Nro.
33;
V FELS. AU.9TR. C 5 À S Z À R , ES A P . KIRÀLY K E G Y E L M E S HNCEDELMEBÒL. Indùll BctibòJ, Fénteken Ocfoher 21 dik napjan, igo8-ik «ixtendóben.
E r f u r t h , W e i m a r . —• Oktober g.kéa egy 3000 réfz fzerént G/aJog Vadàfzokbót réfz fzerént Hufzàrokból allo sereggel téteteti Napoleon Csàfzàr Erfurth mellett hadi gyakorlàsbéli próbat az Grosz Csàfzàr és az ott jeleri lév5 egyéb koronàs fejek és fò vendégek elótt, a' melly àgyuzàfsal éc tiizeiéssel meiit véghtz. Mas nap del felé Wsimarba menfek alta! a' két Csifzàrok , a' Primàstól és sok mas fc5 emb;rektol kisértetvén,,' vadàfzatra. Etersburgnàl a' vadàfzat* héìiy:: ahoz vaiò hàlukkal lévén korùl Iceritret . e , 's enuek. kozepén egy n a y sàtor lévén K k
3*4 t'eiàliiitatva, a' Felséges Vadàfzok ebbe egy órakor megàHapodtak , 's minekutànna vaiami 4ofzarvast és sutat ellòvoldoztek volna,"onnan estvéli 6 órakòr, WeiWarba bémentek, melynek kapuja elótt a' Magixtratus 's a* Stutzosok serege aitai TOrÒk muzsika fzòval és lòbogÓ zàfzldkkàl fogadtattak. Estveaz egéfz v à i r o S j kiilSnosen pedig a' Hertzègi, kastély pompàsari meg vòltak vilàgosittatva. Ezeu soljsiinitàsra a' Fraritzià Komédiàsok is ide lévén rendcitet. v e , estvéli 8 <5rakor az egéfz uri gytilekej'Li: iheàtroaira mèht a' kezekben làngal lobogó fàkjai-at tartó polgàroknak kettfis sorjok'kOzOtt. Az- utàn bài és vatsota volt olyan afztalnàl,'melynél néziii lehetett a' fa vendégeket. — Oktorber jr.kéri reggeli o érkkor feéeletlea bintóba illvén egygytìtt a' két Csàfzàrok és egy hufzàrtsoport aitai kisértetvén, a' Jénai ennekelfitte két efztendSvel tflrtént véres utkOzet' inézejének megtrézésére mentek. Innen Erfurthba tértek vii*, fza, rtìeiynek fcaptija eldtt A ^ A z ó k ésHBfzàr 's A ' a é s ^ g y e ^ v k ^ ^ ^ ^ i f z ^ ì ^ t S ^ ^ b . - ^ s £ljenek a' Csàfzàrok ! kiàltozàsa aitai, fogadtattak. E r f u r t h , Òktob. 12-kén. N a p o l e o n C s à fzàr e' hó.nap' 12-kén vifzfza indùl innen Paris feléj A
S p a n y o l t s a t i z ó m e z b k r ó l S e p t . §d~ kàn: — "
„ B1 e c k nevi! Spanyol Insùrgens Gerieràlis ( i g y irnak a'Parisi tudósitók) Sépt. 2-kàn del elott 10 érakor 8000 emberrel bémènt Bilbaóba. A z abbati Orizeten volt 1200 emberekból àJló Frantzia sereg elóre oda hagyta azt fzép rendei. Hasonlókép-
per» elj&ték onaan elöre, minden oda vaiò Consti, tutzionàlis (az uy Orfzàglófzék aitai oda rendeltetett) tifztviselök, minden ott„megtelepedett Frantziàk, min«Jen fó izemélyek, 's ezek kòzott nevezetesen a' Mafsaredo Familia. A* Gen. B l e c k pia. numa kéttségen kivül a' volt, hogy ezen mozduiàsa aitai a Fràntzia armàdiàt a' maga tanyàjàbol az fibra meilyékirùl kifzorittsa: hanem a' Frantela Marschaliok Ney ós Befsieres ùgy tették fordulàsaikat hogy a' Spanyot