Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann [email protected]

FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence

Téma fontossága  Rehabilitáció – folyamat  Ellátás minősége – folyamatosság, egyenletes színvonal  Gazdaságosság – felesleges kontra szükséges ellátás

 Feltételek – humánerőforrás, információ

Kórházi rehabilitációs team orvos fizikoterápiás asszisztens

ápoló

Ortopéd műszerész

gyógytornász

Segédeszköz forgalmazó

pszichológus

beteg dietetikus logopédus

ergoterapeuta

hozzátartozó

szociális munkás

műszerész

Rehabilitációs team jellemzői a fekvőbeteg ellátásban  Teljes (többnyire)  Összeszokott csapatmunka

 Rehabilitációs célok – intézetben tartózkodás idejére  Folyamatos tevékenység (minden nap)  Intenzív - egyidejűleg többféle program  Kapcsolat a házi ápoló szolgálatokkal?

Rehabilitációs team jellemzői a járóbeteg ellátásban  Változó színvonal  Rehabilitációs osztályok szakambulanciái  Kistérségi ellátóközpontok - kialakulóban  Hiányos összetételű team –kontakt személy: szakorvos

 Heti 2-3 alkalom  Team-tagok között laza kapcsolat (ha egyáltalán van)

 Kapcsolat a házi ápoló szolgálatokkal?

Házi ápolás – jogszabály 20/1996. (VII.26) NM rendelet: az otthoni szakápolási tevékenységről  Az otthoni szakápolás a jogszabályi definíció alapján a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. Az otthoni szakápolás célja, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Ezzel az ellátási formával a kórházi kezelések száma csökkenthető, illetve időtartama lerövidíthető.  Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi végzettséghez nem kötött – komplex kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel.  A kezelőorvos a szolgáltatás elrendelésekor határozza meg a támogatott ellátási körből a betegnél alkalmazható ellátásokat  Az otthoni szakápolás keretében a térítésmentesen nyújtott ellátás naponta egy, három órát meg nem haladó vizit.  Egyszerre legfeljebb 14 vizit (napi 1) rendelhető,  Egy naptári éven belül összesen folyamatos ápolást a kezelőorvos 56 vizit mértékéig  Ezt meghaladó ellátást regionális egészségbiztosítási pénztár ellenőrző főorvosának egyetértésével egyedileg meghatározott további vizitszám rendelhető el.

Házi ápolás - szolgáltatások  Szondatáplálás, katéterezés, trachea kanül ellátása, intravénás

folyadékpótlás, sebkezelés, gyógyszerelés, fájdalomcsillapítás, ápolás, higiéné biztosítása, diétás gondozás, tanácsadás, szociális segítség szervezése  Rehabilitációs jellegű tevékenységek -betegség következményeként átmenetileg vagy véglegesen kiesett vagy csökkent funkciók helyreállításához, fejlesztéséhez vagy pótlásához kapcsolódó ápolás keretében:  gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának tanítása,

 mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása,  hely- és helyzetváltoztatás segítése.

Házi ápolás - szolgáltatások  beszédterápia a beteg állapotától függően  gyógytorna  elektroterápia

Rehabilitációs „team” jellemzői otthoni szakápolás keretében  A beteg otthonában működik  Szűkebb team (gyakran csak 1-2 fő)

 Teamtagok egymástól elkülönülten dolgoznak  Kontakt személy: háziorvos  Egy személy többféle tevékenységet is végez

(kompetenciáján kívülit is)  Nehézkesebb információáramlás

Házi ápolás - valóság  Humánerőforrás hiány (logopédus, pszichológus 

  

szinte sosem, gyakran gyógytornász sem) Kompetencián kívüli tevékenységek (szakápoló, asszisztens végez egyidejűleg többféle szakmai tevékenységet) Korlátozott időkeret (2x14 alkalom, alkalmanként változó időtartam) Túlterheltség – nehéz terepviszonyok (90 lépcső) Kontrollálása nincs (csak az OEP ellenőrzi – a foglalkozások megtörténtét)

Problémák az együttműködés terén  Fekvőbeteg osztály – beteg kapcsolata megszűnik  Háziorvos rehabilitációs ismeretei (?)  Intézeti rehabilitációs team és a házi szakápolás team

közötti kapcsolat esetleges  Humánerőforrás elégtelensége  Dokumentáció a beteg állapotának teljes megismeréséhez nem mindig elégséges (záróvélemények különböző teamtagoktól)  Ellátás folyamatossága?

Lehetséges eszközök az együttműködés javítására Kibővített team Háziorvosi team

orvos ápoló

gyógytornász

Ortopéd műszerész

pszichológus

beteg

logopédus

Segédeszköz forgalmazó

dietetikus

Járó beteg szakellátás

hozzátartozó szociális munkás

ergoterapeuta műszerész

Otthoni

szakápolási team

A kibővített team jelentősége a rehabilitáció folyamatában  A rehabilitáció folyamatának biztosítása a korábbi     

tapasztalatok felhasználásával (az otthoni program az intézeti szerves folytatása legyen) Rehabilitációs team javaslatainak figyelembevétele (ortézisek elhagyása, járási segédeszközök korai „száműzése” stb.) Megfelelő rehabilitációs eszközök szükségessége Fekvőbeteg rehabilitáció szükségességének felismerése Otthoni szakellátás írott formában is jelenjen meg (pl: gyógytorna) Probléma megoldás, jó működés feltétele: konzultáció

Házi ápolás lehetőségei a segédeszköz ellátásban  Gyakran a szükséglet felismerésének egyetlen 

  

lehetősége (akut osztályról haza) Háziorvos – legtöbb segédeszköz felírására nem kompetens Kapcsolatfelvétel járóbeteg ellátással – konzultáció nélkül Rp-felíratás (családtag, gyógytornász stb.) Kapcsolatfelvétel rehabilitációs ambulanciával – jobb megoldás – konzultáció, állapotfelmérés Kölcsönzés?

Javaslatok együttműködés javítására  Kórházi zárójelentés: pontos állapotleírás és javaslat  Hosszabb távú, reális célok kitűzése (kórházon túli életre)  Szorosabb együttműködés a rehabilitációs színterek között

- kommunikáció javítása – telefon, email

 Zárójelentésen a szakdolgozók elérhetőségének feltüntetése

 Közös skálák alkalmazása  Rendszeres szakmai találkozók szervezése területen –

közös betegkövetés – osztályok szerepe a régiókban!

 KEZDEMÉNYEZÉS!!  Irányelvek, akkreditáció ?

Várható hatások  A beteg mindig a szükségleteinek megfelelő ellátást

kap  A rehabilitáció folyamata nem törik meg  Az információ nem vész el  Gazdaságosabb működés  A beteg elégedett – azonos információkat kap, ellátása

folyamatos, konzekvens = állapota stabil /fejlődik

Köszönöm a figyelmet !