Szolnoki Tudományos Közlemények XIV. Szolnok, 2010.
Dr. Boros Szilvia1 – Kalmárné Rimóczi Csilla2
SZABADIDŐ ELTÖLTÉSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA FŐISKOLAI HALLGATÓK KÖRÉBEN Számos betegség megelőzésének szempontjából igen nagy szerepet kapnak az életmódbeli tényezők, különösen a fizikai aktivitás hiánya. A televíziózás időtartama pozitív összefüggésben áll a testtömeg-index-szel, testzsír aránnyal és alacsony intenzitású tréninggel (Pettee, 2008). Cél: A vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a főiskolai hallgatók szabadidő eltöltési szokásait, valamint azok testi énképre, alkati szorongásra, depresszióra kifejtett hatásait, összefüggéseit. Minta és módszer: Jelen vizsgálatban 71 nappali tagozatos, főiskolai hallgató nő vett részt, akiknek átlagéletkora 20.6 ± 1.06 év volt. A csoport átlag testtömege 61.3 ± 12.84kg, átlag testtömeg-indexe 21.8 ± 4.05 kg/m2 volt. Az alapadatok mellett szabadidő eltöltési szokásokkal összefüggő kérdések, majd pszichológiai skálák (STPI-Y1, STPI-Y2, N/H, R/ED, Tennessee Testi énkép alskála) kerültek felvételre. Eredmények: A testi énkép és televíziózással, valamint internetezéssel töltött idő között negatív összefüggést találtunk. Mindemellett a testi énkép pozitív korrelációt mutatott a sportolással eltöltött idővel és annak gyakoriságával. Következtetés: A fizikailag aktív szabadidő eltöltés kedvezően hat a testi énképre. Mindemellett az internetezéssel, televíziózással töltött idő növekedése csökkenti a testi elégedettséget. Mindez a depresszió- és szorongás-hajlam előmozdításában játszhat szerepet. LEISURE-TIME ACTIVITIES AMONG COLLEGE STUDENTS Lifestyle factors – especially physical activity – play an important role in the prevention of several diseases. The number of hours in television wathing positively correlates with BMI, body fat percent nad the amount of physical activity. The purpose of the present study was to evaluate leisure time activity among college students and analyse correlations between leisure time characteristics and body self concept, trait anxiety, trait depression, racionality, respectively. Results: We found negative correlation between physical self-concept and the time spent for television watching and internet. Although there was positive relationship between body self-concept and the time spent for physical activity. Conclusions: Physical training, as leisure time activity beneficially influences physical self-concept. Although, time spent for internet and television watching decreases physical self concept. Less body self concept may increase trait anxiety and trait depression, respectively.
1
Szolnoki Főiskola, Turizmus - Vendéglátás Tanszék, főiskolai adjunktus,
[email protected] Szolnoki Főiskola, Turizmus - Vendéglátás Tanszék, főiskolai tanársegéd,
[email protected] A cikket lektorálta: dr. Máté Zoltán, Szolnoki Főiskola, főiskolai docens, dr. univ. Dr. Kóródi Márta Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, PhD. 2
