VIII, évfolyam. Budapest, 1898 évi november hó (741.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

VIII, é v f o l y a m .

Budapest, 1898 évi n o v e m b e r hó 12.

91. (741.) szám.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1898. évi rendes közgyűlésére, mely november hő 27-én, azaz vasárnap délelőtt 10 órakor fog a Köztelek nagytermében megtartatni. 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyvhitelesitők és jegyző kiküldése. 3. Szavazatszedö-bizottság kiküldése. 4. Emlékbeszéd, néhai gróf Bethlen András alelnök fölött; tartja Miklós Ödön. 5. Néhai Wodianer Albert báró végrendeleti intézkedéseinek bejelentése és

6. Az igazgató-válaszmány jelentése az 1897—98-ik évi egyesületi működésről, 7. Tagok mozgalma az elmúlt egyesületi évben. 8. Számvizsgáló-bizottság és az igazgató-választmány jelentése, az 1897. év zárszámadása, vagyoni kezelése és vagyon-állapotáról. 9. Üzletrészek jegyzése az „Országos Központi Hitelszövetkezet"-, „Hangya" és „Magyar Mezőgazdák Szövetkezeté K-nél. 10. Az 1899. évi költségvetés megállapítása. 11. Egyesületi III. alelnök választása, a választási cziklusból hátralevő két évre. (Alapszabály 26. §.).

VfV**

Meaeleiií minden szerdán és szombatos.

12. Kisorolt és elhunyt 15 igazgatóválasztmányi tag helyébe, 15 igazgatóválasztmányi tag választása. (Alapszab. 35. §.) 13. Számvizsgáló-bizottságba 5 tag választása. (Alapsz. 62. §.) 14. Az OMGE. tagjainak az igazgató-választmány utján a közgyűlés elé terjesztett és irásba foglalt beadványai.*) Gróf Dessewffy Aurél s. k. elnök. *) Hogy a tagok beadványai és indítványai a közgyűlés elé vihetők legyenek, szükséges, hogy azok a közgyűlés megtartása előtt legalább 10 nappal az elnökhöz, vagy annak helyetteséhez, vagy az igazgatóhoz

Meghívó az Országos Törzskönyveid Bizottság f. évi november hó 18-án pénteken délután 4 órakor a Köztelken tartandó ülésére. Főtárgyak : 1. Uj tenyészállatok felvétele. 2. Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter leirata az állami tenyészetek bejelentése ügyében. 3. A berni szarvasmarhák orsz. törzskönyvének kiadása. Kostyán Ferencz s. k.,

Gróf Festetics Györgynek Keszthelyen állítandó szobrára november havában adakoztak : Szalay Béla . . . 2 frt. Bottlik Lajos . . • 5 „ Kostyán Ferencz . . 5 „ Lamm Ármin . . . '10 „ Mauthner Ödön - 25 „ Virágh Elek . . . 5 „ Kiss Lajos . .' . 1 * Lipcsey Sándor . • 1 »

,

M

"

"kiadóhivatal: B u d á p e s t ( K S z t e l e f e j t ÍTllöi-nt 35. s ü n , . Kéziratokat a szerkesztőség nem. küld vissza. /

Szabó Lajos . . . Daróczi Vilmos . . Német József . . . A rimaszombati földmiv. isk. gyüjtőivén : Rády István . . . Fekete Pál . . . Kozáky József . . Dr. Szentkirályi Ákos ivén: Dr. Szentkirályi Á. . Réti János . . . Szeesey István . . Dr. Baintner Ferencz Heya Endre . . . Páter Béla . . . . Kleinkauf János . . Darányi Béla . . . . . 75 frt 50 kr. Utolsó kimutatásunk szerint 1282 „ 40 „ November 10-ig befolyt.: 1357frt 90kr.

Egyről-másról. (Szegedi kiállítás. — Waggonhiány. — Borhamisítás nagyban. — Kereskedelmi kamarák a fogyasztási szövetkezetek ellen.)

Á szegedi országos mezőgazdasági kiállítás előkészületei serényen folynak. E héten már majdnem az összes csoportok megalakultak és programmjukat megállapították. A kiállításnak a gazdákra nézve legfőbb vonzóerejét és legtanulságosabb részét kétségkívül az állatkiállitások fogják képezni. Ezeknek a teljes sikere már most teljesen biztosítva látszik főleg az által, hogy az állattenyésztési felügyelők, akik a tenyésztőkkel napról-napra érintkeznek, a tenyésztők körében a propagandát magukra vállalták. Bizonyos, hogy az Alföld kiváló tenyésztői be fogják mutatni működésűk eredményeit, ami annál fontosabb, mert a magyar marha tenyésztésének intenzivebb felkarolására napról-napra nagyobb a

lucerna

U h e r e

stb. magvakat a legmagasabb napi árakon.

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, K, Alkotmány-utcza Mai számunk 3 4 oldal.

31

91. SZAM. 8-1K ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HO 12.

piaezon 6 forinton alól kél a burgonya. Ezzel Á bortermelők nemzetközi szövetkezete. szemben a mi piaczi áraink 1'5—2"5 forint Esclavy G. az algiri szőlőtermelők szövetkeközött mozganak, a 3 forintos ár még Buda- zetének vezérképviselője az alábbi felhívást pesten is ritkán érhető el s akkor sem azteszi közzé, melyet a világ összes szőlőtermeértékesítés rendes idejében. Angolország e lőihez intéz: Az egész földgömbön^ ezidőczikkben mintegy 3—4 millió métermázsa be- szerint 7 millió hektárnyi szőlőterület áll müvitelre szorul. Eddig a hiányt majdnem kizá- velés alatt, amely közvetve vagy közvetlenül rólag franczía és németországi burgonyából 30 millió léleknek biztosítja ekszisztencziáját. fedezte. Statisztikai adataink szerint Magyar- A szőlőtermelők érdekei koczkára vannak téve; országból semminemű burgonya oda be nem mert némely orvos világszerte a bor élvezetét, vitetett, pedig mily jó piaczot lehetne ott ré- mint az egészségre ártalmasat kezdi hirdetni, szére teremteni, főleg ha a kormány, amint a mert az állami terhek mindinkább a szőlőterlisztnél is teszi, egy kis kiviteli kedvezményben melőket sújtják, mert általános a borhamisítás, részesítené az exportőrt. A magyar gazdakö- mely bor helyet az egészségre ártalmas kotyzönség az angol piaezon kétszeres árában vadékot hoz forgalomba. Minél számosabb érlenne képes értékesíteni felesleges burgonya- tekezletek tartásával, a sajtó utján, sőt minden termését. Mily háladatos tér nyilna itt egy tisztességes eszköz felhasználásával oda kell burgyonyakiviteli szövetkezetnek, mely esetleg törekedni, hogy a bornak századok óta bebia magy. gazdák orsz. szövetkezete utján, vagy zonyított üdvös hatását kimutassuk, tegyük annak kebelében alakulna! Dömötöri Németh lehetetlenné a borhamisítást s eszközöljünk ki János." Gazdatársunk megfigyelése igen he- magunk részére méltányos adóelengedést. Szályes, de inkább csak kiviteli kereskedelmünk mos azon orvosok száma, kik elismerik, miszervezetlenségének szolgál igazolásául, maga szerint a bor mérsékelt élvezete jó szer az a kiviteli szövetkezet terve egyelőre bajosan iszákosság ellen, melynek naponta esik áldovolna aktuálissá tehető. Ez csak értékesítési zatul sok ezer ember. Vonjuk be ezeket szöorganumaink országszerte való szervezése s vetkezetünkbe. Itt az ideje, hogy a bortermeaz üzleti összeköttetéseké megfelelő kiterjedése lők univerzális szövetkezete létesitessék, hogy után volna beilleszthető a szövetkezeti tevé- a közös czél eléressék. Egy hatalmas szervekenység keretébe, amely előtt az értékesítés zetet fog az képezni, mely segélyforrásait a terén a haza határain belül is igen sok fel-csekély tagdijakból nyerné, mely tekintve a adat van még. tagok óriási számát — hatalmas összeget reprezentálna. Felszólító azon nézetben van," ha Julikivitelftnk Francziaországba. Igen jó eszméjét a szőlőtermelőknek csak egytized tudjuk, hogy juhkivitelünk Francziaországba része érti meg, abban az esetben az egyesek az utóbbi években teljesen megrekedt, miután áldozata észrevehetetlen minimumra oszlanék, juhaink csakis a párisi lavilettei sanatoriumba ám a szövetkezet óriási eredményt lenne képes voltak bevihetők, ahol 36 óra alatt levágandók felmutatni. Az Algirban megjelenő „Jilgerie* voltak. Ez a szabályrendelet úgyszólván lehe- hasábjain az uj szövetkezet tagjai közlemétetlenné tette a magyar juh bevitelét, ami nyeinek ^szívesen adnak helyet. Arról van szó, 1897-ben tényleg szünetelt is. Most azonban, hogy a munkások milliói a lassú, de biztos mint olvassuk, a lavilettei sanatoriumba az elzülléstől megmentessenek s a felszólaló az október 31-iki vásárra 427 darab magyar juhot hiszi, hogy a nemesen gondolkodó emberbará hajtottak fel s a jahok 1 k kilónként 75—F" tok tökéletesen megértették őt. A grandiózus centimért keltek élősúlyban. Ez tehát juhkivi- szövetkezésre serkentő felhívást az összes nyu telünk újra megindulását jelenti, ami annak goti lapok hozzák s kommentálják, valamenyiex tulajdonitható, hogy az afrikai juhbehozatal azon nézetüket fejezik ki, hogy a szőlőterme Francziaországba erősen megcsappant, szíve- lök, kik a munkások közül először alkotnák a: sen eltekintenek tehát a magyar juhra nézve egész világra kitérj edő szövetkezetüket •— jó a 36 órai kényszeriévágástól. Itt volna az ideje, szervezkedés mellett érdekeiket elő is mozdíthogy kormányunk külképviselete utján ismétel- hatnák vele. A mozgalmat mint curiosumot ten megtegye a lépést az iránt, hogy e sértő azért emiitettük meg, mert azt tudjuk, mily szabályrendelet feloldassák, mert annak tetszés keservesen tudunk mi még az ország határain illetve szükség szerint való enyhe alkalmazása leiül isegymással szövetkezni!! juhkivitelünk további sorsára nézve semminemű Á gabonaralitárak felállítása. Csehorgarancziál nem nyújt. szágban a közgazdasági tanács német osztálya nagy tevékenységet fejt ki a Csehországban Magyar Gazda Kincsesháza. Földmiveépítendő gazdasági gabonaraktárak ügyében, lésügyi m. kir. miniszter által a „Magyar Gazda Kincsesháza" czimü népies gazdasági A cs. k. mezőgazdaságügyi miniszterhez azt a kérelmet intézte, hogy e tárgyban közelébb munka 13 fejezetére hirdetett pályázatra beérkezett 56 pályamű közül a biráló-bizottság ankét tartassék melyen elhatároztassák,'hogya ajánlatára a következők lettek pályadíjjal ki- gazdasági raktárak minő körülmények, módok tüntetve : A Vl-ik fejezetnél „Baromfitenyész- mellett épitessenek meg Csehországban, egyszersmind az a kérdés is megoldását találná, tés" 5 pályamű közül I-ső pályadíjjal „Sok kicsi sokra megy" jeligéjű mű szerzője Szalay minő arányban lennének az állam s a tartoJános m. kir. állattenyésztési felőgyelő, a Il-ik mányi pénztár által segélyezve s miképp történnék kezelésük ellenőrzése. A gabonaraktápályadíjjal „Apró állat nagy haszon" szerzője Milhoff&r Sándor. A VlII-ik fejezetnél „Se- rak létesítése a modern mezőgazdasági polilyemtenyésztés" 3 pályamű közül I-ső pálya- tika legújabb követelménye, tehát nemcsak felállításukról van szó, hanem arról is, hogy díjjal „Elegendő eperfa levél, szorgalomugy szervéztessenek, hogy velők a mezőgazdák mal párosult okszerű munka selyemtenyésztébaján legyen segítve, ez pedig csak akkor fog sünket virágzóvá, népünket vagyonosabbá megtörténhetni, ha kezelésük az állam s a teszi" jeligéjű mű szerzője Csath András tatartomány fenhatósága alatt történik, ellenkező nító. A XI. fejezetnél „Szövetkezés" egy esetben az történhetik, hogy a szervezés elhipályamű érkezett be, I-ső pályadijat „Egyesült bázott pályán kezdődik s a helyett, hogy hasznát erővel" jeligéjű mű nyerte el, szerzője Szántó látnák -a gazdák, inkább kárukra válhatnak. Menyhért földmivelésügyi min. .titkár. „ A Ma- Pedig a csehek nagyon sajnálnák, ha a szép gyar Gazda Kincsesháza" többi fejezeténél bár eszme a kezdeményezés hibája folytán hajóa beérkezett munkák közül a biráló-bizottság törést szenvedne. Amint a készületekből láttöbb más,. olvasóközönség számára alkalmas ható, odaát minden követ meg fognak mozgatni, müvet talált, melyek azonban a pályázat felté- hogy a sokat emlegetett gabonaraktáraikat teleinek nem feleltek meg, ennélfogva ezeknek megkapják s azoknak hasznát vehessék. a pályadijak kiadhatók nem voltak. A pályadíjra javaslatba nem hozott művek a földmiOlvasóink szíves figyelmébe ajánljuk Lagevelési minisztérium kiadóhivatalában jelen hirdetmény megjelenésétől számított 14 napig man Cl. erfurti vegyészeti gyárának „Borjuvérhas" czimü hirdetését. átvehetők.

1651

Stassfurti

KAINIT-ot teljes kocsirakományokban, közvetlen kisebb mennyiségekben

budapesti

raktárából

legjutányosabban ajánl a

„

H

Ü

^

I

ü

"

MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI IPAR

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

BUDAPESTEN, V.

KEst.

VÁCZI-KÖRÚT

21.

SZÁM.

ALAPÍTTATOTT 1872.

SOHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST,

Műszála közp. üzlet: Gyár : V I . , A n d r á s s y - i f t 2. V I . , R » v a y - u . 16. Fonciére-palota. (Saját telepen.) bátorkodik a t. cz. érdekelteknek „Helios" istálló- és gazdasági viharlámpáját becsesfigyelmébeajánlani. Ára teljesen felszerelve drbonként frt 2.SO.

Van szerencsém egyúttal kitunó mmősegu tartós. Csikójegyii aczél trágya- és széna-villáimat, minden egyes darabot jótállás mellett 3 ággal darabonként 75 krral, 4 ággal darabonként 90 krral ajánlani. Az őszi bekötésre legolcsóbb árakon ajánlok legjobb minőségű'marha lánczokat:

Legolcsóbb beszerzési forrás minden egyéb mezőgazdasági szükségleti czikkben. — Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve.

T

KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HO 12. ^

JEMINGTON"

1897. évi forgalom: 25,223mm. a t. ci.

ÍRÓGÉPEK

^

Felhiwfuk gsxdakiizcinsé® figyelmét

v i l á g h í r ű e k . ilküldött és „Gyapjuárverési válDunaparti teherpályaudvar" czimnények a M. Á. y. összes vonalain ben, valamint ingyen rak át részesülnek, rilágositással szolgál:

Hivatalos Közlöny t ,,A vallás és közoktatásügyi magy. kir. minis ter a Remwgton írógépet (kaphatói Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-t' 16. sz,) az állami és egyáltalában a hazai tani tézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billentyű S-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert nagy tartósság. — Központi vezeték nélkül. — Teljes magyar és német billentyűzet. — Minden betűnek csak 1 billentyűje. — Legnagyobb sokszorositó képességgel. A BEMINGTONX nagy sikerrel használják 3™2 fs az ameriktf'ko1Í0rI!Ít' k°sztrák' frímoz.ia> an földmirelés-, az igazság-, a honyédelrS^és a v'allás- __ ' • • , ' hí ne! ;yar parlame 11 >sága, M. kir. allamyasutak iizletvezetőségei, — " államvasutak gépgyárai, — Magyar általános Ili _ R»„iZ és Társa,-Budapest székesfőváros,! ;st, Győr Sstb. — Gr^Károlyi Imre urad. ig gatősága., Mágóosf — Magy. Bpest.^Beé JenS püspöki Győri püspökségi központi . ... Oyőr. Osztr. m. államv. t4r.s.- uradisn-zg. . Budape Zichy Nándor I., Krisztina-u. 3zágigazgató8ág Arad. — ^„„„„„jzetnél, gyárban, kereskedBknel, iparkamaránál, ügyvédeknél, megyéknél, városoknál, .közjegyzőknél, erdészeknél, Íróknál, tanároknál iskoRivaiiaiiavciciR.uLeiezexiseg xiumiu&iuu mig.ujjui nélkül küldünk saját költségünkre az ország bármely részébe dijmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhová ugyancsak,saját költségünkre küldjük ki I tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen.

GL060ISKI és Társa

S

E

f

H E L L E R M . s TÁRSA, \ V., Erzséüet-tér 13,

f * — '

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

Budapesti gabonatőzsde. Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) (Quttmann és Wahl budapesti terménybizományi Vörös lóhere, A forgalom szilárd irányzat, mellett czég jelentése.) igen élénk volt*. Nemcsak hogy teljesen megmaradt az árak színvonala, hanem sőt valamelyest. . Szép szemű Napi jelentés 1898. november 11. és ugyanily szinü árut készséggel . vettek magasa,bb • ' ' ':!•!• i .. : árak mellett, Középminőségűt szintén. Az árfolyamok a szilárd hangulat lépett előtérbe, minek oka egyrészt jelenlegi helyzete- teljesen jogosult, mert ujabb amerikai a gyengébb kínálatban, másrészt a malmok s speku- tudósítások, gyönge termésről és emelkedő árjegyzésekről tesznek jelentést, Olasz és Francziaország meglánsok jobb bevásárlási kedvében keresendő. Készbuzában az üzlet- ma daczára a külföld hiúsult termésről számolnak be, anémetországi termelő lanyha hangulatának, erősen tartott volt s egyes par- vidékeken pedig színre nézve ugyan jó, de szem . tethiek 5 krral magasabb áron adattak el. A forgalom .kintetében silány mag és ez is csak szűkön takarult. mintegy 40,000 mmázsára. tehető, irányzat szilárd. Luczerna. Az irányzat szilárd : Proveneeban az árak ismét jelentékenyen emelkedtek, ügylátszik, hogy Eladatott • Európában éppen csak e vidéknek van kielégítő terTiszavidéki : 750 mm. 1 kg frt 10 971/2 3 hóra mése, ezzel azonban nem egyenlíthető ki a magyar és 0 „ „: 10-80 i , olasz eredetű magnak hiánya 3 , , 1078 „ Baltaczimből" majdnem semmi sem került piaczra. Muharmagbői néhány kocsirakomány kelt el. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósi- : tása a „Köztelek" részére. Budapest, 1898. nov. 10-én. " Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, telj súlyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy; hajóállomáshoz1 szállítva :

k

A és B dara 17.30 frt. Buza 0 1 2 3 4 5 6 7 liszt:frt 17.— 16.40 15.80 15.10 14.50 13.00 12.60 10.20

Remington Írógépek és Edison-mimeograpbok kizárólag jogosított eladási telepe.

