Könyv:
Régi magyar nyelvemlékek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 188 lap. Ismertetve: – Kemény Gábor: Régi magyar nyelvemlékek. ÉdAny. 2007. 1. sz. 11. – Balázs Géza: Tetten ért szavak – ómagyarul. Bemutatjuk Dömötör Adrienne Régi magyar nyelvemlékek címő könyvét. Kossuth Rádió, 2007. ápr. 4. – Kicsi Sándor András: Nyelvemlékeinkrıl. Könyvhét, 2007. 7. sz. 287. – D. A. [Darvas Anikó]: Színes nyelvemlékmustra. Élet és Tudomány, 2007. 6. sz. 169. – Mátai Mária: Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek. A kezdetektıl a XVI. század végéig. Nyr. 131. (2007.) 251–253. – Horváth László: Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek. A kezdetektıl a XVI. század végéig. 188 oldal. Magyar Tudomány 2007. 8. 1100–1103. – D. Kenedi Eszter: Nyelvemlékeink nyomában… http://pihgy.hu/files Hivatkozva: – Papp Andrea–Hegyközi Ilona: A magyar nyomda-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténeti szakirodalom 2006-ban. Magyar Könyvszemle, 123. (2007.) 509. – Balázs Géza–Dede Éva: a verbális agresszió diszciplináris keretben. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 35. (2008.) 131, 142. – Hoffmann István: A magyar nyelv hazai szórványemlékei. In: Madas Edit (szerk.): „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektıl a 16. század elejéig. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009. 31. – Kertész Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: Madas Edit (szerk.): „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektıl a 16. század elejéig. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009. 204. – Kertész Balázs: Magyi János formuláskönyve. In: Madas Edit (szerk.): „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektıl a 16. század elejéig. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009. 249. – Wehli Tünde: Az Érsekújvári Kódex illusztrációi. In: Madas Edit (szerk.): „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektıl a 16. század elejéig. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009. 160. – Madas Edit (szerk.): „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektıl a 16. század elejéig. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009. 390. – Szentgyörgyi Rudolf: Hogyan szólának? MNy. 105. (2009.) 413, 418, 424, 429. – Balázs Géza: A magyar helyesírás története és mai állapota. In: Balázs Géza–Dede Éva (szerk.): Európai helyesírások. Inter Kht.–Prae.hu, Budapest, 2009. 128, 151. – http://nyelvemlekek.oszk.hu/tud/szakbibliografiak – Szentgyörgyi Rudolf: A veszprémvölgyi monostor görög nyelvő adománylevele. MNy. 108. (2012.) 304. – Wenszky Nóra–Novák Attila: Itt az n, hol az n? http://www.nyest.hu/hirek/itt-az-nhol-az-n
Gyöngyösi Kódex. A nyelvemlék hasonmása és betőhő átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Régi magyar kódexek 27. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest,
1
2001. 179 lap. Hivatkozva: – Keszler Borbála: Írásjeltan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. 154. – Madas Edit: Gyöngyösi Kódex (lexikonszócikk). In: MAMŐL III.Balassi Kiadó, 2005. 413. – Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 1074. – Lázs Sándor: A Gyöngyösi Kódex írói és mőveltségük. ItK. 2007. 4–5: 421 és kk. – Horváth Iván: Szent László-ének. In: Madas Edit (szerk.): „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektıl a 16. század elejéig. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009. 349. – Madas Edit (szerk.): „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektıl a 16. század elejéig. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009. 390. – Korompay Klára–Terbe Erika–C. Vladár Zsuzsa–Zsilinszky Éva (szerk.): Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2009. 200. – http://nyelvemlekek.oszk.hu/tud/szoevegkiadasok#szurke_gyongyosi
Szöveggondozás:
„Halandó, ezeket megmondjad!” Magyar nyelvő imádságok a XV-XVI. századból. (Haader Leával.) Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2012. 208 lap. Ismertetve: – Fohászok a régmúltból. Sándor Erzsi riportja a Kultúrkör c. mősorban. MTVA MR1 Kossuth Rádió, 2012. december 12. 21:04.
