyugdíj - elıtakarékossági Számla (NYESZ) 9. Halasztott pénzügyi teljesítés 10. Technikai daytrade ügyletek 11. A befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó fıbb adózási szabályok 11.1. Magánszemélyek adózása 11.2. Társaságok adózása 11.3. Egyéb adózási kérdések 12. Garancia 12.1. BEVA 12.2. OBA 13. Egyéb információk

Fogalmak BÉT: a Budapesti Értéktızsde Zrt. A hatékony tıkeáramlás, tıkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tızsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyamalakulást elısegíti gazdálkodó szervezet. MiFID (Bszt.): a befektetési vállalkozásokról és az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben a befektetési szolgáltatásokat igénybe vevı ügyfelek védelmére vonatkozó szabály-együttes összefoglaló neve a szabályok megalkotásának alapját képezı EU direktívából (Markets in Financial instruments Directive). A MiFID irányelv az Európai Unió tagállamain belül egységes követelményeket ír elı a befektetési vállalkozások számára szervezeti- és ügyviteli vonatkozásban. OTC: Tızsdén kívüli befektetési piac. Classic termékcsomag: A Bank a Befektetési- és kiegészítı szolgáltatási tevékenységeket az Ügyfelek részére a Classic termékcsomagban nyújtja. A Classic termékcsomagban nem szereplı szolgáltatásokat a Bank egyedi szerzıdések alapján nyújtja. A Bank 2010. július 19-étıl valamennyi azon Ügyfelét is a Classic termékcsomag szabályai szerint szolgálja ki, akiket, illetve amelyeket 2008. január 1. és 2010. július 18. között az Invest termékcsomag szabályai szerint szolgált ki. Piaci ár: a BÉT ügyletek esetében: a tızsdei ár. OTC ügyletek esetében: a Bank által közölt ár. Egyéb szabályozott piacok esetében: az ügylet esetében az érintett szabályozott piac tızsdei ára. Limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történı vételére vagy eladására irányuló megbízás. Aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetıséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek. ÁKK: a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelı Központ Zrt-je. Komplex pénzügyi eszköz az a pénzügyi eszköz, amely


a) olyan értékpapírnak minısül, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít, vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló, referenciaként értelmezhetı intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendı, b) a Bszt. 6. § d)-k) pontjaiban meghatározott eszköznek minısül (származtatott ügyletek), d) értékesítésére, visszaváltására vagy hozamának egyéb módon történı realizálására nem áll fenn gyakori és rendszeres lehetıség nyilvános, piaci árnak minısülı vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójától független ármeghatározó rendszer által közzétett árfolyamon, e) magában foglalja a beszerzési költségét meghaladó tényleges vagy esetleges kötelezettséget az Ügyfél számára, f) tekintetében, lényeges jellemzıire nézve olyan tartalmú, és minıségő nyilvános információk nem állnak rendelkezésre, amelyek a lakossági ügyfél részére lehetıvé teszik megalapozott befektetési döntés meghozatalát. Nem-komplex pénzügyi eszköz az a pénzügyi eszköz, amely a) nem minısül olyan értékpapírnak, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít, vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló, referenciaként értelmezhetı intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendı, b) nem minısül a Bszt. 6. § d)-k) pontjaiban meghatározott eszköznek (származtatott ügyletek), g) értékesítésére, visszaváltására vagy hozamának egyéb módon történı realizálására gyakori és rendszeres lehetıség áll fenn nyilvános, piaci árnak minısülı vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójától független ármeghatározó rendszer által közzétett árfolyamon, h) nem foglal magában a beszerzési költségét meghaladó tényleges vagy esetleges kötelezettséget az Ügyfél számára, i) tekintetében, lényeges jellemzıire nézve olyan tartalmú, és minıségő nyilvános információk állnak rendelkezésre, amelyek a lakossági ügyfél részére lehetıvé teszik megalapozott befektetési döntés meghozatalát. Nem komplex pénzügyi eszköz továbbá a szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelı harmadik országbeli tızsdére bevezetett részvény, pénzpiaci eszköz, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírra vagy más értékpapírosított követelésre (ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁÉKBV által kibocsátott értékpapír. Tıkeáttétel: Egy ügylet megkötéséhez nem szükséges a teljes tranzakciós összeggel rendelkezni, elegendı fedezetet elhelyezni, mely a tranzakció értékének mindössze néhány százalékát teszi ki, ami devizánként eltérı mértékő és a kockázat mértékével egyenes arányban változhat. Ennek a tıkeáttétel az oka, mely lehetıvé teszi az ügyfelek számára, hogy részt vegyenek az átfogó piaci mozgásokban a pénzügyi eszköz vagy deviza tényleges értékénél kisebb tıkével. A pozíció nyitásához szükséges tıke (azaz a fedezeti letét) és az azzal vállalt kockázati pozíció (azaz a tranzakciós összeg) arányát tıkeáttételnek nevezzük. A veszteség mértéke elméletileg korlátlan lehet, így többszörösen is meghaladhatja az elhelyezett alapletét mértékét.

1. Kamatozó értékpapírok ÁLTALÁNOS JELLEMZİK

A kötvény bemutatóra, vagy névre szóló hitelviszonyt megtestesítı értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, az elıre meghatározott kamatot, vagy az általa vállalt szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának (a hitelezınek) a kötvényen megjelölt módon és idıben megfizeti, illetve teljesíti. A kötvénykibocsátás célja a kibocsátó tevékenységének finanszírozása, azaz forrásszerzés. A kötvény típusú értékpapírok csoportosíthatóak a kibocsátó szerint, így ismeretes állami, önkormányzati, hitelintézeti, illetve vállalati kibocsátású kötvény. A csoportosítás történhet kamatozás szerint is: • nem kamatozó értékpapírok: az értékpapírok árfolyameredmény – ilyen a diszkont kincstárjegy.

hozadéka

nem

kamat,

hanem


•

kamatozó értékpapírok: → fix kamatozású értékpapírok: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti a kötvény kamatának mértékét, a kamatfizetési idıpontja(i)t. → változó kamatozású értékpapírok: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azt a referencia értéket (pl. BUBOR), amihez képest a mindenkori kifizetésre kerülı kamat mértéke aktuálisan megállapításra kerül. → indexált kamatozású papírok: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azt a referencia változót, aminek az értékéhez képest a mindenkori kifizetésre kerülı kamat mértéke aktuálisan megállapításra kerül.

EHM mutató (Egységesített értékpapír hozammutató), a fix kamatozású kötvények hátralévı futamidejére jutó éves hozam %-ban kifejezve, két tizedes jegy pontossággal. A mutató a hozamot 365 napos, éves bázison fejezi ki. Az EHM számításakor csak a tényleges hozam vehetı figyelembe, az abból történı levonások nem. A mutató számítása éven belül lineáris arányosítással, éven túl exponenciális-arányosítással történik. Az EHM számításának módját a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet határozza meg. A kötvények árazásakor a hazai gyakorlatban a hozamjegyzés a jellemzı, a hozamok pedig a piaci hozamszinteknek megfelelıen árazódnak. A kötvények hozama és árfolyama egymást kölcsönösen meghatározzák, inverz kapcsolat áll fenn közöttük. A kötvények piaci ára a futamidı során naponta változik.

1.1. Hazai állampapírok ÁLTALÁNOS JELLEMZİK

A Magyar Állam a költségvetési hiány finanszírozására, illetve a lejáró adósság megújítására rendszeresen állampapírokat bocsát ki, amelyeket a gazdasági szereplık – beleértve a lakosságot is – megvásárolhatnak. Az állampapír tehát az államháztartás adósságának megtestesítıje. Az állampapírok kibocsátását, a fennálló adósság kezelését és a forgalmazási rendszer mőködtetését az ÁKK végzi. A hazai törvényi szabályozás szerint a kibocsátás idıpontjában az egy évnél nem hosszabb futamidejő állampapírokat kincstárjegynek, az egy évnél hosszabb futamidejő állampapírokat pedig államkötvénynek nevezzük. A magyar állampapírok nyilvános forgalomba hozatala (elsıdleges piaca) döntıen aukció formájában történik. Bár a BÉT-en is kereskednek állampapírokkal, a másodlagos piaci forgalom nagy része az OTC piacon jön létre. A piacon egyre nagyobb teret nyernek az elektronikus (Reuters, Bloomberg) kereskedési rendszerek is.

1.1.1 Magyar Állam által kibocsátott Diszkont kincstárjegy TERMÉKJELLEMZİK

IGÉNYBEVÉTEL FELTÉTELEI

Egy évnél rövidebb futamidejő, névre szóló, hitelviszonyt megtestesítı állampapír, amely kamatot nem fizet, hanem a névértékénél alacsonyabb, diszkont áron, dematerializált értékpapírként kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértékét fizeti vissza.

A kibocsátó: a Magyar Állam (ÁKK).

Devizanem: HUF.

Alapcímlete: 10.000,- HUF.

A Diszkont Kincstárjegy hetente tartott aukciók keretében kerül nyilvános forgalomba. Jelenleg 3 hónapos (aukció minden héten kedden) és 12 hónapos (aukció minden páratlan héten csütörtökön) futamidejő diszkont kincstárjegyek kerülnek kibocsátásra. A kibocsátás napja a következı hét szerdai napja.

A forgalmazás során csak a kibocsátott standard lejáratok érhetık el.

Befektetési számla megléte.

A befektetendı összeg / az értékesíteni kívánt értékpapír az üzletkötéskor az ügyfél számláján rendelkezésre áll.


Befektetési tanácsadás igénybevétele esetén: „A nem komplex termékek alkalmasak” vagy „A komplex és a nem komplex termékek is alkalmasak” eredményő Alkalmassági Kérdıív.

TERMÉKHEZ

KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZİ ALAPSZERZİDÉS

Befektetési szolgáltatási keretszerzıdés

ÁRAZÁS, DÍJSTRUKTÚRA

Díjjegyzék Befektetési szolgáltatási magánszemélyek részére

MIFID BESOROLÁS

Nem-Komplex pénzügyi eszköz

TİKEÁTTÉTELES AZ ÜGYLET?

Nem

KOCKÁZATOK

Árfolyamkockázat: Amennyiben a lejárat elıtt kívánjuk értékesíteni állampapírunkat, az éppen úgy produkálhat árfolyamnyereséget, mint árfolyamveszteséget. Az állampapírok árfolyamát nagyon sok tényezı befolyásolja, így például a jegybanki alapkamat változás, az általános hozamcsökkenés vagy hozamnövekedés, a rövid, illetve hosszú lejáratok hozamának egymáshoz viszonyított változása.

A tıke és a kamatok (hozam) megfizetésének kockázata (a Magyar Állam fizetıképességének kockázata): A tıke és a kamatok (hozam) megfizetésének kockázatát a kibocsátó, mint hitelfelvevı hitelkockázati besorolása határozza meg. A kamatozó értékpapírok esetén a legalacsonyabb kibocsátói kockázatot az állami kibocsátások jelentik.

Az állampapírok másodlagos piaca az elsıdleges piaccal ellentétben kevésbé transzparens mivel a piaci szereplık árjegyzései, a piaci szereplık és a befektetık közötti üzletkötések árai nem kerülnek megjelenítésre valamennyi befektetı számára, ellentétben azzal, ahogy az a tızsdei kereskedésben forgó értékpapírok esetében megszokott, illetve azzal, ahogy az állampapírok elsıdleges piacán kialakult árak széles körben publikálásra kerülnek. Az információk kevésbé követhetıek, ezért ez többletkockázatot jelenthet a piacot kevésbé jártas befektetık számára.

Részletes terméktájékoztató – Állampapírokra (www.cib.hu/mifid)

GARANCIA

tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és

A Magyar Állam által kibocsátott Diszkont kincstárjegy tıkéjének és hozamának kifizetését a Magyar Állam garantálja. A Befektetési szolgáltató fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázattal szemben érvényesülı garancia részleteit jelen tájékoztató 12. fejezete írja le.

ADÓZÁS

Magánszemélyek adózását jelen tájékoztató 11.1. fejezete (II/a) írja le. Társaságok adózását jelen tájékoztató 11.2. fejezete írja le. Az egyéb adózási szabályokat jelen tájékoztató 11.3. fejezete írja le.

1.1.2 Magyar állam által kibocsátott Kamatozó kincstárjegy TERMÉKJELLEMZİK

1 éves futamidejő, névre szóló, hitelviszonyt megtestesítı állampapír, amely fix kamatozású, dematerializált értékpapírként kerül kibocsátásra.


Devizanem: HUF.

Alapcímlete: 10.000,- HUF.

A Kamatozó Kincstárjegy jegyzés útján kerül forgalomba hozatalra, jelenleg heti rendszerességgel. A Kamatozó Kincstárjegy a jegyzési idıszak alatt névértéken, azaz 100%-os árfolyamon vásárolható meg. Jegyzési idıszak minden héten hétfıtıl péntekig,


kibocsátás következı hét kedd. IGÉNYBEVÉTEL FELTÉTELEI




TERMÉKHEZ





MIFID BESOROLÁS



Nem

KOCKÁZATOK





GARANCIA

tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és

A Magyar Állam által kibocsátott Kamatozó kincstárjegy tıkéjének és hozamának kifizetését a Magyar Állam garantálja. A Befektetési szolgáltató fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázattal szemben érvényesülı garancia részleteit jelen tájékoztató 12. fejezete írja le.

ADÓZÁS

Magánszemélyek adózását jelen tájékoztató 11.1. fejezete (II/a) írja le. Társaságok adózását jelen tájékoztató 11.2. fejezete írja le. Az egyéb adózási szabályokat jelen tájékoztató 11.3. fejezete írja le.

1.1.3 Magyar Államkötvény TERMÉKJELLEMZİK

Egy évnél hosszabb futamidejő, névre szóló hitelviszonyt megtestesítı, jelenleg 3, 5, 10 és 15 éves futamidıvel kibocsátott, kamatozó állampapír, amely dematerializált értékpapírként kerül kibocsátásra.


A HUF devizanemben kibocsátott Magyar Államkötvények alapcímlete: 10.000,- HUF



A nem HUF devizanemben kibocsátott Magyar Államkötvények alapcímlete: 1.000,- EUR, USD, GBP, JPY

A Magyar Államkötvények, minden páros héten csütörtökön tartott aukciók keretében kerülnek nyilvános forgalomba. A kötvények kibocsátása az aukciót követı hét szerdája.

Devizanem: HUF, EUR, USD, GBP és JPY.

A HUF devizanemben kibocsátott Magyar Államkötvények jellemzıen évente egyszer, ritkábban 6 havonta fizetnek kamatot.

A Magyar Államkötvények lehetnek fix, illetve változó kamatozásúak.




TERMÉKHEZ





MIFID BESOROLÁS

A fix és változó kamatozású kötvények Nem-Komplex pénzügyi eszközök


Nem

KOCKÁZATOK




A nem HUF devizában denominált pénzügyi eszközök megvásárlásával egy hazai befektetı devizakockázatot is vállal, amely a forintban számolt hozamát, akár jelentıs mértékben is befolyásolhatja. Az EUR és USD kamatszintek emelkedése, illetve Magyarország fizetıképességének megítélésben bekövetkezı változás, a devizában denominált Magyar Államkötvények árfolyamát jelentıs mértékben befolyásolhatja, így a lejárat elıtti értékesítés kamat és tıkeveszteséget okozhat.

A nem HUF devizában kibocsátott Magyar Államkötvények likviditása jelentısen alacsonyabb lehet, mint a hasonló futamidejő forintban kibocsátott hazai Államkötvényeké. A szőkebb likviditás okozhatja, hogy a nem forintban kibocsátott Magyar Államkötvények esetében a piaci árjegyzés kifejezetten széles lehet, így a lejárat elıtti értékesítés

tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és


nehézkesebb lehet, elıfordulhat, hogy az értékpapír értékesítéskori ára nem a befektetı várakozása szerint alakul.

GARANCIA

A külföldi elszámolóházak ügyletbe történı bekapcsolásával a fentieken túl, elszámolási kockázat is keletkezik, amely az ügylet elszámolásának késését eredményezheti.


A Magyar Állam által kibocsátott Magyar Államkötvény tıkéjének és hozamának kifizetését a Magyar Állam garantálja. A Befektetési szolgáltató fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázattal szemben érvényesülı garancia részleteit jelen tájékoztató 12. fejezete írja le.

ADÓZÁS

Magánszemélyek adózását jelen tájékoztató 11.1. fejezete (II/a.) írja le. Társaságok adózását jelen tájékoztató 11.2. fejezete írja le. Az egyéb adózási szabályokat jelen tájékoztató 11.3. fejezete írja le.

1.2. Hazai kibocsátású vállalati kötvények TERMÉKJELLEMZİK

A vállalati kötvények hosszú, vagy középtávú lejárattal rendelkezı, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok. Névre, vagy bemutatóra szóló, dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra.

