IX. Évfolyam.
Budapest 1899. november hó 22.
9 4 . (848.) m á m .
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
Megjeleli! mMei szerdái és szombaton,
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.
Meghívó a Gazdasági Egyesületek
Meghívó
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köztelek),, Ü l l ő i - ú t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Országos
Az
Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1899. évi rendes közgyűlésére, folyó évi deczember hó 11-én, azaz hétfőn mély deczemberhó 10-én, azaz vasárnap d. e. lOóra- d. e. 10 órakor a „Köztelek" (Üllői nt kor fog a „Köztelek* nagytermében megtartatni. 25. sz.) nagytermében tartandó évi rendes
Tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv-hitelesítők és jegyző kiküldése. 3. Szavazatszedö-bizottság kiküldése. 4. Az igazgató-választmány jelentése az 1898/99-ik évi egyesületi működésről. 5. Változások a tagok létszámában az elmúlt egyesületi évben. 6. Számvizsgáló-bizottság és azigazgató-választmány jelentése, az 1898. év zárszámadása, vagyoni kezelése és vagyonállapotáról. 7. Az 1900. évi költségvetés meg-
8. Kisorsolt 15 igazgató-választmányi tag helyébe tizenöt, elhalt egy igazgatóválasztmányi tag helyébe egy igazgatóválasztmányi tag választása. (Alapszabály 35. §.) 9. Számvizsgáló-bizottságba 5 tag választása. (Alapszabály 62. §.) 10. Az egyesületi könyvelői állás betöltése. 11. Az OMGE. tagjainak az igazgatóválasztmány utján a közgyűlés elé terjesztett és irásba foglalt beadványai.*) 1899. évi nov. hó 15. *) Hogy a tagok beadványai és indítványai a közgyűlés elé vihetők legyenek, szükséges, hogy azok a közgyűlés megtartása előtt legalább 10 nappal az elnökhöz, vagy annak helyetteséhez vagy az igazgatóhoz beadassanak.
I I I . nagygyűlésére. 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. Szövetségi tagok bejelentése és felvétele. 4. Jelentés a szövetségi iroda f. évi működéséről. 5. Az 1898. év zárszámadásainak bemutatása s a felmentvény megadása. 6. Az 1900. évi költségvetés megállapítása. 7. Az I. mezőgazdasági országos kiállítás rendező-bizottságának jelentése. 8. A végrehajtó-bizottság jelentése a Gazdák Biztosító Szövetkezete tár9. Az 1900. évi működési programm 10. Szeszkontingens sérelmes kiosztása ügyében a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének előterjesztése. Előadó: Rúbinek Gyula a szövetség titkára. 11. A szabadraktárak és a vámhitel megszüntetése. Előadó : Rubinek Gyula a szövetség titkára. 12. A börze reformja. Előadó: Bernát István.
Legelőnyösebb
nes.
13. Gazdatiszti minősítés és jogviszony szabályozása. Előadó: Forster. Géza, az OMGE. igazgatója. 14. Idegenek birtokvásárlásának szabályozása. Előadó: Forster Géza, az OMGE. igazgatója. 15. Szövetségi tagok esetleges előterjesztései az alapszabályok II. R. 23. §-a alapján.*) Gróf Dessewffy Aurél s. k.,
A gyengék védelme. „Akiknek a gondviselés kedvező heiyzetet juttatott, azoknak nem lehet nemesebb feladatuk, nem lehet szebb kötelességük, mint segíteni, istápolni, gyámolítani azokat, akiknek nincsen egyebük, mint a két kezük, azzal keresik becsületes kenyerüket."
Ezeket a szavakat az uj munkástörvények bizottsági tárgyalása alkalmával mondotta el Darányi Ignácz föld* mivelésügyi miniszter. Szép szavak, amelyek minden körülmény között tetszésre tarthatnak számot. De most ezeknek a szavaknak kerete is van : a munkástörvény. Hátterük is van: a mezőgazdasági nép védelme, erkölcsi, szellemi és anyagi téren. Darányi miniszternek joga volt azt a frázist használni* hogy a gyengék segítése nemes feladat. Ö minden vonalon bebizonyította, hogy *) 23. §. Hogy a szövetséges gazdasági egyesületek javaslatai, vagy a földmivelési miniszter által a nagygyűlés elé terjesztett tárgyak a szövetségi nagygyűlés elé vihetők legyenek, szükséges, hogy azok a szövetségi nagygyűlés megtartása előtt 10 nappal s a kiküldöttek között való szétosztás czéljából az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökének. vagy a végrehajtó-bizottságnak beküldessenek.
Érét, és mindennemű gazdasági m a g v a k a t vásárol a
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, V., Alkotmány-u. 31 « • » ! sz»iK>un» 16 V i a * ! .
1748
KÖZTELEK,
1899. NOVEMBER HÖ 22.
Hogy rossz dolga van annak, aki legalul maradt, azzal bizony azok törődtek legkevesebbet, akik legfelülre kerültek. A magárahagyott, kiszipolyozott s elgyámoltalanodott szegény embert aligha vették volna olyan nagyon észre, ám ez nem várta meg, hogy felfedezzék, hanem feltámadt magától és a lábára lépett a társadalomnak. Ez az érintés már fájni kezdett a nagy tömegnek, de az idegrendszer még mindig tökéletlenül működött, mert a lábnyomás a bosszúság és^ nem a részvét visszahatását keltette. És meg kell jegyeznünk, hogy akkor a nagy tömeg uralkodó hangulata a megtorlás eszközeihez fordult volna legszívesebben, meg kell ezt jegyeznie különösen Darányinak, hogy ne legyen igazságtalan s ne tartsa magát jelmondatával együtt a régtől uralkodó szellem puszta megnyilatkozásának.
log, hogy az a bizonyos lobogó az ő alakjából csak egy szikrányit is eltakarjon. A kisexisztencziák védelmi politikáját ö kezdeményezte és ő is csinálta meg. A szocziálpolitikai irányelveket lassanként nemcsak működési programmjába szőtte bele, hanem beleszövette törvényhozási alkotásokba is. Ehhez bármely lobogónak is édes-kevés köze volt. A nagy tömeg engedett történni a lobogó alatt annál inkább, mert a mi történt, az aránylag kevésbe is került. Hanem igenis a nagyközönségben, a nem hivatalos közönségben találta fel Darányi buzgó munkatársait. Bizonyára kellemes emlékei közé fogja sorozni a miniszter, hogy a társadalmi tevékenység, a szintén gondokkal terhelt gazdaközönség sietett segítségére oly buzgalommal és önzetlenséggel, ami kevésbé súlyos gazdasági viszonyok között is tiszteletet érdemelne. Ez a legjobb bizonyíték amellett, hogy szép törekvéseinek megértése a köztudatba is átment, söt az még a politikai érzületek ellentétjeit is képes volt kiegyenlíteni a feladat érdekében. De ezzel egyszersmind be kell ismerni azt is, hogy a munka eredményét nem sajátíthatja ki semmiféle hivatalos lobogó, abból részt méltán azok követelnek, a kik az emberi jogok nagy és közös lobogója alatt munkálkodtak a nép boldogulásáért, tisztán nemesebb érzületeikre s a kor intő szavára hallgatva. Ezzel a megjegyzéssel tartozunk nemcsak azért, hogy a társadalom betöltött szerepét is megjelölhessük a Darányi által megkezdett munkában, hanem azért- is, hogy rámutathassunk a beállott fordulatra. A fordulat éppen abban áll, hogy az, amit Darányi a gyengék jogáról és az erősek kötelességéről mondott, az ma már áthatott a közéletnek abba a rétegébe is, ahonnan a magasabb megbízatások szolgáltatni szoktak s ahol a politikai irányváltozások keletkeznek. A közélet szocziális kérdésekre megérett és fogékonynyá vált, közel kell tehát már lenni annak az időnek, amikor a hivatalos Magyarország is utána érik a felébredt közvágynak s a szocziális politika :. a munka védelme, megbecsülése és tiszteletben tartása minden vonalon érvényesül, intézményszerü és törvényes biztosítékokban.
Mikor aztán a lábnyomás elmondta, hogy a szegény ember élni akar s az akaratával élni is tud, egy jelszót kaptunk fel, hogy „foglalkozzunk a néppel!" Ez a jelszó volt a szocziális politika postagalambja. Darányi miniszter küldözgetett ezzel apró dolgokat a népnek: itt egy tenyészállatocskát, ott. egy kis pénzsegélyt, amott egy kis jő tanácsot. Mi voltunk azok, akik mindezt a kiseszközök politikájának neveztük. A „nagy tömeg" pedig élt tovább rendületlenül, sietett vagyont szerezni s engedte magát megostromolni fogva tartott előjogaiért. Ezt nem szabad felednie Darányi miniszternek s egyáltalán nem igazságos do-
A Darányi szavai azonban más irányban is jellemzik a helyzetet. Nemcsak az a jellemző, hogy a szegény emberek ügyét népszerűvé tette, hanem az még talán jellemzőbb, hogy a szegény emberek ügyei öt magát tették népszerűvé. Holott a földbirtokos osztály is alig tért még magához a gazdasági válság okozta megrendüléséből. Sőt azt sem lehetne mondani, hogy tul van már a válságon és eljött volna annak ideje, mikor sorsát biztosítva látva, nyugodt kedélylyel siethet rendet csinálni a szomszédos portákon. Abban a korban, mikor életszabály, hogy mindenki a saját ügyét tartsa elsőnek, a jogosult önzésnek egy gondolatát is keres-
ezt a hangoztatott feladatot csakugyan átérzi s teljesiti is. Jegyezzük fel tehát a miniszter szavait, mert példaadásokban gazdag tevékenysége súlyt kölcsönöz azoknak. Ezek a szavak két irányban jellemzik a helyzetet. Először is nagy fordulatot jelentenek a szocziál-politikai téren. Söt egy teljes fordulatot; mert nem is oly régen még a szocziális kérdésekkel az ördög sem törődött. Egy-egy ábrándozó mindig akadt, akinek fájt a szegény ember baja, de a nagy tömeg idegrendszere nem vett tudomást erről a fájdalomról. A nagy tömeg élni sietett s azok, akik a legokosabban tudtak élni, kartelbe léptek. Az, ami a közgazdasági életben vagy harmincz esztendő óta történt, nem egyéb merő kartel-gazdálkodásnál. A pénz győzött olyannyira, hogy a mai generáczió már azzal a tapasztalattal nőtt fel, hogy pénzért meglehet szerezni mindent, erkölcsi előnyöket, gazdasági érdekeket és közkárositő előjogokat. Legalól pedig a munka maradt a küzdelemben, amely értékét vesztette és a boldogulás reményét sem nyújtotta már a becsületes erőkifejtés fejében. Darányi miniszter egy lobogóról beszélt, a liberalizmus lobogójáról, amely alatt az emberi jogok kiküzdésének vívmányai véghezmentek. Igazságos szemei bizonyára meglátták azt is, ami ennek a lobogónak az árnyékában történt . . . De mi nem rekriminální akarunk.
94. SZAM. 9-IK É V F O L Y A M .
hetjük a szocziális kérdések előtérbe helyezése mögött. A gyengék védelme — ugy látszik — közöttünk gazdák között olyan jelszó, a melynek szívesen hódolunk, mert hiszen évek éta gyengéknek érezzük magunkat. Szívesen adjuk tehát fejünket a gyengék istápolására, remélve, hogy e munkaközben ránk is sor kerül. Méltányos is, czélszerü is, hogy elsősorban a legkirívóbb elhatalmasodások orvosoltassanak s a leggyengébbeket igyekezzünk belehelyezni a tisztes megélhetés és boldogulás emberi jogaiba. Logikusan igy vethetjük meg alapját olyan rendszernek, a melylyel majd a boldogulás kisajátítva tartott előjogait nyirbálhatjuk meg. A Darányi szavai és a Darányi népszerűsége olyan változást jelentenek, amely bizalommal tölthet el. Ö a gyengék védelmezése közben vált erőssé s bizunk benne, hogy e munka folytatása közben a magyar föld jogos érdekei is erősbödni és nyerni fognak. B.
B.
Osztrák zaklatás Kőbánja ellen. Olvasóink emlékeznek, hogy a múltban hány esetben panaszoltuk föl azt a zaklató eljárást, amelyet az osztrák hatóságok a magyarországi állatkivitellel szemben tanúsítottak. Egyesületünk több izben történt fölterjsztései és a gazdakongresszusok állásfoglalásai ezért folytonosan sürgették kormányunknál, hogy az uj kiegyezés kapcsolatában az állatforgalomra nézve állategészségügyi egyezmény köttessék Ausztriával, amely a jövőben megakadályozza a zaklatásokat. Az uj kiegyezési törvények kapcsolatában formális állategészségügyi egyezmény ugyan nem köttetett, azonban kiegyezési törvényünkben, mely Ausztriával a viszonosság alapján most még szintén érvényes, gondoskodás történt, hogy a múltban oly gyakori zaklatások meg ne történhessenek. Ámde ez az ellenséges áramlat, amely Ausztriában minden ellen nyilvánul ami magyar, a viszonosság alapján érvényes törvényünket sem igen respektálja és a legelső alkalmat, amidőn a magyar állatforgalomra érzékeny csapást lehet mérni, keresve keresték és -meg is találták, amidőn zárlatot, illetőleg beviteli tilalmat rendeltek el a kőbányai sertéspiaczczal szemben. A mult hét elején ugyanis a kőbányai telepről Bécs-Ujhelyre 60 darab sertést szállítottak. A szállítmány rendben 'érkezett meg rendeltetése helyére. Két nap múlva a szállítmányból 10 darab sertést levágtak s ezek közül egy sertésen az állategészségügyi szakértők a sertés vész nyomait találták. Az Ausztriával való állatforgalom kölcsönösen megállapított szabályai szerint ugyan kétségtelen joga van az osztrák kormánynak arra, hogy a sertésvész tényleges behurczolása esetében forgalmi tilalmat alkalmazzon arra a helyre, ahonnan az illető sertések származnak, minthogy azonban Kőbányán a sertések állapota kifogástalan, innen eredőleg a sertésvész-fertőzésnek még gyanúja sem foroghat fenn. Az az egy sertés, melyet BécsUjhelyen a megérkezés után néhány nap múlva sertésvészesnek találtak, már az ottani tulajdonos udvarán is fertőződ-
94. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M . heteit, annál is iukább. mert Alsó- Ausztriában most erős sírtésvész van, sőt misem bizonyítja, hogy az az egy darab állat a vészes helyről származik. Az osztrák kormánynak az emiitett egyezményben, éppen a mostani esethez hasonló körülményekre való figyelemmel, megadatott az a jog, hogy a gyanusitott piacz egészségi állapotát saját közegeivel közvetetlenül meg* vizsgálhassa. Ez a jog természetesen viszonos ; hasonló esetben a magyar földmivelésügyi miniszter az osztrák telepeket vizsgáltathatja meg.
KÖZTELEK, 1899
SZEPTEMBER
HÓ
22.
