VIII. évfolyam.
Budapest, 1898 éyi május hó 14.
KÖZTELEK KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET MIYATALOS KÖZLÖNYI. A« országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Eg6sz évre 1® frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
MeaeM miiiei szerdái és s z ő n i V. díjlovaglás.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Nemzetközi rosta verseny. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a
Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének Központja a
Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyei Gazdasági Egyesülettel
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B s d i p e i t ( K C s t e l e k ) , « U S l - * t SS. mtkm. Kéziratokat a szerkeutCség nem küld rizasa.
Folyó évi m á j u s hó 25-én rendezr az OMGE. a földmivelésügyi miniszter támogatásával és a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársasággal az V-dik dijlovaglási és dijugratási versenyt. A nevezések m á j u s hó 16-ig Írásban i n tézendők az OMGE. titkári hivatalához. A díjlovaglás és díjugratás alkalmával igen kedvező alkalom nyilik kitűnően belovagolt hátaslovak eladására. A
Két aratási szerződés.
együtt
f. évi szeptember havában Szolnokon nemzetközi terménytisztitógép-yersenyt rendez.
A versenyre bejelenthetök mindennemű terménytisztitó-gépek és pedig suly, nagyság és alak szerint szétválasztó terménytisztitó-gépek, tehát: szelelöki gabona-centrifugálok, rosták, trieurök stb., amelyek kizárólag mezőgazdasági czélokra szolgálnak és kézi erő hajtásra vannak berendezve. Dijakul állami arany-, ezüst-és érmek, valamint elismerő oklevelek nak ki.
bronzadat-
Versenyen kivül bemutathatók mindennemű magtári eszközök s felszerelési czikkek. A verseny részletes feltételeit tartalmazó felhívás e napokban küldetik szét a gépgyárosok czimére. A ren dezö-
bizottság.
Mátéffy Lászlótól a csongrádmegyei gazdasági egyesület titkárjától a következő sorokat vettük : Mi itt az Alföld szivében m á r régebb idő óta érezzük a szocziálizmusnak a h a t á s á t . A legutolsó tiz évben munkásaink keresete ugy a napszám, mint a részmunkánál megkétszereződött. S mégis a munkásosztály m u n k á j a után még nagyobb bért követel, ennek nincs m á s oka, mint az, hogy egyes lelketlen izgatók, akik tényleg a józan munkásn é p izgatásából élnek, felébresztik a munkásokban a vágyat arra, hogy minél kevesebb dolog mellett minél több bért csikarjanak ki. Példa erre a lefolyt 1897-ik évi aratás szomorú eredménye. Itt Szentesen az arató- és cséplő-munkások az átlagos termés minden 5-ik m á z s á j á t maguknak tették e l ; mi m a r a d t a gazdának, cselédje bére, élelmezése s a vetőmag szükséges levonása u t á n ? Hogy ezen abnormis állapot újból elő ne forduljon, az egyesület vezetősége egy felhívást bocsátott ki a szentesi gazda- és munkásosztályhoz, hogy legkésőbb f. hó végéig szerződjenek egymással, s ha ez a helybeli munkások tulkövetelései miatt lehetetlenné válnék, akkor az egyesület fogja közvetíteni a munkásokat a gazdáknak, egyúttal pedig az 1898. évi II. tcz. életbelépése folytán egy, a törvény minden
rendelkezéseinek megfelelő szerződésmintát készített, s azt közönség rendelkezésére bocsátotta. Ezen szerződésmintában f f t f y valamint a kereseti minimum megáUapitása.,^^ ' a szerződő felek részére fenhagyutott s ezen inta csak r~ — - ™ * * * 1 8 4 készíttetett. A csongrád vármegyei gazdasági egyesület ződésének mintája. Szerződés.
szer-
Mely egyrészről i lakos munkaadó, másrészről alulirt . - . . . . i lakos mezőgazdasági munkások között a következő feltételek mellett köttetett. 1-ször. Alulírott munkások, számszerint . . . . részes arató, egyetemleges kötelezettséggel elvállalják elől megnevezett munkaadónak a. . . . . i határban fekvő földbirtokán évben termett összes kalászos terményeknek és pedig 1600 négyszögölével számított mintegy. . . . hold őszi és . . . . . hold tavaszi gabonának learatását,! behordását és etyomltósát. 2-szor, Vállalkozó munkásoknak a jelen szerződés 1. pontjában az 1898. évi II. t.-czikk 7. §-a rendelkezéséhez képest megállapított egyetemleges kártérítési kötelezettsége különösen is kiköttetik mindazon károkra nézve, amelyeket azok a munka tartama alatt muladékosságuk, gondatlanságuk, vagy bármely szándékos rosszakaratú esélekményök által a munkaadónak okoznak. 3-szor. Szerződő munkások mellé a munkaadó, a szerződés tárgyát képező összes mezőgazdasági munkák teljesítéséhez . . . embert köteles állítani, akik mint részestársak a szerződő munkásokkal, a munka teljesítését illetőleg egyenlő kötelezettségekkel és egyenlő részre való jogosultsággal birnak, megjegyeztetvén, h o g y az ekként alkalmazott munkások mellé a szükséges számú marokverőket szintén a munkaadó tartozik kiállítani, viszont pedig, hogy az azokra eső összes részjutalékok kizárólag a munkaadót fogják megilletni. 4-szer. Szerződő munkások kötelesek számuknak megfelelő és kifogástalan munkaképességű marokverőkről gondoskodni, akik mint
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok.
ADRIANCE PLATT & Co. NEW-YORKI
Több évi tapasztalat után bebizonyult, hogy a legtökéletesebb és tartósságánál fogva a legolcsóbb és legtökéletesebb permetezőgép a Vermorel-féle
világhírű g é p g y á r o s o k : K i z á r ó 1ag-os
„ E C L A I R "
k é p v i s e l ő s é g - e
Fűkaszáló, M a r o k r a k ó arató és Kévekötő aratógépeire. Kitünö m a g y a r bizonyítványok. fiHST Késések elkerülése végett kérjük
peronospora permetező, mely eddig minden versenynél az első dijat nyerte el. K i z á r ó l a g o s m a g y a r o r s z á g i képviselet. • • Ár 20 torint csomagolással M l Aussigi l a „ B é z g á l i o z " , „Rafflahános"
a
megrendelések \et már most elő jegyeztetni.
Mai számunk 2 0
oldal.
7S0 KÖZTELEK, 1 8 9 8 . M Á J U S HO segédmunkások az . . . . . . . nál folytonosan, és állandóan közreműködni tartoznak. | 5-ször. Szerződő munkások kötelesek: az aratás megkezdése végett a munkaadó v a g y intézkedésére jogosított v a g y megbízottja felszólítására marokverőikkel és a szükséges munkaeszközeikkel a munka színhelyén azonnal megjelenni, az aratást megkezdeni és azt,' minden munkára alkalmas és törvényes munkaszünetet nem képező időben, megszakítás nélkül folytatni és legalább . . . . mugkanap alatt befejezni ; a munkaadó v a g y intézkedésre jogosított megbízottja utasításához képest és az általa kitűzendő sorrend szerint a gabonát apró tarlóra lekaszálni, a lekaszált gabonát kévébe kötni" , keresztekbe .. , . kereszteket . es vontatókba összerakni, a v o n t a t ó k a t jol lekötni s valahányszor azokat a szél s v i h a r széjjel hányná, megszáradás után újból összerakni, lekötözni és a tarlót felgereblyézni; az aratás befejezése után azonnal, minden alkalmas idő felhasználásával, a munkaadó v a g y megbízottja utasítása szerint s az általa kijelölendő kellően feltisztitott helyre a learatott öszszes gabonanemüeket asztagokba összehordani; a hordás alkalmává! a vontatóí helyei' és az asztagok környékét tisztán felgereblyézni, a munkaadó által a hordáshoz rendelkezésre adott igákat kezelni és az állatokat munkaközben gondozni; a munkaadó által meghatározandó s tudomásukra hozandó napon a nyomtatáshoz. m e g í 0 lerini a cséplő yagy szérű helyét elkészíteni és a nyomtatást bevégezésig, minden munkára alkalmas idő felhasználásával folytatni ; a magtermést egyszer megrostálni, a munkaadó igáján s az általa megjelölendő helyre behordani ; a szalmát, pelyvát, töreket kazalokba rakni f azokat béhegyezni és lekötözni s ha a m u n k a tartama alatt a vihar széthányná, ú j r a össze-
14
jesitéseért alulirott munkások munkabére, az 1. pontban megjelölt és áltáluk learatott, behordott eínyomtatott gabonánemiiek magtermés.ének . . . . . . részében minden megkülönböztetés és válogatás nélkül, u g y amint a fXiiríil, egyszeri rostálás után kikerül, — vagy pedig katasztrális holdanként . . . frt . . kr. átalány összegben állapittattk meg. 8-sZor. Szerződő munkásoknak jogukban áll a 7-ik pontban vagylagosan megállapított kétféle fizetési mód közölt szabadon választani, mindazonáltal ha a készpénz szerinti fizetési módot választanák, kötelesek ezen elhatározásukat legkésőbb az aratás megkezdéseig a munkaadóval közölni, a közlés elmulasztása esetébén munkabérül kizárólag a ' rész tekin9-szer. Munkaadó köteles minden egyes szerződött munkás részére, az 5. pontban részletezett összes gazdásági munkák tartamára élelmezési átalány (conventió) fejében . . . . liter búzát, . . . . kgr. szalonnát, . . . . kgr. sót és . . . . liter főzeléket adni, — amely élelmi szer átalánynak föle az a r a t á í megkezdésekor, másik fele pedig annak bevégzésekor szolgáltatandó ki. Szerződő munkások, marokverőiket ezen átalányból m a g u k tartoznak élelmezni, miért is utóbbiak munkaadóval szemben semminemű ellátásra igénynyél nem birnak. 9-szer. Munkaadó köteles a szerződött munkásokat ós azok marokverőit az. 5. pontban részletezett gazdasági munkák teljesítésének ideje alatt megfelelő élelemmel, ellátni; ezen természetben kiszolgáltatandó élelmezés értéke, az 1898. évi II. t.-cz. 10. _§-a rendelkezéséhez képest naponként és személyenként . . k r b a n állapittatik meg. . 10-szer. Munkaadó köteles a rész-gabonát saját igáján, de a szerződő munkások kézi erej é n e k felhasználásával a . n y t ^ t l t á s befejezése után azonnal azok lakására szállíttatni; továbbá köteles a munkásokat és munkaeszközeiket
• 6-szorl A nyomtatáshoz munkaadó tartozik adni . . . . . . . . . . . . . .. .
7-szer. Az 5-ik pontban részletesen felso-^ ;olt összes, munkák pontos és. kifogástalan tel-
TÁROZA A mezőgazdasági szakoktatás Francziaországban. i. A „Revue! des Deux mondes" egyik utóbbi , s z á m á b a n Alphons de Calonne tollából, a franczia mezőgazdasági szakoktatást tárgyaló, rendkívül érdekes czikk jelent meg, melyet némi ' rövidítéssel sietünk, olvasóinkkal megismertetni. Sok é v e n , keresztül — í r j a a szerző — a mezőgazdasággal foglalkozók boldogultak, anélkül, hogy eszökbe jutott- volna tanulni" a gazdaságot. A „routin"-t a fiu apjától sajátította el s midőn mint gazda tizenkét hektoliter gabonát aratott hektárjáról, annyit tudott szerezni, hogy még a legendaszerü gyapjúharisnyába is jutott néhány megtakarított arany. A gazda élete a megelégedettség -mintaképe volt. Ám egy szép n a p a franczia piaczo.t elárasztotta a külföld gazdasági terméke s a len, J a repcze, a kender termelése, a selyemgubó s a borospincze kezelése nem j á r t többé haszonnal. Mindénből többet kellett termélni, hogy a versenyben helyt állhassunk. A tudományos, — úgynevezett „intensiv" 'gazdálkodás terére kellett lépni, hogy, a földtől.átlag huszonöt hektoliter gabonát csikarhassunk ki hektáronként. Az u j methodusok, műtrágya használatának szükséges volta, mathematikai pontossággal lőn megállapítva. Áz intéző körök belátták,
.
. . . . . . szállítani. 11-szer. A rakodásnál é s ^ L ü * munkasoknak pipázni, gyufát szabadon hordani, v a g y a rakományokhoz közeli helyekon tüzelni tilos, a munkaadónak állván jogában és kötehogy a mezőgazdaság tudományát a földrnivelő nép zömével kell elsajátítatni — h a a nemzetet a tönk szélére nem akarják juttatni. E szükségből szült a mezőgazdasági tanok általános terjesztése, a szakoktatás. Lássuk — hogy teszik azt s mi eredményt értek el vele?
Következő sorainkban mi n e m a t u d o mányos szakoktatásról akarunk szólni, melyet a párisi. „Institut agronomique"-ban adnak elő s mely ami| óvári akadémiánkkal, vagy a bécsi „Hochschule für Bodencultur" -ral egyezik, hol tanárok, az állami birtokok hivatalnokai^ ménesigazgatók, nagybirtokosok fiai, vagy államsegélyezett, szegény jó tanuló fiuk nyerik mezőgazdasági m a g a s a b b kiképzésűket — h a n e m a gazdasági tanintézetekről beszélünk, minő nálunk Keszthely, Kassa, Debreczen stb. s a földmivesiskolákról, minő nálunk Ada, Szent-Imre stb. Az elsők bizony csak magánosok áldozatkészsége á r á n létesültek. Mathieu d e D o m b a s l e alapított egyet Roville-ban (1822), Augusta Bella Grignonban (T827), Rieffel Grandjouanb a n (1830) és Niviére Saultaie-ban. Ezt megelőzőleg a Directorie ideje alatt Francois de Neufchateau akart már h á r o m szakaszra osztott mezőgazdasági tanfolyamot felállítani, de hát az akkori zavaros politikai idők bizony megakadályozták szép tervében. Az 1815 ik évi kormány elismeri a gazdasági iskolák „közérdekű hasznosságát", s az előbb említett iskolákat szubvenczióban részesiti. Már aztán az 1848-ik évi nemzetgyűlés többet t e s z : Versailles-bwa felállítja a mezőgazdaság felső akadémia jellegű tanintézetét, a mai
39.
SZÁM.
8-IK
ÉVFOLYAM.
lességében a munkások ré.szére alkalmas tüzelő és főző helyet kijelölni.... 12^szer. Minden a jelen szerződésből eredő és a közigazgatási hatóságok illetékességi körén kívül eső kártérítési ügyekre a • . . . . . . . . . . . kir. j á r á s b í r ó s á g illetékessége és a sommás eljárás kölcsönösen "kiköttetik. 13-ször. Szerződő munkások - részéről munkavezetőül (banda-gazda) . . . . . . . jelöltetik ki s az mindennemű közlések és utasítások átvételére ezennel felhatalmaztatik, 14-szer. Jelen szerződés 2 egyenlő eredeti példányban állíttatván ki, annak egyik példánya munkaadónál, . . . . . . . . . . (mint munkaadó igazolt meghatalmazottjánál) — másik példánya pedig munkásnál, mint a munkások részéről kijelölt munkavezetőnél, megőrzés végett elhelyeztetik, , De mi t ö r t é n t ? Alig bocsátotta ki egyesületünk ezen szerződésmintát, a szentesi földmivelő munkásegylet vezetősége az alábbi szerződésmintát szerkesztette s bocsátotta k i : A szentesi
földmivélö munkásegylet szerződés-mintájaSzerződés.
vezetőségének
Mely egyrészről Serény- Pál szentesi birtokos mint munkaadó, másrészről alólirott Dolgos Péter és társai szentesi lakasok, mint munkavállalkozók között a következő feltételek mellett köttetett: . 1-ször. Serény Pál. birtokos a szentesi h a tárban, siralomvölgyi birtokán, az 1898. évi aratás, rakodás és cséplésre alólirott 10 munkását szerződteti; a munka t á r g y á t k é p e z i , 1200 négyszögölével számítva, 120. hold buza és 30 hold tavaszi gabona. 2-szor. Alólirott munkások ezen muuka teljesítésére a következő, kölcsönösen megállapított s mindkét részről elfogadott feltételek mellett vállalkoznak. 3-szor. A munkások 1898. évi. I I . t.-cz. 7. §-ától eltérve,. egymásért semminemű felelősséget nem vállalna'c, szóval semmiféle kár térítésére magukat nem kötelezik. 4-szer. A munkások az aratást a. munkaadó felszólítására a kitűzött napon marokverőikkel megkezdeni kötelesek, viszont a munkaadó tartozik a munka megkezdésére való felszólítást párisi Institutnak előhírnökét s kísérleti teréül a királyi dominiumot kapja. Az országban husz gazdasági tanintézetet teremt, azonfelül minden megyébe, lehetőleg minden járásban, tanyai iskolát (ferme ecole) szervez, minők néhány gazdag földbirtokos áldozatkészségével itt-ott m á r léteztek. De hát a tanyai iskoláknak budgetje csak 600,000 frankos volt, így bizony a tanítók fizetésére s a féntartás költségére sovány ősz[ szeg lévén, az intézmény bukása előre volti látható, a kezdetben 70 iskolából, 1894-ben csak 16 maradt meg. A tanintézetek száma is mindinkább fogyott, végre az állam veszi kezelésébe Grigwnt. Grand-Jouant, Sausaie-t, valamint a - néhány évig fennállott Saint-Angeau-i Cantalmegyében. De hát a franczia gazdasági iskolákat mintha f á t u m üldözte volna. A versailles-i főiskola 1852-ben b e z á r j a kapuit s csak 1.872-ben t á m a d ismét életre . Dampierre marquisnak emberfeletti buzgólkodása folytán, de már n e m Yersaillesben, h a n e m Parisban, a ma is létező „Institut agronomique" név alatt szerepel. Ma a világ első felsőbb gazdasági akadémiája, melynek tanárai a legelső gazdasági szakemberek. Tekintélyben a Páristpl 33 kilométernyire fekvő grignoni tanintézet (vasútállomás Plaisir-Grignon) következik utána. E sorok irója ott szerezte ismereteit s mondhatja, hogy a szigorú fegyelem s a kitűnő tanári karnak köszönheti gazdasági ismereteit s a föld szeretetét. Ám a sausaie tanintézet nem tudott zöld ágra vergődni, minek az lett a következménye, hogy a kormány beszüntette § helyébe
3 9 . SZÁM. 8-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . M Á J U S HO
14.
a munkásokhoz a munka megkezdése előtt legalább 3 nappal intézni. 5-ször. Á munkaadó köteles a munkásokat saját igáján a munka helyszínére szállítani, melynek azonban nem szabad ünnep v a g y vasárnap történnie. 6-szor. A munkások tartoznak az 1. ponti kimutatás szerint a hold mennyiségét megfelelően levágni, a levágott g a b o n á t kévébe kötni, keresztbe vagy vontatóba összerakni s a tarlót fölgereblyézni. Amennyiben a kereszteket vagy vontatókat a tarló fölgereblyézése után vihar széthordaná, vagy azok beáznának, a munkások azt újból összerakni nem tartoznak, ha csak a munkaadó ezen időre a megfelelő napszámot nem fizeti. 7-szer. Az alólirott munkások az aratás bevégeztével á munkaadó által megjelölt napon a rakodást tartoznak megkezdeni, a rakodás után, mihelyt lehet a cséplésnél vagy nyomtatásnál jelen lenni, a megtermett gabonát a eséplőtől vagy' szérűről, a gazda igájára tartoznak felrakni, a szalmát, polyvát, töreket megfelelően összerakni és lekötözni, amennyiben pedig « vihar széthordaná, ezt újból ismét nem tartoznak összerakni. , 8-szor. A munkások a rakodá^, cséplés vagy nyomtatáshoz marokverőt v a g y napszámost nem tartoznak állítani, a munkaadó kötelessége a gép mellé az alólirott munkásokon kivül a megfelelő emberszámot kiállítani. 9-szer. A munkások a rakodás, cséplés v a g y nyomtatás alatt semminemű jószággondviselést el nem Vállalnak. 10-szer, A szerződésben megírt és 1. pontban kimutatott gabona learatásért, behordás és elcséplésért az 1898. évi II. t.-cz. 10. §-a. értelmében, három részben állapíttatott meg, ugyanis részéből 8-adát kapják a munkások. Biztos kimutatás szerint 90 mázsa búzát, 30 mázsa árpát, vagy készpénzben 1050 frt jár, ezen három kialkudott bérek közül jogában áll a munkásoknak a munka bevégzése előtt egyet választani. l l szer. Azonban a munkások bármely kimutatást választanák a három közül, ahoz még j á r nekik 20 kocsi tüzrevaló szalma. 12-szer. A munkaádó köteles a szerződésb e n megirt munka tartama alatt, a munka megkezdése előtt legalább 5 nappal heti kommencziót minden p á r aratóra a következőkép kimérni: 30 liter tiszta buza, 1 kilogram só, 2 kilógram szalonna, 6 liter főzelék, még ehhez 2 frt huspénz szolgáltatandó ki v a g y pediglen hetenként minden pár aratónak 7 frt adandó.