A kibocsátók: elsısorban jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági szervezetek, önkormányzatok, és bankok. A CIB Banknak több saját kibocsátású vállalati kötvénye elérhetı a piacon > Részletes terméktájékoztató – Kötvényekre (www.cib.hu/mifid)

Devizanem: lehet forintban, vagy más devizában denominált.

Valamilyen jog vagy kötelezettség is társulhat hozzá.

Kamatozás lehet, fix (általában), változó, vegyes kamatozású, illetve diszkont áron kibocsátott kötvény.

A vállalati kötvények piacán több speciális konstrukcióval is találkozhatunk, amelyek között a legfontosabbak:


Az átváltoztatható kötvény: a tulajdonos számára biztosítják azt a lehetıséget, hogy adott idıpontban kötvényeiket részvényre cseréljék.

Az opciós kötvény: tulajdonosa vételi opciót kap a kibocsátó részvényeibıl.

A nyitott kötvények: esetében a kibocsátónak lehetısége van a lejárat elıtt egy adott árfolyamon és adott feltételek mellett a kötvény visszavásárlására.

Az osztalékot fizetı kötvény: a részvényekhez hasonló instrumentum, amely a fix kamat helyett bizonytalan nagyságú osztalékot fizet, és tulajdonosa nem rendelkezik szavazati joggal.




TERMÉKHEZ




Díjjegyzék

Befektetési

szolgáltatási

tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és


magánszemélyek részére MIFID BESOROLÁS

A kötvény jellegétıl függıen - Nem-Komplex pénzügyi eszköz (olyan kötvények, amelyek nem tartalmaznak származtatott elemeket). - Komplex pénzügyi eszköz (pl. derivatívákat tartalmazó kötvények, strukturált kötvények, eszköz fedezett kötvények, indexált kötvények)


Nem

KOCKÁZATOK

Árfolyamkockázat: Amennyiben a lejárat elıtt kívánjuk értékesíteni a kötvényt, az éppen úgy produkálhat árfolyamnyereséget, mint árfolyamveszteséget. A vállalati kötvények árfolyamát nagyon sok tényezı befolyásolja, így például a jegybanki alapkamat változás, az általános hozamcsökkenés vagy hozamnövekedés.

A tıke és a kamatok (hozam) megfizetésének kockázata (a kibocsátó gazdasági társaság fizetıképességének kockázata): A tıke és a kamatok (hozam) megfizetésének kockázatát a kibocsátó, mint hitelfelvevı hitelkockázati besorolása határozza meg. Jellemzı, hogy magasabb kockázattal kell számolni egy gazdasági társaság által kibocsátott instrumentum vásárlásakor, mint az adott ország által kibocsátott, hasonló futamidejő állampapír esetében. Ennek megfelelıen a vállalati kötvények elvárható hozama is magasabb, mint az adott állam által kibocsátott értékpapíroké. Azonban vannak kivételek: olyan társaságok, amelyek kockázata a hitelminısítésük alapján alacsony (pl.: "AAA"), ezáltal hozamuk is közelít egy hasonló futamidejő állampapírhoz.

A nem HUF devizában kibocsátott pénzügyi eszközök megvásárlásával egy hazai befektetı devizakockázatot is vállal, amely a forintban számolt hozamát, akár jelentıs mértékben is befolyásolhatja.

Likviditási kockázat: A legtöbb vállalati kötvény likviditási tulajdonságai nem túl kedvezıek. A szőkebb likviditás okozhatja, hogy a vállalati kötvények esetében a piaci árjegyzés kifejezetten széles lehet, így a lejárat elıtti értékesítés nehézkesebb lehet, elıfordulhat, hogy az értékpapír értékesítéskori ára nem a befektetı várakozása szerint alakul.

GARANCIA

A Befektetési szolgáltató fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázattal szemben érvényesülı garancia részleteit jelen tájékoztató 12. fejezete írja le. A hitelintézetek által kibocsátott kötvényekre vonatkozó garancia részleteit jelen tájékoztató 12. fejezete írja le.

ADÓZÁS


1.3. Jelzáloglevél TERMÉKJELLEMZİK


A jelzáloglevél kizárólag jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, jelzáloghitellel fedezett, közép vagy hosszú távú kötvény jellegő, hitelviszonyt megtestesítı, átruházható értékpapír, melyet a jelzálog-hitelintézet egy meglévı hitelállományának finanszírozása céljából bocsát ki.

A jelzáloglevél lehet bemutatóra, vagy névre szóló.

Devizanem: lehet forintban, vagy devizában denominált.

A jelzáloglevél lehet fix, vagy változó kamatozású.


- 10 CIB Bank Zrt. CIB Bank Ltd. H-1027 Budapest, Medve utca 4–14. H-1995 Budapest Telefon: (06 1) 423 1000 Fax: (06 1) 489 6500 Nyilvántartó cégbíróság: Fıvárosi Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041004 Adószám: 10136915-4-44 CSASZ: 17781028-5-44 KASZ: HU17781028 Tızsdetagság: Budapesti Értéktızsde Zrt. Tevékenységi engedély száma: 957/1997/F, III/41. 044-10/2002. BIC (SWIFT) kód: CIBHHUHB



TERMÉKHEZ





MIFID BESOROLÁS

Jellegtıl függıen komplex, vagy nem-Komplex pénzügyi eszköz. Egyedileg állapítható meg.


Nem

KOCKÁZATOK

Árfolyamkockázat: Amennyiben a lejárat elıtt kívánjuk értékesíteni a jelzálog levelet, az éppen úgy produkálhat árfolyamnyereséget, mint árfolyamveszteséget. A jelzálog levelek árfolyamát nagyon sok tényezı befolyásolja, így például a jegybanki alapkamat változás, az általános hozamcsökkenés vagy hozamnövekedés, a rövid, illetve hosszú lejáratok hozamának egymáshoz viszonyított változása.

A tıke és a kamatok (hozam) megfizetésének kockázata (a kibocsátó jelzáloghitelintézet fizetıképességének kockázata): A tıke és a kamatok (hozam) megfizetésének kockázatát a kibocsátó, mint hitelfelvevı hitelkockázati besorolása határozza meg. Jellemzı, hogy magasabb kockázattal kell számolni egy jelzálog-hitelintézet által kibocsátott instrumentum vásárlásakor, mint az adott ország által kibocsátott, hasonló futamidejő állampapír esetében. Ennek megfelelıen a jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek elvárható hozama is magasabb, mint az adott állam által kibocsátott értékpapíroké. Azonban vannak kivételek: olyan társaságok, amelyek kockázata a hitelminısítésük alapján alacsony (pl.: "AAA"), ezáltal hozamuk is közelít egy hasonló futamidejő állampapírhoz.

A nem HUF devizában kibocsátott pénzügyi eszközök megvásárlásával egy hazai befektetı devizakockázatot is vállal, amely a forintban számolt hozamát, akár jelentıs mértékben is befolyásolhatja.

tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és

Likviditási kockázat: A legtöbb jelzáloglevél likviditási tulajdonságai nem túl kedvezıek. A szőkebb likviditás okozhatja, hogy a vállalati kötvények esetében a piaci árjegyzés kifejezetten széles lehet, így a lejárat elıtti értékesítés nehézkesebb lehet, elıfordulhat, hogy az értékpapír értékesítéskori ára nem a befektetı várakozása szerint alakul. GARANCIA

A Befektetési szolgáltató fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázattal szemben érvényesülı garancia részleteit jelen tájékoztató 12. fejezete írja le.

ADÓZÁS



2. Befektetési alapok ÁLTALÁNOS JELLEMZİK

A befektetési alap olyan, jogi személyiséggel rendelkezı vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelı a befektetési jegyek jegyzése, majd folyamatos értékesítése során összegyőjtött tıke befektetésével alakít ki, és amely a Felügyelet által történı nyilvántartásba vétellel jön létre. A befektetési tevékenységet az alapkezelı végzi, független letétkezelı közbeiktatásával, elıre meghatározott befektetési politika alapján és ezért a tevékenységért alapkezelési díjat számít fel. A befektetık az alapból való részesedésként, az elhelyezett tıke ellenében befektetési jegyet kapnak, amelynek adásvétele napi árfolyamon (egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték) történik. A megszerzéskori és az értékesítéskori egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték közötti különbözet mutatja meg a befektetés hozamát. Az alapkezelı az egyes eszközelemek adásvételét az adott alap kezelési szabályzatban nyilvánosan közzétett befektetési elvek alapján végzi, így a befektetıknek lehetıségük nyílik a különbözı kockázat-várható hozam-befektetési idıtáv szintek közötti optimális választásra. A kisbefektetık számára a befektetési alap egy hatékony diverzifikáló eszköz, hiszen a kisbefektetı rendelkezésére álló befektetendı tıke, legtöbbször, nem teszi lehetıvé az akár több száz elembıl álló hatékony portfoliók létrehozását. A diverzifikáció révén mód van a kockázatok megosztására, magasabb hozam elérésére, ennek árát, a befektetési jegyek forgalmazásának költsége, az alapot terhelı díjak, valamint az önálló döntéshozatal korlátozása jelenti. Az alapokba történı befektetések biztonságát fokozza, hogy az alapok befektetéseit törvényben elıírt korlátok szabályozzák, melynek betartását sok más egyéb szempont (prudens mőködés, szakszerő irányítás körülményei, vonatkozó jogszabályok érvényesülése stb.) mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenırzi. A Befektetési Alapkezelık Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) pedig egységes, közös szakmai elveket, normákat, ajánlásokat fogalmaz meg az alapkezelıkkel szemben. További biztonsági tényezıt jelent az alapok letétkezelıje, amely a befektetési alap tulajdonában lévı értékpapírok letéti ırzését, az alap értékpapírszámlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek adásvételével, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelık mőködésének sajátos ellenırzését végzi. A befektetési alapoknak a hazai gyakorlatban is számos fajtája alakult ki, ezek a teljesség igénye nélkül a következık: nyíltvégő, zártvégő; nyilvános, zártkörő; értékpapír, ingatlan; hozamfizetı, újra-befektetı alapok. A nyílt végő befektetési alap olyan határozatlan idıre létrehozott alap, amelynek az alapkezelıje visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba folyamatosan és ezek nettó eszközértékét a letétkezelı naponta közzéteszi. A közzétett nettó eszközérték mindig a múltbeli teljesítményt jelzi, így a jövıbeli tendenciák szempontjából csak iránymutató jelleggel bír. Amennyiben az alapok portfoliójában található eszközöket reprezentáló hivatalos piaci index (referencia hozam vagy benchmark) létezik, akkor az alapok teljesítményének értékelése a kiválasztott benchmarkkal összehasonlítva is megtörténhet. A zárt végő befektetési alap, olyan meghatározott idıre létrejövı alap, ahol az alapkezelı lejárat elıtt vissza nem váltható befektetési jegyeket hoz forgalomba, majd tızsdei kereskedésbe vezet be.

2.1. CIB Befektetési Alapkezelı Zrt. által kezelt befektetési alapok TERMÉKJELLEMZİK

A CIB Alapokat kezelı CIB Befektetési Alapkezelı Zrt., a CIB Csoport tagjaként, a befektetési alapok széles választékát kínálja a befektetık számára. Ennek megfelelıen a befektetık széleskörő elérhetıség (a CIB Bank országos fiókhálózata, elektronikus értékesítési csatornái) mellett, várható hozam, kockázat, preferenciájuknak és a tervezett befektetési idıtávnak megfelelıen választhatnak portfoliójuk befektetései szerkezetének kialakításakor a számos befektetési politikát követı alap közül, úgy, mint a likviditási és pénzpiaci, rövid és hosszú kötvény, ingatlan, részvény, nyersanyag, vegyes és garantált alapok. A CIB Bank által forgalmazott CIB Alapok bemutatása a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu).






TERMÉKHEZ





MIFID BESOROLÁS



Nem

KOCKÁZATOK

Az alapokba történı befektetéssel vállalt kockázat az alap portfoliójának összetételétıl függ. A hazai alapok jellemzıen likviditási vagy pénzpiaci- (elsısorban 1 évnél rövidebb lejáratú diszkont kincstárjegyekbıl, bankbetétekbıl álló portfolió), rövid kötvény- (elsısorban 3 évnél rövidebb futamidejő állampapírokból és vállalati kötvényekbıl álló portfolió), hosszú kötvény- (elsısorban 3 évnél hosszabb futamidejő állampapírokból és vállalati kötvényekbıl álló portfolió), ingatlan (elsısorban ingatlanokból álló portfolió), részvény- (elsısorban részvényekbıl álló portfolió), vegyes (a fent említett elemeket kötvény, részvény túlsúllyal vagy kiegyensúlyozottan tartalmazó portfolió), nyersanyag (elsısorban nyersanyagokra kötött származtatott ügyletekbıl álló portfolió), tıkevédett (derivatív ügyletekkel hozamot termelı, tıke- illetve hozamvédelmet ígérı) alapok. A fentiekben felsorolt alapok kockázat és hozamtermelı képessége jellemzıen azonos a portfoliót alkotó elemek kockázatával, hozamával, azaz a likviditási, pénzpiaci eszközöktıl az ingatlan, rövid kötvény befektetéseket keresztül a hosszú kötvény, részvény, nyersanyag alapok felé haladva egyre magasabb kockázatot és várható hozam szinteket érhetünk el.

Árfolyamkockázat: Az alapok által elért hozamok nem fixek, azok a mindenkori piaci folyamatok függvényében változnak, ezért a befektetési alapok befektetési jegyeibe történı befektetés kockázattal jár, így a befektetés tıkeértéke és a visszaváltáskor realizált árfolyamérték ingadozhat, és a CIB Hozamgarantált Betét Alap kivételével, elıfordulhat, hogy a befektetık az eredetileg befektetett összegnél kevesebbet kapnak vissza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövıbeni teljesítményre, hozamra. Az alapok hozamadatai a befektetési jegyek pénznemében kerülnek megállapításra, az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alapok által elért eredményt.

Kockázatot jelenthet, ha a megbízás megadásának napján nem ismert a teljesítés árfolyama, erre abban az esetben kerül sor, ha az adott alap befektetési jegyeire adott visszaváltási megbízás nem a megbízás megadásának napján kerül elszámolásra.

Nyílt végő befektetési alapok esetében a befektetınek kifejezett figyelemmel kell lennie, hogy további kockázattal járhat, ha a tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 247. § (1) bekezdése értelmében a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés idıtartama jelenleg legfeljebb száznyolcvan nap lehet. A forgalmazás felfüggesztése elıtt felvett és még el nem számolt megbízások elszámolására az alap kezelési szabályzatában meghatározott határidı számításakor a felfüggesztés idıtartama figyelmen kívül marad, azaz a felfüggesztés idıtartamával a megbízás felvétele és elszámolása közötti idıtartam meghosszabbodik. A kifizetésre a tényleges teljesítés napján érvényes nettó eszközértéken kerül sor.

A nyílt végő alapok befektetési jegyére vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti idıköz az alap jellegétıl függıen legfeljebb három, harmincegy, illetve kilencven forgalmazási nap lehet. Az értéknap meghatározására, a megbízások elszámolására, valamint az elszámolásnál figyelembe vett egy jegyre jutó

tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és


nettó eszközérték megállapítására vonatkozó egyéb szabályokat, közte a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata tartalmazza.

Likviditási kockázat: Az értékpapír- és nyersanyagpiacokon kialakulhat olyan kedvezıtlen környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetık érdeklıdése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon nehezebbé válhat az alapok portfoliójában lévı eszközök értékesítése, ami kedvezıtlenebb eladási árakat eredményezhet.

A CIB Ingatlan Alapok Alapja saját tıkéjét ingatlan alapok befektetési jegyeibe is befekteti, ezáltal az alapra közvetetten fennállnak az ingatlan alapokra jellemzı kockázatok. Mivel az ingatlanalapok portfoliójában jellemzıen nagy értékő ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagymértékő tıkekivonásnál csak hosszú idı alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényezı. A tıkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetési jegy visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetıknek, egyrészt a feltételezhetıen nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú likvid eszközök újbóli jelentıs állománynövekedése miatt. Szélsıséges esetben adott alapot akár a megszőnésének kockázata is fenyegetheti, amennyiben az alap saját tıkéje 3 hónapon keresztül átlagosan nem éri el a 20 millió forintot.

GARANCIA


ADÓZÁS

Magánszemélyek adózását jelen tájékoztató 11.1. fejezete (II/b.) írja le. Társaságok adózását jelen tájékoztató 11.2. fejezete írja le. Az egyéb adózási szabályokat jelen tájékoztató 11.3. fejezete írja le.

2.2. Eurizon EasyFund alapok TERMÉKJELLEMZİK

A Bank, mint az Intesa Sanpaolo csoport tagja, forgalmazza a Tpt. szerint európai befektetési alapnak minısülı luxemburgi bejegyzéső Eurizon Easy Funds (EEF) (korábbi elnevezés szerint: Sanpaolo International Fund (SPIF)) alapcsaládhoz tartozó befektetési részalapokat is. A CIB Bank által forgalmazott Eurizon Easyfund alapok bemutatása a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu).





