PURCHASED FOR THE. University of Toronto Lihrary FROM THE. Joseph and Gertié Schwartz. Memóriái Lihrary Fnnd FOR THE SUPPORT OF

:CN

=

co

"CD "LO

PURCHASED FOR THE University of Toronto Lihrary

FROM THE Joseph and Gertié Schwartz

I

Memóriái Lihrary Fnnd FOR THE SUPPORT OF Jewish Studies

A MAGYARORSZÁGI

ZSIDÓSÁGRÓL. I.

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK STATISZTIIvÁJA.

/

ifj.

/

WESZPREMY KALMAN

BOLTI

ARA

3

KOKOXA.

A SZERZU KIADÁSA.

DEBRECZRN

SZ. KIR.

VAROS KÖNYVNYOMDA-VÁLLALAT A. 1907—1220.

A MAGYARORSZÁGI

ZSIDÓSÁGRÓL. I.

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK STATISZTIKÁJA.

f

ifj.

/

WESZPREMY K ALMÁN

DEBRECZEN.

A MAGYARORSZÁGI

ZSID(JK

STATISZTIKÁJA.

ifj.

WESZPREMY

DEBRECZEN

SZ. KIR.

^

/

KxlLMAN.

VÁROS KÖNYVNYOMD A- VÁLLA LAT A. 1907

—

996.

Oh y

I

Mottó: Mazel und broche.

ELOSZO. Könyvemnek czélja nem a faj elleni izgatás. Mvelt ember nem kívánhatja embertársainak íildözését. A már itt lev zsidók ellen védekezni igenis lehet, st kell szorgalmunk, életrevaló:

ságunk mint

fejlesztésével, de el kell

az örökös

adósságot

is

itt

sem csak a vagyont, de az

örökli.

De hogy a zsidója

ket fogadnunk,

minden üldözött menedéket, és hogy ez az

széles

találjon

világ

ország legyen az archimedesi pont, ahonnan a keresztény-kultúrát zsidókulturává alakithassa át az „Isten választott elsanyargatott

népe^S Gz ellen tömörülni, azt megakadályozni,

ha

törvényeink szigorításával, ha kell, uj törvényekkel: nem csak jogunk, de egyenesen kell,

kötelesség.

A

magyarnak mindig az volt az átka, hogy szolidárisak soha sem voltunk, és vétkes köny-

nvelmüségg-el trtük meg*

magunk

között azon

amelyek alkalomadtán mint a keblünkön melengetett kígyók támadtak hátba, elemeket,

oldalba bennünket.

Mndig

többet ártott a saját

hütleueink iutrikája. mint az idegen ellenség.

És most napról-napra

tódul

közénk egy

szokásaiban, hajlamaiban, érzéseiben, erkölcsei-

ben

merben idegen faj. Mi nem tördünk véle,

nokat,

k

pedig

segit társakat lelnek az

ságban. Lehet, hogy a budapesti azt a pájeszes atyafit

Ugy van

nem

tartja

itt

itteni

rokozsidó-

mvelt

zsidf)

éppen

test-

mint mi a csángókkal. De hogy Sándor Pál közelebb érzi magát hozzájuk, mint mondjuk Rakovszky István-

vérnek.

vele,

—

:

hoz, az bizonyos.

Segitik ket, istápolják, és a második generáczió

—

már pájesz

nélkül

—

újságot

ir,

képvisel-, bankár-, mérnök-, doktorképen

áll

„magyar

is

kultúra'' szolgálatában.

Magyarul

a

be-

mert erre szüksége van. De a családjában a német-zsidó j argon az anyanyelv. A keresztyén itt is csak goj mint volt Orosz-

szél,

országban.

Itt is

talál

magával szemben

több-

kevesebb ellenszenvet, de mindenesetre annyit, hogy az évezredes üldözések emlékét el ne feledje.

És

az

ellenszenv

elenszenvet

szül.

Bizonyos rokonság

elszigeteltség',

ás a

és a

vallás

faji

egy konszolidált szihetség láthatatlan szálaival fzi össze ket egy olyan nemzet kebelében, amely nemzetnek örökös átka éppen a

széjjelhnzás,

és

ben és szaporán

Kezökben a

ez

a szervezettség csönd-

„dividit et imperat,'' felettünk.

Botrányokkal, pártszenvedélyek szitásával eltereli a figyelmünket az ö folytonos,

sajtó.

csendes

elnyomulásnki'ól,

és

niig

egymás között marakodnnk: nemzeti kultnránk középpontjai, a városok, de különösen a fvá40"/o-a immár a zsidó. ros intelligenciájának 80

—

Jelszavak röpködnek a levegben. Van sza-

bad

gondolat,

ralizmns.

enrópéerség,

Gyönyör eszmék,

demokratia, szép

libe-

gondolatok,

amelyek azonban nálnnk csak a lényeg eltakarásáravalók. Mindenik eszmének kerül közülünk az élére egy pár becsületes, rajongó idealista, akiket azután a hir és dicsség glóriájába öltöztet az érdekelt zsidóság,

és ezek-

nek az idealistáknak fényes köpenyege csendben hódit

—

alatt

és terjed a zsidó.

Nemzeti egyéniségünket nyomorogva, küzdve meg tudtuk rizni egy ezer évig. Ha vannak nagy hibáink a nemzeti nagy erények mellett, az

a hiba

is

a mieiik.

azokat vetkzni,

Ha

tudjuk,

le

fogjuk

rá szrit a létfentartás

küz-

8

(lelme.

De

aliogy

ma

halad ez a nagy

czivili-

záezió közöttülik: azon vesszük észre magunkat,

leszünk vetkztetve minden nemés mahohiap nem a zeti jellemvonásunkhól magyar, de a zsidó fogja elmomhini, hogy:

hogy

le és ki

„extra Hungáriám non est

E

vita!''

könj^vnek czélja a maga meztelenségében bemutatni a valót. Adataimat vettem a hivatalos statisztikai kiadvánj^okból, a zsidó irók mveibl és a köztudatból.

TÖRTÉNELMI BE VEZ ET ÉS.

!

hogy a legendás

Tudjuk,

nemzet

Palesztinában

volt

Róma más

sem

országgal soha

konspirácziójuk folytán

idk

kalandos

A

zsidó.

Európának

mint

igája alá kerültek,

a

tett

is

vitéz

tör Rónia

jelentékeny része,

de amit

sért zárkózottságuk, örökös

:

teljességgel

homályában

világuralomra

széjjel

kergette

a zsidókat a

világba.

Nagy okának

hogy

kellett lenni,

alkalmazott velük szemben, mikor

Róma

elbb

drákói

ilyen

szigort

igen széleskör autonómiát

engedett nekik. Az,

hogy a római prokuratorok zsaroltak,

Ami a pénzt

akkor a világban. victis

!

"

De az

ami emberré

is

nem

volt

újság

„Vae hogy Róma képviselte akkor a kultúrát, és az embert az intelligencziát Róma plántálta el illeti,

arra az volt a jelszó

:

tény,

teszi

:

a provincziákon.

De az

Isten választott népe

gggel fogadta

a római

kultur-

törekvéseket és ez volt az oka fképpen, hogy a félvilág ura egyetlen ecsetvonással örökre eltörölte

a földszínérl

a nemzeti zsidó-

országot.

születése után

Krisztus

szerencsétlen

kez

70.

római vezér,

évben

Vespasianvs

volt

aki a világra rányitotta a

az a

Pandora

szelenczéjét.

különösen abban az idben sem, hogy egy nép, a környezet nyomása foly-

És ha a világlörténetet nézzük,

nem

volt újság az

tán, útra kél és uj hazát keres.

Hiszen akkoriban

lett

divattá

a népvándorlás.

De példátlan

nép kizve hónából, egyénekre forgácsolódhasáék széjjel és az akkori vad erkölcsök közepette nem tömeggel és erszakkal, hanem egyenként és furfanggal, nem egy területet, dolog

hogy egy

az,

de az egész világot lepje Fanatikus

hit,

el

valami nagy misszió érzete kellett ahhoz, hogy

a tömeg által nyújtott védelmet és ha 2000 év multán végig tekintünk a világon, el kell ismerni, hogy egy faj, amely ers hittel, szívós ragaszkodással csügg a zsidók

el

merték hagyni

ma, csaknem

!

12 egy gondolaton, az a

meg,

az

a

gondolat

mind erösebb

és

erösebbé

válik,

teremthet martyrokat. de diadalát csak az akadályozhatja

hit

ha

egy

tartalmasabb,

erkölcsileg

de

ers

hasonló

hittel

kerül szembe. *

A

babyloni

mintegy

fogságból

Palesztinába 586-ban Kr.

e.

A

Ez a 220 ezer zsidó

ezer lehetett.

zsidó

<S0,000

vissza

került

szétzüUés idején számuk 200 szétfutott

— 220

minden

a szélrózsa

irányában. Palesztina déli khmája alól apránként Szibériától Afrika

Spanyol- és Francziaországig szanaszét a világban,

partjaiig, Indiától

minden klima

bö szapoi'odásnak indult

alatt

1849-beu a kozákokat hazánkban megtizedelte az ismeretlen

hsökbl

Nagy Napóleon seregét Oroszországban

klima.

maródiakká

tette a hideg.

De nincs a világon idjárás, nincs ne terjeszkedjenek,

fagy,

és nincs a klimák között,

módok

kek, a foglalkozási

hség, ami

nincs

hogy példátlan szaporasággal

a zsidókat akadályozta volna abban,

a táplálkozási czik-

és a környezet szokásai, erkölcsei között

a széles világon elég nagy külömbség arra, hogy a szanaszét szórt

zsidók

faji

sajátságait elmódositani képes lett volna.

Az elmúlt népek maradványai mind Hol vannak a

kelták, gótok, hol

Sehol. Egyéni

faji

megrizte a

jellegét

egy kfal, emezt egy tenger zárta

A

br

szines

felszívódtak

a világon.

vannak a longobárdok, avarok

emberfajok

el

—

a japán.

kinai,

stb. ?

!

De amazt

a világtól.

elkeveredve

uj

színeket produ-

kálnak.

Csak a zsidó tott

el

fanatikiis

A

az,

az idegenektl,

er, a gój

zsidó typus

de

A

sem

tenger,

egy

elválasztott

sem kfal nem sokkal

válasz-

hatalmasabb,

gylölet.

iránti

az

festmények mutatják.

amelyiket

ma,

amilyennek

a

fennmaradt legrégibb

zsidó typus ugyanaz Szibériában és Tunisz-

ban, Ázsiában, Angliában és Amerikában. *

A

tudósítások

urunk életében tomban,

is

szerint,

zsidók

voltak

Kirénében

és

amik

az

maradtak,

ránk

Persiában,

Appeninek

provincziáiba

is.

Hyspania,

Gallia,

idben kedvencz települ helyök

Illiria,

lett.

Krisztus

Egyp-

Rómában sem voJt nyomán eljutottak Róma Styria már a legrégibb

alatt.

ismeretlen a zsidó, és a diadalmas légiók

már

Kis-Ázsiában,

13

Ha nézzük,

a

meg

késbb kell

felsorolt

gyzdnünk

zsidó-üldözések róla,

hogy a

ezivilizált világ

állama sem volt mentes a zsidók beözönlése Felesleges volna

statisztikáját

egyetlen

ellen.

hosszasabban foglalkozni

államból kizetve, onnan hová menekültek,

végig

vele,

elégedjünk

hogy egyik

meg

azzal,

amit a modern statisztika a zsidók jelenlegi elterjedtségérl mond.

A ZSIDÓK ELTlíRJEDTSÉGE A VILÁGON ÉS

KÖZELEBBRL EURÓPÁBAN.

:

Egy Amerikában megjelen Statistican

And

statisztikai

az egész világon 8.000,000 a zsidók

száma.

7.403,000-re teszi.

Ha

egyiket

mondjuk a nagyobbikat, hogy 1890-ben ugyanakkor

Ha

volt

A

elfogadjuk

ezek közül,

volt a világon 8.000.000 zsidó,

Magyarországon 725,222, azaz az összesnek 9%-a. terület széles e kerek

figyelembe vesszük, hogy a lakott

földön 137 millió nég\'zet kilométer és

ebbl hazánk

azaz az egésznek 0"23Vo-a, valljuk meg,

ha nem

:

munkában Lexis a zsidók

der Staatswissenschaften" (Jena) czimü

fösszegét

„The Annual állitja, hogy „Handwörtcrbuch

évkönyv

Economist'" (1892, San-Francisco) azt

is

sok, de

csak 322;013,

hogy ez a 725,222 zsidó

épen elegend.

Még érdekesebb

dolog lesz a minket soldíal közelebbrl érint

Európa zsidó viszonyaival foglalkozni. A Magyar Tudományos Akadémia és az Orsz. Statisztikai Hivatal közbenjöttével JekelVargha Gyula szerkesztésében jelent meg a „Köz95" czimü munka, amely nek adatait a következkben jegyzem ki a 63 75. lapokról falussy József és

gazdasági és Stattsztikai Évkönyv 1894

—

—

Az európai államok

Állam (országrész)

zsidó-statisztikája.

18

A Állam (országrész)

1890-ben Voralberg Csehország-

Morvaország Szilézia

Galiczia

Bukovina Dalmáczia Porosz királyság Bajor királyság Szász királyság

.

.

.

.... ....

Würltemberg Baden

Német birodalom

.

.

A

zsidók

száma

.

Németalföld Anglia

Belgium

....

Francziaország Svájcz Olaszország Spanyolország Bosznia és Herczegovina

....

lakos-

ság "/o-ában

012

136 94,479 45,324 10.042 772,213 82,713

1-62 1-99 1-66 11-66 12-09

329

006

372,059 53,885 9,868 12,639 26,735 567,884 97,324 46,000 4,000 49,439 8,069 40,000 5,000 6,000

1-24 0-96 0-27 0-62 1-61 1-15

2-16

0-30

Montenegró Szerbia

3,000 400,000 24,000 80,000 5.000

Románia Bulgária

Törökország (európai) Görögország Oroszország Finnország

Megjegyzés.

1234

.

1.200,000

500

Ezen adatok hozzávetlegesek, mert ezen államokban

a népszámlálás vallási megkülönböztetést

A

Balkán-államok adatai

—

nem

tesz.

népszámlálási adatok hiányában

terbuch der Staatswissenschaften" (Jena,

189:^.)

ez.

mbl

—

a ,Wör-

vannak merítve.

Egész Európában, 1890 ben volt tehát 4.349.739 zsidó.

Ebbl

Magyarországra esett 725,222, azaz 16-7%.

Ez azonban a mi különösen kedvez helyzetünket még világítja

meg

teljesen. Hívjuk csak segítségül a

geográfiát.

nem

Egy

kis

!

19 rajzban

sematikus

át-

ennek

tekinthetjük

a

szerencsétlen

ország-

nak a

Tessék

a

fekvését.

nézni

E

utána

táblázaton

legtöbb

aránylag

delve, hetek óta

a

Galiczia,

E

Szilézia,

Bukovina

nem

lett

megren-

érkezett meg.

hogy mind a kett zsidó

Igaz,

— Alsó-Ausztria,

Morvaország,

de érthetetlen okokból,

bár 2 czinkografusnál

azok az országok, ahol zsidó.

volna,

jött

szomszédaink

:

helyre egy kis vázlatos rajz

a könyv

miatt

nem

tovább fenntartható

volt.

megjelenése volt.

és

Románia az egész európai

zsidóságnak

34%-

át teszi ki.

Magyarország az összeköt kapocs az európai zsidóság mindenkor szolidáris és lelki rokonságban lev egyharmadrésze között. És

tudom,

mégis,

valaki Magyarországon

A

feketeség; a sötétség

montán,

klerikális,

kifejezések

nem

ember

okoz, ha

lovagja,

csuhások

a

barátja,

ultra-

mveletlen, türelmetlen, ostoba és más hasonló

munkám

kis

elfizetési

felhívására,

felhívására közéletünknek valóban

rétegeibl egy hónap

lefolyása

tékéül annak, hogy^ ez a kérdés

keresnénk 800-at, de csak 80-at kivül hirdetni

derültséget"

szokatlanok már a lapokban.

És mig jelen retlen

élénk

„általános

„zsidó kérdés" -töI beszél.

is

merné

:

alatt

800

aktuális is,

:

egy isme-

osztályaiból,

jelentkezett,

igaz

azon rétegekbl

aki ezt a

mert a zsidóság

elkel

ma

szk

mérlilába

bizalmas körén

valóban

terrorizálta

ezt a nyomorult országot.

És a magyar embernek az az

magát

exponálni

átka,

hogy senki sem

és a tömörülés, a szervezettség,

az

szereti

összetartás

ha az ö ellene csinál frontot. De ma, mintha mégis mutatkoznék az egyesitett erk iránt valamelyes érzék a magyarban. Az a siker, amit a megdönthetetlennek tartott szabadelv uralom elseprésével felmutathatott az összetartás, talán felvilágosította a magyart Tudnánk mi összetartani is, de csak akkor, ha a nyomás, a erejét csak

támadás

akkor ismeri

fel,

vehemens. De köddé

foszhk a lelkesedés,

nemtördöm-

séggé a harczi kedv. ha a nyomás egy kissé enged. *

2*

20

Nos hát dehnet

a zsidók térfoglalásai és hódításai

képeznek.

Hogy milyen nagy

veszedelem, azt akarom e könyvben

és

is

imniinens vesze-

imminens ez a Ez a nyomás, ez

milyen

felmutatni.

a veszedelem napról-na[)i'a no, mindenki látja részleteit, de a részleieket csekélységnek vesszük

és

könnyelmen napirendre

térünk

ennek a tervszer,

és

pedig

egész valóságát,

nem

fogja

fölölte.

De ha

valaki

zseniálisan tervszer

majd

áttekinti

terjeszkedésnek

kicsinyelni a részleteket,

amelyek,

mint a lánczszemek,

egymást

tartják és ersitik.

Abba

hogy ha a magyar ezzel a beteges tünettel egyszer tiszlá])a jön és egyesit ervel hozzá fog gátakat emelni ellene, lelkesedése, kitartása sem lesz szalmaláng, épen azért, mert a veszedelem és az érdekeltek ellenakcziójának vehemens volta sem fog megsznni addig, mig a méregfogait végkép ki nem szedik. bizom,

A ZSIDÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON.

Mieltt Magyarországra vonatkozólag a adatok tárgyalásához

meg

fognánk,

kell

bizonyos

feltétlenül

említenünk a Statisztikai

Pragma-

Hivatal kiadásában megjelent „Magyarország népessége a tica Sanctio

idejében 1720—2V

ez.

mnek

a zsidóságra vonatkozó

adatait.

Az országos levéltárban a zsidókra vonatkozó összeírások 1698 99. évtl kezdve találhatók. Ez összeírások egy-két vármegyére vonatkoznak, és már az adatgyjtés módszerének klömböz volta miatt sem alkalmasak arra, hogy tiszta, világos képet nyújtsanak. De az 1735 38. években, az ország 30 vármegyéjérl rendszeres adatok vannak, amelyekben névszerint írattak össze a zsidók, származásuk és foglalkozásuk szerint. Ez összeírás czélja a megadóztatás volt. Természetes dolog, hogy a zsidók e megszámlálás alól kibújni törekedtek, és mivel

—

—

sem a

földesúrnak,

pontos összeírás

:

sem a községeknek nem

él

az elszórtan

állott

zsidóknak sikerült

érdekében a is

kimaradni

az összeírásból.

Mindazonáltal, ha

is

biztosak ezen adatok, az összeírás

30 vármegyére mégis tájékozást

erre a

A

nyújt.

idben tömegesebben Pozsony, Sopron, már a megyében élt. Legfbb pátronusuk

zsidóság legrégibb

Nyitra és Trencsén

világban

török

nem

—

az

—

Eszterházy

berezegi

és

grófi

család

k

volt.

Sopron megyében a legrégibb zsidó települket támogatták. A szatmármegyei zsidóságot gróf Károlyi Sándor a szo-

morú emlék kurucz

generális

károlyi zsidóknak 1724-ben

Ez a mint a

—

tette

szárnyai

—

alá

és

a nagy-

küldött rabbit Pozsonyból.

eredményesebb

hazára nézve.

vette a

volt,

mint

a

szatmári béke. Már

24 Az

méret

A

évek

1700-as

A

volt.

idben külömben

régi

a

elején

nagyon

bevándorlás

zsidó

kis

bevándorlás jobbára Morva- és Csehországból történt,

—

ez az

összeírás

a zsidókat mint teljesen idegen elemet kezelték.

is

—

mutatja

Az 1700-as

évek-

ben végrehajtott népszámlálások amint megkülömböztették a lakosságot anyanyelv szerint, éppen ugy megkülömböztették a zsidókat származás szerint. Nem azt kérdezték a zsidótól, hogy mi az anyanyelve? hanem azt, hogy honnan került? A származásra nézve érdekes dolog, hogy á szóban forgó 30 vármegyében lakó 11,621 zsidó bevallása szerint 35*3lVo született Magyarországon, 38'35% Morvaországban, ..

3'07% 5*3P/o

irOoVo 1'24%

..

Csehországban,

..

Ausztria

..

Lengyelországban,

V

a Németbirodalomban

más tartományában,

más országokban,

0-440/0

„

5'23%

eredetét

nem

lehetett megállapítani.

Mily megbecsülhetetlen volna

ma

egy ilyen kimutatás

!

*

Egyébbiránt az 1835 a következ

—

38. évi összeírás

eredménye részletesen

(A mai megfelel lélekszám feltüntetésével.)

:

Összeiralott névszeriiit 1735

Í3.S

h'EL

zsidó

ffl

Bélíés

ni.

.

.

Esztí^reoiH

.

.

.

.

Fejér

....

Gyr

.

.

.

o

19 5 22|

36

99

83

^

összesen

167 97 29 95

14,069

ll

2

53!

235 82 165 47 170

20 35 12 33 12

.

Átvitel

3 42

.

.... .... .... .... .... ....

Bereg Bihar Borsod

él

ugyanolt

(város)

Abaiij

1900-ban

családf származás szerint

Megye

Arad Árva Bác5

— 38-ban

254

1144

2,648 18,793 7,358 29,052 29,170 16,477 2,974 7,863 6,403

134,807

::

25

Osszoinitull iK'vszci-iiil ITo")

1900-b;ui.-l

családf származás szerint

Megye

ugyanolt zsidó

(város)

•Ti""!

>J

Álhozat

— IlS-ban

99

36

N

összesen

30

83

Heves

9

Komárom Liptó

.

.

Mosón Nvitra Pest

254

115 76 24 178

.

.

.

Pozsony Sáros

.

Somogy

.

.

.

28 15 57 301 66

11 6 12

3

137 37

20

406

Összesen

885

20 8

27 162

11

165 25

.

100

131

20

43 22 118

.

.

8 429 1,949 3 17 44 8 181 42 1

.

.

22 180 68 855

440 1,971 12:-',i 560 408 1,996 314 61

1

Sopron m. S/atraár-Ném Szepes megyí Tolna ... Trencséu Ugocsa Vas ... Veszprém Zala Zemplén .

38 15 196

1,144

.

96

133

961

277 31

807 115 513 230 106 541

134.807 10,320 7.2:{5

3,092 2,180 24,9,",:)

201,007 22.-'46 12,2!;2

J0,9G9 9,536 5,287 7,-i34

1,427 11,397 10,566 9,429 9,343 13,967 31.533

142 2531 11,621 537,832

,Ezen adatokhoz járulnak azon vármegyék, melyekrl más bizonyosan megállapítható, hogy 1720-ban laktak

összeírásokból

bennök zsidók. Szatmár

megyében

Szabolcs

Közép Szolnok Máramaros Zaránd Turóez

Nógrád

Gömör Ung

köriílbelöl

.,

..

.,

.,

..

..

„

.,

.,

„

..

„

.,

„ „

.,

Összesen

Az elbbi 30 megyében

Fösszeg

100

30 40 200 20 100 40 50 70

650 11,621

12,271

!

26

még

Laktak

zsidók a

Temesközben (1717-ben 12 spanyol-

zsidó család), a határrvidéken, továbbá az

nyész

erdélyi részekben ele-

csekély számban. Mindenesetre csak pár száz lélekrl lehet

azonban

szó,

itt

ami a végeredményt

alig

módosítaná,

a megszám-

lálás alól kibúj lakkal együtt.

Konstatálható még, hogy 1750 volt

Baranya,

:

Ma

gyékben.

Bars, Csanád,

körül zsidó egyáltalában

Csongrád,

Hont

nem

Zólyom várme-

és

ezen vármegyék összes zsidó lakossága ellenben 22,195.

(Csanád kivételével, a melyrl az adatok hiányzanak.)

Semmi

esetre

sem tévedünk

összes számát 1735-ben

—

ha a magyarországi zsidók

sokat,

kereken

—

13,000-re vesszük.

*

A pontos összeírás a 30 vármegyérl azt mutatja, hogy egy családfre 4'6 tagból álló család jut, ami azt teszi, hogy 50 férj és 50

feleségre jut

130 gyermek. igen magas. De semmi esetre sem olyan, hogy

A szaporaság nem megmagyarázná összesen

azt,

11 ezer

vármegyékben ahol akkor esztend múlva 538 ezer

hogy ugyanazon

volt

a

zsidó

:

175

lehessen

1720

Mig a „Magyarország Népessége az anyaország képest a

összes

— 21-ben'"

lakosságát 2.582,598-ra

lakosság megbatszorozódott,

addig

ez.

számítja,

az

és

akkori

123

millió lakosnak kellene lenni

Ha

az

Magyarországon

19 millió helyett.*

Kétségtelen dolog, hogy az 1700-as

szágon 13000 zsidónál több nem Fényes Elek számítása szerint 244

ma

ehhez

zsidóság

számálioz képest a mai zsidóké negyvenkilenczszer annyi. ország népe olyan arányban szaporodott volna,

munka

évek közepén Magyaror-

És

volt.

ezer,

már

az 1840.

évben

de 1859-ben már pozitív

adat szerint 368 ezer a számuk.

A *

zsidók

A

beözönlése tehát 100

szaporodásbeli külömbség

egy tréfás számítást tenni. Tegyük

fel,

év alatt 350

ezerre

tehet.

szembeötlbbé tételére legyen szabad hogy az ország lakossága is, a zsidók

ebben az arányban szaporodnának tovább. Ujabb 175 év múlva, azaz 2080-ik évben lenne összes népesség 114 és

ebbl 26

is

millió

millió a zsidó.

Ujabb 175 év multán

—

itt

— 2155 ben — lenne

és ebbl 1421 millió zsidó. lalná egész Európát.

Persze ez

Ez lenne a magyar impérium

!

nem

a lakosság összesen 684 millió

férne el Magyarországon. Elfog-

!

:

27 Azóta (1850 óta)

egy ujabb 50 év. Ezalatt 350 ezerrl

eltelt

felszaporodtak 826 ezerre. 50 évre 475 ezer szaporodás

Bocsánatot kérek, ezen

Ha

ember

az

lehet

érdemes

is,

is

!

gondoldolkozni

nézi ezt a hihetetlen szaporodást, s összehason-

ennek a nyomorult országnak a viszonyait más országokkal: az, hogy a zsidóság azokat az orszá-

litjuk

megáll az ember esze. Tény

— az

gokat tartja megszállva mítás

—

alá,

más beszá-

egyedüli Alsó-Ausztria jön

ahol a kultúra alacsony fokon

áll.

Oroszország, Románia, Galiczia, Lengyelország, Bukovina, Morva-

ország

azok az

viszont

itt

országok amelyeket

üldözik

Ellenben

mvelt

a

megszállva

nyugat,

Németország,

Franczia-, Olaszország, Svájcz, Spanyolország,

— viszont

antisemitismusra

Mi majmoljuk

nyok

zsidó, de

a

elenyész

°/o-ot

Belgium.

Anglia,

ahol nincsen ok az

mutat

fel

zsidóban.

müveitek vagyunk, amikor

Európát,

barbarizmus volna helyén, és mégis

sugallott

által

tart

ket.

is

.

a viszo.

.

mégis

csak a kelethez számit minden müveit nemzet bennünket, aki

hanem csak

személyesen,

a sajtó

révén

vesz

nem

rólunk tudomást

*

Keresem

kutatom az okát,

és

hogy minek köszönhetjük azt

a megtiszteltetést, hogy az Isten választott népe miért épen minket tisztel

meg

azzal,

hogy a széles

világról

minden üldözöttje

ide tódul?

Mivel érdemeltük ki ezt a bizalmat, és mi az oka, hogy ez a és mézzel folyó vel bir

reájuk,

tejjel

Kánaán (nomen est ómen) olyan nagy vonzó erakiket kivetett minden föld, és pedig annál régeb-

ben, minél régebben szántják.

Mert bemutatom a legrégibb

id

itt

A

zsidó-Üldözések statisztikája.

— 135 Kr. leöleti és

a zsidó-üldözések statisztikáját 1700, évig

óta

Kohn Sámuel nyomán.

u. Július

—

Severus Palesztinában a zsidókat nagyrészt

a többit kizi.

—

161 180 Marcus Aurelius szigorú rendszabályokat hoz nük az egész római birodalomban.

320

A

spanyol

illiberisi

zsinat ellenük törvényt hoz.

elle-

28 336 Nagy Conslanliii minden hivataUói eltiltja ket. 363 Nagy zsidó üldözés a római birodalom területén. 455 58 II. Jesdeg'áid persa király kizi a persa birodalomból. 518 31 Kabad persa király végleg kizi ket. 527 565 Jusztiniamis bizanczi császár megfosztja ket a

— —

—

polgárjogaiktól.

600 körül Mohamed

—

aki

eleinte

ket

szerette

—

kiveri

a félhold-uralta területrl.

600 Reccared a nyugoli góthok királya kizi ket. 612 Sisebut „ „ „ 628 Heraklios bizanczi császár kiveri ket és a zsidók kazárokhoz menekülnek. ,.

,,

,,

680 körül Omár török császár az els, nyos megkülönböztet jelek

ket

veri

viselésére

aki

kötelezi,

a

a zsidókat bizo-

de

késbb

ki

is

országából.

969 A kazárok közt letelepült zsidókat az oroszok széjjel kergetik. 1041 Eduárd angol király a zsidókat és vagyonukat a korona tulajdonainak nyilvánítja.

lép

fel

1148 Nagy zsidó üldözés a spanyolországi területen, s ekkor elször az .Mkeresztény" (héberül anuszim) elnevezés a kény-

szerítve kitért zsidókkal

szemben.

1096 A Rajnától Regensburgig és Prágáig a keresztes hadak minden zsidót kiirtanak Németországban. 1146-ban ugyancsak a keresztesek a maradékkal bánnak el. 1181 Vérvád alapján Paris és környékérl kizetnek. 1189 szeptember 3-án oroszlánszív Richárd alait leölik a zsidókat Londonban, Norvich és York grófságokban. IV. Henrik és III. Gonrád német császárok elrendehk, hogy a zsidó polgárjogot

nem

léphet be,

nem

nyerhet, földbirtoka

nem

lehet,

czéhekbe

külön ghettókban köteles lakni és zsidó-jelt

visel.

1189 Németországban vérvád alapján Boppardból kizetnek. 1171 Bolognából kizetnek vérvád miatt. 1196 Bécsbl kizetnek vérvád miatt. 1198 Nürnbergbl kizetnek. 1199 1216 János angol király mindenöket elkobozza. 1205 Haliéból (Németország) kizetnek. 1212 Góthából kizetnek. 1216 72 III. Henrik angol király zsidó-jelek viselésére köteket.

—

—

lezi

29 1221 Erfurtból kizetnek.

1225 Meklenburgból kizetnek vérvád miatt. 1225 Boroszlóbül vérvád alapján kiverik ket.

1233 Majmuni iratait Francziaországban elégetik. 1235 Fuldából kiverik ket vérvád alapján. 12-10 Parisban és Montpellierbcn bitvita és

1242 Minden zsidó

irást

hóbér éget

ennek alapján.

el.

1241 Majnái Frankfurtból vérvád alapján kiverelnek.

1243 Bieliczböl (Németország) kizik ket. 1258 Hildesbeimból (Németország) kizetnek.

1260 1261 1263 1276

Wcissenburgból kiverik ket.

Magdeburgbül kizetnek, Barcelonában (Spanyolország)

bitvila.

Lorcbból (Németország) vérvád miatt kizetnek.

12S3 Bacherachból (Németország), kizik ket. 1285 Münchenbl kiverik ket.

1289 Egész Bajorországból kizik ket szentelt ostyák meggyalázása folytán.

1290

Eduárd angol

I.

király az országból

1306 Szép Fülöp 100.000 zsidót 1315 X. Lajos nehéz

z

ki

számzi ket.

Francziaországból.

fellételekkel visszaereszti

ket

franczia

földre.

1320 Francziaországban a „pásztorosok" üldözik ket. 1321 Francziaországban nagy üldözés a kutak megmérgezésének vádja

alatt.

1328 Navarrából kizetnek. 1336 38 Elszászban és Sváb földön Armleder vezérlete kiirtják ket.

—

alatt

1346 Német földön a Flagellánsok üldözik ket. 1348 Spanyolországban zsidó üldözés kutak megmérgezése miatt.

1348 Egész német földön ugyanazon vád folytán üldözés. 1391 Sevillából és a Baleári szigetekrl kizetnek. kiveri

1394 ket,

VI. s

Károly

Francziaországból

—

egyelre

—

végleg

Lengyel-, Orosz-, Németföldre menekülnek.

1412 Spanyolországban külön ,,Juderiá"-ban szabad lakniok. A tortosai hitvita után ugyancsak Spanyolországban

1413

zsidójelek viselésére köteleztetnek.

