( 2 7 0
411
A' R Q M A Ï T S A S 2 A R Ï ÉS AP. K I R Á L Y I F E L S É G NEK KEGYELMES ENGEDELMÉVEL, Indáit
BÉTSBŐL
Kedden
5. Áprilisban
1791.
/ * z Újságírók Mezején n a g y a' ízárazság — tef hát k u n k a', mit i r h a t u a k , hogy az árkos b e teilyék. A' minden féle sürü h o m á l l y a l keringő fel§ek azt Í g é r i k , hogy egy h ó n a p alatt bóvseges elsőnk léfzen ; addig pedig ezeket Írhatjuk A mi Koronánk alá következő F. Ferenlz fő Hertze| k , ki a' mi Nemzetünk Ügyének egy h a t h a t ó s Pártfogója, mind dél e l ő t t , mind dél u t á n a krá[erbe í z o k o t t , egy külömb külömb Gavallérokból * v e állott K o m p á n i á v a l l o v a g l a n i , hói a' F ő Herközből nyargalván az első S o r b a n , a G a v a o k mind h a d i fórba e d g y ü t t , ezeknek Loválzlzok "alonló-keppen fzép rendoen edgyütt lovaglaiiak """den nap ki és bé. Ezen lovaglást a''mi Konap Kl es De. li-zen i u * a g i < « v » •••• Syelmes -••-> K A ^ A I ' C A A ' F. JSápol«yelmes fö pHertzegüak, Kedves Apól'sa a' F. JSápolfil Királytól t a n u l t a , és melly n a g y hafcnara lett Kyen ki nem lehet m o n d a n i ; mert azóltatol logva í). . á.
le
u n
of
éf
l
le
412 v a a ' m i rzüntcleti n y a v a l l y á k körött Iévô Kegyelm e s f ő Hertzegünk tökélletesen meg-gyogyúlt, meg v i d a m a d o t t ; és a ' k i t eddig egéfz • hónaponként fe'láth a t t u n k , m á r moít m i n d e n n a p kétlzer láthatjuk, ^ e m lehet a z t ki-ir.ondani, egy kivált penna teell e t t ü l ő , Férfinak m e l y n a g y Öfvaiság a' lovaglás, és a z életnek h o l z f z a b b i t l a s a r a , az egétségnek fen.ii t a r t á s á r a mely n a g y e l z k ö z . Ha a' mi halhatatlan n e v ű fö Vezérünk Lnudon egy hétig nem lovagalhíitott n y a v a l l y á i m i a t t , m á r halni kél/uit; de ha n y e r e g b e tehették, m á r b i t t e , hogy egéfségét vifzí z a n y e r i , és hofzfzas éleiének is edgyik hathatós efzközlő okául a ' l o v a g l á s t tartatta. — yA' lovag lás a z Anglusok k ö z ö t t a z első mulattság, a2 hat h a t ó s a b b vér tif'ziittó orvofság — À' ivöíivénybeD, Ifypocondriábnn — s ö t a ' fzárazbetegsegbetí-S. t. l e v ő k n e k h a t h a t ó s g y ó g y i t t ó eí'zköze. .-itt Bétsbea m á r a n n y i r a f e l i s vették a ' Gavallérok., hogy_rnar a ' m a g o k 8 — 9 efztendös gyeruiekeikuebiS- tó «•. v a t s k á k o t t a r t a n a k , és m i n d e n . n a p lovagaltaljak a z o k a t , és igy k i v á n n y á k a ' te's'tét. mindén profiak n é l k ü l fzüntelen v a l ó m o z g á s b a n és .egéíségbe'n , tani. Felséges Urunk a ' H a d i - Tifztekre.nízre kegyel m e s e n ezt r e n d e l t e , h o g y i.Vegf fzolgaïaitfO'kríu l é v ő G e n e r a l , S t á b á l i s Ti&ti ezeknek FeMgeK, v a g y á r v á i k n a k a d a t o t t Penfiojakból, ™ l* í . r i n t o n fellyül m e g y e n , t s a k 3 m a d réízire ? n e k t i l a l m a t tenni , a k á r mennyivel'voliraoafc-J z e k á d ó f s a k , és t o v á b b ezeket nem l y . / p ^ j ó k r a n é z v e e x e q u á l n i . — 2.) Ha pedig * * t s a k 400 v a g y k e v e í s e b b forintokra mégy* '' . n e g y e d réfzirs lehet ennek tilalmát, tenni,, akar . n y i v e l . v o l n á n a k a z illyene-k a d ő / s a k ; - r '^i/tek p i t á n y t ó l fogva p e d i g le-felé minden; Ham- 1 ^ l t s a k e g y hónapi fizetéseket velzthelik el * .&à
00
a
h e t
1
r
0
fl
8
l ¥
£erh
v
n
é
0