TERMÉKHEZ





MIFID BESOROLÁS

Nem-komplex pénzügyi eszköz


Nem

KOCKÁZATOK

tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és

Az EEF részalapok létrehozására, kezelésére, illetve a részalapok befektetési jegyeinek forgalomba hozatalára nem a magyar, hanem a luxemburgi anyagi jog szabályai az irányadók, így e részalapok befektetési jegyeibe történı befektetés a szokásostól eltérı kockázatúnak minısül.


Az alapokba történı befektetéssel vállalt kockázat az alap portfoliójának összetételétıl függ. Az alapok kockázat és hozamtermelı képessége jellemzıen azonos a portfoliót alkotó elemek kockázatával, hozamával.

Árfolyamkockázat: Az alapok által elért hozamok nem fixek, azok a mindenkori piaci folyamatok függvényében változnak, ezért a befektetési alapok befektetési jegyeibe történı befektetés kockázattal jár, így a befektetés tıkeértéke és a visszaváltáskor realizált árfolyamérték ingadozhat, és elıfordulhat, hogy a befektetık az eredetileg befektetett összegnél kevesebbet kapnak vissza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövıbeni teljesítményre, hozamra. Az alapok hozamadatai a befektetési jegyek pénznemében kerülnek megállapításra, az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alapok által elért eredményt.

Kockázatot jelenthet, hogy a megbízás megadásának napján nem ismert a teljesítés árfolyama.

Likviditási kockázat: Az értékpapírpiacokon kialakulhat olyan kedvezıtlen környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetık érdeklıdése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon nehezebbé válhat az alapok portfoliójában lévı eszközök értékesítése, ami kedvezıtlenebb eladási árakat eredményezhet.

Az alap egyes részalapjainak befektetési jegyeibe eszközölt befektetésekhez kapcsolódó kockázati tényezık részletes leírása megtalálható a Bank honlapján az Eurizon Easyfund befektetési alapok tájékoztatójában. GARANCIA


ADÓZÁS

Magánszemélyek adózását jelen tájékoztató 11.1. fejezete (II/b.) írja le. Társaságok adózását jelen tájékoztató 11.2. fejezete írja le. Az egyéb adózási szabályokat jelen tájékoztató 11.3. fejezete írja le.

2.3. A CIB által forgalmazott, nem a CIB Befektetési Alapkezelı által kezelt (idegen) befektetési alapok TERMÉKJELLEMZİK

A CIB Bank Zrt. által forgalmazott, de nem a CIB Befektetési Alapkezelı Zrt. által kezelt alapok. A Bank által forgalmazott idegen alapok a mindenkori Díjjegyzék Befektetési szolgáltatási tevékenységekhez Gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek részére dokumentumban kerülnek felsorolásra, a forgalmazás feltételeinek feltüntetésével egyidejőleg.





TERMÉKHEZ





MIFID BESOROLÁS



Nem

KOCKÁZATOK

Az

alapokba

történı

tevékenységekhez

befektetéssel

vállalt

Gazdálkodó

kockázat

az

alap

szervezetek

és

portfoliójának


összetételétıl függ. A hazai alapok jellemzıen likviditási vagy pénzpiaci- (elsısorban 1 évnél rövidebb lejáratú diszkont kincstárjegyekbıl, bankbetétekbıl álló portfolió), rövid kötvény- (elsısorban 3 évnél rövidebb futamidejő állampapírokból és vállalati kötvényekbıl álló portfolió), hosszú kötvény- (elsısorban 3 évnél hosszabb futamidejő állampapírokból és vállalati kötvényekbıl álló portfolió), ingatlan (elsısorban ingatlanokból álló portfolió), részvény- (elsısorban részvényekbıl álló portfolió), vegyes (a fent említett elemeket kötvény, részvény túlsúllyal vagy kiegyensúlyozottan tartalmazó portfolió), nyersanyag (elsısorban nyersanyagokra kötött származtatott ügyletekbıl álló portfolió), tıkevédett (derivatív ügyletekkel hozamot termelı tıke- illetve hozamvédelmet ígérı) alapok. A fentiekben felsorolt alapok kockázat és hozamtermelı képessége jellemzıen azonos a portfoliót alkotó elemek kockázatával, hozamával, azaz a likviditási, pénzpiaci eszközöktıl az ingatlan, rövid kötvény befektetéseket keresztül a hosszú kötvény, részvény, nyersanyag alapok felé haladva egyre magasabb kockázatot és várható hozam szinteket érhetünk el.

Árfolyamkockázat: Az alapok által elért hozamok nem fixek, azok a mindenkori piaci folyamatok függvényében változnak, ezért a befektetési alapok befektetési jegyeibe történı befektetés kockázattal jár, így a befektetés tıkeértéke és a visszaváltáskor realizált árfolyamérték ingadozhat és elıfordulhat, hogy a befektetık az eredetileg befektetett összegnél kevesebbet kapnak vissza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövıbeni teljesítményre, hozamra. Az alapok hozamadatai a befektetési jegyek pénznemében kerülnek megállapításra, az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alapok által elért eredményt.

Kockázatot jelenthet, ha a megbízás megadásának napján nem ismert a teljesítés árfolyama, erre abban az esetben kerül sor, ha az adott alap befektetési jegyeire adott visszaváltási megbízás nem a megbízás megadásának napján kerül elszámolásra.

A magyar nyílt végő befektetési alapok esetében a befektetınek kifejezett figyelemmel kell lennie, hogy további kockázattal járhat, ha a tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 247. § (1) bekezdése értelmében a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés idıtartama jelenleg legfeljebb száznyolcvan nap lehet. A forgalmazás felfüggesztése elıtt felvett és még el nem számolt megbízások elszámolására az alap kezelési szabályzatában meghatározott határidı számításakor a felfüggesztés idıtartama figyelmen kívül marad, azaz a felfüggesztés idıtartamával a megbízás felvétele és elszámolása közötti idıtartam meghosszabbodik. A kifizetésre a tényleges teljesítés napján érvényes nettó eszközértéken kerül sor.

A magyar nyílt végő alapok befektetési jegyére vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti idıköz az egyes alapok jellegétıl függıen legfeljebb három, harmincegy, illetve kilencven forgalmazási nap lehet. Az értéknap meghatározására, a megbízások elszámolására, valamint az elszámolásnál figyelembe vett egy jegyre jutó nettó eszközérték megállapítására vonatkozó egyéb szabályokat, közte a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata tartalmazza.

Likviditási kockázat: Az értékpapír- és nyersanyagpiacokon (ritkább esetben a pénzpiacokon is) kialakulhat olyan kedvezıtlen környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetık érdeklıdése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon nehezebbé válhat az alapok portfoliójában lévı eszközök értékesítése, ami kedvezıtlenebb eladási árakat eredményezhet.

GARANCIA


ADÓZÁS

Hazai Alapok esetén: Magánszemélyek adózását jelen tájékoztató 11.1. fejezete (II/b.) írja le. Társaságok adózását jelen tájékoztató 11.2. fejezete írja le. Külföldi Alapok esetén: Annak az országnak az adójogszabályai ahol az adott Alapot bejegyezték hatással lehet a Magyarországon vásárolt befektetési jegyekbıl származó nyereség adózására. Ez minden


külföldi Alap esetén egyedi elbírálást igényel. Az egyéb adózási szabályokat jelen tájékoztató 11.3. fejezete írja le.

3. Részvények ÁLTALÁNOS JELLEMZİK

A részvény alapításkor, vagy alaptıke emeléskor kibocsátott, tulajdonjogot megtestesítı értékpapír. A részvényes a vállalat tulajdonosává válik. A részvény névértéke az alaptıke egy adott hányadát testesíti meg, és ez képezi a tulajdonosi részesedés és a jövedelmek felosztásának alapját. A részvényeseknek korlátozott a felelıssége, csak az értékpapírbefektetés összegéig terjedhet. A részvényesek jogai alapvetıen két típusba sorolhatóak, úgymint tagsági és vagyoni jellegő jogok. A tagsági jogok azzal kapcsolatosak, hogy az értékpapír birtoklója tulajdonos is. A részvényes az éves közgyőlésen megjelenhet és tulajdoni hányadának megfelelıen gyakorolhatja jogait. A vagyoni jogok esetében beszélhetünk az osztalékhoz való jogról, aminek értelmében a tulajdonos jogosult az adózott nyereségbıl felosztott osztalékra. Az osztalékra minden tulajdonos a tulajdoni hányadának arányában jogosult. Az igazgatótanács a közgyőlés elé terjeszti a javaslatot, amely dönt az osztalék mértékérıl. A vagyoni jogok közé soroljuk az elıvételi jogot is. Eszerint alaptıke-emeléskor a részvényes addigi részesedése arányában jogosult újabb részvények vásárlására. Továbbá a likvidációs jog értelmében a részvénytársaság megszőnésekor a tulajdon arányában úgynevezett likvidációs hányad (a megmaradt vagyon arányos része) illeti meg a részvényest. Részvények esetében megkülönböztetünk elsıbbségi- és törzsrészvényeket, valamint dolgozói, kamatozói és visszaváltható részvényeket. A névre szóló részvények tulajdonosainak névsorát a vállalat részvénykönyvében jegyzik, és ha változás következik be a tulajdoni viszonyokban, akkor ezt a részvénykönyvben is regisztrálni kell. Közgyőlés elıtt meghatározott idıpontig igazolni kell, hogy az értékpapír valóban a részvénykönyvbe bejegyzett személy tulajdonában van még. Ez a szavazati jog gyakorlásának elıfeltétele. Részvény piaci árfolyama: az az árszint, amely mellett a papírt a piacon el lehet adni, vagy meg lehet venni. Egy részvénynek két árfolyama van a piacon: Bid (vételi) árfolyam: az az árszint, amelyen a részvényt a piac többi szereplıi meg kívánja venni, vagyis amennyiért az Ügyfél el tudja adni azt. Ask/Offer (eladási) árfolyam: az az árszint, amelyen a részvényt a piac többi szereplıi el kívánja adni, vagyis amennyiért az Ügyfél meg tudja venni azt. Kapitalizáció: a társaság összes részvényének és az aktuális piaci árnak a szorzata, amely megmutatja, hogy mekkora a teljes vállalat piaci értéke. Volatilitás: Az instrumentumok árfolyam ingadozását, azaz árfolyamkockázat mértékét mutatja. Minél nagyobb egy részvény volatilitása, annál nagyobb kockázatot hordoz magában a papír.

3.1. Hazai tızsdei (BÉT) részvények TERMÉKJELLEMZİK

A részvény tulajdonjogot megtestesítı értékpapír. A részvény azt igazolja, hogy tulajdonosa valamely vállalkozás alaptıkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra kerülı nyereség arányos részére, az osztalékra. Csak a tızsdén bevezetésre került részvényekkel lehet a tızsdén kereskedni.

A Budapesti Értéktızsde engedélye alapján a BÉT-en kereskedhetı, tulajdonjogot megtestesítı értékpapírok. A részvényekkel a Részvény szekcióban lehet kereskedni. Megkülönböztetünk ’A’, ill. ’B’ kategóriás részvényeket az értékpapír likviditásától függıen. Az ’A’ kategóriás részvények a likvidebb, szélesebb befektetıi körrel rendelkezı társaságok papírjai.

Az általuk megtestesített jogok szempontjából a részvények különbözıek lehetnek: törzsrészvény, elsıbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény, visszaváltható részvény. A leggyakoribbak a törzsrészvények.



Elszámolás: a megbízás teljesülését követı harmadik munkanapon (T+3).

Részletes terméktájékoztató – Részvényekre (www.cib.hu/mifid)




TERMÉKHEZ




A Díjjegyzék Befektetési szolgáltatási tevékenységekhez Gazdálkodó szervezetek magánszemélyek részére.

MIFID BESOROLÁS



Nem

KOCKÁZATOK

A részvény-befektetés hosszabb távon (jelentısen) magasabb hozamot biztosíthat a hasonló befektetési távra eszközölt, kockázatmentes, illetve alacsony kockázatú befektetési formákhoz képest.

A részvénynek nincs elıre meghatározott elérhetı hozama. A hozam az osztalékból, de elsısorban a piaci árfolyammozgásokból ered, és akár negatív is lehet.

Árfolyamkockázat: Az árfolyam-alakulásra, így a hozamra a részvénybefektetés esetében semmiféle garancia nincsen, emiatt ez kockázatos befektetési formának minısíthetı. Ugyanakkor a részvénypiacon a hozamok szórása (a kockázat) is magasabb, mint az állampapírpiacon. A részvényekkel kapcsolatban alapvetıen két kockázattípust különböztetünk meg:

és

Az egyedi kockázat a vállalat mőködésébıl fakadó kockázat, az adott vállalattal kapcsolatos jövıbeli események bizonytalanságát fejezi ki. A piaci kockázat az adott piacon mőködı összes vállalatra jellemzı kockázat, amely a piac megítélésének változásaiból fakad. Általánosan elmondható, hogy nemcsak jelentıs és negatív kimenetelő általános piaci változások esetén, hanem egy részvénytársaság egyedi mőködésében bekövetkezett változás esetén is jelentıs mértékő árfolyamesés, így a befektetı szempontjából tıkevesztés következhet be, akár rövid távon.

Jelentkezik a másik fél nemfizetésébıl adódó kockázat.

A BÉT részvények esetén figyelembe kell venni az ország kockázatot, és a magyar piac alacsony likviditása miatt a likviditási kockázatot is.

Részletes Terméktájékoztató – Részvényekre (www.cib.hu)

GARANCIA


ADÓZÁS

Magánszemélyek adózását jelen tájékoztató 11.1. fejezete (I.) írja le. Társaságok adózását jelen tájékoztató 11.2. fejezete írja le. Az egyéb adózási szabályokat jelen tájékoztató 11.3. fejezete írja le.


3.2. Hazai OTC (tızsdén kívüli) részvények TERMÉKJELLEMZİK


A hazai OTC részvények a BÉT-re be nem vezetett részvények, melyekkel csak az OTC (tızsdén kívüli) piacon lehet kereskedni. (Az OTC piacon lehet tızsdére bevezetett részvénnyel is kereskedni, de ezek az instrumentumok nem tartoznak az OTC részvények kategóriájába.)

A részvények, az általuk megtestesített jogok szempontjából különbözıek lehetnek: törzsrészvény, elsıbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény, visszaváltható részvény. A leggyakoribbak a törzsrészvények.

Elszámolás: az ügyféllel történı megállapodás szerint.



„A komplex és a nem komplex termékek is alkalmasak” eredményő Alkalmassági Kérdıív.

TERMÉKHEZ





MIFID BESOROLÁS

Komplex pénzügyi eszköz.


Nem

KOCKÁZATOK

A részvény-befektetés hosszabb távon (jelentısen) magasabb hozamot biztosíthat a hasonló befektetési távra eszközölt, kockázatmentes, illetve alacsony kockázatú befektetési formákhoz képest. Az árfolyam-alakulásra, így a hozamra azonban a részvénybefektetés esetében semmiféle garancia nincsen, emiatt ez kockázatos befektetési formának minısíthetı.

Árfolyamkockázat: Az árfolyam-alakulásra, így a hozamra a részvénybefektetés esetében semmiféle garancia nincsen, emiatt ez kockázatos befektetési formának minısíthetı. Ugyanakkor a részvénypiacon a hozamok szórása (a kockázat) is magasabb, mint az állampapírpiacon. A részvényekkel kapcsolatban alapvetıen két kockázattípust különböztetünk meg:

és

- Az egyedi kockázat a vállalat mőködésébıl fakadó kockázat, az adott vállalattal kapcsolatos jövıbeli események bizonytalanságát fejezi ki. - A piaci kockázat az adott piacon mőködı összes vállalatra jellemzı kockázat, amely a piac megítélésének változásaiból fakad.

Általánosan elmondható, hogy nemcsak jelentıs és negatív kimenetelő általános piaci változások esetén, hanem egy részvénytársaság egyedi mőködésében bekövetkezett változás esetén is jelentıs mértékő árfolyamesés, így a befektetı szempontjából tıkevesztés következhet be, akár rövidtávon.

Jelentkezik a másik fél nemfizetésébıl adódó kockázat.

A szabályozott piacon kereskedett részvényekhez képest az OTC piacon kereskedett részvényeknél jelentısebb a likviditási és a másik fél nemfizetésébıl adódó kockázat.

GARANCIA


ADÓZÁS

Magánszemélyek adózását jelen tájékoztató 11.1. fejezete (I.) írja le.


Társaságok adózását jelen tájékoztató 11.2. fejezete írja le. Az egyéb adózási szabályokat jelen tájékoztató 11.3. fejezete írja le.

4. Külföldi értékpapírok TERMÉKJELLEMZİK


Külföldi tızsdén és tızsdén kívül kereskedhetı részvények és hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok, valamint vételre vagy eladásra szóló jogot megtestesítı származtatott termékek (bónusz certifikátok, index certifikátok, diszkont certifikátok, tıkegarantált certifikátok, warrantok és KO termékek).