1755
hogy most már a fogatos kiszedőkkel is kitűnő mérvű sérülés miatt huzamosabb idei eltarlásra munkát lehet végezni, holott munkánk meg- esetleg alkalmatlanokká válnak. kezdésekor a legnagyobb nehézségekkel állunk Hogy ezen jelentéktelennek látszó, de szemben. tényleg, igen fontos munkálat rövid leírásával Mi ez őszszel október 23-án fogtunk igénybevettem e lap b. hasábjait, tettem ezt hozzá a burgonya kiszedéséhez s próbát azon czélból, mert ujabb időben — de talán tettünk a tábla megfogasolásával, gondolván, kezdettől fogva — általánosan elterjedt az a hogy a leperzselt, de még igen nagy tömegű nézet, hogy a burgonyakiszedő gépek kompliszárat amennyiben lehetséges lesz, kifogjuk kált szerkezetüknél és tökéletlen munkájuknál tépetni.; azonban törekvésünk és munkánk fogva semmi körülmények közt sem ajánlteljesen sikertelen maradt, mivel a hervadt, hatók; pedig én jó lélekkel ás határozottan nedvdús szárak oly szívósak és erősek voltak, állithatom, hogy a fentiekben leírtakhoz hasonló hogy abból nemcsak a fogas nem tépett ki körülmények között — tekintve azt, hogy ez semmit, de elég volt kézzel egy magános esetben a kiszedő ekék abszolúte nem használhatók — ezen hasznavehetetlennek deklaszárat kettészakítani. A sikertelen fogasolást abbanhagyva, rált géppekkel oly tetemes munkaerő, illetve Mivel Kőbányán a hivatalos vizsgálat megkíséri ettük a rendesen beérett, száraz lom- pénzmegtakarítást érhetünk el, mely nagybani burgonyatermeléssel foglalkozó gazdáink szerint sertésvész nincsen, Darányi Ignáez föld- bozatú burgonya kiszedésénél használni szoérdeklődését méltán felkeltheti. mivelésügyi miniszter az osztrák belügyminisz- kott Howard-féle, majd a Sack-féle burgonyakiszedőekékkel a munkát megkezdeni, de alig Nevezetesen a gép közepes burgonyatertert fölkérte, hogy a kőbányai sertésállomány hogy az ekét a sorba beállítottuk, az összes més mellett — mint említettem — munkával egészségi állapotáról a saját szakközegei utján szármennyiség az ekeköldökénél annyira össze- ellát naponta legalább 50 munkást, kérdés : szerezzen meggyőződést és annak eredményé- torlódott, hogy az ekét a földből kivetette s hány kézi munkás lenne szükséges a gép póthez képest a beviteli tilalmat vonja vissza. igy kénytelenek voltunk ezen eszközök hasz- lására, illetve az 50 szedőmunkás meggyőzéMeg kell azonban jegyeznünk, hogy a kő- nálatát is mellőzni. Legutoljára tettünk kísér- sére ? Én e tekintetben azt tapasztaltam, hogy tetet Clayton és Shuttleworth burgonyakiszedő- egy szedőt különösen kötött, kavicsos talajon bányai piacz egészben nincs elzárva, mert gépével, melynek beállítása után — mint a a legszorgalmasabb, erős férfimunkás is alig egyes szállítmányok .külön engedély" alapján kiszedőekékkel szokás — ugy kezdtük meg a képes munkával ellátni, sőt ha a termés keAusztriába a tilalom daczára bevihetők, még munkát, hogy a tábla szélén kiszántottuk az vés, egy szedő két kapás után is képes a pedig nemcsak a vágóhidra, hanem a szabad első sort s minden második sort kihagyva ha- burgonyát felszedni; de hogy a kézi munka ladtunk befelé a táblán, kiásva mintegy 80—100 költségeit a gép költségeinek javára túlságosan piaczra is. így tehát tisztán látszik, hogy az sort anélkül, hogy a gép elé került lombozat ' megterheltnek ne mondhassuk, én csak egy osztrák kormány rendelete nem egyéb zakla- munkánkat számbavehetőleg hátráltatta volna. kapást számitok egy szedőre. tásnál, a melynek az a czélja.rhogy ha már a Amint azonban a kiszántott sorokból kikerült Ilyen alapon tehát az 50 szedő munkákivitelt meg nem bénithatja, legalább nehéz- burgonyát felszedettük és a kihagyott sorok val való rendes ellátására szükséges legalább is: kiszántásához fogtunk, a gép hátsó vitorlaszer50 férfinapszámos á 60 kr — 3 0 frt napi kessé tegye. kezete nem volt képes a két oldalon kiszán- munkabérrel; ezzel szemben a gép munkája Elvárjuk, hogy Darányi földmivelésügyi tott sorokról ezen közbeeső sorokra hányt naponta a következő maximális költséggel miniszterünk a magyar érdekeknek ezúttal is nagytömegű szármennyiséget kiforgatni s igya járhat: szokott erélyével fog érvényt szerezni és sú- gép lépten-nyomon eltömődött. Látva azt, hogy 1. egy 4-es ökörfogat tartási költa gép a szántás alatt levő sorból kikerülő lyos közgazdasági, bajaink közepette annyira sége 1 napra 3 frt 65 kr szárakat és gumókat mindig a jobboldalra 2. egy béres á 80, egy napszáfontos állatforgalmunk zavartalan lefolyását hányja, az elmaradt sorok kiszántása után felmos á 60, két gyerek á 35 kr biztosítani fogja. fogtunk egyszerre 25—30 sort olyformán, mint napszám 2 „ 10 „ a széjjelszántásnál szokásos és befelé haladva 3. gépelhasználás 10°/o-al 15 napi minden sort kiszántottunk; ezáltal elértük azt, használatot véve évente . . 1 „ — „ hogy a sorokból kikerülő szárak nem a szom4. vasélezés, olaj, javítások egy szédos kiszántatlan sorokra, hanem a már kiNÖVÉNYTERMELÉS. napra — , 26 , szántott területre kerültek és a további munRovatvezető: Kerpely Kátam,, Összesen: 7 frt — kr kát nem akadályozták. Egybevetve a felmerült költségeket és az A gép munkája még ezen eljárás köveelért eredményeket: Későn érő burgonyák kiszedése. tése mellett sem volt elég tökéletesnek mondI. Kézimunka költsége egy napra . . 30 frt Ö Felvidéki gazdaságainkban, hol a ható, mert a gumók egy részét, melyek a II. Gép , „ „ . . 7 , vitorlaszerkezet által jól ki nem csapattak, a burgonya a legjelentősebb kultúrnövények közé Különbözet a gépmunka javára . . 23 frt tartozik, nem kevés gondot ős költséget okoz gép földdel betemette, a mely hiányosságot Természetesen mikor a végzett munka a burgonya kiszedése. Ugyanis némely évek- azonban már módunkban volt egyszerűen azzal eltekintve ben a burgonya rendes érési időszakában a megszüntetni, hogy a gép után egy gyereknap- minőségét egyéb körülményektől tartós őszi esőzések miatt az érési folyamat számost alkalmaztunk, a ki nemcsak a jól ki tárgyilagos bírálat tárgyává teszszük, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy nincs olyan ki* csak a korai fagyok és derek bekövetkeztével nem csapott gumókat hányta ki jobbra a barázdából, de volt az igásállatok hibás menése szedőeke, vagy gép, mely tökéletesség tekinnyer befejezést. A kassai gazd. tanintézet gazdaságában miatt esetleg benmaradt gumók kapával való tetében a kézi munkával a versenyt éppen a burgonyakiszedésnél kiállhatná, mert a munka az összes burgouyatáblák október közepén ki- kiszedésére is. vétel nélkül üde zöldek voltak, a mi nem kéIlyen munkabeállitással folytattuk a ki- minősége nemcsak a gép működésétől, hanem pez ugyan minden burgonyaféleségnél helyes szedést végezetig s a géppel képesek voltunk annak észszerű kezelésétől és több más körül-* alapot az érés bekövetkeztének megállapítá- naponta állandóan 40 napszámost rendesen ménytöl is függ. A gép munkájánál nekünk sára, még sem lehet ezen körülményt a kisze- munkával ellátni,, sőt még ezenfelül 15—20 is feltűnt az, hogy aránytalanul több burgonya dés megkezdésénél figyelmen kívül hagynunk, munkást áliandóan foglalkoztathattunk volna. A maradt a földben, mint a kézi kiszedés mellett, mert a nagytömegű zöld lombozat miatt a gép napi munkaképességét nem volt alkalmunk de előbb még nem következtethetünk a bentfogatos kiszedő eszközök használatára gondol- egész napra vonatkozó korrekt kísérlet által maradt termés értéktelenné válására, nem kell nunk sem lehet, a kézi kiszedés pedig mérsé- megállapítani, mert az éjjeli derek és fagyok mást tennünk, mint kiszedés után az egész kelt munkabér mellett is rendkívül sokba kerül. miatt minden nap csak annyit szánthatunk ki, táblát sekélyen leszántanunk s munkaközben Ilyen körülmények között a termelőre a mennyit munkaerőnkkel még az nap fel is minden eke után egy-egy gyereket alkalmaznézve az volna a legelőnyösebb, ha a későn szedethettünk, de az óránként megejtett kisér- nunk, akik az elmaradt és felszínre kerül gumóbeérő burgonyát részes, vagy szakmányos lelek eredményeiből következtetve 10 munka- kat összeszedik és minden fordulónál a föld munkásoknak kiadhatná, de nagyon sok vidé- óra alatt 2 kat. holdat 65 cm. sortávolban ül- végén rakásba összehalmozzák. ken a köznépnek elegendő burgonyája lévén, tetett burgonyából el lehet végezni. Az említett szántás a későbbi időszakra részes munkát vállalni nem hajlandó, a szakA gép vontatására a mienkhez hasonló esvén, a rövidebb napok alatt egy eke egy mányos, munkavállalatba pedig csak ugy megy talajviszonyok mellett (nedves, szívós, kavicsos, nap alatt alig szánt ki többet jó fél holdnál, bele, ha ez által magának igen magas munka- sárgás agyag) legalább 4 igás ökör szükséges, tehát egy holdra két gyeréknapszámba kebért biztosithat. Nem marad ennél fogva más melyeket az'írt sem volna tanácsos lóval rülne az elmaradt burgonya kiszedése, a mi mód, mint bevárni az első derek és kisebb helyettesíteni, mert a ló gyors menése közben nem tehet ki többet 60—80 krnál s igy a fagyok bekövetkeztét, mihor is a lombozat egyrészt a kiszedésnél több hibát csinál, több gépmunka javára kimutatott különbözetet igen leperzselődve, nagy tömegéből vészit s a gumó marad a földben, másrészt a hátsó kevéssé alterálja. A szántás költségeit felszáfogatos kiszedő észközök használatát lehetővé vitorlaszerkezet gyors mozgása következtében mítani nem volna eléggé indokoltamért ezen teszi. Égy ilyen leperzselt, többé-kevésbbé meg- a gumók oly erővel csapatnak a vitorlaszer- müvelet által nemcsak a burgonya kiszedhehervadt burgonyatáblán azt hinné az ember, kezet mellett levő rácsozathoz, hogy a nagyobb tésére működtünk közre, de egyszersmind a
1748 talajt a jövő termény alá előkészítettük, tehát a szántás által az a nélkül is megejteni szokott őszi szántást helyettesitettük. A kiszedőgépek fontosságának mérlegelésénél a munka-, illetve pénzmegtakarításon kívül különösen nagyban való termelés mellett nagy jelentőséggel bír a munkának a kiszedőgép használata által elérhető gyorsabb keresztülvitele. Ugyanis igen késői kiszedés mellett tartanunk kell a bekövetkezhető erősebb fagyok kártételeitől is, ennélfogva a munkát minden tőlünk telhető eszközökkel forszíroznunk kell, amit elegendő munkáskéz hiányában kizárólag a kiszedőgépek használata által érhetünk el. A gazdának ebbeli közönyössége és hanyagsága igen gyakran megbosszulhatja magát; tudok rá esetet, hogy az illető nagybantermelő az ilynemű eljárások mellőzése miatt kénytelen volt termésének igen jelentékeny részét télire a földben hagyni s csak tavaszszal kiszedetni; hogy aztán az ilyen ázsiai eljárás mekkora koczkázattal jár és mily nagy veszteséget okozhat esetleg a gazdának, azt magyarázni is felesleges volna. Az elmondottakban nem volt czélom á kiszedőgépeket egyéb kiszedőeszközökkel szemben általában előnyösnek deklarálni, csupán arra kívántam röviden rámutatni, hogy vannak termelési viszonyok, melyek között az egyszerű eszközök (kiszedőekék) — daczára, hogy általában igen elterjedtek és gépeknél jobbaknak bizonyultak —teljesen használhatatlanok, ilyen esetekben az említett és általunk használt kiszedőgép előnynyel alkalmazható. Balogh Sándor.
K Ö Z T E L E K , 1899. NOVEMBER HÖ 22. vágyakodás, megrettenés, végre pedig tulközeli rokonságban való (vérfertőző) tenyésztés, a fejésben való tulzsarolás vagy különleges fertőző anyaggal való ragályozódás. Ennyi mindenféle okkal állván szeirben, természetesen nem tudhatjuk, hogy miféle elvetélésről van szó a kérdést tevő esetében, mert hiszen az abortus lehet szórványos, amikor egyes állatoknál nagy időközökben snagy területi különbségekkel látjuk fellépni a bajt; avagy lehet járványos, amikor egy istálló több állatján, vagy nagyobb területek több istállójában is, rövidebb időközökben, sokszor egymást nagyon gyorsan követőleg mutatkozik a baj; végre pedig lehet az elvetélés fertőző természetű, amidőn egyéb oJcokra vissza nem vezethető befolyás következtében egy bizonyos állatállományban egymásután több állatnál tapasztalható az, miközben feltűnik, hogy pl. teheneknél, kivált a 3—4 és illetőleg 7—8 hónapi vemhesség idejében következik be az abortus, melyet 3 — 8 nap előtt már, a méhhüvely hurut os állapota (fehérfolyás) előz meg, nem ugy, mint a más okból, (pl. gyors egymásutánban, vagy egyszerre ható fagyott répától, rossz takarmánytól, viztől stb.) beálló járványos elvetélésnél, mely a vemhesség bármely idejében bekövetkezhetik.
Amennyiben a már egyszer folyamatban levő elvetélést megakadályozni nem áll hatalmunkban, feladatunk az, hogy a jelzett okokat távol tartsuk, azoktól állatainkat védjük, a bajt megelőzzük ős további elvetéléseknek lehetőleg útját vágjuk. Általánosságban tehát a következőket kell figyelemre méltatni. 1. Közeli rokonságban tenyészteni nem ÁLLATTENYÉSZTÉS. csak azért veszélyes, mert kevesebb és satnyább az ivadék, hanem azért is, mivel a Rovatvezető : Monostori Károly. tapasztalás azt látszik bizonyítani, hogy az egyvérüség fogékonynyá teszi az állatot az Elvetélés* abortusra.. 2. Épp igy fogékonyabbak az elvetélésre H. J. gazdasági tudósító ur azt a kérdést intézi hozzánk, hogy a tehenek gyakori oly tehenek, melyeket zsarolóan fejnek, azért elvetését hogyan lehet megakadályozni s álta- bizonyos mértéket czélszerü tartani a tej nyerésre való törekvésnél, ami alatt természetelában, hogy mi ez ellen a teendő? Jóllehet e kérdésre több alkalommal fe- sen nem az értendő, hogy teljesen ne fejjük leltünk már e helyen s emiatt ki nem kerül- ki a tőgyet, hanem csak, hogy ne erőszakolhetjük, hogy ismétlésbe bocsátkozzunk, kész- juk a szervezetet túlságosan a minél nagyobb mennyiségű tej adásra. séggel közöljük a következőket: Elvetélés (abortus) alatt a rendes vem3. Azon kell lenni, hogy hágatás alkalhességi idő lejárta előtt bekövetkező olyan mával mindkét állat ivarszervei tiszták legyeszülést értünk, amely közben az állat életre nek. Különösen fontos ez a fertőző elvetélés képtelen, vagy holt magzatot hoz a világra. megakadályozásának a szempontjából. 4. Megvemhesedett állatot felhágatni, Habár a legnagyobb ritkaság, hogy ebbe az anyaállat belepusztul, az elvetélés mégis vagy közösülni engedni nem czélszerü, mert nagy veszteségekkel kapcsolatos, azért, mert ez a méhszájadék megnyílását okozhatja. először is el van veszve a magzat, zavar és 5. Épp igy kerülni kell a vemhes állat hátramaradás merül fel a munkáltatásban, teje- hüvelyébe való nyúlkálást, fecskendezést, vagy lésben, elletés, hágatás idejében, de nincs ki- azt csak nagy óvatossággal és szakértelemmel zárva az sem, hogy súlyos méhbántalom ma- kell eszközölni, mikor pl. vizsgálatejtésről, rad vissza a szülő állatban, igy nevezetesen vagy valami baj gyógyításáról van sző. fehérfolyás, különféle ivarzási rendellenesség, 6. Hátra felé túlságosan lejtős állásban sőt esetleg terméketlenség is. tartani a vemhes állatot nem tanácsos, mert Az elvetélés akármelyik formája is leg- a vehem a méh kijáratára ekként folytonos gyakoribb teheneknél és pedig ezek közölt is nyomást, izgatást gyakorolván, nemkülönben a a nyugoti származású, magas nemességü tejelő méhszájadék megnyílását s illetőleg az elvetéfajtáknál, azért, mert ezek petyhüdtebb szer- lést idézheti fél. vezetüek, sérülékenyebb természetűek s külön7. Káros tulsok, nehezen emészthető, ben is jobban ki vannak téve azon sokféle puffasztó takarmányt nyújtani a hasas állatok hatásának, amely az elvetélést előidézni nak, de nem előnyös a silány, tartalomban képes. Előidézheti pedig az abortust minden szegény eleség sem, mert mig az előbbi szűolyan erőmüvi, fizikai, vagy vegyi hatás és kíti a vehem tartózkodási helyét s nyomást kóros folyamat, amely a méh szájadékát idő- gyakorol a vehemre, nemkülönben abortáelőtti megnyitásra Jcépes birni. így nevezetesen láshoz vezethet, addig az utóbbi elerőtleniti a méh szájadékára ható bárminemű izgatás; a a vemhes anyát s ezzel fogékonyságát az vemhes állat testét érő bármilyen erőmüvi abortálásra fokozhatja. hatás; munkában való megerőltetés; vasúti 8. Szintúgy veszélyes a vemhes anyára szállítás közben történő megviselődés ; erősebb a bármiképpen romlott, mérges, vagy meg vérvesztés; a méhben levő magzat hibás táp- nem felelő takarmány s a hibás viz, azért lálkozása, betegsége és elhalása; a méh ide- még nagyobb gond fordítandó erre itt, mint a geire ható anyagok, pl. anyarozs; tultáplálás nem vemhes állatnál. Fagyott, penészes, rotvagy koplaltatás; romlott eleségek, fagyott hadt eleségek, anyarozsos, üszögös takarmátápszerek ; tulhideg és romlott viz; meghűlés ; nyok, pocsolya és jéghideg vizek, forró moskülönféle — kivált ivarszervi és lázas — lékok ugyanis már sokszor idéztek elő elbetegségek; kedélyi izgalmak, pl. borjú utáni vetélést.
94. SZAM. 9-IK É V F O L Y A M . 9. Ép igy igen sok átfázott, meghajszolt, munkában túlerőltetett, kedélyi izgalmaktól ért, megütött, megrúgott, megdöfött, felbukott hasas állat vesztette el már vemhét. 10. Még az is sokszor előfordult, hogy a tulfiatalon felüzött nőstény pusztán ez ok miatt nem tarthatta meg méhében magzatát, ami tehát ki nem felejtendő a védekezésből. 11. Általánosan ismeretes továbbá, hogy némely orvosszer és műtrágya, mely a növényzettel az állatba jut, az abortálást előidézheti. A szabina- és thuja-lombok, a kőrisbogár, a légenysavas sók, mind veszedelmesek. 12. Ugy látszik végre, hogy az elvetélésre való fogékonyság öröklődik is, azért igen nagy megfontolással kell a tenyésztésben oly anyanőstény ivadékát meghagyni, amely ismételten elvetélt. Ami pedig a fertőző természetű elvetélést különösen is illeti, valószínű, hogy hajlamosító okot képez a magzatburkok kirothadása, mert hogy direkt felidézője fertőző gomba, az ma már majdnem kétségtelen. Erre az elvetélésre vonatkozólag, — mert valószínűleg erről van szó, a kérdésttevő által gyakorinak jelzett esetekben — még a következőket kell felemlítenem: 1. Legelső feladat, soha semmiféle körülmény között meg nem tűrni, hogy a magzatburkok (a pokla) az állatból kirothadjanak. Ne vezessen félre bennünket az a tudat, hogy a természet ölén élő, nem domesztikált állatból a burkokat soha senki ki nem veszi, hanem maguktól távolodnak el azok; gondoljuk meg, hogy a szabadban mozgó, természetes körülmények között élő állatokból a burkok rendszerint gyorsan s anélkül távolodnak el, hogy rothadásnak indulnának. Ennek az ellenkezője a lehető legritkább esetek közé tartozik. A háziasított, a természetes mivoltából kiforgatott tenyészállatban, kivált tehénben, a magzatburok visszamaradása azonban úgyszólván mindennapi dolog, még akkqr is, ha elvetélés nem forog fenn ; jól felfogott érdekünk tehát ezt azelőtt eltávolítani, vagy valamely beavatkozással eltávolodásra birni, mielőtt rothadásba mehetne s oly anyagok termődésére és elszaporodására szolgáltathatna okot és alkalmat, mely anyagok közvetve vagy közvetlenül kórnemzők lehetnek. A burkok eltávolítása következőleg hajtható végre. Körmeinket levágjuk, gyökeresen megtisztítjuk s kezünket és karunkat szappannal alaposan megmossuk. Az 1—2%-os kreolin vagy lysol-oldattal töltött irrigator-fecskendezö gummicsövét erre kezünkbe veszszük s behatolunk vele egészen mélyen a hüvelyen keresztül a méhbe s ott a gummicső összeszorított végét elbocsátván, a folyadékot ömölni hagyjuk, az edényt magasra emeltetvén, hogy a szer mindenüvé jól eljusson. Ezalatt ujjainkkal felkeressük a méh és burkok azon részeit, melyek egymással össze vannak tapadva s ezen tapadási helyeket ujjainkkal óvatosan szétválasztjuk, kinn levő bal kezünkkel a burok húzásával segítvén a leválást. Ekként a burkokat eltávolitván, a mondott irrigálást néhány napon keresztül még folytatjuk s ezzel a kezelésnek vége. E beavatkozással nyáron 12, télen 24 órán tul nem várunk. Eltávolodásra bírhatjuk egyébiránt a burkokat pusztán irrigálásokkal is. Ezt apróbb állatoknál, melyeknek méhébe kézzel bejutni nem lehet, ki sem kerülhetjük. E czélból tehát csak bevezetjük az irrigator csövét minél mélyebben a méhbe s a mondott erőségü langyos lysol-olda'ot 2—5 liternyi mennyiségben s napjában 2-szer beömlesztjük. Ezzel egyfelől feláztatjuk, fellazítjuk az összetapadt részeket, másfelől összehúzódásra késztetjük a méhet és fertőtlenítünk is, tehát minden követelménynek, hogy a burkok rothadásba ne menjenek és eltávolodjanak, eleget teszünk.
94
SZAM, 9-IK É V F O L Y A M .
2. Második elodázhatlan feladat a szülésközben keletkezett minden szennyet, hulladékot (oda számítván a döglött magzatot és burkait is), a legnagyobb szigorral eltávolítani s meg is semmisíteni, lett légyen aleellés rendes, vagy nem, mert a talajra, alomra s máshova kerülő ezen szennyről sohasem tudhatjuk, hogy fertőző anyagot nem tartalmaz-e s bajnak kutforrásává nem lesz-e? Magát a leellett állatot, nevezetesen annak kivált hátsó testrészeit is gyökeres tisztitásnak kell alávetnünk, mert ragályozó anyag azon is megtapadhat s további fertőzésre szolgáltathat alkalmat. 3. A gyökeres tisztogatás rendszerint nem is elég, hanem szükséges még, vagy legalább is czélszerü fertőtlenitést is végrehajtani olyformán, hogy az állatot hátsó testrészein s legkivált farka alatt, czombjai között, farkán 2%-os kreolin- vagy lysol-oldattal lemosatjuk, álló helyét 4%-os kénsavas rézoldattal fellocsoljuk, jászlát pedig forró lúggal lesikároltatjuk s a falakat frissen bemeszeltetjük. Elodázhatlanul szükséges mindez akkor, ha ragadós elvetélés esete forog fenn, mely esetben elkerülhetlenül szükséges még az, hogy az elvetélni készülő, vagy már elvetélt állatot a többi közül eltávolítsuk, vagy ha kivihető, az egészségeseket a betegektől más tartózkodási helyre elkülönítsük, külön gondozók felügyelete aláhelyezzük s közvetlen vagy közvetett érintkezésüket megakadályozzuk. 4. Kívánatos sikert a baj terjedésének megakadályozásában még mindezek végrehajtása után is csak akkor remélhetünk, hogyha az egészségeseknek látszó vemhes egyedeket is bizonyos megfelelő védelemben részesítjük. Egyetlen fertőző elvetélési esetben is gyanús, hogy egy vagy több egészségesnek látszó állatunkba a fertőző anyag utat lelt, következésképp meg kell azt semmisítenünk azelőtt, mielőtt elszaporodván romboló hatását kifejthetné. Az egész istálló alapos tisztítása és fertőtlenítése mellett tehát minden vemhes állat méhhüvelyébe nagy óvatossággal 1%-os lysol- vagy kreolin-oldatot kell naponta 3—4 napon keresztül beömleszteni oly irrigátor segélyével, melyet elvetélt állat fecskendezésére nem használtunk. Ezt az irrigálást nagy ügyelettel ugy kell végrehajtanunk, hogy a cső csak egy arasznyira hatoljon a hüvelybe, tehát a méh elzárt szájadékát ne izgathassa. Két százalékos kreolinnal aztán az egészségesnek látszó állatok' hátsó testrészeit is ugy kell fertőtleníteni, ahogy imént az elvetéltre nézve mondva volt. Ha ez eljárásnak számos esetben biztos sikerét néni láttam volna s ha tapasztalásból nem tudnám, hogy a ragadós elvetélés ellen minden egyéb küzdelem az itt mondottakon kívül teljesen haszontalan, ugy nem merném a mondottakat melegen ajánlani. 5. Végre a ragadós elvetélés elleni küzdelemben nagy figyelmet érdemel az, hogy gümőkórságos tehenek vételétől s ilyeneknek az istállóban való tűrésétől lehetőleg tartózkodjunk. Beszerzett tehenet, bikát tehát, akár van gyanú, akár nincs, czélszerü egy ideig elkülönítetten elhelyezni s az imént mondott tisztitásnak és fertőtlenítésnek alávetni, mert számos a példa, hogy a bajt idegenből vett marha^behurczolhatja. Egyben nem szabad elmulasztani az elvetélt és gyógykezelt tehenet hágott bikának nemzőszerveit 2%-os lysololdattar alaposan fertőtleníteni. Ezt legkönynyebben ugy hajthatjuk végre, hogy az irrigátor gummicsövét bevezetjük minél mélyebben a tasakba s a fecskendő edényt jól megemelvén, erős sugárral öblítjük ki a területeket. Tekintettel a fertőző természetű elvetélés feltűnő gyakoriságára, 18A év előtt *) az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesületben indítványt tet*) Lásd ,Köztelek' 1898. 10. sz.
KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HO 2 l tem arra nézve, hogy kéressék fel a földmivelésügyi kormány a bajnak az állattenyésztési felügyelők által való tanulmányozására s kivált a még ismeretlen okok kiderítésére. Tudtommal erre az állattenyésztési felügyelő urak utasíttattak is. Nagy szolgálatot tennének az ügynek, ha netán már gyűjtött tapasztalataikat közölnék. Monostori Károly.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN, RoY*tTM«t8: Hezej Oyala.
A gyümölcsfák bemeszelésének jelentősége. A gondos gazda mostanában, a nyirkos novemberi időben — mely erre a munkára nagyon alkalmas — a kéregkaparóval megtisztogatja gyümölcsfáit az elhalt kéregrészektől, a mohától és zuzmóktól. Mindjárt erre a munkára kell, hogy a fák bemeszeltessenek. Ma is még nagyon sok gazda nem teszi meg ezt a kevés költséggel járó megbecsülhetetlenül üdvös munkát, a melynek, hogy mekkora jelentősége van a gyümölcsfák életére K. Fetich oppenheimi (Rheinhessen) kerületi gyümölesészeti tanító a következőkben fejtegeti.*) Midőn a fák kérgét őszszel a kaparóval megtisztogatjuk, el nem kerülhetjük, hogy a kérget itt-ott meg ne sértsük. Ha a tisztogatás után azonnal bemeszeljük a fákat: a kérgen ejtett sebek mindjárt elzáratnak a levegőtől, a mi a gyógyulásukat sietteti.
1751 hoztak: az égiszén bemeszelt fentebb emiitett fák teljes termést adtak. Ezt a kedvező hatást csakis a mésznek lehetett tulajdonítani, mely meggátolva a gyorsabb felmelegedést, a fák virágzását késleltette. A Köngerheim környékén észlelt jelenséghez egészen hasonlót lenetett látni Níerenstein egyik gyümölcsös kertjében, a hol a teljesen bemeszelt törpefák ugyancsak szép termést hoztak. Az idő fogja megmutatni csak, hogy a teljes bemeszelésnek más években minő hatása van a fák termékenységére ? azonban már az 1898. évi észlelések is azt mutatják, hogy a meszezés a fák termékenységének kérdésében is fontos szerepet játszik. A meszezést ne mulaszsza el soha a gazda, akárminő fái vannak is; egyaránt jótékony hatása van e munkának az alma-, a körte- s egyéb gyümölcsfákra. Eddig a fák bemeszelését kisárólag meszelőkkel, illetve ecsetekkel, végezték, de ezekkel nem lehett a korona széleihez hozzáférni. Ujabban azért különféle fecskendőkkel tettek kísérleteket s azt találták, hogy a szőlőpermetezőgépek e czélra nagyon jól beválnak, ha olyan fejet illesztünk csövükre, mely a mésztejet 5 méter magasságra löveli ki. A permetezéssel nemcsak tökéletesebben vonhatjuk be a fákat mész szel, hanem e mellett a munka gyorsabb is. #
A méhszéditő pöfeteg.
# A pöfeteg gombák közül a méhszéditő pöfeteg a legismertebb a pásztorkodó, gazdálkodó népek előtt. Ismerete is régi keletű már. Ezt bizonyítja az is, hogy a pöfeteg gombáknak s leginkább a méhszéditőnek a mi magyar Mivel a mésznek maró hatása van, a be- népünk, de a többi népek is külön nevet adtak, meszelésnél sokféle rovar és rovarpete — így nevezik pöfetegnek, lóposzogónak, lófingnek farkasfingnelc, bábafingnek; a németek Staubvalószínűleg vértetü is .— megy tönkre. Nyáron gyakran észlelhetni, hogy a gyü- pilz, Staubling, Pfobbfus, Frauen-Fist; a franmölcsfák törzsének egyes helyein a kéreg be- cziák vesse-loup ; az olaszok vescia; az angolok süpped, majd hosszúkás foszlányokban, sávok- suff-bál, paff-bal; a csehek pey-chaivky; a tótok ban leválik a fatestről. Ezek az úgynevezett prasnava huba-nak mondják. Népünk s a többi népek is a pöfeteg Msávolc (a németek Sonnenbrand-nak nevezik e betegséget), mert azt hiszik róluk, hogy a névvel tulajdonképpen több egymáshoz külsőleg nap heve perzselte le, aszalta meg a kérget többé-kevésbbé hasonló gombát nevez meg, a mondott helyeken; pedig a hősávok tulaj- melyeket a tudomány a hasgombák (Gasteromydonképpen fagykárok, melyek meleg februárusi cetes Lycoperdacei) családjába foglal össze. és márcziusi napok alkalmával a hirtelen fel- Az ezen családba tartozó fajokat két genuszba melegedés, majd lehűlés miatt keletkeztek. Ha a Lycoperdon Tourn. és Bovista*} Pers.-ba a fát bemeszeljük, mert a fehér szin kevésbé csoportosítják, melyekhez 1873-ban Quelet egy nyeli el a hősugarakat, a kéreg nem fog oly harmadik a Globaria genuszt csatolta. mértékben felmelegedni. A fajok közül különösen nagysága által Az utóbbi években az tapasztaltatott, feltűnő a méhszéditő pöfeteg Globaria Bovista L., hogy az almafa egyik igen veszélyes betegsége, melynek régebbi tudományos nevei: Lycopera rákbetegség mésztrá»yázással meggyógyítható. don maximum Schaeff., L. giganteum Batsch., Csakhogy, ha mi rendesen bemeszeljük a fá- L. Proteus Sow., Bovista gigantea Nees., Lankat, akkor egyszersmind mészszel is trágyáz- germannia Rostk., Globaria gigantea Quelet, zuk azokat, mert hisz a mész a fákról lassan- s talán a legismertebb a Lycoperdon Bovista kint lemálik, a talajba kerül s a fa gyökerei L. A Diószegi és Fazekas Magyar FüvészkÖnyve által felvétetik. És valóban ,az e részben tett (587. 1.) méhszéditő pöfeteg, Lycoperdon Bovista megfigyelések azt tanúsítják, hogy az olyan L.-nek mondja; Istvánffi Gyula pedig legujab* fák, amelyeket be szoktak meszelni, kevesebbet ban megjelent, az ehető és mérges gombákról szenvednek rákbetegségben, mint azok, me- szóló könyvében a székelyek használta lóposzogónak mondja elválasztva a pöfetegtől s az lyeknél e munkát nem végzik. alkalmazkodva az ujabb tudományos elneElmondja továbbá Fetich, hogy 1898-ban vezéshez. a Rajna mentén általában rossz gyümölcsterA méhszéditő pöfetegnek tulajdonképpen més volt, kevés termett, mit a gyümölcsfák csak termő testét, illetőleg termését ismeri névirágzásakor uralkodott rossz időjárásnak lehe- pünk, mert a gombának fonalas, szálas teste tett tulajdonítani. Ekkor Fetichnek egy sajátsá- a mycelium a talajban tartózkodik s csak ha gos és fontos észlelést volt alkalma tennie. kellő elővigyázattal kutatjuk át a termötest Ugyanis 1898. tavaszán Köngernheim környé- alatti talajrészeket, találhatunk rá. A méhszékén néhény fa egészen a leggyengébb ágakig ditő pöfeteg termőteste vagy termése majdnem bemeszeltetett ugy, hogy ezek mésztejjel teljesen be voltak mázolva; a többi fáknak azon*) Lycoperdon a Xuxos (farkas) és xepSsiv (fingani) ban a szokásos módon csupán csak törzsei és szóból ered, .tehát szó szerint farkasfing vagyis inkább vastagabb ágai voltak bemeszelve. S addig, farkasürülék, a mivel a gomba használhatatlanságát, mig az utóbbi fák, valamint a szomszéd vidé- ártalmasságát s az iránta való megvetést fejezi ki. Sőt kek be nem meszelt fái, gyümölcsöt nem a régiek azt hitték, hogy a farkas ürülékéből keletkezik. Bovista a bos (ökör) szóból keletkezet, tekintettel a szarvasmarha betegségeiben yaló alkalmazására. *) Lásd. a „Der Schweizerische Gartenbau" ez. Yalószinübb, hogy a német bofist (Buff-fist) latinizálásából ered. (Wittstein.) folyóirat f. évi 21 számát a 491. lapon.
1752 gömbölyű, tojásdad alakú, kevéssé lapult vagy pedig szélesen fordított kúpalakú; nyél vagy tönk nélkül emelkedik ki a talajból, illetőleg a talajban levő myceliunból. Az egész termőtest belsejét kettős hurok (peridium) védi. A külső burok fiatalon fehér vagy fehéres, puha, igen múlékony s csak az alja felé tartósabb, majdnem sima, később sárgás, okkerszinü egészen barnás lesz. s egyes táblácskákra szakadozik, végre egészen eltűnik. A belső burok vékony hártya, mely éréskor felső részében szabálytalanul szakadozik szét. Húsa fiatalon fehér, puha s csak egéezen a töve közelében kissé szilárdabb. A hus (gleba) alkotása olyan, hogy a gombatermő testét alkotó fonalak kisebb kamarácskákat, üregeket zárnak körül. A kamarácskák falát a spórákat fejlesztő réteg a hymenium boritja, melynek basidiumjai körtealakuak s rendesen 4 spórát hordanak. A kamarácskák falát a iramát a gomba termőfonalai, a hyphák alkotják, melyek közt sajátságos alkotású sejtek vagy rostok fejlődnek, az ugymondott capillitium rostok. A capillitium rostok meglehetősen elágazók, végső ágaik finomak, közepükön 0 0055 mm. vastagok. A spórák gömbölyűek 0 004—0 005 mm. szélesek, igen rövid (0 001— 0 002 mm. hosszú) nyelüek; faluk pontozott vagy sima, sárgásbarna. Mindezen részletek azonban csak mikroszkóppal láthatók, a fegyveretlen szemnek a termőtest husa egyöntetűnek tetszik. Amint a termőtest fokozatosan éred, ugy belsejének szine mind sötétebb lesz, belsejében lassankint eltűnnek a tramafalak, a termőtest legalsó részének kivételével, ahol különben ilyenek jóformán nem is fejlődnők. A teljesen érett termőtest belseje sárgásbarna pornak látszik; ez a por pedig áll a spórák tömegéből s a tramafalak eltűnése után megmaradó capillitium rostokból. Éréskor a külső burok legtöbbször már lefeslett a termőtestről ; a belső burok pedig "szabálytalanul reped fel, amidőn is a belső "'porszerü tömeg szabaddá lesz s a szél által továbbvittetik. A belső burok mind szélesebbre ínyilik s végül az egész spóratömeg, a por egészen ki van téve a szél járásának. A spórákkal együtt többnyire az egész kapillitiumtömeg "is elvitetik a belső burok képezte csészéből, •mely még azután néhány napig, sőt néhány hétig ís megmarad. 1 Améhszéditő pöfeteg meglehetősen gyakori hazánkban; különösen marhajárta legelőkön, füves helyeken található, de szántóföldeken W t e k b e n , utszéleken s parlag helyeken is. A ctermő test fejlődése leggyakoribb májustól"óktóber haváig terjedő időközben; ugy látszik azonban, hogy fejlődéséhez nagyobb nedvesség szükséges, mert gyakoribb május és juniusJían s még gyakaribb őszszel szeptember és 'október hónapokban. y A fiatal termőtestek addig mig fehérek $ puhán tömöttek, ehetők. Kellemes izüek és illatúak ugy, hógy fiatal csiperke-gomba helyett Ifs használhatók, sőt állítólag ennél még fino"fhabbak. Az időköz azonban, melybén ehetők, '"ilagyon rövid, mert á gomba csakhamar ellágyul fehér színét elveszti s kezd sárgásbarna lenni, a midőn is már nem élvezhető. Sőt ekkor kellemes illata is elvész és rosszszagu lesz; a mint Schroeter közli Beinertet idézve a bürökéhez vagy a macska vizeletéhez lesz hasonló illata; saját tapasztalataim szerint inkább (előbbihez tartom hasonlónak, mert nem oly "á?tható, mint utóbbi, sőt a száradt termő íést szaga „egy kevéssé a bakbüzre hajló" (Diószegi.). Az egészen száradt s z a a élénken í&mlékeztet a görög szénára (Trigonella foenum #aecum). j® Husa bő táplálékot nyújt, mert nagyon jjpk szerves anyagot tartalmaz. John szerint -1§0 gramm elégése után csak 1 ^ramm hamu •marad. A hamu mész- és vasfoszfátot és kar"Éfenátot és kálit tartalmaz. A szerves anyag elemzését illetőleg még nincsenek pontos ada-
KÖZTELEK,
1899. N O V E M B E R H O
22
taink s igy tápláló értékének pontos meghatározása is még léhetetlen. Az olaszok tényleg régi idő óta esi'ik is ; népünk alig használja táplálékul. Különben erre nézve a közvetlen adatok nem ismeretesek. A burokban kifejlődött porszerü tömeget régente vérzéscsilapitónak használták s La Fosse állítólag a lóczomb ütőerének vérzését is ezzel állította el. Ezen alkalmazásából vette a régi orvosi könyvekben használatos régi neveit: fungus bovista, fungus chirurgorum, (crepilus lupi). A nép állítólag itt-ott vérzés csilapitására még most is használja. Különben a spórák finom pora az orrba, szembe jutva gyuladást okoz. A méhészek ezzel füstölték s talán itt-ott még ma is ezzel füstölik ki a méheket a kaptárból, mert füstje a méheket elkábítja. A mézelő rajok a kábultságot csakhamar kiheverik s egészségesen tovább élnek (Istvánffi). Minden valószínűséggel ezért nevezik Diószegiék „méhszéditönek, mert a méhek leszéditésére jobb is a kénkőnél."
94. SZÁM. 2 i - i k
ÉVFOLYAM.
tartalmaz csekély mennyiségű nitrogént. Már 1846 ban Krocke.rnek különböző talajnemmel tett kísérleteiből kitűnik, hogy már bizonyos mélységig a talajban meglevő nitrogénmennyiség egy termés szükségletét többszörösen meghaladja ; ezen megfigyelések mások által ismételtettek és mindig helybenhagyattak. Ebből kifolyólag azon következtetésre jutottak, hogy a talajnak első sorban csapadék által, másodsorban pedig állati és növényi hulladék állal nyújtott nitrogénmennyiség növényeinknek elegendő; és a mennyiséget illetőleg elegendő is volna, de korántsem az időt illetőleg, mivel rövid fejlődési idővel biró növények képtelenek ily rövid időszakban nitrogénszükségletüket födözni anynyira, hogy a termésben magasabb jövedelmet mutassanak fel. Azért kell, daczára a már meglevő nitrogénmennyiségnek ennek pótlásáról nitrogéntrágyázással gondoskodni, azaz me terséges uton nitrogént tartalmazó tápanyagot a növénynek nyújtani.
Ezen czélra anorganikus és organikus nitrogéntrágyák állanak rendelkezésünkre; itt el kell tekinteni azoktól, melyek egyidejűleg Leginkább feltűnik azonban ezen gomba foszforsavat is tartalmaznak, mert utóbbi esettermőtestének gyors növekedése s nagysága ben kombinált trágyázásról van szó és a nitáltal. A növekedés gyorsaságára tudományos rogén hatása magában már nem oly tisztán mutatható be. Ez részben, bár korlátoltabb pontossággal meghatározott adataink nincsenek, de sokan azt állítják szóbeli közléseikben, hogy mértékben az organikus nitrogéntrágyákról is áll, amelyek legfontosabb képviselői tulajdonnéhány óra elegendő a nagy termőtest fejképpen csak a vér és szarvliszt, esetleg még lődésére. a gyapjuhulladék, mig a bőrhulladék a legA termőtest nagyságára vonatkozó irotöbb esetben az előbbiekhez viszonyítva keddalmi adatok szerint nagysága tyúktojás, egész vezőtlen hatást, mutat. emberfejnyi (Istvánffi), 15—30 cm. (Schroeter), 4—50 cm, (Luerssen), sőt 60 cm. (Leunis) Most csakis a két legfontosabb anorgaátmérőjű. A budapesti tudományegyetemi nö- nikus nitrogéntrágyára, a kénsavas ammovénytani intézet ez idén több nagyobb példány niumra és a chilisalétromra szorítkozunk. A birtokába jutott, melyek a már eddig birtoká- gyakorlati tapasztalat a legtöbb esetben minban volt példányokhoz méltóan sorakoznak. Ugy- dig az utóbbira nézve kedvező; az utolsó két tetszik, az ezidei ősz kedvező volt fejlődésükre. évtized tudományos kísérletei, ezek közül Ugyanis a növénytani intézetnek ismeretlen Kühn kísérletei szénsavas és foszforsavas helyről került egyik régi példánya 31 cm. ammoniummal tengerinél legyenek említve, hosszú, 27 cm. széles, 88 cm. kerületű, 19 5 cm. melyekkel a búvárnak sikerült ugyan növémagas s 317'5 g. nehéz. A növénytani intézet nyeit teljes magmegérésig nevelni, de fejlődéegy példányt kapott Maros-Németéből gróf sük mégis satnya maradt; ezen kísérletek Kuun Géza parkjából a Természettudományi annyiban egyeznek a gyakorlattal, hogy a társulat szívességéből, mely 28'5 cm. hosszú, növény nitrogénszükségletét bizonyára födöz20 cm. széles, 23 cm. magas, 79 cm. kerületű heti könnyebben salétrom-, mint ammonsóks 166 7 g. nehéz. Egy másik példányt, melyet ból. Utóbbiaknál kétségen kívül az jő tekina Köztelek szívességének kössönhet a növény- tetbe, hogy ezek a talajban, mielőtt a növény tani intézet, Gotthard Emil küldte be Felső- fölvenné, salétromsókká oxydáltatnak, egészen Nyárádról a folyó év október havában. Ennek eltekintve a nitrifikáló ferment létezésétől, méretei: 37 cm. hosszú, 31 cm. széles, 35"5 cm. melyet Schlösing erre vonatkozólag megejtett magas, 100'1 cm. kerületű; súlya félig száradt kísérleteiből leszármaztat. állapotban 671'6 g. Egy harmadik példányt A salétrom ismeretes vegyi tulajdonsákapott a Vásárcsarnok igazgatóságának szívességéből Újvidékről, még a folyó év junius havá- gaiból helyes alkalmazására is következtetni ban, mely friss és fiatal állapotában körül- lehet: elszórása tavaszszal, esetleg mint fejbelül 9 kg. sulyu volt, most azonban teljesen trágya. Vizbeni könnyű oldhatósága és azon érett s száraz állapotában súlya csak 638*5 ~g. -további körülmény következtében, hogy a talaj által nem abszoebrálható vegyekhez tartoKülönben tekintélyes nagyságú, mert hossza 45 cm., szélessége 42 cm., magassága 47 cm. zik, kimagyarázható, hogy a növény még akkor s kerülete 130 cm. Jelentős méreteinél fogva is eleget vehet föl ezen trágyából és éppen a legnagyobbak közé tartozik s méltán tarthat könnyű oldhatóságánál fogva kitűnő hatása mély gyökérzetü növényeknél mutatkozik, mert igényt az óriási jelzőre. aránylag gyorsan az altalajba mosatik. SzemMindezekből az adatokból kitűnik, hogy a ben ezzel az ammoniak ugyanazon makacsméhszéditő pöfeteg is érdekes terméke a hazai sággal tartatik a talajban vissza, mint a káli földnek! Szerednyei. • és ez által világos, hogy inkább a felső rétegekben marad. Nagyon érdékes bizonyítékok erre nézve Lawes és Oilbert évek hosszú során át réteken folytatott kísérletei, mely rétek egyike 14 éven át ammonsókkal, a másik pedig ugyanazon időszakban állandóan salétrommal trágyáztatott. Természetesen mind a kettő Rovatvezető: Dr. Liebermann Leo. azonkívül még a szükséges másféle ásványi trágyában részesült. A réteken termett különböző növények botanikai elemzése füvekés hüvelyesek között majdnem teljesen direkt megfordított viszonyt eredményezett: előbbiek II. mint sekély gyökérzetüek az ammonréten, Növényeink nitrogénszükségletüket két utóbbiak mint mély gyökérzetüek a salétromhelyről födözhetik: a talajból és a levegőből, réten. Ezen állandóan folytatott trágyázás álhabár a nitrogénvegyek mennyisége, mely tal az emiitett két anyag egyikével vagy máutóbbiból fölvétetik, bizonyosan állandóan sikával bizonyos növények úgyszólván kiszokisebb, mint az, melyét a növény állóhelye rittattak. nyújt. Szántóföldünk talaja semmiesetre sem
GAZDASÁGI VEGYTAN. Nitrogén és növény.
94. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M . Könnyű talajban azonban a különben oly kedvező salétrom nem előnyös, mig az ammonsó ilyenekben meglehetős gyorsan oxydáltatik, annál gyorsabban és annál könnyebben, minél nagyobb a talaj mésztartalma, mert ez támogatólag hat a salétromsavképződésre. Csekély mésztartalommal biró talaj pedig valamely mésztrágya nyújtásával ez irányban gazdagithatható. Istállótrágyával egy időben ellenben az ammonsó alkalmazása könnyen megmagyarázható okokból nem engedhető meg. Az ammóniáknak csakis megfelelő időtartamra van szüksége oxydálás czéljából és ez által alkalmazásának időpontja is meg van állapítva; leghelyesebben bizonyosan már őszszel szórandó. Kézzelfogható továbbá, hogy a nitrogéntrágya a növényben keletkező nitrogéntartalmú vegyek mennyiségére, elsősorban a fehérjékre befolyást gyakorol és tényleg több kísérlet által megállapittatott, hogy nitrogénnyújtás szaporításával egyrészt a proteinképződés sznporittatott s egyszersmind esetleges fontos más tápanyagok hiányánál úgyszólván mindig a szénhidrátok apadása lépett föl. E két momentum mindig megfelelően tekintetbe veendő a vetendő növények szerint. Igy például tudjuk, hogy csak úgynevezett lisztes árpából állitható elő jó maláta, mig az üveges árpa malátakászitésre sokkal csekélyebb mértékben alkalmas. Adametz Johansen és mások szerint a nagyobb vagy kisebb lisztesség egyenesen a nitrogéntartalommal áll összefüggésben, még pedig annyiban, hogy lisztes árpa majdnem minden esetben nitrogénszegényebb, sőt Adametz szerint a teltszemü illetve hasas árpa állandóan nitrogénszegényebb ugy, hogy ezen külső tulajdonság e tekintetben felismerhető jelül, vagy legalább is támpontul szolgálhat az árpa megítélésénél. Fentebb említve volt, hogy már huzamos idő óta azon kérdéssel foglalkoztak, vájjon a légkör nitrogénje, mely a levegőnek túlnyomó alkatrészét teszi, mint nitrogénforrás teljesen indifferens-e a növénynyel és talajjal szemben ? E kérdésre Boussingault és mások fent jelzett kísérleteikkel véglegesen ugy válaszoltak, hogy a növény nitrogénmentes talajban és nitrogénvegyektől mentes légkörben nitrogént nem képes fölvenni, de huzamosabb idő óta szintén ismeretes, hogy a hüvelyesek csoportja nitrogén mesterséges nyújtása iránt meglehetősen közömbösek és ezen igen érdekes ténynyel hosszabb idő óta foglalkoztak is. Itt azonban a már többször emiitett állítás érintetlenül marad, hogy t. i. ezen növények éppúgy, mint a többiek nitrogént a levegőből direkte fölvenni nem képesek, hiszen Bonssingault kísérleteit hüvelyesekkel és pedig csillagfürttel és babbal tette meg. Más világításba került e kérdés Schultz lupitzi gazdaságában észlelt érdekes gyakorlati tapasztalatai által, kinek homoktalajon káli és foszfortrágya kizárólagos nyújtása mellett tetemes csillagfürtterméseket sikerült elérni és ugyanazon talaj ezutáni megvizsgálás alkalmával nitrogénben gazdagabb volt, mely többlet évente hektáronként 230 kgot tett ki. Ezen számmal szemben áll azon nitrogénmennyiség, mely eső- és hóviz által jutott a talajba; számban e mennyiséget kifejezni természetesen csak megközelítőleg lehet és talán kereken 20 kgba vehető. De ezzel a talaj évenkinti nitrogénfölvétele még nincsen kimerítve, mert a talaj egyik régóta ismeretes képessége az, hogy különböző légnemeket leköthet, azokat konverzálhatja. És végre csak a legközelebbi múltban, 1885-'ben Bertholet érdekes kísérletei alapján azon eredményhez jutott, hogy a talaj mint olyan igenis képes nitrogént lekötni s hogy ezen képesség a mikroorganizmusokjelenlétében, lehetővé válik. Ehhez csatlakoznak Hellriegel kísérletei 1886-ból, aki pillangós virágú kísérleti növényei gyökereinek megvizsgálásánál ez utóbbiakon kis gumókat talált, melyek bakteriákkal voltak telve és ki
KÖZTELEK,
1899
SZEPTEMBER
HÓ
22.
továbhá azt is találta, hogy növényei közül csak azok fejlődtek jól, hol ezen gumók megvoltak, azok pedig, a hol hiányoztak, tökéletlen kinézésüek, törpék maradtak. Tény az, hogy hüvelyesek termelése után a talaj nitrogénben állandóan és tetemesen gazdagabb volt, mely gazdagodás semmiképp sem találta elegendően magyarázatát sem ezen növények mély gyökérzetében, mely utóbbival az altalaj nitrogénjét fölhasználták, sem pedig a levélzet bőségében, melylyel e növények egyike-másika kitűnik és mely levélzettel az ammóniák elillanását a talajból meggátolhatnák. Mindenesetre képesek a hüvelyesek a levegő szabad nitrogénjét, habár közvetve is hasznukra fordítani és ezzel az emiitett organizmusok határozott összefüggésben állanak. E képességet illetőleg további bizonyítékot szolgálnak Wagner kísérletei bükkönynyel, szerad ellával és csillagfürttel egyrészt, zabbal és tavaszi rozszsal másrészt és végre összehasonlítás czéljából árpával, tavaszi rozszsal, lennel és murokrépával. Ezen kísérletekkel határozottan be lett bizonyítva, hogy a hüvelyesek a nitrogéntrágyázást teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy pl. két edény-kísérlet közül az egyik edényben nitrogén volt, a másikban pedig nem és mégis a hüvelyesek fejlődése különben egyenlő körülmények között teljesen ugyanaz volt. Wagner tehát a növények egyik nagy osztályát nitrogénfogyasztónak, a másikat pedig nitrogénszaporitónak nevezi, ugy mint azok Schultz által megjelöltettek: nitrogénfalók és nitrogéngyüjtők. Könnyen megmagyarázható, hogy a tudomány ezen legújabb vívmánya a mezőgazdaság jövőjére nézve messzemenő fontossággal bir, mert ezáltal lehetséges lesz azon megmérhetetlen nitrogénforrást kihasználni, melyet légkörűnk nyújt. Wagner továbbá helyes eredmény elérése czéljából mindenekelőtt a hüvelyesek bőséges trágyázását ajánlja olyan anyagokkal, melyekben sok talaj hiányt szenved, kálival, foszforsavval és mészszel, továbbá zöldtrágyázásra alkalmas növények vetése és végre az úgynevezett „talaj ojtás" mellett szól. Ez utóbbi alatt értendő azon talajnemek hüvelyesek termelése után származó és fentemiitett mikroorganizmusokat tartalmazó földdel való beszórása, mely talajnemek azokban hiányt szenvednek; ezen ojtások sikeres eredményeFleischer és Saalfeld által ingoványos területeken bemutattatott. Egészen téves volna azonban azon vélemény felébredése, hogy ezentúl mindenféle nitrogénneli mesterséges trágyázás mellőzhető, hogy talán esetleges zöldtrágyázással ugyanazon czélt érhetjük; el; ezen gazdagítás mindenesetre könnyű talajnemeknél sikerülhet, melyektől nagy terméseket nem is várhatunk, de bajosan nehéz talajnál, hol a zöldtrágyázás magában véve is nehezebben keresztülvihető és melyeknél tehát - - legalább még jelenleg — a zöldtrágyázás által nem nyújtható nitrogénrész állandóan salétrom- vagy ammonsó által adandó. De daczára ezen uj nitrogénforrásnak, melylyel a légkör nitrogénjének oly hosszú időn át rejtélyes szerepe a növényvilággal szemben megoldatott,, mégis kötelessége minden egyes gazdának a nitrogén azon részét is megóvni, mely még igen számos esetben a trágyatelepről különböző alakban elillan; e tekintetben rendelkezésünkre állanak a tudományilag megvizsgált és a nagy gyakorlatban kipróbált eszközök, melyeket e helyen behatóbban tárgyalni nem akarunk. Hogy mennyire iparkodik a tudomány minden kínálkozó forrását a nitrogénnek, a trágyafélék legdrágábbját, mezőgazdaságunknak hozzáférhetővé tenni, arra ujabb bizonyítékot szolgál azon tény, hogy az utóbbi időben azon csekély nitrogénmennyiség is, melyet a kőszén tartalmaz, szerkezeti átalakítás által visszatartani megkiséreltetett, mely mennyiség a legújabb időkig koksz előállításánál a leve-
1755 gőbe eiillant. Igy L. Mord a ,Society of Chemical Industry* 1889 iki évgyülésén hosszabb előadásban tárgyalta az ammóniák előállítását ásványi tüzelőanyagok nitrogénjéből s mindenesetre csakis kívánatos, hogy az eljárás olcsóbbá tétele által az sikerülne és azt e szerint tényleg általánosítani is lehessen. Habár az amerikai salétromkészletek úgyszólván kimeríthetetlenek, mégis mivel ma már azok tetemes része Észak-Amerika EgyésültÁllamainak egyes vidékeire vándorol, ezáltal mindinkább azon eshetőségnek adatik hely, hogy amilyen mértékben ezen állam szükséglete fokozódik, a chilisalétrom Európa részére megdrágul. Ezen esetben azután a mi kontinensünk nitrogénforrásai állanak még rendelkezésünkre. És ámbár a kénsavas ammóniák a megejtett és az előzőkben vázolt kísérletek alapján a, növény által nem vehető fel direkte azon értelemben, mint a salétrom, mégis itt csak a helyes alkalmazás forog szóban ; az ammóniák olyan időpontban adandó a talajnak, mely időpont a talaj természete szerint előbb vagy utóbb áll be, hogy salétrommá való átváltoztatására még elegendő idő is maradjon. Jaensch Emil.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 473. kérdés. Egy darab marhatartás alatt mit kell érteni, s minthogy dijlevelemben tényleg „marhatartásáról van szó, vájjon minő és mily mennyiségű takarmányt tartozik 1 drb marhára adni az uradalom ? ! Cs. 1. 474. kérdés. Rendelkezésünkre áll középminőségü zabos bükkönyszéna, buzakorpa, kukoriezadara, szeszgyári krumplimoslék, és maláta. A hizlalás 6 hónapra van tervezve s a beállítási suly 550 kg. Mily összeállításban adagoljuk ezt? Gs. uradalom. 475. kérdés. Tehenészetemnek takarmánykamrája petróleummótor hajtásra van berendezve. E czélból adómentes petróleumot óhajtanék beszerezni. Az 1896. Pénzügyi Közlönyben közölt 48,698. sz. körrendeletben, mely az ásványolaj adómentes beszerzéséről szólt — a következő pont fordult elő : „Az engedély csak olyan személyeknek, illetőleg olyan vállalkozóknak adatik, a kik a benzinmótor alkalmazása mellett valamely ipart űznek stb." Én mint gazda nyerhetek-e tehát engedélyt és annak elnyerése után honnan szerezhetem be a petróleumot. B. P. 476. kérdés. Kérjük tudatni, hogy a „Köztelek" 87. számában „A szőlő lisztharmatbetegségéről" czimü czikkban emiitett kenöszappan azonos-e a közönséges házi szappannal s ha nem, hol szerezhető be ? Hol szerezhető be továbbá a keserüsó, a vasgálicz és a kénmáj és mily árban ? továbbá, hogy a kénmáj miképpen oldandó fél? Ujfehértói kaszinótagok. 477. kérdés. "Mézzel miképp lehet bort előállítani? 1 hl. vizre mennyi méz szükséges és mennyi ideig kell forrnia? Léva. Cs. J. 478 kérdés. Malátacsira etetése fejőstehenekkel hogy helyesebb : áztatva, gőzölve, vagy egyszerűen minden előkészítés nélkül ? V- E479. kérdés. Miután a czukorrépatermelést gazdaságomba be akarom vezetni, kérdem: 1. A czukorrépafej (korona) eltevése illetve ennek felhasználása hogyan volna legczélszerübb ? 2. A répaszeletben hány százalék táperő van? B. J.
1748
K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . NOVEMBER HÖ 22.
94. SZAM. 9-IK É V F O L Y A M .
Minő szappan használandó a szőlő per- oly mennyiségben, aminőben a takarmányrépát Felelet. szokásos. metezésére. (Felelet a 476. kérdésre.) A szőlő Ha a czukorgyárból a beszolgáltatott répa Marhatartás meghatározása. (Félelet a permetezésére, a lisztharmat ellen, nem a kö473. kérdésre.) Egy darab marhatartás alatt zönséges házi szappan, hanem lágy káliszap- után járó szeletet egyszerre kapjuk vissza, akkor a répalevelekhez hasonlóan besavanyipan, mely mint kenőszappan, továbbá, -mint feközönségesen azt értik, hogy a jogosulinak tás által konzerváljuk és 1000 kg. élősúlyra szabad egy darab kifejlődött szarvasmarhát, kete és mint zöldszappan kerül forgalomba, nevezetesen tehenet tartani; ha az uradalom a használandó. A kenőszappant minden droguista mintegy 40 kgot számitva, hizómarhával értékesítjük. A besavanyitás azonban nagy tápjogosító fél, akkor tartozik rendszerint az ih en árulja, körülbelül 2 4 - 2 5 kr kg.-ja. marha részére a szükséges istállóról és nyári A kénmáj vizben könnyen .oldható. A anyagvesztességgel jár, mely 3 hónap alatt legeltetéséről gondoskodni, de a pásztort többszappanos kénmájoldat készítésénél 1 hektoli- rendesen fölülmúlja a 20 százalékot. A répakorona és szelet besavanvitása a nyire a jogosítottak fizetik. A marha téli eltar- ter vízre fél kilogramm kénmáj szükséges, a tására az uradalom a jogosítottnak bizonyos mi 1 liternyi közönséges hőmérsékletű vizben szokásos bevermelési eljárás szerint történik, mennyiségű szénát és szalmát, pl. egy vagy könnyen oldódik. A kénmáj szintén minden de a répakoronákat tiprás közben S alakú két szekér szénát s ugyanannyi szalmát tarto- droguistánál kapható, Mayerfi Zoltán Kecske- répavágókésekkel aprítjuk, hogy jobban tömörüljenek. Gselkó. zik kiszolgáltatni, a szalma esetleg ad libitum 32 krért kinálja kg.-ját. igénybevehető, mivel az ilyen marha után Vasgáliczot és keserűsót minden nagyobb származó trágya a jogositót szokta illetni. füszerkereskedésben kaphatni, a Magyar MezőMinthogy azonban ezek a szokások vidé- gazdák Szövetkezetének Értesítőjében a vasgáKÜLFÖLDI SZEMLE. kek szerint váltakoznak, az illető vidéknek licz kgját 4 krért, a keserüsó kgját 5 krért # ezirányu szokásai tekintendők mértékadóknak. kinálják. Mézbor készítése. (Felelet a 477. kérHensch. désre.) A mézbor legegyszerűbben a következő Francziaország. A gazdák hitéle. A Takarmányösszeállltásokhizóöbrök száeljárással készíthető : 10 kg. mézet feloldunk franczia mezőgazdaság a külföldi verseny, a mára. (Felelet a 474. sz. kérdésre.) Oly hiányos 20 liter vizben, s az egészet egy ónozott, vagy kifejlődött közlekedési viszonyok s a szűz - informáczió után, mint aminő leveléből szebezománczozott üstben felforraljuk, miközben földnek minduntalan kultura alá kerülése miatt rezhető, bajos hasznavehető takarmányösszea képződő habot kanállal lemerjük. A forralás 25 év óta válság előtt állott. állitást kiszámítani, mert abból, hogy azt egy két óra hosszáig tart. Akkor az oldatot Ez állapot javítására első lépés volt a mondja: „rendelkezésemre áll ilyen meg amolehagyjuk hűlni 15—20° C-ra, s hozzá keve- vámtarifa reformálása ugy, hogy a gazdák érlyan takarmány", még nem tudom, hogy mennyi rünk egy kevés sörélesztőt, vagy ami még dekét is szolgálja. A szakoktatás fejlesztése áll rendelkezésre, valamint azt sem, nem kájobb borseprüt s beletöltjük egy erjesztő- által intenzivebb gazdálkodásra igyekeztek szorositom-e meg többi állatait, ha kissé többet hordóba, a melynek akonanyilását kotyogóval rítani a franczia gazdát, hogy többet és olveszek áz egyik vagy másikból számításba. zárjuk el. Ha a főerjedés befejeződött, a kép- csóbbat termelhessen. Á nyersanyag bevásárCsak az az egy könnyíti megmosta helyzetet, ződött bort a leülepedett seprűről lefejtjük s lását kellett ezért a gazdára nézve megkönnyíhogy szeszgyára van, mely fehérjében gazdag a hordót ugyancsak kotyogóval ellátva pinczébe teni; lehetővé kellett tenni, hogy ugy mint az hulladékot szolgáltat, minélfogva nem kell teszszük, a hol az utóerjedés végbe menvén a iparos, a közbenjáró mellőzésével közvetlen a nagymennyiségű kereskedelmi takarmányt szábor Va—1 év alatt megtisztul s lefejthető. Ha gyárostól vegye meg szükségletét. A mezőmításba venni. Ezért és nehogy figyelmetlena megtisztulás maga-magától be nem követ- gazdaság— törvény szerint —mostmáriparágnak nek tartson, a következő 1000 kg. élősúlyra kezne, ugy a bort zselatinnal, vizahólyaggal tekintetvén, az összes gazdálkodók az ipari szövonatkozó takarmány össze állit ásókat számítom vagy tojásfehérjével deríteni kell. —d. vetkezetek mintájára szövetkezetekké tömörülki, egyébként pedig felhívom figyelmét & „KözMalátacsira etetése fejőstehenekkel. tek. Ez volt a második lépés. De hiányzott a telek" 91. számában „Takarmányösszeállitáso(Felelet a 478. sz. kérdésre?) Fejőstehenekkel leg- pénz! Ezért a szövetkezeteket oly irányban kat kérek" szokatlan czimü feleletre. előnyösebb a malátacsirát áztatva etetni. Szá- kellett szervezni, hogy meg állapított hitélök melI. időszak: 120 kg. burgonyamoslák, 10 razon azért nem tanácsos takarmány ózni, mert lett kölcsönt kaphassanak. A gazda nem csinálkg. zabosbükköny, 10 kg. buzaszalma, 4 kg. nagyobb mennyiségben etetve puffadást, sőt hatván — mint az iparos — bármikor forgaltengeridara és 2 kg. buzakorpa. Ebben van halált okozhat azáltal, hogy a százrétü gyomor- mat, nagyobb szüksége van hitelre. A gazdák 28'7 kg. szárazanyag, 2'572 kg. em. fehérje, ban fölhalmozódik, mert a száraz malátacsira, hitelének megalapítása volt tehát a harmadik 0*531 kg. em. zsir és 14 572 kg. em. szénmelyet a marha csekély nyálazás után tud lépés a mezőgazdasági reform terén. A franczia hydrát. Táparány 1 : 6 2 . lenyelni, nehezen megy annak levelei között bank tavaly hajlandónak mutatkozott a hitelII. időszak: 120 kg. burgonyamoslék, 12 végig ; gőzölni pedig azért nem czélszerü, műveletet előmozdítani, bár ez nyilvános alákg. zabosbükköny, 6 kg. buzaszalma, 5 kg. mert akkor kásás lesz, s igy nem szeretik a írás utján maga-magától is keresztül megy. tengeridara és 3 kg. buzakorpa. Ebben foglaltehenek. De esetleg mégis szükségessé válhat A már hozott törvényeket szerves egészszé tatik 28'6 