Nemzetközi marketing. 4. előadás. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 1

Nemzetközi marketing 4. előadás

Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

1

4. előadás 4. témakör: Földrajzi, politikai és jogi környezet


2

Célkitűzések • Megérteni a földrajzi tényezők szerteágazó és összetett hatását a nemzetközi marketingre. • Rendszerezni a nemzetközi üzleteket kísérő politikai kockázatokat és kiválasztani a megfelelő kockázatkivédési (-minimalizálási) technikákat. • Megérteni a jogrendszerek különbségeit és választani a jogviták megoldásának (megelőzésének) módjai között. • Feltérképezni mindazokat a konkrét jogszabályokat, amelyek befolyásolhatják a nemzetközi marketinget. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

3

Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre Földrajzi környezet megismerése Kultúra megértése

Vállalati magatartás

Exportügyletek kialakítása


4

Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre • Klíma és időjárás: – Klíma: hosszú távú • Klíma előrejelzések (felmelegedés vagy éppen lehűlés?) – Klímahasználat Magyarországon – autó, lakás – Klímahasználat: Brisbane (8%), Atlanta (80%)

• Hibrid autók gyártása, károsanyag kibocsátás

– Időjárás: rövid távú


5

Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre • Adott ország földrajzi fekvése: – Land-locked countries = tengerparttal nem rendelkező országok • Magasabb szállítási költséggel rendelkező országok hátrányban vannak.

– Pacific countries = Csendes-óceánnal érintkező országok • Leggyorsabban fejlődő régiók itt találhatóak.


6

Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre • Adott ország topológiája (síkság és magas hegyek viszonya) – Példa: Chile. Észak-dél (1500 km) szállítási szempontból „rövidebb”, mint Kelet-nyugat (150 km). – Termékfunkciók (megkövetelt adaptáció): • • • •

extrém hőmérséklet, humiditás, sótartalom, hegy- és vízrajz. „Trópusi kivitel” Országon belüli óriási különbségek (pl.: Ghána) Diesel autók: volt Szovjetunió és Kanada

– Disztribúciós rendszer megtervezése: infrastruktúra, koncentrált módon élő (izolált) lakosság, szállítás. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

7

Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre • Környezetvédelem: – 1990-es évek: a „környezet„ évtizede: nemzeti, vállalati és egyéni konszenzusok létrejötte a környezet védelme érdekében (= üzleti érdek). – Minden országot elsősorban a saját környezete érdekli, régiónként és országonként jelentős eltérések. • Veszélyes hulladékok elszállítása és tárolása fejlett országból fejletlen országba. • Külföldi termelőegység létesítésénél a beruházó kevésbé figyel a környezeti hatásokra, mint „otthon” • Üzleti lehetőségek a környezetvédelemben: tisztító berendezések iránti kereslet megnőtt. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

8

Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre • Ember által épített környezet: – Vasúti szállítás: sínek közti távolság (volt Szovjetunió és Európa) – Európai kereskedelem még mindig zömében észak-dél irányú és nem nyugat-kelet irányú (autópályák hiánya)

• Természeti erőforrások: – Nagy szóródás az egyes országok között – Alacsony energiafogyasztású termékek előnye – Erőforrások (biztonságos) beszerzésének tervezése a termelőegységek beszerzése esetén. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

9

Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre Régiók • Energia:

Energiafogyasztás egységekben

– Országonként (kultúránként) nagy szóródás 100 – Világviszonylatban: az energia 60%-a olaj és gáz Közel-Kelet 163 elégetéséből keletkezik. Dél-Amerika 168 – Egy főre jutó energiafogyasztás világviszonylatban „Iparosított„ Ázsia 236 – Gazdasági és demográfiai növekedés a harmadik Kelet-Európa 427 világban hatás? Nyugat-Európa 559 – Szegény országok mennyiért jutnak 600 energiához? Fejlődő Ázsia (Kína és India) – Árprognózisok készítése Észak-Amerika 980 Afrika


10

Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre • Élelmiszer: – Áringadozások: • Régiónként hatalmas különbségek • Klímaváltozás vs rövid távú profitmotiváció

– Kukoricatermelés az EU-ban – Fehérjehiány várható: • Megoldás: vegetáriánus életmód?


