A CIB Bank Zrt.
Általános tájékoztatója
a befektetési lehetıségekrıl és kockázatokról
Érv.: 2010. július 19-étıl
A jelen Általános Tájékoztatót a CIB Bank Zrt. az ıt a Bszt. 41 § és 43 §-a szerinti terhelı egyes tájékoztatási kötelezettségek teljesítése végett teszi közzé. Kérjük befektetési döntése meghozatala elıtt tájékozódjon, mérlegelje tervezett befektetése tárgyát, kockázatát, a befektetési tárgyának megszerzéséhez, tartásához, értékesítéséhez kapcsolódó díjakat. Jelen Általános Tájékoztatóban foglaltak nem tekinthetıek a CIB Bank Zrt. részérıl nyújtott befektetési tanácsadásnak. A befektetési döntést minden esetben a CIB Bank Zrt. ügyfele hozza meg. A CIB Bank Zrt-t nem terhel semminemő felelısség az Ügyfél által hozott befektetési döntésekért, azok eredményéért, a befektetések kiválasztásából illetıleg a piaci fejleményekbıl esetlegesen bekövetkezı károkért.
Az Általános tájékoztató célja
A CIB Bank Zrt., mint a befektetési vállalkozásokról és az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bszt.) szerint mőködı befektetési szolgáltatást végzı hitelintézet, a Bszt. vonatkozó rendelkezései értelmében ügyletkötés elıtt tájékoztatja ügyfeleit a szerzıdésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tudnivalókról, valamint az ügylettel kapcsolatos kockázatokról. E tudnivalókat tartalmazza jelen Általános Tájékoztató.
CIB szolgáltatások
A CIB Bank Zrt. (továbbiakban: a Bank) a Bszt. rendelkezései alapján teljes körő jogosítvánnyal rendelkezik befektetési szolgáltatások és azt kiegészítı szolgáltatások nyújtására.
Befektetési szolgáltatási termékek, ügylettípusok
A Bszt. rendelkezései értelmében a Bank által kínált befektetési szolgáltatási termékeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Nem komplex termékek: 1. Kamatozó értékpapírok 1.1 Hazai állampapírok 1.2 Hazai vállalati kötvények 1.3. Jelzáloglevelek 1.4 Külföldi állampapírok, vállalati kötvények és a Magyar Állam devizában kibocsátott kötvényei 2. Befektetési alapok 3. A Részvényekrıl általában 3.1. Hazai tızsdei részvények 3.2. Külföldi tızsdei részvények Komplex termékek: 4. Tızsdére be nem vezetett részvények (OTC piac) 5. Certifikátok 6. Származtatott ügyletek 6.1. Származtatott termékek a Budapesti Értéktızsdén 6.2. Tızsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek 6.2.1 OTC származtatott deviza ügyletek 6.2.2. OTC származtatott kamat ügyletek Egyéb befektetési szolgáltatási konstrukciók: 7. Tartós Befektetési számla (TBSZ) 8. Nyugdíj - elıtakarékossági Számla (NYESZ) 9. Halasztott pénzügyi teljesítés 10. Technikai daytrade ügyletek A befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó 11. díjak, költségek 12. fıbb adózási szabályok
2
1. Kamatozó értékpapírok A kamatozó értékpapírokról általában
A hazai állampapírokról általában
A kötvény bemutatóra, vagy névre szóló hitelviszonyt megtestesítı értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, az elıre meghatározott kamatot, vagy az általa vállalt szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának (a hitelezınek) a kötvényen megjelölt módon és idıben megfizeti, illetve teljesíti. A kötvénykibocsátás célja a kibocsátó tevékenységének finanszírozása, azaz forrásszerzés. A kötvény típusú értékpapírok csoportosíthatóak a kibocsátó szerint, így ismeretes állami, önkormányzati, hitelintézeti, illetve vállalati kibocsátású kötvény. A csoportosítás történhet kamatozás szerint: • nem kamatozó értékpapírok: az értékpapírok hozadéka nem kamat, hanem árfolyameredmény – ilyen a diszkont kincstárjegy. • kamatozó értékpapírok: → fix kamatozású értékpapírok: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti a kötvény kamatának mértékét, a kamatfizetési idıpontja(i)t. → változó kamatozású értékpapírok: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azt a referencia értéket (pl. BUBOR), amihez képest a mindenkori kifizetésre kerülı kamat mértéke aktuálisan megállapításra kerül. → indexált kamatozású papírok: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azt a referencia változót, aminek az értékéhez képest a mindenkori kifizetésre kerülı kamat mértéke aktuálisan megállapításra kerül. EHM mutató (Egységesített értékpapír hozammutató), a fix kamatozású kötvények hátralévı futamidejére jutó éves hozam %-ban kifejezve, két tizedes jegy pontossággal. A mutató a hozamot 365 napos, éves bázison fejezi ki. Az EHM számításakor csak a tényleges hozam vehetı figyelembe, az abból történı levonások nem. A mutató számítása éven belül lineáris arányosítással, éven túl exponenciális-arányosítással történik. Az EHM számításának módját a 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet határozza meg. A kötvények árazásakor a hazai gyakorlatban a hozamjegyzés a jellemzı, a hozamok pedig a piaci hozamszinteknek megfelelıen árazódnak. A kötvények hozama és árfolyama egymást kölcsönösen meghatározzák, inverz kapcsolat áll fenn közöttük. A kötvények piaci ára a futamidı során naponta változik, mégpedig ellentétes irányban, mint amerre a piaci hozamszint. A hozam mutató számításának módját az Államadósság Kezelı Központ (továbbiakban: ÁKK) alábbi állásfoglalása tartalmazza: http://akkadmin.ivyportal.com//kepek/upload/2007/%c3%81ll%c3%a1sfoglal%c3%a1s.pdf
1.1 Hazai állampapírok
Diszkont Kincstárjegy
A Magyar Állam a költségvetési hiány finanszírozására, illetve a lejáró adósság megújítására rendszeresen állampapírokat bocsát ki, amelyeket a gazdasági szereplık – beleértve a lakosságot is – megvásárolhatnak. Az állampapír tehát az államháztartás adósságának megtestesítıje. Az állampapírok kibocsátását, a fennálló adósság kezelését és a forgalmazási rendszer mőködtetését az ÁKK végzi. A hazai törvényi szabályozás szerint a kibocsátás idıpontjában az egy évnél nem hosszabb futamidejő állampapírokat kincstárjegynek, az egy évnél hosszabb futamidejő állampapírokat pedig államkötvénynek nevezzük. A magyar állampapírok nyilvános forgalomba hozatala (elsıdleges piaca) döntıen aukció formájában történik. Bár a Budapesti Értéktızsdén (továbbiakban: BÉT) is kereskednek állampapírokkal, a másodlagos piaci forgalom nagy része az OTC (tızsdén kívüli) piacon jön létre. A piacon egyre nagyobb teret nyernek az elektronikus (Reuters, Bloomberg) kereskedési rendszerek is. Az állampapírok másodlagos piaca az elsıdleges piaccal ellentétben kevésbé transzparens mivel a piaci szereplık árjegyzései, a piaci szereplık és a befektetık közötti üzletkötések árai nem kerülnek megjelenítésre valamennyi befektetı számára, ellentétben azzal, ahogy az a tızsdei kereskedésben forgó értékpapírok esetében megszokott, illetve azzal, ahogy az állampapírok elsıdleges piacán kialakult árak széles körben publikálásra kerülnek. Az információk kevésbé követhetıek, ezért ez többletkockázatot jelenthet a piacot kevésbé jártas befektetık számára. A diszkont kincstárjegy (DKJ) a Magyar Állam közvetlen, általános és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hogy a DKJ névértékét a megjelölt idıben és módon megfizeti. A DKJ egy évnél rövidebb futamidejő állampapír, amely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege, azaz a befektetés hozama a névérték és a vételár közötti különbség. A DKJ névértékének megfizetése a központi költségvetés, illetve a központi költségvetés adósságszolgálati kiadásainak terhére történik. A DKJ-n alapuló követelés nem évül el. Az 1999 áprilisa óta kizárólag dematerializált formában kibocsátásra kerülı DKJ alapcímlete 10 ezer forint. 3
Kamatozó Kincstárjegy
Államkötvény
Részletes terméktájékoztató
A kamatozó kincstárjegy jegyzés útján kerül forgalomba hozatalra. A Kamatozó Kincstárjegy az egymást követı egyhetes jegyzési idıszakok keretében, bármikor jegyezhetı. A Kincstárjegy a jegyzési idıszak alatt névértéken, azaz 100,00%-os árfolyamon vásárolható meg. A befektetık jegyzéseinek felvételét a Magyar Államkincstár fiókhálózata, és a lakossági állampapírok forgalomba hozatalára és forgalmazására az ÁKK-val megbízási szerzıdést kötött Elsıdleges forgalmazók végzik. A magyar államkötvény (MÁK) a kibocsátás idıpontjában egy évnél hosszabb futamidejő, kamatozó állampapír. Jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidıvel kerülnek értékesítésre. A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetik és rögzítik az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendı kamat nagyságát. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamat-megállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendı kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert. A jelenleg forgalomban lévı változó kamatozású államkötvények kamata a 6 hónapos futamidejő DKJ-k aukciós átlaghozamához, vagy az infláció mértékéhez kötött. A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a magyar államkötvények között vannak féléves és éves gyakorisággal kamatot fizetı papírok. A 2002-tıl kibocsátásra kerülı államkötvények évente fizetnek kamatot. Az 1999 áprilisa óta kizárólag dematerializált formában kibocsátásra kerülı MÁK alapcímlete 10 ezer forint. A kötvénysorozatok a kibocsátást követıen bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktızsdére. A hazai állampapírokról a Bank a Részletes terméktájékoztató - Állampapírokra elnevezéső dokumentumban ad további információt és felvilágosítást annak további jellemzıirıl, és a kockázatairól. A dokumentum a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu).
1.2 Hazai vállalati kötvények Vállalati kötvényekrıl általában
Speciális konstrukciók
A vállalati kötvények a vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok. A vállalati kötvény tulajdonosa hitelezi a kibocsátót, aki ezért a kötvény kibocsátási tájékoztatójának megfelelıen fizet kamatot és törlesztı részletet. A fedezetlen vállalati kötvények visszafizetéséért a kibocsátó teljes vagyonával felel, de felszámolás esetén a kielégítési rangsorban a fedezetlen kötvénytulajdonos a fedezett hitelekhez képest hátrébb szorul. A fedezett kötvények mögött fedezetként egy eszköz áll, így a kötvény visszafizetésére (a vállalat teljes vagyonnal történı felelésén túl) az adott eszköz értéke a garancia. A vállalati kötvények piacán több speciális konstrukcióval is találkozhatunk, amelyek között a legfontosabbak: Az átváltoztatható kötvények a tulajdonos számára biztosítják azt a lehetıséget, hogy adott idıpontban kötvényeiket részvényre cseréljék. Az opciós kötvények tulajdonosuk vételi opciót kap a cég részvényeibıl. A nyitott kötvények a kibocsátónak lehetısége van a lejárat elıtt egy adott árfolyamon és adott feltételek mellett a kötvény visszavásárlására. Az osztalékot fizetı kötvények a részvényekhez hasonló konstrukcióval rendelkezı instrumentum, amely a fix kamat helyett bizonytalan nagyságú osztalékot fizet, és tulajdonosa nem rendelkezik szavazati joggal.
1.3 Jelzáloglevelek Jelzáloglevelek
A jelzáloglevél kizárólag jelzálog-hitelintézet által kibocsátott névre szóló, átruházható, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír.
A kamatozó papírok kockázata Kamatozó papírok kockázata Inflációs kockázat
Inflációs kockázat (vásárlóerı kockázat): adott hozamszint mellett a magas infláció csökkenti az értékpapírok reálhozamát, ami különösen fontos lehet az elıre rögzített nominális hozamú állampapírok esetében. A reálhozam az infláció felett elért többlethozam, ami a befektetéssel realizált pénzáramlás vásárlóerejének változását mutatja. A vásárlóerı kockázat inflációhoz kötött kamatozású kötvények vásárlásával küszöbölhetı ki.
Kamatlábkockázat
Kamatlábkockázat: a befektetés nominálisan nem rögzített hozamának ingadozásából fakad. A kamatlábkockázat két értelemben használható:
4
A piaci kamatláb változás kockázatának (piaci kockázat) a másodlagos forgalomban van jelentısége. A piaci kamatláb, a kötvények árazásánál alkalmazott diszkontfaktor (az értékpapír árfolyama = a befektetéssel realizált cash flow-k jelenértéke). A diszkontfaktor növekedése csökkenti az árfolyamot és fordítva, ezért a piaci hozam emelkedése árfolyamcsökkenést okoz. A változó kamatozású kötvények esetében az értékpapír saját kamatlábának a kockázata, ami a nominálisan nem rögzített (változó) kamatlábak ingadozásából fakad. hogy a piaci kamatlábak kedvezıtlen irányú változása nem okozza az értékpapír árfolyamának csökkenését, azaz a befektetés értékének csökkenését.
Újrabefektetés kockázata
A gazdálkodással kapcsolatos kockázati tényezık
Az újrabefektetés kockázata az eltérı futamidejő befektetéseknél jelentkezik, így a különbözı futamidejő befektetések hozamának tényleges futamidıtıl eltérı, standard idıszakra való átszámításakor is ezzel a problémával találjuk magunkat szemben. Az újrabefektetés kockázata tehát a befektetési idıszak vége elıtt megkapott pénzek visszaforgatásának, újrabefektetésének kockázata. (pl. ha valaki most 1 éves lejáratú állampapírt vásárol, és azt megtartja a lejáratig, az állampapír lejáratakor elképzelhetı, hogy csak alacsonyabb hozamszint mellett fektetheti be tıkéjét). Az újrabefektetés kockázatának különös jelentısége van a nyitott kötvények esetében, amikor a kibocsátónak opciós joga van a lejárat elıtt adott árfolyamon és adott feltételek mellett a kötvény visszavásárlására. Az esetek többségében a változatlan feltételek melletti újrabefektetés lehetıségét feltételezzük, ami gyakorlatilag e kockázat figyelmen kívül hagyását jelenti. A fejlett országok által kibocsátott állampapírok esetében a fizetésképtelenség kockázata minimális, ezért ezt a kockázatot azon befektetık vállalják, akik spekulatív minısítéső állampapírokat, vállalati kötvényeket, részvényeket, illetve ezekhez kötött instrumentumokat vásárolnak. A vállalatok esetében a fizetésképtelenség az alábbi, gazdálkodással kapcsolatos kockázati tényezıkkel hozható összefüggésbe: Az üzleti kockázat a vállalat tevékenységébıl származó cash flow mértékének kockázata. A pénzügyi szakirodalomban az üzleti kockázat leggyakrabban használt mértékegysége a mőködési tıkeáttétel, ami a fix költségek arányát mutatja a költségszerkezetben. A pénzügyi kockázat a vállalat finanszírozásának, a túlzott mértékő eladósodottságnak a kockázata. A pénzügyi szakirodalomban a pénzügyi tıkeáttétel (az idegen tıke aránya a tıkeszerkezetben) jelenti a pénzügyi kockázat egyik leggyakrabban használt mértékegységét. A likviditási kockázat, a vállalat pillanatnyi fizetıképességének, pénzügyi teljesítıképességének kockázata. A vállalatok pillanatnyi pénzügyi helyzetét a likviditási mutatók (likviditási ráta, gyors ráta, rövid lejáratú eszközök és források forgási sebessége) segítségével lehet mérni. Likviditási kockázat: az eszközök likviditási fokától függ.