póktól fogva még a z O r v a s o k kezdéttehek élete faFöl tsüggedezni. —- A ' T ö r ö k Követ BerlinbeBr hoz zá t a r t o z ó i v a l , edgyütt igen nagy gyönyörűségben é l , és màjcl minden n a p gyakorolja a' Társaságo kat. A ' Fejirrtéphez igen nagy tifztéletét mutat és bátorságot. G y a k r a n almát h á m o z , .és ugy dugja ízájokba a ' D á m á k n a k , mely noha Berlinben nem. m ó d i , de tölle fzivesen el-fzokták venni betsületből. — Egy bizonyos jSymfdkkèl kereskedő Afzfzooyról áz iralik i n n e n , hogy ezen T ö r ö k Követhez vitt légyeh 2,igen tsinoson fel-ölteztett JSymfát.. A* Kö vet igen becsületesen fogadta őket egy előbb 5 de m i d ő n egy Gavallértól meg-értené a l a t t o m b a n , . h o g y ezek mire tzélóznak — és mitsoda Nyrhfdk volná nak — mérgesen irite .kezével, hogy távOznáriak-el, és ki-mondhatátíanul bofzonkodik vaia —- és a' Kerefztényeknek ezen motskos fzokását. és terméfzet felett való kereskedését kezdé gyalázni. — A ' Szv novi T a n á t sróí ferrimi bizonyosabbat nem Írhatunk, az onnan jött Levelek .fzerint; minthogy itt a'-.-Tánáts fel-függefztetett,, és a', mint mondják a' f e g y ver nyugvás ideje meghofzfzabittatott. — Egy kü lönös Sziflovból íratott L e v é l b ő l a z t olvafsuk: „ F e . bruáriusnak utolsó napjaiban é r k e z e k - m e g ide G r . Efzterházi, ki minekutánna B. Herbert Úrhoz béfzállott v o l n a , , a ' maga már kéfzen yárt f ó l i á s á r a vitetek. M á s n a p minden itt jelen, lévő T ö r ö k és Kerefztény Követekhez vezettétek B. líerberi á l t a l , «s olly fzém'be tűnő drága M a g y a r ö l t ö z e t b e n , hogy mindenek előtt tsak nem fzemet, f z ú r a . . . M i n t hogy már előre is a* vaia, a' h i r e , h o g y ezen Magyar Kövét a z egéfz Rájkhenbakhi kötés ellen fog na protefidlhi, mindenek különös fzemeket h á n y n a k vaia r á ; d e minthogy ez még eddig meg n e m t ö r t é n t , igen nagy tilzteletet mutatrtak mindenek "anta. A z t vették éízie Sziftovban, .hogy a Mufzka L o v a s Serég tsak 12 ó r á n y i r a mutagatja ^ a g á t Szifiovhoz, és ha még közelebb találna jő°'» tsak alig h a i d e n e m h a d g y u k ezen Várost, b o n b a n ugy véljük, hogy Mufzka és Lengyel KÖ-" D d <Í vétek ;
1
414 v c t e U s érkeznek ide — t s a k a ' fok Szakáts fzerint m e g ne fozódnék eröfson a ' leves. A ' mi Felséges P a l a t í n u s u n k egy Pármay Her t z e g A f z f z o n y t , fö H e r t z e g Károly pedig egy Májlundi Hertzeg Aízfzonyt véfznck Feleségül ez a'.hir k ö z ö n s é g e s , és n é m d l y e k bizonyosnak erőíifik. B é t s b e n közönséges a ' Iiir, hogy a' Kápolyi Felség nek majd minden Tselédji feiét Frantzia nadrágba m e n t e n e k volna vifzfza B é t s b ő l , az ide való kivii! f z é p , belől veízett JS'ymfdkknl való Társaság miatt, — a ' honnan a ' mi fö Hertzegünk Ferentz már .moíf a z o l l y a t é n i i á z o k a t , hol ezen vefzedelmes JSymfák t a r t ó z k o d n a k k e z d e t t e r á n t z b a fzedni. — Gyakran t ö r t é n i k azólta JSjmfa vadáfzat Bétsben; 50 — 60 G y ö n y ö r ű s é g ' L e á n y i t fogdosnak egyfzerre-öfzve 1 é« e-zek között m á r 1 2 — 13 efztendös Leánykák5s t a l á l t a t l a k . — A z o n B . L " *, ki a' minap a T s o k o l á d é t ó l m e g - t s ö m ö r l ö t t v a i a , fogva vitetek a* m a g a Regementjéhez. — Meg hal a' napokban a z Invalidusok h á z á b a n egy K a t o n a , 's bé - teízik a' h o l t a k ' K a m a r á j á b a é t t z a k á r a . Éjjel felébred a' K a t o n a és véghetetlen l á r m á t vifz végbe; mellyé b e m e n v é n h o z z á , látják h o g y talpán vagyon, e és friss,- mely t ö r t é n e t a z egéfz Invalidus házalI Jádzafztotta. A ' H i m l ő b e n meg-hólt-is igy volt fel a ' híves K a m a r á b a n ; azért tartyáfc »»* moft a ' himlőben l é v ő k e t hideg levegőn-, ß ^ dig meleg f z o b á k b a n , mint ennek-dötte. $ ^ a ' h ó k a t a z o n n a l e l - t e m e t n i ; mert még foka" t á m o d h a t n a k e z t k k ö z z ü l minden tsuda tétel 0 e n l
e m
Ml.
