Előadó: Dr. Boros Tamás
Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak.
A következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat bírálati szempont szerinti elemeinek a módosítását; ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet nem vonható be a hiánypótlás során az eljárásba; a hiánypótlás során sem lehet orvosolni azt a hibát, ha az ajánlattevő késedelmesen nyújtja be az ajánlatát, vagy nem megfelelően nyújtotta az ajánlati biztosítékot.
Általánosságban elmondható, hogy az ajánlatkérők több példányban kérik az ajánlatot benyújtani – külön kérve annak megjelölését az ajánlattevő által, hogy melyik az eredeti példány és melyik a másolati példány. Főként olyan ajánlattevőknél, akik először indulnak közbeszerzésen gyakori, hogy csak egy példányban nyújtják be az ajánlatukat.
Szintén gyakori előírás az ajánlattevők részéről, hogy az ajánlatot akként – általában összefűzve – kell benyújtani, hogy abból állagsérelem nélkül ne lehessen lapot eltávolítani, továbbá a tartalommal rendelkező oldalakat folyamatos oldalszámozással kell ellátni. Fentiek elmaradása is többnyire a közbeszerzési eljárásokban ritkán induló ajánlattevőknél gyakori hiányosság.
E körben a leggyakoribb hibaforrás, hogy csak a vezető tisztségviselő (ügyvezető, cégvezető) aláírását tartalmazza az ajánlatba becsatolt irat, azonban a bélyegzőlenyomat vagy a cégnév kiírása hiányzik. Általánosságban, gyakorlottabb ajánlattevőknél is előforduló hiba.
Az ajánlatkérők gyakran adnak meg kötelezendően alkalmazandó nyilatkozatmintákat a dokumentációban. Ennek célja, hogy az ajánlatok elbírálása gyorsabban történhessen meg. Gyakran előforduló hiba, hogy ezek nem megfelelően kerülnek kitöltésre. A hiba többnyire figyelmetlenségből ered. Előfordul, hogy a nyilatkozatmintán akarnak plusz információt adni az ajánlatkérőnek.
A 2010. szeptember 15-től hatályos Kbt. 54. § (2) bekezdése értelmében már csak alkalmazni ajánlott nyilatkozatmintát lehet megadni. Ebből kifolyólag, ha az ajánlattevő nem az ajánlatkérő által megadott mintát alkalmazza, de ez a nyilatkozat megfelel a jogszabályoknak, azt is el kell fogadni.
Nem megfelelő – általában régi - cégkivonat benyújtása; Szakember végzettsége, meghatározott jogosultsága nem kerül igazolásra (bizonyítvány nem kerül csatolásra, illetve építési beruházásnál felelős műszaki vezetői jogosultsága nem kerül igazolásra); Pénzintézettől származó nyilatkozat nem megfelelő, vagy nem kerül csatolásra minden bankszámla számra vonatkozóan; Nem a megfelelő évekre vonatkozó beszámoló csatolása.
Ritkábban előforduló hiba, hogy az ajánlattételi határidőig nem érkezik meg az ajánlat az ajánlatkérőhöz (pl.: a posta késedelme miatt). A bontáson, és az azt követő elbíráláson kizárólag az időben beérkezett ajánlatok vehetnek részt.
A Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 59. §-a alapján az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti. A biztosíték adható az ajánlattevő választása szerint:
Pénzösszeg befizetésével Bankgarancia nyújtásával Biztosítási szerződésen alapuló készfizető kezességet vállaló kötelezvényen
A biztosíték ajánlattételi határidőig (vagy esetlegesen az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig) történő maradéktalan nyújtása hiányában nem kerülhet sor az ajánlat értékelésére.
Ezen hiba többnyire figyelmetlenségből szokott előfordulni, pl. a költésgvetési kiírás egyik oldala nem kerül beárazásra, és emiatt a felolvasólapon is hibás összeg szerepel. Ennek módosítására nincs lehetőség.