BEVEZETÉS Számos betegség megelőzésének szempontjából igen nagy szerepet kapnak az életmódbeli tényezők. Az egészséges táplálkozás, rendszeres, legalább napi 30 perces, közepes intenzitású testmozgás, a dohányzásmentes életmód, az érzelmi egyensúly. Korunkban kedvezőtlen változásoknak lehetünk tanúi, amelyek nagyrészt a számítógép, az internet elterjedésének, a passzív órák emelkedésének köszönhető. A szabadidő eltöltési szokások megváltozása, a fizikai inaktivitás mértékének emelkedése az elhízás, túlsúly nagymértékű elterjedésének lényeges szempontja. Magyarország még mindig igen kedvezőtlen helyen áll a születéskor várható élettartam tekintetében, amely 2007-ben 73.3 év volt, jelentősen elmaradva a legtöbb európai országtól (Józan 2009). A Tárki (2007) statisztikai felmérése szerint Magyarországon a felnőtt (18 év feletti) lakosság 34%-a túlsúlyos, 19%-a elhízott, 8%-a sovány. A lakosság nagy része még sincs tisztában a normál testsúly, túlsúly, ill. elhízás jelentésével, mivel a túlsúllyal rendelkezők 28%-a normál testsúlyúnak, míg 2%-a soványnak hiszi magát (Tárki, 2007). Másik érdekes eredmény szerint a magyar lakosság 65%-a vallja magát normál testtömegűnek, valójában a lakosságnak mindössze 39%-a tartozik ide (Tárki, 2007). Az obesitas a koronária betegségek független rizikófaktora mindkét nem esetében (Willett et al. 1995, Manson et al. 1990). Az elhízás, ill. túlsúly világméretű elterjedése részben a jóléti társadalmak fogyasztói kultúrájából alakult ki, melyben a fizikai aktivitás hiánya/ csökkenése és a megváltozott étkezési minta kitüntetett szerepet játszik (Campos et al., 2006). Az út a krónikus betegségek – daganatos-, koronária betegség, stroke, 2-es típusú cukorbetegség, csontritkulás, csont-ízületi betegség, epehólyag betegség – felé számos irányból bekövetkezhet. Az elhízás, ill. túlsúly önálló rizikótényező, de a magas vérnyomás, diszlipidémia és inzulinrezisztencia tulajdonképpen a krónikus betegségek előszobáját jelentik. Számos tanulmány szerint a fizikai aktivitás hiánya, a helytelen étkezési szokások (pl. túlzott energia- és telített zsír-, cukor-, alkohol bevitel, alacsony rost-, zöldség-, gyümölcs-, gabonafogyasztás) közvetlen rizikófaktorai az említett krónikus betegségeknek (Sowoon and Popkin, 2006). A túlsúly, ill. elhízás a vérnyomás tartós emelkedéséhez vezet. A magas vérnyomás fokozza a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását, emellett a szívérrendszeri betegségek (stoke, szívinfarktus) igen jelentős rizikófaktora (Helmrich, 1991). A zsíranyagcsere betegségek (magas teljes koleszterin-, triglicerid szint, alacsony HDLkoleszterin szint) szintén jelentős veszélyforrásként szerepelnek a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában mindkét nem esetében (Gordon, 1998). Az elhízás nem csak a szív-érrendszeri betegségek vonatkozásában érdemel figyelmet, hiszen a vastagbél-, emlő-, endometrium-, vese- és nyelőcső rosszindulatú, daganatos betegségét is előmozdítja (Kaaks 2002). Fernandes és Zanesco (2010) 1436 felnőtt személy (61% nő) vizsgálatát végezte el. Eredményeik szerint a férfiak 18%-a, a nők 9,4% volt fizikailag aktív, jóllehet a fiatalabb korosztály aktívabb volt, mint az idősebb. Az elhízottak aktivitási szintje alacsonyabbnak bizonyult, emellett a fiatalkori aktív életmód hozzásegítette a későbbi életkorban az arteriális hipertenzió és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulási gyakoriságának csökkenését. Vagyis a
2