1420 Mainczból,

30

1420—21

Ausztriából,

1424 Freiburgból, 1424 Zürichbl,

1426 Kölnbl, 1432 Egész Szászországból, 1435 Zürichbl újra kiverik ket.

1435 Speierbl, 1438 Mainzból újra.

1450 Bajorország területérl zetnek ki. 1452 5 Sziléziából verik ki ket. 1492 Márczius 31-én V. Ferdinánd 300,000 zsidót

—

tesz földön-

futóvá.

1492 Portugáliában

II.

Jüan

király

8 hónapra befogadja ugyan

ket, de azután Nagy Emánuel 1496-ban a

régi portugáliai zsidókat is kiveri.

1493 Katholikus Ferdinánd Szicziliából üzi

ki

ket.

1500 után Olaszországban ghettókban laknak és zsidó-jeleket viselnek.

1510 Németországban

Braudeuburgi

Joakim vérvád folytán

üldözi ket, 30-at megégettet, kereskedésbl, czéhekböl

ban

lakásra, zsidójelek viselésére szorítja

kitiltja,

ghettó-

ket.

1551 Bajorországból, 1555 Pfalzból kizetnek.

1553

— 60

írásaik

kézzel égettetnek

Bómában, Velenczében, Bolognában hóhér

el.

1573 Brandenburgból,

1615 Majnái Frankfurtból,

1616 Svájczból, 1618 Baselbl, 1622 Appenzellbl, 1634 Züríchbl, 1655 Schaffhausenböl, 1670 Az osztrák örökös tartományokból veretnek

1648

— 61

Lengyelországban

félmilhó zsidót irtott

ki.

ki.

a Chlumetzky-féle zsidó üldözés

:

31 Sajátságosnak látszik én elttem, hogy azok a népek, amelyek

ma

a felvilágosodottság, a mveltség, a kultúra zászlóját viszik és

egymástól perelik lében

—

Mi már akkor vényeink a zsidók

bven,

volt

az elsséget az emberiség jólétének elörevite-

el

terén

a zsidóüldözés

bátran versenghetnek egymással.

is

lovagiasak és bölcsek voltunk. Voltak

is

de sohasem elég radikálisak. Vérvád

ellen,

volt zsidóégetés

itt is

de viszont a szükség, a szegénység

is,

meg más

opportunistákká tette IV. Bélát,

királyainkat

gunk, amelynek egyik keze mindig a kardját

árnyékában megtrte maga körül észre

tör-

és orszá-

is,

másik

fogta,

balkeze

:

a zsidót.

Még azt értem, hogy a zavaros idkben, háborús idkben sem vették a zsidót. De hogy ma nem csak az anyagiak

terén, de egyetlen

—

kihagyjuk magunkat

—

illuzorius

vagyonúnkból, tradiczióinkból

is

forgatni, ez bámulatos.

Nyomorultak, kifosztottak, szegények és becsapottak vagyunk

400 esztend

óta.

Koldusul

volt egy

is

vagyonunk, a

trad iczió és a jog

:

És ma, a magyar kultúra bibhái, a magyar mveltség tárházai, összes magyar lexikonaink azt hirdetik, hogy

itt

s- foglalók

voltak

Árpáddal együtt a zsidók.

ehhez az országhoz, és amikor egy-egy öltözve az „seinkrl" beszél, mi

Ösi jogot formálnak zsidó

képvisel,

csak

mosolygunk

diszmagv^arba

annak valami

pedig

rajta,

perfid

rettenetesen

értelme van.

De

hát persze

nem

szokás nálunk

nálunk Történelmi Társulat,

nem

Nem

olvasni.

arra való a

van

azért

Magyar Tudományos

Akadémia, hogy holmi Lexikonok szerkesztését ellenrizze.

Három modern magyar Lexikon nagy

„Athenaeum

jelent 16 kötetes lexikon, és az

Kezdjük az apraján

:

„Attila idejében a

Romanus

területérl

786 rok

A

közkézen.

„Pallas

császár a római birodalomból, a török kiüldözte

a

—

zsidókat,

Bulán Kliagán alatt persze immáron zsidók

között a kereskedést.

fels

Dnjepertl a

voltak az urak.

ide

—

A

munka

irja

Volga mellékén laklak a kazárok és

— S09-ben

IX.

menekültek,

pedig a és

a

áttértek a zsidó vallásra.

közvetítették

században már a

Volgáig,

meg-

kézi lexikona".

az „Athenaeum kézi lexikon" ez.

n. kötet 878. lapján a Kazárokról ezt

1.

ma

forog

lexikona", ugyancsak a Pallas kiadásában egy 1885-ben

keleti

a Kaukázustól

az

Kelet

midn maga

kazárok

A

kazá-

és Nyugat

Kárpátoktól és a

Oku

folyóig

k

!:

32

A

Diafjyarokkal

már

ös-hazáhan

a.i

voltak, söt felettük a felsbbség bizonyos

az

s-hazából

élénk

összeköttetésben

nemét gyakorolták. így niídön

magyarok

Lcbcdiába indultak a

tanácsolta nekik, hogy egyik vezéröket

:

Eldöt

a kazár

:

Mikor pedig mostani hazánkat elfoglalni jöttek

lakozoü hozzájuk egy

magyar

kazár törzs

nemzetbe". (Hivatkozik

mvére

:

a

Khagán

királlyá válasszák

Kievnél csal-

:

kabarok^ akik beolvadtak a

Vámbéri:

Magyarok eredete

ez.

1882.)

Ennek méltó folytatása Kohn Sámuel tollából a Palias Lexikonnak a zsidókra vonatkozó következ állitása (16-ik kötet 1218. 1.) „Vájjon a beköltöz magyarok a honfoglalás eltt ismerték-e már a zsidókat, vagy zsidó hit kazárok velük jöttek-e Magyarországra ? Több mint valószín. Mellette szól azon történelmi tény, hogy a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott kazárok (kabarok) nagy része már réggebben felvette a zsidó hitet, továbbá azon körülmény, hogy legrégibb okirsitainkhan meglep sürün elfordulnak a „zsidó'' szóval összetett,

vagy

ebbl

képzett helynevek

(pld.

Zsidány-

azon tény, hogy a

földe. Zsidópatak, Zsidótábor, Zsidó vár stb.); végre

els két századában a honfoglalók minden magyarok népéletével a legbensbb kapcsolatban éltek velk vegyes házasságban., mitl csak az egyház szolvtatta el ket. Szent László alatt hoztak el-

zsidók Magyarország

jogával birtak, a álltak és süri'ni

ismételt tilalma

ször korlátozó intézkedéseket ellenök" stb.

Ezt mondja

ma

— okiratainAra hivatkozva — a Palias Lexikon.

Az egészen mellékes dolog, hogy a czikk végén Kn. bet ami azt jelenti, hogy Kohn Sámuel rabbi irta, ezt nagyon kevés ember keresi, és látja csak azt, hogy nincs történettudós Magyar-

áll,

országon, aki ezt a körmönfont ravasz hazugságot megczáfolja.

Semmi okunk zsidó hitre volna, az

tért.

is

nem

szombatos

is

Az

által

a kazárok fajilag zsidóvá lettek

teljességgel lehetetlen. Mert körül metélkedikaz arab

disznóhúst

naeum

kétségbe vonni, hogy a kazárok egy része valaha

De hogy ez

—

eszik az és

olasz sem, Jehovának

még sem

hivja

zsidó.

kezddik, hogy Kohn Sámuel

insinuatió ott

lexikona a történeti egymásutánt hegyezi

Khagán, aki a magyarok

is,

az Istent a

felett

ki,

és

az Athe-

és az a bizonyos

már az s-hazában a

szellemi fölény

bizonyos nemét gyakorolta: már a zsidóvá lett Bulán Khagán utóda!

A magyar nemzet zetszervezö

tehetsége

ezeresztends múltja bizonyltja, hogy nem-

volt a

magyarnak. Az

a nagyszabású

poli-

!

33 mely a magyart

tikai belátás,

a

inár

vezérek

korában jellemzi,

szerintök zsidó-tanács eredménye.

hogy a legels tiltó intézkedés a zsidók ellen Szent De amint nincs adat arra, hogy a zsidókat azeltt üldözték volna, nincsen adat arra sem, amit Kohn Sámuel vakmeren állit: hogy az elskét században sürün éltek vegyes házasságban a magyarral. Igaz,

Lászlótól ered.

Honnan

Onnan, hogy Szent László hogy „ha zsidó keresztyén nt venne vagy általában keresztény személy lenne nála rabszolgaaz szabadon eresztessék " „associaverint és detinueriiit" veszi ezt ez a történetíró ?

1092-ben ugy rendelkezik, feleségül,

ságban

:

;

szavak feltételesen, a jövre czéloznak. Szent Lászlónak elöl

Németországból

emez intézkedése tehát a keresztes hadak beözönl zsidók ellen preventív rendszabály

volt a kor szellemében.

A

józan ész

ral együtt

ellene

is

mond

volna be,

jöttek

már akár kaftánban, akár a kabarok

bundájában, mikor Szent István politikai belátásból

nek

tiszta,

Sámuel

nem

annyira

lelki

szükségbl, de

nemzetét a keresztyénségbe bevezette és sei-

gyönyör

hitét vérrel és vassal

a gyakorlati életre való volt olyan értékes,

annak, hogy ha a zsidók a magyar-

kihatásában

:

üldözte (pedig az a hit

a nép erkölcsi

mint egy tévelyg tan,

s

ezt

felfogásában

nemcsak a Kohn

de feltétlen megbízható idegen források

forrásai,

mondom, mikor

apái hitét

üldözte

zsidókkal szemben, akiket akkor

is,

:

is

igazolják)

akkor lehetett-e türelmes a

azeltt

is,

azután

is,

a keresz-

tyén világ gylölve üldözött ?

Nem

azért nincs a zsidók ellen intézkedés, mert Szent István

és utódai szerették volna

eltt

nem

volt

ket, hanem

nálunk zsidó. De

azért,

strígiis,

mert a keresztes háborúk

quae non erant:

nulla

legislatio fit.

Kohn Sámuel mondja, hogy ben megrizték családi életök tisztátalan zagyva

vér

a zsidók

tisztaságát,

gójtól való

faji

minden nemzet kebeléami zsidóul fogva fel, a

elszigetelést jelenti, és mégis,

hogy e földhöz történeti jogokat harácsoljon, azt állítja, hogy a magyar sürün élt velk vegyes házasságban A magyar nemzet türelme már nem is annyira türelem, mint

a jámborságig fokozott nemtördömség. Azon czim alatt, hogy a Pallas Lexikon czikkeit csupa ember írja: zsidó rabbinus irja meg a magyarországi zsidók 3

szaktörté-

!

!

34 pozitívumok alapján

netét. Pedig a história, a

história

sem

valláshoz,

sem

fajhoz kötve

álló becsületes, igaz

nem

lehet,

ahhoz csak

tudás és objektivitás szükséges.

És ha tendencziozus

históriai

falsumokat kever bele valaki a

mi történelünknek talán kevéssé megvilágított legrégibb

részeibe,

nincs Történelmi Társulat, (amely pedig folyóiratának lapjait készséggel átengedi például annak a kérdésnek a fejtegetésére, hogy a

..Magyarok Istene" szálló ige

csak a legújabb korból ered), nincs

Magyar Tudományos Akadémia, amely

se praeventive,

sem

utólag

kötelezve érezze magát arra, hogy ezeket a tendencziozus falsumokat

legalább a következ kiadásból eliminálják Illúziónkat

—

nem,

magunk

—

törjük össze

de semmi szavunk nincs az

már akár

alaposan, akár

ha idegen elemek illúziókat teremtenek. Pedig a mi illúzióink ártatlanok, emezek pedig határozottan veszedelmesek, mert csak szárnyat adnak olyan törekvéseknek, amelyeknek szinte felesleges is a biztatás. ellen,

*

Mert hogy a Bernstein-íélQ ,.1848

—49-iki

szabadságharcz és

munka, meg a Kohn Sámuél-íé\e „A zsidók története Magyarországon" a többi zsidó historikus Írásaival egyetemben tendencziózusan ferdit ahhoz semmi közünk. Akárhogy lecsepülik, akárhogy megczáfolják, scripta manent, a zsidók"

ez.

:

:

de csak azoknál, akiknek ez a ferdítés

De egy volna, tassék,

sumok

Pallas

Lexikon

nem

tetszik.

a zsidók tulajdona,

elvárható

hogy annak szerkesztésénél tudományos controll alkalmazmert az a nemzet köztulajdona, és a bele csempészett fale köztekintély hatása

alatt

a szó teljes

értelmében heévül-

hetnek.

Ez a kérdés tudományos kérdés. Nem anti- vagy filosemitaság kérdése. Ezt a kérdést hozzák tisztába azok, akik erre hivatottak.

Ez tudományos érdek, és kíváncsi vagyok,

lesz-e bátorsága

történettudósaink közül valakinek elkezdeni felette az eszmecserét

Már mint szempontjából.

igazi

tudományos szempontból és nem a zsidó-érdek

A ZSIDÓKRA VONATKOZÓ IVIAGYARORSZÁGI TÖRVÉNYHOZÁS (ÉS EGYÉB IIISTORIKUMOK).

A maga nyers anyagában közlöm magyar törvényhozási intézkedéseket. Mikor a zsidók

magyarországi

a zsidóságra vonatkozó

itt

azt

történetirója

állitja,

a mag^^ar és a zsidó jól összefér egymással és a legrégibb

bens a

jó viszonyban,

igazság

száraz

st

sürü veg^^es házasságban éltek velünk, ez

egy kissé

talán

hogy

idben

Sámuel objektivitását. íme Szent László Decretum

meg

fogja

világítani

a

Kohn

:

Ha

zsidó keresztyén

keresztyén

valamely

10

ari.

(1092.

évhöl.)

asszonyt vészen társul magához, vagy

szolgaságban

személyt

tart

házánál,

az

tle és adják vissza annak szabadságát aki pedig eladta attól az árát vegyék el és legyen az a püspökök jövedelme. Szent László Decretum 1. Art. 26. (1092. évhöl.) Ha valaki vasárnap vagy más nagyobb ünnepen talál zsidót

vegyék volt,

I.

el

;

munkában, tehát hogy a keresztyénség meg ne botránkozzék, mely szerszámmal a zsidó dolgozott, azt veszítse el. Kálmán Decretum IL De Judaeis (1095.) Caput I.

Kálmán ....

törvényt

szerzett

országában lakozó

az

hogy keresztyén cselédet, akármicsoda nyelv vagy nemlegyen, venni, vagy eladni, avagy magánál szolgaságban tar-

zsidóknak zetü

ily

vala-

:

tani senki a zsidók közül 1.

§.

ne merjen ezentúl.

És ha valamelyik

ezen végezést

szenvedje

általhágja,

kárát a nála megtalált keresztyén cseléd elvesztésével.

Caput

Ha

II.

De

mutuis Christianorum

keresztyén zsidónak, vagy zsidó

három pénz ér kölcsönt akar kölcsönvevötöl és keresztyén

et

Judeorum.

keresztyénnek

két,

vagy

adni, a kölcsönadó zálogot vegyen a

meg

zsidótanuk legyenek jelen, hogyha

netalán eltagadná egyik, amit a másiktól

kölcsönzött

vala,

mégis

a zálog és mindkettejök tanúi bizonyítsák. 1,

§.

Ha

pedig

egyik a másiknak

három

pénznél

nagyobb

kölcsönt adand. zálogot és tanukat vegyenek hozzá, mint mondtuk és a

pénznek summáját

meg

a tanuk

neveit

Írassák

levélbe

és

38

mind a kölcsönadónak, mind a kölcsönvevönek pecsétjével pecsételjék meg; hogy ha valamikor ebben a dologban egyik a másikon méltatlanságot akarna tenni, azt

mind a kettnek,

tudniillik

az irás és mindkettejek pecsétje bizonyítsa

Caput

III.

De

emiúionihus

meg

az igazságot.

venditionihns Christianorum

et

et

Judeorum.

Ha

keresztyéntl,

zsidó

avagy

keresztyén

vásárol

zsidótól

meghihetö keresztyén és zsidó tanuk jelenlétében vásáés az árut, meg a tanuk neveit Írassa levélbe, és a levelet

valamit, roljon,

mind a vev pecsétjével megersítvén, tartsa meg magánál, hogy ha valamikor ezen vételbl tolvajsággal vádoltatnék,

mind az

eladó,

a nála megismert lopott árunak urát adhassa és a feljebb emiitett tanukat elállítván, megmenekedjék. 1.

nem

§.

Ha

pedig a megismert

áru

lopott

eladóját

elállítani

tudná, de a pecsétes irást felmutatja, a beirt tanuk hite alatt

szabaduljon. 2.

§.

Ha

zsidó tanukat

pediglen keresztyén állit

tanúi

nincsenek, de meghihetö

el, azoknak a zsidók törvénye szerint

után fizesse meg a lopás birságát négyszer. árunak 3. §. Hogyha sem a megismert

sem pecsétes

:

Quod

nem adhatja, meg az ország

fizesse

Endre. 1222. Arany

II.

hitek

nem mutat fel, Ítéltessék meg a lopás birságát tizenkétszer.

levelet

szokása szerint

urát

letett

hulla.

24. Articidus.

non teneant officiolatus. Pénzváltó kamara-ispánok, sókamarások és vámosok országunkbeli nemesek ismaelitae et Judaei

legyenek. 1.

§.

Ismaeliták és zsidók ne lehessenek.

1233. n. Endre a beregi

ban

zsidót

nem

erdben

esküt tesz, hogy hivatalok-

tür és zsidójeleket rendel.

1251. IV. Béla

—

szegény,

adja nekik a közjövedelmeket,

—

tlök

megszorult állapotában bérbepénzt

kölcsönöz

és ezekért

némi kiváltságokat ad a zsidóknak. Behozza a zsidóbíró intézményét, oltalmat ígér. Azonban a zsidókat vendégnek kívánja tekinteni és kimondja, hogy a zálogos birtokokon a zsidó földesúri jogokat

nem gyakorolhat. A budai zsinat a

1279. teszi hal

mellükön egy

köralaku

zsidókra és

kéjhölgyekre

vörös j^osztó

viselését;

kötelezvé

zsidóknak

kell lakni (ez Budán körül is volt kerítve). Lajos számzi a zsidókat az országból. Nagy 1360.

külön városrészben

39 1370 körül beereszti ugyan ket, de a zsidóknak keresztészemben fennálló követeléseit érvénytelennek nyilvánítja. 1436. Zsigmond megengedi nekik a kereskedést, de az ö

nyekkel

uralkodása alatt már felmerül a vérvád. 1494. Nagyszombatban zsidóégetés vérvád miatt.

számzi, de a

1526. Székesfehérvári országgylés a szidókat

idkben

zavaros

Pozsony és még pár város foganatositja.

ezt csak

1529. Bazinban zsidóégetés vérvád folytán. 1540. Nagyszombatból vérvád miatt kizetnek.

Buda ostrománál a török

1598.

L

Rudolf lü78. Decr. „

(akik

... De

Art. 11. 3. §.

zsidókat és anabaptistákat, akiknek házuk van,

a

Magyarországon igen kevesen vannak) hogy minél elébb

tözzenek

:

kiköl-

kétszeres adóra és teherviselésre szorítsák".

Budolf 1693. IV.

... ... és

Art.

az anabaptistákat és zsidókat

,,

tani

mellett fognak.

is

pedig az anabaptisták fejenként

adózásra

kell

szorí-

12 dénárt, a zsidók

pedig 20 dénárt fizessenek".

Rudolf 1595. Art.

10.

„Az anabaptisták és ban egyenként 50 dénárt II.

Ferdinánd 1625. Decr. „

... És

a

erre

zsidók személyüJcre nézve

a,

minden hónap-

fizessenek". II. Art. 28. 3. §.

czélra

.

.

.

vonják

régi szokás szerint a zsidókat is (anélkül.,

taksafizetés

^^ogy

ezzel

alá

.

.

az országba

bekebeleznék) stb.

1623.

II.

Gábor Erdélyben ghettót rendel,

Bethlen

viselésére szorítja

ket

Ferdinánd 1630. Decr. 2.

§.

A

zsidójelek

— bár egyébbként elég türelmes velk szemben.

zsidókat

III. Art.

XY.

2. §.

pedig ugy a harminczadok,

mint

a

vámok

haszonbérletétl elmozdítsák. Ezt megerösiti

:

III.

Ferdinánd 1647. Decr.

Ferdinánd 1047. Decr.

II. Art.

II. Art. 24. és III.

91. §. 8.

„Ez alkalommal megújítják az

1630. évi 15. czikkelyt, hogy ennek erejénél fogva a zsidókat, mint akik az ország jogainak nem részesei, htlenek és egészen lelkiismeretlenek, {szószerint : jiidaei

40 vduti jurkim regni non capaces, infídeles

vámok bérlésétl

diü) a

elbb elmozdítsák

et

nulla conscientia j)rae-

a jelen országgylés befejezése után minél

hogy az ellenkezleg cselekvök

s

legott

a

vám

elvesztésének büntetésébe essék".

Ferdinánd 1649.

lII.

A

zsidóknak

iijitják (a 1.

a

III. Decr.

79. Art. 1. §.

vámok kezelésétl

való

elmozdítására meg-

Kk. és Rr.) az e részben hozott cikkelyeket

:

És ezenfelül ezeknek valóságos foganatosítása czéljából

§.

határozzák, hogy minden

vármegyében, ahol a vámszedésre eféle vármegyék alíspánai hivatalvesztés

zsidókat alkalmaztak, az illet

... a színhelyére menjenek és teljes hatalmukban hogy a falut, vagy várost, ahol a vámot ilyen zsidó egyszeren minden tétovázás nélkül elitélni és azonnal kezeli elfoglalni és (minden jogorvoslat kizárásával) a legközelebbi végbüntetése alatt álljon,

.

.

.

vidékhez alkalmazni. 7.

Lipót 1662. Decr. IL 1.

tokos

Hogy

§.

az országban szl- és földbirugy a háztulajdonos, mint az idegen házak-

felkelésekben

ily

külföldieket, s

ban lakó zsidókat, s az anabaptistákat 7nig ket az országban megtrik ... a megyék lelkiismeretesen pénzben adóztassák meg .

1689. tól

A

szabad

városokból

kir.

kitiltatnak,

a

.

.

bányavárosok-

csak 7 mértföldre szabad nekik lakni.

1684

—86.

A

törökkel cimboráló

zsidókat Budavár

bevétele

után felkonczolják. III.

Károly 1723. Decr.

A

száraz és

nem

II. Art.

16.

szükséges vámoknak eltörlésérl

és

a zsidók

elmozditásáról. s §. 2. Az ellenszegülk ellen pedig, akik az ilyen eltörlést a zsidók elmozdítását meg nem engedik az 1566. évi 12. törvény-

czikkhez képest a királyi fiscus §.

4.

Es a meddig

.

.

.

perelhessen.

az idézett 91-ik czikkely tartalma szerint

a zsidókat minden vámoktól

el

nem

mozdítják, addig az olyan helyen

senki se tartozzék vámot fizetni.

IIL Károly 1729. Decr. §.

csátott

19.

.

.

.

III. Art. 22.

hogy a szentgyörgyi végvidékre nem régen hehoonyian, mint a nevezett országok (Dalmát,

zsidóknak ugy

Horvát és

Szlavonországok) egyéb

helyeirl

—

ha még valahová

41

—

helopóztak volna

maga

való elmozditását a

helyén kegyelmesen

elrendelni méltóztatott.

Mária Therézia 1741. Decr.

A

Art. 29.

fleg az ország fels részeiben a görözsidóknak eltiltatván, a vármegyék és

horral való kereskedés

göknek,

örményeknek és

városok

által elkobzás

terhe alatt, határoztatott

.

:

.

.

Mária Therézia behozza a türelmi adót, azaz a köztermég adózniok kellett azért, hogy az országban megtü-

1749.

heken

I.

felül

retnek.

IL József

Ezt az adót

II. Lipót 1790.

A

is

zsidókról.

országgylésen jelentést teend

legyen,

mig ügyök

s

kiváltságai a legkö-

országos

tanácskozás alá vétetnék, a zsidók állapotáról 8

volt.

Decretum. Art. 38.

Hogy a zsidókról addig is gondoskodva némely szabad királyi városoknak ket érint zelebbi

de lénye-

kamarai-adó-\éi változtatta,

gében ugyanaz maradt és 1846'ig érvényben

ö

bizottság

szent

által

felségének

a Karok és Rendeknek egyetért akaratával intézkedés tétetnék,

Ö

a Karok és Rendek

szent felségének jóváhagyásával határozták,

hogy a Magyarország és Kapcsolt Részei határain belül él zsidók, az összes szabad királyi városokban és más helységekben (ide nem értvén a királyi bányavárosokat) azon állapotban, melyben az 1790. évi

január elsején voltak, megtartassanak, és ha abból netán kiza-

vartattak volna, visszahelyeztessenek, *

1792-ben Vérvád volt Pér-en, Sárosban, Csengerben.

Ferencz 1807. Decretum V. Artíctdus 1.

§.

Hogy

.

.

.

ujonczok közé

.

.

.

1.

zsidókat is lehessen felvenni

és elfogadni.

Ferencz 1808. Decretum. 3.

ban,

§.

VI

Hogy a zsidókra

melynek részét

is

Art.

0.

azon község népességének arányá-

teszik, vesse ki

az illet

ujoncz jutalékot és a zsidó hitközségek

által

elállított egyéneket az ujonczok felajánlott

Ferencz 1830. Decretum IX. Art. 4. §, fel,

törvényhatóság az

a saját tagjaik közül

számába

el kell

fogadni.

7.

Hogy a megajánlott ujonczok sorába

zsidók

is

vétessenek

kiknek számát a népesség aránya szerint az illet törvényható-

:

:

42 sáof

határozza meg,

zetükbl lesznek V.

akik a zsidó Mtközséyek utján egyedül

s

kiállitandók és

Ferdinánd 1840.

II.

.

.

törvényczikk.

Ezen számba (ujonczok) az

4. §.

nem-

besorozandók.

.

izraeliták is kötelesek népes-

ségük arányában egyedül önfelekezetükböl ujonczokat áUitani, ugyanazért

az

törvényhatóság

illet

szerint kivetette V.

.

.

Ferdinánd 1840. XXIX. Addig

is,

es

reájuk

a

számot népességük

.

mig a

A

t.-cz.

zsidókról.

zsidók, állapotjárói a törvény

bvebben

ren-

delkezik, ezúttal határoztatik 1. § Mindazon zsidók kik az Országban.^ vagy kapcsol Részekben születtek, valamint szinte azok is, kik az itteni lakásra iörvénges

utón engedelmet nyertek, ha ellenök erkölcsi magaviseletök tekintetében bebizonyított alapos kifogás nincs az egész országban és :

Kapcsolt Részekben akárhol szabadon lakhatnak, kivéve egyedül az 1791.

tettel

XXXVIII.

évi

t.-cz.-ben

melyekbl a bányák

helyeket,

emiitett

bánya városokat,

s

azon

és bányászati intézetekre való tekin-

törvényes régi szokás mellett jelenleg kizárva vannak. 2.

A

§.

fennálló feltételek mellett

hatnak, kereskedést és mesterségeket vallásukbeli taníthatják,

legények

—

azon

segítségével

is

tudományokat

miknek gyakorlatában eddig

is

gyárakat a zsidók

akár a

maguk

zhetnek, és szép

is

s fijaikat

ezekben

mesterségeket

voltak, ezután

is

állit-

kezökre, akár

pedig,

gyakorolhaják.

3. §. Egyébiránt köteleztetnek, hogy állandó vezeték és tulajdon nevekkél éljenek, a születendk pedig vallásuk papjai által vezetend anyakönyvbe bejegyeztessenek, továbbá kötelesek 4. §. Minden okleveleket és szerzdéseket a Hazában és kapcsolt Részekben divatozó él nyelven szerkeszteni. 5. §. Amennyiben az izraeliták polgári telkeknek (fundus)

szabad szerezhetése jogában gyakorlat a 6.

§.

lennének,

az

ily

jövre nézve is megállapíttatik. Minden ezen törvénnyel ellenkez

városokban ezen

törvény, szokás, ren-

delet vagy határozat eltöröltetik és megszüntettetik.

1867.

évi

XVII.

törvényczikk. és politikai

1.

§.

Az

ország

A

zsidók

egyenjogúságáról polgári

jogok tekintetéhen.

izraelita

lakosai a

keresztyén

minden polgári és pohtikai jog gyakorlására egyanánt nak nyilváníttatnak.

lakosokkal

jogosítottak-

:

43 2.

Minden ezzel ellenkez törvény, szokás, vagy rendelet

§.

ezennel megszüntettelik.

Kiegészítésül

bemutatom még a Werbczy ma már eltörölt

zsidókra nézve kötelez

„Nem

czélom,

—

tripartitumából

—

hogy a

eskü

a

formuláját.

minthogy a zsidók-

zsidókról irjak,

jogaikra nézve többféle és külömbözö és több helyen az

nak az

üdvösséggel ellenkez kiváltságaik vannak és külömben

veszedelmesnek

ráról Ítélni

.''

látszik

.

irja

.

is

Werbczy

az uzsoIstván

a

„Tripartitumban". (III.— 36.)

Mindazonáltal közli a zsidókra kötelez eskümintát,

amelyet

napfelé fordulva, mezítláb,

rövid köntösben, fején „zsidókalappal",

kezével a Mózes tábláját tartva kellett a zsidónak elmondani

„Én N. zsidó esküszöm az él mindenható

Istenre, aki

teremtette,

ami ezeken és

amellyel

engem

vagyok. És ha

Abyront

az eget

a szent Istenre, a

Istenre,

és földet, a

ezekben

hogy ebben

van,

az ügyben,

ez a keresztény vádol, teljesen ártatlan és

bnös

elnyelte.

vagyok, nyeljen

el

a föld, mely

És ha vétkes vagyok, lepjen

bélpoklosság, amely Elizeus

kérésére

mindazt

tengert és

meg

a syriai

bntelen

Dathant és

a szélhdés és

Naamant

és Jeziit,

Ehzeus szolgáját meglepte. És ha vétkes vagyok, érjen engemet a nyavalyatörés, vérfolyás és hirtelen gutaütés és ragadjon el a véletlen

és vesszek

halál

sohase jussak

el

az

el testestül és

Ábrahám

és vagyonostul,

lelkestül

kebelébe.

És

ha vétkes

és

vagyok,

meg Mózes törvénye, melyet neki a Sinai hegyen szégyenitsen meg minden irás, mely a Mózes öt könyvévan. És ha ez az esküm nem való és igaz, törüljün el

semmisítsen adtak és

ben

írva

Adonay

és az

Istenségének hatalma. Ámen''.

Hogy a kép teljes legyen, fel kell még említeni azt, hogy az immár modern vérvád 1884-ben volt Tiszaeszláron. E vérvád tette világhír YéÚÖ-ügy veddé Eötvös Károlyt és

utolsó, és

köszönhetjük neki azt az irodalmi ezer éve

tart

és soha

sem

alkotást („A

lesz vége")

nagy

per,

amely

amelyikben egy ragyogó

magyar elme játékában gyönyörködhetünk. Els kötetében eladja a vádat, a körülmények véletlen összatalálkozása folytán, szinte meg-

döbbent

megdönthetetlenségében,

hogy azután még zseniálisan

44

megdöbbentbb

elmeéllel és

meggyzen

szétbontsa azt a második

kötetében.

Csak a czimét

nem értem ennek

Eötvös Károly, hogy „soha se

a könyvnek.

Miért

mondja

lesz vége?'' *

Az 1894. annyira

évi

recepció,

ismeretesek, hogy

majd

az

egyházpolitikai

törvények

azokkal könyvem szkre szabott

tében foglalkozni feleslegesnek

látszik.

kere-

A ZSIDÓK NÉPMOZGALMI .ADATAI.

Közelebbrl lássuk

most a magyarországi

galmi adatait.

Év

1840.1

zsidók

népmoz-

:

48

nem ebben

felmutatni, a veszedelem lényege

lakosságához

ország

az

viszonyítva

nem

államokhoz képest

európai

Igaz ugyan, hogy ekkora °/o-ot

az

a

fekszik

fképen. Mert

4'94% még a

többi

volna végkép kétségbeejt dolog.

sem tud

felmutatni Európában más, szomszédaink Alsó-Ausztria (4"84%), Galiczia Bukovina (12'9Vo) és Románia, de az ország közügyei-

csak legkedvesebb (ir66*^/o),

nek intézésében a zsidóságnak akkora része sehol a világon nincs, mint Magyarországon. És ha

Kossuth Lajos és valamennyi

humanista

társa

meg-

gondolhatta, megérezhette, megsejthette volna, hogy a magyar közélet

—

általuk

teendk

is

legfontosabbnak

a kereskedelem, a

a pénz,

föld,

intézése

Kossuth Lajos

is

ha

és

mindig

több

kell

sajtó,

a

mszaki

életükben,

hogy legyen az ember

Meggondolta volna, hogy ezeki*e a rászabadítson egy fajt. amely csak félszáz éve érezheti

—

érzi

e földön

a

:

orvosi

mint a humanizmus.

kincsekre

—

terrénumai

öOVo-ában zsidó kézre kerül még az meggondolta volna a dolgot.

Mert a fajszeretet lelkében,

tartott

jogtudomány,

magát a magyar földhöz kötve. Amelynek, ha van

tradicziója,

a

az

tradíczió

a kapott

sérelmekért

érzett

legfontosabb

pozi-

gylölet. Hog\'

a

ez

cziókban igaz

:

térfoglalása

arról egy

zsidóknak

a

a

késbbi helyen fogunk

hiteles statisztikai

adatokkal beszámolni. *

Bemutattuk az imént a zsidóság számbeli fejldését Magyarországon 1840-tl 1900-ig.

még,

lítjük

Hogy

ez a fejldés folytonos

:

megem-

hogy 1905-ben már a zsidók száma 886,410, tehát

ujabb 60,000 point.

