VIII, évfolyam.
Budapest, 1898 évi november hó 12.
91. (741.) szám.
KÖZTELEK KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. TERMÉrSTTÜDöMÁHYT .
Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1898, évi rendes közgyűlésére, mely november hő 27-én, azaz vasárnap délelőtt 10 órakor fog a Köztelek nagytermében megtartatni.
Meaoloiii miiiOB szerdái és szonMai.
választmányi tag választása. (Alapszab. 35. §.) 13. Számvizsgáló-bizottságba 5 tag választása. (Alapsz. 62. §.) 14. Az OMGE. tagjainak az igazgató-választmány utján a közgyűlés elé terjesztett és irásba foglalt beadványai.*) Gróf Dessewffy Aurél s. k.
Tárgysorozat. *) Hogy a tagok beadványai és indítványai a közgyűlés elé- vihetők legyenek, szükséges, hogy azok a 1. Elnöki megnyitó. közgyűlés megtartása előtt legalább 10 nappal az el2. Jegyzőkönyvhitelesitők és jegyző nökhöz, vagy annak helyetteséhez, vagy az igazgatóhoz kiküldése. 3. Szavazatszedö-bizottság kiküldése. 4. Emlékbeszéd, néhai gróf Bethlen I. Mezőgazdasági Országos András alelnök fölött; tartja Miklós Ödön. Kiállítás Szegeden. 5. Néhai Wodianer Albert báró végrendeleti intézkedéseinek bejelentése és A szegedi országos mezőgazdasági az igazgató-választmány javaslatai e kiállítás rendezése egyesületi tagjaink tárgyban. közül többeket foglalkoztatván, tájékoz6. Az igazgató-válaszmány jelentése tatásul jónak látjuk az egyes csoportok az 1897—98-ik évi egyesületi műkö- rendező-bizottságainak ülésrendjét e helyen désről, is közölni. 7. Tagok mozgalma az elmúlt egyeLegközelebb a következő csoportok sületi évben. rendező-bizottságai tartanak ülést a Köz8. Számvizsgáló-bizottság és az igaz- télken : gató-választmány jelentése, az 1897. év 1898. november hó 8-án d. e. 10 ó r a : zárszámadása, vagyoni kezelése és valókiállitás rendező-bizottsága. gyon-álíapotáról. „ november hó 9-én d. e. 10 ó r a : 9. Üzletrészek jegyzése az „Orszásertéskiállitás rendező-bizottsága. gos Központi Hitelszövetkezet"-, „Han„ november hó 9-én d. u. 4 óra : gya" és „Magyar Mezőgazdák Szövetkeszőlészeti és borászati kiállítás K zeté -nél. rendező-bizottsága. 10. Az 1899. évi költségvetés meg„ november hó 10-én d. u. 5 óra: állapítása. szarvasmarhakiállitás rendező11. Egyesületi III. alelnök válaszbizottsága. tása, a választási cziklusból hátralevő november hó 12-én d. u. 4 óra: két évre. (Alapszabály 26. §.). gyümölcs- és kertészeti kiállítás 12. Kisorolt és'elhunyt 15 igazgatórendező-bizottsága. választmányi tag helyébe, 15 igazgató-
íM
magvakat
a legmagasabb
Gróf Festetits Györgynek Keszthelyen emelendő szobrára f. é., október havában adakoztak : Magocsi Károly . . 2*50 frt Papp András . . . 1"— „ Tomcsányi Lajos . . 2"— B Mezey Gyula . . . 2"— „ id. Rédly Gyula . . ! •- — , Kodolányi Antal . . 5 — „ Percze Rókus . . . 1*— „ Meller Hugó . . . ] > — „ . . Fromm Antal . . . 3"— „ Inkey László . . . 5'— „ Sztankovits, Mihály . 1'50 „ Molnnár Lajos . . 2.— Összesen 27'— frt A mult hóban kimutatott gyűjtés eredménye . 1255p40 „ Okt. 31-ig befolyt összesen 1282-40 frt
1898. évi október hóban befizetett alapítványi kamatok és tagsági évdijak nyugtázása. I. Alapítványi kamatok. k Befizetett álapitv. kamat 1898-ra. Beniezky Ádám
II. Évdijak. Befizetett hátralékok : Bene József 40 kor., Fischer Károly 20 kor., Fischer Antal 40 kor. Gálffy János 4® kor., Király Sándor 30 kor., Vajda Andor 40 kor., ifj. gróf Zichy János 20 kór., gr. Zichy Vladimír 50 korona. befizetve 1898-ra. Beller János, Bene József, Czeglédi Tivadar, Fehér Amadé, Fischer Károly, Fischer Antal, Gálffy János, Geist Gáspár, Glück, Venczel, Guoth Ágoston, Gaszner Károly, Horváth Pál, Hübner Bezső lovag, Jeszenszky Pál, , Király Sándor, Lalmer László, N. Naláczy Géza, Piacsek István, Pick Manó, Szulyoszky Aurél, Szobotka Henrik, Vajda Andor, Wagner Ernő, ifj. gr. Zichy János, gr. Zichy Wladimir 20—20 korona. Eisler Miksa 5 korona. Siroky' Ferencz, Szémes Árpád, Töttösy Andor, Weinberger Artúr, 10—10 korona. Előrefizetve : Balogh Kálmán, Eisler Miksa, Horthy Gyula, Siroky Ferencz, Tarajossy Sándor, Vajda Pál, 20—20 kor. Töttösy Andor 6 kor. 20 fii., Vajda Andor 6 kor. 20 fill., Weinberger Artúr 10 kor., gr. Zichy Wladimir 6 kor. 40 fillér.
U h e r e napi
árakon.
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, V., Alkotmány-utcza Mai számunk 3 0 oldal.
*
Kéziratokat a szerkesztőség n
lucerna stb.
TÁÍ 8UÍAT
31
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HO
1604
Felhívás a Festetits-szoborra való adakozásra.
'
Szobrot akarunk emelni egy, az Egek kegyelméből való, igaz magyar ember emlékének, a ki száz esztendővel ezelőtt a magyar mezőgazdasági szakoktatásnak vetette meg az alapját. Száz évvel ezelőtt alapította tolnai gróf Festetits György a keszthelyi Georgikont; nemcsak a mezőgazdasági kultúrának volt ez alapvető intézménye, itt húzódott meg a magyar nyelvkultura ügyei is. Szegény, édes anyanyelvünket akkor még a mesterséges fészek melegében kellett ápolgatni. A kezdeményezés alapvető munkája a köznek minden elhanyagolt terén érdem még akkor ís, ha az elvetett magvak ki nem kelnek. Ám abból amagból, a melyet Festetits elvetett és gondozott, terebélyes fa fejlődött ki ; abból az eszméből, amelynek ö életet adott, a magyar mezőgazdasági szakoktatásnak egész korszaka született meg. Mi ennek az uj korszaknak már áldásait is élvezzük, ö még csak a munka fáradalmait érezte. Mi már tapasztaljuk, hogy a szaktudás erőt ad nekünk a haladáshoz vagy legalább a csapások ellen való küzdelemhez; Ö csak hitte még ezt; de ez az Ö nemes hite kellett ahhoz, hogy valami legyen belőlünk. Ne engedjünk nyomtalanul elfutni egy századot az ö porladozó hamvai fölött!. A Festetits-szobor bizottság megalakult s már meg is inditotta gyűjtéseit a nemes férfiú emlékének emelendő .emlékszobor-alap javára. Az adakozásra való lelkes felhivást lapunk mai számának mellékletében veszik olvasóink. Nincs mit hozzátennünk. Mi reméljük, hogy a magyar gazdaközönség jó szívvel fogja támogatni a kegyeletes terv megvalósitását. Reméljük és hiszszük, hogy a közadakozás kincseiből jut egy szoborravaló azon férfiú megörökítésére is, ki ériünk annyit áldozott és munkálkodott s kinek életczélja a mezőgazdasági kultura felvirágoztatása volt!
Baja-Báttaszék. Egy monstre-küldöttség tisztelgett a miniszterelnöknél és a kereskedelemügyi miniszternél a mult héten a baja-báttaszéki vasúti Összeköttetés létesítése ügyében. Az érdekeltek ezen mozgalma nagyon megérdemli a közfigyelmet, mert sokkal nagyobb jelentőséggel bir ez á kérdés, a mint azt az első pillanatban .hinnők. Nem egy viezinális jelentőségű vasút kiépítéséről van szó, mely talán lehet, hogy az érdekelt vidék gazdasági fejlődésére nagy fontossággal, birhat, de országos érdekek mellett csak másodsorban jöhet tekintetbe, hanem égy oly kiváló jelentőségű vasúti összeköttetés létesítését czélozza e mozgalom, a mely nemcsak az érdekelt vidék, de az egész ország jövő közgazdaságának fejlődésére kihat. A tisztelgő küldöttség által átnyújtott memerandum korántsem mond el mindent ez'en nagy kérdés megválósitása érdekében, a mint
12
I
hogy egy szűk memorandum keretében ez el sem mondható. Ezen vasúti összeköttetés jövő, közgazdaságunk fejlődésének oly perspektíváit tárja elénk, a melyek részletei még nem is domborulhatnak ki elég világos körvonalakban lelki- szemeink előtt. Az „OMGE." még 1896-ban állást foglalt e kérdésben, a midőn ezen fontos vasúti összeköttetés létesítése tárgyában felirt a kereskedelemügyi miniszterhez; Azóta, de addig is számtalan testület és hatóság sürgette a vasúti összeköttetés létesítését, mindezideig azonban minden siker, sőt a közeli megvalósulás reménye nélkül is, a njennyiben az államvasutak 123 milliós beruházási kölcsönében a baja-báttaszéki vasúti összeköttetés létesítésére szükséges összeg benn nem foglaltatik. Épp ezen-körülmény volt az, amely az érdekelteket egy újabb akczió megindítására ösztökélte és amely akcziónak folyománya volt a küldöttség tisztelgése a minisztereknél. Az itt nyert válaszok nem sok reményre jogosítanak, amennyiben a szokásos formák betartásával semmi pozitív dolgot nem Ígértek. A, miniszteri válaszok elismerik a kérdés fontosságát, de egyik sem hangsúlyozza a kiépítés sürgps szükségességét. Vigasztalóul szolgálhat talán az, bogy Baján ez ügyben október hó 2-án megtartott értekezlet azon határozatot hozta, hogy amenynyíben a kormány a vasút rövid időn belül való kiépítését kilátásba nem helyezné, ugy a helyi érdekeltség fogja azt kiépíteni. Ez azonban felette nagy nehézségekbe ütközik, amennyiben nemcsak arról van itt szó, hogy ezen 20—22 kilométeres vasúti összeköttetés létesíttessék, hanem arról is, hogy egész vasúti forgalmi politikánk ezen összeköttetés figyelembevételével irányittassék. Mert ha a vonatok menetrendje egészen meg nerii változik, hogyha az összeköttetés nem olyan, amely a Tisza-Duna-köze, a Tiszántúl és Erdély nyugat felé irányuló forgalmának ezen transverzális uton való lebonyolítását lehetővé teszi, akkor ezen összeköttetés létesítésének gyakorlati eredménye nincs. Ha pedig a kormány az összeköttetés létesítése esetén hajlandó mindezen változta^ tásokat a vasúti forgalomban keresztülvinni; a csatlakozásokat és összeköttetéseket .ezen transverzális1 forgalom létesítése érdekében átalakítani, ugy nincs értelme annak, hogy ezen rövid pálya idegen kéz birtokában legyen akkor, a midőn ugy jobbról, mint balról államvasuti hálózat venné ezt körül. Itt nem is pénzkérdésről van szó. Abból a 123 millió frt áliamvasuti kölcsönből bőven kikerült volna ezen rövid vasúti összeköttetés kiépítése, vagy ha ebből nem, ugy ezerí összegnek erre a czélra 7 millió forinttal való megtoldása ellen senki sem emelhetett -volna pénzügyi szempontokból szót. Biztos tudomásunk is van arról, hogy ezen vasúti összeköttetés' létesítése tényleg tervbe is volt véve ezen áliamvasuti kölcsön keretében, elkellett azonban azt az utolsó pillanatban ejteni, azon érdekek ujabb érvényesülése folytán, a melyek az ország egész forgalmának Budapestre való központosítása mellett küzdenek. Tudjuk, hogy mely indokok voltak azok, a melyek egész kereskedelmi forgalmunknak központosítását vonták maguk után. A főváros anyagi fejlődésének mesterséges uton való elősegítése és ez által egy nagy ós hatalmas . kereskedelmi góczpont létesítése volt az a czél, a melyet forgalmunk ezen központosításával elérni akartak. Tagadhatatlan, hogy a főváros anyagi fejlődésére ezen központosítás igen előnyösen hatott; tény azonban az is, hogy az egészben véve a vidék' rovására történt anélkül, hogy Budapest azzá a világkereskedelmi góczponttá fejlődött volna, amely ideálja volt azoknak, akik ezen központosítást létesítették.
91. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
A főváros gazdagodott és fejlődött, a vidék azonban stagnál, sem ipara, sem kereskedelme önálló fejlődéssel sem bir, és igy nem is fejlődhettek vidéki városaink azon ipari és kereskedelmi góczpontokká, amelyekre a jelen változott viszonyok között minden országnak ugy gazdasági mint szocziális fejlődése tekintetében feltétlenül szüksége van. Mert mit ér az, ha egy nagy forgalommal és nagy gazdagsággal bíró városunk van, amely azonban az egész ország életnedvével táplálkozik és azt teljesen el is fogyasztja, ugy, hogy ezen táplálkozás a vidék rovására történik. A központ is csak akkor bírja a vidékben reális és állandó bázisát fejlődésének, ha az teljesen ki nem merül, mert ha a vidék minden fejlődésének a központ mesterséges fejlesztése utján gátat emelünk, ugy el fog következni az az idő, a midőn a kimerült vidék a központot kellően táplálni megszűnik és nemcsak a vidéken, de a központban is beáll a természetszerű stagnáczió. És hogy ennek bekövetkezése nincsen távol, sőt hogy talán ezen állapot a fővárosra nézve már be is állott, következtetést vonhatunk a főváros kereskedelmének azon általános pangásából, a mely közpanasz tárgyát képezi. Az üzlettelenségnek az oka a vidék szegénysége és a vállalkozási kedv , hiánya, a mely utóbbi is azonban előbbire vezethető vissza. Nagyon is megfontolandó momentum ez épp forgalmi politikánk tekintetéből, a mely elsősorban okozója volt annak, hogy a vidék kereskedelme és ipara fejlődni nem bir. Mert általában nem csak az a baja közlekedési politikánknak, hogy az Budapestre van köpontositva, hanem az is, hogy az főként a nemzetközi forgalmat veszi figyelembe és kedvezményezi, mindenkor a belforgalom rovására. Mert daczára tekintélyes vasúti hálózatunknak, a belforgalom gyors és olcsó lebonyolítására vasúti politikánk gondot jóformán alig fordít; s a legnagyobb tarifális abszurditások léteznek a kiviteli, behozatali, és illetve a belföldi forgalom viteldijai között. Az olasz bor, a román és orosz buza és kukoricza a behozatalnál tekintélyes refakcziónális kedvezményeket élvez ugy a vízen, mind vasúton. A lisztet olcsóbban szállíthatják a budapesti malmok Fiúméba, mint a debreczeni malom saját lisztjét pl. Sárosba. Ügyanugy van ez pl. a szeszszel, az állati terményekkel és mindennel, ugy, hogy épp ez is egyik oka annak, hogy belfogyasztásunk fejlődni nem bir, amennyiben saját termelte terményeinket sokkal drágábban vagyunk kénytelenek megfizetni, mint a külföldi fogyasztók, a hova pedig- tulajdonképp csak fölöslegünknek kellene gravitálni. A baja-báttaszéki vasúti összeköttetés létesitésenek a szükségessége éppen ezen belforgalom könnyű és olcsó lebonyolítása szempontjából különösen kézen fekvő. A Duna Magyarország déli részét két, jóformán egyenlő részre osztja, amely két résznek egymással való közlekedése a legnagyobb nehézségekbe ütközik és illetve nagy, költséggel jár. Úgyannyira, hogy pl. a Tiszántúl sokkalta könnyebben közlekedhetik Ausztriával, mint á Dunántullal, noha alig 100 kilométernyi távolság választja el egymástól. Mert, mig Ausztria felé köteléki díjszabások vannak, addig ezen két vidék egymással csakis Budapesten át, vagy nyáron még nagyobb kerülővel a Gombos-Dálya és Eszéken át kőzlekedhetik. A baja-battaszéki vasúti összeköttetés kiépítése ezen két nagy vidékét az országnak 150 egész 300 kilométerrel rövidebb vonallal kötné össz.e, mint az eddigi kommunikácziók bármelyike. Ez vasúti fuvarban métermázsánként 30—40 krajczárnyi megtakarítást jelent, a mi a jelenlegi árakban tényleg kifejezésre is jut. Mert mig pl. Báttaszékről Ciliibe egy kocsi rakomány ára 97 frt, Bajáról, ezen létesítendő
205 89. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM. vasúti összeköttetés másik végállomásáról 130 frt- Báttaszékről Gráczba 95 frt, Bajáról ugyanoda 115 frt ; Báttaszékről Klagenfurtba 113 frt, Bajáról ugyanoda 138 frt ; Báttaszékről Vili aehb a 117 frt, Bajáról ugyanoda 148 f r t ; Báttaszékről Fiúméba 85 frt, Bajáról ugyauoda 115 frt. Báttaszékről Marburgba 88 frt, Bajáról ugyanoda 118 frt stb. De a jó összeköttetés hiányának hátrányai a szénárakban is kifejezésre jutnak, amennyiben a tolna- és baranyamegyei szénárak a báesmegyei szénárakhoz képest 30—60 krral is differálnak, a szerint, a mint a dunai közlekedés szabad vagy sem, mert van eset rá,; hogy ezen nagy vidék szénszükségletét a Duna zajlása folytán csakis Budapesten át szerezheti be; már pedig éppen ezen a szénszükséglet gyors, olcsó és biztos beszerzése bir az Alföldre nézve kiváló fontossággal, mert mindaddig, a mig ezen nagy vidék kielégítéséről épp a dunántuli szénmedenczék könnyű hozzáférhetővé tétele utján nem gondoskodunk, mindaddig az Alföldön ipar fejlődéséről ábrándozni igen, de komolyan beszélni < nem lehet. Hogy pedig ugy szocziális, mint társadalmi szempontból mily nagy fontosságú kérdés az Alföldön az iparnak meghonosítása, az épp általunk annyiszor lett hangsúlyozva, hogy annak bővebb indokolása épp e miatt fölösleges. De ha nemcsak belforgalmi szempontból tekintjük ezen vasúti összeköttetés lótesitésének a kérdését, hanem a kiviteli forgalom szempontjából is, ugy akkor is ennek mielőbbi megvalósítása mellett kell állást foglalnunk. Erdélynek a Tiszántúl déli, bácsmegyei részének, egyszóval az ország legtermékenyebb vidékeinek kiviteli forgalma nyugat felé gravitál és a legtermészetesebb irányt képezné ezen transverzális két ut, amelyek egyike Nagyváradon át, másika Aradon át vezet és Szegednél sarkalik össze. Sőt az egész keleti országrósz a magyar tenger felé irányuló forgalmát is a legrövidebb uton ezen két irányban bonyolíthatjuk le. Minden vasúti összeköttetés létesítésénél sajnos, első sorban mindig a hadászati szempontok az irányadók és csak másodsorban a gazdaságiak. Ha ezen szempontból bíráljuk el a baja-báttaszéki vasúti összeköttetés létesítését, ugy laikus észszel is lehetetlen ezen összeköttetés létesítését ugy laikus észszel is lehetetlen ezen összeköttetés fontosságát tagadni. Budapesttől egész Újvidékig, tehát körülbelül 480 kmnyi vonalon a Dunán semmiféle állandó összeköttetés nincs. Csodálkozhatunk azon, hogy éppen hadászati szempontból már régebben nem létesült ez a vasúti összeköttetés és hogy a. budapesti kereskedelmet emelni czélzó központosító érdekek mindeddig erősebbek tudtak lenni, mint a hadászati szempontok; amelyek különösen belvédelmi szempontból a Dunának Baja-Báttaszék között való áthidalását feltétlenül megkövetelik; azon csak csodálkoznunk lehet. Ezen vasúti összeköttetés létesítését tehát ugy fontos gazdasági, kereskedelmi, ipari szocziális, mint hadászati szempontok teszik szükségessé. Természetesen ezen vasúti összeköttetésnek csakis akkor remélhetjük a vázolt kedvező hatását, ha forgalmi politikánk irányt változtat és ha egyrészről a belforgalom lebonyolítására nagyobb gondot fordit, másrészről, ha nyugatra irányuló kivitelünknek a természetes irányokban való lebonyolítását elősegíti és illetve mesterségesen nem gátolja. Ez esetben és csakis ez esetben remélhetjük azt, hogy a vidéki városok kereskedelme és ipara oly fokra fejlődik, hogy azok az illető vidékek kereskedelmi és ipari gócpontjaiul szolgáljanak, amikor elég feleslegük marad saját fejlődésük biztosításán felül a főváros kereskedelme és ipara fejlődésének biztosítására is. Ez azonban a jövő zenéje és a baja-
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HO 5 báttaszéki vasúti vonal kiépítése elsősorban és legközvetlenebbül a mezőgazdaságot érdekli. Az egész magyar gabonaforgalomra nézve ugyanis a budapesti gabonatőzsde árjegyzései a mérvadók, daczára annak, hogy a budapesti tőzsdén alig 7 millió métermázsa buza kerül forgalomba, mig az ország buzaforgalma meghaladja átlagosan is a 20 millió q.-t. A kisebb mennyiség eladási ára irányt adó tehát a nagyobb mennyiség értékesítésére. Ha azonban a baja-báttaszéki vasúti vonal kiépítésével az ország legnagyobb feleslegét termelő vidékek forgalma nyugat felé uj irányt veszt vesz, ha e helyi kereskedelem a budapesti tőzsde uralma alól magát felszabadítani, tudja, ha Szabadka, Szeged, stb. az illető vidékek emporiummaivá lesznek, ugy nem a budapesti gabonapiacz árhullámzása lesz irányt adó, a minek következménye az lesz, hogy az Alföld külföd felé gravitáló gabonafölöslege nemcsak azzal a 20—40 krajczárral lesz jobban értékesíthető, a mi a fuvar megtakarításából származik, hanem azzal a változó és bizonytalan hányaddal is, a melylyel a budapesti tőzsdespekuláczió a magyar gabona árát lerontja. Egyszóval a budapesti tőzsdespekuláczió befolyása alól felszabadult gabonaforgalom a gazdának 30—40 krajezár hasznot eredményezne métermázsánként a magasabb árak révén. Nekünk gazdáknak is kiválóan ez a szempont az, amely előttünk a baja-báttaszéki vasút kiépítését sürgős szükséggé teszi, mert e czimen a mezőgazdaságra háruló haszon.sok millió forintban jut kifejezésre. Ezen vasúti összeköttetés létesítését halasztani, elodázni a kormánynak módjában áll, de egyúttal viseli is azt a felelősséget, amelylyel az országos érdekeknek, nyilvánvaló mellőzése jár. Jól tudjuk azt, hogy ezen vasúti összeköttetés létesítésével egy meggyökeresedett forgalmi politikai irányzattal kell szakitanunk, amelynek még mindig igen tekintélyes és befolyásos támogatói vannak azon körökből, amelyeknek a forgalomnak Budapestre való központosításából a legtöbb hasznuk van. Nem hiszszük azonban, hogy a közvélemény mind erősebb nyomása alatt a kormány hosszabb ideig elzárkózhatnék ezen összeköttetés megvalósítása elöl, különösen akkor, ha ezen nyomás az érdekeltek következetes és kitartó küzdelme folytán tényleg be is fog következni. B. Gy, •
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpelj Kálmán
Az uj luczerna beállítása, tekintettel az alföldi viszonyokra. Ö Alföldünknek régóta s azt hiszem még jó ideig legbiztosabb, legjobb takarmánynövénye a luczerna. Az itteni extrem időjárással számolva, nem is fog senki más divatos, uj ; takarmánynövények után kapkodni, (akinek alkalmas a földje a luczernatermelésre), hiszen még élénk emlékezetünkben van a durra s más egyéb agyondicsért féleség, milyen dicshimnuszokat zengettek róluk s a gazda kapva az alkalmon, sietett megkisérleni, hogy mi válik belőle s az eredmény mindenütt negativ lett. Éppen azért részemről a luezernát eléje helyezem a mi viszonyaink között minden más takarmánynövénynek; a luczerna rendes évjáratban 4, esetleg 5-ször is kaszálható, vagy a 4-ik kaszálás után jó őszi legelőt ad s még száraz évben is 3-szor biztosan meg lehet kaszálni ; csak kissé kedvező időjárással a takarításnál olyan takarmányt kapunk, mely természetszerüsége mellett még az állatnak jóformán csemegeszámba megy, mert minden állat szereti.
