CIB BANK ZRT. és leányvállalatai

CIB BANK ZRT. és leányvállalatai ÜZLETI ÉS VEZETŐSÉGI JELENTÉS 2017. június 30-ra vonatkozóan a CIB Bank konszolidált, nem auditált, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készült Konszolidált Pénzügyi Kimutatások alapján

CIB BANK Zrt. és leányvállalatai Vezetőségi Jelentés 2017. június 30.

I.

Üzleti környezet

Makro- és mikro gazdasági környezet 1. GDP A magyar gazdaság éves növekedési üteme lassulásnak indult, miután 2014-ben elérte az éves szinten a válság óta leggyorsabb növekedést (4,0%). A lassulás már 2014 második felétől látható volt. Ezt 2015ben, illetve 2016-ban további lassulás követte (3,1%, illetve 2,0%). A 2016-os gyenge teljesítmény az ipar vártnál lassabb növekedését és az EU-s források visszaesését tükrözte (utóbbi gyenge beruházási tevékenységet eredményezett). Az építőipar 2016-ban elkezdett felemelkedni többéves mélypontjáról, de összességében gyenge maradt (elsősorban az EU-s forrásokból finanszírozott építőipari beruházások lezárulása miatt) így az építőipar továbbra is visszahúzó erő volt a GDP-növekedés tekintetében. A mezőgazdaság ugyanakkor pozitív hozzájárulást mutatott a növekedéshez. A felhasználási oldalt tekintve a belső keresletet erőteljesen támogatta a reálbérek emelkedése, így a szolgáltató szektor teljesítményének javulásán keresztül pozitív hatást gyakorolt, de ez összességben kevés volt a 2015-ös GDP-növekedési ütem fenntartásához. A magyar gazdaság növekedési ütemének visszaesése a várakozásokkal összhangban 2017 első félévében megállt. Az első negyedéves GDP a konszenzust is meghaladó ugrást, 4,1%-os bővülést jelzett az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. A fordulat részben az ipari teljesítmény újbóli fellendülésének, részben a növekvő béreknek és a belső kereslet ehhez kapcsolódó növekedésének volt köszönhető, ami a szolgáltatásokat is fellendítette. A második negyedév havi statisztikái további dinamikus bővülésre utalnak. A piaci konszenzus 2017-es éves GDP-növekedésre az első félévben folyamatosan emelkedett és elérte a 3,5%-ot. A jegybank (Magyar Nemzeti Bank, MNB, 2017. június) előrejelzése változatlanul 3,6%.

1

CIB BANK Zrt. és leányvállalatai Vezetőségi jelentés 2017. június 30.

Adatok forrása: MNB, KSH

2. Költségvetési és külső egyensúly 2016 nagy részében folytatódott a tervnél jobb fiskális teljesítmény. Bár a pénzforgalmi hiány tekintetében az EU-s finanszírozásban bekövetkezett 2015. negyedik negyedéves késések hatása még 2016 elején is éreztette a hatását, az év nagy részében a költségvetési teljesítménynek nagy lendületet adtak a tervezettnél jobban alakuló adóbevételek, részben adminisztratív változások következtében. Miután az első három negyedév a vártnál egyértelműen jobb költségvetési pozíciót hozott, a kormány 2%-ról 1,7%-ra módosította az éves (GDP-arányos ESA) hiánytervet. A harmadik-negyedik negyedév folyamán további javulás következett be, így egy kiegyensúlyozott költségvetési egyenlegre is kilátás nyílt. A kumulált január-novemberi egyenleg még némi többletet is mutatott (pénzforgalmi szemléletben). A kormányzat ugyanakkor decemberben nagyszabású kiadási intézkedésekről döntött, melyek összességében a GDP 2%-a körüli mértéket értek el. Így a tényleges ESA deficit az eredeti tervnek megfelelően 1,7% lett, véget vetve az elmúlt évek rendre javuló költségvetési egyenleget mutató trendjének. Ugyanakkor a 2016-ös költségvetési terv és annak végrehajtása is jelentős mértékben támaszkodott a szektorális különadókra (válságadók), beleértve a bankadót is. 2017 első negyedévében 2%-os GDP-arányos többlet épült fel, de a második negyedév már újra jelentős deficitet hozott, elsősorban EU-s finanszírozáshoz kapcsolódó kiadások miatt. A félév végén a pénzforgalmi hiány 911 milliárd forint volt. A külső egyensúly indikátorai 2016-ban továbbra is kedvező folyamatokat jeleztek (a korábbi évekhez hasonlóan), részben a növekvő belső (háztartási és állami) kereslet ellenére korlátozott mértékű importkereslet-növekedés miatt, részben az autóipar relatíve erős export-teljesítménye miatt. A folyó fizetési mérlegben 2016-ban 5,5 milliárd eurónyi többlet halmozódott fel. Ez hat teljes évnyi (2010-15) többletet mutató sorozatot követően jöhetett létre. A folyó fizetési mérleg eredménye elsősorban a