13-szor. Amennyiben a rakodás és cséplés, alatt a munkások marokverő nélkül vannak a m u n k á b a n , igy a kialkudott heti kommencziónak csak felére, van igényük azon hetek alatt, melyen segédmunkás nélkül dolgoznak. 14-szer. A m u n k a a d ó k ö t e l e s a szerződésben megírt munka végeztével, a munkásainak járó gabonát, tüzrevalóját a saját jószágán a munkásainak lakására szállítani. 15-ször. H a a munkások részre vagy bizonyos összegért dolgoznak, a munkaadónak az aratási idő vagy napi munka tartalmának meghatározásába befolyása nem lehet. Ha az aratás, hordás és cséplés rossz idő miatt szünetel, a munkaadónak más munka végzésére kényszeríteni a munkásokat joga nincs,! 16-szor. Ha azonban az eső miatt a munkát végezni nem lehet, a munkaadó kívánságára a munkásoknak ott kell lenni a birtokban, a kommenczió egymásután három esős napra is jár, vagy pedig hazaszállitandók a saját lakhelyükre. 17-szer. Miután az arató-munkások a munkaadóval semmiféle szolgálati viszonyban nincsenek, egymással szemben mint teljesen egyenrangú szerződő felek szerepelnek; igy parancsokat osztogatni egyik fél sem jogosult, viszont egyik fél sem köteles azt elfogadni. Mindkét fél csupán a szerződésben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel bír. 18-szor. Azon esetben, ha a szerződést valamelyik szerződőfél felbontani akarná, akár a munkaadó, akár a munkás, ezen eljárásra mindenkor az 1898. évi II. t.-cz. 23. és 26. §-ai> az'irányadók. Kelt Szentesen, 1898.. április 5-én. Dolgos Péter és társai. Serény Pál.
a montpellíer-i tanintézetet állította fel, amelyb e n még m a is a világ összes tanintézetei között legjobban adják- elő a szőlőtermelés tantárgyait. Azonfelül még három, a gazdaság mellékágait tárgyaló intézetet kreáltak: A versaillesi kertészeti iskolát, a volt királyi konykakertet, adván kísérleti telepjéül, a manirollesi (Doubs) tejgazdasági intézetet s a „gazdasági ipariskolái" (melyre* nekünk magyaroknak oly égető szükségünk lenne) Douai-ban, melyben a czukor-, s ö r - s szeszgyártást, malomipart s azokkal rokon mesterségeket tanulja a hallgató. Földmives, illetve speczális iskola van elég, s n a p o n t a szaporodnak. Számszerint létezik az országban 40 állami gyakorlati földmives iskola, (á la: Ada, Szent-Imre s t b ) 16 tanyai iskola, 1 juhászati tanintézet, (Rambouillet), egy selyemtenyésztési, 9 gyümölcstermelési, összesen tehát 66 speeziális szakiskóla. A franczia gazdasági szakegyesület P a risban a szakoktatás terjesztése körül példátlan buzgalmat fejt ki. Bár nincs többje, mint 12 ezer tagja, azonfelül 500 vele egyesült szövetkezete, ennek daczára azon fáradozik, hogy azon megyékben állíttasson gazd. szakiskolákat, hol még olyan nincs, esetleg szaporítson ott, hol kívánatos. Végre Francziaországnak erre szüksége is van. A nálunk unos-unottig hangoztatott közhely: „Magyarország földmivelő állam" ott az ő kaptafájukra ütve közkeletű. S ú j t j a a gazdát a külföld termésének inváziója. Az ö'sszadónak 25-öd részét gázdák viselik, kiknek forgó tőkéjök elégtelen, terhes a katonai szol£álat, b a j a paraszt tudatlansága s a
földbirtokos földbirtokával nem törődik, ez utóbbi okok végzetessé is válhatnak. Igy hát a puszták néptelenedését, valamint a földmivelő nagy elszegényedését megelőzendő, csak a gazdasági szakismeret terjesztésével lehet gátat vetni.
Amint látjuk ebben a szerződésben olyan kikötések vannak, amelyek egyenesen nevetségesek. Ha ezen szerződés szerint kell fogadni az aratókat, akkor n e m kell a szocziálistáknak a földet elosztani, m a r a d j o n az a tulajdonosé, viselje annak közterheit s munkáltassa, h a n e m a h a s z n á t azt m a j d ők teszik el. A gazdasági egyesület vezetősége ezen szerződés kiboesájlása után szükségét £látta annak, hogy a helybeli gazdákat értekezletre hivja ősszé, mivel itt egy olyan táborral állunk szemközt, amely eléggé szervezve van arra, hogy a szerződés-mintájukban foglalt a m a nevetséges s túlságos követeléseket a gazdákon
A kormány tagadhatatlanul sokat tett, ám még óriási teendő van hátra, m e r t még csak a kezdet kezdetén érzik magukat. Az emiitett gazdasági tanintézeteken kivül öt tudomány-, egyetemen a gazdasági vegytan tanítására nyitottak tanszékét. 70 kerületi s 90 megyei gazd. tanfolyam virágzik ma, az elemi népiskolák t a n a n y a g á b a a „mezőgazdaság" tantárgyul vétetett fel. A polgáriiskolák, lyeeumokban, kollégiumokban összesen 101 t a n á r gazdaság tanítással foglalkozik. Majdnem minden megyében kísérleti telepek s magvizsgáló állomások vannak. Sokat tettek — ám a francziák azt hiszik, még nagyon sók e téren a tenni való. Miért? Elmondja tovább. Ezelőtt negyven évvel a mezőgazdasággal foglalkozók száma felülmulta a 24 milliót. Ma csak 17.698,000 munkáskezet számlál a statisztika, tehát vagy 47 százalékkal kevesebb a gazdák száma. H o n n a n van e z ? A „Retour aux champs" szerzője megfelel reá s egyenesen a nagybirtokosokat vádolja, hogy elhagyták földjeiket, példájokat követte a nép s egy csomó iparos, kik á mezőgazdaság virágzásában találták exisztencziájokat. Az állítás, lehet, -hogy igaz, de téves is lehet. A czikk írója azt hiszi, a gazdaság elh a n y a g o l á s a főleg a szakoktatás elégtelenségé-
72Ö meg is vegye. Ezen értekezlet f. év m á j u s hó 1-én meg is tartatott, amelyre mintegy 420 tag meg is jelent, s ott elhatározták, hogy eme túlkapások ellenében egyöntetűen kiván eljárni s a törvény által meghatározott minimum megállapítását egy szűkebb körű értekezletre bizta, mely értekezlet határozatához minden gazdának hozzájárulnia erkölcsi kötelessége. Ezen szpkebbkörü értekezlet abban állapodott meg, hogy minden gazda a törvény által előirt" minimum fejében 6 mm. búzát és 2 mm. tavaszi gabonát ' adjon, az aratás, rakodás és cséplés elvégzéséért, azon gazdák pedig, akikr nek nincs annyi részes aratójuk, hogy a cséplőgéppel napszámos nélkül dolgoztassanak, 5 m m . búzát és 1 mm. tavaszit adjanak, akik pedig aratórészeseket fogadnak, azok 4 mm. buzaminimumot adjanak, mert az értekezlet azon álláspontra helyezkedett, hogy lehetőleg részeseket fogad, a minimum csak a termés megromlása esetén adatik meg. A rész pedig olyanoknak, akik aratás, rakodás és cséplésre szerződnek a b u z a lÖ-én, a tavaszi, árpa és zab 9 - d é n állapíttatott m e g . Hogy a gazdák a munkásokkal szemben a lehető legméltányosabban jártak el, m u t a t j a jelen kötelező e l j á r á s j n e g á l l a p í t á s a .
Eddig t a r t az értesítés, amely most, az aratás előtt minden bizonynyal igen jelentőségteljes, ha elgondoljuk, hogy a szentesi munkásmozgalom n e m pusztán egy lokális baj, h a n e m egy veszedelmes expediensnek tekinthető a szoeziális munkások elvárható m a g a t a r t á s á r a nézve. Mindenki láthatja a szentesi gazdák megállapodásaiból, hogy az engedékenység legszélső h a t á r á i g elmentek s ezzel szómben a munkások n e m csak esztelenségig magas s brüszkhangu követelésekkel ' állanak elő, h a n e m a különben is előnyükre szolgáló munkástörvény egyes kötelességeket indolváló intéz- ' kedéseit is egyszerűen negligálni kívánják. Ily körülmények között további engedé- 7 kenységről nem lehet s z ó ; ellenkezőleg, a munkaadók exisztencziába vágó kötelessége; ' hogy teljes s szigorúan keresztülviendő szolidaritással ellensúlyozzák a munkások tulköveteléseit. A szentesi mozgalom intő például szolben (!) találja magyarázatát. Állításának igazságát bizonyítandó, r á m u t a t a n e m mindig szentirásigazságu statisztika adataira. Dehát ha mindenben téved is az, az állam által fentartott iskolák növendékeinek számában n e m tévedhet. Lássuk mit hoz ki belőle ? A „L'Instituts ayronomique" évente 200 növendékével ismerteti a felsőbb fokú gazdasági tudományt. Több hallgatója n e m akad, tehát nincs is értelme, hogy az országban több felsőbb gazdásági tanintézetet létesítsen az állam. Ami a z o n b a n az államnak ki nem fizetné magát, az privát vállalkozóknak sikerült. A lillei „katholikus intézet" jogi, orvosi s bölcsészeti fakultását megtoldotta a mezőgazdaságival két év óta s az a párisi Instituthoz hasonló szerepkört tölt b e . Sőt, mi több, egy 150 hektárnyi m a j o r t is csatolt hozzá, melyen gazdasági t a n i n t é z e tet nyitott, még szükségesebbet, mint a mezőgazdasági fakultást s igy az elméletet a gyakorlattal karöltve tanítja. A czikk irója azon nézetét fejezi ki, hogy öt ilyen szervezetű gazdasági tanintézetet kellene franczia földön létesíteni, m a j d véget lehetne velők vetni a gazdaságok elhanyagolásának, meg a kivándorlásnak. Most divatos arról beszélni, hogy a „szocziálizmus á r a d a t a ellen gátakat kell emelni", aztán „szövetkezetek"-et akarnak alkotni, melyek e czélból beváljanak. Ez tévedés ! Az igazi áthághatlan gát a szocziálizmus ellen, a m u n k a által védett közérdek, mely az
KÖZTELEK,
7S0 gáljon arra, hogy az aratási szerződéseknek vidékenként való egyöntetű s mielőbbi megállapitására égető szükség van, m e r t h a a munkások részéről a reakczió az utolsó órában nyilvánul, a legnagyobb szolidaritással is b a j o s lesz ellene védekezni s a huza-vonának minden esetre a lábon álló t e r m é n y birtokosa a d j a meg az árát.
NÖVÉNYTERMELÉS.
'
Rovatvezető: Kerpely Kálmán.
Takarmánynemüek szárítása, Ö A jövedelmező állattenyésztés egyik legfőbb feltétele a jó szálastakarmány, melynek rendes elkészítése igen sok mellékkörülménytől függ, de a gazda ügyessége és j á r t a s sága egyik főtényezője ezen gazdaságainkban igen nagy horderejű m u n k a keresztülvitelének. Állattenyésztésünknek s állattartásunknak mai n a p s idők hosszú során főtakarmánya a szálastakarmány fog maradni s e téren a kultura haladásával u j meg u j növények termelése jött forgalomba, ugy, hogy alig félszázad alatt egyes, kevcsbé ismert takarmánynövények m a m á r oly kiterjedést nyertek, s köznépünk és kisebb gazdáink annyira felkarolták, hogy e téren a haladás szép jeleit országszerte el kell ismernünk. Nem tudom, egyesek az u j a b b időben annyira lábrakapott konzeíválási módszerekkel miként vannak megelégedve, én tapasztalataim után e kérdést ekként ö s s z e g e z e m : a legjobb takarmány, a legértékesebb ilynemű anyag a gazdaságban a jól és okszerűen elkészített szálastakarmány marad, ezt tartom elsőnek s csakis m á s o d r a n g ú helyre teszem a zsombolyázás, a bevermelés bármily fajta keresztülvitelét, melyre szintén sorrendben haladva, újólag visszafogok térni. Az ország fekvése, éghajlati viszonyai szerint, a helyi ismeretek azok, minek alapján az adott körülmények és viszonyok közt minden gazdának teendőit ez irányban beosztani kell tudnia. erkölcs s becsület rendithetlen alapjára van fektetve. Mondtuk, hogy a párisi Institut évente csak 200 hallgatót lát el diplomával, a grignoni tanintézetből csak százan kerülnek k i ; a többi előbb elősorolt tanintézetekből évente,- átlagban csak 600 hallgató kerül ki, igy az államalkotó mesterséget, a földmivelést Francziaországban évente csak 800—900 ember sajátítja el, okmánynyal igazolható m ó d o n ! Holott a jogi pálya 8,776, az orvosi 7,728, a gyógyszerészi 2,653, a bölcsészeti 5,032^növendéket abszorbál, évenként t e h á t e pályák 24,194 végzett embert képesítenék. Az adatok az 1893-ik évtől származnak. A gazdasági pályát évenként tehát csak 800, holott a többit 24,000 e m b e r végzi. Ez igy nem jól van, m e r t a pályaválasztás óriási aránytalansága a társadalmi állás rossz egyensúlyáról tesz tanúságot. Valamit tenni kell — de s ü r g ő s e n ! A m a g á n gazdasági iskolák közül kitűnően szervezett a beauvais-i. Nem bir ugyan a grignoni gazd. tanintézet tudományos gazdagságával, n e m részesül gazdag állami szubvenczióval, sem az internátusok m a g a s penziójával*) — de a növendékekből a tanárok kitűnő gyakorlati mezőgazdákat nevelnek. Az intézetet 1854-ben létesítették. Miután akkorib a n az állam által szubvenczionáltatott, a növendékek végbizonyítványait a Prefektoratus is láttamozta, adván annak hiteles jelleget. Az
1 8 9 8 . M Á J U S HO
Természetes kaszálóinknál általános szabálynak tekinthetjük azt, hogy a kasználáshoz azonnal hozzáfoghatunk, amint a réti füvek legnagyobb része virágzásban van. Vájjon kézi kaszával, avagy géppel kaszáljunk, az oly dolog, melyet a terület fekvésén kivül a helyi viszonyok s az uralkodó rend és szokások határoznak meg. A kézikaszával a levágott füvet egy halomra, rendekre gyűjti a munkás, mig a gép után az a hol nőtt s amint a gép elé került levágás után, azon helyen marad és igy igen természetes, a száradás is a géppel való kaszálásnál gyorsabb, mint a kézimunkánál', ha csak a rendeket szét n e m teregetintézetnek kísérleti telepén a növendékek magok fogták az ekeszarvát, p a t a k j á r a m a egy malom támaszkodik, mely n e m csak gabonát őröl, de villamosságot is fejleszt. A tanfolyamon a kis- s nagy gazdaság tanait, a kertészetet, állattenyésztést, a gazdasági ipar oktatják. Ám a politika szele zavarólag hatott. 1884-ben megvonták a jeles intézettől a szubvencziót, mit a gazdasági egyesület tudomásul vesz, az intézetet védőszárnyai alá veszi s az eddigi vezetésénél még jobbat biztosit. A csodávalhatáros, hogy a hallgatók, a m e gazdaság mily kiterjedt ágaiban nyernek oktatást. Ez pedig onnan van, hogy az intézetet a világ minden tájáról érkezett növendékek látogatják. Akad köztűk Guatemalából való, annak a kávéültetvényeket magyarázzák, a Nílus vidékebeli egyiptusit a gyapottermelés s a délvidéki francziát a szőlők elárasztásáról kell felvilágosítani. A vizsgáló növendék perfekt előadást tud tartani a tunisi datolyaerdők kezeléséről, vagy Madagaskár flórájáról. Aztán ott van az ugyancsak a magánvállalkozás alko'ta genech-i (Nord) gazdasági;iskola. P e n d a n t j a a fentemiitett beauvais-inak, á m b á r 150 hektárnyi telepe helyett csak 75-tel rendelkezik és két év. óta áll csak fenn, de szesz-, sörfőzdéje czukor- s keményitő-gyára már,messze vidéken hiresek. A szülők örömest adják gyermekeiket a jóhirnevü iskolába, annál inkább, m e r t penziója s tandija csak félannyiba kerül, mint az állami tanintézetekben 1 Jankó
*) Grignonban az internátus 1200 s Grand-Jüanban 1000 frankjába kerül a növendéknek — a benftkás rendes hallga lónál kötelező lévén.
14
Egyes vidékeken még m a is túlnyomó számot a természetes kaszálók képezik, mélynek növényzete a vidék szerint eltérő ;- egyik helyen a mesterséges takarmánynövények termesztése a fő, mig a természetes kaszálók csakis azon területekre szorítkoznak, melyeknek fekvése és területe m á s gazdasági ágazatra n e m használható. Egyes vidékeken és Erdélynek, valamint a felvidéknek igen nagy területén a m a g a s a b b fekvésű, szárazabb erdei kaszálók a túlnyomók; mig másult a vizenyősebb, lapályosabb, s b u j á b b növényzetű rétek. Nagyon természetes mindezen területeken m á s a növényzet, m á s annak növése, más a virágzási ideje, s ezeknek különbözősége szerint a takarmány értéke is. A jó réti széna, melyben a pázsitfüveknek jobb fajtái és a vad herefék keverten fordulnak elő, oly becses takarmányt szolgáltat, melyet állataink minden f a j t á j a legjobban szeret. A vizenyősebb, savanyúbb, sással kevert területek termése m á r nem ily értékes, s ennek konzerválása azután külön eljárások , tárgyát kell, hogy képezze. Mindenesetre az időjárás a fődolog, melylyel a gyakorlati gazda egész életében, hadilábon áll, s melynek szeszélye igen sokszor a legszebb tervet, a legvérmesebb reményt, s nagyon sokszor egy egész év keserves kűzdeU meit képes tönkre tenni. S miután sem a gondviseléssel, sem az időjárással egy gazda sem tud, s n e m bir szerződésre lépni, a normális időjárást veszem alapul, melynek keretén belül végezzük teendőinket.
(Végek Öv,)
Szilárd.
3 9 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. jük. Erdélyben, melynek dombos, változó fekvésénél a kézimunka honos, a széna készítésre nagy gondot fordítanak, a rendeket szétteregetik, félszáraz állapotban boglya hegyekbe (villahegyekbe) gyűjtik, ott ú j r a forgatják, szóval a teljes száradásig mindig villán v a n a széna ; miként a székély m o n d j a : „villán szárad a jó takarmány". Igen sok vidéken azonban a levágott rendek ott feküsznek, egyetlenegyszer .sem fordítják meg s csak midőn m á r annyira átszára jt, hogy össze lehet rakni, kezdik a, gyűjtést. Hogy a rétiszéna készítésénél melyik a helyesebb mód és eljárás, könnyű kitalálni. Mig első esetben a száradás egyenletes, gyorsabb, addig a második esetben a rendek felső része a n a p hevétől teljesen kiszivatik, elsárgul, az alsó rész igaz zöld marad, de sokszor nedvesen is lesz összerakva s a penészedés h a m a r bekövetkezhetik. Akár n a p számos, akár szakmányos munkásokkal dolgozunk, a réti szénának a renden való megforgatását el n e engedjük, igy egyenletesebb, gyorsabb száradást őrünk el, jobb minőségű szénát is kapunk, ami mind számottevő körülmény. A jól kiszáradt réti szénát azután minden félelem nélkül behordhatjuk, akár kazlakba, akár szénapajtába, vagy csűrökbe raktározhatjuk, h a a száradás teljes, sem meg n e m melegszik, sem penészt nem kap. A zabosbükköny szintén fontos szerepet játszik állataink táplálásánál s igen kiterjedt mértékben vetik; nagyobb gazdaságaink s : kisebb gazdáink is trágyázott területeiken a buza előtti veteményül használják. Ugy kaszálása idejének meghatározására, valamint a szárítás keresztülvitelére nagy figyelem fordítandó, miután egyike azon takarmányféléknek, melynek jó elkészítése gonddal és utánjárással jár. Ha a bükköny virágozni. kezd, rendesen ez időben a zab is kihajtja bugáját s mihelyt ez a tábla legnagyobb részén látható, a kaszálás is megkezdhető. Ha a vetés n e m volt elegendő sűrű, akkor ugy a zab-, mint a bükkönyszálak vastagabbak, durvább növésüek lévén, több nedvességet tartalmaznak s a szár a d á s is lassabban megy. Túlságosan megszárítani azért nem tanácsos, mert a bükköny értékesebb levelei leperegnek ~s igy kevesebbet érő t a k a r m á n y t á d ; a levelek lepergését a letetőségig el kell kerülni. A szárítást elősegíthetjük a rendek megforgatásával s midőn a száradás kellő fokát a zabszálak izületeinél s a bükkönyleveleken és száron meglátjuk, összerakjuk, n e m túlságos nagy rakásokba, egyenes, egymástól távolálló sorokba, azért, hogy ha a terület időközben szántás alá kerülne, ezen m u n k a fennakadás nélkül történhessék. Behordani 10—12 n a p előtt azért n e m tanácsos, mert korán behordva elkezd melegedni s miként az igen sok esetben képzett gazdákkal is megtörténik, a bükkönykazal ki is gyullad, ha kellőlegkisebb rakásokban magyarán szólva „ki nem fújja magát." Éppen erre számítva nem szükséges túlságosan kiszárítani a fekvő rendeket, de azért nedvesen még kisebb petrenczékbe sém tanácsos összerakni, mert igen h a m a r penészt kaphat, h a n e m a száradás oly fokát kell bevárni, midőn a bükköny levelek még n e m törnek, de mégis száradtak s ekkor rakjuk össze. A teljes kis z á r a d á s r a azután van ideje a boglyákban 10—12 n a p i g ; igy a levelek is rajt m a r a d n a k , s a zöld szinét sem veszti teljesen el. Mindezen takarmányféléknél sokkal kényesebb természetűek a herefélék, s megvallom, igen sok vidéken megfordulva, sok jeles gazdaságot láttam, de igen kevés szépen szárított luczerna- és hereszénát találtam. A kaszálás kezdetére szintén általános szabályul vehető — eltekintve néhány, jelentéktelenebb herefélétől — hogy amint a virágzás kezdetét vette, azonn; 1 következzék a kaszálás. Luczerna, és lóhernél s ezekbáj-melyikfajt-já ál
39. SZÁM. 8 : I K
ÉVFOLYAM.