11

Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre • Lakosság száma, népsűrűsség, urbanizáció foka: – Lakosság nagysága teszi önmagában vonzóvá egy piacot (gyógyszer, élelmiszer, ruházati cikk) – Magyarország: jelenleg alacsony export-szint Kínába és Indiába – Világ lakosságának 40%-a városokban él • 2020-ra 60%-ra növekszik


12

Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre • Urbanizáció: – Előny általában: jobb tanulási lehetőségek, egészségügyi ellátás, álláslehetőség, magasabb jövedelem. • Új termékek térhódítása: pl. palackozott víz

– Hátrányok: bűnözés, munkanélküliség, légszennyezés. • Új termékek: rágcsáló irtás

– Megapoliszok közlekedési sajátosságaiból adódó termékkiszerelés és csomagolás

• Szuburbanizáció: – Emberek kiköltözése a belvárosból a kertvárosba. – Egyes termékek kereslete nő (fűnyíró, kerékpár) – „Csináld magad” mozgalom

• Reurbanizáció: visszaköltözés a belvárosba Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

13

Földrajzi környezet hatása a nemzetközi marketingre • Konklúzió: – Sokszor az országon belüli eltérések fontosabbak, mint a nemzetközi eltérések. – Fejlődő országok lakóinak fogyasztása vs fejlett országok lakóinak fogyasztása – Városi fogyasztás vs falusi fogyasztás


14

Politikai környezet • Politikai környezet nyugodt körülmények között is közvetlen hatást gyakorol a vállalatok üzleti tevékenységére. – Adózási rendszer, vámszabályozás, valutáris kockázatok, importkorlátozások, árellenőrzés, munkaügyi szabályozás. – Mindez felerősödik konfliktus esetén. – Ún. kelet-nyugati kereskedelmi embargó • Nyugati világ (USA szövetségesei) és a volt Szovjetunió tagországai között. • Tilos volt szocialista országoknak stratégiailag fontos termékeket eladni (informatika, gépészet, élelmiszer, gyógyszer stb.) Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

15

Politikai környezet • Célpiac politikai berendezkedése: – Kormányzati rendszerek típusai nagyon széles skálán helyezkedhetnek el: • Abszolutista kormányzat (diktatúra) – A kormánynak a tetteiket egyáltalán nem kell indokolnia.

• Közvetlen demokrácia – Ez gyakorlatilag pedig megvalósíthatatlan.

– A kormányzati forma önmagában nem dönti el, hogy üzleti szempontból melyik célpiac a kockázatosabb. • Diktatúrák néha nagyobb biztonságot jelentenek a külföldi befektetőknek a piac és jogszabályok állandósága miatt.

– Üzleti előkalkulációhoz ismerni kell a célország politikai berendezkedését. • Anglia (politikai váltógazdálkodás), Olaszország: kormányválságok. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

16

Politikai környezet • A politikai kockázatok zöme valamilyen formában a tulajdont érinti. • Problémák köre: – Elkobzás: tulajdon ellenérték nélküli elvétele. • Csempészés

Politikai okok

– Kisajátítás: köz érdekében ellenérték fizetése mellett vesznek el tulajdont. („Közös lónak…”) – Államosítás: kisajátítás vagy elkobzás. (napjainkban önkormányzatok) – Domesztikálás: tulajdonnak csak bizonyos elemeit célozza meg. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

17

Politikai környezet • Domesztikálás: – Tulajdonjog (tőkerészesedés): kikényszerített vagy bizonyos preferenciák ellenében önkéntes átadás a hazaiak részére. – Rendelkezési jog korlátozása: vállalat vezetésére vonatkozó előírások vagy elvárások. (állampolgárság) – Helyi hatalom: külföldi termelővállalatokat köteleznek arra, hogy termékük bizonyos %-a hazai beszállítóktól származzon. – Exportkövetelmény: külföldi termelővállalat vállalja, hogy outputjának bizonyos százalékát külföldön értékesíti. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

18

Politikai környezet • A vállalat nem kapja meg a teljesítése ellenértékét. – Előre fizetés már szinte alig létezik… – Akkreditív jogügylet: banki kötelezvények – Bojkott (pl. Danone)