2

CIB BANK Zrt. és leányvállalatai Vezetőségi jelentés 2017. június 30. külkereskedelmi többletnek volt köszönhető, ami 2016-ban megközelítette a 10 milliárd eurót. Mindez az ország továbbra is javuló nettó finanszírozási képességét is jelezte. A külső egyensúlyi mutatók a vártnak megfelelően 2017 első félévében is pozitív tartományban maradtak. Május végéig a külkereskedelmi többlet meghaladta a 3,6 milliárd eurót.

3. Infláció 2016-ban az átlagos infláció (CPI) 0,4% volt, ami két egymást követően negatív éves átlagos inflációt hozó évet követett. Annak ellenére, hogy az első félév során 3 hónapban is negatív tartományban volt az infláció, a magyar gazdaság számára valódi deflációs veszély nem állt fenn. Ennek oka egyrészt az, hogy az infláció csökkenése nem volt széles bázisú, sok árkategóriára kiterjedő, másrészt pedig nem a keresleti oldal gyengesége vezérelte. Emellett a maginfláció pozitív tartományban ingadozott, 1,4%-os 2016-os átlagszinttel. Emellett az alacsonyabb üzemanyag-árak csak őszig támogatták az alacsony hazai inflációt, ekkor ugyanis az OPEC-megállapodás (és az azzal kapcsolatos várakozások) végül a lefelé irányúló trend megtöréséhez vezettek. Az importált inflációs nyomás hiánya és az OPEC-hatás csökkenése miatt azonban a 2017 februárra 2,9%-ra ugró infláció ismét csökkenésnek indult, 2017 első félévének végére 1,9%-ra. Az infláció 2017 második felében is a változatlanul 3%-os jegybanki cél alatt maradhat. A piaci konszenzus és a jegybank előrejelzése a 2017-es éves átlagos inflációra egyaránt 2,5%-hoz közeli indexet valószínűsít.

3

CIB BANK Zrt. és leányvállalatai Vezetőségi jelentés 2017. június 30. KIBOCSÁTÁSI RÉS MUTATÓK

Adatok forrása: KSH, MNB

4. Munkaerőpiac A munkanélküliségi ráta csökkenő trendjének 2015 végi visszaállását követően a mérséklődés 2016 első felében 6% alatti szinteken tovább folytatódott, és 2016 második félévében már 5% alatti szinteket is elért. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma tovább emelkedett a 4 millió fő feletti tartományban és 2016 végére időszakára meghaladta a 4,4 millió főt. 2017 első félévében a foglalkoztatottság kisebb mértékben változott: a magánszektorban további bővülés, az állami szektorban enyhe csökkenés volt megfigyelhető. A munkanélküliségi ráta a 2017 március-májusi időszakra 4,4%-ra csökkent. A munkanélküliség ilyen mértékű (2013-ban kezdődő) csökkenését a foglalkoztatás erőteljesebb emelkedése tette lehetővé, ami az aktivitási ráta növekedése mellett ment végbe. Ugyanakkor ebben meghatározó volt a külföldön történő munkavállalás növekedése, illetve a közmunkás foglalkoztatás bővülése. A munkaerőpiac összességében a korábbiaknál kisebb mértékben, de változatlanul lazának tekinthető. Ugyanakkor erősödtek a szerkezeti egyensúlytalanságok is, számos alszektorból jelentettek munkaerőhiányt 2016 folyamán és 2017 első félévében is. A munkaerőpiaci folyamatokat továbbra is jelentős mértékben befolyásolja a közfoglalkoztatási program mellett a nyugdíjszabályok korábbi változása és a munkanélküliségi támogatások szigorodása. 2016. január–december folyamán 6,1%-kal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2017 első félévében a bérnövekedés tovább gyorsult, kétszámjegyű ütemet elérve. A reálbérek tekintetében növekedés volt megfigyelhető, párhuzamosan az alacsony inflációs pályával.