Szent Margit élete. A nyelvemlék hasonmása és betőhő átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Régi magyar kódexek 10. Budapest, 1990. 512 lap. (Az átírást és a jegyzeteket készítette, Pólya Katalinnal.) Ismertetve: – Vargha Balázs: Legenda, azaz olvasnivaló. ÉS, 1991. szept. 7. Hivatkozva: – Deák Viktória Hedvig: Garinus de Giaco: Szent Margit élete. In: Madas Edit– Klaniczay Gábor (szerk.): Legendák és csodák. Szentek a magyar középkorból II. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 186. – Madas Edit (szerk.): Szöveggyőjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, 1000–1530. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. 428, 595. – Klaniczay Gábor: Elıszó. In: Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere. Balassi Kiadó, Budapest, 1999. 24. – A. Molnár Ferenc: A mondatbeli átértékelıdés egy esete az ómagyar korban. In: Büky László–Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Magyar és finnugor mondattörténet. JATE Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 1999. 131. – Diós István (fıszerk.): Magyar Katolikus Lexikon. Szent István Társulat, Budapest; ill.: http://lexikon.katolikus.hu – www.nettankonyv.hu/mi/dl?fp=modszerver&fn=irodalom_3.pdf (Bárány László–
2
Kardosné Szıgyi Szilvia (szerk.): Magyar nyelv és irodalom.) – M. Nagy Ilona: Szent Margit élete (Margit-legenda). In: Madas Edit (szerk.): „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektıl a 16. század elejéig. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009. 279. – M. Nagy Ilona: A Margit-legenda (1510) és forrásai. In: Korompay Klára–Terbe Erika–C. Vladár Zsuzsa–Zsilinszky Éva (szerk.): Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2009. 48, 62. – Korompay Klára–Terbe Erika–C. Vladár Zsuzsa–Zsilinszky Éva (szerk.): Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2009. 198. – http://nyelvemlekek.oszk.hu/tud/szakbibliografiak#szurke_margit_legenda – http://deba.unideb.hu/deba/Margit-legenda_Szent_Margit_elete_1510/ – Bognár Péter: The origin of the Hungarian dodecasyllable (a hypothesis). arsmetrica.elte.hu/articles/bognar/0910_bognar.pdf 4, 11.
Könyvfejezet:
A nyelvújítás. In: Kiefer Ferenc (fıszerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 385–400. Hivatkozva: – Kiss Jenı: Kazinczy, az Akadémia és a magyar nyelv ügye. MNy. 105 (2009.) 259, 261. – Gerstner, Károly: Die Rolle des Grosswörterbuches des Ungarischen in den Ungarischen Kulturgeschichte.. Congressus XI. Internationales Fenno-Ugristarum. Pars VI. Dissertationes symposiorum ad linguisticam. Piliscsaba, 2011. 21, 27. – Louise O. Vasvari: Grammatical gender trouble and Hungarian gender[lessness]. Part I. Comparative linguistic gender. AHEA (E-Journal of the American Hungarian Educators Association) 4/2011. 1, 26.
A nyelvújítás. In: Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 103–115. Ismertetve: – H. Tóth Tibor: A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. MNy. 101. (2005.) 234. Hivatkozva: – Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 901. – Bodrogi Ferenc Máté: „Forrni kell a bornak, ha valaha tiszta akar lenni”. Nyelvmővelés volt-e a „nyelv mívelése” a nyelvújítás korában? In: Magyar Nyelvjárások 43. sz. Debrecen, 2005. 91–92. – Posgay Ildikó: A purizmus értelmezése. In: Domonkosi Ágnes–Lanstyák István– Pozsgay Ildikó (szerk.): Mőhelytanulmányok a nyelvmővelésrıl. Gramma Nyelvi Iroda–Tinta Könyvkiadó, 2007. 214, 217. – Fazakas Emese: Bevezetés a magyar nyelvtörténetbe. Egyetemi Mőhely Kiadó– Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2007. 196.