Az 1905.

évi

statisztikai

évkönyv szerint 1000 zsidóra esett

8'4 házasság, 31 '6 élve születés, 16*8 haláleset és 14' ti szaporodás, akkor,

amikor vallás szerint róm. kath gör. kath

volt az átlagos

szaporodás 1905-ben 8'57o 10"0

„

ev. ref

4"5

„

ág. ev

6"2

„

gör. keleti

4"9

„

unitárúis

6'8

„

14'8

„

zsidó

:

49 Születik zsidó

Meghal

(1901—1905.

„

„

van,

zsidóságnak

ami

különben

elhal

368,

,

.

.

.

.

.

.

27,120 14,413 12;707

még a gyermekhalandóság az

.

tehát évi

terén

is

nagy elnye

foglalkozás következménye, 1000 élveszületettböl 7 évesnél fiata-

intellektuális

mert mig országos átlagban labb

évenként.

„

„

Természetes szaporodás

A

átlag)

1000 zsidózsülöttböl csak 218'7 s általában a 3%-a a zsidó, mig a szülöttek közül 4'21°/o, ;

haláleseteknek csak

a lakosságnak pedig 4"94%-át képviselik. Életképes, tartós, szívós^ szapora faj.

Bródy Sándor a zsidókról beszélve, valahol

ket: ^nemzetem Mondhatja.

igy aposztrofálja

kovásza''.

Ö tle nem

veszik rósz néven. *

A

polgári házasság által teremtett

iij

helyzetet

meglehetsen

kevéssé veszik igénybe a zsidók, 1905. évben zsidó vlegényhez

nül ment

157 róm. kath. 5 gör. kath.

43 22

ev. ref.

ág. ev.

5 gör. keleti 2 unitárius 5 felekezetnélküli összesen 241

:

:

50

% —

azonban paradoxon. Mert tudvalev dolog, Ez az országos hogy a törvénytelen szülöttek száma az intelligentiával fordított hiszen látni fogjuk arányban áll. Tudjuk, hogy a zsidók túl-

nyomóan

—

intellectuahs foglalkozásban élnek és igy reájuk ez a

°/o

tulmagas volna.

Ugy is van. És ez is egy föargumentum legyen az én czélom maguk az intelligens zsidók eltt, mikor azt az aljas és

mellett,

erkölcstelen galieziai zsidót az országba beereszteni nemzeti vesze-

delemnek tartom. Álljon

147

— 149. „A

itt

a „Közgazd. és statisztikai Évkönyv-- 1894

lapjáról a

következ

ez,

munka

idézet

A magyar

törvémjtelen szülöttek hitfelekezetek szerint.

országban az

— 5"

eg^'es hitfelekezetek szerint

arányszáma tekintetében a következ

a

törvénytelen

anya-

szülöttek

eltérést látjuk

1000 születés közt volt törvénytelen születés rkath. gör. kath. gör. kel. ág.

átlag

1881—85-ben

ref

.

iinit.

zsidó

:

51 éveknek még nagyon kedvez aránya évrl-évre fokozatosan 1894-re már több mint háromszorosan megrosszabbodott. A törvénytelen születések gyanánt kimutatottak számának ezen rendkívüli kedése aránylag oly rövid idö szigorúbb

pontosságának

kormánynak az

izraeliták

alatt

tulajdonítandó,

is

kedveztlen

amelyet a vallásügyi

anyakönyvi ügyét szabályozó ujabb

deletei eredményeztek, de másrészt az

ezen

emel-

részben kétségkívül a bevallás

alakulás

tényleg

is

fenn

bizonyosra vehet, forog

és

a

ren-

hogy

Oalicziáhól

történ yiagymértékü bevándorlással függ össze. Köztudomású., f^ogy a törvénytelen viszony a galicziai zsidók körében mennyire el van harajyódzva s ugy látszik,

hogy az erkölcstelen

állapot

leginkább a Oalicziából bevándoroltaknál található.

nálunk

Legalább

vármegyék, amelyekbe a bevándorlás nagyobb mérveket

öltött,

is

azon mint

Sáros, Bereg és kiváltképpen Máramaros, a törvénytelen születések

arányára nézve is szinte megdöbbent számokat mutatnak. Sárosban 1893-ban az összesen született 438 zsidó közül 72 volt törvénytelen (tehát ezerbl 164), Beregben 1157 közül 445 (ezerbl 385) és Máramarosban, amely a bevándorlásnak ffészke. 2183 •

szülött közül

1123 volt törvénytelen származású, azaz ezer összvolt. S hogy a viszony évrl-évre inkább

születésbl 514 törvénytelen

rosszabbodik, kiviláglik az utolsó 7 év összehasonlításából, e szerint

Máramarosban

született zsidó

52

kérem most a

Tisztelettel

lipótvárosi

kaszinót,

hogy mieltt

tovább olvasná a könyvet, engedje meg, hogy megállapítsuk a máramarosi atyafiak erkölcstelen

voltát, *

Ezt a kérdést azonban kár volna ilyen könnyedén elereszteni,

mert bizony a

statisztika elég objektív

dók családi életének tisztaságát

is

tudomány

arra,

hogy a

zsi-

kimutassa.

Bereg és Máramaros a galicziai atyafiak hazája. Bereg megye már nem mutat ugyan akkora °/o-ot a törvénytelen szülöttek tekintetében, de

ha

zsidók''-ra jobb

megyét külön kezeljük, az úgynevezett „magyar

e két

%

kerül ki országos átlagban.

1902. évben volt az egész országban összes zsidó szülött

törvénytelen

27,939

2420 224 968

Ugyanakkor Beregben Máramarosban

A kettben

1212 1883

3095

összesen

Ezt levonva

az

országos

ezerre törvénytelen

87

1187

eredménybl,

úgynevezett „magyar zsidók" között

24.844

azt látjuk,

összes

hogy

az.

közül

szülött

csak 1233 a törvénytelen szülött, azaz 1000 élve születettbl 49' 7,

amely eredmény az úgynevezett magyar zsidókat immár erkölcsösebb családi éleíüekké emeli.

Senki se mondja, hogy elfogultság vezet, megpróbálhatjuk az úgynevezett magyar zsidókat 1902. évben

megláthatja

ebbl

—

—

még erkölcsösebbeknek tüntetni munka 168 169. lapján

fel.

—

a hivatkozott

törvénytelen volt 575. (Ezerre 143.)

Ha

az országos

eredménybl Máramarost,

Bereg megyét

Budapestet leszámítjuk, mint a magyarországi zsidók három erkölcstelenebb fészkét, akkor az ország többi zsidóságára

20,807 összes közül 658, esik,

bárki

Budapesten született összesen 4037 zsidógyerek és

azaz

1000-re

31*6

és

leg~

már csak

törvénytelen

gyerek

ami már európai record. *

A

kivándorlók 3'OVo-a volt a zsidó, 1905-ben szám szerint 4132.

Sajnos, a statisztikai hivatal nem mutatja ki, hogy viszont hányan vándoroltak be Galicziából ? De az egészen bizonyos, hogy

:

53

minden kivándorló üresen maradt helye be van

töltve

azonnal

tizszeresen.

Ez a fogyás tehát senkit se aggasszon.

Ami

az

áttéréseidet

illcli

1896—1905. évek összesen

alatt

Zsidóvá

no

férfi

Róm.

kath.

Görög

kath.

Ev. reform. Ág. evang.

Görög

.

.

.

.

keleti.

343

37

13 61

2

33 6

42

2

13 2

1

474

47 21

.

.

4

Egyéb

.

.

1

Összesen

Ebbl

férfi

268 8 56

Unitárius .

1905-bcn

lett

376

4

1

visszatérés

1896—1905. évek alatt

összesen

no

41 16

1905-ben

Zsidó kikeresztelkedett

Róm.

kath.

Görög

kath. Ev. ref. .

Ág. evang. Unitárius

Görög Egyéb

keleti

....

Felekezeten kivüli

férfi

no

1357 49 446 158

1369 44 346 147

16 16

7

férfi

142

159

58

47

6 3

6 3

1

4 27

151

lett

Összesen

Még ezen a fogyáson

2193

no

1952

236

sincs mit aggódni, hiszen

itt

220

maradnak

közöttünk. Ezen csak a statisztikus vakarja a fejét, hogy az adatai nem tiszták. Keresztényeink között sok az „Anuszinr.

A ZSroOK ELOSZLÁSA AZ ORSZÁGBAN.

A zsidóság túlnyomó része a városokba tömörül. Ha azt mondanánk, hogy a zsidóknak ez a része a veszedelmesebb, egyáltalában nem azt kell érteni alatta, hogy a falusi zsidó nem éppen olyan veszedelmes. Éppen olyan veszedelmes az a maga szk körében, a

maga szkebb

anyagi erejét szívja,

anyagi ert,

hanem

eltti prestige-jét

is

A

Város

látóköre

mig a városi

mellett,

de az csak az ország

intelligens zsidóság

nemcsak az

országunk, népünk, nemzetünk jellegét, külföld levetkezteti rólunk.

városok zsidósága lUOO-han.

!

58 Budapest pedig egymaga

dicsekedhetik

az

összes

zsidóság

20'3%-ával (azaz egyötödrészével) már 1900-ban, Budapest után Nagyvárad zsidó.

—

Itt

kell

felállítani

A vármegyékben

a

áll,

ahol minden negyedik ember

a harmadik egyetemet

megoszlás a következ

:

:

59

A

rendezett tanácsú városokra nézve pedig álljon

csak az 1900. évi népszámlálás alapján

Megye

—a

itt

— ugyan-

következ kimutatás

f)0

Megye

61

Megye

62

Megye

63

Meg^'-e

:

64 analfabéta van

Zemplénben Temesben Háromszék Szeben

40%,

zsidó

9'6%

,

O'SVo

„

,,

39%

.,

,

32Vo

„

0-67o

.,

„

32%

,

0-6%

Megállapilható, hogy a falusi zsidók száma egyenes arányban

az analfabéták számával.

áll

Egyenes arányban Fordított arányban

áll

továbbá a ruthének számával

áll

a németek és magyarok számával

is.

—

mi különben nagative az analfabétákkal együtt jár. Nem véletlen dolog az sem, hogy Máramaros, Bereg, Ung, Zemplén vármegyék vannak Lemberghez és Tarnopolhoz legköa

zelebb.

hogy az embernek

Lehetetlenség elnyomni azt a gondolatot,

eszébe ne jusson, hogy az aezélgyártásnál is bizonyos elmelegít kemenczéket használnak, mieltt a vasat a maga óriási hfokú

kemenczéjébe bocsájtanák. Ilyen elmelegít kemencze ez a négy-öt

—

vármegye. Itt

Itt

lesz 5

—6

szíve felé elfoglalni

magyar

faj

Nem

azt

a

teret,

módon

oly ostoba

smagyarrá a

év alatt

tanul bele a magyar viszonyokba

amit

esztends multu

az ezer

átenged.

akarjuk kisebbíteni a zsidóság életrevaló voltát. Elismer-

jük alkalmazkodási képességüket, elismerjük azt

sokszor szorgalommal pótolják

a tanuláshoz,

amit

is

hogy ha nagyon

is,

azt a természetes

fogékonyságot

az Ur Isten a magyar embernek ingyen meg-

minden pályán, mondom hogy térfoglalásuk érdemük, de a magyar nem az

tudnak vergdni

de zöld ágra

adott,

lengyel zsidó.

innen indul azután az ország

s

ehsmerjük a jó tulajdonságaikat, szertelen nagy volta els sorban

de bizonyos,

ember bne. Sokat lehetne

még

megállapítsuk

a kisebb

nak

Meg

feltételeit.

gráfiai és

beszélni

lehetne állapítani

egyéb viszonyait,

ahol

hogy

arról,

igény zsidóság

azon 7

módon

statisztikai

belterjes

szaporodhatásá-

— 800

demo-

község

zsidó egyátalában nincs

;

de ez

hogy egy négy320 zsidó család megélhetéséhez 350 lélek szük-

az áttekinthetség rovására esnék. Megállapítható, tagból álló falusi

séges, és pedig minél

A

—

analfabétább a környezet,

zsidóságnak az ország

sébl véglegesen meg

területén

lehet állapítani azt,

itt

annál kevesebb.

bemutatott elterjedé-

hogy a zsidóság legjobb

talaja a legmagasabb fokú kidtura vagy a legsötétebb butaság.

A ZSIDÓK AZ ISKOLÁKBAN.

!

:

Az óvodát tudvalevleg azok veszik igénybe, akiknek a gyer-

mek

—

234,103

már a szülök

révén

elfoglaltsága

óvodás gyermek

közül

—

azaz

17,461,

otthon teher. Mégis

7'4%

volt a zsidó

Magyarországon 1905-ben.

Az elemi az ismétl

iskola és a tovább

iskola

iskolák és az

kötelez.

nem

tanulók

számára 14 évig

Már az a körülmény, hogy az elemi

ismétl iskolák (3.125,121-böl 133,211

zsidó)

a tan-

kötelesek közül csak 101,466-ot, azaz az összes zsidó tankötelesek-

nek 76"17Vo-át mutatják ki, abban leli magyarázatát, hogy a hiányzó 23"877o nem hogy analfabéta maradna, de 10 éves korától kezdve vagy szakiskolába, vagy középiskolába jár. Mert és a statisztikának az ilyen paradoxonai indítják még tudva azt, hogy egy Eötvös Károlyt is a statisztika kigunyolására

—

—

a zsidónak egyik elvitázhatatlan erénye az, hogy a gyermekét anyagi erején felül

is taníttatja,

semmiféleképen

nem

volna érthet, hogy mig

a római kath. tankötelesek közül „

„

az ev.

„

„

80-90Vo 89'37*^/o

ref.

az ág. ev.

„

„

a görög keleti

„

„

az unitárius

„

„

„

„

addig a zsidó lett

83'63% 64*21%

a görög kath.

69*49% 81*55% 76*17%

volna csak, aki a betvetést, a kétszerkettt megtanulni kíváncsi

Világosabban látunk már az elemi iskolától kezdve

A

mellékelt kimutatáshoz

lunk. Ez az illet

zsidók arányát

iskolák

egy

összes

grafikus

hallgatóinak

felfelé.

ábrasorozatot

csato-

%-ában mutatja a

68

Iskola

69

Iskola

70

a

Ami a középiskolákat illeti, már itt elre veti az árnyékát az megdöbbent állapot, amelyben Magyarország magyar intelligen-

cziájának a pusztulását látjuk. 1905. évben a gimnáziumok 53,070 tanulójából 20-290/o, számszerint 10,768 a reáliskolában 36-53 „ a középiskolában 3,441 9,414 „ „ volt a zsidó. 2274 „ 14,209 összesen 62,489-böl ,,

a reáliskolák

;

—

és erre már most felhívjuk a Nagyon tanulságos dolog szemmel kisérni a zsidók térfoglalását a külömszülk figyelmét böz fiskolákban, már csak azért is, mert fiaink pályaválasztása alkalmával minden „Amicus Juventutis" „PáhjamutaW -iúnól gya-

—

korlatibb jó tanácsot lehet

Tény nyezni

az,

nem

ebbl

kiolvasni.

hogy gyakorlati érzék dolgában a zsidókkal verse-

tudunk. Az élelmességhez és a szohdaritásból merített

még bizonyos ösztönszer tájékozási képessohasem menne, ha sáska volna a Hortobágyra, az esztergomi prímás 89 ezer katasztráhs bizonyosan

mérhetetlen elnyükhöz ség járul.

hanem

A

zsidó

vetését lepné

—

—

el.

Az utolsó 15 év alatt a zsidók %-a a középiskolákban tlük igazán szokatlan módon^ gimnázium és reál együtt

—

állandóan

a 22

— 23%

hogy ez a zsidókról

között

maradt.

Oly

csekély a szaporodás,

szólva, szinte stagnálás.

Azonban még is van bizonyos mozgalom, az, hogy a zsidók immár a reáliskola rovására inkább a gimnáziumot kultiválják. Bizonyos dolog, hogy összefügg ez a megyetemi túltermeléssel. Ugyanis a gimnáziumban

Év

:

ellenben

a reáliskolában

:

:

71

—

—

Roppant érdekes az a hogy ugy mondjuk statisztikai hogy a zsidóknál már 1899 1900-ban észrevehet a m-

—

ösztön,

való meditálás. 1900—1901 mintegy hogy 1902-ben rohamosan menjenek a gimnáziumba. Persze a magyar egy évvel mint mindig egy lófövel szaki pálya

tiiltömöltségéröl

fontolgatást mutat,

—

—

hátrább

jár.

Mieltt a fiskolákra áttérnénk, még egy pár iskolát

kell fel-

emhteni. Ezek Posta- és távirdatanfolyamon

Vasúti tisztképz

142-bl

14 a zsidó 10'0°/o

46-ból

6

„

.,

605-bl 178

,,

„

,

Tanfolyam felntteknek

IS'O

„

29-4

„

30-ból

5

„

.,

Rajztanár-képz

228-ból

29

.,

„

167 127

Szinésziskolák

329-bl

„

„

20-0

„

„

„

16-0

„

„

„

O'O

Festészeti iskolák

66 4277-böl 681

Zeneiskolák Szobrászati mesteriskola

Elször egyetlen

szembeötl,

is

zsidó

sincs

s

kritikus

—

Erre fejezetben

reklámozott

És

—

„

..

hogy a szobrászati mesteriskolában

általában

167o-al vannak képviselve.

legjobban

5-böl

,

—

a

mvészetek terén szerény csaknem minden,

csodálatos

müvészkapaczitás,

—

de

bizonnyal

minden

zsidó.

külömben a „Zsidók boldogulásának magyarázata" visszatérünk és most maradjunk az iskoláknál.

még

ez.

70

Zsidók a föisJcoldhan.

Fiskolák Hittani intézetek

Jogk.

s

.

jogakad. h

Bölcsészeti

.

Orvoskari

Gyógyszerészi

Megyetem

.

Felsbb tanint. összes Állatorvosi

.

Magyaróvári gazd. Gazd. tanintézetek

Selmeczb. erdészeti

Selmeczb. bányászat

Látjuk,

hogy a zsidók különösen az

állatorvosi,

orvosi

és

megyetemi pályákra özönlenek valóban megdöbbent arányban. Teljességgel

nem

kívánkoznak az erdészetre, igen kevesen a bányá-

szati és gazdasági pályákra.

Valóban furcsa. Pedig hogy az erdk iránt érdekldnek, minden gyerek tudja a Székelyföldön, és amint látni juk aratnak az ország földjének csaknem Vio részén!

—k

—

—

azt fog-

!

!

73 Azt hinné az ember,

dók között csak a

hanem csak

nemzetiségképen,

meg

hogy ha,

ökct a magyartól

:

kapocs

és

azt hinné az ember,

a zsi-

nem

tényleg

külömböztetjük

hitfelekezctképen

hogy a

hitélet

lehet

valami különösen kifejldve. És ennek nyomát keresnénk a

náluk

hittudományi szak kultiválásában.

még

amint mindig halljuk,

az összeköt

vallás

csak a lélekszám arányát Igen

sem

dic-lu

—

e téren

érik el

nekik a vallásos érzés, mert ebben jut érvényre

kell

is.

nem

a szolidaritás, de

És horrendum

fektetnek súlyt a

hit,

mint tudomány müve-

lésére.

Mieltt

nem

lesz

még

befejeznénk

érdektelen

Nemcsak érdekes a

venni.

az iskolákról

a budapesti

kimutatásainkat,

való

egyetemeket

külön

szemügyre

kérdéS; de ma, mikor a harmadik egye-

tem felállításáról van szó fontos is. A Budapest összes lakosságának 23"4%-a a zsidó. Számszerint 167,974. Ismerjük azt a tényt, hogy a zsidó szülék anyagi erejöket meghaladó számban küldik :

fiaikat az

egyetemekre, bizva az

fként bizva a hilsorsosok lom a napot evés fogalma.^ és

ifjú

szorgalmában, élelmességében,

szolidaris érzésében.

Mivel pedig az ország zsidóságának

mi sem természetesebb, minthogy

^/s

Magyar

(?)

foga-

része Budapesten él:

ide jön a sok

tudományszomjas

zsidó.

A nem

zsidóságnak,

a

tudományos pályákat végkép

kiszolgáltatni

minthogy a harmadik eg^'etem egy zsidóban gaz-

kell egyéb,

dag városban, st csak zsidóban gazdag megyében is állittassék fel. Ez a szempont tiltja a pozsonyi egyetemet. Ez a szempont parancsolja, hogy az uj egyetem Szegeden legyen (Pozsony

irO%, Pozsony megye

5'0°/o

zsidóval dicsekszik;

zsidób vidék; Szegeden 5*8%, Csongrád megye Bács megye l'8Vo a zsidó.)

és mellette egy

l"6Vo

;

1

6—7

Ez a napot

zsidó családot

evés azt jelenti,

—

hogy a

Budapestre

akiket addig sohse ismert

—

felkerült

zsidó

ifjú

megtisztel azzal a szives

minden hétfn, illetve kedden stb. kosztolni. Az a kötelességérzet, hogy neki hogy is zsidó. enni adni kell, szintén csak azon alapszik, hogy a gazda is zsidó. Már most az a Ubaczomb, az a csólet, az a gersli leves, amit az a zsidó ifjú megeszik, tisztán és merben arra van hivatva, hogy sejtekké alakulva az „Kultur-ember alkotó ifjú izmaiban, agyvelejében a nagy-zsidó eszmét szolgálja

bizalmával, hogy beálht hozzájuk

A

jogczime erre

az,

:

részévé váljék".

:

74 Egyébként a budapesti viszonyok ezek

Tudomány

szak

I

A ZSIDÓK A KÖZSZOLGÁLATBAN ÉS A SZABAD FOGLALKOZÁSOKBAN.

„A magyar korona országainak 1900. czadik

Közszolgálati

rész.

hivatalos kiadvány

alapján

ágak

évi népszámlálása.

szabadfoglalkozások

és

mutatom be

a zsidók

itt

Nyol-

czimü

**

térfoglalását

e téren.

Az összes létszámot

minden

fontosabb

ágnál

foglalkozási

összehasonlítom az 1890. évi eredménnyel, hogy a fejldés látható legyen, azután a zsidók számarányát (esetleg ahol érdekes, a

számarányt

eltti

és a zsidótól

mutatom

is)

mentes vidékekel sorolom

Jóllehet a részletes adatokat

is

fel.

közlöm táblázatos kimutatások

sem felesleges, mert ember eltt a számok

alakjában, azt hiszem, e rövid összefoglalás

az

táblázatos kimutatásokhoz

ily

év

tiz

majd a zsidóban leggazdagabb

be,

nem

unalmas lehet. Ennek tulajdonítom én azt

szokott

közötti böngészés

statisztikai

tanulmánnyal

hogy egy

ilyen

vállalkozáshoz

fáradságot és türelmet

száraz

adatokkal, e

meg nem

nem

is,

hogy mindezideig

magam

elzött, mert

sok türelem

és

is

fáradság

senki

e

belátom,

A

kell.

sajnálnám, ha az emberekben e szám-

dolgokkal gondolatokat,

tömörülés szükségérzetét tudnám

elhatározásokat és a

felébreszteni.

Bármily gyenge

is

legyen hozzá a képességem, a bizalmam és a hitem ers.

Állami tisztviselk. Az 1890 tisztviselk

Csaknem volna,

— 1900.

száma 6548-ról 8633-ra,

közti

azaz

id

alatt az állami

2085-tél

szaporodott.

33 százalék ez, amit a fejldéssel indokolni nagyon bajos

de viszont a túlteng bürokrácziában ennek a veszedelmét

mindennap érezhetjük.

A ma

szolgáló állami tisztviseli kar egy harmadrésze olyan

állásban van, amely állás csak

vesszük

még

1890. után

mennyi állás ürült e 10 esztend eltt gyermekeik pályaválasztásánál

els

lett

rendszeresítve.

Ha

azt, hogy az elhalálozások és nyugdíjazások révén

nem csoda, ha az apák szkös, de biztos foglalkozás

alatt,

e

tekintetre igen alkalmasnak lünik

is

fel.

78

De éppen ez az indokolatlan, inkább politikai, mint természetes fejldési folyamat, ez a hon-ibilis szaporodása az állásoknak maga emel gátat maga ellen a zsidóság ezt bölcsen megérzi és az állami :

:

létszámában %-szerüen fogyóban van a zsidók száma. 1900. évben 8633 állami tisztvisel közül csak 384 a zsidó,

tisztviselk

az országos összegben 4*47o, kevesebb mint a lélekszám aránya. E pálya szkös fix fizetéshez van kötve, mellékjövedelemre kilátás nincs, ez a pálya

nem

zsidónak

nem

lévén, érvényesül a statisztikai

lélekszám arányában részesül

itt

kell. Különös vonzó ereje valószínség elve, csaknem a

a zsidó elem.

Van azonban egy érdekes momentum itt is, ami a zsidó szolidaritásra jellemz. Az összes 384 zsidó állami tisztvisel közül 33%, azaz 129 Budapesten van ott, ahol az állami hivatalnok :

mégis több ahol

nincs

szabad idvel rendelkezik,

annyira szem

holmi

eltt a szabad

pótlékokat

idejének

élvez és

más utón

való

értékesitése dolgában.

% szerint legtöbb a zsidó Verseezen

16"7°/o,

Nógrád megyében ll'57o, Bács-Bodrog ir4°/o

Sopronban 10"5%, Turócz megyében

és

lO-OVo.

Számszerint: Nyitra, Krassó-Szörény és Torontál vármegyék-

ben (10

—

10),

(természetesen

Budapesttl

eltekintve).

Nincs zsidó

állami hivatalnok Baja és Kecskemét városokban, és 20 vármegye területén.

Az

állami dijnokok

létszámában 8'5°/o a zsidó.

Ha

a zsidó

természetét ismerjük, azt kellene mondani, hogy ez a 115 zsidó a legélhetetlenebb az országban.

Van

tehát ilyen

Az utóbbi évtized

is

115.

száma 3692-rl 4471-re szaporodott. Uj állás szerveztetett 779, azaz 21*1%. Körülbelül természetes szaporodás. E pályán csak 98 zsidó találVármegyei

tatott

tisztviselk.

1900. évben, 2'20/o.

—

alatt az állások

—

hála Istennek Sovány pálya, rossz pálya, de meg ez rizni az egy intézményünk nemzeti jellegét megtudta mostanáig. Legtöbb zsidó megyei tisztvisel van Torontál megyében 7, Esztergom, Hont, Pozsony, és Zemplénben 5. Immúnis vármegyék Zólyom, Fejér, Gyr, Komárom, Mosón, Somogy, Tolna, Csongrád. Heves, Borsod, Gömör, Szepes, Ung, Máramaros, Szilágy, Besz:

:

:

.

79 tercze, Naszód, Brassó, Csik, Fogaras,

Háromszék, Hunyad, Torda-

Aranyos és Udvarhely. *

A

vármegyei

száma 10 év alatt 516-ról 1063-ra 106%. Pedig még 1900-ig nem

dijnokok

emelkedett, szaporodás 547, azaz volt „egyszeríisités"

Is

Bizony

55

nem

ami

zsidó,

valami zsiros hivatal,

5*2''/o-nak felel

nem

is

kereste több

mint

meg. *

A

törvényhatósági jogii

városok

tisztikarában

is

meglátszik,

hogy választás utján töltik be az állásokat, mert a zsidóság 97 fvel (4*5%) van képviselve. Szaporodott az állások száma 1855-röl 2126-ra, azaz 271-el, ami városaink rohamos fejldéséhez

—

képest elég kevés.

Legersebb fejldést mutat Nagyvárad (szaporodás

61),

Sze-

Kecskemét (szaporodás 31 állás) ellenben visszafejldést mutat: Fiume 31, Szabadka 28, Székesfehérvár és Zombor 9 9, Pancsova 4, Versecz 5, Baja 2 állás beszünged (szaporodás

46),

;

—

tetése által.

10

—

Legtöbb zsidó van Temesvárott 14, Kassán és Nagyváradon Fiume, Pancsova, Pozsony, Székesfehérvár és

10. Nincs zsidó

Zombor városok

tisztikarában. *

A

városi dijnokok

csaknem

rodott,

eg^^eben

nem

is

száma 272-rl 535-re, azaz 263-al szapoami azt mutatja, hogy városaink ha

lOOVo,

tudnak spórolni,

az alkalmazottaik fizetésén igen.

Azon városokban, ahol fogyott a rendszeresített állások száma bven szaporodott a dijnokoké. Van az 53ö között 16 zsidó, amihez kommentárt fzni :

felesleges *

A 2520-ra,

rendezett

tanácsú

azaz 433-mal

városi

száma

hivatalnokok

aránylag jóval több,

szaporodott;

2087-rl mint a

nagy városoké. Zsidó van közte 99, kereken 4%. Reyidezett tanácsú városi dijnokaink 243-ról 487-re, 100°/o-al

szaporodtak, közöttük 21, azaz 4"3Vo zsidó. *

Érdekes dolog a községi jegyzk lyes

számú

statisztikája,

mert e tekinté-

testületben szaporodás alig mutatkozik. 4298-ról 4925-re,

azaz 627-tel

emelkedett

10 év

alatt a

számuk,

ami csak

12'

7%

:

80

sem

és sehogy

jegyzkre

arányban

áll

igen

sok a körjegyzség és ez

irányban habár lassú fejldés remélhet.

Hogy

—

ami a

a munkanövekedéssel,

azzal

Még mindig

nehezedik.

amint Kohn Sámuel mondta

—

mily

bens

viszony-

ban vannak népéletünkkel a zsidók, jellemzi az, hogy a falusiak összesen 158 zsidó jegyzt választottak meg (5'5Vo), azokat is túlnyomóan az ország északkeleti részén. Legtöbb zsidó jegyz van Szilágy megyében 14, Abauj-Tornában 12, Szatmárban 11, Szolnok-

Dobokában

10

;

Nyitra, Pozsony,

nincsen

jegyz

zsidó

Esztergom,

Árva,

Hont,

Zólyom, Baranya, Somogy, Ung, Hajdú, Szabolcs,

Csanád, Brassó, Csik, Háromszék, Szeben, Torda- Aranyos és Udvarhely vármegyékben.

Pedig ez a pálya

idben ersen megy

nem

rossz pálya. Mutatja az, hogy az ujabb

A

rá a zsidóság.

száma 2350-röl 2736-ra szaporodott

6'4% a

A

zsidó.

közigazgatási tanfolyamon

nak, bár a zsidókra nézve e pálya

Községi

cUjnoJcoJi

nem

is

nem

tér

a zsidónak

Ez azután mutatja azt

felel

hogy

van a tisztviselnek és nagyon rájuk

Az A

a zsidó.

azt látjuk,

nem fért

valami irigylend

sora

a fizetésrendezés.

igazságszolgáltatás.

száma 10 év ez idre

birák

szaporodott.

9%

ágait;

34,135 közül összesen 1619 meg.

való.

is,

177, azaz

kecsegtet.

között 2029-böl 223, kereken

a zsidók száma, ami 4'7Vo-nak

!),

évrl-évre szaporod-

Összegezve most a közigazgatás külömbözö

hogy ez a

kiknek

segédjegyzök között,

(ez is elég kevés

Persze

alatt

1954-rl 2557-re, azaz 603-al

esik a királyi táblák

deczentraliza-

ami kétségtelenül ugrást okozott, ugy, hogy ez a szám nem alkalmas arra, hogy belle a további fejldésre következtetést cziója

is,

lehessen vonni.

Ez a foglalkozás sem a zsidónak való. (Vagy hogy nem bízItt van legkisebb Vo-al képviselve a zsidóság, meg az

zák rá?)

ügyészi karban.

2557

biró közül 83 volt 1900-ban a zsidó, azaz 3-27o.

Legtöbb

volt

Torontálban 4

—

sági városban

nem

4.

a zsidó

Ellenben volt

biró

Temesváron,

Pest

megyében

és

35 vármegyében és 15 törvényható-

egy sem.

81

Ügyész 108-r61 1890-ben

nokban

városban

A azaz

1,

1

—

Budapesten

és

1,

szaporodott és volt közötte zsidó

222-i'e, 51-el

1900-ban összesen 2.

4.

Temesváron, Jász-Nagykun-Szol-

(1890-ben az az egyetlen

is

a f-

volt.)

száma 4196-ról 4676-ra, már bven tódult a zsidó, mert 350-re, azaz 165-el szaporodtak. Az

hirósági és ügyészségi tisztviselk

480-a!

szaporodott.

ugyanazon idö

Ide

185-rül

alatt

újonnan szervezett állások Va része zsidóval Pedig

még ma sem

lett betöltve.

Soma.

államtitkár Visontai *

A zsidók

hirósági

keresked. Ö

dijnokoh

Több mint IP/o.

száma.

Debreczenben

ügyészségi

és

is

Elég

között

van egy olyan zsidó dijnok, a bíráknak

szállit

is

— 644) 74 a hogy amellett —

(337

de tudni

sok,

aki

kell,

fa-

tzifát.^

*

Közjegyz

volt

1890-ben 226,

1900-ban 317.

a szaporodás

sok.

Remélhet, hogy ebbl

se

Szaporodtak

A 7o

91-el. Zsidó volt 6, illetve 16, szaporodott 10-el.

lehet

elég kicsiny,

következtetni

a jövre. Közjegyz-jelöltek 173-ra.

segédek

és

fogytak

De a zsidók szaporodtak 24-rl

csd, patikajog

és

a 10 év

27-re,

kéményseprés egész jó

alatt.