Daczára ezen mindenki által elismert előnyeinek, mégis elterjedtsége nagyon sok kívánni valót hagy fenn, eltekintve a nagyobb uradalmaktól, csak imitt-amott lehet látni s ott is silány minőségűt, telve arankafoltokkal, ellepve mindenféle gyomokkal, ugy, hogy gondolkodóba esik az ember, mi is lesz hát a téli takarmány, hozzávéve még azt is, hogy vajmi kevés a természetes kaszáló s annak is milyen kevés s mily rossz minőségű a hozama. Hogy ily kevés a luezernás, leginkább a nehéz beállításnak lehet betudni, mert nem lehet azt mondani, hogy a kisgazda idegenkedne tőle, sőt szereti (s a takarmányszükség még 3-ik határba is elviszi s a hol pénzen vehetik, 50 frtot szoktak holdjáért (1200 D-öl) adni), de nem szeretnek vele bajlódni, nem adván meg neki a kellő élőmunkát, elvetik az arankás magot s ily körülmények között nem is csoda, hogy el megy tőle a kedve s nem kultiválja. Éppen ezért nem tartom feleslegesnek, ha leirok egyet-mást az uj luezernás beállításáról, ámbár se szeri, se száma annak, a hányszor az már írva ajánlva lett, jobbnáljöbb módok ismertek a létesítésre, ápolásra. Az ideje is itt van, hogy komolyan gondolkozzék a gazda, a ki a tavaszon luezernát akar vetni, földje előkészítéséről, mert maholnap bevégződvén az őszi vetés, a tavasziakkal vetendő földek előkészítéséhez kell ugy is hozzáfogni. Áttérve a dolog lényegére: legelső a föld kiválasztása, ez ugyan lényeges dolog, de ott, hol nem nagy a választék, silányabbal ís be keli érni ; különösen a vizállásos földtől kell óvakodni, mert olt minden iparkodás kárbaveszett fáradság, továbbá a sziktől (ámbár láttam szikes talajon szépen beállított luezernát). A legjobb trágyaerőben lévő földet kell választani, mert ez legjobban meghálálja a reá fordított munkát s költséget. Ha tarlóba jön, akkor azt még augusztus hóban meg kell hántani a gyomirtás szempontjából, mért alig van a fiatal luczernának nagyobb ellensége a gaznál. Igy marad késő őszig, ekkor újra meg kell szántani lehetőleg mélyen, a tél porlasztó s mállasztó hatásának kitéve tavaszra olyan lesz a. föld, mint a hamu. Ámbár az alföldi szélsőséges viszonyok között nagyon gyakran megtörténik, hogy egész nyáron nem esik az eső s ekkor a tarlóhántással czélt nem értünk, de az őszi mély szántásnak elmaradni semmi szín alatt nem szabad, már a téli nedvesség konzerválása szempontjából sem. Ha esetleg a téli hó s tavaszi esőzések a földet nagyon összesulykolták, ugy a vetés előtt még egy sekélyebb vetőszántást is kell adni, amit akkor sem szabad elmulasztani, ha a földünk erősen begyomosodott; de ezt afvetőszántást csak a föld kellő inegszikkadása. után szabad megtenni, mert nyirkosán szántani különösen az agyagosabb földet nem szabad. Ha földünk nem tömődött össze nagyon, akkor szántani ugyan nem kell, de egy jó fogasolás, vagy porhanyitás nem fog ártani, sőt kívánatos többféle szempontból is. Mikor már az éjjeli fagyoktól nem igen kell tartani s a föld is kellőleg átmelegedett, hozzá kell látni a vetéshez; ezt sokáig halogatni nem szabad, hogy luczernank a nyári szárazságot kellőleg megerősödve fogadhassa. Vetni csakis sorvetőgéppel kell és pedig tiszta arankamentes magot; vetés előtt a földet jó egyenletesre el kell boronálni, hogy a mag egyforma mélységbe jusson s-a kelés egyenletes legyen. És pedig a vetőmag felét a tábla hosszába, a másik felét erre keresztbe, vigyázva arra, hogy a vetőgép csoroszlyái mélyen ne menjenek (éppen ez évben láttam, hogy egyik szomszédomnál még a sulyok is rajta voltak a sarukon, el is vetette a luezernát örökre, mert ritka lett olyannyira, hogy most szántják kifelé). A vetőmaggal takarékoskodni nem szabad, mert ha valahol, itt bizonyosodik be, hogy a fösvény kétszer költ; inkább többet vessünk, el lehet
16Ö6
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HO 5
A kérdés az, hogy juthat-e valamely vemhes tehén a műtrágyázás folytán annyi salétromsóhoz, hogy az megárthasson neki, tekintve, hogy az elszórt chilisalétrom csak akkor kerülhet nagyobb quantumban és konczentráczióban áz állat szervezetébe, ha eső által a talaj felszínéről az alsóbb rétegekbe be nem mosatik s különösen, ha tulnagy menynyiségben s talán, utó- vagy felültrágyázásra használtatván, részint a terményben, de méginkább a terményen (zöldtakarmányon, répalevelen, répán stb.) nagyobb quantumban fordul elő s jut be az állati organizmusba. Hogy éppen a szóbahozott répában, chilisalétrommal való dus trágyázás esetén igen jelentékeny, az elviselhetőnél jóval több légenysavas só lehet, az vegyi vizsgálatokból is ösmeretes. E vizsgálatok szerint 1 métermázsa répa -Vs kilót is tartalmazhat s ezesetben pl. 100 kiló élősulylyal biró marha, mely 50 kiló répaadagot elfogyaszt, egyszersmind valami 160 gramm salétromot vesz fel naponkint, tehát a gyógyszerül nyújtható adagnak tőbb mint hatszoros mennyiségét, mely ha a takarmánykeverékben s az állati szervezetben részben közömbösül is, mégis elég nagy kvantum arra, hogy jelzett ártalmas , hatását kifejtse. Ennek mibenlétét tehát vizsgálódás tárgyává tenni annálinkább indokolt, mivel a mint a chilisalétromban,Jugy más műtrágyákban is, a fő alkotó részen kivül , mellékes vegyületetek (mérgező egyéb anyagok) is előfordulhatnak, a melyek ha a takarmányokba jutnak vagy azokra terülnek s az állati szervezetbe vitetnek, közvetlenül vagy közvetve nemkülönben abortálólag hathatnak. Gyanúba kell vennünk a kainitot és Thomassalakot is, mióta a következő esetről van tudomásunk. Egy württembergi gazdaságban az átnem eresztő alréteggel biró SZÍVÓS agyagtalaj javítására 9 év előtt évenkint kevés istállótrágya mellett 1 métermázsa kainitot és 1%h métermázsa Thomassalakot vettek württembergi morgenenkint (3150 m2) alkalmazásba. Az igy trágyázott kaszálóról lekerült széna feltakarmányozása után elvetélések, havi folyatások kezdtek fellépni a teheneknél s a borjak, születésük után 8 nap keretén belül, görcsök és hasmenés következtében kezdtek hullani. Négy évig kínlódtak e kalamitással, mig végre a mondott műtrágyákat gyanúba véve, a következő kísérletet tették. Két vemhes tehenet oly kaszáló szénájával etettek, amely kainittal, vagy ThomassalakÁLLATTENYÉSZTÉS. kal sohase volt trágyázva. Rovatvezető: Monostori Károly. Ez a két tehén a rendes időre leborjazott s az újszülöttek görcsöt, hasmenést nem kaptak. Négy hétre a leellés után oly szénát A műtrágya és az elvetélés. adtak aztán a két szoptatós tehénnek, mely a Az OMGE. állattenyésztési szakosztályá- mondott kálifószfáttal trágyázott kaszálóról nak ülésében tett' előterjesztésem, az elvetélés került. Két napra e széna etetése után a borokaira vonatkozó adatgyűjtést czélzóan egy jak hasmenést kaptak, ami azonban beszünt, pontot tartalmaz, amely a műtrágyákat is az mihelyt a gyanúsított széna etetésével felhagytak. elvetélés felidézésének gyanújába keveri. Ez észlelet óta csak Va métermázsa Bár nem a nyilvánosság terén, de magánszakkörökben, kételyek merültek fel, már a kainitot használnak a mondott terület trágyápriori, ennek lehetősége felett, ugyhiszem az zására s hasmenések a borjaknál bár még ügy érdekében cselekszem tehát, ha azt, ami mutatkoznak, de már elhullást nem okoznak. a szóban forgó pont" felvételére sarkalt, itt A nevezett gazdaságban a kainit káros nyilvánosságra hozom. melléksóit gyanúsítják a baj felidézésével s Bizonyosan tudjuk s erről a „Köztelek" ugy vélekednek, hogy azok a nehéz, át nem mult évi 111 -ik számában meg is emlékeztem, eresztő talajban kellőképpen szét nem oszolhogy pl. a salétromsók, aminő kiváltképpen a ván, tulnagy mennyiségben kerülnek a nönálunk is sok helyen műtrágyául használt vényzetbe s evvel az állati szervezetbe, kifejtchilisalétrom, 15—25 grammnyi napiadagnál vén ekképp egyfelől a vemhes anyákon, másnagyobb mennyiségben és huzamosabban felől a szopós borjakon káros hatásukat. gyógyszerül adagolva, marháknál (de egyéb Ezeket tudva, azt hiszem tökéletesen inállatoknál is) legalább is gyomor- és bélhuru- dokolt minekünk is kutatni s felderíteni azt, tot idézhet fel, sőt > okozhat az ilyen nagy hogy van-e s mekkora részük van az elvetéés huzamosan nyújtott ányag kóros nyálfolyást, lések és borjupusztulások felidézésében azon bélgörcsöket, rángatódzásokat, szóval u. n. sa- műtrágyáknak, amelyeket nálunk is és kiváltlétrommérgezést, mely bajok hogy elvetélésre képpen ott használnak, ahol a gazdálkodás és is vezethetnek, az kétséget nem szenved. állattenyésztés intenzív formában űzetik s a
menni 12—14 kgrig (1200 • öl) holdanként, hogy minél szebb, zártabb vetést kaphassunk. Nagy hiba s itt az Alföldön nem ajánlható, sőt egyenesen mellőzendő a védnövénynyel való vetés, mert legyen az bárminő (megkísértettem zabosbükkönynyel, félmagot vetve, de az sem volt jó) csakis a luezerna kárára van; igaz, hogy az első évben elesik a gazda a védőnövény hozamától, de ez csak látszólag van ugy, mert a tisztán vetett luczernát az első évben még idáig mindig sikerült kétszer megkaszálnom. Erre nézve jellemző példának hozhatom fel, ami most velem két éve velem történt ; az uj luczernával egyidőben a .szomszéd táblába zabot vetettem, az egyik gép a forduló alkamával zabot vetett a luezerna közé mintegy 10 • - ö l nagyságú területie s a luczernának ez a darabka része akaratlanul is védnövényt kapott. Az egész nyár folyamán, sőt még a következő nyáron is meglehetett ezt a^foltot találni, melyen a luezerna sokkal ritkább volt. Mióta védnövény nélkül vetem a luczernát, gyönyörű zárt vetést kapok; nem is merném senkinek ajánlani a védnövénynye] való vetést. Az ilyen uj luezernának a kaszálásával sietni kell; amint csak lehetséges vágassuk le, ezáltal bokrosodását rendkívül fokozzuk.-- Ha daczára az arankamentes magnak arankafoltot veszünk észre, azt rögtön ki kell irtani, nagy óvatossággal a helyszínén elégetni, a földet felásni s a foltot újra bevetni. Az uj luczer, nást legeltetni az első és második évben semmi szin alatt sem szabad. Ha mindezeken kivül még az őszi és tavaszi boronálásokról meg nem feledkezünk s ezt a földnek kellő szikkadt állapotában végeztetjük, megtettük azt, amit a jó gazdának tenni kellett s nem is fog elmaradni a várt siker. Legyen szabad még ehelyütt felhoznom azt is, hogy a luczernát már nem csak a gazdaság takarmányszükségletének ellátására termelik vidékünkön, van már itt több gazdaság, mely a felesleges luezernaföldjét tavaszszal évenkint 40—50 frton, még ezenfelül is eladja magyar holdankint, a kisgazdáknak, akik kapva-kapnak az alkalmon s szívesen megveszik ; fenti bérösszeg csak a haszonélvezetre szól. Ez a mai nyomasztó viszonyok között, mikor holdankint minden munka nélkül valaki oly nagy bért kaphat, eléggé jó jövedelem. Férhetne ugyan hozzá szó, de mindenütt az adott viszonyok s körülmények az irányadók! Both László.
89. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. hol a szóban forgó kalamitás — mint látjuk — gyakori és nagymérvű úgyannyira, hogy majdnem az ujjainkon meg lehetne számlálni azon tehenészeteket, amelyekben e bajokkal nem küzdenek. Monostori Károly.
A makk teleltetése. K. F. ur Tibold-Daróczról a következő kérdést intézte hozzánk .' Kérném szives válaszukat a r r a nézve, hogy makkot lehet-e téli takarmányozásra szedetni (sertések részére) s miután száraz helyen nagyon ki van téve a férgesedésnek, nedves helyen pedig bemelegszik: hogyan lehet legjobban télen át eltartani ? 1
Arról van szó, hogy „makkot lehet-e téli takarmányozásra szedetni sertések részére s hogyan lehet legjobban télen át eltartani ?" , Az idei esztendő azon ritka évek közé tartozik, mikor általában jő makktermésről hallani, de felhangzik mellette a panasz is, hogy nincs sertés elegendő számban, melyekkel a termést egészen kihasználni lehetne, mint a régi jó időben, mikor 2—3 sovány csürhét lehetett kihizottan a makkról egyiket a másik után elhajtani. Nagyon pusztított a sertésvész és sajnos most is szedi még áldozatait. A sertésvész okozza sok helyen azt is, hogy a disznókat a vesztegzár miatt nem lehet olyan szabadon egyik helyről a másikra hajtani, a fertőzés megakadályozása miatt s igy most inkább merül fel a kérdés, mint máskor, nem lehetne-e a makkot a hízóknak, vagy maglódisznóknak hazahordani s otthon etetni ? A felelet reá az, hogy igen. Csak arra ügyeljünk, hogy elegendő friss víz álljon a sertések rendelkezésére, mert a makk gyomorégést okoz, tán még inkább, mint a kukoricza, mit csak vizzel lehet ellensúlyozni. A télire való elrakást az erdészek már régóta gyakorolják, hogy tavaszra jó egészséges vetőmagjuk legyen. Erre különböző módok vannak (Lásd bővebben Vadas Jenő „Erdőmiveléstana" 216—224 lapon), melyeket a következőkben ismertetek meg. 1. Mielőtt a télire való elrakáshoz fognánk, mindenekelőtt a makkot előbb jól meg kell szikkasztani. Ez abból áll, hogy a makkot szabadban, száráz, szellős helyen szétteregetve, addig lapátoljuk, mig a garmadában levő makkok átnedvesedése — megizzadása — meg nem szűnik. Amint' észreveszszük, hogy kezünket a rakásba dugva, a makk nem meleg, sem nem nedves, az eléggé szikkadt, a miről csak ugy győződünk meg, ha minden nap megvizsgáljuk s a mint észrevesszük, hogy fűlni kezd, ismét megforgatjuk. E forgatás az első napokban többször, később ritkábban szükséges. A makk, egerektől s magevő állatoktól eléggé védett helyen igy maradhat s legföljebb éjszakai harmat, vagy a túlságos kiszáradás ellen takarható le szalmával, gyékénynyel, mindaddig, mig a téli fagy nem kényszerit a teleltetésre. Ekkor a következő módokban válogathatunk. 1. Legegyszerűbb eltartási mód a viz alatti, amint ézt a mariabrunni erdészeti kísérleti állomás teszi igen jó sikerrel akképpen, hogy a makkal telt zsákokat a kútba ereszti s otthagyja tavaszig, mig az elvetés ideje el nem érkezik. Ez a takarmányozásra is jó, mivel egyes zsákot télen át is ki lehet emelni és a szükséges mennyiség kivétele után fenmaradó részt ismét visszaeresztjük a zsákba. Minden egyes zsákot odaköthetünk vékony kötéllel a kutkoszoruhoz, hogy annálfogva fel- és leemelhessük. 2. Pinczében szintén eltarthatjuk, ha elég száraz, itt homokkal váltakozó rétegekben rakjuk egymás fölé a makkot. 3. A garmadában váló teleltetés abban áll, hogy viz nem járta, száráz helyet az egerek