4

CIB BANK Zrt. és leányvállalatai Vezetőségi jelentés 2017. június 30. MUNKAERŐPIAC

Adatok forrása: MNB, KSH

5. Monetáris politika A jegybank alapkamata 2016. márciusig mintegy három negyedéven át változatlan szinten (1,35%) állt, amikor a lazítási ciklus másodszor is újraindult. A legutóbbi vágási ciklus csak három csökkentésből állt, ezekkel májusra 0,90%-ra süllyedt az irányadó kamat. Ekkor ismét bejelentették a kamatvágási sorozat végét. Ugyanakkor a Monetáris tanács jelezte, hogy később 2016 folyamán további nem-konvencionális monetáris lépések elképzelhetőek. Az alacsony infláció (jóval a jegybanki cél alatt), a támogató inflációs kilátások, a hazai pénzügyi piacok viszonylagos ellenállósága a globális piaci hangulat ingadozásaival szemben, és az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítási programjának újraindítása támogatta az 1% alatti alapkamat fenntartását és a nem-konvencionális intézkedések bővítését. A nem-konvencionális intézkedések bővítésének legutóbbi lépése a jegybank irányadó eszközének (a 3 hónapos betétnek) a korlátozása volt, azzal a deklarált céllal, hogy így támogassák a hitelezést és az önfinanszírozási programot (azaz az állampapírok hazai szereplők általi vásárlását). Az intézkedések 2016. augusztus, illetve október óta hatályosak (kevesebb három hónapos betéti aukció, illetve a három hónapos betét mennyiségi korlátozása). 2017. első félévének végére a három hónapos betét mennyiségét 500 milliárd forintban maximálták, miközben az irányadó kamat változatlanul 0,90% maradt.

5


Adatok forrása: MNB

Az EKB lazítási programja támaszt nyújtott a forint számára 2016 nagy részében és 2017 első félévében is, kiegészítve a magyar gazdaság erős külső egyensúlyi mutatói (külkereskedelem, fizetési mérleg) által nyújtott szilárd hátteret. Ezzel a háttérrel a viszonylag alacsony kamatprémium mellett is csak korlátozott mértékű sérülékenységet mutatott a forint a külső sokkok tekintetében 2016 folyamán, különösen a svájci frankkal kapcsolatos kockázatok korábbi 2014-es megszüntetésével, és az önfinanszírozási program kibővítésével 2015-16-ban. A továbbra is jelentős geopolitikai kockázatok és a globális kockázatkerülés hullámai (részben a Brexittel kapcsolatos félelmek, a Fed lépéseivel és az amerikai elnökválasztás utáni új gazdaságpolitikával kapcsolatos bizonytalanság nyomán) ellenére a magyar fizetőeszköz 2017 első félévében nem mutatott érdemi gyengülést. A Fed kamatemelési ciklusával kapcsolatos kockázatot csökkentette a végül 2015 decemberében elindított és a második emeléssel csak 2016 decemberében folytatott kamatemelési ciklus lassúsága, ami 2017 első félévében is csak két kamatemelést hozott, miközben a Fed mérlegének leépítése még el sem kezdődött. Ezen körülmények között a forint 2016 negyedik negyedéves negatív korrekcióját követően 2017 első félévében lényegében stagnált (tavaly év végén több mint 1,5%-os éves felértékelődést mutatott az euróval szemben). 2017 első felében az átlagos árfolyamszint 309,50 volt, szemben a 2016-os 311,4-es átlaggal. A forintban denominált állampapírok iránti külföldi kereslet 2016-ban tovább csökkent, de ez nem okozott jelentős nyomás sem a kötvénypiacokon, sem a devizapiacon. A külföldiek által birtokolt forint államkötvények állománya 2016 végére 3.500 milliárd forint alá csökkent az egy évvel korábbi 3.800 milliárd forint fölötti szintekről. A csökkenés 2017 első negyedévében még folytatódott, majd áprilisjúnius folyamán stabilizálódott az állomány. A félév végi szint 3343 milliárd forint volt. A CHF/HUF keresztárfolyam mozgása az EUR/HUF árfolyaméhoz hasonló mintázatot követett 2016 nagy részében és 2017 első négy hónapjában is. Ez az EUR/CHF árfolyam relatív stabilitásának volt köszönhető, melyet csak mérsékelten befolyásolták jegybanki intervenciók a Svájci Nemzeti Bank 2015

6

CIB BANK Zrt. és leányvállalatai Vezetőségi jelentés 2017. június 30. januári döntése (mellyel megszüntette az 1,20-as EUR/CHF-szint védelmét) óta. Ez alól kivételt (az EUR/HUF mozgásától való eltérést) jelentett 2016 utolsó negyedéve, illetve részben a 2017 májusjúniusi időszak. A CHF/HUF árfolyam nagyrészt a 280-295-ös sávban ingadozott 2016 folyamán és 2017 első felében is. Az átlagos CHF/HUF árfolyam 2016-ban 286 volt, 2017 első hat hónapjában 287,5. A devizaalapú jelzáloghitelek 2015. évi forintosításával a magyar gazdaság és a piacok a CHF/HUF árfolyam ingadozásának való kitettsége jelentősen mérséklődött.