lényeges gond fordítandó a levelek megőrzésére, hisz ez a d j a a táptartalom legnagyobb részét, mig a szálak csak az értéktelenebb részt képviselik. A gazdáknak a herefélék szárítása nem kevés gondot okoz, s e végből többfajta eljárással s kísérletezéssel találkozunk, a szerint milyenek a gazdák helyi szokásai s e t é r e n való jártasság. Egyes vidékeken háromlábú faállványokra (bakokra) rakják fel a nyers h e r e f é l é t ; ezen faállványok készítésénél is különbözők az eljárási s előállítási módok. Sokan, és pedig a zöme a gazdáknak, renden szárítja a herenemüeket, mely eljárással a levelek legnagyobb része künn m a r a d a földön. Nagyobb területeken a szükséges faállványok beszerzése tetemes kiadással jár, s lehet ezen módot kikerülve', még ennél jobban is megszárítani anélkül, hogy az értékes leveleket elveszitenők. Kaszálás után, ha kézzel végeztük a munkát, a vastagon fekvő rendeket szétteregetjük, kitévén ez által a nap melege és a levegő száritó erejének nagyobb felületen. Gép. pel végzett munkánál a rendek nem lévén oly vastagok, e munka mellőzhető. A levágott luczernát hagyjuk száradni, amig levelei nem törnek, nem peregnek, gazda nyelven szólva, amig jól megfonyadt. Ezen állapotában megkezdjük a gyűjtést, közvetlen egymás mellé rakunk 5 — 6 kisebb petrenczét, ugy számítva, s annyit rakva, hogy ezekből később rakunk egyet. Az időjárás szerint, aszerint amilyen a n a p heve, ezen kisebb rakások 3 — 4 napig m a r a d n a k ily állapotban, s jó fonnyadtan a n a p hevétől felmelegedve, fellazítva rakva össze, ezen idő alatt egyenletesen száradnak, anélkül, hogy levelei leperegnének, letörnének. A gyakorlott kéz megérzi, mikor kell ezen kisebb rakásokat egyberakni. A száradás fokához mérten, az időjárásnak számbavételével azután összerakjuk ez 5 — 6 kisebb r a k á s t egybe és pedig ha erős, forró meleg napok járnak, akkor a kisebb rakásokat mindenkor a reggeli és délutáni órákban rakjuk át, számítva a levelek megőrzésére. Ezen átrakásnál a már száradt s leülepedett részek ú j r a fellazittatnak, s a tovább száradás gyorsabb menetet nyer, mert ügy a n a p melege, mint a levegő j o b b a n beh a t o l h a t ; a teljes kiszáradásra azután ezen nagyobb rakásnak elegendő pár napi jó erős meleg. Ezen módon nyerjük a .teljesen zöld, jól kiszáradt s leveleit le nem hullatott luczerna vagy lóherszénát, mely megbecsülhetetlen táplálékot nyújt állatainknak. A nagyobb petrenczék vagy rakások, a száradás teljes beállta után is czélszerü, h a p á r napig még, miként a. bükkönynél, kint •maradnak, mert ezen f a j t a takarmány is gyorsan megmelegszik, penészt kaphat, ha az összerakásnál a kellő óvatossággal n e m járunk el. Éveken át követtem ezen eljárást, soha kifogásolni való takarmányt n e m k a p t a m e módon, szakmányos munkásaim, kik az aratást is végezték, eleinte n e m igen szívesen, s ö r ö m ' mel végezték e munkát, később éveken keresztül dolgozva kezem alatt, utasításaimat minden szó nélkül követték. Természetes, mindig m a g a m osztottam ki a teendőket ugy, hogy a munkások folyton dolgozhassanak, s ne legyen kénytelen pauzálni egy sej ha csak túlságos hosszú esőzés n e m volt; Tudjuk, hogy. a luCáeiSlá* és lóhertáblák gyorsan k i h a j t a n a k ; azért is az e mód szerint levágott és összerakott takarmány ne m a r a d j o n soká egy és ugyanazon helyen. A többszöri átrakás alkalmával ugy kell eljárnunk, hogy az- ú j o n n a n rakott petrenczék mindig más é3 más helyre jöjjenek s igy az annyira kirivó sárga foltok a táblákon n e m fognak f e l l é p n i ; ez nemcsak ezen szempontból kifogásolható, h a n e m a levegőtől és n a p melegétől hosszabb ideig megfosztott terület h o z a m a is jóval kisebb lesz.
KÖZTELEK,
1898.
MÁJUS HO
14.
A többi, szálas takarmányfélénél is mindig szem e}őtt tartandó azon szabály, sem túlságos fiatal korban kaszálni, sem pedig elvénülni engedni nem szabad a növényt. Előbbi esetben" a mennyiség, utóbbi esetben a minőség rovására megy a hiba. A száritásnál pedig a felsorolt szabályok b e t a r t á s á r a azért kell figyelemmel lennünk, mert értékesebb takarmányt csakis ily eljárással nyerhetünk. A zsomboly ázás t bevermelés s ehhez hasonló eljárások alkalmazása m a már divattá vált s igen sok esetben tudnék rámutatni, hol a kapkodás, a tulbuzgóság — n é h a meg egy kis értélmetlenség s nemtudás — következtében egyesek e czélon jóval tul lőttek s értékes takarmánykészletüket a helytelenül alkalmazott eljárással teljesen és ugy tönkre tették, hogy annak 7 5 — 8 0 % a trágyatelepet gazdagította. Nem mondom, sőt nagyobb gazdaságokb a n föltétlen kívánatosnak tartom, hol az állatlétszám a helyes aránynak megfelelően van beállítva, hol a gazdaság r á van utalva a mesterséges takarmányfélék t e r m e s z t é s é r e ; itt kell, sőt indokolt is a takarmányfélék ily eltevése, de minden esetben a takarmányféleségtől legyen az függővé téve. Maga a józan ész, a létező körülmények, a növények f a j t á j a mutat erre is rá. Gsalamádét, sást keverten,' tul vastag, b u j a növésű mohart, kölest, a ezirok féleségeket, szóval oly növényeket tegyünk el ily módon, melyek száraz állapotban értéktelenebbek, állataink pedig n e m igen szeretik. A jó szálas, száraz takarmány készítést pedig minden állatot tartó gazdának igen ajánlhatom, mert ez képezi alapját az okszerű állattenyésztésnek ; a száraz takarmány készítéséhez pedig legtöbb esetben a jó időjárás sem hiányzik, hisz a természet h á z t a r t á s á b a n az évszakokhoz m é r t e n a növények vegetácziója megfelelően van beosztva, de mindezek daczára a teremtő a gazdának észt azért adott, hogy tudja is a természet előnyeit s a j á t esze után indulva okosan kihasználni. Pál Miklós.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.
A bivalytenyésztés és haszna. A Alig van h a z á n k b a n közép- és nagybirtokos, hol a bivalyok, hacsak néhány példányban i§, képviselve ne volnának. A legna-
731 gyobb esőben, viharban, tengelytoló sárban ők vonszolják haza a takarmányt a többi állatnak, elhozva ketten annyit, mint más négy állat s jutalmuk érte a többinél semmivel sem különb takarmány, sokszor még olyan sem. Hogy rólok a szaklapokban oly keveset olvasunk, annak oka, hogy h a z á n k b a n kevés szakszerűen, czélirányosán vezetett tenyészet létezik; igaz, hogy tenyésztésük feltételekhez kötött, mint nedves, de meleg klíma és vizenyős legelők; s még nálunk is, (gróf Nádasdy T a m á s ur nádasd-ladányi birtokán), hol e feltételek advák, rendkivüli száraz évek u t á n a sorvadásban elpusztulok s z á m a észrevehetőleg emelkedik. Rendes körülmények között évenkint átlag 4 drb a veszteség e czimen. Ez ax tenyészet 1883-ban gróf Nádasdy Ferencz ur által alapíttatott s a törzset 10 db. erdélyi üsző és 1 db somogyi bika k é p e z t e ; azóta annyira felemeltetett a létszám, hogy 1897. év július 1-én volt
összesen
1 db öreg 55 „ „ 35 „ „ 77 „ „ 168 darab.
bika tehén tinó és növendék bivaly,
azaz
A tenyészet czélja igavonó állatok produkálása s mellékesen a tejtermelés. A bikaborjuk mind kiheréltetnek s 4 éves korukban lesznek igába t ö r v e ; betanításuk roppant fáradságos, sőt életveszélyes munka, mert a bivaly hatalm a s vad ereje eleinte n e m akar korlátozást i s m e r n i ; de ha meg lett törve, türelmes és igénytelen, csak nagynéha tör ki belőle az elnyomott vad ösztön, például nagy melegben h a vizet lát s ilyenkor bizony megtörténik, hogy a megrakott szekérrel együtt beleugrik a hidról a csatornába. A ládányi tenyészetből évente 5 — 6 pár betanított tinó kerül eladásra, per 240—250 frt. Az üszők felneveltetnek s 4-ik évökben lesznek felhágatva. A tenyészbika minden 4-ik évben import által lesz változtatva. M'u'án a bika a gulyával legel, az üzetés nincs szabályozva, tehát az ellések az egész éven át folynak. A kiselejtezett marhák, mint az öregek és hibásak, őszszel a legelőről jó kondiczióban eladatnak. Hizlalásuk a nálunk szerzett tapasztalat szerint n e m fizeti ki m a g á t ; 1896-ban kihizlaltunk 6 d a r a b o t s a veszteség dbonkint 28 frt volt. Tejelőképessége a bivalynak itt nálunk csekély; átlagban 1 darab után 1 n a p r a két
Bivalytenyészet!
frt 'kr. frt kr. Fejés által származott tej ... lit. 7856 — 5Va 432 08 Borjuszaporulat becsértéke — db 30 15 — 450 — Eladatott mustra tehén „ 2 61 — „ jármos tinó : „ 2 240 — £ ! vegyes a'legelőről: „ bőrökért 129 díb számos marha Után, á drb Után 60 q-t véve, nii a valónak is megfelel: trágya Javára összesen . . Terhére ... ... Marad javára ...
"
12
,640 — ' 29 —
q/ 7740 — 30 2322 — 4914 08 4150 55 763 53
Abraknak felétetve, zab „ „ árpadara
..
_»',' só „ „ II r. takarm; Feletetve tav. szalma és III. r. takarmány Vegyes alom (gazok) ... 129 drb számos marha legelője Az állatokban fekvő tőke 10,005 frt 4°/o-a— ... ... ... Az épületekben fekvő tőke 3000 frt 4°/o-á Az épületekben fekvő tőke törlesztésre 2%, 1 bivalyos béres fizetése... ...
q
2 „ ostoros „ Felsőbb felügyelet... ... ... ... Tehenesek °/o-a a tej után ... 1 tenyészbika vételára 1 évre Világításra, petróleum ... ... lit. Terhére összesen ..
387 .1 50 580 50 1048 - r 8 1200 — 3 — 3 -
120 — — — — 176 —
154 -
70 — 20 ' 14 —
7S0 KÖZTELEK, litert lehet számítani, a legtöbb, amit bivaly-; tehén adott, 6 liter. Hanem a tej, mint t u d v a ; van, eltekintve, pézsmászerü Szagától, kitűnő kövér. A birtok azon része, hol a bivalytenyészet űzetik, az úgynevezett Sárrétbe esik, m e l y . 2 csatorna által szelt, mélyfekvésű vizenyős rétség, része a m a hatalmas völgynek, mely egész Fehérmegyén Sárrét nevezete alatt áth a l a d ; h a j d a n á b a n tófenék volt, mert a gyepréteg alatt 1—3 méter vastag tözegréteg v a n : lecsapolására szolgáló 2 csatornája a Nádor és Malom csatornák. E rétségnek m a g a s a b b fekvésű határán van felállítva a tenyésztésre használt istálló, 100 darab vegyes m a r h á r a számítva ; a gulya különben nyári időben éjjel-nappal a szabadban t a n y á z ; fejős és szoptatós tehenek a gulyáról annak idejében h a z a h a j t a t n a k ; fejés ideje d. u. 2 óra. Takarmányozásuk k ö v e t k e z ő : Kora tavasztól késő őszig, amig a gulya a legelőre ki-, jár, az öreg marhák közül csak a fejős és szoptatós tehenek kapnak 1 — 1 vetés takarmányt ; a fiatal gulya a legeltetés alatt csak abrakját kapja. Teleltetési időben a növendék, fejős és szoptatós II. r. takarmányt, a rideg pedig szalmát és III. r. takarmányt eszik, 10 kg.-ot egy számos marha. A növendék 3' hónaposkoráig teljes tőgyet szopik s ekkor választás után 1 V kg. Zabot, később 1 kg. erőtakarmányt kap 2 éves koráig. Az öreg bika éven át napi 2 kg. zabot eszik. Ami nálunk a bivaly h a s z o n h a j t á s á t illeti, az a következő : Miután a kimutatásban az á r p a látszólag alacsony á r b a n van számítva, megyjegyzem, • hogy az II. rendű : a legelő pedig III. osztályú. A tenyészet meghozza, a benne fekvő tőkéknek ! 9Va százalékát. Flciscliér Gyula. :^ ^ , — . _ _ _-.-
SZŐLQSZET,
KERTÉSZET.
Rovatvezető: Angyal Dezsői
A szarvasgomba közgazdasági jelentősége és tenyészetének • kérdése, i.
1 8 9 8 . M Á J U S H O 1 4 39
hozatala közgazdasági szempontból nagyon figyelemreméltó. Miután a kereskedéseinkben kapható szarvasgomba feltűnően tulnyonió része külföldről származik, azért ezen a téren is évről-évre nagy adót fizetünk a külföldnek. Az igaz, hogy ezt csak a módos émber, az inyenez fizeti, de ez nem változtat a kérdés közgazdasági jelentőségén. Ezt a pénzt is fájlalhatjuk,, s azt is igyekezni kell a hazának visszatartani. S ha figyelembe veszszük, hogy a franczia gazdák milyen jólétbe kerültek a szarvasgombaszedés és ter'melés által, méltán fájlalhatjuk azt és az a gondolat ébredhet fel b e n n ü n k : n e m tehetnénk-e mi is valamit ezen á téren ? Nem lehetne-e a külföldre vándorló pénzt az országban marasztalni s a szarvasgombaszedés és termelés felkarolása által jövedelmeinket fokozni ? Ezen kérdéssel óhajtok ezúttal foglalkozni, különös tekintettel a franczia gazdák által elért óriási sikerre. Hogy mily nagy jelentősége van aszarvasgombakereskedelemnek Franeziaországban, az alábbi adatokból kitűnik. 1865-ben kivittek Francziaországból 52,000 kiló s z a r v a s g o m b á t ; 1866-ban 60,000 kg.-t, 1867-ben 70,000 kg.-t, 1869-ben 1.500,000 kg.-tés 1870-ben 1.588,000 kg.-t, mely utóbbinak az értéke 15.881,000 frank volt ; s azóta még fokozódott a forgalom. Magából Marseilleből elszállítottak - 1882-ben 61,250 kilót és 1883-ban 103,000 kilót, aminek az értéke -8.289,320 frank volt., A szarvasgombakereskedelem központja Carpentras városa, ahol egyetlen egy czég (Rousseau) már 1866-ban 52,000 kilónyi f o r galmat csinált. A szarvasgombának nagyban való fogyasztása Francziaországból indult ki s ott leginkább a XVI. században lendült fel ;s rohamosabban haladt 1770 óta. Franeziaországban a szarvasgomba szedése- nagyon jövedelmező mellékfoglalkozásaaz ottani gazdáknak. Francziaország egyes vidékein nagyon bőven' terem a szarvasgomba és a mellett igen zamatos';..pl. Apt városának környékén Vaucluse tartományban, hetenkint 1600 kiló, az egész évad alatt pedig 15,000 kiló szarvasgombát szednek. Á főévad a nyár vége és az ősz eleje. Ilyenkor részint a direkt piaczra hozzák a szarvasgombát, részint pedig ágensek j á r j á k - b e a falvakat és városokat és összevásárolják a lakosság ' állal szedett szarvasgombát. Az összevásárolt szarvasgombát gondosan megtisztítják, óvatosán osztályozzák é s kosarakba szellősen csomagolva gyorsan elszállítják Párisba és a többi nagyobb városokba; ahol vagy elfogyasztják, v a g y a világkereskedelem számára alkalmas módon elkészítik.
' A szarvasgomba ? a konyha gyémántja"; A szarvaágómbapáEtétom és a sZarvasgombasült a legkedveltebb inyenczfalatok közé tartozik s a regényíró, aki finom vacsorát tálaltat fel szereplőinek, bizonyára sohasem feledkezik meg a szarvasgömbaeledelről, Felismerve a szarvasgomba óriási becsét, A . szarvasgomba nagyon régóta becsült egyes élelmes gazdák nagy buzgalommal és de'iczia s m á r az ókorban is nagy hírneve volt, kitartással felkarolták, ugy a, szarvasgombaigy Théophrast és Plinius emliti, mint a finom szedést, valamint annak mesterséges tenyésztését. S hogy milyen áldás háramlott ezen konyha luxustárgyát. • Kj Bégi hírnevét m a is megtartotta a szarvas- vállalatukra, a következő példákból kitűnik. gomba ; jelenleg is a legérdekesebb, és leg- Cuzance községe a Lot departement-ben azelőtt, ' becsesebb valamennyi ehető gomba köáüi. mielőtt szarvasgombatenyésztéssel foglalkozott Faszerkéreskecléseinkberi ; rendes' czikket-képez volna, egyike volt a legszegényebb községeknek, most pedig a leggazdagabbak közé soroz* a szarvasgomba.'. . Leghíresebb a franczia szarvasgomba. Ez ható. Egy Massalgne n e v ű lakosa ezen községévvel ezelőtt m é g aránylag , legértékesebb,, mert legerősebb a zamatjáig A nek, aki 30 J IVanezia szarvasgombát befőttes üvegekben, jól szegénynek volt mondható s összes birtoka 15,000 frankot ért, most éventé 20 év óta -elzárva árulják s ára üvegek, nagysága, szerint 1 írttól 8 frtig változik. Az I Irton üveg a - évről- évre 6000 frank á r a szarvasgombát árusít vastag üveggel együtt körülbelüJií280,;gr. ot ".a birtokából. Sarrazae Lot-beli község, melynek körülbelől 600 lakosa van, 1882-ben több nyom ; abban tehát nagyon kevés szarvasgomba mint 8ü,"000 frankot vett be szarvasgombából. van. Ebből láthatjuk, hogy a szarvasgomba a Ezek hallatára a mi gazdáinkban-is talán legdrágább-eledelek, közé sorolható. Franeziaországban, 1 Périgordban a leg- felpezsdül a vágy a szarvasgombatenyésztés finomabb szarvasgombának kilója a termélő- iránt ? Hát nálunk nem lehetne-e szarvasgombát " nél 8 — 1 0 frankba kerül, 'de néha 24, sot 36 f r a n k b a is,-és mig .a fogyasztóhóz; jut, eléri a tenyészteni ? Egy másik értékes gombát, a csiperkét 38 f.-tnyi árt is. A szarvasgomba ezen értékés; voltánál már nálunk is tenyésztik. Hát a szarvasgombát fogva igen, fontos kereskedelmi *, csikket . képez nem lehetne-e szintén ? Megjegyzendő, hogy f a z o n vidékek lakosságára nézve, ahol az te- azok a tenyésztési kísérletek, melyek a csirem. A szarvasgomba szedésé és 'kereskedésbe perke tenyésztési m i n t á j á r a lettek végrehajtva,
. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. t. i. trágyás ágyak készítése" és a szarvasgomba spóráinak elvetése, vagy a spóráknak az erdőb e n való elvetése, mind balul ütöttek ki, mert a csiperkegombának is m á s a tenyészfeltétele s midőn é két eljárást közös kaptára akarták venni, negatív eredményt értek el. A szarvasgombának ugyanis nagyon sajátságosak a megélhetés feltételei, melyek, lényegesen különböznek a csiperkének tenyészfeltételeitől. U j a b b a n a z o n b a n máf eltalálták F r a n e z i a országban a szarvasgombatenyésztés helyes módját s azóta érték el azt a sikert; melyet a fentidézett számok illusztrálnak. ; Térjünk t e h á t már most a szarvasgomba sikeres tenyésztésének tárgyára. . A
szarvasgomba
. 7
ií,
tenyészeti
• viszonyod
és
élet-
feltételéi. A szarvasgomba a többi ehető gombáktól a b b a n tér el, hogy nem a föld fölött terem, hanem- a földben, a fák gyökerén és termésteste (ez a gomba élvezhető résize) nem kalapalaku, mint az ehető gombák legnagyobb részéé, h a n e m gumószerü, többé-kevésbé gömbölyű. A szarvasgomba táplálkozó teste — a mycelium •— finom szálaeskákból áll és a földben él, ahol az ember szeme elől el van rejtve.: . Legnevezetesebb a szarvasgomba azon sajátsága, hogy mindig c s a k - a fák gyökerén tenyészik s ezért azelőtt, azt hitlék, hogy ott a fa gyökerén élősködik, de a z u j a b b kutatások kiderítették azt, ; hogy a szarvasgomba, mint televénylakó, szaprofita él a fák gyökerein s nemcsak, hogy nem válik a fák kárára, h a n e m ellenkezőleg hasznára, mert segítségére van a gyökérnek a víz és a tápláló anyagok fölvétele körül. A fák legvékonyabb gyökereit, a hajszálgyökereket a szarvasgomba myceliuma igen sűrűn körülhálózza, ugy, hogy egész nemezt képéz körülötte, mely a talajból fölveszi a vizet és a táplálóanyagokat . s ezeket á t a d j a a gyök é r n e k ; a gomba tehát mintegy dajkálja .a gyökéret. ). Mig a többi növények gyökerei rendesen azon finom szőröcskékkel veszik fel a vizet és a táplálóanyagokat a talajból, melyek a h a j szálgyökéreket sűrűn borítják, addig sok fa, pl. a tölgy, bükk, gyertyán, fűz,'nyár, mogyoró, a fenyő és még több másféle fa gyökerén n e m fejlődnek ki ezen gyökérszőrök, b a n é m ezek helyét a gombaburok foglalja el és végzi azt a munkát a táplálóanyagok felvétele kerül, melyet más esetben a gyökérszőrök végeznek. Ez a gombaburok t e h á t igen nevezetes szolgálatot, tesz a fáknak, annyira, hogy sok fa n e m nélkülözheti; ezt a gombaburkot a gyökerén s nélküle nem is tud jói diszleni^ h a n e m csak senyved. Viszont . ezen gombáknak : is hasznára válik, a gyökéren való tenyészésük, mert ez megint a fa földfölötti, tehát a világosságnak kitett részeiben képződött szerves anyagokból kap egy keveset a gyökér közvetítése által. A fa gyökere és a gomba-myceliuma tehát kölcsönösen táplálják egymást ; szövetséges t á r s a k / Ezt a yiszonyt symbiosisnak nevezzük; : Ilyenféle gombabürkot találni a fent emíi» tett fákon ugy a fiatal . csemetéken, m i n t a százéves vén fák végső gyökérágain is. Rendszerint m á r az egyéves magcsemeték gyökérzete is be van vonva a gombamyceliummal s innét kezdve-hü kísérője a gyökérnek a fa egész életén keresztül. A fák gyökereivel a szarvasgombákon kívül íhég másféle gombák is szövetkeznek* Ezért megérthetjük most, hogy a szarvasgomba miért terem csak a fák alalt. Helyíy&lközzel a s z a r v a s g o m b a gumó alakú terméstesteit hozza létre á f á k gyökerén tenyésző myceliúmon, melyben a gomba szaporodására sz« gáló parányi sejtek, a ,spórák keletkeznek. , A szarvasgomba, tenyészetének- első feltétele tehát az erdő. Régen tapasztalták, hogy
3 9 . SZÁM. 8 : I K
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1 8 9 8 . M Á J U S HO
14.