gyermek-ill. serdülőkori fizikailag aktív életmód csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség, valamint az arteriális magas-vérnyomás betegség előfordulásának esélyét felnőttkorban. Church (2009) kihangsúlyozza, hogy a fizikailag inaktív fenotípus nem pusztán inaktív, hanem jóval nagyobb veszélynek van kitéve a szív-érrendszeri betegségek, cukorbetegség, megjelenésének szempontjából. A televíziózás időtartama pozitív összefüggésben állt a BMIvel, testzsír aránnyal és alacsony intenzitású tréninggel és fordított összefüggésben állt a kardio-respiratorikus állóképességgel 46 év feletti férfiak és nők körében (Pettee, 2008). A testmérettel való elégedettség pozitívan befolyásolja a fizikai aktivitás iránti készenlétet 18 év feletti fiatal felnőttek körében (Kruger et al. 2008). Janiszewski és Ross (2009) számos közlemény összefoglalását végezte el, hogy megállapítsa az állóképességi, dinamikus tréning betegségek prevenciójában betöltött szerepét. Ajánlások szerint lehetőleg minden nap célszerű legalább 30 perc aerob fizikai aktivitást végezni a szív-érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, 2-t-DM prevenciója szempontjából. So és munkatársai (2010) 9558, 11-18 év közötti hong-kongi tanulót és szüleit vizsgálta a fizikai aktivitás, magas vérnyomás szempontjából. A tanuló fiúk 22,6% a végzett a testnevelési órákon kívül fizikai tréninget, a lányoknál az arány 14.5% volt. A vérnyomás értékek és a BMI szignifikáns pozitív korrelációt mutatott. A tréning gyakoriság emelkedésével párhuzamosan csökkent a szisztolés és diasztolés vérnyomás. A hetente legalább két tréning előnyösen csökkenti a magas vérnyomás kialakulásának rizikóját. Charriere és munkatársai (2010) 2476 45 év feletti francia nőt vizsgáltak aktivitási szint szempontjából. Eredményeik szerint a túlsúlyos nők szignifikánsan kevesebb fizikai aktivitást végeztek szabadidejükben. A szerzők aláhúzzák az optimális testtömeg az egészségmegőrzésben betöltött szerepét. Jelen vizsgálat célja, hogy felmérje a főiskolai hallgatók szabadidő eltöltési szokásait, valamint azok testi énképre, alkati szorongásra, depresszióra kifejtett hatásait, összefüggéseit. Feltételezzük, hogy a fizikailag aktív szabadidő eltöltés kedvezően befolyásolja a testi elégedettséget. Másrészt az internetezéssel, TV-nézéssel töltött idő fordított összefüggést mutat a fizikailag aktív órák számával, valamint a testi elégedettséggel és a testtömeg-indexszel.
VIZSGÁLATI MINTA ÉS MÓDSZER Jelen vizsgálatban 71 nappali tagozatos, főiskolai hallgató nő vett részt, akiknek átlagéletkora 20.6 ± 1.06 év volt. A csoport átlag testtömege 61.3 ± 12.84kg, átlag testtömeg-indexe 21.8 ± 4.05 kg/m2 volt. A testtömeg-index (BMI) kiszámítását a következő formula alapján végeztük el: testtömeg (kg)/ testmagasság2 (m2). A vizsgálatot kérdőíves módszerrel végeztük el, amely egy általános kérdéssorral kezdődött (életkor, nem, testtömeg, testmagasság, optimálisnak vélt testtömeg). A kérdéssor következő része 9 kérdésből állt, amelyek a szabadidő eltöltési szokásokra kérdeztek rá. Az első kérdés a szabadidejében végzett legkedveltebb elfoglaltságra irányult (bulizás, kulturális, kikapcsolódás, sport, természetjárás, egyéb). A következő kérdések a televíziózás, DVD-zés, internetezés gyakoriságára kérdeztek rá, majd a sportolási szokások felmérése következett (sportág fajtája, gyakoriság, időtartama). Az utolsó két kérdés a mozilátogatás és színházba járás gyakoriságára kérdezett rá.
