Kommunikáció I.
Dr. Móré Mariann
Népszerűsítő összefoglalás
Kommunikáció:= valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését.
Az állati kommunikáció
Jeleket bocsátanak ki, melyben azt fejezik ki, milyen élettani állapotban vannak. A jelekkel nem közölni akarnak valamit, mint az ember, hanem belső parancsoknak engedelmeskednek. Szagok (jók vagy sem?)
Az emberi kommunikáció
Biológiai
Társadalmi információátadás
Biológiai kommunikáció Ösztönös,
tudattalan jelzések, olyanok, amelyek az ember öntudatlan érzelmi állapotát hivatottak kifejezni. Az izgalom a szégyen jelei az arcon, félelem, láz.
Társadalmi kommunikáció A társadalmi kommunikáció: - minden olyan viszonylatot magában foglal, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között létezik. -
felöleli két ember kapcsolatát,
a tömegkommunikációs eszközökön keresztül történő információátadást, - és a társadalmi intézmények között zajló információcserét. -
Kommunikáció:= Közlések útján történő kölcsönhatás és kölcsönös cselekvés, amely az embernek a létre, az értékekre, a viszonyokra vonatkozó fogalmaival kapcsolatos.
A kommunikáció általános sémája:
ADÓ → KÓDOLÁS → CSATORNA → DEKÓDOLÁS →VEVŐ
A közvetlen emberi kommunikáció modellje: Kommunikátor:
az információ elindítója, akitől az üzenet származik, s aki a kódolást végzi
Címzett: akinek az információt szánták, aki a közleményt észleli,
s a kód ismeretében megfejti az üzenetet Üzenet: az a tartalom, amely még csak a fejünkben született
meg, és amelyet egy kód, egy jelrendszer segítségével meg kell formálnunk, közleménnyé kell alakítanunk Kód: a közleményt kifejező nyelv vagy jelrendszer elemei és
szabályai, amelyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek
A közvetlen emberi kommunikáció modellje: Közlemény: a kódolt üzenet, a megformált információ (Fázom:
mondhatom, vagy gesztusokkal közölhetem) Csatorna: az információ továbbításának eszköze, az a közeg,
amelyen keresztül a közlemény eljut a feladótól a címzetthez. Zaj: a külső zavaró hatásokat zajnak nevezzük, elnyomhatja az
információ adását és vételét Szituáció és kontextus: a szituáció függ a kommunikáló felek
viszonyától, a kommunikáció helyétől, a két fél szerepétől, stb. A kontextus ennél tágabb társadalmi összefüggést jelöl, amelybe beszédhelyzet, a szituáció be van ágyazva.
A közvetlen kommunikáció csatornái: Verbális (nyelvi)
Nonverbális Metakommunikáció
Verbális (nyelvi) kommunikáció A kommunikációs csatornák közül a legbonyolultabb
kódja a verbális információcserének van.
A nyelv hangzó formája a beszéd, írott formája a
szöveg . A nyelv nem maga a valóság, csak annak jele, (a közlő és címzett sokszor ugyanazt a szót más jelentéssel, értelemmel, sőt érzelmi értékkel használja, látja el)
Nonverbális kommunikáció Ismétlés Ellentmondás Helyettesítés Kiegészítés Hangsúlyozás Viszonyítás és szabályozás
Metakommunikáció A kommunikáció e sajátos szintje elvont jelentéstartalmat közvetít, amely mintegy a nyilvánvaló, énből eredő verbális közlési szint „mögött” helyezkedik el.
A nyelv feladata biztosítsa a társadalmi tudat folyamatosságát segítségével képes az emberiség tudását
átörökíteni szolgálja az emberek kommunikációját,
társadalmi érintkezését (beszéd a nyelv eszközrendszere)
A nyelvek keletkezése A monogenezis (mono = 'egy'; genezis =
'eredet') elmélete szerint a nyelvek egyetlen ősnyelvből erednek. (Biblia, Bábel tornya) poligenezis (poli='sok') elmélete ellentétesen képzeli el a nyelv keletkezését, miszerint az emberi hordák a Föld több pontján alakultak ki, így a nyelvük is többféle volt
A
Az írás keletkezése Rováspálcák
Az emlékezet felfrissítését szolgálják . kölcsönadott értékeket, adósságokat tartották nyilván úgy, hogy az összeg nagysága a botra kerülő bevágások (rovások) módjából és számából derült ki.
Az írás keletkezése Hírnökbot
titkos üzenetek küldése ausztráliai őslakosok
Az írás keletkezése A kipuk csomós fonalak
statisztikák
Az írás keletkezése Tulajdonjegy (billog) Állattenyésztéssel foglalkozó népek
A leggyakoribb jelek közé tartoztak a
madárláb, kereszt, kör, csillag, sarló, kehely, szív.