M e g j elent

„Köztelek Zsebnaptár" 1

8

9

9

-

i

k

é

v

r

e

.

Szerkesztik.és kiadják:

RuMneb GyulaGazdasági é s Szilassy Zoltán, az_ Orsi. Magyar Egyesület titkárjai. A zsebnaptár ára az 0. m .ffi.E. tagoknak é s a „Köztelek" előfletőinek bérmentes küldéssel együtt 1 frt krajczár. Bolti ára 2 forint. Megrendelhető

Köztelek" kiadóhivatalában BUDAPEST, IX., ÜLLŐI-ÚT 25.

91. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

vidéki gyárak által 54.25 frtig azonnali és deczemberi szállításra. Élesztő-szesz a vételkédv "kielégítő . és nagyobb tételek 55 frtig keltek. Mezőgazdasági szeszgyárak részére kontingens nyersszesz e héten 16.50 frtig volt kínálva és ez áron töEb tétel felső-magyarországi állomásokhoz szállítva el is kelt. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17.25— 17.50 forint. Bécsi jegyzés 17.70—Í7'9Ö frt kontingens nyers-szeszért. Prágai jegyzés 53'25—53-50 forint adózott és 17—17.25 frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 12.— frt magyar és román 11 frt cseh kiviteli szeszért 90 százalék. A kivitel e hétén több tétel finomított' szeszt . vásárolt. Vidéki szeszgyárak közül: Kenyérmező, Losonczj Nagyvár.d, Baja 25 krajczáral olcsóbban,- a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 1—54 58 frt, élesztőszesz 55"——55-25 frt, nyersszesz adózva 53 25—53;50 frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 14'—-14-25 frt, denaturált szesz 21-50 —c>c"— frt. Kontingens nyersszesz —. ,—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasatállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők.

„ 10-50 „ „ 10-48 , ' 10-70 „ 10.40 „ 10.371/2 , • 10.321/2 „ 10.321/2 , 10.321/2 , 10.321/2 ,, 10.40 „ á.90 „

71/2 8.30

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en grog) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. noyeinber .hó 9-rőli E hét első felében nag-jobb forgalom különösen . vadféléknél mutatkozott, ezen czikkék a nagy felhoza- / tal daczára is jó árak mellett és gyorsan voltak elhe- ' .1950 lyezhetők. Úgyszintén gyümölcsnél állandóan nagy a 74 kereslet, mely különösen almára szorítkozik. AlmaRomán 4000 , , küldemények waggonrakományszám érkeznek és a tul- . 5200 „ 76 „ 8-50 ' "„ felhozatal daczára jól és gyorsan értékesíthetők. Nagy ' Rozsban az üzlet változatlan. Eladásra úgyszól- befolyással van az árakra a jó csomagolás,, melyre ván elvetve kerül egy-egy paxthie, ab Bp st ma kb azonban , t. beküldőink nem nagy súlyt fektetnek, pedig . 8-25 frtot ér el. ha a gyümölcs faj- és osztály szerint lesz csomagolva, Árpában a hangulat szilárd, jó minőségű takar- az az értékesítésre nagy - befolyással bír, meít jóval manyarpaert ab Bpest 6-40—675 frtot fizetnek. magasabb ár érhető el érte és a csekély fáradsággal ; Zab változatlan, 5-50—6-95 frtot ér el minőség egybekötött költségtöbblet tehát kifizetődik. 8 szerint ab Bpest. Tejtermékekben, de különösen teavajban nagy a . Tengeri az utolsó napokban kissé ellanyhult, kereslet és annak felküldése ajánlatos, úgyszintén na0 tengeri 5'40-5"65 ér el, mig uj tengeriért november gyon tanácsos a borjú- és marhahús felküldése, miután deezemben szállításra ab Bpést 3-90—4-02 fizetnek jelenleg a húsfélékben a kereslet a kínálatot jóval Határidők, daczára a külföld lanyha hangulatá- felülmúlja. Tojás és baromfiszállitása is ajánlatos. nak, naluak változatlan hangulatban indulnak s ez Eladtunk: fáczán 120—160, nyul 90—120,> fogoly irányt meg is tartják, sőt később némileg szi árdultak. 60—80 kr drbonkint, őzhus 40—50, szarvas 30—60 kr Köttetett. Déli zárlat. kgkint, borjú egészben 45 —52 kr kgkint. Kassai sonka 1—110, füstölt hus 80—101, füstölt kolbász 70—80 kr Buzamárcz. . . . ._ 9-71_73 kgként. Rozs . . . • . ._ 8'30—32 Élőbaromfi: liba 2—260, kappan 150—18©; > Tengeri máj. . . , —. . - _ 4-08—70 pulyka hízott 320—480, kacsa 150, csirke 80—100 kr Zab r páronklnt. Vágott liba kgja 45—50 kr. Káp.-repcze aug.-szept. -• 12-60-70 Tojás eredetiládánként 37—37-5, teatojás 100 . . darabként 2.90 frt. Gyümölcs: alma I. és II. 12—20, III. 6—10, körte 16—24, naspolya 16, aszalt szilva 16—24, dió . . (Goldftnger Gábor szeszgyári képviselő 22—26, szőlő 30—32 kr. tudósítása.) * Tejtermékek : teavaj 110—120, főzőyaj 70—85, A szeszüzletben e héten az üzletmenet gyér és tejfel 26—28, turó 12—13, gróji sajt 60—65, trappista korlátolt volt és csak'kisebb tételek voltak forgalomba. 100, koronasajt 100 kr kgkint. Elkelt finomított budapesti gyárak által 54-59 frtig-

91. SZÁM. 8-IK É V F O L Y A M . (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1898. november 10-én. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt S0—54, II. oszt. 46—50, III. oszt. 44—46, eleje I. oszt. 48—50, II. oszt. 44-48, III. oszt. 40—44, borjúhús hátulja I. oszt. 65—70, II. oszt. 60—65, eleje I. oszt. 62—68, II. oszt. 54—62, birkahús hátulja I. oszt. 36—40, II. oszt, 34—38, eleje I. oszt. 34—36, 11. oszt. 30—34, bárány 0'—, hátulja • •—, sertéshús magyal eleje 1 db 0. szalonnával elsőrendű 1 q 50—52'0, vidéki 40—45, szalonna nélkül elsőrendű 52—54, vidéki 36—46, sertéshús pörkölt -0, sertéshús szerb szalonnával — ——, szalonna nélkül sertéshús füstölt magyar — - — , idegen (vidéki) — , sonka nyers 1 kg, 80-90, füstölt belf. csonttal 0 80—1-0, csont nélkül 1-1C —1-20, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, szalonna sózott 1 q 56-0—57-0, füstölt 59'—60', sertészsír hordóval 88 0—59 5, hordó nélkül 57'0—57-0, kolbáfz nyers 1 kg. , füstölt 50—80, szalámi belföldi 180 —190, külföldi , malacz szopós élő 1 db 0 00—0--, tisztított 0-00—00. Baromfi, o) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-20—1'40, csirke 0'60—1-20, kappan hizott 1-30—1-80, sovány — 0.—, récze hizott 1-60—3--00, sovány, 1-20—1-60, lud hizott 4 00—6-50, sovány 1-60—3-00, pulyka hizott 3-20 -4-50, sovány 2 20—3-20. b) Tisztított. Tyúk 1 db frl 00*—, 1 kg. —, csirke 1 db 0-40—0-60, 1 kg. — , kappan hizott 1 db 0" 0—, 1 kg. —• •—, récze hizott 1 db í-00—1-50, 1 kg. .félkövér 1 " 0-90—1-20, lud. hizott 1 db 2-20—3"00, 1 kg. 50—0" félköv. 1 db 1-50—2-00, 1 kg. , pulyka hizott 1 db 1-80—2-00,1 kg. , félkövér 1 db 1150, 1 kg. , ludmáj 1 db 10—0-80, 1 kg. 1-20—1-50, . ludzsir 1 kg. 1-0—1-10, idei liba 1 db Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-00, csuka 0-60 —1-00, ponty (dunai) 0'50-0-60, süllő —• •—, kecsege 0-—0-0, márna —-40—"60, czompó 0-40—0-50, angolna 00'—, apró kevert 0'18—0 30, lazacz , pisztráng — • •—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-06—0-07, tejszin 0" 0-—, tejföl 0-20—0-30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-95—1-10,1. rendű 0'75—0*80, II. r. 0-50—60-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 00"—, tehéntúró 0-10—0-14, juhturó 45—48, liptói 0-48—0-60, juhsajt 0-48—48, emmenthali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-56—0'65.

KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER

HQ

Í2

16Ő3

Bosznia 1 árus 12 drb sertéssel, Monor & árus 29 drb ugyjátszik a. közeli,országos vásár miatt kevés vevő süldővel. : i Forgalom élénk. Árak a következők: Friss serKövetkező árak jegyeztettek: Hizott magyar téshús 1 kg. 54—64, 1 q 4400—70C0, süldőhus 1 kg. ökör jobb minőségű 3032-—, kivételesen 3460—72, 1 q 4800—5800, füstölt sertéshús 1 kg. 64—72, hízott magyar ökör középminőségü 26- - 2 , alá1 q 6000—6200, szalonna zsírnak 1 kg. 52—58, 1 q 480C—rendelt minőségit magyar ökör 2325'—, jobb minő5200, füstölt , szalonna 1 kg. 64—72, 1 q háj ségű magyar és tarka tehén 20—ön 1 kg. 54—64, 1 q 5200-5800, d.s i tehén 34•—, magyar tehén középmin., 20-—30'— 1 q , kocsonyahús 1 kg. 36—44, 1 kg, 3000— alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20— 4000, füstölt sonka 1 kg. 76—80, 1 q — krig. 30': > szerbiai ökör jobb minőségű 2431-—, kiv. Hideghusvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1898. —•—, szerbiai ökör középminőségü 19-—23—, szerbiai ökör alárendelt minőségű 1923-—, szerbiai bika nov. hó 11-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság 32-—, kivételesen — s z e r b i a i bivaly 16.—21, jelentése a ,Köztelek' részére). Felhozott Budapestről 23' 44 árus 106 db sertést, 5 árus 12 db süldőt, 3310 kg. kiv. —•— frtig métermázsánkint élősúlyban. friss hust, 360 kg. füstölt hust, 3260 kg. szalonnát, Budapesti lóvásár. Budapest,' 1898.'növ. Mf-éik 720 kg. hájat, 100 kg. zsírt, 250 kg. kolbászt, 65 kg. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" hurkát, 100 kg! füstölt szalonnát, .730 kg. kocsonya- részére). húst, 50 kg. disznósajtot, 117 kg. (253 db) sonkát, 20 A vásár forgalma lanyha. kg. töpörtőt. Felhajtatott összesen 497 db. Eladatott 263 db. Vidékről és pedig: Nagy-Székely 12, Solt 4, Jobb minőségű lovakból hátas 15 db, eladatott ö db Dunavecse 5, Dunapataj 5. 175—240 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 10 db Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser- eladatott 4 db 200—250 frtért, nehezebb kocsiló téshús 1 kg. 52—60, 1 q 4500-4700, süldőhus 1 kg. (hintós) 35 db, eladatott 15 db 125—170 frtért, igás 56-60, 1 q 52(0-5400, füstölt sertéshús 1 kg. 60—72, kocsiló (nehéz nyugoti faj) 40 db, eladatott 18 db' 80— . 1 q 5400—5600, szalonna zsirnak 1 kg. 54—60, 1 q 105 frtért, ponny 3 db, eladatott 0 db frtért; 5200—5400, füstölt szalonna 1 kg. 60—64, 1 q közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló 5800—6000, " ' ' ' stb.) 92 db, eladatott 35 db 40—80 frtért , __ csonyahus 1 félék (parasztló stb.) 150 db, eladatott 70 db 25—35 S2Ö0, fűstölt sonka 1 kg. 60—72, . H frtért; alárendelt minőségű lovakból 152 db, eladatott 6400 krig, kolbász 1 kg. 60—64, Disznósajt 1 kg. 50 — 116 db 7—18 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 39 db, 56, hurka 1 drb 36—40, töpörtő J, kg. 48—50 krig. az állatkert és kutyák részére vásároltatott 7 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos beBudapesti takaraányvásár. (IX. kerület Mester- tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt utcza, 1898. nov. 11. A székesfővárosivásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére). Felhozatott a szokott a gyepmesterhez küldetett — db. községekből 286 szekér réti széna, 70 szekér muhar Kőbányai sertésvásár. 1898. november 11. (Első 52. zsupszalma, 15 szekér alomszalma, 0 szekér takax- magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a tnányszalma, 4 szekér tengeriszár, 7 szekér egyéb „Köztelek" részére.) Az vásár kedvező volt. Heti átlagtakarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles slb.), árak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 48-0—49-0, 1000 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a 280—300 kg. nehéz 48'50—49"50 kr, öreg 300 kg. tulí következők: réti széna 220—310, muhar uj 260—320 - kr, vidéki sertés könny i 1 zsupszalma 150—170, alomszalma 130 — 140 egyéb kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. élettakarmány —, lóhere 320-320, takarmány- sulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleségszalma — , tengeriszár 600—700, luczerna 270— árak: Tengeri ó 5-75—-— frt, árpa 6-80 frt Kőbányán, 270. sarjú 240—240, szalmaszecska 190—200, széna átvéve. Helyi állomány: Nov. 4. marad! 40340 drb . uj , zabosbükköny 220—240 összes Felhajtás: Belföldről 179 drb, Szerbiából 1982 darab kocsiszám 443,. suly 44300 kg. Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 2161 db. F ő ö s s z e g 42501 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 1381 drb, belföldre Budapest Allatvásárok. környékére 856 drb, Bécsbe 516 drb, Csehországba, Badapesti szaróniarhavásár. November hó 10-én. Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 965 db. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokeNémet birodalomba drb, egyéb országokba — db, 4 székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság raui 24—35, borsó héjas magyar 7-00—15-—, koptatott A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elmagyar 13—15, külföldi 17—f2, bab fehér apró 7-8, ielentése. hullott 4, vaggonból kirakatott hulla 2, borsókásnak nagy 7—9, szines 7'00—10. Felhajtatott: 401 drb belföldi, db galicziai, találtatott 14, összesen 20 db. Összes elhajtás 3738 Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 39-0—41-00 drb tiroli, 98 db növendék élő borjú, 56 db élő darab. Maradt állomány 38763 drb. A részvény-szálláü. oszt. (1440 db.) 28-0—32-0, meszes , orosz tojás bárány; 26 drb belföldi, — drb galicziai, — drb sokban 12549 drb van elhelyezve. Az egészségi és tran100 db. —, tea tojás 2-80—2-90, törött tojás 0'-—0-— tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb zitószállásokban maradt 6852 drb. Felhajtás : Szerbiából 1982 db, Romániából • drb, összesen 8834 drb. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.60—3 50, 1 q ölött bárány, — drb élő kecske. A borjuvásár hangulata vontatott lefolyású volt. Elhajtás: 1951 drb, maradt állomány 6883 drb és 1-6—4-0, Petrezselyem 100 kötés 1.4—4-0, 1 q 2*00—3 50 Árak a következők: Elő borjuk: belföldi —• zeller 100 drb 0-70—1-50, karalábé 0-8—1-50 vöröshagyma pedig 6883 drb szerb és —db román. Az egészségügyi Í00 köt. 2-00—4-50, 1 q 35'50. foghagyma 100 köt. frtig, kivételesen — írtig dbonkint, 30—46 frtig, kivé- szemlénél jan. 1-től máig 522 drb a fogyasztás alól ki12-—16-, 1 q 18-—20 —, vörösrépa 100 drb 0-40—1-00, telesen——48 frtig súlyra, növendék borjú 17—21 frtig, vonatott és technikai ezélokra feldolgoztatott. frtig súlyra fehérrépa , fejeskáposzta 1-0—4-00, kelkáposzta 100 drb kivételesen — frtig dbonkint, Sovány sertésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállitfrt, gali0-50—l.OO, vörös káposzta 2-—6-— fejessaláta 1-00— Ölött borjú : belföldi 50-62 frtig, tiroli frtig, növendék borjú frtig dbkint, részvénytársaság heti jelentése. 1898.. nov. 10-én.) 1-40, kötött saláta 0-0—0-00, burgonya, rózsa 1 q 1-70 cziai Sertésvészen átment malaczok árai : ölött bárány 0'—0'— frtig, bécsi ölött borjú , kiv .2'00, sárga 1-70—2-60, külföldi —• -, fekete retek 100 -—8— frtig, kivételesen írtig frtig súlyra. Élő bárány 6 100—130 kg. (páronk.) súlyban 52—54 krig. drb 1-00—1-80, uborka nagy salátának 100 db —•—•—, " " kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü —. 130—180 „ „ „ 50-52 savanyítani való 100 db 0-0—0-0, savanyitott• zöld papr. 0 50-0-70, tök főző 16'—25-—, zöldbab •—-0 180—200 „ „ 50 Budapesti gazdasági és tenyészmarliavásár. 1889. zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—, fejtett 1 lit. évi november hó 10-én. (A budapesti közvágóhíd és Gazdaságba való malaczok 53—56 " —•—, tengeri 100 cső 0 0—0'0, karfiol 100 db 2'5-8.5, marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Sertésvészen keresztül nem paradicsom 1 kg. 0"50—1-20, spárga 00'—, torma ment malaczok 36—40 , Felhajtatott: 39JÓ db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 46 1 q 8—18. Pusztán átvéve 4% levonással. db, közép 47 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 10—30, köz. alma 3—6, 0 drb, tarka 159 db, tenyészbika 6 drb, tarka tinó 62, fajkörte 15—26, közönséges körte 8—15, szilva magva- fehér — db, jármosbivaly 0 db, bonyhádi 64 db, •gló 0-0—0-0, vörös —'—, aszalt , cseresnye faj hizlalni való ökör — db, tarka — db. Ingatlanok árverései (20000 f r t becsértéken , közönséges 0 , meggy faj , közönKövetkező árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos felfii.) séges , ringló —• , baraczk kajszin , ökör , középmin. jármos ökör pár., őszi , dinnye görög nagy 1 db 0'00, kicsi alárendelt minőségű jármos ökör , hizlalni (Kivonat a hivatalos lapból.) ———, sárga faj O'O—0'—, 1 kg. közönséges — frtig páronkint. való, jármosbivaly — é. s., szőlő 1 kg. 0-30—0-46, csemege , dió (faj, papir- jobb minőségű jármos ökör alkviha- Weisz 27677 •— mm.-kint é. s., Nov. 22 Kecskeméti héju) 18—24, közönséges 14—18'0, mogyoró 24—32, bekötni való ökör — frtig. Fejőstehenekért és kir. tvszék tóság Mór gesztenye magyar 7—10, olasz .18—22, narancs messi- pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert nai 100 db —-0—0-0, pugliai 3-0-5-0, mandarin 0-00— származású tehén j 80—120, bonyhádi tehén 120—170' Nov. 25 Budapesti a tkvi ha- Heidinger -' 20000 0-00, czitrom l'OO—2"00, füge hordós 1 q 18—25, ko- kiv. — frtig, bika frtig páronkint. kir tvszék ' tóság Lipótóé ' szorús 20" 26, datolya 46—54, mazsolaszőlő 56—70, Budapesti vágóinarhavásár. 1898. november hó Decz. 12 Tornallyai egres 1 lit. 0 , eper 1 kg. •— kr. a tkvi ha- Szentiványi 20715 10-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság kir. jbiróság - tóság Géza Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt ielentése a „Köztelek" 7észére.) Felhajtatott: 3894 db 30—60j II. rendű 20—28, csöves — , (szá- nagy vágómarha, nevezetesen: 891 db magyar és tarka Decz. 17 Ó-becsei a tkvi ha- br.Rajacsich 68981 rított) . köménymag —, borsókamag ökör, 409 db magyar és tarka tehén, 2022 db szerbiai kir. jbiróság tóság Sándor . mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0"30— ökör, 14 db boszniai ökör, — db boszniai tehén, 285 db 0-45, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, szerbiai tehén, 112 db bika és 161 db bivaly. közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit, Minőség szerint: 505 darab elsőrendű hizott 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi 2978 db középminőségü és 411 db alárendelt min. bika pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkbf db elsőrendű hizott ökör, db középminőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db Hideghusvásár a Garay-téri élelmi piaczon. elsőrendű hizótt tehén, db középminőségü tehén, i i O m . magy. gazd, egyesfilet tal&Jdaaa. 1898.' nov. 11-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság — db alárendelt minőségű tehén. ielentése a »Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről Az időszakhoz képest nagy felhajtás daczára Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és 62 árus 152 db sertést, 3 árus 29 db süldőt, 9000 kg. élénk irányzat mellett az árak 100 kgkint Va—1 frttal friss hust, 2000 kg. füstölt hust, 1600 kg. szalonnát, 1200 emelkedtek, mert a vásári szükséglet meglehetősen kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazkg. hájat. nagy. Több idegen vevő vólt a vásáron és konzerv- gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az Vidékről és pedig; Nagy-Körösről 7 árus 63 drb, 0. M. G.E. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Buda? Czegléd 9 árus 61 drb, Nagy-Székely 2 árus 16 darab Barnabás, az 0. M. G. E. titkára.