a mini az erdőt Iciarolták,. eltűnt a szarvas-, gomba, de a mint az erdő újból felserdült, a régi helyen ott termelt újból a szarvasgomba. Leginkább a tölgy és gyertyánfa alatt terem .szarvasgomba. A tölgyek közül figyelembe veendő a kocsányos es kocsánytalan tölgy (Quercus peduncúlata és sessiliflora) ós a puhaszőrü tölgy (Quercus pubescens). Francziaországban leginkább a Quercus pubescens, Q. jlex és Q. coccineá alatt terem a legjobb szarvasgomba. Ezeken kívül a gesztenye, mogyoró, bükk, nyir, nyár, füz, plátán, dió, szil,, füge, galagonya, juhar, h á r s stb. alatt is teremhet s z a r v a s g o m b a ; végül pedig a szarvasgombának nálunk elterjedtebb faját, a fehér szarvasgombát fenyvesekben találjuk.
juljállo.nánya 1883 ba.n még meghaladta, volt a , 14-7 millió darabot, az állomány 1897-ig 7'3 millióra, kerekszámban 60°/o-kal csökkent. Ott tehát m a a juhászat nem az a fontos közgazdasági tényező,, mint még nálunk, bár újból kezdik a németek hangoztatni, hogy sokhelyütt nagy hiba volt az uralkodó áramlat h a t á s a "alatt a juhtartással felhagyni! A pommeráni juhtenyésztő egyesület lelkes felhívásokban buzdítja tagjait, hogy telhetőleg támogassák az aukcziók intézményét, Heígersberg ős társa berlini gyapjukereskedő czég meg elvállalta azok rendezését nyilvános jel• léggel, hites alkusz vezetvén magát az árverést. Áz intézmény m a g a azonban nem nyugszik sem oly széles alapon, mint a budapesti A szarvasgomba másodszor a talaj iránt! aukczió, de/ietri is m u t a t j a fel azt a gyors feligen kényes, amennyiben csak a meszes tala- ' lendülést, mit nálunk természetszerűen tapaszjon terem. Leginkább terem a mésztalajon, talhatunk, jóllehet, hogy kivált a pommeráni vagy a homokos m é s z t a l a j o n ; legjobban szereti : tenyésztők hiven . támogatják az intézményt, a laza^ meszes talajt, mely még vasas és m á s nem ugy, mint nálunk, hol nem egyjjtenyésztő, növény termelésére alkalmatlan is lehet ; .ked- mikor ezén intézmény megtörte a. közvetítő veli a hegyes-völgyes fekvést s bár a lapály- kereskedés jeges hangulatát, s egyes bevásárlók b a n is megterem, de azért a megálló vizet monopóliumát — ismét engéd syrénesábjaiknak. < nem szereti., Általában az olyan talaj kedvez • Aj berlini aukcziókon kalapács alá k e r ü l t : 1'892-ben mintegy 4 7 8 0 ' q . a szarvasgombának, melyben a tölgyek jól 1895-ben „ 6750 „ díszlenek. 1898-ban „ 4050 „ , .' • További kelléke a tenyészetének a kellő' 1895-ben kísérlet tétetett egy másikjuniusi melegség , és nedvesség. Szárazságban és hűaukczióval is, mélyre 1100 q. háton mosott és vös időben nem terem a s z a r v a s g o m b a ; a szarvasgomba leginkább julius és augusztus ;500 q. zsirban nyírt gyapjút árvereztek el, mig havában kiván bő esőzést, mert ekkor fejlődik az ezidei juniusi aukcziöra 2000 <|. háton mosott és 750 q. mosatlan gyapjú van bejavában. Ezért terem meg a fekete nemes szarvasgomba olyan jól déli Francziaországban. jelentve. Az eladás Berlinben 50 kilónkint készmert ott rendszerint sok az eső a u g u s z t u s b a n ; i 1881-ben azonban nagy v o l t a szárazság áugusz- pénzfizetés mellett t ö r t é n i k ; azonban a czég a - tusban s azon ugy segítettek egyes gombaté- vevőnek a vásárolt gyapját mérsékelt kamalláb •nyősztők, hogy bőven öntöztették a szarvas- mellett az aukczió á r 8 0 % - á i g lombardirozza, " gombatelepeket és igen szép aratást értek mi határozottan fokozza a vételkedvet a gyárosok részéről, kik nem esetleges nyereségre, : el vele. h a n e m feldolgozás végett vásárolják a gyapjút. A nemes f r a n c z i a szarvasgomba csak meA kalapács, alá került gyapjak közt a legleg vidéken terem, mert a fagy tönkreteszi a z a m a t j á t . A legnevezetesebb szarvasgomba- nagyobb tömeget és a legjobban kezelt árut, termő vidékek Francziaország délkeleti része :Pömmeránia szolgáltatta. A mintegy 3300 v. - é s Olaszország. Francziaországban leginkább mázsa 46 — 61 márkán, vigan vevőt is cserélt Périgord, Dauphiné, Provence és Vaucluse és bár a z áru értékelésnél a kedvezőbb konmegyék a leghíresebb szarvasgombatermö he- junktúrákat m á r számításba vették, az elért eredmény valóban meglepő volt. Heine strelyek; itt dívik szarvasgombatermelés itt. Ezen -vidékek az északt sziélesség 44° körül vannak tensei nyájának bár fésűs gyapjú minőségű és elvonulnak a .45°-on tul is, ez tehát, vala- . de negretti jellegű zsiros 58 bál gyapja p. tavaly mivel délibb., fekvés, mint a mi hazánké, de csak 42 márkán értékesült, az idén 50 márkán azért é t t ő t északra is terem m é g .s'zarvas- kelt. A gloedenhoíi osztályozott 30 bál f é s ' s gömba, .ha n e m is oly világhírű, mint a fran- gyapja, mely tavaly 47 márkán kelt, most 58 czia, de mégis : olyan, amelynek'felkarolása . m á r k á n talált v e v ő t ; a sargelini 43 zsák B érdemes, volna. így első sorban terem a fran- minőségű fésűs gyapjú, mely tavaly 51 márkán eziához • hasonló, n e m e s s z a r v a s g o m b a ' H o r - adatott el, 61 m á r k á n értékesült. Feltűnést vátországban, mély. földrajzi fekvésre nézve keltett az érdekelt körökben az is, hogy bár legközelebb áll a híres franczia szar.vás- a mai n a p a posztógyárak is értékesitik a fésüsgombavidékhez, amennyiben a 45. és 46. fok gyapjakat a sziléz posztógyapjak i r á n t , — noha közé esik. De figyelerrire méltó az a körül- az egykori finom sziléziai gyapjúnak az itt levő mény, hogy a nemes, szarvasgomba Német-, áru csak árnyéka volt, — óly élénk verseny Cseh- és Morvaország több vidékén : is -meg- indult meg, hogy a raktáron levő 100 v. m á z s a t e r e m ; ' l e g i n k á b b , á Rajna, Elba, Odera és 60—68 márkán gyorsan el,is kelt, oly ár, minőVisztula környékének alluviális (jelenkori kép- ről mi a zsiros posztógyapju eladásánál nem is z ő d m é n y ü) talajú erdőségeiben ; főleg a R a j n a álmodunk. Vidékén és Thüringiában. A fehér szarvasA kauderi I. Pr. minőségű 12 bál posztóg o m b a nálunk is megterem és. pedig a hűvö- gyapju, melyért tavaly csak 56 márkát kapott sebb égalju vidékeken, mint a Szepességen és a tulajdonos, most 68 márkán kelt, a külön Csikmcgyében. Ez indokolttá teszi ezen kér- tétel alatt elárverezett u. n. superior báránydésnek tanulmányozását minálunk is. gyapjú éppen 71 márkát hozott, sőt a kroitschi Páter
Béla.
'Ofégé -következik.)
A berlini májusi gyapjuaykczió. A Pommeráriiában székelő juhtenyésztő egyesülétnek elévülhetetlen érdeme, hogy a -bérimi gyapjuaukcziók inaugurálásával a juhtenyésztés és helyes gyapjükezelés iránt újból felköltötte a Poroszországban m á r teljesen kih a l ó - f é l b é n volt érzéket. A várakozások, miket- ezen aukcziók iránt tápláltak, nem teljesülték ugyan oly mérvben, mint azt várni lehetett volná, azonban itt n e m szabad figyelmen kivül hagyni, hogy Poroszországban, melynek
/
toklyógyapju, melyért eleintén 55 márkát kináltak gyors ütemben, 74 m á r k á r a szökött fel, mig ugyané nyáj osztályozott posztógyapja 63 márkán kelt. De m á r a poseni posztógyapju iránt csekélyebb volt a b i z a l o m ; igy a lukowoi 55, a lomnitzi 52 márkán talált vevőt, általában a raktáron levő 1300 v. mázsa poseni gyapjú 44—66 márka közt cserélt gazdát, mig a mintegy 600 v. m. porosz gyapjúért 4 6 — 6 6 márka volt elérhető, minek magyarázata, hogy közfe több osztályozott jó szövelü gyapjú találtatott, mint a jablonowoi és kolltaui. A meklenburgi 800 v. mázsa gyapjú 4 7 — 6 0 m á r k a közt kelt, legjobbak voltak itt a katelbogeni és zierowiak, egyúttal a legna-
733 gyobb tételek is : 42 illetve 60 zsák. A mark .1800. v. mázsa 46—54 m á r k i n kelt ellenben a 200 v. mázsa szász gyapjú csak 46—52 márkán, nemhiába, hogy ott a n e m e s gyapjú tenyésztése egészen aláhanyatlott. Nathűsius az ő osztályozott álthalderislebörii • B. 'minőségű fésűs-" gyapjáért c s a k - 4 9 márkát, ' a keresztezettért éppen csak 46 márkát kapott. Dobritz az ő finom, de túlságosan melegen tartott szövetgyapjáért- is csak 46 márkát ért el, valamint Wiederau is. Mindazáltal az általános . ^rjavulásból "nekik is hasznuk volt, mely árjavulás kifogásolható minőségeknél is m é g ő°/o-ot tett, de a jóiban kezelt gyapjúknál a 20°/o-ot is elérte. Ezen eredmény- kedvező kilátást nyújt -a további árjavulásra, mely előreláthatólag . maga- után fogja vonni azt is, hogy a tenyésztők a gyapjú helyes kezelésére és osztályozására nagyobb figyelmet" fognak .fordítani; mely tekintetben kivált a zsirban nyirt gvapjaknál még nagyon sok' a kívánnivaló! A kelendőségét azonban, mint ezt a berlini aukczió újból demonstrálta, legjobban biztosítja m a a gyapjú jó kezelése, és helyes Osztályozása. D ' r . BodiczJcy Jenő.
LEVÉLSZEKRÉNY. Feleletek. E l e k t r o m o s á r a m f e j l e s z t é s e lokoffiobillal. .(Felelet egy• erre vonatkozó kérdésre.) Y. B. OMGE: tag f. évi 8, számban megjelent közleményre hivatkozással, következő u j a b b kérdést intézte a „Köztelek" szerkesztőségéhez. - .Ujabb felvilágosítást, kérnék a következ ő k r e : A lámpák fényerejét következőképp-állítottam e g y b e : 6 db 6 gyertyafényü lámpa fogyaszt 135 wattot 2 „ 8 ' ,-, • .,' .„' - • :••„. ; . ' 60 -,-,-" 3 „ 12 „ '>'•:,; - ',; 135 „ Összésen 330 w a t t o t ' óránként, e z - a legnagyobb fogyasztás, normálisan 180 w,att óránként elégendő, ami megfelelne 6 darab 8 gy. f., vagy 8 dárab 6 gy. f. stb. lámpának, u. i. i 6 gyertyafényü lámpára 60 watt fogyasztást véve fel. Ezután oly akkumulátorra lenne szükségem, amely a legnagyobb fogyasztás mellett is 15 órán át (vagyis 3 napig 5— 5 óráh át) táplálná a lámpákat. Ily akkumulátor előbbi számítás alapján 4950 wattórás volna, következésképp 180 watt, fogyasztás mellett 25 órán át táplálna számitásom megfelel-e a valóságn a k ? mert olyan nagyságura volna szükségem, mely a legnagyobb fogyasztás mellett is 15 órán át világítana. A mellékelt árjegyzékből melyik elemnek összeállítása a megfelelő, hány elemből kell állania az adott viszonyoknál fogva ? Milyen fes'zültségü lámpák volnának megfelelőek, hogy áz akkumulátor kevesebb költséggel kiállítható legyen s a megfelelő > lámpák hány órai égési tartam mellett válnának hasznavehétlenekké? Ha j ó l . t u d o m e g y ' 1 0 0 - v o l t o s 12.00—, 1500 órás. Az ekként meghatározott s megfelelő akkumulátort képes-e 8 aihpére 60 volt feszültségű dinamógép -rí- s hány órán át — m e g tölteni ? A felvett izzólámpákra vonatkozó számít á s a teljesen helyes. A kérdéses 11 lámpa összesen 88-normálgyértyafénynyel tényleg kb. 330 wattot fogyaszt, az ellátásukra szolgáló akkumulátornak 4950 w a t t ó r a kapaczitásunak. kell lennie, hogy 330 watt legnagyobb fogyasztás mellett 15 órán működjék s ha az a k k u m u l á - , torból óránkint csak' 180, „wattot' veszünk' ki, akkor
^^
( = ) 2 5 , óráig szolgáltatna á r a m o t .
E számitások csak megközelitőek, mert úgy a lámpák munkafogyasztás.a, mint' az akkumulator munkaképessége függ szerkezetektől
7S0 KÖZTELEK, 1 8 9 8 . M Á J U S HO
s idővel változik. Fenti számításban — • = 3"75 wattot vettünk egy n o r m á l g y e r t y á r a ; ez szokásos átlagérték, bár vannak izzólámpák, melyek kezdetben 2'5—.2*8 wattal is szépen világítanak, mig mások működésük első idejében is 3— 3"5 wattot fogyasztanak. A munkafogyasztás ugyan is a lámpa égése alatt folyton növekszik, közvetlen kiégés előtt tetemesen nagyobb, mint kezdetben. Minden izzólámpát bizonyos normális feszültségre készítenek, mely mellett az leggazdaságosabban dolgozik, átlag bizonyos mennyiségű wattot fogyaszt s aránylag legnagyobb élettartama van. Igy a rendes 16 gyertyás 100 voltos lámpa átlag 1000 óráig ég a 60 watt fogyasztással. Ha ugyanezt a lámpát nagyobb feszültségü á r a m m a l látom el, fényesebben világit, normálgyertyákban kifejezett fényereje növekszik, emellett áramfogyasztása pro normálgyertya csökken, de élettartama roh a m o s a n rövidül. Ezen utóbbi jelenség m u t a t kozik a csekély áramfogyasztásu lámpáknál, melyeknek élettartama 600 órára is leszáll. Az akkumulátor m u n k á j a változik az igénybevétel szerint, mert tölthetem ugyan az akkumulátort gyorsabban és lassan sütöm ki, valamint járhatok el fordítva is, de gazdaságos munkát csak bizonyos eljárás mellett érhetek el. Ha pl. a fenti 4950 watt-óra kapiczitásu akkumulátort 60 volt feszültségü s 8 ampéres dinamóval akarom megtölteni, a töltés 13—14 órát venne igénybe s ez n e m állana helyes arányban a 15 órai kisütési idővel. Ezekután áttérek a lámpák s akkumulátor választására. Hogy az akkumulátor minél kevesebb elemből álljon, alacsony feszültségü lámpákat ajánlok. Utóbbi időben vasúti kocsik világítására használnak ilyen 20—25 voltos lámpákat akkumulátor-üzemhez. E lámpák Bpesten készülnek, 6, 10 és 16 gyertyásak, áramfogyasztásuk kezdetben 2 5 — 2 . 8 watt. Számítsunk bőven 3 5-ötJ akkor a szükségelt lámpák 6 drb 6 gyertyafényü 126 wattot 2 „ 10 , 70 „ 3 „ 16 „ 168 . Összesen 364 wattot f o g y a s z t a n á n a k ; 15 órai világításhoz szükséges volna egy 5460 wattóra, vagy 5 4 6 0 : 24 ( = ) 230 a m p é r e ó r a kapaczitásu akkumulátor, melyet 12 drb 2 voltos akkumulatorelemből lehetne összeállítani, melyekhez még 1—2 tartalékelem járul. Ezen akkumulátor 15 órán át 15 ampere erős áramot szolgáltatna, mig töltését kb. 40—45 ampere mellett volna czélszerü eszközölni 32 voltos dynamóval, atnikor is a töltés kb. 6—7 órát venne igénybe. A levélben felsorollak közül a z E 5 d és E 6 d legjobban megfelelne, h a kapaczitása 230 ampere óra volna, ilyen megrendelésre bizonyára készíthető. Tessék e tekintetben valamelyik izzólámpa és akkumulátorgyárhoz fordulni, szívesen szolgálnak részletes ajánlattal. K . Á.
VEGYESEK. Mai s z á m u n k t a r t a l m a : Oldal Az OMGE. közleményei. .... ... ... ... 727 Két aratási szerződés. ... 727 A berlini májusi gyapjuaukczió. Dr. Roditzky Jenő. '733 Tárcza : A mezőgazdasági szakoktatás Francziaországban. I. Jankó Szilárd. 728 Növénytermelés. Takarmánynemiiek szárítása. Pál Miklós.... - 730 Állattenyésztés. A bivalytenyésztés és haszna. Fleischer Gyula. ... 731 Szőlőszct, Kertészet. A szarvasgomba közgazdasági jeléntősége és tenyészetének kérdése. Páter Béla 732 Levélszekrény.... _ 733 Vegyesek. 734 Kereskedelem, tőzsde. 736 v
14
S z e m é l y i h í r . Buday Barnát, a „Köztelek" társszerkesztöjét az OMGE. igazgató-választm á n y a m á j u s hó 12-diki ülésén az egyesületi titkári czimmel ruházta fel, mint amely czim.nek megfelelő jellegű tevékenységi kört eddig is betöltött. K i n e v e z é s e k . A földmivelésügyi miniszter Újhelyi Imre gazdasági akadémiai rendkívüli tanárt gazdasági akadémiai rendes t a n á r r á nevezte ki és, szolgálattételre továbbra is a magyar-óvári gazdasági akadémiához osztotta be. A keszthelyi gazd. tanintézethez beosztott Csorba Gusztáv gazdasági intézőt a VIII. fizetési osztályba, Vörös P á l gazd. intézősegédet gazd. intézeti intézővé, s szolgálattételre a debreczeni gazd. tanintézethez osztotta be. A következő ösztöndíjas gazdasági segédeket kinevezte gazdasági tainintézeti segédtanárokká és pedig Buday Gyulát a kassai, Fáber Sándort a keszthelyi és Kleinkauf János Györgyöt a kolozsmonostori gazdasági intézethez és Juhász Árpádot a debreczeni gazdasági tanintézethez osztotta be. Varga Kálmán ösztöndíjas gazdasági segédet gazdasági intézősegéddé s szolgálattételre a magyar-óvári gazdasági akadémiához, Seyfried Károly és WalszJcy Győző ösztöndíjas segédeket kinevezte gazdasági tanintézeti intézősegédekké s az előbbit a kolozsmonostori, az utóbbit a keszthelyi gazdasági tanintézethez osztotta be szolgálattételre, továbbá ideiglenes minőségű gazdasági tanintézeti intézősegéddé Schveitzer Pál gazdatisztet s szolgálattételre a kassai gazdasági tanintézethez osztotta, be, gazdasági vándorszaktanárokká : Gzeglédy Tivadar tanitóképezdei | gazdasági szaktanárt a tejgazdasági szakra, Kaposvár székhelylyel, Abonyi Károly tanitóképezdei gazd. szaktanárt Nyíregyházára a szövetkezeti szakra, Gsérer Lajos gazd. tanintézeti segédlanárt Segesvárra a komlótermelési szakra és Füredy Lajos ösztöndíjas gazdasági segédet a lentermelési szakra Liptó-Szt.-Miklós székhelylyel. Fekete Pál és Ferenc.y Károly földmivesiskolai segédtanítókat kinevezte igazgatókká, s egyelőre előbbit a segédtanítói teendők ellátására a rimaszombati földmivesiskolához, utóbbit ugyancsak a segédtanítói t e e n dők ellátására a m. kir. áll, gróf Kun Kocsárd székely földmivesiskolához (EMKE. alapítás) Algyógyra osztotta be szolgálattételre. A n e m z e t k ö z i g a z d a k o n g r e s s z u s állandó bizottsága Párisban Meline miniszterelnök és földmivelésügyi miniszter elnöklete alatt m á j u s hó 25-én ülést tart, melyre gróf Dessewffy Aurélt az OMGE. elnökét is meghívták. Ez ülés tárgyai a Lausanneban tartandó nemzetközi gazdakongresszus előkészítése, az előző kongresszus határozmányainak végrehajtásáról szóló jelentés. D í j l o v a g l á s és d í j u g r a t á s . Az ez évi budapesti díjlovaglás és dijugratási versenyre, mely m á j u s hó 25-én d. u. 2 órakor fog megtartatni a „TattersalV versenypályáján, a rendes pénzdijakon kivül a következők adományoztak tiszteletdijakat. Díjlovaglásra. I. Ö felsége a király. II. A „Magyar Lovaregylet".Xll. Lobkovitz herczeg. IV. „Urlovasok szövetkezete". V. Csász. és kir'.közös hadügyminiszter. VI. „Magyar Locaregylet". VII. A „Létenyésztés Emelésére Alakult r.-t." Díjugratásra. I. József főherczeg. II. Magyar honvédelmi miniszter. IIÍ. Ottó főherczeg. IV. Osztrák honvédelmi miniszter. V., VI., VII. A Lótenyésztés Emelésére Alakult r.-t. „Jeu de barre"-ra. I. Frigyes főherczeg. II. A Lótenyésztés Emelésére alakult r.-t. III. Magyar honvédelmi miniszter. A d r á g a k e n y é r . A buza á r a m á j u s hó 10-én elérte a 16 forintot. E m a g a s áremelkedéssel kapcsolatos kenyérdrágaság Európaszerte aktuálissá tette az olcsó kenyér kérdését. Franczia- és Olaszország m o m e n t á n a gabonavámok felfüggesztésével próbált segíteni a bajon, rendkívül csekély eredménynyel.