193-ról

Hja! közjegyzség,

üzlet.

*

A biró, ügyész, közjegyz, hirósági tisztvisel, hiába, csak beamter valamennyi. A közjegyzt kivéve mind csak a fixfizetésébl nyomorog, a közjegyzségre meg sok a protekcziós fóka

—

akarom

mondani

eszkimó.

Nincs

mit

pályákon csodálatosan kevés a zsidó.

csodálni,

hogy ezeken a

De van az

igazságszolgálta-

tásnak egy másik ága, az, ahol szemesnek

delmet

lehet lefejteni,

ként a

áll

a világ, ahol a jöve-

hogy egy-egy emberrl csak egy brt mert nincs több (legalább egyszerre, mert apródonvissza és újra lenyúzható, persze okkal móddal

csak az korlátozza,

br

és ügyesen

is

n

!).

Ez a foglalkozási ág az ügyvédi kar, amelynek hihetetlen szaporodásával egy kissé részletesebben kell foglalkoznunk.

1

Lehet, hogy a czéget

nem

jegyzi.

:

Az

üffvvédek. '»j

Az ügyvédi kar szaporodása

óriási.

Azt megitélni, hogy ez a

szaporodás indokolva van-é? egy kissé körülményes dolog. vilizáczió folytán az emberek egymás között több és több

A

czi-

téren

jöhetnek peres viszonyba, több és több érdek-ellentét, peres kérdés keletkezhetik.

hogy 1890. és 1900. években milyen volt az ügyforgalom a bíróságoknál, és amily mértékben szaporodott ez, az ügyforgalom szaporodásának Vio részében meg fogjuk találni a

Nézzük meg,

kulcsot arra,

hogy milyen

°/o-szerü szaporodás

volna

az ügyv^édi

kar szaporodására a természetes arány?

Mert az ügyforgalmi statisztika a tyukpert

csdöt

is.

A csd

jövedelmezhet 20.000

is

forintot,

egynek

egy

veszi, a

sommás

per-

ben 30 korona is elég a fiskális számára. Talán még sok is, ha a perek számát ^/lo részben vesszük mértéknek arra, hogy hány uj fiskális

élhet

meg

Álljon hát

a pör-szaporodás alapján.

itt

1881. évben

a következ statisztika volt

1891.

„

1901.

„

„

1905.

,

„

a

bíróságok

ügyforgalma

2.069,628

„

2.484,716

„

„

4.455,838

„

„

7.255,708

'

,

,

Százalékokban a szaporodás

volt

1881-hez viszonyítva

1891-ben

20-57o

1901-ben

115-3Vo

1905-ben

350-6Vo

Ellenben az ügyvédek száma volt 1881-ben (az ügyvédjelöltekkel együtt) 4377,

1891-ben 4532, 1901-ben 6355 és 1905-ben 9068.

Százalékos szaporodás 1881-hez képest

1901-ben

3-5% 45-2%

1905-ben

107-27o

1891-ben

Csakhogy figyelembe

kell

rabok miiven természetek?

venni azt

is,

hogy ezek az ügyda-

A

királyi

bíróságok részletes ügyforgalmi statisztikája:

Bíróság

.

84 Heti 10 krajczáros betétekre alapított bankoknak,

vetkezeteknek

van jogtanácsosuk és külön ügyvédjük

mint szöde nincs

is,

olyan „mint szövetkezel", amelyiknek ügyvédje ne volna

ság

nem

s

manap-

igen lesz zsidó ügyvéd, amelyhez ne tartoznék egy „mint

szövetkezet,

Nem

korlátolt felelsséggel"

fog felesleges lenni, ha

némi

kis statisztikát

mutatok

be az ügyvédek ellen beadott panaszokról és fegyelmi ügyekrl.

Fegyelmi panaszok

É V

és vizsgálatok

ügyvédek

ellen.

itt

85

1^

uoppiu s^ui á3bÁ öppaj

n

o^TS^iuSaui :3

S

oASÍBquaqApu

— :3

I

I

I

1

1

1

I

I

1''

I

I

1^

lOCDCOCOOSOSiOOSCO -g

Tjft-t-QOOSWOSCOt-

ttUlBZS

^3S9zoqq3joj natzsafja^toj zaq llBiui SDzoAjaq e\e KSv'x s^^tAupgs^

i-l(Mi-l<>JCCCOC>lTHrH

3Bs^oupuo3

O-tS ti

119 lassnzíiqqo]

naip BjBzoj^'j'Kii JJBSojiq Á3aj Qppuano i-B^ipzouiia lo^aaspaAÁgB zb liojpBA ^jam

-oj

tH

-7^1

"-l <7J C-)

!M

I

i-H

i-lt-OIMTHiHOOUSíO BIB p\!A a^sojiq óiaiunq v

^lazaiuqa uopoui SBui ÁSba óppaj

Cn

|CO->*'*COCOr-l-^

oíjs-BiuSaiu S3

(-•*>

oASBquaqAjaq

BUIBZS jjasazaqqaiQj jiaizsafjaiioj zaq

Tt<'<*cc-<íi<:OTí
s^ipzouqa 0[e\ foÍ3asp9AA3n sa-jzsaSSn;

sauaiátapi

-jaj

S-Bsirqznad

sappaj qaqsBj; ed

CA

v\ Jiajia^ai zoqa^sojTq •)unq -B jjo^BJi •ászTA

iH

r(<

CC CO t^

b

Sasuana'^aqiaj -azsso jBss'Bn'B ipaÁASn

1^

I

3assa^aA lasa 3assa^aA

p

na'ja'íiapuai

BSB^BiApj iBceásziA luqaASaj b

t-OTl^OOOOi-HOOOOO

O ÍO ^ lO 050505000000 GO00a)O5O5O5O5O5O5

t- 00 05

!-( C-J

;!

86

ügy fegyelmi

hogy az ügyvédek

látszik tehát,

száma

vizsgálatok

nem épen

kar nivójának

is

bven

emelkedését mutatja.

hogy az ügyvédség hova-tovább

nem

annyira jogheresés,

hanem

üzleti

panaszok és ami az ügyvédi

ellen emelt

szaporodik,

De mutatja

azt

spekuláczió lesz és a per

kliens kereséssé fajul.

sem természetesebb, mint hogy a nem budapesti

Mi

is,

zsidó

ügyvédek közül 294, azaz 32% a vidéki nagyvárosokban lakik és a vármegyékben, apró városkákban és falukon lakó zsidó ügyvédek száma 628, csak hattal több, mint amennyi magában Budapesten él Szaporodott az ügyvédek száma általában Aradon 10 év alatt

Debreczenben 10-el, Kolozsváron ellenben fogyott: Baja 6, Gyr 9, Kassa 12-vel,

rom

13-al, 7,

Sopron 7 és Temesvár 5 ügyvéddel. mint fele zsidó az ügyvédeknek

5,

Több

közül 2 zsidó)

;

több mint

40%

Újvidéken 11-el

Kecskemét

8,

Komá-

Selmeczbányán

(3

Baján, Gyrött, Kassán, Szegeden

25% Arad, Debreczen, Hódmezvásárhely, MarosvásárNagy\wad, Szabadka, Szatmárnémeti és Újvidék városokban.

több mint hely,

Olyan

város,

107o-nál

ahol

száma, csak egy van

:

kevesebb

ügyvédek

volna a zsidó

Versecz, ahol 23 közül csak 2 a zsidó.

A zsidó ügyvédjelöltek száma még több a városokban, itt már négy város van Baja, Gyr, Kassa és Szeged, ahol a zsidók számaránya 50%. Az ügyvédi Írnokok között már csak 20% a zsidó. Vármegyéink közül legtöbb zsidó ügyvéd van Pest megyében :

39,

28

Zala 32,

— 28

;

Nógrád 31,

százalékszerüen

Torontál,

legtöbb

Jásznagykun-Szolnok, Borsod

van Liptó 57'8%, Ung 56'5%,

több mint 25% van összesen 30 vármegyében. 10%-nál kevesebb csak Szilágy vármegyében van, az erdélyi megyéktl eltekintve, ahol általában kevés a zsidó fiskáhs, ugy, hogy 6 erdélyi vármegyében egy sincs 15 erdélyi vármegyére csak 25 zsidó ügyvéd jut, ami elég kevés. Az üfjyvédjelöUek száma 1368-ról 1846-ra, azaz 478-czal szaporodott. A zsidók száma ugyanakkor 499-rl 780-ra emelkedett.

Trencsén 52'3%

;

!

381 a szaporodás.

A

80%-a amibl ügyvéd

szaporodásnak tehát

az ügyvédjelölt tehát olyan tojás,

Ha jöv e

volt a zsidó.

kél ki

:

a

téren elég biztató. *

És mi, boldogtalan alperesek

— sajnos! — nem sztrájkolhatunk.

87 Minden kommentár nélkül 1907 február 17-iki számának

ide

iktatok

19-ik

még

a Pesti Hirlap

oldaláról 2 darab

nyilttéri

Hogy a hirdetmény szélesebb körben terjed nem kérek érte semmit. De hátha volna olvasóim között, aki megszolgálná a 3000 koronát ? De meg az ügyvédi hivatásra is már abban a bizonyos irányban ez is világot vet, közleményt.

:

—

—

Háromezer korona jutalom annak, aki oly adatokat bocsájt rendelkezésemre, hogy a dr. Simonyi (Schön„Nyilt-tér.*

Arthur ügyvéd,

feld)

a

budapesti lakos

(II.

kerület,

Föutcza

4.

320 ezer koronában átvett hozományomból Kúria által most jogers birói Ítélettel megítélt 80 ezer

szám)

a

ellen

kir.

korona és járulékaiból tossággal

álló

követelésemet biztosithatom. Fon-

birnak a mostani nejére,

vonatkozó adatok

is,

akinek nevére

Büchler Irmára

született

már házasságunk tartama

alatt ingatlant szerzett.

Budapest, 1907. év február hó 15. özv.

Fleisehmann Antalné szül. Löivij

Teréz.

VI. Andrássy-ut 41. sz.

em.

II.

3.

ajtó.

*

Háromezer

korona

jutalom

annak,

aki

oly

adatokat

bocsájt rendelkezésemre, melyek az özv. Fleisehmann Antalné szül.

41, özv.

Löwy Teréz magánzó,

II.

em.

3.)

elleni

budapesti lakos

peremben

Fleisehmann Antalnéhoz

kihallgatott

való

(VI.,

Andrássy-ut

hamis tanuknak

viszonyát

megvilágítják,

hogy én azt a perújítás iránt folyamatba tett eljárásban is kell módon felhasználhassam. Fontossággal hirnak a perbeli Teréz-Mrut VI., ügyvédjére, dr. Zoltán Gézára {Budapest, 17) vonatkozó felvilágosítások is, aki azonos azzal a Moskowitz Gézával,

ki

annak idején Rozsnyóról

került ide

Buda-

pestre.

Budapest, 1907. évi február 16-án.

II.,

1

E

rovat alatt közlöttekért

Én sem.

nem

Dr. Simonyi Arthur, F-utcza 4., II. em. 21.

vállal felelsséget a

szerkeszt".

sz.

Egyházi Annak

830

a

és tanügyi szolgálat.

ezer

amelyik a magyar

zsidónak,

földön

1900-ban 658 rabbi látta el 102 segédrabbinussal együtt a szükségeit. Egy rabbinusra esik kereken 1240 zsidó.

él,

lelki

*

A

10 év

kisdeclóvnök

633-ról

alatt

1833-ra

szaporodtak,

csaknem 300%! De 1833 közül csak 67 a zsidó óvodásnk száma! Elemi iskolai tanítók 10 év alatt 20,563-ról csak 20,970-re, azaz

407-tel

szaporodtak

1900-ban

és

volt közöttük

csak

1227

zsidó.

Már

az elemi iskolai tanitónök száma sokkal nagyobb fejl-

dést mutat, mert 2819-röl 5281-re,

5281-bl

A

azaz 2462-vel szaporodtak, de

csak 306 a zsidó.

is

tanitói pályán,

nek, amit a

ugy

hova-tovább a

látszik,

nkérdés szempontjából

is

nk

terjeszked-

csak üdvösnek lehet mon-

De e sovány pálya epén nem vonzó a zsidóságnak, amit másrészrl a keresztény kultúra szempontjából szintén csak örömmel lehet konstatálni. dani.

Mert a hivatalos statisztika

nem

szól a zugiskolákról,

amelyek

kizárólag csak a zsidóságot érdeklik.

A

felsbb

elég szép. a

leányoktatás és felsbb

626-ról 910-re

népoktatás terén a fejldés

emelkedett a tanárok és 178-ról 809-re

tanárnk száma. Zsidó közöttük

99, illetve 46, ami elég szerény

százalék.

A városok

Komárom, Nagyvárad és Pozsony megyék közül Nyitra, Trencsén, Turócz, Zala

zsidók számában Baja,

vezetnek

;

és Torda-Aranyos, viselik az

enemü

több mint egynegyed részét kép-

hol a zsidók testületeknek.

Tanítóképz intézeteink

közül

2 zsidó

kán, 1 tanár Pest megyében, ez összesen

10 tanár és 2 tanárn. 1900-ban volt tanár és tanárn mint fent részleteztük 15 zsidó.

—

3.

tanárn van Szabad-

— persze közötte —

Budapesten

összesen 404,

*

A

középiskolai

tanári pályára

—

—

bele lévén foglalva persze

már inkább megyén a zsidóság. 2165-rl 2749-re emelkedett a tanárok száma 10 év alatt,

a kereskedelmi iskola

is

a

89 zsidók száma

A szaporodásnak

szer annyi.)

A

id

ugyanazon

pedig

47-röl 94-i'e. (Épen két-

alatt

cS^o-a reájuk esik.

városok közül Temesvár és Sopron (4

—

4) és Nyitra

megye

5 zsidó tanárt számlál, ellenben 53 törvényhatóság területén nincs egy sem.

Amint majd

viszonyok

a budapesti

a zsidó középiskolai tanár a fvárosban

tárgyalásánál

meglátjuk,

magát.

érzi jól

*

mondhatni szinte zsidó intézményhez jutimk a nevelök

EgY;

és korrepetitorok tisztába

statisztikájánál.

Nevel vagy

jönni.

lalkozásszeren ezt a mesterséget

az

a fogalommal kell

már mint

egyetemi

aki fog-

hallgatókat,

lehet.

népszámlálás nevel és korrepetitor

neket veszi

is

alatt,

üzi,

nem

akik órákat adnak, mindet érteni

A

elször

Itt

korrepetitor

csak azon egyé-

alatt

akiket egy háztartás keretében szolgáló személyzet

fel,

között e név megillet.

Föuri házak neveli, vidéki családoknál a kisebb kvabfikáczióju házi

vagy nevel a szerint,

a korrepetitor

tanitó,

szerényebben vagy nagyzolva nevezni petitor

ilyen

nem

ket

ide tartozik, az rendszerint

szokta.

diák,

minségben számláltatik meg. A korrepetitorok és nevelök száma

amint a gazda

A

bejáró korre-

és a saját

1060-ról 1453-ra növeke-

dett az országban 10 év alatt. Összesen volt 1900-ban

989

lakásán

1453 közül

zsidó.

Jellemz dolog ez és a vidéki apák sok tanulságot meríthetnének belle. Mert ez a 68'8% zsidó iskola,

hanem

nem

a városokra

ahol ott az

esik,

ahonnan a magyar ember beküldi a

a falukra,

fiát

kosztra, elzülleni.

A

városokban volt 1900-ban 89 közül 40 a zsidó korrepeti-

torok száma, Budapesten,

gyermeket hazulról: kényelmi

volt

szemponton

szocziológiai czélokat

ahol a nevel inkább sétálni hordja a 442-bl 281 zsidó, ami a zsidóknál a

kivül is

a zsidó

szolgál,

de a

ifjak

f

támogatását,

tehát

kontingens a falukra

faji

esik,

ahol volt 922-böl 668 a zsidó. Miért

nem

hogy otthon, tetheti

érti

falun

meg ebbl

nevelt

gyermekét, mintha

az a középbirtokos

tartva,

kosztra

magyar apa,

olcsóbban és szem eltt neveladja a városba

vagy kell

ügyelet nélkül, vagy valami professzorhoz méregdrágán

—

fel-

szintén

!

;

90 problematikus felügyelet

módon

alá, amellett,

oltja be ?

hogy gyermekébe a protekczió,

már a zsenge gyermekkorban

gondolatát

a koiTupczió

Mert egy hordó bor, vagy egy biztosabbá

egy pár röf kolbász

mint

a kalkulust,

teszi

gyakorlati

szalonna, vagy

fél

ha

két

órával többet tanul naponként a gyermek

A

zsidó korrepetitor rendszer legjobban divik Nyitra, Pozsony,

Pest, Abauj,

Vas,

Bereg, Borsod,

Máramaros,

Bihar,

Ung, Zemplén,

Szepes,

Sáros,

Szatmár és

Szabolcs,

vármegyékben,

Szilágy

Beregben 33-ból 31 33 ahol mint például Abaujban Sárosban 3o-ból 31 Ungban 27-böl 24 Biharban 65-böl 54, Máramarosban 22-böl 19; Szabolcsban 46-ból 39; Szatuu'uban 62-böl 55; Szilágyban 30-ból 26 a zsidó. Ne higyje senki, hogy ennek a házi nevelésnek nincs szocziológiai kihatása. Merném állitani, hogy a fejldésben lév gyermek36-ból

;

;

;

nek apai

felügyelet

magas voltában

is

tartása

alatt

még

arányszám

a szaporodási

visszaadja a kamatjait. *

A

A

már a városokban

nevelönök száma, persze

is

elég magas.

városban a bonne és a franczia kisasszony sikk. 509-röl 723-ra vidéki városainkban a nevelönök száma és közöttük 88 a zsidó.

ntt

Elég kevés, de hát ki tehet es Francziaország

nem

róla,

hogy a boldog S váj ez.

termel elég zsidót? És

Német-

tehet róla, hogy

ki

épen ezek a divatosak? A vármegyékben szétszórt nevelönök között már sokkal több a zsidó, élénk bizonyságául annak, hogy ahol holmi flancz-konkurrenczia nincs, a zsidóban e téren kozik meg. 1944-bl

itt

már 592

is

a

faji

rokonszenv

a zsidók száma

;

nyilat-

30%.

*

A

zsidó tehát a tanításra

nem

életpályának

Átmeneti

szereti.

mint hivatást, de pénzszerzési tanulhasson

A

nem

foglalkozásul

módot

arra,

érez,

a tanítást

elfogadja,

nem

hogy azután tovább

.

zsidó áldozni tud a gyermeke nevelésére, de ezt

és olcsóbban,

még

hivatottságot

mint más.

Otthon a falun

botos ispáni teendket

esetre végez, a

is,

tart

nevelöt,

is

okosan

aki

talán

de magántitkári foglalkozást minden

gyermeke szem eltt otthon tanul

és

lump, se korhely, de a család szellemében nevelkedik.

nem

lesz se

!

!

91

Közegészségügyi szolgálat. Orvosaink száma 10 év

3778-ról

alatt

4S05-re

szaporodott.

1900-ban Egy orvosra e?ett országos átlagban 1890-ben 4814 3480 lélek. Bizony ez még akkor is elég szomorú dolog volna, ha orvosaink egyenletesen oszlanának meg a lakosság között. De ha vesszük, hogy Budapesten volt 1075, a törvényhatósági városokban ;

707 orvos

pedig

csak 3023

1900-ban,

orvos

akkor ne

esik,

lakosságára

vidéki

orszég

és igy az

csodálkozzunk

rajta,

ha ugy a

tüdövész, mint a gyermekhalandóság akkora pusztítást végez.

Ez a pálya

nem

sem

jár,

—

jól

egyebet

hiszen

nem

jövedelmez,

se

hallunk

mégis

—

nyugdijjal

se

van tömve

túlontúl

zsidóval

Nincs olyan magyar paraszt,

ember,

aki

erre a pályára

nincs

öreg

asszony,

hajlandósággal ne birna.

nincs uri

Nincs

olyan

amire a magyar ember tanácsot ne adna,

nyavalyája a világnak,

magyar

és mégis elhanyagolja a

és horribilis

módon

hódit e téren

a zsidó.

Mi vonzza hát

erre a fáradságos és

gyengén fizet pályára

a zsidót?

Bizonyosan a humánus

Az

ösztön.

emberbaráti hajlam.

1900-ban volt 4805 orvos közül 2321 zsidó, kevés hiján 50%. Bizony senki se mondhatja, hogy nem teljes a bizalmunk a zsidókban, ha legfbb

kincsünk, az egészségünk

felében a zsidók

lelki-

kutak

meg-

ismeretére van bizva.

Hová

lettek

azok az idk, mikor a

mérgezésével vádolták és e miatt kizték

zsidókat

ket

a

Német

Franczia,

és

Spanyolországból

Több mint Kassán (33-ból 33j, 34),

fele

az

orvosoknak zsidó, Aradon

Komáromban

(41-böl

22),

Nagyváradon (48-ból Pécsett (32-bl 18), Szabadkán (31-böl 17), Szegeden (52-bl Székesfehérváron (18-ból 10), Temesváron (43-ból 27), Újvidé-

ken (20-ból Baranya, Heves,

12),

17),

(13-ból

7),

Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Turócz,

Gyr, Komárom, Somogy, Veszprém,

Bereg,

vármegyékben.

Borsod,

Sáros,

Ung,

Zemplén,

Zala.

Csongrád,

Szabolcs,

Ugocsa

!

92

Az

—

vármegyéktl

megyében 408 közül csak eltekintve nincs vármegye, ahol az orvosok62 a zsidó orvos nak legalább V4 része ne volna a zsidó. erdélyi

Meg

—

is látszik.

A

az összes halál-

zsidók halálozási százaléka

(bár lélekszám

esetekbl 5°/o

hol 15

arányában 5^/o-nak

kellene lenni),

gyermekhalandóság pedig az országos átlagban ezer

a

szülöttre 368,

zsidóknál csak 219.

Ez faji

ha

nem

az intenzivebb

akkor olyan

ápolás eredménye.,

sajátság, amely anthropologia szempontból minden küls jelnél

argumentum.

biztosabb

*

Gyógyszerész, qyógyszertártulajdonosok röl 1639-re, azaz 368-czal szaporodott.

daná

száma 10 év

Nem

is

1271-

alatt

olyan sok

— mon-

Kristóffy József.

Tényleg kevés, ha vesszük, hogy Magyarországon városokban

van ebbl 184,

Budapesten 76,

összesen

260

és

igy

az

ország

12,579 községére 1379 patika esik Zsidó patikus van városokban 184-böl 18, Budapesten 76-ból 18, az országban 1639-böl 129.

Legtöbb zsidó van Somogy, Zala, Pest, Jásznagykun, Borsod, Sáros, Zemplén, Szabolcs,

gyékben, 4

—8

Krassó-Szörény,

Bereg,

Torontál

me-

között váltakozva; mig egy sincs 42 törvényhatóság

területén.

A

gyógyszerész segédek száma fogyott az országban

1264-re, közötte van 1900-ban

Sajnos,

itt

nem

áll

200

zsidó.

1323-ról

15-87o.

rendelkezésre az 1890. évi zsidók száma,

de a gyógyszerész-hallgatók számából következtetve bizonyos, hogy e téren

Az

is

hódit a zsidó.

magyar ember nehezen tud önállóvá lenni e van szüksége, hogy a hozovehessen, S aztán a zsidó patikája egy kozmatikai

élhetetlen

téren, de a zsidónak csak a diplomára

mányból patikát

vegyes kereskedés, ahol

még gummi

czikk

is

kapható.

*

Az mit

sem

tül \áve,

állatorvosokra ér,

mert azóta

ma már lett

az

1890. és

1900. évi

statisztika

az állategészségügyi államosítás keresz-

ami a pályát egészen újjá teremtette.

Az állatorvosok száma 699-rl 898-ra emelkedett 1900-ban (azóta már rég tul jár az 1200-on) és volt 898 közül 223 a zsidó.

93

Ma

az állatorvosi akadémián állandóan 60Vo a zsidók száma

és így az uj,

elkövetkezend népszámlálás e téren

elrémít ada-

tokat fog szolgáltatni.

meghaladott

Oly

ma

állapot

az

1900.

A

szi'désznölc

pedig

9213-ra, volt

ebbl 817

A

ez

—

száma a

elég

absurdum

hivatal aligha

megy

eredmény, hogy

évi

felesleges róla beszélni.

ki

—

95 18-ról a divatból. 1900-ban fogyott.

zsidó.

fogyás jobbára a nemzetiségi vidékekre esik, mig a tiszta

magyar vidékeken némi

szaporodás

vagy

legalább

stagnálás

is

észlelhet. Nyitra,

Bereg,

Nógrád,

Trencsén.

Borsod,

Ung,

Zemplén

Pozsony, Somogy, Pest, Szolnok,

megyékben van megyékben

és a Tiszabalparti

legtöbb zsidó bába, mig Szepes, Fogaras és Udvarhely

egy sincs.

Budapesten,

22%

158 azaz

ahol a

sok

kényes

fordul

eset

szülésznk száma,

zsidó

el, már 717-böl

mert

itt

már

ez

is

jobbára magánvállalkozás. *

A adja

szabadfoglalkozások közül a hivatalos statisztika részletesen

még

a szinészeh és színésznk viszonyait.

Már mint a

statisztikai viszonyait.

A

színészek 685-rl 777-re

699 volt a magyar színész. és ezek Zsidó volt közte 156. Olyan kevés ez, hogy szinte hihetetlen. (Vagy már sok közöttük a kikeresztelkedett?) Színésznk szaporodtak szaporodtak

közül

mint a számuk

A

—

1900-ban

—

657-rl 776-ra, köztük 100

színészek és színésznk 1900-ban

lásban jelentkeznek. Egygyel több a

Vannak még olyan

férfi,

a

zsidó.

legideálisabb megosz-

mint a

n.

közszolgálati ágak és szabadfoglalkozások,

amelyeket csak országos összegükben közöl a hivatalos

statisztika.

Ez országos összeg csak 1900-ra vonatkozik és nem, csak a konkrét valóság látszik.

a

E

statisztikát egész

nagyon sok

tételét az

terjedelmében

elbbiek során

itt

így ott

mutatom be

bvebben

:

tárgyaltam.

fejldés

jóllehet

94

Ez adatok tehát 1900.

vonatkoznak

évi'o

Összes Foglalkozás fö- és

Ebbl

zsidó

keres férfi

alcsoport

n

és

abszolút

számokban

7o-ban

Közigazgatási szolgálat.

Állami tisztviselk dijnokok „

Vármegyei tisztviselk

....

dijnokok „ Törvényhatósági városi tisztviselk dijnokok „ Rendezett tan. városi tisztviselk dijnokok „ „ Községi és körjegyzk. Jegyz segédek .,

.

,,

.

Egyéb községi tisztviselk. Községi dijnokok

.

,

.

.

Összesen

4-4

8,641 1,604 4,472 1,087 2,962 1,059 2,521

384 123 98 57 126 69 99

501 4,925 2,736 1,596 2,031

21 158 177

84 223

10-9

34,135

1,619

4-8

7-6

2-2 5-2

4-3 6-5 3-9 4-2 3-2 6-4 5-3

Igazságszolgáltatás.

Birák

222

Bírósági és ügyészségi tisztviselk dijnokok. „ „ Börtön és fegyházi tisztviselk ..

.

dijnokok

Közjegyzk Közjegyzsegédek „

3-2

2,557

ügyészek

.

.

és jelöltek.

.

Írnokok (dijnokok)

Ügyvédek Ügyvédsegéd és

jelölt

.

.

....

Ügyvédi Írnok és dijnok

.

.

.

Összesen

4,676 2,611 135 13

4 350 233 7

317

16

173

27 60

404 4,507 1,846 2,113

1,538

19,574

3,786

780

1-8

7-4 8-9 5-2 5-0 15-6 14-8 34-2 42-2 32-5

19-3

.

95

Összes Foglalkozás fö-

Ebbl

zsidó

keres és

férfi

és alcsoport

nö

abszolút

%-ban

számokban

Efjyházi szolgálat.

Lelkészek Segédlelkészek Hitoktatók Egyházi szolg. „

„

.

2130

.

50

658 102 187 896 99

15,302

1,865

1,844 26,251 1,418

1.533

11,105 1,622

395 tisztviselk

alk. ,,

dijnokok

,

Összesen

5-9 6-3

47-3 42-1

440 12-2 i

Tanügy.

Kisdedóvó intézetek Elemi iskolák

Fels nép- és polgári Felsbb leányiskolák

iskolák

,

.

301

Kisdedóvó és népkisk. tanítóképzk. Középiskolák

Fels Fels

tanintézetek

..,..,

tanintézeti segédszemélyzet

Ipari és keresk. tanoncziskolák

.

.

.

.

.

Ipari szakoktatás

Kereskedelmi szakoktatás

.

.

Egyéb szakiskolák Szakiskolák összesen

Emberbaráti tan- és nevel intézetek. Magán nyelvtanárok és tanitók Különböz intézetek nyelvtanitói Magán zenetanárok és tanitók Különböz intézetek zenetanitói Különböz üg^^ességek tanitói .

.

.

Torna

.

.

.

.

.

.

és intézetben tanított ügyesség

Nevelök, correpetitorok

Talmud

.

.

.

.

„

.

dijnok

Összesen

446 206

.

.

137 8 15 94 21

44

3

1

202 240 243 917 242 489 4 860 24

6 63 22 95 27 57

18 5,565

932 46

tanitók

Tanárok és tanitók kül. megh. nélkül Tan- és emberbar. int. tulajdonos Tanügyi kezel tisztviselk „

.

404 2,749

68

51

83 23 43,252

143 2 101 1

1,865

932 4 17 9

3-7 5-8 9-7 2-6 3-7 3-4 4-9

21-3 33-3 2-9 26-3

91 10-3

111 11-6 16-6 8-3 27-4 5-5 33-5

lOOVo

1

8-7 33-3 10-8 4-3

5,174

11-9

96

97

Foglalkozás

f-

és alcsoport

98

A keresk

közül ntlen volt

r,

\

A ZSIDÓK ES A KERESKEDELEM ES

IPAR.

T

:

:

Hogy a zsidók a kereskedelem terén igazán hivatással bírmagának a kereskedelemnek a természetébl folyik, mert közvetítés a termel és fogyasztó között testi munkereskedelem a legalább ert nem igényel, és a hasznot ugy a kával nem jár termel, mint a boldogtalan vev, egyaránt fizeti. Ugy a termel,

nak, az

—

vev

mint a

cito dat" és

juthat

olyan

sokszor

hogy

helyzetbe,

uzsora szine nélkül hozhat akár 300Vo kamatot

Hogy

a

mindnyájan

A

„bis dat,

qui

a forgó-tke nagyon gyakran a szoros értelemben vett

kereskedelem

zsidó

kézben

van

is.

80%

arányában,

látjuk és tudjuk.

statisztikai

gyönyör

hivatal

részletes

munkát

végez.

Év-

könyveiben a kereskedelmet országos eredményekben a következ részletezéssel szokta ismertetni a) Tulaj donképeni

Állatokkal és

I.

kereskedelem

mezgazdasági terményekkel való kereskedés

(20 alczim). II.

Fával

és

egyéb

erdei

terményekkel

való

kereskedés (4

alczim). III.

Vas. fémárúk, gépek stb. (8 alczim).

IV. Agyag-, üvegipari czikkek (2 alczim).

V. Fa- és faragott árúk, norinbergi,

br, díszmü,

papir, iró-

és rajzszerek (5 alczim). VI. Fonó,

szövipari czikkek

(8 alczim).

italkereskedés (14 alczim).

VII. Élelmezési, élvezeti czikkek, VIII.

IX.

Droguák, vegyészeti czikkek

Könyv- és mükereskedés

(3 alczim).

(3 alczim).

X. Zsibárúsok. XI. Vegyeskereskedk. XII. Fogyasztási és városi beviteli XIII. Vásári helypénz-

vámbérlk.

vagy jogbérlk.

XIV. Cselédszerzk, közvetítk.

XV. Hirdetési vállalkozók, közvetítk. XVI. Szállítók, bizományosok.

102 XVII, Egyéb külön megnevezés nélküli kereskedk. XVIII.

Az árukereskedelem segédüzletágai. *

h)

Kofák

c)

Házalók.

(2 alczim).

Ügynökök, alkuszok.

d)

Pénz,

é)

hitel,

biztosítás (5 alczim).

Közraktári vállalatok.

/")

*

Azt hiszem, is

a

még

kiadva

statisztikai

méltán reméltem, hogy ha ez

hivatalban

a

id

népszámlálás

teljesen az 1900. évi

vonatkozó

zsidókra

szerint nincs

feldolgozása, a

adatokat

meg

fogom kapni. E czélból tisztelegtem a m. kir. központi statisztikai hivatal igazgatóságánál, ahol dr. Vargha Gyula miniszteri tanácsos ur beteg lévén dr. Vizaknay Antal helyettes-igazgató ur méltósága

—

—

volt szíves fogadni.