Likviditási kockázat Fizetésképtelenség kockázata
Fizetésképtelenség kockázata: a fizetési kötelezettséget vállaló kibocsátó esetleges fizetésképtelenségébıl adódik. A hitelviszonyt megtestesítı értékpapíroknál hitelezési kockázatnak is szokták nevezni. A kibocsátó fizetésképtelensége három állapotban lehet: • likviditási zavar, átmeneti pénzügyi nehézségek. • csıdhelyzet, a fizetési kötelezettségek befagyasztása a késıbbi pénzügyi rendezés reményében. • felszámolási eljárás, a pénzügyi rendezés lehetısége megszőnt és a hitelezık a kielégítési sorrendben várják követeléseik megtérítését. A részvényesek csak a hitelezık kifizetése után maradt vagyont oszthatják fel.
5
A fıbb hitelminısítık által adott osztályzatok Fitch
Moody's
AAA AA+ AA AAA+ A ABBB+ BBB BBB-
Magas hitelminısítés - Befektetési kategória Kíváló pénzügyi helyzet Aaa AAA Aa1 AA+ Nagyon erıs pénzügyi helyzet Aa2 AA Aa3 AAA1 A+ Erıs pénzügyi helyzet (felsı-közép kategória) A2 A A3 ABaa1 BBB+ Megfelelı pénzügyi helyzet (alsó-kategória) Baa2 BBB Baa3 BBB-
BB+ BB BBB+ B B-
Ba1 Ba2 Ba3 B1 B2 B3
CCC+ CCC CCCCC C DDD DD D
S&P
Jelentés
Alacsony hitelminısítés - Spekulatív kategória BB+ Spekulatív pénzügyi helyzet BB BBB+ Gyenge pénzügyi helyzet B B-
Rendkívől alacsony hitelminısítés - Spekulatív kategória CCC+ Nagyon gyenge pénzügyi helyzet CCC CCCJelentıs a fizetés-képtelenség esélye Ca CC C C Caa
C
R
Felszámolás alatt
NR
Nincs minısítve
1.4 Külföldi állampapírok, vállalati kötvények és kibocsátott kötvényei Devizában denominált kötvények
Devizában denominált Magyar Államkötvény
a Magyar Állam devizában
A devizában denominált kötvények abban különböznek a forintban denominált kötvényektıl, hogy azokat devizáért (általában EUR-ért, vagy USD-ért) lehet megvásárolni, névértékük is devizában meghatározott, valamint a kamatokat, és a futamidı végén a tıkét is, devizában fizeti vissza a kötvény kibocsátója. Kibocsátójuk – a forintban denominált kötvényekhez hasonlóan – lehet a Magyar Állam, egy külföldi állam vagy egy vállalat. A Magyar Állam a költségvetési hiány finanszírozására, illetve a lejáró adósság megújítására rendszeresen állampapírokat bocsát ki, amelyeket a gazdasági szereplık – beleértve a lakosságot is – megvásárolhatnak. Az állampapír tehát az államháztartás adósságának megtestesítıje. Az állampapírok kibocsátását, a fennálló adósság kezelését és a forgalmazási rendszer mőködtetését az ÁKK végzi. A Magyar Állam folyamatosan bocsát ki a forintban denominált állampapírok mellett, EUR-ban, USD-ben és egyéb devizában denominált kötvényeket is. A Magyar Állam által nyilvánosan kibocsátásra kerülı, jellemzıen EUR-ban és USD-ben denominált, kötvények lejárata egészen 10 évig terjed, fix vagy változó kamatozásúak. Az EURban és USD-ben denominált kötvények alapcímlete 1000 EUR vagy USD, a kamatot és lejáratkor a tıkét is EUR-ban vagy USD-ben fizetik vissza a befektetı részére. A Magyar Állam nem forintban denominált kötvényei a másodlagos piacon forognak. Az állampapírok másodlagos piaca az elsıdleges piaccal ellentétben kevésbé transzparens mivel a piaci szereplık árjegyzései, a piaci szereplık és a befektetık közötti üzletkötések árai nem kerülnek megjelenítésre valamennyi befektetı számára, ellentétben azzal, ahogy az a tızsdei kereskedésben forgó értékpapírok esetében megszokott, illetve azzal, ahogy az állampapírok elsıdleges piacán kialakult árak széleskörben publikálásra kerülnek. Az információk kevésbé követhetıek, ezért ez többletkockázatot jelenthet a piacot kevésbé jártas befektetık számára.
Devizában denominált kötvények esetében jelentkezı speciális kockázatok
A forintban kibocsátott kötvényektıl eltérı speciális kockázatok: A devizában denominált pénzügyi eszközök megvásárlásával egy hazai befektetı a Kamatlábkockázat (lsd. „A kamatozó papírok kockázata”) mellett devizakockázatot is vállal, amely a forintban számolt hozamát jelentıs mértékben is befolyásolhatja. Egzotikus devizák esetében a devizakockázat mértéke, akár jelentıs mértékben is, megnövekedhet. Az EUR és USD kamatszintek emelkedése, illetve Magyarország fizetıképességének megítélésben bekövetkezı változás, a devizában denominált magyar államkötvények árfolyamát jelentıs mértékben befolyásolhatja, így a lejárat elıtti értékesítés kamat és tıkeveszteséget okozhat. Elıfordulhat, hogy a befektetı a teljes befektetett tıkéjét elveszti. A nem forintban kibocsátott magyar államkötvények likviditása jelentısen alacsonyabb lehet, mint a hasonló futamidejő forintban kibocsátott hazai államkötvényeké. A szőkebb likviditás okozhatja, hogy a nem forintban kibocsátott magyar államkötvények esetében a piaci árjegyzés kifejezetten széles lehet, így a lejárat elıtti értékesítés nehézkesebb lehet, elıfordulhat, hogy az értékpapír értékesítéskori ára nem a befektetı várakozása szerint alakul. A külföldi elszámolóházak ügyletbe történı bekapcsolásával, a fentieken túl, elszámolási kockázat is keletkezik, amely az ügylet elszámolásának késését eredményezheti.
6
2. Befektetési alapok Az alapokról általában
A befektetési alap olyan, jogi személyiséggel rendelkezı vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelı a befektetési jegyek jegyzése, majd folyamatos értékesítése során összegyőjtött tıke befektetésével alakít ki, és amely a Felügyelet által történı nyilvántartásba vétellel jön létre. A befektetési tevékenységet az alapkezelı végzi, független letétkezelı közbeiktatásával, elıre meghatározott befektetési politika alapján és ezért a tevékenységért alapkezelési díjat számít fel. A befektetık az alapból való részesedésként, az elhelyezett tıke ellenében befektetési jegyet kapnak, amelynek adásvétele napi árfolyamon (egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték) történik. A megszerzéskori és az értékesítéskori egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték közötti különbözet mutatja meg a befektetés hozamát. Az alapkezelı az egyes eszközelemek adásvételét az adott alap kezelési szabályzatban nyilvánosan közzétett befektetési elvek alapján végzi, így a befektetıknek lehetıségük nyílik a különbözı kockázat-várható hozam-befektetési idıtáv szintek közötti optimális választásra. A kisbefektetık számára a befektetési alap egy hatékony diverzifikáló eszköz, hiszen a kisbefektetı rendelkezésére álló befektetendı tıke, legtöbbször, nem teszi lehetıvé az akár több száz elembıl álló hatékony portfoliók létrehozását. A diverzifikáció révén mód van a kockázatok megosztására, magasabb hozam elérésére, ennek árát, a befektetési jegyek forgalmazásának költsége, az alapot terhelı díjak valamint az önálló döntéshozatal korlátozása jelenti. Az alapokba történı befektetések biztonságát fokozza, hogy az alapok befektetéseit törvényben elıírt korlátok szabályozzák, melynek betartását sok más egyéb szempont (prudens mőködés, szakszerő irányítás körülményei, vonatkozó jogszabályok érvényesülése stb.) mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenırzi. A Befektetési Alapkezelık Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) pedig egységes, közös szakmai elveket, normákat, ajánlásokat fogalmaz meg az alapkezelıkkel szemben. További biztonsági tényezıt jelent az alapok letétkezelıje, amely a befektetési alap tulajdonában lévı értékpapírok letéti ırzését, az alap értékpapírszámlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek adásvételével, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelık mőködésének sajátos ellenırzését végzi. A befektetési alapoknak a hazai gyakorlatban is számos fajtája alakult ki, ezek a teljesség igénye nélkül a következık: nyíltvégő, zártvégő; nyilvános, zártkörő; értékpapír, ingatlan; hozamfizetı, újrabefektetı alapok.
Nyílt végő alapok
A nyílt végő befektetési alap olyan határozatlan idıre létrehozott alap, amelynek az alapkezelıje visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba folyamatosan és ezek nettó eszközértékét a letétkezelı naponta közzéteszi. A közzétett nettó eszközérték mindig a múltbeli teljesítményt jelzi, így a jövıbeli tendenciák szempontjából csak iránymutató jelleggel bír. Amennyiben az alapok portfoliójában található eszközöket reprezentáló hivatalos piaci index (referencia hozam vagy benchmark) létezik, akkor az alapok teljesítményének értékelése a kiválasztott benchmark-kal összehasonlítva is megtörténhet.
Zárt végő alapok
A zárt végő befektetési alap, olyan meghatározott idıre létrejövı alap, ahol az alapkezelı lejárat elıtt vissza nem váltható befektetési jegyeket hoz forgalomba, majd tızsdei kereskedésbe vezet be.
CIB alapok
A CIB Alapokat kezelı CIB Befektetési Alapkezelı Zrt., a CIB Csoport tagjaként, a befektetési alapok széles választékát kínálja ügyfelei számára. Ennek megfelelıen a befektetık széleskörő elérhetıség (országos fiókhálózat egységei, elektronikus értékesítési csatornák) mellett, várható hozam, kockázat, preferenciájuknak és a tervezett befektetési idıtávnak megfelelıen választhatnak portfoliójuk befektetései szerkezetének kialakításakor a számos befektetési politikát követı alap közül, úgy, mint a likviditási és pénzpiaci, rövid és hosszú kötvény, ingatlan, részvény, nyersanyag, vegyes és garantált alapok.
Eurizon Easy Funds (EEF)
A Bank, mint az Intesa Sanpaolo csoport tagja, forgalmazza a Tpt. szerint európai befektetési alapnak minısülı luxemburgi bejegyzéső Eurizon Easy Funds (EEF) (korábbi elnevezés szerint: Sanpaolo International Fund-hoz (SPIF)) alapcsaládhoz tartozó befektetési részalapokat is. Az EEF részalapok létrehozására, kezelésére, illetve a részalapok befektetési jegyeinek forgalomba hozatalára nem a magyar, hanem a luxemburgi anyagi jog szabályai az irányadók, így e részalapok befektetési jegyeibe történı befektetés a szokásostól eltérı kockázatúnak minısül.
Idegen alapok
A Bank által forgalmazott idegen alapok a mindenkori Díjjegyzékben kerülnek felsorolásra, a forgalmazás feltételeinek feltüntetésével egyidejőleg.
7
Az alapok kockázata Az alapok kockázata
Az alapokba történı befektetéssel vállalt kockázat az alap portfoliójának összetételétıl függ. Ebbıl adódóan általánosságban elmondható, hogy az alapok hordozzák mindazon kockázatokat, amelyek a portfoliójukban szereplı egyes elemekre is jellemzıek, többek között: gazdasági, likviditási, árazási, befektetési, adózási, deviza, részvény-, kötvény-, ingatlan-, nyersanyag-, derivatív piaci és kibocsátókkal kapcsolatos stb. kockázatok. A hazai alapok jellemzıen likviditási vagy pénzpiaci- (elsısorban 1 évnél rövidebb lejáratú diszkont kincstárjegyekbıl, bankbetétekbıl álló portfolió), rövid kötvény- (elsısorban 3 évnél rövidebb futamidejő állampapírokból és vállalati kötvényekbıl álló portfolió), hosszú kötvény- (elsısorban 3 évnél hosszabb futamidejő állampapírokból és vállalati kötvényekbıl álló portfolió), ingatlan (elsısorban ingatlanokból álló portfolió), részvény- (elsısorban részvényekbıl álló portfolió), vegyes (a fent említett elemeket kötvény, részvény túlsúllyal vagy kiegyensúlyozottan tartalmazó portfolió), nyersanyag (elsısorban nyersanyagokra kötött származtatott ügyletekbıl álló portfolió), garantált (derivatív ügyletekkel hozamot termelı valamint tıke- illetve hozamvédelmet ígérı) alapok. A fentiekben felsorolt alapok kockázat és hozamtermelı képessége jellemzıen azonos a portfoliót alkotó elemek kockázatával, hozamával, azaz a likviditási, pénzpiaci, garantált eszközöktıl az ingatlan, rövid kötvény befektetéseket keresztül a hosszú kötvény, részvény, nyersanyag alapok felé haladva egyre magasabb kockázat – várható hozam szinteket érhetünk el. Az alapok által elért hozamok nem fixek, azok a mindenkori piaci folyamatok függvényében változnak, ezért a befektetési alapok befektetési jegyeibe történı befektetés kockázattal jár, így a befektetés tıkeértéke és a visszaváltáskor realizált árfolyamérték ingadozhat, és a CIB Hozamgarantált Betét Alap kivételével, elıfordulhat, hogy a befektetık az eredetileg befektetett összegnél kevesebbet kapnak vissza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövıbeni teljesítményre, hozamra. Az alapok hozamadatai a befektetési jegyek pénznemében kerülnek megállapításra, felhívjuk befektetıink figyelmét arra, hogy az egyes valutavagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alapok által elért eredményt. Kockázatot jelenthet, ha a megbízás megadásának napján nem ismert a teljesítés árfolyama, erre abban az esetben kerül sor, ha az adott alap befektetési jegyeire adott visszaváltási megbízás nem a megbízás megadásának napján kerül elszámolásra. Nyílt végő befektetési alapok esetében a befektetınek kifejezett figyelemmel kell lennie, hogy további kockázattal járhat, ha a tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 247. § (1) bekezdése értelmében a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés idıtartama jelenleg legfeljebb száznyolcvan nap lehet. A forgalmazás felfüggesztése elıtt felvett és még el nem számolt megbízások elszámolására az alap kezelési szabályzatában meghatározott határidı számításakor a felfüggesztés idıtartama figyelmen kívül marad, azaz a felfüggesztés idıtartamával a megbízás felvétele és elszámolása közötti idıtartam meghosszabbodik. A kifizetésre a tényleges teljesítés napján érvényes nettó eszközértéken kerül sor. A nyílt végő alapok befektetési jegyére vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti idıköz ingatlanalap tekintetében legfeljebb kilencven forgalmazási nap lehet. Az értéknap meghatározására, a megbízások elszámolására, valamint az elszámolásnál figyelembe vett egy jegyre jutó nettó eszközérték megállapítására vonatkozó egyéb szabályokat, közte a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata tartalmazza. Az értékpapír- és nyersanyagpiacokon kialakulhat olyan kedvezıtlen környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetık érdeklıdése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon nehezebbé válhat az alapok portfoliójában lévı eszközök értékesítése, ami kedvezıtlenebb eladási árakat eredményezhet. A CIB Ingatlan Alapok Alapja saját tıkéjét ingatlan alapok befektetési jegyeibe is befekteti, ezáltal az alapra közvetetten fennállnak az ingatlan alapokra jellemzı kockázatok. Mivel az ingatlanalapok portfoliójában jellemzıen nagy értékő ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagymértékő tıkekivonásnál csak hosszú idı alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényezı. A tıkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetési jegy visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetıknek, egyrészt a feltételezhetıen nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú likvid eszközök újbóli jelentıs állománynövekedése miatt. Szélsıséges esetben adott alapot akár a megszőnésének kockázata is fenyegetheti, amennyiben az alap saját tıkéje 3 hónapon keresztül átlagosan nem éri el a 20 millió forintot.
