395
A' ROMAI TSASZARIÍíS AP. KIRÁLYI FELS&G NEK KEGYELMES ENGEDELMÉVEL. hiúit BíZTSBÖL
Kernen
2 7 . fÚr'rucJ:.^
*>,.j^
\okat fzollani, és kevefset mondani minden oíto^ baságok felett való leg-nagyobb oflobasag az egéfz Világon. Röviden és érthetetlenül fzollaru tettetett tudós kevély együgyűség. Röviden es ér telmesen fzollani — egy fiijával meg-egyezo Izivü, Magyar embert illet. ~ - Mi hát az ujjsag ? f
.
Üress Kamarának bolond a Sáfárja
e' mar re
gi Magyar példa-befzéd. — Itt bizony femmi nagy "lisag nints ü ! Kivévén azt, hogy az emberi nem"t izemét dombján tsak ugyan ottan ottan jeles értenetek adják eld magokat - u. m. - Bétsbea *? "87 nevezett Landftrafzon meg - valja egy ebűi ^"lt fzegény legény titkon a' maga Feleségének. Sy ö ennek-elötte -?o efztendökkel az ördöglo
gel fzövettségbe lépvén, ennek magát tulajdon révei lett keze - írásával ajánlotta volna , és hogr éppen a' íelen való nap volna az a? meg-hátán, zott nap, mellyen ötet az ördög el-fogná vinn, Nó meg-ütheti a' Gutta! ! mond az Afzfzony meg rettenve: terhes Commifsió ez !! De hogy a' Férje ezen képzelt fekete állattal röviden ne jöjjen, megy a' T. P. Kaputzinusok
Klaftromába, és a' P. Gvird.
jánnak a' maga baját ki - nyilatkoztatja. E' mint okos Atya, a' nevetéstől alig tartoztathatván ma. gát , egy Pátert küld a' házhoz; de azonban a' Politicc Directionak - is tudtára adván a* dolgot — ott toppan egy Director és 2 Politzáj Katona; árestomba vifzik az embert — és éppen ma 8-ad napja, hogy ott van; de az ördög — kéttség kí vül a' Politzáj Katonáktól való féltében, még tsak jelenteni fem merte magát az ólta. Ugy reméljük, hogy ezen együgyű fzegény legénynek elmebéh se be magyarófa olajjal gyógyíttatván, minden órán ki-fog botsáttatni. — Melly fokán vágynak még a' Világon olly ostoba bal-vélekedésben, hogy, az Ördög ipéuzt és gazdaságot adhat valakinek , ka magát néki ajánlja — pedig ezt foha fcnJri sem tápafztalia, és - minderi lehetetlenségek felett való lehetetlenség, hogy valaki azt adjon, a*.mije mnts de láfsunk a' Világ közepéröl-ís valit. Mi az ujjsdg ? Bétsben egy afztalasnénak a' múlt héten 5 fertály óra alatt 3 fia fzületett, es máig-is él mind a' három. Az elsőnek fzületésevel . el-megy a* Gazda, hogy Kerefzt Atyát kerefsen; de nem találván, midönn fzomoruán haza érkez ne, hát a' máfik-is el - érkezett. Ezen még jobbau fel-indulván j megint Kerefzt atya keresni indul, s midőn haza jöne, hát a' «<-dik fia-is meg fzületett, s még nints Kerefzt-atya. Küldik a' Bábák, hogy az Iftenért mentié Kerefzt-atya után. — N ' & • mond, többé ki fem mozdulok a' Házomból; mert telek, hogy rhig haza érkozném, még a' 4- '' meg-találna lenni. — Ez véletlen fzerentse, vé letlen és ritka Izülés vala. Tsak nem iHye" rene m
n
d)k
s