Amily kellemes reám nézve az a másfél óra, amit méltószerencsém volt, annál keserbb a tény, amit ott megtudtam. A tény az, hogy sem a kereskedelem, sem az ipar terén

ságával tárgyamról elbeszélgetni

nem készül. Ezt máig nem amely fórum van hivatva évrlhivatal munkaprogrammját.

foglalkozókról vallás szerinti statisztika

kívánta senki az országgylésen, évre megállapítani a statisztikai

Kisebb embernek érzem magam, mintsem hogy érveket akar-

meggyzni iparkodjam a strucz-politíka ostobasága fell, arról, hogy csak az ostoba ember nem szereti látni azt, ami kellemetlen de elég ersnek hiszem magamat rá, hogy a fvárosról, a törvényhatósági és renjak felhozni arra, hogy az országgylés tagjait

;

dezett tanácsú városokról, rosokról,

a

de

meg

—

a falusi szatócsok és korcsmá-

kereskedkrl, a nagyipari, kisipari személyzetekrl magam fogom az adatokat beszerezni, de

(legalább az önállókról) erre

id

„Adalékok

kell

és

így

a zsidó

ezeket

világnézet

köny^-em

folytatásaképen

filozófiájához"

czimü

kiadandó

könyvemben

fogom bemutatni. Szíves elnézést

könyvem most a sok

ily

kérek addig

is

;

„közgazdaságilag tevékenyked"

bánomság.

az oka

nem

én vagyok, ha

csonka maradt, hanem a „hberahs politikus.

politika'"

No meg

és

a nem-

f

A ZSIDÓK ES A FÖLD.

:

Ezen szent igék tiszteletü

Dezs

mondaná

igy

— 30.

nagy-

ezt

—

szocziálista esperes ur

könyvének XXIII. részében a 27

II.

—

irva találtatnak

Dr. Balthazár

:

Mózes

versekben ekképen

„És az Isten szóla, mindezeket az igéket mondván: 27.

népet,

a'

Az én félelmemet botsátom

el

melly közzé mégy, elrettentek

;

és

minden

minden

ellensé-

eltted, és

geidet elfutamtatom eltted. 28. Darázsokat*

botsatok

el

eltted, kik Khiveust,

neust és Khittheust kizzék te elled. 29.

hogy a'

Nem zöm

ne pusztuljon,

a' föld el

meznek

ki elled

mind

•

azokat

egy

2 Jós. 24. 12.

esztendben,

megsokasodjanak

és

Kana-

te

ellened

vadai.

30. Lassan-lassan

zöm

ki azokat elled,

mig megszapo-

rodol és a' földet bírhatod." *

Hatalmas a Jehova, mert a magyar földrl a magyar, megyén már Amerika felé.

a

tót,

a ruthén csakugyan

A Jakabok

a darazsak. * el már a magyar földet „Magyarország földbirtokosai" Rédei és és fleg Petrássevich „Zsidó földbir-

És hogy a zsidók hogyan foglalták a

„

Gazdaczimtár" BsiTOSs ,

„Magyar

Elek:

:

földbirtok"

,

:

tokosok és bérlök Magyarországon" ez.

zkben mutatom

munkák nyomán a követke-

be.

Magyarországon 100 holdnál nagyobb földbirtokos zsidó volt

1884-ben 1898, zsidó birtok

tiz

év múlva 2788,

e 10 év

alatt

1.747,255

és

a

100 holdnál nagyobb

kat. holdról

2.619,300

kat.

koldra szaporodott. 100 holdnál nagyobb bérgazdaság volt 1884-ben 4291 és ezek közül zsidó 2697, összesen 2.745,100 holdon; de 1894-ben már 4861 közül 3170 zsidó 3.350,740 katasztrális holddal. (A továbbiakban a zsidó földbirtokosokat és bérlket együtt

fogom

tárgyalni.)

106

Megye Árva

.

.

.

.

.

.

Bars Esztergom

.

.

Hont

.

.

.

.

Liptó

,

.

.

.

.

.

.

.

.

Nógrád Nyitra.

.

.

.

Pozsony

.

.

.

.

Zólyom

.

.

.

Baranya Fehér

.

.

.

.

,

.

.

.

....

Gyr

.

Komárom Mosón.

.

.

.

Somogy

.

.

.

.

.

.

Sopron Tolna Vas

....

Veszprém Zala

.

.

.

.

Bács-Bodrog. Csongrád .

.

Heves J.-N.-K.-Szoínok Pest-Pilis

.

.

.... ....

Abauj Bereg Borsod

.

.

.

Gömör

.

.

.

Sáros Szepes

.

,

.

Ung

.

.

.

.... .

Zemplén

.

van

birtokos

ebbl

össze-

ebbl

sen

zsidó

sen

zsidó

9 39 20 42 15 115 86 69

1

8 1

8 4 28 22 16

11-1 20-5

50 19-0 26-7 24-3 25-6 23-2 51-1

24 4

40-0

o

14-3

59 129 39 56 26 202 51

27 40

45-7 31-0 20-5

10 14

8 18 5 62 9

71

24

97 95 95

12 23 18

22 87 90 214

5

26 35

60

20

31 71 66

9

.

.

Száz holdnál nagyobb

össze

47

Trenesén.

Túró ez

Ezer holdnál nagyobb birtokon van

70 38 39 156

71

23 8 15

8 14 55

45 194 79 228 119 546 569 392 339 108 93

11

80 9

68 32 237 292 174 196 24 12

19-0 30-7 17-6 33-8 12-4 24-2 19-0

266 90 320 103 184 51 306 113 324 36 172 31 439 114 225 66 52 64 324 377 92

23-5 22-8 29-9 39-0 33-2

130 485 48 429 184 761 290 1,984 337

321

33-3 29-0 32-4 12-1 21-4 21-1 36-9 35-9

1,456

365

24-4 41-7 24-1 29-9

270 43-4 51-3 44-4 58-0 22-2 13-0 33-9 32-2 28-0 37-2

iri 18-0 26-0 29-3 13-5 19-7 24-4

107

!

108 Legkevesebb nagybirtokos zsidó van az erdélyi és a

déli vár-

megyékben. Absolute nincs zsidó ezerholdas gazda a szászok között, ahol a 100 holdasok

is

csak 5%-ig

mennek

legfelebb.

Legtöbb 1000 holdnál nagyobb zsidó gazda van Hajdú 65'2%, Szabolcs örSVo. Trencsén öl'lVo megyékben, ahol a nagybirtokosoknak több mint fele zsidó, azután jönnek Máramaros 47"3%, Baranya 45-77o, Bihar 44-37o, Turócz 40-07o, Jász-Nagykun-Szol-

nok 39-07o, Ung36-97o, Zemplén 35-97o, Tolna 33-87o, Abauj 33-3, megye 33'27o-al, ahol tehát a nagybirtokosoknak több mint

Pest

Va része zsidó.

Azután jön Borsod 32-47o, Komárom 32-l7o, Fejér 31-07o, 30-70/0, Szatmár és Ugocsa SO'OVo, Heves 29-97ü, Alsó-

Somogy

Fehér, Bereg vármegyék 29-07o, Itt

Liptó 26-7Vo,

Huszonkilencz olyan vármegyénk

oknak

több

mint VA része

Magyarországon a

Római Görög Görög

ezt

a

van, ahol

brt

„holt kéz" birtokában

a

kath. érseki és püspöki birtok kath. érseki és püspöki birtok keleti érseki és

ezeltt már

is

..brkahátos"vette

és

mig

hold

709,193

kat.

151,175

„

„

20,684

„

„

püspöki birtok

2.329,206 kat. hold

Összesen akkor a túlságosan

a

nyúltól

van összesen:

Hitbizományi birtok

—

Nyitra 25-67o-kal.

tehát az úgynevezett ezerholdasoknak több mint ^A része a zsidó.

:

3.210,258 kat. hold,

eleven kézben volt 5.970,140 katasztrális hold

10 esztendvel

is

100 holdnál nagyobb

comple-

xumokban Derék polgártársaink, akik olykor demokrata,

olykor liberális

néven, de mindig szocziálista hangulatban olyan elszeretettel emlegetik a „brkabátot"

meg

a holt kezet, sajátságosan sohasem a

hit-

sorsosokra gondolnak, akik pedig ime jókora kontingenst képeznek,

nem

azokra gondolnak,

höz,

hanem

akiket csak üzleti spekuláczió füz

a föld-

azokra, akiket ahhoz a földhöz tradiczió köt a halálig.

Akiknek sapjai ezt a földet védelmezték, és véres csatákban elfoglalva

nem

értek rá,

hogy ugy szaporodjanak, mint a zsidó a

kárment csendes odújában. Mert ha a modern felfogás ostobaságnak azokat a hsöket, akik daliás

nek tartották

a

harczot

tartja is a háborút,

idkben honszeretettl

és háborút

:

csak egy

égve,

erény-

Vázsonyi Vilmos

109 nevezte

de

kidtur bestiák-nak,

el

ket

a nemzet hálája övezi,

bármily sivár lelk legyen azoknak egy-egy utódja, azt

nem az sapái sirja és hsök nélkül ma nem volna

ehhez a földhöz, ha más

Ezek nélkül

a

:

és

ide köti

is

a tradiczió.

Magyar-

többé

ország, ezeknek a hagyatéka van olyan tiszteletreméltó,

mint egy-

egy udvari száilitó czég öröklött hirneve.

Az is igaz, hogyha azok az sök elhagyták volna pusztulni a magyar nemzetet, ez a föld, itt alattunk, akkor is itt volna Európában. És a zsidók is éppen ugy itt volnának és akkor nem „jó törökök, vagy „j németek'^ lennének. Csakmagyarok" hanem bolond hogy nagy kérdés, hogy akkor a környezet volna-e olyan és fejs tehén, mint amilyenek itt most mi vagyunk?

j

,

j

j

Nem

árt

tehát azokat a kultur bestiákat

megbecsülni a haló

poraikban.

Mieltt

lez

árnánk ezt a

telen dolog rámutatni

az országban,

60 zsidó

arra,

gazdasági

a

addig

fejezetet, azt hiszem,

nem

lesz érdek-

hogy mig 5922 zsidó nagy gazda tanintézetekben évenként

van csak

ifjú található.

A zsidó tehát nem hivatásszer gazda, de jó üzletember, és meg bir gazdagodni haszonbér fizetés mellett is ott, ahol a gazda maga csak nehezen élne meg. Természetes dolog, hogy ha a tke annak a közés munka közé még egy közvetít is beékeli magát vetítnek járó hasznot ugy a tke, mint a munka meg kell hogy és mégis a paraszt-szoczifizesse. Tehát itt a munka is olcsóbb, :

álista agitátorok ott

bátot

nem

a zsidó

dolgoznak legvehemensebben,

ahol

a

brka-

viseli.

minden irányban kifejlett, tervszer szolidaritásukat kell felismerni, mert hogy a konvenczió (nem a kialkudott, de ezerféle czimeken levont bér, hanem az effektív javadalmazás), a munkás lakás és az emberséges bánásmód több és az egyszeren vakmer hazugság. jobb volna a zsidó uraságnál

Ebben

is

csak az

:

*

Ennek a kapcsán, mivel az imént akaratlanul cselédbér kérdését,

nem birom

megállani, hogy

az érdekes tényt, hogy a cseléd-szocziálistákat

Debreczenben az szédos falvak leányai

sz nem

fel is

is

érintettem a

ne említsem azt

a zsidók neveUk.

óta nagy a cseléd szükség. igen

akartak

horribilis fizetést követeltek. Kiderült,

A

szolgálatba állani,

szomvagy

hogy vasárnaponként lejártak

110

Budapestrl valami

„urak",

ket, hogy ..megadnak az rátok vannak szorulva".

Ugy

is

cseléd kér, tányér,

van.

A

akik házról-házra

iirak kétszer annyit

zsidók minden alku

de mikor fizetésre

meg holmi

menve, kioktatták

is,

mint tavaly, mert

nélkül megadják,

kerül a sor,

annyi a

amit a

drága törött

egyéb, hogy végeredményében annyit

cseléd, mint tavaly.

Az

is

igaz azonban,

meg nem trne nem haragusznak érte, szár a leend vlegény a konyhában. :

se kap a hogy amit keresztény ház ha mindennap másik hu-

*

Ezt a dolgot,

a

zsidóknak

tovább szándékom, annyival

elttem mélyen szántott igen 1904. évben kiadott

gon"

ez.

Az

.;

is

a

földéhségét

fejtegetni

inkább, mert e téren

tisztelt jó

már

nincs

jóval én

barátom Petrassovich Géza

Zsidó földbirtokosok és bérlk Magyarorszá-

müvében. szellemes és mély tanulmányára utalok tehát és remé-

hogy a füzetében kilátásba helyezett további kutatások adatgyjtések eredményét mielbb olvasni fogjuk.

lem,

és

BUDAPEST KÜLÖNLEGES HELYZETE A ZSIDÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL.

London,

Paris,

virágát

Róma

Berlin,

A

össze.

gyüjli

nagy

egy-egy

nemzet szine-

nemzetet épugy jellemzi

franczia

Paris,

mint ahogy Parist jellemzi a franczia nép.

De

magyar

a

hiába keressük

faji

szokásokat,

jelleget,

Budapesten,

mert ami volna

erkölcsöket, is,

háttérbe

typust szoritja

a zsidó.

A

bérkaszárnyák

stylustalan

stylusától

élet ezerféle nyilvánulásán keresztül, a

kezdve a nyilvános

minden lépten-nyomon

fel-

hangzó zsidó-német szóig egy internaczionális, haszonles, kapzsi fészket lát

az a bizonyos

itt

.idegen"

ket

rezni a magyarról, le kell czipelni

És de

azt

és indolenczia sítja

keser vallomást

ezt a

hiszem,

mégis, mellett

és

szinte

hazafiatlanság

sze-

is

hirdetni,

Mert a nemtördömség

hogy kötelesség. talán

ha fogalmat akar

a Hortobágyra.

épen ez az álszemérmetesség bizto-

legjobban a zsidók boldogulását. *

Minél kisebb egy ország, aránylag annál nagyobb jelentsége

van a fvárosának. Mig Németországban nemcsak a kereskedelem és az ipar, de a mvészet és a tudomány is, hogy ugy mondjuk, addig Magyarország egész magasabb rend deczentrahzálva van :

kultúráját jóformán Budapest köti

Aki

magában valamelyes

le.

képességet

érez,

az

mind Buda-

pestre vágyik és igyekszik, mert érvényesülni csakis ott lehet.

hogy legértékesebb elemei a magyar kultúrának már ma is ott vannak és hova-tovább megersödik az a felfogás, hogy a vidék Magyarországon csupa Mucsa. Félt szeretettel néz a magyar ember Budapestre, ezt a nincsen várost fejleszteni, szépiteni, naggyá és vonzóvá tenni Tényleg igaz

áldozat, amire

módot

találni

is,

arra,

hogy ezt

benszlöttek

magyarosításával,

stylusában

magyarrá tegyük.

is

sem jut eszébe ajkú régi német a várost ne csak a

képesek ne volnánk:

de senkinek

hanem

szellemében,

külsejében,

!

114

Ha

ember

az

Budapesten

az

kimegy,

utezáia

a szemközt

10 ember közül vagy 8 a zsidó. Az Andrássy-iiton, a vácziutczán Hebron szép rózsái virítanak és ha a magyar typust akar-

talált

juk kell

ahhoz az egypár kis vagy nagyobb méret szoborhoz amelyekben viszont a magyar élhetetlenség elbaktatnunk,

látni,

kiabál felénk.

Minden utczasarkon kokból

ott

„Hirsch-kontra"

a

egy kávéház.

esatakiáltásai

Tele zsidóval.

A

sar-

hallatszanak és ha talán

magyar szó is hallik rögtön német-zsidó nyelvre fordul a beszéd, mert ha a kifejezéseket megha a vitatkozás hevesebbé válik válogatni kevés a türelem : mindenki azon a nyelven beszél, amin :

;

gondolkozik. *

A

nagy zsidó ünnepeken

kihalt a város,

Jeruzsálem utczáin

sem látszhatott meg valaha jobban, hogy e napokon szünetel a munka és a gseft. Legforgalmasabb utczáinkon minden üzlet be van zárva, még hordárt se látni, az is mind az ideiglenes imaházakban

ül.

Ahány üres összetákolt

ds

deszka

bolthelyiség van a városban,

az

mind

tele

van

padokkal és templomává válik a 2000 eszten-

üldözések kultuszának,

Pipázhatik a hivatalában minden

biró,

ilyen

napokon nincsen

panaszos, nincsen vádlott és nincsen véd-ügyvéd, sem mentö-tanu.

Pihen a zsebmetszö

is.

A vonatok üresen jönnek Budapestre, ne jönne valami idegen

csak legalább ilyenkor

Ez a kép olyan ismert és olyan igaz, hogy szinte felesleges adatokkal igazolni. Jobbára nem is azért válasz-

azt statisztikai

tottam külön Budapestet az ország többi városaitól,

hanem

azért,

hogy a hódítást akarom bemutatni a terjeszkedés és a foglalások hihetetlen gyors voltának igazolására. Ez a fejldés folytonos és elrémít s éppen a fváros iránti rajongó szeretet folytán gyors segitségre kell

hogy ösztönözze a magyart.

:

115 Budapest összes

lakossága

a

és

zsidók

4 nép-

utóbbi

az

számlálás adatai szerint így szaporodtak

1869-ben volt 270,685 összesbl 1880-ban „ 360,551 ,

41,938 a zsidó 68,578

„

„

1890-ben

„

491,938

,

103,317

„

„

1900-ban

,

716,476

„

167,974

„

„

Az utolsó 30 esztend

alatt tehát

mig Budapest összes lakos-

sága csak 264'6Vo-kal szaporodott, addig a zsidók 400"57o-kal.

Hogy

ez a tenger

sok zsidó

honnan

került,

némi fogalmat

nyújt az anyanyelv és honosság (illetség) statisztikája.

Magyar

anyanyelv*

1880

1890

volt

41,860

76,623

Német

„

„

25,087

23,916

"i

Tót

,

,

1,048

1,258

1

Oláh

„

„

71

I

Ruthén

,

„

33 12

14

^

Horvát

„

„

24

51

2

Egyéb hazai

„

„

1

27

;^

Külföldi

„

„

513

1,357

Hogy ezek az adatok mennyire megbízhatók,

kez

1900

bvebben

fejezetben

lesz

arról a követ-

szó, de az kétségtelen,

nem magyar anyanyelvnek vannak feltüntetve, mind akik magyarul beszélni nem tudnak. Nos hát, ha vesszük itt

1880-ban 27,000,

1890-ben

szintén 27,000

olyan zsidó

hogy akik olyanok,

hogy Buda-

azt, élt

nem tudott: ugy látszik, hogy a tiz esznem tudott asszimilálni, ez a zsidó elem

pesten, amelyik magyarul

tend 27

ezer

zsidót

tehát a bigottabb fajtából való.

1890-ben

a

statisztikai

hivatal

pusztán

galicziai

illetség

zsidót 7000 darabot számlált össze Budapesten és konstatálja azt,

hogy a zsidók Bereg,

Ung,

Abauj, Nyitra

megyékbl özönlenek Budapestre,

és

más fels

vidéki

szintén az „asszimiláczióra

nem

alkalmas elemek" képében.

Budapest a Mekkája a

galicziai

zsidóságnak

és a bevándo-

rolt uj magyarok csak pihent tartanak a határszéli vármegyékben, mig a viszonyokkal megismerkednek és a fáradalmakat kipihenik.

1

Lásd 121.

stb. lap.

!

116

A (az

Dob-utcza,

ami azonban

a

Szerecsen-utcza,

Kerepesi-ut

részen) az önkéntes

Erzsébetvárosi

épenséggel

nem

ghettó

azt jelenti,

mellékutczái mutatják,

jellegét

hogy a

Teréz-^

Lipót-,

Erzsébetvároson kivül a többi városzrész se volna zsidóval

tele.

*

Hogy Budapest összes lakosságának ma már több mint tudjuk,

zsidó,

Igen,

nem

de ez

igaz

25°/o-a

mértéke a budapesti viszo-

nyoknak. Mert igaz, hogy Budapestet az a 700 ezer ember alkotja,

—

itt lakik, de város képét tulajdonképen az a 150 200 ezer ember adja meg, amelyik az utczákon jár és nyilvános helyeken mutatkozik. Az a szorosabban vett intelligens elem, az értelmiségi, keseskedelmi, ipari foglalkozást üzö kétszázezer, amelynek

aki

már nem

70— 807o-a

25, de

Az elemi

iskolákról,

a zsidó.

középiskolákról

külön

statisztika

Buda-

errl

tehát képet

nem

de már a budapesti tudományegyetem,

megyetem,

állatorvosi

pestrl

nem

áll

rendelkezésemre,

iskola hallgatói között

ban

és

7404 összesbl 2836 a

szabadfoglalkozásokban

70Vo a

f-

Közszolgálat-

keres között

21,604

ipar és kereskedelem terén legalább

zsidó.

adhatok,

7089;

az

zsidó.

Ez adja meg a Budapest küls képét és bels nyavalyáját

í

*

A

különösen

méltó

az,

hogy az orvosok és ügyvédek száma horribihs Budapesten. 1890-ben volt 739 ügyvéd és 445 ügyvédjelölt, 1900-ban

lett

közfoglalkozások

1069 ügyvéd és

705

közül

Amazok

jelölt.

figyelemre

330-czal,

emezek

260-nal

szaporodtak. Igen,

de 1890-ben volt zsidó

ügyvéd 345 és 271

jelölt,

és

1900-ban már 616 és 414.

A zsidó ügyvédek száma már csak 100-zal kevesebb, mint amennyi ügyvéd összesen volt 10 év eltt, ügyvédjelöltben még szebb a rekord. Ilyen az állapot az orvosokkal

680 orvos,

ma

ügyvédi

lett

múltkoriban olvastuk, hogy egy budapesti ügyvédet kemény

fegyelmi birsággal sértette.

1890-ben volt Budapesten

1900-ban már csak zsidó orvos van 635, mig az

orvosok összes száma 1075

A

is.

Azt

sújtottak,

találta

azért,

mondani

kamara egy orthodox

a

mert az ügyvédi kamarát meg-

naiv

hitközség.

ember,

hogy a budapesti

117 Bizonyosan azért büntették meg. mert

nem

azt mondta,

hogy

status-quo.

Az állami tisztviselk között 75-i-öl 129-re emelkedett a száma Budapesten, a megyénél 3 helyett 2, de a fváros12-rl 28-ra szaporodtak, amellett, hogy a fváros 45 zsidó

zsidók nál

dijnokkal

dicsekedik.

is

7-rl

Birák

27-rl

18-ra,

dijnokok

bírósági

72-re,

ügyészek

átlaghoz képest igen magas a

1-röl

Közjegyz

tisztviselk

bírósági

szaporodtak.

30-ra

°/o.

2-re,

is

Az országos

van 3 (18 közül

!),

közjegyz-jelölt 11.

A

közül

lelkészek és

segéddel,

10

év

300-ból

alatt

csak

29 a rabbinusok száma. 7

csak 9-czel

szaporodott a rabbinusok

száma, daczára annak, hogy a zsidók csaknem megkétszerezdtek. A tanügyi pályán az ország más városaival és a vidékkel

szemben a zsidók szempontjaiból különösen kedvezk az állapotok. Óvón van 151-bl 11; elemi iskolai tanító 647-bl 105 (tiz év eltt 349-bl 50), elemi iskolai tanítón 829-bl 92 (tiz év eltt 424-bl csak 20), nép és polgári, felsbb leányiskolái tanszemélyzetben 381-bl 53 (tiz év eltt 137-bl 13), tanítóképz intézetekA nevelk nél 82-bl 12, középiskolai tanárok között 365-bül 32 neveln 1493-ból 352 (tiz év eltt 921-bl között 442-böl 281 !

;

168).

Gyógyszerész szaporodott összesen 64-rl 76-ra, de közte van g^'ógyszerész segédek száma 172-rl 236-ra, köztük a

19 zsidó;

állatorvosok 46-ról 88-ra, benne 34 zsidóval;

zsidó 35;

szülészn

537-röl 717-re, közte 158 zsidó.

Budapesten volt 10 év multán 571.

már csak

A

ujságiró van

zsidó

szám, mert

itt

Itt

1890-ben hirlapiró és szerkeszt 289, lett is az az eset, mint az orvosok-nál. 1900-ban mint az eltt az összes

annyi,

lét-

a zsidó 132-rl 281-re szaporodott!

színésznk között is van elég. Színész 105 közül 23, színészn 104 közül van 19. Kár, hogy a bretthrl nincs színészek

és

statisztikám, ott bizonyosan

mes

és

könnyed Múzsa

kerülnek

lOOVo-ot

papjai,

de

lehetne kimutatni.

még inkább

A

szelle-

papni közülök

ki.

Szóljunk-e

még

a börzérl

ügynökökrl kár volna

szólani,

is?

azok

Azt hiszem, egytl-egyíg

hogy a börzezsidók, de az

:

:

118 1906. esztendben fungált tzsde-tanács és ide iktatom,

A

minden kommentár

tzsde-tanács elnöke

Kornfeld Zsigmond.

hivatal névsorát

titkári

nélkül.

íme:

Markó

Albert.

Oblath Gyula.

Pékár Imre. Alelnökök

Neumann

Sándor Ármin.

Miksa.

Sándor

Geiger B. Zsigmond.

Schöífer Bódog.

Tzsdei tanácstagok Baronyi Benedek. J.

Sonnenberg Imre. Strasser Alfréd.

Izsó.

Beiméi Sándor.

Strasser Sándor.

Strausz Antal.

Blau Arnold.

Székely Ferencz.

Császár Jen.

UUmann

B'ellner Henrik.

Emil.

Vuk Gyula. Wahl Béla.

Franki József.

Freund Fülöp.

Weiss Fülöp.

Hanke Jen. Herzfeld Frigyes.

Hermann

Schvvarz Félix.

Simon Jakab.

Auer Róbert. Beér

Pál.

Weisz Károly.

Bertalan.

Hoffmann Sámuel.

Titkári hivatal:

Ftitkár

:

Fuchs

István.

Horváth Elemér. Helyettes ftitkár: Engel Emil dr.

Klein Gyula.

Kohner Adolf

dr.

Lö\vy Adolf.

Lukács József.

Nem

lehetetlen,

Jogügyi titkárok

:

Ulbrich Ede.

Donáth Gyula Vál. bírósági titkár:

dr.

Nyáry József.

hogy van közöttük keresztény ember

is.

A ZSIDÓ HELYE AZ EMBERI NEMBEN.

:

Rendet akarok

egyúttal legérdekesebb része, és amikor

igénytelenségem tudatában

magam

különösen ebben a fejezetben, amelyik

tartani,

könyvem legkényesebb, de

argumentumokat összeszedem,

az

igen keveset kivúnok szólani.

Azt

én

biszeni sokkal jobb. ha

részint zsidó írókat, részint hivatalos adatokat idézek.

A

bizonyításnál azt a módszert kívánom követni,

ször bizonyítsuk be. hogy a zsidóság ség,

azután beszéljünk

arról,

nemcsak

vallás,

hogy ez a nemzetiség

el-

hogy

de nemzetiegy

egyúttal

külön emberi változat, azaz emberfaj. *

elleni

A magyar nemzetnek a többek között van egy saját maga bne az, hogy szeretjük magunkat elbolonditani közállapo;

:

taink szépítgetése végett elhitetünk magunkkal óriási

ságokat,

nem akanmk

az 1868. XLIV".

t.-cz.

meglátni semmit, ami ránk kellemetlen.

mindennap

Ig\'

szerint politikailag Magyarországon csak egy

nemzetiség van, a mag\'ar.* „nemzetiségi"

nagy hazug-

oláh, tót

halljuk ezt a szót

ma

Mégis

képvisel is,

ül,

—

országgylésen 18 20 van „nemzetiségi párf" s

az

és

hogy ^nemzetiségi kérdés".

Tételes törvényünk van rá, hog^^ Ausztriával

szemben az ön-

álló vámterület jogi alapján állunk, de persze a gyakorlatban most is

alkudozunk a vámközösség neve

vagy közös vámterület néven

—

felett,

hagyjuk-e

hogy

t.

í.

vámszövetség

vámsorompót? jellemz i)éldája az el

a

is. Ennek az önbolonditásnak egy igen hogy a hivatalos világ mily komikusan naiv módon igyekszik a zsidókat vérünkbl való vér, testünkbl való testnek feltüntetni még akkor is, mikor maguk a zsidók sem kérik ezt.

„Az 1890.

évi népszámlálás

eredményei"

ez.

munka

II.

kötet

149. lapján ezt írja „

.

.

.

lag kevesebb 1

csak kivételesen fordul el, hogy a zsidók közt aránya mag\var

anyanyelv,

mint

az összes népességben,

Szószerinti idézet az „1890. évi népszámlálás eredménye" ez. hivatalos

kiadvány 112.

sz.

lapjáról.

!

122 ilyen kivétel

és Bereg megye, hol a Galicziáhól beözönl

Máramaros

lengyel zsidók a " asszimildczira.

maguk

Majd késbb

elzárkózottságáhan ''pen

nem alkalmasak az

:

ers csökkenése nem a hanem a népszámlálásnál

ruthének közt a zsidó vallásúak

,,A

tényleges

megváltozásának,

viszonyok

következménye

követett eltér eljárásnak a

:

minthogy 1890-hen a

máramaros — bereg —ugocsamegyei

rontott németnyelven beszél

zsi-

héber anyanyelvüeknek vallották, németnek vétettek, holott 1880-ban a héber után els helyen megnevezett (még' ismert) nyelv fogadtatott el anyanyelvül". A máramaros bereg ugocsai zsidó tehát, mig még elég naiv dók,

kik magukat

—

a

maga

faji

tanulta meg, hogy

héber

végez

(habeat

hirdetni

sibi)

vallja

és

be,

a statisztikai

hogy

majd 1880-ban

nyelve,

nyelvészeti

hivatal

1890-ben,

megállapítja

nem héber, hanem a Gthe nem létez nyelvnek veszi a

ez

a

héber

egyáltalában

bevallott anyanyelvet, és anyanyelvül

még

tud beszélni a zsidó.

csinált

a statisztikai hivatal

veszi azt, amelyik nyelvet a héber után

Csak arra vagyok kiváncsi, mit

1880-ban

még nem

és

is,

cselekedni szabad, de hazudni kell: és magát

itt

anyanyelvnek

buvárlatokat

—

büszkeségét

az olyan zsidóval, aki véletlenül

semmi más nyelvet sem

tudott a héberen kivül?

Ezek bizonyosan siketnémáknak lehetnek

feltüntetve.

Mi vagyunk a siketek, és rosszabbak vagyunk, mintha némák volnánk, mert hazugság a szó, ami ajkunkon lebeg.

Boldogabbak vagyunk mint talán, ha több németet, vagy több magyart mutatunk ki, amennyi tényleg van, és a veszedelmeket, melyek ellen védekezni hazafias kötelesség, ostoba módon elrejtjük magunk ell, hogy azután Kinek

nem

áll

érdekében

várt meglepetések

ez a ferdítés?

akkor érjenek bennünket,

amikor

már a

betegség gyógyíthatatlan?

Érdekében magyar politikát süket a zsidóval

állott ez

vezették,

azoknak,

akik

akik zsiros

30 esztendn keresztül

a

közgazdasági tevékenykedé-

szaturált bankigazgatóságokban

végezték,

és

a

prásents márkás kollegáknak tettek vele szívességet, amikor a zsi-

dót a faj-magyarsággal egyenl érték magyarnak, tetben értékesebb elemnek tüntették

fel

st

sok

tekin-

:

123

És emellett egy másik nagy hazugságot is cselekedtek. Nem ismerik el a hébert (már mint a rontott nemet nyelvet) nyelvnek.

Nagyszer Ennek a nyelvnek miiltja, irodalma, beti vannak a XVI. század els fele óta. 1540-ben már e nyelven Cremonában egy bibliafordítás is jelent meg és e nyelvrl Kohji Sámuel, a magyarországi zsidók legalaposabb irója, ezt mondja !

.,e

mint

nyelvben (már

ujabb idben ismerték

fel

a zsidó-német jargonban)

csak

az

az egykorú és régibb német nyelv elavult

alakjait".

Nem

léteznek

vett

a

magyar hivalalos

egy nyelvet,

világ

amelyik a zsidók között már 5 évszázaddal ezeltt megoldotta a

nem léteznek

volapük és esperantó problémáját,

veszi

a zsidóság

nemzetközi voltának legersebb biztositékát, amely azt eredményezi,

hogy

a

debreczeni

zsidó

Ploestbl

kántor Przemyslbl,

azonnal akadálytalanul megérti

hitsorsosait

itteni

;

kerülve

amelynek segé-

lyével beszélget az indiai és a francziaországi zsidó

!

Valóban nem csoda, ha bennünket alárendelt fajnak tart a zsidó és magát felettünk uralomra hivatottnak érzi. Mert ezt vallja és hiszi mind Mózestl kezdve a mádi polgártársig.

A magyar ember

és a zsidó között a

gondolkozásmód

tekin-

tetében van egy óriási külömbség.

A magyar ember elveken nyargal, szavakra, fekteti a súlyt és nem tördik a lényeggel. A zsidó eltt a lényeg: a pozitiv haszon a f ha az anyanyelvét

sértve magát,

elnevezésekre

és

nem

érzi

elsikkasztják. *

Nagyon szükséges volt mását elmondani, ha tisztán akarunk

a statisztikai hivatal fentidézett látni a

következ

vallo-

statisztikai

adatok között. állapítva, hogy a galicziai zsidó a maga elzárkózottalkalmas az asszimiláczióra. Persze ez azután azt jelen-

Meg van ságában tené,

nem

hogy Bereg, Ung, Máramaros

zsidói az úgynevezett

esnének a „magyar

zsidókkal"'

szóval az északkeleti

zsidók'', tehát

„lengyel

származói és vérünkké vált

stb.,

szemben, akik

vér.

külön itt

megyék

elbírálás

az sfoglalók

alá le-

;

:

124

Nos hát ezt a kérdést sem árt egy kissé megvilágítani. Az 1890. évi népszámlálás eredményei ez. munka II. kötet 67. lapján egy rendkivül érdekes

statisztikát

közöl arról, hogy

népszámlás az országban hol és mennyi

1890. évi

galicziai

az

honost

talált.