89 SZÁM. 8-1K ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER hO 5.
A jobbágyság felszabadítása, után, külöellen s a viz leszivárgása s felfogása miatt vagy körben, vagy hosszúkás négyszögben nösen a tagosítás keresztülvitele óta azonban körülárkolunk, a befelé hányt földet ledöngöl- boldog helyzete megváltozott. A felszabadított jük s a makknak szalmával ágyazunk. Erre egy-egy réteg makk közé polyvát vagy szalmát ruthén jobbágy megváltott földbirtoka á szeteszünk s tetejét a hidég beálltakor, miután gény talajon ós mostoha viszonyok között nem felülre megint szalmát tettünk, földdel be- volt elég a megélhetés biztosítására s az hányjuk. Történhetik pelyvával való közbeke- egykori jobbágytartó földesúr idegen nemzetiveredés nélkül is, 15—20 hektoliternél nem ségű tisztikara pusztán az uradalom érdekeit nagyobb mennyiségnél, ugy, hogy középen tekintve, csak aránylag magas bérleti árakon szelelő gyanánt zsup, kender, rőzse, vagy . koriezaszár kötegeket állítunk s e köré hal- adta a ruthénnek a megélhetéséhez szükséges mozzuk fel kup vagy sirhalom alakulag a legelőterületeket használatra. De még ha a földet. ruthén paraszt közvetlenül az uradalomtól 4. A cserényéklen való eltartás ugy tör- vehette volna ki a bérelt területeket, jobban ténik, ha a körülárkolt helyre, melynek közepébe 2—4 m. magas és 10—15 cm. vastag boldogulhatott volna. Azonban a tisztikar az rudat teszünk vagy ugyanoly méretű élőfa kö- egyes apró parezellákat igénylő parasztok rül, köralakban kerítést, cserényt fonunk ; ennek mindenikével bíbelődni nem akart, s igy a alját mohával, polyvával vagy szalmával meg- nyereség reményében legnagyobbrészt idegenágyazzuk's erre mindig egy réteg makkot, egy ből odaözönlött vállalkozóknak adta nagyobb réteg szalmát vagy pelyvát töltögetünk, ugy, hogy a cserény oldalai is szalmával kitöltes- részletekben a bérleteket, melyeket azután azok senek, mindaddig, mig az 1'5—2 m. magas apróbb részletekben albérlet utján az ottani kerítés felső széléhez közelilünk, melyet 25— viszonyokhoz képest horribilis árakon juttattak 30 cm. vastag • szalma vagy moharéteggel ki- az egykori jobbágy-parasztoknak. A vállalkozók töltünk s azután a középső rud végéhez zsupmentek, s mindnagyobb yagy nádfödelet erősítünk jól kiugró ereszszel. üzletei fényesen mértékben vonzották oda különösen a szom5. Kukoriczagóréban vagy hasonló módon körül léczezett helyen szintén az előbb leirt széd Galicziából azokat az elemeket, melyek módon helyezhető el a makk akképpen, hogy a ott nemcsak megélni nem tudtak, de amelyefenékre jó vastagon szalmát terítve, erre 25—30 ket a politikai és társadalmi viszonyok egyecm. vastagon ugy töltjük a makkot, hogy az oida-: nesen kiüldöztek. Az uj jövevények azonban Ion köröskörül egy arasznyi, üres tér maradjon, melyet szalmával töltünk ki, erre a makkrétegre nemhogy hasznos polgáraivá lettek Volna a megint szalmát terítünk, erre megint makkot hazának, mely nekik uj otthont biztosított s rétegelünk s ezt addig ismételjük, mig meg nemhogy hálából a türelemért, melylyela köznem telik, az egészet aztán szalmával jól be- tük letelepedőket a ruthének fogadták és nekik fedve. nyugalmas pihenőt nyújtottak, felvilágosodottA makk itt rendesen jobban kiszárad, a { ságukkal, erősen kifejlett üzleti szellemükkel mi a vetésre nagy baj lehet, de az etetésre a ruthén ellen fordultak s valóságos parazita mi hátránynyal sem járhat. 6. Ugyanez az eljárás alkalmazható, ha módon minden üzletüket ugy rendezték be, krumpli vagy répagödreinkel használjuk fel hogy a ruthén munkája nekik jövedelmezzen, a makkteleltetésre, melyek tudvalevőleg siralakulag ruthén keresete az ő hasznukat képezze s oly meredek oldalfalakkal vannak a földbe ásva s állapotot teremtettek, mely méltán nevezföldig érő tetővel s a tűzfalban ajtóval ellátvák, csak hogy itt homokot is lehet rétegelni a hető modern rabszolgaságnak. Ebben a rabszolgaságban a ruthén még jól is érezte mamakk közé, szalma vagy pelyva helyett. 7. A vermekben való eltartás homok vagy gát, mert senkitől sem segélyezve, mindenkitől pelyva között hasonló módon történik. elhagyatva, egyedül e jövevényekben látta megVannak ezenkívül, különösen, ha igen élhetésének biztositóit, butaságában korlátolt nagy makkménnyiség eltartásáról van szó, még egyéb berendezések s épületek, melyek külö- eszével ugy okoskodván, hogy e kufár nép nösen a makkteleltetés czéljából állíttatnak hiányában sem földbérlethez, sem uzsorakölelő, de melyek itt fölöslegesek, mivel a fent csönökhöz, sem feles marhához nem juthatna. közlöttek a gazdaság kérdésben forgó czéljaira Az ország határszélén, távol a forgalmi elegendők. E módok közlésével annyival inkább sietek, központoktól végbemenő pusztulását a ruthénmivel itt a legfőbb ideje már a makk betaka- népnek senki észre nem vette s a két év rításának s félő, hogy e sorok későn látnak érőtti ínséges évnek kellett elkövetkeznie, hogy már is napvilágot. Földes János. a ruthének között az éhhalál lépjen föl s ' . m. kir. főerdész. miatta egész falvak lakossága Braziliába való kivándorlásra határozza el magát. A kivánA ruthének fólsegitése. dorlást a közigazgatási hatóság karhatalommal Az ország északkeleti határán, éppen meggátolta, az- ínségnek a vármegye gátat veazon völgyületekben, a melyeken keresztül hon- tett, de a közfigyelem a rutbén nép tarthatatszerző őseink a Kárpátok övezte hazába be- lan helyzetére irányult és sajtó, kormány és jutva, azokat legelébb birtokukba vették, év- parlament foglalkozni kezdett e kérdéssel. századokon keresztül egyszerűségében és igényNedeczey János, Munkács város képvitelenségében kevéssel megelégedve, boldogan selője indította meg az akcziót, egy, az érdeélt és kötelességtudással szolgálta hazáját a kelt vármegyék képviselőiből alakított bizottruthén nép. Ez a nép bár nyelvére nézve sággal. E mozgalom folytán a kormány is idegen vala, érzelmeiben mindenkor jó hazafi figyelmes lett a kérdésre és Darányi földmives mint magyar birtokos családok, különösen a lésügyi miniszter méltányolván a kérdés, nagy Rákócziak jobbágyai, csekély mértékű földmi- horderejét, előbb egy miniszteri biztost külvelés mellett főként a szarvasmarha és juhte- dött ki Egán Ede személyében, majd a nyésztéssekfoglalkozott. Ez a két termelési ág min. biztos elnöklete alatt a ruthének addig, mig a ruthén mint jobbágy a földesúr- felsegitése érdekében szükséges intézkedések tól elegendő legelőterületeket kapott, teljesen inicziálására, végrehajtására és ellenőrzésére edezte összes szükségleteit. egy u. n. szervező-bízott ságot nevezett ki. Ez
1607 a szervező-bizottság tartotta meg november hó 2-án évi közgyűlését Szolyván. Ez a közgyűlés mintegy beszámoló volt az eddig tervbe vett és megvalósított intézkedésekről és méltán ébreszthet szélesebb körökben érdeklődést, valamint kétségkívül bizonyítja azt, hogy Darányi földmivelésügyi miniszternek a ruthén-kérdés iránt tanúsított eddigi jó akarata nem pusztán platonikus jellegű, hanem egy következetes programra alapján a kérdés megoldására alkalmatos tényleges intézkedésekből áll. A szervező-bizottság közgyűlésének lefolyásáról a következő tudósítást adjuk. A közgyűlésen akövetkezők voltak jelen: dr. Hagara Viktor Bereg vármegye főispánja, gróf Török József Ung vármegye főispánja, Lörinczy Jenő-Ung vármegye főjegyzője, Kende Zsigmond nagybirtokos és ungmegyei közgazd, előadó, Firczák Gyula püspök képviseletében dr. Mikita Sándor kanonok, Szilassy Zoltán az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület titkárja, Bartha Ödön és Nedeczey János orsz. képviselők, Hrehuss Gyula a Hadik-Barkóczy uradalom kormányzója, Pirkner János állattenyésztési főfelügyelő, Brezovay István m.-szigeti állattenyésztési felügyelő, Kendeffy Sándor erdélyi nagybirtokos, Balajtay Mór főszolgabíró, Joá Zsigmond és Komjáthy Pál szolgabirák, Egán Ede min. biztos, Brokes József gazd. intéző, Hornoch Antal urad. főerdőmester Szolyváról, Zichor körjegyző A.-Vereczke, továbbá a következő gör. kath. lelkészek: Halaktovich Bertalan gk. esperes A.-Verseczkéről, Papp József Serbóczról, Lédeczy Adorján Tövisfalváról, Hrabár Bazil Hársfalváról, Rutkay Pál Laturkáról, Szluk Gusztáv Szolyváról, Beöthy Simeon Rákócziszállásról, Jankovics Antal Voloczról, Báltovics Miklós Mártonkáról, dr. Romzsa Nesztor Szuszkóról. Egán Ede min. megbízott a megjelentek üdvözlése után a közgyűlést megnyitotta és hosszabb beszédben részletesen előterjesztette az egy év előtt megindult akczió részleteit és eddigi eredményeit. Ezek közül kiemelendők : A gróf Schönborn uradalomtól az állam által bérbevett 12,660 hold területet kisebb részletekben 4132 kisgazdának adták bérbe, akik a rájuk eső 1'25—4 frtnyi bérösszegeket a legnagyobb pontossággal örömmel fizették be, biztosítván ezáltal marhaállományuk részére a kellő takarmányt. A földmivelési miniszter a mult őszszel hároméves részlettörlesztésre 100 db borzderes üszőt osztatott ki az önként jelentkezetteknek, az idén pedig éppen a közgyűlés klkalmával már 500 drb üszőt olyformán, hogy ezzel a szarvasmarhaállomány nemesítése és jobb hasznosítása legyen elérhető. A juhtenyésztés emelésére Erdélyből czigája és raczka juhokat fognak hozni, a sertéstenyésztés emelésére pedig 100 drb kant fognak a községeknek kiosztani. A ruthén népnek a nyomasztó uzsoraadósságoktól való megszabadítására szolgáló hitelszövetkezetek megalakítása már megkezdődött s mihelyt az uj szövetkezeti központi hitelintézet megalakul, e szövetkezetek működése is meg-fog indulni. Tervben van a mindennapi szükségleti czikkek beszerzésére fogyasztási szövetkezetek alakítása is. A földek jobb kezelésének és kihasználásának, valamint az állatok jobb táplálásának elsajátítása végett évenként tavaszszal és őszszel 10—10 legényt óhajtanak néhány hétre a mármarosi kincstári havasi bérlőhöz küldeni, hogy ezek az okszerű havasi gazdálkodást elsajátítván, otthon ennek gyakorlati terjesztői legyenek. Ugyanezt a czélt szolgálnák azok a jobbmódu, tekintélyesebb ruthén gazdák is, kiket a kormány jobb állatokkal, megfelelő gazdasági eszközökkel, czélszerübb épülettel segélyezve, kellő felügyelet mellett a jobb gazdálkodás hasznát gyakorlatilag bemutatnák.
16Ö8
KŐZTELEK, 1898. NOVEMBER HO 5.
Végül a gyümölcsfatenyésztés és a gyümölcstermelés elterjesztése érdekében Szolyván, egy 25 holdas állami faiskola létesíttetik, melyből, olcsó áron, vagy teljesen ingyen fognak az egyesek gyümölcsfacsemetéket kapni. Nedeczey János orsz. képviselő örömmel vesz tudomást a már végrehajtott és tervbe vett intézkedésekről, a melyeknek eredményét az a lelkesedés bizlositja, a melylyel azokat a minisztérium illető szakosztálya és hely színén működő miniszteri biztos végrehajtják. Az elősoroltabon kivül két sürgős intézkedés volna mielőbb teendő. Az egyik az, hogy a bizottság feliratilag sürgesse meg a belügyminiszternél Beregmegye azon szabályrendeletének jóváhagyását, amelyben a megye területén állandóan letelepülni szándékozók vagyoni képesítésének megállapítását a községi elöljáróság hatásköréből kivonván, azt egyszersmiisdenkorra szabályrendeletileg teljesiti és a külföldiekre kétszeres összegben szabja meg. A másik, hogy a kereskedelmi minisztertől a podherinyi Latorcza-hidon szedett vámnak, mint a forgalom akadályainak sürgős megszüntetése kéressék. Dr. Hagara Viktor beregi főispán hálával emlékszik még Darányi földmivelési miniszterről, kihez üdvözlő távirat küldését indítványozza és egyúttal kiemeli a vármegyei gör. kath. papság odaadó működését is, melyet püspökéhez Firczák Gyulához intézett feliratban kér tolmácsolni. Gróf Török József ungm egyei főispán és dr. Mikita Sándor kanonok elismerő felszólalása után Szilassy Zoltán titkár az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület nevében ad kifejezést a ruthén nép érdekében megindított mozgalom iránti elismerésnek. E mozgalomból az állami segítség mellett a társadalomnak is ki kell vennie részét s ebben a tekintetben a bízottság munkálatai közben az OMGE. közreműködésére mindenkor számíthat. Végül Pirkner János a miniszter nevében fejezi ki bizalmát a bizottság működése iránt. Az értekezlet után 300 borzderes üsző osztatott ki a ruthének között s ' másnap Volóczon 200 drb, melyekkel az ottani szarvasmarhatenyésztés uj felvirágozásának alapjai vannak lerakva.
IRODALOM. Állatorvosi Belgyógyászat. Irta dr. Hutyra Perencz, állatorvosi akad. ny. r., egyet. m. tanár. III. kötet. Az emésztőszervek, a húgyszervek és a bőr betegségei. Mérgezések. Budapest, 1898. Mióta a gazdaközönség intenzivebben foglalkozik az állattenyésztéssel, azóta az állatok gondozására, a hygiéne elveinek megfelelő betartására, sőt az orvoslásra is nagyobb gondot fordít, ugy, hogy az állattenyésztés czélszerü fejlesztése természetszerűleg növelte ez érdeklődést az állategészégügyi intézmények és az állatorvosi kérdések iránt is. Kétségtelen, hogy ez az érdeklődés hasznos mind a két irányban, mert a . mint hasznát látja annak a mezőgazdaság, illetőleg az állattenyésztés, ugy másrészt elősegíti az a fontosabb állategészségügyi kérdések megoldását is. Szinte csodálatosnak látszik, hogy Magyarországon, a mely tulajdonképpen még ma is agrikultur-állam, ugyszólva csak az utolsó két évtizedben ismerték fel azt a szerves összefüggést, a mely az állattenyésztés és az állategészségügy között fennáll, a mely az egyik fejlődését a másik javulásától teszi feltételessé. Szerencsére ma már mindinkább érzi a gazdaközönség, hogy minél nagyobb mértékben törekszik a maga hatáskörében az állategészségügyi intézmények érvényesülésére, annál több sikert és, anyagi hasznot várhat annak
végrehajtásától. Eijutunk tehát lassankint mi is oda, hogy a lelkiismeretes és szakképzett állatorvosban a gazda egyik támaszát, sőt nélkülözhetetlen tanácsadóját fogja látni, a mi bizonyára felemelőleg és buzditólag fog hatni az állategészségügy végrehajtó közegeire is.^ A gazdasági viszonyok megváltozásán kivül azonban talán az is hozzájárult az állategészségügy iránt való érdeklődés felköltéséhez, hogy a mezőgazdaság szolgálatában álló lapok és folyóiratok, köztük elsősorban a „Köztelek", belevonták programmjukba a gazdát közelről érintő állatorvosi kérdések megismertetését és népszerűsítését is és e tekintetben, elvitathatatlanul érdemei vannak Hutyra Ferencz tanárnak, aki évek óta sikeres tevékenységet fejt ki e téren, de amellett talált időt és alkalmat a szorosabb tudományos tevékenységre is, mert alig négy év lefolyása alatt befejezte „Állatorvosi Belgyógyászat" ezimü három kötetes munkáját, melyben kitűnő kézikönyvvel gazdagította irodalmunkat. A most megjelent III. kötet tizenegy fejezetet tartalmaz, melyek közül a VIII. a száj, a nyálmirigyek, a torok, a nyelőcső, a gyomor és bél, a máj, a hasnyálmirigy és a hashártya betegségeit tárgyalja. A legfontosabbak vagy helyesebben leggyakoriabbak ezek közül a gyomor és a bél betegségei, természetes tehát, hogy ezeknél legtovább időzik a szerző és csaknem 200 oldalon irja le azoknak különböző alakjait. A IX. fejezet a vesék és a húgyhólyag, a X, fejezet pedig a bőr betegségeivel foglalkozik, részletesen és alaposan megismertetve minden egyes betegségnek az okait, a kórboneztani elváltozásait, a tüneteit, a lefolyását és a kezelés különböző módjait és eszközeit. Valamennyi fejezetben kritikailag feldolgozta a szerző a külföldi állatorvosi irodalom bőséges anyagát, kiegészítve és töké'letesitve azt saját kiterjedt tapasztalataival és a magyar állatorvosi írók megfigyeléseivel, ugy, hogy az „Állatorvosi Belgyógyászat"-nál teljesebb és a modern tudomány álláspontját hívebben feltüntető hasonló irányú kézikönyvet ma a külföldi irodalomban sem ismerünk. A gazdaközönség szempontjából különösen az egyes betegségek kóroktanáról szóló fejtegetések számithatnak nagyobb érdeklődésre, miután azokban a szerző felsorolja mindazokat a káros befolyásokat, a melyek hatása után a nevezett betegségek kifejlődhetnek. A kóroktani részben sok tanulságos és gyakorlati értékű utmutatás található arra, miképpen védelmezhetik meg a gazdák állataikat a betegségektől. Főleg az emésztőszervek megbetegedései között akadunk olyanokra, a melyek sok esetben tényleg a gondatlanságra, vagy a czélszerütlen takarmányozásra vezethetők vissza, ugy, hogy ezeknek kikerülése vagy elhárítása nem egyszer tényleg azon múlik, hogy nem. tudják, nem ismerik fel a czélszerütlen tartás ártalmatlanságát. Méltó kiegészítő részét képezi e kiváló munkának a mérgezésekről szóló XI. fejezet, a melyet Kóssa Gyula tanár irt, megismertetve abban a méreghatás feltételeit, az állati szervezet mentességét és hajlamosságát bizonyos mérgek iránt, a mérgezések kóroktanát, kórboneztanát, tüneteit és kezelését. Sohasem tartottuk kívánatosnak, hogy a gazda maga kezelje és orvosolja beteg állatait, feltétlenül szükséges azonban az, hogy ismerje a gyakoribb betegségeket s ne tartsa jelentékteleneknek az olyan bajokat, amelyek gyors orvosi beavatkozást igényelnek. E tekintetben Hutyra könyve kitűnő szolgálatokat tehetne magoknak a gazdáknak is, mert olyan könnyen érthető modorban van irva s olyan világos képet nyújt valamennyi betegségről, hogy minden intelligens gazda haszonnal és tanulsággal olvashatja. Természetes azonban, hogy tulajdonképpen a modem állatorvos igényeit tartotta szem előtt, midőn ilyen széles alapon s nagy tudományos ambiczióval irta meg e három-
89. SZAM. 8-lK ÉVFOLYAM. kötetes munkát, amely ezidőszerint a legértékesebb terméke a magyar állatorvosi irodalomnak. dr. Rátz István.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 396. kérdés. 140 darab vegyes birkát telelteiésre átadni szándékozván, kérném gazdatársaim, tudatni szíveskednének, mily körülmények vagy feltételekkel adhatók azok át ? A birka tudvalevőleg késő őszig s kora tavasztól legelőn él, istállóban való teleltetése tehát rövid 3—4 havi ideig tart. A gyapjú értéke megfelelő-e a teleltetéssel, avagy mi volna fizetendő naponként? A tartás azonos lenne az Ottani gazdaság meddő- és ürüfalkáéval, vagyis egyszerű s nem intenzív lenne a takarmányozás. T.-Gy. J.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma:
Oldal
Az OMGE. közleményei. 1603 Felhívás a Festetits-szoborra való adakozásra. ... 160.4 Baja-Báttaszék. R. Qty. < — 1604 A ruthének fölsegitése. _. „ — ... 1607 Növénytermelés. Az uj luezerna beállítása, tekintettel az alföldi viszonyokra. Both László — 1605 Állattenyésztés. A műtrágya és az elvetélés. Földes János 1606 Irodalom. Állatorvosi belgyógyászat, dr. Rátz István .. 1608 Vegyesek. — — - 1608 Kereskedelem, tőzsde. 1610 Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák-. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban ,(en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) ... 1611 Szerkesztői üzenetek. 1611 Eljegyzés. Luznai és regliczei báró Luzé/szJcy Henrik eljegyezte Majoros Margit kisasszonyt.
