VIII évfolyam.
Budapest, 1898 é v ia u g u s z t u s
63. (713.) szám.
h ó 6.
KÖZTELEK KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. Az anzágoz m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Rea tagaknak «16Szetésl díj ; Bgé— frry 1« frt, félévre 5frt,negyedévre 8frt60 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Szőlőszeti tanulmányul Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" szőlőművelési é s borászati bizottsága szeptember h ó 11-től 18-áig t e r j e d j időközben szőlőszeti tanulmányutat rendez. A tanulmányut az alábbi szőlőtermelő vidékekre t e r j e d ki : a) A tokaj-hegyaljai
kirándulás.
A tállyai, mádi, tarczali, tokaji, liszkai, tolcsvai, bodrogh-zsadányi, sárospataki, kistornyai é s szőllőskei állami, községi é s m a g á n szőlőbirtokok megtekintése. Sátoralja Ujhelyen szőlőszeti értekezlet. b) A beregszász-vidéki
kirándulás.
A beregszászi, beregszász-vég-ardói, benei, nagy-muzsalyi m a g á n e s községi szőlőbirtokok megtekintése. A kirándulás 9 napot venne igénybe, beleszámítva szeptember hó 10 ét, az összejövetel napját. A tanúlmányut Szerencsről indul ki szeptember 11-én és Beregszászon záródik szeptember hó 18-án. A tanulmányut részletes tervezete a „Köztelek" 51. számában jelent meg.
Megjeleli! Biliéi szériái és szsibatoi.
Szerkesztőség &s kiadóhivatal: B l i l f « ( t ( K « X t * l « K X tillSi-*t SS. Mi&m. Kéziratokat a szerkecztfaég nem küld riarao.
csikon való továbbszállítása nehézségekbe ütközik, másrészről a nagyon látogatott tanulmányuti kirándulások rendesen a z egyesekre kevés eredménynyel szoktak járni. A tanulmányutban való részvételre szóló jelentkezések határideje augusztus hó 20 ika. A jelentkezési határidő ezen korai bezárását az teszi szükségessé, hogy a pontos utiprogramm, valamint a meglátogatandó szőlőtelepek ismertetését tartalmazó füzet még idején el legyen készíthető és a résztvevők közt szétosztható ; nemkülömben azon érdekelt városi hatóságok, gazdasági egyesületek, szőlőojtványtelepitő részvénytársaságok é s egyes szőlőbirtokosok résztvevők számáról idejében é s pontosan ér A tanulmányutban való részvételre a je lentkezések az OMGE. titkári hivatalához tézendők, mely jelentkezésekkel egyidejűleg az előirányzott költségek fele a?az 30 forint az OMGE. pénztárára czimezve beküldendő. Oly jüleg az OMGE. pénztárába b e n e m küldetik, figyelembe n e m vétetnek. A részvételi dij második részlete a jelentkezések lezárása s a költségek végleges megállapítása u t á n lesz befizetendő. Minden esetben kérjük a tanulmányuti kirándulásban résztvenni szándékozókat, hogy bejelentéseikkel ne késlekedjenek, mert minél előbb zárhatók l e a jelentkezések, a n n á l pont o s a b b a n é s biztosabban állapitható meg a z utiprogramm.
Részvételi dij. A tanulmányútnak összes költségei maximálisan 60—70 frtot tesznek ki, bele n e m számítva a Szerencsre való utazást és a Beregszászról való hazautazás költségeit. A tanulmányozó társaság Sátoraljá-Ujhelytől Beregszászig külön megrendelt ugyanazon osztályú kocsikban utazik s igy nevezett útra nézve a részvételi dij mindenkire nézve egyformán vettetik ki. Jelentkezés. A tanulmányutban a résztvevők száma maximálisan 60-ban lett a rendező-bizottság által megállapítva, miután a nagyobb számú társaságnak a vidéken való elhelyezése é s ko-
Országos sörárpavásárok, i. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület f. év október h ó 1-től 15-éig Budapesten a Köztélek palota helyiségeiben országos sörárpakiállitást és ezzel kapcsolatban sörárpavásárt is rendez, mely utóbbi már augusztus h ó 20-án nyilik meg s tart október h ó 10 ig. ' A kiállításra beküldendő árpaminta mennyisége 5 kg. Árpaminták a kiállításra augusztus hó 1—20-áig küldhetők; későbben érkező mintákat a rendezőség el nem fogad. Figyelmeztetjük a t . gazdatársakat, hogy a rendezőség csakis az esetben vesz fel a ki-
állitásra árpamintá :a£, h a azok az általa sz-ptküldendő bejelenté í \vek kiséreté'b e'n külflétnek be, A kiállítás é s va^a^ter-vezete s b ej elöntő ive az ismertebb sörárpatMiTOö""gázdák czimére szétküldetett. A szükséges nyomtatványokat az érdeklődőknek a z OMGE. titkári hivatala készséggel megküldi. II. Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja a Borsod és, Pozsony vármegyei gazd. egyesületekkel, a miskolczi és pozsonyi ipar- é s kereskedelmikamarával és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetévei, — függetlenül a Budapesten rendezendő sörárpakiállitás ós vásártól — 1898 évi augusztus h a v á b a n Pozsonyban és. Miskolezon országos sörárpavásárokat rendez. A vásárok a következő napokon tartatnak m e g : Miskolczon augusztus hó 25-én, d. e. 9—d. u. 1 óráig, Pozsonyban augusztus hó 28-án, d. e. 10—d. u. 2 óráig. E vásárok valamelyikén résztvenni óhajtó eladó, az illető gazdasági egylet (pozsonyi vagy borsodi) titkári hivatalába eladó sörárpájából f a j és minőségenként 5 kg. mintát tartozik legkésőbb augusztus hó 22-ig beküldeni. A vásár teljesen szabad. Áruját tetszése szerint kiki maga, vagy bármely megbízottja által eladhatja, mint hivatalos közvetítő azonb a n a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete szerepel. A vásárok iránt érdeklődőknek részletes tájékozást nyújt é s bejelentési iveket küld, ugy a pozsonymegyei, mint a_ borsodvármegyei gazd. egylet titkári hivatala. A rendező
bizottság.
Gróf Festetits Györgynek Keszthelyen emelendő szobrára f. évi augusztus l-ig adakoztak: Dr. Darányi Ignácz földmiv. miniszter 500 frtot ; Bálás Árpád nyug. akad. igazgató 10 f r t o t ; Hoffmann Miksa, Nagy Gyula, Sztankovics J á n o s 2—2 frtot = 6 forint. Összesen 516 forint. Az OMGE. pénztára:
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok.
ADRIANCE PLATT & Co. NEW-YORKI
A cséplési idényre úgy
bel- mint külföldi kőszeneket,
világhírű g é p g y á r o s o k :
kizárólagos képviselőség-e olíva-, repeze-, ásvány gépkenő olajakat; Fűkaszáló, M a r o k r a k ó arató és jutta- s kender gabonás zsákokat; Í | : Kévekötő aratógépeire. 4 kazal- és géptakaró vízhatlan ponyvákat a legkitűnőbb minőségben, legjutányosabb árban ajánlunk. Kitűnő magyar bizonyítványok. S0K~ Késések elkerülése végett kérjük a megrendelések:et már most élőjegyeztetni. "Hf^i M a i a s á m t s n k 20 o l d a l .
KÖZTELEK, 1898. AUGUSZTUS HO 3.
1152
1898. évi julius hóiban befizetett alapítványi kamatok és tagsági évdijak nyugtázása. I. Alapítványi kamatok.
II. Évdijak. Hátralék 1897-ről : Földváry Elemér 40 korona, Halász Gyula 20 korona, Marcsányi Kálmán 20 korona, Stern Zsigmond 10 korona, Szikszay Elemér 20 korona, Szikszay Béla 30 korona, Szabó Ferencz (Péczel) 10 korona, báró Vécsey József 20 korona, Varga Sándor (böszörményi) 30 korona, Wéber Vilmos 20 korona. 1898-ra: Ábrahám Hugó, gróf Bethlen Ödön, Brokesch Ferencz, Bibó György, Both László, Breznóbányai mezőgazdák müv. egyesülete, Bányay Döme, Bogáthy József, Bikfalvy Albert, Csukásy István, Cathry Szaléz, Dömötör Béla (Kis-Lucs), Ebner Jenő, gróf Eszterházy Mihály, ifj. Frey Gusztáv, Földváry Elemér, ifj. Grundt József,Gálbory Samu, Gruber György, Garzó Imre, ifj. Háczky Kálmán, Hámos László, Haris Ernő, Hönig József, dr. Haydekker Béla, Harlikovits Mátyás, Hornyánszky Pál, Jaskó Géza, Ivánka Oszkár, báró Kemény József, Kauser Dezső, Lipovniczky Imre, Lippe Vilmos, Löwy Adolf, Mandel Mór, Meszéna Lajos, Markhót Gyula, Marcsányi Kálmán, Molnár Lajos, Mandl Endre, Mojzer József, hg. Odescalchi Livio, Olbricht. Ottó, Ottlik Géza, id. Purgly Pál, Pichier Zdenkó, Rácz Sándor, Redemptus közbirtokosság, Soós Géza, Sopronmegyei gazd. egy., Szilárd Imre, Szőllősy Samu, Simon Róbert, Sándory Rezső, Sztankovics József, Stern Zsigmond, Steinicz Adolf, Sümeg vidéki gazdakör, Vuits Vazul, Vécsey József báró, Wertheim Ármin, Vajna Antal, Vécsey Miklós báró 20—20 korona, Benczúr. Elek, Csák Gyula, Dorner Sándor, Fürst Lajos, Gyérey Richárd, Gyürky Gábor, Kemélyi bérgazdaság, Munk Pál és Soma, Kerekes Lajos, Kossuth János, Lövy Sándor, Mihályffy Sándor, Szakolyi gazdaság, Skita Sándor, Wissnyey Gyula 10—10 korona. Előrefizetések : gróf Bethlen Ödön, Földes Győző, Gosztonyi Tibor, Háczky Kálmán, ifj., Komlóssy Kálmán, Sváb Sándor ifj., Szűcs Zsigmond, Turkevei gazdasági egyesület 20—20 korona. Gyérei Richárd, Stern Zsigmond, Skita Sándor 10—10 korona.
A Muraköz. Kevés magyar ember van, aki ne ismerné Zalamegyének ezen kies, 1867. évben visszakapcsolt részét. Az ötvenes években még teljesen horvátajku nép lakta, úgyannyira, hogy asszonyaik egy szót sem értettek magyarul, sőt a férfiaknak is csak csekély hányada. Ma legnagyobb része jó magyarsággal beszél és félszázad alatt valószínűleg el is feledi a horvát nyelvet. Ez a nép az ötvenes években még nagyon jó módban élt, ma nagyon • szegény és kukoriczapolentán tengeti életét, akár az olasz vagy oláh. A déli vasút magyar-olasz vonalának kiépítése előtt egész 1861. évig a muraközi horvát fuvaros közvetítette az áruk vitelét Magyar* és Olaszország között. Hónapokig elkalandozott Nagy-Kanizsa, Turin, Róma, Milánó és más olasz városok között, rendszerint négylovas, nagy teherrel megrakott kocsijával, amott lerakta a magyar árut és hozott haza olasz portékát. Ez a fuvarozás sok pénzt hozott a házhoz, ugy hogy alig szorult földjének jövedelmére, melynek megmivelését az asszonyokra bizta, nem segítvén ezeken másként, minthogy tavaszszal hosszú kalandozásának megkezdése elöttmegszántotta földjét kukoricza alá, nem is vetvén ezen kivül egyebet, a lovainak abrakul szolgáló zabnál.
Vetésforgója ma is ugyanaz: sok kukoricza és kevés zab és ez természetes is; mert ez a parkhoz hasonló vizerekkel, muraszakadékokkal át meg átbarázdált szép föld oly alacsony fekvésű, hogy szemes, illetve szalmás gabna termelésére egyáltalán riem alkalmas. A talajvíz közelsége, a sok vizes ér kipárolgásából eredő ködök itt tönkretesznek minden öszi gabonát virágzásban, nem terem tehát más, mint kukoricza, az igaz, hogy ez nagy terméseket a d ; de végre is kevés az élet összes szükségeinek fedezésére. Az áruk szállítását átvette a déli vasút és igy ez a nép meg van fosztva régi hasznothajtó foglalkozásától, amely képessé tette, hogy otthon meg nem termő gabíiaszükségletét a fuvarozásból bőven ömlő pénzen beszerezhesse és igy jobban táplálkozzék. Ma kukoricza-polentán él és igy csak idő kérdése, hogy a tengerivel egyoldalúan táplálkozókréme, a Pellagra e szép földön is fel fog lépni és áldozatait szedni, amint ez tényleg Erdélyben és az Alföld oláhlakta vidékein meg is történt. Mint fentebb mondottam a Muraköz talaja gabnanemüek termelésére nem alkalmas és igy a nép munkaköre is nagyon hézagos. Ha tavaszszal elvetette tengerijét, csekély burgonyáját és zabját és azt bekapálta, egész őszig otthon alig talál foglalkozást. Segíteni kellene tehát e népen oly növények meghonosításával, amelyek megmivelése több idejét venné igénybe és egyszersmind hasznot hajtő is lenne. Ily növény volna első sorban a komló. Tudjak, hogy ennek termelése, ahol létfeltételei megvannak, mily gazdagon fizeti meg a ráfordított fáradságot és költséget. Jó példa erre a szomszédos Stájerország, ahol a komló-telepek a muraközivel teljesen azonos talajon évről-évre tért hódítanak. Egy ilyen kéthárom holdas komlótelep minden körülmények között eltart egy földmivescsaládot. Egy másik növény volna e vidék számára a csöves vagy vérmogyoró, Corylus tubulosa Wildd, mely a számtalan vizér partjain, de zárt állabban is termelhető volna. Ezen növény nagyon szereti az alacsony fekvést és a talajvíz bármely magassága sem álterálja, sőt annál bujábban tenyészik, minél nedvesebb égalj alá kerül. Statisztikai adatok hiányában nem tudom, minő nagy a behozatal ezen czikkböl az OsztrákMagyar Monarchiába, de azt tudom, hogy kereskedőink szükségleteiket e czikkben részint Szicziliából, részint a Levantéból fedezik. Ára Triesztben héjasan 30—35 frt, hámozva 56—60 frt. Ezen cserje gyökhajtások és dugványozás utján igen könnyen szaporítható. A gyökeres dugvány már a harmadik évben kezd teremni, 7—8 éves korban pedig már óriás nagyságú cserjévé fejlődik, amely minden évben meghozza a maga termését. Kezelése csak annyiból áll, hogy
62. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. a buján képződő gyökhajtásokat évenkint eltávolítjuk és ujabb telepítésre használjuk, magát a föcserjét semminemű nyesés vagy kezelésben nem kell réA gyümölcs leszedése rendszerint augusztus második felére esik, amikor is a mogyoró héja teljesen megbarnul. Leszedése után száraz, szellős, de árnyékos helyen kiteregetjük, amikor is 8—10 napi száradás után osztályozva, teljesen piaczképes árut képez. Igen nagy érdemeket szerezne magának a Zalamegyei gazdasági egyesület, vagy a mezőgazdasági bizottság, ha e két növény meghonosításával a muraközi szorgalmas és jámbor, mint ilyen könnyen vezethető népnek egészen uj és nagy hasznothajtó keresetforrásokat nyitna meg. Lintner Sándor.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.
Békarokkás rétek megtisztitása K. A. ur a következő kérdést intézte hozzánk : Rossz minőségű u. n. békarokkás réteknél, ,mely eljárást kell követni, hogy alaposan megjavíthatok legyenek s a bekarokka teljesen eltávolittassék ?
A békarokka, mezei zsurló (equisetum) n e m szívesen látott vendég a réteken, annak kiirtása sok fáradságot és kitartást igényel. 'Általában lapályos és fenékhelyeken szokott előfordulni, néha azonban felüti fejét a dombosabb részeken is, de csak mindig ott, hol az altalajviz m a g a s a n van, mert állandó nedvesség nélkül n e m él meg. Ezt tudva, kiirtás á r a első lépés a kérdésben felvett rét javításánál, hogy onnan a felesleges víz levezettessék nyilt árkokkal, vagy ha ez nem lehetséges, radikálisan, alagesövezéssel. Gyakori kaszálással, gyómlálással még mindezekhez h o z z á j á rulhatunk, a fő . azonban az élet [folyamatához szükséges állandó talajnedvesség megszüntetése. Hogy tisztán csak gyomlálás és kaszálással az irtás igen lassú proczesszus és hogy legtöbb esetben sikertelen, példa erre országunknak nagyon sok gazdasága, hol szántóföldekben van elterjedve. A földek évente 2—3-szo*r lösznek szántva, amellett letakarítva — a zsurló azonban a következő évben ismét A békarokkának ezen nehéz kiirtását m e g m a g y a r á z h a t j u k ' a n n a k elterjedési módjából, amely háromféle lehet, 1. magjainak elszórása által, 2. gyöktörzseinek elkuszása folytán, 3. eltördelt gyökereinek kisarjadzása folytán. A csira tartók érett állapokban felrepedve, nagyszámú sárgásszinü, porszerü csirát szórnak széjjel, szerencsére azonban ezen elterjedési mód n e m veszedelmes, mert a csiráknak legtöbb r é s z e tönkre megy. Sokkal veszedelmesebb a gyöktörzs általi elterjedés. — Ez évelő lévén, épen m a r a d a t a l a j b a n akkor is, ha a növény m á r elhalt, taraczk m ó d j á r a hosszan, elqyuló elágzásokat bocsát szerteszéjjel. Épp úgy terjed a békarokka a 'gyökér darabkák elszórása által is, mert ennek minden ize kihajtani képes s igy ú j növényt létesiteni. Ez az oka annak, hogy a békarokka irtása szempontjából való szántás, kapásnövények termelésével inkább szaporítjuk azt. Gyómlálással kiirtani szintén igen nehéz, mert gyökerei igen mélyen hatolnak az altalajba.
