Dr. habil. Móré Mariann Egyetemi docens DEGYFK
Népszerűsítő összefoglalás
Kommunikáció:= valamilyen kapcsolatban álló felek
egy
általuk
kialakított
jelrendszerrel
képesek
egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni
egymás viselkedését.
Az emberi kommunikáció
Biológiai információátadás
Társadalmi információátadás
Debreceni Egyetem
Biológiai kommunikáció Ösztönös, tudattalan jelzések, olyanok, amelyek az ember öntudatlan érzelmi állapotát hivatottak
kifejezni. Az izgalom a szégyen jelei az arcon, félelem, láz.
Debreceni Egyetem
Közvetlen emberi kommunikáció modern elmélete egy társadalmi szituációban történik, e szituációnak
mindig van valamilyen értelme, minősítési lehetősége a kollektív tudatban a kommunikáció mindig társadalmilag adott
viszonylatban történik fő formája a beszéd Debreceni Egyetem
Társadalmi kommunikáció A társadalmi kommunikáció:
minden olyan viszonylatot magában foglal, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között
létezik. felöleli két ember kapcsolatát, a
tömegkommunikációs
eszközökön
keresztül
történő
információátadást, és a társadalmi intézmények között zajló információcserét.
Kommunikáció Közlések útján történő kölcsönhatás és kölcsönös
cselekvés, amely az embernek a létre, az értékekre, a viszonyokra vonatkozó fogalmaival kapcsolatos.
Debreceni Egyetem
Információátadás
Közlő
Üzenet
Befogadó dekódolás
kódolás
dekódolás
Csatorna
Csatorna
kódolás
Visszacsatolás
Üzenet
Befogadó
Közlő
A közvetlen kommunikáció csatornái Verbális (nyelvi) Nonverbális Metakommunikáció
Debreceni Egyetem
Verbális (nyelvi) kommunikáció legbonyolultabb kódja a verbális információcserének van.
hangzó formája a beszéd, írott formája a szöveg A nyelv nem maga a valóság, csak annak jele
Debreceni Egyetem
A nyelv feladata biztosítsa a társadalmi tudat folyamatosságát
segítségével képes az emberiség tudását átörökíteni szolgálja az emberek kommunikációját, társadalmi
érintkezését
Debreceni Egyetem
A nyelvi kommunikáció funkciói Kifejező (expresszív) funkció: érzelmek, akarat, indulat Felszólító (konatív) funkció: cselekvésre, állásfoglalásra, érzelmi,
gondolati megnyilvánulásra Tájékoztató (referenciális) funkció: valóságra vonatkozó információk,
adatok, észrevételek
Esztétikai funkció: megformált, igényes, többjelentésű, stb.
Debreceni Egyetem
Verbális kommunikáció Alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás. A beszélt nyelv jellegzetességei: vokális – auditív irányhoz nem kötött átvitel – irányhoz kötött percepció idő- és térbeli korlátok azonnali visszacsatolás
Debreceni Egyetem
Verbális kommunikáció Alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás.
Az írott nyelv jellegzetességei: vizuális strukturáltság archiválhatóság térbeli kötetlenség reprodukálhatóság teljesebb szellemi koncentráció Debreceni Egyetem
Nem verbális kommunikáció A nem verbális jelzések szerepének felismerése a XIX.
század végén kezdődött. Ezt a folyamatot elősegítette: • •
• •
nyelvészet, nyelvtudomány fejlődése, szemantika kialakulása pszichoanalízis és mélypszichológiai iskolák új technikai eszközök (fotó, film, videó) feltalálása.
Debreceni Egyetem
„A jó tanuló az első padban ül, ahol hárman ülnek: ő a középen, a jó tanuló, Steinmann. [...) Steinmann felel. Ez különleges, ünnepélyes pillanat. A tanár sokáig nézte a noteszt, halálos feszültség remeg az osztály felett. [...] Az egyik lehajol a füzete fölé, mint a strucc, hogy ne lássák. A másik merően szembenéz a tanárral, szuggerálja. A harmadik, idegember, egész elernyed és behunyja a szemeit: hulljon le a fejére a bárd. Eglmayer az utolsó padban egészen elbújik
Deckmann háta mögé, ő nincs itt, köszönöm szépen, nem tud semmiről, őt írják be a hiányzók közé, törüljék ki az élők sorából, őt felejtsék el, béke poraira, ő nem akar részt venni a közélet küzdelmeiben. (...] a tanár becsukja a noteszt. Steinmann! -mondta egész halkan és kivételesen.
Nehéz, felszabadult sóhaj. Kivételes, ünnepélyes hangulat. Steinmann gyorsan feláll - a mellette ülő gyorsan kiugrik a padból, szerényen és udvariasan áll, míg a jó tanuló
kimászik a padból: mint egy testőr, néma és mellékes, dekoratív szereplője egy nagy eseménynek. Maga a tanár is ünnepélyes. Oldalt ül le a székre és összetett ujjakkal gondolkodik. A jó tanuló a táblához megy és kezébe veszi a krétát. A tanár gondolkodik. A jó tanuló erre felkapja a spongyát és sebesen törölni kezdi a táblát: ebben végtelen előkelőség és önérzet van, ezzel azt akarja jelezni, hogy ő ráér, hogy
neki nem kell most törni a fejét, ő nem fél, ő mindig készen van, ő addig is, míg a felelés kezdődik, valami hasznosat akar csinálni...”