Bodrogközi mozgalom. Gróf Mailáth József és neje a Bodrogközön valóban áldásos tevékenységet fejtenek ,ki a szocziáliszlikus irányzat ellensúlyozása s kapcsolatban a nép anyagi boldogulásának érdekében. Gróf Mailáth Józsefné és gróf Sennyey Pálné, a lelkes bodrogközi magyar hölgyekkel megalkották a „Bodrogközi Jótékony Nőegyesületet", mely á jótékonyság gyakorlásán kivül azt a hazafias czélt is maga elé tűzte, hogy kiragadja a magyar föld népét a szellemi hátramaradottságból és küzdjön azon erkölcstelenség, illetve rossz irányzat ellen, mely a hazátlan szocziálista népbolonditók lelkiismeretlen izgatásai következtében a falusi földmivesek körébe befészkelődött. Bár az arra rászorulók anyagi istápolását is programmjukba vették, de különösen arra törekednek, hógy a nép gyermekeinek erkölcsi és szellemi tekintetben már a zsenge kortól kezdve — az iskolák látogatásának előmozdításával, népkönyvtárak létesítésével —- egébzséges irány adassék. A gr. Majláth József bodrogközi szövetkezeteinek száma is szépen szaporodik s működésük mind nagyobb körre terjed ki. Perbenyiken, Bélyen, B.-Szerdahelyen, Leleszen, Agárdon, Czigánd és Karádon a hitelszövetkezetek már régebben működnek, a k.-helmeczi most kezdte meg munkásságát, a nagy-rozvágyi pedig most alakult meg. A mozgalom átcsap a szocziálizmus által zaklatott Szabolcsmegyére is. Ó-Fehértőn a napokban alakult meg gróf Majláth elnöklete alatt a hitelszövetkezet a sikeres működés teljes re-
89
SZÁM. 8-1K ÉVFOLYAM.
ményével. Szabolcsban ezenkívül csak két Károlyi-féle hitelszövetkezet dolgozik. A mándoki, a melynek élén gróf Forgách László áll, több községre terjeszti ki áldásos működését és igen szép eredményeket ér el. Nemrég megnyitott fogyasztási üzlete is virul és terjeszkedik. Bárcsak minél több követőre találnának a nemes grófi pár hazafias törekvései ! Lóversenyek Szatmármegyében. A Szatmármegyei gazdasági egyesület által rendezett lóversenyek m. hó 12-én folytak le a város és vidék legelőkelőbb közönségének jelenlétében. A verseny a rendező egyesület e téren elért eredményeivel szemben határozott és nagy haladást mutat. Színes mellénybe öltözött. 7 lovas versenyzett az összesen 200 koronát kitevő dijakért. Elsőknek érkeztek: Czegő József (ny. 100 kor.), Szilágyi Bertalan (ny. 60 kor.) .és Korcsmáros Imre (ny. 40 kor.) szatmári lakos mezőgazdák. A Il-ik futamban elsőknek érkeztek: Kállay Szabolcs „Vilmája", majd Szerdahelyi Ágoston ménje (lov. Hanák hadnagy). Minthogy azonban e kettő oszlopon belül kerülve, diszqualifikálva lett; az aszszonyságok I. diját 400 kor. értékű tiszteletdijat a III-iknak beérkezett gr. Teleky László „Virágja", a Il-ik dijat 200 kor. értékben a Zeyk József által lovagolt s 4-iknek bejött „Gunár" vitte el. A tétek és bánatok összegét, valamint Meszlényi Gyula megyés püspök által Ill-ik dijul kitűzött 50 frtot a jury Kállay Szabolcs „Vilmájának" ítélte oda, ki másodszori körülfutással 5-iknek ismét beérkezett. A Ill-ik futam volt az „Idegenek versenye." Ezen versenyben 5 ló futott a kitűzött dijakért. Elsőnek érkezett s i g y > város 800 koronás diját Jankovics Dezső „Döméje" nyerte ; a tétek és bánatok összegét képező Il-ik dijat Lipthay Béla „Vanderbillje" (lov. Gömöri) nyerte. A katonatisztek versenyében 5 ló futott. Az első dijat képező 240 kor. értékű tiszteletdíjat Schwent százados „Kalipsója" (lov. Imrék hadnagy), a 100 korona értékű tiszteletdijat Feuerstein százados „Szellimje" (lov. Hanák hadnagy), a Ill-ik dijat 60 kor. értékben Schuszier százados „Jambusa" nyerte el. A verseny utolsó pontját képező 5-ik futamban: az első dijat 400 kor. értékben gr. Teleky László „Virágja", a Il-ik dijat pedig Domahidy István „Millerjungja" nyerte; mig Fika Miklós „Blankája", mint III-iknak beérkezett, 50 koronát készpénzben a tétek és bánatok összegét nyerte. A bizottságot képezték : br. Vécsey József mint elnök, Svajzer Gábor, Domahidy Sándor, ber. Kovács Jenő, Habrovszky ezredes, továbbá dr. Magyar Elek mázsáló, Kovásznay Zsigmond inditó és Poszvék Nándor titkár. Országos Szőlöojtványtelep r.-t. Megemlékeztünk már arról, hogy a földmivelésügyi miniszter az Orsz. Szőlőojtvány r.-t. által bérelt állami szőlőtelepeket saját kezelésébe veszi vissza. A visszavételre vonatkozólag az igazgatóság a miniszterrel szerződést kötött, melyet a részvénytársaság a napokban tartott rendkívüli közgyűlésen tárgyalt és fogadott el. Ezen szerződés szerint az állam a részvénytársaságot következeképp kárpótolja: 1. Készpénzben kétszázezer forintot ad a társaságnak. 2. Az egész idei vessző- és ojtványtermés a társaságot illeti, ami 160—180 ezer forintnak felel meg. 3. Négy éven át 1899—1902-ig bezárólag az évi termés egyharmada szintén a társaságé, ami összesen kétszázezer forintot tesz ki. A közgyűlés a szerződést elfogadta és kimondotta a felszámolást 1899. évi január 1-től kezdve tehát üjra az állam veszi át a paulis-baraczkai és a csálai szőlőojtványtelepeket. A gazdák életbiztosítása. A kelet-poroszországi mezőgazdasági kamara választmánya közelébb a gazdák életbiztosításáról értekezvén ; tagjai között a következő határozatokat terjeszti : 1. Az életbiztosítás megkötése mindazon gazdatársaknak melegen ajánltatik, kik abban a helyzetben vannak, hogy évi pre-
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER hO 5. miumjaikat rendesen fizetni is képesek. A fiatalkorban történő életbiztosítás sürgősen ajánltatik. Az életbiztosítás semmiesetre sem arra jó, hogy agyonadósodott földbirtokosok avval adóságaikból kigázoljanak. Áz tehát nem tekinthető adósságkönnyitőnek, hanem csak annak módját biztosítja, hogy adósságot amórtizáczió nélkül, meghatározott időben lehessen törleszteni, ha a túlterheltség még be nem állott. De a gazdára az életbiztosítás azért bír • kiváló fontossággal, mert véd a jövendőben köthető adósságoktól s az örökösödési ügyletek könnyebb lebonyolítására is szolgál, azonfelül a földbirtoknak az örökséget hagyó családja tagjai között való megtartását is favorizálja. Az életbiztosii ás a személyi hitelt is garantirozza, balesetek alkalmával tehát segélyére szolgál a gazdának. A csupán mezőgazdaságra alapított életbiztosítás szüksége nem mutatkozik. Akkor, midőn a gazda életbiztosítását jegyezteti, követelje a biztosító társulattól annak elismerését, miszerint a gazdák rendszerint hosszabb ideig élnek s ennélfogva szorgalmazza a premiumdijak leszállítását. Öregebb egyének egyszerű biztosítást kössenek halálesetre. Ennek praktikus voltát a legtöbb eset igazolja. Az európai vasúthálózat fejlődése. A franczia „Journal officiel" kimutatása szerint Európa egyes államainak vasúthálózata a mult évben a következő arányban gyarapodott: Francziaország 393 km., Oroszország 1,650 km., Ausztria és Magyarország 1,488 km., Németország 768 km., Svédország 274 km., Dánia 234 km., Anglia 224 km., Olaszország 196 km., Belgium 127 km., Bulgária 124 km., Svájcz 83 km., Spanyolország 44 km. Vasúti dijak a nemzetközi forgalomban. A pénzegység különbözősége a nemzetközi forgalomban rendszerint a szállító közönség megkárosításával jár különösen oly forgalmakban, hol különböző értékekkel van dolgunk minő a frank, márka, rubel stb. Ha valamely küldemény innét Oroszországba szállíttatik, akkor az orosz vasutakra eső szállitási díjrészlet rubelekben, mig a mi vonalainkra eső díjrészlet korona-fillérekben lesz felszámítva a szállitási dij azonban az időről-időre megállapított árfolyam szerint rubelekben szedetik be. Az Oroszországból ideszállitott küldemények után a küldemény czimzettje az Oroszországban megtett utért fizethet rubelekben is ; amennyiben ily pénzérték birtokában nem lenne, ami [pénzértékünkben is lefizetheti a szállitási dijat meglehetős magas árfolyamon átszámítva. A magas árfolyamon való átszámítás oka pedig az, hogy a vasutigazgatóságok az árfolyamingadozás következményeitől magukat megakarják óvni. Más országok már régebben egyezményt kötöttek, mely szerint a díjszámítás a feladó ország értékében történik, mig a dijakat szilárd árfolyamon amaz ország értékében fizetik, hol az elszámolást megejtik. Ar orosz hitel rubel árfolyamának nagyon ingadozó volta miatt Oroszországgal ily egyezményt kötni nem lehetett, de most minthogy Oroszországban az aranyérték behozatala óta a rubel árfolyama megállapodott, lehetséges lesz valamennyi országgal ilynemű szerződést kötni. Az orosz vasutügyi osztályban működő bizottság amellett foglal állást, hogy a dijat mindig azon ország értékében fizessék, hol a fizetés történik, a mikor is 255 korona — 216-10 márka = 268 frank = 100 rubel árfolyam alkalmaztassék. Ezen tervezett egyezmény a nemzetközi forgalomban nevezetes haladást jelentene. De szabályozni kellene azon abusust is, hogy egy helységben pl. Bécsben, hol több vasutigazgatóság, illetve ezeknek pályaudvara van, a különböző pénzértékek egységes magasságban szedessenek; nem pedig mint most néha előfordul, hogy 4 pályaudvaron ugyanegy napon a márka, frank stb. árfolyama különböző magasságú.
1609
Stassfurti
KAINIT-ot teljes kocsirakományokban, közvetlen kisebb mennyiségekben
budapesti
raktárából
legjntányosabban ajánl a
„ h ü
n G A r
I A "
MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG B U D A P E S T E N , V. KER. V Á C Z I - K Ö R Ú T 21.
SZÁM.
ALAPÍTTATOTT 1872.
SCHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST. Műszaki közp. üzlet:
Gyár :
VI., Andrássy-iít 2.
VI., Révay-u. 16.
Foneiére-palota. (Saját telepen.) bátorkodik a t. ez. érdekelteknek
„Helios" istálló- és gazdasági viharlámpáját becses figyelmébe ajánlani. Ára teljesen felszerelve
cirkonként
frt
2.80.
mi Vaii szerencsém egyúttal kitűnő minősójrű tarlós Csikójegyü aczél t r á g y a - és széna-villáimat, minden egyes darabot jótállás mellett 3 ággal darabonként 75 krral, 4 ággal darabonként 90 krral ajánlani. Az őszi bekötésre legolcsóbb árakon ajánlok legjobb minőségi! marha lánczokat: kSzöns. sodrott szemű drbja 25 28 ,80 35 42 50 kr. bői szabadalmazott bőkor . I 40 43 46 54 *_ Legolcsóbb beszerzési forrás, minden egyéb mezőgazdasági szükségleti czikkben. — Árjegyzékek kivánatra ingyen és bérmentve.
f f f f f f f f f f f f f f f f f
1610
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HÓ 5,
f 1897.
évi forgatom: 25,223 m
Fel h ivjuk a t. c z . g a z d a k ö z ö n s é g figyelmét
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti
gabonatőzsde.
iókra,/
Napi jelentés 1898. november 4 Készbuzft ma gyengén volt kínálva, a malmok is gyenge vételkedvet tanúsítottak, az irányzat lanyha, a forgalomban volt ' mintegy 18,000 mmázsa 5—10 krral olcsóbb árakon kelt el. Eladatott : 100 mim. 80 kg frt 10 50 3 hóra „ „ 10-45 „ . Mindennemű felvilágosítással siolgál: 100 " §0 . , 10-35 , „ 100 . 79 „ , 10-40 , ,•• 100 „ 78 » . 10-42' a „ 200 , 78 „• . 1Q-42V2 , „ 2ÖU ,, 78 . „ . 10 40 „ - . BUDAPEST, Y„ ErzséUet-tér 13. 150 „ 78 „ » 10'85 „ , » 79 „ „ 10-60 ,-, „ ioo i„ 78 1Ó0 . 77" » ,, 10-45 „ , 801 ,,, 79. , „ 10-55 „ „ 400 , 79 . , 10-50 . , 500 , . . 10.40 . , ,500 . „ 10.371,2 , . 2Ö0 . 78 „ „ 10-371/2 „ . •' 100 , . . 10-35 „ „ ' „ 77 „ „ 10,-25 „ , 100 ,, 77 „ „ 10-30 . „ 1Ö0 . 77 „ „ 10-30 „ 100 .» 76•» „ 10-20 , „ 100 ,. 76 , . 10-— „ VALLÁS- és KÖZOKTATÁSÜGYI 600 ,, 78 „ „ 10.40 „ „ magy. kir. minister 1300 , 77 „ „ 10.42Va „ , 25Ö0 ,, 75 100 ,„ 75 . „ 10.15 , , -1800 . 73 „ „ 10.65 . • „ Hivatalos Közlöny-bői. Becskerek•: 3000 . 76 . „ 10.05 „ „ „A vallás és közoktatás- Dunai: 2000 ,„ 75- „ „ 9.65 „ „ ügyi magy. kir. minister a Szerb : 2000 .„ 76 „ „ 10.25 „ „ Remington Írógépet (kapható Rozsban szintén gyenge a hangulat, Budapésteii Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-téi illetve ennek távolságában 8—810 frtot ér el. 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai taninÁrpa továbbra is szilárd marad, takarmánytézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. árpáért ab Bpest illetve Kőbánya 6-50—6-60 frtot fizetnek. Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billenZab 5:70—6 frt készpénz áb Bpest ér el. tyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb Tengeri szilárd, ó tengeri 5'40—5-.60 - frt ab acélszerkezet. — Közismert nagy tartósBpest ér el, uj tengeri kb. 4'10 frt Bpest távolságában ság. — Központi vezeték nélkül. — Teljes magyar és német billentyűzet. — MinHatáridők a lanyha külföldi hangulat következden betűnek csak 1 billentyűje. — Legtében s kevés vételkedv folytán nálunk is gyengültek. nagyobb sokszorosító képességgel. Déli 12 órakor következőleg állanak: snyák, horvi Köttetett. Déli zárlat. Buza márcz. . . . —•——•—• •— ' 9-53—54 . . . —• 815—20 Rozs „ Kir^'áíainvasutak Tengeri máj. . . . —. . 4-63-61 k?r.°ISamvasutak '^Pgyírai,^ — ^ S k S i ő v l r o s ^ S " Zab márcz. . . . _••_. 5-93^94 tábla' Budapest, Győr stb. — Gr. Károlyi Imre urad. igazKáp.-repcze. aug.-szept. gatósága, Mágocs. — Magy. Mezőgazdák szövetkezete • -• 12-60—80 Bpest.. Reé JenB püspöki urad. bérlő Veszprém. Dr. sk az év folyamán több soro:
H E L L E R M . s TÁRSA,
„REMINGTON" ÍRÓGÉPEK
VILÁGHÍRŰEK.
„
LrS
Győri püspökig! központi, iroda Gyf?. Osztr. m. gróf
Arad
nél, iparkamaránál, ügyvédeknél, megyéknél, városoknál,
ReffligoiirógetSSS^f^ ségünkre az ország bármely részébe díjmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak,saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen. Erzsébet-tér 16. Remington Írógépek és Edíson-mímeographok kizárólag jogosított eladási telepe.
Amerikai mezőgazdaság Irta: S S H - Ü S S T Z O L T Á N az 0. M. G. E. szerkesztő titkárja. A 352 oldalas, finom papírra nyomott, 102 képpel díszített munka bolti Ara 4 f o r i n t ; 0. M. G. E. tagok és a .KÖZTELEK" előfizetői 3 frt 50 kr. kedvezményes áron rendelhetik meg
a „KÖZTELEK" kiadóhivatalában (.Budapest,, IX.,
Üllöi-ut
25.)
Szeszüzlet. Ssess. (Qolrtfitu/er Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e héten nagyon lanyha, bécsi kontingens nyersszeszjegyzések folytán az üzletmenet gyérebb volt és a szeszárak azonnali és későbbi szállításra V4 ftttal olcsóbban zárulnak. Elkelt finomított szesz azonnali szállításra 54-25—54.75 frtia ugy budapesti,'valamint Vidéki vevők által kínálva. Élesztő-szesz nagyban 55—55Va frt. Mezőgazdasági szeszqpárak által kontingens nyersszesz azonnali i/a—3/i írttal olcsóbban volt. kínálva és tétel el is kelt felső-magyarországi állomásokhoz szállítva. A kontingens nyersszesz ara Budapesten 17.50— 17.75 forint. Bécsi jegyzés 17.90—18— frt kontingens nyersPrágai jegyzés 53-50, iforint adózott és 17.25 frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 12.——12.25 frt kiviteli szeszért 90 százalék. A kivitel e héten több tétel finomított szeszt vásárolt. Fiumébe 200 q. finomított '.szesz érkezett Magyarországból. Vidéki szeszgyárak közül • Baja, N.-Várad, Kenyérmező, Győr, Temesvár, A-ad 25 krajczáral olcsóbban, a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatarak e héten: Finomított szesz 54 25—54 75 frt, élesztőszesz 55 ——55'50 frt, nyersszesz adózva 53 25—54 — frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 14-50—14-75 frt, denaturált szesz 21-50 —22 — frt. Kontingens nyersszesz —. —. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett ertendők. Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vörös lóhere. A termelők részéről a lefolyt létén valamelyest kevesbült a kínálat. Mindazonáltal ki-
86 SZAM. 8 ÍK
ÉVFOLYAM.
Mltak néhány nagyobb télel szép árut, mely szilárd, irányzat mellett teljés árakon kelt el. , Középminőségü áruval folytatólag is élénk volt a forgalom. A mit Ame-rikáróla legutóbbi időben megirtunk, azt, teljesen megerősítve találjuk a legújabb külföldi. tudósításokban. Valamint Amerikában ugy Európában is tetemes menylíyiségü tavalyi. termésű amerikai ma,gkész]et létezik, mely készlet az általános vélemény értelmében bőségesén elegendő a szükséglet fedezésére. Ámde az idei amerikai terméssel sem állnak oly rosszul a viszonyok mint eleinte íiiresztelték, legutóbb néhány szép mustra is érkezett s így csak irányzatgyártásra vezethetők vissza az amerikai tudósítások. Luczerna. Még mindig "Proyeiiee. vidéke látja el a piaczot, az árak ismét emelkedtek, a mi pedi azon. körülménynél fogva, hogy Magyaroszág és Olaszországnak gyönge termésük van, nem is indokolatlan." Éaltaczimből alig kínáltak valamit. A mi a piaczra érkezik az csakhamar jó árak mellett el is kel. Bükköny Az ebbeli üzlet meglehétős csendes, Juharmagra nézve — minthogy , kínálat nincs — ugyanez mondható. Jegyzések riyersáruért 100 kilónkint- Budapesten Vörös lóhere, mult évi . . 38—42 „ Vörös lóhere uj 45—55 frt. Luczerna, magyar, . . . 55—60 „ Luczerna, olasz, . . . . 56—60 „ Luczerna, franczia, . . . 64—72 » Baltaczim . . . . . . . 1 14—15 „ Mohar , 5>50—6-5Ö „ Bükköny . „ Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a .Köztelek" részére. Budapest, 1898. nov. 4-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, "teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: A és B dara 17.30 frt. Buza 0 1 2 3 4 5 6 7 7tys'; liszt: frt 17.— 16.40 15.80 15.10 14,50 13.80 12.50 10 — 8.=^
A központi vásárcsarnok áru jegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczibkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. november hó 2-ról. Az enyhe, esős időjárás bénitólag hat az üzletre. A gyors romlásnak alávetett idényczikkek milyenek a hus, a vadfélék, úgyszintén a vágott baromfi is, a kedvezőtlen időjárás miatt csak vontatottan helyezhetők el, holott főleg ezen czikkek érkeznek be mind nagyobb mennyiségekben. Húsfélék közül főkép sertésekben volt, erős a kínálat, ugy hogy olcsóbbodó irányzat mellett ma már csak 40—44 kros árak voltak érvényben és a csarnok nagyon megérzi, hogy a hideghus vásár a Garay-téren bonyolódik le. Vadfélék közül őzek bőven érkeznek és 40—50 árak mellett sem fogynak kellőképen. Szarvas 35—40 kr. Nyul darabja 90 kr—1 frt, fogoly 1.40—1.60 frt párja. A kivitel a meleg idő folytán lehetetlen. Baromfiban nyomott az üzlet. Vágott libák iránt az enyhe időjárás miatt megcsappant a vételkedv és az árak tartósan olcsók. Kilója 43—46 kros árakon volt forgalomban, Tojás üzlet változatlan. Eredeti ládéája 3Í9—S&Jf forintot jegyez. Friss főző vaj 70—75 kr, teavaj 90 krtól 1 frtig kilója nagyban. Burgonyában jó a kereslet. Nagy gumó válogatott rozsaburgonya 1.60—1.70 frtért, sárga 2.20—2.25 frt, hópehely 1.4Ó—1.50 frtért helyezhető 'el kocsííákomá Gyümölcsben tartósan élénk az üzlet. Elsőrendű válogatott alma élénken keresve teljes napi árakon helyezhető . el, mig másodrendű áru, bőven kínálva csak megfelelően olcsóbb árakon talál'vevőre. Jegelt harcsa és süllő jól keresett. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1898. november 3-án. lins. Marhahús hátulja L oszt. 1 qfrt52—54, 11. oszt. 50—52, IH. oszt. 46—48, eleje I. oszt. 50—52, II. oszt. 48—50, III. oszt. 40 - 4 4 , borjúhús hátulja 1. oszt. 66 - 68, II. oszt. 60—64, eleje I. oszt. 58—64, II. oszt. 54—58, birkahús hátulja I. oszt. 36—38, II. oszt. 34—36, eleje I. oszt. 34-36, II. oszt. 30—34, bárány eleje 1 db 0. 0-—, hátulja • •—, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 48 —52'0, vidéki 40—45, szalonna nélkül elsőrendű 46—50, vidéki 36—46, sertésmis pörkölt ———-0, sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül — , sertéshús füstölt magyar —, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 80—90, füstölt belf. csonttal-90—l-l0, csont nélkül 1-10 —1-20, sonka füstölt külf. csont nélkül —• —, szalonna sózott 1 q 54-0—560, füstölt 59— 61', sertészsír hordóval 58 0—59"0, hordó56—57 0-0nélkül, kolbász
88. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. nyers 1 kg. —, füstölt 60—80, szalámi belföldi 180 —190, külföldi .malacz szopós élő 1 db 0 00—0-—, tisztított 0-00—00. Baromfi, a) É1C. Tyúk 1 pár frt l'OO—120, csirke 0-55—l'OO, kappan hizott 1'40—1-70, sovány — 0.—, récze hizott 1-60—2:40, sovány 1-00—1-60, lud hizott 3 00—5-00, sovány 1"60—2'60, pulyka hizott —o-—, sovány 2 20—3-20. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 00-—, 1 kg. , csirke 1 db 0 40—0 60, 1 kg. — — , kappan hizott 1 db 0" 0-—, 1 kg. —• •—, récze hizott 1 db 1-00—1-50, 1 kg. -, félkövér 1 db 0-90—1-20, lud hizott 1 db 2-20—3-00, 1 kg. 40-0"48, félköv. 1 db 1-50—2-00, 1 kg. —, pulyka hizott 1 db 1-80—2-00, 1 kg. , félkövér 1 db 11'50, 1 kg. , ludmáj 1 db 10—0-80, 1 kg. 1-20—1-50, ludzsir 1 kg. l'O—1*10, idei liba 1 db Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—0-90, csuka 0-80 —0 90, ponty (dunai) 0-40—0-50, süllő —• >—, kecsege ,0'—O'O, márna —-40—'50, czompó 0-40—0-50, angolna 00—, apró kevert 0-20—0 30, lazacz , Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-06—0-07, tejszín Ó-——0-—, tejföl 0-20—0-30, tejiénvaj (tea) 1 kg. 0-95—110,1. rendű 0-75—0'80, II. r. 0'50—60-—, olvasztott 0'6Ö—60, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 0" 0"—, tehéntúró 0-10—0-14, juhturó 45—48, liptói 0-48—0'60, juhsajt 0-48—48, emmenthali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0 56—0'65. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 13-0—18-0, barna kenyér 11-0—14 0, rozskenyér 11-0 —1.1-Ó. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—, Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokeraui 22—33, borsó héjas magyar 6-00—13-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—24, bab fehér apró 7—8, nagy 7—9, színes 7-00—10. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 37-0—39-00 II. oszt. (1440 db.) 28-0—32-0, meszes , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-80—2 Ö0, törött tojás 0-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.60—3- 50, 1 q 2;—3'0, Petrezselyem 100 kötés 1-60—3-5,1 q 2 00—3 — zeller 100 drb 0-60—1-2:.', karalábé 1-Q—1'60 vöröshagyma 100 köt^l-OO—2-50, 1 q 4' 5'50. foghagyma 100 köt. 10'—14-, 1 q 14-—20-—, vörösrépa 100 drb 0"40—0'60, fehérrépa , fejeskáposzta 2-0—3-50, kelkáposzta 100 drb 2-00—3.00, vörös káposzta 3— 6-— fejessaláta 0-80— 1-20, kötött saláta 0-0—0'00, burgonya, rózsa 1 q 1-70 2-00, sárga 1-80—2-20, külföldi —• -,'feketé retek 100 drb 0 80—1'-20, uborka nagy salátának 100 db —•—•—, savanyítani való 100 db O'O—O'O, savanyitott• zöld papr. 0 2 0 - 0-80, tök főzőzöldbab O0-—'0 zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—, fejtett 1 lit. •—, tengeri 100 cső 0 0—0-0, karfiol lOOdb 3—16, paradicsom 1 kg. .O'OO—O'OO, spárga 0--—0 —, torma Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 11—20, köz. alma 3—5, fajkörte 14—20, .közönséges körte 6 — 12, szilva magvaváló O'O-0-0, vörös —'—, aszalt , cseresnye faj , közönséges 0——, meggy faj , közönséges r', ringló —• baraczk kajszin , őszi , dinnye görög nagy 1 db O'OO, kicsi sárga faj O'O—0 —, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. 0"30—0'4Ó, csemege , dió (faj, pápirhéju) 18— 20, közönséges 14—15'0, mogyoró 15—30, gesztenye magyar 6—8, olasz 12—16, narancs messinai 100 db —-0—O'O, pugliai 3-0—5-0, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 0-80—2 00, füge hordós 1 q , koszorús 18" 22, datolya 40—50, mazsolaszőlő 54—70, egres 1 lit. 0 , eper 1 kg. ——•— kr. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20--28, csöves , (szárított) . köménymag , borsókamag . mák 1 q. frt 25—28, méz csurgatott 0-30— 0-45, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szín 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka palaczkban —•——-'—, ásványvíz palaczkbf Hldeghusvásár a Garay-tcri élelmi piaczon. 1898. nov. 4-én. (A székesfővárosi VII. ker. elöljáróság jelentése a ,Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről '37 árus '164 db sertést, 2 árus 24 db süldőt, 6000 kg. friss hust, 400 kg. füstölt hust, 2000 kg. szalonnát, 1000 kg. hájat. Vidékről és pedig: Nagy-Kőrösről 6 árus 58 drb sertést, Czeglédről 9 árus 68 drb sertést, NagySzékeiről 5" árus 21 drb sertést, Monorról 3 árus 7. darab sertést, Monorról 1 árus 24 drb süldőt. Forgalom élénk".' Árak a kővetkezők: Friss sertéshús 1 kg. 54—64, 1 q 4500—50C0, süldőhus 1 kg. , 60—68, 1 q 560.0-6000, füstölt sertéshusi kg. 68—72, 1 q , szalonna zsírnak 1 kg; 54—60,. 1 q 500C— 5200, füstölt szalonna 1 kg. 68,—70; 1 q , háj 1 kg. '58—64,' 1 q , disznózsír 1 kg. 64—66, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 40—48, 1 kg. ——— —, füstölt sonka 1 kg. -76—80, 1 q — krig. Hidegliusvásár az Orczy-uti élelmipiaczon. 1898. nov. hó 4-én. (A. székesfővárosi X. ker. elöljáróság jelentésé a „Köztelek" részére). Felhozott Budapestről 38 árus 28 db sertést, 0 árus — db süldőt, 1600 kg. friss hust, 800 kg. füstölt hust, 800 kg. szalonnát, 250 kg. hájat, .250 kg/ zsirt, .50 kg. kolbászt,' 80 kg." hurkát, 80- kg. füstölt szalonnát, 200 • kg. kocsonya- !