91. SZÁM. 8-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1898. NOVEMBER HÓ 12.

1655

Országos Magyar Kölcsönős Rtosité Szövetkezet, B U D A P E S T E N , V I I I . , József-körut 3.

! Vintschgaui hasas tehenek[ AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÍiITÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tűz- nint a jégbiztosítás terén liiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az

épület és á t a l á n y (pauschal) biztosításnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.

A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek mellett mint a szövetkezetnél. Bfig- Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. JBKI Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, IO°/o engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024

| fejelés! képesség 2500—3000 liter, | melyet több oldali b i z o n y l a t o k k a l

igazolhatok,

kaphatók

IPICK

OSWALDnái

VIII, Külső Kerepesi-út 1. sz.

3 A szegedi t .

katalógusa Egyetemes és mélyítő ekék

részére hirdetésekfelvétetnek a „KÖZTELEK"

kiadóhivatalában^^

Budapest, IX., Ollői-ut 25, 'HlMlUl'"

f~laczélgerendelylyel,pánczélaczéi kormánylappal egy darabból, önvezetékkel, állitható szarvakkal.

Többvasú ekék. !U1! | Finom-, szántó- és e s u k l ó s - b o 1898-iki 1 r ó n á k , r é t b o r o n á k , h á r o m t a g ú szerkezet.] és e g y t a g ú h e n g e r e k .

UIBRATEÉS T Á R S A B U D A P E S T , Y . ker., V á c z i - k ö r u t 6 0 . sz. Vetőgépek, trieurök, rosták, zsolók, szecskavágók, répavágók, őrlőmalmok, takarmányfüllesztök választékban.

kukoricza-mordaráló- és stb. nagy

35. I T U I - K A M "

tűmlöt és szelepet használjon, a ki

jé peronospora-fecskendőt akar készíteni. A ki jó permetező fecskendőt akar venni olyat kívánjon, a mely „VULKÁN" tömlővel és szeleppel van felszerelve.

Maoar r r a a i M r i y á r részvéoytársasáE, B n i r t

„VULKÁN

íí

T Ö M L Ő K és S Z E L E P E K főraktára

Schottoia

Ernőnél

Bniapest, Yáczi-Mif, FoBciernalota.

Önműködő egér- és patkányfogók

BENDEB SZABADALMA a férgeket jótállás mellett néhány nap alatt teljesen kipusztítják. Tfibb ezer elismerés a hadsereg és a tengeri hatóságok, iparosok, gazdaságok, gazdák, malmok stb. részéről. Eg-érfogó darabja. 1 fr-fc S O kr. — Pa-bltányfog-ó darabja 1 3 írt. E G Y S Z E R , KIADÁS! ^ ^ J^ W I E N , I Y A F . ÖRÖI<SS ° L T A L ° M '

KÖZTELEK.

91. SZÁM. 8-ik É V F O L Y A M .

18ÖS. NOVEMBER HO 12.

UÁNZÉSTARSÁ vasöntöde

é s gépgyár

részv.-társ.

BUDAPESTEN.

Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott rrmfnnnlr

UÍIIIjUÍUJÍ

obijaira,. (Bánki és C s o n k a szab. rendszere.)

Meohwart-féle gőzekék és petróleum ekék. |

T u r b i n á k . — V i l l a m o s világítási és erőátviteli berendezések. Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.

'

AfaNDCMEMfffeJGAZMSÁGIiSZ/fÖZÖK. * s v m v z g v * VII. ERZSÉBET-KŐRÚT 4 5 > f ROVAL SZÁllOPA.)

Minden fajta

erdei csemetéket erdők és sövények alakításához, szép és olcsó: fenyő, erdei f e n y ő , f e k e t e fenyő, szomorn f e n y ő , Donglas f e n y ő , vörös tenyo, vörös és fehér é g e r f a , akáezfa, f e h é r juhar, fcerk e n j e , és bodzafa csemetéket ajánl Gutsverwaltung B O R O W N A posta: BOCHWIA, Galiczia. 6294 Arjeg-yzéli kívánatra ingyen.

Bérbeadás. Termékeny, sík vidéken, Budapesttől 2Vi órányira, egy nagy czukorgyár közelében fekvő, körülbelül 2000 magyar hold kiterjedésű birtok, ; répa- és dohánytermeléssel, tejgazdasággal szép kastélylyal és megfelelő gazdasági épületekk.-l 1899. október 1-től kezdve 10—12 évre bérbe-

K U H N E Ei " ,

M O S O S Í B A M (1856)

Legjobb szecskavágó é répavágóit, daráló, tengeri morzsoló és répamosóit. Uj!

(Karhitia.)

Dr. B A S C H G Y U L A a b t ^ irodája, Budapesten, V., József-tér 8.

Magyarország legrégibb gazdasági gépgyára

Uj!

puskagyáros, F E R L A C H

sitásokat nyújt

898. Szolnok és Eperjesen első dijak : Arany érmek.

id°ny.

POSCHINGER FÜLÖP

nnmel éa a koronás arany érdemkereszttel kitüntetve, ajánlja kitűnően gyártott, jól belőtt, a cs. kir. kipróbálási hivatalánál hivatalosan kipróbá t puskáit jutányos árakon. Szolid munka és. jó lövés biztosíttatik. 6715 >gy 5 á le e Is i> 3 3 " STAHEL é s LENNER TUÍflTTRftYÁR Budapest, V. ker. 111111/ L Ű U 1 ü l i , Katona József-utcza 8. Ajánljuk

„RAPID" darálók egyedüli képviselete ! Burgonya

Ventzki-féle

választók,

ta^mánij-MIegzÉí^!

Takarmánykamra

Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélünk. Kívánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve. Jutalék mellett szolid elárusítók alkalmazást nyerhetnek 5953

berendezések!

Tervek, költségvetések díjmentesen. Uj, teljes nagy árjegyzék üránalra flijnientesea, Főraktár: BadapBgf!, VI,,

fai-körutí

57ja. gz.

gZIYATTYUK [[ERLECEK, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparezélokra. BOWER-BARFF-féle szabadalmazott inozydálás módszer szerint inositiáit szivattyúk rozsda ellen védve. Árjegyzékek iigyw k U m m i n , 1806

d®s és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélukra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, baromntérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és snérleggyártásra. Walftschgasse 14. sí.

W. GARVENS, Wien, 's;

ScfcwarzenberRStrasse 6.

91. SZÁM. 8-ik É V F O L Y A M .

\z

KŐZTELEK,

álIatten^ssztiBgnél és gazdaságban gzükségslts

1898. NOVEMBER HO

ggoggárút

különösen: Rcníian és káI:üosgyö k érp or, karbolsav, kehepor, kénvirág, keserűsé, marhapor, palakenőes, rézgálicz, salievlsav, salicylsavas nátron, szappangyökér, üditőnedv, vasgálicz, salétromsav, kénsav, sósav, bőrsav, csersav, borkősav, kén-aether, szalmiákszesz, kreolin, vaselin, Kötszereket stb. jutányos árak és pontos kiszolgáltatás mellett ajánl

Budapest, Fiirdö-u. 10.

jHIGYÓ'-hi) árjegyzékkel kivánatra szolgálok. - Pontos czimezést kérek.

íj! L e o p o l d A d o l f b ő r g y a r a • J? Tata-Tówáros. V e s z mindennemű állati b ő r ö k e t , szerződésileg is. íjj K é s z í t szarvasbőrt, mosó-, törlő bőrt, cseres, f e h é r | irhát, ezekből állandó raktár. E l v á l l a l m i n d e n e szakba l vágó m u n k á k a t . 6446 jí

3 H

„Glória**

Lóhere- és luczemamag termelők

v i h a r - l á m p a

felkéretnek, hogy termékeiket értékesítés czéljából mintázzák meg a

„Sárosvármegyei Gazdák Fogy, és Ért. Szövetkezet" Igazgatóságánál EPERJES. déss'eí 5 frt 30fcr.Szétküldés íövldség kedvéért UTÁN™É>TmeIIett.

Csakis termelők ajánlatai vétetnek figyelembe.

Árjegyzék ingyen es bérmentve. EHegrendelést idejekorán kérek.

B

Értesítés.

I

N

T

H

1898. november 4-én.

Á

N

D

O

R

a t e z a i

l o k ö m o t i v o k ,

gőzcséplőgépek hajtására a főlierczegri vasmüvekből. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások E r z h e r z o g l i c h ®

Eladó gyök.

cs. é s k i r . 4 - i k

hadtest

CoBtaer>al-Dgnectaon

in T e s c h e n in S c h l e s i e n , c

, Gazd. kötéláruk. zsáfcon, P ü m w m ,

szö'lö'ojtvánvok

hadbiztosságától. (Utánnyomás i

S

gyár (12 drb.), Czukorgyár Bót:

A telj tartalmú hirdetmény ajánlati mintáival, együtt s a szállítandó czikkek jegyzéke, valamint azok szállítási i árai a 4., 5., 6 V 7., 12. és 13-ik hadtestek hadbiztos- 1 ságainál a budapesti 2. számú raktárnál, valamennyi kereskedelmi és iparkamránál, a budapesti kereskedelmi i muzeumnál és a magyar országos iparegyesületnél bete- I kintésre felfekszenek.

A

L

, Salesianegasse 8/1.

A cs. és kir. közös hadügyministerim 1898. október 15-én 2368. Abth. 13. sz. alatt kelt leirata szerint a körböl való öltözeti és felszerelési czikkek 1899. évre való szükségletének n e g y e d részét a kisipar utján szándékozik beszerezni. }

Budapest,

Á

zsinegek, hevederek, tömlők, fehér ruhateritök. T o r n a s z e r e k , f i i g g ö á g y a k és mindennemű h á l ó k i p a r t e l e p e .

í dijaztatilí.)

SEFFER ANTAL Budapest Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény. Kereskedelemügyi m. kir. minister ur Ő Nagyméltósága f. évi október 13-án 65563/VI. szám alatt kelt magas rendeletével engedélyezte, hogy azon 3 napi szállítási póthatáridő, a. mely a bel és az osztrák-magyar forgalomban f. é. május hó 9-én 9213/VI. szám alatt kelt magas rendeletével Zimony és Mitrovicza-Szávapart állomások részére engedélyeztetett és helyi díjszabásunk (II. részéhez tartozó) I-ső pótlékának 9-ik lapján, valamint hirdetményileg is közzététetett; a fent megnevezett állomásokon átrakás alá kerülő s külföldre rendelt hasonló kocsirakományokra, tehát a külföldi forgalomban is alkalmaztassák. . Ezen intézkedés f. évi november hó 1-én lépett érvénybe. Budapest, 1898. október 28. (Utánnyomat nem dijaztatik.) Az igazgatóság.

IV., (Károly-laktanya) Károly-utcza 12. sz. Valódi angol L A W I V - T E N N I S KJ Ari raktára. Gondos kiszolgálat. Vidékre árjegyzék szerint.

157803. C—V. 98. szám.

G É P O L Á J A T , u m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repezeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.

Kocsikenőcsöt, Petroleumot

zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátránj festékeket, Tedéllako* és minden egyéb gazdasági czikket

K R A M E K

mr

Lapunk bekötési táblája 1

f r t

8

6 k p é r t

(portómentesen)

kapható kiadóhivatalunkban.

Szalosmát Fertőtlenítő szereket, u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.

r ^ ö T R á ^ Y á T -

Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok: gazdasági és erdei vetőmagvakat,

LIPÓT,

Luszepnáf, lóherét, f ü m a g v a k a t , minden czélra é s egyéb vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben. Olasz szaponáriát tiszta vastag gySk*. rekből őrölve.

BUDAPESTEN,

V . ker., Akadémia>utcza l O . s: SSpgőnyczim : „CERES" Budapest. Telefon. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kivánatra szolgálok.

1658

rr

Vorösíarka tinó j teljesen príma, 1—2 esetleg 3 éves nálam minaen mennyiségben > k a p h a t ó

92

KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HO 16.

o l c s ó

á r o n .

! Későbbi úgyszintén prima 1—3 éves tarka üsző szállításra vállal- I ko/.om. - 6575 ' | H E N R I K I G N Á C Z S z a l ó n a k (Vasmegye).

SAGÍÍ RUDOLF eiyeili tíí viselője Magyarorszápi

P B ö m i

é«

ÜSZŐ

l e g o l c s ó b b árért T á l l a l k o s n a k W E I L L E R é s E I S N E R Kis-Czelli kereskedők.

SAMU

Budapest, V á c z i - k ö r u t 52.

szám.

Előre bocsátva, hogy Sack R u d o l f világhirfi g y á r t m á n y a i eredeti minőségben csak n á l a m kaphatók: Ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu eleéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt . kitűnően alkalmas sorba- és szórva veti5gépeimet

szecskavágó-,

Vöröstarka tinó legprímább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ö k r ö k eladására és későbbi szerződésre 6702

SZÁM. 8-jtK ÉVFOLYAM.

r é p ^ á g f ó

g é p e i m e t .

K é z i , járgány- é s gozHaij'báera

j á r g á n y a i m a t , — a jterkLeetfobb t a k a r m á i i y p á r o l ó készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket. Mindenről kimerítő ö , r j e g y izéli és készséges fel-viló.g'ositö.sote.

Takarmánymeszet,

Magy. kir. államvasutak. • 163917/98. szám.

Hirdetmény. (A magy. kir. államvasutak kezelése alatt álló h. é. vasutak árudijszabásához tartozó függelék uj kiadása.) 1899. évi január hó 1-én a magy. kir. államvasutak kezelése alatt álló h. é. vasutak 1897. évi augusztus hó 17-től érvényes árudijszabásához tartozó „Függelék" uj kiadása lép életbe s ezzel egyidejűleg a nevezett függeléknek 1897. évi augusztus hó 15-től érvényes kiadása hatályon kivül helyeztetik. Ezen függelékben a magy. kir. államvasutak kezelése alatt levő h. é. vasutakon nagyrészt jelenleg is fennálló, állandó jeleggel biró díjkedvezmények foglaltatnak _ mi mellett azonban egyes tételeknél az illető h. é. vasutakon az adókötelezettség beállta, valamint dijszabáiyozások folytán kisebb mérvű dijfelemelések merültek fel. A függelék magyar és német kiadásban fog megjelenni s a magy. kir. államvasutak igazgatóságánál (Gsengeri-utcza 33.) deczember hó folyamán példányonkint . 50fillérnyiárban lesz kapható. Budapest, 1898. november 1-én. (Utánnyomat, nem dijaztatik.) Az igazgatóság.

szavatolt 40—42% phosphorsav tartalommal, tiszta, ártalmas alkotó részektől ment, arsenmentes, ajánlunk brünnl raktárunkból a pénz előleges beküldése vagy utánvét mellett 50 kiló -6 frt, 100 kiló 12 frt — kr. 5547 Knoclienmelil-, Spodium-, Gelatine- und Leimfabrik, Brechelshof, Preuss. Schlesien. Kérdezősködések és megrendelések közvetlenül hozzánk intézendök.

HIRDETÉSEK

felvétetnek & kiadóhiv&talbac BUDAPEST, flIAi-nt %.%-dili u í m .

HtQjtitnr a z Országos M a g y a r G a z d a s á g i Egy. kiadásában a

Suschka Richárd

Egyszeri gazdasági számvitele, (a ma.gya.xóvári gazd, akadémia. iia-fcézője)

jHiiiii"1

az O.M.