Ő S . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. Ezen balsikerek folytán a békarokka mechanikai irtásával igen sokan felhagytak, pedig kár, mert ha meggondoljuk, hogy minden növénynek napfényre és földfeletti szervekre van szüksége, igy a békarokkának is, ha most m á r a növény húzamasabb ideig kénytelen a föld alatt a levegőt és világosságot nélkülözni, okvetlen tönkre jut. Azért tehát egyévi okszerű irtása után m é g nem várhatunk teljes sikert, a kitartás azonban meghozza gyümölcsét. Példa erre egy hollandi gazda, ki rétjéről minden szabad idej é b e n egész családjával a békarokkát spárgametszőkéssel kérlelhetetlenül vagdosta ki 3 évig, a negyedik évben m á r csak hírmondója maradt. Ezen eljárás természetesen nagyban kivihetetlen, csak ott lehet megkoczkáztatni, hol nagyobb tiszta réten itt-ott fordulnak csak elő békarokkás foltok. Az irtáshoz igen jó segítséget nyújtanak a lovak, igen szépen lelegelik s ezeknek nincs á r t a l m á r a ; hova azonban lovakat h a j t a n i n e m lehet, ott sarlóval, kaszával kell minél többször a föld feletti részeket eltávolítani ; A kémiai szerek közül a klórtartalmú anyagokat lehet ajánlani, különösen a konyhasóról bizonyos, hogy a zsurlóféléket kiirtja anélkül, hogy a szomszédos növényzetben kárt tenne. A konyhasóval több helyen tettek m á r kísérletet, azonban itt is azt a hibát követték el, hogy egy év után m á r teljes eredményt vártak, a sófelhintést nem folytatták. Ajánlható még az irtásra a sertéstrágya is, mert ez is több klórt tartalmaz, mint a többi trágya, természetesen itt sem egy évtől várjunk teljes eredményt, h a n e m folytatni kell. azt évekig. V. P.
Takarmány kazlak lehűtése. A »Köztélek" f. évi junius 22-iki számáb a n olvastam Horváth Jenőtől, hogy miként lehet a gyuladással avagy elromlással fenyegető |zabos-bükkönykazalokat lehűteni és igy az elromlástól megóvni. Czikkiróval teljesen egyetértek és eljárását helyeslem h a van elég munkaerő, hozzá a szükséges anyag, szóval a pénzáldozat h a nem jön szóba — akkor az a mód teljesen czélravezető leend. Én m á r hosszú évek során e czélból egy igen egyszerű és pénzbeli kiadást n e m okozó eljárást követek, leirom eljárásomat, tán mások ijs hasznát vehetik. Az eljárás a k ö v e t k e z ő : A kazal hosszáb a n a földre 2 sorban rakatok egymás végébe hasáb vagy más vastagabb ölfát oly formán, hogy a két egyenes sor egymástóli távolsága 3 ' l e e n d . Ezen k é t s o r ö l f á r a keresztbe ismét ölfát rakatok úgy, hogy a takarmány ne sülyedhessen a 3 ' széles csatornába : midőn ezzel készen vagyunk, akkor a csatorna mellett jobbról és balról m e g m a r a d t kazalfeneket, mondjuk 4 méter szélességben, jó vastagan beterítjük alomszalmával, a fából alkotott csatornára azonban szalma nem jön. A kazal hosszában minden l 1 /a-2 öl távolságra ugyancsak egy kitömött gyapjúzsákot állítunk olyformán, hogy a n n a k feneke a csatorna földjét érje, amely területre természetesen ölfát n e m rakhatunk. Mostmár megkezdődik a kazal építése, a mint női a kazal, a szerint emeljük mindenkoron a zsákot égfelé, míg végre a kazal elkészül s a zsákot egészen eltávolítjuk. A főldszinén alkalmazott csatornán a lég behatol és a mesterséges kéményeken keresztül erős huzat támad, amely az ártalmas hőt eltávolítja. Végre, hogy a kéményeken az esővíz be ne hatolhasson, azok rézsútosan állítandó és lábakon álló deszkalappal fedendők le.*) Varga Béla. *) Természetesen ez az eljárás a takarmánykazlak felmelegedésének meggátlására és nem a már felépített kazlak lehűtésére szolgál, holott a Horváth ur czikke éppen ez utóbbi esetre vozatkozik." Szerk.
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . A U G U S Z T U S H O
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.
A juhtenyésztés kérdése hazánkban, A XlX-ik század nagy mezőgazdasági válsága, mely a jelen évtizedben volt és amely a mezőgazdaság és azzal kapcsolatos állattenyésztés minden ágát egyforma erővel t á m a d t a meg, ugy látszik vége felé közeledik; legalább erre enged következtetni a g a b o n a á r a k most m á r második évben tartó fokozatos javulása. A gazdaságok kezdenek rendes kerékvágásba visszatérni és talán ismét felveszik, a válság következtében megszüntetett egyik ágát az állattenyésztésnek. Ezen válság legjobban éreztette romboló h a t á s á t a juhtenyésztéssel, mert azt csaknem megsemmisítette. Hogy miért éppen a birka volt az, melytől a magyar gazdák legnagyobb része legelőször vált meg, hogy a létérti küzdelmet egy jobb jövő reményében továbbfolytathassa, nagyon n e h é z megmondani, m e r t éppen olyan joggal szüntethette volna be a búzatermelést is, hiszen a buza ára is leszállott 12 frtról 6 frtra. De persze a gazda, ha szerencsétlenség éri ős olyan ellenségekkel küzd, melyeknek legyőzése n e m mindig áll h a t a l m á b a n , kishitű lesz, elveszti reményét, elveszti helyes Ítélőképességét, kipked, kapkod s még csak növeli a bajt határozatlanságával és elkövet olyan dolgokat, miket később a viszonyok javultával, keserűen meg kell bánnia. Ilyenformán történt ez a mezőgazdasági válság idején is. Igaz, hogy Ausztrália versenye következtéb e n a gyapjú á r a több mint 50 százalékkal e s e t t ; igaz az is, hogy Francziaország saját és gyarmatai juhtenyésztésének megvédése érdekében olyan intézkedéseket léptetett életbe, hogy. hizott ürüink kivitelét, majdn e m teljesen tönkre tette s ezzel elvesztettük egyik fő piaczunkat, ez mindenesetre két olyan tényező, mely mélyen belevág a juhtenyésztés jövedelmezőségének kérdésébe ; de igaz az is, hogy kivéve az ország legelőkelőbb és nagy hirü tenyészeteit, a juhtenyésztés h a z á n k b a n nagy mértékben degenerált és ennek következtében minőségileg meggyengült és h o z z á m é g rosszul is kezelt gyapjúnk, egy hatalmas versenytárssal állván szemközt, elvesztette régi jó hírnevét, elvesztette piaczait is, a kisebb gazda kénytelen volt gyapjúját, a helyi piaczon leselkedő kiskereskedőknek potom áron eladni. Ha hozzászámítjuk ehhez még azt is, hogy a degenerálás folytán a test mindig kisebb lett, és az is csak hézagosan volt benőve gyapjúval, a termelés is egyre kevesebb lett, nagyon természetes tehát, hogy a birka által adott jövedelem is, a minimumra redukálódott, sőt csaknem egészen elenyészett és igy é p p e n a birkatenyésztésnél érezte legjobban a gazda, a válság következményeit. Igen ám, csakhogy felfogásom szerint ezért nem a birkát, h a n e m a gazdát kell okozni. Felismerve a veszélyt, mely hazánk állattenyésztésének ezen nagyfontosságú ágát megsemmisüléssel készül fenyegetni, jeles szakférfiak emelték fel szavukat, hogy a gazdákat ezen szándékuk káros következményeiről felvilágosítsák és figyelmeztessék a ezélra n e m vezető hibás keresztezése hátrányaira, a kormány is messzemennő üdvös intézkedéseket tett minden irányban, hogy hazánk h a j d a n nagyhírű juhtenyésztésének megszüntetését megakadályozza, de s a j n o s minden látszólagos eredmény nélkül, mert a megindult ős teljes vehemencziával rohanó á r a d a t o t feltartóztatni m á r n e m lehetett ós a juhtenyésztéssel a gazdák az ország legnagyobb részében felhagy-
6. tak, sőt a pusztítás máig sem szűnt meg egészen. Mennyi értékes és< szép anyag került a mészárosok kezébe potom áron, mely pedig m a a gazdasági viszonyok és a gyapjuárak javulásával ismét szép jövedelmet a d n a a gazdának! Bizonyosan b á n j á k m á r gazdáink, hogy birtokuk éghajlati és talajviszonyainak figyelmen kivül hagyásával, birkatenyésztésüket az állattenyésztés más divatosabb ágával cserélték fel. Meghozatták a drága nyugati f a j t a szarvasmarhát, s most be kell, hogy vallják, hogy bizony legtöbben csizmadiát fogtak. Megengedem, hogy h a z á n k azon vidékein, hol a klimatikus viszonyok ezen kényes m a r h a igényeinek megfelelnek indokolt lehet annak tenyésztése, de nem az Alföldön, melynek forró éghajlata, kopár, szikes legelői, semmi körülmények között sem lehetnek kedvezők fejlődősére. De kétlem, hogy ezen vidékeken megfizetné a reá fordított költségeket, annyival is inkább, mert tekintve, hogy a nyugati fajták tenyésztése m a m á r országszerte annyira divattá vált, hogy alig van számottevő, gazdaság, hol nyugati t á j f a j t a m a r h á t nem talánánk, igy minden tenyésztőnek lévén eladó tenyészá l l a t a , n e m igen vásárol senki, és aki mégis vesz, az szükségletét a legelőkelőbb tenyészetekben szerzi be, és igy kénytelen a kistenyésztő — értvén ez alatt a kinek kevés van — drága pénzen, sok gonddal és még több rizikóval felnevelt állatját a mészárosnak adni el. De bizonyára sajnálattal tapasztalja a gazda azt is, hogy mióta birkáját elpusztította, földjei kevesebbet teremnek, a kukaczok is évenként megjelenvén, mind több és több kárt tesznek vetéseiben, hiába hengerezi, hiába tesz bele kapás veteményt a kukaczczal n e m bír, természetesen, mert a hengerek legtökéletesebbje: a birka hiányzik. Mennyi ilyen indirekt és mégis nagy haszontól estek el a gazdák, mióta nincs birk á j u k ! De ennek bővebb fejtegetésébe a jelen alkalommal nem bocsátkozom. Mennyi mindenféle rosszat és igaztalant fogtak rá a birkára, hogy elpusztítását indokolttá tegyék, de persze a birka türelmes állat; pedig ha számot vetettek volna lelkiismeretükkel, be kellett volna látniok, hogy az ok és hiba n e m a birkában, h a n e m —• tisztelet a kivételeknek —• magukban a gazdákb a n van. Mert mikor elpusztították, egy hasznos munkásukat vesztették el benne, mely mindenkor ős minden körülmények között, sőt még a lefolyt gazdasági válság alatt is bőségesen meghálálta a r e á fordított g o n d o t . Meghiszem, hogy a birka ellenségei megütközve fogadják ezen merésznek látszó állításomat, de bebizonyítása n e m lesz nehéz, mert szeretném én azt a gazdát látni, ki a kérlelhetlen számokkal t u d j a igazolni azt, hogy állattenyésztésének bármelyik ágát, a birka kivételével, pozitív haszonnal üzi. Természetesen n e m egy évét kell kiszakítani a sok közül, h a n e m kezdettől a végig mindent, és a mérleg bizonyosan veszteséggel fog z á r ó d n i ; n e m is számítva azon sok indirekt hasznot, mely a birka j a v á r a irandó. Nézetem szerint tehát a birka az egyetlen állat, a gazdasági haszonállatok között, melytől rendes tartás, okos és gondos tenyésztés mellett a legtöbb pozitív hasznot várhatjuk. Éppen azért örömmel kell fogadnunk a földmivelésügyi miniszter ur u j a b b a n tervezett intézkedését, mely hivatott lesz a gyapjúnak piaczkőpes állapotba leendő helyezése és használati értékének meghatározása által, annak megfelelő ár melletti értékesítését megkönnyíteni ős ezzel a birtenyésztés ismételten való felkarolását fellendíteni, mert bármiként okoskodjunk is, hazánk legnagyobb részében birka nélkül eredményesen gazdálkodni nem lehet. Hogy
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . A U G U S Z T U S mennyire igazam van, meg fogja mutatni a jövő. Csak nagyon óhajtandó volna, hogy a tervezett intézkedések foganatosításánál a gyakorlati emberek t a n á c s a vagy véleménye is figyelembe v é t e s s é k ; és hogy ezen intézkedések n e m c s a k a tervezett f o r m á b a n hajtassanak végre, de a földmivelésügyi miniszter ur, kinek bölcsessége folytán már annyi üdvös intézkedés látott napvilágot, egy lépéssel tovább menve, hasson oda, hogy az országban lévő és legtöbbnyire hibás i r á n y b a n haladó tenyészetek, helyes irányba tereitessenek, különösen figyelemmel volnának kisérendők az importőrök, kik a külföldi hírnevesebb tenyészetek selejtes anyagjait összeszedik, és itt méregdrágán adogatják e l ; és a gyapjutenyésztést egészen hibás irányba terelik. Az importot végezhetné az állam is, mert ez egy krajczárj á b a sem kerülne, m i u t á n az összes költségeket szívesen viselné a vevő, mert ha az importőrtől vesz, akkor is megfizeti, és r á a d á a u l még busás hasznot is juttat neki, mig ha az állam végezi ezt, mint végezi jó részben a nyugati m a r h a importját, legalább biztosítva van a tenyésztő, hogy n e m lesz megrövidítve. Szeniezey
Ákos.
Bár — miként mi — bizonyára olvasóink közül is sokan n e m lesznek mindenekben egy véleményen czikkiró úrral, ezen — különben igen figyelemre méltó — közleményt szószerint is igen szívesen publikáljuk a n n á l inkább, mivel kívánatosnak tartjuk, hogy ez az ügy • több oldalról való hozzászólással tisztáztassék s a jövendőben való teendőkre nézve a megoldáshoz ^egészen közel vitessék. Rovatvezető.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula.
Az aszat rozsdája. Az aszatot vagy aczatot (Cirsium arvensa Scop.) minden gazda, mint csúnya, káros gyomot ismeri, mely különösen a rosszul mivelt földeken szaporodik el nagy gyorsasággal. Ennek a tüskés gyomnak van egy parazitája, mely nemcsak arról nevezetes, hogy az aszatot képes tönkre tenni, h a n e m arról is, hogy az aszatnak különben is szagtalan leveleit szagosakká teszi. Erről a jelenségről ir Páter Béla az „Illatos rozsdagombák''' czimü czikkében*), melyből átveszszük a következőket. Az aszaton a Puccinid suaveoleris Pers. nevü rozsdagomba élősködik ; ennek táplálkozó teste, a mycelium, az aszat egész belsejében elterül s ott táplálkozik a szövetiéiből, a föld alatt kitelelő részében, a tőkéjében pedig kitelel. Ha az aszat belsejében tanyát üt a rozsdagomba, m á r jókor tavaszszal, áprilisban is kihajt, holott az egészséges — a rozsdától m e n t e s — aszat csak később sarjadzik ki a földből, Bozsda t á m a d t a h a j t á s a i hosszabbak és gyengébbek, mint a rendesek ;. leveleik h a laványabbak, kevésbé osztottak és n e m olyan tüskések, mint a rendes, egészséges levelek s hozzá a rozsda által megtámadott levelek erős szagot árasztanak. Az aszatnak korai hajtásain, a levelek g.lső lápján tömegesen találni áprő, a . levelek belsejébe mélyedt, kis gömbös testeket, az ügynevezett spermogonium-okat: ezek a spermogoniumok árrasztják a szagot, mig a leveleken megjelenő nyári vagy uredospórák szagtalanok. A nyári spórák finom poralakban könynyen leválnak és az egészséges aszatot is rozsdássá tehetik s ha a szél a nyári spórát *) Lásd füzetét,
a Természettudományi
Közlöny 344.
flO
6.
63. s z a m .
8-ik
Évfolyam.
LÓTENYÉSZTÉS.