Adatok forrása: Bloomberg

6. Banki környezet

A hazai bankrendszert stabil jövedelmezőség és tőkehelyzet jellemezte 2016-ban, és a fellendülés a 2017-ben tovább folytatódott. Az ügyfél hitelállomány növekedésnek indult, miközben szilárd a bankok likviditási és tőkehelyzete. Ugyanakkor továbbra is olyan jelentős kihívásokkal kell szembe néznie a magyar bankszektornak, mint például: 

a piaci alapú vállalati hitelezés helyreállítása,



a magas nem teljesítő állomány kezelése, valamint



a jövedelmezőség javítása.

A bankrendszer hazai működési környezetét tekintve további lényeges javulás tapasztalható az elmúlt évekhez képest. A hitelezési folyamatokban átfogó fordulat következett be. A fogyasztási és beruházási kereslet növekedése mind a vállalati, mind pedig a háztartási szektorban a hitelkereslet folyamatos bővülését eredményezi. A vállalati hitelezés jelentősen javult az elmúlt években, különösen a kis- és középvállalkozások tekintetében. A nem pénzügyi vállalatok hitelezésében további élénkülés volt tapasztalható, melyhez a Növekedési Hitelprogram (NHP) jelentősen hozzájárult.

7

CIB BANK Zrt. és leányvállalatai Vezetőségi jelentés 2017. június 30. A vállalati szektor hitelezési folyamatait erősödő hitelkereslet, lazuló hitelkínálati feltételek, alacsony kamatkörnyezet és a Piaci Hitelprogram (PHP) folytatódó támogatása határozza meg, így a Növekedési Hitelprogram kivezetését követően a hitelezés folytatódó bővülése várható. A háztartási szektorban folytatódott az új kibocsátások trendszerű bővülése. 2017 első felében a hitelfeltételek enyhülése mellett a kereslet további bővülése várható a bankok és a lakosság tervei szerint, így a háztartási szektor hitelállománya emelkedő pályára állhat 2017 folyamán. 2016-ban kiegyensúlyozottá vált a háztartási hitelfolyósítások és törlesztések egyenlege, amely elsősorban a bővülő új hitelkihelyezéseknek köszönhető. A lakáspiaci élénkülés, valamint a reálbérek folytatódó növekedése a hitelkereslet további bővülését vetíti előre, amelyet az alacsony kamatkörnyezet is érdemben támogat. 2016-ban érdemi portfóliótisztítás zajlott le mind a vállalati, mind pedig a háztartási hitelekre kiterjedően, ugyanakkor előre tekintve továbbra is szükséges a fennmaradt állomány megfelelő módon történő kezelése. A portfóliók tisztítása hozzájárul a bankok hosszú távú eredményességének javulásához, noha rövidtávon egyszeri veszteségeket okozhat. A vállalati portfólió minőségében a problémát változatlanul a nem teljesítő projekthitelek jelentik. A bankrendszer jövedelmezősége visszatért a pozitív tartományba 2015-ben, míg 2016 egy rendkívüli év volt főként a hitelekre képzett értékvesztésképzés visszaírásának köszönhetően. A szektor kiemelkedő eredménnyel zárta a 2016-os évet, azonban ezt a pozitív képet árnyalja, hogy a bankrendszeri eredmény nagyrészt egyedi és egyszeri, nem fenntartható tételeknek köszönhető. Az alacsonyabb költségvetési terhek (különösen a bankadó csökkenés), a bővülő hitelezési aktivitás és költséghatékonyság javítása tovább növelhetik az ágazat jövedelmezőségét 2017-ben.

Eszközök és források A legfrissebb elérhető 2017. májusi adatok alapján a bankszektor mérlegfőösszege 3,0%-kal, 35.130 milliárd Ft-ra nőtt. 2016. év végéhez képest a bruttó hitelállomány 4,2%-kal nőtt, értéke 18.574 milliárd Ft, míg az árfolyam hatásának kiszűrésével a hitelállomány 4,5%-os növekedést mutatott 2016 decemberéhez képest. A magyar bankok hitelezési kapacitása nyomás alatt maradt a piaci likviditási korlátok és az alacsony jövedelmezőség miatt. A lakossági hitelek tekintetében megállt a hitelállomány leépülése, vagyis a folyósítások és törlesztések nettó egyenlege kiegyensúlyozottá vált (+1,4%). Az új hitelek iránti kereslet a korábbi években nagyon alacsony szinten volt, azonban 2015-től ismét növekedés jellemző. 2017. májusi adatok lapján 34%-kal nőtt az lakossági új kihelyezés az előző év azonos időszakához képest. A devizahitelek aránya jelentősen lecsökkent a deviza-jelzáloghitelek forintosítása után, a 2014. decemberi 58,1%-ról 35,0%-ra csökkent 2017 májusára. Az ügyfélbetétek volumene 2016 decemberéhez képest 2,7%-kal nőtt, értéke 18.782 milliárd Ft volt 2017. május végén. Ezen belül a lakossági betétek volumenében kismértékű növekedés mutatkozik (2,4%), míg a vállalati betétállomány a 2016 decemberi szinten maradt. A befektetési alapok által kezelt vagyon