„Mikor kimondják a nevét, nem hisz a füleinek, körülnéz: hátha csoda történik, hátha csak agyrém, nyomasztó lidércnyomás volt, hogy ez az ő neve és most felébred ebből az álomból. Aztán egy csomó füzetet kap fel a padról. Míg végigmegy a kis utcán, a padsorok közt ezt gondolja: »Apluszbészerámínuszbé - egyenlő
ánégyzetmínuszbénégyzet.« Ezt fogja kérdezni. Biztosan ezt fogja kérdezni. [...] Közben megbotlik és elejti a füzeteket. Míg a földön szedeget, háta mögött felzúg az obligát nevetés, amit ezúttal senki se tilt be: a rossz tanuló törvényen kívül áll, rajta lehet nevetni. A tanár leül és maga elé teszi a noteszt. Ránéz. A rossz tanuló görcsösen mondogatja magában: „ápluszbészer...” és veszi a krétát.”
A nem verbális kommunikáció kutatásáról Buda Béla: a személyiségre utaló információk cseréje az interakcióban elsősorban a nem verbális csatornákon bonyolódik Statikus jelzések: testalkat, arcberendezés, hangminőség (nem kódolható) Dinamikus jelzések: arckifejezések, a tekintet irányítása, testtartás, térközszabályozás, vokális jelzések, kulturális jelzések (részben kódolható)
Debreceni Egyetem
A nem verbális kommunikáció kutatásáról Az üzeneteknek egy kommunikáció során a következő összetevői vannak: 7% verbálisjelek, szavak 38% paraverbálisjelek (pl. hangminőség) 55% non-verbálisjelek Debreceni Egyetem
A nem verbális jelzések feladata A társas helyzet kezelése Énmegjelenítés Az érzelmi állapotok közlése Az attitűdök kommunikációja
Csatorna ellenőrzés
Debreceni Egyetem
A nem verbális jelzések feladata A társas helyzet kezelése: Az érintkezések kezdeményezését és befejezését is általában nem verbális jelzésekkel oldjuk meg. Az én bemutatása: Barátságosak, kedvesek, intelligensek vagyunk. Egyéb személyes jelzők: státusz, szexuális nyitottság, gazdagság.
Debreceni Egyetem
A nem verbális jelzések feladata Érzelmi állapotok kommunikációja: Norma: ki, kinek, milyen körülmények között, milyen
érzelmekről Az attitűdök kommunikációja:
ideiglenesek és a pillanattal változnak
Debreceni Egyetem
A nem verbális jelzések feladata Csatornaellenőrzés: ki beszéljen, mennyi ideig, és ki legyen a következő megszólaló.
Debreceni Egyetem
Nem verbális kommunikáció jelrendszere Csoportosítás: Örökölt (ontogenetikus) jelek (a világ minden táján azonos): öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés Ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek (az adott kultúrától függenek): a fejbólintás, a fügemutatás Egyezményes (konvencionális) jelek (tudatosan tanult): a siketnémák abc-je, a vakok írása. Debreceni Egyetem
Nem verbális kommunikáció A nem verbális kommunikáció eszközei: Mimika Tekintet Vokális kommunikáció Mozgásos kommunikáció Gesztusok Térköz Kulturális szignálok Írásjelek Debreceni Egyetem
A nem verbális jelek a beszédben Vokális jelek: hangnem, hanghordozás a hang jól tükrözi a belső feszültséget, izgalmat a hangsúly elhelyezése, tartása a mondat dallamváltozása,
a szavak közötti szünet (politikai beszéd, igehirdetés)
Debreceni Egyetem
A nem verbális jelek a beszédben Következtetések a hangból: nem / ffi, nő/ életkor
a beszélő természete, karaktere hová valósi /tájszólás/ milyen társadalmi rétegbe tartozik mennyire művelt, mennyire értelmes valaki Debreceni Egyetem
A nem verbális jelek a beszédben Paralingvisztikai jelzések (nyelv mellé rendelt): a beszéd sebessége, a hangmagasság, a ritmus, a hangerő
és a beszédtempó akcentus, a hang tónusa
olyan hangadások, amelyek önmagukban képesek egy
üzenetet közvetíteni (sírás, ásítás, nevetés, fütty, hangos lélegzés)
Tekintet Visszajelentés a visszajelentésről (a másik mit észlel, mit vesz észre)
Normatív szabályozás alatt áll
Többnyire öntudatlan
Kifejez szimpátiát, szeretetet
Debreceni Egyetem
Tekintet
Mimika Az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon,az arc izmainak mozgása által. Felismerése:
Rudolf-féle képek
Film: az emóció felismerése a vizuális információk folyamatára támaszkodik
Piktografikus eljárás : a szemek pontja, a szemöldök és a száj vonalai