julius h ó n a p b a n átviszi a még egészséges 1 aszatlevélre, ott kicsírázik, behatol a levélbe s megfertőzi azt. Különös, hogy a nyári spórák csakis egészséges, azaz még rozsdától mentes aszatleveleken csíráznak, ellenben, h a az aszatba a rozsda m á r beütött, n e m csíráznak rajta. Az aszatrozsda uj. a s z a t o n megteleA chicagói Washington-parkban ez évi pedve, az aszatlevelek alsó l a p j á n fejleszti ki j u n i u s b a n zajlott le 35 ezer néző előtt az téli spóráit, a teleutospórákat. amerikai derby, melyből győztesként — egy A rozsdalepte aszathajtások sohasem orrhosszal •— Woodford és Buckner 3 éves hoznak virágot,- h a n e m mihelyt rajtok a spórák m é n j e : Pinlc Coat került ki. kiképződtek, igen h a m a r elszáradnak. Ez a A Leonatus és Alice Brand-tól származó körülmény a gazda szempontjából fontos, mert szép állat, melyet a 87. ábra mutat, n e m volt ez a rozsdagomba ezáltal segítségére v a n a favorit, győzelme tehát némileg meglepetés gazdának, amennyiben a káros aszatot, ha számba m e g y ; azonban a rekord, melyet nem is irtja ki teljesen, de legalább tetemeelért, nagyon figyelemre méltó. A mén ugyanis sen elgyen'giti. a 2412 és Va méternyi distáncziát 2 : 42 8 /é A vetésnek nem árt az aszat rozsdája, perez alatt száguldottá be, tulajdonosainak, mert a mi velősben levő növényekre n e m terakik egyszersmind tenyésztői is, eként körüljed át, rajtok meg n e m élhet. Magnus szerint belül 100 ezer forintot jövedelmezvén. a buzavirágon*_is van aszatrozsda, mely n e m A mén óriási gyorsaságát feltüntetendő, telel ki rajta. a „The Breeder's Gazette" megjegyzi, hogy Valamint az aszat r o z s d á j á n a k spermo- a ló jockey-ja W . Martin, csak a finish-ben goniumai, ugy egyéb rozsdák spermogoniumai engedte, hogy az állat teljes tehetségét kiis szagossá teszik az általuk belepett* leve- fejtse s innen magyarázható, hogy Warrenton, leket. a második, csak orrhosszal m a r a d t el a győzVájjon" mi lehet ez ; illat c z é l j a ? tes mögött. M. K. A virág illatának az a hivatása, hogy odacsalogassa a rovarokat a virágokra. A rovarok azután virágrpl-virágra szállva, átviszik a termékenyítő himport egyik virágról a másikra s közbenjárásuknak köszönhető a magRovatvezető : Cserháti Sándor. képzés. Az illatozó rozsdás leveleket szintén látogatják a r o v a r o k ; a repkedő rovarok egész r a j a száll fel n é h a róluk s igy a rozsdagombák fejlesztette illatnak is a m a szerepe van, A csöntlisztben foglalt foszforsav hatását hogy a rovarokat odacsalja, amelyek a rozsdalepett levélen botorkálva, szőrös testükre sze- illetőleg, ujabb időben kiváló agrikulturkémikusok részéről oly kísérleti eredmények közöldik a spórákat s igy tenyésztik a gombát. tettek, melyek ugyanezen mütrágyafélével gyakorlati gazdák áltál m a j d n e m egy félszázad alatt szerzett tapasztalatokkal határozott ellent é t b e n állanak. Ugy a mezőgazdaság, valamint az ipar érdekében áll, hogy ezen ellentét minél előbb kiegyenlítessék s ez indította dr. A buzakalászok hirtelen érését ez évben Kühnt, ki m a j d n e m négy évtizeden keresztül én is észleltem, hol kisebb, hol nágyobb szóval és tollal a csontliszttel való trágyázást mennyiségben. A buzatarlóban vetett búzában ajánlotta — arra, hogy a csontliszttel trágyázási 5 0 % , lóheretarlóban 2 5 % , ugarbuzában 5— kísérleteket végezzen, mely kísérletek eredményeit a következőkben akarjuk röviden olva1 0 % lehetett a fehér kalászok mennyisége. sóinkkal is megismertetni. Amint a b a j mutatkozott, megfigyelés Mindenekelőtt felemlíti, hogy az emiitett alá vettem a búzát. A kalászokban a b a j felagrikulturkémiai kísérletek helyességében nem lépésének kezdetén semmiféle abnormitást nem kételkedik, de többek által különféle növénye* vettem észre, ugyanígy a száron, a gyökerek ken véghezvitt trágyázási kísérletek alkalmáellenben valami fekete színű penésztől sürün. val a csontliszt foszforsava által élért termésbe voltak lepve és teljesen elvoltak kor- többlet rendkívül csekély volt. hadva. Igy egy esetben 35 napi tenyészidő alatt Evidens tehát, hogy a kór oka a gyökéra párolt csontliszt foszforsava által elért terből indult ki, miért is érthető, hogy a növény méstöbblet oly csekély volt, hogy az csak 1 /io elhalása oly rohamosan lépett fel. részét képezte ugyanazon mennyiségű szuperHogy a gyökerekben volt a kór, o n n a n foszfát foszforsava által elért terméstöbbletnek. is kitűnt, hogy a beteg növények a legkisebb Egy másik esetben tavaszi búzánál 75 napi h ú z á s r a tövestől felszakadtak, holott az egész- tenyészidő alatt a párolt csontliszttel elért séges buzaegyedek szára n e m szakadt el a húzás terméstöbblet = 9, ha a szuperfoszfát által alkalmával. elért terméstöbbletet 100-nak veszszük. Ilyen felhúzott tövekből még találtam Ezen kísérleti adatokkal megegyeznek egynéhányat, amelyeket mai n a p o n — vizsgá- azok, amelyeket egy m á s agrikulturkémikus lat szempontjából — Mezey Gyula urnák el- főképpen érett állapotban learatott tavasziak' küldtem. kai (árpa és zab) véghezvitt. A csontliszt által A Gladosporium h e r b a r u m , v. a Thrips elért terméstöbbletek oly csekélyek voltak, f r u m e n t a r i a vagy a Diplosis aurantiaca n e m hogy ez utóbb említett kisérlettevő kimondotta, okozták a kalászok megfehéredését, h a n e m „a csontlisztfoszforsav hatása semmi." ezek felléptek a beteg, kóros növényen. Ezen lesújtó Ítélettel szemben a z o n b a n Ezek a fentemiitett paraziták nem voltak m á r hosszú idő óta kiterjedt mérvben alkala b a j okozói, h a n e m mint okozat szerepeltek. mazzák a csontlisztet, amely körülmény minNagyon természetes, hogy a beteg növényt a denesetre elővigyázatra int. A gyakorlati gazdák paraziták egész serege lepi el. m á r régebben tudták saját kezdeményezésükNap-nap mellett vizsgáltam ezen b a j t s ből, a csontliszttrágyázás hatását megbecsülni. mindig azon határozatra jutottam, hogy a Még mielőtt az 1840-iki évben Liebig*) klasszikus 1836-ban buza elhalását a gyökerek r o t h a d á s a idézte elő. és úttörő, m u n k á j a m e g j e l e n t ; m á r Gühler oberlausitzi gazda utalt csontliszttel Hogy ezen gyökérrothadást siettette a hosszas esőzés, az bizonyos, de a rothadást előidéző gomba meghatározását szakavatottabb *) Die Ghemie in ihrer Anwendung auf Agrikézre bízom. Weinberger Soma. kultur und Physiologie von Justus von Liebig.
Az 1898. évi amerikai derby nyerője.
TRÁGYÁZÁS.
A csontlisztben foglalt foszforsav hatásáról.
#• •
Hirtelen érett, aszott szemű buzakalászok.
6 3 . SZAM. 8-IK É V F O L Y A M . véghezvitt trágyázási kísérleteire s másokat is buzdított ezen trágyaszer használatára. De talán ebben fekszik, mondhatnók, a rejtély megoldása ! A csontliszt nitrogéntartalmú alkotó részeket is tartalmaz s lehetséges, hogy ezek eredményezték azon hatást, melyet Gühler és kővetői is megfigyeltek. De az abban az időben használt csontliszt nitrogéntartalma átlag csak 3'80°/o volt és ezen mennyiségből Wagner szerint csak 6 0 % használható ki. A csontlisztet szintén n e m használták nagyobb mennyiségben, ugy hogy a b e n n e foglalt nitrogén hatása mégis csak nagyon csekély lehetett és semmi körülmények között sem versenyezhetett volna, az azon időben Szászországba és Németország m á s vidékeire is importált Peruguánóval a mely akkor legalább is 1 3 % nitrogént tartalmazott, ebből hektáronkint 4 — 6 q. használtak és kitűnő h a t á s ú nak bizonyult. Ha mindezek daczára gyasztás állandó volt is éppen ugy m á s vidékeken napjainkig is az maradt, ugy mégis nagyon valószínű, hogy a csontliszt nagyobb foszforsavtartálma szintén kihasználtatott, mert ellenkező esetben régebben a Peruguánónak ^később a chilisalétrom — kénsavas ammóniáknak adtak volna kizárólagos előnyt. Ily körülmények között, nem helytelen feltevés, hogy talán ott, a hol a tal a j b a n foszforsav nem volt elegendő mennyiségben jelen, igaza volt a gyakorlatnak, a csontliszt hatásának megbecsülésénél s hogy az ellenkező nézet, valamely különös okra vezethető vissza.
a csontlisztfoSzászországban
Habár az emiitett kísérletek teljes pontossággal h a j t a t t a k végre, és eredményeikben kétségkívül mérvadók a kísérletek alkalmával volt viszonyokra, ugy mégis lehetséges, hogy ezen eredmények nemáltalánosabb jelentőségűek, h a e kísérleti terv megállapításánál e trágya természetét és az eddigi alkalmazásánál nyert gyakorlati tapasztálatokat nem méltatták eléggé és nem vették a terv megállapításánál is figyelembe. Hogy a csontliszt nehezen oldható trágya, azt m á r annak első alkalmazásánál tudták, m á r Gühler nagy súlyt fektetett arra, hogy a csontok minél finomabb porrá zúzassanak szét. Nemsokára trágyáié segélyével erjesztésnek vetették alá, hogy ezáltal is fokozzák hatását. Még biztosabban sikerült ez párolás és zsírtalanítás által. De még ezen legjobb elkészítést módszerek daczára a csontliszt egy aránylag nehezen oldható trágyaszer marad, amelytől tapasztalatilag jelentékenyebb hatást n e m várhatunk, ha rövidebb tenyészidejű növények alá használjuk. Amit tehát a tapasztalat már évtizedek óta tanított, azt igazolták e czikk elején emiitett kísérletek is. Ezeknek eredményei ebben a tekintetben teljesen megegyeznek a gyakorlati tapasztalatokkal, azonkívül pedig bővítették ismereteinket a csontlisztfoszforsav magatartásáról annyiban, hogy azt mutatják, miszerint rövidebb tenyészidejű nö-
KÖZTELEK,
1 8 9 8 . A U G U S Z T U S HO 6
vényeknél a csontliszttrágya utóhatásától sem várhatunk semmi különös eredményt. Sem az utóveteményül vetett hüvelyes, stb., sem pedig a mustár n e m adott jelentékenyebb terméstöbbletet, megelőző csontliszttrágyázásnál. Ez egészen jól . magyarázható, mert közönséges talajszerkezetnél, a hol n e m hatnak, mint a tőzeges talajoknál, nagyobb mennyiségű humuszsavak még az első a r a t á s után, a csontliszt foszforsavtartalma nehezen oldható vegyület alakjában változatlanul m a r a d a talajban, ha tehát az utóveteményül használt növény szintén rövid tenyészidejű, szintén nem fogjuk hatását tapasztalni, éppen ugy mint az első aratásnál. Lényegesen megváltoznak azonban a körülmények, a hosszú tenyészidejű növényeknél, minők az őszi gabonafélék, a későn érő kapásnövények és az évelő herefélék. Éppen ezek azon kultúrnövények, amelyek alá a tapasztalt gazda csontliszttrágyázást alkalmaz. H a csontlisztet ad a tavaszi gabonafélék alá, ugy ez n e m az árpa, vagy a zab, h a n e m a
uuerikai dcrby nyerője.
A tápanyagot a talajból a m a g a s a b b rendű növényeknél a gyökérszőrök veszik fel, melyek bensőn elegyednek a talajrészecskékkel és azokkal úgyszólván összenőnek. Ezen gyökérszőrök, n e m csak szénsavat lehelnek ki, mely a talaj alkatrészek feltárását elősegíti, h a n e m savat is választanak ki, mely a szétbontható kőzettörmeléket m e g m a r j a és ezáltal képes nehezebben oldható trágyaalkotórészeket felvételre alkalmassá tenni. Rövid tenyészidejű növényeknél ezen tényezők által elért behatások természetesen csekélyebbek lesznek, mint a hosszabb tenyészidő alatti behatások, ugy, hogy az első esetben n e h e z e b b e n oldható trágyafélék említésre alig méltó eredményt mutatnak, mig ellenkezőleg feltűnő eredményt kapunk. Az erőteljesebb gyökérzetü növények gyökerei egyúttal j o b b a n is elágaznak s ez okból nagyon is valószínű, miszerint erélyesebb működést fejtenek ki a tápanyagfelvételnél. S az ilyen növények különös képességűek, a csontlisztfoszforsavat kihasználni. Ezt
1155 szépen igazolja az őszi rozs m a g a t a r t á s a . A szalmás gabonafélék között ennek van a legbőségesebb gyökérzete és Weisske és Werner vizsgálatai szerint az aratás után legtöbb tarló- és gyökérmaradványokat hagy hátra, egyúttal ez azon növény is, a melynél leggyakrabban . használják a csontliszttrágyázást. Ez okból látszott t a n á c s o s n a k a csontliszt hatóképességének m e g h a t á r o z á s a czéljából véghezvitt kísérleteknél az őszi rozsot választani kísérleti növényül. Miután azonban a szükséges berendezések n e m készültek el időben, kénytelen volt korán vetett tavaszi rozsot választani. Későn vetett tavaszi rozs erre n e m alkalmas. A kísérletek módosított Wagner-féle edényekben végeztettek. A kísérlethez párolt- és enyvtelenitett csonlisztet, szuperfoszfátot és Thomassalakot használtatott. Az összes kísérleti edények a foszfortrágyán kívül egyenlő mennyiségű kálit és nitrogént kaptak. Az első kisérletsorozathoz a kísérleti t é r t a l a j á t használták és pedig azon parczellától, a mely 1878/79. óta évenként csak 40 kg. nitrogént kapott hektáronként őszi rozs alá, ásványi tápanyagok alkalmazása nélkül, a melynél, különösen a három legutóbbi év aratásánál, habár csekély mérvben, mutatkozott e zsaroló gazdálkodás befolyása. Ezen kisérletsorozatból a csontliszt-foszforsav hatását illetőleg semmiféle következtetés nem volt levonható. A foszforsav nélkül megtrágyázott kísérleti edények terméshozama edénvenkint 7 1 7 5 és 77''82 gramm összsúlyt mutatott. A többi kísérleti edények egyike sem haladta tul fenti két sulymenynyiséget, akár szuperfoszfát, Thomassalak, vagy valamely csontlisztkészitmény alakj á b a n kapták a foszforsavat, ugy hogy n e m érdemes e kísérletsorozat eredményeivel bővebben foglalkozni. Legfeljebb azt mutatják, hogy egy mérsékelten gazdag agyagos homoktalaj még elegendő mennyiségben tartalmazhat asszimiláczióra képes foszforsavat ugy, hogy szuperfoszfátra sem érdemes pénzt költeni, mivel n e m fizeti ki magát, mert hatása sikertelen. A másik kísérlet alkalmával használt talaj olyan silány minőségű homok' volt, amelyen csak a rozs és a csillagfürt terem meg. Foszforsavtartalma 0 ' 0 4 6 7 % volt. A kísérleti növények fejlődése egészen szabályos volt. A következő t á b l á z a t b a n foglalt terméshozamok két-két p á r h u z a m o s kísérleti edény terméshozamait tüntetik fel, csak a 10-es alatti számok felelnek meg egy kísérleti edény terméshozamának, mert az ennek megfelelő kísérleti edénynél közvetlenül a r a t á s előtt egy kalász megsérült és emiatt n e m lehetett terméshozamát tekintetbe venni. Ha a túloldali A táblázat 2-ik főrészletében foglalt viszonyszámokat nézzük, mindenekelőtt azt látjuk, hogy az összes, a kísérlet alkalmával használt foszforsavtartalmu trágyafélék az 1 számúhoz viszonyítva, feltűnő terméstöbbletet eredményeztek, ugy szemben és szalmában, mint
1157 a kérdéses táblán, melynek talaja középkötött, sárgaagyag, czélomat — minél koraibb, jó minőségű, lehetőleg nagy tömeget adó s főleg a tejhozamot emelő zöldtakarmányt nyerni — minél jobban elérhessem. Legyen szabad egyúttal az ajánlatba egy v. több takarmányféleség vetési idejére, módjára a kat. holdankint szükségelt mag mennyiségére, ill. vetőmagszükségletre és sortávolra néze is szives útbaigazítást kérnem. Jíisfalud. A. B. 323. sz. kérdés. Gazdaságunkban a talaj sárga kötött agyagföld, fekvése hullámos és minden évben annyira megdől a buza, hogy megszorul és ez által nagy károkat szenvedünk. Ezen kar megszüntetése végett szeretnénk vetőmagot cserélni; e czélra a tiszavidéki jó talajon termett, vagy pedig melyik silányabb talajon termett búzát ajánlják vetőmagul ? Üszög. G. S.