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER BÖ 3. hust, 40 .kg. disznósajtot, 80 (kg. 0 db) sonkát, 30 kg. töpörtőt. Vidékről és pedig: -Dunavecse. 3 drb, Apostag 3 drb. Nagy-Szelíe 3 drb, összesen 9 drb. Forgalom, élénk. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 56—68, 1. q 4800-5000, süldőhus 1 kg. , 1q , füstölt sertéshús 1 kg. 60—72, 1 q 5600—6000, szalonna zsírnak 1 kg. 60—60 1 q 5800—5800, füstölt szalonna 1 kg. 64—64, 1 q 6000— 6000, háj 1 kg. 64—64, 1 q 6000—6000, disznózsír 1 kg. 64—64, 1 q 7—, kocsonyahús 1 kg. 32—40, l.q 3000—3200, füstölt sonka 1 kg. 60—72, 1 q 58— —60 krig, kolbász 1 kg. 64—72, Disznósajt 1 kg. 46 — 50, hurka 1 drb 5—10, töpörtő 1 kg. 46—50 krig. Budapesti takarinányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1898. nov. 4. A székesfőv. IX. ker. elöljáróság jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 20 szekér réti széna, 6 szekér muhar, 3 zsupszalma, — szekér alomszalma, 0 szekér takarmányszalma, 0 szekér tengeriszár, — szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 200 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a következők: réti széna 220—325, muhar uj 300—325, ssupszalma 160—170, alomszalma , egyéb takarmány — : , lóhere , takarmányszalma — , tengeriszár , luczerna , sarjú , szalmaszecska 200—200, széna ——, uj , zabosbükköny . Összes tocsiszám 31, suly 31000 kg.
Budapesti lóvásár. Budapest, 1898. nov. 3-án. (A budapesti vásáHgazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Á vásár forgalma közepes. Felhajtatott összesen 625 db. Eladatott 301 db. Jobb minőségű lovakból hátas 12 db, eladatott 4 db 150—180 frtért, könnyebb kocsiló (jnkker stb.) 18 db, eladatott 6 db. 200—240 frtért, nehezebb kocsiló (hmtős) 40 db, eladatott 15 db 135—165 frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti taj) 50 db, eladatott 28 db 85— 110 frtért, ponny 2 db, eladatott 0 db frtért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 92 db, eladatott 50 db 50—90 frtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 200 db, eladatott 85 db 34—48 frtért; alárendelt minőségű lovakból 211 db, eladatott 113 db 7—18 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 47 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 15 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db.
Kőbányai sertés vásár. 1898. november 4. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a „Köztelek' részére.) Az vásár lanyha volt .Heti átlagárak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 47-5—48-0, ,280—300 kg. nehéz 48-00—49-00 kr, öreg-300-kg.' tuli — — kr, vidéki sertéskönnyü kr. Szerb 46'—48-— kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4%' engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 5-75—-— frt, árpa 6-70 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: Okt. 28. maradt 41647 drb Felhajtás: Belföldről " 473 díb, Szerbiából 2095 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. Allatvásárok. Összesen 2568, db. F ő ö s s z e g 44215 db. Állomány Budnpesti sznrómarhavásár. November hó 3-án. és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fo, A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság gyasztásra (I—X. kerület) 1504 drb", belföldre Budapest környékére 700 drb, Bécsbe 799 drb, Csehországba, ielentése. és Sziléziába — drb, Ausztriába 846 db. Felhajtatott: 432 drb belföldi, db galicziai, Morvaország Német birodalomba — - drb, egyéb országokba — db, drb tiroli, 69 db növendék élő borjú, — db élő A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elbárány; 26 drb belföldi, — drb galicziai, — drb hullott 3, vaggonból kirakatott hulla 7, borsókásnak tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb találtatott 1,6, összesen 26 : db. Összes elhajtás 3875 ölött bárány, — drb élő kecske. darab. Maradt állomány 40340 drb. A részvény-szálláA borjuvásár hangulata élénk lefolyású volt. sokban 12807 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranÁrak a következők: Elő borjuk: belföldi —•—.— . zitószállásokban maradt '6612 drb. Felhajtás: Szerbiáfrtig, kivételesen — frtig dbonkint, 34—48 frtig, kivé- ból 2095 db, Romániából — - drb, összesen 8707 drb. telesen 50 frtig súlyra, növendék borjú 18—22 frtig, Elhajtás: 1855 drb, maradt állomány 6852 drb és kivételesen — frtig dbonkint, —— frtig súlyra pedig 6852 drb'szerb ós — db román. Az egészségügyi Ölött borjú : belföldi 55—60 frtig, tiroli frt, gali- szemlénél jan. 1-től máig 506 drb a fogyasztás alól Kicziai frtig, növendék borjú — frtig dbkint, vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. , kiv ölött bárány O —0 — frtig, bécsi ölött borjú frtig súlyra. Élő bárány 0' 0'— frtig, kivételesen írtig Sovány sertésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállik élő kecske —•—•—frtig páronkint. Hizlalt ürtt —'——. részvénytársaság heti jelentése. 1898. nov. 4-én.) Tekintettel a téli idény-közeledtére a lefolyt héBudapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1889. ten az üzlet lanyha volt és alacsonyabb árak mellett évi novembér hó 3-án. (A budapesti közvágóhíd és is csak nehézkes volt a forgalom. marhavásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére. Sertésvészen átment mklaczok árai : Felhajtatott: 320 db, úgymint : jármos ökör elsőmin. — 100—130 kg. (páronk.) splyban 52—54 krig. db, közép 90 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér 130—180 „ 50—52 . O drb, tarka 192 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, 180—200 „ . ',, 5 0 — .„ fehér — db, jármosbivaly 0 db, bonyhádi 38 db, Gazdaságba való malaczok' ' 53—56 „ hizlalni való ökör 4 db, tarka — db. Sertésvészen keresztül nem ment malaczok .36—40 , Pusztán átvéve 4 " Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör , középmin. jármos ökör 355 pár., alárendelt minőségű jármos ökör — , hizlalni való, jármosbivaly — é. s., frtig páronkint. Ingatlanok árverései (20000 f r t becsértéken jobb minőségű jármos ökör •— mm.-kint é. s., felül.) bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert (Kivonat a hivatalos lapból.) Nov. 10 Vámosmikolai atkviha- Rakovszky 24184 kir. jbiróság tóság. Béla Budapesti vágómarhavásár. 1898. november hó 3-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság Nov. 22 Kecskeméti atkviha- Weisz 1 ' 27677 . jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 4575 db kir. tvszék tóság MÓr nagy vágómarha, nevezetesen: 627 db magyar és tarka ökör, 328 db magyar és tarka tehén, 2791 db szerbiai Nov. 25 Budapesti a tkvi ha-Heidinger 20000 ökör, 20 db boszniai ökör, — db boszniai tehén, 531 db kir tvszék tóság Lipótné. szerbiai tehén, 127 db bika és 121 db bivaly. Minőség szerint: 928 darab elsőrendű hizott Decz. 12 Tornállyai atkviha- Szeritiványi 20715 3162 db középminőségü és 485 db alárendelt min. bika kir. jbiróság tóság". Géza — db elsőrendű hizott ökör, db középminőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db Decz. 17 Ó-becsei", a tkvi ha- br.Rajacsich 68981 elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, kir. jbiróság tóság '. Sándor — db alárendelt minőségű tehén. A nagy felhajtás következtében lanyha irányzat Decz. 22 Vámos-mikólai a tkvi ha- Rákovszky 35757 mellett az árak 100 kgkint 1—2 frttal hanyatlottak, kir. jbiróság tóság Béla mégis néhány 100 drb eladatlan maradt. Jó minőségű Decz. 28 A kecskeméti a tkvi ha- Aczél Szabó 27154 marha kevés volt felhajtva s árából aránylag keveset veszített. Valóban jó minőségű bikákra és tehenekre kir. Szerkesztői tvszék tósága János üzenetek. voltak külföldi vevők, azoknak iára épp ugy, mint a bivalyoké is változatlan maradt. Jövő vásáron — f. hó P. L. urnák, Kékes. Aföldmivelésügyi miniszter 10-én — konzervgyártási czélra kezdenek vásárolni, úrhoz intézendő folyamodvány 50. kros bélyeggel lámely czélra heteukint 400—500 drb lesz szükséges. tandó el. Legjobb tudomásunk-szerint a hivatalos közKövetkező árak jegyeztettek:- Hizott -magyar lönyben való közlés, de a. hitéles bizonyítvány másolatra megint bélyeg kell. Összevéve ;6—7 frtot felszáökör. jobb minőségű 28' 31-50, kivételesen —•— hizott magyar ökör középminőségü 24"—-28'—, alá- mithat ezekre a költségekre! rendelt minőségű magyar ökör 21.25--, jobb minőségű magyar és tarka tehén 18—31-—, kivételesen tarka AB Orssz. m a s y . g a i d . e g y e s ü l e t t u l a j d o n a . tehén —• •—, magyar tehén középmin., 18 31-—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 18— Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és 31. szerbiai ökör jobb minőségű 22-—.—29-50, kiv. kiadásért felelős: Forster Géza áz 0. M. G. E. igaz—•—, szerbiai ökörj középminőségü "18"—21—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —' •—, szerbiai bika gatója. — Felelős szerkesztő: Szüassy Zoltán az 22-——31-—,'kivételesen —•—, szerbiai bivaly 16.—20, 0. M.G.E.-szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Bndaj kiv. —'— frtig métermázsánkint élősúlyban. 0. M. G. E. titkára.
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HÓ 5.
89. SZÁM. 8-1K ÉVFOLYAM.
| M Orsz. Magyar Gazdasági Egy esilel által 1000 frt pályadíjjal jutalmazott G A Z D A S Á G I »
K Ö N Y V V I T E
L T A N
alapján összeállított
®AZDASA«I KÖNYVVITELI NYOMTATVÁNYOKBÓL ugy mint:
(apszámbér és szakmánybér. kir mutatása Leszámolási könyv Szegödmény-táblázat, kül- és beliv Szemesgabona kimutatás, Ml-és ílBlÍT Csépletlen gabona „ » „ , Napszámos jegyzék Tej eladási jegyzék, kül- és beliv. Pénztári napló, kül- és beliv Pénztári főkönyv, bevételi kimutatás, bel- és küliv Követelések jegyzéke, bel- és küliv Gép- és eszközleltár „ , „ Pénztári főkönyv kiadási kimutatás
15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
„ „ • , „ „ , „ , „ „ , , , •
á l l a n d ó a n r a k t á r t tartunk.
Osszeát/itotia
s SUSCHKA
a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője.
1
, . , , , ,
Épületleltár, kül- és beliv Telekioltár', kül- és beliv Termény és anyag leltár, küldés beliv Letéti napló Eleven leltár, kül- és beliv Szegődmény-levél Ló- és szarvasmarha-kimutatás Juh- és sertés-kimutatás Különféle tárgyak kimutatása Fogyasztási anyag Tüzelő anyag Szerszámfa Állati termények Póttakarmány
Mérleg Próbacséplési jegyzék Vetési és aratási jegyzék Ellési jegyzék (csikó és borjú) Termés-kimutalás Ellési jegyzék (bárány és malacz) Darálási jegyzék Fejési napló Gazdasági napló Trágyázási , Cséplési jegyzék kül- és beliv Tejelés-kimutatás Takarmányozási előirányzat k. b.-iv Vetési előirányzat kül- és beliv Takarmányozási jegyzék kül-és b.-iv
RIKÁRD
Az összes nyomtatványokból m i n t a í v e k az 0 . M. G. E. tagoknak és a „KÖZTELEK" előfizetőinek ' t 20 kr. előleges beküldése mellett portőmentesen küldetnek. — Rövid utmutatás ára 20 kr. U S " Á r j e g y z é k k e l és f e l v i l á g o s í t á s s a l k é s z s é g g e l szolgálunk. Meg-rendeléselc
a „KÖZTELEK"
kiadóhivatalához
IX.
kerület,
Üllői-ut
25. sz.
küldendők.
89. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.
1613
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HÓ 5.
áiMagyar ruggyantaárugyár réssv.-társ.á> |
B u d a p e s t
jgNp Sürgönyczim: Gummi, Budapest.
Szőlősgazdán és peronosporafecsüendő-gyárosoü
figy elméi)e!
, V U L K Á N "
Permetező-csö vek Permetező-szelepek. Végre egy tökéletes anyag, melyet
flP^Ta
h o r d e l a i s e - l é (kékkőoldat) nem támad meg.
A magyar-óvári magy. kir. gazdasági akadémia erről a z anyagról a •következőkép nyilatkozik:;
^
Kj •-0 #
Az uraságtoktól megvizsgálás végett beküldött 9 , V ü l k á l l C f i jegyű kaucsuk szellentyíl (vénül) lap és ugyanoly tőmlő (kaucsukcsö) az itteni mezögazd. gépkisérleti állomáson vizsgáltatván meg, amennyiben „bordelaise"-lében (2%-os meszes rézgáliczkőoldatban) hat héten át való áztatás után hajlíthatóságuk teljes mértékbeni megtartása mellett semmikép nem ráltoztak; és a mennyiben sokszori hajlitás daczára felránczosodást vagy törést nem lehetett rajtuk észlelni, primissima kaucsuk gyártmánynak mondhatók s mint ilyenek permetezőgépékbe kiválóan ajánlhatók.
% m|
Magyar-Óvár, 1898. évi szeptember hó 12-én. Látta:
A gépkisérleti állomás vezetője:
" V ö r ö s S á n d o r s . k „ kir. tan., akadémiai igazgató.
||l S
A Magyar Ruggyantaárugyár Részvénytársaságnak Budapest,
rh:illiuav«
v
r- V i k t o r akad. tanár.
s*
k»,
Ezen mérvadó szakvélemény alapján bizvást állíthatjuk, hogy a . 1t - a u a m s _ a 1 ** U l i w a i l - s s e i w p
J^j •*•
11 l ^ S tin l ^ y y . ^ I L uAAJíV^fcJrX""wwílliw Vulkán
í biztosítja- a permetezőkészülék rendszeres működését, nem romlik és { igy költséges javitás elejét veszi; í tartóssága felülmúlhatatlan, újból és újból való felszerelése szükségtelen, | nem csepegtet, és ezért nem okozhat testi sérülést, nem rontja a ruhát.
használata mindezeknél fogva gazdaságos.
Vulkán
tömlők
BMWMíJMmHBarss^^
Minden egyes darab
ZSStSJZZ
el. Tekercsekből levágott tömlők, melyek Vulkán gyanánt adatnak el, visszautasitandók, mert nem valódiak. ®
Á r a k : Vulkán permetező-tömlő drbja 1 f r t — 2 kor. — Vulkán permetezöszelep drbja 50 kr. = 1 kor.
Sj€
Viszontelárusitók és fecskendőgyárosok megfelelő engedményben részesülnek.
M #
\TTTT
f f *
^
—^
r
vTe T\
y j "
TÖMLŐK
É SS Z E L E P E K
FŐR
~ A K T Á R A
S c h o t t o l a E r n ő n é l B U D A P E S T , VACZI.KÖRTJ^^^FÖICIERE-PALFLTA.
1614
KÖZTELEK,
1 8 9 8 . N O V E M B E R HO 5 .
8 9 . SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.
yiTaamTiTjgmsn:
Országos Magyar Maink Riztositó Szövetkezet
'ijazzsasiEiJZsx
B U D A P E S T E N , V I I I . , J ó z s t f-körsé 8.
j Vintschgaui hasas tehenek
Hní i : TELEKI GÉZA gróf. Alelnök: CSÁVOSSY BÉLA. Igazgatósági tagok : ANDRÁSSY l'iÉZA gróf, BUJANOVICS SÁNDOR, DESS EWFFY ARISTID, „PÜSPÖKY RUBINEK GYULA. SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZÓNYI ZSIG] TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: SZŐHYI ZS GMOND. AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tüz- nint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vívta ki magának, az épület és átalány
(panschal)
biztosításnál
rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.