Az írás keletkezése A Kr. e. IV. század végén Mezopotámiában
Az írás keletkezése Kr.e. IV. Egyiptom
A nyelvi kommunikáció funkciói: Kifejező (expresszív) funkció: az üzenet legfontosabb feladata,
hogy kifejezze a kommunikátor érzelmeit, akaratát, indulatait
Felszólító (konatív) funkció: az üzenet címzettje számára az a
fontos, amit az üzenet sugall, azaz a cselekvésre, állásfoglalásra, érzelmi, gondolati megnyilvánulásra való felszólítás
Tájékoztató (referenciális) funkció: a kommunikáció során a
valóságra vonatkozó információkat, adatokat, észrevételeket közvetítünk társainknak
Esztétikai funkció: a közlemény lehet megformált, igényes,
többjelentésű, stb.
Elméleti megközelítés Információelméleti megközelítés: kommunikáció minden, amelyben információ továbbítása történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben vagy a jelek milyen rendszerében, kódjában fejeződik ki. (kommunikáció a gépekben és gépi rendszerekben továbbadott információ is)
A közvetlen emberi kommunikáció modern elmélete egy társadalmi szituációban történik, e
szituációnak mindig van valamilyen értelme, minősítési lehetősége a kollektív tudatban a kommunikáció mindig társadalmilag adott
viszonylatban történik
A kommunikáció tényezőinek taxonómikus modellbe sorolása A kommunikációs tartalom változói A kód A kommunikáció szituációja
A kontextusban (szövegösszefüggésben) elfoglalt
helytől való függés A kommunikáló személyiség A kommunikáció címzettje, befogadója
A társadalmi kommunikáció szociológiai megközelítése Normák A szerep A kultúra A státusz
A szerep Pervazív szerepek (nem, életkor) Családi (és rokonsági) szerepek Organizációs vagy foglalkozási szerepek
Szituációs vagy "passzazsér" szerepek A privátszféra szerepei
A kommunikáció dinamikai törvényszerűségei A kommunikáció szükségszerű A reciproitás (kölcsönösség) elve A kommunikáció többcsatornás A kommunikáció vagy egyenrangú, vagy egyenlőtlen A kommunikáció szükséglet Hírközlő és befolyásoló tendencia
A kommunikáció általános sémája ADÓ → KÓDOLÁS → CSATORNA → DEKÓDOLÁS →VEVŐ
Az újságírók vagy a műsorkészítők tartósan az adó szerepét veszik fel, és a lakosság, a közönség tartósan és lényegileg a vevő szerepébe kerül
Tömegkommunikáció és szociálpszichológia A tömegkommunikáció: egyének közvetítésével megvalósuló információmozgás társadalmi struktúrák között, melyben a közlemény adója, legyen az egyén vagy intézmény, tartósan a beszélő szerepét ölti magára időben és (vagy) térben távoli befogadók halmazához képest
Tömegkommunikáció és szociológia A tömegkommunikáció feltétele: az ipari forradalom a tömegtermelés
urbanizáció A középkor tömegei csak korlátozottan voltak
alkalmasak a tömegkommunikáció befogadói szerepére ( írástudatlanság).
Tömegkommunikáció és szociológia A tömegkommunikáció ipari jellegű információtermelési folyamat: A befogadói oldal:
az ipari forradalom által létrehozott, bizonyos elemi vagy középszinten iskolázott tömegek foglalnak helyet.
A gyártó oldal: az üzenetek szervezett, iparszerű előállítása a modern gazdaság piackutató és marketingmódszereivel megfigyelve és megteremtve a befogadói igényeket, melyeket a
termék majd ki fog elégíteni.
A tömegkommunikáció szociológiai szemlélete tömegtársadalom, urbanizáció, iskolázottság,
ipari folyamatként szervezett szerkesztőségi munka, ipari folyamatként szervezett gyártás technológia (nyomda, stúdió), piackutatás és marketing, szervezett terjesztés és szocializáció
(rászoktatás a termékre),
különféle finanszírozási konstrukciók együttélése (reklám, előfizetés
stb.), a tömegkommunikáció a politikai, kulturális és gazdasági hatalmi
struktúrák metszetében helyezkedik el; egyikben sem maradhat kívülálló.