Piktografikus eljárás
Mimika A megnyilvánulások egy kis része tudatos Legismertebb: összevont szemöldök, szigorú tekintet
(bírálatot, megítélést, nemtetszést jelent) Tudatos manipulációja is lehetséges (például a színészi
munkában) Rezzenéstelen arc Debreceni Egyetem
Szemjelzések izgalom: a pupilla a normális nagyság négyszeresére tágulhat düh, elutasítás: a pupilla összeszűkül (kígyószem) a csecsemők és a kisgyerekek szembogara nagyobb a felnőttekénél, és a
pupillájuk állandóan tágul felnőttek jelenlétében, így magár irányítja a figyelmet
Debreceni Egyetem
Nézésmódok Hivatalos nézés: háromszög a másik fél homlokán Bizalmas nézés: háromszög a szemvonaltól az állig
Oldalpillantás: érdeklődés, gyanakvás Szemzár-gesztus: kirekesztés Tekintet irányítása: pálca és két kéz
Debreceni Egyetem
Gesztusszótár Fej Bólintás: egyetértés, bátorítás
Fejrázás: ellenérzés, nemtetszés Fej félredöntése: érdeklődés Fej leeresztése: depresszió, behódolás, elmélkedés
Fejrángatás: hiúság, szexuális felhívás Fejtámasztás: fáradtság, unalom
Debreceni Egyetem
Gesztusszótár Száj Nyitott száj: meglepetés, sokk Kéz a száj előtt: hazugság Ujjak a szájban: bizonytalanság, idegesség Szájnedvesítés: szexuális érdeklődés, bujaság Debreceni Egyetem
Gesztusszótár Áll Áll simogatása: mély gondolkodás, csodálat
Áll dörzsölgetése: kétségek Álltámasztás: mély gondolkodás Állkapocs előreállása: agresszió, védekezés Állkapocs nyakba húzása: szűkszavúság, önbizalomhiány
Debreceni Egyetem
Gesztusszótár Haj Haj hátravetése vagy érintése: hiúság, tollászkodás, szexuális
felhívás Homlokba hulló haj hátrasöprése: szexuális felhívás vagy idegesség Hajcsavargatás: idegesség
Haj rágcsálása: idegesség vagy koncentráció
Debreceni Egyetem
Gesztusszótár Karok és kezek Karba tett kezek: védekezés, bizonytalanság
Összeszorított ököl: ellenségeskedés, agresszió Hátratett kezek: lazaság, magabiztosság, hatalom Kezek a fej mögött: magabiztonság, arrogancia Összekulcsolt kezek: idegesség, bizonytalanság Csípőre tett kezek: düh, hiúság, szexuális kihívás
Nyitott tenyerek: nyitottság, őszinteség
Debreceni Egyetem
Fiziognómia Az ember külseje
jelleme
Ókor: jóslás, orvostudomány, asztrológia Középkor: mitológia, képzőművészet
A XVIII. századtól: evolúciós és fajelméletek,
kriminalisztika, pszichológia
Debreceni Egyetem
Fiziognómia Hippokratész (kb. Kr. e. 460 - 377): négy elem /tűz, levegő, víz és
föld/ az emberi testben négy életadó folyadék formájában nyilvánul meg.
Négy fő típust képviselő ember létezik: Szangvinikus, Kolerikus, Flegmatikus Melankolikus.
Debreceni Egyetem
Fiziognómia
Della Porta 1586: De humana physiognomia
Ha a lélek megváltoztat egy szokást, akkor a test is
megváltozik és fordítva A test részeit (fej, nyak, törzs, végtagok) az állatok
megfelelő testrészeivel veti össze.
Della Porta Disznó: puhány, hanyag
önző, oktalanul támadó Szamár: alantas lelkű
türelmes, hitvány, lusta Sasorr: uralkodásra termett,
testében és lelkében erős
Herder (1772): „ A nyelv eredete”: a nyelv az arc és test
beszédéből alakult ki
Lombroso (1835-1909):
„ A bűnöző ember”
Hermann Ottó (1835-1914): „A magyar nép arcza és jelleme” Ma: az arc vonásainak és jellemző jegyeinek alapszintű
értelmezése
Szemek Macskaszem: kevés kritikai érzékkel
rendelkezik optimista, szeretné a dolgokat szebbnek látni, mint amilyenek Erős érzelmi beállítottságú
Szem külső sarka alacsonyabban: erős kritikai érzék, hajlamos a búskomorságra, titoktartó
Szemek Kicsi szem:
az irigység és az önfejűség jelének tartják.
precíz, céltudatos, és óriási önbizalma van. Intelligens, emiatt nagy karriert futhat be
Nagy szem: szexisnek, erotikusnak és feltűnő jelenségnek tartják. Őszinte és intelligens ember, aki általában szeret a társaság középpontjában lenni.
Egymáshoz közel ülő szemek: megnyerő modorú, de számító személy lehet. Észjárása gyors, és könnyen a maga hasznára fordítja a helyzetet. .
Egymástól távol ülő szemek: Rendkívül hiszékeny, emiatt sok csalódás érheti. Nyílt, őszinte és bátor személy. Párkapcsolatában boldogság vár rá.