3
– Mészáros Ágnes: A magyar egészségbiztosítási szakszókincs kialakulásának vizsgálata – a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítás szavainak eredete. Alkalmazott nyelvtudomány, 9. (2009.) 1–2: 21, 33. – Kicsi Pásztor, Mária: Neological methods in chatting. Hungarolgiai Közlemények, Novi Sad, 2010.
A magyar nyelv a Reformkorban. In: Szentpéteri József (fıszerk.): Magyar Kódex, IV. Kossuth Kiadó, 2000. 129–148. Hivatkozva: – Wacha Balázs: Idıbeliség és aspektualitás a magyarban. NytudÉrt. 149. sz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001. 85, 89.
A jelzıi mellékmondatok a kései ómagyar korban. In: Benkı Loránd (fıszerk.)– Rácz Endre (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, 1995. 666–694. Hivatkozva: – Haader Lea: Az alárendelı összetett mondatok általános kérdései. Nyr. 123. (1999.) 349. – Haader Lea: Az alárendelı összetett mondatok. In: Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. 522. – Haader Lea: Az összetett mondat (az ómagyar korban). In: Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 550. – Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 901. – É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó, 2004. 45, 181. – Balogh Judit: Az értelmezıi mellékmondat. Nyr. 128. (2004.) 206. – Haader Lea: A nyelvi (ízlés)változás nyomai az Érsekújvári kódexben. In Mártonfi Attila–Papp Kornélia–Slíz Mariann (szerk.): 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005. 107. – Bakonyi, Dóra: Clause combining in Old Hungarian legends. Prose and verse, written and oral narratives in preaching. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica. ELTE, 2008. 15. – Dér Csilla Ilona: Grammatikalizáció. (NytudÉrt. 158. sz.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008. 56, 133. – Bácskai-Atkári Júlia: A komparatív operátor esete a mondatbevezetıvel. Szintaktikai változások a magyar hasonlító mellékmondatokban. In: É. Kiss Katalin–Hegedős Attila (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, 2011. 112, 118. – Bácskai-Atkári, Júlia: Reanalysis in Hungarian comparative subclauses. http://www.nytud.mta.hu/oszt/elmnyelv/mgtsz/BacskaiAtkari%20Reanalysis%20manuscript.pdf 10, 16.
A jelzıi mellékmondatok a korai ómagyar korban. In: Benkı Loránd (fıszerk.)– E. Abaffy Erzsébet–Rácz Endre (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana I. Akadémiai Kiadó, 1991. 742–745. Hivatkozva:
4
– Kabán Annamária: Magyar nyelvtörténeti szintézis. Erdélyi Múzeum, 1994/ 56. 3–4. 106–108. – Haader Lea: Mikrodiakrónia és változásvizsgálat (az összetett mondatokban) Nyr. 125. (2001.) 365, 369. – Haader, Lea: Mikrodiachronie und Sprachwandel in den Zusammengesetzten Sätzen. Acta Linguistica Hungarica 49 (2002) 73, 81. – Haader Lea: Az összetett mondat (az ısmagyar korban). In: Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 265. – Haader Lea: Az összetett mondat (az ómagyar korban). In: Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 550. – Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 901. – Balogh Judit: Az értelmezı mellékmondat. Nyr. 128. (2004.) 206. – Dér Csilla Ilona: Grammatikalizáció. (NytudÉrt. 158. sz.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008. 56, 133. – Wacha Balázs: Adalékok a XVII. századi magyar szórend elızményeinek és alakulásának jellemzéséhez, állapotánal keírásához, Kemény János Önéletírsásnak és más szövegeknek a tükrében. In: Haader Lea–Horváth László (szerk.): Tanulmányok a középmagyar kor mondattana körébıl. Tinta Kiadó, Budapest, 2008. 142, 145.