• Rizikóindikátor (BERI): egy ország politikai stabilitásának megállapítására. • Terrorizmus Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

19

Politikai környezet • Kockázatot csökkentő lépések: 1. Célpiac jó megválasztása (index). 2. Adott célpiacon belül jó partner megválasztása (politikai befolyás). 3. Termék és ágazat helyes megválasztása. 4. Beruházási bázis (résztvevők köre) kiszélesítése. 5. Marketingcsatornák felvásárlása. 6. Franchising. 7. Megtervezett domesztikáció (önkéntesen felajánlani, amit amúgy is elvárnának tőlünk). Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

20

Jogi környezet • A világon 3 alapvető jogrendszer működik: – Common law – Kodifikált jog – Saria

= = =

angolszász jog európai jog iszlám jog


21

Jogi környezet • Common law (angolszász jog): • Precedensekre épít. • Szabad bírói döntések, melyek később precedenseké válnak. • Előnye: rugalmas, újonnan jelentkező problémára vagy konstrukcióra gyorsan reagálhat a „jogalkotás”. • Hátránya: a vitás esetek kimenetelét nehéz előre jelezni.


22

Jogi környezet • Kodifikált jog (európai jog): • Gazdasági jogszabályozásra épít. • Előnye: könnyebb a vitás ügy kimenetelének előrejelzése • Hátránya: lassan idomul az üzleti élet új konstrukcióihoz, megoldásaihoz.


23

Jogi környezet • Két jogrendszer közti különbség: – Szellemi tulajdon védelme (szabadalom és védjegy kiterjesztése): • Angolszász: első használó; kodifikált: bejegyzés. • Példa: Jordánia: McDonald’s étterem, Microsoft szoftver

– Kalózkodás: Cateora kutatása. – Vis major esetek kezelése: • Elháríthatatlan és részben elhárítható. • Példa: Vegyi üzem robbanása: szállító teljesítésre és késésből adódó károk enyhítésére kötelezett (?) • Angolszász: teljes kártérítés, kodifikált: csak a teljesítés Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

24

Jogi környezet • Saria (iszlám jog): – Korán interpretációja, tehát vallási jog (nem világi) – Hatóköre igen széles: nem csak azt mondja meg, hogy mit nem szabad, hanem azt is, hogy mit kell tenni. – Iszlám tiltja a kamatszedést: • Uzsorának tekinti • Megoldás: hitel után nem kérhetnek a bankok kamatot, de arra kötelezhetik a hitel-igénybevevőt, hogy a hitel visszafizetése után értékpapírokat vásároljon a banktól magasabb névértéken. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

25

Jogi környezet • Jogviták típusai: – Vita kormányok között: • Hágai Bíróság

– Vita vállalat és kormány között – Vita vállalatok között

Szokványok alkalmazása

Melyik ország bírósága tárgyalja az ügyet, melyik ország jogszabályait használják ?

Nincs nemzetközi üzleti jog


26

Jogi környezet • Szerződés: elsődleges jogforrás. – Vitás esetekben melyik jogrendszert alkalmazzák, melyik bíróság előtt legyen a tárgyalás. • Hogyan rendelkeztek erről a szerződésben? • Hol kötötték ezt a szerződést? • Hol történt a teljesítés?

– A felek gyakran kerülik a peres eljárásokat. – Választott bíráskodás. – Békítés (mediáció). Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

27

„Marketing” jogszabályok • Nemzetközileg jelentős eltéréseket mutathatnak a különböző marketingtevékenységeket befolyásoló jogszabályok. • Fogyasztóvédelem erősödése: marketingjogszabályok szigorodnak. • Ralph Nader mozgalma: termék minőségi jegyeivel és a fogyasztók informálásával foglalkozik. A. Versenyjog: monopoltevékenység, gazdasági fölénnyel való visszaélés, kollúzió, fúzió és akvizíció kérdései. B. Terméket érintő jogszabályok: kötelező garancia, hibás áruk kicserélése, javítása, biztonsági előírások. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