vezér a' maga ìeméttSégébeh megtsaiatott. " — Mas Ujsàgok rtìeg azt is érófs^its , hogy Mari schal Ney azutàn Bìlbaóba ismét ytfzùà ment valila» hogy a' Spanyolok onnan, azért nogy el ne f'ogattafsanak, liägy siettséggel elfutottak volila* e te, de mind ezek feltfl fnég eddig sotiol iemali hiteles tùdósirisok elö nem fordùltak. , A z t a' véghetetlert eleséget és egyéb badi kéfziiletet, a' melly Spanyol orfzàg felé a' Bayonnei jiton hordattatik leirni, leirni lehetetlen. Bayonné- W a ' t e m ^ m o R A » mind e ' f é ^ k ^ l yanaäk töltve. — A ? 1 ^ ^ m i « l Komenä*tts*^e pie'dig qlyan pa^ rantsolat é f l e z e t t , hogy 60 ézer zsakot töltefseri» meg földel és tartson kéfzen, hogy akàf melly oräban hafznokat Jehefsen venni* Ä z ilyen fóìdel t'óU i'òtt zsàkoknàk az érÒTsegek ostfòmlàsakor fzoktàk hafznokat verini, inelyre nézve dgy lehet itélni, hogy a' F*ntzia armàdia nem sokà hpzzà akàr vaia» melly nevezetes Spanyol vàrnak ostromlàsàhoz fogni. À z Insurgèns Spanyol vèzérekról, minthögy àz <5 nevek mostanàban, minden nap elö kezdett forogniy ezeket jegyzették.fel, a' vilàggai vaiò mè$^ Kk «
¿16 esmértétes' ckkétt, ugyantsak a' mingyàr emlitett Parisi irók : — " C o s t a n n o s volt'(ügy mond) közzülök az elafi, a' ki eilen a' zendulés elején leg hevesebben be. fzéllettek ; ugy làtfzik hogy 6 làzzafztotta-fel leg elÖbb az Andaluziaiakat, vagy leg alàbb Ó volt az ö elsò vezérlójok. M i volt az elött, nera tudjàk ; leg alàbb a' nevit a* fóbb katona fzémélyek kistromàban fzemlélni az efztendonek elején még nem lehetett. A* Madridiak sokat tartottak az Ò katonai tàlehtorpairol, noha felòlle vaiò vékkedésinek fun. damentamàt nem tudtàk megmondani. Mint làtfzik a' Malagai Kormànyozòval Marschàl Redingel égygyetértve d o l g o z o t t , a' ki onként-e' vngy kénfzej i t t e i v e , nem tndhatni, egeTz Regementjével egygyütt, az Insurgensek' réfzire ällott. Ezek ketten tsatàztak Dupónt eilen, hanem a' vèlie vaiò Kapitu. làtzióban taìàm tsak Castannos egyedtìl volt munkàs. Hàny ezer erfiberból àllhatótt a' vezérlése alatt levo Insurgens seregek , e z t nem hatàrozhatjàk rne?_a_ feìjefcMaa**»**' ^ « M a ^ V ^ ^ ' * ^ • w m i r m ^ k ~ efröfsitik, nem akarjàk a' Spanyolók ' fzèjàból ieirni azon mesét, hogy a' Spanyoloknak a' köpenyegek. bòi is egyegy katonàt lehet tsiràlni, vagy mas fzòvai ezeknek a' köpenyegek is fel-ér egyegy katonà. vai. Hanem, hogy az ó vezérlése alatt Andalusia, ban ès Marxhàban tsatàzott Insurgens sereg a' Diipont seregénél fzàmosabb volt, ès hogy ugy fzollvan az egéfz Spanyol orfzàgot annak elsö fzerentséje vette leg inkàbb a' felzendtìlésre, mind ezeknek hitelt lehet adni. —* „ Gen. Don G e o r g i o de l a C u e s t à is tsak. nem azon idóbeii kezdett esmèreteTsé lenni: hanem.