Álljon

itt

a szószerinti idézet

„Sokkal érdekesebb

már nem

A

azonban

a

bevándorlás,

galicziai

mely

iparosmunkás-kezeket hoz hazánkba.

honosok száma Magyarországon egy rövid évtized s mig 1880-ban a hazánkban tartózkodó osztrák honosoknak csak 14'35°/o-át tette, 1890-ben már közel 20°/o-ára rúgott. Nagyon érdekes tünemény ez s megérdemli, alatt

galicziai

több mint megkétszerezdött

hogy a galicziaiak elszóródását az ország különböz részeiben néhány vonással bemutassuk. Legnagyobb részüket, 70()0-en felülj Budapest vonzotta magához, azután következnek a felvidéki várSáros, Zemplén, Szepes, Abauj-Torna, hol a galicziai honosok száma 1000 1700 között váltakozott. Ungban már csak

megyék

:

—

215, Beregben 430,

Máramarosban 551

galicziai

honos

találtatott

a zsidósággal legersebben szaturált három éjszakkeleti vármegyébe, tehát jóval kisebb a galicziai bevándorlás, mint a másik három határvármegyébe,

st még mint Abauj-Tornába

is,

melyet

pedig

megyében különben már nem Kassa gyakorolta a nagy vonzert, hol nem kevesebb, mint 860 galicziai illetségt vett számba a népszámlálás. Nincs vármegye, hol kisebb-nagyobb számmal galicziai bevándorlót ne találnánk s 68 vármegye közül 27-ben számuk meghaladja a 100-at s még az oly közvetlenül ér az invázió

az utóbbi

;

fekv megyékben, mint Krassó- Szörény 141, Brassóban 148, Háromszék megyében 106 galicziai illetség találtatott. távol

A

Magyarországban

tartózkodó

n

osztrák

illetségek

között

45 ezer férfi, munkás, mint iparos, mint természetes a nö. Ez egészen férfi mint üzér könnyebben mozdul ki és megy idegen földre, mint a n.

jóval több a

mint a

;

56 ezer

férfi

mellett csak

;

Különösen a galicziaiak, krajnaiak,

ers

túlsúlyát,

tiroliak

közt

n,

mint

mig Alsó-Ausztriából több

látjuk férfi

a

férfiak

van nálunk*.

hogy azt a bizonyos „asszimiláczióra nem alkalmas" lengyel zsidót nem lehet többé megkülömbztetni az országban lakó más zsidótól, mert ha infectió az : akkor inficiálva van vele mind a 63 vármegye, de különösen a fváros Ez tehát magyarul azt

zsidósága.

jelenti,

125 Mert sem a

piljesz,

nem

a lengyel zsidó inkarnált

faji

nyomóan az mind

férfiak

sem a kaftán nem az oka annak, hogy

hanem oka a már 1800-ben

alkalmas az asszimilációra,

exklusi vitás

érzése és minthogy

túl-

özönlitek be, bigott zsidó agglegény pedig nincs

nsült meg és zsidók talán már mi felénk itt

ha a régebben

szaporit, és

itt

el

volna:

fajzottak

is

Mert a lengyel zsidó és a már régebben

itt

csak divatbeli és müveltségheli külömbség van. Az a másikat felvenni

si

az

:

lakó

itt

tiszta,

integrum regenerálná.

fajtiszta vér ezeket is in

id

csak

2000 esztend

él

zsidók közt

egyiket

levetni,

és opportunitás kérdése, de a

világ-

modort sohasem változ-

nézetet, tradicziót, hajlamokat, szokásokat, tatta a zsidó

bele

óta. *

Most, hogy a statisztikai hivatalnak a zsidók anyanyelve dolgában követett eljárási módszerét ismerjük, meg fogjuk érteni azt a statisztikát, amelyik a zsidók megmagyarosodását akarja igazolni. már mint az ismertetett módon 1890-ben a zsidók közül 64% vétetett magyar anyanyelvnek. 36Vo-ra még egy zsidó rabbi se mondhatta rá, hogy magyar. A közfelfogás szerint az úgynevezett magyar zsidó és az úgynevezett lengyel zsidó között sokan abban is szeretnek külömbséget tenni, hogy amaz neológ, emez pedig orthodox lévén, a két fajtát ez a rituális külömbség is felvilágosodott és bigott, asszimi-

—

—

láczióra alkalmas és

nem

Ez azonban csak

alkalmas elemre bontja.

mer

látszat,

hogy ugy mondjam, optikai

csalódás és valóban kapóra jön a magyarországi zsidók

magasló

alakjának:

Samunak

az országgylésen 1907

párt

hivatalos

a

l-álvinista

szónoki

Róma

hüszkeségének

márczius

minségében

7-én,

elmondott

a

egyik :

ki-

Bakonyi

függetlenségi

beszéde^

amelynek

idézem „Jóllehet ugyanis az 1895. XLVII. t.-czikket, amely az izraelita vallást a bevett vallásfelekezetek közé sorozza, nyomon kellett volna követnie az izraelita felekezet szerv^ezésének, ez be nem következett és be nem következhetett, különösen azért, mert annak vonatkozó passzusát szórói-szóra

itt

:

daczára, hogy az összes hazai törvényeink egy zetet ismernek, mégis az

hagyományokat t.-cz.

daczára

is

és

idk folyamán

zsidó

vallásfeleke-

az abszolutizmustól átvett

követve, az emanczipácziót kimondó 1867. XVII.

daczára magát

törvényhozási intézkedésnek,

a

a

reczepcziót

többnyire

hatalmi

törvénybe

iktató

szempontokból,

!

126 keletkez

tájékozatlanságból

sokszor

akként

kormányrendeletek

a

kezelik

különböz

zsidóságot, mintha az

közigazgatási teljesen

rendeletek

azonos

és

valló

hitet

felekezetekre oszlanék". *

Szögezzük

Samunak

le

—

tekintettel a

den elkel zsidó rabbinussal

azonos

—

1900-ban

vall

hitet

Samu

Danczig

dr.

:

persze

az

következendkre mondjuk akár

—

hogy

azt a kijelentését,

—

dr. is

Bakonyi

—

min-

máramarosszigeti szefárd*

a

úrral.

ismert

módon

25%

magyar anyanyelvnek, ellenben

német,

—

7r52%

3*48Vo

vétetett

más anya-

nyelvet kapott ex oífo.

Hála Istennek, városainkban ma már jóformán 70"/o arányában magyar nyelv dominál. A zsidóknak több mint fele városokban élve, nem csoda, ha beszél magyarul. Szüksége van rá, ezen nincs mit csodálkozni.

De csodálatos fanatizmusát,

hogy

az,

mutatja

és ez

30% mer

bevándorló zsidók vad

a

konzervativizmusból

ma

se

tud

magyarul

25%

német anyanyelvvel ruháztatott fel, annak hogy ez német környezetben élne, mert sem a Szepesség, sem a dunántúli, sem a délvidéki sváb, sem a

Hogy pedig

nem

az a magyarázata,

nem

szász

hanem

az.

jó

talaj

Nem

számára.

a zsidóság

hogy ezek nem tudván az

ez a magyarázat,

becsülettel

vallott

héber

anyanyelvükön kivül egyebet idiómájukat csupa magyar virtusból a németeknek ajándékoztuk. galgenhumorból. Mondjuk: :

—

*

Ha semmi

egyéb adatunk

nem

volna, ez a héber-, ahas német-

zsidó nyelv elegend volna arra, hogy a zsidót külön nemzetiségnek tartsuk; a folytonos bevándorlás pedig az ország

minden részébe

lehetetlenné teszi, hogy a lengyel zsidót elkülönözhessük a többitl, lehetetlenné teszi, hogy elkülönözzük csak a külföldi zsidóságtól

Mert hiszen van példa

bven

arra,

is.

hogy franczia családok,

német, osztrák családok magyar családokkal rokoni viszonyba kerülnek. De ez szórványos dolog, és jobbára csak a magasabb körökben fordul el.

azok között,

akik

vagyonuk

által

képesítve

Mlfölddel érintkezni, és a külföldön ismeretségeket kötni. 1

Szefárd, szefárdim

=

spanyol zsidó szekta.

vannak a

!

!

:

127

De

— és

itt

hivatkozom az ország összes árvaszéki levéltárára

a legszerényebb viszonyok között élö zsidóknál

is

egy-egy elhalt zsidó hagyatéki tárgyalására Európa

maiban, Amerikában, söt néha Afrikában

él

—

igen gyakori, hogy

külömböz

álla-

örökösök megkeresése

válik szükségessé.

Természetes

sem

ez,

Bárhova megy, egyformán bárhol

karokkal a hitsorsos,

nem

hiszen a zsidót

sem pedig a nyelvtudás

tradiczió,

semmi,

helyhez

köti

hiánya.

ellenszenNn'el fogadja a gój, de tárt

egymást a

megértik

héber nyelven,

addig megy, mig jó helyre talál és akkor uhi hene. ihi patria.

A

értelemben

zsidóság tehát geográfiai

pedig

tekintetben

konzervatív

nemzetközi,

nemzetiség

egységes

és

érzelmi

az

egész

világon.

Nem

is

Israelit" és a is

tagadják ök, hiszen nemzetközi szervezeteik az .'AUiance

„Board of Delegates"

,

söt nemzeti politikai törekvésük

van, a Zionista mozgalom, amelyik Palesztinát akarja megvenni

a zsidó nemzetnek.

szerbb

Hamvába

halt e

mozgalom, ugy

látszik,

egy-

lesz kisajátítani Magyarországot *

Nemzeti összetartozóságuk biztosítására leglényegesebb a vallás. Ünnepeik egytöl-egyig a rég elmúlt zsidó nemzeti élet históriai eseményeihez fzdnek. És legtöbbször keser emlékeztet napok ezek.

Pusztulások, kinoztatások, megalázások emlékei. Legalkalma-

sabb órák ez ünnepek fenékig felkavarni 2000 esztend keserségeit, gylöletre,

bosszúra ingerelni, a szolidaritás kapcsait szorosabbra

fzni a

ellen.

nünk,

gój

hanem a

Hiszen maga a Jehova sem a mi könyörül

bosszúálló,

aki az

Iste-

apák bneit heted-hetvenheted-

izig bünteti

Erre nézve legjellemzbb az, hogy

márczius 15-ikét ünnepli,

akkor

is

a

mikor velünk a zsidóság

maga

régi

nemzeti

múltjára

gondol.

Hogy pedig ez

igy van,

újságnak egy szintén és pedig két:

A

Máramarosszigeten

czimü lap itt

f.

évi

—

bemutatom :

itt

g^^anutlanul

jó hely!

— megjelen

márczius 23-án megjelent

a következ idézet

egy máramarosszigeti

szintén megirott 12-ik

czik-

„Világosság"

számából álljon

128

^Magyar

leszed az izr. szefárd templomban.

Dr. Daneig Samu, a máramarosszigeti

szefárd hitközség

izr.

tudós rabbija, szombaton, c hó 16-án déhitán a szefárd templomban

magyar beszédet mondott, közlünk

pét.

melyet bö

kivonatban az alábbiakban

:

Négy kiváló szombat elzi meg a Pesach, a szabadság ünneAz els e négy szombat közül a sekelek szombatja, amelyet

annak emlékére rendeltek

el

denkinek kivétel nélkül egy

bölcseink, hogy a régi Izraelben min-

(Pénzdarab.

sekelt

fél

Szerk.)

kellett

áldozatul adnia.

A meg

második szombat az emlékezetnek szombatja.

arról,

amit Amalek és

A harmadik szombat

Haman

veled

Emlékezzél

tett.

a parah., a veres tehén szombatja.

Ez a tannak törvénye, melyet az Örökkévaló megparancsolt, mondván Mózesnek, szólj Izrael fiaihoz hogy hozzanak neked :

veres tehenet, ezt pedig égessék vizzel, az

aztán

el s

hatással

tisztító

vegyítsék annak

legyen mindenkire,

telen testnek megérintése által tisztátalanná

A

negyedik szombat a mai

Hangzott

ma

nap.,

aki egy élet-

lett.

a szabadság szombatja.

E hónap els legyen ez nálatok az év

a mi zsinagógánkban az Isten tanszava

a hónapok kezdete,

legyen nálatok

hamvát eleven

:

hónapjai között.

Ez csodás

a

ma megkezdd

müve

által

Izrael

Niszán hónap,

:

Ez

a hónap

hónapban Isten

az egyiptomi szolgaságból megszabadidt.,

a Niszan hónap, amelyben Izrael szabaddá szentírás

mely

lett

és ezért

nektek a hónapok kezdete. Mint

mondja a számottev

tényezk csak most vomdtok ti be a világtörténelem csarnokába., csak mint szabad emberek kezdtek élni. És amire a Niszan hó,

a hónapok elseje,

mint

bennünket,

zsidókat emlékeztet, ugyanazon jelentséggel bir reánk, magyarokra

a most folyó hónap vai,

—

ez a hónap legyen

a márczius.

Itt

is

elhangzottak Isten sza-

néktek magyaroknak

a hónapok kezdete.

Úgymint Niszati hó 15-én Izrael szabad néppé. Isten népévé ugy a magyar nemzet is márczius 15-én uj életre ébredt. Márczius 15-ike!

lett.,

Ugyanezeket a fenséges eszméket hirdeti vallásunk e kiváló szombatjaival,

elzik.

amelyek

a szabadság ünnepét,

a

pesachot

meg-

1-29

A

sekel szonibalja az egyenlségei

liirdeli.

denkinek, legyen az gazdag, legyen az szegény,

Kgyeiilö jug min-

A gazdag ne

ré-

szesüljön elnyben, a szegény ne károsodjék.

A adta

szombatja

testvériség

meg

a módot arra,

veres tehén szombatja,

a

ha valaki tisztátalanná

vált,

mert ez

hogy ismét

tisztává válhasson.

Ez

a valódi igazi

vagy erkölcsi csapás

ellen vétett.

Nem

által

mint hünöst segítsük

mint vérünkhöl

testvért,

Testvérnek tekintsük még azt

testvériség.

aki anyagi

valót.

Ha

a

társadalom,

hanem mint

és támogassuk,

valaki vétkezik,

is,

vagy állam

nem

és

adatik

meg neki a mód és alkalom arra., hogy ismét tisztává váljék, akkor mi vagyunk a hibásak azért, ha a társadalmi életbl kiküscöböltetik.

A szabadság szombatja a mai szombat, mely fennen hirdeti, hogy ebben a hónapban ébredt Izrael, ebben a hónapban ébredt a magyar nemzet életre. Emlékezzünk meg kegyelettel ama nagyjainkról, tásukkal, lángoló hazaszeretetükkel, szeretett

hazánk alkotmányos szabadságát, kik az

lelkesedésével sikra szállottak

kik

mély belá-

szilárd bátorságukkal

és küzdöttek

kivivlák

igazi honszeretet

a haza javáért,

sza-

badságáért, egyenlségéért és a valódi, igazi testvériségért.

Oh add uram. és a négy kiváló

Istenem, hogy a márcziusi napok

emlékezete

tanúsága buzdítson, lelkesítsen bennete-

szombat

nemes tettekben megnyilatkozó igazi honszerehségre a vallás, a haza és király iránt!"'* Most még meg kell emlékeznem arról is, hogy ezzel a czik-

ket nagy, szép és tetre, törhetetlen

meg ugyanazon lapban, ugyanakkor két haKardos Samu debreczeni izraelita vallású hires

kel egyidejleg jelent

sábbal

elbb

dr.

kriminalistának egy czikke,

amelynek történetét

a

következkben

van szerencsém ismertetni.

Húsz Ábrahám az els

Nem

azért,

mert

bnöz

azt vagy jól megvédték,

zsidó,

zsidó ne

akit lett

magyar

volna,

biró halálra

hanem

itélt.

mert

vagy pedig mert a Csemegi-féle Codex a

zsidók által elszeretettel kultivált bün-fajokat halállal

Szóval Húsz

azért,

Ábrahám

nem

bünteti.

halálra van Ítélve.

Példátlan eset, hogy egy úgynevezett res judicata (Dreyfustól

1

Lásd a zsidó

sajtó szálló igéjét

csak azután katholikus

!"

:

„Igaz hazafi

els

sorban

magyar

s

:

"

:

130 országos

eltekintve)

polémia

liiila})i

tárgya legyen,

és

példátlan

nyilváhogy egy vidéki fiskális, nem nosság eltt egy másik szintén vidéki fiskálist a maga mködési körében kikezdjen. Dr. Kardos Samu a „Független Magyarország" márczius 7-iki számában czikket ir arról, (ez az uv irta a Wesse-

de a

jogi szaklapban,

eset,

nagy

lényi-féle

hogy ö

niimkát)

históriai

nem ugy

mint dr. Heller Zsigmond,

Húsz Ábrahámot,

védte

volna

máramarosszigeti

a

ügyvéd.

Van egy

—

se vették volna

érveit

évi 11.

az üres

egész

a budapesti lapokban, azok talán

szerényen megfelelt dr. Heller Zsigmond, a

„Máramarosmegye" 1907. dos

nem

persze

—

amelyik a fogadatlan pró-

árszabályt.

fel

állit

Erre azután fel

közmondás,

jó dunántúli

kátor díjazásáról

számában, levetkztetve a dr. Karnívójára és ugyanazon

reklámkeresés

Kardos Samu erj-e tehetetlen, uj argumenugyanazon lap közli a máramafelel márczius 15-iki beszédét, és abban a követrabbi rosszigeti tudós lapban, amelyben

dr.

tumok nélkül való módon

kez is,

—

—

elbb is irt „Ez a valódi igaz

:

passust

Testvérnek

testvériség.

teJcintsük

még

azt

aki anyagi, vagy erkölcsi csapás által a társadalom vagy állam

ellen vétett.

vérünkhi

Nem

mint bnöst

segitsük,

hanem mint

testvért,

valót.

Most már

látjuk,

hogy a fogadatlan prókátornak

mint

— a Talmud

rendel fizetést.^

Hogy

a zsidóság nemzetiség,

maguk

az 1880. és 1890-iki

népszám-

máramarosi és ugocsai zsidók dokumentálják. Külön nyelvük van, az összetartozandóságnak minden nap ezer és ezer példáját adják, gondolkozás módjuk, hajlandólálás

alkalmával

hajlamaik,

ságaik^

szerkezetükben faji

—

sajátságokkal

1

A Talmud

a

beregi,

foglalkozásuk

mint birnak,

késbb

látni

tradiczióik

megöl

got megölte volna, aki pedig egyet Izrael

pendentja

:

fogjuk

óta

—

közösek,

ugyanaz,

testi

külön jellegzetes

nemzeti

hagyomá-

ide vonatlíozó passzusa Ivülonben igy szól

„Alii Izrael fiai közül egyet

egész világot

évszázadok

:

megtartotta

volna".

:

olybá vétetik, fiai

mintha az egész viláannyi, mintha az

közül megtart

:

De viszont ennek ugyancsak a Talmudban

„A legbecsületesebbnek a gojim között vedd

el

az életét

131 ezek alapján

nyáikból kultuszt üznck,

a zsidóság nemcsak

vallás,

hogy

kétségbe vonhatatlan,

de nemzetiség. *

arra

Hogy a zsidóság nemcsak vallás, de legalább is nemzetiség, maguk a zsidók adnak legjobb bizonyítékokat magukról.

A akkor,

ha a

eszközölték

k

ma

ember rendkívül

zsidó

felvilágosodott és szabad gondolkozó

a keresztények

7nds,

megtartják a Mózes

is

dolgairól

vallási

van

Ök

szó.

a felekezetenkivüliséget Magyarországon. De viszont

ki

mint amilyet

parancsait,,

bemutatok a Mózes

itt

még

az

olyanokat

is,

könyvének XXXII. része

I.

alapján.

Ugyanis Jákob birokra ment az Istennel, és

Jákobon semmi ert nem vehet, illeté az ö csípjének forgó csontját, és a Jákob csípjének forgó csontja helyébl kiiszamodék, mikor a „25. Ki mikor látná, hogy

tusakodnék vélle".

férjfiu

„30. Annakokáért nevezé azt a helyet Jákob Feriiéi-

nek,

mert látám

nem

és

—

—

úgymond

az

Istent

szinrl-szinre

halék meg.

„31. És azonközben a nap feljve, mig átal menne csípjére sántít vala". a Peniélen és az „32. Annakokáért nem eszik az Izrael fiai mind e mai napig a csipnek forgó csontja mellett való inat, mivelhogy illette vala az Angyal Jákobnak csipö csontját és a forgó csontnak inát''.

Már most

meg ezen

azt,

hogy a szabad goldolkozó zsidó

— a Jákobon

szolgáló inat az ökörbl,

ez

náluk

hanem a

A ség,

nemzeti

elkövetett

könny

semmi sem

testi

indokolhatja

babonás hagyomány,

és

ma sem

eszi

sértés objektumául

nem

más,

minthogy

a vallási

nézet,

tradiczió tisztelete szól mellette.

zsidó

sem a

férfit

feltett

külömben sem az a bizonyos anatómiai kalappal

evés,

sem olyan természet, hogy egy

nem

teszi

zsidóvá,

csekély-

mert egyik

világnézetet szuggeráljon.

Más

az,

—

ami bizonyos, mikor az agyvelnek irtanák éppen ott székel tehetség vagy képesség elvesztésé veL járna. De hogy a zsidót éppenséggel nem a vallás teszi zsidóvá, mutatja az, hogy Kohn Sámuel a „Zsidók története "-ben éppen ki

iUgy,

egy-egy részét,

mint a Pallas Lexikonban, a kikeresztelkedett zsidót továbbra

:

:

:

:

132 az csak zsidónak tartja és ezekre meg is van a héber név anuszim, ami ál-keresztényt jelent. Bölcs mondás ez a zsidók részérl, mert az a faj, amelyik

is

:

meg a Veres

száraz lábbal járta

bajosan

mossa

a

le

pohár keresztviztöl Kohn Sámuelnek hogy

tengert, egy fél

sajátságait.

faji

—

mindenki, — a Pallas

Lexikonbeli czikkeibl jobban ellenrizhessen idézem ide vonatkozólag a következ mondásait 16. kötet 1207. lap, alul 2-ik sor:

„Isák de Rocamora", tény, az

anuszim

gyóntatójává

spanyol

aki

mint marannos (álkeresz-

Mária osztrák császárn

neve)

aztán visszatért a zsidóságra'^.

lett,

1215. lap alól 6-ik sor ,,A sitió

hátramaradt

évszázadon

sokan

közül sokan az inqui-

ál keresztények

át folytatott üldözéseinek estek áldozatul,

megszöktek és többnyire Hollandiában kerestek és

találtak is uj hazát, hol nyiltan visszatértek régi hitükre''.

1215. lap els hasáb közepén

„Az üldözöttek részben elmenekültek, többnyire Észak-

Az fel a kereszténységet. Anuszim azaz kényszerittettek), hithüségökben nem biztak, éber szemmel meg-

részben

Afrikába,

vették

színleg

uióbbiakat {Marannos, héberül

mivel igaz figyelték,

hogy vagy szintén elmevisszatérve hsiesen

gyakran üldözték, ugy,

nekültek,

vagy

si

pedig

hitükre

szenvedték a martyrságot". 1216. lap 2-ik hasáb végen

„Ezen középkori üldözések elszigeteltség

zsidó-németié lenül

zsidók

az általuk okozott teljes nyelve

tanulmányukat,

vallás

ápolták

gyászos

és

jótékonyságot,

családi élet

szorgalmat a szívós

bensségét

s

tisztaságát,

tettek az élettel való, rájuk nézve

a talmudot

kivált

helyzetülíben,

kényszerbl elsajátították azt az összetartást, séget,

úgynevezett

az

argon) fajidt, de szellemük, hithüségük töret-

maradtak,

odaadással

a

közepette (j

s

majdnem

áldozatkész-

kitartásra

és a

melyekbl ert merí-

keserves

küzdelemre".

*

Ezek az erényeik

ma

is

megvannak, csakhogy jellemz do-

tartom, hogy ezeket az erényeket az üldözések váltották ami ezen erények között aktiv természet van, mint a jótékonyság, az összetartás, a szívós kitartás és a szaporaság szem-

lognak ki,

és

133 pontjából

de

még

ma már

a családi élet bensösége

olí'ensivává

is,

az akkor defensiva volt,

lett.

És ezen erényeknek kiváltó ingere az a gylölet zsidóság a középkorban

olyan

olyan

nincs

nép,

maga faj,

ollen

amit a

volt,

tapasztalt, és nincs a világon

amelyiknek

a

csupa

tagjai

Krisztusok lehessenek, mert az emberben van epe

is,

Jézus

van bosszú-

is, amit csak a mveltség és intelligenczia tart féken. De ha az a bosszuérzet a vallási bigottizmussal nem ellenkez, de egyirányú ert képvisel, az feltétlenül aktiv helyzeti

érzet

energiát jelent, amelyik a fizika alaptörvénye

ervel nyomja az

emez

eléje tett akadályt,

szerint

mint a mekkora

éppen olyan

ert

ellene

kifejt.

És ebben a tekintetben a zsidók helyzete a kedvezbb, mert

k

régen tudják annak a jelszónak az igazi értékét, hogy: „Viribus

unitis''. *

Az a zsidó, aki kikeresztelkedik, mind csak „anuszim" az hogy szemök eltt. Ök tudják legjobban — hiszen hirdetik,

—

nem váhk igaz

vizzé

a vér;

azok

csak

hogy

kényszerittettek, amint

is.

Opportunitásból

talán

még

Talmud

a

is

megengedi

ezt

a

színleges áttérést, de valószínleg a visszatérés és rekompenzáczió fejében. Mert különben érthetetlen volna,

hogy amint az 1905.

évi

n

statisztikai évkönyv kimutatja: 1905-ben más vallású férfi és zsidóvá lett összesen 88, úgyde ebbl 37 csak visszatért a zsidó hitre. Azoknál, akik vallásukkal ma már tüntetnek is, és az exclusivitás még a Culinariákban is jelentkezik egy életben háromszor :

cserélni a hitet

és

faji jelleg

nem éppen

— tudják

Ugyanazon évben

ritkaság,

—

és érzik

mert a lényeg: a

nem vetkzhet

kikeresztelkedett

456

le

zsidó

faji

öntudat

amúgy sem. férfi

és

n

összesen.

Valóban nem

lehetetlen,

keresztelkedik és akkor táltott szájjal

hogy egyszer mind a 860 ezer kihogy lényegben változás lenne,

anélkül,

bámulhatnánk, hogy összetartásuk, pénzük, befolyásuk

és szívósságuk mellett rövidesen

anuszim lenne a herczegprimástól

kezdve a kolduló konfraterig az egész büszke magyar klérus. *

Még

ezt

is

megérhetik az unokáink.

134

Köztudomású dolog

Nem

ismerni az arczáról.

nak

lenni

—

:

hogy a zsidót feltétlenül meg lehet hozzá sem festnek, sem szobrász-

az. kell

hogy ugy mondjam, hivatalból a magyar ember vele szü-

akiknek a szeme,

—

keresi az arczok karakterisztikumait

megfigyel képessége elég hozzá, hogy a zsidó lypust azon-

letett

nal felismerje.

A mai

mikor az

világban,

körülbelöl azonos az egész

vonásokat csak ritka

németebb

uri

mvelt

esetben

Ferencz arczképe

De a zsidó

s

Egy Bismark nem fel, ha Kossuth

kiolvani.

nem tnnék

valami angol államférfi nevét olvasnánk.

alatt

arczában

férfi

modora

öltözete,

világon, az arczokból a nemzeti

lehet

mint a Zola arcza,

arez,

emberek

ott

van egy pár jellegzetes vonáSj

ami mint ismertet jegy, csaknem olyan szem állása és lapos arcz-alakja.

mint a japán és

biztos,

kinai

A

fej

alakulatában

szét síkjában.

a

mögött vezetett

fül

függleges met^

magasságában,

élesen

Az arczon a pofacsontok ers

gömbölyüségéböl.

fej

fül

Két dudorodás a

egy olyan nüansza,

az orr görbületének

a hullámos tagozott-

legjellegzetesebb az

sága a koponyának, egy a két

amit

leirni

kiválva

fejlettsége,

bajos

volna,

de amely a sasorrtól annyira különbözik. Az ajak húsos, két oldalt lejjebb álló, a paUia rövid, a fels fogsor

ersen

fejlett.

Barna, legtöbbször fekete, göndörhöz közelít brszrzet.^

A lett,

csontszerkezet a magyaréhoz

az izomrendszer

évezredek óta

A

testi

pedig,

gyengébben fejkövetkezményeképen az

viszonyítva

természetes

munkától való irtózásnak, határozottan gyenge.

gerinczoszlop fels része az elre görbülésre hajlandó.

A

térd

alakja

gömböly,

a lábszár

kifelé

görbül,

a lábfej

természetes állásában befelé, összefelé mutat.

A kézfej

kéz hosszú, is

nedves ujjakkal

bir,

s

igen

gyakran már a

ersen szrös.

Ez a zsidó

férfi

typus,

amelyeknek egyes

jeleit lecsiszolhatja

a kultúra és a borbély, de összhatásában feltétlenül jelentkezik.

A

zsidó

ni typus már nem ilyen állandó. A szegényebb és nben jobban, a vagyonos és munkát nem végz, nben már kevésbé jelentkezik. ni typus határozottan szép és plasztikus, különösen

dolgosabb zsidó

müveit zsidó

A

zsidó

a fiatalabb

1

korban,

A szke

valódi

hamvas,

keleti

zsidó csak olyan változat, mint a

szépségeket

szke

czigány.

produkál,

135 í'cjIcU medencze-csontok jellemzik, amik a plasztermékenységnek is biztos zálogai. idomok mellett a

Széles csipö, jól tikusan

telt

De

b

természete

viszont a keleti vér

olyan tartós,

mint a nyugati

hidegebb

szerint

e szépség

temperamentumu

nincs

fajoknál,

st

azt a szép matrona-arczokat is hiába keressük a zsidóknál, ami a magyar fajnál olyan gyakori. Az arab nép még az, amihez a zsidó legjobban hasonlít, de

az orr szerkezete azzal szemben

A

elválasztja.

is

legrégibb festményeken és ma, közöttünk a typus ugyanaz.

Schakespeare

ma

elmehetne

bátran

Schyllok-ja

Bcreg várme-

is

mint Rip van Winkle

gyébe, jobban otthon érezné magát,

húsz

a

évi alvás után. *

Kohn Sámuel mondja, hogy zsidók az uzsora és a közvetít

középkor folyamán a

az egész

kereskedelemre

meg késbb

(no

a szeszes italok elállítására és kimérésére) voltak utalva. zel bánás,

a közvetítés

nyereség reménye a falusi zsidóban

fejében

még ma

ma

a szesz

és

bizonyos

ggös, ha biztonságot

Ha úszik, de

és hatalmat érez

szolidaritásuk

soha sem

míg a gyengeségét

tart,

érdekelve

feledi el

A

alázatosságban jelentkezik,

amely alázatosság azonban a visszatorlás vágyát Szerénysége addig

pénz-

kellett eltürniök és ez

sok megalázást is

A

ffoglalkozásuk.

a

is

maga

nincs,

a

fedi el. érzi,

követel és

körül.

közhangulat

ái-jával

ennek ellenértékét megkövetelni. *

már a világon, de olyan általános sem okozott, mint a Dreyfus eset. 1849-ben 13 hs tábornokot akasztottak fel és Európa némán nézte e 13 glóriában úszó bitófát. De egy apró kis kapitány sorsa Sok igazságtalanság

nemzetközi felbuzdulást

felrázta az egész világot,

történt

egy

mert e

kis

kapitány zsidó

volt,

és szoli-

daritásuk egy nagy nemzetet rá szorított arra, hogy egy dicsséges

multu

meg

hadsereg,

inkább,

egy nemzet

büszkesége

semhogy Dreyfus kapitány

—

és

támasza aláztassék

mondjuk

—

ártatlanul

szenvedjen.

Gyönyör

nem

dolog ez az összetartás és ha

más

jó tulajdonsága

volna a zsidóságnak, ez az egy biztosítaná az életrevalóságát,

életképességét és létjogosultságát a többi emberfajok között.

Elismerjük e fajnak minden érdemét,

minden

sikerén, de

nem

ilyen

közelrl és

gyönyörködni tudnánk

nem

a mi

rovásunkra.

136

—

Éppen a zsidók nem vehetik tlünk rósz néven,

—

hiszen

hogy mi magyarok jobban bár egészen megtudnánk tlük tanulni természetadta ket, ez jog és isteni mint magyart, a szeretjük parancs.

Különösen a magyarországi zsidóságra nézve akarok még egy nemzetbe való beolvadás dolgáról. Példátlan dolog az a világon, amit „névmagyarosítás'' czimén

pár szót elmondani, a magyar produkál.

ez az ország

minden józanésszel név\'áltoztatásokról

Az önbolonditás

Hosszú évek sora óta figyelem a Azt a czélt, amivel annak

ellenkezik.

kimutatást.

szóló

idején megindokolták

—

ez irányban a fejldést. Wekerle

között

ma

csak

is

vel ezeltt.

annyi az idegen

És ezen nincs mit

a névhez tradiczió köt,

Lemond

róla

az,

nem

elérve egyáltalán

államférfiaink között, akik a külföld eltt látjuk

munkája

e nagyszabású

nem

akinek

a

is

ma

is

A

volt

nevét,

változtatja az ember,

vereték nevét

nem

igen

Wekerle, tudósaink

nev, mini

csodálkozni.