G. E. által 1000 frt pályadíjjal koszorúzott p á l y a m ű .

Bolti ára csinos vászonkötésben 3 frt. Az „Orsz. Magy. Gazd. Egy." tagjainak, illetve a „KÖZTELEK" előfizetőinek csomagolva és az összeg előzetes beküldése mellett portómentesen megküldve 2 frt 30 kr.

, — Megrendelések a „Köztelek" kiadóhivatalába,

~

N B U D A P E S T , I X . ker., Ü l l ő i - u t 2 5 . s z á m alá i n t é z e n d ö k .

93, SZAM. 8-íK É V F O L Y A M .

F u e h s §f8T

KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HO 19. 8 Újonnan _ • egyfogatú kocsi országutakra. szabadal- C > 1 O ö Legjobb és legolcsóbb hétmazott j B ^ üléstl egyfogatú kocsi A legrosszabb uton is lehet használni. — Számos elism e r ő léről.

H e p m a n n

tejgazdasági edények gyára

mo

Á r a 130 forint.

BUDAPEST, , Szondy-utcza

35.

sz.

Edény gyártmányaim, ugy minőségben, mint ár tekintetében általános elismerésben részesülnek. R e n d e s vevőim közül felsorolom: a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet", a ,,Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gazdaságot. Befarencziákkal Hlvasen

s>l

.Frospectus kimerítő .lev — írással, ugy- , I — szintén minI den más fajta kocsiról és szán1 káról szóló árjegyzék ingyen ^J^r- - bérmentve. - i."^--

Weigl J. Prerau

Pestalozzigasse

cs. és kir. u d v a r i kocsigyáros.

Telefon-szám 17—35.

Magyar királyi államvasutak.

Hirdetmény. Osztrák-magyar-franezia vasúti kötelék. (Uj kivételes" díjszabás (III. r. 2. f.) kiadása gabona stb. szállítására.) F. évi deczember hó l-vel az osztrák-magyar-franezia kötelékben gabona, hüvelyes vetemények, maláta, repeze, továbbá őrlemények Szállítására uj kivételes díjszabás (III. rész 2 füzete) lép életbe, mely a magy. kir. államvasutak, a cs. kir. szab. déli vaspálya társaság (magyar vonalak), a cs. kir. kassa-oderbergi vasút (ma' " ' a győr-sopron-ebenfurti vasút álloínásairól a franezia keleti vasutak

1 frankért megszerezhetők. Budapest, 1898. október 24-én. A magy.. kir. államvasutak igazgatósága egyszermind a részes vasutak nevében is.

Utánny. nem dijaztatik.

Eladó szőlővessző. A z „Országos M a g y a r Gazdasági E g p e s ü l e t

„istvántelki immúnis" homoktalaju szőlőjéből a következő

európai és amerikai s z ő l ő v e s s z ő k elállók. 1. Gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 18,00 frt Nagy Burgundi 5,00 Mézes fehér 5,00 Madelaine angevine 2,00 Chasselas blanc ... 1,00 Chas. bl. croquant 50 Chasselas rouge ... 2,00 Tramini piros 3,00 Piros Bakar 1,50 2. Sima európai vesszők. Olasz Rizling ... 25,000 ezre 8 f Nagy Burgundi 8,000 „ 8 Mézes fehér 4,000 „ 8 Madelaine angevine 3,000 » &

Chasselas blanc ... Chas. blanc croquant Tramini piros Piros Bakar ... ... Szent-Lőrincz Nemes Kadarka ...

15.000 ei 1,000 4,000 2,000 2,000 500

3. Gyökeres amerikai vesszők. Jaquez ... — 2,000 darab 10 , 4. Sima amerikai vesszők. Herbemont ... ... ... 1,000 darab 6 fi

OrszágosMagyarGazdaságiEgyesület igazgatójához Budapest „ K ö z t e l e k " intézendök. Az elszállítás őszgzel vagy tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik . be. Csomagoláséit és vasútra szállításért-ezrenkint 1 frt számíttatik. Igazgató.

73615/98. számhoz.

Bérleti hirdetmény.

A z e g y e t e m i a l a p pécsváradi urádalmához tartozó Baranya vármegyében fekvő 7 9 5 í f s l k a t . h o l d k i t e r j e d é s ű , művelési ágaira nézve a bérleti feltételekben részletezett „ T r e f o r t é s G y u l a " p u s z t a i

uradalmi földbirtok a rajta levő gazdasági épületekkel ministerium IX-ik ügyosztályában

együtt

az

alólirott

folyó 1898. évi deczember hó 6-ik napján tartandó zárt ajánlati verseny utján 1 8 9 9 . é v i o k t ó b e r h ó 1 - t ő l 1911. é v i s z e p t e m b e r h ó 3 0 - i g terjedő

12 évi

időtartamra

haszonbérbe fog adatni. A 776 forint bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtával felszerelt és 50 kros bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatok a fent jelzett nap délelőtti 10 órájáig ministerium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be. A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek a ministerium segédhivatali igazgatóságánál és a pécsváradi gazd. felügyelőségnél (Pécsváradon) a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Budapesten, 1898. évi október hó 26-án.

6681

Á vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtóL

köztelek,

1898, a ö v e m b e r

ho

í2.

9 Í . SZAM. 8-ik É V F O L Y A M

PAUCESGH BUDAPEST, Museum-körut 35. ,

H. Pauckseh részvénytársaság

fióktelepe.

Törzsgyárunk L A N D S B E R G a W, gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rézműves-műhely M f

5 3 éves f e n n á l l á s a óta

rendezett be a

mint legkiválóbb különlegességét legjobban j öved el-

Körülbelül 1700 telepet állítottunk fel 50 év óta. Szállítjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszfinomitók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k , malátagyárak és sörfőzdék számára.

t Paucksch, Budapest, SVSuzeum-körut 35. czimre kérjük. (Gyártelep: Kőbánya.)

konkolyozok (trieiapök) minden gabonanem osztályozására

SEIFERT JÓZSEF, Pozsony,

Halászkapn-ntcza 4

cs. és kir. udv. fegyverszállító

Graepel Hugó m gépgy árosnál ; Budapest,t, : iills!i : váci-ut 46. J. P. Sauer h Sohn czég Krupp

Malomteendezési

czélszerii (Hemmerta-féla) fegyverekből

eredeti gyári árakon. "X3S

Árverési hirdetmény. A g ö d ö l l ő i 111. k i r . telivér tenyésztéseiből

Frigyes-féle

1 MlŐBlSPS aCZÉlCSŰTÜ ffijryTBreM

ko

16 darab innthali és 23 darab pinzgaui fajtiszta

mt

Ü1ISEE J. C. gazdasági gépgyára és vasöntödéje t T i l G T - K ^ l T I Z S A ^ T ,

Z A L

9

A - D R I L L

tenyészbika folyó évi november hó 15-én délelőtt 9 órakor a gödölböi alsó majorban megtartandó nyilvános sző' Qeli fM-verésen á' legtöbbet ígérőnek eladatilc. A z árverés napján élöáetés bejelentésre kocsik fognak r e n d e l k e z é s r e á l l a n i ' a gödöllői vasútállomáson. A z eladásra kijelölt bikák pontos leirása kívánatra megküldetik a korónaüradalom igazgatósága által.

6720

Földmivelésügyi Minister.

,Planet jr."rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á11 frt.

9 1 . SZÁM. 8-ik

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK

KIS

1 8 9 8 : NOVEMBER HO

12

1661

HIRDET ESEL 15 darab

BETÖLTENDŐÁLLÍS. I

l i ^ j S g j Veszünk:

tenyész bika.

neStékbenef-SS.

és

eladó,

Borjuvérhast, kromfikolerát,

ülaj es gazdasági magOlaj"és vakat l e g m a g a s a b b

aese",

MriiilaMacöI.

Táldw anor ós Iiojial B U D A P E S T , T ö r ö k József°|gyÓKy-

Kérjeii ön mindenkor

csontolajat,

VEGYESEK, Á l l á s t

kkbesők. kerékpárok-

fertéL' Tze'?aydellaktfe^ tűzifa, 6 k. h.

leeménv

§Sɧ£

és

varrógépekhez

i ^ l ü

k i n van preparálva.

^•Slrle^-r lyázhatnakÍTérámv-

erdészek. A^ tót nyelv

ai

Í K

Gazdasági kis biblia.

MODemWW gO-í*^ az állás elfoglalásának ha-

U&&r'ákotmPOt

ÁLLÁTOL

növendék ököT és üsző borjakat

Lóhere

KLEIN ÉS SPÍTZER

JSll

és * '

Schember C. és Fiai

InczernaBuáapest, Károly-törut 9.

&

KÖZTELEK,' 1898. NOVEMBER HO 12.

1662

9 I . SZÁM 8-IK É V F O L Y A M ;

Gözekéket,

Kérjünk specziális árjegyzéket

vízvezetékekről. Mindennemű vizvezetékek és szivatyty ük, városok, községek, falvak, villák, parkok, majorok, gyárak vizzeli ellátására. Szélmotorok önszabályozással, a viharbiztonság kezessége mellett. Elismert legjobb gyártmány. Hőfég-szi vattyúgépek mély kutakhoz is. Hydrauíikus vizemelőkosok erősbitett rugószeleppel, önműködő és állandó vizemelőképességgel minden magassághoz.

Gőz-utihengereket és

Gőz-utimozdonyokat

Kézi-szivattyúk

a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít

F o w I e r & Co.

lohn

j;

\Lakos

Budapest-Kelenföld,a 1

92—50.

minden viszonyhoz, kútmélységhez

hol is épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn.

é s nyomómagassághoz,

Nándor

\ hydrotechnikai irodája; szélmotcr, szivattyú és vízvezetéki í berendezések vállalata.

Budapestről

: Budapest!

K ü l s ő

Kerepesi-út

1.

s z á m .

MALOM-

berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint

gépöntwé gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:

Wörner J. és Társa

malomépltö srépffjára és vasöntödéje

Budapesten, Külső váezi-ut 54—56. sz.

i S A H T G E R H A U S E E f l

G É P G Y Á R

Magyarországi gyártelepe !Budapest, Külső váczi-ut 1443. Első és egyedüli magyar special gépgyár. GYÁRTMÁNYOK: i mezőgazdasági

iparágak

Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a \ számára szük-

séges gépek. Nevezetesen:

! Czukorgyárak, Sörgyárak, Malátagyái rak és Szeszgyárak teljes berendezése és átalakítása. • Szaktekintély

mezőgazdasági czukorgyárak

ISzeszgyárak • Minden

szakbavágó

berendezése

SHESKS

szeszgyárak terén.

és

hosszabb lejáratú kölcsön mellett.

j^offrueistep-gőzmotor i legjobb, legolcsóbb és legbiztosabb - Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, 1|2 lóerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk.

felvilágosítással, tervekkél, szolgálunk.

költségvetéssel

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).

1644 szükség. Ezenkívül az ország különböző vidékein tenyésztett tájfajtáknak tervbe vett gyűjteményes tipuskiállitása ezek kiválóbbjainak szélesebb körökben való megismertetésére és kelendőségük emelésére nézve, szintén üdvös kedvezményezésnek ígérkezik. A szarvasmarhakiállitás mellett a lókiállitás tanulságok, sőt látványosság tekintetében igen gazdag lesz. A tervbe vett sík futtatások, kocsiversenyek és díjlovaglás oly érdekeseknek ígérkeznek, amelyek a szegedi kiállítás látogatottságának emeléséhez nagyban hozzá fognak járulni. Egyébként maga az a körülmény, hogy az egész kiállítás' az uj-szegedi népligetben, gyönyörű park közepén nyer elhelyezést, rendkívül kedvező, mert Szeged városának mintegy százezernyi — jórészt mezőgazdasággal foglalkozó — lakosa oly látogató kontingenst szolgáltathat, amely a kiállítókra nézve *már magában véve hasznossá teszi a megjelenést, annálinkább, mert Szeged az Alföld szivében főforgalmi góczpontot képezvén, bizton remélhető, hogy a látogatók sorában az egész Alföld gazdái nagy számban lesznek képviselve. Az ősz beálltával a MÁV.-nál rendesen jelentkezni szokott a waggon-hiány. Ez a rendes jelenség az idén is beállott, azonban a MÁV.-nak a napokban az összes lapok utján közzétett hivatalos jelentése szerint ez a waggon-hiány állítólag teljesen orvosolva van. Érdekesen czáfolja meg ezt a jelentést egyik szigetvárvidéki czukorrépatermelő hozzánk intézett levelében, melyet az alábbiakban közlünk. Talán lesz annyi eredménye, hogy az államvasutak igazgatósága nem pusztán hírlapi közleményekkel, hanem tényleges intézkedésekkel fogja a kétségtelenül létező waggonhiányt megszüntetni. A levél a következő : Tisztelt Szerkesztő ü r ! A lapok nov. 5-iki számában meglepetéssel olvastam „A waggonhiány czáfolata" czimü hivatalos jelentést, mely körülbelül válasz az összes lapokban előzőleg e tárgyban megjelent közleményekre. A szállitási akadályok nálunk is érzékenyen tapasztalhatók már 2 hó óta, de azon hitben lévén, hogy tényleg waggonhiány van, — mi gazdák —• belenyugodtunk a megváítoztathatlanba, mig most, hogy a zágrábi m. államvasút kocsiintézőségnél oly rendetlenség van, hogy a pées-barcsi vonalon — Szigetvár állomásra — a waggonszükségletet két hónap óta nem fedezi. Hasztalan ment jelentés a bpesti vezérigazgatósághoz, sürgető kérés a zágrábi üzletvezetőséghez, — interveniált maga a czukorgyár s hiába jött felülvizsgálat az állomásra, mert a waggonfedezet továbbra is rendetlen maradt, ugy, hogy mig naponta 20—25 wagcon lett rendelve, addig arra csak 2—3, sokszor semmi s nagy ritkán 15 waggont kapott az . állomás. S ez így megy még ma is. Tény, hogy 60 waggon czukorrépatermésemből szeptember 20-tól mai napig csak 33 waggont voltam képes elszállítani s nálamnál még rosszabb helyzetben vannak a nagyobb termelők. Ily körülmények között meg van verve az a gazdaság, mely czukorrépát termel. Pe-

KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HO 12

91. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

dig vidékünkön ez nagyon szép lendületet vett. ben megvizsgálni és a törvény végrehajtását a. Igy magára a szigetvári állomásra circa 500 legszigorúbban ellenőrizni, mert az ország kat. hold jut. Hanem ily állapotok mellett, bortermelő szőlősgazdái méltán megkövetelkénytelenek lesznek a gazdaságok a répater- hetik a kormánytól, hogy az a rengeteg állami és magánáldozat, ami a szőlők felújítására törmeléssel felhagyni. E waggonmizéria tapasztalható a ga- ténik, a borhamisítók manipulácziői által meg bonaszállitásnál is, mert megtörtént, hogy ne semmisittessék és á fogyasztó közönség okt. 28-tól nov. 5-ig 40—50 waggon gabona megkíméltessék attól, hogy drága pénzért az feküdt az állomáson raktárban és szabad ég egészségre káros kotyvalékot kapjon, mikor ugyanazért a pénzért természetes jó borokat is alatt, waggonhiány miatt. De van egy másik hiba is, igy pl. a nyerhetne. waggonelosztás mindig aznap reggel jön az állomások tudomására s igy nincs elég idő az Általános figyelmet érdemel a soproni intézkedésre, hogy a rendelt waggonokat kereskedelmi kamarának a legutóbbi határoaz egyes állomásoktól bekérjék s hogy azokat zata, melynek alapján azjösszes kereskedelmi és az egyes vonatok a rendeltetési helyre és iparkamarákat felhívja, hogy csatlakozzanak időre megtudnák hozni. Nem jobb lenne a a soproniaknak a kereskedelmi miniszterhez koesiintézést előtte való nap d. u. vagy este intézett azon kérelméhez, hogy az utóbbi megejteni, mint az ezelőtti években is történt? időben keletkezett és terjedőben levő fogyaszMiután az intéző körökhöz a felszólam- tási szövetkezetek létrejövetelét nehezítse lások eredménytelenül történtek, kérem tekin- meg, mert e szövetkezetek a kereskedelem tetes szerkesztő urat, legyen szives becses érdekeit károsítják. Valóban nem tudjuk mit lapjában soraimnak helyet adni, hogy ez uton gondoljunk ezen kérelem felől. A soproni keszerezzenek tudomást illetékes helyen, a ná- reskedelmi kamarának a korlátoltsága, vagy a lunk uralkodó (ázsiai) állapotokról s állapítsák rosszakarata nagyobb ? Az ország közgazdameg, hogy mégis csak waggonhiánynyal, vagy sági érdekeinek egyik hivatalos képviserendetlenséggel állunk-e szemben., lője nem átalja javaslatával éppen a kereskedelmi forgalom egyik leghathatósabb eszközét bénítani akarni pusztán azért, hogy Nagy port vert fel az utóbbi napokban néhány közvetítő magán érdekét dédelgesse. az a hatósági vizsgálat, a melyet borhamisítás Jellemző különben a soproniak gondolkodására, gyanúja miatt az Engel és fiai pécsi bornagy- hogy a nemzeti szempontból is oly fontos kereskedő czég ellen a budapesti VIII. kerületi önsegély kifejlődését a segítés helyet, még rendőrkapitányság több budapesti korcsmáros hatósági eszközökkel is akadályozni törekszefeljelentése folytán indított. A czég pécsi és nek. Hisz ezen az alapon írjon fel a soproni promontori pinczéiben nagymennyiségű gyanús kereskedelmi kamara és utána a többiek mind, bort találván, azokból a lepecsételt mintákat hogy a folyó évben megalkotott hitelszövethatósági elemzés végett felhozták és a boro- kezeti törvény töröltessék el, mert általa a kat zár alá helyezték. A VIII. ker. kapitányság vidéki bankok haszna kevesbedik és a falusi állítólag igen súlyos gyanuokokra jutott, már uzsorások működése és ezzel nyeresége csökabban a hiszemben voltunk, hogy ismét egy a kenni fog. Vagy a fogyasztási -szövetkezemagyar borok hírnevét tönkretevő borpancsoló tek nem-e hasonlólag a falvakban annyira jut hurokra, a midőn a vizsgálatot heteken uralkodó és a pénzuzsoránál még kiterjedtebb keresztül vivő VIII. ker. kapitányság kezéből és rejtettségükkel még károsabb áruuzsora állítólag illetékességi kérdés miatt az ügy ki- leküzdésére valók ? vétetett s a IV. ker. kapitányság hatáskörébe Ezzel a ténykedésükkel nem-e tesznek utaltatott. több hasznot a legszegényebb nép megélhetéséItt 24 óra alatt végeztek a dologgal s a nek' megkönnyítésével, mint kárt néhány vidéki czég promontori pinczéiben talált borokat re- uzsorás működésének megbénításával ? habilitálták s a lefoglalt mintákat a czégnek Nem. Megvagyunk győződve, hogy a visszaszolgáltatták. Anélkül, hogy az eljárás soproni kamara kívánságával egymagára makorrektségét gyanúsítani akarnók, furcsának rad. De ha akadna is követőre a többi kerestartjuk, hogy a heteken át tartott vizsgálatot kedelmi kamarák között, megvagyunk győegy azzal eddig nem foglalkozott rendőrkapi- ződve, hogy a kormány az ő kérvényezésüket tány 24 óra alatt felmentő ítélettel befejezi. figyelemre méltatni nem fogja. Hisz; elHiszen a borhamisítás elleni törvény elő- lentétbe jutna önmagával, mert a hitelszövetírja ily eseíben a borellenőrző-bizottság közre- kezeti törvény záradékában is jelezve van, működését is. Megtörtént-e ez? neflí tudjuk, hogy a fogyasztási és értékesítési szövetkemert a felmentés indokait nem ismerjük. De zetek is megfelelő kedvezményekben részeegyedüli indok a felmentésre csak az lehet, sitendők. hogy a törvényben élőirt vizsgálat a lefoglalt Azok pedig, akik a fogyasztási szövetkemintákat kifogástalanoknak találta. zetek meghonosításával és felterjesztésével fogMég az a remény táplál, hogy a pécsi lalkoznak, kétszeres erővel és éberséggel műpinczékben mégis rá fognak jönni a turpisságra, ködjenek e téren, mert láthatják, hogy az melyet a czéggel összeköttetésben állott korcs- eszméknek ellenségeik vannak, még pedig nem márosok panaszlották. is nagyon szerények, nem is nagyon bátorA borhamisítás elleni törvényünk meg- talanok. Sz.Z. van. A törvény nem is rossz. Eredménye mégis csekély, mert a végrehajtása ugylátszik nagyon 1 is lazán történik. A földmivelésügyi miniszter nek mindenesetre kötelessége az ügyet bőveb-