- frähtzi*
Fmntzia Or Orfzág. A' mólt Febr. utolsó n a p . j a i b a n , ugy f e l í á z z a d t volt újra a' Párisi Nép, hogy tsak kevésbe m ú l t a k - e l az eróf/.akoskodások. A' Párisi Diílriktusnak K o r m á n y f ő k é t e h á t , követke zendő Intést tétetett közönségefsé, mellynek Mira to a ' Szerzője : — Polgárok ! — „ A' Fő Város ban történtt rendeletlenségek, igen meg-fzornoriiották azon Polgár T á r s a i t o k a t , kik általatok elsőkké té tettek, a ' köz-állapotnak elintézésében, 's ezen h á . borgásoknak fzerzőiről jeléntik néktek , hogy. azok olly ellenségek , kiktől l e g i n k á b b kell őrizkednetek. A' Konftitutziót igyekeznek azok oftromlani, és m i d ő n , költött vefzedelmeknek hirleláse állal fel lármáznak benneteket, tsak az a' tzéllyok , hogy meg fzédiihefsenek, és a' függetlenséget fenn tarthafsák. N a g y o n gonofz Emberek ezek, úgymint a* kik m e g a k a d á l y o z t a t j á k néminémü-képpen, a ' Revolutziòoak fzerentsés elö-menetelét; mert békefség kívántatik á m a r r a , hogy a* ti Képvifelőitek állan dó karba helyheztethefsék mind a z t , a' mit ök oly időben m u n k á l t a k , melyben elkerülhetetlen volt a ' zenebona; és mig a' békefség jó lábon nem fog ál lani, addig mindég meg lefzfz a' revolutzió' ellensóginek, az ö vefzedelmes reméoységek. Arra-is céloznak ezek , a' zenebonák' i n d í t á s á b a n , h o g y a z o k , alkalmatofságot fzolgáltafsanak, a' KonftituJzionak gvalázására : mert igaz a z , hogy tsak ugy jó a' Konílitutzió, h a bátorságos állapotra juthat az által a' köz-tsendeíség. Ki kívánna olly T a r t ó . Hiánynak L a k o s a l e n n i , melyben minden ugy élne, nüniha femmi T ö r v é n n y é feni v o l n a ; a' hol m a g a akarná gyakorolni a' Nép azon Jufsait, mellyeket már Biztosainak által a d o t t , 's nem engedelmesked, a' tulajdon maga által válafztott T il'ztviselők»'ek: ' h o l ' k i k i , a' maga tettzése fzerint a k a r n a É'ni fzabadsággal : a' hol fzüntelen az öfzve roha násoktól , 's az azokból fzármazó törvénytelensé g t ő l kellene tartani. Meg ne tsallyátok magato: fok rofzlz Polgárok elegyítik magokat a ' j ó ;y egy n a g y Vá1 , 0
a
1 ( 3 1
r o s b a r i lehetetlen m i n d e n t e s m é r n i , gyakorta meg t ö r t é n h e t i k , h o g y a z öfzve r o h a n á s o k , tsak palái ií i e g ; n a g y o b b g o n o l z s á g o k ' véghe vitelének. A' l á r m á k n a k fzerzői, g y a k o r t a vefztik a' fzabadság' b e t s u l e t é t : mert a ' f z a b a d s á g nem abban áll, hogy a P o l g á r o k femmi felsőbb hatalmat ne'esmérjenek; h a n e m hogy t s u p á n a ' Konílitutzió által meg-álíit o t t T o r v é n v e k n e k engedelmeskednek. A' fzabad s á g , nem ád a r r a t e h e t t s é g e t , hogy mások' aitai» m á r a legyen v a l a k i ; m é g inkább meg-akadälyoztat mindent,- h o g y n é k ü n k ne árthafson. A'fzabadság, n e m h o g y h á b o r ú s á g o t efzközlene a* Társaságban! sőt i n k á b b bátorságossá tefzi a z t , a' tsendefségnek á l l h a t a t o s birása e r á n t . Abból esmérik meg, hogy v a l a m e l y Nép m é l t ó a meg-fzerzett fzabadságra, h a b e l s ő tsendefség u r a l k o d i k k ö z ö t t e ; ha bizoda l o m m a l v a g y o n a ' m a g a Fejeihez; h a bátorsággal l á t kiki közzüle a' m a g a hivatalos munkájához : _ e g y r z ó v a l , a ' k ö z - b ó l d o g s á g b ó j , melly mindenkor a ' jó T ö r v é n y e k n e k g y ü m ő l t s e ! A ' Nép'nyugna-; t a t l a n k o d á s á n a k , egéfzlzen ellenkező következése fzokott lenni. Arról akarják kéttség kiviig meg; g y ő z n i a ' N é p e t , a z efféle háborúságuknak tarnál?; t ó i , h o g y az-', n a p o n k é n t boldogtalanabb moh, » m i o l t a nem a ' régi i g a z g a t á s alatt vagyon. -~ ' v a l ó s á g g a l az ö t i t k o s fottéllyok ! Polgárok ! « h a g g y á t o k m a g a t o k a t , illy álnok mesterség aita; m e g tsalattatni. ' G o n d o l l y á t o k meg azt i s , hogy ^ z e n e b o n á k n a k inditói. t ö b b e t ártanak a'fzeg«?J *j n e k , mint a ' g a z d a g o k n a k ; mert há hieg v égyízer h á b o r í t v a á ' k ö z tsendefség: tél " m i n d e n a' k ö v e t k e z h e t ö k t ö l ; él-zárja a' W%J{. g y o n j á t ; félbe-fzakafztja h i v a t a l o s munkáját; oum. fántja a z erfzény' fóáját- 's kéfzül o d a *agy°] J>> 1
a
w
e
b
Ollyan .Várost,
X
