ti. évfolyam.
Budapest, Í806. éVi augusztus hó S-án.
64. (506 j szám.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
A Z ORSZÁGOS M A G Y A R GAZDASÁGI E G Y E S Ü L E T H I Y A T A L O S K Ö Z L Ö N Y E . Aji •raz&goi m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetés! dlj: Cgftw érre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Burgonyakiemeló'-géppróba. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a földmivelésügyi minisztérium támogatásával f. évi szeptember hó 25. és 26. napjain burgonyakiemelő-géppróbát rendez, mely a f. évi április hó 20-án megtartott burgonyaültető-géppróbának folytatását képezi. A próba Budapest közelében, Rákos-Kereszturon gróf Vigyázó Sándor uradalma területén tariatik meg. Részt vehetnek ugy bel- mint külföldi gépgyárak. A legjobbnak talált két kiemelő gép állami aranyéremmel, az ezek után legjobbnak talált gépek állami ezüst- és bronzérmekkel és oklevelekkel füntettetnek ki. A gépek behozatala vámmentes. Bejelentéseket az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatala augusztus hó 3 l-ig fogad el; a gépeknek legkésőbb szeptember hó 20-ára a próba színhelyén kell lenniök. A géppróba tervezetét az OMGE. bárkinek rendelkezésére '
Hangulatkeltés a gazdakongreszszusok ellen. Egyetlen mozgalom sem indulhat meg a magyar gazdatársadalomban a nélkül, hogy annak jelentőségét diszkreditálni, erédetét s czélját magánosok vagy szük körök érdekeire visszavetni ne igyekeznének. Csak vissza kell gondolni az 1895. évben lefolyt III. országos gazdakongresszusra ; mennyi gáncsolódásnak volt kitéve az 0. M. G. E., a mely ezt a mozgalmat hivatásából kifolyólag vezette s mennyi hivatalos hangulatkeltés történt a végből, hogy a kongresszus határozatainak hatását eleve is csökkentsék. S ime, mégis mi lett az eredmény ? Az, hogy alig
Megjeleli! miien szériás és szombaton.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B n d a p e a t ( K S l t e l e t ) . Üllői-út 85. siám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
egy év lefolyása alatt, maga a törvényhozás is rátért arra az útra, a melyet a III. országos gazdakongresszus kijelölt s azóta a mezőgazdaság terén a parlamentnek minden számottevő alkotása a kongresszus egy-egy kivánságára volt a felelet ; az, hogy egyes fontos közgazdasági kérdések ugy átmentek a köztudatba, hogy azoknak irányt jelölő fontossága elől ma már egyetlen politikai kör sem zárkőzhatik el. Mint akkor el voltunk rá készülve, ugy most is vártuk, hogy gáncsoskodókra akadunk s éppen, mint akkor, ugy most sem lep meg bennünket, hogy éppen azok állanak elő honmentö vészkiáltásaikkal, a kiket soha sem látott a magyar gazdatársadalom a közügyek élén, hanem akkor lépnek elő a magyar gazdák érdekei fölött való aggályaikkal, midőn hálás feladatuk gyanánt a meglevő dolgok ócsárlását ragadhatják üstökön. A közéletnek valóságos pókjai ezek, akik hálójukban kényelmesen lesnek a kedvező alkalomra, hol a lároadó marást ejthetik. Szolgáljon ennyi bevezetésül a JászNagykun-Szolnokmegye hivatalos közlönyében „Gazdatársainkhoz" czim alatt megjelent lelkes felhíváshoz, mely a f. évi szeptember hóban tartandó gazdakongreszszusok ellen vállalkozott hangulatkeltésre. A mi okot szolgáltat arra, hogy a közleménynyel foglalkozzunk, ez az, hogy hivatalos újságban jelenvén meg, számot tart arra, hogy ne csupán egy magánvélemény megnyilatkozásának tekintessék s továbbá, hogy egyidejűleg több vidéki lap is közölt hasonló, a gazdakongresszusok ellen irányuló czikkeket, melyek ugyanazon oroszlánkörömre vallanak. Némi
figyelemreméltóságot kölcsönöz a czikknek még az is, hogy kicsinylését nemcsak a IV. országos gazdakongresszusnak, hanem a nemzetközi gazdakongresszusnak is előlegezi, holott emezt a földmivelési kormány, amazt pedig a gazdasági egyesületek végrehajtó-bizottsága rendezi; a két rendező orgánum között tehát csak annyi a kapcsolat, hogy mindkettő élén a földmivelési miniszter áll s a kormány kezdeményezésére jöttek létre. Ám nézzük azt, ami minket illet. A közlemény súlypontja az, hogy a IV. országos gazdakongresszus napirendjére kitűzött összes kérdéseket olyanoknak jelenti ki, amelyeknek tárgyalásából semmiféle hasznos eredmény nem várható. Legelső pedig ezek között a kongresszus főtárgya, a gazdasági egyesületek szövetségének kérdése. E szövetség újjáalakításának tervében az 0. M. G. E. központosítási törekvéseit látja, melyekkel a vidéki gazdaközönség független orgánumainak egy kalap alá vonását czélozza, rövidesen azonban kijelenti, hogy a gazdasági egyesületek legnagyobb zöme munkaképtelen. Ennek a kettős állitásnak felét a logika szent nevében megspórolhatta volna a vidéki hivatalos, mert a széttagolt szervek egyesítési törekvéséhez az volna a legjobb argumentum, hogy e szervek működése széttagoltan nem elég életerő?. De mindenki tudja, a ki végig olvasta a szövetség alapszabálytervezetét, hogy itt nem a vidéki gazdasági egyesületek autonómiájának megcsorbításáról van szó, mert hisz az autonomia nem elkobozható vagyon, hanem maga a közérzület, a melynek megnyilatkozása elé egy másik társadalmi intézmény gátakat
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, Alkotmány-utcza 31., Váczi-körut sarok. JSL B e r g e d o r f e r E i s e n a r e r k tejgazdasági gépgyár „kizárólagos képviselete." A Vermorel-féle
£
M
) f^
P o r in
et ez ő
„kizárólagos képviselete." A
C S O N K A .
P E T R O L E U M
RÁNKI-fé'e
MOTOROK
„mezőgazdasági képviselete."
A MAGY, KIR, ÁLLAMVASUTAK ADRIANCE PLATT ICL, ui-ymii H T kizárólagos képviselősége " 3 W GÉPGYÁRA MT íelülmulha-ba-blan TK FUkaszáló-, ^ Gőzcséplő-garniturái és egyéb kévekötő a r a t ó Gazdasági gépeinek M T Szövetkezeti képviselete, tagok számára. M a i számunk 2 1 oldal.
1132
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HÓ 8.
Í
64. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM,
niéket helyez Ígéretbe számunkra. Azonban elvárjuk mi is, hogy a szerkesztőség elöértekezletével egyetemben megjelen majd a IV. országos gazdakongresszuson s megmutatja végül a helyes utat a gazdatársadalmi eszmék kibontakozására. Le volna ezért kötelezve az egész gazdatársadalom, mert azok az eszmék, azok a kérdések, melyeket a kongresszus a végleges megoldás útjára akar terelni, nem napi ötletek, hanem gazdasági életünk égető szükségeinek folyományai. Sőt maga a gazdasági egyletek szövetségének terve — mint czikkiró is beismeri — igen régi kérdés, melynek jelentkezése mindannyiszor egybeesik a nehéz idők között megnyilatkozó társulási ösztön : az ébredés egy-egy egészséges áramlatával. Nagyon jól fogja tudni czikkiró, hogy a szövetség megalkotására irányuló törekvés fonala egészen a 67-es évekig vezet vissza. És tessék visszatekinteni gazdasági kultúrtörténetünkbe: soha nem voltak a magyar gazdatársadalom ellenségei azok, ki az elejtett fonalat ismét kezükbe vették. — és soha nem voltak jóbarátok azok, kiknek ellenállásán igyekezetük hajótörést szenvedett. Nagy hiba volt mindig, hogy a magyar gazdatársadalom politikai érzületeinek ellentétei között, együvétartozandóságának érzületét nem ápolta kellőleg; apró erőditvényekből szétoszolva harczolt anélkül, hogy sikerült volna felemelni azt a szilárd épületet, melyből közös érdekeit sikeresen megvédheti. Mindig az országos magyar gazdasági egyesület — mint egyetlen és legrégibb országos gazdatársadalmi intézmény — volt hivatott arra, hogy ennek az épületnek alapkövét lerakja. Ám, ami eddig nem sikerült, az idők folyamán
lassan megérett. Az OMGE. anyagilag és tekintélyében megerősödve, tisztán bontakozott ki a közélet belharczai közül. A gazdatársadalom értelmi erőinek javát maga körül gyűjtötte ; munkaképességében, tetterejében megizmosodott. Éppen most van a legkevesebb szükség arra, hogy az OMGE. saját erejének konzerválása czéljából segítő karokat vonjon magához. Ellenkezőleg szükség van arra, hogy erejét megoszsza a többi gazdatársadalmi intézményekkel, hogy velük egy szerves intézmény keretében egybeforradjon. A tervszerű és hatásos társadalmi működésnek olyan lényeges feltétele ez, melyet maga a földmivelésügyi miniszter mérlegelt leghelyesebben, midőn a kongresszus megtartására egyenesen, felhívta a gazdasági egyesületeket s midőn a szövetség újjáalakítását intencziói közé sorozta. A hangulatkeltés tehát liberális tüntetésnek sem illik b e ; a független gazdaközönség hangulatát annál kevésbé képviselheti. Hiszen éppen a vidéki gazdasági egyesületek kiküldöttjei voltak azok, a kik az újjáalakítandó szövetség alapszabály-tervezetét egy közös — bár nem hivatalos jellegű — értekezleten lerakták, sőt utóbb a gazdasági egyletek hivatalosan is majdnem kivétel nélkül hozzájárultak a tervezethez. És a mi a legkülönösebb, a Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyei gazdasági egyesület is azok között van, a kik a szövetség tervét örömmel üdvözlik. Holott pedig Jász-Nagy-KunSzolnok vármegye irányadó s társadalmilag számottevő férfiait első sorban is a megyei gazdasági egyesület kebelében és nem a Jász - Nagy -Kun-Szolnokmegyei Lapok szerkesztőségében fogjuk keresni. Végezzük egyszer s mindenkorra az| zal, hogy a fogadatlan prókátori szerepre
Irta i Bársony István,
mig erős horzsolásai begyógyultak. Nagy fífikával gyógyítottuk. - Hosszú paszulykarónak a végére tiszta spongyadarabot kötöttünk, azt belemártottuk terpentines kenőcsbe, ugy kenegettük messziről a piros sebeket, amíg beforradtak meghalványodtak. A hosszú rúddal odanyúlhattunk valahogy nagy óvatosan.