Győjteményes kötetben megjelent tanulmány:
Egy kötıszó, hogyki nem gyökeresedett meg. In: Csiszár Gábor–Darvas Anikó (szerk.): Klárisok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére. ELTE Magyar nyelvtörténeti, szociolingvisztikai, dialektológiai tanszék. Budapest, 2011. 101–108.
Nyelvtörténet, nyelvváltozat, adatbázis. In: Hegedős Orsolya–Psenáková Ildikó (szerk.): Tudomány az oktatásért – oktatás a tudományért. I. Univerzita Konstantína Filozofa v Nitre, Fakulta stredoeurópskych stúdií, Nitra, 2011. 49–53. Hivatkozva: – Kiss Margit: A digitális Mikes-szótár. Magyar Tudomány, 2012/3. 279. – Sipos Mária: „Kerem Aszert Nagisagodat…” – Kérem azért nagyságodat… Normalizált középmagyar szövegek az oktatásban és a kutatásban. In: Hegedős Orsolya–Psenáková Ildikó (szerk.): Tudomány az oktatásért – oktatás a tudományért. I. Univerzita Konstantína Filozofa v Nitre, Fakulta stredoeurópskych stúdií, Nitra, 2011. 79. – Oszkó Beatrix: Adatbázisok és szövegtárak a nyelvtörténet oktatásában. In: Hegedős Orsolya–Psenáková Ildikó (szerk.): Tudomány az oktatásért – oktatás a tudományért. I. Univerzita Konstantína Filozofa v Nitre, Fakulta stredoeurópskych stúdií, Nitra, 2011. 70.
Egyes és többes számot váltakoztató jelzıs szerkezetek a kései ómagyar és a középmagyar korban. In: Bakró-Nagy Marianne–Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VI. SzTE Magyar Nyelvészeti Tanszék. Szeged, 2011. 7–17.
5
Idézıjelben mondom. In: Keszler Borbála–Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában, grammatika a diskurzusban. Tinta Könyvkiadó, Budapest 2009. 312– 321. Hivatkozva: – Veszelszki Ágnes: Grammatikalizáció, különös tekintettel az asszemre. In: Bárdosi Vilmos (szerk.): Világkép a magyar nyelvben és a nyelvhasználaban. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010. 255, 263.
A középmagyar kori minıségjelzıi mellékmondatok (állomány- és változásvizsgálat). In: Haader Lea–Horváth László (szerk.): Tanulmányok a középmagyar kor mondattana körébıl. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. 23–39. Hivatkozva: – Gugán Katalin: A nyelvtörténet vargabetői: a tagadás és a tagadás szerinti egyeztetés története az ugor nyelvekben. In: É. Kiss Katalin–Hegedős Attila (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, 2011. 74, 84.
A fınévi névmási kijelölı jelzı a középmagyar korban. In: Büky László–Forgács Tamás–Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V. Szegedi Tudományegyetem BTK – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2008. 17– 25. Hivatkozva: – Laczkó Krisztina: Emez emitt, amaz amott: pontosan hol is? In: Keszler Borbála– Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2009. 234, 242. – Egedi Barbara: Az ómagyar határozott névelı kialakulásának grammatikai vonatkozásai. In: Bakró-Nagy Marianne–Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VI. SzTE Magyar Nyelvészeti Tanszék. Szeged, 2011. 40–41, 46. – Egedi, Barbara: Variation and change in the left periphery of the Hungarian noun phrase. http://www.nytud.hu/oszt/elmnyelv/mgtsz/2012/132_egedi_oxford_handout.pdf
Jel és funkciók – az úgymond mai szerepeinek összefüggésrendszere. In: Gecsı Tamás–Sárdi Csilla (szerk.): Jel és jelentés. Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár–Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. 100–105.
„… hogy úgy mondjam (vagy nem tudom, hogy)”. In: Tátrai Szilárd–Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. 221–230.