kg. szárazanyag, 2"886 kg. em. fea malátacsira gőzölése, pl. akkor, ha penészes, kapcsolva, ezek alapján szervezték a ma hahérje, 0 618: kg. em. zsir és 14 898 lg. em. dohos vagy másképp van megromolva, mert talmas mezőgazdasági hitelt (Credit agricole-t), szénhydrát. Táparány 1 :5'6. főzés vagy gőzölés által élvezhetőbbé s kevésbbé mely a kölcsönösséget, szolidaritást és takaÍIL időszak: 120 kg. burgonyamoslék, ártalmassá tehető a romlott malátacsira. rékosságot vallja elveinek. Szervezetét illetőleg, 10 kg. zabosbükköny, 8 kg. buzaszalma, 5 kg., alapját a tisztán mezőgazdasági kölcsönös szöÁztatni nem kell a malátacsirát nagyon tengeridara és 2 kg. buzakorpa. Ez tartalmaz vetkezés képezi. A szövetkezet összes tagjai 17 8 kg. szárazanyagot, 2 640 kg. em. fehér- sokáig, kivált nyáron, amikor könnyen meg- szolidárisán felelősek a kölcsönre szorult tagsavanyodik. Többnyire elégséges, ha egy jét, 0 572 kg. em. zsirt és 14'466 kg. em. etetéstől a másikig áztatjuk, s ha azután társért. A Credit agricole a helyi szövetkezeszénhydrátot. Táparány 1 : 6 0 . annyi szalmaszecskával keverjük össze, amennyi tek csoportosulása. A szövetkezetek és keA malátát nem vettem tekintetbe, mert az áztatáshoz használt fölösleges viz fölitatá- rületi pénztárak között a szerves kapcsot egy nem tudom minő és hogy mennyije van. sára szükséges, mert ezt a vizet, mely a pártoló bizottság alkotja, melynek -tagjai a Kisértse meg vele a korpát helyettesíteni, malátacsirából származó tápanyagokat tartal- földmivelésügyi miniszter, a még élő földmivepéldáimat pedig tekintse Csak tájékoztatóknak, lésügyi exminiszterek, a gazdakörök, egyesülemaz, kár elönteni. Gselkó. illetőleg módosítsa takarmányviszonyai szerint, tek, a szövetkezetek elnökei. Répalevél és szelet. (Felelet a 479. kérde arra ügyeljen, hogy elegendő fehérjét kapjadésre) A czukorrépáról lemetszett leveles koA társaság negyven millió alaptőkével nak hízói. Gselkó. t rona, melynek súlya a répa súlyának í U—V§ indul meg, mely összeg negyven, egy-egy millióAdómentes petróleum beszerzése. (Fele- részére tehető, igen tápláló, de sóskasavtar- ból álló — sorozatra van osztva. A sorozatok let a 475. számú kérdésre.) Az adómentes petró- talma miatt hashajtó hatással bíró takarmány. meg 20—100 és 500 frankos részvényekre leszleumot kérdésttevő ur megkaphatja, mint gazda Répaszedéskor természetes minőségben etet- nek felosztva. Az összeg adó- és illetékmentes, is, ha bebizonyítja, hogy a petróleum a takar- jük, a fölösleget pedig besavanyiiás által kon- ellenben a vállalat 4%-os minimális kamatot mánykamra motorjának hajtására fog felhasz- zerváljuk s mindkét alakban főleg fejőstehenek ad. A francziáknak tehát a kormány s a náltatni. A beszerzésre vonatkozólag a követ- ós hizóállatokkal értékesítjük. A fejőstehenekkel mezőgazdaságot istápoló testületek közreműkökező eljárás ajánlatos: kérdésttevő ur forduljon 25 kg., a hízókkal 30—40 kg. friss levél s désével egy óriási takaréktáruk keletkezett kiaz első magyar petróleumipar részvénytársa- mindkettővel mintegy 20 kg. besavanyított le- zárólag a földmivelés pártolására. A társaság sághoz Budapest Kőbányai-nt és kérje, hogy vél etethető 1000 kg. élősúlyra. alakulását, czélját s pénzmivtleteit körülíró az adómentes petróleum beszerzéséhez szük):894. törvényből még felemlítendő, hogy a A friss répaszelet tápértéke nagyon válséges iratok és utasítások megküldessenek. A tozik a szerint, hogy kiáztatás után sajfo!ják-e részvényeknek csak a fele fizetendő az alászükséges nyomtatványokat kitöltve és aláírva vagy nem. A nem sajtolt szelet tápértéke a íráskor, másik fele részletekben . törleszthető. tessék a kerületi pénzügyigazgatósághoz be- czukorrépa tápértékének mintegy 30 százaléA ^Syndicat national du credit Agricole" küldeni s ha az engedély kiadatott, a petróleu- kát, a sajtolt pedig 45 százalékát éri el, ha Rué Menars 8. szám alatti palotájában októmot az emiitett részvénytársaságnál megren- pedig a takarmányrépával hasonlítjuk össze, a ber1 hó 12-én kezdte részvényei kibocsátását. delni. Ha a petróleum megérkezett, erről a nem sajtoltnak tápértéke a takarmányrépa tápHallgattunk eddig; vártuk az eredményt, mely kerületi pénzügyőri szakasz értesitendő, mint- értékének mintegy 45 százalékára, a sajtolt minden várakozást felülmúlt. A részvényeket hogy a felbontás a pénzügyőri közeg jelenlé- pedig 70 százalékra becsülhető. A friss szelenemcsak gazdák, hanem tőkepénzesek és ipatében eszközölhető csak. —a.— tet is főleg marhával tanácsos etetni és pedig rosok is rohamosan vásárolják. Hisz az inté-
94. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1899
SZEPTEMBER
HÓ 22.
zet jövedelmi forrásának biztos alapja van: a túra lévén, csak hátrányára szolgálna a föld! denaturált szesz; használatának. A fenyegető A szövetkezetnek kétféle vagyona és pe- válságot első sorban is Németország érezné dig ezidőszerint 40 millió frankban megállapí- meg, mert évente egy millió nyolczszázezer tott törzstőkéje és 290 millió frankot kitevő tonnányi czukrot produkált, tehát egy millióval forgótőkéje lesz. Az aláírók 4—6°/o-ot s mint többet, mint bárhol másutt (nálunk az 1897— szövetkezetiek a tiszta haszonból osztalékot 98-ik évben 719,064 tonna volt az eredmény.) kapnak. A proklamácziók lelkesen hirdetik, Európában a legutóbbi statisztikai adatok szehogy a társaságnak csak egy czélja van: A rint összesen 5,428.303 tonnányi produkáltafranczia mezőgazdaságot franezia pénz árán tott, ekkora tömeget persze csak ugy lehetett kelteni uj életre ! piaczra állítani, hogy a kormányok kiviteli Állatorvosi kongresszus Parisban. Páris- prémiumokkal kedveztek az exportnak Európa ban, a jövő évi kiállítás keretében állatorvosi czukorgyártó államai előtt most ez a nyiit kongresszus is fog tartatni, még pedig való- kérdés lebeghet: mi történjék akkor, ha a színűleg szeptember 7—11. , közötti napokon közel jövőben Kuba egy millió tonnányi czukrábezárólag azért, hogy az azon résztvevők az val is megjelenik a piaczon. akkor tartandó nemzetközi lókiállitást is megAnglia. A gazdasági munkások díjazása. szemlélhessék. A kongresszus a gazdákra A Iondoni statisztikai társaság lapja legutóbb nézve is érdekkel fog birni, mert hatáskörükbe a mezőgazdasági munkások díjazásával foglaltartozó kérdések fognak ott tárgyaltatni. Szóba kozik behatóan s hogy a tanulmány tökéletes jön: 1. A marhalevelek s a járványok okai. legyen, a kérdés elemzését még a század ele2. Az állatorvosi szolgálat egyöntetű szervezése. jéről kezdi. A francziák elleni háború idején a 3. A lótenyésztés s a ménesbxrtokok reorganizá-a gazdasági munkás bére felette magas volt. cziója. 4. Az állatorvos szerepe a mezőgazdasági A kritikus időben azért szép haszna volt nemszakoktatás terén. Az eddig elősorolt előadók csak a földbirtokosnak, ki termékeit igen jól csupa franczia tanárok, A szervező bizottság tudta értékesíteni, hanem a munkásnak is, a most minden követ megmozdít, hogy a kon- ki nagyon szép napszám mellett dolgozott. A gresszuson minél többen, mentől válogatottabb mint azonban a háború végét előre lehetett kérdésekkel lépjenek fel, hogy annak eclatja látni, a papírpénz bevonatott s az aranyérték annál fényesebb legyen. Tagsági dij 10 frank- lépett életbe s a jövedelem egyidejűleg kezdett ban van megállapítva, melyet, valamint a csökkenni a munkabérrel együtt. Az ötvenes jelentkezést H. Rossignol pőre 10. quai évek idején a munkabér kezd ismét emelkedni Pasteur, Melun (Seine & Marne) lehet bekül- s az egyfolytában a 70-es évekig tart, attól deni. Állatorvosi szakférfiaink, kik a legutóbb kezdve ejfész mai napig a királyság összes tetartott bádeni állatorvosi kongresszuson oly rületén csökkenés észlelhető. Ha néha-néha tevékeny részt vettek, valószínűleg a jövő váratlan emelkedés van is a gazda jövedelméévin is emelni fogják a magyar állatorvosi ben, avagy a munkás fizetésében, a tendenczia oka mindenesetre az általános, külföldi aktitudomány hírnevét. Németország. A czukorgyártás válsága. A vitásban leli magyarázatát. Az ipar óriási fejnémetek a legnagyobb aggodalommal néznek lődése a tanyai munkásnépet a városi ezentrueléje czukortermelésük jövőjének. Nézetük sze- mokba csalja, hol jobb díjazást élveznek; ezerint Európa többi czukorrépa termelő államja ket visszatartandó, jobb fizetésben kell őket arra törekszik, hogy tönkretegyék czukorexport- részesíteni — a mi a gazdára nézve annál jokat; a brüsszeli konferencziából ennek bizonyí- súlyosabb, mert az ő jövedelme a fokozott tékát látták. Ezenkívül van még egy faktor, bérösszeggel szemben emelkedést nem mutat. mely nem kevésbbé hat nyugtalanitólag. Kuba szigete^ mely évente egy millió tonna czukrot képes piaczra vetni, a háború folytán a 1895—96 ik évben alig exportált kétszázezer tonnát. Igen ám, csakhogy most az uj rezsim alatt kétségtelenül újra fel fogják az amerikaiak a czukorpródukcziót virágoztatní s megeshetik az is, hogy az áldott talaj s kitűnő klima alatt két millió tonna czukrot is exportálhatnak. Ezt a német lapok nem tartják fantasztikus állitásnak, mert a szigeten a művelhető területnek csak tizedrésze volt a spanyol uralom alatt kihasználva. Aki ismeri az amerikaiak élelmességét, az elhiszi, hogy ezután ott egy talpalattnyi földet sem fognak műveletlenül hagyni. Mi lesz már most a közel jövőben, ha az amerikai czukor Európában akar tőrt hódítani? Francziaország csak a mult kampány alatt is 300.000 tonnával többet produkált, mint a mekkora a belfogyasztás. Ha tehát e fölösleg számára piaczot nem talál, okvetlenül ipari és mezőgazdasági válság fog beütni. A kormánynak a czukor fogyasztási adóját kellene csökkenteni, dehát hogy volna ez még csak feltehető is, hogy oly bő keresetforrásról önkéntessen mondjon le a kincstár ? Igaz, hogy a többi czukortermelő államok, tehát Francziaország, Ausztria, Magyarország, Belgium s Oroszország is éppen ugy fogja a válságot érezni, dehát kiki csak a maga bajával törődik. Az egész Európára kiható válságnak az leend következménye, hogy minden egyes kormány a maga érdekeit védendő, igyekezni fog szomszédja helyzetét súlyosbítani. A répatermelést tehát a szesznyerés czéljából lesz helyén a jövőben folytatni, mert a czukortermelésre fektetett nem fogja magát többé kifizetni ; csakhogy ebben az esetben okvetlenül szükséges még most oly denaturálást kitalálni, mely jobb a mainál s hogy a pénzügyőrség egyszerűsítse a hivatalos eljárást, mert a mai bosszantó szeka-
1755
Gazdák Biztosító Szövetkezetén e k m e g a l a k u l á s a . Di.czember hó 11-én d. u. 4 órakor a Köztelken tartja alakuló ülését a Gazdák Biztosító Szövetkezete s a végrehajtó-bizottság ez uton is felhívja az alapítvány- és ;üzletrészjegyzök figyelmét e körülményre. Felkéri továbbá mindazokat, akiknél még aláírási ivek vannak kint, hogy azokat, amennyiben már ujabb jegyzésekre nincs kilátásuk, e hó 30-ig az OMGE. czimére (Budapest, Köztelek) beküldeni szíveskedjenek. Ünnepelt tanárok. A m.-óvári gazdasági akadémia tanári és tiszti kara Cselkó István tanár 30 éves és Linhart György tanár 25 éves szolgálatának évfordulóját e hó 16-án szép, kollégiális ünnepélylyel ülte meg. Az ünnepély este bankettel kezdődött, a melyen Vörös Sándor kir. tanácsos, az akadémia igazgatója, méltatta az ünnepeltek érdemeit, átnyújtva nekik a kartársak nevében egy-egy ezüst serleget a szép riap emlékéré. Az igazgató után még Kosutány Tamás dr. köszöntötte fel az érdemes két tanárt, a kik hálás szavakban köszönték meg ünnepeltetésüket. A tanári gárda több tagja emelt még poharat a bankett folyamán, melynek lefolyása után a máshol annyira komoly tanárok, kik az ünnepélyen családjaik nőtagjaival vettek részt, czigányzene melleit vígan rakták a tánczot reggelig.
Gazdák Biztosító Szövetkezete. A Köztelek 93. számában közöltük, hogy a .Gazdák ' Biztosító Szövetkezetének" alaptőkéje javára eddig 862 alapítványt és 1229 üzletrészt 886,580 korona értékben jegyeztek. Folyó hó 21-ig beérkezett aláírási iveken az alábbiak jegyeztek alapítványokat, illetve üzletrészeket: Nagyváradi és teleki Horváth Mihály 1, Koós József 1, özv. Viczmándy Mórné 1, Csanádi káptalan 4, Jungenfeld Károly báró 1, Meskó Pál 1 alapítványt; Hajába Miháiy plébános 3, ZalaEz képezi az angol mezőgazdaság ha- szántó község 5, Gröftner Viktor 1, Nénáetnyatlásának egyik, szinte igen érthető ma- Pereg község erkölcsi testülete 6, Berán János 1, Heim János 1, Groglits János 1. líirsch gyarázatát. István 1, Szigmeth Ferencz 2, Szigmeth* György 1, Dusek Frigyes 1, Kratochvil Ferencz 1, Dittrich István 1, Mühlberger Ferencz 1, PovTEGYESEIL lány József 1, Hampel András 1, Fritz Lóréncz 2, ifj. Szigmeth János 1, Szupparics András Mai számunk tartalma . Oldal. 1, Taugner János í, Hlatky András 1, Minichski OMGE. közleményei _ • _ 1723 . hofer József 1, Bartók István 2, Molnár István A gyengék védelme .. 1747 1, Bohács András 1, Berzi József 1, Donath Osztrák zaklatás Kőbánya ellen. 1748 Mihály 1, Mester József 1, ifj. Gaál Pál 1, ifj. Növénytermelés. Jurik István 1, Kurunczi Sándor 1, Kelemen Későn érő burgonyák kiszedése — — ... 1749 György 1, Constantin Puta 1, Donáth János 1, Állattenyésztés. ifj. Bartók András 1, Dávid János 1, Bolyos Elvetélés. — ... 1750 István 3, Bolyos Mátyás 5, Sznistyák Nándor Gazdasági növénytan. 5, Szabó Endre 1, dr. Nehrebeczky György 1, A gyümölcsfák bemeszelésének jelentősége. ... ... 1751 Minay István 1, Fülöp Lipót 1 üzletrészt. A méhszéditő pöfeteg '... 1751 Összesen 9 alapítványt ós 68 üzletrészt 10,360 Gazdasági vegytan. korona értékben jegyeztek. Az. eddig beérkezett .'. 1752 Nitrogén és növény. Jaenseh Emil : ^nwmtoltn. — 1753 aláírási iveken 871 alapítvány és 1297 üzletKülföldi szemle. - 1754 rész 896,940 korona értékben jegyeztetett. EzekTegyeseü. ... 1755 hez hozzáadva a már többször kimutatott meKereslteiaíera, ídzsáe. _ 1757—1758 gyék törvényhatóságai és városok á tal jegyzett 36, valamint Abauj-Torna vármegyétől legújabban beérkezett 2 alapítványi jegyzést: Ülésnapok a Köztelken. az eddigi jegyzéseit főösszege 934,940 korona.
1899. november 22. d. u. 4. órakor. Törzskönyvelö- bizottság ülése. 1899. november 24. d. u. 4 órakor Próbavágásokat rendező bizottság ülése. 1899. deczember 10. d. e. 10 órakor. OMGE. évi rendes közgyűlése. 1899. decz. 11. d. e. 10 ó. Gazdasági Egyesütetek Országos Szö' vetségének nagygyűlése.
Dijvissztérités. A lapok annak idején közölték a bpesti kir. keresk. és váltótörvényszéknek azon elvijelentőségü ítéletét, melylyel egy bpesti: czégnek a m. kir. államvasutak elleni 40,774 frt fuvardíj visszatérítése iránti perében felperest keresetével elutasította, és kimondotta, hogy a dij visszatérítés engedélyezésének egyik czélja, ha az csak bizonyos czélra adatik meg, az intézmény természetéből folyólag ' az, hogy. a szállítás a meghatározott irányban fokoztassék, és miután a felek nem kötötték ki azt, hogy az egyik viszonylatban elért felesleg a másik viszonylatban számításba vétessék, ennélfogva a megállapodás czéljának
1756 azt kell tekinteni, hogy mind a két viszonylatban csak akkor adatik dij visszatérítés, ha az elszállított ármennyiség mindegyik viszonylatban az illető viszonylatra nézve megállapított legkisebb mértéket eléri. Az a körülmény, hogy a vasút a felperes által kiszámított nyers díjbevételt elérte, akkor a midőn az igény, mint a jelen esetben, a szállított tonnamenyiségéhez van kötve, dijvisszatéritési igényt nem állapítja meg. A bpesti kir. itélő-tábla legutóbb hozott ítéletével az első bíróság ítéletét helyben hagyta és miután felperes azt is felhozta, hogy a teljes árumennyiség szállítását a Szerbiában annak idején fenforgott politikai viszonyok tették lehetetlenné,'és igy a teljesítésben „vismajor" által volt akadályozva, kimondotta a kir. itélő-tábla, hogy a szerződős teljesítésébe „vismajor" által akadályozott fél a vismajor alapján csak arra tarthat igényt, hogy a szerződést nem teljesittése miatt őt esetleg terhelő költségek alól felmentessék, de a vismajor után nem szolgálhat alapul arra, hogy a vismajor miatt a szerződést nem teljesített fél a másik féltől a szerződős teljesítése esetére kikötött előnyöket a maga részére követelhesse. Borkezelési népszerű utmutatás. Aföldmivelésügyi miniszter kiadásában a közelmúltban megjelent egy utmutatás a must és bor okszerű kezelésére kisebb szőlőbirtokosok számára, melynek szerzője dr. Csanády Gusztáv, a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet igazgatója. Ezen az okszerű borkezelést népies nyelven ismertető szakmunka a földmivelésügyi minisztérium borászati főosztályában, úgyszintén valamennyi vinczellőriskola igazgatóságánál és valamennyi szőlészeti és borászati felügyelőnél 20 krért szerezhető meg. A miniszter azonban ugy intézkedett, hogy lelkészeknek és tanítóknak, amennyiben levelező-lapon eziránt a minisztérium borászati osztályához fordulnak, a munka díjtalanul küldessék meg.