— Gyuri, Pista, gyertek már, segítsetek! kiáltozott Elek nagybátyánk, a p-i erdész, tönkre tesz ez a bak! Egy megkötözött nagy bakőz rugdalózott a vállán. Odafutottunk s belecsimpaszkodtunk a szép állatba. Hogy jutott ehhez Elek bácsi ?! — Hja, szemesnek a világ, vaknak az filámízsüa; amint a héjjáfolyó táján lementem a patákhoz, valami furcsa zörgést, moszatolást hállok a sűrűben, odasietek, hát majd elájulok attól, amit látok: ez á gyönyörű bak vergődött e g y erős dróthurokban, amit a Vádorzók tettek ki nyilván. Tyüh, de haragudtam ! Szerencsére volt nálam kötél, gúzsba szedtem hamarosan a kapálózó párát s gondoltam, hazahozom, meggyógyítom, mert ni hogy bevágott a hurok a testébe. Ha így elereszteném,' elpusztulna az istenadta. Majd ha. összeszedi magát, mehet világgá megint. Volt nagy öröm a háznál. Egyéb gondunk se volt attól fogva csak a mi közös tulajdonunk, a bak. Minthogy a gyereknép ugy örült neki, hát Lujza néni az Elek bácsi felesége is jó szemmel nézte. El-eljött velünk az ólba, ahol a bakot mindaddig tartottuk,
Lujza néninek jó szive volt, sajnálta eleinte a bakot, azután megszerette. Mikor Elek bácsi azt kérdezte tőlünk, hogy nohát elbucsuztunk-e már a szép jószágtól, mert ő most mindjárt elereszti: Lujza néni csípőre tett kézzel állott meg előtte s azt mondta: biz' a bak itt marad; ha megszelídül,, majd kieresztjük az udvarra. Csakugyan ugy történt. Az őzbak bent maradt a riska-rekeszben; ott dédelgettük közös igyekezettel még egy darabig. Tömtük miílden jóval, játszottunk vele egész nap s mikor azt hittük, hogy most már elég kezes, egyszer kinyitottuk neki az ajtót, hadd örüljön a szabadságnak. Az udvar magas deszkakerítéssel volt körülvéve, onnan sehogy ki nem mehetett. Nekiszaladt első örömében a kertnek, amerre a zöld sövény csalogatta, az alacsony sövényen ugy átröpült egyetlen szökéssel, mint a madár, azután eltűnt a gazban a szemünk elől. Riadozva és jajgatva rohantunk be Lujza nénihez s mindenképp egymásra akartuk kenni a bak elszabadulásának a törté-
netét. Elek bácsi is. figyelmessé lett és közénk ütött. Semmirekellők! majd hozok én nektek máskor is bakot, ha annyi galibát csináltok vele. Egyébiránt pedig ne, bőgjetek, mért a kertből még nehezebb lenne kijutnia az őzeteknek, mint az udvarról. A tüskesövényt, ami az erdőfelé van, ugyan meg nem mássza. Csak valahogy kutyát ne vigyetek, a kertbe, mert akkor vadászat lesz. Nem kellett volna még kiereszteni, nem volt még arra elég szelíd. A bak lassankint beletörődött a helyzetbe, megszokta a félszabadságot; nem bujt el, ha látott bennünket; ellenkezőleg, holmi nyalánksággal még magunkhoz is tudtuk csalogatni. Csak az volt a baj, hogy szörnyű pákosztos hajlandósága nem érte be ezzel, megdézsmált mindent a kertben: virágot, veteményt, palántát, uj oltást, s ezzel a rákonczátlanságával komoly károkat kezdett okozni. Lujza néni el is hidegült iránta nemsokára. Hogyne, mikor nap-nap után ette miatta a méreg. Hanem azért még egy ideig csak le tudta csilapitani méltó haragját. — Milyen gyönyörű! jaj be kedves! dicsérgettük, valahányszor együtt mentünk a kertbe Lujza nénivel. A jó asszony nem felelt. Már nem egészen értett egyet velünk, de azért türtőztette magát a kedvünkért. Pedig kimondhatatlan szivfájásokat szenvedett, mikor a gaz dőzsőlést látta, amit a bak az ő kertjében müveit.
nem vethetne még akkor sem, ha ez csupa olyan egyénekből volna összeállítva, a kik a közérzület fogalmán kívül esnek. Szó van itt azonban arról, hogy egy érdekképviseleti tényező szerveztessék uj és szilárd alapon, melyben minden gazdasági egyletnek egyformán hely jut s mely elég életképes és erős legyen arra, hogy a társegyletek valamelyikéből kiindult mozgalomnak lökést adjon. E szövetség által létesitendö összekötő kapocs a gazdasági egyletek között csak azokía hozhat bajt, a kiknek mesterségét az agráráramlatok kellemetlenül érintik és a kik féltékenyen látják egy olyan intézmény keletkezését, a melynek révén az igazán független gazdaközönség kívánalmainak országosan nyomatékot szerezhet. A kongresszus 3. tárgyára (A községi gazdakörök s birtokossági tanácsok kapcsolatban) a közlemény egyszerűen azt mondja, hogy halva született; a kiegyezés kérdésével végül egyetlen jókedvű felkiáltással végez. Ekként alaposan megindokolva önmagát, felhívást intéz a t. gazdaközönséghez e többé már nem szokatlan uton, hogy azok, a kik ama kongresszuson megjelennek, kegyeskedjenek czimeiket a Jász - Nagy- Kun - Szolnokmegyei politikai és társadalmi lap szerkesztőségéhez beküldeni. A szerkesztőség ugyanis értekezletet óhajt tartani, melyen a t. cz. gazdaközönség előoktatást vehet a kongreszszuson leendő miheztartása tárgyában. Nem kételkedhetünk abban, hogy a t. gazdaközönség hálás érzülettel fogadja névtelen czikkiró jóbarátjának honfiúi intelmét és siet megragadni az alkalmat arra, hogy saját érdekeit és kötelességeit megértse. Siessünk tehát eme szerkesztőségnél jelentkezni, a mely hazafias esz-
T Á R C Z A. A szerelmes ó'zbak.
64. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. való vállalkozás mindig hálátlan, de szégyenletes akkor, h a még a látszata sincsen megőrizve annak, hogy a vállalkozásnak a stréberségnél magasabb inditó okai volnának. B. B.
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HO 8.
1133
Ö A Köztelekben gyakran olvashatók a műtrágyázásra vonatkozó kérdések és feleletek, melyek arra engednek következtetni, hogy a gazdaközönség nagy része ezen fontos trágyafélék miként való alkalmazását nem ösmeri és nagyon tartózkodva, óvatosan karolja fel ezeket még ma is, a mikor pedig a műtrágyák alkalmazása sok gazdaságban majdnem létkérdést képez. Előreboesájtom, hogy számos éven át bőven volt alkalmam a műtrágyázás kérdéseivel foglalkozni és ennek alapján hozzá óhajtok szólani én is e fontos kérdéshez. Szerintem a műtrágya ott alkalmazandó, a hol nem áll rendelkezésünkre elegendő istállótrágya, minélfogva sok ugar marad, vagy a midőn iparterményeket termelünk vagy ugar nélkül akarunk gazdálkodni. Ezen két utóbbi eset kényszeritett engem is a műtrágyák igénybevételére. A kezelésem alatt álló gazdaság hideg vályogtalajból állott, nagyobb részben sik, részben gyönge hullámos területtel; a főveteményt czukorrépa, buza és árpa képezték. Gazdaságomban már a 80-as évek elején és folytatólagosan alkalmaztatott a műtrágya, leginkább czukorrépa alá, de buza alá is, ha ez megkívánta. Évenként körülbelül 200 k. hold területen czukörrépát termelvén, használtam k. holdanként 2 q. chilit és IVa q. szuperfoszfátot, azért oly nagy mennyiségben, mert a talaj hideg, táperőben szegény volt. A rovarok kártékonyságának ellensúlyozása czéljából is rendesen a leggyengébb földek lettek kiszemelve répa alá, melyek őszszel kezdetben Schlick-féle ekékkel, később gőzekével lettek 35. cm. mélységre felszántva.
A műtrágya tavasszal részint összekeverve azonnal, részint külön földdel elkeverve (alkalmas szórógépek hiányában) kézzel szóratott el közvetlenül a répavetés előtt, utána a Grubber-féle borona 8—10 cm. mélységre beállítva alkalmaztatott, melyet a rendelkezésemre álló eszközökkel a lehető legporhanyóbbra elkészítetett talajon azonnal a vetés követett. Ezen módon, tekintetbevéve a földnek természetes táperőhiányát, igen szép eredményeket értem el. Részletes számadatokat nem akarok felsorolni, de megjegyzem, hogy míg megelőzőleg 10 évi istállótrágyázással (adva k. holdanként 800-400 q.) k. holdanként átlagban 100 q. répát kaptam, addig az emiitett műtrágyák 5 éven át való használata mellett, az első évben, a midőn a mütrágyaadagok a fönt említetteknél csekélyebbek voltak, 150 q. termett, a következő években azonban a fönti adagolással a termés jóval nagyobbodott ; az 5-ik évben a midőn meglehelős normális idő is kedvezett, 200 q. répa termett. Ebből azonban nem következik, hogy minden körülmények között ily bőven mütrágyázzunk, ez mindig a talaj tápanyagtartalmának mérvétől függ. Búzát rendesen chilisalétrommal szoktam fölül trágyáztatni, mindenkor tavaszszal márcziusban, oly időben a midőn a föld még nyirkos állapotban volt, s nyomban beboronáltattam ; ha azonban száraz volt a föld felülete, akkor egy enyhe eső bekövetkezéseig vártam, a midőn rögtön elszórattam a chilit, a nélkül, hogy azt befogasoltattam volna. Ezen eljárás is mindenkor eredményes volt. Megjegyzem azonban, hogy czélszerünek tartom a műtrágya beboronálását, ha a körülmények engedik. A chilisalétromnak késői alkalmazása (pl. májusban) nem ajánlható, mert késlelteti a buza érését. Czélszerü ezen műtrágyát akként is alkalmazni, hogy fele részét őszszel, fele részét tavaszszal adjuk, persze ez mindig a növényzet állapotától függ. A műtrágyázás egyik eklatáns sikerét bizonyítja az alábbi eset. Egy 30 kat. holdas táblát, amely az előző évben igen silány zabtermést adott és jelen állapotában semmiféle hasznos terményhozamra már nem volt alkalmas, a következő évben ugarnak volt szánva. Ezen táblát
őszszel 26 cm. mélyen fölszántattam, tavaszszal k. holdanként 1 q. chilit és Va q. szuperfoszfátot kiszórattam és közönséges boronával befogasoltattam, mire nyomban vetőgéppel árpát vettettem bele. Az elért eredmény következő volt: 30 k. hold á 1 q. chili = 30 q. a 13 frt (á 80-as években) = 390 frt. 30 k. hold á 0'5 q. szuperfoszfát = •15 q á 5 frt 75 „ 465 frt. A termés eredménye volt: 30 k. holdon á 10 q = 300 q (prima minőségű árpa) á 9 frt 2700 frt. Levonva a műtrágya árát . . . 465 frt, marad vetésre, szántásra s egyebekre . 2235 „ vagyis k. holdankint . . . . 74*5 frt vonjunk le az összes költségekre 75%-ot 55-8 frt a mi nem felel meg egészen a helyes számitásnak szereztem k. holdankint tiszta hasznot 18'7 frt.
