MIR Pszichológiai tesztek, mérés Dr. Finna Henrietta
A pszichológiai mérés jelentősége Teszt
De milyen tesztek alkalmasak? – Intelligenciatesztek 1.
Binet-Simon-féle IQ teszt (1911)
mentális képességek (megértés, logika, problémamegoldás), mentális alkalmazkodási tevékenységek (invenció, anticipáció, ismeretalkalmazás), mentális szabályozó működés (visszajelentésen alapuló autóreguláció) Könnyű feladatoktól a nehezebbek felé, korcsoportfüggők 1912 – intelligenciahányados megjelenése
140 és felette: extrém magas 120–139: igen magas 110–119: magas 90–109: átlagos 80–89: alacsony 70–79: igen alacsony 69–50: enyhe fokú értelmi fogyatékos (debilitás) 35–49: középfokú értelmi fogyatékosság (imbecillitás) 20–34: súlyos értelmi fogyatékosság (idióta) 19 alatt: legsúlyosabb értelmi fogyatékosság (idióta).
De milyen tesztek alkalmasak? – Intelligenciatesztek 2. Wechsler-féle MAWIE (1939) 5+1 verbális (ismeretek, helyzetek megértése, számismétlés, számolás, összehasonlítás) 5 cselekvés-feladatcsoport (rejtjelzés-próba, képrendezés, képkiegészítés, mozaikpróba, szintézispróba) Egyre nehezedő feladatok Cattel és Raven IQ teszt (1940-es évek) Szociális és kulturális hatásoktól is függ az IQ – mentesíteni kell Az intelligencia általános (g-faktor) és speciális (s-faktor) részekből tevődik össze Nem verbális teszt, grafikus, ábrás, papír-ceruza tesztek 3 különböző nehézségi fok gyerekkortól felnőttkorig
De milyen tesztek alkalmasak? – Intelligenciatesztek 3. Raven-féle
(1938)
Progresszív Mátrix
Általános feladatmegoldó intelligenciát méri RQ: észlelés-elemzés-integrálás készséget méri fel, magas értéke az új feladatokhoz való biztos alkalmazkodást, tanulási képességet, mentális önszabályozást jelent Ábrák kiegészítése, fokozatosan nehezedő feladatokkal, egyre bonyolultabb összefüggések felismerésével
De milyen tesztek alkalmasak? – Kreativitástesztek (60-as évek)
Sokáig IQ-teszttel mérték, de ez éppen az alkotó gondolkodás tényezőit hagyta ki a mérésből (konvergens gondolkodást mérte a divergens helyett) Olyan faktorokat jelent, amelyek nem az egy jó megoldást kínáló feladatoknál jelenik meg, hanem a nyitott feladatoknál Guilford-féle 8 faktor: originalitás, érzékenység, redefiníció, adaptív és spontán hatékonyság, könnyedség, kidolgozottság, értékelő gondolkodás Torrance-teszt (1964): verbális feladatok (kérdezz és találgass, tárgyjavítás, szokatlan használat, szokatlan kérdések, feltételezés), figurális feladatok (képszerkesztés, hiányos ábrák, ismételt figurák) Magyarország (Barkóczi-Klein, 1965): szokatlan használat, konzekvencia-vizsgálat, mondatbefejezés, távoli asszociáció
De milyen tesztek alkalmasak? – Képességvizsgáló tesztek Emlékezetvizsgálati
próbák (Ranschburg-féle logikai szópár-módszer), megtartó emlékezet vizsgálat 24h múlva Figyelemvizsgálati próbák: betűáthúzásos feladat, a gépies, mechanikus figyelem koncentrációját, tartósságát, ill. hullámzását méri
Bourdon-féle figyelempróba (30 perc, szövegtáblán) Pieron-Toulose (30 perc, gyakorlósorral, négyzetek mintával) Nagy-Révész (10 perc egy számhoz más számok hozzáadása)
De milyen tesztek alkalmasak? – Személyiségtesztek 1.
Projektív tesztek, melyekből a személyiség egészére lehet következtetni, standardizált támpontokból való értelmezéssel (áttételezéssel) Nincs jó megoldás, sokféle érvényes megoldás van Rorschach-féle tintapaca (1920)
10 képből álló sorozat Egészként vagy részként értelmezi, vulgáris és tartalmi értelmezés Vizsgálat ideje, feleletek száma, egymásutánisága
Wartegg teszt
Wartegg-féle rajzteszt
Grafikai inger feldolgozása grafikai kifejezés útján Fekete alapon 8 fehér négyzet egy-egy előrerajzolt elemmel Hogyan komponálja meg a rajzot, beleveszi, elfedi, értelemmel tölti meg (befolyásolja a rajzkészség, és a foglalkozás is)
De milyen tesztek alkalmasak? – Személyiségtesztek 2.