Feleletek. A lilák kifejtése, (Felelet a 311. kérdésre) Nagyobb mennyiségű mák kifejtésére legjobban ajánlhatom a közönséges répavágógépet, mely majdnem minden gazdaságban megvan. A munka ezen géppel rendkívül gyorsan megy. A szem és a tör.ek (héj) szétválasztása Bakerrostán történik. W. N. Sertéshizlalás. (Felelet a 314. kérdésre) A jelzett takarmánynemüekhől 1000 kg. élősúlyra körülbelül számításba kell venni a tengeridarából 15 kg.-ot az árpadarából 20 kgot és a burgonyamoslékból 120 kgot feltéve, hogy a burgonyamoslék alatt kérdésttevő a szeszgyárak ismeretes mellékterményét érti. A hizók számához és súlyához képest a fentiek szerint kell a takarmánykeveréket összeállít ani. A hizlalás előrehaladtával ugy az árpának, mint a tengerinek adagját (főleg a tengeriét) valamivel emelni lehet, mig ellenben a moslékból fokozatosan kevesebbet kell a hízóknak juttatni. Ezáltal elérjük azt, hogy a takarmány teriméje kisebb lesz, mig a tartalmassága növekedni fog. Maga a hizlalás 'öVa—6- hónapot vesz igénybe. Hogy miképpen gondozzuk a sertést és hogy az elméletileg meghatározott takarmányösszeállitáson a hizlalás előrehaladtával milyen változtatásokat eszközöljünk, arra nézve részletes tájékoztatást nyújt K. Ruffy Pál „A sertés javítása és hizlalása" czimü könyve, amelyet kérdésttevőnek ezután figyelmébe ajánlunk. J. G. Legyek irtása a liizó-istállóból. (Felelet a 315. sz. kérdésre) A legyek csípései ellen többféleképpen védelmezhetjük meg a hízóökröket. Ajánlatos első sorban az istállót besötétíteni, mert tapasztaltatott, hogy a homályos, de amellett eléggé szellős istállókban a légy nem szeret tartózkodni. Az istállót besötétíthetjük olyformán, hogy az ablakokat kékitővel kevert mésszel vonjuk be ; ezt az eljárást azonban csak akkor eszközölhetjük, ha az istállóban szellőztető készülékek vannak s a midőn az ablakoknak a nyitva tartása elkerülhető. A hűvös idő beálltával, amidőn a légy is kivész, a fentjelzet keverők az ablakról vízzel könnyen lemosható. Nagyon hasznosnak mutatkozott a gyakorlatban a madárlép alkalmazása, Zöld galvakat, vagy ócska ujságpapirosokat _ bekenünk a következő keverékanyaggal; veszünk egy rész vastag terpentint, egy rész repczeolajat és két rész kolofoniumport és egy kevés mézet, vagy czukkorszörpöt. Ezt az egészet ha jól összekeverjük, s vele az ujságpapirost, vagy a zöldgalyakat bekenjük, a legyek ezreit fogdoshatjuk össze olyformán, hogy az istálló mennyezetére felfüggesztjük és illetőleg zsinegekre felaggatjuk ügyelve természetesen arra, hogy a lelógó galy, vagy papiros az istállóban ! való járás-kelést ne akadályozza. J. G. I
Őszi repcze termelése. (Félélet a 316. kérdésre.) A repcze vetését végezhetjük 24 cm., vagy 48 em. sortávolságban. Az első sortávol mellett a sorközök nem mivelhetők, az utóbbi a kapa alá vetésnél- használtatik. Lehet aziitán még az úgynevezett páros soros vetést is alkalmazni, a midőn 2 sor egymástól 12 cm. sortávra van, ezen köz nem kapáltatik, a két sort követi á - 4 8 cmes kapáló sorköz. A repcze munkánál a „Planet" kapákat igen jól lehét használni, ügyelve arra, miszerint a keskeny vasak legyenek felszerelve. Vetőmagmennyiség magyar holdankint kapa alá vetve 4—7 klgrm. V. P. Borzderes tehenek importálása. (Felelet a 317. kérdésre) A legjobb borzderes (algaui Tirolban nincs)1 teheneket Tirolban lehet Kemathen, Telfs, Zirl, Silz, Imst és Londek városokban vásárolni, és pedig: közép minőségűeket 150—180 frt, jobb minőségűeket 180—220 frtig, ezenkívül lehet még Sterzing, Bozen és Merán vidékén vásárolni, de utóbbi helyeken gyakori a gümőkór az állatoknál. A hatósággal követendő eljárás abból áll, hogy felrakáskor az ottani állatorvossal, -lerakáskor pedig az itteni kirendelt állatorvossal szemlélteti meg az állatokat. Az útirány Bécs, Innsbruck. L. J. Szöszös bükköny termelése. {Félélet a 319. sz. kérdésre.) A szöszös bükköny előnye az őszi borsó felett az, hogy első sorban a téli száraz fagyokat elég jól kibirja, továbbá annak ellenkezőjét is, hogy t. i. a magas hótakaró alatt nem rothad ki, a tavaszi kedvezőtlen időjárással, szárazsággal daczol, addig az őszi borsó a téli időjárástól igen szenved, a fagy iránt igen érzékeny, a hótakaró alatt kivész, hasonlóképp a tavaszi időjárástól is gyakran megtizedeltetik. Az őszi borsót vagy rozszsal, vagy árpával vetjük. A keverés aránya 2 A-ed vagy 2/3-adrész, elvetve soros géppel 12 cm. sortávolságra ezen keverékből 100—110 klgrmmot, augusztus hó végén jól elkészített talajba. A kaszálás ideje az időjárástól függ, május hó . 10-től kezdve, a szöszös bükköny azonban az emiitett tulajdonainál fogva 10—14 nappal hamarabb ad kasza alá termést. Ö Szakmunka a zöldségtermelésről. {Félelet a 320. kérdésre.) Zöldségtermelésről szóló ujabb müvei — sajnos, nem rendelkezünk. A régebbiek közül ajánlható, — ha még egyáltalában kapható Jager, Kertészet cz. müve, továbbá Grubiczky, Konyháké rtészote, Mauthner és Hericsnak „A növények magról való tenyésztése* könyvének szintén van egy kertészeti fejezete. Németben ott van Pfeiífer Ottónak „Gemüsegarten" czimü igen jó könyve, azonbaij a hagyma- és foghagymatermelésről itt csak igen röviden van szó. Q A kömény termelése. {Felelet a 321. kérdésre) A köménytermelést röviden itt adom, a melyből a kérdésttevő teljesen tájékozódhatik, hogy helyesen járt-e el ? A kömény az ernyősök csoportjába tartozó kétéves, az éghajlati viszonyokkal szemben meglehetős igényes növény, a melyben a többek között különösen a szelek tesznek nagy kárt. A talaj tekintetében nem igen válogatós, amennyiben megterem ugy a homok mint a kötöttebb talajon, legjobban díszlik azonban a középkötöttségü meszes és humuszdus vályogtalajokon. Az istállótrágyával szemben nem érzéktelen, azt meghálálja, azonban az még az ősz folyamán kihordandó. A köményt nem szoktuk magában vetni, hanem mindig védnövőnynyel, mert mint fentebb emiitettem kétéves növény lévén, az első esztendőben nincsen termése, ebből kifolyólag oly védnövényt kell használni, a mely a köményt fejlődésében nem gátolja, emellett azonban jövedelmet ad. Mint védnövény szerepel-
het ritkábban az őszi buza, legtöbb esetben azonban a tavaszi árpát láthatjuk. Vetése a védnövény elvetésével egyszerre sörosgőppel 30 cm. sortávolságra történik. A szórva vetést, az egyenetlen kelés és a későbbi ápolási munkák megnehezítése miatt nem ajánlhatom. Midőn a védnövény lekerül, kezdődik tulajdonképpen a kömény mivelőse, a mely azonnali kapálás, vagy gyomlálásból áll. A termésthozó év tavaszán a hányszor csak a talaj kigyomosodik, ezen munka megismétlendő. A letakaritás ideje, mihelyt a mag barnulni kezd — bekövetkezett. Az aratás sarlóval óvatosan történik, kis kévékbe kötve — osztályozzuk. Az aratás és száritásra nagy gond fordítandó, mert a mag nagyon könnyen hull. A letakarított termény a hajnali és esti órákban ponyvás szekereken hordandó a géphez, vagy a kézi cséplés színhelyére. Termése 5—9 q. között^szokott váltakozni. V. P. Korai zöldtakarmány termelése fejősteheneknek. {Felelet a 322. sz. kérdésre.) A tehenészetek -részére, már maga a tejtermelési czél is megköveteli, hogy elegendő és mindig jó minőségű friss zöldtakarmánynyal rendelkezzünk, nehogy a tejprodukczióban apadás álljon elő. Különösen tavasz felé ad a takarmányozás sok gondot, midőn teheneink a. hosszan tartó téli takarmányozásra kezdenek reáunni. Azért arra kell törekedni, hogy kitavaszodás után mielőbb zöldtakarmány kerüljön a jászolba. De a zöldtakarmányoknak is van egy hibájok, amin az őszszel vetetteknél nem segithetünl? részletekbeni vetéssel és ez az, hogy csak egy bizonyos ideig 10 — 15 napig etethe'tők, azután elvénülve elfásodnak, az állatok nem eszik, sok izéket hagynak hátra. Ezen a bajon pedig ugy kell segítenünk, hogy oly takarmánynemeket veszünk fel a termelés sorába, amelyek a kasza alá való érésben egymást követik. Mint korai zöldtakarmányok, a takarmányrozs, az őszi borsó és bükköny, továbbá a szöszös bükköny és' biborhere termeltetnek, vagyis oly növények, melyek az előzetes nyár végén elvetve, tavaszszal • használhatók fel. A takarmányrozs tisztán vetve igen gyenge takarmányt ad, proteinben szegény, legnagyobb hátránya, hogy rövid ideig etethető, hamar .elfásul, az állatok sok izéket hagynak belőle s igen gyakran hasmenést kapnak, amitől különösen a fejős és szoptatós teheneinket kell óvnunk. Azért is a takarmányrozsot legczélszerübben az átmenetnél hasz- , nálhatni, szecskázva száraz takarmánynyal keverve. A takarmányrozsnak "ezen hátrányát • ellensúlyozni egyrészt, másrészt pedig korán vághatóságát, — mint előnyét felhasználva, szokták őszi bükköny és borsóval keverten termeim, mint olyan növényekkel, melyek hosszabb ideig vághatók, azonfelül proteinban dúsak. Azonban ugy az őszi borsó, mint a bükköny a téli időjárástól rendkívül sokat; szenved, kényes, ritkán sikerül. Ha száraz fagyos tél van, kivész, ha nagy hótakaró nyomja, kipállik, elrothad. A tavaszi időjárás szintén igen megtizedeli, különösen a hűvös szelek és esők. Sőt igen gyakran az is, megesik, hogy a jól áttelelt bükköny, vagy borsó tavaszszal kezd kiritkulni, kiveszni, a most emiitett időjárás folytán. Ezen kényes természetük meg is nehezíti a termelést, sőt mióta a szöszös bükköny és a biborhere elterjedtek le is szorultak. A szöszös bükköny rozszsal keverve kiváló előnyökkel bir. A száraz, téli fagyokat jól kibirja, a vastag hótakaró alatt kevésbé szenved, a tavaszi kedvezőtlen időjárással szemben érzéketlen, a szárazságot aránylag jól tűri, épp ezért az őszi borsót és bükkönyt kaszálásában 10—14 nappal megelőzi, többet terem és a talajban nem oly válogatós. Ezen felsorolt
KÖZTELEK, előnyeinél fogva exczentrikus klimánk alatt különös sikerrel termelhető. Vetése rozszsal keverve, augusztus hó végén, szeptember hó elején történik. A keverék aránya lehet 2 A - e d vagy 2 /s-ad szöszös bükköny és 2 A-ed vagy Vs-ad rész rozs. Ezen keverékből jól megmunkált földbe k. holdankint 9 0 — 1 0 0 kgrmmot vetünk 12 cm. távolságra. A kaszálásához az időjárás szerint hozzáfoghatunk, amint a virágzat, bimbói megjelennek, ami ápril hó közepétől m á j u s elejéig következik be. Termése kat. holdankint 150—200 q. Ennél koraibb ós jobb zöldtakarmányunk m a nincs, azonfelül még azon előnynyel is bir, hogy a tej zsírtartalmát fokozza. A biborhere egyéves növény, ha tisztán vetjük, a szigorú telet egyjkissé megérzi, amiért ajánlatos rozszsal keverni, másrészt pedig a nagyobb zöld tömeg miatt is. Legjobb eredménynyel termelhető a középkötöttségü homoktalajon, azonban a talajjal szemben kevesebb jgényii a vörös herénél. Vetése mint a szöszös bükkönyé augusztus hó végén, szeptember elején történik, a rozs 15 cm. sortávolságra géppel, a biborhere pedig erre felszórva, befogasoltatik, megjegyezve, hogy a föld vetés előtt legalább egy héttel megszántassék, mert a biborhere a kellően megüllepedett talajt n e m szereti. Ha tisztán vetjük, kat. holdankint 20 kg. vetőmag szükségeltetik. Ha rozszsal keverjük, akkor ezen mennyiségben még 50 kgr. rozsot kell számítani. A biborhere kaszálásában követi a szöszös bükkönyt, ami .rendszerint m á j u s első n a p j a i b a n következik be. Termése kat. holdankint 100—140 q. Mindkét takarmány magva a hazai magkereskedőknél beszerezhető. V. P. Vetőmagváltoztatás. {Felelet a 323. sz. kérdésre). A vetőmagváltoztatásnál a növénytermelés szabályai azt mondják, miszerint azt mindig hasonló vagy zordonabb helyről szerezzük be, a hol mostohább körülmények között termeltetett. Jobb viszonyokhoz szokott magtól, silányabb és kedvezőtlenebb viszonyok mellett kielégítő termést — legalább az első évben — n e m v á r h a t u n k . ' Azért a tiszavidéki buza h e lyett inkább a szomszédos északi megyék bármely gazdaságából lesz ajánlatosabb azt beszerezni. A megdülés és megszorulás ellen azonban a vetőmagváltoztatás n e m sokat használ, ha a többi tényező ugyanaz marad, h a n e m vizsgálni kell az okokat, a tulbuja időjárás kivételével, a melyet nincs hatalmunkban korlátozni, a melyek azt jobban, fokozott mértékben elősegitík. Ilyen lehet elsősorban a n e m kielégítő talajmivelés, a sekély szántás. A rosszul megmivelt, sekélyen szántott, amúgy pedig jó termőerőben levő földben a növények gyökerei fejlődésükben sok akadályra találva, n e m erősödhetnek meg kellőleg, sok, de gyenge szárakat hajtanak, a melyek a megdülésre igen hajlandók. Az első lépés tehát a belterjesebb és a czélnak megfelelőbb talajmivelés. Azután az eddig használt vetőmag mennyiségének szabályozása és a vetési időnek elhalasztásával is hozzájárulhatunk a védekezéshez, ez azonban bizonyos tekintetben rizikóval j á r . Ha azonban mindezek után a vetés a kívánatosnál bujább, nem m a r a d más , hátra, mint a. legeltetés, továbbá a tavaszi (ritkító) erős fogasolás, tarlózás és kaszálás^ vagy a hengerezés. Ezen eljárások alkalmazásával többékevésbbé csökkenthetjük a veszélyt, h a a z t idejekorán keresztülvinni képesek vagyunk-. De a legtöbb esetben kifogyunk az időből, a buzavetés meg r o h a m o s a n fejfödik s igy nem m a r a d más hátra, mint az utolsó eszköz használata —• a sarló vagy henger.
1 8 9 8 . A U G U S Z T U S HO 6
A sarlózás, kaszálás hátránya, hogy keresztülvitele több szakértelmet és bizonyos tudást feltételez, mert pl. egy ügyetlen m u n k á s avval, hogy k a s z á j á t a kelleténél mélyebben viszi, rengeteg kárt okozhat. Azonkívül nagy területeknél nem is igen vihető keresztül, mert a buza kinő a kasza alól, azonfelül még drága is, inkább kisterületeken, foltok használtatik. Ehelyett sokkal egyszerűbb és czélravezetőbb eljárás a védekezésben a hengerezés, könnyű fahengerrel a búzát lehengerezve, szárait megtörjük, fejlődésében visszavetjük. Az igy lehengerezett vetés 1—2 n a p leforgása u t á n ismét feláll, azonban az alsó bütyöknél egy könyökalaku h a j t á s képződött, mely első sorban a szár állásának biztosabb támpontot szolgáltat, továbbá pedig a gabonaszárak igy megritkulva a fény, világosság behatolását többé nem gátolják, ami ismét csak erősitőleg hat. Ezen eljárást kevesen használják, pedig igen ajánlatos, mert semmi különös gyakorlatot nem igényel, sőt még akarva sem lehet kárt tenni vele, azonfelül a keresztülvitelét igen gyorsan, olcsón eszközölhetjük. Legalkalm a s a b b ideje a „ s z á r b a m e n é s " . F. P.
Tojás értékesítő szövetkezetek. A „Baromfiak" czirnü szaklap folyó évi 5-ik s z á m á b a n megemlékeztünk arról, hogy a falusi tejszövetkezetek első országos értekezlete tisztelgett a földmivelésügyi miniszter előtt és arra kérte, miszerint a baromfitenyésztők érdekében tegye lehetővé, hogy a falusi tejszövetkezetek működésűket a tojásértékesitéssel is kibővithessék. Örömmel adunk hirt arról, hogy a falusi tejszövetkezeteknek kivánt berendezése és az érdekeltek megfelelő kitanitása e hó folyamán megkezdődött. Az érdekelt községek kérelmére a földmiv. miniszter rendeletéből a baromfitenyésztési miniszteri szakközeg nyolcz községbe kiszállt, u. m. : Somogy vármegyében Alsók, Sarkad, Szent-Imre, Somogyvár és Tab községekben, továbbá a baranyavármegyebeli Kéménd, Szajb és Szederkény, végül a tolnavármegyei Mórágy községekben, amely községek gazdaközönsége nagy lelkesültséggel fogott a szövetkezet megalakuláshoz és hat községben a tojás szállítást azonnal meg is kezdték. Szent-Imre és Tab községek pedig az ott felállítani tervezett tejszövetkezetek megalakítása után fogják a tojásgyíijtést és szállítást megindítani. Hogy a tojásszálitásnak szövetkezeti uton való értékesítése — az eladási piaöztól távol eső községekre néz ve mily előnynyel jár, az kitűnik abból, hogy az ezidősz érint tojáskereskedéssel foglalkozó „tikászok" 6 5 — 7 0 tojásért adnak egy forintot, a budapesti vásárcsarnok pedig 4 0 — 4 5 darab tojásért fizet egy forintot, ezenkívül n e m szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy a megszorult falusi gazdasszony a „tikásznak" és a botosnak úgyszólván darabonként adta el a tojást és az ezen uton házához bekerült n é h á n y fillér gazdaságában alig jöhetett számításba : szövetkezeti értékesítés mellett elllenben n e m c s a k többet kap a tojásért, de sőt minden jó gazdasszony biztos havi jövedelemre tehet szert azáltal, hogy a szövetkezetbe szállított tojás árát a havi utalványozás n a p j á n egyszerre fölveszi. Kívánatos lenne, hogy a szövetkezeti eszmének ekként való fölkarolása mindazon falvakban megtörténjék, amelyek a forgalmi piaczoktól távol esnek, ahol t e h á t a tojásból és baromfiból eddig úgyszólván egyedüli hasznot a botosok és „tikászok" láttak. Szerencsésnek m o n d h a t j u k azokat a falvakat, ahol akadnak oly értelmes gazdák, kik saját ós gazdatársaik érdekeit jól fontolóra tudják venni, és akik az okos szót befogadják. Amely község a tojást szövetkezeti uton kívánja értékesíteni, forduljon Hreblay Emil
6 3 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. állattenyésztési felügyelőhöz a földmivelésügyi minisztériumba, aki a szükséges tennivalókról értesíteni fogja. Lehet tojásértékesitő szövetkezeteket oly községekben is alakítani, a melyekben tejgazdasági szövetkezetek még nincsenek, mert hiszen a tojásgyüjtés csakis azon szempontból lett a tejszöve$kezetekkel kapcsolatba hozva, mivel a szövetkezés áldásaiban m á r részesült tejszövetkezetek által megtartott első országos értekezlet a baromfitenyésztési miniszteri szakközeg által fölvetett eme javaslatot m a g á é v á tette.