5'7 6 mar az 1795.dik efztendóbeti General-Liötenant v o l t ; tsakhogy ezenefztendönek elején n e m v o l t f z o l . gàlatban. Marschal Befsieres aitai ó verètett-meg néhàny versben ; és ügy làtfzik, hògy a' vezérlés^ alatt levo sereg mind eddig majd tsak tsupa feltüzesült parafzt lakosokból àllott, a' kik a* verekedésbol éppen olyan hirtelen kifàrodtak, mint a' milyea tüzesen hozzà fogtak. Ó verekedett eleinten a' Palenciai környekeken : hanem a' Frantzia armädianak az Ebró mellé vaiò vifzfzajovetele utànj fovàbb ter. jefztette a'serege' fzàrnyàt O-Kàstiliàba. „ L e g kevesebb bizodalmokat làttattaka* Kasti, liaiak eleinten helyheztetni P a l a f 0 x vagy P al f o x nevü vezérjekbe. 6 egy Ar-ragoniai leg tzelesebben Jtiägazott familiäbol vaiò eredetü ember, a* melyre ne'zve iönnyen ve'ghez vitte azon tarfcomànynak felkoltését. Szolgàlt-e' az elött valósàggal, vagy nem , nem irjàk : ä' neve több versben elö fordül a' ka. tonai laistromokban, hanem sckfele vezetéki és kerestségi külömbözefsel. Madridban elc-inten sokaktól gyenge . . j t e j w t t o e ^ ^ t ^ ^ t a t o t t ; azt is b e f z é l l t é k f e i ó i l é , hogy a' több In., surgens Vézérekkel ellenkezné, hogy az Insurgens Jinitat nein akarta volna megesraérni , melyböl a' következett volna, hogy Arragonia magit ö alatta Respublikàvà vàltoztatta volna,. a' melly környülällàsokról azonközben ilyen zürzavarok között még tnost vaiami bizonyost .tudni lehetetlen. •— „ ISIagy bizodalommal vannak a' Spanyolok Generalis N a v ar r ó erànt, a' ki 1793.ban mar Feldmarsclial volt. Hanem az alatta levò Isurgens sereg még Julius végén nem volt rendbe fzedettetve* — „ A ' Valencias Insurgensek tò vezére fglól még
5 »8 semini bizonyosţ nem lejietett hallani. A* hfrek feerent azogkòzben D o n V e n t u r a C a r o tartatik ezen serè'g' fó vezérének ìenni, a' kijnâr 1793-ban dkséretesen viselte vòlt mint Gen. Kapitâny magâţ a' Frantzia seregek elfen. E z a' sereg', ak£r ki légyen egyéberànt a' yezére, âzok ejlen a* Frantzia tsapatok ellen viaskodik mostanàban, a' mellyek a* Kàta.lpniai yidékeken ţanyiznak. «*' E g y Lyoni Frantzia levélbeii fgy irtak Sept, sp-kéa. Dupont és Marescot Generijisokon kivjll meg » 6 mâs Generâlisokat & Stabtifzteka* tettekki az Anglus hajók réfz fzerént Toulonhoz réfz fze^ rent Maxsiìiahoz. A' Frantzià hajós sereg, mellyel Admirâlis Rosilly a' Trafalgari tengeri Uttyzettdl fogva a' Kadixi kikòtóhelyben tartdzkodott, 's azt most az ellenség' kezében hagynikéntelenittetett, ali 7 Linea hajókból és 5 Fregatòkból. Haza jdttek velile ègygytltt az alatta fzolgâît tóbb tengeri tifztek k^z^él is sokak. Dlipont Matescot mint hâlîik kifzâllâisok vlQà' âzojinal fogsâgra te>etţak az An-' :
r