Tudósaink,

látom.

ismeretesek,

20 esztendakit ahhoz

mint az

annak idején

ingét.

is

csak

oktrojálták, amelyhez csak tréfás gúnyolódás és sok keser emlék tapad. Különösen a magyar vidékeken volt kifogyhatatlan a nép-

humor

gyártásában és ime itt a visszahatás. A ime Báthori vagy Rozgonyi lett, a kajla zsidó íiát

gúnynevek

ily

nyakigláb

fia

Rákóczinak

hivják.

nemtördömség, hogy legalább a történelmi neveket nem lehet megóvni ez invázió ellen, mert ha csak az a lényeg, hogy magyar legyen a név, akkor, ha nem mutatnak is a Érthetetlen az a

zsidók

ket

némi szerénységet a névválogatásban, az államnak kellene

pietásra szorítani.

De

ki

ma

szerségét és ság g^^anuját!

az

az államférfi,

aki a sajtótól

nem

félti

magára meri venni a reakczionariusság, a

a nép-

klerikális-

A ZSIDÓK BOLDOGULÁSÁNAK MAGYARÁZATA.

!

Szinte önkénytelenül

is

!

eltérbe nyomul az a kérdés, hogy a

zsidók ilyen hihetetlen szaporodása és hódításai a

magyar közélet

legfontosabb poziczióiban mire vezethetk vissza tulajdonképen ?

—

Igaz volna-e az. amit a zsidók hisznek,

kevesebb szerénységgel, mint sikerrel

—

vallanak,

hogy

t.

i.

hirdetnek, a

zsidóság,

az „Isten választott népe" különös, természettl nyert kiváló képességei folytán van hivatva a világfeletti uralomra

Szellemi képességek tekintetében tényleg

alacsonyabb

rend

vohia hát a magyar, mint a zsidó ?

Aki valaha belenézett egy mikroskopba, aki valaha a virágos réten kint

meggyzdött arról, hogy az még nagy aesthetikus is.

járt,

Isten, bölcsessége mel-

alkotásaiban

lett,

A

formákban a változatost és szépet, a szervezetekben a töké-

letest válogatja ki a

Ha nézem

továbbszaporodásra.

a zsidó

fajt,

amely szervezetében satnya és gyenge,

erkölcseiben elpuhult és buja, formájában egyhangú és sablonszer,

önz

volta mellett

nem az örök mondom

de

béke,

—

—

örök harcz

az

magvát

hordja magában ha e fajt nézem és elgondolom, hogy csakugyan igaz lehetne, hogy ez a faj van hivatva a Föld urává lenni kétségem támad az Isten bölcsessége felett ezért kár ;

:

lett

:

volna megteremteni a földet

Tanúmul hivom a legnagyobb

zsidó természettudósokat, hogy

Er,

az Isten, a Jehova, a Világrend, az

Fátum, a Véletlen,

—

vagy bárhogy

uralkodó Hatalmat, tüzhetett-e fizikai,

ethikai

ki

az

Anyag,

nevezzék

is

a

k

Rezgés^

a

a feleltünk

a Föld czéljaképen ilyen aesthctikai,

absurdumot?

De maradjunk a kérdés tárgyilagos

vizsgálatánál.

Ez a kérdés fontos és érdekes, és amint megfigyelés azt deriti

ki,

látni fogjuk a

hogy nem a szellemi

pár jó tulajdonsága az a zsidóknak

—

ami boldogulásuknak magyarázatát

adja.

fölény,

komoly

hanem egy

legtöbbször tultengésben

—

140

Sohasem esnek vétkes túlzásba a szerénységben, az elfogulatlanságban a gójjal szemben ellenben az emberbaráti, felebaráti szeretetben a paroxizmusig képesek lelkesülni egymás iránt. Mig a magyar ember természete az, hogy ha valaki közülünk csak 3 4 ujjal kin a középszerség szürke tömegébl, azon vagyunk, hogy azt a 3 4 ujjnyit már akár felül, akár alól, le

—

;

—

—

—

nyessük, addig a zsidó egyik a másikat üstökénél fogva törekszik.

hanem

Nem

mindig azért, mintha irigység bennök

is

kiemelni

nem

volna,

hogy alkalomadtán az ilyen, a tömegbl kintt, kiemelt hitsorsos t is emelhesse. Közöttük a hála kötelez, nem azért, mert erény, hanem azért, mert a hála egy jó befektetés. azért,

Minél nagyobb súlyra és tekintélyre emelkedik a vállaikon egy-egy társuk, annál

nagyobb

súllyal,

Hodie

tibi,

cras mihi.

Do

hatáskörrel

befolyással,

tekintéllyel,

segítheti azokat, akiknek hálára

van kötelezve. ut des, facio ut facias

!

*

A tudása

zsidó a

—

tudományos

pályákon

tisztelet a kivételeknek

tanulása magolás

:

pillanatnyi

—

felszínes és

éppen

képesiti

brillirozásra

a

szavakhoz, mnemoteknikai jelekhez kötöttsége folytán áttekintést ad,

hanem a

rövid élet

de

szorgalmas, kitartó, azért,

mert

vizsgán,

nem

a

de

alapos

agybenyomások chaosza elpámarad meg belle, meg a

rologván, legtöbbször csak a diploma kvalifikáczió.

Különös, fiziológiailag

is

ehsmerend,

öröklött képességük van

a kereskedésre és a pénzzel való bánásra. És azt látjuk, hogy leghíresebb zsidó tudósaink egyúttal gazdasági tevékenykedést

is

znek,

részvénytársaságok ügyvezet-igazgatói. Szóval ez az öröklött haj-

lam elbb-utóbb kitör a zsidókból a tudományos pályákon is, pedig a világ nagy természettudósai, mathematikusai, bölcseli, nagy költi, kik a kultúrát elbbre is vitték, éppen abban tntek ki mindenkor, hogy jóformán nem is ismerték a pénz értékét. *

A

koczkázattal járó izgalom a zsidó éltet eleme. Értékes jó

tulajdonság, ami az elmét és a tettert fokozza.

szok gyors áttekintése az elme élességét

fejleszti.

tyázni a zsidó, mert a kártya két irányban

Elször

is

az esélyek gyors

áttekintését

is

A kedvez

san-

Ezért szeret kár-

fejleszti képességét.

szokja

meg,

másodszor

!

141

megszokja másikat

A

jebb

— Az

—

hogy a véletlen esélyének kihasználása jogot ad a

azl,

—

a partnert

mezítelenre levetkztetni.

kártyában ugy. mint az üzletben nincs

humanitás,

legfel-

kölcsönt lehet adni a letörött ellenfélnek. tisztesség csak a fizetési kötelezettségek pontos tel-

üzleti

jesitésére vonatkozik, de az üzleti

haszon tekintetében semmi vonat-

kozása nincs. Az, hogy tisztességes nyereségrl szó lehessen, szerintök ostobaság, mert mindenkinek joga van annyit nyerni, amenynyit tud.

A

szolidság

nem kötelez

a kereskedre

:

ne legyen buta

a vev.

Az uzsora a55,

is

jogos

mert ne kérjen pénzt uzsora kamatokkal

:

aki perhorreskálja az uzsorát

Sok igazság van ebben az okoskodásban, de kevés humánus érzés, pedig Kohn Sámuel szerint ez egy ferénye a zsidóságnak. +

Minthogy pedig a zsidóknál minden tekintetre legideálisabb foglalkozások

már

csak

annálfogva

üzleti szellem

jük

meg Az

mert

is,

örökldött

át

:

is

foglalkozás,'

—

még

az

végeredményében

agyrendszerükben

az

els

üzlet,

évezredes

a zsidó világnézetet csak akkor ismer-

igazán, ha üzleti felfogásukat megértjük. üzleti elvük, annyit nyerni,

amennyit

lehet.

úgynevezett „polgári haszon "-ról szó sem lehet.

Tisztességes,

Hogy

a nagyke-

resked és a gyáros forgalmat csinálhasson, szükséges, hogy a kiskereskednek nagy legyen a forgalma. Ezért vannak hitelintézeteink ugy szervezve, hogy mig a reális biztosítékot (betáblázás) nyújtó földbirtokos csak

nehezen és

vagyonának legfeljebb Vs része keresked, akinek jóformán az üzlet semmije sincs, reális vagyonának talán így meg van a lehetsége, hogy forgalreális

erejéig jut hitelhez, addig egy

butor-berendezésén kivül 30-szorosáig hitelt élvez,

mat csinálhasson. *

Ha

egy magyar keresked megbukik, az

posan, az legfeljebb diurnistának, be, de önálló

ember soha

meg van bukva

vagy kereskedösegédnek

ala-

állhat

se lehet.

A zsidó általában vagy meg sem bukik, hanem kiegyezik, vagy pedig a felesége, vagy a veje, vagy az apósa, vagy az ezután születend gyereke neve alatt újra boltot nyit. Maga a bukás, vagy kiegyezés ször

kitn

üzlet.

Ha

is

csak üzlet és pedig legtöbb-

baj van a kréta körül, megindul a kiegyezkedés..

142

A

—

kiskeresked

telésének 30

megfelel Azt és

„jók''

— 40°/o-út

positiv kárt, is

tudja

jól

nem

magáról tudja, hogy hitelezje épugy

ismeri a maximalis szolid üzleti hasznot,

mint ö

ha köve-

és igy

—

koránt sem szenved e 30 40°/o-nak hanem lényegesen kevesebbet. magáról, hogy az adósai sem egyformán elveszti,

ha helyesen spekulálni akar,

dubiozus

a

adósokat

zására magasabb perczentre dolgozik ö

neki

aminek beho-

eleve számításba kellett vennie, ez az üáletí rizikó^

meg

és a jó adós fizeti

is

a rossz adós rizikóját.

Már most legtöbbször ezen alapelveken ténik a kiegyezés

és

csinált:

kierszakolta a gyárostól,

légyen a

maga

Az is,

üzlet

nem

vonja

hogy

meg

indulva,

kiskeresked

ezáltal a

csak egy

tör-

is

jó üzletet

az neki olcsóbban

adta

portékáját.

—

üzlet,

meg

nem

dehonestál és jó képet vág a gyáros

a további

lesz a fináncz kapaczitással

hanem

hitelt,

óvatosabb

legfeljebb

szemben.

„Lében und lében lassen!" *

Ha

még jobb fmáncz kapaczitás, kell csdbe kerül.

azután a kiskeresked

alapos elkészület után vagy leég, vagy

Sok kereskedt láttunk már

meg

—

perzseldött és tönkre

is

aligha volt zsidó.

A Azt

t.

bukott zsidó keresked i.,

leégni

—

Nagy

körzetben,

aki

elveszíti a nevét.

a

megmentett portékákkal, is

existálni,

akkor a

tehát

felesége,

kerül a czég élére.

Ha más brancsban nyel

ugy mondják,

de

is,

kivételeknek

eset!

ugyanazon brancs-ban akar tovább fia

a

tisztelet

amelyiket ráoktrojáltak valamikor.

Ha ugyanazon vagy

megbukni

is,

—

ment

is

Spitzig Iczighül

akar dolgozni,

akkor egy

részben a rabbinus,

rövid kérvény-

részben a m.

kir.

bel-

közremködésével 3 hónap alatt kész lesz Béla és Hajdú vármegyébl áttelepedik Szende mondjuk Sáros vármegyébe és Szende Béla terménykeresked megszakít minden összeköttetést a Spitzig Iczig v. b. rövidáru keresked kellemetlen ügyminiszter

szives

—

—

emlékeivel.

Bámulatos dolog ez a névmagyarosítás, tulajdonnévre

is

kiterjed.

Hiszen

még

a gyáros

amelyik a

maga

gyakran

a

összeköt-

!

148

Szende úrban

révén meglelheti

tetési

leli

fel

az üzlet

!

—

soha se

Spitzig ui-on,

Szende úrban.

azt a hetedik vármegyei

Hja

de ha egy

Spitzig urut,

is

követelése

júnihor falusi parasztnak volna

üzlet *

A napokban

hallottunk

országgylésen

;iz

egy interpellácziót

egy érdekes jogi esetrl.

Trencsén megyében

egy zsidó krájzlcr, aki kél falu lakos-

élt

pálinkát, szatyingot.

ságának adott hitelbe bort, sert, borsot, paprikát, szóval, amit a volt,

szem

mikor bizonyosan megnttek

sót,

és a száj megkíván.

a gyerekei

lisztet,

700 adósa igényíú

és az ö

is,

városba költözött immár nagykereskedvé átvedleni.

A 700 nukra nem

paraszt

nem

fizetni

bekebelezték

az

arányában

a tartozásnak

értékének és

tehát vagyo-

biztosítékul

tudott,

hanem

adósságot,

a

A

vették be a

társbiitokosul

700 törpebirtoknak részbirtokosává

szatócsot, aki igy

forgalmi

föld

vált.

városban azután egyszer 2800 korona erejéig beperelték a kitzték az árverést a 700 paraszt 700 fiiiáncz-zsenit és ekkor darab

—

kisbirtokára

kótyavetyéhk a 700

Mondjuk,

ez

hihetleg

és

—

a törvény

kis birtokot a zsidó

700 nyomorult

a

igy

is

Marad belle egy pár idehaza is. Látni mint a dögön a varjú, ott fog liczitálni a kis honpolgár,

uj

majd

zsandár azt a földet rendeli.

És ha

—

neki kereskedni

én

végrehajtó,

a

és

nekik

nem tudom

elprédált

—

a

fogja

hiszen

hogy

20

— 25

szolgabíró,

a törvény

a

ugy

Spitzig

Iczigen

ha az Trenesénbl

elmegy

volna

vagyonáért,

a

Ame-

ki

azt,

földjükre

biró,

adja,

is

el-

adósságában.

ember nem megy

rikába.

galicziai

—

szól^

is

joga

Budapestre és Bende Bélává lesz: kérdem, mikor

leli

t

meg

az a

nyomorult koldus ember?

Óh! nem hiába neveh tisztában

van

azzal,

mit

Spitzig lehet

Iczig a fiát

csinálni,

és

doktor jurissá,

bizonyosan

tudja,

hogy a § éppen azért olyan görbe, mert csavarható.

1

dona,

400 koronánál

egyik

alá kerül.

kisebb

részbirtokos

ellen

érték

ingatlan,

vezetett

árverés

ha az több társbirtokos esetén,

egészében

tulaj-

árverés

144

A

boldogulásának

zsidók anyagi

ilyenek a titkai és ilyenféle

dolog annyi van, hogy azzal egy könyvet lehetne megtölteni. Csak

összegyjtve vagy 300

nekem van

eset,

újságokból kivágott sze-

melvényekben, ezeket közre adni sem volna felesleges dolog. +

Nem

mondom

azt

én ezzel, hogy minden zsidó vagyon igy

keletkezik és igy szaporodik. Ez lelkiismeretlenség volna és túlzás.

De hogy túlnyomóan az imént bemutatott liberális

kifejezett

igy keletkezik,

És bizonyos az

keken, az bizonyos.

— bár

különösen az analfabéta vidéis,

hogy az

gyarló kézzel festett

világnézet

a

üzleti

szellemnek

— képe

az abban

magyarázata annak, hogy a már

megszerzett garas a zsidó kezében koronákat fiadzik.

A mai

világban a gyors meggazdagodás csak a ruletten,

meg

a zsidók boltjaiban lehetséges. De az a bolt azután lehet nemcsak krájzleráj,

hanem „Comptoir",

„Iroda'', „Korlátolt

italmérés"

egy-

aránt. *

A

múlt

század

tulajdonképeni

második felében, amikor Magyarországon a és kereskedelem keletkezett, tökéje jó-

nagyipar

formán a mágnásoknak és a zsidóknak volt. A magyar mágnás nem ugy volt nevelve eleitl fogva, hogy pénzét ipari, kereskedelmi vállalatokba fektesse, és ennek els-

nem

sorban

mágnásaink,

hanem ennek

a szerencsétlen országnak

politikai viszonyai voltak az okai.

A mozgó

könnyen mozgósítható töke a zsidóknál volt és nagyon hogy a kereskedelem és hitel, a nagyipar és a vállalkozás csaknem kizárólag zsidó kézbe került. És mivel a és

természetes,

zsidók révén a kereskedelembe a fentebb elmondott liberáhs világlett uralkodóvá: a modern élet küzdelmei közepette, ha késbb magyar ember is mehetett volna e pályákra ellenszenves lett a magyar középosztály eltt a gseft és nem az urhatnámság, nem az elítéletesség, hanem a magyar emberbe belerögzött szemérem-

nézet

:

érzet (aberratiójában= álszemérem) és szerénység tartotta vissza a

magyar elemet

hogy

attól,

e

pályákat

visszahódítsa

a

magyar-

ságnak.

Hogy

hogy a rault század els felében, vagy az 1850-es években keletkezett magyar keres-

kedi

ez

vállalatok

mennyire

ma

is

igaz,

mutatja az,

szépen prosperálnak és

vannak közbecsülésben él,

szolid

a vidéken

ma

is

magyar keresked dynasztiák,

:

145

még

akik összeköttetésüket

mire a

a zsidó invázió eltt

világnézet

liberális

meg

szerezték

ök már

lábrakapott,

és

elég tökével ren-

delkeztek arra, hogy a versenyt kiállják.

Nem

igaz az,

gondolkozó"

nincs

hogy ha kezét-lábát-agyát

hogy olyan

agyondolgozza

kitartás,

szabad-

,

mikor

látja,

akkor sem tud olyan

is,

mint a kávéházban alsózó kollegája egy-egy

csinálni,

bukás révén.

leégés, kiegj'ezés, vagy

Deprimáló

való volna kereskednek.

arravalóság,

mint a zsidó, és nincs

legyen,

jó üzleteket

nem

hogy a magyar

De a magyar emberben

dolog

ez

is

ma

közvetít kereskedelem

ne

és

csodálkozzunk

szinte egészen zsidó

rajta,

ha

a

kézben van.

*

És ez igy

marad

is

hogy a modern országok nek asylumot. Mert ide iktatom

mig büntettörvényeink

addig, elitélt

svindlerei

a Budapesti

is

olyanok,

Magyarországon élvez-

1907 márczius

Hirlap

17-iki

számából a következ példát

„A

herlini

bankár. Néhány évvel ezeltt virágzó bank-

üzlete volt Berlinben Blumenthal Lipót bankárnak.

Egy alkahogy egy háromezerötszáz

lommal telefon-kérdezsködésre;

kedvez

koronás váltó leszámitolható-e,

informácziót adott

s

ment

s

ez vesztét okozta, mert a váltóadós rövidesen tönkre

a hitelez pénze elveszett. akinek

felelssé,

tette

csalásnak

A

veszteségért a hitelez a bankárt

panaszára

minsítette az esetet

s

a

bár

berlini

büntetbíróság

a bankár a kárt meg-

térítette,

Blumenthal Lipótot mégis tizennyolcz hónapi nehéz

börtönre

ítélte.

s

itt

Max

Az

följelentésre

a büntetés ell Budapestre szökött

azonban a budapesti rendrség Blumenthal Lipótot s errl

vagyis

Kleint,

küldött Berlinbe.

miatt

elítélt

Klein néven bizományi irodát nyitott. Egy né^ielen

nyomban

A

berlini

törvényszék

letartóztatta távirati

Max

értesítést

csalás és orgazdaság

megindította a kiadatási eljárást, amely teljes

tartott, míg végre ma a büntettörvényszék meghozta határozatát. A törvényszék a kiadatás megtagadását javasolja mindkét vád tekintetében az igazságügyminiszternek. A csalás vádja tekintetében nemcsak azért, mert az

százegy

napig

nem büntetend

cselekmény,

ha valaki telefon utján inforis, de legfképen

mácziót ad, bárha az az informáczió téves azért,

mert nincsen kellképen igazolva, hogy a bünper kinek 10

146

Az orgazdaság vádja tekintetében

meg.

a kérelmére

indult

azért

megtagadni a kiadást,

kellett

mert ez az eset

nálunk

a körülmények mérlegelésével büntetend cselekménynek

Ern

Lázár

tekinthet.

nyomban szabadon illeti meg a döntés

Blmenthal

vizsgálóbiró

dr.,

A

bocsátotta.

nem

Lipótot

kiadás ügyében a minisztert

joga".

Ez a példa sok tekintetben tanulságos. Blumenthal Lipót saját szakállára (óh növelje nagyra Allah !) meqmagi/arositja a nevét Ma.r Klein-ra és bizományi irodát nyit Budapesten. Országot, nevet, foglalkozást cserél és 4 évig elkerüli

—

nem

—

a turóczmegyei parasztot

de a Német birodalom

poli-

czáját.

Hát én sem értek hozzá, dönteni, hogy kinek van

itt

talán olvasóim nagy része se, el-

s

A magyar

igaza?

törvénynek-é,

vagy

a német birodalom független bíróságának ?

De

azt látjuk,

másfél évi börtönre

hogy a német biró, aki eltt a per lefolyt, Blumenthal urat. Mindenesetre kell tisz-

Ítélte

telnünk a német birót

Ha ban,

annyira, mint a magunkét,

is

tehát jobban

mint Blumenthálnak, aki megszökött.

kell hinni neki,

a német törvény

akkor persze azt

tulszigoru

az ilyen

kellene hinnünk,

kereskedi dolgok-

hogy ez megbénítaná a

német kereskedelmet. Mivel pedig kereskedelmi szempontból Németország talán egyik legels országa Európának,

nunk, hogy ez a szigorúság

nem

meg

állapita-

kell

meghénitja, de megtisztítja,

hite-

lében, tekintélyében megersíti azt.

De Blumenthal ur valami 40

— 50

talán

hamis név

használata

korona kihágási poenalét és

len bírósága rehabihtálni

fogja

t

a

miatt

fizet

Mag^^arország függet-

német birodalmi

bírósággal

szemben. így igyekszünk mi megszerezni Európa rokonszenvét. *

A

házasság

zsidóknál üzlet a

hozományból

bizonyos

A házasság-közvetítnek a

is.

„szokványos"

°/o

jár

ki.

Vidéki

városban

köztudomású, hogy egy-egy jó klientéláju orvosnak rendszeres ügynökei vannak a vidéken és a vasúti állomásoknál, az érkez beteg parasztot relni.

Nem

—

— az illet közczélra — a

szokásos provízió fejében

ismeretlen e rendszer

praxisában sem.

Üzlet

—

bár

olyik jeles és hires vallási

orvoshoz

te-

kriminahsta kultusz

:

a

:

147

gabcUa ós a templomi ülhely is. (Mindkellö olyan pozitiv Jövedelem, illetleg érték hogy le is foglalható birói utón.) Üzlet az egész élet minden reláczi ójában. És az üzlet üzlet. :

—

*

És e világnézet már elharapózott az egész magyar közéleten, a zsidók honositották

Oh nem rendszer

meg

az üzleti szellemükkel a korrupcziót.

a protekeziót, az állások elnyerésénél.

de azt a másik, anyagi korrupcziót

volt.

:

Ez

politikai

a megvesztege-

tések, províziók koi*ru{)czióját.

Az

árverési hiénák mintájára

mikor egy-egy szervezni,

vannak

vállalat költségvetését

mindig felveszik

drlejtési

a számításba az

hiénák

akik

is,

akarnak

gyárakat

csinálják,

„alajntási költségek''

magyar ember amint sápot ajánlani nem is merne, de magyar embertl elfogadni restellene is a zsidó meg meri tenni az ajánlatot és ha mondjuk ritkán gyenge emberre tételét és a

:

—

talál (és

—

:

mivel hitelintézeteink zsidó kézben vannak, a zsidó

min-

mennyi gyenge oldala) el is éri czélját. hogy kilökik, de ez az üzleti életben mint mikor az aszfaltbetyárt egy-egy jóra való

van és

dig tudja kinek

Azt koczkáztatja legfeljebb, csak olyan dolog,

menyecske legazemberezi. Nagy vállalatok zsidó nélkül nem

képzelhetk.

is

*

És hogy a zsidó ilyen eszközökkel az,

hogy a lekenyerezett mindig

a hodie lidaris

tihi.,

élhet

hallgat, a zsidó

cras mihi elve szerint

minden

is

mindenkor

a

:

magyarázata

konkurrens pedig

És szo-

szolidaris.

zsidó. *

Legnagyobb erejük ez a szolidaritás és a sajtó. Mert hogy a kezökben van, azt ime statisztikai adatokkal igazolom. De egyúttal legyen szabad egy rövid visszapillantást vetni a magyar sajtó fejldésére is, mert sok, manapság mindennap emlegetett jelszó igaz értékét fogjuk benne feltalálni. sajtó a

Sajnos

—

tisztelet

szinte zsidó intézmény,

a kevés kivételnek amit igazol az,

—

a

sajtó

ma már

hogy Herczeg Ferencz a

minap, az újságírót, mint az újságírói kar tagját igy aposztrofálta

„ha azt a

kis riportert

a kis zsidógyereket bántják

.

— .

hogy szálló igével szóljak .

—

stb."

10'

azt

I

A

SAJTÓ.

!

Tulajdonképeni modern érielemben vett apja, a

Helmeczy „Jelenkor'' -?í 1832-ben

politikai lapjaink

indul.

s-

Majd a „Pesti Hir-

lap" és a „Világ'', amelyekben Kossuth Lajos, Széchenyi István gróf,

Kemény Zsigmond

Dessewffy Emil, Dessewffy Aurél,

báró,

Szalay

László, Eötvös József báró, Trefort Ágoston, Csengery Antal, Szon-

tágh Pál, Madách Imre dolgoztak. Szerkesztk voltak Vajda, Borsos

Márton, Jablánczy Ignácz, Kulcsár.

A

„Pesti Hirlap" gárdájába tartozott

Pap Endre, Beöthy Zsigmond, falvi

Nyáry

János,

Ballagi

Móricz,

Irányi

még: Pulszky Ferencz, Tóth Lrincz, Hun-

Dániel,

Heulszman

Imre,

Lukács

Móricz,

Pál.

Az els magyar pohtikai napilap: a „Buda-Pesti Híradó" szerkeszti Dessewffy Emil, Szenvey József, Vida Károly voltak. Ezeknek a számára vivta

1848-ban 1850-ben

volt

ki

86 magyar

a nemzet a szabadsajtót

lap,

:

152

Ha

a 40-es évek

gárdáján

újságírói

olyan neveket látunk, amelyek

végig

csupa

tekintünk,

szinte abszolút garancziát nyújtanak

hogy az a publiczistika csak a nemzeti nagy czéloknak és nem magánérdekeknek szolgált. De a Tisza-aera idejében, mint minden nobile officium, a sajtó is magánvállalkozás és üzletté alacsonyult. A hihetetlen nagy rá,

konkurrenczia, az üzleti érdek egy uj hangot, egy uj szellemet hozott a magyar sajtóba, és ez a hang, ez a szellem abban az arányban

harapózott

A

amily arányban tódult erre a pályára a zsidó.

el,

magát a publikumot,

szenzáeziók hajhászása megrontotta

ma már

amely a lapjában

csak ugy megköveteli a

maga

napi ideg-

izgató szenzáczióját, mint a feketekávéjába a czukrot.

Az

üzleti

konkurrenczia a publikum alacsony ösztöneire uta-

zott és elveszítette

maga

egyetlen szabályaképen

elöl azt az

egy szempontot, amit a sajtó

lehetne felállítani

hogy csak

:

szabad

azt

aminek publikálása közérdek. Maga a közérdek fogalma elég tág arra, hogy a szabad vélemény nyilvánítása beleférjen, de korlátokat állítana legalább arra, hogy a sajtó csak megirni, ami

igaz

és

terjessze a kultúrát a szó

nemes értelmében

és ne törje

balkezével, amit a jobbal egy ezeresztendö nehéz építeni tud

pítva

is

össze a

munkájára

ala-

!

*

Ostobaság volna meg a

nem

nem

tisztességes sajtótól,

és

külömböztetni a tisztességes sajtót

amikor a

mint a zsidóság

sajtót,

boldogulásának egy nagy eszközét akarom bemutatni, akkor lasszuk szét a dolgot és beszéljünk

elbb

a

nem

is

vá-

tisztességes sajtóról.

Van Budapesten egy a „Népszava"

,

újság, amelyik eléggé el is van terjedve amelynek most márczius 8-án megjelent számából

ide iktatok egy idézetet.

Egy czikksorozatot kezd sorai ezek, egy czikksorozaté, amelynek írója még most is szabadon írja tovább a lelke förtelmeit.

„A

Nem is

keresztény-szocziálizmusról.

jó a szentírást olvasni.

kihámozható fönséges,

önkéntelenül l'ínfame!"

is

ajkunkra

pusztítsátok

A

krisztusi

márczius

6.

tanítások

mai

elferdítése

jelszavát:

„Ecrassez

a gyalázatost! Azt a

gyalázatos

adja el

Budapest,

sok ezernyi ellenmondás közül

Voltaire

kereszténységet, mely évszádok óta Krisztust gyalázza, sait ferdíti s e szentségtöréssel keresi

meg

kenyerét,

tanitákalácsát,

.

!

153

A

külsségekbe merült „Hogyha a só megromlik semmire sem való többé, hanem, hogy kivettessék és eltapodtassék az emberektl". (Máté 5. 13.) De ne engedjük át maaranyát, gyémántját.

szertartásokba,

—

üres, élettelen kereszténységet.

gunkat a valóban méltányos felháborodás kitörésének, vegyük

szemügyre az s- és a mostani kereszténységnek tulajdonról vallott

meggyzdését"

.

Bocsánatot kérek, de az a Voltair nagyon Pusztítsátok

a gyalázatost

ki

Hát kérem, hol élünk

mvelt

és

nem mvelt

modern kultúra

meggyzdését

alapját

Az

!

képez

ilyen gyalázatos

Hát nincsen

itt

ma

bölcsen

szólott:

egy ronda

418

világnézetet,

módon

Az egész

Magyarországon.

nincs

világon

magán-

ilyen gyalázatost

mi

itt

a

.

ahol

fészek,

millió

ember

a

vallási

inzultálni büntetleül lehessen!

se lámpavas, se börtön,

bolondok háza?

se

Hát ez a sajtó szabadság! Ez a szabad véleménynyilvánítás?

nem

És ezt megrendszabályozni és sérthetetlen? P^nnek a lapnak

szabad ? Ez a sajtó

ott voltak

is

is

szent

a képviseli, mikor

Herczeg Ferencz elmondta azt a szép beszédét arról, hogy „ha azt a bizonyos kis zsidó gyereket ütik: az mindnyájunknak fáj!"

Ez

fájna Herczeg Ferencznek, ha ezt

is

a czikkirót

meglincselték

volna ? !

No de

hiszen volna

még

lap

is,

czilálni való

is

b vön.

Pedig ezek a lapok nagy szolgálatokat tesznek a zsidóságnak.

Megmételyezik a népet, elégületlenséget oltanak be a lelkébe,

belle

kiölik

a haza,

tatlan ábrándokkal

a vallás,

izgatják,

fogalmát,

az Isten

míg

a

kivándorlási ügynök kezébe juttatják.

csendrszurony

A

megvalósítha-

vagy

elé,

a

darazsak!

Helyet kell csinálni az oroszországi unokatestvéreknek. *

Ez bont; ez

nem nem

sajtó,

hanem a

förtelem prése, ez

a kultúrát és felvilágosodást

nem

terjeszti,

baság, a sötétség kizsákmányolására utazik, ennek kell,

hanem

A

épit,

ez

nem

az

hanem osto-

világosság

a sötét kloáka, mint a patkánynak.

Vázsonyi Vilmos kulturbestiájának ez a

Icultur

patkány a

pendantja. *

Ezt

Azok a

is,

a másik ilyen fajta

napidíjra

fogadott

lapokat

is

mind a zsidók

stróhmannok csak kihasznált

irják.

bábok

:

:

154 ezeknek az automobilon

járó,

Upmaunt

szipákoló „proletár" -oknak

a kezében.

A

tisztességes sajtó hangja persze más.

éppen ezért veszedelmesebbek vétlen oltja be

a publikumba,

mikor már hangulatot

A

is.

Eszközei finomak és

zsidó világnézetet szinte észre-

nemzeti

érzésünket

izgatja

fel

és

akkor egy-egy odavetett megjegy-

csinált,

zéssel szolgálja saját érdekeit.

Classikus példákat akarok csak idézni a legelterjedtebb lapok

egyikébl

A

a „Pesti Hirlap"-ból. íme

„Pesti Hirlap'"

a Hentz

kommen-

Károly interpelláczióját

vezérczikkében elmondta, hogy sok igazság volt a szavaiban,

tálva,

de

:

tönkre

tette

a

hatását,

mikor

antiszemita

térre

„Mi

tévedt.

embertl ez ízléstelenség!" számában a romániai paraszt-

zsidók szidhatjuk egymást, de keresztyén

A

„Pesti Hirlap'" márczius 21-iki

lázadásról vezérczikkében

ir.

A

romániai lázadást

a

48-as

s

az

oláh

kegyetlenkedésekkel állítva párhuzamba, ezt mondja

„A magyar embernek ökölbe

szorul

a

keze

arczába

szökik a vér, ha az oláh vitézségnek a napjaira gondol. S minden

kulturembernek ökölbe szorul a keze

s

az arczába

szökik

ha a romániai vandalizmusnak e rémtetteit olvassa. Nem kell hozzá se nagybirtokosnak, se zsidónak az utálat és a megvetés érzését

táplálja

az ember

jelenségekkel szemben. Távol van Magyarországtól

a vér,

lenni,

hogy

kulturátlan

e

a vérfürd,

de

Romániának a borzalom érzése egész nemzetközi tekintélyére és hitelére furcsa világot vet az eset, melyet kétségkívül legjobban röstel az a néhány igazi román kultúrember, aki részben Romániában, részben a világban szétszórtan él. Sokan zsidó szempontból fogják bírálni a romániai eseméEurópán.

végighullámzik

Ebbl a szempontból nekünk csak az a megjegyzésünk az hogy amely államban zsidó-vérengzés elfordulhat, az kulturállamnak magát nem mondhatja. Magyarországon ilyen esetet el-

nyeket. esetre,

képzelni

sem tudunk. Ennek pedig

két oka van.