9 1 . SZAM. 8-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER FI 0

12

hogy értesülésem szerint — a fiátfalvai 1—2 , évtizednek czéltudatos, szakavatott áldozatRovatvezető: Monostori Károly. kész és legkitartóbb munkásság után is nehezen fog eljutni. Ugrón Zoltán ur, „hogy a kép Észrevételek a „Magyar-erdélyi teljes Továbbá legyen, megemlékszik a teljesen egyolfajta bika beszerzésének bizto- dalú szamosfalvai és magyar-görbói tenyészetekéről is. Hogyanis állunk ezekkel ? Tudosítása" czimii czikkre. másom szerint Jósika Gábor báró szamosA „Köztelek" folyó évi 83. számában a falvai birtokán nem tenyésztés, hanem tehefenti czim alatt egy czikk jelent meg Ugrón nészet űzetik magyar-erdélyi fajtával egészen Zoltán úrtól, amely egy s más tekintetben a kedvező eredménynyel; ellenben közvetlen vonatkozó tényállásokkal meg nem egyező ál- tudomásom van arról, hogy Lészai Ferencz lításokat foglal magában. úr Magyar-Gorbón nemcsak tenyésztésre haszMiután nemcsak azon körülményről va- nálja magyar-erdélyi fajta teheneit, hanem gyok kellően tájékozva, amely a földmivelés- azokat feji és jármozza is. ügyi kormányt arra indította, hogy a közteMost pedig térjünk át a tordai és kolozsi nyésztésnél főleg jó minőségű magyarfajta telepek ügyeire, ahol ezeket irja Ugrón tenyészbikákban mutatkozó nagy szükségletet Zoltán u r : bár részben, az ország legnevesebb gulya„A tordai állami telep felosztásakor, a tulajdonosaival kötendő szerződések által is földmivelési kormány élén álló minden keleti biztosítsa, haném ismerem ezen szerződések- fajta marhát üldözött. Ugyanis mikor gróf nek föltételeit s áz erdélyi részeknek is Festetits a tordai bikatelepet feloszlatni elrenszarvasmarha állományát és állattenyésztési delő, ugyanakkor irányt akart változtatni és a viszonyait, Erdélynek számbavehető gulyáit magyar fajta marha tenyésztésének segélyezé— sőt legközelebbről megbízható informácziót sét felhagyni." szereztem a fiátfalvai törzsgulyáról is — mig „Midőn ezért megtámadtuk, akkor azt a tordai bika- és a kolozsi gulyatelep összes mondta, hogy a keleti fajjal nem lehet boldoügyvitelében annak idején éppen otthon vol- gulni, példa reá a tordai telep és a kolozsi tam, illetékesnek sőt provokáltnak érzem ma- gulya." gamat, hogy Ugrön Zoltán urnák elől hivat„No, hát igáz, hogy furcsa argumentum. kozott czikkére reflektáljak. De hát elég. erős olyannak, ki a hatalmat Az 1894. évi XII. tcz. 24—31. §-a ren- kezeli s a keleti fajta ellensége, mert hát delkezéseinek csak félig-meddig történt végre- bizony azt, hogy e két állami majorságon hajtása után is, a köztenyésztésnél főleg a skandalózus dolgokat látott, egyikünk sem jobbminőségü magyar fajta bikák iránt oly merte kétségbe vonni." nagy szükséglet mutatkozik, hogy azt a készBárha teljes tudatában is vagyok annak, letből fedezni nem lehet s mivel ezen szük- hogy Festetits gróf, volt földmivelésügyi miséglet a most idézett t. cz. vonatkozó rendel- niszter ur, jelenleg az Ugrón Z. ur valótlan kezéseinek mennél tökéletesebb végrehajtása állításaival szemben nincs rászorulva az én arányában évről-évre fokozatosan és föltétlenül védelmemre, az igazság érdekében konstatálemelkedni fog, ellenben a legnevesebb és leg- nom kell, hogy az Ugrón ur idézett állításai nagyobb gulyatulajdonosok — az előző évek- éppen nem egyeznek meg ezekben a valósággal. nek keserű csalódásai folytán, amikor a felHatározottan nem áll Ugrón urnák az nevelt bikák tömegesen a nyakukon maradtak. az állítása, hogy Festetits gróf oly esküdt el— megfelelő biztosíték nélkül gulyájuk jöve- lensége lett volna a magyarfajta szarvasmardelmezőségét a kiterjedtebb bikanevelés által hának s hogy azt tüzzel-vassal pusztítva, kiirnem hajlandók ismételten koczkáztatni a köz- tani igyekezett volna a földszínéről, hogy annak tenyésztésnél jelenben mutatkozó és a jövő- továbbtenyésztésétől, fejlesztésétől minden álben várható eziránti szükségletnek legalább lami segélyt megvonni akart volna és végül, részben való fedezhetéséről, a tenyésztők jogos hogy ennek kifolyása lett volna a tordai telepérdekeinek biztosítása mellett, a földmivelés- nek feloszlatása is. Ellenkezőleg, beismerte a ügyi kormányzat gondoskodni kivánt az eddig magyar szarvasmarhának tiszta vérben való szokásban volt bikabevásárlási eljárás érintetle- fentartása jelentőségét s fejlesztését az előnül hagyásával oly módon is, hogy a hazai zőnél szintén még jelentékenyebb államnagyobb állományú, vérszilárd és legnevesebb segélylyel tervezte, csak nem a tordai bikatenyészetekből kikerülő jó bikaanyagot szerző- , telep utján, a mely eljárás az ottani helyidésszerüleg bistositja a köztenyésztés részére. viszonyok s legkivált az állandó vizmizériák Ez a kezdeményezés elvileg már régibb következtében igen költségesnek bizonyult, hakeletű és nem a Wass Béla gróffal kötött állí- nem ugy, hogy neveljék a tenyésztők maguk addig tólagos szerződés előnyeinek kifolyása,, hanem a bikákat, a mig azok köztenyésztési czélokra ez is csak a régibb kezdeményezés folytán közvetlenül kiadhatók nem lesznek, de ezzel szemben legyenek jobban fizetve. Beális szákötött legelső szerződéseknek egyike lehet. És most, ha sorbavennénk az Ugrón Z. mítás után ezt a tervet a jelenlegi földmiveur által felsorolt „csataedzett" tenyészeteket, mivelésügyi kormány megvalósítván, az az álkonstatálnunk kellene, hogy egy pár kivételé- lamháztartásra nézve nagyon is gazdaságosnak vel, alig birnak 10—15 éves számitásbavehető bizonyult. A tordai telep felosztását sem az eredmúlttal és tehénlétszámuk is csak 10—20 darabra szorítkozik és értesülésem szerint, lét- ményezte, hogy Festetits miniszter 1894. évi számra nézve ha nem is, de igen vegyes állo- talán szeptember havi szemléje alkalmával, mányánál fogva a fiátfalvai tenyészet alighanem ott skandalózus dolgokat látott, hanem — nagy valószínűséggel — az a kimutatása a azok közt is az utolsók közé jut. Továbbá „azon tenyészetek elősorolásá- a telep akkori felügyelőjének, a mely a telep nál, melyek igényt tarthatnak arra, hogy mint fennállása óta az évenkénti kezelési eredményt felújítói és javítói felléphessenek az erdélyi részletesen és átlagosan feltüntette és a melyigásmarhának", Ugrón Zoltán ur vagy meg- beü férfias nyíltsággal volt reámutatva azon feledkezett teljesen éppen azokról a tenyésze- lokális viszonyaira a telepnek, a melyek igen tekről, amelyek az ő tüzvonalba belevitt csata- jelentékeny összegre rugó ujabb befektetés edzett gulyájának a legveszedelmesebb ellen- nélkül lehetetlenné tették, a telepnek addig követett kihasználási módja és hivatása mellett felei, vagy lehordja azokat alaposan. Hát a radnóti, a teremi, a kolozsi gu- a kedvezőbb kezelési eredményt. A másik „állami majorság" pedig, amelyen lyák mitől jók? Egész határozottan állítom azt is, hogy a zsuki és főleg a Lázár-féle át- Ugrón urnák az előzőkkel hasonló alaptalan költöztetett híres sármási gulya „ma sem táp- állításai szerint, a kegyelmes ur skandalózus lálkozik csak a régi dicsőségből", hanem ott dolgokat látott, a kolozsi gulyatelep vala, magam állnak, a hová — ismételten hangoztatom, i pedig ennek akkori intézője.

ÁLLATTENYÉSZTÉS.

1645 És itt már megakadok, hogy mit mondjak ? Ha fölemlíteném, elsorolnám a valóságot, Ugrón ur vonatkozó állításának megczáfolására, egyet fordulva, még azt mondaná, hogy „a régi dicsőségből kívánok táplálkozni". Mit tehetek hát mást, minthogy egyebekről mélységesen hallgatva, Őnagyméltóságának még csak a magyar fajta szarvasmarha tenyésztésének fejlesztését czélzó azon másik intézkedését említem fői, hogy a kolozsi gulyatelep rendelkezésére álló földbirtokot nemcsak a boósival, hanem vásárlás utján is nagyobbítani kell. Ezen tervnek .megvalósítása érdekében" ánnakídején tényleg meg is indult volt az akczió, de hogy miért lett csak részben foganatosítva, az már nem tartozik ide, de semmiesetre sem az Ugrón ur helytelen föltevése miatt. A „Köztelek" olvasó gazdaközönségére bizom Ugrón Zoltán ur azon eljárásának megbirálását, hogy ő saját állítása szerint annakidején még kétségbe vonni sem merte, egy miniszternek talán félreértett nyilatkozatát, ellenben 4 esztendő eltelte után, hirlap utján és teljesen alaptalanul és igazságtalanul gáncsolja azon közegeket, akik ambiczióból legjobb tudásukkal, lankadatlan,- kitartó munkásságukkal, talán nem minden eredmény nélkül küzdöttek az egyszerű elismerésért, másfél évtizeden át, a világból elzárkózva. Ha fölemlítem még azt, hogy a szerződéses viszonyban levő tenyésztőktől átlagos árban átvett tenyészbikák a kiosztás előtt az egyes egyedeknek minősége szerint és a szerződésszerüleg megállapított vételár teljes öszszegének figyelembevételével nyilvánosan csak ugy felbecsültetnek, mint az állami telepeken tenyésztettek, vagy neveltek ós hogy azok közül is a községi kiküldöttek tetszésük szerint szintén szabadon választhatnak, minekfolytán a felügyelők „omnipotencziájára" vagy a sógorság, komasági érdekek szolgáltatására — föltévese meg nem engedve — még a legtágabb lelkiismeretnek is alkalma nem nyilik, továbbá hogy az állattenyésztési ker. felügyelőknek közelebbről tartandó értekezlete — amely minden évben háromszor szokott tartatni — a bikavásárlási szerződések megkötésével semmiféle összefüggésben nem áll s igy több időt is szentelhetett volna Ugrón ur czikkének megírására : talán be is végeztem észrevételeimet — legalább ezúttal. Málnássy Ferencz. . A túlélés hangot, melyet czikkiró ur használ, az országos ügyre nézve hasznosnak nem tartjuk, mégis szabadfolyást engedtünk ennek azért, mivel tényleg Ugrón ur czikke is a „Köztelek"-ben megszokottnál kissé élesebb hangon volt tartva. Felfogásunk szerint, ha valakinek, hát éppen az állattenyésztési felügyelőknek kell nagyon eltalálni azt a hangot, amelyet a tenyésztőkkel szemben használniok kell, hogy a tenyésztőket az uj intézménynek megnyerjék és ily felügyelők feladataikat a tenyésztőkkel karöltve annál könnyebben oldhassák meg. Szerk.

GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál.

A gőzerővel való talajmivelés jelentősége, i.

Nálunk is észlelhető már a mozgalom, mely a gőzerővel való talajmivelésneknagyobb mértékben való alkalmazását czélozza, időszerűnek látszik ezért a gőzerővel való talajmivelés jelentőségéről megemlékezni.

1646 Gazdaságaink nagyobb részének terep- és és talajviszonyai olyanok, hogy ott a gőzerővel való talajmivelésnek technikai akadályok alig, vagy csak jelentéktelen mérvben állnak útjába. S daczára ez aránylag kedvező viszonyoknak, azt látjuk, hogy még koránt sincs a gőzerővel való talajmívelés oly mértékben elterjedve, aminőt az, tekintve előnyeit, hivatva lenne elfoglalni. Pedig, hogy jelentékenyen képes emelni a jövedelmet a helyesen alkalmazott gőzíalajmivelés, azt már nálunk sem lehet kétségbe vonni, mert azt a gyakorlat már nálunk is bebizonyította, A gőzerővel való taíajmivelés segélyével nemcsak fokozni lehet a terméshozamot, hanem ami nagyobb fontosságú, biztosítani, állandósítani is lehet a jő termést, sokkal inkább, mint bármi más módon. Ami a termés fokozását illeti, erre nézve a tapasztalat azt mutatja, hogy az csak bizonyos határig megy. Nagyon tévedne az, aki azt hinné, hogy gőzeke után termése kétszeres lesz. Ez nem áll. De nem is lehet, mert utóvégre a bánáti buza, bárminő jól elkészített s jó erőben levő földbe is jut, sohasem fog annyit teremni, mint a bőtermő nyugati buzafajták. De nem is az s. fő feladata a gőzerővel való talajmüvelésnek, hogy általa valami hallatlan nagy termést lehessen nyerni. Mert bár szép dolog a nagy termés, de még sokkal szebb az állandó jó termés. És éppen ebben rejlik a gőzerővel való talajmüvelés nagy előnye, hogy vele állandósítani lehet a jó termést. A termés fokozásának legegyszerűbb módja mindenesetre az, hogy a talajnak termőfelületét fokozzuk, nagyobbítjuk. Ezt pedig a mélyebb műveléssel lehet elérni. Ha a talaj mélyebben van megmunkálva, fellazítva, akkor annak fizikai és chémiai tulajdonságai is javulnak mindaddig, mig a régi termőréteg alatt megmozgatott uj réteg nem oly természetű, hogy felhozva, elrontsa a már előkészített jó termőréteget. A termés fokozásának ezt a módját — a mélyítést — alkalmazták a mi gazdáink, mikor a hanyatló gabonaárak rákényszeritették a gazdát a termésmennyiség fokozására. S hogy a mélymüvelésnek ott, a hol azt czéltudatosan vitték keresztül, igen jó eredményei voltak, azt manapság már minden magyar gazda tudja. A mélymüvelést már az ötvenes években Angliában általánosan ismerték és gyakorolták. Bár az erre szolgáló eszközök korántsem voltak még tökéletesek, mégis az eredmény olyan volt, mely ezen eszközök folytonos javítására ösztökélte a gazdát és technikust egyaránt s ezen fáradozásának eredménye a mai gőzeke, a talajművelő eszközök e kitűnő alakja. Már 1855-ben megkisérlette John Fowler s ugyanekkor James Howard is a gőzerőt talaj müvelésre alkalmazni. Hosszas kísérletezések után sikerült végre Fowlernek a Savory által feltalált két lokomobilos gőzekerendszerrel eredményt elérnie. Azóta folyton tökéletesedett ez a rendszer s a mai napság a nálunk is elterjedt Fowler-féle gőztalajmivelő eszközök már a talaj megmunkálásának minden módozatait tényleg tökéletesen végzik. A talajmüvelés feladata a növénynek első sorban szilárd támpontot nyújtani, hogy helyzetében mindenkor biztosan megmaradhasson: feladata továbbá a talajban levő növényi tápanyagokat könnyen felvehető állapotba hozni; a talajba utat nyitni és meleg és világosság számára s végül a talaj nedvességi viszonyait szabályozni ugy, mint az a növény fejlődésé1 hez megkívántatik. Ezt a feladatot a sekély taíajmivelés korántsem képes ugy megoldani, amint azt a mélymüvelés teszi. Ha az első feladatot tekintjük, mely a növény számára szükséges biztos és szilárd támpontot czélozza, magától érthető, hogy a mélyebben fellazított talajban a növények gyö-

KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER hO

12.