Az áljelzıi mellékmondatok a középmagyar korban. In: Büky László–Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. Szegedi Tudományegyetem BTK – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2006. 37–45.
A mennyiségjelzıi mellékmondatok a középmagyar korban. In: Mártonfi Attila– Papp Kornélia–Slíz Mariann (szerk.): 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére.
6
Argumentum Kiadó, Budapest, 2006. 89–95.
Változások a családi megszólítások használatában. In: Klaudy Kinga–Dobos Csilla (szerk.): A világ nyelvei és a nyelvek világa. MANYE–Miskolci Egyetem, Pécs– Miskolc, 2006. 2/2. 21–26.
Tegezés/nemtegezés, köszönés, megszólítás a családban. In: Balázs Géza–Grétsy László (szerk.): Nyelv és nyelvhasználat a családban. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. 100–128. Hivatkozva: – Bíró Ferenc: Prágai magyar fiatalok nyelvhasználata a világhálón. In: Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. Magyar Nyelvtudományi Társaság–Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara–Fórum Kisebbségkutató Intézet–Lilium Aurum, Budapest–Nyitra–Somorja, 2005. 62. – Cs. Nagy Lajos: Anyanyelvi örökségünk tíz kötetben. Nyr. 131 (2007.) 377.
Mondatszerkezeti szinonímia és formai változatok. In: Gecsı Tamás (szerk.): Variabilitás és nyelvhasználat. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004. 73–79. Hivatkozva: – Lánc, Irén: Pragmatic features of speech. Hungarológiai Közlemények, Novi Sad, 2011.
Folyóiratban megjelent tanulmány:
A nyelvtörténeti adat: elvek, gyakorlat, lehetıségek. MNy. 108. (2012.) 39–51.
Egyes és többes számot váltakoztató jelzıs szerkezetek a kései ómagyarban, a középmagyarban és az újmagyar kor elsı felében. MNy. 107. (2011.) 160–175.
A birtokos jelzıi mellékmondatos szerkezetek a középmagyar korban. MNy. 105. (2009.) 166–174.
A hogy úgy mondjam diskurzusjelölı. MNy. 104. (2008.) 427–442. Hivatkozva: – Dér Csilla Ilona: Mik is a diskurzusjelölık? In: Keszler Borbála–Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában, grammatika a diskurzusban. Tinta Könyvkiadó, Budapest 2009. 299–300, 302. – Dér Csilla Ilona: Több szavas diskurzusjelölık a magyar nyelvben. In: Gecsı Tamás–Sárdi Csilla (szerk.): A kommunikáció nyelvészeti aspektusai. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2009. 74, 78. – Dér, Csilla Ilona: On the status of discourse markers. Acta Linguistica Hungarica, Vol 57 (1), 2010 17, 26. – Kertes Patrícia: A diskurzusjelölık funkciója érvelı érettségi szövegekben. Nyr. 135. (2011.) 151, 159.
7
Az úgy mond-tól az úgymond-ig. Egy diskurzusjelölı elem története az ómagyar kortól napjainkig. Nyr. 132. (2008.) 37–52. Hivatkozva: – Csontos Nóra–Tátrai Szilárd: Az idézés pragmatikai megközelítése. (Az idézési módok vizsgálatának lehetıségei a magyar nyelvő írásbeliségben.) ÁNyT. XXII. (2008.) 98, 116. – Gósy Mária: Önellenırzési folyamatok a beszédben. MNy. 104. (2008.) 411, 423. – Dér Csilla Ilona: Mik is a diskurzusjelölık? In: Keszler Borbála–Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában, grammatika a diskurzusban. Tinta Könyvkiadó, Budapest 2009. 299–300, 302. – Gósy Mária–Horváth Viktória: Hogyan tükrözi a kiejtés a nyelvi funkció változását? In: Keszler Borbála–Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában, grammatika a diskurzusban. Tinta Könyvkiadó, Budapest 2009. 37, 45. – Mária Gósy–Viktória Horváth: Changes in articulation accompanying functional changes in word usage. Journal of the International Phonetic Association 40/2 (2010) 137, 159. – Dér, Csilla Ilona: On the status of discourse markers. Acta Linguistica Hungarica, Vol 57 (1), 2010 13–14, 26. – Schirm Anita: Adalékok a vajon diskurzusjelölı történetéhez. In: Bakró-Nagy Marianne–Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VI. SzTE Magyar Nyelvészeti Tanszék. Szeged, 2011. 199, 209. – Büky László: Stílusmagatartási formák Füst Milán és Weöres Sándor költıi nyelvében. SZTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2011. 281.