8
3. A Részvényekrıl általában A részvényekrıl általában
A részvény alapításkor, vagy alaptıke emeléskor kibocsátott, tulajdonjogot megtestesítı értékpapír. A részvényes a vállalat tulajdonosává válik. A részvény névértéke az alaptıke egy adott hányadát testesíti meg, és ez képezi a tulajdonosi részesedés és a jövedelmek felosztásának alapját. A részvényeseknek korlátozott a felelıssége, csak az értékpapír-befektetés összegéig terjedhet. A részvényesek jogai alapvetıen két típusba sorolhatóak, úgymint tagsági és vagyoni jellegő jogok. A tagsági jogok azzal kapcsolatosak, hogy az értékpapír birtoklója tulajdonos is. A részvényes az éves közgyőlésen megjelenhet és tulajdoni hányadának megfelelıen érvényesítheti akaratát. A vagyoni jogok esetében beszélhetünk az osztalékhoz való jogról, aminek értelmében a tulajdonos jogosult az adózott nyereségbıl felosztott osztalékra. Az osztalékra minden tulajdonos a tulajdoni hányadának arányában jogosult. Az igazgatótanács a közgyőlés elé terjeszti a javaslatot, amely dönt az osztalék mértékérıl. A vagyoni jogok közé soroljuk az elıvételi jogot is. Eszerint alaptıkeemeléskor a részvényes addigi részesedése arányában jogosult újabb részvények vásárlására. Továbbá a likvidációs jog értelmében a részvénytársaság megszőnésekor a tulajdon arányában úgynevezett likvidációs hányad (a megmaradt vagyon arányos része) illeti meg a részvényest.
Részvénytípusok
A részvény tagsági jogokat megtestesítı, névre szóló értékpapír. Részvények esetében megkülönböztetünk elsıbbségi- és törzsrészvényeket. A névre szóló részvények tulajdonosainak névsorát a vállalat részvénykönyvében jegyzik, és ha változás következik be a tulajdoni viszonyokban, akkor ezt a részvénykönyvben is regisztrálni kell. Közgyőlés elıtt meghatározott idıpontig igazolni kell, hogy az értékpapír valóban a részvénykönyvbe bejegyzett személy tulajdonában van még. Ez a szavazati jog gyakorlásának elıfeltétele.
3.1. Hazai tızsdei részvények Hazai részvénypiacról általában
Részletes terméktájékoztató
A Bank a hazai részvényekre vonatkozó vételi és eladási megbízásokat a BÉT-en és az OTC piacon teljesíti. A magyar piac egyik jellegzetessége és egyben hibája is a nagyfokú koncentráció. Ez abban nyilvánul meg, hogy a kapitalizáció (tızsdei összérték) alapján és egyben a likviditás alapján is a négy legjelentısebb társaság (MOL, Magyar Telekom, OTP, Richter) adja a piaci kapitalizáció és a forgalom több, mint 80%-át. E részvények aránya a BUX indexben 90% körül mozog, ezért bármelyikük elmozdulása jelentıs hatással van az index változására. A Hazai tızsdei részvényekrıl a Bank a Részletes terméktájékoztató – Részvényekre elnevezéső dokumentumban ad további információt és felvilágosítást annak további jellemzıirıl, és a kockázatairól. A dokumentum a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu)
3.2. Külföldi tızsdei részvények Külföldi részvénypiacról általában
A magyar piac hiányosságait kiküszöbölendı, a Bank ügyfeleinek lehetıséget nyújt a "tökéletes piac" (olyan piacok, ahol a részvények árfolyamában tükrözıdik minden lehetséges információ) fogalmának sokkal inkább megfelelı külföldi tızsdéken való megjelenésre is. Ügyfeleink számára lehetıség van, hogy a világ összes jelentısebb tızsdéjén jegyzett értékpapírokra megbízást adjanak. Így az ügyfelek számára lehetıség nyílik többek között az amerikai NYSE és Nasdaq, illetve a német Xetra piacokon jegyzett részvények adás-vételére. A külföldi piacokon történı megjelenéssel a befektetık élvezhetik a magas likviditás elınyeit, reális lehetıségük nyílik (a szektorok között és szektoron belül) diverzifikációra és közvetlenül reagálhatnak a magyar piacon is érezhetı külföldi eseményekre. A külföldi piacokon történı kereskedés az elınyök mellett kockázatokat is rejt. Ezek a külföldi piacok földrajzi távolságából, az eltérı kereskedési idıkbıl, illetve a devizaárfolyamok hektikus változásából adódnak.
9
Részvények kockázata Várható hozam...
Részvények kockázata A részvény-befektetés hosszabb távon (jelentısen) magasabb hozamot biztosíthat a hasonló befektetési távra eszközölt, kockázatmentes, illetve alacsony kockázatú befektetési formákhoz képest. Az árfolyam-alakulásra, így a hozamra azonban a részvénybefektetés esetében semmiféle garancia nincsen, emiatt ez kockázatos befektetési formának minısíthetı. A fejlett piacokon az értékpapírok várható hozamát gyakran statisztikai módszerekkel, az adott instrumentum múltbeli hozamainak átlagából becsülik. E célra hosszú távú, a gazdasági ciklusokat, háborúkat, egyéb eseményeket átölelı historikus adatsort használnak. Ebben a megközelítésben a kockázat a hozamok szórásával (a várható hozamtól való négyzetes eltérések átlagának négyzetgyökével) számszerősíthetı. A befektetık magasabb kockázat mellett magasabb hozamot várnak el. Ennek megfelelıen a részvénypiacon a befektetı által elvárt hozam magasabb, mint az állampapír-piaci hozamszint. A diverzifik áció hatás a
5 4 Egyedi kockázat
Kockázat-hozam
A részvények árfolyam-alakulását számos tényezı befolyásolja. Hosszú távon a részvény értéke elsısorban a vállalat várható nyereség- és cash-flow termelı képességétıl, illetve a gazdálkodást kísérı kockázati tényezıktıl függ. Ennek megfelelıen a piac élénk figyelemmel kíséri és reagál a vállalattal kapcsolatos hírekre (a cég pénzügyi eredményeit, pénzügyi stabilitását, a fizetendı osztalék mértékét, a tulajdonosi szerkezetet, a vezetık kvalitásait, stb. befolyásoló eseményekre). A pénzügyi szakirodalom szerint a rövidtávú árfolyammozgások véletlenszerőek, ezek a vállalattal kapcsolatos hírek mellett az éppen uralkodó piaci hangulattól is függnek.
3 2
Piaci kockázat
Árfolyam-befolyásoló hírek
1 0 0
10
20
30
40
50 6 0 70 80 Részvény ek szám a
Ugyanakkor a részvénypiacon a hozamok szórása (a kockázat) is magasabb, mint az állampapírpiacon. A részvényekkel kapcsolatban alapvetıen két kockázattípust különböztetünk meg: Az egyedi kockázat a vállalat mőködésébıl fakadó kockázat, az adott vállalattal kapcsolatos jövıbeli események bizonytalanságát fejezi ki. A piaci kockázat az adott piacon mőködı összes vállalatra jellemzı kockázat, amely a piac megítélésének változásaiból fakad. A részvények egyedi kockázata diverzifikációval (többféle részvény vásárlásával) csökkenthetı és kellı részvényszám esetén akár meg is szüntethetı. Az elméleti irodalom szerint 15-30 részvényt tartalmazó portfolió tekinthetı kellıen diverzifikált részvény-kosárnak, amelynek birtoklásával a befektetıknek csak a piaci (szisztematikus) kockázattal kell számolniuk. Tekintettel a magyar piacon tapasztalható sajátosságokra, a BÉT-en jegyzett részvények esetében kiemelt figyelmet érdemel az ország kockázat (az ország, illetve a térség befektetıi megítélése relatív gyorsan változhat) és a likviditási kockázat (a magyar piac alacsony likviditása miatt a fundamentális tényezık nehezebben épülnek be az árfolyamba). A külföldi részvényeket vásárló magyar befektetıknek a devizaárfolyam-kockázattal is szembe kell nézniük, hiszen a devizaárfolyamok alakulása jelentısen befolyásolhatja a külföldi részvények forintban kifejezett várható hozamát. Ez a kockázati tényezı fedezeti ügyletekkel kiküszöbölhetı.
4. Tızsdére be nem vezetett részvények (OTC piac) Az OTC (over the counter) piacon az úgynevezett "pulton túli", vagy "szervezetlen" piacon a befektetık földrajzilag szétszórt helyen és szabályok által nem korlátozva köthetnek ügyleteket. Az OTC piac szerepe az elmúlt években jelentısen visszaszorult. Az OTC piacon az elızı fejezetekben említett kockázati tényezık között jelentıs szerepe van a likviditási kockázatnak.
10
5. A certifikátok A certifikátokról általában
A certifikát olyan értékpapír, amelynek értéke egy adott mögöttes termék – például egy részvénypiaci index, nyersanyag, vagy akár egyedi részvény – árfolyamának alakulását követi meghatározott módon. A certifikát tehát lényegében egy ígérvény. A certifikát nem feltétlenül vásárolja meg a mögöttes termékeket, például egy részvényindex kosarában szereplı részvényeket, hanem különféle származtatott pozíciókat – opciókat, határidıs megállapodásokat – is fel vehet, így közvetítve a befektetık felé a mögöttes termék árfolyamának alakulását. A certifikátok nem befektetési alapok, így nincs is mögöttük semmiféle vagyonkezelési szolgáltatás. Ennek az az elınye, hogy nem kell vagyonkezelési díjat fizetnünk, és a certifikát is pontosan követi a mögöttes termék alakulását. A certifikátokat jellemzıen bankok bocsátják ki, hiszen náluk adottak a leginkább a feltételek a mögöttes befektetések, struktúrák kialakítására. A magyar jog ugyanakkor nem ismeri a certifikát fogalmát, így a hazánkban kapható certifikátokat külföldi pénzintézetek bocsátották ki. Nagyon sok certifikátot bevezetnek a tızsdére, és 2008. február 6. óta már a BÉT-en is kereskedhetünk certifikátokkal. A certifikátok egyik legnagyobb piaca a németországi EUWAX, amely több mint tízezer darabnak ad otthont. A certifikátok nem feltétlenül tızsdei termékek, hazánkban is rengeteg érhetı el, jellemzıen a privát banki szolgáltatásokban. A certifikátok árfolyamát a kibocsátók úgy határozzák meg, hogy az, a lakossági befektetık számára elérhetı tartományba essen. A BÉT-en forgó certifikátok árfolyama így csupán néhány ezer forint körül mozog. A kereskedési jutalékok miatt természetesen a nagyobb összegő megbízás adásával költséghatékonyabb a kereskedés.
Az index certifikátok
Rengetegféle certifikát létezik, amelyek közül a legegyszerőbbek az index certifikátok, amelyek egy-egy mögöttes termék, például részvényindex, vagy nyersanyag alakulását "egy az egyben" lekövetik, tıkeáttét és minden egyéb „trükk” nélkül. Az index certifikátok nem adhatók el "shortra", így kizárólag a mögöttes termék emelkedésére számítva kereskedhet vele a befektetı. Az index certifikát értéke közvetlenül az alaptermék – például a DAX index – értékétıl függ, ezt megszorozzák egy szorzóval (általában 0.01 vagy 0.001), hogy a certifikát egységnyi ára ne legyen túl magas, és megszorozzák az aktuális devizaárfolyammal (a DAX esetében a forint/euró árfolyammal). A képlet tehát: alaptermék értéke × szorzó × devizaárfolyam.
A turbo certifikátok
A turbo certifikátok az index certifikátoknál valamelyest bonyolultabb termékek, mivel tıkeáttételes pozíciók teljesítményét képezik le. Ez nem jelenti, hogy a befektetı tıkeáttételes pozíciót venne fel, hiszen az index certifikáthoz hasonlóan egyszerően megvásárolható a turbo certifikát, aminek az értéke azonban úgy változik, mintha tıkeáttétellel fektetett volna be a mögöttes termékbe. A turbo certifikát tükrözhet short pozíciót is, ezekkel a certifikátokkal a mögöttes termék árfolyamának esésébıl profitálhat a befektetı. A turbo certifikát árazási képletének alapját a mögöttes termék pillanatnyi árfolyamának és az elıre megállapított kötési árfolyamnak a különbsége adja. A turbo certifikát esetében szerepel még finanszírozási kamat a képletben, ami a mögöttes származtatott termékek finanszírozási költségeit hivatott fedezni (ez a tétel viszonylag szők határok között, de naponta változhat). A képlet tehát: (Különbség + Finanszírozási Kamat) × Szorzó × Deviza árfolyam , ahol a Különbség = Prompt árfolyam - Kötési árfolyam (short certifikátnál Kötési árfolyam - Prompt árfolyam). Ha a certifikát mögöttes terméke – például a DAX turbo long certifikát esetében a DAX értéke – eléri az elıre meghatározott kötési árfolyamot, akkor a certifikát értéke éppen nullával válik egyenlıvé a tıkeáttétel miatt. A certifikát kereskedése azonban már korábban, a korlát elérésekor megáll. Ha a mögöttes termék árfolyama eléri ezt a szintet, akkor a certifikát kereskedését beszüntetik, és kifizetik a certifikát maradványértékét (ha van) a befektetıknek. A korlátot úgy állapítják meg, hogy a mögöttes termék árfolyama elıbb érje el, mint a kötési árfolyamot (turbo long certifikátnál tehát a korlát magasabb a kötési árfolyamnál, turbo shortnál pedig alacsonyabb). Erre azért van szükség, hogy a certifikát kibocsátója idıben le tudja zárni a mögöttes pozíciókat, és a certifikát értéke ne menjen "mínuszba". Ha kiütıdik egy turbo certifikát, akkor az azt jelenti, hogy a mögöttes termék árfolyama elérte a korlátot. Ekkor a kereskedés leáll, a kibocsátó pedig kifizeti a certifikát maradványértékét, ami akár nulla is lehet.
Információk a BÉT honlapján
A turbo certifikátok – tıkeáttételes jellegük miatt – a Bszt. szerinti komplex pénzügyi eszköznek minısülnek. Turbo certifikát esetén a tıkeáttételes jelleg lehetıséget ad arra, hogy viszonylag alacsony befektetéssel nagy értékő pozíciók árfolyamváltozását lehessen megnyerni vagy elveszteni. Amennyiben a turbo certifikát által leképezett pozíció veszteséges, akkor a befektetı – a kiütıdés révén – akár a teljes befektetett tıkéjét is elveszítheti. Felhívjuk figyelmüket, hogy a certifikátok további sajátságairól, a kapcsolódó kockázatokról a BÉT honlapján további tájékoztatást találhatnak (www.bet.hu). 11
6. Származtatott ügyletek
Határidıs ügyletek
A határidıs ügylet lényegében kötelezettségvállalás egy késıbbi üzletkötésre. Határidıs ügyletek esetében az üzletkötéskor megállapodnak az árban, a mennyiségben, de a szállítás, vagy a teljesítés késıbbi idıpontban történik. A határidıs piacon akkor van vételi (Long vagy hosszú) pozíciónk, ha egy határidıs kontraktust veszünk, így pozíciónk akkor nyereséges, ha a piacon az árak emelkednek. Ezzel szemben akkor van eladási (Short vagy rövid) pozíciónk, ha egy határidıs kontraktust eladunk, így pozíciónk akkor nyereséges, ha a piacon az árak csökkennek.