KÖZTELEK, 1899
NOVEMBER HÖ 22.
ipari foglalkozás föllenditésének kedvező körülményei szerint a kosárkötést, szalma- és gyékényfonást, bognármunkát fognak tanítani. A romániai marha Németországban. A „D. L. P." egy szóval sem czáfolja meg azon magyar forrásból eredő hirt, miszerint Berlinben mészárosok szövetkezete alakult meg, mely évente legutóbb 5000 román marhát szándékozik a berlini vágóhidakon értékesíteni. E czélból a szövetkezet már a román jószágigazgatósággal tárgyalásokat is kezdett. A német lap most ránk fogja, hogy megijedünk, mert a román gazdák takarmányhijján lévőn, a porosz vállalkozóknak adják el állataikat potom áron s ennélfogva a magyar marha piaczát fogná veszteni Németországban. Jassyból tényleg már szállítják is ezidőszerint a plombirozott waggonokban a marhát Németország felé. A német lap avval szórakoztatja olvasóit, hogy a magyar gazdák mily akcziót indítanak kormányuk előtt, az hasson oda, hogy a rettegett román versenyt valahogy távolítsa el s tegye lehetetlenné. Ennek tulajdonitható első sorban, hogy a magyar kormány a román marha behozatali tilalmát meg nem Szüntette, sőt tovább fenn is fogja tartani az alatt az ürügy alatt, hogy az állatjárványok behurczolását megakadályozza. A német sajtó jólértesültsége valóban gyermekes naivságot árul el.
91. SZÁM. 9-TK É V F O L Y A M . Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a „Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére ős az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel: 55 krajezár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.
Gyors- és teheráruk házhoz szállítása. A magyar kir. államvasutak a vasúti üzletszabályzat 68. §-a alapján már évekkel ezelőtt rendszoresitette azon intézményt, hogy a budapestjózsefvárosi, budapést-nyugoti és budapestdunaparti teherpályaudvarokra érkező gyors- és teherárukat a czimzetteknek saját szerződött fuvarosával házhoz, illetve a feladandó árukat a lakásból a vasúthoz szállíttatja, ha a czimzett a Duna balpartján a IV—IX. kerületben vagy a tisztviselőtelepen lakik. Ugyancsak ezen szerződött fuvarosával vámoltatja el a Budapesten átmenő és azon Budapestre helyben rendelt vámárakat is, melyeknek elvámolása a vasútra bizatott; egyúttal a külföldről érkező —• házhoz szállított — szállítmányok után kiállítandó árnyilatkozatokat is ezen megbízottja által állíttatja ki.
Ingyen kapható füzetek. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnél a következő Utánvétellel terhelt, Budapesten a Duna füzetek kaphatók egyenkint 3 kroS, összesen pedig egy 10 kros levőibélyeg beküldése elle- iobbpartján lakó felek részére szóló, továbbá nében : A pinceszövetkezetekről, Kenderterme- terjedelmes, tűzveszélyes és oly áruk, melyeklési utmutató, Utmutatás a vértetü irtására, A nek összsúlya az egy tonnát meghaladja, csakis a vállalkozóval kötendő előzetes egyesség alapkukoriczamoly életmódja és irtása, Utmutatás a ián szállíttatnak házhoz. csikoslábu bumlégy irtására, A mesterséges borok Jogában áll azonban mindenkinek, hogy készítését és eladását tiltó törvény és rendelet, Utasítás a gyümölcsök szedésére, csomagolására a vállalkozó által való házhoz szállítást igénybe ne vegye, mit az illető állomásokkal egyszerű és szállítására. írásbeli megkereséssel közölhet. „ A kisgazda trágyatelepe és okszerű A házhoz vagy háztól való elszállítási A népies gazdasági előadások. Negyedik trágyakezelése1' czimü füzet 12 kr. beküldése dijak a következők: esztendeje, hogy a mezőgazdasági szakismeretek- ellenében portómentesen szállitattik az OMGE. a) gyorsárukért: nek a nép között való terjesztésével a föld- által. . 15 kr mivelésügyi kormányzat a vármegyei gazdaA m.-óvári gazdasági akadémia láto- 10 kg. áulyig 20 „ sági egyesületek utján, rendszeresei foglalkozik. gatottsága. A m.-óvári gazdasági akadémiába 10 kg.—25 kg.-ig . 25 „ Az első évben husz megyében rendeztekvHyen a folyó tanévben 68 elsőéves, 61 másodéves 25 kg.-on felül 50 kg.-ig . . . : . . népszerű előadásokat s azokat 34.000 ember és 7 vendéghallgató, tehát összesen 136 hall- 50 kg.-on felül minden megkezdett 50 kg. 20 „ hallgatta. 1897—1898-ben már a harmincz- gató iratkozott be, mely szám teljesen megb) teher ár ükért: kilencz vármegyében rendezett előadásoknak egyezik a hallgatóság tavalyi létszámával. 50 kg. sulyi
Biztosítási Ügyvivöség
94. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1899
SZEPTEMBER
HÓ
22.
1755
Vidékifinomitógyárakrészéről a kinálat e hétnek elején gyérebb és igy nagyobb üzlet nem létesült. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz a későbbi szállításra 17-25—17-50 frton lett ajánlva és néhány kisebb tétel ez áron kelt el. Rozs a búzaárak emelkedése daczára közép- és A kontingens nyersszssz ára Budapesten 18. alárendelt minőségben, mint eddig is, el volt hanyagolva. Most jelent meg Jobb minőségű áru elvétve kivitel czéljából került el- 18-50 forint. Bécsi jegyzés 19-60—19 80 frt kontingens nyersadásra, az árak azonban nagyjában alig változtak. Csendes irányzatban 6.—6.15, jobb árut 6-20—6-25 szeszért. forintig jegyzünk helyben és helybeli paritásra, mig Prágai jegyzés 55-25—55 50 frt adózott és —.—— príma rozs néhány krajczárt ezen jegyzéseken felül 18-50 frt adózatlan szeszért. az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében is ért el. Nyiri származékok iránt nincs érdeklődés Trieszti jegyzés —. 10-25 frt kiviteli szeszért és Debreczen paritásban 5'60—5"75 forinton jegyzünk. 90% hektoliterje. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) gyenge A kivitel a hét elején szüneteit, vételkedv és mérsékel', kínálat mellett jegyzéseit alig Vidéki szeszgyárak közül: Losoncz, Temesvár, tarthatta fenn és a mult héthez viszonyítva 10 krajczárral olcsóbb. Minőség szerint gyárosok — hizlalók 25 krral olcsóbban, a többiek változatlanul jegyeznek. egyáltalán nem vásároltak — 5.60—&-80 forintig fizettek zárlatdrak s héten: Finomított szesz helyben. Állomásokon átvéve néhány kisebb tétel 56- BulapesH 56 75 frt, élesztőszesz 56 56 75 frt, nyerstiszavidéki árpa 6.— forintig volt forgalomban.4Az üzlet szesz adózva A „Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodik év55-—55 75 frt, nyersszesz adózatlac egyébként pang. folyama régi köntösében, javított és tetemesen (exkontingens) —• •— frt, denaturált szesz 17 75 ;—. Zab bővebben van kínálva, a nélkül, hogy meg- —18-25 frt Kontingens nyersszesz —. bővített tartalommal bir. . felelő kereslet mutatkoznék. Az irányzat igy tartósan Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérA „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnapcsendes. Finom áru hiányzik. A árak szin és tisztaság mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénz íizs tárt teljesen nélkülözhetővé tesz. szerint 4.90—5.10, finom áru 5.35—5.40 forintig jegyez •ós maliéit értendők. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. helyben. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes Tengeri (ó) csak szórványosan van forgalomban küldéssel együtt és helybeli raktárból átvéve 5.40 forint, kocsiba téve i központi vásárcsarnok árnjegyzóse nagyban 5.50 forintig jegyez. Uj tengeriben ugyancsak mérsé— = 1 forint S O krajcsár. — (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. kelt üzlet van, az árakban azonban nincsen változás. Megrendelhető Promt szállításra Budapest távolságában átvéve 4.30— Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkeze4*35, november—deczemberre 4-35, november—februára téoek jelentése. 1899. nov. hó 18 áról. a „Köztelek" kiadóhivatalában, 4.50 forintig jegyzünk. A szép időjárás következtében behozatalaink Olajmagvak-. Káposztarepcze (készáruban) alig Budapest, fokozódtak. Forgalmunk nagyon élénk volt. Ugy látszik kerül a piaczra'és helyben 12'25 frtig jegyez. Káposzta- hogy a szük pénzügyi viszonyok is jobbra változtak, repcze 1900. augusztusra alig volt forgalomban, jóllehet mert elég IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek). élénk vétélkedv uralkodott. a repczevetés felől panaszok érkeznek. Az irányzat igy némileg szilárdabb volt és 11-50 —11'55 forint után A husüzlet változatlanul szilárd; ugyanazt mondjelenleg 11.70—11.80 frton jegyzünk. A mellékczikkek- hatjuk a vadról is, ellenben tojásban, valamint gyüben jelentéktelen a forgalom; vadrepcze 5'50—6-25 mölcsben vevőink nagyon tartózkodó álláspontot foglalforintot, gomborka 10-50—11-50 frtot, lenmag 11-50— nak el.. Káposzta iránt nagy érdeklődés mutatkozik ; a 13-— forintot ér el helyben. kereslet nagyobb, mint a beérkező küldemények. Hüvelyesei:: Bab e héten is csendes maradt. A Továbbra is áremelkedés várható. kereslet nagyon gyenge és az üzlet is igy csak korláA vaj és turóüzlet elég élénk. Primaáruért tolt maradt. Csupán aprószemü trieurt bab iránt ma- szívesen megfizetik a kért árakat. radt meg az érdeklődés, jegyzünk ilyent Félegyházan Az üzlet részleteiről illetőleg eladásainkróljkövetGyöngyösön 7-75 forinton. Gömbölyű ZomborKERESKEDELEM,TŐZSDE 8.—, Baján 7-—, Mohács-Kalocsán 6-70, Váczon 7-—frton. kezőket jelentjük ;. Barnabab Kalocsán 6-90, Nyíregyházán 6-75., tarkabab Iá marhahús hátulja 56, vidéki 50 kr., Nyíregyházán 5-2:5 forint. Kendermag lanyha és' alig borjú Elkelt ölött bpésti 54, vidéki 36—50 kr., birkahús Bndapesíi gabonatőzsde. van keresve, helyben 11.— forinton.jegyzünk.* 28—35 kr. 100 kg.-ként. (Ehtttmam és Wahl budapesti terménybizomáty Vadból, őz egészben 40—50 frt 100 kg.-ként. czég jelentése.) Nyulakért 1.10-1.20 frt, vadkacsákért 60krt, fáczánért Budapest, 1899. november 18. 1.20-1.50 frtot értünk el darabonként nagyobb Nap! jelentés a gabonaüzletről tételeknél. Az időjárás ezen a héten is nagyobbára száraz 1899. november 21 maradt. Kezdetben még borús és ködös idő mellett Élőbaromfiból eladtunk maglólibát 2.40—2-60 szórványos csapadék is fordult elő, — a felvidéken Utolsó jelentésünk óta a gabonaüzletben to- frtért, ruczát 1.40-1.50 frtert, tyúkot 1.10-1.20 frtért havazás alakjában — ez azonban csak rövid ideig vábbi lanyhulás állott be. A malmok nagyon mérsé- hizott ludat 4-60—5-00 frtért páronkint. Vágott libából tartott és igy továbbra sem volt kielégítő. Gazdáink kelten vásárolnak s az itt fekvő nagymennyiségű kész- nagyobb mennyiséget 40—52 krért adtunk el kg.-ként. körében a nyugtalanság — a vetések állása iránt — áru is nyomja az árakat. Prima alföldi tojást 41.50—42, aprót 34 forintért igy még nem szűnt meg. Éjjeleken át gyakrabbi fagy Buza ma mérsékelten volt kínálva, kereslet adtunk el eredeti ládákban. is volt észlelhető. A vízállás tovább is csökkenő és a hajózás nagyon meg van nehezítve ; részben meg is gyenge ; az üzlet eleintén változatlanul indul, később Prima teavaj 1.10—a.20'frt,' turó 10—14 krért kellett szüntetni. A kontinensen az időjárás ugyancsak eladók kénytelenek voltak 5 krral olcsóbban túladni könnyen elhelyezhető. árujokon. Az összforgalom mintegy 25000 mmássa. száraz és a hőmérséklet erősen csökkent. Burgonyából eladtunk kifli burgonyát vagonRozsban gyenge a forgalom. Helyben, illetve rakományban épen 5 frtért métermázsánkint. A külföldi piaczok üzletmenetét illetőleg javulást most sem jelenthetünk és nem mutatkoznak oly je- Budajfést távolságában 6 frtól 6 25-ig ér el minőség Gyümölcsből prima körte hiányzik, prima almálenségek sem, melyek a fogyasztási kereslet meg- szerint. ból is kevés érkezik. Nagy fajalmáért minőség szerint, Árpa alig jön forgalomba, merkantil áru 5-30— 8—24 frt, kevert apró almáért 6—7 frtot értünk el élénkülését tennék valószínűvé. A készletek mindenütt 5-80 ér el ab Budapest. elegendő nagyok és ugy a tengerentúli, mint az orosz ICO kg.-ként. kínálat is bővebb lett. Amerikában az irányzat fedezési Zab csendes változatlan. Minőség szerint 4'80— vételekre kellemesebb ugyan, az árfolyamok azonban 5'10-ig adható el helyben. Príma áru 5-35-ig kél el. alig változtak. A látható készletek a Bradsteets jelen(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen Tengeri (ó) gyér forgalom mellett 5-45—5-50 tése szerint e héten búzában ismét 1,800.000 bushellel gyarapodtak, ami azonban a spekulácziot nem elégítette adatik vasúti kocsira rakva. Uj tengeri iránt csekély az tése. Budapest, 1899. november 20 ról. ki. Angliában az üzlet nyugodt, forgalom korlátolt érdeklődés, deczemberi szállításra 4-30—4-32V2-ig ér el Hu. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 54-66, maradt és az árutulajdonosok mérsékelt endedményekre Budapest távolságában. Határidők kevés forgalom mellett változatlanok. a. oszt. 52-54, III. oszt. 48—52, eleje L oszt. 47—48. voltak kényszerülve. Francziaországban is csökkenő a. oszt. 45—47, III. oszt. 42—45, borjúhús hátulja I, volt az irányzat. Az összes többi kontinentális piaczokon Déli 12 órakor jegyez : oszt. 60—70, II. oszt. 50-60, eleje I. oszt- 50-60, II. a viszonyok egyébként nehézkesek és az üzlet korlátolt. oszt. 50—56, birkahús hátulja L oszt. 40—44, 0. oszt. Talán a következő hideg időjárás fog barátságosabb Köttetett. Déli zárlat 38—40, eleje I. oszt. 34-38, II. oszt. 32—34, bárány hangulatot teremteni. Buza áprilisra 1900. 0. 8.01—02 elaje ldbO. 0-—, hátulja • •—, sertéshús magyat „ októberre 8.06—07' Nálunk a forgalom valamivel jobb volt ugyan, szalonnával elsőrendű 1 q 44-48, vidéki 35—44, szade csupán búzára szorítkozott, gii mellett az árak is Rozs áprilsra 6-49—51 lonna nélkül elsőrendű 44-48, vidéki 30-44, sertésmérsékelten javultak. A többi czikkek ennek ellenében Tengeri májusra 19 30. 0. 4-90—92 hús pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — korlátolt üzlet mellett változatlanok. Csupán árpa volt Zab áprilisra 5 09—10 , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar lanyhább. Káp-repcze aug.-ra — 11.75—11.85 , idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. Az üzlet részleteiről következőket jelenthetjük : 48—60, füstölt belf. csonttal 0-60.-0-75, csont nélkül 0 70 -0-85, sonka füstölt külf. osont nélkül —• •—, Buza csendes irányzatban indult, daczára, hogy szalonna sózott 1 q 45-0—46 0, füstölt 50-—56', sertésa kínálat szűk keretben maradt. A hidegebb időjárás Szeszüzlet,. zsír hordóval 51-0—52 0, hordó nélkül 49-0—50 0, kolbász és a ledezési vételekre szilárd határidőpiacz azonban , füstölt 64-76, szalámi belföldi 1°0 Ssem. (Gcld,inger Gábor szeszgyári képviselő nyers 1 kg. — ugyancsak szilárdító hatással volt a készárura is, annál —175, külföldi , malacz szopós élö 1 db 00'—, inkább, mert egyes malmok élénken iparkodtak kész- tudósítása.) tisztított 0 90-1.— leteiket kiegészíteni és ugy látszik, hogy lisztgyáraink A szeszüzletben e hétnek elején az üzletmenet gyér nem is rendelkeznek elegendő nyersáru felett. Az Baromfi, e) Blő. Tyúk 1 pár frt 1- 1-10, irányzat igy fokozatosan megszilárdult és a tulaj- volt és nagyobb kínálat folytán a szeszárak azonnali ssirke 0 50—0-70, kappan hizott 1'30-1'4Ó. sovány 1-10, szállításra a multheti zárlatjegyzés szerint záródnak. donosoknak majd naponként lehetővé vált mérsékelt 12), rucza hizott 2 20-3-—, sovány 1 20—1-50, lud árelőnyöket kieszközölni. Finom búzák jó érdeklődésre Elkelt finomított szesz nagyban azonnali szállításra ü:zot» 4-—5-—, sovány 2-20—2-60, pulyka hizott 3 80 találtak, ilyenek azonban csak szórványosan kerültek 56-— frt adózva és 21.25 frt szabadraktárra, élesztő4 20, sovány 2 20-2-60. 6) Tisztított. Tyúk 1 db frl piaczra. Vaggonáru aránylag gyengén érkezik és a szesz 56 és 21 frton adózatlanul. 0 70 -0-80, 1 kg. , csirke 1 db 0-50—0-60, 1 kg, forgalom nagyobb részét tételek képezik, melynél árak, Az adózott nyersszesz és denaturált szesz vál, kappan hizott 1 db 0" 0-—, 1 kg. —• , a hét végén bekövetkezett visszaesést leszámítva kb. tozatlan áron kelt el. récze hizott 1 db 0 80-1-10, 1 kg. 48-54, félkövér 1 db 15 krral javultak. Az összforgalom kb. 155.000 mm. Szerb búzában elegendő a kínálat és malmaink e származékokból is vásároltak naponként egy-egy tételt. A heti hozatal 133,000 mm. tesz ki.
Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán
Köztelek Zsebnaptár 1900-ra.