Fülek Kicsi fülcimpa: hajlamos a fösvénységre, rendszertelenül
dolgozik Hosszan lenyúló fülcimpa: tulajdonosát könnyű tévutakra
vinni Elálló fül: makacs, éles elméjű ember Fejhez tapadó fül:
biztonságra törekszik, érzékeny és szenvedélyes. Kicsi fül: nem fogad el mástól segítséget, keményen
megdolgozik mindenért
Szemöldök
Alacsonyan lévő szemöldök: Könnyen és gyorsan köt barátságot Szereti a fizikai kontaktus
Magasan lévő szemöldök: formális gondolkodású távolságtartó
Orr A feltűrt orr: nyitott,
naiv, befolyásolható
Lefelé hajló: szkeptikus,
hideg fejjel mérlegel
Száj Telt alsó ajak: nagyvonalú,
impulzív, alacsony versenyszellem
Keskeny felső ajak: szűkszavú,
érzelmeit ritkán mutatja, egyértelmű utasítást ad
Száj A száj és ott közt kis távolság: sokat jelent a külső, kreatív, fél a kritikától
A száj és az orr közt nagy távolság: szarkasztikus, lepörög róla a bírálat, a kényelmes ruhát szereti
Homlok Hátrafelé hajlik: objektív,
gyorsan dönt, a lassúság ingerli
Függőleges homlok: lépésről lépésre halad, nyomás alatt leblokkol időben érkezik
Mozgásos (akciós) kommunikációs csatornák Kommunikáció a gesztusok révén Kommunikáció a testtartás révén A térközszabályozás kommunikációs csatornája
Debreceni Egyetem
Kommunikáció gesztusok révén Gesztusviccek: Az indián és a rendőr találkozik. Az indián a mutatóujjával a rendőrre mutat. Erre a rendőr a mutatóujjával és a középső ujjával az indián arca felé bök. Erre válaszolva az indián két tenyerét rézsút egymásnak fordítja. Mire a rendőr legyint.
Mi történt? A rendőr értelmezésében: Odajön hozzám egy hülye indián, s mutatja, hogy kiszúrja a szememet. Erre visszamutatok, hogy kiszúrom én neked mind a két szemedet! Erre kérlelt, hogy hagyjam békén. Legyintettem, hogy menjen. Az indián értelmezésében: Találkoztam egy fura öltözetű emberrel. Kérdem tőle, hogy ki vagy. Erre mutatja: kecske. Kérdem: hegyi? Nem, vízi.
A kéz gesztusai hívás, elutasítás, tiltakozás, könyörgés, köszönés ha szólni akarunk, ha folytatni, gyorsítani vagy megszakítani akarjuk a
beszédet
Debreceni Egyetem
A gesztusok és a zavar Akaratlan kézmozgások: kézremegés, apró ismétlődő
mozdulatok, a saját test - főleg az arc és a másik kéz megfogása. A száj őrzése: A kéz eltakarja a szájat, a hüvelykujj az
archoz nyomódik
Debreceni Egyetem
A gesztusok és a zavar
Az orrérintés gesztusa Szemdörzsölés
Debreceni Egyetem
Kommunikáció a testtartás révén a kommunikáló felek érzelmi állapota viszony, álláspont, szubjektív értékelés elvárt testtartások
Debreceni Egyetem
védekező és dölyfös zárt boka: várakozó álláspontra helyezkedik zsebből kilógó hüvelykujj: fölény, felsőbbrendűség érzését mutatja
törzsével hátradől: dac, kihívás.
Védekező Zárt testtartást vesz fel
Keze és karja háta mögött kulcsolódik össze Látszik rajta, hogy frusztrálja, hogy így kell tartania a kezét Nem nyitott a tárgyalásra.
Védekező Az összekulcsolt kezek védekezést mutatnak Egyenesen áll, de az ívelt hát és a kiugró mellkas kihívást, dacot jelentenek
Az egyik lába elöl helyezkedik el, ami megmutatja az agresszivitást (magabiztos/öntelt).
Védekező Összekulcsolt kezét karba fonva a mellkas felső részén tartja Ez azt mutatja, hogy valamit elfojt magában (pl.: méreg) Mindkét lába együttesen azt jelzi, hogy tartani akarja a tárgyalási pozícióját.
Készen áll Kezét csípőre rakja
Brit stílus
Nyitottság Kezeivel magabiztosságot sugall
Kihúzza magát, ugyanakkor előre haladó pozíciót vesz fel
Tekintély
Kezét hátul összekulcsolja: tekintélyparancsoló Láb kis terpeszben, nyitott, de magabiztos tárgyalófél.
Vegyes testtartás = vegyes üzenet Egyik keze csípőjén = készen áll Másik kéz zsebre dugva = valamit rejteget
A térközszabályozás kommunikációs csatornája
Az a távolság, amelyet az emberek az interakciók során
egymástól felvesznek. Különböző kultúrákban mások a proxemikus normák.