3 9 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. Oroszországról az a hír keít, hogy a gabonakivitelt eltiltja, ez a hir azonban alaptalannak bizonyult. Ám egy előkelő szentpétérvári hírlap elérkezettnek látja az időt arra, hogy Európa emanczipálja magát gabonaszükségléteinek Amerika által való ellátása alól. Ezt oly módon véli keresztülvihetönek, hogy az európai termelő országok kormányai állami gabonaraktárokat létesítenének s az itt összegyűlt feleslegeket a fogyasztó piaezokra eljuttatnák s ezzel a gabonaüzletre bizonyos befolyást gyakorolnának. Brüsszelből megint azt a hírt veszszük, hogy a belga kormány a gabonáspekuláczió ellen szigorú intézkedéseket léptetett életbe az antwerpeni terménytőzsdén kifejlődött árfelhajtási manőverek ellen, több külföldi spekulánst pedig az országból kiutasított. Mindent összevéve, Európában erős retorziót észlelünk a gabonaspekuláezió ellen, mely Amerikából kiindulva, az emberiség legfontosabb létszükségleti czikkét az árhullámzások mesterséges fokozásának eszközéül használja fel. A hangulat tehát megérett arra, hogy Európa fogyasztó államai Amerika termelésének reánk szabadított versenyétől elreteszelendő magokat, ismét közeledjenek egy-lépéssel az európai vámunió eszméjéhez, melynek sánczain belül tervszerűen biztosithatnak s a j á t szükségletüket s a kenyérdrágaság okozta jelenlegi ínséges s forradalmi állapotoknak épp ugy elejét vehetnék, mint a buza mérték nélkül való beözönlésének.
Exsiccator. Ritter Gusztávtól Bécs IV. kerület Hauptstrasse 28. Ezen antiszeptikus és konzerváló-szer mindennemű faanyagokhoz szükséges és különösen ott tesz hasznos szolgálatokat, ahol a viszonyok a fát teljesen elpusztító házi gomba képződéshez alkalmasak. Az exsiccator elvonja az élősdi és pusztító hatású házigomba minden életfeltételét. Ezén anyag nedves falak szárazzá tételére is alkalmas, konzerválja a gummitömlőket, köteleket, kendertömlőket, fertőtlenít, megakadályozza a fa repedezését, likacsos marad, olajfestékkel keverhető, nem, tűzveszélyes és ezenkívül még igen olcsó'és szapora. 1 kilogramm, 10 négyzetméter fölület bemázolásához elégséges. Számtalan nyilvános intézetnél, vasutaknál és sok gyárban ván használatban és általános dicséretben részesül.
Sziqperfosziát chilisalétrom kénsavas-kdli kénsavas-dmmon é s e g y é b műtrágyaféléket, továbbá
Prézgálicz
98-99%
jcgeczckben és ő r ö l v e valaniint egyéb
permetező
anyagokat
legjutányosabban ajánl a
HUNGÁRIA műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság B u d a p e s t e n , Vác/.i k ö r ü l
21.
3 9 . SZÁM. 8 : I K
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898. MÁJUS HO
14.
KERESKEDELEM,TŐZSDE, ? Budapesti
Napi j e l e n t é s 1898. m á j u s 13. Készárupiacz csaknem teíjes'én üzlettelen. A kevés árut, mely eladásra került, nagy nehezen talált vevőre; a malmok tartózkodók voltak és a csekély vételeket, melyeket napi készletük részleges fedezésére eszközöltek, a tegnapihoz képest csak 20—25 krral olcsóbb árak .melleit kötötték meg. Ezen üzlettelenségre befolyással volt a lanyha Amerika, amely 14 czentes esést jegyez. A csekély forgalom miatt hivatalos tőzsdei értesítés sem adatott ki. Tengeriben zz árak tartottak, mert ezen czikk iránt meglehetősen érdeklődnek. 5.80 és 6.— frt között talál vevőre. Rozs és zab csékély forgalom mellett .olcsóbb árakon kelt el. Határidőüzlet szintén lanyhán indult meg,, mind^ ajnellet', hogy egyes vidékekről már rozsdáról panaszkodnak. A tegnapi. 10.92 kros zárlatra, ma az őszi búzát 10.82-vel adták.. Következő kötések történtek. Köttetett. Déli zárlat. Szept. szokványbuza 10'25—10'82 •— 10-81—82 Máj.-jun. buza . . ' 15" 14"99—15-01 14-39—90 Máj.-jun. tengeri . . i 6-19—6-16—6-15 6-12—13 . Jül.-aug. tengeri . 6-23—6'21—6"20-—-. 6-16—18 . . . .• , 8-20—8-19 : 8-19—20 . Rozs
V Z ÍM E N T E S ponyvák természetszinüen, sárga és fekete színben/telítve, locomobilok és-gőzcséplőgépekhez, valamint kocsi, kazal és repcze takaróknak, négyszögméterenként 80 ki'tól feljebb kaphatók azonnali szállításra"
S O H O T T O l i A ERNÖ-nél Budapestén Fonciére palota, Andrássy és Váczi-körut sarkán.
gabonatőzsde.
735 A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en g r o s ) e l a d o t t é l e l m i c z i k k e k á r a i r ó l . Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. május hó 11-éri. E hét első felében üzíeti forgalmunk kielégítő volt. A vételkedv leginkább a szezon" főczikkéiré : zöldtak vevőre. Tejtermékekbén még mindig hiány érezhető' á csarnokban. Jegyzéseink a következők : ' Borjú egészbeni eladásnál 48—50, sertéshús )—54 kr ; kgrként. Vidéki áru a meleg időjárás folytán csak ritkán •kezik. Tejtermékekben a kereslet-folytonosan élénk. E1-' kelt: teavaj 1.10—1.20,.főzővaj 85—100, tejfel 24—28 kr., tehéntúró 16—18 kr. kgja.Tojás ára szilárd ; száraz áru 28—31 frt ládánként, teatojás 2:30—3\— frtig 100 drb. Özbak tömeges eladásnál 70 kron lett kgrkint értékesítve. Zöldségfélékben • különösen spárga érkezik nagy ., mennyiségben ; elkelt : .-Szolo spárga 50—7.0, I-rendü 40—50, II-rendü és levesspárga 1.0—30 krajczárig: kgrként. Beküldésre ajánlunk : tojást, eredeti és 100-as ládákban, tejtermékeket, vadféléket és zöldségujdon-. ságokat.
(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1898. május 12-én. Hus. Marhahús hátulja L oszt. 1 qfrt50—56II. oszt. 44—50, III. oszt. 30—44, eleje L oszt. 44—52 II. oszt. 34—44, III. oszt. 30—34, borjúhús hátulja 1. a f. cz. g a z d a k ö z ö n s é g oszt. 56—62, II. oszt. 45—50, eleje I. oszt. 48—54, II. Szeszüzlet. oszt. 38—48, birkahús hátulja I. oszt. 36—46, II. oszt. figyelmét Szesz. (Gfoldfinger Gábor szeszgyári képviselő 28—36, eleje I. oszt. 32—36, II. oszt. 25—32, bárány tudósítása.) 4-—.hátulja • —, sertéshús magyar eleje 1 db 1. A szeszüzletben e héten szilárd irányzat ural- szalonnával elsőrendű 1 q 60—62 0, vidéki 50—54, szakodott és jó kereslet" mellett a szeszárak változatlan lonna nélkül elsőrendű 64—66, vidéki 53—50, sertésszilárdan jegyeznek.. A helybeli finomító-gyárak .fino- hús pörkölt —-0, sertéshús szerb szalonnával — mított szeszt 59 frtig kínáltak és több nagyobb tétel , sertéshús füstölt magyar , szalonna nélkül 58.75-59.— frtig el is kelt. Élesztő szesz szilárd és , idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. A bejelentéseknak eléggé korán való beérkezést 59.25 frtig lett fizetve. 60—80, füstölt belf. csonttal-60—0'90, csont nélkül. 0'80 esetén a .czég gondoskodik a szükséges ingyen rak Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers* —0-90, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, tárhely elnyeréséről, másrészt pedig ezáltal nagyobt versengést is biztosithat ezen aukcziők részére. szesz e héten 20'5ö frtig lett kínálva azonnali és készalonna sózott 1 q 57—590, füstölt 6Ö'—64—, sertésMindennemű felvilágosítással szolgál: sőbbi szállításra. zsír hordóval 65—66 0, hordónélkül 63-0-64 0, kolbász Galicziából e .;héten kontingens nyersszesit szept.- nyers 1 kg. , füstölt 60—80, szalámi belföldi 130 deczemberi szállításra kínáltat, de üzlet -— minthogy —150, külföldi , malacz szopós élő 1 kg —0'—'0, vevők tartózkodnak a vételtől — nem létesült. tisztított 0-7Ö—90. BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 13,. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 20.25— Baromll. a) Élö. Tyúk 1 pár frt 1-10—1.50; 20:50 forint. csirke 0-50—1-20, kappan hízott 0——0-—; sovány —.0 Bécsi jegyzés ;20 90—21-10 frt kontingens nyers—•—, récze hizott 0'——0—, sóvány 1-20—1-60, lud szeszért. hízott 6-50—6 50, sovány 00 —, pulyka hizótt 0'— Prágai jegyzés 57. 57.25 forint adózott és -0-—, sovány 2'8Ó—3-—. 6) Tisztított. Tyúk 1 db frt 20-25—21.— frt adózatlan szeszért. 1 kg. - , csirke 1 db 0-45—0-70, 1 kg. Trieszti jegyzés 14. 14.50 frt kiviteli szeszért 0-50—0-75, , kappan hizott 1 db 00-—, 1 kg. —• •—, 90°/o. A kivitel e héten több tétel finomított szeszt récze hizott 1 db 1-20—1-60, 1 kg. 56—56, félkövér 1 db vásárolt,. mely Fiúmén és Trieszten át tovább lett 0-80—1-—, lud hízott 1 db 2-75—3'2S, 1 kg. 5'6-0'58, félköv. 1 db 1-80—2-50, 1 kg. — , pulyka hizott i szállítva. . 1 db 2-50—4—, 1 kg. 53—56, félkövér 1 db 1-50—2-50, s s i t Ü S S V S O L T a. ÍJ Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 58 75—59-25 frt, élesztőszesz 58 75—59 — frt, nyers- 1 kg. 50—55, ludmáj 1 db 15—0-70, 1 kg. 1-20—1^0,. ' az 0. M. & E. szerkesztő titkárjai szesz adózva 57-75—58-— frt, nyersszesz adózatlan ludzsir 1 kg. 70-1-—, idei liba 1 db —•—•—. ; Hal. Élö. Harcsa 1 kg. frt 0 60—1 00, csuka 0-60 A 1|52 í6faalaS, finom papírra nyomott, .' '102' képpel di; (exkontingens) 17' 17-25 frt, denaturált szesz 21-50 —1-00, ponty (dunai) 0-40—0.-50, süllő — ' — ' — , kei y- U, szitett munka —22'50fit.Kontingens nyersszesz —. ;—. csege o-—0 0, márna —-30—60, czompó 0:40—0-60, Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bolti ára 4 forint; , budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mel- angolna 0-——0'—, apró kevert 0'20—0'25, lazacz 0. M. G. E. tagok és a, „KÖZTELEK" előfizetői. pisztráng —•——•—. lett értendők. 3 frt 50 kr. Tej és tejtermékek. Tej 1 üt. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-C6—0-07, tejszín 0- -0'—, tejföl O'24—0'30, kedvezményes áron rendfelhetik meg: Vetőmagvak.. (Mauthner Ödön tudósítása.) tehénvaj (tea) 1 kg. 1-30—1-30,1. rendű 0 90—0-95; II. r. A vetőmagvak forgalma tekintetbe véve az évad- 0-60—80'—, olvasztott 0-"60—60, Margarin I, rendű — a „ K Ö Z T E L E K " k i a d ó h i v a t a l á b a n nak előhaladottságát e lefolyt héten is meglehetősen 0-—, II. rendű 0-——0-—, tehéntúró 0-16—0-24, juh(Budapest, IX., Tíllöi-ut 25.) > '. éléiik volt... turó 44—46, liptói 0-48—0-56, juhsajt 0-50—56, emmenVörös lóheréből kevesebb, de luaemából annál thali sajt 1'10—1-10, groji sajt 0-72—0-'72. . :: több kelt el. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt A fümagmk' utáni kereslet folytatólag is ki18 0—22-0, barna kenyér 14"0—17'0, rozskenyér 14-5 elégítő. — 14-5. Búzaliszt 00 sz. 1 q , Ó —•—, 1 —•—, Muharmagnak igen jó, kelete volt, egyéb köles- 2 —•—, 3 —•—, 4 —•—, §' Jj^pl.----félék szintén elég figyelemben részeltettek! Hílvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 14—18, stokeJegyzések nyersáiuért 100 kilónkint Budapesten. raui 22—36, borsó héjas magyar' 1.0-0—13-—, koptatott Vörös lóhtere uj . . . . . 40—47 frt. magyar 13—Í5,. külföldi 17—24, bab fehér apró 7—11, VöröS lőhére, mult évi . . 36—40 „ nagy 8—12, színes 8-00—10. | Luczerna, magyar, mult évi 45—50 „ Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 27-5^-28-— Luczerna,' .franczia, uj . . . 68—70 „ II. oszt. (1440 db.) —• •—, meszes ——, orosz tojás Luczerna, olasz, uj . . . 45—55 „ ICO db. —, tea tojás 2-30—3'—, törött tojás 0-—0-— Baltaczim 13—13-50 „ Mohar . . . . . ' . . . -5-75—6 „ Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 3.——7 — 1 q Bükköny . 6—6-25 - „ 4-0—8'0, Petrezselyem 100 kötés 3-0—7"—,1 q 8^0—14-0zeller 100 drb 3-- 8 00; karalábé 20— 6'00 vöröshagyma 100 köt. 0-00———, 1 q !) —10 —. foghagyma 100 köt Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósí, 1 q 30-—40 —, vörösrépa 100 drb 0 60—1-50, tása a „Köztelek" részére. Budapest, 1.898. május 12i-sn. fehérrépa —, fejeskáposzta O'O—00', kelkáposzta 100 drb 'ajánlom'á legjobb amerikai,rendszerű Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta 0-00—0-—, vörös káposzta 0--—-•— fejessaláta 0"40— súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajó2-50, kötött saláta 0—, burgonya, rózsa 1 q 3-00 állomáshoz szállitva: 3 80, sárga 3-60—3-90, külföldi 11—11", fekete retek 100 A és B dara 25.80 frt. 1 drb 0. 0:—, uborka nagy salátának 100 db 15—35-—, Buza 0 . 1 2 3 . 4 -5 6 7 savanyítani való 100 db —•—\—, savanyitott 1-80—2-20, gereblyéimet széna, gabona és takarmányhoz. paprika ——, tök főző 0 5—1-0, zöldbab 0-80—1 — iszt: frt25.40 24.70 23.90 22.70 21.5020-8019/10'17-2015.40 zöld zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —-08—-15, fejtett 1 lit. 1 buzakorpa —•—, tengeri 100 cső •—•—, karfiol 10Ö db —• •—, 8-as' takarmányliszt finom goromba paradicsom 1 kg. O'OO—O'OO, spárga 0-10—0 60, torma Budapest, VI., Nagymezö-utcza 68. sz. 1 q 12-16. f Múlt évi forgalom: 25,223 rr,
Felhívjuk
ólra, /
L
HELLER M.sTÁRSA,
Amerikai
mezőgazdaság
forintért
„Hollingsworth" S z ű c s Zsigmond,
73ö Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 40—40, köz, alina 22—30,' fajkörte , közönséges körte 20—28, szilva magva, .váló —• "—, vörös —, aszalt 18—24, cseresnye faj ' 0-7—0--8, közönséges — , meggy, faj • ,• • : g közönséges i ringló ——, baraczk kajszin -, őszi — , dinnye görög nagy 100 db — - > 4 k i c s i - , sárga faj —'——'—, ' 1 kg. közönséges szőlő .1 kg. —•' •—, csemege —•<-., dió (faj, papiíhéju) )— , közönséges 30-íí *), mogyoró 24—36r gesztenye magyar.— , olasz , narancs messi-; nai- 100 db 2'50—-5'Q, pugliai 2'4—4'5, mandarin Ö-ÖO—» O-Ü0, czitrom'0-70—l'lö, füge hordós 1 q Í8—20, ko-' szorus 2 0 ' — 2 2 , datolya 38—46, mazsolaszőlő 50—65,; egres 1 üt. , eper 1 kg. kr. Füszerék és italolí. Paprika I. rendű 1 q. frt 80—50, II. rendű 10—30, csöves 30—35—, (szárított) .' köménymag — —, borsókamag . mák 1 q. frt 38—40, méz csurgatott 0-28— 0-45, sejtekben 1 kg. —• -•—, szappan szin 20—25, közönséges fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0'40—0'5Ö, vörös asztali palaczkban 0'40—0'60, házi pálinka palaczkban 0—0—0"—, ásványvíz palaczkban Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesteruteza, 1898. május 13. A székesföv. IX. ker. elöljáróság jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 212 szekér réti széna, 19 szekér muhar, - ,27 zsupszalma, 15 szekér alomszalma,. 0 szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 7 szekér egyéb takarmány (lóhere, iuczema, zabosbftkköny, köles sLb.), 1000 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak q-ként a következők: réti széna 160—280, muhar u,| 260—290, zsupszalma 150—170, alomszalma 110—120, egyéb takarmány , lóhere 100 — 100, takarmányszalma , tengeriszár — —, luczerna , - ——, sarjú 220-240, szalmaszecska 180—190, széna , uj —, zabosbükköny 240—270. Összes kocsiszám 290, suly 319000 kg.
