MIR Pszichológiai tesztek, mérés Dr. Finna Henrietta
A pszichológiai mérés jelentősége Teszt
A pszichológiai mérés gyökerei Ókor Egyéni különbségek fontossága Személyiségtípusok Kínai császárság (i.e.2200) Császári hivatalnokok (3 évente): zene, íjászat, lovaglás, írás, számolás, magán- és közjog, szertartás Han-dinasztia: írásbeli vizsga 1370: Mandarinok kiválasztása: konfucionista tanokban való jártasság (esszé és költemény, 1 nap állt rendelkezésre) Nyugati világ: köztisztviselők kiválasztása
A pszichológiai mérés fejlődése
Galton: mentális képességek objektívan mérhetőek Wundt: első pszichológiai laboratórium Lipcsében, intellektuális képességek(reakcióidő, észlelés, memória) Cattel: 10 mentális teszt és mérési módszer (Mind) Binet és Simon: 30 fokozatosan nehezedő feladat (intelligencia):
tárgyak megnevezése, geometriai alakzatok fejből másolása, fogalmak hasonlóságai és különbségei átdolgozás után nehezedő feladatsor életkornak megfelelően
Stern: mentális kor és a tényleges kor arányának bevezetése (intelligenciahányados) Woodworth: Személyiség Adatlap, pszichiátriai interjú kérdései önjellemző teszt formájában (sorkatonák) Ranschburg Pál: első hazai pszichofizikai laboratórium (1899), szellemi működés vizsgálata
Alapfogalmak Pszichológiai mérés
Pszichológiai tesztelés
A pszichológiai teszteket olyan standardizált eljárásoknak tekintjük, amelyek egy adott időpontban történő viselkedés mintavételei. A pszichológiai teszteken elért eredményeket a meghatározott kiértékelési eljárás segítségével mennyiségi jellemzőkké, pontszámokká alakítjuk, amelyből a megfelelő normák felhasználásával az egyén általános reakcióira, illetve személyiségére következtetünk.
Tesztek jellemzői Standardizált
eljárás A teljes viselkedésrepertoár egyes jellemzőit egy adott időpontban vizsgálja Pontozást és osztályozást tesz lehetővé Normák állnak rendelkezésre Általános reakciók és a viselkedés bejóslására alkalmas
Tesztek típusai 1.
Tesztek típusai 2. objektív
nem objektív
verbális
cselekvéses
kognitív
affektív
képességteszt
teljesítményteszt
Tesztek típusai 3. Tartalom szerinti felosztás
intelligenciatesztek képességtesztek teljesítménytesztek kreativitástesztek személyiségtesztek érdeklődési tesztek viselkedéselemzés neuropszichológiai tesztek
Tesztelés folyamata
Tesztfelvétel előkészítése
a tesztelés folyamatának pontos megtervezése, a használatra kerül teszt(ek) felvételével kapcsolatos útmutatók áttekintése, az optimális tesztfelvételi körülmények biztosítása, a tesztfelvétel adminisztratív teendőinek elvégzése (pl. a belegyező nyilatkozat elkészítése, azonosító kódok rávezetése a válaszlapra).
Az előkészítés területei
Raport kialakítása
Feszültségtől mentes, oldott légkör Figyelem felkeltése és fenntartása, a motiváció és együttműködési készség biztosítására Bizalom és őszinteség
Vizsgálatvezető befolyása tapasztalat
nem életkor származás arckifejezés előítéletesség távolságtartás válaszadásra
buzdítás
való
Tesztelt személy befolyása Tesztbölcsesség Tesztkitöltési
motiváció
Teljesítménymotiváció Tesztszorongás
Példák tesztbölcsességre
általában a legáltalánosabban és a leghosszabban megfogalmazott állítás az igaz; a válaszlehetőségeknél szereplő több érték közül általában a középérték a jó megoldás; ha két válaszlehetőség hasonló, akkor nem valószínű, hogy ezek egyike lenne a helyes válasz; ha a válaszlehetőségek között két egymásnak ellentmondó állítás szerepel, akkor valószínűleg abból az egyik a jó megoldás; érdemes a nyelvtani egyeztetéseket is figyelembe venni (pl. többes szám), a helyes válasz nyelvtanilag általában egyeztetett a kérdéssel; az olyan határozószavak, mint a mindig, soha, kizárólag a leggyakrabban a helytelen válaszlehetőségeknél találhatóak.