Azt már éreztük, hogy előbb-utóbb lesz itt valami. Gyuri, az öcsém, nyiltan kimondta, hogy ez a dolog aligha fog simán tovább is igy folyni. Mindamellett talán kiegyenlíthettük volna az ellentéteket, ha a bak, ráadásul eddigi pákosztosságára, olyan viselkedést nem kezd, amivel a legnagyobb mértékben fellázította maga ellen a kertben megforduló fehér népet. Hogy miben találta passzióját? Abban, amiben minden fogságba került őzbak. Rendkívüli érdeklődéssel kezdett viseltetni a viganók hánt. Az ilyen házi bakőznek különben is rendszerint megvan az a bolond szokása, hogy szeret az embernek neki ugrani, szeret öklelőzni, annyira, hogy néha valósággal félelmessé válik; de a nőkkel szemben még furcsább magatartást mutat valamennyi. Ahol szoknyát lát, oda hamarosan elszegődik udvarlónak s agancsa indiskrét játékával nem kis zavarba hozza az asszonynépet. A mi bakunk egyszerre ilyen don Juánná lett. Ha a szolgáló valami zöldségért lement a kertbe, ő mindjárt mellette termett s ugy megtapogatta agancsával, hogy a konyhaszagu Lukrécziák e díszpéldánya sikongva futott előle, amerre tágasabb volt. Lujza néni szörnyűködve hallgatta ezt a dolgot. Nem akarta hinni, amit a leány mesélt; boszankodott is, nevetett is, mert a
leányt egy világért se lehetett rávenni, hogy murokrépát hozzon a kertből. Lujza néni hát rászánta magát, hogy majd hoz ő. A zellertábla sarkán azután ugy meggyomrozta őt is az impertinens bak, hogy alig tudtuk elverni róla. Lujza néni reszketett az ingerültségtől és sikoltozva vánszorgott ki a kertből. Égre-főldre esküdözött, hogy tul nem éli a bak ezt a napot. Betelt tehát a mérték. Na most véged neked, te bak! Meg se kisérlettük a kiengesztelést, hanem busán kerestük Elek bácsit, hogy elmondjuk neki mi történt. Az öreg ugy kaczagott, hogy a könnye is csurgott, még akkor se tért magához, amikor Lujza néni félrecsúszott kontytyal s csípőre tett kézzel tipegett eléje, hogy lármás hangon panaszkodjék a goromba állatra. — Pusztítsátok el, de még ma, követelte, mert különben mindnyájatokat kiverlek a házból, vele együtt! . . . S azzal berohant a belső szobába, a melynek az ablaka éppen a kertre nyílt; ott várta, hogy miképpen teljesedik be a parancsa. Elek bácsi ezalatt meghagyta a kocsisnak, hogy menjen, szúrja le a bakot; ő bizony nem lövi. — Csak nem tartok őzvadászatot egy veteményes kertben?! A kocsis felfegyverkezett a konyhakéssel, ugy próbált a bak közelébe jutni. De a megriasztott állat óvatos volt, élt a gyanu-
pörrel, hogy itt most ő ellene készül valami. Hivtuk szép szóval, próbáltuk elfogni pányvával, de bizony ügyetlenek voltunk; utoljára is ugy megvadítottuk, hogy vágtatva száguldott előlünk, a mint feléje mentünk. Összetiport minden veteményt, a mi útjába esett; bizony nem igen kérdezte, hogy hova szabad lépni. Elek bácsi egyet. gondolt magában s hogy teljes legyen a heczcz, beeresztette a kopókat a kertbe. Valami kaján csinytevésre vágyhatott, az látszott a szeméből. Rikkancs, a vén szukakopó, rögtön elkezdte szemre hajtani, a mint az őz elibe került. A bak megértette, hogy ennek fele se tréfa most már s egészen a régi vadállattá változott. Borzasztókat szökve menekült a csaholó kopók elől a zegzugos kert bozótjában. Mi is nekiszelesedtünk, utána iramodtunk, valósággal ördögi pusztítást miveltünk minden veteményben. Mintha egy tatársereg száguldott volna végig a kerten, a mely abban lelte kedvét, hogy kitapossa még a növények gyökerét is. Vérszemet kapva kiabáltunk, üvöltöttünk, nem törődtünk már semmivel sem, legkevésbbé a jó Lujza nénivel, a ki az ablaknál állt s egyre összecsapkodta a kezét a vad hajsza láttára. A szorongatott bak nem tudta már, hogy hová legyen. A kutyák őrülten hajtották, mi kölykök kannibálokká válva (harsogtuk a harczi diadalt s Elek bácsi pedig,
NÖVÉNYTERMELÉS. EovatvezetS: Eerpely Kálmán.
Tapasztalataim a műtrágyázás köréből.
Kénsavas ammoniumot több ízben, alkalmaztam buza alá, azonban kielégítő eredmény nélkül. Ismeretes, hogy ezen műtrágya-féle csak akkor hatásos, ha átalakul salétromsavvá, az átalakulás pedig csak azon esetben érhető el, ha a talajnak is megvannak az ahhoz szükséges tulajdonságai, melyek azt elősegítik, nevezetesen: egyenletes nedvesség, porhanyóság, mésztartalom, melegség, televény. Miután kísérleteimnek sikere nem volt, azt kell hinnem, hogy nevezett tulajdonságok a talajban részben hiányoztak. Mielőtt valamely műtrágya használatára elhatározzuk magunkat, előbb meg kell győződnünk arról, milyen tulajdonságokkal bir müvelés alatt álló talajunk, hiányzik-e abból nitrogén foszfor, káli stb ? ezt minden gazda nagyjából maga is megbírálhatja föltéve, hogy alapos figyelemmel kisérte az évenkénti terméseredményeket, ugy mennyiségre, mint minőségre. Mert lehetnek esetek, a midőn sok a szalma és silány a magtermés és megfordítva; első esetben tehát segíteni kell foszfor, vagy talán kálival is, ellenkező
1134
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTÜS HO 8.
esetben pedig nitrogén, chilisalétrom vagy kénsavas ammoniumtartalmu műtrágyákkal, utóbbival ott, a hol a talajnak a salétrommá való átváltozásra szükséges tulajdonságokkal rendelkezik. De azért téves lenne azt hinni, hogy ezen utóbbi trágyanemek csupán a szalma fejlődést növelik, bizonyos arányban a magképződést is jelentékenyen elősegítik, a miről volt alkalmam meggyőződni, miért is ezek egy magukban, is használhatók, kivéve oly esetekben, a midőn a talaj természeténél fogva is sok nitrogént tartalmaz. Végre még szükséges tudni, hogy a chilit alagcsövezett, vagy tulnyomólag homokos talajokon igen óvatosan kell használni, mert mint ismeretes a chilisalétrom, a talaj vizében gyorsan föloldatik, tehát könnyen megeshetik, hogy nedves tavaszszal a mélységbe szivárog annélkül, hogy valamit használna. Azért azt alászántani soha sem szabad, hanem legajánlatosabb felültrágyázásra használni, a midőn már kelésnek indult a vetemény. A répanemüeknél legczélszerübb közvetlenül a vetés előtt felszórni s aláboronálni. Szuly.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Monostori Károly.
ismerjük. Ezek mindegyikének meg van az az előnye, hogy a szarufalba szeg nem üttetvén, az kevésbbé rongálódik, de aztán meg van az a hátránya, hogy a kötelékek a pártán és csüdön zuzódásokat okoznak, a patára alkalmazott patkótartó vaspántok pedig a köröm falát nyomván, azt elformátlanitják, megszükitik, elferdítik s daczára ennek, a vasat a patán szilárdan nem rögzítik, sőt inkább annak mihamar való meglazulását egyátalán meg nem akadályozzák.
165. ábra. Négy lyukas szögnélküli patkó.
Ezen hátrányok voltak az okai annak, hogy a rómaiaknál se tarthatták magukat hosszas ideig a sandalok s ez az oka, hogy több száz éven keresztül a szegeit patkókat semmiféle szegnélküli vas nem volt képes a használatból kiszorítani.
Szeg nélküli patkó. Már akkor, mikor a pata boncztani szerkezete még nem volt ismeretes, annak kopását megakadályozandó, előbb háncs, majd érczbocskorokat kötöttek az emberek lovaik körmeire s általánosan ismeretes, hogy a rómaiak hippo-mulo és bos-sandaljai se szegekkel, hanem kötelekkel és később vaspántokkal erősíttettek a körmökre. Hogy a patát a kopástól való megvédő vasat mikor, hol és kik kezdték szegek igénybevételével a körömre felerősíteni, az nem ismeretes, de tény, hogy már római telepeken a sandalok mellett szeges patkók is találtattak, amiből következik, hogy a szegekkel való patavasalás csak valamivel fiatalabb keltű, mint a szegnélküli. Az ókor szegnélküli • patkóitól máig, a szeggel való vasalás számos formája mellett, a szegnélküli patkolásnak is több formáját megszeppenve attól, hogy talajdonképen ő az oka a démoni vadászatnak, a mely mintha soha se akart volna véget érni, elrohant a puskájáért. Be kellett látnia, hogy egy jó sörétlövés az egyetlen, a mi minden további bajt megakadályozhat. A mig ő odajárt, á hajsza folyt tovább. Egyszer csak a bak eltűnt előlünk, mintha a föld nyelte volna el. A kutyák szimatot vesztve száguldtak össze-vissza, de nem tartott a némaság sokáig; néhány másodpercz múlva szörnyű sikoltozás jelezte, hogy valahol veszély van. Kitaláltuk, hogy hol. Szent Hubertus, segits! A bak, végső kétségbeesésében, beugrott a Lujza néni alacsony ablakán s most megboszulja magát! Egymás hátán másztunk be mi is a bak után. A bestia csakugyan keményen gyomrozta Lujza nénit, mintha csak ezt akarta völna kifejeznie „Tudom, hogy ezt á szép hajszát neked köszönhetem,, nohát megfizetek érte, mielőtt a másvilágra küldtök." Bizony hamar odaküldtük. A szeles kocsis ott szúrta le. a szoba közepén, haldokló szeme a himzett szőnyegen tört meg. Elek bácsi lelkendezve tört ránk a puskájával, de a mint meglátta a neje dult arczát, nyomban elsompolygott.
166. ábra. Hatlyukas szegnélküli pa'kó.
Most, hogy újra bebizonyosodjon, miszerint semmi sincs uj a nap alatt, külföldi szaklapokban egy szegnólküli patkót hirdetnek oly formán, mintha ilyes vas soha se létezett volna. A több országban szabadalmazott ezen szegnélküli patkó, melynek terjesztésére egy
ti 167. ábra. Patára felerősített szegnélküli patkó.
egészen külön részvénytársaság alakult, a patkolás történetével ismeretlen előtt kétségtelenül feltűnést keltő tárgy, a melyet azonban szakértő szemmel közelebbről vizsgálván rájövünk, hogy itt alighanem megint oly valamivel van dolgunk, a mely, a mellett, hogy lényegére nézve nem uj, még valószínűleg amolyan „sok zaj semmiért." A patkó, melynek egyik 4 lyukas formáját a patára fekvő részéről a 165; hat lyukas formáját pedig a talajra eső fölszinéről tekintve, a 166. ábra mutatja, a kicsuszamlást megakadályozó kötélbetéttel és a csavaros sarkok felvételére alkalmas lyukakkal együtt, ugy van konstruálva, hogy miután a pata hordozó szélére ráigazittatottt
6 4 . SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. és ráfektettetett, a 167. ábrán látható módon függőlegesen alkalmazandó szorító vaspántok dugatnak keresztül a patkó lyukain, melyek számára a szarufalba külön kivágásokat kell csinálni, hogy jól feküdhessenek és felső fogazott végüket a patafalba be kell verni, hogy tarthassanak; a patkónak a talajjal érintkező fölszinén pedig ezen pántcsapok közé vasékeket kell verni, hogy a patkó helyében megrögzittessék. A patkó hegy fali részén — mint látjuk — 'kápa is van, hogy a vasat a helyében megtartani ez is segítsen. E felszerelésnél természetszerűleg 4, illetve 6 helyen rongáltatnak a pata falai, hová a pántok felső végeinek fogait — számszerint 16 illetőleg 24-et — kell beverni. A mikor tehát a találmányt értékesítő czég patkója jósága mellett kiváltképpen azzal argumentál, hogy a szegek a pata szaruját nem rontják s a szeggel való megnyilalás ki van zárva, feledni látszik, hogy ha a tartó pántok fogai aprók, akkor kevésbé ugyan, de még mindig 16, illetőleg 24 helyen sértik minden egyes vasalásnál a patafalát s ekkor a patkót vajmi gyarló módon rögzítik ; ha pedig a pántok fogai nagyok, akkor valamivel jobban rögzítik ugyan a patkót, de egyszersmind mélyebben is sértik. Minden egyéb hátránytól eltekintve is tehát, ez a körülmény egymagában is elég arra, hogy megjósolhassuk, miszerint ezen szegnélküli patkónak jövője nincs. Ám nagyon megfontolandó dolog e patkónak alkalmazása azért is, mert egyátalában nincs kizárva, hogy a tartópántok a fogaikkal való kapaszkodási helyeken meglazulván visszagörbülnek s a mellett, hogy a patkót többé nem tartják, még veszedelmes bokázásokra és in sérülésekre adnak alkalmat. Valószínűleg alkalmunk lesz egyébiránt e vasakat ki is próbálni, de addig is kötelességünknek tartottuk a mondottak tájékozásul felhozni, óva intvén a lótartó közönséget elhamarkodott próbák tevésétől, melyre pedig a reklám könDyen elcsábítja az embert. Monostori Károly.