397 iintsls és véletlen teréhben vagyon Európa Kissslzízony — ujjsággal terhes, és fzül minden orán; de ha addig kérditek : mi ujjság ? azt felelem femmifintsegyéb, j hanem hogy A' Bétsi Magyar Szabók könyökig vájnak me gint az ezüst és arany munkákba — kéfzitik jó pén zért a' Magyar Gálát, és a' mint értjük a' M. K. Teftörzö Seregnek ujj Gála forma-ruhája fog a' jö vő Budai Koronázásra kéfziilni. — A' Budai Le velek ízerintj a' F. Palatínus gyáfz ruhákban ér kezvén vifzfza Budára a' több Hazánk Nagygyaival együtt, a' Deputátziokat haza botsátotta, hogy a' V-megyék gyűlésein otthon lehefsenek, és maga minden órán megint Bétsbe fog fel-jöni, több nagy Hazánk-fiaival edgyütt. — A' Szakfzoniai An tal Hertzeg és ennek hitetse fő Hertzeg-Afzfzony Mária Theráfm a' múlt Tsötörtökön Bétsbe érkez tének. Még több nagy vendégeink-is fognak minden írln érkezni. — Itt ottan ottan gyönyörű Tavafd napok járnak, a' Fels. Királyi Udvar, és Udvar hoz tartozók ottan ottan a' Práterbe Kotsizván, Kegyelmes Királlyunknak fzemléléséhez , ki moll kívánt egéfségben vagyon, gyakor fzerentsénk eíik. A' Török Követ fzorgalmatoson járja^Bétsben ' nézésre méltó dolgokat. Az Erdéllyi Orfzágos üeputdtio is még itten vagyon. — — I" vagyon — Generál Gróf Fehtte. a
Ruha
398
^ Külső
Orfzágokat
^ illető
Tudofitdfok^
Német Orfzdg. — A'. Német Birodalom FŐ Kantzelláriufsa, minek - uránná az idvezült Tsáfzár halálának ízomorú hirével minden Válofztó Fejedel mekhez Követeket botsátott volna , ezeket égyfzersmint az ujj Király válofztásra-is meg-hivatta, mely, Frankfurtban a' jövő Jul. 3-dikán fog kezdődni. — A' Saxoniai Vál. Fejedelem ezen hón. 11-dikétöl, a' Bavdriai pedig 12-dikétől fogva folytatja a'Tsáfzári Vitzéséget. — Az idveziilt Tsáfzár alatt nem mehetett volt még egéfzfzen, tökélletefségre az az ujj plánum, hogy az Orfzág-tanátsa a' Tsáfzári Inter«\ regnum alatt-is fziinés nélkült fojjon Regensburgban: itt tehát a' Birodalom Tanátsa előtt Mártz. fáiké tól fogva bé-vagynak az ajtók téve.. — A' melly ugy nevezett Fekete Frantzia Seregnek a', Prufzfzus Király a' maga Frankoniában lévő földjére fegyve resen bé-fzállani meg-engedte vala, és a' melly fér get] ennek Generálifsa Mirabá ide már bé is vezérelte v a l a , meg-engedtetik ugyan tovább-is, hogy itta' Prufzfzus földön nyugodalmason meg-maradhafson • annyit tsak ugyan véghez vittenek a' Frankomé. Kerületnek Elöll'járói a' Prufzfzus Király előtt, hogy fegyverei ezen Seregnek-is el fzedefsenek. Melly, e. hón. 8-dikán egy Generálisnak biztofsága alatt veghez-is vitettetek, és tsak a' Tifzteknek hagyattakmeg fegyvereik, de olly fogadás alatt , hogy azt fem közönségesen viselni, fem egyéb végre iialználni nem fogják, Svétzia. _ Arra , hogy a' Svédet Királlyá a Geflei Diétán folyó dolgoknak nyomtatását meg "Kotta, e' következendő ráe; - jegyzést öívafsuk a Betsx Diáriumból : - • „ Azt jegyzik-meg, hogy *f"Jtavus 4-dik izben fzoritotta, meg már a z t ? fyomtatásbéli Tzabadságot, mely az j/óó-diki T)ie5 V ?, " " meg , és a' meílynek meg- tartását L'rtl ^ , ^74-dikbéli Diétán-is olly igen meg" r
f s i t t e í e a z
Jfeerte yoh,
n
Anglia