8

CIB BANK Zrt. és leányvállalatai Vezetőségi jelentés 2017. június 30. állománya tárgyidőszak végén 5.860 milliárd Ft volt, a lakossági államkötvény portfólió pedig 2017. májusi adatok szerint 10,9%-kal nőtt 2016 decemberéhez viszonyítva.

Eszközök (milliárd Ft) 32.846 1.879

31.161 1.631

6.023 9.535

7.221 2.135

35.130

32.957

34.100

2.265

2.681

7.984

8.779

6.378

4.810

4.697

1.802 10.057

17.860

17.723

16.330

17.830

18.574

2013

2014

2015

2016

2017 May

Ügyfélhitelek

Bankközi hitelek

Értékpapírok

Egyéb eszközök

Források (milliárd Ft)

31.161 3.180 4.543

32.846 3.005

32.957 3.133

4.885

4.406

34.100

8.423

35.130

3.628

3.855

3.668

3.784

8.514

8.709

8.907

8.554

14.884

16.049

16.995

18.290

18.782

2013

2014

2015

2016

2017 May

Ügyfélbetétek

Bankbetétek

Egyéb források

Saját tőke

Adatok forrása: MNB, HAS - IFRS

Hitelminőség A 90 nap fölötti késedelembe esett hitelek (nem teljesítő hitelek) részaránya jelentősen lecsökkent, 5,4%ot érve el 2017. március végére a portfóliótisztításnak köszönhetően. A 90 napon túli késedelembe esett hitelek teljes hitelállományon belüli aránya a vállalati szegmensen belül jelentős csökkenést mutat, értéke 2017 márciusában 5,0% volt. A lakossági szegmens esetében jelentősen javult a portfolió minősége, a 90+ ráta értéke 10,6% volt 2017. első negyedévének végére, ami további 1,0 százalékpontos javulás 2016 végéhez képest.

9


NPL ráta és volumen (milliárd Ft) * 14,1%

3 000

13,3%

14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%

2 500

10,6%

2 000

2 421 6,4%

2 300

5,4%

1 500 1 000

1 732

1 139 964

500 0

2013

2014 Q4 2015 Q4 2016 Q4 2017 Q1 90+ ráta

90+ volumen

Adatok forrása: MNB, HAS-IFRS, nem állnak rendelkezésre 2017. júniusi adatok

Jövedelmezőség 2017 májusi a bankszektor jövedelmezősége az előző év azonos időszakához viszonyítva javult, főként a működési bevételek növekedésének, valamint a magasabb értékvesztés visszaírásnak köszönhetően, melynek hatását részben ellensúlyozta a magasabb működési költségszint. A szektor adózott eredménye 294 milliárd forint volt 2017. májusáig. A nettó kamatbevétel 2,1%-kal csökkent, a nettó díj- és jutalékeredmény 19,5%-kal nőtt, a kereskedési tevékenység eredménye 9,2%-kal nőtt, az egyéb bevételek / ráfordítások 26,1%-kal javultak az előző év azonos időszakához képest. A költség/bevétel ráta 55,0% volt 2017. május végén. A jövedelmezőséget tovább javította, hogy a bankadó 2016-ban jelentősen csökkent (kulcsa 0,53%-ról 0,24%-ra 2016-ban) és 2017-ben 0,21%-ra mérséklődött az adókulcs.

10


Adózott eredmény (milliárd Ft) 481,3 293,9 138,1

53,6 2013

2014

2015

2016

2017 May

- 426,9

2013-as év egyszeri és nem banki tranzakciókkal normalizált Adatok forrása: MNB, HAS - IFRS Likviditás és tőkehelyzet A likvid eszközök (értékpapírok és bankközi betétek) állománya 1.166 milliárd forinttal nőtt (+8.6%), míg a szektorszintű hitel/betét arány (nettó hitelállomány/ügyfélbetétek) 2,9 százalékponttal nőtt (94,3% volt 2017. május végén) az ügyfélhitelek növekedésének és a kisebb mértékű ügyfélbetét növekedésnek köszönhetően. A bankszektor tőkehelyzete megfelelő, a tőkemegfelelési mutató (TMM) értéke 19,3% volt 2017 március végén (Bankszektor összesen a Szövetkezeti hitelintézetekkel együtt).