Debreceni Egyetem
A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége A különböző tárgyak, díszítések kulturális jelentőséget kaptak A résztvevőknek meg kell határozniuk, "interpretálniuk" kell egymás
viszonyát. A kulturális szignálok alapján a kommunikáció automatikusan
valamilyen viszonylatba rendeződik.
Debreceni Egyetem
A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége ruha hajviselet a test különböző díszei a jelvények vagy a jelvény-értékű tárgyak a közlekedési táblák
az üzletek cégérei
Debreceni Egyetem
Kronémika
A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja.
A beszélgetés résztvevői az egyes beszélgetési szakaszokra (üdvözlés,
közlés, búcsú) mennyi időt fordítanak. A csend szerepe.
Debreceni Egyetem
A nem verbális jelek az írásban Az írás tagoltsága Margó Bekezdés Sorok Szótávolság
Javítások
Debreceni Egyetem
Metakommunikáció minden tartalmi - úgynevezett direkt - kommunikációt kísér
valamilyen relációs kommunikáció, amely nem szándékos, nem akaratlagos A kommunikációról szóló közlés mindig magasabb elvontsági szintet
jelent, ezért a tudományelméletben szokásos "meta" előtag A metakommunikáció főleg a nem verbális csatornákat veszi igénybe
a közlő viszonya a közlést befogadóhoz.
Metakommunikáció a személyiség állapotának hű tükre,
csupán tompítható néhány kulturális gyakorlat révén
(királyi ház) tompíthatja az öltözködés is
Debreceni Egyetem
Társadalmi kommunikáció A társadalmi kommunikáció minden olyan
viszonylatot magában foglal, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között
létezik. Felöleli két ember kapcsolatát, a tömegkommunikációs eszközökön keresztül történő
információátadást, és a társadalmi intézmények között zajló információcserét
A kommunikáció általános sémája ADÓ → KÓDOLÁS → CSATORNA → DEKÓDOLÁS →VEVŐ
Az újságírók vagy a műsorkészítők tartósan az adó szerepét veszik fel, és a lakosság, a közönség tartósan és lényegileg a vevő szerepébe kerül
Tömegkommunikáció és szociálpszichológia (társadalomlélektan) A tömegkommunikáció:
egyének közvetítésével megvalósuló információmozgás társadalmi struktúrák között,
melyben a közlemény adója, legyen az egyén vagy intézmény, tartósan a beszélő szerepét ölti magára időben és (vagy) térben távoli befogadók halmazához képest
Tömegkommunikáció és szociológia (társadalomkutatás) A tömegkommunikáció feltétele: az ipari forradalom a tömegtermelés urbanizáció A középkor tömegei csak korlátozottan voltak
alkalmasak a tömegkommunikáció befogadói szerepére ( írástudatlanság).
Tömegkommunikáció és szociológia A tömegkommunikáció ipari jellegű információtermelési folyamat: A befogadói oldalon az ipari forradalom által létrehozott, bizonyos elemi vagy középszinten iskolázott tömegek foglalnak helyet. A gyártó oldalon az üzenetek szervezett, iparszerű előállítása folyik, a modern gazdaság piackutató és marketingmódszereivel részint megfigyelve, részint megteremtve a befogadói igényeket, melyeket a termék majd ki fog elégíteni.
A tömegkommunikáció szociológiai szemlélete tömegtársadalom, urbanizáció, iskolázottság, ipari folyamatként szervezett szerkesztőségi munka, ipari folyamatként szervezett gyártás technológia (nyomda,
stúdió), piackutatás és marketing, szervezett terjesztés és szocializáció
(rászoktatás a termékre), különféle finanszírozási konstrukciók együttélése (reklám,
előfizetés stb.), a tömegkommunikáció a politikai, kulturális és gazdasági
hatalmi struktúrák metszetében helyezkedik el; egyikben sem
LASSWELL (1948) Csupán öt kérdésre kell válaszolnunk ahhoz, hogy bármely kommunikációs aktust leírhassunk: Ki üzen? : az intézményesített információ kibocsátásában az alkotó elemzése
Mit üzen?: a kibocsátott információk tartalomelemzése Milyen csatornák felhasználásával?: a
tömegkommunikációs eszköz elemzése
Kinek üzen?: az üzenettel megcélzott közönség elemzése
Milyen hatással?: az üzenet közönségre gyakorolt
hatásának elemzése
További kérdések (Gálik 2000) Miért üzen?: a tömegkommunikáció politikai
elemzése Hogyan üzen?: a tömegkommunikációs eszköz
működésének elemzése Ki szól vissza?: a visszacsatolás folyamatainak
elemzése
A társadalmi kommunikáció folyamatának négy szintje (Gerbner 1978) 1)
Személyen belüli kommunikáció (maga a gondolkodás, a kísérő mozdulatok, hangok, amelyek megelőzik beszédünket)
2)
Személyek közötti kommunikáció (kevés számú ember közti kommunikáció, akár szemtől szembe, akár közvetítő eszköz révén)
3)
Csoportkommunikáció (több ember vesz részt a kommunikációs folyamatban)
4)
Tömegkommunikáció (egy központi szereplő, a kommunikátor, technikai eszköz segítségével emberek nagy csoportjával)
McQUAIL (2003) A tömegkommunikáció a társadalmi kommunikációk csúcsán helyezkedik el A kommunikációs folyamat két alapmodellje: Publicitás modell : a tömegkommunikáció a bemutatás és odafigyelés folyamata (az üzenetet kibocsátó megpróbálja elérni, hogy a közönség odafigyeljen az üzenetre) Befogadási modell: a közölt üzenetek nyitottak, a címzettek ugyanazt az információt különbözőképpen értelmezik a kontextus, ill. saját kulturális hátterük alapján.