3
Lifestyle defence mechanism (LDM inventory), (Spielberger): Harmóniára való törekvés (N/H), Racionalitás - érzelmekkel szemben védekezés (R/ED) skálák magyar adaptációját (Sipos és Spielberger 2005) alkalmaztuk, melynek segítségével mérhetővé vált az adott személy (ill. csoport) racionalitásra, érzelmekkel szembeni ellenállásra törekvése. Valamint a környezetével való harmonikus kapcsolatok kialakításának szerepe is nyomon követhetővé vált. Mindkét alskála 12 tételből épült fel, melyekből faktoranalízissel további 2-2 alskálát lehetett kialakítani. Az N/H (harmóniára törekvés) skála a HR (= harmonikus kapcsolatok) és a SS (= önfeláldozás) faktorokra voltak bonthatók, melyekből a HR a másokkal való harmóniára törekvésre-, az SS az egyén önfeláldozási készségére utalt. A R/ED (racionalitás/ emocionális védekezés) skálából a racionalitást mérő RAT alskála, ill. az érzelmekkel szembeni védekezést jelölő EMD alskála volt elkülöníthető. A testi énkép vizsgálatát a Tennessee Énkép Skála, Testi Énkép alskálájával mértük. Egy ötféle választást engedő likert skálán kellett megjelölni, hogy az adott kijelentés mennyire volt jellemző a válaszolóra. A 18 itemből álló alskála adaptált és validizált magyar nyelvű verzióját (Dévai és Sipos 1986) alkalmaztuk. Minél magasabb volt a skála összpontszáma (legalacsonyabb: 18, legmagasabb: 90), annál kedvezőbb volt a testi énkép, a testi elégedettség. A pillanatnyi és alkati szorongás-, harag-, depresszió-, kíváncsiság a STPY-H, Y-1, ill. Y2 (Spielberger Sipos 2005.), a pillanatnyi és alkati szorongás-, harag-, kíváncsiság-, depresszió mérésére szolgált. A kétszer 40 tételből álló kérdéssorra adott magasabb pontszámok a pillanatnyi és általános szorongás-, harag-, kíváncsiság-, depresszió jelenlétére hívták fel a figyelmet. A skálák kiértékelését és elemzését az SPSS for Windows 14.0 statisztikai szoftver segítségével végeztük.
EREDMÉNYEK A csoport testi elégedettség átlaga 62.9 ± 11.6 volt, 32-85 között oszlott meg (minimum érték 18, maximum érték 90). A pillanatnyi depresszió 20.4±4.7, a depresszió-hajlam 20.2 ± 4.2 volt (minimum érték: 10, maximum: 40). A pillanatnyi szorongás 18.1 ± 5.1, a szorongáshajlam átlaga 23.2 ± 4.7, a pillanatnyi kíváncsiság 19.5±4.3, az alkati kíváncsiság 29.2 ± 4.1, a pillanatnyi harag 12.2 ± 3.2, az alkati harag átlagértéke 26.3 ± 5.9 volt (a minimum érték 10, míg a maximum érték 40). A harmóniára törekvés átlagpontszám 18.8 ± 2.2, az önfeláldozás 14.8 ± 1.9, a racionalitás 15.6 ± 1.9, míg az emocionális védekezés pontszámok átlaga 12.8 ± 2.9 volt (legalacsonyabb: 12, legmagasabb: 24). Az „Ön szerint az ön ideális testtömege” kérdésre adott válasz átlaga 56.1 ± 5,4kg volt.