dal^sarEa^ mihthogy erìneVa' Kapitùlatz'iòttak lett az a' fzeren* tsétlenkovetkezése, hogy a' Frantzia armidia elébb Valénciàt 's az utăn Madridot is oda hagyni kéntele. Slitte tett. Hadi Itélofzék fogja a' dolgot nem sskà megviègalni. Ezen tiidósitònak ertffsitésè fzerént a' Kadix ban fogsâ'gra eseţt Frantzia hajóY sereget nem az Anglusok banein a'SpâriyolInsurgehsek vették gondviselések ala ha i^az. — Nwn sekâ meg fogjoîţ tùdni bizonyosabban. • M a d r i d b a n : és kSrulutte flagy fzamù arnjâdiàt gytljtattek tffzfze az Insurgensek, a' meily réfz
fzerént règi Spanyol regu%is Regementekból, rpfz fzerént pedig Andalusiai, Valenciai, és Uj-KastiÜai, ügy nevezett tartomànyi, vagy Belso Oltalmazó Batalionokból ali. Egy réfze a' seregnek elöre kezdett nyomùlni Uj.Kastiliànak éfzaki hatàrd fel'i, olyan mozdulàsokat tévén , mintha megtàmadòlag akarnà a' Frantzia tanyàk eilen fogni a' dolgot, a' melyre azt jegyzi-meg ez a' tudósjtó , hogya'Frantzia seregek annak ò^vendeni fognak, A ' mi egy idötöl fogva hallatott, hogy X. i. az az Insurgens Junta, a' melly a' Korminyozäst eddig Sevillabol foiytatta, most mar Madridban tartanà K ö z ép p o n t i O r f z à g ì 6 f %è\Inevezet alati a, ma. ga tanàtskozàsait, valósàg.' A* Óibrdtari Anglirs sereget, még egy mas Ar-g. IIIS sereggel egyeteruben, a' Madrid mellett fekvó Insurgens armàdiàhoz vàrtàk. . Generalis Duhesm, azt eröfsiti ezen i r ò , hogy még nem tsak benn volt Barcellonàban, hanem a' &bh Frantzia armàsliàval vaiò közösülesnek ùtjàt is «HSgtartqM». -, - ? ? . A r ^ A | j f , Jtirjàj - . ^ M j f i {zàllàsa még ekkor Vittoriàbau ycät» a* mè|^'Spafiyol or. fzàgkan a Frantzia hatàroktol 1 1 mértfoìdre esik. :
À n |
1i
;
a.
Azbn London^ tudósttàsban,, melyhöl. azt kiadta a' közelebb költ M . Kurir, hogy az Angliibol Spanyol orfzàgba és Portugalliàba mar elkiildetett 5 Òfztàly seregek 29 ezer és nébàn^ fzàz emberekból, 's az ugyan od,a minden <5ràn még ütnakindülandok 60 ezerbol àllanànak, ilyeh neyezetes megjegyzések fordùlnak tovàbbà elo : — Sok olyan ligy neve, zett tartomànyi Regementek, mellyek fsa'k a' luua
5
2 0
.
btlsfi oltalmazàsa yégett yannak felàllittatva, kérò ltvflekkel folyamodtak az Orfziglòfzékhez, hogy engedje.rm-g nékiek is a' hajóra vaiò iilésr, és Spanyol orfzagh* vaiò elevezést. —- Az Irlandiai Ri.m. Ca. thnlicns lakosok arra ajànlòttàk magokat, hogj 60 ezer emherbòl'allò screget kiiidenek mag k kozzul a 5pa:iyolok" segittségire, ha azon rég siìrgeteltkér^seket megnyerhetik, hogy Òk is azzai a' jufsal és fzabad;;lggal élhefsenek, mellyel az orfzàg' egyéb valiàsu iakosai élnek Mint mar tudjuk,-, az Anglusok és Frantziàk kOzott vaiò Kapitulàtziòt, a' melly fzerént ezek Frèiitzia orfzàgba haza kuldettettek, Aug. 1 7 , 19 és 2i-ik napjain vér^s tsatàiàsok elozték volt meg. A z utolsór«)l és fonrxyabbról ilyen tudòsitast kuldott volt még a' Kapjtulatzió elott Gen. WelJesley az Orfzàglòfe^khez : — " „ A ' fó hadi fzàllàsròl V i m e i r a b o l A u g . 2.i.kén. Szerentsém vati jelenteni, hogy ma reggel az elìcnség minket a' mi Viiheirai tanyànkbin megtàmadofct. Èz a' Vimeira nevtt, falu_egy vOlgybcti :
i t k f m ^ ^ ^ ^ ^ l ^ ' ^
^foly-le.