Tematikus projekciós próbák
a vizsgálati személy egy történetet sző a képről, vagy kiegészíti a hallott történetet. Murray-féle TAT (1938): 20-30 képből álló sorozat, meg kell fejteni, mi történhet a képen, mit érezhetnek, mi következik (a vizsgált személy vágyai, érzései, konfliktusai, optimista volta, motivációja magyarázható vele)
De milyen tesztek alkalmasak? – Személyiségtesztek 3.
Választási próbák
A személynek választania kell egy lényegében homogén sorozat különféle variációi között (rokonszenves és ellenszenves, szép és csúnya) Szondi-féle ösztöndiagnosztika: 48 fénykép (ösztönbetegségben szenvedő emberek fotóiból sorozatonként 2-2 ellenszenves és rokonszenves kiválasztása)
De milyen tesztek alkalmasak? – Személyiségtesztek 4.
Választási próbák
Lünscher-féle színteszt: színek rangsorolása (jellem és bizonyos lelki állapotok valamint a színek választása együtt jár)
Jung-féle asszociációs próba: hívószavakra az első szó bemondása, ami a személynek eszébe jut (válaszok és reakcióidő regisztrálása), majd felidézés (ha érzelmileg terhelt, akkor nehezebb felidézni, felejt)
De milyen tesztek alkalmasak? – Személyiségtesztek 5.
Kérdőíves személyiségvizsgálat
Hathaway és McKinley-féle MMPI leltárteszt (1924): 550 állítás, mely 26 csoportba osztható (testi állapot, szokások, családi szociális körülmények, stb), igen-nemmel megválaszolható Eysenck (1953): extravertáltság és introvertáltság, nourotikusság és stabilitás vizsgálatára alkalmas, 56 állítás, igen-nemmel lehet válaszolni Taylor-féle MAS: Szorongás vizsgálata, 30 állítással, gyorsaság
Alapfogalmak Pszichológiai mérés
Pszichológiai tesztelés
A pszichológiai teszteket olyan standardizált eljárásoknak tekintjük, amelyek egy adott időpontban történő viselkedés mintavételei. A pszichológiai teszteken elért eredményeket a meghatározott kiértékelési eljárás segítségével mennyiségi jellemzőkké, pontszámokká alakítjuk, amelyből a megfelelő normák felhasználásával az egyén általános reakcióira, illetve személyiségére következtetünk.
Tesztek jellemzői Standardizált
eljárás A teljes viselkedésrepertoár egyes jellemzőit egy adott időpontban vizsgálja Pontozást és osztályozást tesz lehetővé Normák állnak rendelkezésre Általános reakciók és a viselkedés bejóslására alkalmas
Tesztek típusai 1.
Tesztek típusai 2. objektív
nem objektív
verbális
cselekvéses
kognitív
affektív
képességteszt
teljesítményteszt
Tesztek típusai 3. Tartalom szerinti felosztás
intelligenciatesztek képességtesztek teljesítménytesztek kreativitástesztek személyiségtesztek érdeklődési tesztek viselkedéselemzés neuropszichológiai tesztek
Tesztelés folyamata
Tesztfelvétel előkészítése
a tesztelés folyamatának pontos megtervezése, a használatra kerül teszt(ek) felvételével kapcsolatos útmutatók áttekintése, az optimális tesztfelvételi körülmények biztosítása, a tesztfelvétel adminisztratív teendőinek elvégzése (pl. a belegyező nyilatkozat elkészítése, azonosító kódok rávezetése a válaszlapra).
Az előkészítés területei
Raport kialakítása
Feszültségtől mentes, oldott légkör Figyelem felkeltése és fenntartása, a motiváció és együttműködési készség biztosítására Bizalom és őszinteség
Vizsgálatvezető befolyása tapasztalat nem életkor származás arckifejezés előítéletesség távolságtartás válaszadásra
buzdítás
való
Tesztelt személy befolyása Tesztbölcsesség Tesztkitöltési
motiváció
Teljesítménymotiváció Tesztszorongás
Példák tesztbölcsességre
általában a legáltalánosabban és a leghosszabban megfogalmazott állítás az igaz; a válaszlehetőségeknél szereplő több érték közül általában a középérték a jó megoldás; ha két válaszlehetőség hasonló, akkor nem valószínű, hogy ezek egyike lenne a helyes válasz; ha a válaszlehetőségek között két egymásnak ellentmondó állítás szerepel, akkor valószínűleg abból az egyik a jó megoldás; érdemes a nyelvtani egyeztetéseket is figyelembe venni (pl. többes szám), a helyes válasz nyelvtanilag általában egyeztetett a kérdéssel; az olyan határozószavak, mint a mindig, soha, kizárólag a leggyakrabban a helytelen válaszlehetőségeknél találhatóak.