Őszi luxus lóvásár. E napokban jelent meg egyes lapok hirdetései között a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság hirdetménye a f. év október hó 4—6-án megtartandó őszi luxus lóvásár tárgyában. Ezen körülmény alkalmat szolgáltat nekünk arra, hogy röviden foglalkozzunk ezen luxus lóvásárral. Mint ismeretes az OMGE. az ezredéves állatkiállitások igazgatóságának megkeresésére elhatározta, hogy a folyó évben, tekintettel a millennáris lókiállitások sikerének nagyobb biztosítására, lemond arról, hogy mint eddig, a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársasággal egyetemben luxus lóvásárt rendezzen, s tényleg már a folyó év tavaszán megtartott luxus lóvásár rendezésében részt nem vett. Ez utóbbi lóvásár rendezése alkalmával azok, kik a viszonyokkal nem ismerősök, élesen megtámadták a 1. e. a. részvénytársaságot amiatt, hogy daczára a millennáris lókiállításoknak mégis rendezett luxuslóvásárt, holott az — szerintünk — a fenforgó körülményekre való tekintettel bátran elmaradhatott volna. Azok a kik e vádakat emelték, nem ösmerték teljesen a dolgok mibenlétét s nem tudták, hogy a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság a székesfővárossal kötött szerződése értelmében kénytelenitve van évenként két luxus lóvásárt rendezni. A szóban forgó tavaszi luxus lóvásár sikere nem felelt meg teljesen a várakozásnak, a miben eltekintve több más tényezőtől, bizonyára az akkor küszöbön állott
64. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. ezredéves lóvásároknak nem csekély, részük volt. A tenyésztők lovaikat természetszerűleg a millennáris lóvásárok alkalmával vélték biztosabban és előnyösebben értékesíthetni s azért a tavaszi luxusló-vásárra csekélyebb számú és kevésbé jó anyag hozatott fel, mint a megelőző évekken. Hogy azonban tenyésztőink mennyire csalódtak a millennáris lókiállitásokhoz fűzött reményeikben s hogy ott alig egy-két magántenyésztőnek sikerült lovait értékesíteni, az általánosan ismert dolog s bizony nem a tenyésztők hibájául róható fel a teljes sikertelenség. Vásárral egybekötött lókiállitások rendezése nem könnyű féladat s ez állítás igazságát sajnosan kellett tapasztalnunk különösen a május elején megtartott használati lókiállitás alkalmával, mely eltekintve a bemutatott anyag rendszertelen összeállításától — vásár tekintetben teljes fiaskót vallott. Ezen.lókiállitás alkalmával eladatlanul maradt anyag értékesítésére azt hisszük jó alkalom kínálkozik az őszi luxuló-vásáron, annyival inkább mert a földmivelésügyi kormány is megígérte hathatós támogatasát, főleg azon tekintetben, hogy a külföld figyelmét a legszélesebb körben fogja felhívni ezen vásárra. Ennek bizonyára meg lesz az óhajtott jó eredménye, miután kilátás van arra, hogy a külföldi vevők nagy számban fogják felkeresni az őszi luxus lóvásárt, mely körülmény a sikert csaknem biztosítja. i Az őszi luxus lóvásárral egyidejűleg lesz megtartva az állami ménes intézetek lovainak árverése is. Ezen körülményt egyesek az eladás esélyeit tekintve hátrányosnak tartják, pedig ellenkezőleg, épen ezen árverésre özönlik be mindig a legnagyobb vevőkontingens a külföldről, a kik bizonyára szivesebben veszik meg a már kocsiban, vagy nyereg alatt betanított kész lovat a magántulajdonosoktól (feltéve, ha azok a luxusló követelményeinak megfelelnek) mint az állam által árverésre bocsájtott fiatal, nyers lovakat. Nem tagadható, hogy a magántulajdonosok és az állami lovak árverésének csaknem egy időben való megtartása bizonyos fokig hátrányos lehet a magántenyésztőkre, de ez csak azokra nézve állitható, a kik mint esetenként előfordult, oly lovakat jelentenek be eladásra, amelyek a luxusló fogalmától nagyon távol állanak, vevőre tehát érszerüen nem is számithatnak. Az igazán jól betanított, szépen páros lovaknakvagy nyergeseknek mint eddig, ezután is lesz vevőjük. Nem mulaszthatjuk el azonban felemlíteni azon eddig is sokszor tapasztalt tényt, hogy sok magántenyésztő oly árakat kér eladásra szánt lovaiért, a mely lehetetlenné teszi az eladást. A vásár utolsó napján ezen tenyésztők azután az eddig kért ár feléért kínálják lovaikat, a mi nem kelti a szolidság benyomását a szemlélőben. Óhajtandónak tartjuk, hogy az emiitett abuxusok megszűnjenek, a mi már csak a külföld előtti reputácziónknak megóvása czéljából is kívánatos. A millennáris lókiállitások vásári részének sikertelensége s értékesítésre váró nagy mennyiségű kiváló lóanyagunk, valószínűvé teszi az őszi luxusló-vásár nagymérvű látogatottságát, a földmivelésügyi kormány közreműködése pedig az értékesítés esélyeit növeli, ugy hogy magántenyésztőink méltán várhatnak sikert a két hónap múlva megtartandó őszi luxusló-vásártól. J. P.
GAZDASÁGI VEGYTAN. Rovatvezető: Dr. Liebenuann Leo.
A zöldtrágyázás gazdasági jelentősége. = Nemrég jelent meg a Kühn hallei tanár által kiadott „Berichte aus dem physiologischen Laboratórium und der Versuchsanstalt
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HO 8. des landwirtschaftlichen Instituts der Universitat Halle" 12-ik füzete. Az igen érdekes közleményeket tartalmazó munkának különös jelentőséget kölcsönöznek Kühn-nek a zöldtrágyázással foglalkozó fejtegetései, a melyekben egyszersmind párhuzamot von az istállótrágya és zöldtrágya nitrogénjének kihasználhatósága között. A nyolezvanas évek végén túlságos jelentőséget kezdettek tulajdonítani Németországban a zöldtrágyázásnak. A zöldtrágyázást, vagy mint azt annak pártolói nevezni szeretik, — „a levegő nitrogénjével való trágyázást" ugy igyekezték feltüntetni, mint a talajgazdagitásnak legczélszerübb módját és annak alkalmazása még a. jobb talajnemeken is mindinkább terjedt s ezzel egyidejűleg gyaropodott azon gazdaságok száma,, amelyek az állattartást lehetőleg redukálták, sőt akadtak olyanok is, a melyek az állatnélküli gazdálkodásra tértek át. Wulffen és Willfarth munkái, de különösen Hellriegel nagyjelentőségű kutatásai kétségbevonhatlanul kimutatták a pillangós növények azon sajátságát, hogy azok a gyökérgumókban található baktériumok segélyével képesek a levegő szabad nitrogénjét felvenni. Ezen „nitrogéngyüjtő "-növények termelése ós alászántása által tehát a levegőből „ingyen" kapott nitrogénnel vagyunk képesek a talajt gazdagítani. Ezen — tényleg fennálló — körülmény első pillanatra nagyon kedvező színben tünteti föl a zöldtrágyázást, s így természetes, hogy sokan akadtak, kik a talajgazdagitásnak ezt a módját minden Körülmények között czélszerünek és jövedelmezőnek tartották. Kühn azonban csak a legritkább esetekben tartja a zöldtrágyázást czélszerünek, mert véleménye szerint „helytelen volna csak egy fontnyi növényi fehérjét is a talajba teymetni, a melyet tej vagy hus előállítására hasznothajtólag fel lehetne'használni.''' A zöldtrágyázásnak helye van szerinte az olyan egészen sovány homoktalajokon, a melyek „a megmüvelhetőség határán" állanak. Kainit- és Thomassalaktrágyába vetett és zölden alászántott csillagfürt s utána következő rozs, több évig felváltva termelve rendkívüli hatást idéznek elő az ilyen talajokon, a melyek igy olyan kedvező átalakuláson mennek át, hogy idővel a zöldtrágyázás 3—4 évenkinti ismétlésre is elegendő lesz termőerejöknek folytonos fentartására. Csak „valamivel jobb minőségű homoktalajon" — Kühn nézete szerint — már nem lehet jövedelmező az, hogy egy egész év termését a zöldtrágyázásra használják fel. Ilyen talajokon a rozs már magnak meghahagyott megért állapotban learatott csillagfürt után is jól megterem, melynek tarlóés gyökérmaradványai is eléggé gazdagítják a taíajt. Pazarlás lenne tehát ilyen esetben egy egész év termését alászántani; a zöldtrágyázást az ilyen közepes vagy jobb minőségű homoktalajokon csak „a közbeeső termelés" felhasználásával lehet okszerűen alkalmazni. De a zöldtrágyázásnak ezt a módját is elvetendőnek tartja Kühn abban az esetben, ha mint közbeeső növényt, zöldtakarmányként is jól értékesíthető pillangóst p. o. szeradellát termelünk. i A zölden való feletetés a csillagfürtnél ki van zárva, mert más állat mint a juh egyáltalán nem eszi s azt is a ..lupinose"-nak nevezett betegség veszélyének teszszük ki. A szeradella ellenben zölden, szénává szárítva vagy bevermelve kitűnő takarmány és kérdés vájjon nem hasznositjuk-e jobban termését, ha azt p. o. tejtermelésre használjuk fel s csak a feletetéséből származó trágyát szántjuk a talajba? Kühn igen érdekes számításokat tesz ezen kérdés eldöntésére,
1135 A „közbeeső növényként" termelt szeradella átlag 100 mázsa (á 50 k'g.) zöldtakarmányt ad V4 hektáronként; a szeradella körülbelül 3°/o nyersproteint tartalmazván átlag 048% nitrogén van benne., A 100 mázsa zöld szeradella alászántása által e szerint IOOXO'48 ' = 48 font nitrogént juttatunk a talajba; a nitrogén fontját 50 fillérbe számítva, tehát az alászántött zöldtakarmány trágyaértéke 28'8 márkát tesz ki. Kühn most felveszi, hogy ha a szeradellát tehenekkel etetnék fel, melyek a takarmányozás ideje alatt állandó súlyban maradnak, 1000 font élősúlyra naponta 120 szeradellát kapnak és ugyanezen élősúlyra naponként 7'5 liter 10 fillérjével értékesülő tejet adnak. Számításai folyamán kimutatja, hogy mindenféle költséget, ugy mint az állatokban fekvő tőke kamatját, biztosítást, állatorvost, szolgaszemélyzet fizetését, az alom árát, a fedeztetés költségeit stb. beszámítva, tekintetbe véve továbbá a trágya-kezelés, konzerválás, kihordás és elteregetés költségeit,1 végül figyelembe véve még a feltakarmányozásnál a szerves anyagokban beálló veszteséget (a mely a zöldtrágyázásnál elesik) a feltakarmányozás által még mindig 91°/o-al jofc ban értékesül a szeradella, mint abban az esefc ben, ha zöldtrágyázásra használják fel. Az utóbbi esetben mint láttuk 28'8 márkával értékesült az 1U hektáron termett szeradella, a feletetésnél pedig a fent elősorolt kiadások és bevételek figyelembe vételével 55'17 márkával. Még abban az esetben is, ha Kühn 1000 font élősúlyra naponta 7'5 liter helyett csak 5 liter tejet vesz fel, a melynek literje 10 fillér helyett mindössze 6 fillérrel értékesül, még mindig 30'44 márka a takarmányozás utján való hasznosítása Ugyanazon szeradella mennyiségnek, a mely zöldtrágyának felhasználva 28'8 márkával érté' késül. Az itt vázolt számításokból tehát az tűnnék ki, hogy még a tehenek gyenge tejelése és a tej igen alacsony értékesítési ára mellett sem látszik igazoltnak a szeradella zöldtrágyának való alászántása és Kühn még ily kedvezőtlen viszonyok között is hibának tartja a zöldtrágyázást annál is inkább, mivel az istállótrágyában, a szeradellában levő nitrogén legnagyobb része visszakerül a talajba. 120 font szeradellában 0'576 font nitrogén van. A nagyobb 7'5 literes termelést véve fel, ezen nitrogénmennyiségből 0'084 font jut a naponként produkált tejbe s igy 0-492 font a trágyába, tehát csaknem hat hetedrésze az összes nitrogénnek. A helyes útnak tehát azt tartja Kühn, ha a pillangósokhoz tartozó takarmánynövények termelése segélyével minél jobban kihasználjuk a levegő szabad nitrogénjét, de azért, hogy azt az olcsó nitrogént tej- és husprodukczióra használjuk fel s egyidejűleg olcsó istállótrágyát nyerjünk, a melylyel a talaj termőképességét lényegesen fokozhatjuk. Nemcsak a pillangósok által felvett nitrogén értékesül igy jobban, hanem a szintén a levegőből felvett szénsav is, mely a takarmány szénhydrátjainak alakjában állati produktumok előállítására szolgál és e mellett a trágyában is megfelelő mennyiségben jelenik meg. Ez lenne — Kühn véleménye szerint — a legtökéletesebb kihasználása azon anyagoknak, amelyeket a légkör ingyen bocsájt rendelkezésünkre. Összefoglalva tehát a mondottakat, Kühn tulajdonképpen csak a legsilányabb homoktalajon látja helyénvalónak e zöldtrágyázást, amelyeken akár mint főnövényt, akár mint közbeeső növényt a feltakarmányozásra alkalmatlan csillagfürtöt kell termelnünk.