À*
falù megett' nàpnyugotra és éfzakra emelkedik fel egy h e g y , melynék napnyuguti tsuttsa a'tengerre nyul-ki. Ugyan ezt napkeletre vaiami mélly fzakadàs (nyiìàs) vàlafztja el bizonyos haltm-ktiil, a' mell y e k c n éfzak feltìl a' Lourinhai ùt Vimeira felé aitai jòn Gyalogjaink ezen tenger mellett levò hegyer àllottak hadi rendben, 8 àgyuval ; a' linea jobb fzar nvàn G-nerilmajor Hill, a' bai fzàrnyàn Generàlmà. jor Fergason àllo'tt. E z az utolsò aitai kiildòtt az e m l i t e U fzakadàson egy Baialiont a' tul levò lialmokra. Jobbra fekizik egy a' tobbektól tivàlt halomj
52» erre àllittattak Fané és Anstruther Generàlmàjorok a' Vadàfzokkal és egy Regementel, 's néhàny 6 és 9 fontos àgvukkal. — „ Miri'thogy mi ezen tanyàinkat ilyen módon tsak egy éjjelre foglaltuk volt e l , tehàt a' Lourintha feló meno magofs litra, a' melyrói a' nevezett halomra àgyuzni lehet, tsak egy stràzsa tsoportot àllitottunk-ki. Ezen halom'körül nem lehett talàlni egy tsepp vizet. Lovasaink és tartalé-b àgyuink a* volgyben ällottak azon. halmok küzötf, mellyeken a' gyalogsàg' linéaja volt form|Uàtva. A ' Gen. Fané lineàjànak fzàrnykìt innen segitette és fedezte a" lovafsàg. — ,' „ Az ellenség reggeli 8 órakor megmutatta mag à t ; làttuk miként' kiildi fzàmos lovasait t' Lourin. thai lifcon bai f.-irnyunk eilen eló ; melyhezképpest réfztìnkról Gen Ferguson azonnal aitai küldetett Brigadàjàval és 3 àgyuval a fzakadàson , hogy a' Lourinthai mag, fs utat , mellyen addig tsak egy trazsà tsoportunk àllott, az ellenségnek oda érkezése' elótt fogla.lja.eL Hasonló tzéllal küldettek-el az. utàn" elébb Gen. • ^ i j ^ ^ ^ ^ ' B ^ a i ^ à és 3 àgyuval, 's utànn rendre Gen. Aukland és B o w e s , mindenik a' maga Brigadàjàval. Mind ezek ilyen tsatàzó rendet formàltak : Ferguson, àllott az elól me^ no lineàban, Nightingale a' màsodikban ; Aukland és Bowes öfzf'ze tsatolt tsapatokban a" hàtul meno se. reget formàltak. A ' tsatàzó rendnek jobb fzàrnya a' Vimeirahoz nyuló völgyhöz, a' bai fzàrnya pedig a' halinokat a' nagy hegytól elvàlafztó mélly fzakadàshoz tàmafzkod >tt. A ' h e g y e n a' véjlunk egygyesiilve levò Portugallusok àllottok , a' kiknek segittségekre G-,-n. Crawfurd volt a' maga Brigadàjàval
5** ?
fcin$vréztety*. Gen. Hill a',hegy közepen állapcdott-meg jó fzáraú gyalogsággal, hogy mint a* feiikség kivánni fogja, az elso Jiueát segithefse, 's tartalékul legyen. A ' lovafság a' jobb ízárnyára reu. delteiteit az elsó lineának. — ,, A z ellenség néhány tsapatokban egéfz líneánkra rea ütöft a* halmokon. A ' mi bal ízárayunk hathatósan viízfza kergette ótet bojonéttal; hasonlóképpen bánt yiélle a' jobb fzárnyunk i s : "s hofzfzas és yéres verekedés utan mindenütt megfutaritatvify.fflagát tendétlenséggel vifzfza vonta. A ' tsatázó m'ezön S0,k holt és megsebesedett embert, tifztet's köz katonát ha^yott hátra. • Fogságra is sokan estek. EIvettük.,7 ágyuj'át. Igen fzätnos lévén azonközben a?, 6 lijvafsága, a' mi 20-dik ízámúDragpnyos Regementünkben ,' melíy az o kergeteser« kuldetfetett, 50k kart t e t t ; elesett egyebek között ezen Dragonyos tsoportunk' vezére OberstÚSjenánt Taylor is. — „ A z a l a t t i ' liOurin^a felé jtierift magos yton is t