91. SZÁM.

8-IK ÉVFOLYAM.

kerei könnyebben terjeszkedhetnek, messzebb lyog- s mindazon talajok, melyeknél az alszétágazhatnak különösen, ami a mélységet talaj nem tér el nagyon a felső termőrétegtől minőségére nézve. illeti. A gyökérzet erőteljesebben fejlődhet s az Még a homoktalaj is alkalmas a mély erősebb gyökérzet mindenesetre biztosabb müvelésre, bár nem mutat oly meglepő eredtámpontot, szilárdabb állást adhat a növény- ményeket, mint az előbbiek, különösen hanem nek, mint a sekélyen menő s gyenge gyökérzet. tull?iza. Ha azonban a laza homoktalaj alatt Az erősebb gyökérzettel biró növény nem agyagréteg van, ezt fellazítani már nem tanáfagyhat fel olyan könnyen, ami pedig az őszi csos, mert ez az agyagréteg igen jó szolgálavetéseknél nem valami ritka jelenség. De az tot tesz mint vizfelfogó, mely nem ereszti át erősebb gyökérzetü növénynek ellentálló ké- a vizet s igy a homoktalajt a szárazság alatt pessége is különösen a szárazság ellen na- is ellátja nedvességgel. gyobb. A mélymüvelés mint ilyen tehát nagy jeA növényi tápanyagok feltárása szintén lentőséggel bir a termésre né^ve s most már nagyobb a mélymüvelésnél. A mélymüveléssel csak az a kérdés, minő eszköz felel meg legugyanis — mint már említve volt — a termő- jobban a mélymivelés munkájának? réteget nagyobbítjuk. A legfelső rétegben, mely Erre ugyancsak a gyakorlat adta meg a már idők hosszú sora óta lett használva, a növényi tápanyagok — még a szorgos vissza- feleletet akkor, mikor kitűnt, hogy az olyan pótlás daczára is — természetszerűen meg- gazdaságok, melyek a mélymüvelést rendszeresen felvették munkakörükbe, eszközül a gőzfogynak. választották. Mert hisz igaz, hogy nálunk Ha e réteget mélyítjük, ezzel feltárjuk az ekét helyen már a 25 cm. mély szántást is alul levő, eddig csak kisebb mértékben igénybe sok lehet mondani, mert eddig ott. vett tápanyagkészletet. E fellazított rétegbe mélymüvelésnek 15—20 mélyebben nem szántottak. a levegő és világosság könnyebben behat s a De az iscm.-nél igaz, hogy ez még nem tulajdonnedvességgel együtt könnyebben véghez mehet képpeni mélymüvelés. Általában fel lehet az a chemiai folyamat, mely a növényi táp- venni, hogy a 30 cm. mély szántás az, meanyagokat felvehető állapotba hozza. lyet a mélymüvelés elnevezés megillet. A trágya és a növényi maradványok a Legtöbb helyen a mélymüvelést nálunk levegő, nedvesség és világosság behatása folytánjihamarább átváltoznak humuszszá. A nedves- még fogatos erővel végzik: a mélyítő ekével. ség könnyebben leszivároghat a mélyebb réte- De fogatos erővel nem lehet oly tökéletes és gekbe, hogy az ott levő tápanyagokat feloldja. oly olcsó mélyítést végezni, mint a gőzekével. A fogatos erő egyrészt nem képes annyi erőt Szóval a tápanyagelőkészités a mélyebb kifejteni, mint amennyi a mélyítés munkájához müvelés mellett jóval nagyobb mérvű, ami szükséges ; másrészt kevesebb munkát is végez. viszont a növény fejlődésére nyújt előnyt. Ha csak 30 cm. mélyre szántanak is fogatos A mélyen megművelt talaj hamarább fel- erővel középkötött talajon, oda kell már az melegszik, mint a sekélyen megmivelt, össze- eke elé 4 erős ökör. Ézzel az erővel naponálló, kemény talaj, — már pedig a melegebb kint — huzamosabb időn át — 3/4 kat. holdtalajban a növény is hamarább fejlődik, hama- nál többet alig lehet elvégezni s még az is rább erősödik s érheti el azt a kort, mikor kérdés, hogy ehnyit képes lesz-e elvégezni az ellentállóbb lesz az idő viszontagságai ellen. az iga ? Ha pedig 30 cm.-nél mélyebbre akarS végül, — ami különösen a mi gazda- nak igaerővel szántani, akkor már az erőt is sági viszonyainkra nézve rendkívül fontos, — fokozni kell, de a munkamennyiség mégis fog a talaj nedvességi viszonyai is a mély mivelés csökkeni. utján szabályozhatók legjobban. A mélyen Ami pedig a munka minőségét illeti, az megmivelt talaj könnyebben átereszti a feles- az igaerővel végzett mélymüvelésnél jóval leges vizet, de viszont jobban is megtudja azt mögötte áll a gőzeke munkájának. Az igaerő tartani a szárazság alatt. ugyanis lassan halad s igy az eke is lassan A mélyen megművelt talaj — ha az haladva, a föld átfordítása is lassú lesz. Lassan különben nem vizenyős — nedves időjárás fordított földszelet pedig nem morzsolódik el, után hamarább felszikkad s száraz időjárás- hanem nagy darabokban együtt marad. A gőzeke gyors menése közt a földet is gyorsan ban nehezebben szárad ki. Mindezen eddig felhozott dolgok külön- forgatja s e gyors forgatás következtében azt ben nem újdonságok már a gazdák előtt, erélyesebben is keveri, aprózza, szóval tökélemert hisz éppen ennek tudatában indult meg tesebb munkát végez, mint a lassan haladó általában a jobb taíajmivelés és különösen a fogatos eke. A mélymüvelésnek bármely munkáját is mélyebb talaj müvelés nálunk is. De amilyen jó hatása ván a mélymüvelés- tekintjük, arra az igaerő nem felel meg jól. nek, ha azt helyesen alkalmazzák, épp oly Minden gazda, aki mélyen szántott igaerővel, kárt is okozhat az, ha nem ugy s nem oly tudhatja, hogy azok az állatok, melyek a mély viszonyok közt léptetik életbe, amint azt a barázdában járnak sohasem húzhatnak oly munka megkívánja s ahol annak a viszonyok erővel, mint a szántatlan részen járó állat. Különösen áll ez az ökörigánál. Nálunk, de is megfelelnek. Még mielőtt a mélymüvelé3 megkezdet- máshol is, általában a szántás munkáját ökörnék, először tisztába kell lenni azzal, minő erővel végzik. Az ökör, járomba lévén fogva, már a 20 cm. mély barázdánál is, a barázdás talajviszonyok közt lehet azt haszonnal alkalmazni. Mert nem minden talaj alkalmas a ökör nyakán ferdén áll a járom. Áz nem húzmélymüvelésre. Ott, ahol a felső termőréteg hat az egész nyakával, mert a járom vállának alatt mindjárt terméketlen réteg, kavics, kő vagy nyakának csak egy pontjára támaszkodik. vagy tiszta homok fekszik, vagy ahol a talaj- Magától értetődik, hogy ily körülmények közt víz közel van a felszínhez, ott a mélymüve- az illető igásállat nem fejtheti ki erejét teljesen. léssel csak kárt okoznak, mert felhozva ezt De a szántatlan részen járó állat nyakán is a terméketlen földet, azzal a már termővé ferdén áll ugyanekkor a járom, tehát ez sem vált felső réteget elrontják. Nedves, nyirkos, húzhat teljes erővél. A mélyszántás igy tehát vizenyős földeken pedig a mélymüvelés csak nemcsak hogy nagyobb erőt igénye), de az akkor járhat haszonnal, ha onnan a felesleges igás állatot — természetellenes erőlködésre nedvességet alagcsövezéssel vagy más uton nógatva — rontja is. S talán nem ritkán ez a körülmény is közrejátszik a mélymüvelés elelvezetik. kerülésére. Minél mélyebb a húzott barázda, Általában azonban el lehet mondani, annálinkább fokozódik ez a hátrány s annál hogy a nálunk müvelet alatt levő földek leg- kevésbbé képes az iga erejét érvényesíteni. nagyobb részén haszonnal alkalmazható a mélymüvelés. S ha már most tekintetbe veszszük a Legnagyobb eredményt mutatnak fel a mélymüvelésre alkalmas talajok minőségét, mély humuszrétegü talajok, a jmélyrétegü vá- általában a kötöttebb talajok azok, hol a mély-

91, SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. mivelés elsősorban kívánatos, — már pedig a kötött talajok megmunkálása, de különösen mélyen való felszántása nagy erőt igényel. Sőt ha azok ki vannak száradva — ami a mi szárazságra hajló éghajlatunk alatt éppen nem tartozik a ritkaságok közé — igaerővel mélyen sok esetben egyáltalán meg nem munkáihatók. Másképp áll a dolog a gőzerő alkalmazásánál. A gőz erejével képesek vagyunk egész 80 cm. mélységig is leszántani még kötött talajon is, ahogy ezt pl. azötvenesi uradalomban szikes kötött földben megtették. Bármily mélységben járjon a gőzeke, az egyenesen, szabályosan áll, gyorsan megy előre s ezen gyorsaság folytán erélyesen fordit és aprit. Ha pedig összehasonlítjuk az igaerő és a gőzeke munkanapjait, ismét csak a gőzeke előnyére válik az összehasonlítás. Felázott talajokon az igaerő nem szánthat, mert az állatok besüppednek a puha talajba, holott a gőzeke már dolgozhat akkor is, mikor még az iga nem mehet ki szántani. De viszont dolgozhat még akkor is, mikor már az igaerő a kiszáradt talajban az ekét húzni nem képes. S végül nem utolsó előnye a gőzerővel való talajmüvelésnek az sem, hogy ennél a talaj mindenütt egyenletesen laza marad, ami az igaerővel való talajmüvelésnél nincs meg, mert számtalan lábnyom tapossa meg a földet s nyomja azt újra össze a meglazitás után. Különösen áll ez a barázdafenékre nézve, melynek pedig lazának kellene maradnia. Ezt ugyan már maga az eke is megnyomja, de még jobban letiporja a barázdában járó igás állat s az eke után járó munkás. Eltekintve mindezektől, a mélyen megművelt talajnak további megművelése jelentékenyen meg van könnyítve azáltal, hogy a talaj vastagabb rétegben lévén meglazítva, annak strukturája hosszabb időn át megtartja lazább állapotát s mint ilyen aztán később kevesebb erővel is jobban megmunkálható lesz, mint a kemény, megtömődött, évek hosszú során át ugyanazon mélységű szántás által megnyomott talaj. A mi pedig a talajnak a gyomoktól s különösen a mélyen gyökerező és gyökérről szaporodó gyomoktól való megtisztását illeti, erre nézve is rendkívül hathatós szer a mélymüvelés. A gyökérről szaporodó gyomokat a mélyen járó eke eltemeti, a mélyen gyökerező gyomokat felhozza s igy mindkét esetben jó munkát végez. De magától értetődik, hogy itt is a gőzekét illeti meg az elsőség, mert a gőz ereje itt is alaposabb munkát tud végezni, mint az igaerő. Mivel pedig a mélymüvelésnél nemcsak egyedül a munka minősége jő latba, hanem annak mennyisége is; újból csak a gőzeke jöhet első helyre, mert ez mai napig az egyedüli eszköz, mely jó munka mellett sokat is képes végezni. Ebből látható tehát, hogy a mélymivelésnek legmegfelelőbb eszköze a gőzeke és a gőzerőre berendezett talajmivelés ilyenformán nagyjelentőséggel bir különösen nálunk, hol a mélymüvelés mindinkább tért hódit magának. De nemcsak egyedül a mélymüvelés az, hol a gőzerővel való talaj mivelésnek jogosultsága van. Mert ez mindenütt haszonnal alkalmazható ott, hol elegendő terület áll rendelkezésére. Nem egyedül a mélymüvelés azon földmunka, melyet a gőztalaj művelő eszközök jól végeznek, mert hiszen nemcsak gőzekénk van, hanem az ekén kivül mindazon talajművelő eszközöket megszerkesztette Fowler, melyeket eddig fogatos erővel használtak. A mélyítő ekén kivül megvan a gőz-hántóeke tarló szántásra, megvan a grubber, exstirpátor, borona és henger, melyek ugyanazt a munkát jobban elvégzik, mint ugyanezen eszközök igaerővel. Nagyobb területek közönséges megmunkálására csakoly előnyösen használhatók a gőztalajmivelő eszközök, mint a mélyítésre. Itt

KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HO 12. — könnyebb munkát végezve — megfelelően nagyobb munkaeredményt képesek elérni s ezen nagyobb munkaerdmény megfelelően olcsóbbá is teszi a munkát. Ez pedig — t. i. a nagyobb munkaeredmény -— néha még a különben drágább munkát is kívánatossá teszi, pl. a tarlóbuktatásnál, a tavaszi grubberozásnál, mikor néha csak napokon fordul meg már a munka sikere. Ilyenkor a gőzerővel való talajmüvelés rendkívül becses szolgálatot tesz azzal, hogy a sürgető, munkát idejére képes bevégezni, mit fogatos erő esetleg sehogy sem tudott volna elérni. S tekinthetjük azt — a m i a fentebb említve volt — hogy a gőztalaj müvelésnél megszűnik a talaj összetiprása s ha tekintetbe veszszük azt, hogy az igaerővel való talajmüvelésnél hány ezer és ezer lábnyom tömi össze évenként a talajt, önmagától kiviláglik, mennyire előnyös a munka minőségét illetőleg a gőzerővel való talajművelés. I f j . Sporzon Pál.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz.

A száj- és körömfájás kór oktanáról. Sajátságos véletlenségnek tekinthető, hogy a fertőző betegségek közül éppen azoknak a keletkezési okáról tudunk a legkevesebbet, a a melyek ugy szólva legtöbbször fordulnak elő.. Igy a veszettségnek, a mely sajnos ismét gyakrabban fordul elő, továbbá a száj- és körömfájásnak az okozóit ma sém ismerjük, és csak a legközelebb múltban sikerült a Nocard genialitásánakmegtalálni|azokat a rendkívül parányi szervezeteket, a melyek ugy látszik a szarvasmarhák ragadós tüdőlobjának az okozói. A mióta a német kormány nagy pályadijat tűzött ki a száj- és körömfájás kór oktanának a felfedezésére és azonkívül a fertőző betegségek berlini intézetében kiváló szakértőkből bizottságot is alakított e kérdés alapos tanulmányozására, azóta az egész vonalon megindult a kutatás ennek az országos járványok alakjában fellépő betegségnek a tanulmányozására és a kiterjedt kísérletezésnek, a sokoldalú vizsgálódásnak már is mutatkozik az eredménye. Igaz ugyan, hogy ez az eredmény jó részben negatív természetű s tulajdonképpen arra szorítkozik, hogy a legnagyobbrészét megdönti, megczáfolja azt, amit eddig a bakteriológia a száj- és körömfájás okáról kideríteni látszott. De eltekintve attól, hogy már az is haszon, ha a tévedéseket felismerjük, kezd a kérdés lényege is világosabb alakot ölteni s éppen azért érdekesnek tartom annak mai állását röviden megismertetni, mert tanulságosak és biztatók a vizsgálatok folyamán felmerült tévedések is. Az utóbbi időben legtöbbet emlegették a Bussenius és Liegel által felfedezett baczillust, amelyről leirók az állították, hogy nemcsak a háziállatok között előforduló járványos szájés körömfájásnak az okozói, hanem az emberek azon betegségének is, amely ehez némileg hasonló jelenségeket idéz elő a megbetegedett egyéneken. Vizsgálataik kiindulási pontja tulajdonképpen egy beteg ember volt, akinek a nyálában, továbbá.a szájában keletkező hólyagokban és fekélyekben egy baczillust találtak, amelylyel azután fiatal borjut ojtottak be. Ez a kísérleti állat 4 nappal a szándékos fertőzés után elhullott és vérében megtalálták ugyanazt a baczillust, melylyel a fertőzés történt. Később több nagy állatot is fertőztek és valamennyi a száj- és körömfájás jelenségeire emlékeztető tünetek között betegedett meg, sőt egyik-másik el is pusztult. A további vizsgálatok folyamán még három beteg gyermek szájában találták meg e baczillust és megálla-

1647 pították annak előfordulását a természetes fertőzés folytán megbetegedett háziállatok nválában és vérében is. E baktériumok állandó jelenlétéből és az ismételt fertőzési kisérletek sikeres eredményéből tehát azt következtették, hogy a felfedezett mikroorganizmus az előidézője a száj- és körömfájásnak. FraenTcel ellenben a most emiitett baczillusokhoz hasonlóakat 30 frissen megbetegedett szarvasmarha közül csak kettőben talált és pedig aem a nyálban vagy nyálkás hártyákon keletkező hólyagokban, hanem a beteg állatok tejében és béltartalmában. Ennek következtében arra a meggyőződésre jutott, hogy a. Bussenius és Liegel által leirt jaczillus nem lehet a szóban levő betegségnek tulajdonképpeni okozója. Ez esetben természetesen azok a sikeresnek látszó fertőzési kisérletek sem tekinthetők meggyőzőknek s valószínűleg a kísérletezők szándéka nélkül bekövetkezett véletlen infekcziókra vezethetők vissza, vagy pedig ugy magyarázhatók meg, hogy a tisztának látszó baczilluskulturához hozzá volt tapadva a betegségnek ismeretlen okozója. Igazolta Fraenkel kételyeinek jogosultságát az is, hogy a felfedezőktől részére küldött tiszta kultúrákkal végzett fertőzési kisérletek teljesen eredménytelenek maradtak, ami. csakis ugy értelmezhető, ha feltételezzük, hogy* a használt kulturák elvesztették fertőzőképességöket (virulenczia) vagy pedig, hogy azok nem is tartalmazták a száj- és körömfájás okozóit. Nem vezettek sokkal több pozitív eredményre a Babes és Proca érdekes kísérletei sem, a kik többféle baktériumot tenyésztettek ki a száj- és körömfájásban beteg állatok szervezetéből. Ezek .közül egyik, a mely meglehetősen változatos fejlődési folyamatot árult el, határozottan betegséget okozó hatást fejtett ki az állati testbe való beojtás után. Ha kismenynyiséget ojtottak sertés, borjú vagy házinyúl nyálkáshártyájába vagy vérébe, akkor lázzal'és hólyagképződéssel járó betegség fejlődött ki ; ellenben nagyobb mennyiség vérömlésekkel járó evvérüséget okozott, a mely hasonlított a rosszindulatú száj- és körömfájáshoz. De ezek a látszólag meggyőző eredmények sem indították Babest és munkatársát merész következtetésekre s a további vizsgálatok eredményétől tették függővé annak a kérdésnek eldöntését, hogy milyen viszonyban áll ez a baktérium e járványos betegséggel. Stutzer és Hirlleb szintén foglalkoztak a kérdéssel és a természetes fertőzés folytán megbetegedett szarvasmarhák nyálából, a hólyagok tartalmából és a tejből egy baktériumot izoláltak, amely szerintők az állatoknak minden beteg szervében megtalálható. Ez a baktérium szintén igen változatos alakban fordul elő, mert majd pálczika-, majd gömb-, majd olvasószerü alakban fordul elő, sőt áz élesztőgombákra emlékeztető alakot is mutathat. Szerintők az alakváltozás a különböző tenyésztő anyagok következménye lenne. Hasonló módon változnék e fertőző anyagnak á szervezetre való hatása is, ugy, hogy a betegségre jellemző tüneteket csak bizonyos körülmények között képes előidézni. Tekintve a feltűnő alakváltozásokat, nem zárkózhatunk el az elől a gondolat elől, hogy talán nem egyféle baktériummal kísérleteztek, vagyis mint mondani szoktuk, nem tiszta kulturát vizsgáltak, hanem egy baktériumkeveréket. Legtöbb érdeklődést keltettek és a legnagyobb gyakorlati jelentőséggel bírnak a fertőző betegségek berlini intézetében Loeffler és Frosch tanárok vezetése alatt folyamatban levő kisérletek, amelyek már több tekintetben ma is pozitív eredményre vezettek és a kérdés tisztázásához lényegesen hozzájárultak, ugy, hogy remélhető, hogy e vizsgálatokból lehetőleg alaposan megismerjük a száj- és körömfájás okozóit és birtokába jutunk olyan óvóintézkedéseknek, amelyek segélyével megküzdhetünk a sokszor veszedelmes alakban jelentkező járványnyal.