A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek mellett mint a szövetkezetnél. M T * Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, IO°/o engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024
u
I tejelési képesség
2500—3000 liter, E m e l y e t t ö b b oldali b i z o n y l a t o k k a l
igazolhatok,
kaphatók
jPICK
OSWALDnai
j VIII, Külső Kerepesi-út 1. sz. j
F u c h s p ^ T
l e f m a n n
tejgazdasági
edények
gyára " Ü Ö 1
4760
B U D A P E S T , VI., Szondy-utcza 35. sz. Edény ségben,
gyártmányaim,
mint
Telefon-szám 17—35.
a l e g ú j a b b é s l e g j o b b a n bevált s z e r k e z e t b e n , e g y e t e m e s - és többvasiu e k é k e t pánczélaczél-kormánylemezekkel, b o r o n á k a t , h e n g e r e k e t , k o n k o l y o z ó k a t , g a b o n a t i s z t i t ó - r o s t á k a t és teljes t a k a r m á n y k a m r a - b e r e n d e z é s e k e t } n a g y választékban é s jutányos árakon szállítanak
Umrath és Társa mezőgazdasági gépgyárosok
k e r . , V á c s i - k ö r - a t és költségvetéssel és bérmentve
U . i. B o r s a j t ó k
v e t é s r e
kocsányos és kocsánytalan tölgymákkot magas é s gyors csiraképesség szavatolása mellett ajánl a
üafjyar* Fenyőmag«Perg@tő«infézef, BÉLA,
Zala-Egerszegen.
6650
Árjegyzék és elismerő nyilatkozatok gyűjteménye kívánatra bérmentve.
S O . s s á m .
kívánatra
Ö s z i
mindennemű e r d é s z e t i m a g o t , kitűnő minőségű j e « genye-fenyőmagot
FARAGÓ
B u d a p e s t e n Árjegyzékkel
minőáltalá-
részesülnek.
R e n d e s v e v ő i m közül felsorolom: „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet", „Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gazdaságot.
Sorvetőgépeket
V .
ugy
ár tekintetében
nos elismerésben
ingyen
szolgálunk
( S y s t e m Mabílle é s s z ő l ő z u z ó k
k i t ü n ö kivitelben é s m i n d e n f é l e n a g y s á g b a n .
136140/98. Cin. szám. Magy. kir. államvasutak. HIRDETMÉNY. Osztrák-magyar-orosz határforgalom H. pótlék életbeléptetése a II. rész I. füzethez. Fenti forgalomban 1895. évi augusztus hó 1-től érvényes II. rész 1. füzethez folyó évi október hó 1-től érvényes II. rész II. pótlék lép hatályba, mely módosításokat és kiegészítéseket tartalmaz. Ezen pótlék példányai a részes vasutak igazgatóságánál 60 fillérért kaphatók. Budapest, 1898. szeptember 21-én. Magy. kir. államvasutak igazgatósága, a részes (ütánny. nem dijaztatik.) vasutak nevében-is.
Önműködő egér- és patkányfogók
B E N D E B S Z A B A D A L M A a férgeket jótállás mellett néhány nap alatt teljesen kipusztítják. Több ezer elismerés a hadsereg és a tengert hatóságok, iparosok, gazdaságok, gazdák, malmok stb. részéről. Eg-érfocró d a r a b j a 1 f r t S O k r . — F a - f c t e & n y f o g ó d a r a b j a 1 3 f r t .
, K.adás, KARL BENDER I., W I E N , IYAF.
KÖZTELEK,
91, SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.
Szalonnát Fertőtlenítő szereket,
GÉPOLAJAT, u m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalamitott repczeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.
Kocsikenőcsöt,
1898. N O V E M B E R H O 12.
u. m. karbolsav, karbolppr, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.
M Ű
Petroleumot
zsákokat, tafcáré. és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllaket és minden egyéb gazdasági czikket
T ü Í G Y á T .
1615
Luczernát, lóherét, f ü m a g v a k a t , minden czélra és e g y é b vetőmagot
a legjutányosabb áron é Iáit jó minőségben. Olasz szaponáriát tiszta vastaig n l k t rekből őrölve.
Szállít:
MM. ü Telefon.
LIPftT
1V1
B U D A P E S T E D ,
MJL Já. 1L i ^ f V . k e r . , A k a d é m i a - u t c z a l O . s; Sürgötsyczim: „CERES" Budapest. Telefon. Árjegyzékteel és részletes Külön ajánlatokkal kivánatra szolgálok.
u t c z a i
jVörostarkatinó
l o k ö m o t i y o k,
P teljesen prima, 1—2. es,etleg 3t éves nálam minden mennyiség-ben •
kapható olcsó áron.
k hajtására a főherczegi vasmüvekből. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik.ljzives tudakozódások
E r z h e r z o g ü c h e G a m e p a l
-
^ Későbbi úgyszintén prima 1—3 éves tarka üsző szállításra vállal- | D i n e c f i o n^ kozom. 6575 |
in T e s c h e n i n S c M e s i e n , czimen.
SMe grSgte m i(i Mt 1851 genfi! ta$aU8rei$e, t
|
4091
Siettet ^buitrtljfflgffíirtie geitnnn.
vasutak miskolczi üZletvezétősé^. .. 3 190Ö. és 1901. években szüíséges pályafentartási fák szállítására ezennel pályázatot hirdet. Az 1899. évben körülbelül az alább -kitüntetett mennyiségek fognak szükségelnye fenyő deszka, 55 köb«,, „1 : köbméter vörös fenyő a deszka, 33 köbméter szétmetszetlen- jegenye fenyő deszka, 520 köbméter faragott fa, 250 köbméter faragott tölgyfa, 49Ö0 drb kerítés sűrítési lécz tölgyfából t. h. 50 mm. átm., 72Ö0 drb kerítés sűrítési lécz puhafából 1.4 mt. h. 5
egyfogatú kocsi országutakra. C > C > Legjobb és legolcsóbb kétillésü egyfogatú kocsi használni. — Számos elis-
palló, 2 köbméter tölgyfa padolat, 3 köbméter vörös fenyő palló, 45 drb keritési rud puha fából különféle méretű, 930: drb keritési rud tölgyfából különféle méretű, 105 köbméter tölgy szállfa, 25 köbméter puha szállfa, 320000 drb fedő zsindely 47 cm. h. Az 1899. és esetleg 1900. és 1901.. évre szükséges fanemüek ugyanazon év április hó végéig száffitandók be. Az üzletvezetőség fentartja magának a jogot, kogy az 1899. évre történő megrendelés alkalmával tájékozásul szolgáló fenti mennyiségnél, illetőleg a méretjegyzékben felsorolt fákból 30°|o-al többet vagy kevesebbet rendelhessen: úgyszintén azon jogot, hogy a szállitási év fqlyamán 30% erejéig pótmegrendelést tehessen. A pályázati feltételek alapján szerkesztendő ajánlatok legkésőbben 1898. évi november 10-én déli 12 óráig nyújtandók be az üzletvezetőség I. osztályánál. A bánatpénz pedig no" ' déli 12 óráig teendő le az üzletvezetőség gyüjtópénztáránál. iti feltételek és a méretjegyzék ' 1 " aegtekinthetők' és a miskolczi gáltatnak, esetleg posta utján megküldetnek. A szállitási feltételek, úgymint az általános szállitási feltételek és a pályafentartási fák szállítására vonatkozó különleges .feltételek; megtekinthetők minden üzletvezetőségnél és készpénz fizetés mellett szerezhetők meg igazgatóságunk nyomtatványtárából. (Andrássy-ut-f3—75. sz.) Miskolcz, 1898. évi október havában. Utánnyomás nem dijaztatik. Az üzletvezetőség;.
Wien, I.
Pestalozzigasse
ss. és kir. udvari kocsigyáros.
.
teljesen berendezve; szecskavágók, répavágók és znzók, kukoricza-morzsolók.
v*/^
^
S f S h
Üzletvezetőség Miskolcz.
Pályázati hirdetmény.
BlitorteiterlreiS. 3eber Síréig bet Sanbtoirtljlcíaft bérű liget gelejener Mmioncenttieit. güt Slitnftgeber ®ienftfletuiSe, füt Sienf 8feiíf)alti lenen in grogét 3««. Üireus mertei;,ff.3—, fiit Seutfd)lonbff.3-25, offene ©te. üBri9e Stuí £>. ©itífljmann'8 Souvnnlbcíiaa. S metec.
Weigl J. Prerau
HENRIK IGNÁCZ Szalónak (Vasmegye).
Magyar kir. államvasutak!
8 in beutjtfier ®t>ra$e
1 - €
—
H fis
O
T
és őrlő-malmok ^ Darálókitűnő eredeti angol daráló-gépek, fiillesztőK, gazdasági és trágyalészivattyúk a legjobb kiállításban.
wg
mezőgazdasági T t i ö f c ^ f e ^ i i M " tfépMrosok. ^ r Főraktár: BUD&PEST, T I . k e r ü l e t , V á c z i - k ö r u t 63. szám.
Iíimeritö képes árjegyzékek és tervrajzok kivánatra ingyen és Ibérmentve.
89. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
1616
gZIVATTYOK MERLEGEK neme. házi, házi. nyilvános, mezősazdaminden neme, mezőgazdasági és iparczélokra. 'BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxidált szivattyúk rozsda ellen védve.
A
iigy»n
1808
™ *
M fcérmeatTe.
leeuiabb iavitott rendszerű tizedes, száz közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásr*.
w. GARVENS, W i e n , L i r : r : l t
„HAMPSHIREDOWN" JUHOK. Kitűnő hús, jó gyapjú, nagy súly. Ezen kiválóan értékes
angol juh-fajta bámulatosan korai
fejlettségénél fogva utolérhetetlen ezen kivül pédig oly erős szervezetüek, hogy
minden éghajlathoz alkalmasak, Amerikai szabadalmazott forrasztás
nélküli
ACZÉLLÁNCZOK A forrasztott lánczokhoz képest kétszer oly nagy ellenállás a töréssel szemben. Erős, Könnyű és olcsóbb minden egyéb láncznál. Weissenfels,
yflrm, Goeppinger & Co. Kapható minden nagyobb vaskereskedésben. Bizonyítványok és árjegyzékek ingyen. 5573
Minden fajta
erdei csemetéket erdők és sövények alakításához, szép és olcsó: fenyő, erdei fenyő, fekete Tenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, vörös és fehér égrerfa, akáczfa, fehér juhar, berkenye, és bodzafa csemetéket ajánl Guts ver waltung B O R O W N A .posta: BOCHSIA, Galiczia. 6294 Árjegyzék kívánatra ingyen.
, Gazd. kötéláruk. ZSÁKOK, PONYVÁK, zsinegek, hevederek, tömlők, fehér ruhateritők.
Tornaszerek, fiiggöágyak és mindennemű hálók ipartelepe. "SEFFER ANTAL Budapest IV., (Károly-laktanya) Károly-utcza 12. sz. N T L A W g-yAri N . Tr a kEt á rNa . N 1 S " M Gondos kiszolgálat. Vidékre árjegyzék szerint.
JUST E. A. és Társa, BECS, XII/2.
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető „A sertés javítása és hizlalása" gazdák és hizlalók használatára. Irta K. Ruffy Pál. — Ára portoinentes küldéssel 1 frt 10 kr.
Használt,
Megvételre
Magy. kir. államvasutak.
éT já^ánjr*hajtáahoz ^alma |
Hirdetniínj. Kelet-német-magyar vasúti kötelék. — (Budapest-Angyalföld állomás felvétele a dijszabás II. rész 1. füzetbe.) Folyó évi deczember hó 1-tSl Való érvénynyel Budapest-Angyalföld állomás felvétetik a kelet-német-magyar vasúti kötelékben 1894. évi február hó 1-től érvényes díjszabás II. rész 1. füzetébe. Nevezett állomás forgalmában ugyanazon díjtételek nyernek alkalmazást, melyek a fent emiitett díjszabásban és a megjelent pótlékokban Budapest-nyugoti pályaudvar forgalmára nézve. foglaltatnak....
Gygrg
Szálas takarmány adagolására
mérleg szerkezetek. A szabadalmazott Fairbanlss-mérlégek százados rendszerűek, tolósélyos fémmérőkarral bírnak s a hidra tett terhet minden ponton egyenlően mérlegelik. Tartósság:, pontosság és Könnyű Kezelésüknél fogva ugy hazánkban, mint a külföldön a. legelső dijat nyert legkitűnőbb mérlegek. Gazdasági-, szekér-, m a r h a - , zsák- és r a k t á r i mérlegeinket czéíszerü és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva különösen a gazdák, gazdaságok és uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított "jobb kivitelű tizedes mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás "és loco vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 14. czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál.
FA1RBANKS MÉRLEG és GÉPGYÁR részvény-társaság, m BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külső Váczi-ut 156.
és a hus minőségére nézve egyedül állanak. A „Schmithfield Club" 1897. deczemberi ki állításán Londonban a „Hampshire Downn"-ok voltak a legkiválóbbak. A bárányok csoportja 20 nevezéssel felülmulta mind a többit számra nézve és egy ürünyáj a Champion díjra a legjobb rövid gyapjasok között a kiállításon tartalékban maradt. Egy „Hampshire Down" ismét első dijat nyerte mindenféle rövid fajták között a leszúrt állatok versenyében. Közelebbi felvilágosítást nyújt
James E. Rawlence, a Hampshire Down juhtenyésztők szövetségének titkárja, Salisbury, England. Eladó birtokok. Hold 1Ára forint Vasút Megye Szám kilométer 4000 1 900000 Vas 700000 2864 6 Pozsony 2 225000 2520 Zágráb 20 400000 2212 18 Zala 4 260000 1670 20 Vas 5 300000 1530 6 Zala 6 320000 1500 Veszprém 8 • l 300000 1471 5 200000 1400 10 Tasnád 9 150000 1280 22 10 • Zala 550000 1230 260000 1050 10 970 J 250000,. 13 830 1 2 796 [ 80000 8 15 120000 696 Vas 16 120000 686 Zala 17 85000 632 12 18 95001 554 19 110000 526 6 Győr 20 85000 508 7 Zala 21 12000 470 10 22 440 Moson '23 420 85000 4 Zala 24 65000 334 .6 Somogy 25 8700Ó 5 Pest 26 55000 , 270 1 Veszprém 27 267 1 28 253 • 100Q00 Fehér .248 Veszprém 8 30 25000 228 24 Zala 31 216 | 48000 32 i Moson 204 ] 6 Vas 25000 177 Zala 34 l 172 •; 70000 Vas 35 .39000 170 Veszprém 36 23000 152 7 37 45000 . 150. 2 30000 .138 10 Komárom 39 136 Moson 40 45000 Győr 41 25000 131 .11 ! Zala 42 25000 110 150 || 55000 0 44
A kwassitzi czukorgyár r - t .
Ö
ajánlja, hog
m
M m
mspiBm. "in-wf'W*
Kwassitzi E r e d e t i
6576
Hanna Pedigree Árpa-vetőmagra ^ogy^vátókTrat63' igen bőtermő és teljes
I
legnagyobb keményitö-
'§
. tartalmú, belőle a legdúsabb kivonat nyerhető, «sekély proteintartalmu, finom héjú, finom ránczosságu, túlérettségnél cBilálj mzhsséggel.
8 9 . SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1 8 9 8 . N O V E M B E R HO 5 .
1617
Hofherr és Schrantz Budapest, o N _
W 3
s 01 «
&
N
s 3 c "2
•
" n 15
C L *0 "1 R : 0 fi-S-g
mJti o
N
60 0)
S
s
j® CM e
y
b
|j Árjegyzékek bérmentve és ingyen.
lóheyedörzsSiő-gépüket
„ G l ó r i a "
Lapunk bekötési táblája 1 f r t 3 6 kpépt
v i h a r - l á m p a
petróleum égetésre 5"' szabadegovel, Ovegcylinder nélkül, felülmul minden eddigi találmányt, mely eddig piaozra került. Ezen igen izlézes lámpa, kemény színezett bádogból Tan készítve, mindenütt forrasztva és ékelve ; a vihar és Utódésl biztonság a felette könnyű kezelés adja meg, hogy egyedüli s a legszolidabb, leghasználhatóbb lámpának van elismerve, miért is az érdeklődők szivesfigyelmébeajánlom. Magassága a fogó nélkül 32 cm. • &t méröjü, rácsozattal |«yütt 18 cm. Körttlbelül 16 órAig <•%, e;
(portómentesen)
kapható kiadóhivatalunkban. Homoki szölötelepitöknek igen fontos,
Árjegyzék ingyen es bérmentve. Megrendelési idejekorán kérek.
L
I
N
T
H
S
Á
N
D
O
R
Magyar királvi államvasutak. 155197/98. CÍI. szám.
Hirdetmény. Felsősziléziai-osztrák-magyar kőszénforgalom (I., II. és ül. füzet.) A kattowitzi kir. vasut-igazgatóság „Ficinussehacht (néue Ladestelle)* újonnan megnyílt állomása f. évi november hó 1-vel felvétetik az 1897. évi szeptember hó 1-töl érvényes kivételes díjszabásokba olykép, hogy a nevezett állomáson feladandó küldeményekre a „Richterscháchte der Lanrahüttengrube" állomás díjtételek nyernek alkalmazást. A f. évi november hó 1-éig n«v«/.clt állomásról cls/.állilásra kerülő küldemények után „Lanrahütte" állomás díjtételei, kocsinként 50 fennig felemelve, alkalmaztatnak. A „Ficinusschacht" állomás neve „Fieinusschacht alte Ladestelle"-re megvál(Utánny. nem dijaztatik.)
A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a többi részes ' vasutak nevében is. 1898. Szolnok és Eperjesen első dijak : Arany érmek.
öszi idény.
IfTTUMF í 1 I V U n l m
h
öszi i d é n y
-
Magyarország legrégibb gazdasági gépgyára MOSOVBAX (1856) ajánlja az őszi ós téli idényre :
Legjobb szecskavágó és répavágóit, daráló, tengeri morzsoló és répamosóit. Uj!
„RAPID" dará'ók egyedüli képviselete 1
Uj! Burgonya választók, Ventzki-féle ta^armáng-füllegzliö^! Takarmánykamra berendezések!
ünflhváry László gyümölcsfa iskolája, CzeQléden. !! Tessék árjegyzéket k é r n i ! !
Tervek, költségvetések díjmentesen. üj, teljes nagy árjegyzékei iiráatra dijmentesea. Főraktár: Budapesti, VI,,
fai-köruÉ
57|a. gz.
1618
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER hO 12.
91. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.
A c s . é s k i r . k ö z ö s hadíigyminister.
. 2368 98. szám.