Opciós ügyletek
Az opciós ügylet egy egyoldalú kötelezettségvállalás. Az opció vásárlója – jogosultja – jogot vásárol egy adott termék, késıbbi idıpontban végrehajtandó eladásra, vagy vételre, egy meghatározott áron. Az idıközben történt áralakulástól függıen szabadon dönti el, hogy él-e a jogával, azaz kívánja-e az ügylet tényleges végrehajtását. Az opció eladója – kötelezettje – kötelezettséget vállal az adott termék késıbbi idıpontban történı vételére vagy eladására. Az opciók lehívhatóságát tekintve meg kell különböztetnünk amerikai és európai típusú opciót. Az amerikai típusú az opció idıtartama alatt bármikor lehívható, míg az európai típusút, csak egy elıre meghatározott jövıbeli idıpontban, az opció lejáratakor lehet lehívni. Aszerint, hogy az opció birtokosa milyen opciós jogot vásárolt megkülönböztetünk vételi (call) és eladási (put) opciót. Az ábra a vételi és az eladási opció vásárlójának illetve eladójának jogait és kötelezettségeit mutatja be. L on g C all
L ong P ut
Á r f o ly a m
S
S Á r f o ly a m
-c
-p
S hort P ut
S hort C all c
p Á r f o ly a m
S Á r f o ly a m Nyereség / Veszteség
S Nyereség / Veszteség
Opciók nyereség/veszteség függvénye
Nyereség / Veszteség
A származtatott termékek (más néven derivatívák) olyan pénzügyi termékek, amelyek áralakulása valamilyen más termék – egy mögöttes termék – áralakulásától függ. A pénzügyi piacokon a mögöttes termék, jellemzıen, valamilyen deviza, részvény, részvényindex, vagy kamat lehet. A származtatott termékek határidıs, opciós, vagy csere (swap) ügyletek lehetnek. A származtatott termékek lehetnek tızsdén jegyzettek (ezek általában szabványosított termékek, a határidıs ügyletek esetében futures ügyletek) és tızsdén kívüli forgalomban szereplı termékek (ezek általában egyedi igények szerint kialakított termékek, a határidıs ügyletek esetében forward ügyletek).
Nyereség / Veszteség
A származtatott termékekrıl, a derivatívákról, általában
12
Vételi opció
Eladási opció
Opciós díj
Piaci szereplık
Tıkeáttétel
Kockázatok
A vételi opció vásárlója (long call pozíció), az opciós díjért (c, lásd az ábrán) jogot vásárol arra, hogy egy késıbbi idıpontban az adott terméket a kötési árfolyamon (S) megvásárolja. Az opciós díjat a vételi opció kiírója (short call pozíció) kapja és ezért kötelezettséget vállal a termék értékesítésére, ha az opció vásárlója él a vételi jogával. Az opció vásárlója abban az esetben hívja le az opciót, amennyiben a lejáratkor a termék ára magasabb a kötési árfolyamnál (P>S). Ekkor a long call pozíció nyereséges, a short call pozíció pedig veszteséges. Amennyiben lejáratkor a termék ára a kötési árfolyam alatt áll (P<S), a long call pozíció tulajdonosa elveszíti az opciós díjat (c), és ezt az opció kiírója nyeri meg. Az eladási opció vásárlója (long put pozíció), az opciós díjért (p) jogot vásárol arra, hogy egy késıbbi idıpontban az adott terméket a kötési árfolyamon (S) eladja. Az opciós díjat az eladási opció kiírója – eladója - (short put pozíció) kapja és ezért kötelezettséget vállal a termék vásárlására, ha az opció vásárlója – jogosultja - él jogával. Az opció vásárlója abban az esetben hívja le az opciót, amennyiben a lejáratkor a termék ára alacsonyabb a kötési árfolyamnál (P<S). Ebben az esetben a long put pozíció nyereséges, a short put pozíció pedig veszteséges. Amennyiben lejáratkor a termék ára meghaladja a kötési árfolyamot (P>S), a long put opció vásárlója elveszíti az opciós díjat (p), és ezt az opció eladója nyeri meg. Az opciós díj mértéke a termék árfolyamától, a kötési árfolyamtól, a kamatlábtól, a lejáratig hátralévı idıtıl, és a termék volatilitásától (az árfolyam változékonyságától) függ. A határidıs piac leglényegesebb funkciói a kockázatfedezés, illetve kockázatáthárítás és az árelırejelzés. A piaci szereplık között megkülönböztethetünk: A fedezeti ügyletkötık, hedgerek az üzletmenetükbıl adódó kockázatot határidıs ügyletek segítségével csökkentik. (pl. a devizakockázat csökkentése érdekében a magyar exportırök dollárt adnak el határidıre, a hazai importırök pedig dollárt vásárolnak határidıre). A dollár erısödése esetében a magyar exportırök veszítenek a határidıs pozíción és nyernek az exporton, míg a hazai importırök pedig veszítenek az importon és nyernek a határidıs ügyleten) A spekulánsok a nagy profit reményében egyoldalú pozíciókat, és ezzel együtt kockázatot vállalnak. A spekulánsok biztosítják a piac likviditását. Az arbitrázsırök állandóan figyelik a piacokat és az árazási hibákat kihasználva, kockázatmentes profitot realizálnak. Az arbitrázsırök biztosítják a piaci egyensúlyt, ahol a termékek a megfelelı módon kerülnek árazásra. Az exportır, importır vállalatok akár eseti jelleggel, akár rendszeresen bonyolítanak devizakonverzióval járó gazdálkodási tevékenységet, és az ehhez kapcsolódó árfolyamkockázatukat kezelik. A derivatív termékek piacán a tıkeáttétel alapján a ténylegesen rendelkezésre álló tıkénél nagyobb pozíciót lehet nyitni. Tıkeáttétel alkalmazása esetében az ügyfél által a Bank rendelkezésére bocsátott biztosíték nagysága az üzlet volumenéhez képest alacsony, ugyanakkor a Bank a pozíciót rendszeresen értékeli és az értékelés eredményének függvényében a Bank jogosult pótlólagos fedezetet kérni az ügyféltıl, megilleti a pozíció lezárásának a joga. Tıkeáttétel alkalmazása mellett a rendelkezésre bocsátott biztosítékra, a tényleges tıkére vetítve rövid idı alatt a nyereség/veszteség is igen magas lehet. A tıkeáttétel miatt a befektetık által derivatív ügyletekkel vállalt pozíciók a prompt (azonnali) piaci kockázatnak többszörösét teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a derivatív piacon a mögöttes termék, prompt piaci árfolyam-elmozdulásának többszörösével egyenértékő nyereséget, vagy veszteséget könyvelhetünk el. A derivatív piacokon a befektetıknek a legtöbbször az alábbi kockázatokkal kell szembenézniük: A devizakockázat a devizák árfolyamának változásából eredı kockázat. A kamatkockázat a kamatlábak változásából eredı kockázat. Az alaptermék árfolyam-kockázat a derivatív termékek alapját szolgáló termék árfolyamának megváltozásából eredı kockázat. A volatilitás, az árfolyamok mozgékonyságának változásából eredı kockázat, a volatilitás az opciós termékek árazásának egyik összetevıje, ezen tényezı változása igen jelentıs elmozdulásokat okoz az opciók árában. Az illikvidítás, elıfordulhat, hogy az illikvid piaci körülmények között nincs árjegyzés, valamint nem lehet vagy nagyon szélsıséges jegyzések figyelembevételével lehetséges értékelni, valamint lezárni a nyitott üzlet(eke)t. Az opció eladás kockázata, hogy a nyereség maximalizált, a veszteség azonban nincs maximalizálva.
13
6.1. Származtatott termékek a Budapesti Értéktızsdén Származtatott termékek kereskedése a BÉT-en
Likvidítás
Határidıs termékek a BÉT-en
A BÉT származtatott piaci kereskedése önállóan, a Származtatott szekción belül zajlik. A Származtatott piaci kereskedés (szintén) elektronikus távkereskedési rendszerben, az MMTS II-ben zajlik. Az azonnali piachoz hasonlóan a kereskedés ajánlati könyves, és egyensúlyi áras, az ügyletek folyamatos párosítási algoritmussal kötıdnek. Megjegyezzük, hogy a BÉT határidıs kereskedését a BUX indexre kötött határidıs kontraktusok, és néhány devizakontraktus kivételével a piacot az alacsony forgalom jellemzi. A tızsdei határidıs termékek szabványosítottak. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a BÉT meghatározza az egyes alaptermékeket, és az alaptermékekre köthetı határidıs ügyletek paramétereit. Ezek közül a leglényegesebbek a határidıs ügyletek lejáratai, a kötésegység (a kontraktusméret) és a teljesítés módja. A határidıs piacon egyedi részvény alapú, részvényindex alapú, kamat alapú és deviza alapú határidıs termékek vásárlására van lehetıség.
Igénybevétel feltétele
A tızsdei szabványosított határidıs ügyletek kötésének feltétele, hogy az ügyfél megkösse a Bank vonatkozó Kiegészítı megállapodását.
Üzleti feltételek
Az Üzleti feltételek tızsdei szabványosított határidıs ügyletekre (továbbiakban: Hirdetmény) a tızsdei szabványosított határidıs ügyletekre vonatkozó, az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket tartalmazó, a Bank honlapján közzétett, 2010. január 1-jétıl érvényes üzleti feltételeket jelenti. A Bank a Hirdetményt minden banki munkanapon az üzleti órák kezdetéig teszi közzé. A Bank a Hirdetményt jogosult egyoldalúan módosítani. A módosítás a Bank által megjelölt idıpontban válik hatályossá, azzal, hogy a Bank napközben megváltoztatni kivételes esetben jogosult a Hirdetményt olyan módon, hogy a módosítás a közzététellel lép hatályba.
A határidıs ügyletek fedezete
A határidıs kereskedéshez az ügyfélnek a Bank által meghatározott formában és összegben óvadékot kell elhelyeznie (alapletét és változó letét). Az óvadék célja, hogy fedezze az ügyfél nyitott pozíciója árfolyam változásából eredı kockázatot. Az óvadék mértékét és az óvadékként elfogadott instrumentumok körét a Hirdetmény tartalmazza. Az óvadék kezelése olyan módon történik, hogy az ügyfél kérésére a pénz, illetve KELER képes értékpapír zárolásra kerül az ügyfél számláján, a Bank pedig ugyan ezen összeget, illetve értékpapírokat zároltatja a KELER-nél. Az ügyfél nyitott pozíciójára vonatkozó elszámoló árak változásának hatása minden nap elszámolásra kerül a változó letét összegével szemben. Amennyiben a nyitott pozíciók értékének változása összességében pozitív, akkor a különbözet jóváíródik a változó letét számlán, amennyiben pedig negatív, akkor pedig a Bank a változó letét összegét a különbséggel megterheli. Amennyiben a változó letétként elhelyezett pénz nem fedezi a veszteséget, akkor a Bank jogosult az értékpapír óvadék likvidálására és az ebbıl befolyó vételár óvadékként történı kezelésére. Az ügyfél által óvadékul adott eszközök mindaddig megtartják óvadéki jellegüket (akár nyitott pozíció hiányában is), amíg az ügyfél az óvadék felszabadítását nem kéri. Azaz a Bank a késıbbi üzletkötések megkönnyítése, illetve az árfolyam változások könnyebb kezelése céljából automatikusan nem, hanem csak ügyfélkérésre szabadítja fel az óvadékot. Az ügyfél óvadék felszabadítási kérését a Bank csak olyan mértékben teljesíti, amilyen mértékben az óvadék nem szükséges az ügyfél nyitott pozícióinak fedezéséhez. A Bank az ügyfelei által a határidıs ügyletek fedezetéül szolgáló óvadékot (a KELER elıírásoknak megfelelıen) a KELER-nél vezetett győjtı számlán tartja nyilván. Ez a technikai megoldás azzal jár, hogy a Bank összes határidıs ügyleteket kötı ügyféle által nyújtott óvadék valamennyi a Bank ügyfele által nyitott határidıs pozíció fedezetéül szolgál. Azaz akár az is elıfordulhat, hogy az ügyfél által nyújtott óvadék más ügyfél olyan pozícióját fedezi, aki nem vagy nem a szükséges mértékben biztosítja nyitott pozíciói óvadékát. Szélsıséges piaci árfolyam változások esetén elképzelhetı, hogy a Bank csak késéssel tudja biztosítani az ügyfél által nyújtott az ügyfél pozícióinak fedezéséhez nem szükséges óvadék felszabadítását. A jelen bekezdésben taglaltak a KELER által meghatározott óvadék kezelési mód következményei, valamennyi a BÉT-en határidıs ügyleteket lebonyolító befektetési szolgáltató tekintetében irányadók.
Opciós termékek a BÉTen
Az opciós piacon egyedi részvény alapú, index alapú, valamint deviza alapú opciókkal lehet kereskedni. A kereskedés az opciós piacon – az azonnali piachoz hasonlóan – két szakaszból áll, mert nincsen záró szakasz, a többi szakasz ajánlatpárosítása úgy mőködik, ahogyan a határidıs piacon
Információk a BÉT honlapján
A tızsdei szabványosított ügylet sajátságairól, a kockázatokról részletes információk állnak rendelkezésre a BÉT honlapján (www.bet.hu). 14
6.2. Tızsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek Biztosítékok
OTC származtatott ügyletek megkötéséhez az ügyfélnek a Bank által egyedileg meghatározott biztosítékot kell nyújtania. A biztosíték fedezeti értékét a Bank a mindenkori fedezetértékelési és kockázatkezelési szabályzata alapján határozza meg.
Limit
A biztosíték fedezeti értéke és az ügyfélminısítés alapján a Bank az ügyfél részére ügyletkötési limitet állapít meg.
MTM érték
A Bank az ügyfél nyitott pozíciói aktuális piaci (Mark-to-Market – MTM) értékét rendszeresen megállapítja, és ezek alapján meghatározza a szükséges fedezet mértékét. A nettósított MTM érték meghatározása minden ügylet esetén az ellenügylettel történı lezárás esetén keletkezı veszteség vagy nyereség mértékének meghatározását jelenti. Határidıs és opciós pozíciók esetében az MTM értéket a határidıs és opciós árazásban elıforduló bármelyik változó (spot árfolyam, kamatkülönbözet, volatilitás) elmozdulása jelentıs mértékben befolyásolja. Az ügyfélnek a nyitott pozíciói tekintetében a szükséges fedezettség követelményének mindenkor meg kell felelnie. Amennyiben a nyitott pozíció veszteségtartalma eléri a limit (margin-elszámolású ügyletek esetében a fedezet) egy meghatározott mértékét, az ügyfélnek a pozíció további fenttartásához pótlólagos biztosítékot kell rendelkezésre bocsátania. Ennek elmaradása esetén, a Bank a pozíció(kat)t lezárja. A Bank a gondos és körültekintı eljárás ellenére sem tudja garantálni, hogy az árfolyamok és egyéb, az adott termék árazását befolyásoló változók rövid idı alatt bekövetkezı jelentıs mértékő, kedvezıtlen mozgása okán realizált veszteség mértéke a rendelkezésre bocsátott biztosíték, illetve a limit mértékét ne haladja meg.