melly ben nem rertìtoyft* ™ °L>
m a g á n o s fzemély elégedendő -bátorságot, a. t o r " / oltalma alatti A z o k , a " kik fehakarnak be"n J e t razzafztani, fzünjelen a z t sugdofsäk / « M » £ h o g y véfzedelemben forog a ' Konílitutzió, #1%. 4ízabadságnak ellebegi o í l r o m o l l y ^ z W ^ . < ' (
4*7
nyéket. H á t nintsenek néktek nemzeti ő r z ő i t e k ; kik a' közönséges fzabadságnak vigyázó Őrállói •>"Gondollyátok e ' , hogy fenn lehefsen ugy törvén*nyelteket tartani , h a önnön m a g a t o k , rontására jártok a z o k n a k ? Tudjátok hogy azok tilalmazzák * ' fel zendülisekef, 's el-intézték az öfzve-gyűlési nek formáját ; m e g h a t á r o z t á k a' kérések' b é jelen tésének módját. Ha T i m a g a t o k , által hágjátok ezen T ö r v é n y e k e t , hogy' kívánhatnátok ofztán má s o k t ó l , h o g y tifz'életben tartsák azokat. De, a v a g y fzükség e ' paris'beikosit más okokkal indjtani a* békefségnek követésére, tulajdon hafznoknak ' s ditsöfségeknek eleikbe t.erjefztésén kívül. Ez a' V á r o s kezdte el a' Revolutziót , m a g a meréfzsége á l t a l ; fzükség, h o g y ugyan ez hajtsa-is, azt tökélletefségre , a' T ö r v é n y e k alá való maga botsátásá .által. H a példáját a d t a a' Patriotismusnak : tartozik moft àdnj a' Békefségnek-is; m e l y á l t a l egyfzersmindalJcalmátoréágot-is fzolgaltathafson a' maga képét vi celöknek a r r a , hogy efzközöket kerefsenek, az ő kárainak m e g - t é r í t é s é r e , és az általa tett hazafiúi á l d o z a t o k n a k vífzfza-pótolására. >— A ' köz tsendeíségv mindenek felett fzökséges, az ò foglalatoss á g a i k n a k k ö v e t é s é r e ; és ha óhajtják ök a z t , mint a' magok hafznos munkájok' boldog előmenetelé nek efzkozét: m é g i s k í v á n j á k , olly terhes hivata lok' folytatásának jutalmául , mellynek buzgóan igyekeztek eleget t e n n i , még fem hifzik, hogy egéfzfz erőben eleget tettek volna. " Azt erősítik a' Párisi L e v e l e k , hogy a,' Fran z i ? K i r á l y tökéilesen m e g g y ó g y u l t , mellyen való örömén fa' Nép egy háíá-adó innepet fzentelt, és az egéfz Vároft meg.vjlagoßtotta. — ' M á r a' Nem zeti Gyűlés ki-dolgozta, hogy kiki mennyi a d ó t fizefsen efztendőnként a* S t á t u s n a k , és arra ment ki a' motlani környülállások fzerint a' dolog -, hogy minden ember efztendei jövedelmének 5-öd réfzét à' Státus hafznára fizeíse, melly alól még a ' Király finis ki-véve. Ezen végzésén a' Nemzeti Gyűlésnek Çokan zOgalódnak a ' F r a n t z i á k közzül , de, mini hogy ?
ho y m í g er k. nintsen h i r d e t v e , rofz következe-, sei l e m leheltének. M é g Frantzia Orfzág fe IáX " ™ ? ! i válafzláíl mint rnoft: mert tsak 5 / ü s p o k tevén l ' Polgári H i t e t , a' többekkel ii JNcmzcti G y ű l é s le-tételte a' T/iiarát; a' kik-is v a g y k i k o l l o / t e k F r a n t z i a Orfzágból, vagv bennm a r a d v á n , Pa/'ztori L e v e l e k k e l , az uj"j Püspököket, t ö r v é n y t e l e n e k n e k lenni e s m é r i k ; az utánna.halga. t o k n a k a ' K r i í l u s n e v é b e n , mint Krillus Tanítványi áikot kívántak. H a n e m az efféle Páfztori Level e k , mind eddig c i ö t e l e u e k . — A'Frantzia Polgá ri ujj A l k o t v á n y n a k Ellenségei egy ' darab időtől fiígva azt beízéílgclik, h o g y a ' Német Birodalom b a n bujdosó néki keseredett Frantzia Hertzégek, n e m fokára meg - tántzoltalják a' Nemzeti Gyűlést: és illyen végből m á r H e i t z . Condé 8000 emberből á l l ó áereggel Lindaura - is ütött volna. Ez ámbár k ö l t e m é n y v o l t , t a l á l k o z t a k . mindazonáltal a'kik a ' kik eröfiVtték. — A z Alsó és Felső Rajnai Tan á l s a z t jelenti a ' N e m z e t i Gyűlésnek, hogy ottan m i n d e n ü t t tsendefség v a g y o n , és az ujj Alkotványn a k Izámos K ö v e t ő i v á g y n a k , és hogy a' fzéleken 1 5 - e z e r b ő l álló v á l o g a t o t t Sereg, és 50 ezer Nem z e t i K a t o n a s á g minden ó r á n kéfzen v a n , és örfzag o t külső és belső z e n e b o n á t ó l menten tartja. T u d n i v a l ó d o l o g , h o g y a ' Nemzeti Gyűlés a* kul o m b külömb féle hírek miatt mind künn, «und b e n n a ' lármától , nem kevésbé' félt, azért hogy m i n d m a g á t , m i n d a ' N é p e t erről tökéletesen meg n y u g t a f s a , bizonyos embereknek ki-adta, hogy « ' röl a ' Nemzeti Gyüléft hitelesen tudófittsák: l « * Montm^rinnak , e g y erről v a l ó Írását adták be N e m z e t i G y ű l é s n e k , melynek mi tsak fö és v«io P o u t o m a i t iktattuk ide. 1.) A' Külső Udvarok na v-.ló Minifiereink h o z z á m botlsátotr írásaiban lem m i t ollyafl nem e m l n e n e k , a ' mely az. Orfzag desege m e g - h á b o r i i h a t á s á r a mutatna. . • M » » ' ^ í r t a m e k i * k a' K i r á l y n e v é v e l , hogy ^)'f . s^geket keztöstefsék, a n n y i v a l - í s i n k á b b , W zen N é p az Orfzág meg - háboritásara tzélozo « a i m a s hírekkel terheltetik. — Sot még abba"-. ß