Tesztek pontozása
Nyerspontok Objektíven
Standard pontok v. kategóriák
tükrözze a válasz minőségét! Speciális válaszlapot vagy kiértékelő sablont célszerű használni!
Adatvédelem és etikai kötelezettségek Titoktartás
és személyes adatok védelme Rögzíteni kell, hogy milyen információk kerülhetnek ki a pszichológustól (nyersadatok esetében is)! Pszichológiai vélemény nem egyenlő a teljes információtömeggel!
A tesztek típusai Melyiket válasszuk?
Igaz-hamis tesztek Előny
Hátrány
az értékelés gyors, viszonylag rövid idő alatt többféle dolog is felmérhető
intelligencia- vagy teljesítményteszteknél a véletlen választással is 50%os valószínűséggel adható jó megoldás, a megbízhatóság érdekében sok tételre van szükség Társas megfelelési igényt mér sokszor, ezért alkalmazhatunk kényszerválasztásos módszert
Legfőbb alkalmazási terület személyiségtesztek, érdeklődési tesztek, teljesítménytesztek, tünetlisták
Többszörös választás Előny hatékony, minden nehézségi szinten jól működik, a kitalálási hatásból származó hiba minimális, a feladattípussal szinte bármilyen tartalom lefedhető
Hátrány
Legfőbb alkalmazási terület nehéz és időigényes jól intelligenciatesztek, működő tételt képesség- és megalkotni, a teljesítménytesztek válaszalternatívák elkészítése nehéz
Hozzárendelés Előny
Hátrány
a tudásszint felmérése egyszerű, a tételek elkészítése nem túl időigényes, széles tárgyi tartalmak feltárására alkalmas
a kitöltés viszonylag időigényes, magasabb tanulási folyamatok felmérésére nem alkalmas
Legfőbb alkalmazási terület
tudásszint felmérése, képesség- és teljesítménytesztek
Rövid szöveges válaszok Előny a szintézis és az elemző funkciók felfedése, a válaszok kreativitást és spontaneitást tükrözhetnek, a válaszok minőségi elemzése
Hátrány a kérdésekre akár több helyes válasz is adható, a pontozás nehéz
Legfőbb alkalmazási terület tudásszint felmérése, kreativitás- és érdeklődéstesztek
Esszékérdések Előny
a kitalálásból származó hiba minimális, a kérdéseket könnyű megalkotni, a válaszadók lényeglátása, eredetisége és véleményük kinyilvánításának gördülékenysége feltárható
Hátrány
a pontozás sokszor szubjektív és időigényes
Legfőbb alkalmazási terület
tudásszint felmérése
Tesztek a munka világában Szabályok: kötődjön a munkakör hatékony ellátásához! Nem terjedhet túl a munkahelyi kereteken sem a skálákban sem a tételek tartalmában Az egyes tételek sem tartalmazhatnak magánszférát érintő kérdéseket Területek:
Számítógépes szakértői rendszerek Cél: A pszichológusok tudásanyagát olyan formalizált struktúrába rendezve foglalja magában, amelyből egy adott teszt, illetve skála pontszámkiszámítását, standard populációhoz történő viszonyítását, valamint az eredmények bizonyos szintű értelmezését lehetővé tudják tenni. Tudásanyag
Szoftver
Nyerspontszámok átalakítása standard pontszámokká Magas vagy alacsony érték egyénenkénti értelmezése Konkrét profil összeállítása a skálák páronkénti interakcióiból és a skála együtteséből
Hibák kiküszöbölését is lehetővé teszik és a pszichometriai fejlesztést is segíti
Online tesztrendszerek Tesztkitöltés
(párhuzamosan is!) Tesztpont-számítás Értelmezés Szöveges elemzések Riportok Specifikus segédanyagok Megoldási javaslatok
Tesztek által mért területek Intelligencia Tudás Speciális képességek Viselkedési stílus Értékek, motivációk, attitűdök
Kompetenciák
Személyiség vonások
Köszönöm a megtisztelő figyelmeteket! Felhasznált irodalom: Rózsa S., Nagybányai N.O., Oláh A. (2006): A pszichológiai mérés alapjai, Elmélet, módszer és gyakorlati alkalmazás mek.niif.hu/05500/05536/05536.pdf