VEGYESEK. Mai számunk t a r t a l m a : Oldat Az OMGE. közleményei.. 1151 A Muraköz. Lintner Sándor.. 1152 Tojásértékesitő szövetkezetek. - ... 1158 Növénytermelés. Békarokkás rétek megtisztítása. Varga Béla, 1152 Állattenyésztés. A juhtenyésztés kérdése hazánkban. Szeniczey Akos. 1153 Gazdasági növénytan. Az aszat rozsdája _ ... 1154 Hirtelen érett, aszott szemű buzakátászok. M. K. 1154 Trágyázás. A csontlisztben foglalt foszforsav hatásáról. Windisch Richárd ... 1154 Levélszekrény 1155 Vegyesek 1158 Kereskedelem, tőzsde 1159 Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül 1160 Elmarad a béesi sörárpabemutatás. A gazdasági egyesületek országos szövetsége f. év m á j u s havában tudvalevőleg a bécsi börze helyiségében és közreműködésével sörá r p a b e m u t a t á s t vett tervbe s a bemutatás rendzésével a nyitramegyei gazdasági egyesületet bízta meg. A nyitramegyei gazdasági egyesület ez ügyben megkereste a bécsi börzét, i n n e n a z o n b a n most tagadó választ kapott. A börze illetékes elnöksége ugyanis annak a nézetnek ad kifejezést, hogy a tervezett s ö r á r p a b e m u t a t á s t , mely a vásár jellegével bir és m i n d e n e s e t r e vásárintézménynyé fejlődnék, u g y a n a z o n szempontból kell megítélnie, amely szempontból h á r o m évvel ezelőtt a 23 évig fenállott bécsi m a g v á s á r berekesztése szükségessé vált. Röviden és m a g y a r u l : a bécsi börze n e m h a j l a n d ó megtenni a magyar gazdáknak azt a szívességet, hogy őket a nagybani fogyasztókkal összehozza. Ellenben arra készséggel vállalkoznék, hogy a tervbe vett b e m u t a t á s által érdekelt gazdák sörárpaterményeire, t á j é k o z t a t á s a után, az illetékesek figyelmét felhívja. Azaz a közvetítésre h a j landó a bécsi b ö r z e , csak az a baj, hogy éppen ez az u d v a r i a s a n felajánlott szívesség az, amit a b e m u t a t á s s a l kerülni akartunk. Közép európai gazdák nagygyűlése Bécsben. A bécsi császári királyi mezőgazdasági társaság a B é c s b e n t a r t a n d ó mezőgazdasági és erdészeti kiállítás alkalmából, folyó évi szeptember h ó 4-től 11-ig tartó időközben egy úgynevezett „Gazdasági h é t " rendezését vette
6 3 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. tervbe. Ezen egy hétig tartó gazdaértekezletnek tárgyai az egész Középeurópa mezőgazdaságát befolyásoló közgazdasági mozzanatok megbeszélése, ugy m i n t : a tengerentúli verseny, a mezőgazdaságra az ipar által gyakorolt nyomás, az aranyuralom, biankó határidőüzlet stb. kérdései, amelyek a mezőgazdasági termények értékcsökkenését eredményezték. Erre az értekezletre a társaság Középeurópának valamennyi nevezetesebb mezőgazdasági testületét meghívta és különösen súlyt fektet arra, hogy Magya.rország gazdasági egyesületei is kellő számban képviselve legyenek. Az értekezlet alkalmával egybegyűlő gazdáknak mód o t nyújt a mezőgazdasági társaság arra, hogy a jubileumi kiállítás figyelemreméltó mező- és erdőgazdasági produktumait megtekintsék és kirándulások révén Alsó-Ausztria különböző termelési ágazataival megismerkedjenek. A bécsi mezőgazdasági társaság erre az összejövetelre a gazdasági egyesületek országos szövetsége u t j á n Magyarország összes gazdasági egyesületeit meghívta. A részletes p r o g r a m m o t legközelebb közölni fogjuk. Egyelőre annyit regisztrálhatunk, hogy ez a kongresszusszerü összejövetel annyival érdekesebb és jelentőségteljesebb, mert bennefoglaltatik a középeurópai vámunió eszméjéhez való közlekedés czélzata s eredményei annak az eszmének kivihetősége vagy kivihetetlensége tekintet é b e n mindenesetre tisztább helyzetet teremtenek. A r a t á s . A földmivelésügyi minisztériumhoz a gazdasági tudósítóktól julius 30-iki kelettel beérkezett jelentések szerint az eddig megejtett próbacséplések eredményei általában véve igazolják a közepes termésbe vetett bijzalmat, habár helyenkiüt a mult évihez, hasonló csalódások szintén előfordultak, amenynyiben a reméltnél . kisebb terméshozamot kaptak a gazdák ; minthogy azonban egyes helyeken a termésátlagok a várt eredményeknél is nagyobbak voltak, nagy átlagban ma is változatlanul fentarthatók azok a reménybeli 1 termésbecslések, amelyek m á r a mult hetekben is irányadók voltak. Ezen adatok szerint Magyarország ez idei búzatermése nem több 3 2 millió métermázsánál. Ez némi csalatkozást jelentene, ha nem pusztán a börzepolitikát szolgálta volna az abbeli, híresztelés, hogy 3 6 3 8 millió q. búzatermésünk is lesz az idén. Tényleg e hó 4 - é n a buzaüzlet lanyhult, az árak estek, miután az előző áremelkedés által . a budapesti .piaczra felcsalogaiott készá r u n most már nyerni is illenék valamelyest a spekulánsoknak. A miniszter jelentése szerint a buza és rozs mennyiségileg nagyobbára közepes terméssel fizet, ellenben az á r p a és z a b jóközepes termést adott. Minőségileg pedig a buza és rozs valamivel jobb a közepes átlagnál, az á r p a minősége is kielégítő ugyan, de mert n a g y o b b á r a sárgás és itt-ott b a r n á s színű, ennélfogva tiszta fehér sörárpa csak eltéve fordul elő. Az á r p a súlya a közepes átlagnak többnyire megfelel, sőt néhol azt jóval meghaladja. A zab mennyiségileg ós minőségileg is nagyobbára jóközepes termést ígér. A kukoricza-vetések bár az eső hiánya az ország nagyobb részében m á r szembetűnően észrevehető, — nagyobbára kedvező. Egyéb vetések meglehetősen kielégitők. A m. kir. államvasutak és az agrikoltarifák. A m. kir. államvasutak igazgatósága — a miként értesülünk — az összes vasúti állomásainak rendeletet adott ki, hogy a hozzájuk érkező felhívásokat és kérdő iveket a környék ü k ö n levő azon szőlőbirtokosokhoz juttassák, kikről tudomásuk van, hogy a felhívásokban közelebbről megjelölt élelmiszerek termesztésével foglalkoznak. A mennyiben ez lehetséges, az állomásfőnökök személyesen lépnek a termelőkkel érintkezésbe és együttesen töltik ki a kérdőíveket. Az állomások környékén lakó földbirtokosok nevei jegyzékbe foglaltatnak. Utasításuk van a vasúti közegeknek, hogy a földbir-
KÖZTELEK,
1 8 9 8 . A U G Ú S Z T U S HO 6.
tokosokkal tudassák, miszerint ezen összeírás a végből történik, mivel az államvasutak igazgatóságának intencziója olynemü intézkedéseket életbeléptetni, melyek azt czélözzák, hogy a szükségleti (ízikkeket képező élelmiszerek forgalma szabályoztassék és élénkittessék. Az élelmezési czikkek kisebb mennyiségben való szállítása ugy általános közgazdasági szempontból, külön ö s e n pedig a városok és elsősorban: a főváros olcsóbb élelmezése szempontjából- szükséges ; másrészt pedig a vasút üzleti érdeke bőséges kielégítést találna az élelmiczíkkek rendszeres "szállítása által. Az államvasutak ezen intézkedése ugy látszik összefüggésben v a n a tervezett élelmiszerek kisebb mennyiségben való szállításának n y ú j t a n d ó kedvezményes olcsóbb tarifa létesítésével ily áruk olcsóbbitásának érdekében. A vasúti állomások által eszközlendő összeírás áltál elérhető azon czél, h o g y : a termelő a fogyasztóval közvetlen érintkezésbe jutva, azáltal a kereskedelemnek az áralakulásra gyakorlandó káros h a t á s a megakadályoztatok illetve mérsékeltetik. A Szatmármegyei Gazdasági E g y e s ü l e t julius hó 27 é n tartott igazgató-válaszmányi ülésében elhatározta, hogy síkra szállva a mezőgazdáink körében s a j á t érdekeiket szolgáló, egyesületekkel s z e m b e n általánosan tapasztalható s a haladást megbénító indolenc i á v a l , tagjainak szaporítása czéljából erélyes akcziót indít s minden eszközt megragad, hogy az egyesület jótékony működését ne csak egyesek, dé uradalmak ugy, mint kisgazdák igénybe vegyék. Hogy életképességének s tevékenységének mentül fényesebb bizonyítványát adja, az eddiginél is szélesebbkörü működés és fellépés p r o g r a m m j á t tűzte m a g a elé. Báró Vécsey József elnök;: vezetése alatt bizottságot küldött ki egy jövő évre tervezett nagyobbszabásu mezőgazdasági kialliiás részleteinek m e g állapítására, mely különösen állatok, gépek, bor, gyümölcs b e m u t a t á s á t fogja felölelni, ezzel is. lendíteni akarva a megye területén az egyesület működése folytán m á r is szép fejlődést elért állattenyésztés ügyén, valamint fokozotabb mértékben fehivni a közfigyelmet kitűnő gyümölcs- és bortermő vidékének, produktumaira. Ugyancsak az állattenyésztési kedv fokozására a Vidékeri többrendbeli állatdíjazás r e n d e z é s é t vette tervbe, valamint a télen gazdasági • felolvasások rendezésével fog hozzájárulni a vármegye területén különben is nagy lépésekben haladó okszerű és intenzivebb irányú m^zei gazdálkodás fejlesztéséhez.
1159 helyett az A osztályú díjtétel lett az államvasutak igazgatósága által kedvezményként .' rovatolás u t j á n engedélyezve. A mérséklés a r e n des viteldíjhoz viszonyítva 35—10o/ 0 -ot tesz ki : 100 kgrkint.
Precipitált
trágya-gipszet, szuperfoszfátot műtrágyaféléket és egyéb
legjntányosabban ajánl a
h D nöA R i a ( I MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG B U I D i L F E S T E I T ,
V. KER. VÁCZI- KÖRÚT 21. SZÁM.
Részletes utasításokat Kívánatra
fMutt
ÍBSJCB ÉS
fiárratre,
évi forgalom: 25,223 n.
Felhívjuk a i. cz. gazdakőzönség fggyegiméft
Nyers- és tört kenderküldemények k*dvezniényesszállitasa. Zsombolyáról Szegedre a szállítási díjnak a tényleges suly, de legalább is a használt kocsik raksúlya után való fizetése mellett' szállítandó ily küldemények után a rendes 100 kgrmmonkénti 32- fillérnyi viteldijbŐL 6 fillér lett kedvezményképpen az államvasutak részéről leengedve. A „Magyar Gazdák Szemléje". A „Magyar Gazdaszövetség" e czimet viselő folyóiratának, amely a Bernát István szerkesztőse alatt jelenik meg, f. évi juliusi száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: Spanyolok és angolok. Frázisok diadala. A francziák társadalomgazdasági mozzanata. A n é m e t szövetkezetek történetéből. Egy-két szó a békéscsabai szocziálizmusról. A német pénzpiacz. Különfélék: Torontál kőrvőnye. Tisza István grófról. A magyar autonom vámtarifa. Tornóc és Perbenyik. Agrárius kézikönyve. Hitbizományok. Reményvesztett. Republikánizmus. A föld ereje. Sztrájkok. Krónika. A folyóirat előfizetési á r a egész évre 6 frt. Szerkesztőség, Budapest, Egyetem-utcza 2. Sajt- és turóküldemények kedvezménye. Kozma, Legenye-Mihályi, Nagvmihály és Radvány állomásokról a m. kir. államvasutak és a pécs-barcsi vasút bármely állomására teheráruként tetszés szerinti mennyiségben elszállít á s r a készülő sajt és turó (orda) küldemények u t á n a folyó év végéig a II. osztály díjtétel
szeptember
hó Sl.
«s
3S-én
Mindennemű felvilágosítással szolgál:
H E L L E R M . s TÁRSA, BUDAPEST, í „ Erzsébet-tér 13. ,
Amerikai mezőgazdaság Irta: S Z I I f ü S S Y Z O L T Á U az 0. M. G. E. szerkesztő titkárja. A 352 oldalas, finom papírra nyomott, 102 képpel díszített munka bolti á r a 4 forint; 0. M. G. E. tagok és a „KÖZTELEK" elöfketSi 3 frt 50 kp. kedvezményes áron rendelhetik meg
a „KÖZTELEK" k i a d ó h i v a t a l á b a n (Budapest,
IX.,
Üllői-ut
25.)
KÖZTELEK, 1898. AUGUSZTUS H0 6
1180
Legjobb minőségű
aussigi kékgálicz buzapáczolásra 1 0 0 (MT
kg.-ként
2 4
f r t .
M i n t á k k a l készséggel szolgálunk.
S c h o t t o l a
Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 57-50—58 — frt, élesztőszesz 57"——57'75 frt, nyersszesz adózva 5650—57"— frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 15-75—16-— 'frt,denaturált szesz 22 25 —22-75 frt. Kontingens nyersszesz —.— .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők.
Zabban az üzlet erős kinálat folytán lanyha s 10—15 krral olcsóbban talál vevőre. Egyes kitűnő minőségűek a kivitel czéljaira használtatnak fel. Tengeri változatlan s 4.95—5.10 frtig adható el ab Budapest. Készbuzában eladatott •
Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósi-, tása a „Köztelek" részére. Budapest, 1898. aug.'4-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsuíyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vágy hajóállomáshoz szállítva: s B dara 17.30 frt.
"3K9
E r n ő
Tiszavidéki:.
200 m
1 kg frt
9'80
Budapest. Főüzlet: Gyár: VI., A n d r á s s y - n t 3. VI., R é v a y - u t c z a 1 6 . (Fonciére-palota). Sürgönyczim: S C K O T T O t A , B u d a p e s t .
REMINGTON"
2Ö0 „
79 „
IRÓGEPEK világhírűek. Hivatalos Közlöny ből.
„A vallás és közoktatásügyi magy. kir. minis ter o Sartai: Remington írógépet (kaphatói Glogotvski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanintézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billentyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. - Közismert n a g y tartósság. — Központi v e z e t é k nélkül. — Tel jes magyar és német billentyűzet. — Minden betűnek csak 1 billentyűje. — Legtagyobb sokszorosító k é p e s s é g g e l . A. REMIN GTONT nagy sikerrel haszDálják, ;agyar bosn^ák^ borvát, ^osztrák, franga, ^angol
lósága, Mágocs. — Magy. Mezőgazdák szövetkezet est. Reé Jenő püspöki urad. bérlő Veszprém. Di ter Zoltán, gróf Festetich urad. ügyésze Budapest,őii püspökségi központi iroda Győr. Osztr. m. állam' gróf urad. s ni jószágigazf L^fóknáT'tSSőknárfskolréataiál'stb. stb. kívánatra vételkötelezettség nélkül küldünk saját költségünkre az ország* bármely ; észébe díjmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak,saját költségünkre küidjük ki tisztviselőinket — Ár egyzék bérmf ntve és ingyen. E r z s é b e t - t é r 16. Remington írógépek és Edison-mimeographok kizárélag jogosított eladási telepe.
kereskedelem;tőzsde. Budapesti gabonatőzsde. (Ghtttmann és V/ahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Napi j e l e n t é s 1898. a u g u s z t u s 4. Búzában az üzlet szilárdan indul s a terméscsalódások folytán beállott csekély hozatalok folytán 'napról-napra emelkedések tapasztalhatók.
63. SZAM. 8-1K ÉVFOLYAM.
Készbuza ma mintegy 20,000 mmázsa adatott el 10—15 kr. magasi.bb árakon. Rozsban az üzlet erős kinálat folytán lanyha s Budapest távolságában 6.70—7.10 frtig értető el jó minőségekért. Árpa csupán még gyengébb minőségben kerül a piaczra s 5.60—5.75 forint között talál vevőre ab
2450
„ 77 » ,, 9.57Va »
Határidők valamivel magasabb . Amerikára szilárdultak. Délben következőleg zárulnak. Köttetett. Déli zárlat. Szept. buza . . . Tavaszi buza . . Szept. rozs . . . Tengeri aug.. . . „ máj. (1899.) Szept. zab . . . Káp.-repcze jul.-aug.
Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszü?letben e héten a forgalom gyér volt és csak kisebb tételek kerültek forgalomba változatlan áron. Elkelt: Finomított szesz helybeli gyárak által 57.50 frtig, vidéki gyárak által 57 frtig augusztus-szeptemberi szállításra. Élesztőszesz nagyobb ' tételekben 56.75 frtig kelt el. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e héten 1 - ti I., ,, "uau, 18. 18.35 forintig 1 1 t oda a folytáp nem létesült. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 19.25— 19.50 forint. Bécsi jegyzés 19 50—19'80 frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 55-50— forint adózott és 1.8-75 forint adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 12.—13.— frt kiviteli szeszért 90 százalék. letel finomított szeszt vásárolt, mely Üszkübb felé lett s/állitva. Vidéki szeszgyárak közül: N. Várad, Győr, Arad 13 krral olcsóbban, a többiek változatlanul jegyeznek.
71/2 '
liszt: frt 17.— 16.50 1 6 . - 15.30 14.5013.7012.50 10-50 7.8< buzakorpa s takarmányliszt fino frt Tetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) A forgalom, az idényt tekintve, a lefolyt héten is kielégítő veit. Tarlórépamagnak gyengébb lett ugyan a kereslete, ellenben őszi bükköny, őszi borsó, szöszös bükköny stb. iránt oly érdek mutatkozik, hogy ezen magfélékben igen élénk üzletre van kilátás. Biborherének kielégítő kereslete van. Külföldről a fümagtermést már egyik-másik tudósítás tárgyalja ugyan, de a már betakarított fajokról is, mint pl. csomós ebir stb. oly különbözők az értesítések, hogy a termésről még féligmeddig biztos adatokkal sem rendelkezünk.
A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiezikkeb árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. augusztus hó 3-án. E hét első felében forgalmunk élénk volt. Hoza-. tataink azon czikkekből, melyek a kereslet tárgyát képezték, kielégítők voltak, a készletek simán voltak el-, helyezhetők Húsfélékben az üzlet csendes, borjuk a multheti árakboz képest kilónként 10 krral drágábbak. Vadban mozgalmasabb az üzlet. Beérkezett már az első küldemény is, mely páronként 1.70 frtért kelt el. Szarvas 35 kr kilója, dámvad 35—40 kr, őzbák 60—65 kr kilója egészben. Baromfi kevesebb érkezett, árak nem változtak. Jó minőségű hizott jószág élénken keresett. Tojás állandó" mennyiségben érkezik, az üzlet azonban csendes és kisebb tételek lebonyolítására szorítkozik. Ára eredeti ládánkint 28.50—29 frt. Vaj jól fogyott.. Piaezképes friss főzővaj kilója 80—85 krért gyorsan tatái vevőre. Teavajban csekélyebb a kereslet, kilója 95—1.10 kr nagyban. Tehéntúró. 14—16 kr. Burgonyából több kocsirakományt adtunk et. Rózsaburgonya 2.10—2.30 frt, sárgaburgonya 2.30— 2.50 frt mm ja tételekben. Gyümölcsben élénk a forgalom. Sárgabaraczk 25—30 kr. Rétesalma 10—14, közönséges alma 6—8; n-vari borízű alma 15, kört — i s gadinnye száza 15 frt, görögdinnye száza 20—30 frt. Szőlő kilója45 kr. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 18Ő8. augusztus 4-én. Ilus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 54—58, II. oszt. 48—54, III. oszt. 36—44, eleje I. oszt. 50—52, II. oszt. 48—50, III. oszt. 30—40, borjúhús hátulja L oszt. 60—64, II. oszt. 58—60, eleje I. oszt. 58—60, U. oszt. 46—56, birkahús hátulja I. oszt. 42—44, II. oszt. 38—40, eleje I. oszt. 36—38, II. oszt. 32—36, bárány eleje 1 db 0. 0—, hátulja • •—, sertéshús magyar szalonnával eisőrendü 1 q 60—62-0, vidéki —, szalonna nélkül elsőrendű 62—64, vidéki 46—52, sertéshús pörkölt -0, sertéshús szerb szalonnával — ——, szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar — , idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 80—100, füstölt belf. csonttal l'Ó—l"10, csont nélkül 1-10 —1-20, sonka 'füstölt külf. csont nélkül —• •—, szalonna sózott 1 q 59 0—62'0, füstölt 64'—72', sertészsír hordóval 65-0—66 0, hordó nélkül 63-0—64 0, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 60—80, szalámi belföldi 180 — 190, külföldi .malacz szopós élő 1 db • 0-—, tisztított 0-00--00. Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-10—140, csirke 0'55—1*20, kappan hizott • , sovány 00-—, récze hízott 1-60—2-40, sovány 0-90—1-40, lud hizott 3-50—6-50, sovány fisO—3 00, pulyka hizott —0'—, sovány 23-—. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 00"~, 1 kg. , csirke 1 db 0-30—0-60, 1 kg. , kappan hizott 1 db 00-—, 1 kg. —• •—, récze hizott 1 db 1-00—1-50, 1 kg. -, félkövér 1 db 0-90—1-20, lud hizott 1 db 2-80—3-50, 1 kg. 68-0-75, félköv. 1 db 1-50—2-00, 1 kg. , pulyka hizott 1 db 22-20,1 kg. , félkövér 1 db 00—
63. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. 1 kg. , ludmáj 1 db 1 0 - 0 80, 1 kg. 1-20—1-50, ludzsir 1 kg. 1-0—1-20, idei liba 1 db . Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1 00, csuka 0'8J —100, ponty (dunai) 0"40—050, süllő —• •—, ke csege 0 —0-0, márna —-40—"50, czompó 0 40—0"50. angolna 0' 0 —, apró kevert 0-20—0 30, lazacz , pisztráng —• •—. Tej és tejtermékek. Tej 1 üt. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-06—0-07, tejszin 0" 0"—, tejföl 0"20—0'30, tebénvaj (tea) 1 kg. 0 80—1-10,1. rendű 0 80—0 85. II. r 0-60—70-—, olvasztott 0-60—60, Margarin l rendű 0-—, II. rendű 00"—, tehéntúró 0-04—0-16, juhturó 45—48, liptói 0-48—0-60, juhsajt 0 48—48, emmenthali sajt 1-10-1-10, groji sajt 0'72—0"72. Liszt és kenyérnemü, Fehér kenyér 1 kg. frt 17 0—20-0, barna kenyér 13'0—15"0, rozskenyér 12 0 —12 0. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—,
KÖZTELEK, 1898. AUGÜSZTÜS HO 6 ; Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1898. évi augusztus hó 4-én (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a .Köztelek' részére. Felhajtatott: 397 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 72 db, közép 98 db, alárendelt 22 db. Fejőstehén : fehér 0 drb, tarka 137 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 26 db, bonyhádi 42 db, hizlalni való ökör — db, tarka — db. Jármos ökrök iránt meglehetősen jó kereslet mutatkozott. A fejős tehén vásár változatlan volt. Az egyes vevők közül emlithetők: Taics Kajetán 37 drb, Kegei János 12 drb és Marton J. 16 drb jármos ökör. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör 315—380, középmin. jármos ökör 290—340 párja, alárendelt minőségű jármos ökör —, hizlalni való, jármosbivaly — é. s., 250—270 frtig páronkint. jobb minőségű jármos ökör mm.-kint é. s., tarka bekötni való ökör-frtig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származású tehén 70—120, bonyhádi tehén 120—160 kiv. — frtig, bika — frtig páronkint.
Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 14—18, stokeraui 22—33, borsó héjas magyar 6-00—13—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—24, bab fehér apró 7—11, nagy 8—12, szines 8-00—13. Budapesti vágómarhavásár. 1898. augusztus hó To fás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 28*0—29-50 4-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság n. oszt. (1440 db.) 27-0—28-5, meszes ——, orosz tóját jelentése a „Köztelek' részére.) Felhajtatott: 4138 db 100 db. —, tea tojás 2-00—2-50, törött tojás 00-— nagy vágómarha, nevezetesen: 892 db magyar és tarka ökör, 556 db magyar és tarka tehén, 1964 db szerbiai Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.00—4-00, 1 q "0 ökör, 19 db boszniai ökör, 1 db boszniai tehén, 341 db 2"—4-5, Petrezselyem 100 kötés 1-0—4-50 1 q OO'O szerbiai tehén, 170 db bika és 195 db bivaly. zeller 100 drb 0-50—1-0, karalábé 0 8—l-OÓ vöröshagyma Minőség szerint: 867 darab elsőrendű hizott 100 köt. 1-00—2-50, 1 q 3-25—6 —. foghagyma 100 köt. 8'—10-0, 1 q 8 —10 —, vörösrépa 100 drb 0 50— 0 80, 2739 db középminőségü és 532 db alárendelt min. bika db elsőrendű hizott ökör, db középfehérrépa , fejeskáposzta 2-0—6 00, kelkáposzta 100 drb 1-00—1-60, vörös káposzta 4'—6 — fejessaláta 0 50— minőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db db középminőségü tehén, 1 00, kötmt saláta 0-0—0 00, burgonya, rózsa 1 q 1-80 elsőrendű hizott tehén, — db alárendelt minőségű tehén. 2 30, sárga 3 00—3-50, külföldi —• -, fekete retek 100 drb 0-60—1-00, uborka nagy salátának 100 db 1—2-, A nagy felhajtás következtében középszerű és savanyítani való 100 db 0 2—0 6, savanyitott 0 90—1-00 zöld papr. -25- -80, tök fözö 5'—6 00, zöldbab k 3 - 0 0 6 zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. — • •—, fejtett 1 lit alkalmas tehenek, továbbá bikák és jó kövér bivalyok 10— 20, tengeri 100 cső - 6 - 1 0, karfiol 100 db 4-—6", ára változatlan maradt. A vásár felvevő képessége paradicsom 1 kg. 004*-0-06, spárga 0'——0 —, torme meglehetősen nagy s a körül jövőben nem várható 1 q 6—16. jelentékenyebb árhanyatlás. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar Gyümölcs. Fajalma 1 q frt , köz. alma 10—15, 35-—, kivételesen —• , fajkörte 20—24, közönséges körte 8 - 1 2 , szilva magva, ökör jobb minőségű 30hízott magyar ökör középminőségü 2731-—, aláváló—•—•—, vörös 3 - 10, aszalt —, cseresnye faj rendelt minőségű magyar ökör 2227-—, jobb minő, közönséges 0 , meggy faj — : , közön ségű magyar és tarka tehén 20—32-—, kivételesen tarka séges , ringló 8—14. baraczk kajszin 30-40, tehén —•• •—, magyar tehén középmin., 20——32 —, őszi 25 60, dinnye görög nagy 1 db 30 -50, kicsi alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 10-20, sárga faj 0 12—0 40, 1 kg. közönséges , szerbiai ökör jobb minőségű 25'—30, kiv. , dió (faj, papir- —• szőlő 1 kg. 0 40— 0 50, csemege héju) 35-50, közönséges 25—30, mogyoró 25—28, —-—, szerbiai ökör középminőségü 20'—24—, szerbiai •—, szerbiai bika gesztenye magyar , olasz , narancs messi- ökör alárendelt minőségű —• 2233-—, kivételesen —"34, szerbiai bivaly 17.—23, nai 100 db —-0—0-0, pugliai 4'5 5'0, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 0 80—1 50, füge hordós 1 q 18—20, ko- kiv. —-24 frtig métermázsánkint élősúlyban. szorús 2022, datolya 38—40, mazsolaszőlő 50—65, Budapesti lóvásár. Budapest, 1898. aug. 4-én. egres 1 lit. 0 - — , eper 1 kg. •— kr. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" Főszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—28, csöves —, (száA vásár forgalma közép. rított) . köménymag , borsókamag . mák 1 q. frt 38—40, méz csurgatott 0-25— Felhajtatott összesen 698 db. Eladatott 324 db. •—, szappan szin 20—25, 0-45, sejtekben 1 kg. —• Jobb minőségű lovakból hátas 25 db, eladatott 10 db közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit, 200—250 írtért, könnyebb kocsüó (jukker stb.) oO db, 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi eladatott 20 db 100—170 frtért, nehezebb kocsiló pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkban (hintós) 15 db, eladatott 6 db 12.0—200 frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti taj) 20 db, eladatott 4 db 100— 190 frtért, ponny 6 db, eladatott 2 db 42—55 frtért; Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1898. aug. 5. A székesf'öv. IX. ker. elöljáróság közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 80 db, eladatott 30 db 42—100 frtért, könnyebb jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozatott a szokott félék (parasztló stb.) 160 db, eladatott 10) db 3 0 - 7 0 községekből 235 szekér réti széna, 65 szekér muhar, 46 zsupszalma, 8 szekér alomszalma, 0 székéi takar- frtért; alárendelt minőségű lovakból 342 db, eladatott 152 db 12—18 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 40 db, mányszalma, — szekér tengeriszai, 12 szekér egyél takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles su>.), az állatkert és kutyák részére vásároltatott 8 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos be1200 zsák szecska. A forgalom élénk. Arak , ként a következők: réti széna 180—290, juutiai ui 220 300, tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt zsupszalma 120—150, alomszalma 120—130, egyéb a gyepmesLerhez küldetett — db. takarmány , lóhere , takoi-mányKőbányai sertés vásár. 1898. augusztus 5. (Első szalma , tengeriszár — —, luczerna sertesli'zlaló-részvénytársaxág telefon-jelentése a , sarjú —0 0, szalmaszecska 190—210, széna magyar „Köztelek" részére.) Az üzlet csendes volt. Heh átlag, uj , zabosbükköny 230 —250. összes árak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 59-0—59-5, kocsiszám 376, suly 338400 kg. 280—300 kg. nehéz 59'00—59-50 kr, öreg 300 kg. tuli • kr, vidéki sertés könnyű • kr. Szerb 58—60'00 kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. — EleségAllatvásárok. árak: Tengeri ó 5-20—-— frt, árpa 6'00 frt Kőbányán Budapesti sznroiuarhavásar. Augusztus hó 4-én. átvéve. Helyi állomány: julius 29. marad 44793 drb Felhajtás. Belföldről 1160 drb, Szerbiából 1362 darab, A székest ővárosi kozváqóhid és marhavasár igazgatóság Romániából" drb, egyéb államokból darab. ielentése. Összesen 2522 db. F ő ö s s z e g 47315 db. Állomány Felhajtatott: 701 drb belföldi, db galicziai, és felhajtás együtt drb. Elhujtás: budapesti fo— drb tiroli, 20 db növendék élő borjú, — db élő gyasztásra (I—X. kerület) 759 drb, belföldre Budapest bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb környékére 675' drb, Bécsbe 103 drb, Csehországba, ' tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drl Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 4y9 db. ölött bárány, — drb élő kecske. Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, A borjú és bárányvásár hangulata élénk lefoA szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban ellyású volt. hullott 0, vaggonból kirakatott hulla 2, borsókásnak talaltatott 2, összesen 4 db. Összes elhajtás 1840 Árak a kővetkezők: Élő borjuk: belföldi —• frtig, kivételesen 42 frtig dbonkint, 30—42 frtig, kivé darab. Maradt állomány 4475 drb. A részveny-száliátelesen 44 frtig súlyra, növendék borjú 18—22 frtig, sokban 7214 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt 942 drb. Felhajtás: Szerbiákivételesen — frtig dbonkint, • - Írtig súlyra ból 1362 db, Romániából drb, összesen 3304 drb. Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli frt, galiKihaltán: 783 drb, maradt állomány 2f21 drb és cziai — frtig, növendék borjú frtig dbkint, pedig 2521 drb szerb és — db román. Az egészségügyi ölött bárány 00-— frtig, bécsi ölött borjú , kiv •— frtig, kivételesen írtig szemlénél jan. 1-től máig 385 drb a fogyasztás alól kifrtig súlyra. Élő bárány — • " és technikai czélokra feldolgoztatott. élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü
1161
Hizlalni való sertések árai. 1898. aug. 4-én. (Pfeifer Jakab és fia sertésbizományosok heti jelentése a ,Köztelek" részére. Bpest, VIII., József-körut 3.) Sertésvészen átment
100—130 kg. 58—61 kr 130—170 „ 55—58 , 170—200 . 55—57 , Sertésvészen át nem ment ... 100—130 „ 48—50 „ , » „ — 130—170 » 47—48 , » „ , — 170—200 , 46—47 „ Az árak pusztán átvéve 4% levonással értendők. Kőbányára szállítva kilónkint 3 krral többet fizetünk. Az üzlet hangulata : élénk.
Ingatlanok árverései (20000 f r t becsértéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) atkviha- Csernovits 161304 tóság Pálné szül. Gyika Eugénia í atkviha- néhai Szimics 52670 tóság Arzén örökösei atkviha- Faccio die 71050 tóság Niella ismeretlen örökösei atkviha- Helfer 93720tóság Jakabnészül. Plan Léni: ' a tkvi ha- dr. Kanovich 38318 tóság Nándor és Paulina atkviha- Zajka 27861tóság József atkviha- Martinelli tóság Antal
Aug. 8 Aug. 9
kir, tvszék
tóság
atkviha- GrószSán69208 tóság dorné szül. Blazovich Emilia i Lajos 88666 tóság és neje Kroó Etelka atkviha- Ruczay 41430 tóság János a tkvi ha- Rucsai 41430 tóság János atkviha- Kiss 282022 tóság Andor atkvihaa- Deutsek 218205 tóság Imréné szül. Rosner Gizella a tkvi ha- bajsai Voj- 26144 tóság nics Borcsa atkviha-gr.Festetich 120000 tóság Benőné atkviha- Pausz 40422 tóság Gizella atkviha- Gottlieb 30244 tóság Bernát csődtömege
;
U
atkvihaatkvihatóság atkvihatóság a tkvi hatóság a tkvi hatóság
Bárczay Jellasich Adalbert Diámándi Miklós Brezina Tódor Obetko ' Zsigmond és neje atkviha- Dr. Hollósy tóság István
45607 53705
O r s z . m a g y . g a z d . egyestillet t u l a j d o n a .
Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója -T- Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G.E. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Budaj Barnabás, az 0. M. G. É. titkára.
KÖZTELEK,
1162
1 8 9 8 . A U G U S Z T U S HO 3.
62. SZAM. 8-IK É V F O L Y A M .
Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetei. B U D A P E S T E N , VIII., József-körut 8. Elno E: TELEKI GÉZA gróf. Igazgatósági tagot :
Foxterrier kutyákat
AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÍ ITÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tiiz- uint a jéi biztosítás terén hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
igen j ó p a t k á n y , v a k o n d
épület és átalány
t é k o n y v a d pusztítót,
(pausclial)
biztosításnál
rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.
A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek mellett mint a szövetkezetnél. B O T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5°/o díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, I0°/o engedményben részésülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024
Vágó- és tenyészállatok eladását és vételét legczélszerübb hirdetni a
„Mészárosok és Hentesek Lapjá"-ban.
irtot
é s egyéb k á r -
rókáknak a lyukból
ís a l k a l m a s a t s z á l l í t j ó t á l l á s
való
kiűzésére
mellett.
P I C K O S W A L D tenyész tiat importeur VII.
kerület
Külső
korepesi-ut
113338/A. IV./98. szám.
1. s z á m .
Magy. kir. államvasutak.
HIRDETMÉNY. A vonatok feltételes megállása Stenjeveren. A zágráb-csáktornyai vonalon közlekedő 6417, 6418, 6419. és 6420. sz. vegyesvonatok, Zágráb déi vasút és Podsused m. h..között lévő Stenjevec- megállóhelynél f. évi augusztus hó 10-étől kezdve utasok fél- és leszállás czéljából feltételesen meg fegnak állani; és pedig a Zágráb m. á. v.-ról reggel 5 óra 6 perczkor induló 6417. sz. vonat reggel 5 óra 23 perczkor, a Zágráb m. á. v.-ra délelőtt 10. óra •• 'U délelőtt 10 óra 27 perczkor a Zágráb m. a. v.-ról délután 2 óra 56 perczkor induló'6419. sz. vonat délután 3 óra 21 perczkor, a Zágráb m. á. v.-ra éjj.-l 10 óra ,27 perczkor. Az igazgatóság. Budapest, 1-898.: évi julius havában. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
F u c t a s p ű j f
B
H e p m a n n
tejgazdasági edények
U
D
A
P
E
gyára
S
T
"fE^g
4760
,
VI., S z o n d y - u t c z a 3 5 . s z . Edény gyártmányaim ugy ségben, mint ár tekintetében nos elismerésben részesülnek.
Sorvetőgépeket a l e g ú j a b b és legjobban bevált szerkezetben, e g y e t e m e s - és t ö b b v a s u e k é k e t pánczélaczél-kormánylemezekkel, b o r o n á k a t , b e n g e r a k e t , k o n k o l y o z ó k a t , g a b o n a i i s z t i t ó - a * o s t á k a t és teljes t a k a r m á n y i t a n u * a - b e r e n d e z é s e k e t , n a g y választékban és jutányos árakon szállítanak
Umrath és Társa mezőgazdasági
gépgyárosok
Budapesten V .
Irer.,
Árjegyzékkél
V á c s i - k ö r - u t és költségvetéssel és bérmentve
S O . s z á m .
kívánatra
ingyen
szolgálunk.
U . i. B o r s a j t ó k ( S y s t e m Mabille é s s z ő l ö z u z ó k kitűnő kivitelben és mindenféle nagyságban.
minőáltalá
R e n d e s vevfíim közül felsorolom; a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet", a „Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gazdaságot. szolgaion.
Van szerencsénk ajánlani vatolt tisztaságú
' "isT" Thomasfo^zfátlisztet szavatolt 15—20°/o citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—100% porfinomsággal. Felüimulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösön sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes ganonanemüek, kapás és olaj&övények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre, I , e g j o b b , l e g h a t á s o s a b b és l e g o l c s ó b b fof z r o r s a v t r á g . y a tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja a z ö s s z e s szil íXii í o s / f á t o k a i . A citrátban oldható foszforeav-tartalomért s z a v a t o s s á g o t vállalunk, neteláni, hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágositáissal a legkészségesebben szolgál A cselországi T l o m s m M
p r á g a i f o s z f á t M eladási irodájának TeiérkéDráelősége
a magyar korona orsz. területén
K A L M Á H VILMOS,
m; E
=fS.
M a r t e l l i n a l e g f i n o m a b b d o h á n y n e m e s i t ő t r á g y a kizárólagos eladása.
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK neme. házi. minden neme, házi, nyilvános, mezőeazdamezőgazdasági és iparczélokra. BOWER-BÜRFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxidált szivattyúk rozsda ellen védve. Árjegyzékek iigyen él bérmestm 1806
1163
KÖZTELEK, 1 8 9 7 . A U G U S Z T U S HO 6 .
6 3 . SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.
„HAMPSHIRE DOWN" JUHOK, Kitűnő hús, jó gyapjú, nagy súly. Ezen kiválóan értékes
legújabb leeujabb javított rendszerű tizedes, száza8ZÍZ dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
W. GARVENS, Wien,
angol juh-fajta bámulatosan korai
Walflschgas«e 14. sz. Scliwarzenbergstrasse í .
ezen kivül pedig oly erős szervezetüek, hogy
minden éghajlathoz alkalmasak, és a hus minőségére nézve egyedül állanak. A „Schmithfield Club" 1897. decemberi ki állításán Londonban a „Hampshire Downn"-ok voltak a legkiválóbbak. A bárányok csoportja 20 nevezéssel felülmúlta mind a többit számra nézve és egy ürünyáj a Champion dijra a legjobb rövid gyapjasok között a kiállításon tartalékban maradt. Egy „Hampshire Down" ismét első dijat nyerte mindenféle rövid fajták között a leszúrt állatok versenyében. Közelebbi felvilágosítást nyújt
, Gazd. kötéláruk. ZSÁKOK, PONYVÁK, zsinegek, hevederek, tömISk, fehér ruhateritők. T o r n a s z e r e k , fűggöágyak és mind e n n e m ű hálók ipartelepe.