4
kor ts (kg) BMI testi énkép pillanatnyi szorongás pillanatnyi kíváncsiság pillanatnyi harag pillanatnyi depresszió alkati szorongás alkati kíváncsiság alkati harag alkati depresszió NH harmóniára törekvés NHÖnfeláldozás REDracionalitás REDemocionális védekezés ideálisTs
Minimum Maximum 19,00 25,00 41,00 117,00 17,01 40,48 32,00 85,00 10,00 33,00 13,00 30,00 10,00 24,00 13,00 35,00 12,00 37,00 17,00 37,00 14,00 37,00 13,00 35,00
Átlag 20,60 61,30 21,79 62,88 18,09 19,51 12,17 20,36 23,18 29,16 26,33 20,24
Szórás 1,06 12,84 4,05 11,62 5,50 4,03 3,19 4,71 4,71 4,09 5,94 4,24
9,00
20,00
17,97
2,21
9,00 11,00
19,00 20,00
14,85 15,56
1,91 1,88
6,00
20,00
12,85
2,90
41,00
70,00
56,11
5,43
1. táblázat Főiskolai hallgató nők (n = 71) testtömeg (kg), BMI, testi énkép, pillanatnyi és alkati szorongás-, düh-, kíváncsiság-, depresszió, harmóniára törekvés/ önfeláldozás (NH) és a racionalitás/ érzelmi védekezés (RED), ideális testtömeg (kg) átlagai
A megkérdezettek 36.6% választotta a bulizást kedvenc szabadidő eltöltésének, míg 9.9% a kulturális kikapcsolódást, 18.3 % a sportolást, 2.8% a természetjárást, 32.4% választotta az egyéb kategóriát. A vizsgált csoport 33.8%-a naponta 1-2 órát televíziózással, 59.2%-a naponta 0-1 órát DVD-zéssel töltött, 31%-a napi 1-2 órát internetezett, 52%-a havonta 1-2 alkalommal járt moziba, míg 62%-a egyáltalán nem látogatott színházat (2. táblázat) járt fitness terembe, 1.4% focizott, 11.3% választott egyéb sportágat. óra/nap
0-1 1-2 2-3 3-4 >4
TV nézés (%) 29.6 33.8 23.9 9.9 2.8
DVD-zés (%) 59.2 28.2 9.9 1.4 1.4
Internetezés (%) 16.9 31.0 28.2 5.6 18.3
alkalom/ hó 0 1-2 3-4 5 vagy<
Moziba járás (%) 43.7 52.1 0 4.2
Színház látogatás (%) 62 22.5 1.4 0
2. táblázat Szabadidő eltöltési szokások időtartamának összefoglaló táblázata (N = 71)
A vizsgálatban részt vett hallgatók 18.3%-a egyáltalán nem végzett fizikai aktivitást, 18.3%-a aerobikozni járt, míg 21.1% kocogott, 19.7% rendszeresen kerékpározott, 5.6% úszott, 4.2% 5
A megkérdezettek 78.9%-a hetente 1-3 alkalommal végzett fizikai aktivitást. 21.2%-a több mint 3 alkalommal sportolt. A vizsgált hallgatók 60.5%-a kevesebb, mint heti 2.5 órát sportolt szabadidejében. Az interkorreláció vizsgálat során számos összefüggést fedeztünk fel. A testi énkép és televíziózással, valamint internetezéssel töltött idő között negatív összefüggést találtunk. Mindemellett a testi énkép pozitív korrelációt mutatott a sportolással eltöltött idővel és annak gyakoriságával. A racionalitás és a sportolással eltöltött idő között pozitív összefüggést találtunk. Az internetezéssel töltött idő és televíziózás összefüggésben állt egymással, amelyek azonban nem mutattak szignifikáns korrelációt a sportolás időtartamával, sem gyakoriságával. A testtömeg fordított összefüggésben állt a testi énképpel és a sportolásra szánt idővel. A testi énkép és alkati szorongás, valamint a testi énkép és alkati depresszió között negatív korrelációt találtunk.