Elszámolás: német tızsde: T+2. nap; osztrák tızsde T+3 nap; amerikai tızsdék: T+3. nap. OTC piacon történı kereskedés esetén az ügyféllel történı megállapodás szerint.



Befektetési tanácsadás igénybevétele esetén:

Külföldi részvény esetén: - amennyiben tızsdei megbízást adott az Ügyfél: „Csak nem komplex termékre alkalmas”, vagy „Komplex termékre is alkalmas” eredményő Alkalmassági Kérdıív, - amennyiben OTC (tızsdén kívüli) megbízást adott az Ügyfél: „Komplex termékre is alkalmas” eredményő Alkalmassági Kérdıív. Külföldi kötvény esetén: - Befektetési tanácsadás igénybevétele esetén: „Csak nem komplex termékre alkalmas”, vagy „Komplex termékre is alkalmas” eredményő Alkalmassági Kérdıív a kötvény jellegétıl függıen. Külföldi certifikátok (és warrantok) esetén: Befektetési tanácsadás igénybevétele esetén: „A komplex és a nem komplex termékek is alkalmasak” eredményő Alkalmassági Kérdıív. TERMÉKHEZ





MIFID BESOROLÁS

Külföldi részvények esetén:

és

- Szabályozott piacra bevezetett (tızsdei) ”sima” részvények: Nem-Komplex pénzügyi eszköz. - OTC (tızsdén kívüli) értékpapírok, átváltoztatható részvények, opciót tartalmazó részvények: Komplex pénzügyi eszköz. Külföldi kötvény esetén (a kötvény jellegétıl függıen): - Nem-Komplex pénzügyi eszköz („sima” kötvények) - Komplex pénzügyi eszköz (pl. derivatívákat tartalmazó kötvények, strukturált kötvények, eszköz fedezett kötvények, indexált kötvények) Külföldi certifikátok (és warrantok) esetén: Komplex pénzügyi eszköz TİKEÁTTÉTELES AZ ÜGYLET?

Külföldi részvények esetén: Nem


Külföldi kötvény esetén: - Sima kötvények: Nem - Derivatívákat tartalmazó kötvények, strukturált kötvények, eszköz fedezett kötvények, indexált kötvények: A konkrét instrumentum határozza meg. Külföldi Certifikátok (és warrantok) esetén: - Garantált, Bónusz, Diszkont, Index, Kosár Certifikátok: Nem - Turbo Long, Turbo Short Certifikátok: Igen - Warrants Call, Warrants Put ügyletek: Igen KOCKÁZATOK

Külföldi részvények esetén:

A részvény-befektetés hosszabb távon (jelentısen) magasabb hozamot biztosíthat a hasonló befektetési távra eszközölt, kockázatmentes, illetve alacsony kockázatú befektetési formákhoz képest. Az árfolyam-alakulásra, így a hozamra azonban a részvénybefektetés esetében semmiféle garancia nincsen, emiatt ez kifejezetten kockázatos befektetési formának minısíthetı.

A részvénynek nincs elıre meghatározott elérhetı hozama. A hozam az osztalékból, de elsısorban a piaci árfolyammozgásokból ered, és akár negatív is lehet.

A részvénypiacon a hozamok szórása (a kockázat) is magasabb, mint az állampapírpiacon. A részvényekkel kapcsolatban alapvetıen két kockázattípust különböztetünk meg:

- Az egyedi kockázat a vállalat mőködésébıl fakadó kockázat, az adott vállalattal kapcsolatos jövıbeli események bizonytalanságát fejezi ki. - A piaci kockázat az adott piacon mőködı összes vállalatra jellemzı kockázat, amely a piac megítélésének változásaiból fakad.

Általánosan elmondható, hogy nemcsak jelentıs és negatív kimenetelő általános piaci változások esetén, hanem egy részvénytársaság egyedi mőködésében bekövetkezett változás esetén is jelentıs mértékő árfolyamesés, így a befektetı szempontjából tıkevesztés következhet be, akár rövidtávon.

A külföldi részvényeket vásárló magyar befektetıknek a devizaárfolyam-kockázattal is szembe kell nézniük, hiszen a devizaárfolyamok alakulása jelentısen befolyásolhatja a külföldi részvények forintban kifejezett várható hozamát. Ez a kockázati tényezı fedezeti ügyletekkel kiküszöbölhetı.

Külföldi kötvények esetén:

Amennyiben a lejárat elıtt kívánjuk értékesíteni a kötvényt, az éppen úgy produkálhat árfolyamnyereséget, mint árfolyamveszteséget. A kötvények árfolyamát nagyon sok tényezı befolyásolja, így például a jegybanki alapkamat változás, az általános hozamcsökkenés vagy hozamnövekedés, a rövid, illetve hosszú lejáratok hozamának egymáshoz viszonyított változása.

Fizetıképességi kockázat (a Kibocsátó fizetıképességének kockázata). A tıke és a kamatok (hozam) megfizetésének kockázatát a kibocsátó, mint hitelfelvevı hitelkockázati besorolása határozza meg. Jellemzı, hogy magasabb kockázattal kell számolni egy társaság által kibocsátott instrumentum vásárlásakor, mint az adott ország által kibocsátott, hasonló futamidejő állampapír esetében. Ennek megfelelıen a vállalati kötvények elvárható hozama is magasabb, mint az adott állam által kibocsátott értékpapíroké. Azonban vannak kivételek: olyan társaságok, amelyek kockázata a hitelminısítésük alapján alacsony (pl.: "AAA"), ezáltal hozamuk is közelít egy hasonló futamidejő állampapírhoz.

A nem HUF devizában kibocsátott pénzügyi eszközök megvásárlásával egy hazai befektetı devizakockázatot is vállal, amely a forintban számolt hozamát akár jelentıs mértékben is


befolyásolhatja.

A legtöbb vállalati kötvény likviditási tulajdonságai nem túl kedvezıek. A szőkebb likviditás okozhatja, hogy a vállalati kötvények esetében a piaci árjegyzés kifejezetten széles lehet, így a lejárat elıtti értékesítés nehézkesebb lehet, elıfordulhat, hogy az értékpapír értékesítéskori ára nem a befektetı várakozása szerint alakul.

Külföldi certifikátok (és warrantok) esetén:

A certifikátok (és warrantok) általában a piaci kockázatnál nagyobb kockázatot jelentenek a tıkeáttétel mértékétıl függıen. Kiemelendı kockázatok: kibocsátói- és árjegyzıi kockázat, alaptermék árkockázata, tıkeáttétel nagysága, deviza árfolyamkockázat, stop-loss barrier hiánya.

A tıkeáttételes certifikátok és warrantok esetén (Turbo Long, Turbo Short Certifikátok és Warrants Call, Warrants Put ügyletek), akár a befektetett teljes összeg elveszhet.

A certifikátoknak nincs elıre meghatározott elérhetı hozama. A hozam a piaci árfolyammozgásokból ered, és akár negatív is lehet.

Turbo certifikátnál, kedvezıtlen árfolyamváltozás esetén, a befektetı akár az egész befektetett tıkéjét is elveszítheti: Turbo certifikát esetén, amennyiben a certifikát árfolyama elér egy bizonyos szintet, akkor a termék kiütıdik, azaz a kereskedés leáll, és az ügyfél részére egy maradványérték kerül kifizetésre, ami akár nulla is lehet.

Ha a certifikát mögöttes terméke – például a DAX turbo long certifikát esetében a DAX értéke – eléri az elıre meghatározott kötési árfolyamot, akkor a certifikát értéke éppen nullával válik egyenlıvé a tıkeáttétel miatt. A certifikát kereskedése azonban már korábban, a korlát elérésekor megáll. Ha a mögöttes termék árfolyama eléri ezt a szintet, akkor a certifikát kereskedését beszüntetik, és kifizetik a certifikát maradványértékét (ha van) a befektetıknek. A korlátot úgy állapítják meg, hogy a mögöttes termék árfolyama elıbb érje el, mint a kötési árfolyamot (turbo long certifikátnál tehát a korlát magasabb a kötési árfolyamnál, turbo shortnál pedig alacsonyabb). Erre azért van szükség, hogy a certifikát kibocsátója idıben le tudja zárni a mögöttes pozíciókat, és a certifikát értéke ne menjen "mínuszba". Ha kiütıdik egy turbo certifikát, akkor az azt jelenti, hogy a mögöttes termék árfolyama elérte a korlátot. Ekkor a kereskedés leáll, a kibocsátó pedig kifizeti a certifikát maradványértékét, ami akár nulla is lehet.

GARANCIA


ADÓZÁS

Magánszemélyek adózását jelen tájékoztató 11.1. fejezete (a fejezeten belül az értékpapír típusától függıen) írja le. Társaságok adózását jelen tájékoztató 11.2. fejezete írja le. Az egyéb adózási szabályokat jelen tájékoztató 11.3. fejezete írja le.

5. Certifikátok TERMÉKJELLEMZİK

A certifikát értékpapírosított származékos termék, speciális, bankok által kibocsátott instrumentum, amely bármely befektetési eszköz típusra (értékpapírok, indexek, devizapiaci termékek, árupiaci termékek, származékos ügyletek), illetve ezek tetszıleges kombinációjára létrehozható. Jelentése: „igazolás” arról, hogy a tulajdonosa jogosult a Kibocsátó által létrehozott értékpapír által megtestesített követelésre.

A certifikát értéke egy mögöttes termék (részvénypiaci index, nyersanyag, egyedi részvény) árfolyamának alakulását követi.

Többféle certifikát létezik, melyek közül a leggyakoribbak az index és a turbo certifikátok.

- Az index certifikátok a mögöttes termék (pl. részvényindex, nyersanyag) árfolyamának alakulását „egy az egyben” követik le, tıkeáttét nélkül.


- A turbo certifikátok tıkeáttételes pozíciók teljesítményét képezik le, ami azt jelenti, hogy a certifikát értéke úgy változik, mintha tıkeáttétellel fektetett volna be az ügyfél a mögöttes termékbe.

A CIB a BÉT-en forgó certifikátokkal való kereskedést teszi lehetıvé.

A certifikátokkal a Részvény szekcióban lehet kereskedni. Megkülönböztetünk ’A’, ill. ’B’ kategóriás certifikátokat a papír likviditásától függıen. Az ’A’ kategóriás certifikátok likvidebbek. A certifikát olyan értékpapír, amelynek értéke egy adott mögöttes termék – például egy részvénypiaci index, nyersanyag, vagy akár egyedi részvény – árfolyamának alakulását követi meghatározott módon. A certifikát tehát lényegében egy ígérvény. A certifikát nem feltétlenül vásárolja meg a mögöttes termékeket, például egy részvényindex kosarában szereplı részvényeket, hanem különféle származtatott pozíciókat – opciókat, határidıs megállapodásokat – is felvehet, így közvetítve a befektetık felé a mögöttes termék árfolyamának alakulását. A certifikátok nem befektetési alapok, így nincs is mögöttük semmiféle vagyonkezelési szolgáltatás. Ennek az az elınye, hogy nem kell vagyonkezelési díjat fizetnünk, és a certifikát is pontosan követi a mögöttes termék alakulását. A certifikátot jellemzıen bankok bocsátják ki, hiszen náluk adottak a leginkább a feltételek a mögöttes befektetések, struktúrák kialakítására. A magyar jog ugyanakkor nem ismeri a certifikát fogalmát, így a hazánkban kapható certifikátokat külföldi pénzintézetek bocsátották ki. Nagyon sok certifikátot bevezetnek a tızsdére, és 2008. február 6. óta már a BÉT-en is kereskedhetünk certifikátokkal. A certifikátok egyik legnagyobb piaca a németországi EUWAX, amely több mint tízezer darabnak ad otthont. A certifikátok nem feltétlenül tızsdei termékek, hazánkban is rengeteg érhetı el, jellemzıen a privát banki szolgáltatásokban. A certifikátok árfolyamát a kibocsátók úgy határozzák meg, hogy az a lakossági befektetık számára elérhetı tartományba essen. A BÉT-en forgó certifikátok árfolyama így csupán néhány ezer forint körül mozog. A kereskedési jutalékok miatt természetesen a nagyobb összegő megbízás adásával költséghatékonyabb a kereskedés. Rengetegféle certifikát létezik, amelyek közül a legegyszerőbbek az index certifikátok. Az index certifikátok nem adhatók el "shortra", így kizárólag a mögöttes termék emelkedésére számítva kereskedhet vele a befektetı. Az index certifikát értéke közvetlenül az alaptermék – például a DAX index – értékétıl függ, ezt megszorozzák egy szorzóval (általában 0.01 vagy 0.001), hogy a certifikát egységnyi ára ne legyen túl magas, és megszorozzák az aktuális devizaárfolyammal (a DAX esetében a forint/euró árfolyammal). A képlet tehát: alaptermék értéke × szorzó × devizaárfolyam. A turbo certifikátok az index certifikátoknál valamelyest bonyolultabb termékek, mivel tıkeáttételes pozíciók teljesítményét képezik le. Ez nem jelenti, hogy a befektetı tıkeáttételes pozíciót venne fel, hiszen az index certifikáthoz hasonlóan egyszerően megvásárolható a turbo certifikát, aminek az értéke azonban úgy változik, mintha tıkeáttétellel fektetett volna be a mögöttes termékbe. A turbo certifikát tükrözhet short pozíciót is, ezekkel a certifikátokkal a mögöttes termék árfolyamának esésébıl profitálhat a befektetı. A turbo certifikát árazási képletének alapját a mögöttes termék pillanatnyi árfolyamának és az elıre megállapított kötési árfolyamnak a különbsége adja. A turbo certifikát esetében szerepel még finanszírozási kamat a képletben, ami a mögöttes származtatott termékek finanszírozási költségeit hivatott fedezni (ez a tétel viszonylag szők határok között, de naponta változhat). A képlet tehát: (Különbség + Finanszírozási Kamat) × Szorzó × Deviza árfolyam , ahol a Különbség = Prompt árfolyam Kötési árfolyam (short certifikátnál Kötési árfolyam - Prompt árfolyam).


Részletes terméktájékoztató – Certifikátokra (www.cib.hu/mifid)



Befektetési tanácsadás igénybevétele esetén: „A komplex és a nem komplex termékek is alkalmasak” eredményő Alkalmassági Kérdıív.


TERMÉKHEZ





MIFID BESOROLÁS

Komplex pénzügyi eszköz


A certifikát jellegétıl függ:

és

- Garantált, Bónusz, Diszkont, Index, Kosár Certifikátok: Nem - Turbo Long, Turbo Short Certifikátok: Igen

KOCKÁZATOK

A certifikátok (és warrantok) általában a piaci kockázatnál nagyobb kockázatot jelentenek a tıkeáttétel mértékétıl függıen. Kiemelendı kockázatok: kibocsátói- és árjegyzıi kockázat, alaptermék árkockázata, tıkeáttétel nagysága, deviza árfolyamkockázat, stop-loss barrier (a befektetett tıke esetenként akár teljes összegben elveszhet) hiánya.

A certifikátoknak nincs elıre meghatározott elérhetı hozama. A hozam a piaci árfolyammozgásokból ered, és akár negatív is lehet.

Turbo certifikátnál, kedvezıtlen árfolyamváltozás esetén, a befektetı akár az egész befektetett tıkéjét is elveszítheti: Turbo certifikát esetén, amennyiben a certifikát árfolyama elér egy bizonyos szintet, akkor a termék kiütıdik, azaz a kereskedés leáll, és az ügyfél részére egy maradványérték kerül kifizetésre, ami akár nulla is lehet. Vagyis a befektetett teljes összeg elveszhet.

Ha a certifikát mögöttes terméke – például a DAX turbo long certifikát esetében a DAX értéke – eléri az elıre meghatározott kötési árfolyamot, akkor a certifikát értéke éppen nullával válik egyenlıvé a tıkeáttétel miatt. A certifikát kereskedése azonban már korábban, a korlát elérésekor megáll. Ha a mögöttes termék árfolyama eléri ezt a szintet, akkor a certifikát kereskedését beszüntetik, és kifizetik a certifikát maradványértékét (ha van) a befektetıknek. A korlátot úgy állapítják meg, hogy a mögöttes termék árfolyama elıbb érje el, mint a kötési árfolyamot (turbo long certifikátnál tehát a korlát magasabb a kötési árfolyamnál, turbo shortnál pedig alacsonyabb). Erre azért van szükség, hogy a certifikát kibocsátója idıben le tudja zárni a mögöttes pozíciókat, és a certifikát értéke ne menjen "mínuszba". Ha kiütıdik egy turbo certifikát, akkor az azt jelenti, hogy a mögöttes termék árfolyama elérte a korlátot. Ekkor a kereskedés leáll, a kibocsátó pedig kifizeti a certifikát maradványértékét, ami akár nulla is lehet.

Amennyiben az adott certifikát olyan indexet követ ami egy adott piacra/szektorra/országra koncentrál, akkor diverzifikációs kockázat jelentkezik (utóbbi esetben ez országkockázatot jelent).