r
v o l t , | s a "^añt2Ía sérégeknek fzókott ttizefségé. vel ütött seregeinkre. Hanem a' Ferguson Brigadáj'áj Ótet bätran fogadta, rendjit meg zavarta, '¡ ¿tet ffzobe Vette. A z aíatt Gen. Nightingale is kiterjefztette lafsan-lafsan a' maga tsoportjait, 's az'el. so lineaba belé állott, 's ugyan akkor Aukland, Bow e s , és CíájWfurd is elö nyomúltak. A ' Ferguson Bfigadája itt ismét elyett az ellenségtól 6 á g y i i t t , és sok emhert réfz fzerént megölt réfz fzerént megsebefsített. — , , A z ellenség az alatt azon iparkódott, hogy elvefzfcítt ágyuit ismét vifzfza kaphafsa, melyró néz-
v£ azpn Regementjeinket, rhellyek a' vÔIgyben, a* hni az âgyuk elvétettek, rnègâllapodtak vaia, ismét rneg akarta tâmadni, hanem ezek a' hegyre felmen. v é n , annak tetején ismét lineât fprmâltak, es az eflenséggel (zembe âllottak, vèlie megverekedtek, Ôtet jnegfutamtattâk, és neki sok kart tettek. —„ Ezen iitkôzetben, a' bol a' Portiigafliai egéfz Frantzia armâdia a' maga vezérének Hertzeg Abràn. tesnek fzeméjyes vezèrlése alatt vereksdett; a' hol az ó âgyuzoi es lovafsai, fzamokra nézye a' roiéinkhél sokkal erôfsebbek voltak j 's a' Hol végezetre az Anglus hadi lineânak a' l e k réfze atig réTzestilhétett a' verekedësbôi ; vallott az ellenség" iily tetemes kârt, 's elvefztette 13 âgyujât, 23 munitziòs fzekereit , véghetetJen inunitzic5jât, egyebek kOzott 20,000 kàrtâtsnâJ tòbbet. B e n i e r neviï Généralisa sebet kapvân fogsâgrà esett. "Jsok mâs tifztjei és sok koz emberei élestek vagy' megsebefsedtek ; sokak elfogattattak , etc. — " „Arthur Wellesley. U101 Itis î ,,BzCT rodé»k^orrm>k aiegirâsa ntân ejett értésemré,'frogy; e g y Frantzia Ge» nerâlis, a' ki âz $ Gêneraistàbjok* (Thibaule nevû) vezérinek tarrarik leiini, a' Statâzo inezôn halva talâltgtott. — " „Arthur Wellesley. A z Anglus tengeri vezérek azt véyén efzejfbej, hogy a' mostani kôrnyûlâllâsok kozôtt 3gen nagy ellen'séges hâdi hajòs sereg aitai vaio megtâinadtatâstol nem igea félhetnének: az végezte az Ó Minist&rium. jok, hogy egyfzeriben 20 Linea hajó,t tagyen nyugodalomra, 's az eddig ezeken fzolgâlt néhâny ezer h'ajtfslegényeket és tengeri katonâkât, kuloœbku-
e.2 4
lömb névii apróbb hajókon, Briggeken, Korvettä. k o n , Sioopokon, 's egyéb ft'féléken vaiò fzolgàlatra fordittsa. Éfzaki
Europa.
S t o c k h o l m , Sept. 8-kàn.. A z itt kijovó Udvari Ujsàgban irattatik, hogy a' Kiràly még mind a' maga armadiàjànàl tartozkodik Finnlandiàban, és azt fzemélresen vezéreji. Nem is lebet tudui, mir kor ter ónnan vifzfza, sót meg l e h e t , hogy a' j o . vó" egész telet is ott fogja eltölteni. Az 01fzàglàst itt elmenetelekor egy különös Tanàtsra bizta ö Felsége, melynek tagjai között vannak nevezetesen, Gróf Wachmeister, Fersen, Ugglas, etc. .. Stockholm vàrofsa arra ajànlotta magàt, hogy 20 olyan laposs hajókat fog a' maga koltségén kiàllitani, és Stockholmi hajós legényekkel 's tengeri katonàkkal megßkni, a' milyen hajókkal ezen kö Niklas teijgeröblökben a' tsatàzàs esni fzokott. Ezen hajóknak, kéfzittetetesekhez . mar fzorgalmato. san h o z ^ i s ^ a g * ^ - : ^ " Petersbùrgból!