Tegezés/nemtegezés, köszönés, megszólítás a családban. Nyr. 129. (2005.) 299– 318. Hivatkozva: – Szili Katalin: Az udvariasság pragmatikája. Nyr. 131. (2007.) 3, 15. – Malgorzata Suszczynska: Some Communicative Strategies in Hungary. Journal for EuroLinguistiX 5 (2008) 61, 79. – Domonkosi, Ágnes: Variability in Hungarian address. Acta Linguistica Hungarica Vol 57 (1), 2010 31, 50.
Szinonim mondatszerkezetek és formai változatok. Vonatkozó mellékmondatos alárendelések és párhuzamaik hat korai bibliafordítás tükrében. MNy. 99. (2003.) 448–466. Hivatkozva: – Haader Lea: Változások a történeti szintaxisban – pragmatikai háttérrel. Nyr. 128. (2004.) 466. – Haader Lea: A nyelvi (ízlés)változás nyomai az Érsekújvári kódexben. In Mártonfi Attila–Papp Kornélia–Slíz Mariann (szerk.): 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005. 107. – Haader Lea: A középmagyar kor. In: Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 384. – Haader Lea: A mellékmondatfajták és a szövegtípusok viszonyáról. In: Tátrai
8
Szilárd–Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. 258, 259.
Structural Synonymy and Formal Variants: Relative Clauses and their Parallels in Six Early Hungarian Translations of the Bible. Acta Linguistica Hungarica, Vol 50 (3–4), 2003 341–369. Hivatkozva: – Wacha Balázs: Partes pro toto. In: Ladányi Mária–Dér Csilla–Hattyár Helga (szerk.): „…még onnét is eljutni túlra”. Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004. 386. – Bakonyi, Dóra: Clause combining in Old Hungarian legends. Prose and verse, written and oral narratives in preaching. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica. ELTE, 2008. 15, 16.
A Gyöngyösi Kódex magyarul író kezei. MNy. 98. (2002.) 450–461.
Tendenciák az idézı fımondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. MNy. 98. (2002.) 56–73. Hivatkozva: – Gallasy Magdolna: Szövegtörténet (a középmagyar korban). In: Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 692, 693. – Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 901. – Wacha Balázs: Kemény János Önéletírása (1657–1658) és a magyar szórend. Szórendi lehetıségek és megterheltség – egy összefüggı középmagyar szöveg tükrében. In: Büky László–Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V. Szegedi Tudományegyetem BTK – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2008. 247, 252. – Csontos Nóra–Tátrai Szilárd: Az idézés pragmatikai megközelítése. (Az idézési módok vizsgálatának lehetıségei a magyar nyelvő írásbeliségben.) ÁNyT. XXII. (2008): 82, 84, 85, 86, 89, 96, 97, 98, 99, 116. – Wacha Balázs: Adalékok a XVII. századi magyar szórend elızményeinek és alakulásának jellemzéséhez, állapotánal keírásához, Kemény János Önéletírsásnak és más szövegeknek a tükrében. In: Haader Lea–Horváth László (szerk.): Tanulmányok a középmagyar kor mondattana körébıl. Tinta Kiadó, Budapest, 2008. 169, 172. – http://nyelvemlekek.oszk.hu/tud/szakbibliografiak#szurke_sandor_kodex – http://nyelvemlekek.oszk.hu/tud/szakbibliografiak#szurke_keszthelyi_kodex – http://nyelvemlekek.oszk.hu/tud/szakbibliografiak#szurke_peldak_konyve