6.2.1. OTC származtatott deviza ügyletek OTC devizapiacról általában
Az OTC devizapiac egy olyan piac, ahol egy ország fizetıeszköze iránti kereslet és a kínálat találkozik. Az üzletek egy ország devizájának egy másik ország devizájához viszonyított árfolyamán köttetnek. Mivel a piac világmérető, a kereskedés gyakorlatilag az egyes idızónákon keresztül, a nap 24 órájában folyik, követve a világ országaiban található piaci szereplık nyitva tartását. A devizapiac e jellemzıje miatt tehát a piaci megbízások akár éjjel-nappal is élhetnek. A piaci résztvevık száma nagyon magas, a szereplık nagy száma egyben garanciát is jelent arra, hogy egyes szereplık nem tudják az árfolyamok mozgását érdemben befolyásolni, nincsenek sem "átkötések", sem felfüggesztések, amelyek jellemzık a szabályozott piacokon. A bankközi devizapiac – összehasonlítva a szabályozott piaci deviza-instrumentumok mőködésével – egy likvidebb piac. Az OTC devizapiacon a lejáratok és az üzletkötési összegek – bizonyos feltételek mentén – szabadon meghatározhatóak. A devizapiaci befektetés nagy likviditású üzletág. Bármilyen is az adott deviza árfolyama, az OTC piacon mindig található olyan piaci szereplı, aki elad, vagy vásárol. Ugyanakkor a devizapiac is igen érzékeny a pénz-, és tıkepiacokat befolyásoló hatásokra, a devizapiacot az ismert kockázati tényezık, a gyors üzletmenet okán, ha lehet, még fokozottabban befolyásolják. A devizapiaci származtatott termékek esetében különösen elvárt a magas kockázatvállalási hajlandóság, fokozottan az egzotikus devizákkal való kereskedés során.
FX (Outright) határidıs deviza ügylet
FX (Outright) határidıs deviza ügyletnek nevezzük az adott összegő deviza forintra, illetve más devizára való átváltását, amikor a teljesítés (számlajóváírás ill. terhelés) nem az üzlet megkötésétıl számított második banki munkanapon történik. A határidıs ár meghatározása az ügyletben szereplı devizák azonnali árfolyama és a devizák lejáratra vonatkozó kamata alapján történik. A határidıs árfolyamok nem tekinthetık a jövıre vonatkozó árfolyamok elırejelzésének, piaci véleménynek. Az FX (Outright) határidıs deviza ügyletek lezárása lehetséges elszámolással, illetve szállítással. Szállításos az ügylet, amennyiben az ügyletben megkötött devizaösszeg ténylegesen konvertálásra kerül, azaz, mind a Bank, mind az ügyfél bruttó módon teljesíti szerzıdéses kötelezettségét. Elszámolásos az ügylet, amennyiben az ügyfél valamikor a futamidı alatt köt egy ellenügyletet az eredeti ügylet lezárásaként (azonos értéknappal), így a két ügylet nettó eredménye kerül elszámolásra az ügyfél és a Bank között.
Kockázatok
Az FX (Outright) határidıs deviza ügyletrıl a Bank a Részletes terméktájékoztató a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó Keretszerzıdés alatt megköthetı Ügyletekre elnevezéső dokumentumban ad további információt és felvilágosítást annak további jellemzıirıl, és a kockázatairól. A dokumentum a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu) 15
Flexi (forward) határidıs deviza ügylet
Flexi (forward) határidıs deviza ügyletnek nevezzük azt a határidıs deviza ügyletet, ahol a teljesítés értéknapja, vagyis a határidıs deviza ügylet lejárata egy adott, a szerzıdés megkötésekor elıre definiált idıintervallumon belül, az ügyfél által tetszılegesen választható. A határidıs árfolyam és az aktuális spot árfolyam közötti különbségben a „sima” FX (Outright) határidıs deviza ügylethez hasonlóan a két deviza, illetve a deviza és a forint adott futamidıre vonatkozó kamatlábai közötti differencia tükrözıdik. Tehát a határidıs árfolyamok ezen ügylet esetében sem tekinthetık a jövıre vonatkozó árfolyamok elırejelzésének, piaci véleménynek. A flexi (forward) határidıs deviza ügylet megkötése mindkét fél számára kötelezettséget jelent adott deviza vagy forint, a megjelölt idıintervallumon belüli napon, vagy napokon a kötési árfolyamon történı vételére, illetve eladására. Eltérı megjelölés hiányában az elszámolás napja az idıintervallum utolsó napja. A flexi (forward) határidıs deviza ügyletek lezárása a lejárati nap elıtt is lehetséges ellenirányú határidıs deviza ügylet megkötésével. Ilyenkor az eredeti és ellen ügylet árfolyama közötti különbség kerül elszámolásra, hasonlóan a „sima” FX (Outright) határidıs deviza ügylethez.
Kockázatok
A flexi (forward) határidıs deviza ügyletrıl a Bank a Részletes terméktájékoztató a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó Keretszerzıdés alatt megköthetı Ügyletekre elnevezéső dokumentumban ad további információt és felvilágosítást annak további jellemzıirıl, és a kockázatairól. A dokumentum a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu)
FX Opciós deviza ügylet
Az FX opciós deviza ügylet, összehasonlítva az FX (Outright) határidıs deviza ügylettel, annyiban más, hogy az FX Outright határidıs deviza ügylet esetében a Banknak és az ügyfélnek a határidıs áron egyaránt kötelezettsége keletkezik az adott deviza vételére/eladására; míg az FX opciós deviza ügyletben rögzített áron (strike price) az opció vásárlójának joga, az opció eladójának – kötelezettjének - kötelezettsége keletkezik az adott deviza vételére/eladására (amennyiben a vásárló lehívja az opciót). Azaz FX opciós deviza ügylet esetében az ügyfélnek akkor keletkezik kötelezettsége, ha ı az opció eladója. Az FX Outright határidıs deviza ügylet az ügyfél számára költségmentes, szemben az FX opciós deviza ügylettel, amelynek a vásárló számára díja van, amely elıre kifizetésre kerül. Az opciós díj (opciós prémium) mértéke a devizapár árfolyamától, az ügyletben szereplı devizák kamatlábaitól ( tehát a határidıs árfolyamtól), a kötési árfolyamtól, a lejáratig hátralévı idıtıl és a termék volatilitásától (az árfolyam változékonyságától, pontosabban a piacon jegyzett opcióárakból kinyert, árfolyam jövıbeli “változékonyságára” vonatkozó piaci várakozástól az ún. implikált volatilitástól) függ.
Vanília típusú opciók
Barrier típusú opciók
Bináris típusú opciók
Az FX opciós deviza ügyletek legismertebb típusai: A vanília típusú opciós deviza ügylet az opció eladója számára kötelezettség vételi („call”) opció esetében a lejárat idıpontjában egy adott pénznemben meghatározott összeg („Kötési Összeg”) eladására, eladási („put”) opció esetében a lejárat idıpontjában egy adott pénznemben meghatározott összeg („Kötési Összeg”) megvásárlására, ha az opciós jogával az opció vásárlója élni kíván egy másik pénznemben meghatározott összeg ellenében. A barrier típusú opciós ügyletek (knock-in és a knock-out opciós devizaügyletek) A barrier típusú opciós ügyletek a vanília típusú opciós ügylet speciális változata. A knock-in ügylet esetében az ügyletnél elıre definiálnak egy árfolyam-szintet (KI), s az adott opció csak abban az esetben aktiválódik, amennyiben a piaci árfolyam a futamidı során eléri, illetve átlépi ezt a KI szintet. Amennyiben tehát az opció lejáratáig a piaci árfolyam nem éri el ezt az árfolyam-értéket, úgy az opció értéktelen, nem lehívható. Ha viszont az árfolyam eléri a KI szintet, akkor lehívható. A knock-out ügylet esetében (KO) ezzel szemben az opció akkor értéktelenedik el (kiütıdik), ha a piaci árfolyam a futamidı során bármikor eléri, illetve átlépi ezt a KO szintet. Ennek az opciónak a vásárlója tehát csak abban az esetben élhet vételi, illetve eladási jogával, ha a piaci árfolyam lejáratig nem éri el a KO szintet. Ha viszont az árfolyam eléri a KO szintet, akkor az opció értéktelenné válik. A bináris típusú opciós ügyletben az opció vásárlója az opciós díj megfizetésével „fogadást köt” az opció eladójával - a kötelezettel - egy adott devizapár árfolyam-alakulása tárgyában. Amennyiben a devizaárfolyamok alakulása az opció vásárlója számára kedvezı, akkor az opció lejáratakor az opció eladója megfizeti az opció névértékét a vásárló részére. Amennyiben az árfolyamok alakulása az opció vásárlója számára kedvezıtlen, az opció lejáratakor kifizetés nem történik, azaz az opció úgy jár le, hogy az opció eladójának fizetési kötelezettsége nincs. Az opció vásárlója tehát a prémium megfizetés ellenében a lejáratkor vagy megkapja az opció névértékét, vagy semmit nem kap.
16
Kockázatok
Meghosszabbítható FX forward deviza ügylet
Kockázatok
FX (Outright) határidıs és opciós deviza ügylet – margin elszámolással
Kockázatok
Az FX opciós deviza ügyletrıl a Bank a Részletes terméktájékoztató a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó Keretszerzıdés alatt megköthetı Ügyletekre elnevezéső dokumentumban ad további információt és felvilágosítást annak további jellemzıirıl, és a kockázatairól. A dokumentum a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu) A meghosszabbítható FX forward deviza ügylet lényege, hogy az ügyfél és a Bank FX határidıs deviza-adásvételi ügyleteket (1. idıszak) köt, és ugyanezen idıpontban köt FX határidıs devizaadásvételi ügyletekre vonatkozó opciós ügyleteket is, azaz egyidejőleg megállapodnak (úgynevezett feltételes) FX határidıs deviza-adásvételi ügyletekrıl is. Az FX határidıs deviza-adásvételi ügyletekre vonatkozó valamennyi opció tekintetében a Bank az opció vásárlója. Minden esetben a Bank egyoldalúan jogosult eldönteni egy késıbbi idıpontban azt, hogy az úgynevezett feltételes FX határidıs deviza-ügyletek tényleges FX határidıs devizaadásvételi ügyletté válnak-e a Meghosszabbítható FX forward devizaügylet 2. fázisában. Amennyiben az opciók lejáratakor (amely lejárat minden opció tekintetében egy azonos idıpont) a Bank él opciós jogával, azzal a Bank a konstrukciót meghosszabbítja (2. idıszak). Ekkor az ügyfél és a Bank között a (korábban) feltételes FX határidıs deviza-adásvételi ügyletek is „életbe lépnek”, azaz tényleges FX határidıs deviza-adásvétellé alakulnak, és válnak kötelezettséggé mind a Bank, mind az ügyfél számára az ügyletkötéskor rögzített feltételekkel. A Meghosszabbítható FX forward deviza ügyletnek létezik Knock-Out eseménnyel kombinált változata. Ez a konstrukció a „normál” Meghosszabbítható FX forward devizaügylettıl annyiban különbözik, hogy ebben az esetben a Bank (Feltételes FX határidıs deviza-adásvételi ügyletekre vonatkozó) opciós joga megszőnik, amennyiben az 1. idıszakban az ügyletkötés idıpontja és az opciók lejárati idıpontja között (azaz az 1. idıszakban) a piaci árfolyam elér, illetve meghalad egy elıre rögzített Knock-Out (KO) árfolyamszintet. Az opciók tekintetében a Bank és az ügyfél által megállapított Knock-Out esemény bekövetkezte az 1. idıszak FX határidıs deviza-adásvételi ügyleteit nem érinti. A meghosszabbítható FX forward deviza ügyletrıl a Bank a Részletes terméktájékoztató a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó Keretszerzıdés alatt megköthetı Ügyletekre elnevezéső dokumentumban ad további információt és felvilágosítást annak további jellemzıirıl, és a kockázatairól. A dokumentum a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu) A margin elszámolású OTC származtatott deviza ügyletek lényege, hogy az ügyfél köthet devizapiaci ügyleteket olyan névleges összegben, amely nagyobb értéket képvisel, mint a Bank rendelkezésére bocsátott fedezet. Azaz nem szükséges, hogy az ügyfél rendelkezzen a megvásárolni kívánt befektetési eszköz teljes ellenértékével, illetve az értékesíteni kívánt befektetési eszközzel, kizárólag a devizapiac árfolyamok elmozdulásainak fedezetét kell biztosítania. Margin elszámolású deviza ügyletet szállítással rendezni nem lehetséges, a nyitott pozíciót minden esetben le kell zárni, illetve a Bank által lezárásra kerül. A margin-elszámolású ügyletek mindenkori Üzleti Feltételei a Bank honlapján elérhetıek (www.cib.hu) Bármely deviza ügylet megkötése során felmerül a veszteség kockázata. A margin elszámolású ügyleteket jellemzı tıkeáttétel lehetıvé teszi a gyors és rendkívüli mértékő profitszerzést, de ugyanakkor megvan a veszélye egy nem várt mértékő veszteség gyors generálásának is. Fontos, hogy az ügyfél figyelemmel kövesse a margin küszöbét és az errıl szóló szabályokat, hogy tisztában legyen vele milyen típusú, mekkora nagyságú pozíciót vállalhat. A margin-elszámolású devizaügyletek Üzleti feltételei rögzítik többek között a tıkeáttétel mértékét, amelyet a Bank jogosult egyoldalúan módosítani, amely következtében az ügyfél nyitott pozícióinak fenntartásához szükséges biztosítéki igény is megnövekedhet.
17
6.2.2 OTC származtatott kamat ügyletek Határidıs kamatláb megállapodás (FRA – Forward Rate Agreement)
Kockázatok
Kamatlábcsere ügylet (IRS – Interest Rate Swap)
Kockázatok
Kamatopciók
A cap ügylet
A floor ügylet
A collar ügylet
A határidıs kamatláb megállapodás (FRA) a kamatkörnyezet rövidtávú változásából eredı kockázatok kezelésére szolgáló pénzügyi eszköz. FRA ügylet megkötésével az ügyfél egy közeljövıben induló kamatperiódusban fizetendı kamatlábat rögzít elıre, ezáltal kizárható egy váratlan kamatemelkedés által okozott költségnövekedés kockázata az adott jövıbeni kamatperiódusra. FRA ügylet segítségével egy jövıbeni idıszakra elıre ismertté válik egy hitel kamatterhe. Az FRA egy önálló szerzıdés, amelyben az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy az adott jövıbeni kamatperiódusban megfizeti a Banknak a szerzıdésben meghatározott fix kamatot, illetve a Bank kötelezettséget vállal arra, hogy megfizeti az ügyfél részére az adott idıszakra érvényes referencia-kamatlábat. Egymást követı FRA ügyletek láncolatával egyszerre több kamatperiódus is lefedezhetı. A határidıs kamatláb megállapodás ügyletrıl a Bank a Részletes terméktájékoztató a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó Keretszerzıdés alatt megköthetı ügyletekre elnevezéső dokumentumban ad további információt és felvilágosítást annak további jellemzıirıl, és a kockázatairól. A dokumentum a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu) A kamatlábcsere ügylet a kamatkörnyezet hosszabb távú változásából eredı kockázatok kezelésére szolgáló pénzügyi eszköz. Kamatlábcsere ügylettel lehetıvé válik egy változó kamatozású hiteltartozás fix kamatozásúvá alakítása, és így, egy váratlan jövıbeni kamatemelkedés által okozott költségnövekedés kockázatának kizárása. A kamatlábcsere ügylettel a hitel kamatterhe hosszú távon kiszámíthatóvá, tervezhetıvé válik. A hitelhez kapcsolódó, fedezeti célú kamatlábcsere ügylet egy önálló szerzıdés, amelyben egyrészt az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy a teljes futamidı alatt, minden egyes kamatperiódusban, megfizeti a Banknak a szerzıdésben meghatározott fix kamatot, amely a futamidı végéig változatlan; másrészt a Bank kötelezettséget vállal arra, hogy minden egyes kamatperiódusban megfizeti az ügyfél részére az éppen aktuális referencia-kamatlábat. Kamatlábcsere ügylettel lehetséges egy hosszú lejáratú, fix hozamot biztosító befektetés változó kamatozásúvá alakítása is. A Kamatlábcsere ügyletrıl a Bank a Részletes terméktájékoztató a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó Keretszerzıdés alatt megköthetı Ügyletekre elnevezéső dokumentumban ad további információt és felvilágosítást annak további jellemzıirıl, és a kockázatairól. A dokumentum a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu) A kamatopció egy olyan önálló szerzıdés, amelyben az opció eladója egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy egy jövıbeni kamatperiódusra egy adott kamatlábat biztosít az opció vásárlója számára, amennyiben az élni kíván ezzel a jogával. Az opció vásárlója ezért a jogáért az ügylet megkötésekor opciós díjat fizet az opció eladójának. A cap az a kamatopció, amelynek megvásárlásával az ügyfél arra szerez jogot, hogy amennyiben egy adott kamatperiódusban a fizetendı referencia-kamatláb az opcióban rögzített szintnél magasabb szinten kerül megállapításra, akkor is csupán a kamatopcióban rögzített kamatlábat fizeti, ellenkezı esetben pedig nem él opciós jogával. Ez a kamatopció az emelkedı kamatok ellen nyújt védelmet, ugyanakkor lehetıséget biztosít a tartósan alacsony kamatkörnyezet kihasználására. Alapvetıen hitel jellegő pénzügyi termék kamatkockázatának fedezésére alkalmas eszköz. A kamatopció megvásárlója szerzıdéskötéskor opciós díjat fizet. A floor az a kamatopció, amelynek megvásárlója arra szerez jogot, hogy amennyiben egy adott kamatperiódusban a referencia-kamatláb az opcióban rögzített szintnél alacsonyabb, az opció tulajdonosa akkor is legalább az opcióban rögzített kamatlábat kapja, ellenkezı esetben az opció nem kerül lehívásra. Ez a kamatopció a csökkenı kamatok ellen nyújt védelmet, ugyanakkor lehetıséget biztosít a magas kamatkörnyezet kihasználására. Alapvetıen betét jellegő pénzügyi termék kamatkockázatának fedezésére alkalmas eszköz. A kamatopció megvásárlója szerzıdéskötéskor opciós díjat fizet. A collar a cap és floor kombinációja. Ha az ügyfél az emelkedı kamatok ellen szeretne védelmet és vásárol egy capet, de szeretné csökkenteni az opciós díjból adódó költségét, megteheti, hogy ezzel párhuzamosan elad egy floort. A vásárolt és eladott opció díja akár teljesen kiegyenlítheti egymást.