399 AngUa. — Itt a' Miniíterium 's különösön Pitt míg máig-is'izzad a' minap a* Spanyolok ellen, az után aj 0 r o fz Birodalom ellen tétetett költség miatt. Ez a? dolog folyt Mártz. 5-dikén-is a' Parlaraentomban. Híjába emlegette Pitt az Orfzág bol dog állapotját — a' fzolgálókon, parafzt fzekereken, a' 7-nél kevesebb ablakú házakon, gyertyán 's a't. eddig fekütt taxáknak el-törlését. Mind ezek'neín voltának elégséges okok arra, hogy Pitt. a Spanyolok és Orofzok. ellen híjába tétetett köl tségért, az Oppoji'ionak igen terhes fzcmre való há nyásait el - kerülhette volna. A' Parlamentomnak' egy néhány üléseiben nem folyt egyéb , hanem tsak' ezen költségekért, 's különösön az Orofzok ellen tett költségért való fzemre-hányás, még' pe 1
dig nem tsak az Alsó - házban , hanem a' Felsuben-
Az Oppojítió tellyefséggel nem akart addig elfzünni, míg ' Miniíteriom felöli e' következendő leírást a' Parlamentom által meg nem eröfsittette, " w '" — " ' Miniílerek az Orofz Birodalommal való Traktában, a' Parlamentomhoz és a'Nemzetf ! ? ° kötelefségeikre nézve hivségeket megIzegtek. „, -i.-; Tsak ugyan a' Miniílerek és az ö partfogóik fem alá-'való módon oltalmazták mago*at, és végre-is, midőn voxolásra került a' dolog, f a x o k n a k többsége által a' Minifterek pártja a
U
1
A
r t o z
z
"•^ Irldndiai Parlamentomban - is hasonló ke ménységgel viseltetett az Oppofitió a' Minifierekhez: ° , 5;g a' voxoknak többsége itt-is a' Minifterek" K kedvezett. — De itt igen nevezetes a z , hogy 'e&ruar. 28 - dikán a' Dublin Várofsában lévő igen P mpas Parlamentomi épület, nem tudatik mi-né"u okbal meg-gyúlván, több körülette lévő házakM íí ' lett ket • '^ i Anglus a' derék embere ié 'v. g y o n egy példa réá. Az egéfz Európában «tó K "it festők közzül egyik, RitterJotlet' í ° g"hólt Londonban a' múlt Febr. ban, 9"dik elztendejében. Ennek a' U.Pál Tem plomae
v
re
E
S
Ütt
h a , n m
6
Ut v a
b
n
e n e k
á
e n b e t s ü l
Portr
l d s
6
me
e
a
z
4oo'
^
^
plomában rendeltetek temető - hely. A' testet a* Lord Májorral edgyütt London V^rofsának minden Tífztjei kise'rik vala a' Sir felé , és a' koporsóról le függő pofztónak fzéleit a' leg-föbb Lordok közzül tizen fogták. Kéfz pénzben 4o-ezer, Festésben pedig 20-^ezer Font Sterlinget hagyott maga után , melly a' mi pénzünk fzerint tsak valami 540-ezer R. forintokat téfzen. Spanyol Orfzág. — A' Gr. Florida Blanca Mm.
kivettetéséröl még ezeket jegyezzük-meg. Február 28-dikán éttzaka már alutt ez a' nagy Minifter , midőn véletlen bé-érkezik hozzá a' Spanyol Király nak egy Test-örzöje egv Királlyi Parancsolattal, mellyn#k ' vala fummája: hogy a' Gróf az Ud vart egyfzeriben oda hagyván, indulyon az Orfzág nak azon hellyére, mellyen életének hátra lévő réfzét kivánná tölteni. A' Minifter erre azt felelvén, hogy- ö az ö Attváról réá maradott és Murcia vá rosához egy néhány mértföldnyire lévő házában akarná további életét folytatni, útjához kezdett kéfzülni. Az után ismét egy más Parantsolatot adott néki által a' Teft örzö, igy fzollván: hogy a'Ki rály parantsolta volna , hogy azt addig meg ne nyifsa, mig Aranjueczet meg nem haladta. Ezen túl. tsak igen kevés órák múlva útnak indula Groi Florida Blanca: az Anglus Követ pedig az ujj vál tozásnak hírével haladék nélkül Kurirt botsáta Lon ;
e
don felé.