1
u s
K ) k
e
n
r
e
1 1
me
0
e
4*9 módokat fogok keresni, hogy azon határainknak lahetó b á t o r s á g á t , a' holott Minidereink nintsenek, egéfr.fz bizonyoson meg - tudhalsam , és a' Nemzeti Gyűlésnek a r r ó l , hogy a' fzárnyálló híreknek mennyiben lehet h i n n i , minden kéttségen kivüi helyhez• tetett tudolitáít tehefsek, 2.) Mivel az Orfzágnak békefségére tartozik a z , hogy az Orfzág, a z o k k a l a Fejedelmekkel 's Hertzegekkel értekezzék, a' kik Frantzia Orfzágban birtokosok. Erre nézve é n , a ' Király p a r a n t s o l a t j á r a , a' Mi azoknál lévő Köveveteinkhez e l - i s küldöttem az Orfzág ' s a ' Király akarattyát. Négy Fejedelem i m m á r r e á - i s állott erre az értekezésre u. m. Biponti , Würtembergi, ennek Öttse, Maximilián, és H. Leiningen. A' Ba seli Püspök i s , tsak a ' - T a r t o m á n n y á b a n v a l ó ' t á m a dott zenebonának tsendefségét ' v á r j a . — A' főbb Német Fejedelmek méltó panafzaikat p e d i g , az ő . képekben a ' Tsáfzár 's a' Birodalom fogja a' Ki* gensburgi Gyűlés eleibe terjefztenh 3.) A' Nemzeti Gyűlés á l h a t a t o s a k a r a t j á t , és a ' Birodalom Hectzegjeinek kívánságokat a' Bétsi és Berlini Udva rokkal közlöttem ; ezeknek válafzokból a Békes ségnél egyebet, nem é r h e t t e m , és hogy még a' mi fundamentomos tételeink a' Német Birodalombéli Hertzegeknek • is lelkeken fog idővel győzedelmes kedni. 4, ) A . ' Püspöki és Érfeki Törvény-fzékek; el töröltetése, a' Nemzeti Gyűlés l e g n a g y o b b érte kezésének tzélja láttatott lenni ; holott ez annál ke-. vésbé fzámba vehető, hogy az idő és az okolság e*en helytelen kívánságokon, melyek az Orfzág ujjabb Alkotványával ellenkeznek , nem fokára győ zedelmeskedni fog. 5 ) A' H e l v e t á k k a l , a' Katonák adása iránt való Egyezés már minden órán tökélletefségre mégyen — Azután kevés napokkal hogy 5
JS-dikán k ö l t , illyen felelete olvastatott ; hogy "
IsáJ'zár
ö íelsr'qe
F'S'ia indítani,
Frantzia
Mellyre Mirábó
Orfzág
ellen
háborút
a' közelebb tarta tott
4*9 tptt Nemzet, Gyűlésben azt
monda,
'„ Koer a?Ri. P
F
« o n T u f r, « o n rue ofi ások a
s
á
r
a
n
,
Z
Í
a
Miiïft.toeV45SS,
mellyeket Bétsbal vefzek ottan r
z
á
r
i
S V M. T ^ " t ó m n a k Summája, ké> y«é k.vul helyheztetik a z t , hogy ezen Újság a'Rͧ5 # & agya-velejéből sült. " "Miri óónnk ezen Befzéde, a' meg háborodott elraéjekeU' iTantzinknak ujjra meg tsendefitette. ' " R
S
I
n
v
e
k
Elegyet
Tudoßd/ok,
,
Mártziusnak 22-dikén a' Londoni'Korét'*** <<"» , egy Londoni Kurírnak megérkezésével, a St« tus Kantzelláriursának H. Kaunitznak'azonnal egy irait adoít-bé,- melyre való Válafz után az emlí tett Kurír Sziflovba küldetett, a' ki-is á'>i' V : runk réfzéről-ís vitt egy néhány írásokat magáVal — A ' mondatik, hogy már a' Londoni Vdm-tí meg - edgyezett, a' maga Sziftovi Követe, KA Ur all - írása által meg - eröfittetett Pontban, « hogy midőn az Orofz Udvarnak a' Prufzfzus Kozben-járóságával való meg nem elégedhet fíea>} »> felette kívánná, hogv a' Bétsi Udvar vállal/M:" magára a' Közbenjáróságot.' •*" , ... Belgrádról azt tartják némeHyek,J?"gX T' bé a' botránkozás köve ne lehefseh,''tehát.etum fem az Auílriaiákhoz fem a* Törökökhöz nf ,"| különssön tartozni, hanem mindenikhez' ; <s« fog a* Török és Kerefztífny Kereskedők •f " nak közönséges le tévő Helye épiftettni, '»•. PJZt. a' Portékák mind a' két Renden le'yó Kereskedő tői tovább fog küldettettni. . vt Irryburg. A' Szabadság fzerefete annyira v Frantzia Örfzágban, hógv' a' Ëûnnîngi VarW* V i g y á z ó j a , egy Polgári Ruhában öltözve, na1 ^ a piatzon énekli, 's árulja a'Szabadságról 1» takat. De már ki adták az Ordrét, Ï buzgólkodó Hazafiut tsipiék nyakon. — W ^ Hazájókat oda hagyott Fnatziák,\a'*B*bW 0 pékségből^kergettettek , -azqlw Ízük »• ' & !