A tömegkommunikáció funkciói tájékoztatás-tájékozódás (hírek, adatok képek, tények
összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, terjesztése)
vita-eszmecsere (közérdekű kérdésekben a
megegyezéshez szükséges vélemények összegyűjtése és nyilvánosságra hozatala)
szocializáció (részvétel a társadalmi normák,
magatartásminták, értékek és ismeretek létrehozásában)
kultúra-oktatás (kulturális és művészi ismeretek
terjesztése)
szervezés-mozgósítás (rendkívüli állapot esetén)
A tömegkommunikáció folyamata A tömegkommunikációs folyamatok többnyire
a mindennapi kommunikáció jellegzetességeit mutatják, a társadalom kommunikációs rendszerén belül
a közvélemény - formálódás, a divat, a propaganda jelenségeivel kerülnek egy osztályba A kifejezésben szereplő „tömeg”, mint a nemzetet alkotó
emberek összessége jelenik meg,
A „tömeg” kifejezés kettős jelentése A kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez,
tömeghez juttat el üzeneteket A szétsugárzott üzenetek a fogyasztási cikkekhez
hasonlóan tömegcikk jellegűek. Tudatosan megépített,
professzionális hálózatokon, és személyek közreműködésével jutnak el a címzettekhez az információk, amelyek a valóságot nemcsak tükrözik, hanem konstruálják is.
A tömegkommunikáció jellegzetességei Ugyanazon közleményekkel, üzenetekkel látja el a legkülönbözőbb embereket →csoporttá alakítja őket, s mintegy termeli, előállítja a maga közönségét. A feladó centrális helyzetben van a címzettekhez képest (valamilyen hatalmi helyzetet is élvez) a tömegesség pedig ezt a kommunikációs formát a társadalmi feszültségszabályozó szerep lehetőségével ruházza fel.
A tömegkommunikáció társadalmi funkciói tájékoztatás a politikai hatalom kontrollálása érték- és normahordozás szórakoztatás
Tömegkommunikációs eszközök A tömegkommunikáció termékei, szolgáltatásai sajátos árucikként jelennek meg a kereskedelmi piacokon, melyeket a kereslet és a kínálat törvényei szabályoznak. Ezeket a termékeket a tömegkommunikáció közvetítő eszközök – a média segítségével jutatja el a társadalom tagjaihoz.
Tömegkommunikációs eszköz Sajtó, rádió, televízió?
Ipari televízió?
Az üzenetet nyilvánosan közölje, olyan időben,
hogy a lehető legtöbb emberhez jusson el, igen gyorsan és egyidejűleg.
A média fejlődése
Primer média: az első és legrégebbi szakaszba az információtovábbítás összes hordozója (eszköz és hírnök) tartozik, amely és aki a könyvnyomtatás előtt működött
Másodlagos vagy nyomtatott média: a könyvnyomtatás rendszeresítésétől, vagyis a tizenötödik század utolsó harmadától tartott a tizenkilencedik-huszadik század fordulójáig
A média fejlődése
Harmadlagos vagy analóg média: a tizenkilencedik században a távíróval és a távirattal kezdődött, a rádióval, majd a televízióval folytatódott
Negyedleges média: a számítógép egyre szélesebb körű alkalmazásával fejlődött digitális médiává
A társadalom és a média közötti kapcsolat A média a társadalmi változások oka vagy okozója? „Médiaközpontú” szemlélet: a médiumok
a társadalmi változások elsődleges mozgatói „Társadalomközpontú” szemlélet: a médiumokat
a társadalmi változások alakítják.
Van-e és mekkora hatása a médiának? Orson Welles rádiójátéka 1938. október 30. a dátum jelentősége
a marslakók leszálltak New Jersey-ben az emberek az utcákra rohantak többen állították, hogy látták az idegeneket
Van-e és mekkora hatása a médiának? az időjárás-jelentésnek megfelelően öltözködünk, egy reklám miatt veszünk meg valamit, számtalan módon reagálunk a médiahírekre,
az erőszakos cselekmények vagy öngyilkosságok mintha
médiabeli ábrázolásukat másolnák
A hatáselméletek fő csoportjai Nagyon erős hatások modellje, lövedékelmélet :
az első világháborút követő időszakban úgy tekintettek a propagandaüzenetekre, mint információs lövedékekre,
melyek a passzív tömegekre záporoznak. Ezek az üzenetek behatolnak az emberekbe és hatásokat váltanak ki.