GARANCIA


ADÓZÁS



6. Származtatott ügyletek ÁLTALÁNOS TERMÉKJELLEMZİK

A származtatott termékek (más néven derivatívák) olyan pénzügyi termékek, amelyek áralakulása valamilyen más termék – egy mögöttes termék – áralakulásától függ. A pénzügyi piacokon a mögöttes termék, jellemzıen, valamilyen deviza, részvény, részvényindex, vagy kamat lehet. A származtatott termékek határidıs, opciós, vagy csere (swap) ügyletek lehetnek. A származtatott termékek lehetnek tızsdén jegyzettek (ezek általában szabványosított termékek, a határidıs ügyletek esetében futures ügyletek) és tızsdén kívüli forgalomban szereplı termékek (ezek általában egyedi igények szerint kialakított termékek, a határidıs ügyletek esetében forward ügyletek). A derivatív termékek piacán a tıkeáttétel alapján a ténylegesen rendelkezésre álló tıkénél nagyobb pozíciót lehet nyitni. Tıkeáttétel alkalmazása esetében az ügyfél által a Bank rendelkezésére bocsátott biztosíték nagysága az üzlet volumenéhez képest alacsony, ugyanakkor a Bank a pozíciót rendszeresen értékeli és az értékelés eredményének függvényében a Bank jogosult pótlólagos fedezetet kérni az ügyféltıl, megilleti a pozíció lezárásának a joga. Tıkeáttétel alkalmazása mellett a rendelkezésre bocsátott biztosítékra, a tényleges tıkére vetítve rövid idı alatt a nyereség/veszteség is igen magas lehet.

6.1. Tızsdei (BÉT) szabványosított határidıs ügyletek (Futures) TERMÉKJELLEMZİK


A BÉT által meghatározott un. szabványosított termékekre köthetı. A szabványosított azt jelenti, hogy a BÉT elıre meghatározza a termék paramétereit (pl. lejárat, kontraktus). A határidıs termékek lehetnek devizák, részvények, részvényindexek és kamatok.

A szabványosított határidıs piacon a kereslet-kínálat adta határidıs árfolyamváltozás naponta egyszer, a nap végén, a határidıs termék elszámolóáraként elszámolódik.

A pozíciónyitáshoz óvadékot (alapletét, változó letét) kell elhelyeznie az ügyfélnek a Banknál. A napi árfolyamváltozásra a termék lejáratáig vagy a nyitott pozíció lezárásáig (ami minden kereskedési napon eszközölhetı) az ügyfélnek fedezetet kell képeznie.

Határidıs pozíciók tıkeáttétellel nyithatóak, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre bocsátott biztosíték mértékénél nagyobb értékő pozíciót lehet nyitni.

Az ügyfél választhat a bruttó és nettó pozícióvezetés között. Bruttó pozícióvezetés esetén az azonos instrumentumra (termék és lejárat) szóló vételi és eladási pozíciók külön-külön vannak nyilvántartva mindaddig, amíg az ügyfél nem rendelkezik ezek összevezetésérıl. Nettó pozíció vezetés esetén az azonos instrumentumra szóló vételi és eladási pozíciók automatikusan összevezetésre kerülnek. Ha az ügyfél nem rendelkezik, akkor a Bank a bruttó számlavezetést alkalmazza.

A határidıs termék ára leginkább attól függ, hogy a befektetık az alaptermék (pl. részvény), vagy alapérték (pl. BUX) jövıbeni értékének változásával kapcsolatosan mit gondolnak, emelkedést várnak vagy csökkenést, tehát optimisták vagy pesszimisták az alaptermék, alapérték növekedésével kapcsolatban.

Elszámolás: a pozíciók lezárási napjával.

Az üzleti feltételeket a Bank Üzleti feltételek tızsdei szabványosított határidıs ügyletekre megnevezéső hirdetménye tartalmazza, mely a Bank honlapján érhetı el.

A termék jellemzıinek bemutatására a CIB Bank Zrt. Részletes terméktájékoztatója a BÉTen köthetı Tızsdei Szabványosított Határidıs ügyletekre megnevezéső hirdetmény szolgál, ami elérhetı a Bank honlapján (www.cib.hu/mifid).


Óvadék (letét) elhelyezése.

Befektetési tanácsadás igénybevétele esetén: „A komplex és a nem komplex termékek is


alkalmasak” eredményő Alkalmassági Kérdıív. KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZİ ALAPSZERZİDÉS


Kiegészítı megállapodás tızsdei szabványosított határidıs ügyletekre


A díjak mindenkori mértékét a Díjjegyzék Befektetési szolgáltatási tevékenységekhez Gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek részére

MIFID BESOROLÁS



Igen

KOCKÁZATOK

A tıkeáttétel miatt a befektetık által derivatív ügyletekkel vállalt pozíciók a prompt (azonnali) piaci kockázatnak többszörösét teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a derivatív piacon a mögöttes termék, prompt piaci árfolyam-elmozdulásának többszörösével egyenértékő nyereséget, vagy veszteséget könyvelhetünk el.

A határidıs termék árát nem kell kifizetni, csak az árfolyamának változására kell fedezetet biztosítani. Ebbıl következik, hogy a fedezetként megkövetelt összeg lényegesen kisebb, mint a termék ára, tehát ugyanannyi pénzbıl sokkal nagyobb határidıs pozíció nyitható, mint például az azonnali piacon, ahol a részvény teljes árát ki kell fizetni. A nagyobb pozíció, negatív árfolyamváltozás esetén, lényegesen nagyobb veszteséget eredményezhet.

A nyitható pozíciók tıkeáttétele miatt, a veszteség magasabb lehet, mint a rendelkezésre bocsátott biztosíték értéke, vagyis a befektetett teljes összeg elveszhet.

Kedvezıtlen piaci ármozgások esetén, szükség lehet az ügyfél részérıl plusz fedezet biztosítására a fennálló nyitott pozíciók fenntartása miatt.

Amennyiben az ügyfél nem biztosítja a plusz fedezetet, a Bank a nyitott pozíciókat lezárhatja, és ezzel az ügyfél vesztesége realizálódik.

A határidıs kereskedéshez az ügyfélnek a Bank által meghatározott formában és összegben óvadékot kell elhelyeznie (alapletét és változó letét). Az óvadék célja, hogy fedezze az ügyfél nyitott pozíciója árfolyam változásából eredı kockázatot. Az óvadék mértékét és az óvadékként elfogadott instrumentumok körét a Hirdetmény tartalmazza. Az óvadék kezelése olyan módon történik, hogy az ügyfél kérésére a pénz, illetve KELER képes értékpapír zárolásra kerül az ügyfél számláján, a Bank pedig ugyan ezen összeget, illetve értékpapírokat zároltatja a KELER-nél. Az ügyfél nyitott pozíciójára vonatkozó elszámoló árak változásának hatása minden nap elszámolásra kerül a változó letét összegével szemben. Amennyiben a nyitott pozíciók értékének változása összességében pozitív, akkor a különbözet jóváíródik a változó letét számlán, amennyiben pedig negatív, akkor pedig a Bank a változó letét összegét a különbséggel megterheli. Amennyiben a változó letétként elhelyezett pénz nem fedezi a veszteséget, akkor a Bank jogosult az értékpapír óvadék likvidálására és az ebbıl befolyó vételár óvadékként történı kezelésére. Az ügyfél által óvadékul adott eszközök mindaddig megtartják óvadéki jellegüket (akár nyitott pozíció hiányában is), amíg az ügyfél az óvadék felszabadítását nem kéri. Azaz a Bank a késıbbi üzletkötések megkönnyítése, illetve az árfolyam változások könnyebb kezelése céljából automatikusan nem, hanem kizárólag ügyfélkérésre szabadítja fel a pozíció fedezéséhez nem szükséges óvadékot. Az ügyfél óvadék felszabadítási kérését a Bank csak olyan mértékben teljesíti, amilyen mértékben az óvadék nem szükséges az ügyfél nyitott pozícióinak fedezéséhez.

A Bank az ügyfelei által a határidıs ügyletek fedezetéül szolgáló óvadékot (a KELER elıírásoknak megfelelıen) a KELER-nél vezetett győjtı számlán tartja nyilván. Ez a technikai megoldás azzal jár, hogy a Bank összes határidıs ügyleteket kötı ügyféle által nyújtott óvadék valamennyi a Bank ügyfele által nyitott határidıs pozíció fedezetéül szolgál. Azaz akár az is elıfordulhat, hogy az ügyfél által nyújtott óvadék más ügyfél olyan pozícióját fedezi, aki nem vagy nem a szükséges mértékben biztosítja nyitott pozíciói óvadékát. Szélsıséges piaci árfolyam változások esetén elképzelhetı, hogy a Bank csak késéssel tudja biztosítani az ügyfél által nyújtott az ügyfél pozícióinak fedezéséhez nem szükséges

TERMÉKHEZ


óvadék felszabadítását. mivel azokat a KELER esetlegesen felhasználta a bank más ügyfele által nyitott fedezetlen pozíció elszámolása, illetve teljesítése céljából. A Kockázatokra vonatkozó információkkal a CIB Bank Zrt. Részletes terméktájékoztatója a BÉT-en köthetı Tızsdei Szabványosított Határidıs ügyletekre megnevezéső hirdetmény szolgál, amely a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu/mifid). GARANCIA


ADÓZÁS


6.2. Tızsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek 6.2.1. OTC származtatott deviza ügyletek 6.2.1.1. OTC származtatott deviza ügyletek – Limit fedezettel 6.2.1.1.1. Határidıs deviza adásvételi ügylet (FX outright forward) TERMÉKJELLEMZİK

A termék jellemzıinek bemutatására a CIB Bank Zrt. Részletes terméktájékoztatója a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó keretszerzıdés hatálya alá tartozó ügyletekre megnevezéső hirdetmény szolgál, ami elérhetı a Bank honlapján (www.cib.hu/mifid).


Az ügyfél devizabelföldi vagy devizakülföldi, nem természetes személy lehet (társas vállalkozások, önkormányzatok...stb).

Az üzletkötés devizanemeiben a Banknál nyitott pénzforgalmi bankszámla.

Ügyletkötési limit megléte.


TERMÉKHEZ KAPCSOLÓDÓ

Keretszerzıdés devizára, kamatra és ezek származékaira

KÖTELEZİ ALAPSZERZİDÉS


A díjak mindenkori mértékét a Díjjegyzék Befektetési szolgáltatási tevékenységekhez Gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek részére (link)

MIFID BESOROLÁS



Igen

KOCKÁZATOK

A Kockázatokra vonatkozó információkkal a CIB Bank Zrt. Részletes terméktájékoztatója a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó keretszerzıdés hatálya alá tartozó ügyletekre megnevezéső hirdetmény szolgál, amely a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu/mifid).

GARANCIA


ADÓZÁS

Társaságok adózását jelen tájékoztató 11.2. fejezete írja le.

6.2.1.1.2. FX Opciós deviza ügylet - 27 CIB Bank Zrt. CIB Bank Ltd. H-1027 Budapest, Medve utca 4–14. H-1995 Budapest Telefon: (06 1) 423 1000 Fax: (06 1) 489 6500 Nyilvántartó cégbíróság: Fıvárosi Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041004 Adószám: 10136915-4-44 CSASZ: 17781028-5-44 KASZ: HU17781028 Tızsdetagság: Budapesti Értéktızsde Zrt. Tevékenységi engedély száma: 957/1997/F, III/41. 044-10/2002. BIC (SWIFT) kód: CIBHHUHB

TERMÉKJELLEMZİK





Ügyletkötési imit megléte.







tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és

MIFID BESOROLÁS



Igen

KOCKÁZATOK

A Kockázatokra vonatkozó információkkal a CIB Bank Zrt. Részletes terméktájékoztatója a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó keretszerzıdés hatálya alá tartozó ügyletekre megnevezéső hirdetmény szolgál, ami a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu/mifid).

GARANCIA


ADÓZÁS


6.2.1.1.3. Flexi forward ügylet TERMÉKJELLEMZİK












MIFID BESOROLÁS

Komplex pénzügyi eszköz.


Igen

tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és


KOCKÁZATOK

A Kockázatokra vonatkozóinformációkkal a CIB Bank Zrt. Részletes terméktájékoztatója a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó keretszerzıdés hatálya alá tartozó ügyletekre megnevezéső hirdetmény szolgál, amely a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu/mifid).

GARANCIA


ADÓZÁS


6.2.1.1.4. Meghosszabbítható FX forward ügylet TERMÉKJELLEMZİK












tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és

MIFID BESOROLÁS



Igen

KOCKÁZATOK


GARANCIA


ADÓZÁS


6.2.1.2. Konverziós ügyletek – Margin fedezettel TERMÉKJELLEMZİK

A termék jellemzıinek bemutatására a CIB Bank Zrt. Részletes terméktájékoztatója a Margin elszámolású Deviza Ügyletekre megnevezéső hirdetmény szolgál, ami elérhetı a Bank honlapján (www.cib.hu/mifid). A Bank az üzleti feltételeket az Üzleti feltételek margin(-elszámolású) deviza ügyletekre megnevezéső hirdetménye tartalmazza, mely a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu).



Az ügyfél rendelkezik a Banknál pénzforgalmi bankszámlával, devizakülföldi ügyfél esetén forintszámlával.


Az ügyfél rendelkezik a Banknál CIB margin fedezeti számlával, értékpapír letét esetében CIB margin fedezeti értékpapírszámlával is.


Letét (margin) elhelyezése.

TERMÉKHEZ


Keretszerzıdés Margin-elszámolású Deviza ügyletekre



MIFID BESOROLÁS



Igen

KOCKÁZATOK

A Kockázatokra vonatkozó információkkal a CIB Bank Zrt. Részletes terméktájékoztatója a Margin elszámolású Deviza Ügyletekre megnevezéső hirdetmény szolgál, amely a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu/mifid).

GARANCIA


ADÓZÁS


tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és

6.2.2. OTC származtatott kamat ügyletek 6.2.2.1. Kamatlábcsere ügyletek (Interest Rate Swap - IRS) TERMÉKJELLEMZİK





Termékhez kapcsolódó kötelezı alapszerzıdés megkötése.








tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és

MIFID BESOROLÁS



Igen

KOCKÁZATOK

A Kockázatokra vonatkozó információkkal a CIB Bank Zrt. Részletes terméktájékoztatója a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó keretszerzıdés hatálya alá tartozó ügyletekre megnevezéső hirdetmény szolgál, amely a Bank honlapján érhetı el


(www.cib.hu/mifid). GARANCIA


ADÓZÁS


6.2.2.2. Kétdevizás kamatlábcsere ügyletek (CCIRS) TERMÉKJELLEMZİK












tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és

MIFID BESOROLÁS



Igen

KOCKÁZATOK

A Kockázatokra vonatkozó információkkal a CIB Bank Zrt. Részletes terméktájékoztatója a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó keretszerzıdés hatálya alá tartozó ügyletekre megnevezéső hirdetmény szolgál, amely a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu/mifid).

GARANCIA


ADÓZÁS


6.2.2.3. Határidıs kamatláb megállapodás (FRA) TERMÉKJELLEMZİK













tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és

MIFID BESOROLÁS



Igen

KOCKÁZATOK


GARANCIA


ADÓZÁS


6.2.2.4. Kamatopciók TERMÉKJELLEMZİK












tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és

MIFID BESOROLÁS



Igen

KOCKÁZATOK


GARANCIA


ADÓZÁS


7. CIB Nyugdíj-elıtakarékossági számla - 32 CIB Bank Zrt. CIB Bank Ltd. H-1027 Budapest, Medve utca 4–14. H-1995 Budapest Telefon: (06 1) 423 1000 Fax: (06 1) 489 6500 Nyilvántartó cégbíróság: Fıvárosi Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041004 Adószám: 10136915-4-44 CSASZ: 17781028-5-44 KASZ: HU17781028 Tızsdetagság: Budapesti Értéktızsde Zrt. Tevékenységi engedély száma: 957/1997/F, III/41. 044-10/2002. BIC (SWIFT) kód: CIBHHUHB

TERMÉKJELLEMZİK


A CIB Nyugdíj-elıtakarékossági számla (NYESZ) egy olyan értékpapír számla amely a törvényi szabályozásnak megfelelıen, adott feltételek esetén különbözı kedvezményeket biztosít a konstrukcióban megtakarítást eszközlı ügyfelek részére. A számla termék alapvetı tulajdonsága a következık:

HUF devizanemben nyitható.

A NYESZ számlára HUF-ban és EUR-ban denominált értékpapírok vásárolhatók.

A portfolió összetételét (az elérhetı értékpapírok körén belül) a számlatulajdonos határozza meg.

A megvásárolt pénzügyi eszközök értékére a pénz és tıkepiaci események kihatással vannak.

A CIB Nyugdíj-elıtakarékossági számlára vásárolható pénzügyi eszközök körét a mindenkori Díjjegyzék Befektetési szolgáltatási tevékenységekhez Gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek részére megnevezéső dijjegyzék tartalmazza.