18
Az ügylet eredménye az ügyfél számára: védve van az emelkedı kamatok negatív hatásától, de a csökkenı kamatokból származó elınyöket csak korlátozottan használhatja ki: a collar vásárlója számára a cap és a floor szintek által meghatározott sávban lesz a tényleges kamatteher a futamidı alatt, függetlenül a referencia-kamatláb jövıbeni alakulásától. Kockázatok
A kamatopció ügyletrıl a Bank a Részletes terméktájékoztató a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó Keretszerzıdés alatt megköthetı Ügyletekre elnevezéső dokumentumban ad további információt és felvilágosítást annak további jellemzıirıl, és a kockázatairól. A dokumentum a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu)
Indexált swap ügylet
Az indexált swap ügylet egy kamatlábcsere ügyletbıl és azzal egyidejőleg megkötött, az ügyfél által eladott több – elszámolásos – Knock-Out FX opciós deviza ügyletbıl álló származtatott ügyletet jelent. A kamatlábcsere ügylet alapján a Bank idıszakonként visszatérıen, egy adott devizanemben, egy elıre meghatározott kamatláb alapulvételével kiszámított pénzösszeg megfizetésére, míg az ügyfél idıszakonként visszatérıen, ugyanabban a devizanemben, egy elıre meghatározott kamatláb alapulvételével kiszámított pénzösszeg megfizetésére köteles. Az FX opciós deviza ügyletek alapján a Bank számára az ügyfél több olyan knock-out opciós devizaügyletet ad el, amelyek kizárólag a lejárat idıpontjában és a fizetési napban különböznek. Az ügyfél kötelezettségeket vállal az opció eredményének megfizetésére, amennyiben az adott opcióra vonatkozó lejárat idıpontjában a fixing árfolyam vételi („call”) opciók esetében eléri, illetıleg meghaladja, eladási („put”) opció esetében nem éri el illetıleg nem lépi át az érvényesítési árfolyamot (strike). Az ügyfél fizetési kötelezettségének további feltétele, hogy az adott opció tekintetében a referencia piaci árfolyam az ügyletkötés idıpontja és az adott FX opciós deviza ügylet lejárati idıpontja között nem éri el illetıleg nem lépi át a knock-out árfolyamot, mint az opciós jogot megszőntetı árfolyamként meghatározott árfolyamszintet. Azaz a konstrukció knock-out jellege azt jelenti, hogy valamennyi még élı/hatályos opció megszőnik, és nem jelent további feltételes kötelezettséget az ügyfél számára, amennyiben a referencia piaci árfolyam eléri, illetıleg átlépi a knock-out árfolyamot. Ezen utóbbi eseménybıl fakadó kötelezettség megszőnése azonban semmi esetben sem érinti a Bank és az ügyfél kamatlábcsere ügyletre vonatkozó meghatározott fizetési kötelezettségét. Az ügyfél a meglévı konstrukcióját (pozícióját) egy ellenirányú, azonos tartalmú indexált swap ügylettel zárhatja le.
Kockázatok
Az indexált swap ügyletrıl a Bank a Részletes terméktájékoztató a devizára, kamatra és ezek származékaira vonatkozó Keretszerzıdés alatt megköthetı Ügyletekre elnevezéső dokumentumban ad további információt és felvilágosítást annak további jellemzıirıl, és a kockázatairól. A dokumentum a Bank honlapján érhetı el (www.cib.hu)
19
7. Maraton Értékpapírszámla (Tartós befektetési számla) A tartós befektetési számláról általában
A konstrukció lényege
Az Országgyőlés a 2010. évre vonatkozó adójogszabályi változások elfogadásakor létrehozta a személyi jövedelemadózás rendszerében a kedvezı adózású, ”tartós befektetésbıl származó jövedelem” elnevezéső jövedelemkategóriát. A kedvezı adózás alapja a ”tartós befektetési szerzıdés” (TBSZ), amely lehetıséget teremt arra, hogy tartósan kezelt megtakarításunk hozama, jövedelme után a fizetendı adó mértékét — a standard 20%-ról — 10%, illetve 0%-ra csökkentsük. A jogszabály alapján a CIB Maraton Értékpapírszámla ”tartós befektetési szerzıdésnek” minısül. Amennyiben az ügyfél a Maraton Értékpapírszámlára számlára befizetett összeget, illetve az abból vásárolt értékpapírt legalább a számla megnyitásának évét követı 3. év végéig a számlán tartja és csak a harmadik év végén vagy a negyedik, illetve ötödik évben kívánja kivenni, úgy a fizetendı adó mértéke — 20 százalék helyett — 10 százalékra csökken. Részösszeg kivételére kizárólag a 3. év végén van lehetıség. Bármilyen egyéb pénzkivétel a számla megszüntetését vonja maga után. Amennyiben az ügyfél a Maraton Értékpapírszámlára elhelyezett pénzt, illetve az abból vásárolt értékpapírt a számla megnyitásának évét követı ötödik év végéig a számlán tartja, úgy az ötödik év végén a számlán befektetett összeg után jóváírt kamatra, árfolyamnyereségre, osztalékjövedelemre teljes adómentességet élvez. A számla megnyitását követı 5. naptári év legvégén a számla automatikusan megszőnik.
További részletek:
Jogszabályi elıírások miatt egy ügyfél egy naptári évben csupán egy Maraton Értékpapírszámlát nyithat. Következı évben újraindítható a konstrukció. Minimum számlanyitási összeg 25 000 Ft. A számla csak forintalapú lehet. A számlanyitás naptári évében (az ún. nulladik évben, vagy másképpen győjtıévben) tetszıleges alkalommal tetszıleges összeget helyezhetı el a Maraton Értékpapírszámlán, vagy a meglévı Nyugdíj-elıtakarékossági számláról (lásd 8. pont) az értékpapírok (a Nyugdíj-elıtakarékossági számla megszüntetésével egyidejőleg) transzferálhatóak a Maraton Értékpapírszámlára. A győjtıévet követıen további befizetésre/ értékpapír transzferálásra nincs lehetıség. A számlára befizetett összeg és a számlára kerülı értékpapírok a BEVA hatálya alá tartoznak.
20
A számlára befizetett összeg nem kamatozik, a számla hozamát a befizetett összegbıl a kockázatvállalási hajlandóság és hozamelvárás alapján saját döntés szerint vásárolt értékpapírok árfolyamváltozása, s az értékpapírokon jóváírt hozam (kamat, osztalék) biztosítja. Az értékpapírok megvásárlása, illetve eladása elıtt körültekintı mérlegelés szükséges, azok várható hozama és kockázata tekintetében. Az egyes értékpapírok a betéti konstrukciónál akár jelentısen magasabb kockázati szintet is képviselhetnek, a várakozásoknak megfelelı hozam elérése nem garantált. A Maraton Értékpapírszámlára befizetett összegbıl a CIB Bank mindenkor hatályos Befektetési szolgáltatásokra vonatkozó Díjjegyzékében megjelölt, kizárólag forintban denominált értékpapírokra vonatkozóan korlátlan számú tranzakciót indíthat, azaz az értékpapír-portfoliót bármikor/folyamatosan alakíthatja, az abban meghatározott díjtételek mellett. A tranzakciók után nem kerül levonásra sem kamatadó, sem árfolyamnyereség-adó, sem osztalékadó mindaddig, amíg a megtakarítását (ideértve a befizetett összeget, s az értékpapírokon bármilyen jogcímen elért hozamot) a számlán tartja. A számla díjstruktúrája jelentısen eltér a CIB Bank többi értékpapírszámla jellegő termékétıl. A számlán elért jövedelmet csak akkor kell az SZJA-bevallásban szerepeltetni, ha nem a 0%-os kulcs kerül alkalmazásra. Az így elért jövedelem után a számlatulajdonosnak adóbevallási és adófizetési kötelezettsége keletkezik/het. A CIB Maraton Értékpapírszámlát csak egyetlen tulajdonos birtokolhatja. Társtulajdonos felvétele nem lehetséges, rendelkezı személy viszont megadható. A számla önmagában nem örökölhetı, az örökösöket számla egyenlege illeti meg, az a hagyaték részét képezi. Az elhalálozásig elért hozam után jövedelmet a tartós befektetési szerzıdésbıl nem kell megállapítani.
21
8. Nyugdíj-elıtakarékossági Számla (NYESZ) A nyugdíjelıtakarékossági számláról általában
Díjak, költségek
Lehetséges befektetési eszközök
A NYESZ tv. lehetıvé teszi a hatálya alá esı ügyfelek számára, hogy önkéntesen, kontrollálható költségek mellett helyezzék el a nyugdíj idejére szánt megtakarításaikat. A termék célja hogy az ügyfelek egyéni befektetési döntései alapján, a törvény által meghatározott kereteken belül hosszú távú befektetéseket helyezzenek el a Banknál. A nyugdíj elıtakarékossági számlát gyakorlatilag bárki igénybe veheti, aki megfelel a törvényben megfogalmazott egyszerő követelményeknek (2006 szeptemberétıl a nyugdíjellátásban részesülık is), ugyanakkor elsısorban olyan ügyfeleknek javasoljuk a szolgáltatást, akik hosszú távon kívánják megtakarításaikat kezelni, és részesülni szeretnének az öngondoskodást támogató adókedvezményekbıl. A Bank nyugdíj-elıtakarékossági számlák megnyitására vonatkozó Keretszerzıdést kizárólag azzal a belföldi természetes személy ügyfelével köt, aki számlanyitással egyidejőleg a törvényben meghatározott – jelenleg legalább ötezer forint – befizetést teljesít a nyugdíj-elıtakarékossági ügyfélszámlára. Az ügyfél által minden, a nyugdíj ügyfélszámlára történı befizetést követı elsı, az ügyfél megbízása alapján ezen befizetés összegéig, befektetési eszköz vételére vonatkozó ügylet díjmentes. A Nyugdíj-elıtakarékossági Számlán bármilyen rendszerességgel, bármekkora összeg elhelyezhetı. A Bank a Nyugdíj-elıtakarékossági Számlára vonatkozóan az alább felsorolt befektetési eszközökre fogad el megbízásokat: • BÉT-en forgalmazott, forintban denominált részvények, • A Magyar Állam által kibocsátott állampapírok, • A CIB Befektetési Alapkezelı Zrt. által kibocsátott befektetési alapok jegyei. • CIB által kibocsátott, forintban denominált kötvények. Az Szja. törvény elıírásainak megfelelıen a NYESZ-R számlán történı, befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, valamint a befektetési eszköz hozama (kivéve az osztalékból származó jövedelmet) mentes a kamatadó az ellenırzött tıkepiaci ügyletek után fizetendı adó megfizetése alól. A Bank az ügyfél írásbeli nyilatkozata alapján „NYESZ-R” megkülönböztetı jelzéssel látja el az adott számlát. Az ügyfél egyszerre csak egy NYESZ-R jelzéső számlával rendelkezhet. A NYESZ-R számla-tulajdonosnak az Szja. törvény alapján lehetısége van a számlára történt befizetések után adókedvezményt érvényesíteni. Aki ugyanis NYESZ-R számlával rendelkezik, és oda befizetéseket teljesít, az általa az adott évben NYESZ-R számlára fizetett összeg 30%-áig adókedvezményt érvényesíthet a fizetendı személyi jövedelemadójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részébıl. A kedvezmény egy évben max. 100 ezer forintig érvényesíthetı, de annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1-je elıtt tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (ideértve azt is, aki már nyugdíjas), a kedvezmény maximuma 100 ezer forint helyett 130 ezer forint. Ha a „NYESZ-R” jelzéssel ellátott számláról az adóhatóság utólag megállapítja a jelzés jogtalan használatát, az emiatt mutatkozó adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a számlatulajdonos ügyfélnek kell megfizetnie. A NYESZ Keretszerzıdés értelmében az Ügyfél a NYESZ-R számlák felett harmadik személynek nem adhat rendelkezési jogosultságot, azaz a Számlatulajdonoson kívül más aláíró a számla felett nem rendelkezhet. A nyugdíj ügyfélszámlán nyilvántartott pénzeszközök a nyugdíj értékpapírszámla, vagy a nyugdíj letéti számla javára teljesített ügyleteken kívül más ügyletben fedezetként nem ajánlhatóak fel, óvadék tárgyát nem képezhetik.
22
9. Halasztott pénzügyi teljesítés Igénybevétel feltétele
A Bank ügyfelei részére biztosítja a Halasztott pénzügyi teljesítés szolgáltatását. A Halasztott pénzügyi teljesítés igénybevételének feltétele, hogy az Ügyfél aláírja a Bank vonatkozó Kiegészítı megállapodását.
A konstrukció lényege
A Halasztott pénzügyi teljesítés lényege, hogy az ügyfél a teljesítés idıpontjára az ellenérték kiegyenlítéssel elmarad(hat), a fizetés esedékességétıl számítva, a törvény által meghatározott idıtartamig.
Halasztott pénzügyi teljesítés idıtartama
A Halasztott pénzügyi teljesítés idıtartama maximum 15 naptári nap az ügyfél fizetési kötelezettségének esedékességétıl számítva. Amennyiben a Bank az ügyfél részére valamely fizetési kötelezettségével kapcsolatosan engedett halasztott pénzügyi teljesítés idıtartama alatt az ügyfél további fizetési kötelezettségével kapcsolatosan halasztást enged, annak idıtartama az elsı halasztott pénzügyi teljesítésbıl még hátralévı idıtartamnak felel meg.