1748
KÖZTELEK,
1899. NOVEMBER HÖ 22.
94. SZAM. 9-IK É V F O L Y A M .
0"0'—, iud hizotí 1 db 1-80—2-60, í kg. 41-0 48, Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser- Maros, Rózsahegy, Nagy-Sink, Privigye, Völgység, félköv. 1 db 00-—, 1 kg. , pulyka hizoo téshús 1 kg. 44—52, 1 q-3600—4000, süldőhus 1 kg. Zólyom és Horvátországnak a következő járásaiból: 1 db 00-—,1 kg. -—. félkövér 1 db 0-—0"-—. .56-60, 1 q 3700—3800, füstölt Bertéshus 1 kg. 68—72, Gospics, Gracsac, Korenica, Otocsac, Perucsic Udbina, 1 kg. —tt-t-, Iudmáj 1 db 50—I—, 1 kg. 1.20-1-50 1q— : —, szalonna zsirnak 1 kg. 46 —48, 1 q 4409—Ogulin, Sluin, Susczk, írig, Stari-Pazova. ludzsir 1 kg. 0 8-1-—, idei liba 1 db 4500,. füstölt szalonna 1 kg. 60—72, 1 q 4500—5500, háj A bevitelre kerülő állatok részére hatósági , disznózsír 1 kg. 56—58, marhalevelek állitandók ki, amelyek szerint a szármaHal. Blő. Harcsa 1 kg. frt 0-69—0 80, csak® 0 — 1 kg. 50—54, 1 q 1 q — , kocsonyahús 1 kg.:30—36, 1 kg. zási helyen és a szomszédos községekben, nevezetesen -0-—, ponty (dunai) 0-60-0 80, süílő kekrig, esegs 1-—1 2, máma 40-—60—, czompó 0-40—0-60, — S füstölt sonka 1 kg. 70—80, 1 q Badapesti tafearataairásár, (IX. kerület Me«ter- az illető állatok elküldése előtt, járványos és bejelenangolna 00'—, apró kevert 0'20—0-25, lazacz Jicza, 1899. nov. 21 & székesfővárosi vásárigazgatőság tendő betegség nem fordult elő. pisztráng 00-—. .sleatése a „Rögtelek" részére). Felhozatott a szokott Ha az állatokra nézve valamely betegség megTej és tejtermékek. Tej I lit. frt 0°08—0-08, ősségekből 143 szekér réti széna, 58 szekér mahar- állapíttatik, akkor az illető marhaszállitmány — amennyilefölözött 0-06—0-06, tejszín o0-—, tejföl 0-25—0-28 tehénvaj (tea) 1 kg. 0-90—M 0,1. rsndü 0-70—0-85, il. s, 45 szekér zsupszalma, 18 szekér alomszülma, 2 szekér ben meg nem engedtetnék, hogy az állatok a vasúti takar aáóyszalma, 2 szekér tengeriszár, 10 szekér állomással összeköttetésben álló nyilvános vágóhidhoz 0-70- 0 8)—., olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű — agyí-b takarmány, (;abosbükkönv, sarjú sík). 600 vitessenek — az ide vágó rendeletek értelmében a 0'—, II. rendű 0" 0-—, tehéntúró 0-10—0-14, juhMák szecska. A forgalom közepes. A -ak q-ként, a feladó állomásra visszaküldendő. taró 60—62, liptói 0 56-0-60, juhsajt 0—, ejnnsea következők: réti széna 180—300, 1 muhar 220—270, Minden eddigi acs. kir. belügyminiszter, valamint a ihaii sajt !• 1-—, groji sajt 0-50—0-70. MHjpjzálma 130 —150, aloiEszakaa 110—130, egyéb politikai helytartósági hatóságok Mszt és kenyérnema. Fehér kenyér 1 kg. frt íakármfay ——, lóhere , takarmány. részéről az állalforga13:0-13 0, barna kenyér 10 0-11-0, rozskenyér 11 0 malmi 120— 140 (10Ó kéve) tengeriszár 600-700 hjczerna lom ügyében a magyar korona országaival egyetértő—11-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 — —, í —•— , sarjú 200-240 salmasze3®k» 160—180, széna leg kiadott beviteli tilalmak és korlátozások elvesztik 2 3 — , 4 — , 5 — . , , zslosbükköny 230—260 össisa érvényességüket. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 8-12, síoke ^esiszám 284, gsuly 383,400 kg. Tilalom ellenére bevitt állatszállítmányra az raoi 18—28, borsó héjas magyar 10-0—12-—, koptatott 1880-iki február 29-iki törvény 46. §-a (bír. törv. ,35. magyar 13—15, külföldi 10—17, bab fehér apró 6- 9 sz.) alkalmaztatik. nagy 6.0—8-0, szines 9-0—10 0. Bécsi sznrómarhavásár. 1899. nov. 18-án. FelAllatvásárök. hozatott: 3381 borjú, 3476 élő sertés, 1593 kizsigerelt Tóján. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 41-0—42.— Budapesti szurómarhavásár. November hó 17-én. sertés, 573 kizsigerelt juh, 271 bárány. D. oszt. (1440 db.) 38-0—40 0, meszes 36-37, orosz tojái A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósáÁ borjú vásáron, sem az irányzatban, sem az 100 db. —, tea tojás 3-30—3-40, törötttojás0--—0-— gának jelentése. áraiban a multhéttel szemben nem állt be változás. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0-00 1 q Felhajtatott: 215 drb belföldi, — drb galicziai, Kizsigerelt juhok sem bírták a legutolsó árakat tartani. 2:5—3.0, Petrezselyem 100kötés 0—0"0, 1 q 3.——5 00, drb tiroli, 65 db növendék %lő borjú, — db élő Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 40—46 zeller 100 db 0-80—1.50, .karalábé 0-70—1.00, vöröshagyma bárány ; 11 drb belföldi, — drb galicziai, — drb 100. köt. 00.—, 1 q 3.80—4.20, foghagyma 100 köt. tiroli, 76 drb bécsi ölött, — drb növendék borjú, 33 kr., prima 48—52 kr., primissima 54—60 kr., élő borjú kr., prima kr., primissima (—) —.—.—, 1 q 16.—20.—, vörösrépa 100 drb 0.70—1-20, drb ölött bárány, — drb élő kecske, — drb ölött kr., fiatal sertés 32—40 kr., kizsigerelt sertés nehéz fehérrépa ., fejeskáposzta 2-60— 4;—, kelkáposzta 100 db 46-52 kr., könnyű 32—37, süldő 42-52 kr., kizsigerelt Borjuvásár élénk lefolyású volt. 1.0—1.6, vöröskáposzta 6. 8.—, fejessaláta J.ÍC— Árak a következők : Élő borjuk : belföldi 32—46 juh 20—35 kr., bárány páronkint 6—12 kr. 2.—, kötött saláta 0•—, burgonya, rózsa 1 q 1.50— frtig, kivé2.—, sárga 2.10—2.20, külföldi —. .fekete retek 100 frtig, kivételesen 48 frtig dbonkint, —• Bécsi sertésvásár. 1899. nov. 21-éa. (Schleifelfrtig súlyra, növendék borjú 20—26 frtig, der és társai bizományi czég távirati jelentése a .Közdrb 1.——1.40, uborka nagy salátának ÍCO drb 0.0—0.—, telesen savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 1.60—2.50, kivételesen — frtig dbonkint, frtig súlyra. lelek" részére). frtig, tiroli forint. zöld papr. 00'—, tök főző 16-0—25-0, zöldbab 0 , Ölött borjú: belföldi Felhajtás: 4657 süldő, 6241 zsirsartés, összefrtig, növendék borjú frtig dbkint, sen 10898 drb. zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —.——.—, fejtett 1 lit. galicziai. —, tengeri 100 esö —.—.—.karfiol 100 drb 6,—15.— ölött bárány 5-5—T— frtig, bécsi ölött borjú 46 - 56 frt, A forgalom kezdetben élénkebb, később lanyparadicsom 1 kg. 0. .—, spárga 0. 0.—, torma kiv. — frtig súlyra. Elő bárány 0'—0 — frtig, kivét. háb b volt. — frtig, élő kecske —'•—•— frtig páronkint. 1 q 10—28. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélGyümölcs. Fajalma 1 q frt 7—14, köz. alma 6—8, kül : príma 38—39 0 kr, kivételesen — kr, közepes vajkörte 30—45, közönséges körte 14—20, szilva magvaBudapesti jnhvásár. 1899. november hó 20-án. (A 34-36 Okr, könnyű — • — kr, süldő 32—40 kr. váló 0. 0.—, vörös—.—.—. meggy faj , közön- székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Bécsi jnlivásár. 1899. nov. hó 18-án. Felhajtál séges — , ringló , baraczk kajszin , jelentése a „Köztelek" részére). 1019 db juh. " őszi , dinnye görög nagy 10 drb —•—0-—, kicsi Nyugodt forgalom mellett a multheti árak váltoFelhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 776, feljavított — , sárga faj 1 q. —.0—-.0, közönséges . szőlő 1 kg. 22.0- 28.0, csemege 30-32, dió (faj papir- juh 924, kisórolt kos —, kiverő juh 247, bárány —, zatlanok maradtak. , szerbiai 92, angol kereszÁrak : export juh páronként 22 24"—, (—•—), héju) 24—26, közönséges 20.0—22.—, mogyoró 28—32, kecske 27, boszniai raczka —• , selejtes juh 18-—20 — frt. gesztenye magyar 8—10 olasz 12—15, narancs messi- tezés —, romániai — durvaszőrü — db. Birkavásár lassú lefolyású volt. nai 100 db 1-2—1 50, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 1-10—1-50, füge hordós 1 q 18—20, koÁrak a következők: Belföldi hizlalt ürü 18—20-— szorús 18-—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—75, frtig páronkint, 20 0—22.—frtig 100 kiló élősúly szerint, ika @ B Í Hess?. egres 1 lit. 00-—, eper 1 kg. 00 — kr. kiv. —•-- frtig, feljavított juhok 15-—17 0 páronkint, 18-50 Fteerek italok. Paprika és I. rendű 1 q. frt 19 50 frtig 100 kl. élősúly szerint, kisorolt kosok — pár., &z egyesfflaíi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és 40—60, II. rendű 20—30, csöves — , (szá- kiv. frtig, kiverő juh 8 50- 12 — páronkint, —-— Írtig rított) —. köménymag —— - , borsókm&fa súlyra kiv., bárány , kecske —-0, frt pár. kiv. kiadásért felelői: Forster Séza az 0, M. 0. S. igás— . mák 1 q. frt 28—30, méz csurgatott 30— 0 frt pár., suly, szerbiai 8'50—frt pár., gatója. — Felelős szerkesztő: SziiaEBj Zoltán u raczkajuh —% 40. sejtekben 1 kg. —•—•—, szappan szia 20—25, anyajuh — - — frtig páronkint, 100 kiló után — frt 0. M. G.E. szarkesstő-títkára.—Társszerkesztő: közönséges , fehérbor asztali palaezkban 1 lit. Baraateás, az 0. M. G. E. titkára, C 0'—, vörös asztali palaezkban 0-——0-—, h&ti páb'aka p»laczkban —•——•—, ásványvíz palaczkbrr Bécsi vágómarfravásár. 1899. nov. 20 A bécsi marha- és huspénztár jelentése. Bideghnsvásái- az Orczy-uti élelmi piaezon. 1399. összes felhajtás 4970 db. Ebből magyar 3615 db, november hó 21-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése.a .Köztelek' részére). Felhozott Budapestről galicziai 647 db, bukovinai 125, németországi 583 db, 67 árus 182 db sertést, 1 árus 4 db süldőt, 6700 kg. hizott 3142 db, legelő 513 db, fiatal 1315 db, ökör friss hust, 560 kg. füstölt hust, 7000 kg. szalonnát, 3723 db, bika 583 db, tehén 556 db, bivaly 108 db. A felhajtás a mult hetinél 500 darabbal nagyobb 400 0 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, —— kg. kocsonya- volt ugyan, de a növekedett kínálattal nagyobb igények állták szembén és ez ókból a vásár, hangulata húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, általában nagyon kedvező . volt. Príma áru szilárdan kg. töpörtőt. Vidékről éspedig: Nagy-Székelyről 2 árus 21 drb tartotta a multheti árakat; szines ökrök egynéhány, sertést, Szalk-Szt.-Mártonról 1 árus 6 drb ; sertést, kiválóan szép példányai tya frttal drágábban keltek. Középminőségü árut a legutolsó árakon könnyen adtak Dunaföldvárról 1 árus 6 drb sertést, Duna-Patajról 1 el; ma meg az alantasabb minőségű áruk is jobb keárus 5 drb sertést, Soltról 4 árus 24 sertést, DunaVecséről 1 árus 5 drb sertést,. összesen 10 árus 67 drb resletnek örvendtek s az árak iránti mérsékelt érdeklődésről lehet beszámolni. A bikapiaezon csak primasertést. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss ser- fajták jegyeztek változatlanul, mig alantasabb fajta téshús 1 kg. 46 -56, 1 q 3800—4000, süldőhus 1 kg. ökrök szerfelett nehezen voltak eladhatók. 60—68, 1 q , füstölt sertéshús 1 kg. 48—56, Árak: príma magyar 35—38-— (—•—)frt, szekunda 1 q 4600-5200, szalonna zsírnak 1 kg. 44—48, 1 q 31—34 frt, tertia 28—30 frt. Galicziai príma 35" 37-— 4200—4600, füstölt szalonna 1 kg. 50—56, 1 q 4800— 38-—) frt, szekunda 32—34 frt, tertia 29—31frt.Német 5200, háj 1 kg. 50—54, 1 q 4800—5200, disznózsír 1 príma 39—41-50 (42—). szekunda 35—38, tertia 31-34 kg. 56—60, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 30—40, frt. Legelőmarha : szerb és magyar 20-—30— é. s., 1 q 24C0— 3000, füstölt sonka 1 kg. 64—76, 1 q rosszabb minőségű frt é. s. Bika 22—35.— frt, krig, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. é.s„ tehén 20-32 frt és bivaly 17—22 50 frt é. s. hurka —, 1 drb — , töpörtő 1 kg. krig. (Kijárólagosanélősúlyra minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmeHidegbnsvásár a Garay-téri élelmi piaezon. zendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minő1899. : nov. 21-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek* részére.) Felhozott Budapestről ségű állatok kg.-jáért p. o. 40 frt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) 57 árus 48 db sertést, 0 árus 15 db süldőt, 2500 kg. friss hüst, 700 kg. füstölt hust, 1000 kg. szalonnát, 500 Az osztr. cs. kir. belügyminiszter 1899. nov. 4-iki I Rendelések megtétele előtt kérjük minden N I kg. hájat. rendelete szerint száj-, és körömfájás miatt szarvasmarha, I | szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk | I Vidékről és - pedig: Nagy-Kőrösről 10 árus juh, kecske és sertés bevitele a következő járások fordulni. helységeiből van eltiltva : Zenta, Pécsvárad, Bes100 darab sertést, Czéglédről 10 árus 102 drb sertést, D.-Szt.-Györgyről 1 árus -3- drb; seítést, Madocsáról: 7 senyő, Jád, Berettyó-Újfalu, Felesik, Gyergyó-SzentRészletes árjegyzékkel árus 111 drb sertést, Bölcskéről 1 árus 21 darab Miklós, Gyergyó-Tölgyes, Sárkány, Kézd, Erzsébetváros, sertést, Dunapatajról 2 árus 14 serfést, Szabad-Szállás- M. -Örményes, Teke, Jám, Álsó-Maros, Felső:Maros, Felső- 1 8 és szakszerű felvilágosítással díjmentesen szol- H l gálunk. Régen, Kőhalom, Bánlak, Székely-Kéresztur, Udvarhely. ról 1 árus 5 drb sertést, Nagy-Székelyről 4 árus 58 drb sertést, Szent-Lőrinczről 1 árus 10 drb sertést, A juh-himlő miatt a következő járások helyösszesen 37 árus 472 darab sertést. .. ségeiből van eltiltva a juhok bevitele : Bánffy-Hunyad,
KÖZTELEK,
94. SZAM. 9-IK É V F O L Y A M ,
1899. NOVEMBER HO Z2.
1759
Pályázat Írnoki állásra, ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI EGYESÜLET
A méltóságos gróf Mailáth Géza ur patvarczi gazdas á g i b a n üresedésben levő
felügyelete alatt álló K Ö N Y V K I A D Ó
Írnoki állásra pályázni kívánók
V Á L L A L A T
k i a d á s á b a n a következő
gazdasági könyvek jelentek meg: fűzve köti Cselkó és Kossutány Takarmányozástan 2.40 3.Cserháti Sándor Talajismeret _ I 1.60 2.Hilgard-Treitz Szikes talajok j ... —.80 1Domokos Kálmán Gazdasági építészet ... :_ 2.40 3.Száhlender Gyula Gazdasági építészet ll-ik rész ... .... .... ... 2.60 3.Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan 2.60 3.Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés ... 2.60 3. Acsádi Jenő Mezőgazdasági Út-, Vasút- és Hidépitészet... ... ... ... ... 2.60 3.Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés (sajtó alatt)... . . . ... . . . 2.— 2.4 Séiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés 5,— 6 — Rázsó Imre Czukorrépa-magtenyésztés 1.— — í r Megrendelések az
Orsz, Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához B u d a p e s t , I X . , Ü l l ő i - u t 25. s z á m
(Köztelek)
intézendök.
felsőbb gazdasági tanfolyam végzését igazoló, oklevél, egyéb bizonyítványok másolatával, a lehetőségig fényképpel is ellátott kérvényeiket Ruszinkó Antal jószágigazgatóhoz Nagy-Szécsénybe terjeszszék be. Szolgálati idő kezdete 1900. január 1. Próbaidő három hónap. Évi fizetés 600 korona, élelmezés, lakás, fűtés, világítás. Beterjesztett okmánymásolatok vissza nem küldetnek.
Ruszinkó m
M
m
m
w
Antal
M
Haszonbérleti hirdetmény. Ö z v . B i c s k e y K r i s t ó f n é férje ha- j ; lála miatt a tószegi tetétleni határban 1100 | ! hold területű haszonbérletét 1900. okt. 1-től, j | esetleg azonnal átadja. Felvilágosítást
Glatz Béla
jószágfelügyelő
I ad A b o n y b a n .
89
Szokványszerfi felvétetnek a kiadóhivatalba* BUDAPEST, fiM«l-nl ss-atíi esim. Magyar királyi államvasutak. ad. 17068/99. szám.
fásojtványokat és sima és gyökeres amerikai szölővesszöket mérsékelt árak mellett eladok: 4372
Igazgatóság
Hirdetmény. (A termesgőzhajók téli menetrendje Fiume-Veleccze és Fiurr e-Ancona kőzett) Fiume és Yelencze között a legnagyobb kényelemmel berendezett gyorshajók közlekednek. Ezen hajók téli menetrendje f. évi november hó 1-től 1900. évi márczius hó 31-ig a következő : Fiumc'ból indul Velenczébe minden szombaton 8 órakor este, csatlakozásban a Budapestről rste érkező gyorsvonathoz, érkezés Velenezébe másnap reggel 7 órakor. Yelenczcböl indul Fmméba minden kedden este 7 óra 30 perczkor a SzentMárk-térről; érkeák Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor, csatlakozásban a Budapestre reggel indj'ó gyorsvonalhoz. Fiuméből indul Anconába minden csütörtökön este 8 órakor, csatlakozásban a Budapestről este érkező gyorsvonathoz; érkezés Anconába másnap reggel 6 órakor, csatlakozásban a Rómába induló gyorsvonathoz. Aceonából indul Fiúméba minden szombaton este 8 óra 30 perczkor, csatlakozásban a római, nápolyi és oblognai gyorsvonatokkal; érkezés Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor, csatlakozásban a Budapestre reggel induló gyorsvonathoz. A tengeren való hajóátkelés 10 órát vesz igénybe. Fiuméból-Anconáig vagy Velenczéig a gőzhajón fizetendő: a luxus osztályban ágygyal együtt 16 korona az I. helyen » „ ' — 12 a III. helyen „ „ 6 „ Bécs államvasút és északi vasút p. u. és Fiume közt Budapesten át alábbi menetdijakfizetendőkés p. a gyorsvonaton I. oszt. 36 k. 70 fillér; II. oszt. 24 k. 40 fillér és a személyvonaton III. oszt. 11 k. 80 fillér. Ezen jegyek 8 napig érvényesek, mely idő alatt az utazás Budapesten láttamozás mellett tetszés szerint megszakítható. A fentebbi útirányon, át Olaszországba közvetlen gyorsvonata menetjegyek is kiadatnak következő árakon: Budapest-Firenze-Fiumén át I. oszt. 75.80 fr„ II. oszt. 55.45 fr., III. oszt. 30.15 fr. Genua 1 1r . „„,„ „ „ 92.50 „ „ „ .67.25 „ „ „ 36.55 „ Milano I , ,, 71.25 » „ • . . „ 52.85 „ „ „ 28.70 „ Turin 104.45 „ „ „ 75.55 .„ • „ „ 41.05 . 76.05 „ „ „ 55.65 „ „ 30.30 „ nagy. kir. államvasutak városi menetjegy irodáiban és Cook-féle utazási irodában ; a „Cauírer" nemzetközi utazási irodában Abbáziában és Bécsben; „Schenker és Társa" czégnél Budapesten és Bécsben és Antonio de Paoli czégnél Velenczében; E. R. Brizzi & Co. Milanóban, valamint a Stangenféle utazási irodában Berlinben. Budapest, 1890. november hóban. Az igazgatótág. (Utinaymá* nem dijaztatik.)