1136 A mi a jobbminőségü -— középkötött és kötött — talajokat illeti, ezeken Kühn a zöldtrágyázást egyáltalában helyteleníti. Ezen talajok legnagyobb részén lóhereféléket vagy luczernát lehet termelni, amely növények nemcsak kitűnően kihasználják a levegő nitrogénjét s ennek segélyével proteindus zöldtakarmányt és sok nitrogént tartalmazó trágyát produkálnak, hanem egyszersmind nagymennyiségű tarló és gyökérmaradványaik által a talajt nitrogén és humuszképző anyagokban is gazdagítják. Ilyen talajokon természetesen - ki van zárva az, hogy valamely pillangós növényt azért termeljünk, hogy az zölden alászántva trágyázási czélokra szolgáljon. Közbeeső növények termelése ' és alászántása'kedvező klimatikus" viszonyok között esetleg kifizetheti magát, kivált olyan talajokon, a melyeken fontos a zöldtrágya fizikai hatása. Ilyen esetben azonban inkább a gyorsan igen nagy tömeget adó növényeket, pl. a mustárt kell figyelembe venni s a nem a pillangósokat, annál is inkább, mivel a lovegő nitrogénjének kihasználásáról itt szó sem lehet. A jobb minőségű talajokban ugyanis bőségesen van annyi nitrogén, a mennyit a közbeesőleg termelt pillangósok rövid idpig tartó fejlődésük folyamán szükségeinek s míg a talajból fedezhetik szükségletöket, addig tudvalevőleg nem vesznek fel a levegő szabad nitrogénjéből semmit sem. Ehhez járul még az is, hogy a mustár magja igen olcsó, mig a pillangósok közül itt leginkább felhasználható borsó vagy bükkönyfélék magja drága és igy kedvezőtlen időjárás esetén a zöldtrágyanövény elégtelen fejlődése nagyobb veszteséggel jár. De a zöldtrágyázás ilyen alakja hátrányossá válhat, mert a talajban levő direkt felvehető nitrogénvegyületek ismét nitrogéntartalmú szerves vegyületekké alakulnak át, a melyeket a növény nem vehet közvetlenül fel és csak az alászántott növények bomlásánál jutnak azok lassankint felvehető és áthasonitható állapotba. Ez az ilyen kötöttebb talajokon csak hátrányos lehet, mert itt a könnyen oldódó nitrogénvegyületek nincsenek a kimosódás veszélyének kitéve. Még azok is, kik különben nem pártolói a zöldtrágyázásnak, a jobb minőségű talajokon azt tartják, hogy annak kiváló jelentősége van a majortól igen távol eső vagy igen magasan fekvő területeken, úgyszintén olyan birtokrészeken, melyek pl. a rossz utak következtében nehezen közelíthetők meg s igy az istállótrágya kiszállítása igen költséges lenne. KühnneJc e tekintetben is ellentétes nézete van. Mig csakis az istállótrágyára volt a gazda utalva, helyes lehetett — szerinte — ez a nézet, de ma, mikor nagyobb fuvarozási költségek nélkül, kis mennyiségű konczentrált műtrágyák alkalmazásával az összes szükséges tápanyagokkal bőven elláthatjuk az ilyen területeket, ez az érv sem helyes. Közbeeső növények termelését ilyen területeken is meglehet kisérleni, de az igy termelt takarmánynak a majorba való beszállítása nem fizetné ki magát s igy azt vagy ott a helyszínen kell feletetni, vagy legeltetés által értékesíteni. Kühn több példát és kisérletet sorol még fel állításai helyességének bizonyítására és a zöldtakarmányozásra vonatkozólag abban összegezi r-ézeteit, hogy az igen silány homoktalajon az egész év termése felhasználható erre a czélra, a „valamivel jobb minőségű homoktalajon pedig a közbeeső növényként termelt csillagfürt. De csakis a csillagfürt. A hol a talaj már a seradellát, vagy a homoki bükkönyt megtermi vagy egyáltalában, mint közbeeső növényt lehet termelni, a mely takarmányként jól értékesíthető, ott a zöldtrágyázás hiba. Az ilyen takarmánynövényt csak akkor szabad —
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HÓ 8. Í szerinte — alászántáni, ha az másképpen sehogy sem értékesíthető. A zötdtrágyázás —mint Kühn mondjacsak egy olyan szükséges rossz, a melyet minden erőnkből kerülnünk kell." Ezen fejtegetések kapcsán Kühn áttér Wagner-nők az istállótrágya kihasználhatóságára vonatkozólag végzett kísérletezéseire, melyeknek eredményei nagyon a zöldtrágyázás jelentősége mellett szólnak és az ő érveit megdönteni látszanak. Wagner ugyanis a nitrogéntrágyázásról szóló nagyjelentőségű munkájában azt a kérdést is tárgyalja, hogy a különböző nitrogéntrágyákban milyen mértékben használtatik ki a nitrogén és kísérletei.alapján arra a következtetésre jut, hogy ha a chilisalétrom nitrogénjének kihasználását 100-nak veszszük fel, akkor a zöldtrágya nitrogénjének kihasználása 65, az istállótrágyában foglalt nitrogéné pedig csak 25. Wagner e számok megállapításánál a zöldtrágya és istállótrágya három évre terjedő hatását vette figyelembe; csakis az első évben észlelt hatást véve tekintetbe az istállótrágya nitrogénjére 11 a zöldtrágyázásra nézve pedig 62 a használati érték, melyet kísérletei alapján a chilisalétrommal szemben — ennek hatását 100-nak véve fel — megállapít. Az istállótrágya nitrogénjét tehát — Wagner kísérleteinek eredményeiből Ítélve — sokkal kisebb mértékben képesek a növények kihasználni, mint a zöldtrágya alakjában adott nitrogént. 1 Kühn kétségbevonja azt, hogy a Wagner által megállapított , értékszámok az istállótrágya hatásának megbirálására felhasználhatók lennének; ezen számok véleménye szerint a ' gazdásági, viszonyoknak meg nem felelő módon nyerettek és abszolúte hasznavehetetlenek az istállótrágya hatásának általános szempontból való megitélésére. Hosszassan fejtegeti azután Wagner kísérleteinek hibás voltát és azoknak eredményeiből vont következtetések helytelenségét. Igyekszik kimutatni azt, hogy Wagner csakis ugy juthatott ilyen eredményre, mert oly istállótrágyát használt fel kísérleteinél, a melyből a könnyen oldódó, leggyorsabban ható alkatrészek hiányzottak. Wagner összehasonlító kísérleteinél zöldtrágyául fiatal luczernát használt. A luczernában lévő proteinnek átlag 77°/o-a emészthető, feltakarmányozásánál tehát a protein legnagyobb része az állati szervezetbe s onnét az ürülékbe, kiváltképpen pedig a vizeletbe jut. A vizeletben foglalt nitrogéntartalmú vegyületek tudvalevőleg igen gyorsan bomlanak, könnyen ammoniakat képeznek s valószínű, hogy a takarmány nitrogéntartalmú alkatrészei az állati szervezeten való áthaladásuk után sokkal gyorsabban érvényesülnek a növények táplálkozásánál, mint hogy ha a takarmánynyal — a melyben a nitrogén legnagyobb része aránylag lassan bomló szerves vegyületek alakjában van jel e n — direkt trágyázunk. Teljesen elképzelhetlen tehát — mondja Kühn — hogy exact eljárás mellett, a luczerna feltakarmányozása révén nyert trágya nitrogénje lényegesen csekélyebb használati értékkel bírjon, mint a zöldtrágyázás czéljából alászántott luczernában foglalt nitrogén. Ha Wagner mindennek daczára ilyen eredményekre jutott, az Kühn véleménye szerint csak ugy történhetett, hogy kísérletei nem voltak tényleg összehasonlító kísérletek, hanem azoknál olyan anyagot használt fel a luczernával szemben, a mely a zöldtrágya és istállótrágya hatása között fennálló különbségek megbirálására teljesen alkalmatlan volt. Ha ugyanis a zöldtrágyaképpen alkalzott luczerna nitrogénjének kihasználhatóságát az istállótrágyában lévő nitrogénével
64. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM,
össze akarjuk hasonlítani, akkor Kühn szerint csakis az lehet a helyes eljárás, hogy ugyanazon [tábláról való és az alászántottai teljesen egyenlő fejlődési fokon lévő luczernát feletetünk és az igy nyert istállótrágyával hasonlítjuk össze a zölden alászántott rész hatását. Mint Kühn folytatólag kimutatni igyekszik, Wagner ezeknek a feltételeknek nem felelt meg s olyan minőségű istálló-trágyát használt fel összehasonlításul, a milyen csak a leghanyagabbul kezelt gazdaságokban tálálható s mely tényleg olyan rossz volt, hogy hatása ennyire csekély lehetett a zöldtrágyáéval szemben. Wagner eredményei tehát magokban véve helyesek, de csak azt-mutatják, mily csekély értéke van a rosszul kezelt, nem jól konszervált istállótrágyának. Az istállótrágya helyes kezelése és konzerválására vonatkozó kutatások rövid ismertetése révén ezzel a kérdéssel és behatóan foglalkozik Kühn. Hogy a jól kezelt istállótrágyának milyen nagy értéke és erőteljes hatása van, azt a hallei kísérleti állomás telepén e czélból végrehajtott kísérleteinek eredményeivel és ugyanott más kísérleteknél szerzett tapasztalataival igazolja Kühn. Ezen kísérletek eredményeiből kifolyólag Kühn az istállótrágya nitrogénjének kihasználási fokát legalább is 80-ra teszi. Különösen érdekes Kühn azon kísérlete, a melyet az általa fentvázolt módon hajtott végre. Zöld luczernát etetett ökrökkel, a melyeket előzőleg néhány napig ugyanilyen előtakarmányozásban részesített. A takarmány mennyisége ugy volt megszabva, hogy az ökrök súlya a kísérlet tartama alatt változatlan maradt vagyis a takarmány összes nitrogénjének az ürülékekben kellett megjelenni. A három napig tartó takarmányozás alatt nyert istállótrágya gondosan össze lett gyűjtve és megelemezve. A kísérleti napok középsőjén ugyanazon zöld luczernából a mely akkor á takarmányozásra szolgált, vette Kühn a zöldtrágyázásra felhasználandó anyagot. Ez esetben tehát az istállótrágya teljesen ugyanazon kiállítású takarmány feletetése után nyeretett, mint a milyet a zöldtrágyázás czéljaira használt. A kísérleteket 8 Wagner-féle edényben végezte, melyekből 2—2 részesült egyforma trágyázásban és pedig 2 edény csak foszforsavat és káliumot, 2 edény foszforsavat, káliumot és kénsavas ammoniumot, 2 edény zöldtrágyát és 2 edény pedig istállótrágyát kapott. A zöldtrágyát, istállótrágyát és kénsavas ammont oly mennyiségben használta fel, hogy minden edénybe egyenlő mennyiségű nitrogén jutott. Kísérleti növény fehér mustár volt, amely összes edényekbe ugyanazon, időpontban lett elvetve és learatva. Az igy végrehajtott Jcisérlet eredményei azt mutatták, hogy a kénsav ammónium nitrogénjének kihasználását 100-nak véve fél, az istállótrágyának 95, a zöldtrágyának pedig 59 értékszám felél meg. Mindezek alapján Kühn egész határozottsággal „hamisnak" és „alaptalannak" mondja Wagner azon nézetét, hogy az istállótrágya általában véve csekély hatással biró trágyázóanyag, a mely az első évben nitrogéntartalmának csak rendkívül csekély részét juttatja érvényre. Szerinti éppen ellenkezőleg a legértékesebb és' leghatékonyabb trágyák közétartozik; kihasználhatóságának foka általában véve aránylag nagy, s hatása tülnyomólag már az első évben érvényesül. Természetesen ez 'csakis olyan istállótrágyára áll, a mélyben konzerválás és helyes kezelés segítségével mindazokat az értékes anyagokat megtartjuk, a mélyek eredetileg benne foglaltatnak. Kovács Imre.
64. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz.
Szaryasmarliák megmérgeztetése ólomsörétet tartalmazó takarmánynyal. Pawlat állatorvos az „Öest. Monatsohrift f. Thierheilkunde egyik legutóbbi számában e tárgyban a következő észletetét közli: Egy molnár három tehenén, melyek gyors egymásutánban megbetegedtek, a következő tüneteket észlelte: Kezdetben szomorúság és fogcsikorgatás, később mély tompultság, közbe pedig az állatok nyelvőket erősen kiöltötték és azt csámcsogó zörejek kíséretében ide-oda mozgatták. A szájból habos nyál folyt, az étvágy rossz volt, majd egészen megszűnt. Később a bódultság fokozódása mellett a betegek fejeiket a falnak támasztották, két tehénen pedig erős trismus fejlődött ki. Szabadon bocsátva az állat egész testén remeg, izgatott, nyakát feszesen, fejét pedig fölfelé tartja; a tekintet meredt, a pupilla tág, a sclera belövelt; az állat a nyitott ajtó felé vagy a fal felé roham és végül összeroskad, Az egyik tehén hasonló állapot mellett később felette ingerült, erősen bőg és veszett állat módjára viselkedik. Végül a betegek a földön fekve erősen hánykolódtak és ilyen állapotban levágattak. A bonczolás némi bendő- és gyomor huruton, továbbá apró vérömléseken kivül semmi különösebb elváltozást nem .mutatott ki. ' A tünetek folytán felmerült valamely mérgezés gyanúja, de a méreg mivoltát nem sikerült megállapítani; a helybeli gyógyszerész a bendő és az ojtógyomor bennékébennemtaláltmérges anyagot. Két nap múlva egy negyedik tehén betegedett meg oly súlyos tünetek között, hogy azt pár óra múlva le kellett vágni. Minthogy a kórkép emlékeztetett az ólomhutákban előfordulni szokott mérgezé. sekre, P. ilyenre is gyanakodott és idevonatkozó figyelmeztetése folytán megállapították, hogy a megelőző héten a malomban két henger eltörött, hogy a bennök foglalt ólomsőrét a malomban elszóródott és hogy a liszthulladék, melyet a tehenekkel szoktak feletetni, szintén sok sörétet tartalmaz. P. ennek folytán a gyomrokat kiásatta és a figyelmes vizsgálatkor a réczezet között ugy a bendőben, a mint a reczésben, továbbá a bendőben foglalt takarmányban is igen sok sörétet talált. Időközben' ismét megbetegedett két tehén, melyeknek azonban azonnal lenmagfőzetben glaubersót adtak be ós ezek meg is gyógyultak. Egy másik tulajdonosnak rövid idő alatt két tehene betegedett meg, melyeket mind le kellett vágatni. Ezek répaszeleteket kaptak, melyekben sok sörét volt, melyeket szintén sikerült a bendő és a reczé hártyájának redői között kimutatni.
A iiyelőcsőbcíi megakadt idegen test kezelése. X A nyelőcsőben fennakadt idegen - test eltávolítására szokásos bárzsingkutató használata nem mindig szükséges, mert igen sok esetben a beteg magától is lenyeli az illető tárgyat. Haase állatorvos közöl ilyen eseteket a következőkben : Egy tehén egy ludtojás nagyságú répát nyelt el, mely közvetlenül a gégefő mögött megakadt. H. nagyobb mennyiségű folyadékot öntött be, azután bárzsingkutatót vezetett be, majd kézzel igyekezett a szájon keresztül a répát helyéből elmozdítani, de miután a répa érősen'be volt ékelődve, egyik kísérlete sem
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HO 8. vezetett eredményre. Végre egy félóra múlva az állat a répát lenyelte. Egy másik tehén burgonyaföld szántásakor burgonyát nyelt, mely az ötödik nyakcsigolya táján fennakadt, ugy hogy kívülről is, mint tömött daganat volt kitapintható. H. az állaton nyálazást, nyugtalanságot, gyakori bélsárüritést és nagyfokú tympanitist talált, ugy, hogy utóbbi körülmény miatt azt szűrcsapóim® kellett. Miután ebben az esetben sem használt a fentebbi eljárás, H. az állatot hazaküldte, mely a kb. 5 km. hosszú utón, a tulajdonos bemondása szerint a burgonyát menetközben lenyelte, ugy, hogy 12 óra múlva, mikor az állatorvos oda ment, már teljesen jól érezte magát a tehén.
Aratási eredmények, Az aratási munkálatok csaknem az egész ország területén befejeztetvén, közöljük a fóldmivelésügyi miniszternek az ország mezőgazdasági állapotát a f. évi aug. hó elsején feltüntető jelentését. A jelentés éppen nem tüntet fel örvendetes eredményeket s azok a remények, melyeket gazdáink az ezidei aratáshoz fűztek, nem váltak be. Az utóbbi hetek kedvezőtlen időjárása a termények minőségében igen nagy károkat tett, ugy, hogy különösen a sörárpát termelő vidékeken az aratást megelőzőleg; méltán remélt kitűnő minőségű sörárpa, kevés kivétellel csak közepes lett. A búzákban a rozsda tett számottevő károkat, , mig a rozs minőségileg jól sikerült. A kapásnövények állása biztató. A részletes jelentést alábbiakban adjuk. „A juliusi időjárás egészben kedvezőtlen maradt, mert a záporok és jégesők közbeközbe erős viharral a hónap második felében nemhogy csökkentek volna, hanem még inkább fokozódtak. Különösen julius vége felé és augusztus 1-én rendkívül heves és romboló vihar pusztított a már nagyrészben learatott gabonakóvékben és asztagokbán, sőt helyenkint a fákban is. Erős jégeső volt az ország számos vidékén, kivált julius 23., 24., 29., 30. és 31-én; a jégeső a kapásnövényekben és szőlőkben jelentékeny kárt Okozott. A folyamatban lévő aratási és cséplési munkálatokat egyes vidékeken nagyon sokszor jóformán szüntelenül akadályozta a kedvezőtlen esős időjárás; de nemcsak hogy akadályozta a munka rendes menetét, hanem a gabona minőségére is. káros hatással volt a csapadék s ennek folytán számos helyen, kivált a Dunántul és a Duna balpartján is több helyen, ugy a búza, mint különösen az árpa sokat veszített kiváló minőségéből. Nagyon sok helyen vártak kitűnő minőségű árpát, de . sok helyen csak közepes lett az eredmény; mennyiségre azonban ritka kivétellel megfelelt a hozzáfűzött reményeknek. A búzát a rozsda és üszög nagyon sok helyen megtámadta s jelentékeny kárt is . okozott benne. A legtöbb kár mutatkozik Torontál, Tolna, Baranya és Vas vármegyékben;, meglehetős, de jóval kisebb mérvű a rozsdalepett buza Zala, Fejér, Győr, Somogy, Temes, Moson és Bács-Bodrog vármegyékben. A rozs semminemű kárt nem szenvedett és igy ez a termény és a zab is az idén minőségileg igen jól sikerült.. A buza és árpának sok helyen előfordult minőség csökkenése daczára az eredmények mennyiségre nézve mégis kielégítők,, sőt részben jók. A buga területét a téli elemi csapások által okozott károk figyelembevételével 5,345.000 katasztrális holdra becsülik ; a buza hozamra országos átlagban 7—7'5 métermázsa közt ingadozik és igy az összes ter-
1137 38—39 millió métermázsa között marad. Az aránylag kismérvű néhány százezer mótermázsányi csökkenést, szemben a múltkori becsléssel, valószínűleg a buza kvalitása okozta. De még igy is igen kielégítő a termés, tekintetbe véve azokat a gyakori elemi csapásokat, a melyek főképp juniusban és juliusban pusztítottak. Legjobban fizetett a buza mennyiségre nézve, azaz 8 métermázsa és azon felüli hozamot adott: Somogy, Sopron, Csongrád, Heves, Békés, Hajdú, Csanád, Temes és Brassó vármegyékben ; középszerű termést adott 7 métermázsa és azon felüli, de 8 métermázsán aluli eredménynyel: Bars, Esztergom, Nyitra, Baranya, Fejér, Komárom, Moson, Tolna, Vas, Veszprém, Zala, Bácsbodrog, JászNagykun-Szólnok, Pest -Pilis - Solt - Kiskun, Borsod, Bihar, Szabolcs, Arad, Alsó-Fehér, Csik, Háromszók, Maros-Torda, Nagy-Küküllő és Szeben vármegyében. Gyenge, azaz hat métermázsán aluli volt az eredmény a következő búzatermelő földeken: Zólyom,Turócz, Sáros,Máramaros, Torontál, Besztercze-Naszód, Kolozs, Szolnok-Doboka és Torda-Aranyosban. Az aratással csak a hegyi vidékek nem készültek még el, másutt learatták az összes búzát s most a cséplés folyamatban van: uj buza már forgalomba is került. A külföldi osztrák-magyar konzulátusoknak a földmivelésügyi minisztériumba érkezett legújabb jelentései arra engednek következtetni, hogy az utóbbi időben ott uralkodott időjárási viszonyok a buza fejlődésére szinte nem Voltak kedvezőek, minek következtében a világ búzatermése előreláthatólag kevesebb lesz, mint a folyó évi junius havában remélni lehetett. A. rozs termőterülete az idén a teli szárok figyelembe vételével ,; két millió katasztrális holdra tehető; a rozsot is nagyon csekély kivétellel országszerte learatták már julius havában. A rozstermés hozama minőségileg nagyobbára jó — ámbár ebben is van szorult szem, csakhogy nagyon szórványosan. A rozstermés hozamát országos átlagban 6—7 métermázsára tehetjük és így az összes eredmény körülbelől a 13 millió métermázsát meg fogja haladni, vágyis a mult évi eredménynél 2 millió mótermázSával jobb lesz a termés. Legjobban fizetett a rozs, azaz 7 métermázsa és ázonfelüli hozamot adott: Sopron, Tolna, Zala, Bács-Bodrog, Csongrád, Jász-N.