;
i n
é
1
e
!
m
arle
me
fJ
t
9
nállunk. — Ettenheimbq a' Kardinális Rohan DióBáni Reíidéntziájában költöztek azok a' P a p o k » kik a ' Polgári Hitét le nem a k a r t á k tenni. Lvndpn. Mit hozott a ' Pétersbíirgi K u r i r , még máig-is T i t o k , h a n e m , annyit tsak vetnek h o z z á , hogy Katalin a' Londoni Udvar Dictdtorságárá ép^ pen nem a k a r h a l g a t n i , és a' m a g a Ügyében m a g a akar a ' F ö itélö Biró lenni. Berlin, " a*'* Török. Udvarnak fegittséget i g é r t , azon é l e t r e , lia az Orofzokkal meg není barátkozó h a t n é k ; s ó t még h a a* Varsoviai Tudofitások nem h a z u d n a k , Lengyel Orfzág is a z z a l biztatja a ' Ma* humed.: Rajkóit — *és hogy Berlinből V végre e l - i s küldetett a! Diyánboz a' Kurir. -— Brandenburgiá ban a' következendő dolgok h á b o r ú r a m u t a t n a k : ugyan-is, á' Királyi Kintstartó H á z b ó l a' Hadi Cassahoz 3 millió Tallér vitetett. Â' Tábori-HadiCafsa parantsölatot k a p o t t , h o g y ugy rendeljen mindeneket, h o g y mihelyt jelt k a p , azonnal* m o z dulhafson : a* Prufzfziai Hadi - T á b o r n a k 'minden csonkulást ugy k i kell p ó t o l n i , hogy i-sö Május ban tökelletes állapotban lehefsen. A ' Seb-gyógyitó Orvosok-is olly rendéléfsel botsáttatták gyakor lás végett Berlinbe, h o g y Április elein Prufzfziába indulhafsanak. — Moft a' Király Pòtzdàmban ma* - —- Lengyel Orfzág-is egy Minißert a k á r Szifiovba küldeni. ' • ' "• ' Gazdaságbeli Tudófitás. — Székelyhíd 22-dik Mártz^—. „ 15-dik Mártzy'"ki bolsilott ; Kurírjába a' midőn egéfzfz figyelrnetefséggel olvasnám a z Ur Dak £ rnostani drágaság okai eránt való Fejtegetéseit, azonnal egy azzal ellenkező feleletemet kiváhtam áz Ürral közleni. i.) A' mi az előttem és á ' »"ostani háborúk dolgát nézi', jóllehet ez előtt még at
m f "-s-wiotso. tfrulzfzus háborúitor is nagy á r r á t ernffeuűk a k k o r az életnek l e n n i , a' mikor hallóti'K hogy a ' zab 6. 7. márjásokon e l - k ö l t , moft $ tófnnyivel d r á g á b b , holott efztandö el-for> • •• "'"- '"- f •'• " '" *' gása''
p e d
1
:
jMv-i alat nem k í r t e k a' Contribuera néptől z* '.»! v a g y huzat. O k a e z , mert nem-is oltván M t e r m e i ü l volt a k k o r i i d ő k b e a' föld mint rnoíi, és rrfpcdu «• h a d a k o z á s ferremséilen időbe efett, » i r r t h a bôv terméfek lettek volna , a" 'drágaság »e nem J ó i t v o l n a , söt a z Orfzágnak nyeresége lett v o l n a a h a d a k o z á s , m e r t a' böv termések idején' ó h a j t o t t u k a ' h á b o r ú t , h o c y az életnek ára futa modna. De |,át a ' terméketlenségnek mi az oka ? Talán a' földmivelés. Bizony ha moft Camcnius é l n e , r e v o c á l n á a z o n f z a v á t , mellyet ez előtt 140. c ' z ' e n d ő k k t l m o n d o t t , mert ha akkor fok pufztis v a g y c l . h a g y o t t h e l l y e k r e talált - is , és ha a' mel l y é k m i v e l t e l i e k i s t.sak perfunclorie miveltettek, akk o r a m a n n a k a ' népet l e n s é g , ennsk pedig, vag/ mindeniknek is a ' fziintelen tartó báború vaia az o k a , de moíl m á r miólia a ' P e í i i s az Orízágba meg i z i i n t , és békeísége v a i a , a' pufztás heilyek nem t s a k fel töretteltek , de még fok erdős vagy tserés Jiellyck fzáiitó f ö l d e k k é lettének. A' főid meg-ow*léséről pedig a z t is m o n d h a t n i , hogy ez előtt, hi «'»' Kunsági e m b e r a z ő fzélescn ki-terjedő M}* ?* tsak egylzer fzántott-is meg valamely földet, többet t e r m e t t az , m i n t niofl mikor azt kétfzer-'S »egIz.-mtya, és m á s u t t a' hol háromfzor - is fzántanaM m é g pedig jól- Mi v o l t ennek az oka ? Et, a ' löld a' g y a k o r i p i h e n é s , vagy heverés alta > rajta termett g a z t ó l , mellyet maga a' föld emel* ' m e g - k ö v é r e d é i t , és h a fel törték hiate ereje re Js g y ü m ö l f s ö z ö l t . É s i g y ekképpen m g - , ' ° " . * ' föld igen h a r z n o s vói Sa , ha a' föld mas W zetek példája fzerint t r á g y á z t a t t a t n é k , L>e ^ [unk igen kevés rérzbe tellyeíithetö. ; , *>ek majd minden főld/ek egy f z a k a f z b a \ f m a g o k a ' P a r a f z t o k - i s b a r m a i k k a l edgyu't a• l e v ő Majorba l a k n a k , és valamennyi ' g / , T u W, mind a ' földre ki - t a k a r i t t y á k , és , m o d d a ! falsanként a ' főid fziintelen ^ Z. . »'•ellv után nálolc a' termés-is bőv. Így j. tol mcfzfze lévő földeinket foha trágratMW ^ 1