11


II.

Üzleti stratégia és prioritások

2013-ban a CIB Bank – anyavállalatának, az Intesa Sanpaolónak a jóváhagyásával és támogatásával – megfogalmazta stratégiáját, ami 2015-ben, az időközben megváltozott versenypiaci és szabályozási környezetben megerősítést nyert: középtávon a Bank a stratégiailag kiemelt szegmensekben és termékkategóriákban a növekedésre összpontosít, és emellett megtartja piaci pozícióját azokon a területeken, ahol nem a növekedés az elsődleges cél. A stratégia legfontosabb célkitűzése, hogy hatékony és eredményes működési modell alkalmazásával a Bank továbbra is hosszú távon fenntartható módon nyereségesen működjön. A terv stratégiai célkitűzései a következők: 

országos

lefedettségű

hálózattal

rendelkező univerzális bankként,

fenntartható módon

nyereséges működés biztosítása 

piaci növekedés minden kiemelt szegmensben, és az ügyfélakvizíció erősítése



a mindennapi bankolás egyszerűsítése az innováció és a digitális megoldások erősítésével, az ügyfélélmény javítása és a belső hatékonyság fejlesztése



értéket csökkentő eszközök és tevékenységek fokozatos kivezetése



kiváló ügyfélkapcsolatok biztosítása annak érdekében, hogy a Bank az ügyfelei elsődleges pénzügyi szolgáltatója legyen

A CIB növekedési stratégiájában kiemelt figyelmet fordít lakossági üzletágának fejlesztésére, és ennek keretében célul tűzte ki, hogy ügyfelei elsődleges bankja legyen. Ezen szemléletmód fő eleme a banki folyamatok egyszerűsítése, az ügyfél-elégedettség növelése és a digitalizáció, amelynek egyre kiemelkedőbb szerepe van az értékesítésben és a szolgáltatási modellben. Továbbá a kínálat folyamatos bővítésére van szükség a prémium banki szolgáltatások terén, valamint arra, hogy elektronikus csatornákon és a fiókhálózaton keresztül magas színvonalú vagyonkezelési termékeket és kiváló minőségű, sztenderdizált banki szolgáltatásokat nyújtson a Bank. A lakossági hitelezésben a Bank új folyamatok bevezetésén, illetve az egyéb kereskedelmi csatornák, különös tekintettel a mobil applikáció fejlesztésén keresztül kívánja növelni a hitelkihelyezések volumenét. A megtakarítási termékek tekintetében a CIB a rendkívül alacsony kamatkörnyezetben nagy hangsúlyt fektet az alternatív megtakarítási megoldások nyújtására. Mint az egyik legjelentősebb piaci szereplő a vállalati bankolás területén, a CIB üzleti stratégiájának része ennek a piaci pozíciónak erősítése ügyfélakvizíción keresztül. A CIB továbbra is biztosítja saját finanszírozású és az EXIM Bank által refinanszírozott hiteltermékeit valamint lízing termékeit, míg a szolgáltatások körét az EU-s támogatások területén nyújtott szakmai tanácsadással és faktorálással is megerősítette. Ezenkívül a garantőr intézményekkel való együttműködés is kibővítésre került. Jelentős hangsúlyt kap a treasury szolgáltatások erősítése is. A fentieken túl, az elkövetkezendő években a CIB még inkább ki szeretné használni anyavállalatával, az Intesa Sanpaolóval való kapcsolatban rejlő szinergiákat, hogy ezáltal megerősítse jelenlétét a multinacionális vállalati szektorban.

12

CIB BANK Zrt. és leányvállalatai Vezetőségi jelentés 2017. június 30. A CIB üzleti célkitűzéseinek középpontjában a hosszú távú nyereséget ígérő területek állnak, ezért a Bank változatlanul külön kezeli az olyan hitellel rendelkező ügyfeleit, amelyeket nem kíván megtartani a portfóliójában.

III. A Bankszektor kilátásai 1. A szektor jövedelmezősége gyenge marad A devizahitelek forintra váltása, párosulva a fairbank-törvénnyel, folyamatos nyomás alatt tartja a hitelkamatokat. Emellett a nem teljesítő hitelek magas volumene jelentősen befolyásolja a bankszektor – beleértve a CIB – jövedelmezőségét, a további értékvesztések, alacsonyabb bevétel és magas behajtási költségek kapcsán. A forrásoldalon az állandósult alacsony kamatkörnyezet rontja az ügyfél betétek kamatmarzsát.