A hatáselméletek fő csoportjai Minimális hatás-elmélet: a szimpatikus értékekre
odafigyelünk, a nem szimpatikust észre sem vesszük Moderált hatások modelljei: szociálpszichológiai
vizsgálatok mutatták ki a televízió és az ifjúkori erőszak
közötti szignifikációt
LAZARSFELD (1948) A negyvenes évek az elnökválasztási kampánya: a felmérések szerint a rádió és a sajtó nem befolyásolta az emberek politikai választását Véleményformálók: nagy befolyást tudtak gyakorolni társaik szavazási szándékára Kétszakaszos kommunikációáramlás elmélete: az üzenetek a tömegkommunikációból először a véleményformálókhoz áramlanak, s tőlük kerülnek tovább a lakosság kevésbé aktív csoportjaihoz.
ARONSON (hetvenes-nyolcvanas évek) A média erősen befolyásolja az emberek világképét,
gondolkodását A reklámok hatásosságának kutatása
A televízió által közvetített erőszak gyermekekre
gyakorolt hatásainak vizsgálata.
TERESTYÉNI (2002 ) A tömegkommunikációs eszközöknek fontos, de nem kizárólagos szerepet tulajdonít a társadalmi tematizáció folyamatában Hozzájárulnak a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához Társadalmi, politikai kulturális stb. kérdéseknek és problémáknak egy bizonyos rangsorát, fontossági sorrendjét állítják fel
GERBNER (2002) Kik mesélik a történeteket? Oralitás korszaka: család, egyház ( ókortól nyomdászatig) Nyomtatás: könyvek, írott sajtó Televízió: a 20. század második felétől a legfontosabb eszköze lett a
kultúra formálásának és fenntartásának. Televízió:helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ
megismerésének más eszközeit Televízió: a gyerekek számára a valóság megtapasztalásának elsődleges
forrása
GERBNER (2002) Mesefunkciók és a televízió: 1. megmutatják miként működnek a dolgok (oksági
viszonyok feltárása) 2. leírják azt, hogy mi micsoda a világban (hírek,
tudósítások, dokumentumok, tárgyi tudás) 3. megtanítanak arra, hogy miként is kell bánnunk a
dolgokkal. (értékek és választások irányítása, reklám)
GERBNER (2002) Kultivációs elmélet: a televízió szerepe a mindennapi életben:
helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ megismerésének más eszközeit gyerekek számára a televízió a valóság megtapasztalásának elsődleges forrása
A hatáselméletek fő csoportjai Napirend-meghatározó hatás:
a tömegkommunikáció nem azt szabja meg, hogy az emberek mit gondolnak, hanem azt, hogy miről
gondolnak valamit
Napirend-meghatározó hatás A médiumok rangsort, napirendet állítanak fel az aktuális közügyekről, és ezen keresztül járulnak hozzá az egyének napirendjének alakulásához. A hírek szelektálása nem egyéni érdekektől és szándékoktól függ elsősorban, hanem a hírszerkesztést jellemző szakmai-, gyakorlati-, szervezési
kritériumoktól, értékektől.
A valóság a hírek folyamatában nemcsak szándékos
manipuláció révén torzulhat, hanem akaratlanul, a hírszerkesztés szakmai módszertanából eredően is.
A média elkerülhetetlen hatása A média részese a társadalmi és kulturális
eseményeknek, hozzájárul a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához A médiumok a hírek, események kiválasztásának,
tálalásának módjával bizonyos társadalmi, politikai, kulturális kérdések fontosságának képzetét keltik a közönségben.
A média elkerülhetetlen hatása A hatás erőssége, tartóssága szorosan összefügg azzal a társadalmi-szociális közeggel, amelyben a befogadó néző, hallgató olvasó él. Azok a tömegkommunikációs tartalmak, amelyek ellentmondanak az egyének mindennapi
tapasztalatainak és szociális attitűdjeinek, értékeinek, világképének csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem képesek befolyásolni a véleményeket
A média elkerülhetetlen hatása A kibocsátott információmennyiség a befogadó közönség kulturális környezetének állandó és szerves összetevőjévé válik. Ebből, a részben a tömegkommunikáció által előállított és fenntartott kulturális környezetből
az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt, attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.
A média elkerülhetetlen hatása A kibocsátott információmennyiség a befogadó közönség kulturális környezetének állandó és szerves összetevőjévé válik. Ebből, a részben a tömegkommunikáció által előállított és fenntartott kulturális környezetből
az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt, attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.
Információ A hírt hordozó jelek tartalmi jelentése. A felhasználó
számára mozgásba lévő új ismeret A hír akkor bír információ tartalommal, ha a hír fogadóban cselekvési ingert indukál (nem biztos, hogy a cselekvés végre is hajtódik). A hír akkor bír információ tartalommal, ha a hír fogadóban az adott jelenséggel kapcsolatban valamilyen bizonytalanságot megszüntet, vagy mérsékel.
Az információ: tájékoztat, döntési helyzetbe hoz, cselekvésre kényszerít.
Más értelmezés: adat vagy információ? Adat: számszerű érték, mely nem feltétlenül nyújt hasznosságot. Tények, értelmezhető formában való közlése. Hasznos, ha olyan kész termékké alakul át, mely fontossággal és meghatározott céllal bír.