—r A z itt kijövö Udvari Ujsàgban istnét ujjabb verekedésekrol vaiò tudósitàs jöttk i , melynek a' köiretkezendökben all ezen Ujsàg fzerént a foglalatja : — " „Nystadt és Heising között Augustus 30..kàn délelotti i i oràtol fogva estvéli 7 . i g verekedtek egymàfsal a' Swéd és Orofz apro lapofs hadi hajók. Mind a két réfz vitéz módon viselte magàt, melynek a' lett a' kovetkezése, hogy a' Swédek azon hellyekre ismét béàllòttak, a* honnét a'~ tsatàzàsra kiàllottak v o l t , az Orofzok pedig magokat két óra tàvolsàgra vifzfza vontàk, 's vasmatskàikat kihàavin
5*5
njpgàllapodiak, hanem azutàn Abóhoz eveztek-el, hogy megrogàltatott hajoikat megigazgafsàk. — A ' Swédek' vefztésit i o , a' m^gukét pedig 4 tsajkàkra és 1 1 o emberekre tefzi az Orofz tudóiitàs. — A z t jegy/ették meg ezen tsatàban az Oroszok , hogy az itt jelen volt Swéd àgyustsajkàk nem olyati tsinàlatuak voltak légyen, mint az eddig valók. Még, sem Cronstadtnak az Anghisok aitai vaici megtàmadtatàsàrol, sem a' Chanvkow vezérlése alati levò nagy Orofz hajós seregnek az Anglusok ^Ital hirlelteto megverettetésérol, nintsèn leg kifsebb emlékézet is ezen Petetsburgi Udvari tudósitàsban. A ' Parisi MonitGr ilyen kibotsàtkozàfsal irt egygyik ujjabb levelében a' Swédek és Orofzok kózbtt falyó hadakozasròl : — " „ A' Fiflnlàndiàbol erkézett tudòsitàsok egyenlóen arra mutatnak, hogy a' Swédek mindent elkovetnek ezen tartomannyoknak vifzfzakapbatàsa vèg e t i , 's minthogy erejek aitai tzéljokat el nem érhetik, olyjUi.efzkdzOjihjiZ^^ mellyekkel a'pallérozoft nernze^ék kòzz&tt tsnk az À n g . lnsok élhetnek. Hogy az Orolz vezért a' hàtràlàsra felindithafsàk, megrontàs aitai is iparkodiiàk'az Orofz armàdia hàta megett fellàzzafztani a Finnlandus népet. Igaz a , hogy Tavastehous koriil és Careliaban el is érték volt mar ennyiben a'tzéljokat, hogy felzenchtették volt a' lakosokat, de a' kiknek letsendesittetésekre az ujjabban érkezett Orofz fegyyeres tsoportok elégségesek vóltak. —• „ Gròf Buxhofden az Orofz fó vezér (e'képperi folytatja fzavait a' Monitflr) mé"g mind Abóban van a' maga fò hadi fzallàsàval, 's azon vékony nyereségek, mellyekkel a' Swédek ezen nyàron tsatàztak *
netn v&Kették àz Órofsokat arra, Jiogy Finnlandia» flak ezeri fô vârofsât oda hagygyâk. E l e g y es L e v e l e k , F r a n k s f u r t u a i (à' Menus mellett) Okto" ber 8-kân: — „ A'Marschal Mortier armâdtâja most Ûtazifc.4' Rénus mejjékin Strafzburg felé, a' honnan "èz is Spanyol orfzâg felé fog elsietni. Ez azért vefzi ûtjât Strafzburgor» àltal, minthogy meg van parantsolva, hogy azok az ijitak, a' mellyeken Napoleon Csâfzâr Pâtis felé yifzÇza megyen, a' léhettségig ki. méltefsenek.meg a' katonasagtóì. „ Azon fzânios fô emberek; a' kik Napoleon Csâfzârt Erfurthba kisérték, onnan minden orari vifzfzfïndiiloak. A ' Csâfzâr felôl olyan hir van , bogy Oktob. la.kén fog vifzfza terni Paris felé. A z $ Vifzfza'indâiâsât jriegelôzô' napon Érfùrtból Weimârig fogjâ S4ndor ^sîfzârt kisérni. , , Sândor Csâfzâr Erftirthban Napojeonnâl fcokôté '-j««»ISp~èM "tliea: irom'râ «lentték, theatrom utân pedig munkâhoz fogt i n , ejfélig