-Kun-Szolnok, Békés, Bihar, Hajdú, Csanád, Temes, Brassó, Háromszék és Nagy-Küküllő vármegyében. Középtermést, 6—7 métermázsát arattak és csépeltek katasztrális holdankint: Esztergom, Liptó, Nyitra, Pozsony, Baranya, Fejér, Komárom, Moson, Somogy, Vas, Veszprém, Heves, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Borsod, Szepes, Zemplén, Szabadka, Arad, Krassó,-Szörény, Torontál, Alsó-Fehér, Besztercze - Naszód, Csik, Fogaras, Hunyad, Kis-Küküllő, Kolozs, Maros-Torda, Szeben, és Udvarhely vármegyékben; gyenge volt a termés és 5—6 métermázsát hozott: Árva, Hont, Nógrád, Zólyom, Győr, Bars, Liptó, Trencsén, Turócz, Abauj-Torna, Bereg, Borsod, Gömör és Kis-Hont, Sáros, Ung, Zemplén, Máramaros, Szatmár, Szilágyi,' Ugocsa, Szolnok-Doboka és Torda-Aranyos vármegyékben. "Az. árpa területe 1'80 millió kataszteri holdra - tehető s az átlagos terméshozam katasztrális holdankint 6—7 métermázsa, vagyis a reményleti összes termés körülbelül 12 millió métermázsa körül, ingadozik. Az árpatermés tehát mennyiségre nézve a mult évinél jobb felül egymillió métermázsával. Minőségileg is jobb az idei termés, de mert az esőzések és záporok, kivált julius havában sokat rontottak rajta, kevesebb lett a sörárpa a julius elején reméltnél. Legjobb minőségű sörárpát nyertek . részben a Duna
_— 8 jobb- és balpartján, nébol azonban az Alföldön és a Tiszavidéken is. Általában véve legjobban sikerült a termés mennyiségre nézve, azaz 7 métermázsán felül fizetett egy-egy katasztrális hold árpaföld Baranya, Fehér, Komárom, Moson, Somogy, Sopron, Tolna, Veszprém, Bács-Bodrog, -Csongrád, Jász-Nagy-Kun-Szoluok, Szepeg, Békés, Bihar, Arad, Csanád, Temes, Torontál, Brassó és Szeben vármegyében, 5—6 métermázsát, azaz kis középtermést kaptak: Bars, Hont, Liptó, Nógrád, Turócz, Győr, Borsod, Gömör, Zemplén, Máramaros, Szabolcs, Szilágy, Ugocsa, Csik, Hunyad és Torda-Aranyosban. A zab területe 1.74 millió katasztrális holdra becsülhető, nem lehetetlen azonban az. sem, hogy ennél nagyobb volt a terület, mert a téli fagykárok következtében fölszántott gabonafélék helyére igen 'sok helyen zabot vetették, kivált a Bácskában; — az átlagos terméshozamot 6—7 métermázsára, az összes termést pedig 11—12 millió métermázsára teszik, épp azon oknál fogva, mert a terület a fentebb kimutatottnál alkalmasint nagyobb. Ámult évi termés eredménye 10-26 millió métermázsára rúgott és igy az idei termés jóval fölülmúlja az 1895-iki hozamot. Minőségileg is jobb az idei termés, ámbár az esőzések a zabra is károsak voltak. Legjobban fizet és legjobb termést igér a zab, azaz 7 métermázsa és azon felüli termést ad; Baranya, Fejér, Moson,-Somogy, Sopron, Tolna, Veszprém, Bács-Bodrog, Csongrád, Békés, Hajdú, Arad, Csanád, Temes, Torontál, Brassó, Fogarag és Udvarhely vármegyékben ; 5—6 métermázsát várnak: Bars, Hont, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Győr, AbaujTorna, Bereg, Borsod, Gömör és Kis-Hont, Szepes, Zemplén, Szabolcs, Szilágy, Ugocsa, Besztercze-Naszód, Csik, Háromszék, NagyKüküllő, Szolnok-Doboka és Torda-Aranyosban. A zabot az Alföldön már nagyrészben learatták, másutt azonban még csak most folyik az aratás, sőt a hegyi felvidéki részeken és az erdélyi vármegyékben ,is még zöldes a zab. A kölesre és tatárkára az időjárás eléggé kedvező volt, átlag kielégítően állanak; a korai köles jó,, középtermést adott. A kerti vetemények, főképp pedig • a ' zöldségfélék egyes Tisza-jobbparti részeket kivéve, a hol a szárazság csökkentette a terméskilátásokat a kertieknél, általában véve szépen állanak; a korai termést már beszedték és forgalomba is hozták. A kukoricza túlnyomó részben nagyon szépen gyarapodott, csakogy az utóbbi időben • uralkodott, viharos, felhőszakadásos és jégesős időjárás kivált egyes dunántúli, Duna-Tisza között és Duna balparti részeken, végül a Tiszamentén, főképp Torontál vármegyében nagyon sok kárt okozott. Némely helyütt pedig, nevezetesen a homoki részeken a szárazság miatt a kukoricza visszamaradt fejlődésében. Eltekintve azonban ezektől az elemi csapásoktői, az idei kukoriczára nézve a terméskilátások országos átlagban közép és jó középszerűek. Kender, len és komló csekély kivétellel igen jól fejlődnek; a kender és len nyüvése folyamatban van. A dohány ritka helyen sikerül az idén; sok helyen alig várható féltermés belőle. Már egyes helyeken gyenge közepes eredménynyel törik. A jégeső is sok kárt okozott benne. A takarmány- és ezukorrépában pusztítanak ugyan most is férgek, de azért ezek a termények kielégítő, sőt néhol kitűnő termést ígérnek. A répa egészséges, főképp czukorrépából nagyon jó minőséget várnak. A burgonyatermés hozama többnyire megfelel a hozzá fűzött reményeknek; egyes helyeken azonban a sok eső, másutt meg a peronospora infestans megtámadta s pusz-
—
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HÓ 8. Í títja. A korai jó miiiőségü volt, részben fölszedték már. A mesterséges kaszálók terméshozama mennyiségre közép és jó középszerű, minőségre nézve a sok eső miatt néhol gyenge volt. A réti sarjú elég jól fizet, csakhogy ennél a takarmánynál is az volt a baj, hogy az eső néhol rontott rajta. A legelők egyes helyeken a szárazság miatt gyengék, nagyobbára azonban kielégítők. Leggyengébbek a réti füvek és legelők az ország keleti részében, a hol aránylag kevés eső esett junius A szőlőkben az utóbbi időben uralkodott viharos és jégesővel járt esős időjárás nem csekély kárt okozott. A szőlőtermés kilátások a juliusi elemi. csapások következtében csökkentek ugyan, de azért még mindig kielégitőek. A peronospora viticola nagyon sok helyen fellépett az idén is, minthogy azonban a szőlőtermelő gazdák permetezéssel védekeztek ellene, a legtöbb helyen, aránylag véve kisebb-nagyobb kárt okozott a penészgomba, mint a mult évben. A gyümölcstermés csak ritka helyen sikerült. Az augusztus 1-én dult erős orkán tömérdek gyümölcsfát is összetört.
Gazdasági egyesületek. A nyitravármegyei gazdasági egyesülelet f. hó 4-én Emődy József elnöklete alatt látogatott igazgató választmányi ülést tartott, mely alkalommal' több fontos ügy került szőnyegre. így nevezetesen az igazg.-válaszímány ezen ülésében szövegezte a választ, a gróf Forgáeh Károly és társai panaszos kérvényére, mely Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternek, gróf Károlyi Sándornak, a gazdaszövetség elnökének és gróf Dessewffy Aurélnak az 0 . M. G. E. elnökének és az egyesület igazgatóválasztmányi tagjainak fog megküldetni. Elfogadtatott ezután Mérey Lajos országgy. képviselőnek a végrehajtási törvény modositására vonatkozó nagyfontosságú agrárszellemü indítványa, mely pártolás végett a földmivelésügyi miniszternek, a képviselőháznak és az összes működő társegyesületeknek megküldetik. Elfogadtatott Benkeö László indítványa, mely szerint a nyitramegyei gazdasági egyesület, látván a lótenyésztés fejlődésének akadályait, szükségesnek tartja, hogy a népies lótenyésztés terén vidékenkint egyaz érdekeltség és a helyi viszonyokat ismerő szakértők által megfelelőnek nyilvánított jelleg létesüljön. Elhatározza e végből, miszerint az állami mének kiosztásánál az érdekelt lótenyésztőkkel egyetértőleg oda fog törekedni, hogy a ménállomásokra a létesítendő jellegnek megfelelőleg egyenlő fajtájú mének osztassanak be. Hogy pedig a vidéki typusnak megfelelő mének használatában szerényebb anyagi viszonyok vagy pillanatnyi pénzhiány akadályul ne szolgáljanak, elhatározza az igazgatóválasztmány, miszerint állattenyésztési alapjából a fedeztetési dijat október l-ig való visszafizetési kötelezettség ellenében — előlegképpen adja azoknak, kik ezt a fedeztetési idény alkalmával megfizetni nem képesek. Elhatározza továbbá az igazgatóválasztmány, hogy azon tenyésztőket, kik lovaikat ezek 3¥a éves korának betöltése előtt be nem fogják s munkára nem használják, jutalomban és kitüntetésben fogja részesíteni. Kimondja továbbá az igazgatóválasztmány, hogy nagyobb lóállományokkal biró községekben s ott, a hol csikólegelők létesítése nem lehetséges, olyan csikókertek létesítését fogja előmozdítani, hol a csikók kellő felügyelet mellett reggeltől estig szabadon mozoghatnak.
,
.