LASSWELL (1948) Csupán öt kérdésre kell válaszolnunk ahhoz, hogy bármely kommunikációs aktust leírhassunk: Ki üzen? : az intézményesített információ kibocsátásában az
alkotó elemzése
Mit üzen?: a kibocsátott információk tartalomelemzése Milyen csatornák felhasználásával?: a tömegkommunikációs
eszköz elemzése
Kinek üzen?: az üzenettel megcélzott közönség elemzése Milyen hatással?: az üzenet közönségre gyakorolt hatásának
elemzése
További kérdések (Gálik 2000) Miért üzen?: a tömegkommunikáció politikai
elemzése Hogyan üzen?: a tömegkommunikációs eszköz
működésének elemzése Ki szól vissza?: a visszacsatolás folyamatainak
elemzése
A tömegkommunikáció funkciói tájékoztatás-tájékozódás (hírek, adatok képek, tények
összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, terjesztése)
vita-eszmecsere (közérdekű kérdésekben a megegyezéshez
szükséges vélemények összegyűjtése és nyilvánosságra hozatala) szocializáció (részvétel a társadalmi normák, magatartásminták,
értékek és ismeretek létrehozásában) kultúra-oktatás (kulturális és művészi ismeretek terjesztése) szervezés-mozgósítás (rendkívüli állapot esetén)
A tömegkommunikáció folyamata A tömegkommunikációs folyamatok: a mindennapi kommunikáció jellegzetességeit mutatják, a társadalom kommunikációs rendszerén belül a kifejezésben szereplő „tömeg”, mint a nemzetet alkotó
emberek összessége jelenik meg,
A „tömeg” kifejezés kettős jelentése A kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket A szétsugárzott üzenetek: a fogyasztási cikkekhez hasonlóan tömegcikk jellegűek. Tudatosan megépített, professzionális hálózatokon, és személyek közreműködésével jutnak el a címzettekhez az információk, Az információk a valóságot nemcsak tükrözik, hanem konstruálják is.
A tömegkommunikáció jellegzetességei Ugyanazon közleményekkel, üzenetekkel látja el a
legkülönbözőbb embereket →csoporttá alakítja őket, s mintegy termeli, előállítja a maga közönségét.
A feladó: centrális helyzetben van a címzettekhez
képest (valamilyen hatalmi helyzetet is élvez)
A tömegesség: társadalmi feszültségszabályozó
szerep
Tömegkommunikációs eszközök A tömegkommunikáció termékei, szolgáltatásai
sajátos árucikként jelennek meg a kereskedelmi piacokon, melyeket a kereslet és a kínálat törvényei szabályoznak. Ezeket a termékeket a tömegkommunikáció
közvetítő eszközök – a média segítségével jutatja el a társadalom tagjaihoz.
Tömegkommunikációs eszköz Sajtó, rádió, televízió? Ipari televízió?
Az üzenetet nyilvánosan közölje, olyan
időben, hogy a lehető legtöbb emberhez jusson el, igen gyorsan és egyidejűleg.
A társadalom és a média közötti kapcsolat
A média a társadalmi változások oka vagy okozója? „Médiaközpontú” szemlélet: a médiumok
a társadalmi változások elsődleges mozgatói „Társadalomközpontú” szemlélet: a médiumokat
a társadalmi változások alakítják.
Van-e és mekkora hatása a médiának? Orson Welles rádiójátéka 1938. október 30. a dátum jelentősége a marslakók leszálltak New Jersey-ben
az emberek az utcákra rohantak többen állították, hogy látták az idegeneket
Van-e és mekkora hatása a médiának? az időjárás-jelentésnek megfelelően öltözködünk, egy reklám miatt veszünk meg valamit,
számtalan módon reagálunk a médiahírekre, az erőszakos cselekmények vagy öngyilkosságok
mintha médiabeli ábrázolásukat másolnák
TERESTYÉNI (2002 ) A tömegkommunikációs eszközöknek fontos,
de nem kizárólagos szerepet tulajdonít a társadalmi tematizáció folyamatában
Hozzájárulnak a közgondolkodás témaszerkezeténe
alakításához
Társadalmi, politikai kulturális stb. kérdéseknek és
problémáknak egy bizonyos rangsorát, fontossági sorrendjét állítják fel
GERBNER (2002) Kultivációs elmélet: a televízió szerepe a mindennapi életben: helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ megismerésének más eszközeit gyerekek számára a televízió a valóság
megtapasztalásának elsődleges forrása
A média elkerülhetetlen hatása A média: részese a társadalmi és kulturális eseményeknek, hozzájárul a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához bizonyos társadalmi, politikai, kulturális kérdések fontosságának képzetét keltik a közönségben.
A média elkerülhetetlen hatása A hatás erőssége: szorosan összefügg azzal a társadalmi-szociális közeggel,
amelyben a befogadó néző, hallgató olvasó él.
azok a tartalmak, amelyek ellentmondanak az egyének
mindennapi tapasztalatainak és szociális attitűdjeinek, értékeinek, világképének csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem képesek befolyásolni a véleményeket
A média elkerülhetetlen hatása A kibocsátott információmennyiség a befogadó
közönség kulturális környezetének állandó és szerves összetevőjévé válik.
Ebből, a részben a tömegkommunikáció által
előállított és fenntartott kulturális környezetből az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt, attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.