1648

KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HG 12

A Löffler és Frosch vizsgálatainak ered- > IRODALOM. ményei a következők: 1. Mindazok a baktéiiumok, a melyeket a száj- és körömfájás okozói gyanánt eddig A mezei gazdaságtan rövid foglalata. leírtak, csak esetlegesek. A Siegel és Bussenius- Tanuló és gyakorló gazdák használatára. Irta: féle baczillus igen érdekes ; fiatal borjukban IC. Vörös Sándor. Harmadik bővített kiadás. súlyos béJgyuladást okozó baktariumnak bizo- Kolozsvár, 1899. Ára 2 korona. nyult, de nem a száj- és körömfájás okozója. Az érdemes szerző ezen 150 lapra terjedő Betegségekből származó baktériummentes nyi- füzetben a mezőgazdasági növénytermelést, terokkal egészséges állatokat sikerült jellemző kintettel a rétekés legelők kezelésére, az állattemódon megbetegíteni, a mi legvilágosabb bi- nyésztést és ennek ágait, a szarvasm arha-, ló-, zonyítéka annak, hogy nem az eddig leirt bak- juh- és sertéstenyésztést, valamint a gazdasátériumok valamelyike idézi elő a betegséget. gok berendezésénél követendő főbb elveket 2. A szarvasmarhák és sertések a kísér- tárgyalja, főczélul azt tűzvén ki, hogy a kezdő letes uton okozott fertőzéssel szemben is igen gazdát a mezei gazdaság elemeivel megismerfogékonyak. Ellenben juhokat és kecskéket mesterségesen fertőzni nem sikerült, épen ugy Hogy ez a könyvecske ezt a feladatát kutyát, házi nyulat, tengeri malaczot -és szár- teljesen be is töltötte, mi sem bizonyítja jobnyasokat sem. ban, mint hogy rövid idő alatt 3 kiadást ért 3. A fertőzés legkönnyebben ugy sike- s számos tanintézetnél és iskolánál rendes rült,* ha a nyálkás hártyán keletkezett hólya- tankönyvül elfogadtatott, a mely czélra különögokból vett nyirkot közvetlenül a véráramba sen azért kiválóan alkalmas, mivel az első fecskendezték be. A nyiroknak a hasüregbe és gazdasági szaktekintélyeink sorába tartozó s az izomzatba való befecskendésével, de a tanügy terén majdnem 3 évtized óta műa megszurkált szájnyálkahártyába való bedör- ködő szerző ugy az anyag megválasztása, zsöléssel szintén könnyen ejijidézhető. Ellen- mint a tárgyalási modor tekintetében a helyes ben a bőrbe és bőr alá való ojtás eredménye utat eltalálta, fősúlyt mindenütt- a dolog lébizonytalan. A vivőerekbe történt befecsken- nyegére helyezvén s habár az egyes tárgyakdezés után 1—3 nap múlva, a nyirok meny- kal csak röviden foglalkozhatik, könnyen megnyisége és fertőzőképessége szerint, láz kísé- érthető, világos és minden tekintetben szakretében hólyagok keletkeznek a szájban, a szerű fejtegetései mégis kellő tájékoztatást tejelő teheneken pedig a tőgyön, 1—2 nappal nyújtanak a felvetett kérdések iránt. később azután a lábvégeken is. A tőgyön és A midőn még kiemeljük, hogy a műnek a lábakon támadó hólyagok eszerint nem a ezen uj kiadásában nemcsak az ujabb gazdahelybeli fertőzés következményei, hanem a vér- sági vívmányok kellő méltatást nyertek, nanem rel jut oda a fertőző anyag. Mikor azután a a gazdasági berendezéssel foglalkozó rész tehólyagok kifejlődtek, eltűnik a fertőző anyag temesen ki is bővittetett, ugy véljük, hogy a vérből. ennél jobb gazdasági vezérfonallal, habár 4. A fertőzésre elegendő Vsooo kcm. friss ezek száma nem csekély, irodalmunk ném ren. nyirok, kisebb mennyiség egészen 1/20000 kcm.-ig delkezik, minélfogva ugy gazdaközönségünknek, bizonytalan hatású, még kisebb teljesen ha- mint különösen a gazd. tanügy terén műkötástalan. dőknek legmelegebben ajánljuk. II. A. 5. 37° C.-ra való felmelegítés 12 óra alatt megöli, 70° C. óra elpusztítja a fertőző anyagot, de hatástalanná válik az akkor is, ha 24 órágig nyári melegben szárad. JégszekLEVÉLSZEKRÉNY rényben 14 napig, sőt hosszabb ideig is életben marad. Egyes csirok 8—9 hétig is fertőzőKérdések. képesek, csakhogy ilyenkor már több szükséges az infekczió létesítéséhez. 400. kérdés. Szeszgyárunkban a szeszt 6. A betegség kiállása után 2—3 hét czukorrépából termesszük, mely répának felmúlva legtöbb állat immun lesz a száj- és dolgozása olykép történik, hogy a feldolgozandó körömfájás ellen. Némelyik állat már a teirépát nem karéj ózzuk. mészettől immun, de másrészt olyanok is vanMiután a korai ásott szeptemberi répa nak, a melyek különösen fogékonyak. Ez utóbbiak ha nem is nagy mértékben csírázásnak indult, a betegség egyszeri kiállása u'án nem lesznek kérdezzük ennél fogva: még immunokká, csak a második megbetegeBeállhat-e ezen okból a répa czukordés után. tartalmában hanyatlás, ha igen, mely mértékben ? Az immunná lett állatok vérében olyan Megjegyezzük még, hogy a répát november anyagok keletkeznek, a melyek hatástalanná te- havában fogjuk feldolgozni. szik a betegektől származó nyirok fertőző képesséF.-Szeli. Sz. J. gét, ugy hogy ha a nyirokkal egyszerre jutnak 401. kérdés. A szept. hó, első napjaiban be az állati testbe, nem fejlődik ki a száj- és vetett rozsom olyannyira buja, hogy a moskörömfájás. 7. A szarvasmarhákat és juhokat mester- tanihoz hasonló meleg időkben annak szárba ségesen is lehet immunizálni a száj- és köröm- menésétől lehet tartanom. Minthogy a száraz fagyokig várnom, hogy fájás ellen. Az immunizálás nyirokkal történik, amelyet olyan fokra melegítenek fel, hogy azt lelegeltethetném, késő tal ,Ina lenni, kérdem: fertőzőképességét elveszítse, vagy pedig immun hogy czélt érnék-e, ha a vetést jól meghen•állatok vérével kevernek. A Legtöbb állat egy- gereztetném, avagy inkább lekaszáltassam ? A sztri védőojtás után is immun lesz. A védőojlás lekaszált rozsot száraz takarmánynyal összerázva, nem betegiti meg az állatokat látható módon. mily arányban nyújthatom szarvasmarháimnak, A Löffler és Frosch vizsgálatai e szerint hogy azok az emésztési zavaroktól mentek tudományosan megállapították, hogy a száj- és legyenek ? P. Vért. F. F. körömfájás ellen védőojtások segítségével lehet küzdeni. A további- kísérleteknek, amelyekről 402. kérdés. Van mintegy 600 hold igen legközelebb szintén beszámolunk, most már buja rozsvetésünk, melynek alja már sárgulni az a feladata, hogy kimutassák, mennyiben kezd és okunk van attól tartani, hogy hó válnék be ez a védőojtás a gyakorlatban. leeste után kipállik. Már ezelőtt néhány évvel szintén ily gazdag vetéseink voltak és kemény Dr. Rátz István. fagy beálltával birkákkal legeltettük, de azt kellett megállapítanunk, hogy a birkák állal nem legeit vetésterületek terméshozama jóval fölülmulta a meglegelt vetések termését.

91.

SZAM.

8-ÍK

ÉVFOLYAM.

Mely eljárás volna tehát követendő a vetések megritkitására, hogy a terméshozam ne veszélyeztetnék? T. U. 403. kérdés. Kérek szives fölvilágosítást: czukorgyártól visszanyert répaszeletet polyvával rétegezve bevermelni czélszerü-e ? Ha igen mennyi polyvát számithatok egy kocsirakomány répaszelethez illetőleg 100 mm.hoz hány százalék polyva szükséges? Az igy bevermelt répaszelet eltartható e tavaszig? és szívesen ; fogyasztja-é azt a szarvasmarha ? Ürgevár. T. M. 404. kérdés. Elég jó kondiczióban levő, páronkint 10 mm. sulyu ökröt van szándékomban hizóba beállítani. Gazdaságomban rendelkezésre áll jóminőségü lóherszéna, luczerna és réti sarjú, mintegy 1000 mm. takarmányrépa, Kellő mennyiségű tengeri dara, zab esetleg lóhertörek, árpa-, buzá- és zabszalma ad libitum, s a kellő táparány és eredményes hizlalás czéljából napraforgópogácsát és hajlandó lennék beszerezni, megemlítésével annak, hogy a pogácsa métermázsája helyben 5 frtba kerül s a többi takarmány gazdaságomban termeltetett. Kérek oiy takarmánykeverék ős táparányszabványösszeállitást, hogy e hizóba beállítandó ökrök öt havi hizlalás mellett elsőminőségü áruvá kifejlődjenek s a hizlalás haszonnal is végződjék. Arra is kérek értesítést, hogy az etetés napjában hányszor, s a takarmány minő sorrendbeu adagoltassék ? s a takarmányrépa a hizlalás utolsó időszakában mint. lenne helyettesíthető, mivel márczius és április haváig a takarmányrépa vagy elfogy vagy pedig elromlik. P. I. 405. kérdés. Hizlalásra beállítottunk 5 éves jó kondiczióban levő tinót, továbbá sovány jármosökröket. A tinókat 4 hó és az ökröket 6 hónap alatt teljesen és elegendőképpen kihizlalni szándékozunk. Tisztelettel kérdjük, milyen napi adagolás felel meg 1000 kgr. jelősuly után a legokszerübb etetésnek és hányszori etetés volna naponta legmegfelelőbb ? Rendelkezésre áll: tengeridara, apró korpa, bükkönydara, burgondi répa, lóhertakarmány, zabosbükköny takarmány, tisztabuzapolyva. T. 17. 406. kérdés. Hol volna néhány waggon kosárfonó füz s mily árban beszerezhető ? Több irányban tett lépéseim eddig eredményre nem vezettek. Foszvék Sándor. 407. kérdés. A „Köztelek* közelebbi számában Both László úrtól egy kimerítő czikk jelent meg a luczernatermelésről. Én az idén, illetve tavaszkor egészen azon mód szerint vetettem luczernát éz mondhatom, hogy eddig szépen díszlik. Azt tudtam, hogy minden tavaszon boronálni szokták, de azt, hogy őszszel is kell boronálni nem tudtam. Ezért bátorkodom miheztartás végett azt kérdezni, hogy egy ilyen luczernást, mely ez év tavaszán vetődött, tehát első éves, szükséges-e most őszszel boronálni ? . Kisújszállás. K. L.

Feleletek. Bérlő kárpótlása a bérlet megszüntetése esetén. (Második felelet a 393. sz. kérdésre.) Véleményem szerint méltányos kárpótlás az, ha a birtokos kárpótlás fejében a bérlő által fizetett III. osztályú kereseti adónak tízszeresét téríti meg minden hátralevő évre, tehát ez esetben a fizetett III. oszt. kereseti adó ötvenszeresét. Borota. W. D. Cznkorveszteség a czukorrépa csírázásánál. (Félélet a 400. sz. kérdésre.) A czukorrépa csírázásánál mindenesetre áll be veszte-

9 1 , SZAM.

8-IK

ÉVFOLYAM.

ség, minthogy a kihajtott levelek táplálékukat magából a répából veszik. Ezen tápanyagok közé tartozik a czukor is. A veszteség arányos a csírázás előrehaladásával; vagyis minél jobban kicsírázik a répa, annál nagyobb leend a veszteség. Az idevonatkozó vizsgálatok szerint azonban ez a veszteség számba alig vehető, minthogy alikor, amidőn a csira a prizmában már 10—15 cm.-nyi hosszúságúra volt kifejlődve, egy 13-55% ezukrot tartalmazó répában csak 0 - 13% volt, vagyis a ezukortartalom a csírázás folytán 13'42%-ra apadt leE szerint tehát a ezukorveszteség 100 sulyrész czukorból 0'96 sulyrész. Ha a répa november havában még fel fog dolgoztatni, nem hiszem, hogy a veszteség még erősebb csírázás mellett is 100 sulyrész ezukorra 1—IV4 sulyrészt kitegyen. —a —a, A buja rozsvetés kezelése. (Felelet a 401. és 402. számú kérdésre.) A hosszantartó kedvező őszi időjárás a korai rozsvetésekre veszedelmessé kezd válni, a mennyiben fejlődésük tulbuja. Legeltetni ilyenkor a fagy beállta előtt veszedelmes, mert a nyirkos talaj megtipratásával több kárt teszünk mint hasznot, még a homokos természetű földeken is. Hengerezéssel sem fogunk ilyenkor még czélt érni, mert ennek csak a szárbamenés megindultával lehet hasznát venni. Leghelyesebb lesz, a hol arra már most szükség van, a tulbuja vetést megkaszáltatni, természetesen a kellő óvatossággal, hogy a nagytömegű leveleknek csak egy része távolittassék el. A levágott leveleket fel lehet takarmányoztatni és pedig a hasmenés elkerülése czéljából eleinte kétharmadrész később egyharmadrész szénával vagy szalmával (utóbbi esetben szecskázva) keverten. Ott, ahol a veszedelem még nem tulnagy s a száraz fagy heáiltáig várható, legjobb lesz az óvatos legeltetés, mint olcsó s jegkönnyebben alkalmazható védekezés. Hogy a legeltetett buja vetés, esetleg kevesebbet ád, mint a nem legeltetett rendes vetés, azon tulajdonképpen nincs mit csodálkozni. Az a kérdés, ha buja vetésemet nem legeltettem volna meg, adott volna-e egyáltalában kielégítő termést? ha ezen szempontból fogjuk fel a dolgot, akkor a legeltetést óvatosan alkalmazva, csakis jó védekezésnek kell tekintenünk. K. K. Répaszelet eltartása. (Félelet a 403. sz. kérdésre.) A ,Köztelek' 1896. évi 21-dik számában, a répaszelet eltartási módját részletesen ismertette egy jeles gyakorlati gazda és ezért csak röviden vázolom az ennél követendő eljárást. A répaszelet minden polyva nélkül is kitűnően eltartható, ha egyes dolgokra ügyelünk. Ha altalajviztől tartanunk nem keli s kötött talaj áll rendelkezésünkre, akkor a szeleteket legjobb földbe ásott vermekbe elrakni, amelyek 4 méter szélesen s 2 méter mélyen rézsútos falakkal készülnék; a fenék közepén végig kis árkocskát huzunk, melyben alagcsővonalat rakunk le, vagy rőzsével rakjuk ki és a szeletből kiszoruló nedv elvezetésére szolgál. Ezen czélra a verem két keskeny oldalán 3 méter mély kulacskát ásunk, melybe előbb emiitett alagcsővonal, vagy rőzse beszájadzik. A feles nedv elvezetése a szelet jó eltartásának egyik főkelléke. Az ilyen verembe rakj ak azután gondosan rétegenként s minden réteget jól megtaposva a szeletet. Erős taposás czéljából az igásökröket (vagy mustra ökröket) is elő lehet venni. Az összerakás a föld felett folytatólag prizmaalakban történik folytonos erős taposással, a prizma oldalfalainak erős ledöngetésével s nyombani leföldeléssel. Az azonnali beföldelés igen fontos, mert különben nem pH meg rajta a föld; a földtakaró a prizma ormán 8—9 hüvelyk vastagságú legyen. A további munka már most a

KÖZTELEK, 1 8 9 8 .