Az els

a magyar paraszt nagyban és egészben sokkal okosabb tebb,

semhogy bármiféle

vallási

fanatizmusba,

az,

és

hogy

mvel-

nagyobb és A ma-

vagy

veszedelmesebb felekezeti agítáczíóba bele lehetne ugratni. gyar nép összefér a zsidóval a falun ajku nemzetiségek oláh

is.

már majd mind

is,

a városban

is.

Az idegen-

antiszemiták, ilyen a sváb s az

Ezenfelül a magyarországi zsidó legnagyobb

részben

már

:

155

magyar

a

zsidó, valósággal része

A magyar

nemzetnek.

nemzeti

eszmének, a sovinizmusnak, a magyar függetlenségnek leglelkesebb hivei a

magyar zsidók

pártfogásuk

nélkül

magyar irodalmat

s

és mvészetet az ö sem tudnánk. Zsidó szempontból

elképzelni

mi tlünk a romániai pogrom, hogy abból a mi viszonyainkra himet varrni nem lehet." Két dolgot kivánok ez idézetbl „leszegezni"', ahogy ma gróf Tisza István után olyan divatosan mondani szokás. Az egyik az. hogy a magyar fajt mveltségére való hivatkoa másik az. hogy a zsidóság, daczára zással szokás behálózni tehát oly távol

áll

;

annak,

hogy

hirdeti,

hogy Magyarországon

nélkül elképzelni

Ez bók

mveltnek

magyart olyan

is,

is

se

ma már

tartja,

irodalmat,

nyíltan

mvészetet zsidó

se

lehetetlen.

meg hazugság

is.

*

Még jellemzbbnek tartom egy a

„Pesti

Napló"-ból

ugyancsak

szinte

márczius

kizárólag zsidó lapból,

21-ikérl

a

következ

idézetet

^Lázító memodrol'.

Az öldöklésben nem

látok

Romániában üldözik a zsidókat. semmi különöset, mert hiszen ilyen

zsidómészárlások szinte mindennapos események a huszadik században. De figyelemreméltó, hogy a barbárság alig néhány

memoárjainak megjelenése után ül orgiákat a Jól emlékszem ezekre a memoárokra. A zsidó vallásról irt himnuszt felséges asszonyom

héttel a királyné

román városokban. zsidó fajról

s

azokban a fejezetekben. Gyönyör strófák

voltak, egytl-egyig

méltók egy nagyszi\ü költkirálynhöz, méltók a világ dédelgetett

Írónjéhez

:

ezeket a prózában

a irt

sokat

emlegetett

Carmen Sylvához. S

verseket mindenütt olvasták volna, csak

éppen a Carmen Sylva országában, a Carmen Sylva alattvalói vettek róluk tudomást? Vagy a zsidómészárlások éppen

nem e

memoárok megjelenésének rovására Írandók? Ez

nagyon különös lenne és az agitáczió egy egészen sára tanítaná

meg

azokat,

akik valamely

osztály,

különös, uj

fogá-

vagy

fele-

kezet ellen eredménynyel akarnak izgatni. Akármilyen merész,

st vakmer a vád, mégis kimondom, hogy memoárjai nem a kibékitést, de a gylölet tudatos czélzatossággal.

mely

Mert mirevaló

a felséges asszony szítását szolgálták

egy

felekezeti elfogultságáról eléggé ismert,

barbár

faj

eltt,

éppen azt a

fajt,

156 éppen azl a felekezetet

melynek minden

feldicsöiteni,

gylölettel

féktelen

nyilvánulását

nézik

és

fogadják

élet-

az

ön

Egy népet nem lehet az érzelmek, meggyzdések egyik szélsségébl a másikba átvezetni máról holnapra. Egy

alattvalói.

mveletlen,

ilyenkor.

Nem

fajoknál

mások a

rettenetes

meggyzdések

haragra gyúl által

meg-

hogy

felé,

a

barbár nép-

a kevésbbé

Mert minden sze-

lélektana.

magánkívül

egy

okát

hogy hitében,

önmaga

szüksége van arra,

rencsétlen és gyáva fajnak

csétlenségének

Még

csalók.

ama

büntetlenül

meggyzdés

inkább hajlik a

s

ez a

is

A nép

tévedett.

akarja magát csalódottnak,

csaltnak hinni,

becsületes és

lehet

ahol be kell látnia,

felvilágosodás felé terelni,

meggyzdésében

nem

nácziót

durvalelkü

es

hogy szerenvagy

valamiben,

valakiben megtalálja. Erre azért van szüksége, hogy fenntartsa

a

maga

erejében, a

való hitét. Ez a népek

maga fenségében

melyet önmagukon gya-

öncsalása, ez a népek jótékonysága,

korolnak. Egy illúzióból élnek s a felséges asszony belegázolt

ebbe az a zsidó

Memoárjaiban azt mondja népének, hogy faj, aminek a románok

illúzióba.

nem

az a hitvány, jellemtelen

Hát hogyan béküljön meg egy korlátolt népecske az ilyen tanításokkal? Hogyan nyugodjék meg abban, hogy az

hiszik.

ö egész lelki

tévedés?

egy óriási

múltja

következményeit viselhesse ? tartotta fenn a

a

maga

ettl az illúziótól sorsáért,

felekezetek harakirit

A

kicsi

maga nyomorúságos

is

Mibl

zúdították

lelkivilágát, s arra építette

Kit szidjon,

fejére.

önmagán? Mert

maga

tulajdonított.

idézte

fel

a helyes logika azt követelné, hogy

önmaga

ellen,

azt az állapotot, melyet idáig

mert

másnak

De követelhetünk ekkora igazságtevést egy nép-

mert

tiltja

nem

ismerheti be bneit,

vadabb

okoljon a

hogy a bajokat nem az idegen Végezzen talán a kicsi náczió

tl ? Nem, a népek sohase tévedhetnek.

padjára.

kit

mely t ha még

tanítják,

a felvilágosítás után forduljon gylöletével

—

faj,

éljen ez a kicsi faj,

megfosztják?

ha arra

román náczió eddig abból

hogy van egy hitvány

illuziórius jövjét^

elnyomja, kiszipolyozza.

maga

Honnan vegyen annyi

ert, hogy a saját nyomorúságát, mint saját históriájának

önfenntartási

Inkább

ösztönük. s

jusztifikál.

gylölettel,

nem

A

Nem

szabad tévedniök,

nép,

mely vádló

volt,

ülhet át önként a vádlottak

Megöli a vádlottat,

minél jobban

kiirtja

csoportosulnak

a

annál

ment

^

157 körülmények. S felséges asszony, mint a maga népének kilünö

ment

pszikológnsa. oly mvészettel csoportositotta ezeket a

körülményeket,

hogy a progromnak okvetlenül

kellett kö-

el

vetkeznie.

Tévednék? Nem ragaszkodom a vádhoz s elejtem azt, mihelyt hirt hoznak arról, hogy felséges asszony körútra íi

indult

országában

megvadult nép közé keve-

az elbutilolt.

s

megmagyarázza

egyszer szavakkal ama memoárokat, melyek redve,

királyi

az

koronájának

a kultúrnépek fonta glóriát.

Királyi

a hatása, amilyet a királyok

elérni

örjöngökiiek

meghozták a

szavaknak mindig olyan akarnak.

S egy

királyné,

egy szelid, jóságos tekintet, finom érzés asszony ne tudná

De

sikerit.

medvét? Orfeusznak más

dalával az oláh

megszelídíteni

oroszlánokkal

neki

persze,

dolga,

volt

Ly

medvékkel.

Hol

itt

".

a logika?

A román

paraszt azért

De Carmen Sylva Azt. aki szereti

hogy

—

is

nem

bujtotta

ket,

a zsidót, mert buta és analfabéta.

üti

fel,

dicséri

aki

nem

ket, azt

románul

is

ir!

meggyanúsítják, csak-

is

terrorizálják a hitsorsosok érdekében. *

Az országos azt,

hogy a

figyelmesen

sajtó

a

újságíró

g^'lésen a minap

csinálja a

nagy embereket

lapokat,

nincs

olyan

nap,

!

sokat

hangoztatták

És tessék elolvasni

hogy

az

országgylési

tudósításban zsidó szereplrl ne lenne szó, holott a 413 képvisel

közül csak 21 a zsidó. Legkifejezettebben zsidó lap

jelentsége

miatt

leplezetlenebbl. nivó

szerint

emhtem hogy a

átlátszóbb

fel.

faji

vagy

ma

az

de azért,

Úttör.

Nem

súlya vagy

mert ez mutatja be

érdek istápolása,

már

kevésbé

formában

átlátszó

az

leg-

irodalmi

mikép

történik a zsidó újságírás által. ki az Úttör 11-ik, illetve Az egyik Kossuth Ferencz (Serenissimus) és Szterényi

Két szellemesked dialógot ollózok 12-ik számából.

a „Kohanita ivadék'*, államtitkár között folyik

le

és így szól:

1 És pedig Bakonyi Samu, Barta Ödön, Hajdú Frigyes, Hirtenstein Lajos, Kardos Samu, Kelemen Samu, Lányi Mór, Molnár Jen, Nagy Sándor, Rajk Aladár, Ság Manó, Szatmári Mór, Szunyogh Mihály, Yisontai Soma, Markbreit Gyula, Bródy Ern, Lei tner Adolf, Vázsonyi Vilmos, Sándor Pál, Fenyvesi Soma, :

Mezíi Vilmos.

!

158

„kegyelmessége Személyek

gjárszeiiilén.

berenissimus, a miniszter.

:

Kínárrmann, az

Seren.

Kind.

:

államtitkár.

Kindermann Parancs, kegyelmes ur.

:

Seren.

:

Hol épült ez a gyárkémény ?

Kind.

:

Itt

helyben, Serenissime.

Nagyon szép. Kindermann, nagyon Seren. magas, Kindermann? Kind. : Éppen annyi, kegyelmes uram. :

Seren.

:

a levegben

Csak azt

nem

meglelni

ép

Kindermann^ hogy

értem, a

azt

szép. És 12 méter

lehetett ott

kezddjék a

ahonnan

pontot,

kémény. Kind.

Serenissime, a gyárkéményeket a földrl fölfelé szok-

:

ták épiteni. Seren.

:

Sajátságos, Kindermann, igen sajátságos

mítani, hogy a

Kind. Seren.

mann

:

:

a mérnöknek legföljebb

Értem,

nyes mosolylyal).

fundamentoma ép a fels

Csak

azt,

És

evvel

.

.

{fölé-

.

azt kell kiszá-

nyilas alá jusson.

kegyelmes uram.

van olyan nagyra ez a népség

!

Kinder-

!

Kind. Seren. KÍ7id.

Parancs, kegyelmes ur

:

:

:

Itt

!

szalmakalapokat gyártanak?

Igen, évenként félmilliót.

Seren.: Hol vesznek annyi

fejet,

Kindermann? És hogy

csi-

nálják ?

Kind.

:

Seren.

:

Vesznek egy

Nagyon

lyukat, azt körülfonják szalmával.

Kmdermann

szép,

—

de

hol

veszi

a

lyukakat ? KÍ7id.

Seren.

Kind.

:

:

:

ott,

ahol

lelik.

Egyéb nem kell a szalmakalap gyártáshoz ? Egyéb nem, Serenissime. {gu7iyosan

Seren. fejeket,

Itt,

nevet)

:

Elfelejti

a

gyárkéményt,

Kindermann.

Kind.

:

Kegyelmességed szelleme

villámlik.

meg a

!!

!

!

!

;

.

159

—

majd a Ugye jó, be nekik. Kindermann. És még jesztést, hogy a lynkakat is itthon Seren.

:

skriblereket, tudja .

.

Kincl.

is

Tudja

:

lyukakat

szubvenczióban

.

.

.

hogy

.

Seren.

.

Kind. Seren.

Kind.

En már

:

.

—

mondják egyéb

lehet

.

lynkakat

:

Kindermann

Kindermann

nemcsak

is,

:

.

.

...

ne

.

.

Seren.

Kind.

:

skriblereket.

.

A

kocsiban)

hüh

!

pszsz

!

!

ez

!

ez

elküldi ide rendkívüli

!

ez

A

!

spanyol király

hogy kegyelmes-

követét,

igen

.

.

Parancs

:

:

Mit beszélnek a

A munkás

:

még

.

.

.

hogy

is

munkás

hivják, a

.

.

.

Lenyírjuk a felét

:

:

Helyes

sokat tanulhat

.

.

.

igen.

.

betegsegélyzö törvényrl ? .

Seren.

megfor-

.

.

Kindermann

.

hosszú a neve : Na igen Kindermann, rövidebb, rövidebb név, tudja

Kind.

azokat

Ugy-e méltóságos voltam.

Ah

:

Seren. csinálta

gon-

kell

.

felejtse el

Parancs

:

.

Kind.

.

.

Kindermann

.

.

.

szálHtsunk a kül-

segédrl vegyen az udvari etiketthez mértéket. kegyeskedtem Európában Seren. : Na igen .

elter-

.

ilyen vagyok, is,

mondjam

is

kathohkus felsége

dulni

Küldje

.

gyárthassuk a kalapokhoz

is

(Kocsira ülnek.

Seren.

.

.

Kegyelmességed konczepcziói igazán kolosszálisak.

:

hogy

.

.

—

részesítjük

dolni az alattvalókra

a

.

tegyen

.

tegyen elterjesztést, Kindermann, állami

.

.

szalmakalapokhüz valókat Kind.

.

.

Igen. Serenissiinc.

:

Seren.

földnek

igen

—

maga

...

gyermekekrl, azt a dolgot,

de

.

.

.

ezt

.

nem

.

elég tanulékony, Kindermann,

meg

ezt a törvényes,

tudja,

jól

nem tudom

.

.

tlem

törvénytelen

.

Kind. Az a legszebb, a leghumánosabb az egész világon. A munkás gyerek egyforma. Seren. Igen ... a munkásnál mindegy a törvényes, törmaga erre vénytelen, neki nincs is törvénytelen gyereke, tehát nem gondolt, Kindermann. És az urak, Kindermann ? Kind. Az uraknak sincs, kegyelmes uram, mert az urakét a munkások tartják. Seren. Igen igy már helyes, Kindermann, az erkölcsrl :

:

—

:

:

.

,

.

sohse feledkezzék meg, Kindermann.

!

160 Kind. ják, ilyen

Az egész

:

még nem

Seren. len vagyok

nem

Kind.

én.

Ez nagy szemtelenség, Serenissime.

:

Seren.

de tudja én egyet-

de tudja, akadnak emberek, akiknek olyan nevök

van, mint nekem, pedig ök

Kind.

...

Helyes, Kinderniann, helyes

:

...

mond-

világ dicsíti ezért Serenissime, azt

volt.

Igen

:

—

helyes, de tenni kell ellene

Benyújtunk

:

egy

.

.

.

hogy

törvényjavaslatot,

az

ilyen

nevüek másra változtassák a nevöket. Seren.

régiekkel?

Kinderniann,

Helyes,

:

hogy az

Kényelmetlen,

mi

de

embert mindig

már régen meghalt Kind. Én azt hiszem, Serenissime,

mással, aki

.

.

Seren. tudja,

Na

:

hogy legyen kegyesen

.

—

igen

Kindermann,

.

.

összetévesztik

.

:

elnéz seivel szemben

a

a halottakkal,

lesz

néha,

csak

az

hogy

is

sök

szükségesek

mondják?

.

...

igen

.

.

de

.

.

.

néha alkalmatlanok Kind. : Teljesen osztom kegyelmességed véleményét. Seren. : Kindermann Kind. : Parancs .

.

.

.

!

.

.

Seren. : El ne felejtse, hogy a szalmakalap-lyukakról megcsináltam a törvényjavaslatot foglalja Írásba.

—

Kind. Seren.

:

Parancsa szerint kegyelmes

ur.

El ne felejtse

mondják

:

paragrafusok

.

legyenek benne

is

hogy

.

.

.

.

—

felle

ban, csakhogy

legalább

nem mondja

mert hogy valamiképen közli

ne

.

tudja

.

.

.

.

hogy nem minden zsidó igy

Szterényivel

való

értsék,

összehasonlítás-

meg

ilyen leplezetlenül

félre

,

".

.

És ne higyje Kossuth Ferencz, gondolkozik

is

a véleményét,

következ számában

le-

ugyanazon lap a következ czikket:

,.Szterényi. Kivételesen hivatalt ád, észt titkárositott

beválik is

Szterényi

hogy ugyanakkor,

nála

a régi

mondás

:

akinek

ad hozzá. Tényleg a „darabantok" a

esze

amikor

az

koalicziónak.

aszpik

gróf

Furcsa purifikáló

az

Isten

alatt állam-

eset

ugyan,

dühének a

:

161

Kafkák és Sélleik áldozatul estek a Lánoziiid melielli miniszteri palotában Vörös László munkatársa és államtitkára megmarad hivatalban, st a darabont államtitkár az uj rend egyik legkiválóbb :

oszlopává

lesz.

A

alkalmazkodó

veleszületett

ez

jme

politikai

pál-

képesség,

Szterényi fényes karrierjének a nyitja.

Bánffy

Dezs

meg

elragadó naivitással vallotta

fordulásakor, hogy ö csupán kiváló szakférfiak lett

az

hive

tántoríthatatlan

önálló

véleménye alapján

nagy szerepet osztottak

neki. Persze

ki

Az

vámterületnek.

szakférfiaskodásának köszönheti Szterényi, hogy az

akinek szakemberévé szegdött.

jól

A

ilyenféle

érában

uj

megválasztotta

oly

azt

a

daiabonl-kormányzat

ide-

jében, amikor az egész ország függetlenségi pártivá vált és a

fel-

férfiút,

kel napot Kossuth Ferencznek

hivták. Szterényi beállott oktatónak

és tanácsadónak a függetlenségi párt

nagynev

alapos szükségét érezte annak, hogy

a gazdasági

likált

kérdéseiben

államtitkár

meg sem látott

okuljon

a Vörös

és

felvilágositiassék,

László

minisztersége

És

a

aki

kom-

kiegyezés

darabont

mikor még

alatt,

száradt a tinta államtitkári kinevezési okmányán, hozzá-

gazdája legnagyobb politikai ellenfelének oktatásához és hó-

napokon kösét

még

vezére mellé,

át avatta

be a nag\" név és a függetlenségi kérdés

a gazdasági

hivatalos utón gyjtött

az

és

eszmék örö-

HogT ezenközben a

minisztériumaiba. államtitkárnak

rendelkezésére

álló

anyagot és adatokat a buzgó tanácsadó szakférfiú paedagogiai gyakorlataiban sem hagyta felhasználatlanul, ez biztosította számára a nagy

mindeneknél inkább

név-

eszmeörökös elévülhetetlen hegyek nehéz

és

háláját Amikor pedig az új rend kis egere a nagy

vajúdása közepette megszületett, a méltóságos házitanító pártbelileg

elkanyarodva kegyelmessé

mánypártinak

—

annyival

kisöprésének

Hadik

—

felcsapott

inkább

is

nemes

mert a darabont-szemét Andrássy és ennek Szterényije

rászorult,

feladatára

gróf, a politikai kiválóságok legujdonsültebbike

Polónyival

az

együtt

osztrák

Kaiserstadtban

vállalkoztak.

végzett

jelentéktelen bábaszolgálatai után Szterényi, a Kossuth

az alkotmánypált

a

hive,

utolsó perczben beugrott

koalicziós

fejez ki:

világ

szülésmestere

dagadt önérzettel és a biztonság

német ekként

alkot-

magénak a miniszterelnök, valacsoportosult mágnások jóindulatát. Mely

ezzel biztosítván

mint az Andrássy körül utóbbira

tanítványától

vált

megteremtésének

büszke

ama jóles

öntudattal,

érzésével,

nem

kioktatója, leg-

meg-

melyet

a

„mir kann nix mehr passieren", beleült 11

162

abba a piros bársonyszékbe, amelyben pro foro externo az országnak Kossuth Ferenczet mutogatják. És amily ügyesen inscenálta ez az okos és ravasz ember az uj rendbe való beolvadását, éppen oly okosan adminisztrálja magát azóta. Minden párttal jóban van, szem eltt tartván a Goethe szinházdirektorának azt az elvét wer Vieles bringt, wird jedem Etwas :

Az

bringen.

kisszámú

összes

olvasott

pártok

hoz sztrájktörvényt,

analfabétáinak

doktriner-humanistáknak

iparbáróknak iparfejlesztési szubvencziót

munkásbiztositást,

és vasúti

a az

beruházásokat,

a függetlenségi kiskorúaknak nemzeti frázisokat, az elégedetlen vas-

utasoknak, számszerint negyvenezernek, egy küli ankétet,

és végnél-

milliót

fél

fnökének Kossuth Ferencznek pedig dicsséget és

mikép hárit el minden érdemet ez az államtitkár a miniszterére. Valamennyi között ez a legkoaliciósabb manver. Az ország hadd tömjénezzen Szterényi érdemeiért a nagy Kossuthnak, azért Szterényi tudja, hogy a beavatottak tudják, hogy mindent Szterényi csinál, Kossuth csak szignál. Már pedig a Szterényieknek nem az ország, hanem a hatalmasok jóakaratára van szüksége. csinált, fogadni mernék. Nem adta be Csak egyet nem Kossuthnak a „nem vámszövetség, hanem kereskedelmi szerzdés" formuláját, amelybl oly nagy kavarodás támadt. Mert ilyen zöldehsmerést. Mert pokolian mulattató látvány, hogy

nem teremhetett a Szterényi kertjében. És meglássa mindenki, ebbe az egy dologba fog belepusztulni az egész kolicziós pünkösti ség

azonban Szterényi

királyság, melyet

tle" való ez a rósz

tip.

bernek nemcsak szerencséje van, jár

az egész

Házban

A

.

.

tul

fog

élni,

hiszen

nem

Tul fogja élni a koalicziót, mert ennek az em-

koalicziós

tábor,

hanem

esze

is,

melynek csodájára

valahányszor kinyitja

a

száját

a

.

uralma korában mily anakronizmus. És ebben az anakronizmusban gyökerezik az államtitkár ur egész jelen nagysága, hatalma és dicssége."

—

kiválóság

szellemi

tisztelete

az üres

fej

*

Ez a czikk mutatja

be,

hogy támadja egyik zsidó a másikat

a politikai küzdtér porondján. *

Ennek az elébbi idézeteknek pendeutja a következ humortól csepeg dialógus :

!

!

:

163

„Nemzeti szimfónia. Személyek

:

Apponyi, Tóth János az államtitkár.

Apponyi

a székén, merengve, hátrahajolva,

(ül

egyszerre

el-

kezd a nyaka nni, mind magasabbra, mig majd a boltozatot éri). Tóth (ijedve nézi, megdöbbenve a csenghöz akar kapni, hogy segitségért kiáltson).

Aj)ponyi: Sohse

—

gondolat emel

a szemébe néz) Tóth

:

meg

ijedj

Jancsi, rendelj

:

Jancsi

—

csak egy nagy nemzeti

egész a plafonig, (hattyumódra meghajtva nyakát száz fonográfot

Minek, kegyelmes uram ?

Apponyi: Azon törtem az elmém, mint lehetne hazafiságot nagyon egyszer, biztos módra talál-

beoltani egész ifjúságunkba és

Bemondok

tam.

a fonográgba egy nemzeti,

meg egy

valláserkölcsi

minden iskolának s utasíthogy minden istenadta nap elkor-

beszédet, a lemezeket pedig elküldjük

juk a tanitó és tanártestületeket,

nyikáltassanak a hallgatók.

Tóth (alázatosan)j Pompás

Apponyi Szedje

:

Csöngess

jó,

—

A

A

:

Ostoba, a kulturgége csak idegeneknek

szolga)

kulturgégé-

meg

idegen-

komornyik (elszedi a gyjteményt). (sorra próbálja a nemzetieket)

:

Lehetetlen

már

ki-

milyen kopott kangok, mennyi hamis

pedig hogy a lelkére kötöttem, hogy jól hangolja meg.

Tóth

nem

a

fajtát.

állani ezekkel a hangolókkal,

—

belép

nemzeti-, a valláserkölcsi- vagy a

csak a más két

Apponyi hang,

csenget,

Uram?

kegyelmes

Apponyi ben

(Tóth

a gégegyüjteményemet.

ki

Komornyik: ket,

csak.

:

A

nemzeti gégékben

tán

már elkoptak

a

lemezek,

volna-e jó ujakkal pótolni ?

Az én gégéim? Oh nem, azok elévülhetetlenek. A s mi vagyok én, egy dics zengéjü gége. Csak a hangoló a hibás. De hallgasd csak meg Jancsi ezeket a valláserkölcsieket, ahány szentimreista meghallotta, mind sirva fakadt tle (válogat a gyjteményben, az egyiket felhúzza). íme, látod ez nemzeti s milyen pompás a hangja. Akár Lehel kürtje, Apponyi

:

gége az én vagyok

—

—

11*

:

164 Mindig azt kérdezem magamtól, hogy elfoglalták volna-e dics seink

nagy

ezt a szeretett hazát Lehel kürtje nélkül ? (A felhúzott gége

nemzeti szimfóniát bug

el.

Mindketten andalogva hallgatják eleinte,

lassan-lassan billegtetik a derekukat az

üteme

Tóth János

szerint,

keseregni kezd, a kegyelmes a lábával dobog, de a finálé felé Tóth

a

kállai

elbb

kettst kezdi ropni,

nyalkán, aztán mikor

a szapo-

rábbja szól, derékon kapja és ketten ropják.)

Tóth (lihegve, kifáradva

lerogyik,

lelkesen).*

Nincs

is

olyan

szép semmi, mint a hazaszeretet. Ajyjfonyi (gondosan elzárva a gégét egy tokba, méltósággal) Ez az óra nagy gondolatot érlelt meg bennem. Boldoggá akarom

dicsvé nevem, hogy kés százak után

tenni

nemzetemet

tattal

emlegessék a nevem. Igen, megteszem.

s

is

áhí-

Tóth (alázatosan): Mi az a nagy gondolat, kegyelmes ur?

Apponyi

:

Ezt a szent, nagy, dics gégét nemzetemnek aján-

dékozom. Igen, Tóth:

Apponyi Tóth

hogy

meg

Jancsi az ajándéklevelet.

muszáj azt

feltétlenül,

kegyelmes uram?

Persze.

:

mezt Mez-

Kivánd kegyelmes uram, hogy feltúrjam a

:

hogy felássam enkörmeimmel Árpád apánk fejéregyházi hozzam, kivánj akármit, csak azt ne,

túr körül, sirját és

ird

írni

—

siskát napvilágra

Írjak.

Apponyi: De Tóth

:

miért, boldogtalan?

Megsúgok neked egy

kegyelmes uram

titkot,

:

analfa-

béta vagyok.

Apponyi: Csak ennyi! Ugyancsak rám ijesztettél. Ez fiam, te egyszeren valláserkölcsi nevelésben részesültél. De mikor azt mondtam, hogy irj, azt értettem, hogy Írasd meg valakivel a minisztériumban. Tóth : Kegyelmes uram, a legdicsbb gége megszólaltatója, muszáj annak épp a közoktatásügyi minisztériumból valónak lenni ?

nem

ütközik a hazafiságba,

Appojiyi éltet,

:

A

mondja az

—

világért sem, írás.

—

végre

Az én igém, én

is

a

bet

azért egyre

öl,

csak az ige

csak

igézek.

örökösen Solus."

Apponyiról

tehát

még

az

„

Úttör"

is

elismeri,

hogy van

valamije.

Gégéje.

Ezt

is

bizonyosan Sternberg Ármin és testvére

szállította.

!

165

Tóth János pedig analfabéta.

nem

Bizonyosan

—

a

ismeri

pontozott zsidóirást, *

Egyszer dolog

—

tenni

Tóth János

segiteni rajta.

Vázsonyi Vilmost.

Ö

oda

helyére

kell

ismeri. *

Magam ujságiró.

nem nem

déshez játítani

voltam

is

Rövid

elkel

egy

egyideig

Késn

ideig.

fogtam hozzá

újságnál

Budapesten

sem a

riportereske-

és

sem a budapesti ujságiró modort elsaDe ez a rövid id módot adott arra, hogy

kedvem,

volt

tudtam.

közelrl lássam a folyosón és

az

hogy

karzatán,

irók

—

kik

azok,

— k mondják ha hogy az a túlteng numkásaiban — önérzet a a kivételeknek — csak a rutinra támaszkodik és az éppen olyan mestersége — mint a csizmadiáé a megmesterség, de mivel ehhez, akik a nagy politikusokat

Keserség

fogja el az embert,

sajtó

csinálják.

látja,

tisztelet

felszínes

írás

is

rutin

;

szerzéséhez a zsidó a

maga

veleszületett mérsékelt

szerénységével

hamarabb eljut, mint a magyar kitartással, ennek a kitartásnak és a magyar emberek közötti szolidaritásnak hiánya az, ami a józaneszü magyar embert e pályától visszatartja, ugy, hogy ma az újságírók között több mint a fele zsidó.

Amikor

itt

a magyar

sajtóról hivatalos

adatokat

statisztikai

akarok közre adni, elbb jöjjünk tisztába azzal, hogy a Budapesti szerkesztje a statisztika szemében egy-

Hirlap és a Mucsai Kürt

formán egy

Ennélfogva

point.

osztályozzuk

a

sajtót

elször

is

súlya és jelentsége szerint. Qui bene distinquit, bene doeet *

Elször is

kétféle.

A

van fvárosi és vidéki

is

vidéki

súlya a lapoknak,

városokban

de

az apró

legfölebb lokális jelleg.

sajtó.

Azután a vidéki sajtó

még van

politikai és társadalmi

helyiérdek

kürtöknek jelentsége

A fvárosban

jelen

meg csaknem minden

amelynek szerkeszti szintén egy-egy point a statisztika eltt, mint Braun Sándor. Tehát ha a sajtónak, mondjuk szaklap,

—

—

mint a közvélemény irányítására hivatott tényeznek a ját akarjuk összeállítani,

Elször ország

A

—

legnagyobb

is

már

4 kategóriát

ki,

mit

—

súllyal

kell

bir

statisztiká-

megkülömböztetni. az

a

16

újság,

amit az

olvas.

második kategória a Budapesten megjelen többi lapok.

:

166

A harmadik

a

kategória

törvényhatósági

városok

lapjai,

s

az utolsó

a szó szoros értelmében vett vidéki sajtó.

Az imént

emiitett 16 újság a

következ

Budapesti Hirlap. Magyarország.

Alkotmány.

i

Magyar nemzet. I

[

Az

ország.

Pesti Hirlap.

A

nap.

Az

újság.

Pesti Napló.

Egyetértés. ^

Független Magyarország.

Magyar

Hirlap.

Friss Újság.

Budapesti Napló.

Népszava.

Magyar Szó.

E 16 újságnál alkalmazva lev újságíróknak

ma

Ez

70^/o-a zsidó.

a magyar sajtó, mert a többi keveset számit.

Általában

—

összesen

—

volt

Budapesten ujságiró 1890-ben

289, közte 132 zsidó.

1900-ban 571, közte 281 zsidó. vidéki városokban volt

A

1890-ben 113 közül 28 1900-ban 167 közül 41 zsidó.

A

falusi lapoknál

1890-ben

52 közül 7

1900-ban 146 közül egy sem zsidó. Mit látunk? Azt, hogy a közvélemény valódi irányitói között

70%, a

kis,

officium.)

jelentéktelen lapok között 0"0°/o a

zsidó.

(Ez

nobile

:

:

167

Hunyja be a szemét, dugja a

a

fejét

homokba

akinek

az,

ehhez kommentárra van szüksége. *

Visszatérek újra, mégegyszer az „Uttörö"-höz. Ennek a lapnak köszönöm, hogy meglelte azt a helyes kifejezést, amit én az elözö fejezetben üldöztem.

hogy van külön zsidó világnézet, aminek az alapja az, hogy a szerelemtl kezdve a csdig minden csak üzlet. de nem Az „ Úttör" (felels szerkesztje Fényes Samu dr. a csokaji Fényesek közül) 12-ik számában az „Olvasóhoz" czimmel

Én

azt vitattam,

—

egy programmot közöl, hogy mily irányú lesz a lapja ezután ?

Ebbl

ollózom

a pár sort

ki ezt

„Az „Úttör" iránya nem politika,

változik, ezentúl is a legradikálisabb

a szabad gondolat és az egyel vü világszemlélet bátor, szó-

kimondó harczosa

lesz".

Egyelvü világszemlélet az övék és az az elv

:

az üzlet.

Epilógus. Mikor most a könyvem utolsó

betit szedik, jelent meg a

„Budapesti Közlöny" május 11-ik száma (107. szám),

amelyben a

következ sorok olvashatók

„Személyem

körüli miniszterem elterjesztésére dr.

Sámuelnek,

a

és érdemes

mködése

pesti

izraelita

Kohn

hosszú

hitközség frabbijának,

elismeréséül, a királyi tanácsosi czimet

díjmentesen adományozom. Kelt Prágában, 1907. évi áprihs hó 2S-án.

Ferencz József,

s.

k.

Zichy Aladár gróf

Mázel und broclie

A 1

sem kér 2

s.

k.

«

1

^ !

szerz.

Szerencse, hogy a király mindenkitl, de a királyi tanácsosoktól tanácsot.

Zsidó- j argon nyelven

:

Szerencse és áldás

!

— soha

«».

DO NOT REMOVE CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET PLEASE

UNIVERSITY OF

DS 135 H9W4.

v.l

TORONTO

LIBRARY

Weszpreny, Kalraan A magyarországi zsidóságról