fzoktak egygytitt tanâtskozni. A* Frantzia armàdiâtol Némèt orfzâgrol egy Patikâriust vittek Frarikofurtumon aitai jó orizet alati Paris felé. Miért bântjâk , még nem lehet tudni, KéttségkivUl rofzfzûl elagyftett^e az orvofsâgot. A ' Frantzia fegyveres seregek, a' mellyek Spanyol orfzâgfelé Pànson menaek kerefztûl, nagy betslilettel fogadtatnak, és tsapatonként megvend'gelietnek a' Tivoli kertben. Valaki, a' ki ezen venilégeitstési latta, igy irja azt le : ^ - Bé érkez? en
5*7
a' tsoport a' kerbe * sort formi! Ht nagy sàtorok között. A z evésideje elkovetkezvén, a' katonasàg rakásokra rakja tarifznyáit,- 's azok körrül pyramisokat formi! puskàibol. Orman kitsi tsoportokbarí az emlitett sàtorok alatt levò ofztàlok mellé kommandiroztatik, a' melly afztalok e'képpen vannak megrakntfatva hideg éíeltkkel: Minden 16 vagy 20 fzemélyre fei van téve egy fött, sódor, egy sült berbéts-tzimer, egy sült pujka, és egy hófzfzükó formájú nagy pástétom borjúhufsal,., A ' 4 tal kozzé vaimak két tangyérok helyheztetve fzöllövel , báratzkal, és kortvével, kettó pedig téfzta süteménny-el. Minden emteètalal »' tángy
mellyet a' katonàk hall-' va(.¡ arra Ök is pohàrhoz nyulnak. IVfondjak, hugy a' Tivoli kcrt tulajdonofsa a' kertért napjában 1000 Frankot, és minden tifzt ebédjiért egy Lajts aranyot érS summit kap. Az afztal korúl koteíentántzolók is fxrktak ìenni, 's mam tettùk a' katonának semmi inkàhb, mint mikoi Madam JFurioso a' köre, len ulve rfzik'a' nagy táboiv egéfségiér*.
528
Tudományos Jelentés. rilyen Titulusú új Munka jöttlfi most Bétsben, mellynek megjglenése legközelebb a' Szüléket és Nevelóket illeti: „ A ' T a ñ í t á s K e z d e t e , vagy : A ' k i s G y e r mekeket gyönyörködtetve t)ktató Képesi Könyv , a' meJly hafznavehetó még azokra nézve is, a' kik olvás. ni nem tudnäk. Ótven kifestett Rézmettzéfsel A' ki tudja,' melly hathatós foganafja van a' gyermel? IegelsÓ oktatásának a lélek minden tehettségének legjobb móddal lehétO kifejtñztetésére 's anníií fbgva annak fzérnélyes kipállérozódasára: az a* jelenvaló" könyv. Szerztfje eránt háláadáfsal'fog viseltetni ezerí muká.ía kibotsáfásáért, mellyben azt á' rnódot adja elónkbe, rnikérif tartfiafsuk gyenrn keinKet óket gyöflyörködtetö mddon és háfzonnal fogla. latofságba, ázokaí á' kitsén'yeket, é'.kiket azt vél. vén rólok, hógy még bennüñket, ha ok^atnánk, nem értenek, vagy dajkiikra biz'unk, v a g y önnöa .mago kfa hajjunkrj. M uflkáiuik^iú-tem haíanairóí; sém hafzná-Vétele mocTjiroi fzóllani nem akarunk; íitasítván kit kit az elotte levó/Eioljáró Befzéd megolvasására, a' mellyet senki, a' ki hufa. nát akarja venni, olvasatlan nem hagyhat. A ' mi a benne levo Rajzolatokat .'» a'zoknak megváiogatások»t i l l e t i ; reményljük, hogy igyekezetünket mindenek a' kik a' dologhoz fußdamentomi)san értenek helybe fogják hagyni. Meglehet a' Munkát fzerezni B é t s b e n min» den könyves bóltokban, P o s o n b a n Schweiger és Majdinger , P e s t e n Kilian, Eggenberger, Hartleberi és Kiss Konyvárosok boltjaiban. A z ara békotv e k é t nyelven úgymint Magyarúl és Nemetul, úgyftinté Németúl és Frantziáúl is 10 forint. 4
.