A CIB Nyugdíj-elıtakarékossági számla vezetésére, illetve a befektetési megbízások végrehajtásával kapcsolatos díjakat, költségeket a mindenkori Díjjegyzék Befektetési szolgáltatási tevékenységekhez Gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek részére megnevezéső dijjegyzék tartalmazza. A Bank a Díjjegyzéket jogosult egyoldalúan módosítani.

A számlának csak egy tulajdonosa lehet.

Haláleseti kedvezményezett nem adható meg.

Számlanyitás adóévét követı 3. adóévben vagy azt követıen, nyugdíjjogosultság megléte esetén adómentesen felvehetı a NYESZ számlán megtakarított összeg a felhalmozott hozamokkal együtt.

Nuygdíjjogosultság hiányában is felvehetı a megtakarítás, amelyhez azonban hátrányos adózási következmények kapcsolódnak.

Egy adott évben a számlára befizetett összeg 20%-át, maximum 100 ezer forintot (az öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. elıtt betöltık estében legfeljebb 130 ezer forintot) az állam támogatásként jóváír az ügyfél számláján.

A számlán lévı portfólió a számla lezárása esetén áthelyezhetı tartós befektetési számlára.

Nagykorú belföldi természetes személy azonosítására alkalmas személyi dokumentumok.

A Nyugdíj-elıtakarékossági számlák vezetésére vonatkozó Keretszerzıdés megkötése.

Számlanyitáskor legalább 5.000,-Ft kézpénz befizetése a NYESZ számlára vagy más NYESZ számla vezetıtıl a NYESZ portfoliónak a nyesz számlára történı transzferálása.

TERMÉKHEZ


Nyugdíj-elıtakarékossági Keretszerzıdés



MIFID BESOROLÁS

-

KOCKÁZATOK

A CIB Nyugdíj-elıtakarékossági számla használatakor jelentkezik annak kockázata, hogy a befektetı ügyfél elesik az SZJA törvényben leírt adókedvezményektıl (adómentesség elvesztése, továbbá az igénybe vett adókedvezményt 20%-kal növelt összegben vissza kell fizetni) amennyiben a törvényben leírt feltételeknél hamarabb kezdeményez kifizetést a számlája terhére.

GARANCIA


ADÓZÁS

A termékkel kapcsolatos lényegesebb adószabályokat jelen tájékoztató 11.1. fejezete (V.) írja le.

tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és


8. CIB Maraton értékpapírszámla (TBSZ) TERMÉKJELLEMZİK


A CIB Maraton értékpapírszámla a jogszabály alapján „Tartós Befektetési Szerzıdésnek” minısül. Amennyiben egy ügyfél „Tartós Befektetési Szerzıdésnek” minısülı értékpapír számlán helyezi el megtakarításait 3-5 éves idıtávra, akkor a jogszabály alapján adókedvezményben részesül:

Amennyiben az ügyfél a Maraton Takarékszámlára befizetett összeget legalább a számla megnyitásának évét követı 3. év végéig a számlán tartja és csak a nyitást követı negyedik, illetve ötödik évben kívánja kivenni, úgy a fizetendı adó mértéke 16 százalék helyett 10 százalékra csökken.

Amennyiben az ügyfél a Maraton Takarékszámlán elhelyezett pénzét a számla megnyitását követı ötödik év végéig a számlán tartja, úgy az ötödik év végén a számlán lévı összeg után kapott kamatra teljes adómentességet élvez.

Az ügyfél a számlára befizetett pénzbıl HUF-ban denominált értékpapírok vételére és eladására adhat megbízást. A befektetési portfoliót az ügyfél alakítja ki a Bank által elérhetıvé tett eszközök körén belül.

A megvásárolt pénzügyi eszközök értékére a pénz és tıkepiaci események kihatással vannak.

A számlára vásárolható pénzügyi eszközök körét a mindenkori Díjjegyzék Befektetési szolgáltatási tevékenységekhez Gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek részére megnevezéső dijjegyzék tartalmazza.

A számla vezetésére, illetve a befektetési megbízások végrehajtásával kapcsolatos díjakat, költségeket a mindenkori Díjjegyzék Befektetési szolgáltatási tevékenységekhez Gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek részére megnevezéső dijjegyzék tartalmazza. A Bank a Díjjegyzéket jogosult egyoldalúan módosítani.

Befizetés csak a 0. évben, a „győjtögetı” idıszakban lehetséges, azt követıen az adott számla egyenlege befizetéssel nem növelhetı.

Egy befektetési szolgáltatónál egy évben csak egy tbsz számla nyitható.

Az ügyfél jogosult minden évben egy új tbsz számlát nyitni az adott befektetési szolgáltatónál.

Kivét a számláról csak a számla megszőntetése mellett lehetséges, amely szabály alól kivételt jelent, hogy a megnyitást követı harmadik év végén egyszeri részkivét lehetséges a számla fenntartása mellett.

A számla lejárat elıtti megszüntetése az adómentesség elvesztésével jár.

A számla nem vihetı át egy másik befektetési szolgáltatóhoz.

A számlára nyesz számla egyenlege (a nesz megszüntetése mellett) a számla nyitás évében áthelyezhetı.

Nagykorú belföldi természetes személy azonosítására alkalmas személyi dokumentumok, adóazonosító szám

Számlanyitáskor 25.000,-Ft kézpénz befizetése a CIB Maraton értékpapírszámlára, vagy 3 munkanapon belül NYESZ számláról történı (teljeskörő) transzfer.

TERMÉKHEZ


Tartós Befektetési Számla Keretszerzıdés



MIFID BESOROLÁS

-

KOCKÁZATOK

A CIB Maraton értékpapírszámla használatakor jelentkezik annak kockázata, hogy a befektetı Ügyfél elesik az SZJA törvényben leírt adókedvezményektıl amennyiben a törvényben leírt

tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és


feltételeknél hamarabb kezdeményez kifizetést a számlája terhére. GARANCIA


ADÓZÁS

A termékkel kapcsolatos lényegesebb adószabályokat jelen tájékoztató 11.1. fejezete (VI.) írja le.

9. Halasztott pénzügyi teljesítés konstrukció TERMÉKJELLEMZİK

A halasztott pénzügyi teljesítés olyan értékpapír vételi ügyletet jelent, amely esetében a vevı az ügylet kapcsán felmerülı fizetési kötelezettségét a fizetési kötelezettség tényleges esedékességétıl számított legfeljebb 15 naptári napon belül teljesíti. Halasztott fizetéses vétel esetén az ügyfél tehát hosszabb, legfeljebb 15 naptári napig tartó fizetési halasztást kap a Banktól a pénzügyi teljesítésre, ezen idı alatt az ügyfél halasztott fizetéssel érintett ügyletét a Bank finanszírozza, melyért a Bank díjat számol fel, és fedezetet követel meg.

Az ügyfél tıkeáttétellel a rendelkezésére álló szabad portfolió értékénél nagyobb összegő vételi megbízásokat adhat a Bank által meghatározott értékpapírokra.

A tıkeáttételbe az ügyfél szabad pénzegyenlegének és értékpapírjainak, a teljesíthetı eladási és vételi megbízásainak, valamint (ha van) a technikai day trade pozícióinak fedezeti értékei számítanak bele.

A Bank az üzleti feltételeket az Üzleti feltételek technikai daytrade ügyletekre és halasztott pénzügyi teljesítésre megnevezéső hirdetménye tartalmazza, mely a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu).

NYESZ és TBSZ számlakonstrukcióban nem elérhetı.


Az ügyfél által befektetni kívánt összeg az üzletkötéskor az ügyfél számláján rendelkezésre áll.



Kiegészítı megállapodás Halasztott pénzügyi teljesítés igénybevételéhez



MIFID BESOROLÁS

-


Igen

KOCKÁZATOK

A tıkeáttétel miatt, kedvezıtlen piaci ármozgások esetén, szükség lehet az ügyfél részérıl plusz fedezet biztosítására a fennálló késedelmes fizetés fenntartása miatt.

Amennyiben az ügyfél nem biztosítja a plusz fedezetet, a Bank a szabad portfolió elemeit, mint óvadékot, felhasználhatja a tartozás rendezésére.

A tıkeáttétel miatt akár a befektetett teljes összeg elveszhet.


TERMÉKHEZ

tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és

GARANCIA


ADÓZÁS

A halasztott pénzügyi teljesítés konstrukció keretében elért nyereség a befektetı által vásárolt és eladott instrumentumok jellegétıl függıen adózik. Magánszemélyek adózását jelen tájékoztató 11.1. fejezete írja le.



10. Technikai daytrade ügylet (TDT) TERMÉKJELLEMZİK

A technikai daytrade napon belüli pozíciónyitást és annak zárását jelenti ugyanazon részvényre vonatkozóan.

Az ügyfél tıkeáttétellel a rendelkezésére álló szabad portfoliója értékénél nagyobb összegő napon belüli vételi és eladási megbízásokat adhat a Bank által meghatározott BÉT részvényre vonatkozóan.

A tıkeáttételbe az ügyfél szabad pénzegyenlegének és értékpapírjainak, a teljesíthetı eladási és vételi megbízásainak, valamint a technikai day trade pozícióinak fedezeti értékei számítanak bele. A fedezetbe vonható értékpapírok körét, valamint a fedezeti érték számításához a diszkonttényezı mértékét a Bank az Üzleti feltételekben, a honlapján teszi közzé.

A pozíciók nyilvántartása az un. technikai daytrade számlán történik.

„Short”-olás lehetısége: az ügyfélnek nem kell rendelkeznie az eladásra kerülı értékpapírral az eladás pillanatában.

Az ügyfélnek nap végére zárnia kell nyitott pozícióit. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor a Bank kényszer zárja azokat.

Elszámolás: a BÉT részvényekkel azonos módon, T+3. napon.

A Halasztott pénzügyi teljesítésre vonatkozó kiegészítı megállapodás megszőnése esetén a TDT igénybevételi lehetıség is megszőnik.

A Bank az üzleti feltételeket az Üzleti feltételek technikai daytrade ügyletekre és halasztott pénzügyi teljesítésre megnevezéső hirdetménye tartalmazza, mely a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu).

NYESZ és TBSZ számlakonstrukcióban nem elérhetı.



TERMÉKHEZ


Kiegészítı megállapodás Halasztott pénzügyi teljesítés igénybevételéhez

Kiegészítı megállapodás Technikai daytrade igénybevételéhez




MIFID BESOROLÁS

-


Igen

KOCKÁZATOK

A tıkeáttétel miatt, kedvezıtlen piaci ármozgások esetén a normál tızsdei megbízásoknál nagyobb veszteség érhetı el.

A tıkeáttétel miatt akár a befektetett teljes összeg elveszhet.

A tıkeáttétel miatt, kedvezıtlen piaci ármozgások esetén, szükség lehet az ügyfél részérıl plusz fedezet biztosítására a fennálló nyitott pozíciók fenntartása miatt. Amennyiben az ügyfél nem biztosítja a plusz fedezetet, a Bank a nyitott pozíciókat kényszer zárhatja.

GARANCIA

tevékenységekhez

Gazdálkodó

szervezetek

és

A Befektetési szolgáltató fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázattal szemben érvényesülı


garancia részleteit jelen tájékoztató 12. fejezete írja le. A Technikai Day Trade konstrukció keretében elért nyereség a befektetı által vásárolt és eladott instrumentumok jellegétıl függıen adózik.

ADÓZÁS

Magánszemélyek adózását jelen tájékoztató 11.1. fejezete írja le. Társaságok adózását jelen tájékoztató 11.2. fejezete írja le.

11. A befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó fıbb adózási szabályok Az alábbiakban a leggyakrabban forgalmazott pénzügyi eszközök adózásával kapcsolatos fıbb szabályokat foglaljuk össze.

11.1. Magánszemélyek adózása I. Ellenırzött tıkepiaci ügylet (ETÜ) szerinti adózás Jelen tájékoztatóban szereplı termékek közül a szabályok vonatkoznak a: -

Hazai tızsdei (BÉT) részvényekre

-

Hazai OTC (tızsdén kívüli) részvényekre

-

CIB alapokra, amennyiben tızsdén kerültek átruházásra

-

CIB által forgalmazott idegen alapokra, amennyiben tızsdén kerültek átruházásra

-

Tızsdei (BÉT) szabványosított határidıs ügyletekre (Futures)

-

Certifikátokra

2010. január 1-jétıl átalakult az Szja törvénynek, a pénzügyi eszközökbıl származó nyereség, veszteség adózására vonatkozó szabályozása. Az új szabályok alapján egy új jövedelem kategória jött létre, az ún. „Ellenırzött tıkepiaci ügylet” (ETÜ), amely jelent minden olyan pénzügyi eszközre, árura vonatkozó ügyletet, amelyet a befektetési szolgáltató e tevékenysége körében köt a magánszemély ügyféllel (bizományosi ügyletek tızsdén és tızsdén kívül, saját számlás ügyletek), továbbá a deviza adás-vételre vonatkozó pénzbeli elszámolással záruló azonnali ügyletet. Az ellenırzött tıkepiaci ügyletbıl származó jövedelem után 2010-ben 20%-os, 2011-tıl 16%-os személyi jövedelemadót kell fizetni. Az adóköteles jövedelem ilyen esetben az adott évi összes ETÜ-bıl származó ügyleti nyereség az ETÜ-ben származó összes üzleti veszteséggel csökkentett összege. Veszteséget a hatályos szabályozás szerint két évre lehet elhatárolni, vagyis az adott évben a megelızı két adóévben felhalmozott veszteség állítható szembe az adóévi nyereséggel. A veszteség elhatárolás „visszafelé” is lehetséges, azaz amennyiben az adózó az adóévben összességében veszteséget ér el ETÜ-bıl, de a megelızı két adóévben összességében nyereséget ért el, akkor az adóévi veszteséggel szembe állítható az elızı két adóév nyeresége. A 2010. január 1-je elıtti két adóévben elért a tızsdei árfolyamnyereség szabály hatálya alá tartozó veszteség, illetve nyereség bevonható az ETÜ veszteségelhatárolásába. Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése ETÜ-bıl származó jövedelem esetében a magánszemély ügyfél kötelezettsége, amelyet a magánszemély ügyfél a befektetési szolgáltatótól kapott, az ETÜ-rıl szóló igazolás (bizonylat) alapján teljesíti. A Bank, mint befektetési szolgáltató, nem von le adóelıleget az ETÜ bevételébıl.

II. Kamatadó szerinti adózás - 37 CIB Bank Zrt. CIB Bank Ltd. H-1027 Budapest, Medve utca 4–14. H-1995 Budapest Telefon: (06 1) 423 1000 Fax: (06 1) 489 6500 Nyilvántartó cégbíróság: Fıvárosi Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041004 Adószám: 10136915-4-44 CSASZ: 17781028-5-44 KASZ: HU17781028 Tızsdetagság: Budapesti Értéktızsde Zrt. Tevékenységi engedély száma: 957/1997/F, III/41. 044-10/2002. BIC (SWIFT) kód: CIBHHUHB

II/a. Nyilvánosan forgalomba hozott, forgalmazott kötvényekre vonatkozó szabályok Jelen tájékoztatóban szereplı termékek közül a szabályok vonatkoznak a nyilvánosan forgalomba hozott, forgalmazott: - Magyar Állam által kibocsátott diszkont kincstárjegyekre, - Kamatozó kincstárjegyekre, - Magyar Államkötvényekre, - Hazai kibocsátású vállalati kötvényekre, - Jelzáloglevelekre. 1. kamat Nyilvánosan forgalombahozott, forgalmazott kötvénybıl származó kamat kamatjövedelemnek minısül, amely után 2010-ben 20%-os, 2011-tıl 16%-os mértékő kamatadót kell fizetni. Amennyiben a kötvény kamatszelvénnyel rendelkezik, akkor a kötvény vételárában lévı felhalmozott kamat csökkenti a vételt követı elsı kamatkifizetés során a magánszemély ügyfél jövedelmét. Amennyiben a vételárban lévı felhalmozott kamat, mint jövedelmet csökkentı tétel, egy kamatfizetés során figyelembevételre kerül, akkor a kötvény átruházása, beváltása, visszaváltása során a kötvény bekerülési értékeként már csak a kötvény vételárának felhalmozott kamattal csökkentett értéke vehetı figyelembe. Az adó megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése kötvénybıl származó kamat esetében a befektetési szolgáltatóként eljáró Bank feladata, a magánszemély ügyfélnek ezzel kapcsolatos bevallási, befizetési kötelezettsége nincs.

2. beváltás, átruházás, visszaváltás Kötvény beváltása, átruházása, visszaváltása esetében adóköteles kamatjövedelem keletkezik, amely a megszerzett bevételnek a kötvény bekerülési értékével és a kapcsolódó járulékos költségek összegével csökkentett összege. Az így kalkulált jövedelem után 2010-ben 20%-os, 2011-tıl 16%-os mértékő kamatadót kell fizetni. Az adót a befektetési szolgáltatóként eljáró a Bank állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg az adóhatóság felé. Amennyiben a beváltás, átruházás, visszaváltás során belföldi befektetési szolgáltató jár el, akkor a magánszemély ügyfelet nem terheli bevallási, adófizetési kötelezettség. Kötvény beváltása, átruházása és visszaváltása esetében is a magánszemély ügyfél felelıssége, hogy a bekerülési értéket és a járulékos költségeket megfelelıen igazolja. Amennyiben erre nem kerül sor akkor a teljes bevétel adóköteles jövedelmet képez, és így a Bank a teljes bevétel után vonja le az adót.