Vizsgált paraméterek
1
1. Testtömeg 2. BMI 3. Testi énkép 4. TV nézéssel töltött idő 5.Internetezéssel töltött idő 6. Sportolás gyakorisága 7. Sportolás időtartama 8. Alkati szorongás 9. Alkati depresszió 10. Racionalitás
2
3
,89** -35** ,43** -
4
5
N = 71 ,15 ,17 ,12 ,19 -,32** -,27** ,29* -
6
-,24* -,18 ,28* -,11
7
8
-,12 ,19 -,06 ,21 ,24* -,57** -,05 ,22
9
10
,06 ,05 -,39* ,07
-,04 ,02 ,00 -,03
,01
,02
,13
,08
-,03
-
,75**
-,13
,09
,20
-
-,08
-,08
,3**
-
,56** -
-,16 -,07 -
Spearman’s correl. **p<.01; *p<.05 3. táblázat Interkorreláció a testtömeg, BMI (testtömegindex), testi énkép, Tv-nézéssel töltött idő, internetezéssel töltött idő, sportolás gyakorisága, időtartama, valamint az alkati szorongás, depresszió és racionalitás között (N = 71)
KÖVETKEZTETÉS A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a kedvező testi énkép alacsonyabb szorongás, ill. depresszióhajlammal társul. A televíziózással és internetezéssel töltött idő összefüggést mutat egymással, vagyis a többet netező hallgatók több időt töltenek tévénézéssel. Mindkettő kedvezőtlenül hat a testi elégedettségre. Másfelől a testi énkép kedvezően módosul a sportolás időtartamának, ill. gyakoriságának emelkedésével (Kruger et 6
al. 2008). Mindezek összefüggésben állnak az alacsonyabb testtömeggel (Fernandes és Zanesco, 2010). A racionalitás és a sportolás időtartama közötti pozitív összefüggés felhívja a figyelmet az egészségtudatos szemléletmód kialakításának szerepére, amelyben az edukációnak, a fokozott önkontrollnak kiemelkedő a szerepe Internetezéssel töltött idő
+
Depresszió-hajlam
-
Testtömeg
-
Szorongás-hajlam
TV-nézéssel töltött idő
Testi énkép
Racionalitás
+ Sportolás gyakorisága
Sportolás időtartama
+
+
1. ábra A testi énkép, szorongás-, ill. depresszió-hajlam, testtömeg, tévénézéssel internetezéssel, sportolással töltött idő és gyakoriság, valamint a racionalitás közötti összefüggések sematikus ábrázolása (N = 71)
Beigazolódott feltételezésünk, amely szerint a fizikailag aktív szabadidő eltöltés kedvezően hat a testi énképre. Mindemellett az internetezéssel, televíziózással töltött idő növekedése csökkenti a testi elégedettséget. A testtömeg-index-szel és a sportolással töltött órák számával azonban nem áll összefüggésben az internetezés és televíziózás. Különösen korunk társadalmában a tanulmányok és az életkori sajátosságok előtérbe hozzák a média (televízió és internet) szerepét, amelyeknek népszerűsége, növekvő relevanciája feltartóztathatatlan. Azonban a fizikailag aktív, egészségtudatos magatartás képes lehet kompenzálni a passzívan töltött idő kedvezőtlen hatásait fizikai, mind pszichés szinten.
FELHASZNÁLT IRODALOM [1] CHARREIRE. H., CASEY, R., SALZE, P., KESSE-GUYOT, E., SIMON, C., CHAIX, B., BANOS, A., BADARIOTTI, D., TOUVIER, M., WEBER, C. and OPPERT, M-J: Leisure-time physical activity and sedentary behavior clusters and their associations with overweight in middle-aged French adults, International Journal of Obesity , 2010, 1293–1301 [2] SO, H.K., SUNG, R.Y.T., LI, A.M., CHOI, K.C., NELSON,E.A.S., YIN, J., NG, P.N.C., and Fok, T.F.: Higher exercise frequency associated with lower blood pressure in Hong Kong adolescents: a population-based study, Journal of Human Hypertension advance online publication 21 January 2010. [3] JANISZEWSKI P.M., ROSS, R.: The Utility of Physical Activity in the Management of Global Cardiometabolic Risk, Obesity, 3-14. [4] JAKICIC, J.M.: The Effect of Physical Activity on Body Weight, Obesity, 2009, 34-38. [5] CHURCH, T.: The Low-fitness Phenotype as a Risk Factor: More Than Just Being Sedentary? Obesity, 2009, 39-42.