Információ
az adatokon végrehajtott emberi értelmezés értéke, ami újdonságot tartalmaz, és valami előnyt jelent másokhoz képest értéke nagyban személyfüggő értéke függ az információ mennyiségétől és minőségétől, fontosságától és aktualitásától.
Információs rendszerek számítógépes rendszerek, melyek kommunikációs
igényeket elégítenek ki A Vezetői Információs Rendszer (Manegement Information System, MIS) Irodai Információs Rendszer (Operations Information System, OIS)
Vezetői Információs Rendszerek Döntéstámogató Rendszerek (Decision Support Systems, DSS): döntési modellek, specializált adatbázisok
Végrehajtói Információs Rendszerek (Executive Information Systems, EIS): problémát azonosít, és alternatívákat kínál On- line Elemző Feldolgozás (On-line Analytical Processing, OLAP):múlt a jelen és a jövő
Összefoglalva: Információs rendszernek: egy szervezetet átfogó adatok és adatfeldolgozások, adattárolási módok, adatokat hordozó bizonylatok és azok áramlásának útjait, az adatkezelésre vonatkozó szabályok, adatkezelési és feldolgozási módszerek, működtetés technikai feltételei (eszközrendszerek) integrált egységét nevezzük .
Az információs rendszer tervezése, működtetése: hírek, adatok keletkezése Mozgatása, tárolása, mozgatás útvonala, feldolgozása, felhasználó ismerete, felhasználói tudásbázis kialakítása
Információval, információs rendszerrel szemben támasztott követelmények:
redundancia mentesség deformációnak való ellenálló képesség azsuritás teljesség objektivitás
Követelmények: Redudancia mentesség := adat többszöröződés, az információt a szükségesnél több jellel fejezzük ki, terjengőség számszerűsíthető redundancia párhuzamosság
Követelmények: Deformációnak való ellenálló képesség: adatáramlás során a hírtartalom torzulhat. Tartalmi torzulás, amely keletkezhet: • észlelésnél, • hírképzésnél, • tartalmi kódolás és dekódolásnál, • hír értelmezésénél
Követelmények Technikai torzulás: információ tartalommal bíró jelek
sérülése. A rendszerben alkalmazott technika hibájából következik be.
Követelmények Azsuritás: az információ keletkezésének, felhasználásának időbeli követelménye a működtetésben a hír keletkezése, a beavatkozás szükségességének időbeni megjelenése független a felhasználó akaratától.
Követelmények: Teljesség: a legvitatottabb követelmény informatikusok: egy döntés meghozatalához minden információra szükség van gazdasági szakemberek: a jó döntési találat eléréséhez nincs szükség minden információra.
Vezetői információs taktikák Egy vezetőnek három feladata van: Információgyűjtés: felkutatni és begyűjteni az információt, beszámolót és jelentést, személyes kapcsolatok fenntartása Információ szétosztás: információval ellátni a szervezet dolgozóit, jelentések emlékeztetők küldése, telefon Szóvivő: információval ellátni a nyilvánosságot beszédeken, jelentéseken keresztül
Vezetői információs taktikák Információ visszatartás: a vezetői hatalom fenntartásának, biztosításának egyik lehetséges útja. Biztosítja a vezető elsődleges szerepét a
szervezeti struktúrában „Gumicsont”: a figyelem elterelése, olyan információt nyújt, amely kapcsolatban van az adott helyzettel, de nem egészen pontos, vagy helyes. A beosztottak elrágódhatnak rajta, a vezető szabad kezet kaphat adott terve, feladata megvalósításához.
Vezetői információs taktikák „Forró krumpli”: a beosztottak eszköze a vezetővel
szemben. A beosztottak olyan híreket (álhíreket) juttatnak a vezetőnek, amelyet az fontosnak ítél meg, ezáltal elfoglalja őt. Mivel így nem megfelelően koncentrál, a dolgozó szabadabb légkörben végezheti tevékenységét.
Vezetői információs taktikák „Csöpögtetés”: manipulációra ad lehetőséget. A vezető részinformációkat nyújt a beosztottaknak, éppen annyit amennyi a feladat elvégzéséhez még
elégséges, emiatt nem képes önálló feladatmegoldásra, önálló döntéshozatalra. Állandóan rászorul a mindentudó, nélkülözhetetlen vezetőre. A módszer zsarnoki, mert a vezető egyre nagyobb hatalomra tesz szert a beosztott felett. A munkahelyi légkör megromlik, a szervezet reagáló képessége lelassul.
Vezetői információs taktikák Elárasztás: akkora információt zúdít a vezető a
beosztottakra, hogy azok képtelenek különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos elemek között, felismerni az összefüggéseket és megoldásokat a vezető közreműködése nélkül. Ez egyben igazolja a vezető rátermettségét, nélkülözhetetlenségét is.
Vezetői információs taktikák Időzítés: • túl későn adott információ: kényszerítés, kénytelenek
elfogadni a vezető által javasolt megoldást, mert nincs idő az átgondolásra. • túl korán adott információ: tompítás, később lehet rá hivatkozni
Köszönöm a figyelmet!