Halasztott pénzügyi teljesítéssel rendezhetı ügylettípusok
A Halasztott pénzügyi teljesítés kizárólag a Budapesti Értéktızsde azonnali piacán kereskedhetı részvényekre vonatkozó vételi megbízás teljesülésébıl eredı fizetési kötelezettséghez kapcsolódhat. Ezen ügylettípusok, a Halasztott pénzügyi teljesítést igénybevevı ügyfelek számára, tıkeáttétellel köthetıek.
Tıkeáttétel
Üzleti feltételek
Likvidálás
A konstrukcióban tıkeáttétel alapján a ténylegesen rendelkezésre álló tıkénél (szabad portfolió elemek fedezeti értéke, továbbá a teljesíthetı eladási és vételi megbízások fedezeti értéke, valamint a technikai daytrade long illetve short pozíció fedezeti értéke) nagyobb értékő tranzakciót lehet végrehajtani, a rendelkezésére bocsátott tıke nagysága az üzletbıl fakadó fizetési kötelezettség volumenéhez képest alacsony. A tıkeáttétel mértékét a Bank határozza meg naponta. Fontos, hogy az ügyfél figyelemmel kövesse a tıkeáttétel mindenkori mértékét, és általában a vonatkozó Üzleti feltételeket, hogy tisztában legyen vele, mekkora nagyságú pozíciót vállalhat, illetve már fennálló késedelmes fizetési kötelezettsége mekkora fedezet biztosítása mellett tartható fenn. A nyitható pozíció a Bank Befektetési Szolgáltatásokra vonatkozó Üzletszabályzatában meghatározott képlet szerint számítható, amely során az ügyfél szabad portfolió elemeit a Bank mindenkori fedezeti érték számításának szabályai szerint kell figyelembe venni. A Technikai Daytrade Ügyletekre és Halasztott Pénzügyi Teljesítésre vonatkozó Üzleti Feltételek (http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/uzletifelt_tdt_haput) a Technikai Daytrade Ügyletekre és a Halasztott Pénzügyi Teljesítésre vonatkozó, az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket tartalmazó, a Bank honlapján és az eBroker rendszeren közzétett mindenkori üzleti feltételeket jelenti. A Bank az Üzleti feltételeket minden Banki Munkanapon az üzleti órák kezdetéig teszi közzé. A Bank az Üzleti feltételeket jogosult egyoldalúan módosítani. A módosítás a Bank által megjelölt idıpontban válik hatályossá, azzal, hogy a Bank napközben megváltoztatni kivételes esetben jogosult az Üzleti Feltételeket olyan módon, hogy a módosítás a közzététellel lép hatályba. Az ügyfél szabad portfoliójának elemei a halasztott pénzügyi teljesítésbıl eredıen az ügyfelet mindenkor terhelı, illetve esetlegesen terhelhetı fizetési kötelezettség biztosítékául óvadékként szolgálnak a Bank javára. A Bank a szabad portfolió elemeket rendszeresen értékeli. Amennyiben a halasztott pénzügyi teljesítés idıtartama alatt az ügyfél szabad portfolió fedezeti értéke bármely okból az ügyfél fizetési kötelezettségének összege alá csökken, vagy a piaci helyzetre tekintettel abban olyan mértékő csökkenés következik vagy következhet be, amely a Bank megítélése szerint veszélyezteti az ügyfél fizetési kötelezettségének kielégítését, a Bank jogosult az ügyfél külön nyilatkozata, jóváhagyása, illetve értesítése nélkül az ügyfél, Bank által befogadott, de még nem teljesült megbízásainak visszavonására, illetve a szabad portfolió elemeit olyan mértékben jogosult igénybe venni, hogy a szabad portfolió fedezeti értéke elérje az ügyfél fizetési kötelezettségének összegét.
23
Amennyiben az ügyfél nem teljesítette valamennyi fizetési kötelezettségét a halasztott pénzügyi teljesítés idıtartamának lejártakor, a Bank jogosult valamennyi szabad portfolió elemet, továbbá az ügyfél szabad rendelkezése alatt álló, valamennyi ügyfélszámláján nyilvántartott összeget – devizanemtıl függetlenül -, illetve értékpapírszámlán és értékpapír letéti számlán nyilvántartott értékpapírt – elszámolási devizanemtıl függetlenül – igénybe venni az ügyfél külön értesítése, jóváhagyása, vagy nyilatkozata nélkül az ügyfél fizetési kötelezettségeinek teljesítése érdekében és annak mértékéig, olyan módon, hogy azokból a Bank Üzletszabályzatban meghatározottak szerint kielégítést keres. Díjak, költségek
A Bank az ügyfél Halasztott pénzügyi teljesítéssel érintett fizetési kötelezettségei tekintetében, annak eredeti esedékességétıl számítva a teljesítésig, a mindenkori Díjjegyzékben meghatározott kamatot, mint díjat számít fel.
NYESZ
Nyugdíj-elıtakarékossági Számla esetében Halasztott pénzügyi teljesítés igénybevétele nem lehetséges.
24
10. Technikai daytrade ügyletek Igénybevétel feltétele
A technikai daytrade konstrukcióról általában
Long pozíció, short pozíció
TDT papírok
Tıkeáttétel
A Bank ügyfelei részére biztosítja technikai daytrade ügyletek kötését. Az igénybevétel feltétele, hogy az ügyfél aláírja a Bank Halasztott pénzügyi teljesítés konstrukcióra vonatkozó Kiegészítı megállapodását, továbbá a Technikai daytrade ügyletre vonatkozó Kiegészítı megállapodást is. A technikai daytrade ügylet egy olyan, napon belüli értékpapír pozíciónyitás és annak zárása, amelynek során a vétel és az eladás sorrendje felcserélhetı (azaz felvehetı long és short pozíció is), de a pozíció zárásának ugyanazon a kereskedési napon kell végbemennie, mint a pozíció nyitásának. Mit jelent a long és a short pozíció? Long pozíciónak nevezzük azt a pozíciót, amikor az adott pénzügyi eszközt, annak jövıbeni árfolyam-növekedésében bízva, megvásároljuk, majd a késıbbiek folyamán eladjuk (kedvezı esetben ténylegesen pozitív árfolyam-különbözetet realizálva) a már tulajdonunkban lévı eszközt. Ezzel szemben a short pozíciót anélkül nyithatjuk, hogy ténylegesen a birtokunkban lenne az adott pénzügyi eszköz, elıször eladjuk, majd késıbb (de még az adott kereskedési nap folyamán) visszavásároljuk, kedvezı esetben alacsonyabb áron. A kettı közti különbözet számunkra nyereségként realizálódik, hiszen alacsonyabb áron vásároltunk és drágábban adtunk el, csupán a sorrendet cseréltük fel. Technikai daytrade megbízást általában a Budapesti Értéktızsdén forgó, nagyobb forgalommal bíró részvényekre (blue chip-ekre) lehet adni. A technikai daytrade kereskedésbe bevont részvények aktuális listáját a Bank határozza meg naponta a Technikai Daytrade Ügyletekre és Halasztott Pénzügyi Teljesítésre vonatkozó Üzleti Feltételekben (http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/uzletifelt_tdt_haput). A lista továbbá lekérdezhetı az eBroker kereskedési rendszer megbízások menüpontjában, a Technikai Daytrade megbízási forma kiválasztása után a kereskedhetı papírok legördülı listájában. Technikai daytrade ügyletek tıkeáttétellel köthetıek az ügyfél szabad portfolió elemeinek, a teljesíthetı eladási megbízásoknak, a teljesíthetı vételi megbízásoknak, a technikai daytrade long és short pozícióknak a Bank mindenkori fedezeti érték számításának figyelembevételével. A konstrukcióban tıkeáttétel alapján a ténylegesen rendelkezésre álló tıkénél (az elıbbi mondatban meghatározottakat figyelembe véve) nagyobb értékő tranzakciót lehet végrehajtani, a rendelkezésére bocsátott tıke nagysága az üzlet volumenéhez képest alacsony. A tıkeáttétel mértékét a Bank határozza meg naponta. Fontos, hogy az ügyfél figyelemmel kövesse a tıkeáttétel mindenkori mértékét, és általában az Üzleti feltételeket, hogy tisztában legyen vele, mekkora nagyságú pozíciót vállalhat, illetve már meglévı pozíciója mekkora fedezet biztosítása mellett tartható fenn. A nyitható pozíció a Bank Befektetési Szolgáltatásokra vonatkozó Üzletszabályzatában meghatározott képlet szerint számítható, amely során az ügyfél szabad portfolió elemeit a Bank mindenkori fedezeti érték számításának szabályai szerint kell figyelembe venni.
Üzleti feltételek
A Technikai Daytrade Ügyletekre és Halasztott Pénzügyi Teljesítésre vonatkozó Üzleti Feltételek a technikai daytrade ügyletekre és a halasztott pénzügyi teljesítésre vonatkozó, az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket tartalmazó, a Bank honlapján és az eBroker rendszeren közzétett mindenkori üzleti feltételeket jelenti. A Bank az Üzleti feltételeket minden Banki Munkanapon az üzleti órák kezdetéig teszi közzé. A Bank az Üzleti feltételeket jogosult egyoldalúan módosítani. A módosítás a Bank által megjelölt idıpontban válik hatályossá, azzal, hogy a Bank napközben megváltoztatni kivételes esetben jogosult az Üzleti Feltételeket olyan módon, hogy a módosítás a közzététellel lép hatályba.
25
A technikai daytrade ügyletek kockázati szintje
A technikai daytrade pozíció zárása, kényszerzárása
Ezt a kereskedési módszert választó ügyfeleinknek rendszeresen követniük kell a tızsdei árfolyammozgásokat, alapvetı tıkepiaci ismeretekkel kell rendelkezniük, így különösen a short-olás és a tıkeáttétel mibenlétérıl, és a tıkeáttételbıl fakadó többletkockázatra szükséges figyelemmel lenniük. A technikai daytrade ügyletek kötése során a szokásos részvény ügyletekhez képest alacsonyabb fedezet is elegendı nagyobb értékő pozíciók megnyitásához, így e nagyobb pozíció árfolyamváltozásait lehet megnyerni vagy elveszíteni, ennek megfelelıen a nyereség vagy a veszteség is nagyobb lehet. A technikai daytrade szolgáltatást igénybe vevı ügyfeleknek tudatában kell lenniük, hogy számukra kedvezıtlen (azaz a várt iránytól eltérı) napon belüli árfolyam alakulás esetén kényszerően veszteséget szenvednek el, s a veszteség adott esetben – a tıkeáttétel sajátosságából adódóan – a teljes befektetett összeg elvesztését is jelentheti. A technikai daytrade ügyletek nap végén lezárásra kerülnek. Amennyiben az ügyfelek a pozíciójukat nem zárják le, akkor a Bank kísérli meg a pozíciót automatikusan lezárni. Ez az eljárás a pozíció kényszerzárása. A pozíció lezárásából az ügyfélnek vesztesége keletkezhet. Amennyiben az adott kereskedési napon a pozíció nem kerül lezárásra, akkor a bank eljárásrendje tekintetében az Üzletszabályzat az irányadó. Az ügyfél tudomásul veszi, hogy az ügyfél által le nem zárt technikai daytrade short pozíció, illetve long pozíció Bank általi zárásához a hozzájárulása, engedélye, nyilatkozata nem szükséges. A Bankot nem terheli felelısség az ebbıl eredı károk tekintetében, ideértve különösen az esetleges elmaradt hasznot. Az ügyfél kifejezetten elfogadja a fentiekben hivatkozott automatikus megbízásvisszavonást és pozíciózárásra irányuló automatikus megbízás megadást, valamint azt a tényt, hogy adásvételi ügylet keretében technikai daytrade short pozícióját a Bank lezárja. Amennyiben az ügyfél Halasztott pénzügyi teljesítés konstrukcióra vonatkozó Kiegészítı megállapodása megszőnik, akkor megszőnik az ügyfél lehetısége a technikai daytrade ügyletek kötésére is. Nyugdíj-elıtakarékossági Számla esetében technikai daytrade Megbízás nem adható.
Kapcsolódó szolgáltatás
NYESZ
26
11. Díjak, költségek Díjak, költségek
A Bank befektetési szolgáltatási termékek/ügyletek díja, költsége a mindenkori Díjjegyzék szerint kerül felszámításra, illetve az Üzletszabályzatban rögzítettek szerint elszámolásra.
12. Fıbb adózási szabályok Adózás
Az alábbiakban a leggyakrabban forgalmazott pénzügyi eszközök adózásával kapcsolatos fıbb szabályokat foglaljuk össze. A) MAGÁNSZEMÉLYEK I. Nyilvánosan forgalomba hozott, forgalmazott befektetési jegyek adózása 1. hozam Nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott befektetési jegybıl származó kamat, hozam az Szja. törvény szerinti kamatadózás szabályai alá tartozik. Így a befektetési jegyen realizált hozam után – annak jóváírása napján – 20%-os mértékő kamatadó (szja) fizetési kötelezettség keletkezik. Az adót a Bank, mint befektetési szolgáltató, és mint kifizetı állapítja meg, vonja le, és havonta egy összegben (nem személyenként részletezve) vallja be és fizeti meg az adóhatóság felé. A magánszemély ügyfélnek a Bankon, mint befektetési szolgáltatón, keresztül befektetési jegyen realizált hozamból származó jövedelmét nem kell az éves személyi jövedelemadó bevallásában szerepeltetnie, és nincs ezzel kapcsolatosan egyéb adókötelezettsége sem. 2. beváltás, átruházás, visszaváltás Amennyiben befektetési jegy beváltására, átruházására vagy visszaváltására kerül sor, akkor az ügylet során keletkezı nyereség az Szja. törvény szerinti kamatjövedelemnek minısül, amely után így 20%-os mértékő kamatadót kell megfizetni. Beváltásra, átruházásra, illetve visszaváltásra irányuló ügylet esetében a jövedelmet az Szja. törvény árfolyamnyereségre irányadó szabályai szerint kell számítani. Vagyis az adóköteles jövedelmet az értékpapír beváltása, átruházása, visszaváltása ellenében megszerzett bevételnek az a része képezi, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított (bekerülési) érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az adó megállapítását, levonását, bevallását és megfizetését a befektetési szolgáltatóként eljáró Bank, mint kifizetı, teljesíti. A magánszemély ügyfélnek ebben az esetben nincs bevallási, adófizetés kötelezettsége. A Bank, mint befektetési szolgáltató, a jövedelem számításánál csak a magánszemély ügyfél által igazolt bekerülési értéket, illetve járulékos költségeket veheti figyelembe, azok megfelelı igazolása hiányában a Banknak a beváltás, átruházás, visszaváltás során megszerzett teljes bevételt jövedelemnek kell tekintenie, és abból kell levonnia a 20%-os kamatadót. 3. befektetési jegy átruházása tızsdén Abban az esetben, ha befektetési jegy átruházására tızsdén (ide értve a hazai, EGT-állambeli és az OECD tagállami tızsdéket is) kerül sor, az ennek során keletkezı árfolyamnyereségre nem a kamatadó, hanem a tızsdei árfolyamnyereség adó 2010. január 1-tıl pedig az ellenırzött tıkepiaci ügylet szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az adómérték szintén 20%. Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése – a befektetési szolgáltatótól kapott igazolások alapján – a magánszemély ügyfél feladata.