A J A N L A T . A közös hadügy minis terium az I. alatt mellékelt kimutatásban felsorolt, bőrből készült ruházati és felszerelési czikkeket, melyek az 1899. évi rendes szükségletből a magyar ipar részére fentartott hányad V* részét képezik, kisiparosoknál szándékozik beszerezni. A szállitásban résztvevőkre"a követ-: kező határozmányok szolgáljanak zsinórmértékül: ls A szállitásban csakis Magyarországban lakó és az illető ipar önálló gyakorlására iparhatósági igazolványnyal jogosított mesterek vehetnek részt. 2. Minden ilyen kisiparos szabad választása szerint akár önállóan, akár mint valamely kisiparos szövetkezet tagja vehet részt a szállitásban. Első esetben az alább látható A) minta szerint szerkesztett ajánlatot maga tartozik benyújtani. Azon kisiparosok, kik a szállítás ^eszközlése czéljából szövetkezetet alkotnak, — kötelesek mindenekelőtt egy meghatalmazottat választani, ki azután a a jelzett minta értelmében szerkesztett ajánlatot az általa képviselt kisiparosok névjegyzéke kíséretében tartozik beküldeni. E névjegyzék mintája B) alatt egyidejűleg csatoltatik. Ha a meghatalmazott ugy valamely czipészmesterek szövetkezetének, valamint szijgyártóstb. mesterek szövetkezetének is meghatalmazottja volna, akkor az ugy a czipészmesterekre, valamint a többi mesterekre vonatkozólag is külön ajánlatot jegyzék kiséretében tartozik benyújtani. Ha egy .és'! ugyanazon szövetkezethez tartozó kisiparosok különböző hadbiztossági kerületekben laknak, akkor a meghatalmazott által minden hadbiztossági kerületre vonatkozólag külön-külön szerkesztendő ajánlatban csakis az illető hadbiztossági kerületben lakó szövetkezeli tagok nefrezendők meg. Más szövetkezeti tagok a hadbiztosságok részéről figyelembe nem vétetnek. 3. Az illető iparág önállö gyakorlására való jogosultság oly helyeken, hol iparhatóság van, e hatóság által, más helyeken pedig a községi elöljáróság részéről igazolandó az ajánlaton, illetve ahhoz csatolandó névjegyzéken. Ezen igazolás nélküli ajánlatok (jegyzékek) figyelembe nem vétetnek. 4. Azon kisiparosok, kik egy szövetkezet tagjai, egyidejűleg mint magánosak® nem pályázhatnak. Úgyszintén egy kisiparos sem lehet egyidejűleg két vagy töb bűnszövetkezetnek tagja. 5. Az 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatok legkésőbb 1898. deczember hó 8-án déli 12 óráig azon katonai területi hadbiztossághoz nyújtandók be, melynek területén a kisiparosok (a szövetkezet meghatalmazottja) laknak. E hadbiztosságok a következők a 4. hadtest hadbiztossága ...'' ~ az 5. „ „ '•,1.... _ a 6. „ „ a 7. „ „ • , 2 1 . . Temesvárott • a 12. „ „ ... N.-Szebenben a 13. „ „ Zágrábban. Elkésve beérkező vagy táviratilag tett ajánlatok figyelembe nem vétetnék. 6. Próbaminták felmutatása és óvadék letétele nem kívántatik. 7. Egy szállítási részleg pénzértéke a szállításra pályázó kisiparosok összes számának a kiirt szállítási mennyiséghez való arányától fog függni. A lábbeliekre vonatkozólag a közös hadügyminisztérium fentartja magának azon jogot, hogy az egyes kisiparosok (szövetkezetek) által szállítandó lábbeliek nemét és méretnagyságát a megrendelésnél állapítsa meg. Könnyű czipők szállítása csak oly ajánlattevőknek fog odaitéltetni, kik ajánlatukban külön kijelentik, hogy ilynemű, lábbelit is szállítani óhajtanak. 8. A szállítandó' czikkeket a szállításban részes kisiparos saját műhelyükben (esetleg a szövetkezet által a szövetkezet tagjainak közös költségén berendezett műhelyekben) tartoznak előállítani. Az odaítélt szállítást más személynek átengedni—akár díjazás mellett, akár díjtalanul — tilos, mert ennek következménye volna, hogy az illető czikkek az átvételből kizáratnak. 9. Az árviszonyok tekintetében a II. alatti jegyzék szolgál tájékozásul; ezeknél magasabb árak nem engedélyezhetők. 10. A megrendelt czikkek beszállítási helye és a beszállítási határideje a szállítás odaítélése alkalmával lehetőleg 1899. január havában fog közöltetni. A beszállítási határidők 1899. május 1-jeés július 31-ike közti időszakra fognak esni. A beszállítás lehető megkönnyítése czéljából oly kisiparok érdekében, kik a budapesti 2. számú ruhatártól nagyon messze eső helységben laknak, a lehetőség szerint közelebb elhelyezett átvételi helyek fognak 'felállíttatni. 11. A beszállítandó czikkek ugy az anyag minősége, valamint az alak, a méretek (lábbelieknél az illető méretnagyság ugy külső mint belső mértékei), suly és készítés tekintetében a budapesti 2. számú katonai ruhatárban lévő kincstári mintákkal teljesén egyezőknek kell lenniök. Ezen minták a hozzátartozó leírások és rajzokkal, valamint a lábbeliekre vonatkozó szabási. minták (patron) is az említett ruhatárnál megtekinthetők, illetve fizetés ellenében megsze-
rezhetők. A szőrmés borjubőr hátbőröndök és tölténybőröndhöz való nád szilánk lemez-betéteket úgymint a mult évihez. képest megváltozott mintázatot, illetőleg az I.. jegyzékben foglalt ide vonatkozó megjegyzésre különösen figyelmeztetnek a vállalkozók. Ha valamely község czipész iparosai a katonai lábbeliek mintaszerű készítése iránt közelebbi tájékozást óhajtanak szerezni, e czélra egy maguk közül kiválasztott mestert a budapesti 2. számú katonai ruhatárhoz küldhetnek, hol az illetőnek az e részben szükséges felvilágosítások; megadatnak. 12. Gépek használata megengedtetik. A lábbeliek azonban feltétlenül minden részükbén varrottak legyenek. A talp mogvarrása csakis lánczöltésü (varró) (nem pedig tűzdelő gépekkel is) történhetik. Ha a lábbeliek sarkai sárgaréz csavarokkal vagy vasszegecsekkel lesznek megerősítve, ugy azok hegyeinek az alsó talpbélést keresztül haladniok nem szabad, ép ugy nem szabad a czinezett (canul) szegecseknek, melyekkel a betéttalpbélés megerősíttetik, az utóbbiból kiállani. A betéttalpbélésnek nem szabad elválnia és minőségre a mintával legalább is egyeznie kell. 13. A beszállított lábbeliek bevizsgálása tekintetében mesrjegyeztetik, hogy mindenekelőtt a lábbeliek belső minősége fog megvizsgáltatni — és pedig az átvevő tiszt szabad választása szerint — minden egyes szállítmány-részletből kémpróbák utján kijelölendő egy százaléknak (vagy legalább egy párnak) felfejtése által. Ha a kémpróba vizsgálat alkalmával kifogás nem merült fel, akkor az gégész szállítmány-részlet megvizsgáltatik, mely alkalommal azonban a lábbeliek nem fejtetnek fel. Ha a kémpróba vizsgálat alkalmával a belső minőséget, • illetőleg oly hiányok merülnek fel, melyek a megvizsgált darabok mintaszerütlenségét kétségtelenné teszi, akkor az egész szállítmány-részlet azonnal visszautasittatik. Ha pedig a kémpróba vizsgálat alkalmával a megvizsgált czikkek mintaszerüsége tekintetében kétely merülne fel, az esetben a kémpróba utján eszközölt vizsgálat két, — a körülményekhez képest három százalékra is (de legalább két-három pár lábbelire) terjesztetik ki. Ha a kómpróba vizsgálat alkalmával felfejtett darabok minősége ellen oly kifogás nem merült fel, mely a visszautasításra okot szolgáltatna, akkor ezen darabok a kincstár költségén újból helyreállíttatnak. Ellenkező esetben pedig e czikkek felfejtett állapotban adatnak vissza a szállítónak a nélkül, hogy az ezen czikkekért kártalanítást igényelhetne. Felszereiéri- és lőszer,elvényczikkek darabonként vizsgáltatnak meg. 14. Azon czikkek, melyek a bevizsgálás alkalmával mintaszerűeknek nem találtattak, vagy melyek csak a szállítási határidő lejárta után szállíttattak be, az átvételből kizáratnak. 15. Az esetben, ha a kisiparos (szövetkezet) a czikkek visszautasítását indokoltnak nem találja, jogosítva van a részrehajlatlán (vegyes felülvizsgálati) bizottság kirendelését kérni. Az errre. vonatkozó beadvány legkésőbb a visszautasítástól számított 14 nap alatt azon hadtest parancsnoksághoz nyújtandó be, melynek területén azon katonai ruhatár (átvételi hely) van, mely a czikkeket .visszautasította. A részrehajlatlan bizottság, — melynek megalakítása iránt az említett hadtestparancsnokság tartozik intézkedni, —- egy csapatállománybeli törzstisztből, mint elnökből, két csapatállománybeli századosból (kapitány), egy katonai hadbiztossági tisztviselőből és három polgári szakértőből alakul, mely utóbbiak közül egyet a szállító, egyet az átvevő katonai ruhatár (illetőleg azon hadtest hadbiztossága, melynek területén az illető. átvételi. hely van) és -egyet — a hadtestparancsnokság megkeresésére — a kereskedelmi bíróság küld ki. Ha a kereskedelmi bíróság nincs azon helyzetben, hogy szakértőt nevezzen, akkor a hadtestparancsnokság az illető kereskedelmi és iparkamarát keresi meg ez iránt. Az összes bizottsági tagok többsége által a czikkek elfogadása vagy visszautasítása iránt — a szállítási feltételek alapul vétele mellett — hozott határozata olyan végleges döntésnek tekintendő, mely ellen sem közigazgatási, sem birói uton egyik félnek sincs további felszólamlási joga. A részre-í hajlatlan bizottság költségeit az esetben, ha a bizottságnak bemu-i tátott összes czikkek meg nem felelőknek nyilváníttattak, a szállít^ — ellenkező esetben pedig — azaz ha az összes czikkek átvétetnek, a katonai kincstár viseli. Ha a, bemutatott czikkek közül , csak egy. rész nyilvánittatik meg nem felelőnek, az esetben a szállító a pártatlan bizottság összes költségeiből csupán azon hányadot tartozik megtéríteni, mely a megfelelőnek nem talált czikkek szállítási értékére — összes bemutatott czikkek értékéhez ;való viszonyítás - mellett — esik. Bécs, 1898. október 15.
89. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1898. NOVEMBER HO 5
1619
L Jegyzék a szállítandó czikkekröL i //. Jegyzék a szállítási A szállítandó czikkeknek
5 6 1 8 9 10 11 12 13 5 6 . 7 8
az 5-től a IS; méretnagyságig
18.38. évi M. tartó szíj-készülék és vastövis nélkül1) szőrmés borjubőr egészségügyi csapatok számára2) hátbőrönd műszaki csapniuk számára2) hátbőrönd tartószij-készűlék Hfaitt hátbőrönd-tartószijhoz való bőrhüvely töltény-bőrönd8) lovassági kettős málhatáska tartalék lőszertásk karnlíólycsatlék lovassági derékszíjhoz lll'ick Zl] I d]MH s 1H Ikiil 188,S. M_ { ismétlő ]iii-l i (i \ In hüvelyi gyalogsági kardhoz az utász kardhoz nem lovasitottak részére táska 'i
• • i
.1
bőr hofdcsukor a derékszíjhoz! lovassági defékszij karabélyesatiók nélkül8) puskas^ij karabélyszlj az igfflétlő.karabélyhoz _ köpenyszij 2 csatt darabbal gyalogságijtöltény-l 8 mm. töltényhez, tölténytartó nélkül lovassági I táska ! 8 mm. töltényhez forgó pisztolyok hordszijjal
6453 2901
szij: tartó kamóval, dobverő hüvely nélkül vállszíj nyeregtakar.ó szilárd oldallapokkal biró nyereghez
kani ári oj ösikófék feszítő zablaszár csikó zablaszár
számolta frt ikr forint 5 |24. öt 5:.:13 öt 5 :11 öt • 5 (36; öt 4 í14 négy . bakancs 4 S36 négy i 4 í30 négy 4 :78 négy . "4 • 72 ' négy 3 í33 három 3 :71 három 3 '76 három 3 '71 három könnyű czipő > ??- . 3 i66 hárpia 10 A 3 i65 három 11 3 56 három 12 3 53 három N 13 •cd : 3 51 három 5. m 7 02 hét .. m 6 ! » • 6 95 hat o 7 M 6 91' hat M 8 6 87 hat 9 6 60 hat félszáru csizma 1 10 6 59 hat 11 6 50 hat -. •cd 12 O 6 47 hat • O. 13 6 45 hat 5 9 02 kilencz 6 8 96 nyolcz: s 7 8 92 nyolcz 8 87 nyolcz 8 dragojiyos csizma 9 <ö 8 58 nyolcz 10 : 8 57 , nyolcz. 11 ,8 48 nyolcz 12 8 45 nyolcz 13 8 43 nyolcz 9 19 kilei\ez 5 6 9 12 kilencz 7 9 0.8 kilencz 9 04 kilencz ~8 huszár csizma e ' 8 ' 70 nyolcz IC1 8 68 ' nyolcz 8 60 nyolcz 11 8 56 nyolcz 12 8- 54 nyolcz ta — 20 nadrágszíj tartószijkészülék és vastövis nélkül 5 28; öt. s g o | egészségügyi csapa* 4 72: négy tok részére m J műszaki csap. részére 5 12: öt A czikkek megnevezése
megnevezésé
dragonyos csizma - ^ huszár csizma
árakról Egységár
265 1154 326 310 348 ~ "481
kötőfékszár nélkül4) -hoz való kötőfékszár (rugóz k a m ó nélkül és tövis nélküli c s a t t a l )
szügy szerszám patkótáska tartószijjal tábori főzőedény tartőszij lovassági lovassági szakaszlámpa-bőrtok gyalogsági ásó-bőrtok 1) Az 1888. évi M. szőrmés borjubőr hátbőröndhöz, úgymint a tölténybőröndhöz szükséges nádszilánk-lemez betéteket kötelesek az illető kisiparosok a szállitásra illetékes katonai ruhatárból a beszerzési ár befizetése ellenében beszerezni. A szőrmés borjubőr hátbőröndi betétek 1 készletének ára 33 kr., a tölténybőröndi betétek 1 készletének ára pedig 47 kr. Oly bőröndök, meíyek más, mint a katonai ruhatárból gzármazó nádszilánk-lemez betétekkél készülnek, az átvételből ki lesznek zárva. 2 ) Az egészségügyi és a műszaki csapatok számára való szőrmés Jjprjubőri hátbőröndök, úgymint a tölténytáska mintája a-mult évi pályázati hirdetmény óta megváltozott. 8 ) E czikkből 5°/o az I., 95°/o a II. méretnagyságban lesz előállijtandó. 4 ) E czikkből a szükséglet fele az I., fele a II. méretnagyságban lesz előállítandó,
>§
hátbőrönd tartószij készülék • 4. 37' egy
szóval krajczar huszonnégy tizenhárom tizenegy ! hat . kilenczvénnégy 1 •kilenczvenhat nyolc/van hetverinyólcz hetvenkettő •! nyolczvanhárom hetvenhét hetvenhat hetvenegy hatvanhat hatvanöt, ötvenhat ötvenhárom ötvenegy;... kettő kilesnczvenöt 1. kilenczvenegy .' nyolcz vanhét. hatvan ötvenkilencz ölyén negyvenhét negyvenöt kettő kilenczvenhat kilenczvenkettő nvolczvanhét ötvennyólcz :;' ; ötvenhét ' negyvennyolcz i negyvenöt negyvenhárom tizenkilencz . tizenkettő '; ;j nyolcz; , négy hetven hatvannyolc? : ' hatvan ötvenhat ötvennégy husz huszönnyolcz hetvenkettő | tizenkettő harminczhét
hátbőröndtartó szíjhoz való - _ '15 tizenkettő bőrhüvely 3 4() három negyven tölténybőrönd lovassági kettős mál-| 8' 317 nyólcz hárminczhét j hátáska, tartaléklő- '-val . ötvenegy szertáska | nélkül .. r 511 hét . karabélycsatlék lovassági Sara' derékszíjhoz tizennégy í — derékszíj kapocs nélkül negyvennyolcz M. 1888. 4Í3 — hüvely-•I az ismétlő puska huszonkettő 1 szuronyához táska - 2!
pár
_ _
1
2|
_
_ _ _ ____ _
-
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HÓ 5 .
A czikkek megnevezése frt kr forint
_ _
£
a gyalogsági kardhoz az utászkardhoz nem lot vasitottak részére az utászkardhoz a szeke5 . részcsapatok részére b.őrhordcsűkor derékszijhoz lovassági derékszíj karabélycsatlék nélkül puskaszij . — karabclvszij az ismétlő karabélyhoz köpenyszij 2 csattdarabbal — mm. tölténygyalogsági hez töltény* j. t tartó nélkül -8 mm. töl* lovassági tényhez forgópisztolyok hordszijjal 1 kötő — lovassági kard markolatszij ] — szíj, tartókamóval, dob1 vei'őhüvely nélkül dob vállszíj — nyeregtakaró szilárd oldalla6 pokkal biró nyereghez felső heveder 1 1 csatlék nélkül alsó heveder csatlék — — kantárfej csíkófék — — • feszítő zablaszár csikó
_
26 27 31 06 54 35 69 12
_ _
• huszonhat
harminczegy hat ötvennégy harminczöt
—
—
hatvankilencz • . tizenkettő
27 egy
huszonhét
63 egy 86 — 34 —
ötven hatvanhárom nyolczvanhat harmincznégy
05 egy 33 —
öt harminczhárom
__ 50
|
.
pár | kengyélszij első Oldal málhászij hátsó közép kötőfékszár nélkül bőr kö- hez való kötőfékszár tőfék (rugós kamó nélkül s tövis nélküli csattal szügyszerszám patkótáska tartószijjal 1888. évi M. tábori főzőlovassági edény tartószij lovassági szakaszlámpa bőrtok gyalogsági. ásöbőrtok
-
1 — — —
1
06 68 46 64 91 46 64 . 58 30 23 30 37 48
' hat egy egy — — — — —
egy — —, —
egy
Kelt
........1 1898.
huszonhét
_ _
SZAM. 8-ík ÉVFOLYAM.
Könnyű czipők 2 ) szállítását ugyanazon feltétek mellett, szintén elvállalom. Azon kisiparosokra vonatkozó névjegyzéket (jegyzékeket), kiknek nevében,ezen ajánlatot benyújtom, idecsatolom.' 3 )
hat hatvannyolcz negyvenhat . hatvannégy kilenczvenegy negyvenhat hatvánnégy ötvennyolc? | harmincz huszonhárom harmincz harminczhét negyvennyolcz
53 1 39 egy 1 - egy — 10 — 40 191 egy 73
ötvenhárom harminczkilencz
Aláírás. (Vezeték- és keresztnév olvashatóan irva). Hogy N. N. ur N...-Í lakos önálló ipar gyakorlására jogosított czipész (szíjgyártó stb.) mester, bizonyítom. 4 ) Az iparhatóság (község) pecsétje. .
Hatósági aláírás.
B ) minta. Jegyzék: azon -i 5 ) czipész (nyerges, szíjgyártó stb.) kisiparosokról, kik N. N.„__ (név, foglalkozás és lakhelye) urat felhatalmazták arra, hogy a közös hadügyministerium által 1898. évi október hó 15-én 2368/13. szám alatt kibocsátott árlejtési hirdetménynyel kiirt szállítás elnyerése czéljából nevükben ajánlatot nyújtson be, a vonatkozó megrendelést elfogadja, a megrendelt czikkek beszállítását eszközölje és a kereseti összeget felvegye.
Az egyes kisiparosok lakása utcza
vezeték-és kereszt, neve
tiz negyven tizenkilencz hetvenhárom.
Kelt
sajátkezű aláírása
-ben 1898. •N. N;«) meghatalmazott.
7 Hogy a fenti jegyzékben magnevezett ) egyének ipar gyakorlására jogosított önálló czipész (nyerges, szíjgyártó stb.) mesterek, igazolom.
Kelt _ T r „.„.
hadtest hádbiztosságának
házszám
stb.
—
A ) minta. A cs. 'és kir.
....
Az iparhatóság (község) pecsétje.
-ben 1898. a Hatósági aláírás.
„.• ben.
Ajánlat. N -i lakos (vármegye, helység, utcza, házszám) ezennel kijelentem, hogy mindennemű mennyiségű és méretnagy ságu 1 ) lábbelit a közös hadügyministerium által 1898. évi október hó 15-én 2368/13. szám alatt kelt hirdetménynyel közzétett árak mellett, e hirdetményben foglalt határozványok értelmében, melyek előttem teljesen ismeretesek és melyeknek magamat teljesen alávetem, szállitani hajlandó vagyok.
-1) A felszerelési és lószerelvényczíkkekre ajánlatot tevők „a . mindennemű, mennyiségű és méretnagyságu lábbelit" szavakkal elhagyják és e helyett azon czikkek nemét és mennyiségét jelölik meg, melyeket szállítani szándékoznak.
s ) E tétel csak azon kisiparosok ajánlatába veendő fel, kik esetleg a könnyű czipők szállitására is vállalkoznak. 3 ) Ezen harmadik tétel csak azon ajánlatokba veendő fel, melyeket szövetkezetek meghatalmazottai nyújtanak be. 4 ) Ezen igazolás csak az egyenként ajánlatot tevők ajánlataira vezetendő reá. Szövetkezeteknél ezen igazolás a szövetkezeti tagok névjegyzékére vezetendő a B) minta szerint. 5 ) Ha valamely szövetkezet több helységbeli kisiparosokból áll, akkor minden egyes helység kisiparosai külön jegyzékbe foglalandók. 6 ) Ha a meghatalmazott szintén kisiparos és a szállításban szintén részt óhajt venni, akkor annak neve a jegyzékbe és pedig elsőnek szintén felveendő. ,7) Itt a jegyzékben felsorolt kisiparosok száma teendő ki. Egyébként az ajánlatok helyes szerkesztésére nézve a hirdetm é n y i . pontjára kell figyelni.
89 SZÁM. 8-1K ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER hO 5.
1621
• 53040/898. számhoz.
Bérleti hirdetmény.
Az egyetem alap. tulajdonát képező danaföldvári uradalomhoz tartozó, Tolna vármegyében fekvő, Dunaföldvár nagyközségtől 5 kilometer, a dunaföldvári vasúti állomástól 7 kilometer, az előszállás)' vasúti állomástól 5 kilometer távolságra eső és "egy részével a dúnapart és Duna folyammal összefüggésben levő 85686/iooo kat. hold kiterjedésű úgynevezett „ B a r ó t h a p u a z f a i " , nemkülönben az azzal teljes összefüggésben levő 2312S2/i6oo kat. hold kiterjedésű úgynevezett „ f e l s ő h a l a s t ó i " , vagyis összesen 1087308/i6oo kat. holdat magában foglaló s mivelési ágaira nézve a haszonbóri és versenytárgyalási foltételekben részletezett f ö l d b i r t o k a rajta levő é p ü l e t e k k e l egyült az alólirott ministerium IX-ik ügyosztályában
f. 1S98. éwi deczember l é 5-iR napján
Megj é l e n t
KÖZTELEK ZSEBNAPTÁR
tartandó zárt ajánlatu verseny utján 1899. évi oktolber lió 1-től, s illetőleg 1900. évi január hó 1-től 12 esetleg 18 évi időtartamra
haszonbérbe fog a d a t n i .
Ajánlat tehető az eddig külön bérletet képezett 85686/i«o kat. hold területű „Barothá pusztai" földbirtok és a 23 1222/i6oo kat. 808 hold kiterjedésű „felső halastóból" egy testben összevont 108 7 /isoo hold kiterjedésű földbirtokra, de tehető ajánlat külön-külön is. Az 1500 és illetve az 1000 és végre az 500 frt bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtával felszerelt és 50 kros bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatok a fentjelzett nap délelőtti 10 órájáig a ministerium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be. A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek a ministerium segédhivatali igazgatóságánál és szegzárdi gazd. felügyelőségnél a hivatalos órák alatt betekinthetők. Budapesten, 1898. , év október havában. 6645
1899-ik évre. Szerkesztik és kiadják:
RUBINEX GYULA és SZILASSY ZOLTÁN az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárjai.
A zsebnaptár ára az 0. M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek bérmentes küldéssel együtt fl forint 60 kr. B o l t i á r a 2 forint. „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllői-ut 25.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Ministeriumtói.
Eladó szőlővessző. Az „Országos Magyar Gazdasági Egpesfilet
„istvántelki immunis homoktalaju
Lóhere- és luczernamag termelők felkéretnek, hogy termékeiket értékesítés czéljából mintázzák meg a ,.Sárosvármegyei Gazdák Fogy, é s Ért. Szövetkezet' 1 Igazgatóságánál
PERJES.