e
1
e
M e ,
v 0 U
va
lt
r a
n V
VE
UOS
Mit írjak . már a' késői v e t é s r ő l ? Rövideden tsak e z t : T a v a l y a' nyerte a' ki jókor vetett , harmad idén pedig a' n y e r t e , a' ki későn v e t e t t , ennek oka a ' volt, hogy fagyás nélkül lepvén meg a' nagy dög hó a' földet, mivel fokáig a' vetésen hevert, a' nagy gyapjú búza alatta e t p á r l o t t , és gazt a r a t t u n k búza hellyett , az apró búza, pedij£ épségbe meg-maradt. T a v a l y ; p e d i g , többnyire huraz tél l é v é n , a ' g y a p j a s búzának a' í'záraz hideg nenv á r t h a t o t t , azonba a' tavalz-is a' nyár-is fzáraz vaia , és tsak az éjjeli harmatok-is meg nevelt é k , a' midőn a' késői és őfzlzel meg nem gyüpjadzott búzából majd femmi fí leve. No tsak vallyuk-meg azt., hogy a z emberé, ugyan-a' m u n k a , de az Mené az áldás , és a k á r hogy' böltseikedjüuk, mind hafzontalan. A mostani drágaságnak-is egy fzóval tsak ez az o k a , "hogy az Iftennek tetfzelt a ' bűnért ez idő fzerint az áldátí el venni a' földről. IVI ég a' föld nem Izünt-meg bovön teremni ezutáni s , ha m á s forma lépéseket nem téí'zaek is a' fold mivelök , tsak az Klen á l d j a - m e g a z ö munkáikat;. Azt az egyet ugyan m e g v a l l o m leg ízükségesebbne^c t a r t a n á m , ha a' főid t r á g y á z á s á b a módunk lehetne, a' mely a ' fzántó földeknek öfzízébb való húzásá val , és a z o k r a Majoroknak építésével, m a r h á k n a k ott való t a r t á s o k k a l meg is eshetne. A' mi m á r a* fzetskával való . tartását nézi a' marháknak az olIjan jó és takarékos d o l o g , melynél jobbat gondol ni télbe nem lehet. Én más "Nemzeteket követni akarván ez előtt két efztendóvel a' ízaiskázáü meg p r ó b á l t a m , és másokat a r r a tanítani és reá venni igyekeztem, de a' tudatlan nép, mivel azt az Ap jától nem l á t t a , minden t a n á t s o m r a tsak azt te jelte, h o g y ' m á r a' tsak o l l y a n , mint. mikor kenyér hellyett máléra fzorúlunk. En pedig meg m u t a t t a m Äzt, hogy fzénát - is a d t a m - e l , azonba a.'lovaim is lókkal jobbak v á l t a k , mint mikor két annyi z a b b a l a b r a k o l t a t t a k , és ezzel nem t.sak a' fzéna Izük vól' , de az abrakér-is • fzerentsésen ki pótolhatni. A' '"cüerség k ö n n y ű , mert azt z a b fzemiiyi apróra vagt a
.
juk,
j u k , és lia k á t m a r é k fzetska közzé egy marék 2a o o t telzunk , a n n y i vizet iizik reá a' ló és más m a r h a , h o g y majd ki.liasad a ' IiofpafzatÖile. A ' BábeV S z e r z ő j é r ő l , igy ítél Schlöizer, Staatsanzeigen nevet viselő folyó Munkájában., a' 386-dik
l a p o n : A' m a g á t m e g nem nevezett Szerző, úgy m o n d , állította a ' h í r e k e t ; de azoknak femmi pró b á i t n e m a d t a . A ' Magyar Nemefiegnek képét, oly hevettségefsé fefiette , h o g y azon minden külső Orfzági O l v a s ó k fel-indultak. Mert tudta minden, a' ki m a g á b a n a ' T a r t o m á n y b a n foha fem vóli is; ha n e m úton , ' s m é g a n n y i v a l inkább Ünivéríifasokb a n , j ó dnrab időnek e l i ó l y á s a alatt tapáfztaltf, kik legyenek közönségefsen a' Magyarok-, "lì Mlönöfsen a ' M a g y a r N e m e s e k ; hogy azokra tellyesseggel nem illik a' Babeli mérges le-irás; sót hog a z o k , majd minderi. k i f o g á s nélkül fzembèi uhuképpen m e g - k ü l ö m b ö z t e t i k magokat fok más Nemzet e k t ő l , á ' v a l ó s á g o s fzorgalmatofság, fáradhatatlan tudni v a l ó k í v á n s á g , 's a* nem kevésbe nehies;mm' arijiocrátai é r z é k e n y s é g e k által. " : •
Kedves Kurir
*
i>
. • •
Ur betű rakóìnAÌ? r ^ Sy° akarom mac^™ . ^ a ' ° r a , annyival inbább nem ttjául ki-adni™ - l f « ' ugy ™ « Ujjságáoak Ro/Mnékem az Ur ~ ? " iféiem. meg-engedi hogy a' mír,o • ëyenès báráttsái>bélíjelenléti., n