C a s p a r i
F r i g y e s
M e d g y e s e n , IVagy-Kükiillőmegye. nélí 1894. Árjegyzék kivánatra bérmentve. •mmmmmt a végrehajtására vonatkozó ^ b b b b b miniszteri rendelet, Telepeimet csodálatra méltó állásuknál fogva ez év magyarázatokicai el- folyamán szőlőszeti és gazdasági egyletek ismételten meglátogatták és azokat megtekintve egyhangúlag minlátva, egy füzetben. dig ugy nyilatkoztak, hogy a telep nem találja párját rm btfrmentes ^fettl az országban. Egy ilyen egyesület elnöke az ojtványtelepemről azt mondta, hogy egyáltalában lehetetlennek tartotta ily kitűnő eredmény elérését. Tessék próbamegrendelés által a fentiek helyes voltáról meggyőződni.
B u d a p e s t ,
K ö z t e l e k : .
Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a „ M a g y a r
Szesztermeló"
nélkülözhetlen
támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi
tagdíj egy évre 10 frt. A „MAGYAR
TERMELŐ"
SZESZ-
előfizetési ára egy évre 5 frt. 7144
K Ö Z T E L E K , 1899. NOVEMBER HÖ 22.
1748
Fehérmegyében, órányira a
Sárbogárdtól
kis-loóki
40
pusztán
kat.
kocsin hold
Hízósertés eladási hirdetmény.
tölgy és akáczfa erdő fája tandó kint
27-én
árlejtés
reggel
utján
9
A mezőhegycsi m. kir. állami ménesbirtok (posta-, táviró-, telefon- és vasút) állomás nagy gazdasági kerületében elhelyezett összesen mintegy
ó r a k o r a helyszínén tar-
egészben
vagy
1158 darab hizó süldősertés f. évi deczember hó 1-én
parczellán-
eladó. B ő v e b b felvilágosítást ad
Csányi
a vezetésem alatt álló minisztérium tanácstermében zárt Írásbeli ajánlatok alapján tartandó
Ferenez
árverésen eladásra bocsájtatik.
uradalmi intéző, Kis-Loók,
u. p. S á r b o g á r d .
Venni szándékozók által sajátkezüleg irt és lepecsételt ajánlataik, melyek boritékára „Ajánlat a mezőhegyesi hizott sertésekre" feljegyzendő és 1 koronás bélyeggel és a részletes eladási feltételekben megjelölt összegű készpénz, óvadékképes értékpapír, vagy adóhivatali letéti nyugtából álló bánatpénzzel ellátva a mondott napnak d, e. 11 óráig, vagyis a tárgyalás megkezdéseig a vezetésem alatt álló minisztérium segédhivatali főigazgatójához nyújtandók be. Később beérkezett ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A z ajánlatok benyújtására kitűzött határidő elteltével vagyis f. évi deczember hó 1-én d. e. 11 órakor a minisztérium tanácstermében felbontatnak és azok el vagy el nem fogadásáról ajánlattevők legkésőbb decz. 6-ig értesíttetni fognak. A részletes eladási feltételek a m. kir. gazdasági főigazgatónál (Budapest földmivelésügyi minisztérium II. em. 72. ajtó) s a mezőhegyesi ménesbirtok igazgatóságánál tudhatók meg, á sértések pedig ugyanezen ménesbirtokon megszemlélhetek.
8902
Eladó s z ő l ő v e s s z ő . A z „Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t
„istvántelki immúnis" homoktalaju szőlőjéből a következő
európai s gyökeres szőlővesszők eladók. 1 éves g y 5 k e r e s európai v e s s z ő k . Olasz Rizling 15,000 ezre 14 frt Nagy Burgundi... 5,000 , 14 „ Mézes fehér.. 3,000 , 14 „ Szent-Lőrincz ... . . 2,000 , 14 , Nemes Kadarka .... 500 „ 14 . Veltelini piros 3,000 , 14 „ Madelaine angevinc 1,000 , 14 „
OrszágosMagyar G azdaságiEgyesftlet igazgatójához
intézendők.
8919
Budapest, 1899. november 14-én. Földművelésügyi
2 éves g y ö k e r e s európai v e s s z ő k . Olasz Rizling ... ... 8,000 ezre 18 fr Mézes fehér ... ... 1000 , 18 , Chasselas blanc ... 1000 „ 18 , Nagy Burgundi ... 10Ö0 , 18
Budapest „Köztelek"
SZAM. 9-IK É V F O L Y A M .
01488/11/2. a. számhoz.
egy
külön-
b ö z ő korú
november
94.
miniszter.
Magy kir... államvasutak.
Pályázati hirdetmény. . Az :alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak . részére a jövő 1900, évi január hó 1-től három, illetőleg öt éven át kék másolópapírból felmerülő szükségletének szállítását biztosítani kívánván, ezennel • nyilvános pályázatot hirdet. A kiírás tárgyát képező kék másolópapírról szóló kimutatás, mely egyszersmind ajánlati mintául* szolgál, valamint a szállításra vonatkozó részletes módozatok valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a nragy. kir. államvasutak igazgatósága anyag- .és leltár beszerzési A III. szakosztálynál (Budapest, Andrássy-ut 73. szám, 40. ajtó) kaphatók.
Az elszállítás tavaszszal vagy őszszel történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik.
Az
(Utánnyomás nem dijaztatik.)
Igazgató.
igazgatóság.
MARSCHALL A. kocsi-,
hajtó-,
lovagló-
gözfürésze
és
és
istállószergyár,
fahajlitó
telepe
Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja: landauer broom, félfedeles, j
és
hintóit,
igen a
könnyű
és
legkülönfélébb
nyitott
vadászkocsijait
elegáns
kivitelben
és
alakokban.
5 elsőrangú éremmel kitüntetve.
Tiszti és polgári lovagló eszközök! Géphajtószijak.
Lószerszámok,
uri
fogatok
és
gazdasági
lovak
M i n t a r a k t á r a kereskedelmi múzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.
részére. •
KÖZTELEK,
94. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.
'detéíi ír 15 szóig SO kr., ezen felül minden 8 kr., feltűnő betűkkel 4fa.Czim közlésénél minden beiktatásnál 30fa.bélyeplleték.
, NOVEMBER HO 22.
KIS HIRDETÉSEK
terményei, irdetményei :edvezményes rovatban.
C s a k oly l e v e l e k r e válaszolnnk, m e l y e k k e l válaszra, s z ü k s é g e s le v é l b é l j e g e t y a g y leveleaiőlapot küldenek.
BETÖLTENDŐÁLLÁS, Pályázat.
gazd^sájrf kerületi IntSőUszt
Egy okleveJes
Egér pusztító
kere?,UkjóÖtbizTnTyUvTnVoS
(Sacharin - Strychnin-zab) rendelkezik,^ tanítja ^a lantár-
Vöröstarka tinó és üsző
felvétetik. flSaíáSíülegTrt"foGazdasági aéki™dóávata?ban. ""^""Ímm képesitéséről s gyakorlati mű- segéd, állásban, ^24 éves, keködésit igazoló bizonyítvány másolatai ^lyek vissza nem Mag3írjrszágnagy™bbrufadlí maiból, szorgalmas, ügyes ^ és teljesen . príma, 1—2 esetí,H300' frt ^sZerfne'k^megfe!elfi leg 3 éves, nálam minden jutalék. 8897 1900n'jSruál- kvagySémá.°ez1us mennyiségben,. Az lljnépi je6ir álatt'ka°kjSwrataíba 9ké• kapható olcsó áron. .. retnek. 8893 Későbbi, úgyszintén j á r mosés b e á l l í t á s i S6tslg^ t anf ^t ^e^^'^^'t^^2^ ^ 38 éves gyakorlott gazda, ki (egész éle- rök szállítására vállaltéti 22 ívet futmílv,.,, kwlí kozom. 8387 gazdaságokbantöHi'tíi', „|,v • H ^ l i l i i IGMÁéí, Szalónak (Vasm.). Pályázat. Gróf Andrássy Gyula ur t.-dobi uradalmában egy ^számvevői Satn^ŐtínTSadóbínSo"
Kocsi kerestetik. Megvételre keresek egy könnyű iét üléses egy lóra való egyes
gazdasági administrátWban.68 Czime a kiadóhivatalban. 8911
ismerét s jártasság a mezőgazdaság össze^ágaíban, vala-
Szepességi kárpáti fenyőborovicska, alódi, legfinomabb minőség; is üstben égetett, állott rég
Legalkalmasabb karácsonyi ajándék: Pompás magvödőr, tartalmaz 1? főzelék és 8 faj vií-ágmágot, elegendő, egy kis házikert czéljaira. Darabja 3 forint. Szerencsemalac^ igen Kaphatók
8896
Bővebbet a
Juniperus Virgii pázsitokba^ 40-1 .Különféle díszbe termő málnák, 1 nagy Obarples S!
_
íadwaner és Rónai magkereskedők nél BUDAPEST, ., Nádor-utcza 8. sz. nelő,
Gépész-kovács, Gazdasági tanintézetet végzetjárni hiíbizományi uratek előnyben részesülnek. Évi fizetés 1200 korona, mint állandó dalom .fattartóságánál fizetés, a gazdaság .évi tiszta " Javitásábaí'tökéleteseif jáTtas^ , . S í i m , (Krassó-Szörénym.) lk'l' fütés^iüágUásfTeízütaégíet íalonmbanI1t^bbé!> 1900. április l-én betöltendő. Ajánlatok bizonyitványmásola- tóst^keres január l-re. Czün a / VEGYESEK, Eladó. Gazdasszonyi állást ^keres pusztai helyen egy Gazdatiszt, kiZa háztartás minderigábln ki a gazdálkodás minden ágábí aOzim'Ía Madóhivlt2bankal 8892 nőgrádmegyei nagyobb gazda- . vetőgép, Állatorvosi , nuár l-re. Bizonyitványmásolatokkal ellátott ajánlatok dr. 1 o ; Ofoer Oszkárnak Leszenye, u. p., Hont-TJjfalu kiüdendők. tűnő bizonyítványokkal állást hajfahdó^nagy^^ községben,' mint magán, állatorvos megFejérmegyei tc!"po.1nt, » l!0! ogy patkoló tetik, "kí a^takarmányozás^C1'hű- a kiadóhivatalban!' 83 ' 8925" tést eszközli, a fejésre felügyel, . i lön lakás, t»/« hold föld, tüzelő, sertéstartás. Ozim: Lits Gyula, ÁLLATOL Batta, Ft jérmögye. 8932 Gépjavítások. Lokomobilok és gözoséplőgépek Á L L l S T KERESŐK, való és mindenféle l'ijta teljes javítását és^átalakítását, Gazdatiszt, leégett gőzcséplőgépck fel'pinőtlen, hosszabb gyakorlattal jármos ökröket, és jó, bizonyítványokkal, bárMiklós gépgyára Budapest. mikori belépésre állást keres. valamint, szép 1—3 éves Üllői-ut 23. szám. Uj gépekrí dőiben. Ozim akiadóMratalban" vöröstarka növendék árjegyzék ingyen és bérmentv. ökörborjakat 8444 bármely mennyiségben és Veszprémmegye Gőzeke-gépész, erélyes, kinek két évi igen jó szerződéses szállítás mel- egy nemesi, eddig^házilag ke lett eladásra ajánlanak bizonyítványa van, róm.-kath., ki hajlandó józan magaviselete és szakképzettsége mellett fize........ ii • • . endő, szilárd g állandó állást keres április l-re, esetlegujévre. Czim a kiadószarvasmarha kereskedők 1. Vasúti állomástól egy Z a l a - Szt.- B a l á z s , Nagykanizsa mellett. Szent-Imrei 300 drb földmives-iskolát végzett, egy délyi ^isztavérü^magyar ökörkötelezettségének mint „zugsfűhrer" eleget tett egyén, eset- nok-Dobokamegye Esztény, vasleg conventiós áUást is eliogad. út állomás Valarent-Bonczhida, Héjas János, Kaposvár, Poste- Bogdánffy Gábor tulajdonossal. restante, 8869
Récsey és Deutsch
Frigyes,
a fekete kutyához.
100 drb kocza és 10 darab íisztavérti fehér göndörszörii
ember, SweköLrékéTé\ig nagyobb uradalomban,minUegéd állást keres. (Oz'im a kiadó-
Hizlalásra
5 kiló 3.50 frt, 25 kiló 15 frt, 100 kiló 50 frt. Gazdásági vegyszerek és állati gyógyszerek legmérsékeltebb áron.
Detsinyi
Fdldmives iskolát Gazdatiszt
leginkább ki elfogyjanak
Budapest, YJarffttóH, 2.
Intézőnek, sikerrel Végzett-fia?aíe1nb*erek]' . számtartó^ispánnak ajánlkozik ^szakértelemmel 'btaS!*'Évf 200 frt. Első év próbaidő. Sajátnyitvány másolatokkal, melyek
legjutányosabban
Szálas t a k a r m á n y — adagolásához —
•szági I
:ell költetni, hogy a 'aszi csibékből szép í
A magy. kir. államvasutak budapest-jobbpar.ti üzletvezetősége. 37864/99. szátn.
Takarmányrépamag
kir." államvasutak budapest?jobbparli üzletvezetősége 1900.- évben felmerülő szükségletének fedezésére több rendbeli anyag szállításra ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A szállítandó anyagok megvételre általá .osságban követkekerestetik. zők : tégla, terjnáskő, min- Mintázott ajánlatok a faj dennemű !;ö és zömkö, mennyiség kitüntetésémész, nyelek, takarék tűzhely és kályha alkatrészek ,Magnagykereskedö' s több másfélék. Az anyagok részletes kimutatása, mely egyszersmind ajánlati mintául is használandó' egyés csoportokra felosztva az üzletvezetőség anyag beszerzési osztályánál (I. d.) Budapest, Külső Kerepesi-ut 2-ik házcsoport) kapható. Ugyanezen kimutatásban fel vannak 'sorolva az egyébb pályázati és szállitásí feltételek. Az. ajánlat 1 koronás bélyeggel ellátva bepecsételve s a borítékon .ajánlat a 37864/99. sz." mag legjobban értéfelirattal megjelölve legkesíthető később 1899. évi deczember 19-én déli 12 óráig nevezett üzletvezetőség anyagbeszerzési osetályá-
m
HALDEK magnagykereskedéselDen,
Az üzletvezetőség. (Utánny. nem dijaztátik.)
BUDAPEST, Károly-Icörut9.
Magyar kir/ állarnyasutak igazgatóság. 170953/99. szám. Hirdetmény. Gács-magyar közös forgalom. A II. rész 4. díjszabási füzet uj kiadása. _ A gács-magyar.közösjorgalomban 1900. évi január hó l-én uj II. rész 4. díjszabási füzet fog életbe léptetni, .mely díjszabási füzet egyes áruezikkekre közvetlen díjtételeket tartalmaz. Ezen . díjszabási füzet kiadása, folytán az 1899: :.évi január 1-től érvényes II. rész 4. díjszabási füzet érvényét veszti. Budapest, 1899. nov. 10. Magyar kir.- államvasutak egyúttal a részes vasutak
KÖZTELEK, 18
1748
GŰZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gözekével
,Hazai pokróczok* a n. é. gazdaközönség
hajlandó vagyok dválallMi; épúgy
mélyrigolözást
szőlő-telepitésskhez.
ERNŐ,
Országos
Magyar
Gazdasági
Egyesület
kiadásában
Gazdasági Számviteli Évkönyv 1900.
évre.
czimmel e g y d í s z e s e n s t e l j e s e n naptár tott
részszel
nagy
és gazdasági
alakú
vászonba
kötött,
tudnivalókkal
ellá-
egyszeri számviteli könyv, a melyet
minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész éven át használhat.
fll bordűrrel. 140/190 ); 160/205 cm I darab duplavastagságu
Szétküldés kétszer naponta utánvét vagy a pénz előleges beküldése mellett. Nem tetsző áru kicseréltetik, esetleg a pénz visssaadatik. 3 0 forinton felüli rendeléseket bérmentve küldünk, líéxrél- v a g y s i a r g ö r i y c z i r « . :
„SZŐWYEflHÁZ
Korona fegyver, dupla-fegyver, háromravaszu stb. Fükert G. szabadalma.
TöryéByesBByöflye 11 szabadalom általA jelenkor legjobb vadászfegyvere, kézzel, valamint önműködő biztonsági zárral, úgyszintén önmagától Különleges kiváló szerkezet Ezen fegyver közelebbi leirása, úgyszintén bizonyítványok és árjegyzés, minden más fes vernem és vadlízati eszközökről is kiVánatra ingyen és bérmentve küldetik. 86 m ~ F Ü K E R T G. f e g y v e r g y á r a , W e i p e r t , Erzgebirge. Kitüntetve Ő felsége a király, a szász és szerb királyok által. — 32 dijérem.
Hirdetmény.
85 k r . Előfizetéseket elfogad
Budapest,
IX.
ker.,
kiadóhivatala
Üllői-ut
25.
BUDAPEST"
Korona-dupla-fegyver!
Á r a d í s z e s e n b e k ö t v e 75 k r . , portómentes megküldéssel
a „KÖZTELEK"
ajánlva! , fekete, kél . vagy bordó színben, ^1ö0 lejÖ/isio'am°' 10.60,, 17W210 óm
gyo?b 4'szü nagyságú
BUDAPEST-KELENFÖLD.
Deczember hó folyamán jelenik meg az
figyelmébe
m,mu"m !.60PJU14<
ÉrdeklMík kéretlek, k«gy alanti eürnevhez furdaljanak. gőz szántási vállalkozó
WOLFF
94. SZAM. 9-IK É V F O L Y A M .
99. NOVEMBER HÖ 22.
A. k i s b é r i m. k i r . á l l a m i m é n e s b i r t o k íj sága a folyó évi szükséglete fedezése czéljából:
igazgató- :| jjjj
lOOO m é t e r m á z s a |
szám.
tiszta, száraz, egészséges, öro'g vagy aprószemii, felerészben gl | ó- felerészben uj ||
tengerire,
Magyar királyi államvasutak. 171051/99. szám. Kirdetmény. (Tanuló-bérletjegyek életbeléptetése Holics-Szakolcza és Hosszumező^Máramaros-í között.) A magyar kjrályi államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint f. évi deczember hó 1-től kezdve Holics és Szakoleza, továbbá Hosszumező és MáramarosSziget állomások között egy és három hónapig érvényes tanuló-bérletjegyek fognak Á tanuló-bérletjegyek árai a következők: egy hóra érvényes a II. kocsiosztályban 8, a III. kocsiosztályban 5 korona, a három hóra érvényes a II. kocsiosztályban 20, a III. kocsiosztályban 12 korona. Ezen tanuló-bérletjegyek a magy. kir. államvasutak igazgatóságának titkár ságánál (Budapest, Andrássy-ut 75.) kaphatók. Budapesten, 1899. évi november hó 14. Az igazgatóság (Utánnyomás nem dijaztatik.)
Komposztirozott trágyát
| mely folyó év végóig lehetőleg egyenlő g kocsirakományokkal lesz beszállítandó,
időközökben
egész g |
folyó évi november hó 23-ára 1 1 | | | I | | :: I
zárt újbóli Írásbeli a j á n l a t i t á r g y a l á s t hirdet. A z ajánlatok zárt borítékban: „Ajánlat tengeri szállításra" czimü felirattal, 50 kros bélyeggel ellátva s a szállítandó tengeri értékének 5°/o-át kitevő bánatpénzzel együtt legkésőbb folyó évi november 23-án d. e. 9 óráig a ménesbirtok igazgatósági irodájában benyújtandók. A z ajánlatok ab Kisbér vasútállomás, illetőleg Kisbér megállóhelyre állítva teendő. A bánatpénz lehet készpénz, vagy ennek megfelelő értékpapir, mely azonban az ajánlat elfogadása esetében a szállitandó tengeri értékének 10%-ára lesz óvadék czéljából kiegé-
ib és nagyobb mennyiségben, a:
A beszállított tengeri értéke fejében érdembe hozott ösz| szegek után a fizetési okmányokon II. és III. fokú bélyegilleték 3 fog szállító tehére lerovatni. | Zsákok, valamint azok visszaszállításáról szállító tartozik | gondoskodni. | A k i s b é r i m. k i r . á l l a d a l m i m é n e s b i r t o k Minden kérdezSsködésre készséggel szolgál felvilágosítással, úgyszintén küld V bontást (analyset) fenti szemétszállító vasút Igazgatósága. | 8918 igazgatósága. HT Megkeresésekben kérjük a vasúti állomás esetleg a vasúti szelvényt vél Budapest—Szt.-Lőrinczi szemétszállító I X . , Külső Üllői-Ut.
vasút
.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).
^ jjjj É íl; p í, É jj # |j