2. A bankszektor lassú fellendülése Habár a magyar gazdaság 3-4% körüli mértékben bővülhet 2017-ben, továbbá az új hitelek iránti kereslet is javulást mutat mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben, azonban a hitelállomány várhatóan stagnálni fog a tárgyévben, mivel az új hitelállomány nem tudja kompenzálni a meglévő portfolió kifutását és a nem teljesítő hitelportfolió tisztítását.

3. Javulás a hitelminőségben A folyamatos portfoliótisztításnak köszönhetően a nem teljesítő hitelportfolió a CIB-nél és szektor szinten is csökkenő tendenciát mutat. A problémás háztartási jelzáloghitelek magas aránya azonban változatlanul a pénzügyi közvetítőrendszer egyik kiemelt kockázati forrását jelenti, amelyet a portfólió tisztulásán keresztül az éledező ingatlanpiac is segíthet. A vállalati portfolió tisztítása és a nem teljesítő hitelállomány csökkentése előreláthatóan folytatódni fog.

13


IV.

A

CIB

Csoport

eszközállomány

teljesítményének

valamint

a

pénzügyi

értékelése, és

jövedelmi

a

nettó helyzet

tekintetében

Eszközök A CIB Csoport mérlegfőösszege 1.582 milliárd Ft-ot tett ki 2017. június végén (-2,9% 2016. decemberhez képest). Az alacsonyabb eszközállományt főként az ügyfélbetétek enyhe zsugorodása eredményezte.

Ügyfélhitelek 2017. június végén a CIB Csoport konszolidált bruttó ügyfélhitel állománya 858 milliárd Ft (-2,1%) volt. A teljes portfolión belül a lakossági hitelek (jelzáloghitelek, autófinanszírozás és egyebek) részaránya 34,6% volt 2017. június végére (-2,9%). A csökkenés a nem teljesítő állomány eladása miatt történt, a problémamentes portfolió növekedett az élénkülő hitelkereslet hatására, elsősorban a személyi hitelek terén. Az ingatlanfinanszírozás részaránya tovább zsugorodott a stratégiával összhangban, a portfolió 23,0%-át (-2,0%) adta június végén. A nagyvállalati hitelek állománya 3,8%-kal emelkedett, míg a KKV és kisvállalati hitelek részaránya rendre 46 és 48 bázisponttal javult az időszak során, ami azt mutatja, hogy a portfólió koncentrációja mérséklődött az adott időszakban. Az új finanszírozás iránti igény nőtt 2016-höz képest, különösen a nagyvállalati és a lakossági fedezetlen hiteleknél, ahol az új kihelyezések 300% illetve 111%-kal nőttek.

Hitelportfolió minősége A CIB Csoport hitelportfoliójának minősége javult 2017 során. A 90 napon túli késedelemben lévő hitelek aránya 6,5%-ra csökkent (-2,9%), köszönhetően a korlátozott új beáramlásnak és a portfolió tisztításának. A javulás főként a lakossági szegmensben volt jelentős (-7,5%), köszönhetően a nem teljesítő jelzáloghitelek értékesítésének, de a vállalati szegmensben is kedvező irányú változás észlelhető (-0,22%). A portfolió minőségének javulásával párhuzamosan a Bankcsoport 9,0 milliárd forintnyi értékvesztést írt vissza az első félév során.

Értékpapírok A CIB Csoport értékpapír állománya 302,5 milliárd Ft-ot tett ki 2017 június végén (+25,4%), amiből a kereskedési portfolió 69,1 milliárd Ft volt, az értékesíthető portfolió 204,5 milliárd Ft-ot tett ki, míg a lejáratig tartott értékpapírok állománya 28,9 mrd Ft volt. Az értékpapírok túlnyomó része (89,0%-a) állampapírokból áll.

14


Visszavett ingatlanok, tárgyi eszközök és immateriális javak A tárgyi eszközök és immateriális javak nettó könyv szerinti értéke 63,8 milliárd Ft volt (-8,5% 2016. decemberhez viszonyítva), amiből a visszavett ingatlanok nettó értéke 42,6 milliárd Ft-ot tett ki.

Bankközi követelések A CIB Csoport likvid eszköz állománya – készpénz és azzal egyenértékű eszközök, valamint bankközi hitelek – 2017. június végére 420,5 milliárd forintot tett ki (+21,5%), amelyből 22,8% az Intesa Sanpaolo Csoporthoz került kihelyezésre.