Tendencies in the Development of Main Clauses of Reported Speech. Acta Linguistica Hungarica, Vol 48 (4), 2001 337–369. Hivatkozva: – Gugán, Katalin: Syntactic Synonymy: a Case Study. Acta Linguistica Hungarica, Vol 49, 2002 28, 48. – Bakonyi, Dóra: Clause combining in Old Hungarian legends. Prose and
9
verse, written and oral narratives in preaching. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica. ELTE, 2008. 15, 21, 28. – Chisarik, Erika–van der Wurff, Wim: From ‘say’ to ‘because’: grammaticalisation and reanalysis. http://hum2.leidenuniv.nl/ulcl/events/compdiachr/chisarikWU.pdf
A minıségjelzıi mellékmondatok a középmagyar korban. MNy. 96. (2000.) 193– 206. Hivatkozva: – Haader Lea: Az összetett mondat (a középmagyar korban). In: Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 686. – Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 901. – D. Mátai Mária: A magyar szófajtörténet általános kérdései. NytudÉrt. 157. sz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. 145.
Népi helynévetimológiák. Nyr. 115. (1991.) 125–127. Hivatkozva: – Hoffmann István: Helynévkutatásunk utóbbi négy évtizede. (Habilitációs értekezés, Debrecen, 2001.) nevarchivum.klte.hu/nevarchivum/konyvtar/keziratok/habilit.doc – Hoffmann István: Magyar helynévkutatás 1958–2002. mnytud.arts.unideb.hu/nevtan/index/hi-mhk.doc
A grammatikailag jelölt idézések a könyvnyomtatás elsı évtizedeiben I. (Az egyenes idézés.) MNy. 84. (1988.) 283–295. Hivatkozva: – Büky Béla: A magyar nyelvtudomány és pszichológia tudományközi kapcsolatai századunkban. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1996. 308. – Elekfi László: Tagmondatok szubjektív igazságértéke kételemő tételmondatokban. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest–Juhász Gyula Felsıoktatási Kiadó, Szeged, 1997. 13, 15, 81, 85, 90, 146. – Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 482. – Haader Lea: Az alárendelı összetett mondatok. In: Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. 522. – Haader Lea: Az összetett mondat (a középmagyar korban). In: Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 686. – Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 901. – Csontos Nóra–Tátrai Szilárd: Az idézés pragmatikai megközelítése. (Az idézési módok vizsgálatának lehetıségei a magyar nyelvő írásbeliségben.) ÁNyT. XXII. (2008.) 85, 86, 89, 96, 116.
A grammatikailag jelölt idézések a könyvnyomtatás elsı évtizedeiben II. (A függı idézés és az átmeneti idézési módok.) MNy. 84. (1988.) 415–425. Hivatkozva:
10
– Elekfi László: Tagmondatok szubjektív igazságértéke kételemő tételmondatokban. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest–Juhász Gyula Felsıoktatási Kiadó, Szeged, 1997. 15, 146 – Haader Lea: Az alárendelı összetett mondatok. In: Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. 522. – Haader Lea: Az összetett mondat (a középmagyar korban). In: Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 686. – Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 901.
A XVII. századi mondatalkotásról (Zrínyi Miklós nyelvében). Nyr. 110. (1986.) 475–488.
A függı idézések a XVI. századi levelekben. NéprNytud. 29–30. (1986.) 99–105. Hivatkozva: – Elekfi László: Tagmondatok szubjektív igazságértéke kételemő tételmondatokban. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest–Juhász Gyula Felsıoktatási Kiadó, Szeged, 1997. 15, 146.