Csakis termelők ajánlatai vétetnek figyelembe.
szőlőjéből 'a kővetki
e u r ó p a i és a m e r i k a i s z ő l ő v e s s z ő k eladók. 1. Gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 20,000 ezre 16 frt Nagy Burgundi 5,000 „ ! 6 „ Mézes fehér ... 5,000 „ 16 , Madelaine angevíne . 2,000 „ 16 » Chasselas blanc ... 1,000 „ 18 „ Chas. bl. croquant— 500 „ 16 „ Chasselas rouge — 2,000 „ 16 „ Tramini piros .... ... 3,000 , 16 Pirog Bakar 1,500 , " 1 6 „ Szent-Lörinez 1,500 „ 16 ,
2. Sima európai vesszők. Olasz Rizling 25,000 ezre Nagy Burgundi... ... 8,000 „ Mézes fehér 8,000. „ Madelaine angevine 3j0Q0 „
8 frt 8 „ 8 „ 8 „
Chasselas blané ... '2.000 ezre" 12 frt Chas. blane croquant 1,000 „ 1 2 , Chasselas rouge ... 3,000 „ 12 „ Tramini piros 4,000 „ 8 ,, Piros Bakar 2,000 „ 8 „ Muscat vegyes 2,000 „ 12 „ Szent-Lőrincz 2,000 „ 8 „ Nemes Kadarka . . . 500 „ 8 „
3. Gyökeres amerikai vesszők. Herbemont Jaquez
= ,
! 500 darab 10 frt 5,000 „, 10 „
4. Sima amerikai vesszők. Herbemont Jaquez Riparia Sauvage
1,000 darab 6 frt 6,000 „ 6 , ... 5,QÓ0 „ 5 „
OrszágosMagyarGazdaságiEgyesület igazgatójához
Budapest „Köztelek" intézendők. Az elszállítás őszszel vagy tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a vesszők feJe ára előre beküldendő, hátralevő rész. utánvéttel szedetik be. Csomago'ásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik.
Igazgató.
sack
egyedüli
rudolf
P R O P P E E
Immlm
Magyarországol
S A M U
B u d a p e s t , V á c z i - k ö r u t 5 2 . szám. Előre bocsátva, hogy Sack Rudolf világhirtt gyártmányai eredeti minőségiben csak nálam kaphatók: í f'-ít prf tm . • í--Hü • Hü 1 .d
Ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet
szecskairágfó-, r é p a v á g ó gépeimet. Kési, járgány- és goziiaj-tásra
járgányaimat, a jelenkor legjobb
t í
—
tJtil l llláf i y p á l
OIÓ
készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket. Mindenről kimerítő á r j e g y z ő i t és készséges f e l v i l f t g - o s i t & s o k .
1622
88. SZÁM. 3-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HQ 3.
I Birtokeladás. I 3
a
Méltóságos gróf Bercii told Lipótné uradalmában
a tenyészgulya
gróf
és m e z ő h e g y e s i
Almásy
mazott tiszta m a g y a r 5 darab 5—4 étés ; ? 3 8
15
}• „ ; „ » „
12 7
.
. ;;
megszüntetése
czéljáből
törzsnyájából
szár-
fajta
3-éves
„ ,
2
„
}
nagyrészben hasas
tehén
üsző,
elválasztott
}
Ö8Z
összesen 1 1 ?
<íborju
drb
g u l y a b e l i
m a r h a
e l a d ó . Szives megkeresések áz u r a d a l m i ság-hoz
Árpádlialomra,
tiszttartó-
u. p. O r o s h á z a ,
zéndök.
cs. és kir. udv. fegyverszállító
j
A csanádi székeskáptalan közhírré teszi, hogy a tulajdona- f hoz tartozó és Temesmegvében, a rékási járásban, Stancsófalva [ község• határában fekvő," 325.721 frt 26 krrá becsült, mintegy 4707 hold és 181 D - ö l katasztr.-holdnyi terjedelmű erdő, szántóföld, rét, legelő és kertből álló
inté-
^ w li H w £ S W $ g g]
a rajta levő épületekkel együtt, legfelsőbb helyen nyert elvi jóváhagyás folytán, zárt ajánlati versenytárgyalás mellett,' csakis becsáron felül, örök áron eladatik. Venni szándékozók zárt ajánlataikat a csanádi káptalan czi- j mére 32.050 frt (harminczkettő ezer és öntven forint) készpénz, vagy letétre alkalmas értékpapírokkal ellátva legkésőbb 1899. i január 4-ig déli 12 óráig Temesváron Méltóságos és főtisztelendő Németh József nagyprépost és fölszentelt püspök ur lakásán annál is inkább adják be," mivel az utóbb érkező ajánlatok figyelembe j nem vétetnek. A beérkező zárt ajánlatok az 1899, évi január 7-én | tartandó káptalani gyűlésben délelőtt 10 órakor bontatnak fel. A versenyzők közötti szabad választás, illetőleg az ajánlatok el- i fogadása vagy visszautasítása a káptalan szabad elhatározásának tartatik fen. A káptalan határozata az ajánlattevőkkel közöltetni fog. Közelebbi felvilágosítások és föltételek Nagyságos és főtisz- ; telendő Dr. Kun László káptalani tag urnái (Temegvár, belváros, | Nagypalánk-utcza 3) megtudhatók. Ügynökök és közvetítők kizáratnak. Temesvárott, 1898. október hó 29-én.
6658
'145717/98: CII. , ; Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. N6mctors7.á;;-Zimony átmeneti forgalom. (A díjszabás II. pótlékának életbeléptetése.) A fenti forgalom 1895. évi november hó 1-étől érvényes árudijszabásához f. év november hó 1-én a II. pótlék lép életbe, a mely újonnan felvett állomások }dijtételeit, továbbá helyesbítéseket es módosításokat tartalmaz. Ezen pót1 ék a részes vasutigazgatóságoknál 12 fillérét megszerezhető. i szeptember havában. A magy. kir. államvasul (Után
SEIFERT JÓZSEF, Pozsony,
0 ö w g dj
f
| ingatlan birtoka |
bika,
3. „ 2 , ':„••. s „ i „ elválasztott bikaborju,
''
17
árpádhalmi
(Csanádi káptalan.)
Halászkapu-ntcza 4,
nagyban waggon-rakományonként ab Leopoli loldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A v I uü szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. I Á megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárából beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.
Egri fokáptalan jósságfelügyelői hivatala.
ELADÓ SZÉNA. Az egri f ö k á p t a l a n n a k P e s t v á r m e g y é b e n Monor mellett, Zsiger-pusztai g a z d a s á g á b a n megközelítőleg 4000 métermázsa kitttnő minőségű
elsőosztályu széna kerül Venni szándékozók Egerbe, a fökáptalani küldjék be. Kelt Egerben, 1898. A
eladásra. zárt ajánlataikat f. h ó 15-ig jószágkormányzóság czimére n o v e m b e r 1-én.
Jószágkormányzóság.
91, SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBERHO12223
73615/98. számhoz.
Bérleti hirdetmény.
Értesítés. A cé. és kir. közös hadügyministerium 1898. október 4-én 2307.' Abth. 13. szám alatt kelt leiráta szerint különféle ruházati és felszerelési tárgyat általános versenyzés utján szándékozik biztositani. A teljtartalmu hirdetmény ajánlati mintával együtt, továbbá a szállítandó czikkek jegyzéke és az egy szerződési tervezet alakjában szerkesztett részletes feltételek valamennyi hadtest hadbiztosságánál, a brünni, budapesti, gráczi és kaiserebersdorfi ruhatáraknál, továbbá az állam valamennyi kereskedelmi és iparkamaráinál, a kereskedelmi 1 muzeumnál és a budapesti magyar országos iparegyesületnél betekinthető. Budapest, 1898. október 22-én.
A cs.
és kir.
4.
hadtest
hadbiztosságától. Utánnyomás nem dijaztatik.
H f T G
Az egyetemi alap pécsváradi uradalmához tartozó Baranya vármegyében fekvő 795íf§| kat. hold kiterjedésű, művelési ágaira nézve a bérleti feltételekben részletezett „Trefort és Gyula" pusztai
uradalmi
földbirtok
a rajta levő gazdasági épületekkel ministerium IX-ik ügyosztályában
együtt az alólirott
folyó 1898. évi deczember hó 6-ik napján tartandó zári ajánlati verseny utján 1899. évi október hó 1-től 1911. évi szeptember hó 30-ig terjedő
12 évi
időtartamra
haszonbérbe fog adatni. A 776 forint bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtával felszerelt és 50 kros bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatok a fent jelzett nap délelőtti 10 .órájáig ministerium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be. A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek a ministerium segédhivatali igazgatóságánál és a pécsváradi gazd. felügyelőségnél (Pécsváradon) a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Budapesten, 1898. évi október hó 26-án.
k v a l l á s - é s k ö z o k t a t á s ü g y i m. kir. m i n i s t e r i u m t ó J .
J t l t u r
a z Országos M a g y a r Gazdasági Egy. kiadásában a
Suschka
Richárd
az 0. M. G. E. által 1000 frt pályadíjjal koszorúzott p á l y a m ű * Bolti ára csinos v á s z o n k ö t é s b e n 3 frt. Az „Orsz. Magy. Gazd. Egy." tagjainak, illetve a „KÖZTELEK" előfizetőinek csomagolva és az összeg előzetes beküldése mellett portómentesen megküldve 2 frt 30 kr.
H l Megrendelések a „ K ö z t e l e k " kiadóhivatalába, B U D A P E S T , IX. ker., Üllői-ut 25. s z á m alá
~
intézendők.
1624
V X
KÖZTELEK,
é
A yT TWrí rTa ^^W^f fri Tf i LT t
J
1 8 9 8 . NOVEMBER HO 5.
8 9 . SZAM. 8 - i k É V F O L Y A M .
B U D A P E S T , Muzeum-körut 3 5 . H
'
1>auckscl1
részvénytársaság fióktele, e.
Törzsgyárunk L A N D S B E R G a W . gépgyár, vasöntöde, g ő z k a z á n - g y á r é s rézműves-műhely H ^ * 5 3 éves fennállása óta" mint legkiválóbb
különlegességét
legújabb rendszer szerint.
l e g j o b b a n j öved el-
Kö ülbelül 1700 telepet állítottunk fel 5 0 é v óta. S z á l l í t j u k t o v á b b á a s z ü k s é g e s b e r e n d e z é s e k e t szeszfínomitók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k , m a l á t a g y á r a k é s sörfőzdék s z á m á r a .
Paucksch, Budapest, luzeum-körut 35. czimre kérjük. (Gyártelep: Kőbánya.)
EOIHOLYMŐI
Knuth Károly
(tri@&ai*£Sik) minden
gabonanem
mérnök és gyáros.
osztályozására
Graepel Hugó
QYÁB ÉS IBODA:
gépgyárosnál Budapest,V., külsfí váci-ut 46. Mintegy 10 klgr. gabonaminta beküldése esetén különleges trieur készíttetik. 6442
BUDAPEST, VIB. k e r . , G a r a y - n t c z a 6—8. s z á m . Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizerőmíívi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárfik számára.
Malomterendezési osztályomat a t. cz, n a g y Közönség szíves figyelmébe a j á n l o m . Árjajryzéls:, i n g y e n é s t é i m e a t i r e .
|
ll.egJobl> minőségű kőagyag-osövek raktáron
\ z álIaíísBngészíségnél é s gazdaságban jSzükségeft ggóggárút és
v e g y s z e r e k e t , I1
különösen: g e n t í a n és k á l m o s g y Ö K é r p o r , karbolsav, kehepor, kénvirág, keserűsé, marhapor, patakenőcs, rézgálicz, salicylsav, salicylsavas nátron, szappangyökér, üditőnedv, vasgáliez, salétromsav, kénsav, sósav, bőrsav, csersav, borkősav, kén-aether, szalmiákszesz, kreolin, vaselin, k ö t s z e r e k e t stb. jutányos árak és pontos kiszolgáltatás mellett ajánl -kereskedése YÓ'-Jioz Árjegyzékkel kívánatra szolgálok. — Pontos czimezést kérek.
M. Hann's
cs. kir. udv. patkolási eszköz
Ajánlják nagy raktárukat minden patkolási czikkből és ezen szakmába vágó különlegessé- ^ g e k b ő l . — Továbbá ajánlják s z a b a d a l m a z o t t , kiváló szakférfiak által l e g j o b b a n ajánlott patkóikat igáslovak é s p a r i p á k , úgyszintén ökrök vasalására.
I.G. A
Z A L A-D R £ L L
Az Orsz. Magy. Gfcd. Egyesület 1897. október hóban Kisbéren közi vetőgépversenyén a legelső dijjal, a á l l a m i a r a n y é r e m m e l
szállító
BÉCS, I. ker., Strau.ch.gasse 2. ss.
gazdasági gépgyára és vasöntödéje
1T A Q T - K . £L 1 T I Z S 2T, nagyérdemű gazdaközönségnek, h Magyapopszág legjobb sorvetegépe m
S ö h n e
K ü l ö n ö s e n k i e m e l j ü k c z é g ü n k n e k legujal»l>an mazott rudvasalásait és kengyeleit.
szabadal6515 j
Magyar tőzeg- és müfrágya-ipar részv.-társ. | ajánlja losonczi gyárából, kitűnő
minőségű
f a e c á l 4^ t r á g y á i t feltárt
faecáliák,
faecál-superphosphát,
tözegphosphorsav stb. stb. R é s z l e t e s árjegyzékkel é s felvilágosítással ISg""
,Planet jr."rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á11 frt.
az igazgatóság
készséggel I S d
szolgál siss
Budapest, YL, Andrássy-út 30. szám, Ii. emelet 8. ajtó.
. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK 18982 NOVEMBER HO 5
KIS HIRDETÉSEK, Oeak oly leveleid-® v&lsuszoliMik, m e l y e k k e l Tál.'iw:íi-<« s a a k s é g e s l e r é l b é l y e g e t T a g y 1 eveieseölap©* kfildenek.
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
i Pályásat erdészjelöSti
írnoki állás lő a Nagy-Atádl uradalom. évi 300 frt készpénzfize-IBI - a mosás és ágyneműn dl - teljes ellátással; apáiétól megkívántatik felsőbb
Béres íinden ágán jártas é
es^hason minőségben
Sat. Imrei
állásra. A beszterezebányai pilsp öleségnél üresedésbe jött az erdészjelölti állás, melylyel 600 frt évi fizetés, sz- bad lakás, esetleg 90 frt lakbér, 40ürmS. házhoz szállított kemény tűzifa, 6 k. K. földilletmény, kiküldetések esetén i frt ÍR ti Dl) <•"•.'I LÍ PL 50 kr. "napidíj és 10 kr. km.-dij van egybekötve. Ezen állásra pályázhatnak az: erdőtörvény 36. §-ának a)—b) pont,0 Nyéki urad. bérjaínak mégfelelő, képzettséggel bíró okleveles erdészek. A tót nyelvbírása előnyt biztosi." ÁLLÁST KERESŐK, Pályázati határidő 189S. Földmivcs é vi no vember h ó 20-ika, az állás elfoglalásának határideje lehetőleg deczember hó 1-je. Kérvények alulírott erdőhivatalhoz nyújtandók, be. Beszterczebányai püspökség erdöhivata/a LugUár, u. p. Garam-szt.i. Ozim a kiadóhival Kereszt. Segédtisztül iba egy a gazdasági ki
i'flzetés^O^frt 2eBzob4a. k
jö^t^bi!
m a g : 6418 legjobban értékesíthető
gazdaságban. Tapasztalatai már
magkereskedésében
leeyhamar élhetésig • Kezelötiszti st keres 1899. év elejére - - Gazda, magfcároSj hajdú, muu30 éves, nötleu, a német ..kafétügyölőnók, érti az összes
Elad® b i r t o k . B^lt™1000éhold eladónorok on vagy életjáradékért. ÉrtéÉladó syöK.
ÁLLATOK.
növendék ökör és üsző borjakat megvételre miml KLEIN ÉS SFITZER Kis-Czeli kereskedők:.
Megrendelések egyezség szerint
fü 2 frt. Sárgaszőrű doubíe lier pokrücz különféle nü sávókkal és rojtokkal, Kivánatra árjegyzékkel szot gálok. Suly László, Veszprémben. 6595 Őszi és tavaszi szállításra ajánlok, tavak és. folyók benépesítésére, gyorsnövésü, csehfaju egy és két éves
NT p o n t y o t -m
és ivarérett anjahalat, továbbá 6429 tenj'észsüllőt, csukat, ezompot és r á k o t .
Állást keres. . kath. e
6évi gyakor-
Corchus
vilagitás. A ár.-
Béla
BUDAPEST, 17., Molnár-utca 17. vagy ispáni álláí|t Földmives
gazdatiszti állást
Somogyi Gyula, Állást keres, azonnali betöltésre, felsőbb ga pesti felsőbb szőlő- és borga dasági tanfolyamot végzett liul ember, ki a giizdnsiU mimli ágában teljes jártassággal bi
Gazdasási ár állást keres, ki éve mint kulesár és ti tejkezolő nagy bi
^zonyitvány másolatokkal f —
Gépé.sz kovács, ki jártas az összes s»z dasági gépek javításában és £ patkoló^tanfolyamot jelesen vé.
tellő jártassággal 1:
A Balaton-Szent-Györgyi
Gazdaközönség
OzH'' a® kffdóhfiHlíin" 1 ' Felügyelő k eres^'k^a gazdálkodó^n(lor
Löliere« magot bírmuly nagy mtiiijiségbm
a legmagasabb áron vásárol és mintázott ajánlurtat kir FISCHEH J. heremagkiviteli üzlete Bsflajest, uagyiorona-u. 18,
Szétküldés jótállás m.
Gazdáságikisbiblia. A mai siőlőmivelés, borászat, növénytermelés, állattenyésztés,, tejkezelés, gytimőlcs- és konyhakertészet és Stb. 6762
gyakorlati lézifcSnyve. Irta: Kecskeméthy Géza, kir. borászati felügyelő.— 1898. Kapható a szerzőnélDELIBLATON, Temesmegye. isel: I frt 15 kr.
ó. Felvilágositá ISzentoya'rgy-
Törleszt, kölcsön földbirtokokra.
VEGYESJ5K,
szentgyörgyi" bérgazdaság ^ czi-
Gépész srestetik, ki Hosszabb ideig igyobb gazdaságokban ^ volt
nyújtanak, melyek számtalan előkelő gazda-, lótnlajdonos bir-
Slogatott vöröszolgálat->a léphet,
állási km* január. esetleg áprüls elsején való belépéssel,
teljes eMtás^moVás^'és igyl
Schmidt J . C .
erfurti magtermelő magyarországi főraktára BU3D Ü.2PEST, V. ker., Fiirdő-utcza 4. sz. Megtekintésri
lópokróezaim
belépésre keres szerény igényű, gazdasági iskolát kitűnő siker-
gyar^yelvet némileg érti^1! praxissal, a hizlalásban, t gazdaságban, répatermeszti
RadwanerésRónai
alatt álló szőlőtelepéről RáczJégverésmentes I.'oszt. szokván yminőségű szőlőojtványok ós Rnpöstris Monticola alanyokon a következő fajokban: Ohasselas blaoc 'croquant,
, . Nagyburgundi,
Földmives skolát végzett, szerény igén; , -negbizhatő, róm. kath.,
lépésre,' ki" több^éví''"gyakorlattal és a gazdaság minden ágában, valamint az irodai teendőkben ke^lő jártassággal
Veszünk: Kendermagot, Lenmagot, Dactylis g!omeratá-t, Vörösherét, Luczernát, Fehér és paprika kölest és mindennemű egyéb Olaj és gazdasági magvakat l e g m a g a s a b b árakon 6265
szőlő oitvánvok Bajor József állami felügyelet
dl
Irtássá"' ÁMs 189» év 1-én elfoglalandó, oey számadó gazdát 'Szi l borgazdaságomba,
HALDBK
Budapest, Károly-körut 9.
teljes :iie;;vléei-ilesre oná.l hfzlalásbap1 ós'P Uj ™z°ilésí
111 J^ri Si'kray hirdetési irodájába dapest, Váezi-körűt 33. ii
Lóhere luczerna
Iámra napi árfolyam
DrecMer Nándor BUDAPEST, Erzsébet-körut 5. Sürgönyczim : ' Dreelsler, ErzséM-Mrut 5.
r a legtekintélyesebb
89. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898. NOVEMBER HÓ 5.
Gözekéket,
Szecskavágók Répavágók, '
Gőz-utihengereket és
járgány- és kézihajtásra,
legújabb szabadalmazott
RAPID" darálógépek
Gőz-utimozdonyokat
WentzRi-fféle szabad.
a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállit
gyorstakarmány-füllesztők
J o h n F o w I e r &Co.
nagy készletben.
Lakos
hj^swjwafacflS.
Nándor
ilii
FRIEDLAENDEB JÓZSEF mezőgazdasági gép-, szélmotorés szivattyugyár magyarországi vezérképviselete
hol is épitett nj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javitóműhelyt tartanak fenn.
Budapest, VIII., Külső Kerepesi-ut I.
MALOM-
berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gép&isíwényeket
gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállit:
@örner J. és Társa
lalomépitő gépgyára és vasöntödéje
Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.
T
SANGERHAUSEIVI
G É P G Y Á R
Magyarországi gyártelepe B u d a p e s t ,
K i i l s ő
v á c z i - u t
1 4 4 3 . 1
Első és egyedüli magyar special gépgyár. G Y Á R T M Á N Y O K : | az összes mezőgazdasági iparágak séges gépek. Nevezetesen:
Czúkorgyárak, Sörgyárak, \ rak és Szeszgyárak Szaktekintély
Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a j számára szük-
Malátagyá-
teljes berendezése és átalakitása. mezőgazdasági szeszgyárak és czúkorgyárak terén.
Q 7 a c 7 m / á vek Ir b e r e n d e z é s e h o s s z a b b l e j á r a t ú I O Z . t J 0 Z . g y c i r c l K t ö r l e s z t é s e s k ö l c s ö n mellett.
| Minden
szakbavágó
felvilágosítással,
tervekkel, szolgálunk.
.Pátria* irodalmi és nyoi
JKoffrnciste^gő^motor | Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, \ lőerőtől kezdve egész 30 lőerőig gyártjuk. költségvetéssel
készségesen
iság nyomása Budapest, (Köztelek).
u