u
a
n
n
e
m
ya
k
n
orrec
U r £ r d e
ndazá, e
1
K
* i - c h i n i a Ä ? * f «ölétfaélf Re/orrnál Papok valami Túrfnr.'- ? ê « ' Uradalmáról Ò I W W M I * bén az i r . i i y * hiba, esett, a'me/ *ót vehetr./^ ! ^e^éllye 's ÜíísaVa vaia»» •*? a' fző A v i / - .Ez áVAiba abban áll, -hoff G ö r ö g nveW f ,? Miivel íródott; à' mely ß 'zeni fzóllaVfA ^m . a - ° ^ V vagy, a' Dei»* ^ a' me!K& 1/ Sertés Urakoiáfi^ Szent Uraltmiín. - . êt'ùVri,jratïk, akkor itft* Hti űe S , ^ ' Papi Hatalmat. SókM * maga vákmtrd lavât ditsérö Czf tsé
r
f
ò l ì
nagá
a
rc
e
f z e r Í D t
a
V a
ffi
J
a
:
m e s
b
i s
ganyként a ' fzők Torának el-bontásátől, hanem még egy betíitöl-is I ! — Ezt a k a r t a m hát baráttságossan az Urnák jelenteni, Is h a t e t t z i k , tegye a D e resnek, a v a g y tsák az a b r a k o s tarifznyájába-is , hogy a k á r á' betű rakó h i b á z o t t , a k á r a' Tudofitáfi az Úrhoz; küldött iudófitó Ü r , a k a r t èîméfseh betüjév t l . jácízani, 's hegédfi fzóbán fzép mesét j e l e n t e n i ; minden m ó d ó n áz Ur mentt légyen" ,ab odio Tfi —brum; *i a z o n b a n a' fáradhatatlan Deres-is, a v a g y tsak, va\^me\ly fíjerarcha Uradalotíináí érdemlett ábrákat el ne vefzeíse; ?
'
:
íudóídds.]
;
'•' ; -
,
Ä
T)Q\ÍOÍ Kisi Jofefi a m a n a g y Magyar lelkű Gróf Széchényi íerentz Ur ő Excellentziájának Ud vari Orvofsa, a n y a i Nyelven ki - adánd égy i ú d o mánnyabéli Könyvet; Melly tsak ugyan m á r a* Nyoraó.prés alatt vagyon. F o g l a l a t t y a a' Könyv-, rièk ó l l y a n , mellyet nem tsák minded Magyar Òr» Vos fzükségésnek fog tartani,' de m á s M a g y a r ö l vasó-ís árinak, látni. Homlok í r á s a ,( Titulus ) ez : •Az Ér-i)ágódakxPfíthologiúja,.,Áí át öllyan K ö n y v , mellyben a z o n fzokasbá vett h i b á r a n é z v e , h o g y a mint a' M a g y a r köz-nép fcözönségeísen'. nem á« k árván belső ór válságokkal élni, tehát elegyesleg minden-féle betegségeiben tsak é r - v a g a l i tárán.-á' Borbélytól í ugy á' Borbélyok igen kéizek a r r a à . zon egy n é h á n y krajtzárokért ; e l ő a d a t i k , hogy a ' véti az emberben nenï oiiyan nedvefség mint a ' via 1
•
•'
' * •
-
;
'
"
V " " '
a ' vizfcorsígban. H o g y tehát az Ér-vágónak a' Ht crefztéfsel nem kell v a k m e r ö s k ö d n i , hanem Biion y o s R e g u l á k a t t u d n i , meilyek k e n n t lehet vag/ n e m lehet meg-nyitni a z E r e t . ' E' végre meg. tnttatilc a ' K ö n y v n e k Első lUfzeben: Mitsoda hafz-, « a legyen a ' v é r n e k a z egéíséges e m b e r b e n , ' M . betegben , és mi n a g y kár annak fogyatkozása. M e l l y 1 ö k l e i é k é p p e n hibázhat a ' v é r : Hogyan le-, Jiefsen b i z o n y o f s \ \ \ meg - esmerui a' vérnek hibáig A ' Mtífodik Réfzben : H a igv vagy amúgy hibázik a ' v é r , Ichct-é v a g y nem lehet vért erefzteni, Meg h a t á r o z t a t i k , m i l l y c n betegségekben légyea fziikséges v é r - e r e f z t é s . E z e n betegségeknek. .állandó. .5 t s a l o g a t ó jelei b ő v e n ki-fejtetnek. Ezen .kérde'IBre, v a n n a k feleletek : i-fzúr h o g y a n és honnét kell tud n i , mennyi vért kellefsen ki venni a' tettből, .ifä m i k o r 's tnitsoda jelekre kéli u/jitani -(répétera ) a v é r erefztéft. ß./zor meliyik eret jobb fel nyitni, vagy amaz betegségben. Végtire betegség biíto"*" ji-is v a n n a k a ' k ö n y v b e n , mellyekből igen körinyu m e g - t a n u l n i h o g y a n kellefsék a ' betegséggel bánn>JMind ezeket a z Sutkor két Ízben fél-fél e f z t e Ä a ' Bétsi N a g y I s p o t á l y b a n , tapafztalt orvoslás"^ djaiból a ' M a g y a r Borbélyoknak hafztiokra W mo :
rau
eï
)
—
Ö-/
J
1
t*.* " *•
.sí.—
i n k á b b irtt öfzve. O l l y Magyarsággal ' g J ^ ^ Y n i , hogy m i n d e n O l v a s ó meg-érthefse.. -Május ^ n a ^ i j a u m i e i í e n lIefzen eizen n n yy oo m m ttaattájsaáiv a l a' Nyo* -ynapjában nkéfzen Akkor'"ismét hírül fogjuk a d n i , " h o l kellefsen W ' ; n i a' Vevőnek, • í e