Az idézés grammatikai módjai Heltai Gáspár nyelvében. Nyr. 109. (1985.) 337– 348. Hivatkozva: – Elekfi László: Tagmondatok szubjektív igazságértéke kételemő tételmondatokban. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest–Juhász Gyula Felsıoktatási Kiadó, Szeged, 1997. 13, 15, 146. – Horváth László: Három vázlatos szinkrón metszet határozói igeneveink történetébıl. NytudÉrt. 133. sz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. 39, 60.
Szigetvár „bosnyák” lakóinak ragadványnevei. Magyar Személynévi Adattárak, 55. ELTE, 1983. 1–29.
A magyar nyelv egyenes idézeteinek és idézı mondategységeinek kapcsolatáról. Nyr. 107. (1983.) 472–481. Hivatkozva: – Fonagy, Ivan: Reported Speech in French and Hungarian. In: Florian Coulmas (ed.) Direct and indirect speech. Mouton-de Gruyter, Berlin–New York–Amsterdam, 1986. 261, 262, 298, 305. – Klaudy Kinga: Az idézı mondategység igéirıl. Nyr.110. (1986.) 214. – Dániel Ágnes: Szı – szöveg – szer – szervez. A szöveg szervezıdésének vizsgálata. NytudÉrt. 132. sz. Akadémiai Kiadó, 1990. 88. – Büky Béla: A magyar nyelvtudomány és pszichológia tudományközi kapcsolatai századunkban. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1996. 152, 308. – Elekfi László: Tagmondatok szubjektív igazságértéke kételemő tételmondatokban. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest–Juhász Gyula Felsıoktatási Kiadó, Szeged, 1997. 13, 15, 146. – Horváth László: Három vázlatos szinkrón metszet határozói igeneveink történetébıl. NytudÉrt. 133. sz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. 39, 60.
11
Egyéb (ismeretterjesztés; pedagógiai háttéranyag; ismertetés stb.):
Anyanyelvő könyvek a XVI. század Magyarországán. A reformáció terjesztése – könyvalapon. Élet és tudomány, 2009/51–52. 1635–1637.
„Látjátok feleim…” Idıutazás a magyar írásbeliség múltjába. Élet és tudomány, 2010/2. 48–50.
Gyöngyösi Kódex. In: Madas Edit (szerk.): „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektıl a 16. század elejéig. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009. 344. = Gyöngyösi kódex: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:3ms3lTRNDrQJ:nyelvemleke k.oszk.hu/adatlap/gyoengyoesi_kodex+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefo x-a
A magyar nyelv helyzete, szerepe a magyarországi kultúrában az államalapítástól a nyelvújításig. (Összefoglaló áttekintés.) Hungarológiai Évkönyv, 10/1. PTE BTK, Pécs. 2009. 141–145.
Ami a jéghegy csúcsa alatt van – a nyelvtörténet helye a magyar mint idegen nyelv tanításában. In: Alabán Ferenc (szerk.): Kontext – Filológia – Kultúra II. Banská Bystrica, 2008. 229–236.
Nyelvrokonság-elméletek a mindennapokban. ÉdAny. 2007. 3. sz. 1. (folyt.: 16). Hivatkozva: – Honti László: Anyanyelvünk rokonságáról. In: Honti László (fıszerk.): A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. 209, 238.
Nyelvtörténeti kérdések és válaszok a magyar mint idegen nyelv tanításában. THL2. 2007. 1–2. 5–15.
Az egyiknek evidens, a másiknak nem. – A magyarnyelv-tanulás kezdı szintjének néhány hátrányos helyzető nyelvtani anyagáról. Hungarológiai Évkönyv, 5/1. PTE BTK Pécs, 2004. 80–85.
Nevek vallomása: Magyar Névtani Dolgozatok. Magyar Múzeum, 1991. 1–4. sz. 287–289.
Újra úgymond. ÉdAny. 1987. 4. sz. 6.
Átértelmezett megállónevek. NévtÉrt. 1985. 20–28. (Bozóki Andrással.) Hivatkozva: – Ördög Ferenc: Válogatott tanulmányok. Czupi Kiadó, Nagykanizsa, 2008. 61.
12