KÖZTELEK,
1898. MÁJUS HO
14.
rendelt minőségű magyar ökör 21-25'—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 22—31'—, kivételesen tarka tehén 32'—33'—, magyar tehén középmin., 22——í alárendelt minőségű magyar és tarka tehén • —• -. szerbiai ökör jobb minőségű 25'—30'—, 33'50, szerbiai ökör középminőségü 22'—24—, boszniai ökör alárendelt minőségű —"•—, szerbiai bika 22'——-32'—,>kivételesen —•--, szerbiai bivaly 17.-24, kiv. —'— frtig métérmázsánkint élősúlyban. . Budapesti lóvásár;. Budapest, 1:898. május 12-én. (J. budapesti vásárigazgatóság .jelentése a „Köztelek" részére). . .' A vásár forgalma középes. Felhájtatött összesen 993. db. Eladatott .485-db. Jobb minőségű lovakból hátas 40 db, eladatott 25 db 110—280 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) '26 db, eladatott 10 db 120—180 frtért, nehezebb kocsiló, (hintós) 80 db, eladatott 32 db 90—170 frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti taj) 100 db, eladatott 40 db 85— 155 frtért, ponny 6 db, eladatott 2 db 26—40 frtért; közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 160 db, eladatott 65 db 50—110 frtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 220 db, eladatott 90 db 30—58 frtért; alárendelt minőségű lovakból 361 db, eladatott' 221 db 10—26 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 8f Jt~ az állatkert és kutyák részére vásároltatott. 10 db, lajdonjogra- gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett
Kőbányai sertésvásár. 1898. május 13. (Első magyar sertéshizlaló-réSzvénytársaság telefon-jelentése a „Köztelek" részére.) Az üzlet csendes volt. Heti átlagárak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 61—61'50, .28.0—300 kg. nehéz 58 50—59'— kr, öreg 300 kg. tuli 57' 57'50 kr, vidéki sertéskönnyü kr. Szerb 57'—59'— kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 6'50—— frt, árpa 7'50 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: május 6. marad: 38397 drb Felhajtás. Belföldről 2419 drb, Szerbiából 3140 darab, AlLatvásárok. Romániából drb, egyéb államokból — r darab. Badapesti szuróinarliavásár. Május hó 12 én. Összesen 5559 db. F ő ö s s z e g 43956 db. Állomány A székesfővárosi közvágóhíd es marhavásár igazgatóság és felhajtás együtt - — drb. Elhajtás: budapesti foJelentése. gyasztásra (I—X. kerület) 1100 drb, belföldre Budapest Felhajtatott: 992 drb belföldi, db galicziai, környékére 586, drb, Bécsbe 72 drb, Csehországba, — drb tiroli, — db növendék élő borjú, 358 db élő Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába .409 db, bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb Német birodalomba drb^ egyéb országokba — db. tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, 75 drb A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elölött bárány, — drb élő kecske. hullott 6, vaggonból kirakatott hulla 4, borsókásnak A borjú és bárányvásár hangulata élénk lefo- találtatott 16, összesen 26 db. összes elhajtás 2: lyású volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi 30'—42 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, frtig, kivé- zitószállásokban maradt 3583 drb. Felhajtás : Szerbiádrb, összesen 6723 drb. telesen 45— frtig súlyra, növendék borjú — frtig, ból 3140 db, Romániából kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra Elhajtás: 1505 drb, maradt állomány 5218 drb és Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli. frt, galicziai — frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 36 — frtig, bécsi ölött borjú , kiv vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. frtig súlyra. Elő bárány 4-0O—7-Q0 frtig, kivételesen írtig Hizlalni való sertések árai. 1898. május 11-én. élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü -r . (Pfeifer Jakab és fia sertésbizományosok heti jelenBudapesti gazdasági és teny észmarhavásár. 1898. tése a „Köztelek" részére. Bpest, VIII., József-körut 3.) évi május hó 12-én. (A budapesti közvágóhíd és Sertésvészen átment ... ... •' 80—120 kg. 54—57 kr ; •marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek"' részére. . „ „ 12Ö—160 „ 54—55 „ Felhajtatott: 177 db, úgymint: jármos ökör elsőmül. — „• ... : . 160—200 „ 51—54 „ db, közép 0 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér 0 drb, tarka 119 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó 18, Sertésvészen át nem ment ... 80—120 „ 40—43 „ ,- ,, „ — 120—160 „ 41—43 „ fehér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 39 db, „ » „ — 160—200 „ 42—44 „ ökör — db, tarka — db. Az árak pusztán átvéve 4% levonással értendők. Fejős tehenek iránt gyenge volt a koreslet, az Kőbányára, szállitva kilónkint 3 krral többet - fizetünk. irányzat lanyha. Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos Az üzlet változatlan. ökör — , középminőségü jármos ökör alárendelt minőségű jármos ökör -, hizlalni I n g a t l a n o k á r v e r é s e i (20000 f r t b e c s é r t é k e n való, jármosbivaly —— é. s., V—" frtig páronkint. felül.) jobb minőségű jármos ökör —• — mm.-kint é. s., (Kivonat a hivatalos lapból.) tarka bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és peáig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert Máj. 13/14. Budapesti atkviha- Csávolszky 122862 származású tehén 70—110, bonyhádi tehén 120—160 kir. tvszék tóság - Lajos 167974' kiv. — frtig, bika jf frtig páronkint. Pécsi '. a tkvi ha- Hochrein . 23250 Budapesti vágómarliavásár. 1898. május hó Május 14 kir. tvszék tóság / József 12-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.)) Felhajtatott: 2305 db Május 17 Budapesti a. tkvi ha- Koltor 154422 nagy vágómarha, nevezetesen: 1359 db magyar és tarka kir. tvszék tóság László ökör, 486 db magyar és tarka tehén, 243 db szerbiai atkviha- Szeremley 71846. ökör, 0 db boszniai ökör, — db boszniai tehén, 6 db Máj. 17—18. Székelyhídi kir. jbiróság tóság Sándorné • szerbiai tehén, 148 db bika és 63 db bivaly. Minőség szerint: 657 darab elsőrendű hizott Május '17 Hosszuaszói a tkvi ha- br. Splényi 27881 147.3 db középminőségü és 175 db alárendelt min. bika , kir. jbiróság tóság Antal —— db elsőrendű hizott ökör, db közép' a tkvi ha- Adler .30745 minőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db Május 17 Budapesti kir. tvszék tőság _ Dávid elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, -2707Í-50 Május 17 Bpesti I. III. ~ a tkvi ha- Gill — . db alárendelt minőségű tehén. ker.kir..jbir, . tójság . József ' Miután a felhajtás majd '300 darabbal kisebb volt, mint a ,mult héten, a budapesti szükséglet pedig a tkviba- Nagy 77827 állandóan növekedik és sok külföldi vevő jött a vátóság . Ferenczné sárra az: irányzat szilárd volt s a szilárd irányzat küa tkvi ha- Adler lönösen fiatal gömbölyű ökrök, továbbá nem túlságos 47532 tóság ; Dávid • •' • •• ->n a; i!>: n ;vori a tkvi ha- Feldheim kifejezést, amennyiben előbbiek 100 kgr.-kint f frttal, » 1 i li k hatása alatt tóság Izidor 1—2 frttáre'mélkedtek. Öreg csontos ökrök nem olyan a tkvi ha- Bregyán Május 24 Szászvárosi 77587 kelendők s csak 0.5 frttai emelkedtek. tóság v Velicská Viktor Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar a tkvi ha- dr. Grünwald 29187ökör jobb minőségű 2933'50, kivételesen — —, tóság Zsigmond hizott magyar ökör középminőségü 26——29—, alá-
3 9 . SZAM. 8-IK
ÉVFOLYAM.
Május 25 Budapesti' a tkvi ha- Pálffy v 273871 tóság Dezső kir. tvszék 67058 Május 26 Budapesti . a tkvi Ha- Wendt . József és neje ... kir. tvszék "tóság .28466 , Május '27. S.-Szt-Györj i. atkviha- Gidófalvi Adolfné ; - kir. jbiróság tóság a tkvi ha-'Atkáry 38550! Májps 28 1 Temesvári tóság Adolf ! -kir. tvszék a tkvi ha- Tarnóczi 92742 Május 28 Budapesti tóság Gusztáv kir. tvszék a tkvi ha- Hunyadi gőz- 681597. Május 31 Nagyváradi tóság malom ipar r.-t . kir. tvszék Május 31 Budapesti a tkvi ha- Bodánszkv • tóság Adolf (Nagy 104544, Ferenczné) Nájus 31 Gálszécsi atkviha- Szemere '23055 József kir. jbiróság tóság atkviha- Szenté , 20202-. Junius 2 Paksi kir. jbiróság tóság' János atkviha- gr. Bethlen. 25793 kir. jbiróság tóság Dezső Losonczi a tkvi ha- Farkas , 24848 kir. jbiróság tóság I^ftjos a tkvi ha- Bobula 20750. tóság . Jánosné a tkvi ha- Mihajkmts , 42960 1 tóság - Zoltán a tkvi ha- Haroska 26950tóság Ferencz a tkyi ha- Kauffmann . 25007 tóság Ferencz" atkviha- Sax 23040. tóság , Pálné a tkvi ha- Rózsa 85721 tóság Mihály' és neje. ' atkviha- Festetits , 120000 tóság Benőné atkviha- Gáspár ' 21450 s 3C Brassó tóság József kir. tvszék . atkvihaGáspár 21450 s 30 Brassói tóság , József kir. tvszék atkviha- Szilassy 107066.1 .tóság •" Juliska .. . kir. tvszék a tkvi ha- Meltzer ulius 9 Nagyszebeni 28509.." tóság . József kir. tvszék Az O r s z . m a g y . ? a z d . e g y e s ü l e t t u l a j d o n a . . Az egyesületi' tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Bnday Barnabás, az Ö.'M: G. E. titkára.
I Elsőrangú hazaigyártmány, j
Magyarország legnagysiib é« egyedüli
gazdasági
gépgyára,
mely a gazdálkodáshoz szükséges Ü T
i ® s 2 s ® s
"Tfci
gazdasági gépeket gyártja. Rendelések megtéUla előtt kérjük minden Ezakbavágé kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni. Részletes árjegyzékkel ! és szakszeri! felvilágosítással dllmMitaseB
3 9 . SZAM. 8-IK
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HÖ
ÉVFOLYAM.
14.
737
Szövettot. B U D A P E S T E N , V I I I . , József-körut 8. ÉlniTELEKI GÉZA gróf. Alelnök: CSÁVOSSY BÉLA. Igazgatósági tagok : ANDRÁSSY l'.ÉZA gróf, BUJANOVICS SÁNDOR, DESSEWFFY ARISTID, „PÜSPÖKY EMIL, RÜBINEK G/ULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZONYI ZSIGMOMD, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: SZÓNYI ZSIGMOND.
importált,
most
AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tűz- mint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az é p ü l e t és á t a l á n y (pausclial) b i z t o s í t á s n á l rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával. A szövetkezet, elfogad 6 és 12 é r r e szóló
jégbiztosításokat és a feleknek 6 éves biztositásnál 10%, 12 éves biztositásnál SO»/o díjengedményt ad, mely a dijból évről évre levonatik. A jégbiztositási feltételek mindenben a gazdák kívánalmainak felelnek meg. §ÍS~ Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024
Vágó- és tenyészállatok eladását és vételét legczélszerübb hirdetni a
1 „Mészárosok és Hentesek Lapjá"-ban.
m&gért&z&íi
M i i china
tenyészsertések pedigréevel.
PICK OSWALD VIII., Külső Kerepesi-út I. sz. „ P U R I T I N " KAZÁNKÖELLENES SZERT ELŐÁLLÍTÓ TÁRSASÁG. A „Puritin" egy marósavmentes, folyékony vegyülék, mely alkatrészei következtében semmi ártalmas hatással nem bir a kazán anyagára, sőt ellenkezőleg a rozsdától megóvja és jó karban tartja. A „Puritin" állandó alkalmazás mellett a kazánkőképződést teljesen meggátolja s a kazán falain, valamint a csöveken már lerakódott kazánkövet ennek vastagságához s keménységéhez mérten — nagyon rövid idő alatt — átáztatja, ugy hogy a kzaánkő szétmálik és saját súlyánál fogva a kazán falairól stb. leválván, lehull. A „Puritin" használata a fűtőanyagban 10—20% megtakarítást tesz lehetővé és a többnyire igen költséges tatarozást és kőkivágást feleslegessé teszi. A „Puritin" a kazán szakadatlan üzemben tartását fokozott biztonság mellett teszi lehetővé ; nem kell azt napokig, és. hetekig, az üzemen kívül vesztegeltetni. Meggátolja a kazánlemezek gyorsabb kopását, azok elégését, kidomborodását, a tüzlemezek és csövek szakadását, a szegecsek, álló csavarok meglazulását, a szelepek elromlását, a táp és leeresztő csöveik eldugulását stb. stb. A „Puritin" fogyasztása havonként: Nagy stabilkazán, Bouilleurkazán és efféle 13—20 liter, Locomobilkazán havonként 8—12 „ Hajókazán (folyamhajóknál havonként)... ... 15—18 „ Vasúti lokomotivkazán ... 12—1:8 . , A már tisztított kazánnál a fogyasztás ennek megfelelően kisebb. Egy vagy két liter tápviz beküldése esetén vegyészeti laboratóriumunk díjmentesen eszközli a viz vegyelemezését azért, hogy a tápvíznek megfelelő „Puritin" legyen előállítható. Ára hordókban 50 kgon felül 60 kr., bádogtartányokban a 10 és 20 kg. 8C ' kilogrammonkint. — Helyben, Budapesten csomagolást beleértve. Bővebb felvilágosítást ad a ..I* l R I T 1 V " k a z á n k ő e l l e n e s szert előállító társaság. Budapesten, VIII., József-Körut 8. szám. ad 62128/98. szám.
Magyar királyi államvasutak. HIRDETMÉNY. A Kls-Ujszállás-Kis-Terenni vonalon, Kis-Ujszállás és Szalok-Taskony állomások között, csatlakozással az 504. sz. gyorsvonathoz, mindkét irányban egy-egy. u j vegyesvonat fog f. évi május hó 1-től kezdve forgalomba helyeztetni,, következő
„Parting"
fűkaszálóink és
H a n d y ' marokraké aratógépeink f e l ü l m ú l j á k u g y czélszerü s z e r k e z e t , m i n t t a r t ó s ság tekintetében az eddig n á l u n k ismert ö s s z e s amerikai gyártmányokat. E mellett jelenték e n y e n olcsóbbak a m a g a s v á m - és f u v a r k ö l t séggel behozott amerikai gépeknél. A fűkaszálók könnyű szerrel átalakíthatók m a r o k r a k ó a r a t ó g é p e k k é is. Á r a j á n l a t t a l és esetleges f e l v i l á g o s í t á s s a l szives megkeresésre készséggel szolgálunk.
UMRATHES TÁRSA —EE
B
U
D
A
P
E
S
T
,
EE—
V. ker., Váczi-körut 60 sz. U g y a n o t t SZÉNAFOR GA TÓ GÉPEK, L ÓGEREBLYÉK, (szénaés gabonagyiljtők), GŐZCSÉPLŐKÉSZLETEK, KA ZAL OZÓK stb. nagy választékban.
Indulás Kis-Ujszállásról délután 5 óra 19 perez, érkezés Szalók-Taskonyra este 6 óra 39 perez. Visszafelé indulás Szalók-Taskonyról este 7 óra lo perczkor, érkezés Kis-Ujszállásra este 8 óra 24 perczkor. Budapest, 1998. április 27-én. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.) .'
F u c h s
H e r m á i m
pűS" tejgazdasági edények gyára ""^SJl 4700
B U D A P E S T , VI., Szondy-utcza 35. sz. Edény ségben, nos
gyártmányaim, mint
ár
ugy
tekintetében
elismerésben
Rendes vevőim közül felsorolom: a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet", a „Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gazdaságot. ReferenczlAbkal szivesen Teíefon-szám 17—35.
részesülnek,
minőáltalá-
73ö KÖZTELEK,
1898. MÁJUS HO
14.
39.
S Z A M . 8-IK É V F O L Y A M .
Gazd. kötéláruk. E f j .
E
O
T
Z
Ó
P
Á
L
Z S Á K O K , P m Y V k K , zsinegek, hevederek, tömlők, fehér rúhateritők.
¥. k e r . ,Llpót-bőrnt 18. s z .
Tornaszerek, függőágyak é s m i n -
mellett, a nyugati páiyayd&ai* é s üargitlíisl közeiében.) A közönségnek további pártfogását kérve, ajánlja Garrett legújabb szerkezetű eompound gőzmozgonyait, félstabil és stabil alakban, a melyek 40°/o tüzelőanyag-megtakarítással dolgoznak. Gőzmozgonyokat és gőzcséplőket, négyszer fordítható aczél dob sínekkel, toldást nem igénylő szalmarázókkal és nagy szita felülettel, minden nagyságban. Minden fajta lovas cséplökészleteket, aratóés vétőgépeket, szecskavágókat, répavágókat és minden más gazdasági gépeket. 5§2i
EZÜST ACZEL
KORONA-KASZÁNAK,
Vetélkednek vásáros j üzérek és kereskedők, kik bős hirdetésekkel bolonditják a népet; a szédelgő ügynökök, kik házról-házra járnak egekig érő tántorítóigérkedésekkel.ezifránbefestett,köszörült, lagozott, delejezett, meg Isten tudja hogy és mint nevezett kaszával a jóhiszemű gazdákat elámítják és lelketlenül becsapják. Szükséges tehát tudni, hogy az ezüst aczél korona-kaszák a legnemesebb érczekböl vegyitett legdrágább aczélból mu / u i ir c hiti v i il /il\i fagygyuban kétszer edzvs, m 1 u i i i is/a tartó sága és vágó képessége oly magas fokon áll, hogy valamennyi más gyártmányt minden tekintetben túlhalad. Ezen kaszák előnyei következő pontokban van összefoglalva és pe'dig: 1. Rendkívüli gyors és könnyen kezelhetők, különös röpke könnyű szapora vágásuak. 2. Csorbíthatatlan éles állandó élüek, kétszer edzett, vékonylapu és kitűnő minőségűek. 3. Fölötte ruganyos és tartósak, a legkeményebb munkában pusztithatlan, kitartó. 4. Egyszeri kalapálás napokig kitart, egy köszörüléssel 120—130 lépésre könnyen elarat. Aki egyszer vele dolgozott, sohasem vesz másikat a kezébe, mint koronás kaszát; ezek következő ár és nagyság szerint vannak rendezve és pedig: i,hossza• 70.em.-| 75 cm. | 80 cm: | 85 cm. | 90 cm., j 95 cm. | 100 cm. [• , d r b r á a ( i á s t adok minden ^-Cja: OQ kr. | 0 5 kr. | 1..— frt [ tll'O frt 1 1 . 8 0 frt | l . S O f r t ] 1 . 5 Q frt | tizedik kasza után. Ü l l ő é s K a l a p á c s ö s s z e s e n 8 5 K r . K a s z a K ö v e k d r b j a 15 K r . , finomabb 3 5 K r . Megrendelések postautánvétel mellett eszközöltetnek, csakis kitűnő választott minőségben jótállással:
FEKETE-féle ezüst aczél korona-kaszák gyári raktára BÉCS, V., Riidip-iiteza l/K, WIEN.
IV., (Károly-laktanya) Károly-utcza 12. 82. MR
R . A . W N - T E N N I S
-W®
Gondos kíszolgálat. Vidékre árjegyzék szerint. -
Birtok bérbeadás. 450 holdnyi elsőrendű szántóföld, közel Budapesthez, ezukorgyár .mellett, vasúti állomástól 20 pereznyi távolságra, családi' viszonyok miatt 6 esetleg iO évre haszonbérbe kiadó. A birtok eddig házilag kezel-: tetett. Bővebb felvilágosítást nyújt 5832' K A S Z A B S O M A Budapesten, Váczi-körut 59. Egy egész J u n i u s 7-én és 8 - á n Egy féi sorsjegy sorsjegy van a húzása a Il-ik ára 16 frt. sorsjáték második- osztályának. ára 8 frt. 6 osztályra
p
|_ Vi sorsj! 80 frt.
#
%
1\ a m. k. szab. osztálysors- K V jegyek fó'elarnsitója Ja ^ ^ Villányon, y
6 húzás van minden sorsjátékban és mindegyik hazáslioz a sorsjegyek megujitandók.
Jótállás! esetleg eg} ' másik • kasza 1 válik, ami eddig elő a fordult, ez esetben, | minden akadály' nélkül „ uj kaszát adok é:
N i n c s e n párja a k e r e k f ö l d ö n
dennemű hálók ipartelepe.
SEFFER ANTAL Budapest
100,000 drb sorsjegy közül 50,000 drb okvetlen nysreménynyel huzatik ki. Bev. 13.160,000. Nyerem. 13.160,000
(Vigszinház
Az II. oszt.-ban 1 Főnyeremény 4.000 sj. nyer. | 70,000 kor. .Sorsjegyek legezélsZerűbbén % sorsj. postáutalvánvnyal rendeltetnek. - Hivatalos" sorsóJásí terv 4 forint. kívánatra ingyen és bérmentve. 2 frt. Vi sorsj.
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:
A sertés javjtásaés hizlalása EESS gazdák és hizlalók használatára. Ean Irta K. Ruffy Fái. Ára portómentes küldéssel I forint 10 krajezér.
13625. II. 98. , házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. BOWER-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint i n o x i d á l t s z i v a t t y ú k rozsda ellen védve. Árjegyzékek iigyen ég bérmentie. 1806
W f f
legújabb javított rendszerű tizedes, dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági, és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
ftAWMS •
»
1 J i 1
W l P T l ^
5 f
L
'
Walfisc
^a89e
14
'
Scliwarzenbergstrasse 6. Scliwarzenbergstrass
M c CORMICK
ARATÓ GÉPEK a legjobbak a világon, kévekötök és marokrakók; Mc Cormick fűkaszálók, eredeti amerikai szénaforgatők légútányósabban besze-
1 Ü L L E R és WEISZ
czégnél 5446 BUDAPESTEN, VI., Gyár-uteza 66. sz.
Magy. kir. államvasutak.
Pályázati hirdetmény. A Dunakeszi állomáson létesítendő felvételi épületi építése körül előfordult munkák biztosítására ezennel; nyilvános versenytárgyalást hirdetünk. A teljesítendő munkák mennyiségére vonatkozó', tájékoztató adatok, valamint á munkák végrehajtását': szabályozó részletes feltételek az alulirt üzletvezetőségi palyaféntartási osztályának hivatalos helyiségében, Tereli; körút 62. sz.y I. emelet, a hivatalos órák alatt megsze-: rezhetök s ez alkalommal á tervek is.".:megtekinthetők.í Jogérvényés. :és kellőleg bélyegzett ajánlatok folyói évi május hó 16-ának déli 12 óráig általános osztályunknál Teréz-körut 62.. szám, I. emelet, 6. ajtószámalatt nyújtandók be, alábbi felirattal: „Ajánlat a dunakeszi felvételi épület felépítésére." , Bánatpénz fejében legkésőbb folyó évi május hó: 14-én déli 12 óráig 1800- frt ezernyolezszáz forint kész-J pénzben vagy állami letétékre alkalmas értékpapírokban, budapesti gyüjtőpénztárunknál lefizetendő. Az érték-papírok a budapesti, illetve bécsi tőzsdei "tizenégy nap-1 nál nem régibb árfolyam szerinti, de névértéket még nem haladó értékben fogadtatnak el. Az ajánlatok kőzött, a szabad választási jogot fentartjuk magunknak, vala-:. mint azt is, hogy a-fedett perron építését esetleg elejtjük.; Budapest, lg98. f április hó 26-án. Az üzletvezetőség. (Utánnyomat nem dijaztatik.)