28

„Marketing” jogszabályok • Reklám és értékesítés ösztönzés: direkt termék összehasonlítás sokáig tilos volt Európában, míg megengedett az USA-ban • Árazás: ún. fair trade törvény • Kiskereskedelmi egységek tevékenységének szabályozása: kiskereskedések nyitvatartási ideje, alkoholárusítás és fogyasztás ideje • Árukapcsolás: Példa: ajándék termék Franciaországban • Illegális nemzetközi kereskedelem: védett növények és állatok nemzetközi kereskedelme Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

29

5. témakör: Fogyasztói magatartás


30

Célkitűzések • Jellemezni a kultúra és a gazdaság kapcsolatának új szemléletét. • Értelmezni a társadalmi-gazdasági tényezők hatásait.


31

Társadalmi-gazdasági tényezők • • • •

Jövedelem / vásárlóerő Fogyasztási szerkezet Háztartási kiadások alakulása Európában Társadalmi csoportok / család


32

Jövedelem / vásárlóerő • Jelentős eltérések a keresetek tekintetében az Európai Unión belül. – Általános gazdasági fejlettség – Két ország összehasonlítási alapja: • egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezett érték + • az egy főre jutó, havi bruttó átlagkereset.


33

Jövedelem / vásárlóerő • Az egy főre jutó, havi bruttó átlagkereset: – Élmezőny: Norvégia, Németország, Svájc. – Középmezőny: Magyarország. – Sereghajtók: Románia, Bulgária, Ukrajna.

• Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezett érték (=egy főre jutó éves jövedelem, mely az árszintek különbözőségét is figyelembe veszi): – Élmezőny: Svájc, Norvégia, Németország. – Hátsó-középmezőny: Magyarország (Az átlag fele). – Sereghajtó: Észtország. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

34

Fogyasztási szerkezet • A lakosság szabadon elkölthető jövedelme nagyban meghatározza a fogyasztási szerkezetet. • Főbb kategóriák: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Rezsi: Élelmiszer: Közlekedés: Ruha és cipő: Szeszes italok és dohány: Rekreáció:

~20% ~20-25% ~20-25% ~5-10% ~3-6% ~5-22%


35

Háztartási kiadások alakulása Európában • Étterem: – spanyolok és görögök: 18% – magyarok: 5%

• Öltözködés: – görögök: 10% – magyarok: 3,6%

• Élelmiszer: – románok: 37,8% – magyarok: 25% – osztrákok: 13%

• Lakhatási körülmények (átlagos szobaszám és négyzetméter): – magyarok: 2,6 szoba és 75 nm alapterület – osztrákok: 3,4 szoba és 91 nm alapterület – luxemburgiak: 5,5 szoba és 125 nm alapterület Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

36

Háztartási kiadások alakulása Európában • Élelmiszerfogyasztói magatartás: – Magas jövedelmű országok: élelmiszerfogyasztás mennyiségileg telített, de minőségi változások gyorsabbak (egészséges, bio ételek). – Közepes jövedelmű országok: szénhidrátfogyasztás mennyiségileg telített, állati termék, zöldség és gyümölcs telítődése megindult. Alultápláltság és túltápláltság együttes jelenléte. – Alacsony jövedelmű országok: elegendő élelmiszerhez jutás a fő probléma.

• Élelmiszerfogyasztási szerkezet: – Kultúra és földrajzi elhelyezkedés függvénye. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

37

1. ZH információ • Csoportbeosztás: – 1. csoport: A-L kezdőbetű alapján • Zh írás ideje: március 16. 14.15-14.45 QAF15

– 2. csoport: M-Z kezdőbetű alapján • Zh írás ideje: március 16. 14.50-15.20 QAF15

• Várható feladattípusok: – Tesztjellegű (feleletválasztós) feladatok – Definíciók és fogalmak társítása

• Tananyag: – Slideshow-k: 1-4. előadások anyagai (www.uti.bme.hu) – Tankönyv: 1., 4., 5., 6., 7. fejezetek (Rekettye-Tóth-Malota: Nemzetközi marketing. Akadémiai Kiadó, 2015) Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT

38

Köszönöm a figyelmet!


39

Nemzetközi marketing. 4. előadás. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia, BME-MVT 1

Recommend Documents