7
[6] PETTEE, K.K., HAM, S.A., MACERA, C.A., AINSWORTH, B.E.: The Reliability of a Survey Question on Television Viewing and Associations With Health Risk Factors in US Adults, Obesity, 2009, 487–493. [7] KRUGER, J., LEE, C-D., AINSWORTH, B.E., MACERA, C.A.: Body Size Satisfaction and Physical Activity Levels Among Men and Women, Obesity, 2008, 1976–1979. [8] FERNANDES, R.A. és ZANESCO, A.: Early physical activity promotes lower prevalence of chronic diseases in adulthood, Hypertension Research advance online publication 24 June 2010. [9] Centers for Disease Control and Prevention (2008): QuickStats: Percentage of Adults Aged >=18 Years Who Used Complementary and Alternative Medicine (CAM), by Selected Diseases and Conditions and Sex -- National Health Interview Survey, United States, 2007, Morbidity & Mortality Weekly Report. 57(35):971 [10] CHAYA, M.S., KURPAD, A.V., NAGENDRA, H.R., NAGARATHNA, R.: The effect of long term combined yoga practice on the basal metabolic rate of healthy adults, BMC Complement Altern Med., 2006, 6:28 [11] SMITH, C., HANCOCK, H., BLAKE-MORTIMER, J., Eckert, K.: A randomised comparative trial of yoga and relaxation to reduce stress and anxiety, Complement Ther Med., 2007, 15(2):77-83 [12] ZAMAN, T., AGARWAL, S., HANDA, R.: Complementary and alternative medicine use in rheumatoid arthritis: an audit of patients visiting a tertiary care centre Natl Med J India., 2007, 20(5):236-9 [13] JÓZAN, P.: Csökkenő kardiovaszkuláris mortalitás, javuló életkilátások, új epidemiológiai korszak kezdete Magyarországon, IME, 8., 2009, (4): 20-25 [14] CAMPOS, J.D., SAGUY, A., Ernsberger, P., Oliver, E., Gaesser, G., (2006): The epidemiology of overweight and obesity: Public health crisis or moral panic? Int J Epidemiol; 35:55–60. [15] Soowon, K., and Popkin, B., M., Commentary (2006): Understanding the epidemiology of overweight and obesity—a real global public health concern International Journal of Epidemiology; 35:60–67 [16] HELMRICH, S.P., RAGLAND, D.R., LEUNG, R.W., PAFFENBARGER, R.S.,: Physical activity and reduced occurrence of non-insulin-dependent diabetes mellitus. N Engl J Med., 1991, 325:147–52. [17] GORDON, D.J., PROBSTIFIELD, J.L., GARRISON, R.J., et al.: High-density lipoprotein cholesterol and cardiovascular disease: four prospective American studies. Circulation, 1989, 79:8–15 [18] KAAKS, R., LUKANOVA, A., KURZER, M.S.,: Obesity, endogenous hormones, and endometrial cancer risk: a synthetic review. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev, 2002, 11:1531–43. [19] MANSON, J.E., COLDITZ, G.A., STAMPFER, M.J., WILLETT, W.G., ROSNER, B., MONSON, R.R., SPEIZER, F.E., HENNEKENS, C.H.,: A prospective study of obesity and risk of coronary heart disease in women. N Engl J Med., 1999, 322:882–889. [20] WILLETT, W.C., MANSON, J.E., STAMPFER, M.J., et al.: Weight, weight change, and coronary heart disease in women: Risk within the ‘normal’ weight range. JAMA, 1995, 273:461–65. [21] TÁRKI, Image factory kutatócsoport: Középpontban a test, Társadalmi Klíma Riport 2., 2007. [22] SIPOS, K., SPIELBERGER, C., D.,: A state-trait personality inventory form Y és a lifestyle defence mechanisms skálák magyar változatával szerzett első tapasztalatok, Kalokagathia, 2008. pp. 65. [23] BOROS Sz.,: Dietary habits and physical self concept of elite rhythmic gymnasts, Physical Education and Sport Issue 1., 2009. [24] DÉVAI, M., SIPOS, M.: A Tennessee énkép skála, Pszichológiai tanácsadás a pályaválasztásban, Módszertani füzetek. Országos pedagógiai Intézet, Budapest, 1986.
8