KÖZTELEK,
39. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
1898. MÁJUS HO 14.
V E I S E R J. C. gazdasági- gépgyára és vasöntődéje
rirar-1
S A XT, XT ü G "5T-K HXTIZ tudomására hozza a nagyérdemű gazdaközöíiségnek, bogy M a g y a r o r s z á g legjobb sorvetőgépe a
Z A L A - O R B L L
Az idei temesvári Pünkösdi
Az Orsz. Magy. G&'d. Egyesület 1897. október hóban Kisbéren rendezett nemzés közi vetügépversenyén a legelső díjjal, a a á l l a m i a r a n y é K e m m e l
Országos vásár
Ajánlja;:' szabáL
•hatő kx°tryókka
| f. évi május hó 26-tól bezárólag május 30-ig fog megtartatni.
Zala-Drill és Perfekta aorvetőgépeit; több ki
| Ezen vásárral a délmagyarországi (azelőtt bánáti) lóvásár van egybekötve.
,Planet jr." rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á 11 frt.
Temesvárott, 1898, évi április hó 19-én.
A városi főkapitányságtól,
TAKARMÁNYMESZET,
BANDL REZSŐ
t3
főkapitány.
A legközelebbi országos vásár J augusztus hó 11-től augusztus fog megtartatni.
szavatolt 40—42% phosphorsav tartalommai, tisztei,..ártalmas ajkotó részektől ment, arsenmentes, aj^nly.nk brüpni raktárunkból a pénz előleges bekttídéáe vagy3 utánvét mellett 'So kilá '7 frt, " 100, kiló 13 frt. 50 kr; . 55.47
1898. 15-ig \
Kiiodieiiinelil-. Spodiutn-, (iclafiae- mid Leimfabik. Brechelsliof, Preiiss. Sclisieii, •Kérdezősködések és megrendelések vagy közvetlenül hozzánk, vagy Austria-Magyár'orsági képviselőnkhöz Z I H M E R F E R E M C Z árhoz, W i e n , " VI., G e t r e i d c m a r k t X. Hitézsn^őjí.;,
Már 2112 drb. Chilisalétypni-szpró yaii használatban.
Eladó telivér kanczák: ; G y é r e i R i c h á r d , tolna-ozorai m é n e s é b ő l eladó 5 d r b . s G n l k c l e d után vemhes t e l i v é r kancza és p e d i g : j I . M y D á r l í n g , s á r g a , s z ü l e t e t t 1892., a p j a G u n n e r s b u r y , a n y j a ; M i s t a k e , a l a t t a 1 h ó n a p o s B u e s á n y m é n c s i k ó v a l , á r a 600 f r t . \ II. J u m - J u m , sötécpej, s z ü l e t e t t 1893., a p j a C h i s l e h u r s t , a n y j a I J o k o h a m a , a l a t t a 5 h e t e s G u t k e l e d m é n c s i k ó v a l , á r a '600 f r t . f I I I I . F r á u l e i n N i n i , pej, s z ü l e t e t t 1893., a p j a H a r p a n d r u , a n y j a | í C o l l e e n - D h a s , a l a t t ö h e t e s B u e s á n y m é n c s i k ó v a l , á r a 1000 f r t . \ | I V . R e m e m h e r m&, s á r g a , s z ü l e t e t t 1893., a p j a Z s u p á n , a n y j a | E i l g u t , b e f e d e z t e t v e G u t k e l e d d e l , á r a 500 f r t . I V . Mervéilleuse, s á r g a , s z ü l e t e t t 1893., a p j a T r i u m p h , a n y j a j M u t i n y , b e f e d e z t e t v e G u t k e l e d d e l , á r a 500 f r t . 5834 * B ő v e b b felvilágosítással, k é s z s é g g e l s z o l g á l a
|
í S z á m t a r t ó s á g , Tolna-Ozorán. j
A DOBIlY-féle teljésén bevált s a legjobbnak elismert javított, szabadalmazott
„IDEÁL*
CHL IS IALÉTROM - SZÓRÓT, abadalmazolt .vexatékcsíü'el^ kétsoros kézierőre, négy-, öts több soros, valamint messze szóró' Vonóerőre; ajánl és árjegyzéket
b ő v e b b leírással k í v á n a t r a -íogyen ésí bér-
mentve küld " A N T O N
D 0 6 R Y
gazdasági gépgyárai
UMTER-CEXIfO és J t > G I I I !tZI.Ar, Csehország; •
Már 3112 drb. Chilisaletrom-szóró van használatban.
L u c z e r n á t , lóherét, r é p a m a g o f , fiimagv a k a t , minden czélra és egyéb velőmagot
a legjutányosabb áron és tált jó minőségben.
garan-
( Í É P O L A J A T , u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat elsőrendű ásványolaját stb.
Kocsikenöcsöt, Petroleumot zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányrestékeket, Tcdéllakot . ,és mindfii egyéb gazdasági', ezikket HzAlIlt:
Szalonnát F e r t ő t l e n i t ő s z e r e k e t, 'a. m. .kárbolsav, karbolpfi^^reolin, , zölddjicz stb.'. rézgálicz.karbololeumoí,r keserűsót csudasót stb. •-
M Ű T R Á G Y Á T .
Mindenkor a legmagasabb, öapi árón> készpénzfizetés . mellett vásáf'olok; gazdasági és erdei vetőmagyakát,i. mely ézélrá miötázótt ajánlatot kérek, ,,-v
KRAMER LIPÓT, V. I t e r . , ABUDAPESTEN, kadémia-utcza Síirgönyczim: „CERES" Budapest. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgrálok.
ÍO. sz.
73ö KÖZTELEK,
F E H E R
1 8 9 8 . MÁJUS HO 14.
3 9 . SZAM. 8-IK
ÉVFOLYAM.
M I K L Ó S
gépgyára BUDAPEST, IX., Üllői-út 2 3 . s z á m Ajánlja a m. k. államvasutak gépgyárában készült gró'zcséplő garnitúrákat ,€«mjioiind' locomobilohat , sfb„. raktáron; tart mindennemű gazdasági gépet, l'öldmivelési eszközt,
gyapjumoso es
részvénytársaság ,
J«1 k i j a v í t o t t ~lBSi f lokomohilokat és cséplő$ g é p e k e t különböző gyártmány l é s . nagyságban,. ajánlja jól felszerelt : ff gépműhelyét gépek javítására és ií máloinszerelyények gyártására. Csereüzletek lokomobil és cséplő-.; . gépekre köttetnek,
Massey-Harris, elsőrangú a r a t ó g é p gyárának képviselete. Á r j egykéit i n g y e n és. b.'n-mont ve.
'
NACÉL
5725 J " £
fokán álló irányítjuk.
intézetem
ajánl igén csekély íofcSondíj' mellett 96 • mtr. és 48 1 • mtr., nagyságú .telitett J L . _ kazalok^ vasúti waggonok és más mezei termékek betakarására, továbbá 12Q mtr. nagyságúbehórdáshoz-alkalmas szekérponyvákati miáltal saját ponyvának beszerzése mégtakarittatik. Úgyszintén zsákck is kölcsönöztetnek igen olcsó árak és előnyös fel tételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők bé uj és használtkátrányos éí . "valamint szekérponyvák 3 V és 4-20 krért, továbbá uj és- hs minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás zsákok stb. 0CT Minden 50 - k a i o l c s ó b b m i n t b á r h o B . "SSS Ócska zsák és ponyv minden 'mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik. 5162
\
JUapi-fctato-fct 1 8 6 8 - b a a . A gyapjúnyirás kö/.oledtóvcl a t. cz.
gyapjútermelök és g y ap j ú kar es ke d ö k g y a p j ú m o s ó g y á r u n k r a
,
C í l ü T í l C ; fföBdbirtokosok, gazdák és r W J i a 3 M S ? raklárwálBalatok stb.-nék. Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert I
ponyva-üöicsönző
Budapest, ¥., Kárpát-utcza 9.
p o n y v á k a t , ,. s \
\
ADOLF, BUDAPEST, j
« előnyök közül, irolyekeJi.ríiegbizóipknSk nyujtunk, felemiitjük': I. Hogy mosás czéljából hozzánk küldendő gyapjú csomagolására — megréndííés után azonnal küldünk lires zsákot kölc.önkép dij nélkül. II. RaktárainkBáá .elhelyezett. és. áltálunk , biztositóít- gyapjúért egy évig r a k t á r o z á s i és Mztositási d i j a t néni szedünk. III. Hozzánk beérkezett gyapjúra kívánatra szívesén adjuk a becsérték kétharmadát előlegkép mérsékelt kamat ellen. IV. A küldemények bérmen'esi.ése szükségtelen, mert á szállítási fuvarozási dijakat kifizetjük, anélkül, hogy élte kamatot í * /Évek során "át"' nyert .tapasztalatok alapján, hazánk gyapjutermelői annak belátására jutottak, hogy nem csak legelönyössebb értékesítés, hanem a nyáj kímélése miatt is legczélszerübb a gyapjút zsírban lenyírni és gyári mosás után értékesíteni. A gyárilag mosott gyapjúnak — mint félgyártmánynak —• nagy kelendősége, nemkülönben kiterjedt «összeköttetéseink:és szak- , ismereteink által gyors és kedvező értékesítésre vagyunk képesilve. ,. Kimerítő felvilágosítással és programmal kívánatra kész'• sógsol szolgálunk. - • - ' * . • ' , Az összes küldeményeket czógünkhöz : Budapest, I.ipőtvárosi pályaudvarhoz kérjük czimeztetni. Az igaTgatóségf, Városi irodánkbán afeugfetoaucr Gyula uíiiál (Dohány.utcza 1. sz;) felvilágosítások szintén szívesen nyújtatnák.
¥ . , A r a n y J á n o s - n t c z a 13. !?Miért veszekedik a Carbolineum a Carbolineummal?!
!!! Folyósított káirány hulladékért!!! Egy próba a szabadalmazott
# EXSICCATOR-ral elégpség-es. —
N i n c s töl>bé fagomlba és nedvesség.
Iroda: WIEN, Haupstrasse 28.
Hl——
Leírások ingyen.
. teljeaen berendezve: szecskavágók,répavágék éa zúzók, kukiricza-norzitlik.
H, „ M i s l x o l c s i
Hitelintézet"
áru- és terményraktáraiban az ez, idei-
!V I . é v i g y a p j ú - v á s á r I boraktározással egybekötve
| 1 8 9 8 .
é v i
j u n i u s
napján taríatik. • Részletes felvilágosítással szívesen szolgál
'
h ó
1 5 - i k I
,-®T<
A „MISKOLCZI HITELINTÉZET" I Utánnyqmat nem jlijaziatik.
U T f y .
részvénytársaság igazgasósága.
Dará
eredeti angol daráló-gépek, fiilleeztík, gazdasági éa trágyalé-szivattyúk a legjobb kiállításban.
> Főraktára: Budapest, VI. kerület, váczi-körut 63. s z á m .
Kimerítő képes árjegyzékek és tervrajzok kivánatra ingyen és bérmentve.
3 9 . SZÁM. 8 - i k
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1898. MÁJUS HO 14.
?4.i
J l e i f s e n j a h n
fyitaí
gazdasági gépgyár, vas- é s fémöntöde
B U D A P E S T , VI. Eőtvös-u. 38. L e g ú j a b b vívmány a t a l á l m á n y o k terén. K é t Ióerejüí j n r g á n y o s tisztító cséplőgép zsákoló k é s z ü l é k k e l s z a b . goly'óp c r s e l y l y o l ; k é t k ö n n y ű ló bővon e l é g a n n a k h a j t á s á r a , tisztári szolgáltatja a piáczképes búzát zsákba. A j á n l j a t o v á b b á raindon m á s f a j t á j ú gőz- és j á r g á n y c s é p lőit, l e g ú j a b b r e n d s z e r ű v e t ő g é p e k e ! , ' v a l a m i n t e g y é b t a l a j m i volő e s z k ö z ö k e t é s m i n d e n * m á s s a j á t g y á r t m á n y ú gazdasági gépeket. Részletes árjegyzék é s árajánlatokkal készséggel szolgál ingyen és bérmentvo. ALFA-LAVAL
S E P A R A T
Cernovsky á Comp.
O R O K ,
tejhütök, Pfanhauser-féle tejelárusitó állszállító kannák, ványok, Pfanhauser -féle gőzfejlesztők, előmelegitők, Pcsteur-készülékek, Pfanhauser-féle tejpróbálók, vaj készítő gépek, próba-fejési Pfanhauser-féle Pfanhauser-féle gytiró gépek, mérlegelv, Pfanhauser-féle sajtüstök, Pfanhauser-féle tejtarisznyák, Minta-tehenészeti berendezések. Pfanhauser-féle tejszivattyuk, I,sm.ertető fűzetek katalógussal az okszerű tejértékesitésröl, tpjvizsgálatról, marhatartásról, sajt- és vaj készítésről. Költségvetéssel, tervekkel stb. szolgálunk. Pfanhauser-féle Pfanhauser-féle Pfanhauser-féle Pfanhauser-féle Pfanhauser-féle
mezőgazdasági B Ő H M I S C H
gépgyám
B R O D
bei
P R & G .
Ajánlja a t. cz. gazdaközönségnek összes kiváló mi- ' nőségü és mindenkor első díjjal kitüntetett gazdasági gépeit és ,eszközeit, s bátorkodik a következő.' szabad, különlegességeire felhívni a figyelmet: EGYES LÓ KAPA (Cemovsky szabadalma) répát repezéhez, eddig bel- és külföldön 20,000 drbv> használatban, • Legújabb szab. háromsoros répakullivátorok.
„SEPARATOR" RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG e z e l ő t t : P F A S f H A U S E R ANTAL, 3889 gépgyár és tehenészeti műszaki oztfcfcek irö'&ája Budapest, V I I . ker., Erzsébet-kőrut 45. szám.
Egy év a l a t t 4-szer kitüntetve. kerteknél.
izabadalmazott orícza- és burgt Munkaszélességé 70—140 cmét'er.
Hat- és nyolczágu extirpatorok Chilisaletromszóró ütezai
lokomotivok,
kétsoros, lié/.ierőre darabja 25 forint, 4 és 6 soros, v o n ó e r ő r e kormányozható oidatrészekkeí
gőzcséplőgépek hajtására a r ő h c r c z e g i v a s m ü v e k b ő l . A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások E r z B i e r z o g K i c h e
C a m e r a B - D i r e c t i o n
in T e s c h e n in S c h l e s i e n , czimen.
PICnLER
KA TONAI-
4091
FŐ ÁL LA TOR
VOS
ÁLLATGYÓGYSZEREI. geket minden gége és mirigybántalmat, 1 doboz 60 krajezár.
Kólika é s felfúvódás elleni balzsam gyofsan és biztosan hat, 1 kis palaczkkal 1 írt 20 kr.
Olvasztó szappan, S rtrt
20 kr.
Amerikai farmer-fluid
baj ellen ellen, néM1? k ü t e g —lajdonosoknak, ' nélkülöz-" e a "állatorvosok és lótul; 1 drb
1 tt
™g£ével Seb-balzsam
1
^sévti
" Nagybani éladás Ludíig Ertl vegyész 4s drogistánál D o r n M r a Vorwlberg Oeaterreich. Raktár : BUDAPESTEN, Tör6k József gyógyszertárában, Yl., Király-utaza 12. szám.
A szabadalmazott Fairbanks-mérlegek százados rendszerűek,: tólósélyos fémmérökarral bírnak s a hidra tett terhet minden ponton egyenlően mérlegelik. Tartósság, pontosság és könnyű Kezelésüknél fogva ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert legkitűnőbb mérlegek. Gazdasági*, szekér*-, m a r h a - , z s á k - é s r a k t á r i mértegeinket czélszerü és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva különösen a gazdák, gazdaságok és uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, =gj mélyek sulyokkal számított jobb kivitelű tlzedes mérlegek árainál nem-magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. J, Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-üt Í4. czjinzéhdők, Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szoígál.- - *
és
részvény-társaság,
FA1RBANKS MÉRLEG GÉPGYÁR BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külső Váczi-ut 156.
H
l
( ! ) A m. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége ( § ) Itmlapcst,
Váczi-körut
33.
^ á m
alatt.
jánlja aímagfí kir. államvasutak gépgyárában készült g ő z c & é p l ő g a r n i t n r á i t , ipari cSéloki-a alkalmas ^ C o m p o u n d " l o k o t t t o b i l j a i t , teljesen vasból készüjt s z a l m a k a z a l o z ó g é p e i t * g ő z - k n k o r i c z a m o r z s o l ó i t , Stíbor-féle k"
.95
flilleiiiuin"
ka§záló
én a r a t ó g é p e i t ,
továbbá SACK-féld ekéit, vetőgépeit, boronált és egyéb gazdasági-gépeit. A „Fairbanks" mérleg és gépgyár kizárólagos képviselete. _
_1
—• • •
"
•- — - " Á r j ég y a é k ing-yen, é s bérmari-fc-tf©.
-• • —;
•;
73ö KÖZTELEK,
1 8 9 8 . MÁJUS HO
14.
3 9 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
Egyesült Budapest fovárosi takarékpénztár
/
magyar
'vitorlavászon
és
Központi osztály: V. tar.. Dorottya-u mi} osztály: It. ker.v FS-utcza 2. Befizetett alaptőke: 4.500,000 frt névre szóló 15,000 drb 300 frt névért, részvény felosztva. Tartaléktőkék: liendes tartalékalap 8.465,ím frt 02 kr. Külön „ 592,026 „ S.'i „ Rendkívüli „ 200,000 „ — „ Összesen ... 6257,102 frt H8 kr. Kölcsönöket ad telekköny zett (fővárosi) ingatlanokra és vidéki földbirtokokra becsérték 50 százalékáig. rvényekhez - melyeknek mintázatai a takarékpénztárnál
\ t J L f l k e n d e r g y á r \ ^ ^
Budapest, V., Nádor-utcza 20. % á r a k
l^öldbirtoliofecnál: adóhivatali bizonyítvány aflzotettadóról; d) esetleg az ármentesitési költségek kimutatása; c) az épületekre vonatkozó tüzkúi I> f) az. u. n. azonossági bizonyítvány, vagyis . községi bizonyítvány az Iránt, hogy a kataszteri birtoklvben felvett birtok mily hiteíjegyzSkönyvben van felvéve. --otlog nn-trvíí bíró; becslések, adás-vételi vagy béi i 1 1 Készpénzbölcsönőlc rendszerint hat havi negyedévenkint előlegesen leendőfizetésénekkikötése m natláb a takarék. . megállapodás tárgyát ki A. takarékpénztárnak^
Szeg-eden.
lloglev( It kölcsönök,után tőketörlesztés és kamat fejében it 5 szi gfizetendőfél évi előleges részletekben, záloglevelek kölcsönösen megállapított áron vétetnek vissza. Az intézeti záloglevelek a tőzsdei napi árfolyamon a takarékpénztár mind a négy osztályának pénztáránál kaphatók.
• Gyárunk a legjobb hazai nyersanyagból készít: Vízmentes ponyvákat. Repczeponyvákat. Z s á k o k a t , g a b o n a és m a l o m k e z e l é s i czélokra. A „ S z e g e d i z s á k " név alatt o r s z á g s z e r t e előnyösen i s m e r t z s á k j a i n k a t a t. g a z d a k ö z ö n s é g k ü l ö n ö s f i g y e l mébe ajánljuk.. G a z d á k n a k , k i k részünkre kendert termelni óhajt a n a k , sziveseh küldünk t e r m e l é s i ú t m u t a t ó t és szerződési mintát díjmentesen.
Salzmann és T á r s a m a g y a r vitorlavászon és k e n d e r g y á r B U D A P E S T , V., Nádor-ntcza 20
555G
HIRDETÉSEK
L ö v e l ő d á r d á t a s z ő l ő m o l y ellen, Szénkeneg fecskendőt, kenporozóí stb
felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, fjllői-ut 3 5 - á i k szám.
1 6 .
H E £ L ' ¥ R , B É C S ., PRATERSTH4SSE 4».
M E G J E I / E I T T
„SZŐLŐMŰVELÉS ÉS BORKEZELÉS KÖNYVE" A !iz ivrii terjedő, számos • ábrával ellátott munka népszerű nyelven kimerítő föl világosítást áíí a s^őjő,s^appritás, szőlőtelepítés, á filloxera és egyéb ellenségek vagy betegségek "ellen. .íaJó.,védekezésnek módjaira nézve. Megtanít ; a mustnak és: barnák okszerű'ikőzelésére és javítására; Ismerteti azon törvényes intézktedéáekeV teélyek a: szőlőtermelőt és pinczegazdát közelről.érdeklik.
•• '
Egy 217.0. kat. holdas főúri birtok, termékeny jó vidékien, 85 hold doh'ány engedélvlyel, közel a vasúthoz megfelelő gazdasági épületekkel és urilakkat hosszabb időre előnyös ár mellett h a s z o n b é r b e k i a d ó . Bővebb felvilágosítást ad
S z ő I Ő b i r t o ' ; S Z I L - ' ••' : v.yy.W:
K a p h a t ó
a
k o s o k és v i n c z e 1 1 é r e k ' számára irta: Á R D Q ^ Ü L A földmives iskolai tanár. , 2934 Ára 1 f r t 20 kr. — — - s z e r z ő n é l t'SÁKYÁIt Feltérinegye-
Aratógépre 1897. Mezőhegyesen e l s ő d i j állami nagy arány érem!