—
Gróf Aranda
a' Státus Tanáts' De-
kánnyának nevezete alatt foglalta - el a' Gr. Florida Blanca hellyét, a' Király pedig maga fog ennefcutánna a' Status Tanátsban elöli ülni. Frantzia Orfzág. — Valamely mértékben ezen Orfzágnak ügye terhesedik : éppen azon mértekben nevekedik a' gyanú a' Minifteriom, és ennek^ egyg.v tagjai ellen. A' Külső dolgokat folytató mnifter , : Belefsart, miolta az idvezült Tsáfzárnak uto* s o jelentő Levele a' Nemzeti gyűlésben fel-olvaswtott, azolta a'leg-nagyobb meg-vettetésnek vagyoft fttetettetve, és egyedül neki tulajdonítja a e
h o
v
á
ti.eyülé"s, g ' Tsáfzár tsak ollyan feleletet adott a'Frantziáknak, melly fzerint a' háborúnak és jövendőnek, vagy békefségnek állapotja felöli éppen az alatt a' bizontalanság alatt kéntelenittettenek maradni, melly alatt addig voltának. — A fok hofzfzas és mérges vetélkedésnek vege az Aufiriai Udvar iránt e' leve , hogy a' Diplomatica . Commiísió nem tsak a' Tsáfzárnak ezen utolsó es bizontalan feleletét, hanem Frantzia Orfzágnak Aufiriával 1756-ban kötött SzövettséE.es Traktáját-is meg - visgáíván, erről való értelmet mennél hama rább lehet közölje.a* Nemzeti-gyüléfsel. A' mi magát a' Miniítert Dele/sortot illeti, az ő dolga végre igen eröfsen elterhesedett. Ugy irattatott-le a' Gyűlés előtt, valamint egéfzfz Minifterségére, ugy különösön a' Bétsi Udvarral fojtatott Tiaktára nézve-is, mint együgyű, hite-fzegelt és hasán tsúfzó ember. Végre ezen két punktumokból álló Dekretomnak meg-erőfsitése fzakafztá ezen vetélkedésnek végét : — I.) Hogy a' Tsáfzártól, a' Fejedelmek' Frantzia Orfzág ellen való meg-edgyezésének ki jelentését kell kívánni, és ötet had dal kell fenyegetni.-- 2.) A' Miniítert fogságra kell tenni, és minden írásait el-kell petsételni. Ezen Minifter, minekutánna értésére esett v o l na hivatalából való ki - tétettetése , egy írást adott °e a' Nemzeti - gyűlés elejébe, jelentvén hogy mif ö már tsak egy Polgár volna, tehát azt kér né a' Királytól, hogy lakhatnék az Orfzág fzélében M'tz Várofsában. E' pedig nem tsak hogy neki "JfS nem engedték, sőt Dekretom által határozta tok meg, hogy egy Minifter-is ezentúl, hivatalát elf&vaa , ki ne mehefsen addig a' fö Városból, valameddig Minifterségéröl fzámöt nem adott. - ,%en hasonló lábon áll itt a' Hadi Minifter' ; « az ellene Dekretáltatott vád e' következén"° 3,pontokból áll: — 1.) Hogy ez a' hadi Sehrí ^ P Ját titokban tartotta a* Brefti ki-kötöV «», és a' Tifzteknek ki-vándorlását a' Nem zeti ze
;
v
s
Ua
ie
b
ot
402
zeti-gyűlésnek nem adta tudtára, valameddig azt Breftnek Elölljárói magok bé nem jelentettéi;. _ 2.) Hogy Nov. 14-dikén azt eröfsitette , hogy a' Tifztek mind a' magok hellyeken vágynak, holott már íbkan ki - vándoroltanak vólt. —- 3.) Hogy Abfitot igen fókáknak adott, midőn a' ki-vándorlás leg-jobban tartott. Ez a' Minifter menteni akarván magát, azt tanálta mondani, hogy a' maga ügyébeu a' Nemzeti gyűlésnek meg-külömböztetettebb tagjait hivja bi zonyságul. Halván némellyek ezen fzót: — megkülömbbztetett — fzörnyü lárma támadott a'jGyiilés tagjai között, melly mind addig le nem tsendesedett, valameddig a' Minifter forma fzerint engedel met nem kért a' meg - bántattaktól, és meg nem magyarázta, hogy a' maga befzédében tsak a' Vir tus, és nem a' régi Titulusok által való meg-kiilömboztetést értette. Egy fzóval azt mondhatni, hogy á' Frantzia Nerfizeti-gyülés Mártz. i-söjétöl fogva még 10-dikben-is nem egyebet tsinált, hanem a' maga mérgét öntötte az egéíz Minifteriom ellen. A' fok mérges Orátiót egy néhány kontz papirosra ha le-lehetne irni. — Egy Godet nevú Deputátus azt mondot ta — „ hogy már á' vefzedelem éppen a' tetőn vagyon. Még tsak a' Külső Hatalmafságok-is elelztik az ö Igazgatások módjának álhatatlansagat, hogy a' magok ez ellen való öfzve tsatlódásanaK fzint adhafsanak. Már ideje meg-tudni, F f,, Királlyat akarnak-é a' Minifíerek XVl-dik Lajosból raDtzi
ugy riionu, — » en
es a nue-izegett emberek vett ^ egéfzfzen körül. A' Fanatikufság és kevélység me egyeztenek benne, hogy az egyenlőség ellen megvijjanak, és a' hazát meg - öidökojjék. A'líirailyok bennünket haddal fenyegetnek, 's a' t. „
6
«
lí-cicpiíCK.
0
Sz. S.