Tesztek pontozása
Nyerspontok Objektíven
Standard pontok v. kategóriák
tükrözze a válasz minőségét! Speciális válaszlapot vagy kiértékelő sablont célszerű használni!
Adatvédelem és etikai kötelezettségek Titoktartás
és személyes adatok védelme Rögzíteni kell, hogy milyen információk kerülhetnek ki a pszichológustól (nyersadatok esetében is)! Pszichológiai vélemény nem egyenlő a teljes információtömeggel!
A tesztkérdések típusai Melyiket válasszuk?
Igaz-hamis tesztek Előny
Hátrány
az értékelés gyors, viszonylag rövid idő alatt többféle dolog is felmérhető
intelligencia- vagy teljesítményteszteknél a véletlen választással is 50%os valószínűséggel adható jó megoldás, a megbízhatóság érdekében sok tételre van szükség Társas megfelelési igényt mér sokszor, ezért alkalmazhatunk kényszerválasztásos módszert
Legfőbb alkalmazási terület személyiségtesztek, érdeklődési tesztek, teljesítménytesztek, tünetlisták
Többszörös választás Előny hatékony, minden nehézségi szinten jól működik, a kitalálási hatásból származó hiba minimális, a feladattípussal szinte bármilyen tartalom lefedhető
Hátrány
Legfőbb alkalmazási terület nehéz és időigényes jól intelligenciatesztek, működő tételt képesség- és megalkotni, a teljesítménytesztek válaszalternatívák elkészítése nehéz
Hozzárendelés Előny
Hátrány
a tudásszint felmérése egyszerű, a tételek elkészítése nem túl időigényes, széles tárgyi tartalmak feltárására alkalmas
a kitöltés viszonylag időigényes, magasabb tanulási folyamatok felmérésére nem alkalmas
Legfőbb alkalmazási terület
tudásszint felmérése, képesség- és teljesítménytesztek
Rövid szöveges válaszok Előny a szintézis és az elemző funkciók felfedése, a válaszok kreativitást és spontaneitást tükrözhetnek, a válaszok minőségi elemzése
Hátrány a kérdésekre akár több helyes válasz is adható, a pontozás nehéz
Legfőbb alkalmazási terület tudásszint felmérése, kreativitás- és érdeklődéstesztek
Esszékérdések Előny
a kitalálásból származó hiba minimális, a kérdéseket könnyű megalkotni, a válaszadók lényeglátása, eredetisége és véleményük kinyilvánításának gördülékenysége feltárható
Hátrány
a pontozás sokszor szubjektív és időigényes
Legfőbb alkalmazási terület
tudásszint felmérése
Tesztek a munka világában Szabályok: kötődjön a munkakör hatékony ellátásához! Nem terjedhet túl a munkahelyi kereteken sem a skálákban sem a tételek tartalmában Az egyes tételek sem tartalmazhatnak magánszférát érintő kérdéseket Területek:
Számítógépes szakértői rendszerek Cél: A pszichológusok tudásanyagát olyan formalizált struktúrába rendezve foglalja magában, amelyből egy adott teszt, illetve skála pontszámkiszámítását, standard populációhoz történő viszonyítását, valamint az eredmények bizonyos szintű értelmezését lehetővé tudják tenni. Tudásanyag
Szoftver
Nyerspontszámok átalakítása standard pontszámokká Magas vagy alacsony érték egyénenkénti értelmezése Konkrét profil összeállítása a skálák páronkénti interakcióiból és a skála együtteséből
Hibák kiküszöbölését is lehetővé teszik és a pszichometriai fejlesztést is segíti
Online tesztrendszerek Tesztkitöltés
(párhuzamosan is!) Tesztpont-számítás Értelmezés Szöveges elemzések Riportok Specifikus segédanyagok Megoldási javaslatok
Tesztek által mért területek Intelligencia
Tudás Speciális képességek Viselkedési stílus Értékek, motivációk, attitűdök
Kompetenciák
Személyiség vonások
Felhasznált irodalom: Rózsa S., Nagybányai N.O., Oláh A. (2006): A pszichológiai mérés alapjai, Elmélet, módszer és gyakorlati alkalmazás mek.niif.hu/05500/05536/05536.pdf Falus I. et al (2011): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Educatio Kft, Budapest.
Köszönöm a megtisztelő figyelmeteket!