T E M C Z E R G Y U L A , hirdetési iroda tulajdonos
A l a k u l t 1856. U S 1 Q T S E X X V T E S J E L Magyarország legrégibb gazdasági gép* ^ m m ^ ^ m m ^ ^ m m « • • • • m m m * m m M M , gyára Mosonban.
Ajáni/a
„ p U I G Á R I A "
ES
J J O S O N I
DRILL,,
l e g j o b b s o r v e t ö g é p e i t , sik é s h u l l á m o s t a l a j r a . (17.500 drb eladva) Leszállított á r a k mütrágyaszöróval
Ují MoravekU j í
Sack-féle
ekék,
féle 2,
3, 4
Laacké-féle hires szántóföld és kitűnő rétboronák.
répavető
vasú
ekék,
Ősziek foga-
súlására Duplex boronák. Hengerek minden nagyságban. Gabonatisztitó gépek. Mezöhegyesi első dijat nyert 0 S B 0 R N E C 0 L 0 M B I A mavokrakö
- 583:i
Budapest, IV. ker., Szervita-tér 8 sz.
aratógépek.
r S m r r ' B Ü O A F E S T - ,
Kévekötő V I ,
k e r . ,
és
fűkaszáló
V á c z i - k ö r n t
gépek. 5 7 / a
s z á m .
KŐZTELEK,
3 0 . SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
1 8 9 8 . MÁJÜS IlO
Í4.
Van szerencsénk ajánlani szavatíjlt tisztaságú legmagasabb dijakká! kitüntetett
Trauttmansdorff Alajos gróf ur ö méltósága birtokai közül az alábbjegyzett részletek fognak a f. évi május hó 23-án, hétfőn reggeli 8 órakor
helyiségben a birtokos gróf úr ö méltósága jóváhagyásának fentartása mellett tartandó
nyilvános árverésen f. él Szt.-Mihálv napjától (a gyepek 1899. évi január , hó 1-sö napjától) kezdődő 3 évre bérbe adatni, és pedig: A nagy-gerendási III. sz. bérlet 274 hold szántó, - jelenleg bírják: Németh András és társai. A nagy-gerendási V. sz.- bérlet 230 -hold szán ló, jelenleg Sírják: Bokor és Ádász. A nagy-gerendási VI. sz. bérlet 230 hold szántó, jelenleg bírja: Forián János. A nagy-gerendási IX. sz. bérlet 255004/iioo hold szántó, jelenleg bírja: Raj ki József. A gerendás legelöbeli XIII. sz. bérlet 64 hold szántó, jelenleg bírják: S. Nagy István és Frank István. A b.-csabai kis-megyeri sessió 5 5325/110° bold szántó, jelenleg bírja: Hrabovszky János. A nagy-szénási IX.- sz. bérlet 470 hold gyep, XII. „ ; „. 470 „ jelenleg bírják: orosházi gaíiíák. A holdak 1100 D-ölesek. Árverési bánatpénz holdanként egy forint. A részletes feltételek megtudhatók alulírott jós.zpfelügyelönél Orosházán és dr. Salacz Oszkár uradalmi ügyész urnái Szarvason. Székács István.
homasfo^zfátlisztet
szavatolt 15—20°/o citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—I00(,/o porfinomsággal. Felülmulhátlan, minden talajra alkalmas1 ííSgyaszer, .különösön' sovány talajok javítására," kitűnő hatása:.^ összes .gabonaneöiüek, kapág^'éis olajnövények, lóhere és lüezerna,,'. szőlő, komló és kerti'veteményekr'e, kiváltképen á rétekrel Legrjobli, l e g r h a t á s o s a b l ) és l e g o l c s ó b b f M I f t m T t r i m tekintettel hatásának tartósságára,.-•felülmülja nz ö s s z e s s z u p e r f o s z f á t o k a t . Á citrátban oldható foszforsav-tartaloiáírt s z a v a t o s s á g o t vállalunk, netel^ni. hiáiyyt ^egtéritü^lf,. A-^|áii,latokfcal, szakmunkákkal :és egyéb felvilágosítással it lcgkészségcsebl/ciiusssolgál J
az orosházi uradalmi iroda-
A csehországi TIomsiM prágai foszfátllszt eladási Irodájának: yeíérkéDYíselGséée a magyar korona orsz. területén
KALMÁR VILMOS, V1,
^
Martellinalegfino^abbdohányncmesltőtrágyakizaróiágós'elaát^a.
m.
Magyar királyi államvasutak.
HIRDETMÉNY. (Utazási és szállítási k e d v e z m é n y k é r e l m e z é s e . ) Ismételten figyelmeztetjük az érdekeltedet, írógf á m: kir. államvJiédtak Vona- f Iáin félári menetjegygyér egyszeri utazásra' szóló igazolványok és az 50 'százalékos » szállítási díjmérséklésre jogosító"szállitási "utalványok kiállítása akár nálunk, akár ..' üzetvezetőségnél 50 krajezáros bélyeggel ..ellátott, folvamodvájiyny-al - naiiuifinlíar- -az i utazás, vagy szállítás előtt -legalább 14 ríappat' Uérelmefeiidö. " , r .; Bélyegtelenül benyújtott folyamodványok és sürgetések a bélyeg és illetékek \ iránti törvények, és szabályok hivatalos összeáHifósánftk 404. -§-a. második -bekezdése élteimében tárgyalás alá nem vétetnek, illetve-liá'a folyamodó fél-seémélyesen jelen van, folvamodónak visszadatnak. Hz alkalommal arra is figyelmeztetjük az éwiékeLtekel, , hogy a • kérvények ; síabályszeriij5ég$i'& és kellékeire, valamint a?, igéjében leendő Tíényujtásra különös ? gondot fordítsanak-, inert a kérvények késedelmes benyújtása esetén a jegyek megkésett vétele, valamint a kérvényok alaki • hiányságájjól -felmerülőkésedelmek visszatérítésre indokul neig szolgálhatnak. B\Ktoesr.if©8.;é.vi május lió 2-án, Az igazgatóság. «* (Utánnyomás neia;,aijaztatik.) " '
gép- és rosta- *m M* m lemez-gyár, W W maiomépitészét
Sraepei ffiugó Budapesten,
V., Külső
váczi-ut
46.
Mai»sliall, S o n s & Co» L m t d < angolországi gépgyár vezérügynöksége
Ajánl utolérhetetlen szerkezetű és minőségű M a ne h a 11 féle gőzmozgonyokatfa-,szénIVi d l 8 I l d i i " és szalmafötésre féle gabona cséplőgépeket szabadalmazott kettős törekrostával . féle kombinált gabona- és 16here-cséplőgépeketkétcséplő dobbal M a r o l l a 11 f é l e gabonacséplő gépeket l u a i o i i a i l " kombinálva szabadalmazott kukoriczamorzsoló készülékkel. Á r j e g y z é k és részletes leírás ingyen MARSHALL féle gabona cséplőgép, kombinálva kukoriczamorzsoló készülékkel.
é S
b é r m e i l t V 6 .
744
KÖZTELEK. 1898. M Á J U S Hö 14.
PÁUCKSCH
| |
3 9 . SZÁM. 8 - i k
ÉVFOLYAM.
Berlin
Landsberg
BUDAPEST. Gyártelep: KŐBÁSYA.
Jffl fiHi^^ ^JPH W W ü H V á r o s i i r o d a : M u z e u m - k ö r u t 3 5 . Gazdasági ipartelepebet berendező gyári részvénytársaság FŐOSZTÁLYOK: A)
Szeszgyárak,
B) S ö r f ő z d é k ,
C) M a l á t a g y á r a k ,
T. Cz. A Deering-féle amerikai gyártmányú arató-gépek és fűkaszáló-gépek nemcsak a külföldön részesültek elsőrendű kitüntetésekben, hanem legutóbb hazánkban a mezőliegyesi
CHLORBARYUM répabogár kiirtására, legjutányosabban; ríTPRTN U X illll
ERMIN
( P E R O K O S P O R A ) a szőlőragya, valamint a burgonyapenész elleni védekezésnél a legbiztosabb és leghatásosabb, kilója 60 kr., métermázsája 5 0 forint. hern
JUPITER Á l l a t i
t?tfsŐ
usz
"
g y ó g y -
nemzetközi a r a t ó g é p v e r s e n y e n is m i n d a n y i a kitüntetés
és elismerésiben részesült. Nevezetesen első díjjal
KÉNCARBID
PERMETEZŐ
Ipa nagy a r a n y é r e m m e l a Pony-kévekötő aratógép lett kitüntetve. Ezen gépek mielőbbi megrendelését, hogy azok kellő időben szállíthatók legyenek, nagyon melegen ajánlom. A szállított gépekért pedig a legmesszebbmenő garaneziákat vállalok. Kitűnő tisztelettel
kitűnő működéssel.
g a z d a s á g i
v e g y s z e r e k e t
Detsinyi F r i g y e s Budapest, a „ F e k e t e k u t y á h o z " V., M a r c k k ő i - u t c z a
2.
D) K e m é n y í t ő g y á r a k .
sz.
](
Propper Samu
j
Budapest, Váczi-körut 52.
Árajánlatokkal, valamint mintákkal készséggel szolgálok és megrendelések pontosan
mint a Deering-gyár kizárólagos
KIS HIRDETÉSEK, EL&DO igen jutányos áron egy teljesen jó karban levő
szeszgyár
5664
berendezés, ugyszinte egy ÍO-es és egy
Czim a kiadóhivatalban. ^ óffr á d íh <; s j é hc n rét, 9 belsőség'^á többf legeld
GAZDAKKÓNVVE czim alatt jelent meg Rombay Dezsőnek legújabb miivé. A könyv szól a mezőgazdaság minden . ágáról, állattenyésztésről, baromfiakról, méhészetről, selyemhernyóról, erdőről, nemes fűzről, konyhakertészetről, gyümölcsészetről,szőlőmivelésés borkészítésről, a gazdálkodás rendjéről, számvitelről és egyéb -hasznos tudnivalókról. A számos ábrával illusztrált könyv
Ára 2 frt. Megrendelhető lapunk kiadóhivatalában.
| M a g y a r tőzeg- és m ü t r á g y a - i p a r részv.-társ. § • ajánlja losonczi gyárából, kitfinő minőségű 2
Gazdaságikisbiblia. A mai szőlőmivelés, borászat, növénytermelés, állattenyésztés, tejkezelés, gyümölcs- és konyhakertészet és stb. 5762
gyaMati fcézilöiyye. lyta: Kecskeméthy Géza, kir. borászati felügyelő,— 1898. Kapható a szerzőnél Pápán. Ára ajánlott bérmentes küldéssel : I frt 15 kr.
! faecál ^ * ^ trágyáit |
feltárt
faecálíák,
faecál-superphosphát,
tözegphosphorsav stb. stb.
| Részletes árjegyzékkel és felvilágosítással készséggel szolgál J PQgT
az igazgatóság
"SQ
z ezredéves o A Leszih-féie magy. kir,. szabadalmazott
,V I C T Ó R I A"
TERMÉNYROSTÁK
leszállított árak mellett kaphatók L E 8 Z I H M I K S A utódai
S Z I L Á G Y I
és
D I S K A N T
gépgyárában
(alapítva 1863. évben) X t l S K O L C Z O N (LESZIH-féle ház).
Gazdaságban és t e r m é n y k e r e s k e d ő k n é l llllllllllF
3138 j
I B u d a p e s t , Y L , Á n d r á s s y - ú t 3 0 , s z á r a , II. e m e l e t 8 . a j t ó .
nélkülözhetetlen!
z —
KÖZTELEK
. SZAM. 8 - i k É V F O L Y A M .
1 8 9 8 . M Á J U S HÓ 1 4
KIS HIRDETEMK,
Csak mezőgazdák és a
C s a k o l y l e v e l e k r e T á l a s z o l n n k , m e l y e k k e l v á l a s z r a saeftteség'es l e v é l b é l y e g e t T a g y l e v e l e z ő l a p o t kflldemete. Kérjük mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre ajánlatukat kiadóhivatalunkba küldik, (jeligés hirdetés czimét nem közölhetjük), hogy azokhoz eredeti okiratokat ne csatoljanak, mert azokért semmi felelősséget nem vállalunk. Az ajánlatok megfetelŐ levélbélyeggel látandók el, mert a ki-' - adóhivatal azt saját költségén nem továbbítja. Egyúttal félreértések kikerülése végett, tudatjuk t. olvasóinkkal, hogy kiadóhivatalunk állás közvetitéssel nem foglalkozik s az üresedésben levő állásokat sem tartjuk nyilván, csakis a beküldött hirdetéseket közöljük lapunkban a megfelelő hirdetési dij előleges beküldése mellett. A kiadóhivatal.
Eladó 5., Ciayton és Shutt
Kezeld liszt,
B i k a eladás.
saládi viszonyai miatt állást iajt változtatni. .Ajánlatokat
glomerata)
elatior)
és
fűmagot
Erzséktfalva, Bécs, Witkowitz. Ajánlanak valódi ,
Aszfalt fedéllemezeket. Facement tetőzeteket.
Aszfalt elszigetelő lemezeket.
KOHNésSTEIN Igen szép, válogatott vőrőstarka simmenthali jellegű 1-2, (3) éves 5488
zsífc- is jnjragyíri rattáráhii BUDAPEST, V. Béla-utcza 5.
Külföldi
termésű
n ö v e n d é k ökör é s ü s z ő borjakat megvételre ajánlana! KLEÍN ÉS SPITZER .
aságba 3 4 éves, r. vallású gazdatl;,^.., -
11
Üzletvezető kerestetik egy nagyobb mezőgazdasági szövetkezethez. Evi fizetés 1500—1800 frt. Csakis jó bizonyítványokkal biró és már e téren jártas egyének ajánlatai vehetők figyelembe. Ajánlkozások bizonyítvány-másolatokkal fel- magtái osi vagy fők.henész^álszerelve a „Köztelek" kiadóhivatalába küldendők. ai?álMsokmsry Woirf&oT végzett, a gazdasági számvitós, gazdasági száma évi gyakorlattal biró egyén, mint segédtiszt azonnal belépgl het ^a PellérM uradalom szol-" Szivet' megkeresedlék Fábián szelfóta kéretnek. Földmives •iskolát végzed, viz sgázott géé v f ^ k o r i a A b e ízél ip'agyaSágban állást keres,. egSy SSebb
§§§§
lis-CMli 4 0
d a r a b
dányok igen Jutányos árért eladók, bővebbet lovag
5710
É uradalmai ii Tót-Vázsonyban.
! urad. jószágfel-
írnok,
VEGYESEK, ÁLLATOL Olcsón
kazaltakaró kölcsön-ponyvák
Intelligens. fiatal, erőteljes, nős gazdasági^ellenőr, vagy_ uraügyelői ^llást^ffes" Rendelkezik oklevél és 14 évi praxissal, , részben ^ a ^ s á g í ,
Eladó bika. Szarvasmarha tenyészet fel latása miatt egy^ négyei eladó ^BőTebb fehSáfoBitá egyesület titkári lúvatala.
Székelytengerit széntermelésre, ötven kilón felüli, nagy mény. nyiségben. is szállít:
; űrassöi uradalma
u. p. K o n c z a . Győrmegyében ?bV51
l(300IjőgmSősOégü?szlán't
takarmányrépa
Telivér Tenyész mag? 25 f r t , RambouiM Kos (a Mfüi már elfogyott). HALDEK válogatott gyönyörű pél-
A sárvári ítézetét. vagy föklmivr i végzett-jő írással bi
Aszfalt elszigetelő lemezeket ólom betéttel. Hűtt-féle vízhatlan védőanyagot nedves . falak szárazzá tételére. Carbolineumot, Creolint, Carbolsavai, Aszfaltozásokat, Hővédőanyagot stb.
tasMft.
S S J S i .asssS
hadnagy, ki a magyar vet is birja. Czim e
Csomós ebir Franczia perje
(dáctylis
(avena t a k a r ó
kölcsön-ponyvák
Könyvelő, keresztényfiatalember, ki falui . már volt, a gazdaságban nen
ST"1""
és
Strelitz
mező- és erdőgazdaság minin ágában, a gazdasági könyv-
BETÖLTENDÖÁLLÁS,
ÁLLÁST KERESŐK,
Posnansky
igészségesés jól benőtl aibirkát tenyésztés és tí
^jutányosán kaphatók FISCIÍEB J. zsík- és p«j?agjári nlctárlki BUDAPEST, N a g y k o r o n a - u , 18.
SzeRér (repcze) mml\
es gpgyviz.
A kolopí kenés fürdő éá gyógyvíz az 1896, ezredéves kiállításon elismerő oklevéllel tüntéttetett ki.-~;ügyani r '-•'!:-•! Ngs Bókay Árpád egyetemi BÉRBIRTOK tanár ur mint a legerősebb KERESTETIK. kénhydrogéne.s vízről,nagy előnyös közlekedési viszo- elismeréssef .szól, valamint: nyokkal biró vidéken, a a Szabad. Lyoeumban' Ngs honnét a termények szál- Hankó Vilmos tanár ur e lítása könnyű. A birtok ter-. csodás kénes hideg - vizéjedelme 300—400 hold, le- nek nagy és fényes.' jövőt, '.- --•••:-' '; hetőleg sik vidéken tisztán jósol. szántóföld és rét legyen, A fürdő biztosan gyógyít kellő számú megfelelő gaz- mindenféle' heveny és idült dasági épületekkel és lakó- csúzos bántalmakat, minházzal, Évi bére, 2—3000 frt dennemű heveny és idült lehet. A gazdasági felsze- bő bajokat. Orvosilag renreléseket a . bérlő _ saját delve van: gyomor-, béN és költségén teljesítené, de májhajoknál, orr, szem, fül és légzö szervek hurutjai-nál, ideg- és női bajoknál, görvélykórnál, csontszá, görvélyes és lábfekélyéknél, A fürdő Jász-NagykuűSzolnok megyében íiszaSüly községben fekszik, melyben posta- és távirdaállomás van. Prospektusok kívánatra ingyen küldetaszfalt- és kátrány termékek nek. A fürdőévad kezdődik vegyi gyárai május l-én és tart szept. hó végéig. A vízre vonatkozó Budapest, -Kispest ti Mezötelegfl. -megrendelések és további felvilágosítások
Repcze,árpa és buza aratásra
magkereskedésében
Budapest, Károlj-börut 9.
B i e h n János
ménből készült kátránymentes Valódi aszfalt-fedéllemezeket, Siéhnolt, Carbolineumot. Tállal: Fedéllemez - befödéseFaezement
-
befödése-
Mindennemü aszfaltozásokat. Nedves falak gyökeres szárazzátételét aszfalttal. Árjegyzékek és ^költségvetések
Mtbi EEsruRHO'
Méé?^. Törleszt, kölcsön ^
földl^tokokra.
földbírtokos'-és fürdő» . tulajdonos
Kolop-fürdö, utolsó posta
Tisaa-S-üly, intézendők.
zálog-Forgalmi-Intéeet a monarchiában, egyedüli, nteli hatóságok és a legtekintélyesebi földbirtokosoktól ajánlva van
KÖZTELEK, 1898. MÁJUS HÖ 14.
Gőze kéket, i
39. SZÁM. 8-ik É V F O L Y A M .
a A szőlő és gyümölcsfák permetezésére, francziaor| szági. tapasztalatok szerint a
Gőz-utihengerekei Gőz-utimozdonyokat és
a legtökélcteiebb szerkezettel ég legolcsóbb árak mellett szállít
John Fowler & Co. hol is épített nj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesén berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn.
r é z szappan
bizonyult a leghatásosabb s viszonylag a legolcsóbb szer1 nek. (Lásd Mezey Gyula gazd. akad. tanár úr ismerteté1 sét a „Köztelek" múlt évi 58-ik számában.) 100 liter rézszappan-habarékot, melegités segélyével | J a vizén kivül klg. rézgáliczból és 1 klg. gyantaszap- I panból; hideg uton pedig 2 csomag gyantalisztes. kecske- íj méti porból és l k klg. mészből lehet előállítani. Egy cso- t I mag gyantalisztes kecskeméti pornak az ára 25 kr., a j súlya 85 gramm, s tartalmaz 250 gramm gyantalisztet t és, 600 gramm kecskeméti port. Ezen anyagok a rézszap- t i pan -elkészítése és alkalmazására vonatkozó utasítással együtt j MAYERFI ZOLTÁNTÓL Kecskeméten [ szerezhetők be. 5788 [
MALOMberendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gépöntvényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:
Wőrner J. és Társa Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.
SAHTGERHAUSENI G É P G Y Á R ! Magyarországi gyártelepe Budapest,
Külső
váczi-ut
1443. |
Első és egyedüli magyar special gépgyár, GYÁRTMÁNYOK: I az összes mezőgazdasági iparágak séges gépek. Nevezetesen:
Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a 1 számára szük-
j ^ o f f m e i s t e ^ g ő ^ m o t o F |
Czukorgywrák, Sörgyárak, Malátagyá- legjobb, legolcsóbb és legbiztosabb - Helyettesit minden gőzgépet \ rak és Szeszgyárak teljes berendezése és locomobilt. — Cséplésre és minden | Szaktekintély \ . > Minden
és átalakítása. mezőgazdasági szeszgyárak és czukorgyárak terén. berendezése hosszabb lejáratú cll\ törlesztéses kölcsön mellett
szakbavágó
felvilágosítással, tervekkel, szolgálunk.
egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, % lóerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk. költségvetéssel
.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
készségesen