NOVEMBER

HO

12

földrepedések elsimításából s a kútban összegyűlendő lé kimeregetéséből áll. A hol vizfakadásos a föld, vagy nem eléggé kötött, ott a szeleteket föld feletti prizmákban is ellehet tartani. Ez esetben következő eljárás lesz a legjobb. A kiszemelt helyen a prizma aljának szélességében (legalább 2 öl) két ásónyomnyira kiássuk a földet, ugy hogy a fenék közepefelé esést kapjon (a szélén 30 cm. a közepén 50 cm.); az előbb mondott módon ásott kis árokba itt is rőzsét teszünk a kiszoruló nedv elvezetésére. A szeletet már most i lobbi eljárás szerint rétegenként rakva s erősen taposva 2Vb—3 méter magas prizmába összerakjuk s oldalfalait jól megdöngölve azonnal beföldeljük. Tulmagas prizmákat a nagy munka és költség miatt nem kell rakatni. A puszta földre rakatni a szeletet (az árok kiásása nélkül) nem jó, mert a viz kinyoniulása alkalmával, az egész földtakaró megmozdulhat és folytonos repedések képződhetnek rajta, a mi hiba lenne. Ha polyvát is óhajt a szelethez adni, akkor a szelettel rétegenként váltakozva rakjuk 10—15 cm. vastagságú rétegekben. A polyva ártani nem fog, mert a nedvet magába sziván, izletesebbé válik s a répaszelet nedvének kinyomulását nagyban csökkenti. Az előbb mondottak figyelembevételével elhelyezett szelet a tavasz beálltáig teljesen jól eltartható s a jószág, ha egyszer hozzászokott igen szívesen fogyasztja. Hiszen ma már a répaszelet igen sok gazdaságban alkot számottevő takarmányt. ö Nyugati származású ökrök hizlalása. (Felélet a 404. sz. kérdésre.) A rendelkezésre álló takarmánynemüeket a hizlalás három időszakában a következőképpen lehet feltakarmányozni. Az első időszakban 1000 kg. élősúlyra és naponta etetendő: Takarmányrépa 60 kg., zabtörek vagy lóhertörek 6 kg., sarjuszéna 5 kg., lóhereszéna 8 kg., tengeridara 2 kg., napraforgópogácsa 2 kg. Tartalmaz ezen összeállítás 26790 szárazanyagot, 2'495 fehérjét, 14'982 szénhydrátot és 0 640 zsírt 1 : 6 6 táparány mellett. II. időszak: takarmányrépa 60 kg., zabtörek 3 kg., buzaszalma 2 kg., lóhereszéna 2 kg., luezernaszéna 10 kg,, tengeridara 2>lk kg., napraforgópogácsa 3 kg. Ezen takarmánykeverékben 27 344 szárazanyag, 3 048 fehérje, 14-573 szénhydrát és 0779 zsír foglaltatik 1 : 5'4 táparány mellett. III. időszak: takarmányrépa 60 kg., zabtörek vagy lóhertörek 3 kg., lóhereszéna 5 kg., luezernaszéna 7 kg., tengeridara 4 kg., buzaszalma 2 kg., napraforgópogácsa 2 kg. Tartalmaz ezen összeállítás 26'804 szárazanyagot, 2-726 fehérjét, 14-836 szénhydrátot és 0-675 zsirt 1 : 6-0 arány mellett. Abban az esetben, ha a répa idő előtt el találna fogyni, azt burgonyával lehet helyettesíteni olvforrnán, hogy a III. időszak kezdetén a répából mindig kevesebbet etetünk, s azt felerósz burgonyával helyettesitjük, mig végre tisztán burgonyát kapnak a hízók- Ily módon a fokozatos átmenetet betartva, a takarmányváltoztatást a hizók nem sinylik meg. A takarmánykeverék összeállítása ekkor a következőképpen módosul: 1000 kg élősúlyra és naponta etetendő: burgonya 30 kg, zabtörek vagy lóhertörek 3 kg, lóhere széna 5V2 kg, luezernaszéna 7 kg, tengeridara 4x/a kg, buzaszalma 1 kg, napraforgópogácsa 2 kg. Ezen összeállításban 26'297 szárazanyag, 2'710 fehérje, 14'898 szénhydrát és 0-641 zsír foglaltatik. Táparány 1:60. Ha burgonya rendelkezésre nem áll, vagy beszerezni nem lehetne, a hizlalást még ugy is, •— répa és burgonya nélkül — folytatni lehet. Adagolandó volna ekkor 1000 kg élősúlyra és naponta: luezernaszéna 10 kg, sarjuszéna 5 kg, tengeridara 8 kg. zab-

1649

törek 6 kg, buzaszalma 4 kg, napraforgópogácsa 2 kg. Ezen takarmányösszeállitásban középszámitásban 29'968 szárazanyag, 2757 fehérje, 14!142 szénhydrát és 0-89Ö zsir foglaltatik 1 : 5'9 táparány mellett. Megjegyzem azonban, hogy ezen takarmányösszeállitás sok szárazanyagot tartalmaz s nagyobb teriméjü, mint aminő éppen kívánatos volna. Éppen azért a fokozatos átmenetre nagy suly fektetendő, hogy az ökrök a takarmányváltoztatást nagyon meg ne érezzék. Legczélszerübb naponta háromszor etetni, reggel, délben és este. Igy kevesebb takarmány kerül egyszerre a szervezetbe s az jobban kihasználtatik. A felsorolt takarmányok összekevertetnek; nevezetesen a takarmányrépa apróra vagdalva kevertetik egyrészt a zabtörek (lóhertörek) vagy szalmaszecskával, darával és napraforgópogácsával s vagy ugy nyersen vagy kissé füllesztve lesz feltakarmányozandó. A szénafélék pedig szálasan lesznek feletetve, amint a hizók a keveréket mege'.ték. A hizók sószükséglete 40—60 kg. naponként és fejenkint. J. O. Ötéves tinók és sovány jármos ökrök hizlalása. {Felelet a 405 ik számú kérdésre) A felsorolt takarmánynemüek a hizlalás 3. időszakában a következőképen adagolhatok. Az első időszakban 1000 kg. élősúlyra és naponta : burgundi takarmányrépa 60 kg., finom buzakorpa 3 kg., zabosbükköny széna 10 kg., lóhereszéna 5 kg., tengeridara 2 kg., buzapolyva 3 kg., bükkönydara 1 kg. Tartalmaz ezen takarmányösszeállilás 27*435 szárazanyagot, 2-528 fehérjét, 15'404 szénhidrátot és 0-463 zsirt. Táparány 1 : 6"5. II. időszak: burgundi takarmányrépa 60 kg., finom buzakorpa 2 kg., zabosbükkönyszéna 5 kg., lóhereszéna 10 kg., tengeridara 3 kg., bükkönydara 3 kg. Középszámitásban tartalmaz ezen takarmányösszeállitás 26'550 szárazanyagot, 3 020 fehérjét, 15722 szénhydrátot és 0-525 zsirt. Táparány 1 : 5'6. III. időszak : burgundi takarmányrépa 60 kg., finom buzakorpa 1 kg., zabosbükkönyszéna 5 kg., lóhereszéna 8 kg., tengeri dara 4V2 kg., fcükkönydara 2V2 kg. Ezen takarmányösszeállitásban 24"862 szárazanyag, 2736 fehérje, 15" 176 szénhydrát és 0-536 zsir foglaltatik 1 : 6-0 táparány mellett. A sovány jármos ökrök ezenkívül még külön előtakarmányozásban részesítendők. A tulajdonképpeni hizlalás megkezdése előtt kapjanak ezek szintén 1000 kg, élősúlyra és naponta számítva 4—5 héten keresztül : burgundi takarmányrépa 60 kg., buzapolyva 10 kg., zabos bükkönyszéna 5 kg., lóhereszéna 7 kg., tengeridara F/2 kg. Ezen takarmányösszeállitás tartalmaz 27030 szárazanyagot, 1798 fehérjét, 14-577 szénhyrdátot és 0*322 zsirt 1 : 8'5 táparány mellett. Naponta legczélszerübb háromszor etetni, reggel,-délben és este. J. 0.

I. Mezőgazdasági orsz. kiállítás Szegeden. A szegedi kiállítás I. főcsoportjának szarvasmarha kiállítást rendező csoportja folyó hó 10-én tartott ülést a Köztelken Pirkner János csoportelnök elnöklete aiatt. Az ülés rendkívül látogatott volt s részt vettek azon az összes állattenyésztési felügyelők is. Jelen voltak: Balhauser Ottó, Bartha jstván, Baár József, gróf Csekonics Pál, Czeglédy Tivadar, Döry Vilmos, Ébner Jenő, Halász Gyula, Juhász Bálint, Küszler Henrik, Kluge Ferenc7, Kobza, Lickl Károly, Márton Andor, Mádi Kovács László, Málnássy Eerencz, Molnár József, dr. Rátz István, Bubinék Gyula, Sierbán János, Szalay János, Szilassy Zoltán,

1650 Tőig Gyula,ilWo^cty Soma, Újhelyi Imre, Ugrón Zoltán és Jeszenszky Pál esoportbiztos, mint előadó. Pirkner János elnök megnyitván az ülést, üdvözli a jelenlévőket s felkéri az állattenyésztési felügyelőket, hogy a kiállítás sikere érdekében a maguk hatáskörében lehetőleg közreműködni szíveskedjenek. Kifejti, hogy az első főcsoport megalakulása alkalmával megjelölte az élőállatkiállitások rendezésének főbb elveit megállapította, hogy az élőállatkiállitás szept. hó 3—8-ig tartassék meg. Az állatkiállitásoknál a fősuly az alföld jellegzetes állattenyésztésének a bémutatására van fektetve, ami azonban természetesen nem zárja ki azt, sőt óhajtandó, hogy az országban tenyésztett minden állatfajta bemutatásra Kerüljön. A nagyobb tenyésztők csoportos kiállítás rendezésére lesznek fölkerendők s e tekintetben az állattenyésztési felügyelőknek van leginkább módjában a rendező-bizottság kezére járni, s kerületeikben kijelölni azokat, akik ily csoportos kiállítások rendezésére felkéressenek. A díjazások tekintetében is történt elvi megállapodás a főcsoport ülése alkalmával, mely az előadói propoziczióban kifejezésre fög jutni. A jelen ülés czélja volna a részletek megállapítása; elsősorban a kiállítandó állatok osztályozása, a bejelentés, térdijak, hajtódijak, az állatok tűzbiztosítása, a dijazás, a bírálati eljárás,, költségvetés s egyáltalában a részletes programm, illetve bírálati tervezet megállapítása, melynek előterjesztésére a csoportbiztost kéri fel. A csoportbiztos javaslata alapján a bizottság a szarvasmarhakiállitás . osztályozását a következőkben állapította meg: 1. Magyar fajta: a) magyar-alföldi, 6) erdélyi jellegű. 2. Tájfajta: bonyhádi. 3. Hégyifajta: a) pirostarka (pinzgauiberni), b) borzderes (inthali-algaui). 4. Keresztezések. 5. Tenyészbikák. A térdijakat a rendező-bizottság a következőkben állapította meg. Felnőtt szarvasmarháért szabadban darabonként 2 frt, istállóban 3 frt, borjúért 1 éves korig 1 frt. Szopósborjuk térdija anyjuk térdijába van beleszámítva. A térdijakkal az állatok egyszersmind tűz ellen is biztosíttatnak és pedig a következő összeg erejéig. Egy bika 300 frt. Egy tehén és üsző 250 frt. Egyéven aluli borjú 100 frtig. A hajtódijak a szarvasmarha és szopósborjú után fejenként 50 krban állapíttattak meg. Magáévá tette a bizottság azon javaslatot. hqgy a kereskedelemügyi miniszter fölkéressék, hogy a kistenyésztők által a kiállításra felküldött állatok ingyen, vagy legfeljebb önköltségen való szállítását engedélyezni szíveskedjék. Hosszabb vitát provokált a dijazás mikénti megállapítása. Kimondatott, hogy nagytenyésztőknek csoportos kiállításért csakis díszoklevelek és kiállítási oklevelek adassanak. Az első dij gyanánt kitűzendő díszoklevelek száma nem állapíttatott meg előre. Csoportos kiállításnál, legkevesebb egy bika, három tehén és hat növendék állatból álló csoport állítandó ki. Díszoklevéllel tüntethetők ki a gazdasági egyesületek által kistenyésztők állataiból összeállított koiiekeziók is. Pénzdijak csupán kistenyésztők részére fognak kitüzetni.rA pénzdijak összegét 6000 frtban állapította meg. A bírálati szabályzat elkészítése czéljából Pirkner János, Jeszenszky Pál, Sierbán János Szalay János tagokból álló szűkebb bizottság küldetett ki.

KÖZTELEK, 1898, NOVEMBER HO 12

VEGYESEK. Mai számunk t a r t a l m a : Oldal. Az OMGE. közleményei 1643 Egyről-másról. Sz. Z. 1643 I. Mezőgazdasági orsz. kiállítás Szegeden. 1649 Állattenyésztés. Észrevételek a „Magyar-erdélyi fajta bika beszerzésének biztosítása" czimü czikkre. Málnássy Ferencz. ... 1644 Gazdasági gépészet. A gőzerővel való talajdiivelés jelentősége. Ifj. Sporzon Pál ... 1645 Állategészségügy. A száj- és körömfájás kór óktanáról. Dr. Rátz István. 1647 Irodalom. A mezei gazdaságtan rövid foglalata S. Á 1648 Levélszekrény. 1648 Vegyesek. 1650 Kereskedelem, tőzsde. 1652 Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti, gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) ... 1653

M e g l l Í Y Ó f A közgazdasági szakosztály f. hó 17-én, azaz csütörtökön d„ u. 4 órakor a Köztélek nagytermében ülést tart. Tárgyai: 1. Terményzáloghitel. 2. A városok és községek fogyasztási adójának kártalanításáról szóló ideiglenes törvényjavaslat. Gróf Zselénski Rovert s. k., szakosztályi elnök. Halálozások. FaJch Károly, miniszteri tanácsos, a magyar nyugati vasút volt vezérigazgatója, e hó 6-án meghalt. A megboldogultban az" OMGE. is egyik régi alapitótágját vesztette el. — Jummerspach Frigyes, nyugalm. főherczegi főmérnök és volt_ m.-óvári gazd. akadémiai tanár folyó hó 7-én Magyar-Óvárott megualt.

A hizottállatvásár elmaradása. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" a mult év deczember havában s a f. év ápril. havában is kísérletet tett egy hizottállatvásár rendezésével, melyek azonban a bejelentett állatok elégtelen száma miatt nem voltak megtarhatók. A hizottállatvásár rendező-bizottsága azonban elhatározta, hogy ennek daczára a jövő évben újból kísérletet tesz egy ilynemű vásár rendezésével. A szükséges lépéseket e czélból már most megtette s fölhívta az ismertebb hizlaló gazdákat arra, hogy amennyiben a jövő évi ápril. havában rendezendő vásáron résztvenni óhajtanának, e szándékukat már most tudassák a rendező-bizottsággal. A beérkezett válaszok arról győzték meg a rendező-bizottságot, hogy a tervbe vett vásár a jövő évben sem lesz megtartható, ennélfogva a vásár megtartásának eszméjét elejtette, viszont azonban a vásárral kapcsolatosan rendezendő próbavágások megtartását fogja javasolni az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" -nek. A probavágások rendezése azért szükséges, hogy tisztában legyünk a tenyésztésünkből kikerülő állatok vágósulj áról, másrészt pedig, hogy a különféle hizlalási módok eredményei kimutathatók legyenek, hogy abból ugy a gazdaközönség, minta hizottáilatkereskedőka tanulságokat le vonhassák. A próbavágások még a jelen hizlalási idény alatt fognak megtartatni. Próbavágások fognak végeztetni a hazánkban tenyésztett nyugati fajta, magyar fajta és szerb marhából. A nyugati és magyar fajtából egészen kihizott vén ökrök, fiatal ökrök és kimustrált tehenek vágatása van tervbe véve és pedig ugy szeszgyári, mint gazdasági hizlalásból eredetieknél. A szerb marhánál pedig a Budapestre hozni szokott minőségű állatok lesznek e czélra felhasználva. E próbavágások

91. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM megejtése annyival inkább szükséges, mert azok eredménye nemcsak irányadóul fog szolgálni termelőinknek és kereskedőinknek, hanem tényleges adatokat fog szolgáltatni az osztrák tulkapásokkal szemben is, mert autentikusan ki lesz mutatva a különbség a nyugati fajta és a magyar fajta vágósulya, husminősége és faggyutartalma között. A német kormány kiküldöttei Budapesten. Előkelő társaság érkezik a jövő héten Budapestre, amely főleg a gazdasági közvélemény figyelmére számithat. A németbirodalom kormánya az itteni állatforgalmi kérdések és állatpiaczok tanulmányozása czéljából küldi ki képviselőit, akik meg fogják tekinteni a kőbányai sertéskiviteli piaczot, a budapesti marhavásártért és közvágóhidat a vásári pénztárt, söt a csütörtöki nagy marhavásár alkalmával a vásártér egész forgalmának lebonyolítását is tanulmányozni fogják. Az érkező német kiküldöttek közül kettő-kettő a német földmivelésügyi, a kereskedelemügyi és a belügyi minisztériumot képviseli. Csatlakozik e küldöttséghez Berlin városának egy képviselője is. A küldöttség tagjai tisztelegni fognak az „Országos Magyar Gazdasági Egyesületinél is, akiket az elnökség nevében ez egyesületi tanács fölkérése folytán Bujanovics Sándor alelnök és Forster Géza igazgató fognak fogadni. A földmivelésügyi minisztérium részéről Lestyánszky miniszteri osztálytanácsos fogadja és mutatja be a küldötlséget dr. Darányi földmivelésügyi miniszternek, a főváros részéről pedig Hermann tanácsos fogja a küldöltséget kalauzolni. Levonás a sütő vassal bélyegzett bőrökért. Daczára annak, hogy már a földmivelési kormány is felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy az állatokat ne bélyegezzék tüzes vassal, még mindig igen sok ilyen bőr kerül a piaczra, amiért pedig a bőrgyárosok tetemes levonást eszközölnek. Ennélfogva a budapesti mészárosok alkalmi egyesületének hetes bizottsága is elhatározta, hogy intézkedik, miképpen olyan vételeknél, melyeknél a vétel sütővassal bélyegzett állatokra vonatkozik, az egyesület tagjai az állat élősúlyából darabonkint 5 kilót vonjanak le. Az alkalmi egyesület a vásári pénztár igazgatóságát is megkeresi, hogy a sütővassal bélyegzett állatok vételénél tervezett levonásokról üzletfeleit értesíteni szíveskedjék. Amerikai heremag. A magyar magtermelésnek igen nagy konkurrencziát okoz az amerikai heremag, mely bár sokkalta rosszabb minőségű a hasonló magyar terméknél, olcsóbb árával mégis tért hódit. Sőt mind több visszaélés történik vele az országban olyképpen, hogy amerikai heremagvat magyar áruként adnak el a gyanútlan gazdának, kinek ekként egész vetését tönkreteszik. Az ilyenféle visszaélések meggátlása végett a horvát kormány büntetés terhe alatt, rendeletileg kimondta, hogy amerikai heremagot a zsákon mint ilyent világosan meg kell jelölni. Hasonló intézkedések szükségességét hangoztatja a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara 1897. évi jelentésében, midőn tekintettel az amerikai heremagvakkal az erdélyi heremagvak jó hírnevének rovására űzött visszaélésekre, szükségesnek tartja az amerikai lóheremag behozatalát lehetetlenné tenni s a termelőket kizárólag a ma<5vizsgáló állomás által ólomzárolt heremag elvetéséré inteni. A burgonya értékesítése kivitel utján. Alábbi figyelemreméltó sorokat vettük: „Egy, az országos kivitek szempontjából a magyar gazdákat érdeklő dologra van szerencsém a szerkesztőség figyelmét felhívni. A dolog olyan, hogy aligha kerülte ki eddig is figyelműket, azonban ha mégis, legyén szabad nekem erre azt felkelteni. E dolog a burgonya értékesíthetősége az angol piaczokon. Aki ugy a londoni, mint a többi angol piaczok terményárait rendesen szokta olvásni, annak bizonyára feltűnt a burgonyának ottani, a mienket rendesen kétszeresen, de sokszor háromszorosan is felülmúló ára. Bitka eset az, midőn az ango