"SEFFER ANTAL Budapest m r
J a m e s E . B a w l e n c e , a Hampshire Down juhtenyésztők szövetségének titkárja, S a l i s b u r y , F.ngland.
IV., (Károly-laktanya) Károly-utcza 12. sz. Valódi angol L A W N . T E N N I S " W
A ki szabadban levő faalkotmányait befestés által egyszerű é s biztos módon évekre rothadás és gombaképzödés ellen biztosítani ó h a j t j a , használja a 20 éven át bevált
Gondos kiszolgálat. Vidékre árjegyzék szerint.
Sertésvész
e l l e n biztos g y ó g y szernek bizonyult az általam "készített, betegség elején használva meglepő eredményt l e h e t vele elérni. — S o k g a z d a és u r a d a l o m elismerő n y i l a t k o z a t á t b i r o m . — H a s z n á l a t i u t a s i t á s s a l e g y ü t t e g y a d a g egy s e r t é s n e k 50 kr., 10 a d a g 4 f r t 50, 25 a d a g 8 f r t 75. SSSE. S z m i k G y u l a
ffiK^i
^fmms^s^
"
* ^ Ü J ^ F E S T VII. E RZSÉBET-KÖRÜT 4 5 . 4 fROVAL SZÁLLODA]
Avenarius szabadalma
Prospectusok ingyen és bérmentve. Carbolineumgyár R. Avenarius BÉCS, III.. HACPTSTRASSE 84Cs. és kir. oszt. magyar szabadalom. Wiatschka általánosan elismert legjobb
mérlegeinket czélszerü és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva klitönösen a gazdák, gazda----*- " uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tized e s mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnák. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 14. czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál.
FAIRBANKS MÉRLEG és GÉPGYÁR részvény-társaság, *fg BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külső Váczi-ut 156.
A r a t ó g é p r e 1897. Mezőhegyesen e l s ő d i j állami nagy arany érem!
a legjobb szer a legyek elpusztítására lakások, istállókban stb. Kapható szelenczékben & 50 kr. és á 1 frt. Egy postacsomag 7szelencze, á I frtos, 6 frtért bérmentve küldetik meg. Wiatschka József yegy. laboratóriuma Mahr. Scliönberg.
mm
STAHEL é s LENNEK
TRIEURGYÁR11íatöna
A l a k u l t 1856. , M a g y a r o r s z á g legrégibb g a z d a s á g i gép gyára Mosonban. m
B C W T J E B J í U E ^ ^ m m m m ^ m — ^ m m m m — m ^ m ^ m
„pUMGARIA" é s „JJOSONI DRILL,, Leszállított árak mütrágyaszóróval
Ujl MOi*SVek~ U
j
l
Sack-féle
ekék,
féle
répavető
2 , 3 , 4 vasú
L a a c k e - f é l e hires szántóföld é s kitiinö rétboronák.
Ősziek
solására Duplex boronák. Hengerek minden nagyságban.
ekék, foga
Gabona-
tisztitó gépek. Mezöhegyesi első dijat n y e r t O S B O R N E C O L U M B I A aratőgópek.
I Főraktár: B U D A P E S T ,
Kévekötő V I .
k e r . ,
ás
József-utcza 8. Ajánljuk.
Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélünk. Kívánatra képes , árjegyzékkel szolgálunk bérmentve. Jutalék mellett szolid elárusítók alkalmazást nyerhetnek. •, 5953
l e g j o b b s o r v e t ö g é p e i t , sik é s h u l l á m o s t a l a j r a . ( 1 7 . 5 0 0 d r b e l a d v a )
nisiroktakó
•
és óvakodjék kevesebb értékkel fairő utánzatok vételétől.
Ó-Becse.
tn érleg szerkezetek. A s z a b a d a l m a z o t t Falrbanks-mérlegek százados rendszerűek, tolósélyos fémmérőkarral birnak s a h i d r a t e t t t e r h e t m i n d e n p o n t o n e g y e n l ő e n mérlegelik. Tartósság:, p o n t o s s á ? é s k S n n y f i K e z e l é s ü k n é l fogva ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert l e g k i t ű n ő b b m é r l e g e k . Gazdasági-, szekér., marha-, zsák- é a raktári
w
•
nt
fükaszáltígópek.
V á c z i - k ö r u t
5 7 / a
s z á m .
!
65KÖZTELEK.1 8 9 8 . A U G U S Z T U S HO 10.
Ö É P O L Á J A T , u m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat- elsőrendű ásványolajat stb. Kocsikenöcsöt, Petroleumot zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányrestékeket, fedéllakoi és minden egyéb gazdasági czikket
k r a m e r
Szalonnát F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz VarboloJeumot, keserűsót csudasót stb.
.
ü ű t r á g y á t .
Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok : gazdasági és erdei vetőmagvakat, mely czélra mintázott ajánlatot kérek.
6 4 . SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
L u © s e ™ á t ,
l é t e d é i g
f ü m a g v a k a t , m i n d e n czélra és egyéb vetőmagot a leg,jutányosabb áron és garantált jó minőségben.
BUDAPESTEN,
l i p o t ,
V. ker., Akíidémia-utczji S ü p g ő n y c z i m s „CES1ES" Beidapest. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kiváltaira szolgálok.
vegyszereket,
különösen: gentian és kálmosgyökérpor, karbolsav, kehekor, kénvirág, keserüsó, marhapor, patakenőcs, rézgálicz, salicylsav, salicylsavas nátron, szappangyökér, ü^itőnedv, vasgálicz, salétromsav, kénsav, sósav, bőrsav, csersav, borkősav, kén-^ether, szalmiákszesz, kreolin, vaseiin, kötszereket stb. jutányos árak éfe1 pontos kiszolgáltatás mellett ajánl:
sz.
Grözekék
\z állatitengásztégnál ás gazdaságban gzükségelfc ggóggáFút J j l ^ J ^ ^ ^ ™ ! és
1®.
u
t
c
z
a i
1 o
k
ö
m
o
t
i v
o
1í,
gőzcséplőgépek hajtására a főherczegi vasmüvekből. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások..
Ei'siierzoglieli© €amer>al - His*ectsoai
Árjegyzékkel kívánatra szolgálok. — Pontos czimezést kérek.
in T e s c h e n in S c h l e s i e n , czimen.
Haszonbérlet átadás. Verpelét
=
A vetési idényre ajánlom
mezővárosban 400 holdas lritünő szántóföldi!
b i r t o k ,
melyek
a z o n n a l i s á t v e h e t ő . A bérleti szerződés 1907. év okt. hó 1-én j á r le. A birtokon 15 katastrális hold dohánytermelési engedély van. Pővebbet B E R G E L J Ó Z S E F - n é l V e r p e S é t e n , Hevesmegye — leg B E R G E L L A J O S - n á l B u d a p e s t e n , Izabella-u. 9 2 . s z . alatt. 6227
„KÖZTELEK"
kiadóhivatalánál,
nemkülönben
Ujabb tapasztalatok ® <§ m ® ® m a trágyázás köréből. Sándor.
L e g u j a b b szerkezetű
21/2 lóerőtől 30 lóerőig f a - , s z é n - ós s z a l n a a f ű t é s r e Egy- és többvasu, valamint egyete< ints aczél-ekék és Columbia-Drill könnyű sorvető-gépek, szórvavető-gépek.
" A1
Egyetemes eke.
Sack R u d o l f
^ & C \
^
>
Budapest, v á c z i - k ö r u t < 63. sz.
m
d í j j a l
nemzet-
lettek kitüntetve.
magyarországi kizárólagos képviselője,
B U D A P E S T ,
Á R A 1 FRT.
gőzmozdonyok
mult év őszén t a r t o t t
PROPPER SAMU,
IRTA:
Á R A 1 FRT.
és L É V Á N
(IV-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sik vagf dombos talajon minden magfélét tetszésszerinti mennyiségbentökéletes egyenl e t e s e n lehet elvetni, anélkül, hogy a vetőszekrényt beigazítani, merítő' vagy fogaskerekeket cserélni kellene. Sack Rudolf valamennyi sorbavetőgépei felette köhnyen járnak, nagyon szilárdan vannak készítve, igen tartósak és kívánatra elökormánynyal is kaphatók. Mindennemű Sack éke, borona, ssórvavetögép és talajmivelési eszköz dus választékban van raktáromon és eredeti minőségben az itt látható törvényes védjegygyelfö£n\ esak nálam szerezhető be. Legújabb árjegyzékem éppen most | v ~ J jelent meg és kívánatra legszive-' sebben szolgálok azzal ingyen és bér- I S S a mentve.
a S Z E R Z Ő I V E L M . - Ő v á r o t t megszerezhető
Csearliáti
KISBÉREN
közi v e r s e n y e k alkalmából e l s ő
j e l eseta
legújabb rendszerű
sorbavetőgópeit,
=
mély teljesén instruálva van családi körülmények miatt fundus i structussal vagy anélkül
és
Sack Rudolf
4091
T T
T T >>»»
V., V á c z i - k ö r u t
Legújabb
52.
sz.
szerkezetű
gfizcséplft gépek kettős szalmarázókkal és mesrnagyobblmegnagyobbitott rostákkal. K s s z a l o z d k ,
arató és kaszálógépek, továbbá mindennemű gazdasági gépek és eszkőzök a legjobb és legkitűnőbb kíá'litásban a legjutányosibli árakon.
Árjegyzékek kívánatra ingyen és J bérmentve
KÖZTELEK, 1898. AUGUSZTUS HO 6.
63. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
üCnsárisetét cséplőgépek számára. BAJZÁTH IGNÁCZ szabadalmát képező nj találmány. Ezt a kosárbetétet 1898. április hó 24-én . bizottság előtt kipróbálták olyan, gabonával, a mely már három napig; vizben ázott és mégis tisztán kidörzsölte a szalmából a szemet. A meghívott bizottság a legnagyobb megelégedését nyilvánította a tiszta munkáért. Ennek a kosárbetétnék még az a nagy előnye is meg van, hogy a, gőzgép sokkal könnyebben hajtja a cséplőgépet, mivel a kosarat nem szükséges közvetlenül a dob felületéhez szorítani, mert ez a kosárbetét csak a kosár alsó részére van csavarokkal erősítve, a kosár egyharmad részét foglalja el, a hol a teljes kidőrzsölést végzi. A kosárbetét éppen ugy van ellátva rovátkás sínekkel mint a dob és a kosár felső részében megterül a szalma, mert az meglehetősen a szükséghez képest nyitva van és igy teljes menetben lehet a. gépet járatni, mert nem szorul meg a dol} és a kosár között a szalma; igy a ^rosták teljesén rázódnak és a szelé• löket is a kellő gyorsasággal hajtja; ezeknél fogva a gép mindig tisztán dolgozik és sokkal kevesebb tüzelő anyag kell. Sokszor megtörtént, . hogy . a szalma kissé nyirkos, a kosár léczei kopottak és az erőltetett munka miatt naponkint 2—3 mázsa gabonát a kazalba hordanak, a mi óriási kárt okoz a gazdáknak.
10 ló erejű géphez
A
J
Z
A
T
H
I
O
N
a hagotai
100 darab hizó marha eladó. A
C
A venni szándékozók irás vagy szóbeli ajánlataikat mielőbb egyenesen méltóságos és főtisztelendő Pánthy Endre püspök s nagyprépost úrhoz terjesszék be. Odautazás a Füzes-Abony-Debreczeni vonalon lévő „Folyás" vasutj állomás, honnan. az eladó marhák uradalmi fogaton lesznek megtekinthetők.
Z
(Biharmegye);.,
Osztrák-magyar vasúti kötelek. (Díjtétel helyesbítése,) Az osztrák-magyar vasúti kötelékbea 1892. évi augusztus-hó 1-től érvenyes díjszabás III. rész 1. füzetéhez 1896. évi augusztus hó 1-ével kiadott VI. pótlék magyar kiadásában a 9-ik oldalon (osztrák állomások) Pocatek-Serowitz állomás részére megállapított csomóponti díjtétel 87 krról 100 kg.-kint 85 krra helyesbittetik,. Budapest, 1898. julius hó 23-án. A magy. kir. államvasutak igazgatásága a többi részes vasutak nevében is. (Utányomás nem dijaztatik.)
^ ^
gazdaságban
47 darab ökör, 17 darab tinó;
Magy. kir. államvasutak.
Hirdetmény.
gazda-
26 darab tehén és 10 darab üsző;
A KosárlíetéteK á r a i : • 45 frt |. 6 töerejii géphez.
uradalmi főgépésznél S Z É K E L Y H Í D
m.
tehén eladás. Az egri méltóságos fökáptalan ároktői ságában
í
iflí
B
H i z ó ö k ö r és
Eger, 1898. .augusztus hó 3-án.
P ó k a István, jőszágfcliigyelő.
B é r l e t -
^ ^
. A üagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi minisztérium kezelése alá tartozó
kincstári földbirtokok, halászati jogok és rév- és hidvámszedési jogok nyilvános árveréseken z alább felsorolt ber,tárgyak fognak
a d a t n i,
b é i* Ib e mely árverésekre a Bérleni szándékozólr'ézénnel meghivatnak. 3E$ é
r
b
e
kincstári ispánság ispánság irodájában irodájában 1898. 1898. t N í í m - v h o r í c t o r o t A i l aa'' kincstári 1. ndgj'uetsllül encil augusztus hó 16-án: Nagybecskerek, Botos, Periasz, Farkasd, Lok, Kevil-Szt.-Iván, Nádaly, Öregfalu és Dobrieza községek határaiban fekvő 18 földbirtok; továbbá . Ozora község határában a Temes folyón gyakorolható u. a. 22. sz. halászati jog. Zsablya község határában a tiszai révvámszedés joga a hozzá tartozó épületekkel. Titel, Periasz, Hudolfsgnad, Botos, és Farkasd községek határaiban a ezölöp- és rakodási dijjszedés joga. a 9 Panoi9Aván kincstári ispánság irodájában 1898. augusztus U. 1 (tlILnUVdll hó js-án: Antalfalva, Almás, Bavaniste, Bresztovácz, ÍBi-pája, i-'iMiH-'.fi'ld. Ojijiiivn, 0/.OÍ':I, ;,izrl'k"i-iin, Búin:-'. Kübin, Borra;!, BB.!)THO\a 03 li i I i !i;i 5;'L;•;11b;ui ÍVk \ ö fti föií:':>h'i!>i,:: Tomos-Bzigaí községében a dunai révjog: Starcsova község határában a Ponyavicza csatornán gyakorolható halászati jog. -Rubin, Bárányos és Oppova községek határában ezölöp- és rakodási díjszedési jog. 1 HÓ-nenil a ' kincstári ispánság irodájában 1898. augusztus 24-én . Ü U ^ U s U l l és esetleg a következő napokon: Bálmez, Batyest, iinnova, Fadimák, Harmadia, Hezeres, Nagykostély, Lúgos, Magyar-Szákos,Nevíncza, Perui, Szilha, Valca-Lunga, Zsurest, Balcsest, Baszest, Batyest, Branyest, Furdia, Homosdia, Jezsnik, Kladova, Klicso.va, Ko'stéy, Kuttina, Marsina, Padurány, Porercsína, Színtyest, Kis-Szurduk, Szudrics, .Szuszány, Zorány, Zuppány, Zsuppanyest, Káransebés, Zsupanek, Jeselnicza, Örményes és Temes-Szlatina községei? határában fekvő 123 földbirtok.
3
I
a
d
a
t
i
k
:
A Iiaransebes és Petios i i i i rolható halászati jog. A karansebesi Temes hidvámszedési joga. T o r n á c R ó l r á a n n a kincstári tiszttartóság irodájában 1898. . lemes-ÜBKílSyíl augusztus 29-én és esetleg a következő napokon: Temes-Rékás, Jervin, Sustra, Gyirok és Mosnicza községek határában fekvő 119 földbirtok. A bérbeadandó birtokok, között: 12 közép birtok (400-900 , hold), négy nagyobb (900—2000, h.) bírtok van, a többi kisebb kiterjedésű (1—400 hold) túlnyomó részben legelő, erdőirtás és ártéri terület, de van jó minőségű szántó és' kaszáló is. Épület és felszerelés a birtokok, egyikén sincs. , ! A kikiáltási árak az eddigi béreredmények szerint holdankint. 50 kr. és 30 frt között'vaunak megállapítva. Ajánlatok irásbelileg és szóbelileg tehetők. Írásbeli ajánlatok 50 kros bélyeggel, 10% bánatpénzzel ellátva, kellő, jelzésű és pecséttel zárt borítékban az árverés mégkezdéseig áz illető kincstári ispánságnál, vagy 3 nappal az árverés kezdetét megelőzőleg az alantirt tiszttartóságnál nyújthatók be. Utóajánlatok vagy elkésetten érkezettek, nem vétetnék figyelembe.' . Az egyes birtokok kiterjedését a bértartalmat és a kikiáltási árakat részletesen feltüntető hirdetmények az illető községekben, valamint a fehtemlitett kincstári ispánságoknál és alantirt tiszttartóságnál közszemlére, ki vannak függesztve. A részletes árverési feltételek ugyanezen ispánságok, illetve a tiszttartóságnál a hivatalos-órák alatt (d. 'e. 8—12, d. ,u. 2—6-ig) bármikor metekinthetők. , . . , . . f M. K, KINCSTAKI TISZTTARTÓSAG Temes-Rékáson.
4
KÖZTELEK, 1898. AUGUSZTUS HO 3.
1166
62. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
R e i s s e n z a h n
A n t a l
gazdasági gépgyár, vas- és fémöntöde B U D A P E S T , T I . ker., Eötvös-utcza 38. szám.
STE FA NI A
Utolérhetetlen!
Utolérhetetlen!
csigarendszerü sorvetőgép meritőkerék és kanalak nélkül, melylyel bármily minőségű mag vethető minden változás nélkül, csupán a gép hátsó részén alkalmazott pontos táblázat szerint szabályoztatik egy egyszerű tolantyu segélyével. Ezen vetőgép óriási sikert aratott mindenütt, hol eddig használatban volt. Ugy hegyes, mint lapályos vidéken kifogástalanul működik.
• •
Számos elismerő levél. MM
Gyárt továbbá mindennemű más gazdasági gépet legszolidabb kivitelben. Részletes árjegyzék ingyen és bérmentve.
®ie afígte mi íebeutenblle gaiíjtituna OeflemiiS.ttngontS in beutMet ©ijrafie ÍR Me 1851 gegtiinbete, iebenffliittwoc^unb ©amftag in ©rofj.golio etMeintnbe, inSaitáreic&e, reiá) itaftricte anb eleaant oitögeflatttte, anjjuorbentiUt becbreitete
Bérleti hirdetmény.