27
II. Nyilvánosan forgalomba hozott, forgalmazott kötvények adózása 1. kamat Nyilvánosan forgalombahozott, forgalmazott kötvénybıl származó kamat a befektetési jegynél leírtakkal egyezıen kamatjövedelemnek minısül, amely után 20%-os mértékő kamatadót kell fizetni. Amennyiben a kötvény kamatszelvénnyel rendelkezik, akkor a kötvény vételárában lévı felhalmozott kamat csökkenti a vételt követı elsı kamatkifizetés során a magánszemély ügyfél jövedelmét. Amennyiben a vételárban lévı felhalmozott kamat, mint jövedelmet csökkentı tétel egy kamatfizetés során figyelembevételre kerül, akkor a kötvény átruházása, beváltása, visszaváltása során a kötvény bekerülési értékeként már csak a kötvény vételárának felhalmozott kamattal csökkentett értéke vehetı figyelembe. Az adó megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése kötvénybıl származó kamat esetében is a befektetési szolgáltatóként eljáró Bank feladata, a magánszemély ügyfélnek ezzel kapcsolatos bevallási, befizetési kötelezettsége nincs. 2. beváltás, átruházás, visszaváltás Kötvény beváltása, átruházása, visszaváltása esetében adóköteles kamatjövedelem keletkezik, amely a megszerzett bevételnek a kötvény bekerülési értékével és a kapcsolódó járulékos költségek összegével csökkentett összege. Az így kalkulált jövedelem után 20%-os mértékő kamatadót kell fizetni. Az adót a befektetési szolgáltatóként eljáró a Bank állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg az adóhatóság felé. Hasonlóan a kamathoz, amennyiben a beváltás, átruházás, visszaváltás során belföldi befektetési szolgáltató jár el, akkor a magánszemély ügyfelet nem terheli bevallási, adófizetési kötelezettség. Hasonlóan a befektetési jegyeknél leírtakhoz, kötvény beváltása, átruházása és visszaváltása esetében is a magánszemély ügyfél felelıssége, hogy a bekerülési értéket és a járulékos költségeket megfelelıen igazolja. Amennyiben erre nem kerül sor akkor a teljes bevétel adóköteles jövedelmet képez, és így a Bank a teljes bevétel után vonja le a 20%-os mértékő adót. III. Más EU tagállamban állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkezı magánszemélyekre vonatkozó eltérı szabály Amennyiben a magánszemély ügyfél az Európai Unió más tagállamában rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, és ezt megfelelı dokumentumokkal igazolja, akkor a Bank a kamatjövedelembıl (lásd I-II. pontok) kamatadót nem von le, ugyanakkor a magánszemély által szerzett kamatjövedelemrıl adatszolgáltatást teljesít a magyar adóhatóság (APEH) felé, aki az adatot továbbítja az állandó lakóhely, illetve szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam adóhatóságának. A magánszemély ügyfél a következı dokumentumokkal igazolhatja, hogy más EU tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy szokásos tartózkodási hellyel: a) állandó lakóhelyrıl, szokásos tartózkodási helyrıl szóló igazolás b) az a) pont hiányában a magánszemély ügyfél által bemutatott hitelesen magyarra fordított illetıség igazolás c) az a)-b) pontok hiányában a pénzmosási törvény szerinti azonosítás során bemutatott személyazonosságot igazoló okmány (pl. személyi igazolvány, útlevél) IV. Az értékpapírokból származó kamatjövedelemre vonatkozó speciális szabály 2010. január 1-jétıl 2010. január 1-jétıl a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott befektetési jegyekbıl, illetve kötvények beváltásából, átruházásából, visszaváltásából származó kamatjövedelem esetén a magánszemély alkalmazhatja az ellenırzött tıkepiaci ügyletbıl eredı jövedelemre vonatkozó szabályokat is, feltéve, hogy az ügylet egyébként megfelel az ellenırzött tıkepiaci ügylet szabályainak. A magánszemély az adóév utolsó napjáig bejelenti ezen választását a Bank felé, amely alapján a Bank igazolást állít ki a magánszemély részére ezen ügyletekrıl, és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóság részére. A magánszemély a választás bejelentésekor köteles megadni adóazonosító jelét a Banknak (ha korábban ezt még nem tette volna meg). A befektetési szolgáltatóként eljáró Bank a magánszemély ezen választása esetén is köteles az érintett ügyletekben megállapítani, levonni bevallani és befizetni a kamatadót, a magánszemély pedig az adott évrıl szóló személyi jövedelemadó bevallásában az ezen szabály alá tartozó ügyletekbıl származó nyereséget, veszteséget (az ellenırzött tıkepiaci ügyletekbıl származó nyereséggel, veszteséggel együtt) bevallani. A Bank, mint befektetési szolgáltató által ezen ügyletek után levont kamatadót a magánszemély a bevallásában, mint kifizetı által levont adóelıleget veszi figyelembe.
28
V. Tızsdei részvény – tızsdei átruházás (2009. december 31-ig) Abban az esetben, ha egy részvény a hazai tızsdén, vagy bármely EGT, illetve OECD tagállam tızsdéjén kerül értékesítésre, akkor a tızsdei ügylet nyeresége adóköteles jövedelmet képez, amely után 20%-os mértékő tızsdei árfolyamnyereség adót kell fizetni. Az adóköteles jövedelem ilyen esetben az adott évi összes ügyleti nyereség összes üzleti veszteséggel csökkentett összege. Veszteséget a hatályos szabályozás szerint két évre lehet elhatárolni, vagyis az adott évben a megelızı két évig visszamenıen felhalmozott veszteség állítható szembe az adóévi nyereséggel. A veszteség elhatárolás „visszafelé” is lehetséges, azaz amennyiben az adózó az adóévben összességében veszteséget ér el tızsdei ügyletekbıl, de a megelızı két adóévben összességében nyereséget ért el, akkor az adóévi veszteséggel szembe állítható az elızı két adóév nyeresége. Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése tızsdei árfolyamnyereségbıl származó jövedelem esetében a magánszemély ügyfél kötelezettsége, amelyet a magánszemély ügyfél a Banktól, mint befektetési szolgáltatótól, kapott, a tızsdei ügyletekrıl szóló igazolás (bizonylat) alapján teljesíti. A befektetési szolgáltatóként eljáró Bank tehát nem von le adóelıleget a tızsdei ügylet bevételébıl. VI. OTC ügyletek Részvények tızsdén kívüli, illetve nem EGT vagy OECD tagállamban mőködı tızsdén történı átruházásakor (OTC ügyletek) keletkezı árfolyamnyereség adóköteles jövedelemnek számít, amely után 25%-os mértékő árfolyamnyereség adót kell fizetni. Az adóköteles jövedelmet úgy kell számítani, hogy az átruházáskor szerzett bevételbıl le kell vonni az értékpapír megszerzésre fordított (bekerülési) értékét valamint a megszerzéshez kapcsolódó járulékos költségeket. A bekerülési érték és a járulékos költség igazolása minden esetben a magánszemély ügyfél kötelezettsége, megfelelı igazolás hiányában azokat nulla forint összegben kell figyelembe venni, és így az eladáskor szerzett teljes bevétel adóköteles jövedelemnek számít. Fontos, hogy az OTC ügyletekben keletkezett árfolyamnyereségbıl származó jövedelem számításánál az egyik ügylet árfolyamvesztesége nem állítható szembe a másik ügylet árfolyamnyereségével. Vagyis ügyletenként kell a jövedelmet megállapítani. Az OTC ügyletekben keletkezı árfolyamnyereségbıl származó jövedelem után a fenti 25%-os szja terhen túl 14% egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettség is keletkezhet, amelyet szintén a jövedelmet juttató befektetési szolgáltatónak kell megállapítania és levonnia. Az eho megfizetésének felsı határa 450 ezer forint. Az OTC ügyletek során keletkezett árfolyamnyereség utáni adót a közremőködı befektetési szolgáltató, mint kifizetı, állapítja meg és vonja le, tehát a magánszemély ügyfél a jövedelemadóval csökkentett összegét kapja meg. A Bank a megállapított, levont és adóhatóság felé megfizetett személyi jövedelemadóról igazolást ad a magánszemély ügyfélnek. A magánszemély ügyfél a befektetési szolgáltatótól kapott igazolás alapján az éves személyi jövedelemadó bevallásában maga vallja be az átruházásból eredı adóköteles jövedelmét. 2010. január 1-tıl ez az adózási mód csak az olyan ügyletekre vonatkozik, amelyeket befektetési szolgáltató bevonása nélkül közvetlenül egymással kötnek a befektetık.
29
VII. Ellenırzött tıkepiaci ügylet 2010. január 1-jétıl átalakul az Szja törvénynek, a pénzügyi eszközökbıl származó nyereség, veszteség adózására vonatkozó szabályozása. Az új szabályok alapján egy új jövedelem kategória jön létre, az ún. „Ellenırzött tıkepiaci ügylet” (ETÜ), amely jelent minden olyan pénzügyi eszközre, árura vonatkozó ügyletet, amelyet a befektetési szolgáltató e tevékenysége körében köt a magánszemély ügyféllel (bizományosi ügyletek tızsdén és tızsdén kívül, saját számlás ügyletek), továbbá a deviza adás-vételre vonatkozó pénzbeli elszámolással záruló azonnali ügyletet. Az ellenırzött tıkepiaci ügyletbıl származó jövedelem után 20%-os személyi jövedelemadót kell fizetni. Az adóköteles jövedelem ilyen esetben az adott évi összes ETÜ-bıl származó ügyleti nyereség az ETÜ-ben származó összes üzleti veszteséggel csökkentett összege. Veszteséget a hatályos szabályozás szerint két évre lehet elhatárolni, vagyis az adott évben a megelızı két adóévben felhalmozott veszteség állítható szembe az adóévi nyereséggel. A veszteség elhatárolás „visszafelé” is lehetséges, azaz amennyiben az adózó az adóévben összességében veszteséget ér el ETÜ-bıl, de a megelızı két adóévben összességében nyereséget ért el, akkor az adóévi veszteséggel szembe állítható az elızı két adóév nyeresége. A 2010. január 1-je elıtti két adóévben elért a tızsdei árfolyamnyereség szabály hatálya alá tartozó veszteség, illetve nyereség bevonható az ETÜ veszteségelhatárolásába. Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése ETÜ-bıl származó jövedelem esetében a magánszemély ügyfél kötelezettsége, amelyet a magánszemély ügyfél a befektetési szolgáltatótól kapott, az ETÜ-rıl szóló igazolás (bizonylat) alapján teljesíti. A Bank, mint befektetési szolgáltató, tehát nem von le adóelıleget az ETÜ bevételébıl. A magánszemély ügyfél választása esetén a IV. pontban leírt módon bevallásában az ETÜ-bıl származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kezelheti az értékpapírok beváltásából, átruházásából, visszaváltásából származó – egyébként kamatjövedelemnek minısülı - ügyleti nyereségét (veszteségét), ha az ügylet megfelel az ETÜ feltételeinek.
30
B) TÁRSASÁGOK Társasági adóalanyok, illetve külföldi nem magánszemély ügyfelek esetében, a Bank a 2009. december 31-ig hatályos magyar szabályozás alapján adót nem von le. Az ezen ügyfelek által a pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan elért nyereség, veszteség az adott ügyfél számviteli eredményének részét képezi, és a rá vonatkozó jövedelemadózás szabályai szerint adózik. 2010. január 1-jétıl a Bank 30%-os forrásadót von le a Tao. törvény szerinti külföldi személy, illetve üzletvezetése alapján külföldi illetıségő személy számára kifizetett kamatból, amennyiben elızıek adóügyi illetékessége szerinti állam és Magyarország között nincs adóegyezmény. A 30%-os forrásadó nem vonatkozik a) a Magyar Állam, az államháztartás alrendszere, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zártkörően mőködı Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörően mőködı Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörően mőködı Részvénytársaság, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörően mőködı Részvénytársaság vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatra, b) a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatra, c) a késedelmi kamatra. d) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes más államban vagy a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában mőködı elismert tızsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítı értékpapír kamatára. C) EGYÉB ADÓZÁSI KÉRDÉSEK I. Az adóazonosító jellel kapcsolatos tudnivalók Magánszemély ügyfél részére adóköteles jövedelem kifizetését a Bank, mint kifizetı, kizárólag abban az esetben teljesíti, ha a magánszemély ügyfél a Bankkal közli a magyar adóhatóság (APEH) által kiadott adóazonosító jelét. Az adóazonosító jelet a külföldi magánszemélyeknek is rendelkezésre kell bocsátaniuk. Azon jövedelmet, amely az Szja. törvény alapján kamatjövedelemnek minısül a Bank abban az esetben is kifizeti, amennyiben a magánszemély ügyfél adóazonosító jelét nem bocsátotta rendelkezésre. Abban az esetben, ha a magánszemély ügyfél az adóazonosító jelét nem közli a Bankkal, akkor a Bank az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 24. § (5) bekezdése alapján az adóköteles jövedelem kifizetését – az adóazonosító jel közléséig – megtagadja. Amennyiben a jövedelem kifizetés eladási ügylet teljesítéséhez kapcsolódik, akkor a Bank az adóazonosító jel rendelkezésére bocsátásig a megbízást nem fogadja be. A Bank jogosult az ügyfél adóazonosító jelének hiányában minden olyan ügylet végrehajtását megtagadni, amely ügylettel, vagy amely ügylet tárgyával kapcsolatosan a Bankot olyan adatszolgáltatási kötelezettség terheli, amelynek teljesítéséhez az ügyfél adóazonosító jele szükséges. II. Adóegyezmények alkalmazása Amennyiben egy magánszemély ügyfél valamely adóegyezmény kedvezményeit szeretné igénybe venni, ehhez be kell nyújtania a Bank részére adóilletısége szerinti állama adóhatósága (illetékes hatósága) által kiállított adóügyi illetıség igazolása hivatalos magyar nyelvő fordításának egy másolati példányát, valamint, ha a haszonhúzói jogállást a kedvezmény igénybevételéhez elıírja az egyezmény, akkor magyarnyelvő haszonhúzói nyilatkozatát. A Bank ezen dokumentumok benyújtását követı kifizetések esetében alkalmazza a vonatkozó adóegyezményt. Az illetıségigazolás, illetve a haszonhúzói nyilatkozat minden naptári év december 31-ig alkalmazható. A következı naptári évben esedékes kifizetések tekintetében az illetıséget, illetve a haszonhúzói jogállást ismételten igazolni kell. Amennyiben az ügyfél a kifizetésig nem bocsátja rendelkezésre az illetıség igazolást (és szükség esetén a haszonhúzói nyilatkozatot), akkor a Bank az adott magánszemélyre a belföldi magánszemélyekre vonatkozó adózási szabályokat fogja alkalmazni. Ilyen esetben az egyezményt meghaladó mértékben levont adót a magánszemély kizárólag a magyar adóhatóságtól igényelheti vissza illetıségigazolása bemutatásával. III. A Bank által, az adózással kapcsolatosan, adott tájékoztatásra vonatkozó szabályok A befektetési szolgáltatási termékek adózásával kapcsolatosan fenti pontokban leírtak kizárólag tájékoztatási célt szolgálnak, azok nem minısülnek sem adótanácsadásnak, sem a jogszabályok hivatalos értelmezésének. A tájékoztatás nem teljes körő, a Bank nem vállal semmilyen felelısséget a jogszabályi rendelkezések eltérı értelmezésébıl származó esetleges hátrányos következményekért. Jelen tájékoztató a közzétételének napján hatályos jogszabályi rendelkezéseken alapul, így a vonatkozó jogszabályok esetleges jövıbeni változásából adódó fentiektıl eltérı jogkövetkezményekért a Bank nem vállal felelısséget. Az adózásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megfelelı értelmezése és alkalmazása minden esetben az ügyfél felelıssége. Az ügyfelek tényleges adókötelezettségeit, tızsdei és tızsdén kívüli ügyleteinek adókövetkezményeit mindenkor az adott egyedi körülmények 31 befolyásolják, így az adókövetkezmények pontos felmérése minden esetben csak egyedi vizsgálat alapján lehetséges.
32