Források Ügyfélbetétek Az ügyfélbetétek állománya, ideértve a kibocsátott kötvényeket is 1.116,9 milliárd Ft (-4,9%) volt június végén. A csökkenés a KKV szegmensben illetve a befektetési alapok betéteinél következett be, míg a lakossági betétek volumene az előző év végi szinten maradt. Banki források A bankközi források – ideértve az alárendelt kölcsöntőkét is – 214,6 milliárd Ft-on (+4,6%) zártak 2017 első félévének végén. A források egy része (17,8%) a CIB Csoport anyavállalatától származott, míg a fennmaradó részt a nemzetközi pénzügyi intézményektől és a központi banktól érkezett. Saját tőke A CIB Csoport saját tőkéje az időszak végén 201,1 milliárd Ft (-5,6%) volt, a csökkenést a 2013-ban az anyavállalattól veszteség fedezésére kapott 36 milliárd Ft összegű pótbefizetés visszafizetése okozta. Ugyanakkor a tárgyidőszaki 9,5 milliárd Ft-os nyereség pozitívan járult hozzá a saját tőke alakulásához.

15


Eszköz oldal (milliárd Ft) 1.850 188 281

1.733

1.676

174

195

145 142

303

479

1.630

128

1.253

2013

1.061

2014 Ü gyfé lhi tel ek

910

2015 Ba nkk özi h ite le k

Érté kpa píro k

1.583

108 241

138

521

374

760

768

2016

2017 H1

303

Eg yéb esz közö k

Források & Saját tőke (milliárd Ft) 1.850 173 41 383

1.733

1.676

185

148 39 281

72 270

1.630

1.583

213 38 205

201 50 215

1.253

1.206

1.208

1.174

1.117

2013

2014

2015

2016

2017 H1

Ü gyfé lbe téte k

Ba nkb eté tek

Eg yéb fo rrá sok

Sa já t tők e

Adatok forrása: CIB Csoport, IFRS

Eredménykimutatás A Csoport a 2017. első félévét 9,5 milliárd forint nyereséggel zárta Az elmúlt évek folyamatos és fenntartható eredményjavulása 2017-ben is folytatódott. Bevételek A CIB Csoport bevételei 31,0 milliárd Ft-ot tettek ki (-22,2% 2016 azonos időszakához képest), amelyből a nettó kamatbevétel 10,8 milliárd forint (-23,1%), a nettó jutalékbevétel 14,0 milliárd forint (+0,9%) és a kereskedési eredmény 5,1 milliárd forint (-2,8%) volt. Az egyéb működési bevétel 1,1 milliárd forintot ért el (-83,8%). A csökkenés az előző évhez képest egy egyszeri, 2016-ban realizálódott tételnek volt köszönhető. A nettó kamatbevétel alacsonyabb volt az előző év azonos időszakánál a rendkívül alacsony kamatkörnyezet hatására, ami az ügyfélbetétek jövedelmezőségére kedvezőtlen hatással van (-3,0

16

CIB BANK Zrt. és leányvállalatai Vezetőségi jelentés 2017. június 30. milliárd Ft). Az átlagos ügyfélhitel állomány mérséklődésének szintén negatív hatása volt (-0,2 milliárd Ft). A nettó jutalékbevétel kis mértékben növekedett az állampapírok és befektetési alapok forgalmazásából származó magasabb bevételnek köszönhetően. A kereskedési eredmény kismértékű visszaesése mögött a devizakereskedési tevékenység és a származékos ügyletek alacsonyabb bevétele áll.

Bevételek (milliárd Ft) 43,9

40,8

39,8

31,0 27,2

2013 H1

2014 H1

2015 H1

2016 H1

2017 H1

Bevételek megoszlása - 2016 H1

14,0

39,8

13,9 5,3 6,6

Bevételek

Relatív súly

Kamat

Jutalék

35,2%

34,8%

17

Kereskedési

13,3%

Egyéb

16,7%


Bevételek megoszlása - 2017 H1

10,8 31,0

14,0 1,1

5,1 Bevételek

Kamat

Relatív súly

34,8%

Jutalék

45,1%

Kereskedési

Egyéb

16,6%

3,5%


Működési költségek A CIB Csoport működési költségei 18,9 milliárd forintot tettek ki 2017 első felében a bankadó és tranzakciós illeték nélkül, mely 12,9%-os csökkenést mutat 2016 azonos időszakához képest. Mind a személyi jellegű ráfordítások, mind a banküzemi költségekben költségmegtakarítás megmutatkozott.

Működési költségek (milliárd Ft) 27,9

27,1 22,8

21,7 18,9

2013 H1

2014 H1

2015 H1

2016 H1

2017 H1


A Bankszektorra kivetett adók és illetékek A Csoport által fizetett bankadó 3,8 milliárd Ft-ot tett ki 2017-ben. A tranzakciós illeték összege 5,1 milliárd forintot ért el az első félév során.

18

CIB BANK ZRT. és leányvállalatai

Recommend Documents