SBtetter
A vallásalap uradalom tulajdonához tartozó, Veszprém vármegyében Somlyóvásárhely község határában fekvő
,Lovas pusztai és tüskevári" 8I5ÍS kaasztrális, vagyis 1097,200 magyar hold • erjedésü, mivelési ágaira nézVe a bérleti feltételek!:en részletezett urad. földbirtok, a rajta lévő gazdasági épületekkel együtt az alólirott minisíerium IX-ik ügyosztályában
f. évi szeptember hó 29-ik napján tartandó' zá®- -ajánlati verseny utján 1899. évi október hó 1-étöl — 1911. évi szeptember hó 30-ig terjedő 12 évi időtartamra
haszonbérbe
fog
gaubh)tríl)f(öaf(ít(Se
gcitnng.
©rofier etlefener ajiitarbtiterlteis. 3rter Sttdg btr SatibtmrtMdiaít beriliMtiat. offeitt SteUen in 9toSet 3aSI. SPteiS BíertelJ. fl. s--, fitt ®eut(d)laní R. 3-25, fiit ba8 übri9E Staflanb R 3-50. eintanbbeden fl. 1 Simonon 5te.*ro ©Dalit unb Sülti. mcttc. 0HS9 4>ttfí&máim'3 Souumlticilaa, SBien, I.,®íWuiiImittboft£i a.
11542/A IV-98. sz. Magy. kir. államvasutak igazgatósága. Hirdetmény. (Menetrend vá'tozása s. a. ujhely-mező-laborczi és kassa-legenye-mihályi vonalon.) F. évi auguszáés hó 10-től kezdve az s. a. ujhelz-mezölabprczi vonalon közlekedő és jelenleg Mező-Laborczról d. u. 2 órakvr induló s S. A. Ujhelyre este 8 óra 12 perczkor érkező 1611. sz. vegyesvonat M&ző-Laborcz állomásról d. után 3 óra 30 perczkor fog indulni, s Legenye Mihályira este 7 óra 38 és S. A. Ujhelyre az eddigi csatlakozások épségben tartása mellett, este 8 óra 41 p.-kor fog érkezni, ezzel kapcsolatosan a kassa-l.-mibályi vonalon közlekedő s Kassárról jelenleg d. u. 5 órakor induló s L.-Micályra este 7 óra 15 perczkor érkező 8712. sz. vonat emiitett naptól kezdve Kassáról d. u. 5 óra 38 perczkor fog indulni, s Legenye-Mihályra este 7 óra 46 perczkor érkezni, a hol az 1611. sz. vegyes vonathoz S. A. Ujhely felé ugymiiit jelenleg is csatlakozást nyer. Budapest, 1898. julius hó 28 án. Az igazgatóság. ((Utánnyomás nem dijazíatik.) -
adatni.
MAGYARHON ELSŐ, LEGNAGYOBB ÉS LEG10BB HÍRNEVŰ ORAÜZLETE.
A 815 frt bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtával fölszerelt és 50 kros bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatok á fent kitett nap délelőtti 10 órájáig a ministerium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be. A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek á ministérium segédhivatali igazgatóságánál és a somlyóvásárhelyi közalapítványi gazdasági felügyelőségnél SomlyóVásárhelyen, a hivatalos órák alatt tekinthetők meg. . Budapesten, 1898. év augusztus havában. 4o
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtóL
tó WÉj^Ss,
TAKARMÁNYMESZET, szavatolt 40—42% phospborsav tartalommal, tiszta, ártalmas al, kotó részektől ment, arsenmentes, ajánlunk brünni raktárunkbői a pénz előleges beküldése vagy utánvét mellett 50 kiló 7 frt, 100 kiló 13 frt 50 kr. 5547
Képes árjegyzék bérmentve. Javítások pontosan eszközöltetnek.
Lapunk bekötési táblája
Knochenmehl-. Spodium-, Gelatine- und Leimfabik, Brechelshof, Preuss. Schlesien. Kérdezősködések és megrendelések közvetlenül hozzánk intézendök.
i f r t 3 6k p é r t
(portómentesen)
kapható kiadóhivatalunkban.
Legújabb szerkezetű
szabadalmazott terményrosta többszörösen első kitüntetést nyertek és mintfen gazdaságban a legjobbnak elösmerve. Leg-olosót>b á r a k . felülmúlja ugy munka, minősége, mint e g y s z e r ű s z e r k e z e t é b e n .
A z eddig l á t o t t a k a t • y
I
r
Kai m a r
—y
•
Zsigmond,
I
cs. és kir. szabad, kü,ö ény
m
|
?&s - Türkévé.
Árjeg-yséJs ing-yen. é s "bérraen-btre.
1167
V e t ő m a g . É v e k h o s s z ú s o r á n k i v á l ó elővigyázattal k i v á l o g a t o t t v e t ő m a g által sikerült hazai viszonyainkba különösen a l k a l m a s
n e m e s í t e t t
r o z s o t
e l ő á l l í t a n u n k , m e l y fagyállóság, k o r a i érés, bőtermés, nagy és erős szalmatermés, nagy h e k t o l i t e r suly á l t a l kitttnik; h a z a i é g h a j l a t u n k b a n l é v é n t e n y é s z t v e , k e v é s b b é v a n az e l f a j u l á s n a k k i t é v e . K a p h a t ó métermázsája 9 f r t árban Nagyszombat állomásra szállítva: G r ó f
D e z a s s e
i i i t é z ő ü é g é n é l ,
Itohuniczon, Pozsonymegye. JPBT
Mintával
k é s z s é g g e l
szolgálunk.
6228 "SS9
Magyar királyi államvasutak. A t e r m e s g ő z h a j ó k 1898. évi n y á r i m e n e t r e n d j e F i u m e — V e l e n c z e és F i u m e — A n c o n a között Fiume és Velencze között az elegáns „Dániel Ernő", Fiume—Ancona között pedig a legnagyobb kényelemmel berendezett „Villám" nevü gőzhajó közlekedik. Ezen gőzhajók az I. helyen kivül még külöij luxus osztálylyal is birnak, — melyek külön teremmel, kitűnő ágyakat tartalmazó kabinokkal, dohányzó teremmel és villamos világítással vannak ellátva. A „Villám" nevü gőzhajó a termen kivül még egy kisebb 4 hátóhelylyel ellátott családi teremmel (sálon privé) is bír, mely külön megrendelhető. Ezen termeshajók menetrendje folyó évi április hó 1-től október 31-ig a következő : Fiúméból indul Velenczébe minden kedden és szombaton 8 órakor este, csatlakozásba a Budapestről este 7 óra 40 perczkor érkező gyorsvonathoz, érkezés Velenczébe másnap reggel 7 órakor. Velenczéből indul Fiúméba minden hétfőn és csütörtökön este 7 óra 30 perczkor a szt. Márk-térről, érkezik Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor, csatlakozása Budapestre 7 óra 25 perczkor induló gyorsvonathoz. Fiúméból indul Anconába minden hétfőn és csütörtökön este 8 órakor, csatlakozásban a Budapestről este 7 óra 40 perczkor érkező gyorsvonathoz, érkezés Anconába másnap reggel 6 órakor, csatlakozásban a Rómába induló gyorsvonathoz. Anoonából indul Fiúméba minden szerdán és szombaton este 8 óra 30 perczkor, csatlakozásban a római, nápolyi és bolognai gyorsvonatokkal, érkezés Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor, csatlakozásban a Budapestre reggel 7 óra 25 p.-kor induló gyorsvonathoz. A tengeren való hajóátkelés 10 órát vesz igénybe. Budapest—Fiume között gyorsvonaton, onnan Anconáig, vagy Velenczéig gőzhajón együtt fizetendő: a gyorsvonat I. osztályáért és a gőzhajón a luxusósztályért ágygyal együtt ... 20 frt a gyorsvonat I. osztályáért a gőzhajón az I. helyért ágygyal együtt 18 frt csak a gőzhajón a luxusosztályban ágygyal együtt ... 8 frt csak a gőzhajón az I. helyen ágygyal együtt ... ... 6 frt A fentebbi útirányon át közvetlen menetjegyek adatnak ki következő árakon a gyorsvonaton: Budapest—Fiume között I. osztály 12 frt, H. osztály 8 frt. T * II. oszt. III. oszt. Budapest—Fireüze ... - ... ... 55.45 frc. 30.15 frc. 67.25 „ 36.55 „ Budapest—Müano 52.85 , 28.70 . Budapest—Turin . 92.25 „ 104.45 „ « ......„ „._ . 76.05 30.3( . Ezen jegyeken kivül Budapestről Bari, Battaglia, Bologna, Livorno, Padua, Pisa, Verona állomásokra is adatnak ki közvetlen menetjegyek. Bővebb értesítés nyerhető a magy. kir. államvasutak városi menetjegy-irodáiban és Cook-féle utazási irodában. ' Budapest, 1898. július hó 15-én Az igazgatóság.
B é r l e t i hirdetmény. A vallásalap tulajdonához tartozó Győr megyében fekvő
788^o kat. hold kiterjedésű úgynevezett Pátka pusztai művelési ágaira nézve a bérleti feltételekben részletezett földbirtok, a rajta levő gazdasági épületekkel az alulírott ministerium IX. ügyosztályában 1898-
é v i
s z e p t e m b e r
hó
3 0 .
n a p j á n
tartandó zárt ajánlati versenytárgyaláson 1899. évi julius hő 1-től 1911. évi szeptember hó végéig terjedő 12 és egynegyed évi időtartamra haszonbérbe fog adatni. A 788 frt bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtával felszerelt és 50 kros bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatok a fentjelzett nap délelőtti 10 órájáig a ministerium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be. A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek a ministerium segédhivatali igazgatóságánál és a somlyóvásárhelyi közalapítványi gazd. felügyelőségnél (Somlyóvásárhelyen) a hivatalos órák alatt betekinthetők. Budapesten, 1898. évi julius havában. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól.
6229
T i n ó
e l a d á s .
50 d a r a b 4 éves g u l y a h e l i ,
egy j e g y ű
tinó aug*. hó 15>ig eladó és megtekinthető
K e n é z
Z o l t á n
birtokosnál
Puszta-Tur pásztón, Turkeve mellett
f
D i ó s z e g l i i xt
K
A
I
N
I
T
isagjfisan és kicsinyben.
?8
Megrendelhető az Országot Magyar Gazdasági BgyeeGUt tiik&ri hivatalánál (Budapest Köztelek). A r • nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A va«uti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt kőzött váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., n e m tagoknak 8 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.
„Óriás búzát", mely rozsdának képes e l l e n á l l n i és igy
biztos t e r m é s t ígér és melynek súlya hektoliterenként 81—83 kiló, a j á n l őszi vetésre a
tó
68
KÖZTELEK,
1898.
A U G U S Z T U SHO10.64
íí
. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
Landsberg A/W.
Berlin
BUDAPEST y á r t e l e Muzeum-körut p : KŐBÁJÍTA. Városi Giroda: 35.
Gazdasági ipartelepeket berendező gyári részvénytársaság F Ő O S Z T Á L Y O K :
A) Szeszgyárak, B) Sörfőzdék, C) Malátagyárak, D) Keményítőgyárak. SEIFERT JÓZSEF, Pozsony, udv.
Halászkapu-ntcza 4.
cs. és kir. fegyverszállító
BTfflBM9T"fl& földbirtokosok, gazdák é s r W l S I raktárvállalatok stb.-nek. szágon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert
|
\
Henri Piepev eredeti I J. P. Sauer & Sohn cxég DIANA f e g y v e r e k b ő l Krapp Frigyes-féle ugyszinte | czélszerü (Hemmeris-féle) fegyverekből | MlŐllepnCZÉlCSÖTl fe^YTOrelítlÖl B Q " eredeti g y á r i árakon. irita1«lrás»fa®v^amint számoíT éfJSlő^raaált^ Iával, úgyszintén árjegyzékkel készséggel szolgálok.
Kész vadásztöltényeket, ^ t ^ l i p r ^ ™S b é 9 r c ™ ' Ere d e t i - E íey-t ö ÍTé n ye k' S T Vadászati, utazási és sportkülönlegességek. * Fenti ciiég fc a. kir. földmivelés,^ ipar- és kereskedelmi j
gazdasági gépgyára és vasöntödéje XT H G V - K H X T I Z S Á XT, nagyérdemű gazdaközflnségnek, Magyarország legjobb sorvetőgépe a
Z A L A - D R i L L Az Orsz. Magy. Gscd. Egyesület 1897. október hóban Kisbéren rendezett nemzetközi vetőgépversenyén a legelső díjjal, a á l l a m i a r a n y é r e m m e l
arany-eremmel tüntettetett ki.
ponyva-üöicsönző intézetem r J K ^ p o n y Y á k a t ,
| • mtr. nagyságú telitett J • m ^ ^ m ^ m ^ ^ kazalok, vasúti waggonok és más mezei termékek betakarására, továbbá 120 | mtr. nagyságú behordáshoz alkalmas szekérponyvákat, miáltal saját ponyvának | beszerzése megtakarittatik. Í Úgyszintén z s á k o k is k ö l c s f i n ö z t e t n e k i g e n olcsó árak és előnyös felj tételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt kátrányos és
| telitett ponyvák,
zsákok
minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás zsákok stb. 8 T Minden 5 0 -kai o l c s ó b b mint bárhol. "BQ Ócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron meg| vétetik. 5162
NAGEL ADOLF, BUDAPEST, V., A r a n y
J á n o s - u t c z a
12.
M a g y a r királyi állaanrasutale. Üzletvezetöség Aradon. 19780/11. szám. Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak n.-szebeni állomási felvételi, épülete a postai szolgálat ellátására- szükséges toldalék épülettel ki fog bővíttetni s ezen építési munkának egységárak szerint leendő előállítására ezennel nyilvános versenytárgyalás hirdettetik, melyre a jogérvényesen kiállított ajánlatok legkésőbb 1898. évi augusztus hó 16-án déli 12 óráig a m. kir. államvasutak aradi üzletvezetősége titkárságánál benyújthatók. Később beérkező ajánlatok közt a szabad választás jogát, tekintet nélkül az árakra, az üzletvezetőség magának tartja. A lepecsételt ajánlatok borítékai a következő felírással látandók el: „Ajánlat a m. lt. államvasutak n.-szebeni felvételi épületének kibővítésére." A menkákhoz szükséges összes építési anyagokat vállalkozó tartozik adni. A létesítendő épület tervei a m. k. államvasutak aradi üzletvezetősége építési és pályafentartási osztályában és a n.-szebeni oszt. mérnökség irodájában megtekinthetők s a verseny feltétel, szerződési tervezet és ajánlati minta ugyanott megszerezhető. Aradon, 1898. évi julius hó 29-én. Az üzletvezetöség. (Utánnyomat nem dijaztatik.)
I Magyar tőzeg- és mütrágya-ipar részv.-társ. j » ajánlja losonozi gyárából, kitűnő minőségű
^ j E l ^ V
•
ífaecál ^ $ | t r á g y á i t temím 1 feltárt faecáliák, faecál-superphosphát, tözegphosphorsav stb. stb. J R é s z l e t e s árjegyzékkel é s felvilágosítással DOB"
,Planet jr.° rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á11 frt.
a zigazgatóság
készséggel H
l
szolgál
|
3138 $
§ Budapest, YL, Ándrássy-út 30. szám, II. emelet 8. a j t ó j
64. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898. AUGUSZTUSHO10.70
KIS H I R D E T M K , BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
itftf
Pál5
i
Cuk meiSg&idék te • továbbá állást keresők Tétetnek fel e ke*
Mauthner Ödön
i S É É i
t
l
^
'
l BUDAPESTEN
ajánl:
m a g n a k való
U S
tarlórépamagot,
S s
t akaró
b i b o r l i e r é t ,
S a
' káposzta repezét,
i
őszi bükkönyt,
— r í
őszi borsót,
szöszös bükkönyt,
ÁLLATOK,
muharmagot, IHÜ S t»
^^ 0 j
paprikakölest stb. KOHNés S T E I N
vásárol
központi tejcsarnok legmagasabb á r a k o n : részvény szöszösbükkönyt, eladó, esetleg köl. Ozim a kiadóhivatalban.
n*
l „ i i „ . .
Bienn
János
Ajtai:
Fedéllemez Faczement ket.
5409
befodese ,
őszi bükkönyt,
őszi borsót, nyári ropczét, Szt. Iván rozsot, csomós ebiri, biborlierét,
baSíaczimet
befödése^
[JSl~
g M J g í H A L D E K Budapest, Károlj-körut 9. árak w
í
m
n e g y e d f ü üsző Gazdasági kis biblia. Számtartói hivatal,
VEGYESÜL 33 éves, S^'a'SíWyatalianí
pohánkát,
oszi norsot, mö£ts\oth Z akeÍ S S Ieí őszi b ü k k ö n y t , gyakorlati mm káposzta repezét, f a j rozsot,
ÁLLÁST KERESŐK, \
s déssel: S r 1Sfrt 15S kr.k
rf örleszt. kölcsön
mellett
homok (szüszös)bükkönyt
gSt
64. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK. 1898. AUGUSZTUS HO 10.
1170
Gözekéket,
Legújabb szabadalmazott ESYETEMES SORVETŐGÉP
T R I U M P H III."
Gőz-utf hengereket Qőz-ntimozdonyokat és
H e g y és l a p á l y r a . ——
a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít
John Fowler & Co. BudapestKelenföld, • "l^-.'Slf"*'
Mefnn m - m .
a I á K S K N I Á N n f l R Friedlaender gépgyár L n l \ U Q l i M i l U U l 1, magyarországi főraktára
hol is épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn. Budapestről
a keleti (központi) pályaudvarról és a déli vasúton ról könnyen elérhető.
BUDAPEST, VIB1., Külső Kerepesi-ut 1. f-
Budá-
a központi pályaudvarral szemben, ÁRJEGYZÉK IHGYEH ÉS BÉRMENTVE.
MALOM-
berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gépöníwényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:
Wörner J. és Társa Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.
S A N G E R H A U S E M E
G E P G Y A R í
Magyarországi gyártelepe B u d a p e s t ,
K ü l s ő
v á c z i - u t
1 4 4 3 .
Első é s egyedüli m a g y a r special g é p g y á r . GYÁRTMÁNYOK: | az összes mezőgazdasági iparágak séges gépek. Nevezetesen: C z u k o r g y á r a k ,
i rak
és
S ö r g y á r a k ,
S z e s z g y á r a k
Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a í számára szükM a l á t a g y á -
teljes
berendezése
• Szaktekintély
mezőgazdasági szeszgyárak és czukorgyárak terén. \ Q-ycuo-yrvx/á vcx Is b e r e n d e z é s e h o s s z a b b lejáratú i O Z - t J ö Z g y c i r c l K t ö r l e s z t é s e s k ö l c s ö n mellett. \ Minden
szakbavágó
felvilágosítással,
tervekkel, szolgálunk.
.Pátria* irodalmi és nyoi
j^offmcister-gőzmotor j legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, '|2 lóerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk. költségvetéssel
ig nyomása Budapest, (Köztelek),
készségesen