II/b. Nyilvánosan forgalomba hozott, forgalmazott befektetési jegyek adózása Jelen tájékoztatóban szereplı termékek közül a szabályok vonatkoznak a: - CIB Alapokra, - EEF Alapokra, - CIB Által forgalmazott idegen alapokra, amennyiben nem EGT vagy OECD tagállambeli tızsdén kerültek átruházásra 1. hozam Nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott befektetési jegybıl származó kamat, hozam az Szja. törvény szerinti kamatadózás szabályai alá tartozik. Így a befektetési jegyen realizált hozam után – annak jóváírása napján – 2010-ben 20%os, 2011-tıl 16%-os mértékő kamatadó (szja) fizetési kötelezettség keletkezik. Az adót a Bank, mint befektetési szolgáltató, és mint kifizetı állapítja meg, vonja le, és havonta egy összegben (nem személyenként részletezve) vallja be és fizeti meg az adóhatóság felé. A magánszemély ügyfélnek a Bankon, mint befektetési szolgáltatón, keresztül befektetési jegyen realizált hozamból származó jövedelmét nem kell az éves személyi jövedelemadó bevallásában szerepeltetnie, és nincs ezzel kapcsolatosan egyéb adókötelezettsége sem.


2. beváltás, átruházás, visszaváltás Amennyiben befektetési jegy beváltására, átruházására vagy visszaváltására kerül sor, akkor az ügylet során keletkezı nyereség az Szja. törvény szerinti kamatjövedelemnek minısül, amely után így 2010-ben 20%-os 2011-ben 16%-os mértékő kamatadót kell megfizetni. Beváltásra, átruházásra, illetve visszaváltásra irányuló ügylet esetében a jövedelmet az Szja. törvény árfolyamnyereségre irányadó szabályai szerint kell számítani. Vagyis az adóköteles jövedelmet az értékpapír beváltása, átruházása, visszaváltása ellenében megszerzett bevételnek az a része képezi, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított (bekerülési) érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az adó megállapítását, levonását, bevallását és megfizetését a befektetési szolgáltatóként eljáró Bank, mint kifizetı, teljesíti. A magánszemély ügyfélnek ebben az esetben nincs bevallási, adófizetés kötelezettsége. A Bank, mint befektetési szolgáltató, a jövedelem számításánál csak a magánszemély ügyfél által igazolt bekerülési értéket, illetve járulékos költségeket veheti figyelembe, azok megfelelı igazolása hiányában a Banknak a beváltás, átruházás, visszaváltás során megszerzett teljes bevételt jövedelemnek kell tekintenie, és abból kell levonnia a kamatadót.

3. Kivétel: befektetési jegy átruházása EGT vagy OECD tagállambeli tızsdén Abban az esetben, ha befektetési jegy átruházására tızsdén (ide értve a hazai, EGT-állambeli és az OECD tagállami tızsdéket is) kerül sor, az ennek során keletkezı árfolyamnyereségre nem a kamatadó, hanem 2009. december 31-ig a tızsdei árfolyamnyereség adó 2010. január 1-tıl pedig az ellenırzött tıkepiaci ügylet szabályait kell alkalmazni (Magánszemélyek adózásának I. fejezete). Ez azt jelenti, hogy az adómérték 2010-ben 20%, 2011-tıl 16%. Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése – a befektetési szolgáltatótól kapott igazolások alapján – a magánszemély ügyfél feladata.

II/c. Más EU tagállamban állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkezı magánszemélyekre vonatkozó eltérı szabály a kamatadózás esetén Amennyiben a magánszemély ügyfél az Európai Unió más tagállamában rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, és ezt megfelelı dokumentumokkal igazolja, akkor a Bank a 2003/48/EK irányelv hatálya alá tartozó kamatjövedelembıl kamatadót nem von le, ugyanakkor a magánszemély által szerzett kamatjövedelemrıl adatszolgáltatást teljesít a magyar adóhatóság (APEH) felé, aki az adatot továbbítja az állandó lakóhely, illetve szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam adóhatóságának. A magánszemély ügyfél a következı dokumentumokkal igazolhatja, hogy más EU tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy szokásos tartózkodási hellyel: a) állandó lakóhelyrıl, szokásos tartózkodási helyrıl szóló igazolás b) az a) pont hiányában a magánszemély ügyfél által bemutatott hitelesen magyarra fordított illetıség igazolás az a)-b) pontok hiányában a pénzmosási törvény szerinti azonosítás során bemutatott személyazonosságot igazoló okmány (pl. személyi igazolvány, útlevél) A 2003/48/EK irányelv hatálya alá tartoznak a II/a-b pontokban foglalt jövedelem típusok kivéve a Tpt. hatálya alatt létrejött európai befektetési alapnak (ÁÉKBV vagy UCITS) nem minısülı befektetési alapokból származó jövedelmeket. Ez utóbbiak tekintetében a kamatadózásra, illetve ETÜ-re vonatkozó szabályokat, illetve az ügyfél kérésre a rá vonatkozó adóegyezményt kell alkalmazni.

II/d. Az Ellenırzött tıkepiaci ügylet szerinti adózás választásának lehetısége 2010. január 1-jétıl magánszemély ügyfélnek az Szja törvény alapján lehetısége van arról rendelkezni, hogy a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott befektetési jegyek, illetve kötvények beváltásából, átruházásából, visszaváltásából származó kamatjövedelemét a kamatadózási szabályoktól eltérıen, az I. fejezetben leírt ellenırzött tıkepiaci ügylet (ETÜ) szabályai szerint adózza. A magánszemély az adóév utolsó napjáig bejelenti ezen választását a Bank felé, amely alapján a Bank igazolást állít ki a magánszemély részére ezen ügyletekrıl, és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóság részére. A magánszemély a választás bejelentésekor köteles megadni adóazonosító jelét a Banknak (ha korábban ezt még nem tette volna meg).


A befektetési szolgáltatóként eljáró Bank a magánszemély ezen választása esetén is köteles az érintett ügyletekben megállapítani, levonni bevallani és befizetni a kamatadót, a magánszemély pedig az adott évrıl szóló személyi jövedelemadó bevallásában az ezen szabály alá tartozó ügyletekbıl származó nyereséget, veszteséget (az ellenırzött tıkepiaci ügyletekbıl származó nyereséggel, veszteséggel együtt) bevallani. A Bank, mint befektetési szolgáltató által ezen ügyletek után levont kamatadót a magánszemély a bevallásában, mint kifizetı által levont adóelıleget veszi figyelembe.

III. Tızsdei részvény tızsdei átruházásából származó nyereség adózása a 2009. december 31-ig kötött ügyletek esetén Jelen tájékoztatóban szereplı termékek közül a szabályok vonatkoznak a: - Hazai tızsdei (BÉT) részvényekre, amennyiben azokat 2009. december 31-ig értékesítették

Abban az esetben, ha egy részvény 2009. december 31-ig a hazai tızsdén, vagy bármely EGT, illetve OECD tagállam tızsdéjén került értékesítésre, akkor a tızsdei ügylet nyeresége adóköteles jövedelmet képezett, amely után 20%-os mértékő tızsdei árfolyamnyereség adót kellett fizetni. Az adóköteles jövedelem ilyen esetben az adott évi összes ügyleti nyereség összes üzleti veszteséggel csökkentett összege. Veszteséget két évre lehetett elhatárolni, vagyis az adott évben a megelızı két évig visszamenıen felhalmozott veszteség volt szembe állítható az adóévi nyereséggel. A veszteség elhatárolás „visszafelé” is lehetséges volt, azaz amennyiben az adózó az adóévben összességében veszteséget ér el tızsdei ügyletekbıl, de a megelızı két adóévben összességében nyereséget ért el, akkor az adóévi veszteséggel szembe állítható volt az elızı két adóév nyeresége. Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése tızsdei árfolyamnyereségbıl származó jövedelem esetében a magánszemély ügyfél kötelezettsége volt, amelyet a magánszemély ügyfél a Banktól, mint befektetési szolgáltatótól, kapott, a tızsdei ügyletekrıl szóló igazolás (bizonylat) alapján volt köteles teljesíteni. A befektetési szolgáltatóként eljáró Bank nem vont le adóelıleget a tızsdei ügylet bevételébıl.

IV. Részvények tızsdén kívüli (OTC) átruházásából keletkezı nyereség adózása a 2009. december 31-ig kötött ügyletek esetén Jelen tájékoztatóban szereplı termékek közül a szabályok vonatkoznak a: - Hazai OTC (tızsdén kivüli) részvényekre, amennyiben azokat 2009. december 31-ig

értékesítették - tızsdei részvényekre, ha OTC értékesítették ıket 2009. dec 31-ig - nem EGT vagy OECD tagországban tızsdén kötött ügyletre 2009. dec 31-ig

2009. december 31-gi részvények tızsdén kívüli, illetve nem EGT vagy OECD tagállamban mőködı tızsdén történı átruházásakor (OTC ügyletek) keletkezı árfolyamnyereség adóköteles jövedelemnek számított, amely után 25%-os mértékő árfolyamnyereség adót kellett fizetni. Az adóköteles jövedelmet úgy kellett számítani, hogy az átruházáskor szerzett bevételbıl le kellett vonni az értékpapír megszerzésre fordított (bekerülési) értékét valamint a megszerzéshez kapcsolódó járulékos költségeket. A bekerülési érték és a járulékos költség igazolása minden esetben a magánszemély ügyfél kötelezettsége, megfelelı igazolás hiányában azokat nulla forint összegben kell figyelembe venni, és így az eladáskor szerzett teljes bevétel adóköteles jövedelemnek számít. Fontos, hogy az OTC ügyletekben keletkezett árfolyamnyereségbıl származó jövedelem számításánál az egyik ügylet árfolyamvesztesége nem volt szembe állítható a másik ügylet árfolyamnyereségével. Vagyis ügyletenként kell a jövedelmet megállapítani. Az OTC ügyletekben keletkezı árfolyamnyereségbıl származó jövedelem után a fenti 25%-os szja terhen túl 14% egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettség is keletkezhetett, amelyet szintén a jövedelmet juttató befektetési szolgáltatónak kellett megállapítania és levonnia. Az eho megfizetésének felsı határa 450 ezer forint.


Az OTC ügyletek során keletkezett árfolyamnyereség utáni adót a közremőködı befektetési szolgáltató, mint kifizetı, állapította meg és vonta le, tehát a magánszemély ügyfél a jövedelemadóval csökkentett összegét kapta meg. A Bank a megállapított, levont és adóhatóság felé megfizetett személyi jövedelemadóról igazolást adott a magánszemély ügyfélnek. A magánszemély ügyfél a befektetési szolgáltatótól kapott igazolás alapján az éves személyi jövedelemadó bevallásában maga vallotta be az átruházásból eredı adóköteles jövedelmét.

2010. január 1-tıl ez az adózási mód csak az olyan ügyletekre vonatkozik, amelyeket befektetési szolgáltató bevonása nélkül közvetlenül egymással kötnek a befektetık.

V. CIB Nyugdíj-elıtakarékossági számla (NYESZ) Jelen tájékoztatóban szereplı termékek közül a szabályok vonatkoznak a: - CIB Nyugdíj-elıtakarékossági számla (NYESZ)

- Az SZJA törvény adókedvezményt biztosít az adott évben a NYESZ számlára befizetett összegek után. A kedvezmény mértéke 2010-ig a befizetett összeg 30% -a, 2011-tıl pedig 20%-a, legfeljebb 100 ezer forint (azok esetében, akik 2020. január 1. elıtt töltik be a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt az összeg max. 130 ezer forint). - A NYESZ számlán elért hozam adómentességet élvez, vagyis mentes az árfolyamnyereség-adótól, kamatadótól, illetve az ellenırzött tıkepiaci ügyleteket terhelı adótól. A NYESZ számlán jóváírt osztalék nem mentes az osztalékot terhelı közterhek alól. - Adómentes a nyugdíjszolgáltatásnak minısülı kifizetés a NYESZ számláról. - Tartós Befektetési Szerzıdés (TBSZ) alapján nyitott számlára adómentesen átvezethetı a teljes portfólió a NYESZ számláról azzal, hogy az átvezetés évében és a megelızı évben jóváírt adókedvezményt 20%-kal növelt összegben vissza kell fizetni. A visszafizetést a számlatulajdonos a személyi jövedelemadó bevallása kapcsán köteles teljesíteni. - a nyugdíjszolgáltatásnak nem minısülı kifizetés egyéb jövedelemként adóköteles (20,32% szja és 27% eho), továbbá a korábban igénybe vett adókedvezményeket 20%-kal növelt összegben vissza kell fizetni. Ilyen kifizetés esetén a számlatulajdonos magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában köteles a jövedelmet és annak adóját megállapítani, bevallani és megfizetni.

VI. CIB Maraton értékpapírszámla (TBSZ) Jelen tájékoztatóban szereplı termékek közül a szabályok vonatkoznak a: - CIB Maraton értékpapírszámla (TBSZ)

A TBSZ számlán tartott eszközök hozamára speciális adózási szabályok vonatkoznak: A számla megnyitásának évét követı –

5. év végén a hozam adó-mentes;

-

4. és 5. évben történı megszüntetés vagy a 3. év végén részösszeg kivétele esetén 10% adóval adózik;

-

0. évtıl a 3. év végéig történı megszüntetés esetén 16% adóval adózik.

Az elért adóköteles hozamot a SZJA bevallásban kell bevallani és megfizetni.


VII. Értékpapírok öröklése Az értékpapírok öröklése illetékfizetési kötelezettséggel járhat. Az öröklési illeték fizetési kötelezettség független attól, hogy az örökös természetes vagy nem természetes személy, illetıleg kiskorú vagy nagykorú. Az értékpapírok esetében az öröklési illeték kötelezettség esetleges fennállása független attól, hogy az értékpapírt esetleg tartós befektetési számlán vagy nyugdíj-elıtakarékossági számlán helyezte el az örökhagyó. Az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) bizonyos esetekben illetékmentességet ad. Az Itv. alapján az örökléssel történı vagyonszerzés után – a lentiekben tárgyalt mentességeket leszámítva – illetéket kell fizetni az örökösnek. Vagyonszerzés alatt értendı az ingó és ingatlan vagyon öröklése, ide értve az értékpapírokat (részvény, kötvény, befektetési jegy) is. Az illeték mértékét az örökhagyó és örökös közötti rokonsági fok, az örökösre jutó örökség tiszta értéke illetve örökség tárgya (lakástulajdon vagy bármi egyéb vagyon) határozza meg, amely alapján 2,5%-tól (pl. 18 millió Ftot meg nem haladó értékő lakástulajdon öröklése házastárstól) akár 40%-ig (pl. 35 millió Ft feletti értékő részvénycsomag öröklése unokatestvértıl) terjedı mértékő illetékmérték alkalmazandó. Illeték alóli mentesség fıbb esetei Egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás Mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól az öröklés, ha valaki egyenes ági rokonától örököl. Öröklés tekintetében az illetékmentesség a végrendelet alapú és a törvényes öröklés rendje szerinti öröklés esetére egyaránt alkalmazható. A szabály alkalmazásában egyenes ági rokonok a leszármazottak, illetve a felmenık (azaz olyan személyek, akik közül az egyikük közvetve vagy közvetlenül a másiktól származik), azaz - gyermek - szülı - unoka - nagyszülı - dédunoka, - dédszülı illetve a távolabbi felmenık és leszármazottak A szabály alá tartozik az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is. Ugyanakkor nem tartozik a szabály hatálya alá (tehát az általános szabályok szerint kell illetéket fizetni) az az öröklés, ahol a vagyonszerzı és az örökhagyó, ajándékozó közötti kapcsolat mostohaszülıi, nevelıszülıi kapcsolaton alapul. Az illetékmentesség az örökség értékétıl független, nincs felsı korlát. Egyenes ági rokonnak nem minısülı közeli hozzátartozók közötti öröklés – illetékmentesség 20 millió Ft-ig Abban az esetben, ha az örökös a következık valamelyike, akkor 20 millió Ft összegig illetékmentesség érvényesül, és csak ez efölötti összegre számítódik az általános szabályok szerinti illetékmérték. Az érintett kör az örökhagyó: - házastársa - mostoha- és nevelt gyermeke - mostoha- és nevelıszülıje A mentességet elıször az örökölt lakástulajdon értékével szemben kell érvényesíteni, és ha ez kevesebb, mint 20 millió forint, akkor a különbözet a többi vagyontárgy értékével, pl az értékpapírokkal szemben érvényesíthetı.


Haláleseti kedvezményezett jelölése értékpapírszámlán Haláleseti kedvezményezettet értékpapírszámla kapcsán megjelölni nem lehet. Állampapír öröklése Rokonsági foktól és értéktıl függetlenül általánosan mentes az öröklési illeték alól a bármely EGT tagállam (EU + Izland, Lichtenstein, Norvégia) által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír (tehát pl. államkötvény) öröklés útján történı megszerzése. Kiskorú által fizetendı öröklési illeték A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válást követı két évig késedelmi pótlék mentesen fizetheti meg azzal, hogy ha korábban történik az illeték megfizetése, akkor az örökös annyiszor 10% - de legfeljebb 70% - illeték kedvezményben részesül, ahány megkezdett naptári évvel korábban történik az illeték megfizetése. Az örökölt értékpapírok magánszemély örökös általi értékesítése Öröklés Az örökölt értékpapírok értékesítése során jövedelem keletkezhet, amely után az örökös (az értékesítés módjától függı jogcímen (árfolyamnyereség, kamat jövedelem, illetve ellenırzött tıkepiaci ügyletbıl származó jövedelem) adó fizetésére kötelezett. Az értékesítés során bekerülési árként az örökös az örökölt értékpapírnak a hagyatéki eljárás során keletkezett dokumentumban (pl. illeték kiszabó végzés, hagyatéki leltár, hagyatékátadó végzés) megállapított értékét veheti figyelembe. Az említett dokumentumokban a hagyatékban lévı értékpapír értékeként az elhalálozás napi forgalmi érték kerül feltüntetésre. Az értékpapír öröklése kapcsán fizetett illeték a bekerülési értéket növeli.

VIII. Értékpapírok ajándékozása Az értékpapírok ajándékozása illetékfizetési kötelezettséggel járhat. Az ajándékozási illeték fizetési kötelezettség független attól, hogy a megajándékozott természetes vagy nem természetes személy, illetıleg kiskorú vagy nagykorú. Az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) bizonyos esetekben illetékmentességet ad. Az ajándékozás útján történı vagyonszerzés fıszabály szerint illetékkötelezettséget keletkeztet, amely a megajándékozottat terheli – legyen szó akár ingóság, ingatlan vagy értékpapír ajándékozásáról. Az illeték mértékét – az örökléshez hasonlóan – szintén az érintett felek közötti kapcsolat, az ily módon juttatandó vagyon értéke és az ajándék tárgya (lakástulajdon vagy egyéb) határozza meg. Az illeték mértéke 5%-tól (szintén pl. 18 millió Ft-ot meg nem haladó értékő lakástulajdon ajándékozás útján történı szerzése házastárstól) egészen 40%-ig (pl. 35 millió Ft feletti értékő befektetési jegy ajándékozás útján történı szerzése unokatestvértıl) terjed. Illeték alóli mentesség fıbb esetei Egyenes ági rokonok közötti ajándékozás Mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól az ajándékozás, ha valaki egyenes ági rokonától kap ajándékba vagyont. A szabály alkalmazásában egyenes ági rokonok a leszármazottak, illetve a felmenık (azaz olyan személyek, akik közül az egyikük közvetve vagy közvetlenül a másiktól származik), azaz - gyermek - szülı


- unoka - nagyszülı - dédunoka, - dédszülı illetve a távolabbi felmenık és leszármazottak A szabály alá tartozik az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is. Ugyanakkor nem tartozik a szabály hatálya alá (tehát az általános szabályok szerint kell illetéket fizetni) az az ajándékozás, ahol a vagyonszerzı és az ajándékozó közötti kapcsolat mostohaszülıi, nevelıszülıi kapcsolaton alapul. Az illetékmentesség az ajándék értékétıl független, nincs tehát felsı korlát. Fontos, hogy az egyenes ági rokonok közötti ajándékozást a mentesség tényétıl függetlenül be kell jelenteni az adóhatósághoz, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Az ajándékozás során szerzett értékpapírok magánszemély örökös általi értékesítése Az ajándékozás útján szerzett értékpapírok értékesítése során szintén keletkezhet jövedelem, amely után a megajándékozott (az értékesítés módjától függı jogcímen (árfolyamnyereség, kamat jövedelem, illetve ellenırzött tıkepiaci ügyletbıl származó jövedelem) adó fizetésére kötelezett. Az értékesítés során bekerülési árként a megajándékozott az ajándékozás jellegétıl függı bekerülési árat érvényesíthet: (i) ha az ajándékozás illetékköteles, akkor a bekerülési ár az illetékkiszabás során figyelembe vett érték (illetve a kiszabás elıtt az ajándéknak az ajándékozás napjára megállapított szokásos piaci értéke). Az értékpapír ajándékozással történı szerzıdése kapcsán fizetett illeték a bekerülési értéket növeli. (ii) ha az ajándékozás illetékmentes, akkor a bekerülési ár az az érték, amit a megajándékozó az adott értékpapír értékesítése (beváltása, visszaváltása) során bekerülési értékként figyelembe vehetett volna.

11.2. Társaságok adózása Társasági adóalanyok, illetve külföldi nem magánszemély ügyfelek esetében, a Bank adót nem von le. Az ezen ügyfelek által a pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan elért nyereség, veszteség az adott ügyfél számviteli eredményének részét képezi, és a rá vonatkozó jövedelemadózás szabályai szerint adózik.

11.3. Egyéb adózási kérdések I. Az adóazonosító jellel kapcsolatos tudnivalók Magyar adóügyi illetıségő magánszemély ügyfél részére adóköteles jövedelem kifizetését a Bank, mint kifizetı, kizárólag abban az esetben teljesíti, ha a magánszemély ügyfél a Bankkal közli a magyar adóhatóság (NAV) által kiadott adóazonosító jelét. Külföldi adóügyi illetıségő magánszemélyek esetén a Bank az ügyfél részére adóköteles kifizetést kizárólag abban az esetben teljesíti, ha a magánszemély ügyfél a Bankkal közli a NAV által kiadott adóazonosító jelet azzal, hogy külföldi adóügyi illetıségő magánszemélyek részére a Bank az Szja. törvény szerinti kamatjövedelmet adóazonosító jel rendelkezésre bocsátásának hiányában is kifizeti. A Bank az ügyfél adóügyi illetıségét az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 4. és 7. számú melléklete alapján állapítja meg. A Bank magánszemély ügyfele részére adóazonosító jel hiányában nem teljesít olyan megbízást, amely alapján, vagy amelybıl eredıen a bankot adatszolgáltatási kötelezettség terheli, így különösen ellenırzött tıkepiaci ügyletre (ide értve a vételi megbízást is), illetve értékpapír transzferére, átvezetésére vonatkozó megbízást. Abban az esetben, ha a magánszemély ügyfél az adóazonosító jelét nem közli a Bankkal, akkor a Bank Art. 24. § (5) bekezdése alapján az adóköteles jövedelem kifizetését – az adóazonosító jel közléséig – megtagadja. Amennyiben a


jövedelem kifizetés eladási ügylet teljesítéséhez kapcsolódik, akkor a Bank az adóazonosító jel rendelkezésére bocsátásig a megbízást nem fogadja be. A Bank jogosult az ügyfél adóazonosító jelének hiányában minden olyan ügylet végrehajtását megtagadni, amely ügylettel, vagy amely ügylet tárgyával kapcsolatosan a Bankot olyan adatszolgáltatási kötelezettség terheli, amelynek teljesítéséhez az ügyfél adóazonosító jele szükséges.

II. Adóegyezmények alkalmazása Amennyiben egy magánszemély ügyfél valamely adóegyezmény kedvezményeit szeretné igénybe venni, ehhez be kell nyújtania a Bank részére adóilletısége szerinti állama adóhatósága (illetékes hatósága) által kiállított adóügyi illetıség igazolása hivatalos magyar nyelvő fordításának egy másolati példányát, valamint, ha a haszonhúzói jogállást a kedvezmény igénybevételéhez elıírja az egyezmény, akkor magyarnyelvő haszonhúzói nyilatkozatát. A Bank ezen dokumentumok benyújtását követı kifizetések esetében alkalmazza a vonatkozó adóegyezményt. Az illetıségigazolás, illetve a haszonhúzói nyilatkozat minden naptári év december 31-ig alkalmazható. A következı naptári évben esedékes kifizetések tekintetében az illetıséget, illetve a haszonhúzói jogállást ismételten igazolni kell. Amennyiben az ügyfél a kifizetésig nem bocsátja rendelkezésre az illetıség igazolást (és szükség esetén a haszonhúzói nyilatkozatot), akkor a Bank az adott magánszemélyre a belföldi magánszemélyekre vonatkozó adózási szabályokat fogja alkalmazni. Ilyen esetben az egyezményt meghaladó mértékben levont adót a magánszemély kizárólag a magyar adóhatóságtól igényelheti vissza illetıségigazolása bemutatásával.

III. Külföldi államok által kivetett forrásadók Az olyan értékpapírokból származó jövedelmek után, amelyek kibocsátója külföldi a forrás ország forrásadót vethet ki, amely forrásadó mértékét a forrás ország és a jövedelmet szerzı személy illetısége szerinti ország közötti adóegyezmény csökkenthet. Az adóegyezmény alkalmazásához szükséges lépésekrıl történı tájékozódás, és ennek alapján a szükséges lépések megtétele kizárólagosan az ügyfél felelıssége. A Bank – amennyiben erre lehetısége van és az ügyfél ennek költségeit viseli – közremőködik az ügyfél által benyújtott dokumentációnak a jövedelmet juttató vagy megbízottja részére történı eljuttatásában. A Bank a külföldi adózásról adott esetleges tájékoztatásért, illetve a külföldi adózással kapcsolatos eljárás lebonyolításának sikerességéért semmilyen felelısséget nem vállal.

IV. A Bank által, az adózással kapcsolatosan, adott tájékoztatásra vonatkozó szabályok A befektetési szolgáltatási termékek adózásával kapcsolatosan fenti pontokban leírtak kizárólag tájékoztatási célt szolgálnak, azok nem minısülnek sem adótanácsadásnak, sem a jogszabályok hivatalos értelmezésének. A tájékoztatás nem teljes körő, a Bank nem vállal semmilyen felelısséget a jogszabályi rendelkezések eltérı értelmezésébıl származó esetleges hátrányos következményekért. Jelen tájékoztató a közzétételének napján hatályos jogszabályi rendelkezéseken alapul, így a vonatkozó jogszabályok esetleges jövıbeni változásából adódó fentiektıl eltérı jogkövetkezményekért a Bank nem vállal felelısséget. Az adózásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megfelelı értelmezése és alkalmazása minden esetben az ügyfél felelıssége. Az ügyfelek tényleges adókötelezettségeit, tızsdei és tızsdén kívüli ügyleteinek adókövetkezményeit mindenkor az adott egyedi körülmények befolyásolják, így az adókövetkezmények pontos felmérése minden esetben csak egyedi vizsgálat alapján lehetséges.

12. Garancia 12.1. BEVA A Bank a Befektetı-védelmi Alap (BEVA) tagja. Üzleti tevékenysége során érvényesíti a befektetık védelmérıl szóló jogszabályok elıírásait. Az Alap feladata a befektetık részére meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektetı és a Bank között 1997. július 1. napját követıen létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében a Bank birtokába került és a befektetı nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás a Bank által végzett bizományosi tevékenység, kereskedelmi tevékenység, és portfolió-kezelés, valamint a tag által végzett értékpapír letétkezelés és ehhez kapcsolódó szolgáltatások, értékpapír letéti ırzés, értékpapír-számla vezetés


és ügyfélszámla vezetés keretében megkötött szerzıdésbıl eredı követelésre terjed ki. Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki. Az Alap a kártalanításra jogosult befektetıtıl kapott megbízás alapján elláthatja a befektetı képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki: - az állam, - a költségvetési szerv, - a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévı gazdasági társaság, - a helyi önkormányzat, - az intézményi befektetı, - kötelezı vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetıvédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, - az elkülönített állami pénzalap, - a befektetési vállalkozás, tızsdetag, illetıleg árutızsdei szolgáltató, - a pénzügyi intézmény, - az MNB, - a Banknál vezetı állású személy, a Bankkal munkaviszonyban álló vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, - a Bankban öt százalékot elérı vagy azt meghaladó közvetlen, illetıleg közvetett tulajdoni részesedéssel, vagy szavazati joggal rendelkezı gazdálkodó szervezet vagy természetes személy és ennek ellenırzött társasága, valamint természetes személy esetén ennek közeli hozzátartozója követelésre, valamint a felsoroltak külföldi megfelelıinek követeléseire. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletbıl eredı követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerısen megállapította, hogy a befektetés forrása bőncselekménybıl származott. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekbıl eredı pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetıeszközében áll fenn. Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha az illetékes bíróság a Bank felszámolását rendeli el. Ha a Bankkal szemben felszámolási eljárást kezdeményeznek, errıl köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. A kártalanítás megállapítására a befektetı erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektetı az igényérvényesítés elsı napjától számított egy éven belül terjesztheti elı. Ha a befektetı menthetı okból nem tudta igényét határidıben elıterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követı harminc napon belül terjeszthetı elı. Az Alap a kártalanításra jogosult befektetı részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig 100%, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész 90%-a. A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetınek az Alap tagjánál fennálló valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani. Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdı idıpontját megelızı száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tızsdei, vagy a tızsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen idıszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetıt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdı idıpontjában az értékpapírt értékesítette volna. Devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének, valamint összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés idıpontjától függetlenül - a felszámolás kezdı idıpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyő hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó deviza-eladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.


Ha a Banknak az Ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységbıl származó lejárt, vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektetı követelésébe be kell számítani. Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja. Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplı minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg - eltérı szerzıdési kikötés hiányában - a befektetıket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendı kártalanítás összegéhez. Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerzıdést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésıbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektetı kártalanítási kérelmét. A befektetı szerzıdéssel alátámasztott követelésének és a Bank által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezıség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történı kifizetésérıl. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidı - a Felügyelet elızetes jóváhagyásával – egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés idıpontjának az a nap tekintendı, amikor a befektetı elıször hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez. Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektetı részére kártalanítás a fentiek szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerıs bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektetı a határozat jogerıre emelkedését követı kilencven napon belül terjesztheti elı igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot. Amennyiben az Alap a felszámolási eljárást elrendelı végzés kézhezvételét követı 15 napon belül csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség fenti határidık szerinti teljesítését, a Kormány a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel készfizetı kezességet vállal. Az Alap köteles egy országos napilapban és a tızsde lapjában közzétenni az igényérvényesítés elsı napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés teljesítésével megbízott szervezet nevét.

12.2. OBA A CIB Banknál letétkezeltetett értékpapírok közül a 2003. január 1-ét követıen hitelintézet által kibocsátott kötvényekre (a jelzáloglevelek kivételével) a BEVA garanciája mellett az OBA garanciája is kiterjed. Fontos, hogy míg a BEVA garanciája akkor érvényesíthetı, ha a letétkezelı befektetési szolgáltató nem képes kiadni az ügyfele értékpapírját, addig az OBA garanciája a kibocsátó fizetésképtensége esetén fizet. Az OBA-val kapcsolatos részletes szabályokat a www.oba.hu illetve a www.cib.hu oldalon (Iránytő a betétbiztosításhoz) találhatják meg.

13. Egyéb információk További információk állnak rendelkezésre a CIB Bank honlapján (a http://www.cib.hu weboldalon) megtalálható Részletes terméktájékoztatókban: Részvények, Állampapírok, Treasury termékek. Valamint a honlapon szintén megtalálható, a Befektetési szolgáltatásokra vonatkozó Üzletszabályzatban (link) és az abban hivatkozott hirdetményekben, valamint mellékletekben. A jelen általános tájékoztató közzététele és ügyfél részére történı átadása nem minısül befektetési tanácsadásnak, az kizárólag általános, személyre nem szabott tájékoztatási célokat szolgál. Jelen tájékoztató nem minısül befektetési vagy pénzügyi elemzésnek, befektetési ajánlásnak. Amennyiben ügyleti döntése meghozatala elıtt a CIB Bank Zrt. befektetési tanácsát igényli, kérjük, forduljon munkatársainkhoz a kapcsolódó szerzıdés megkötése és a szükséges nyilatkozatok (alkalmassági kérdıív) megtétele érdekében. Kérjük ne alapozza ügyleti döntését kizárólag a jelen tájékoztatóra. A megbízás megadását megelızıen, a CIB Bank Zrt. részletes tájékoztatást ad az adott termék egyéb kockázatairól, piaci helyzetérıl, volatilitásáról, a piac elérésben tapasztalható esetleges korlátokról, az árfolyam-alakulásról, valamint a határidıs árfolyam ügylettel kapcsolatban felmerülı további információkról. A jelen tájékoztató a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll, a CIB Bank Zrt. ebbıl eredı minden jogot fenntart.


A CIB Bank Zrt. Általános tájékoztatója * * * A CIB Bank Zrt. befektetési szolgáltatási Termékkatalógusa. Érv.: 2012

Recommend Documents