-
64. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM, Az egyesület igazgatóválasztmánya továbbá Kubinyi Endre indítványára a komlótermelés felkarolása érdekében kimondta, hogy miután a vármegyének privigyei járásában — külünösen pedig Német-Próna vidékén — hol a mezőgazdasági termelési viszonyok amúgy is nagyon mostohák, ellenben a komlótermelés egyeseknek ott tett tapasztalataik szerint sikerrel űzhető, elhatározta az igazgatóválasztmány, hogy ezen hasznos termelési ágnak felkarolását az ottani szegény sorsú lakosság anyagi érdekei szempontjából is szükségesnek tartja s megbízza az elnökséget a komlótermelés térfoglalása érdekében szükséges javaslatok megtételével. A földmivelési miniszteriumotpedig feliratilag kéri fel, hogy az egyesületnek útbaigazítást és támogatást nyújtandó, egy a komlótermelés terén jártas szakközeget kiküldeni szíveskedjék. Továbbiakban elfogadtatott Sümeghy • János indítványa egy felvidéki huskonzervgyár ügyeinek szorgalmazására vonatkozólag s az igazgatóválasztmány a következő határozatot hozta : Miután a felvidéki gazdáknak az 1893 évi junius hó 29-én Budapesten tartott nagygyűlése egyhangúlag elhatározta, hogy az északnyugati felvidéken legalább egy huskonzervgyár létesítése az itteni mezőgazdaság alapját képező szarvasmarhatenyésztés fentarthatása és sikeres folytathatása szempotjából okvetlenül, szükséges, mert a külfölddel kötött állategészségügyi égyezmények folytán az egészséges ós járványmentes vidékről származó — gyakran csekély okok miatt — minduntalan nehézségekbe ütközik a szarvasmarha értékesítése, elhatározta az igazgatóválasztmány, hogy az ez ügyben kiküldött bizottságot (Emődy József, Mérey Lajos, Rudnyánszky György, Meskó Pál) sürgős intézkedés megtételére kéri fel. Felkéri pedig különösen arra, miszerint a földmivelésügyi minisztériumnak a kellő formákban való megkeresése által hatna oda, hogy a cs. kir. közös hadügyminisztérium, mely a m. kir. honvédség és a közös hadsereg huskonzervszükségletének beszerzéséről gondoskodik, az általa évenkint megrendelni szokott mennyiség szállításának a közös költségvetés aránya szerinti részét — meggyőződvén annak szállitásképességéről — a felvidéki konzervgyárnak haladéktalanul biztosítsa. Elhatároztatott, hogy a földmivelésügyi minisztériumot felkérik, hogy magát az aug. hó 17-én Pőstyénben megtartandó árpavásáron képviseltesse. -
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 241. kérdés. Kerti veteményeimben a vakondok, gyümölcsfáimban, különösen nemesitettekben a hangyák igen nagy károkat okoznak. Tisztelettel kérem, szíveskednék mindkét kárttevő ellen valamely hathatós védekezési módot közölni. Bács-Kula. Cs. P. 242. kérdés. Mai postával egy csomagot küldöttem megtámadott beteg burgonyaszártartalommal; kérem meghatároztatni, hogy mi okozza azok elszáradását. Az I. jelölt csomag oly burgonyaszárt tartalmaz, mely el van rágva, a II. jelölt pedig levél és szárbetegséget tüntet fel. Minthogy ezen szárelszáradás nagyobb mennyiségben lép fel, igen kérem az ezt előidéző okot s az ellene való védekezést velem tudatni. Miklósd. C,N.
64. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HÖ 8.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma:
Oldal
Burgonyakiemelő-géppróba. „_• 1131 Hangulatkeltés a kongresszusok ellen ... 1131 Aratási eredmények — 1137 Tárcza. A szerelmes őzbak. Bársony István. ... 1132 Növénytermelés. Tapasztalataim a műtrágyázás köréböl 1133 Állattenyésztés. Szeg nélküli patkó. Monostori Károly. 1134 Őszi luxusló-vásár — 1134 Gazdasági vegytan. A zöldtrágyázás gazdasági jelentősége. K. I. ... 1135 Állategészségügy. Szarvasmarhák megmérgeztetése ólomsörétet tartalmazó takarmánynyal. - íl37 A nyelőcsőben megakadt idegentest kezelése.— 1137 Gazdasági egyesületet ... ... 1133 Levélszekrény 1 1138 Vegyesek - 1139 Megbízatás. — Eljegyzés. — Halálozás. — Gazdasági egyesületek szövetsége, r - Vidéki gazd. muzeumok. — Országos mezőgazdasági hitelegylet. — Pályázat. 1140 Kereskedelem, tőzsde. — 1140 Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Heremagvak plombozása. — Szeszüzlet. — Blelmiczikkek a budapesti hetiyásá- ron. — Budapesti takarmányvásár. — Állatvásárok : Gazdasági és tenyészmarhavásár. —Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár.— Ingatlanok árverései (20000 írt becsértéken felül) 1141 Szerkesztői üzenetek. "" — 1141 Megbízatás. Dr. Schilberszky Károly tanárt a magyar tudományos akadémia megbízta egy hazánkban fellépett uj burgonyagumó-botegség tanulmányozásával és megírásával. *) Eljegyzés. Méhes Gáspár, Wenckheim gróf uradalmi tisztviselője eljegyezte Hinner Emíliát Aradon. Halálozás. Bálint Bálint az egri főkáptalan tilaji kasznárja meghalt Tilaj-Pusztán. — Fruttiger Frigyes, a John Fowler és Társa czég képviselője f. hó 5-én meghalt Budapesten.
Gazdasági egyesületet
szövet-
s é g e . A gazdasági egyesületek szövetségének újjáalakítására vonatkozó tervezetet, a mely a IV. országos gazdakongresszus főtárgya lesz, u j a b b a n a BácsBodrog- és Pestmegyei gazd. egyesületek fogadták el. A Pestmegyei gazdasági egyesület a szövetség alapszabálytervezetének módosítására nézve két figyelemreméltó javaslatot nyújt be. Ezek: 1. Nyerjen kifejezést ugy az O. M. G. E., mint a vidéki gazdasági egyesületek alapszabályaiban az, hogy minden magyar gazda azáltal, hogy valamely vidéki gazdasági egyesület tagja, tagja lett a magyar gazdasági egyesületek, szövetségének s jogait saját egyesületében személyesen, a szövetségben pedig egyesülete képviselete által gyakorolja. 2. Hogy a szövetségi nagygyűlésre a földmivelésügyi miniszter meghívandó s ott ö vagy képviselője tanácskozási vagy szavazati joggal bír, többi képviselői pedig tanácskozási joggal bírnak. Yidéki gazdasági muzeumok. V. Balogh Lajos, Fejér vármegye bizottsági tagja a „Székesfehérvár és Vidéke" ezimü lapban Fiáth Miklós főispánhoz nyilt levelet intéz egy Székesfehérváron létesítendő „Fejérmegyei gazdasági muzeum" tárgyában. A nyilt levélben V. Balogh Lajos kifejti, hogy a muzeumok mily fontos tényezői a műveltség fejlesztésének általában, s ezért ugyanezen hivatást volnának hivatva betölteni a mezőgazdasági muzeumok a mezőgazdasági ösmeretek fejlesztésének terén. Ez okból azt ajánlja, hogy a vidéken is állíttassanak fel ily muzeumok, amire különösen az ezred*) Ezen betegség mibenlétéről lapunk egyik legközelebbi számában fogunk dr. Schilberszky ur tollából egy kimerítő czikket közölni. Szerk.
éves kiállítás nyújt jó alkalmat, Fejér vármegye számára első sorban Józseffőherczeg külön kiállításának megszerzése által. Ez a dolog lényege a nyilt levélnek, melyre néhány szóban reflektálni óhajtanánk. Nézetünk szerint ugyanis ez időszerint korai volna még vidéki muzeumok szervezésére gondolni, annyival inkább, mert a vidéken levő gazdasági tanintézetek gyűjteményei nagyrészt pótolják a külön ilynemű muzeumok hiányát. Ez az egyik észrevételünk, a másik pedig az, hogy teljesen elhibázottnak tartjuk V. Balogh Lajos azon eszméjét, hogy a vidéki muzeumok a millenáris kiállítás gazdasági kiállításának objektumaiból létesitessenek. Ez első sorban már csak azért is kivihetetlen, mert mint ismeretes, a földmivelésügyi miniszter magávé tette azon általánosan óhajtott eszmét, hogy a székesfővárosban egy országos mezőgazdasági muzeum létesitessék, s ennek szervezésére a szükséges intézkedéseket már meg is tette. Ezen muzeum anyagát pedig — legalább egyelőre — a millennáris gazdasági kiállítás fogja szolgáltatni, mely tárgyaknak megszerzése, illetve e czélra való átengedése miatt a tárgyalások már folyamatban is vannak. Hogy az ország központjában szükséges-e egy nagyszabású gazdasági muzeum létesítése vagy sem, az többé vita tárgyát nem képezheti; s mert ilyenre szükség van s az másként mint a jelzett módon alig létesíthető, nem tarthatjuk helyesnek a nyilt levél tendencziáját, mert ha minden vármegye a saját területéről kiállított értékesebb objektumokat saját czéljaira óhajtaná megszerezni, akkor se a vidéken, se a fővárosban nem volna lehetséges egy valamire váló muzeumot teremteni, annyira szétforgácsoltatnék a most együtt levő igen értékes anyag. Ezért azt tartjuk helyesnek, hogy egyelőre a már szerveztetni megkezdett fővárosi gazdasági muzeum létesüljön, s ha ez meglesz, akkor gondoljunk arra, hogy a vidéki góczpontokon is teremtsünk ily, minden esetre igen hasznos és szükséges intézményeket. Különben is ily mezőgazdasági muzeum felállítása — hogy kulturális feladatainak valóban megfeleljen — oly jelentékeny áldozatokat venne igénybe, melyeket a magyar gazdatársadalom, több g. muzeumnak egyidőben való létrehozatala érdekében megerőltetéssel sem volna képes létesíteni. Országos mezőgazdasági hitelegylet. A magyar agrár- és járadékbank részvénytársaság mint ismeretes egy országos mezőgazdasági hitelegyletet létesített, mely a középbirtokosok és bérlők hiteligényeit lesz hivatva kielégiteni. Az agrárbank igazgatósága a mult hetekben azon kérelemmel fordult a gazdasági egyesülethez, hogy mondjanak véleményt ezen hit elegy esiiletről és alakítsák meg saját vármegyéjük terülétére a hitelengedélyező bizottságot. A bank ezen kérelmével a pestvármegyei gazd. egyesület mult hó 6-án tartott igazgatóválasztmányi ülésében foglalkozott s állásfoglalásáról a következő átiratban értesítette az agrárbank igazgatóságát: „A t. igazgatóságnak július hóban kelt, egyesületünkhöz intézett átiratát igazgatóválasztmányunk f. hó 6-án tartott ülésében tárgyalás alá vévén, annak megállapodásaihoz képest van szerencsém értesíteni a czimet, miszerint a középbirtokosok és bérlők hiteligényeinek kielégítésére alakítandó hitelegyletnek kétségkívül nagy közgazdasági jelentősége és kiválóan üdvös hatása lesz, a mennyiben képes lesz a középbirtokos és bérlőket saját egyaláirásos váltóikra jutányos kamat mellett nyújtott hitellel segélyezni s ez által őket azon helyzetbe hozni, hogy évi és a gazdálkodás természeténél fogva előzetes üzleti kiadásaik és befektetéseikre szükséges összeget a hitelegylet utján megszerezhetik.
1139 Aggályaink vannak azonban arra nézve, hogy ezt egy országos egylet képes foganasitani. Az egész országban elszórva lakó kölcsönvevők, a kikből a hitéiengedélyező, tehát biráló bizottság alakul, egymás vagyoni viszonyait nem fogják eléggé ismerni, a benem táblázott terhek pontos bevallására nem lehet számítani és igy a hitelengedélyező bizottság vagy nem ajánlhat a kölcsönkérőnek megfelelő hitelt, vagy ha ajánl, azt a bank nem adhatja meg teljes biztossággal és kénytelen lesz a 14. §-ban felsorolt nagyobb biztosítékokat követelni, a mikor azután a kölcsönzésnek a középbirtokosra különösen előnyös jelzett módjától eltérve, olyan formai feltételek mellett fog a bank kölcsönöket nyújtani, mint a meglevő többi pénzintézet. Ugy a bank, mint a kölcsönkérők érdekében helyesebbnek találnók tehát, ha több hitelegylet alakíttatnék, a melyek egy nagyobb vagy több szomszédos megyére terjesztvén ki működésűket, ezen biztos körben feltalálnák a biztos bírálatnak azon garantiáját, a mely abban rejlik, hogy egy hitelegylet tagjai egymás vagyoni viszonyait ismerik. A 18. §. rendelkezései szerint a kölcsön kamatlábának minimuma, ha a bankkamatok 4% vesszük fel, ehhez l°/o magasabb kamatait számitva, hozzáadva a hitelegylet összes költségeire Va'Vo-ot, továbbá a biztosító alapra levont 5% egy ötödrészét, 6Va%-ot fog kitenni; a mi a kamatláb emelkedésével 7 vagy 7V 2 %-ra emelkedhetik, a mit azonban már a középbirtokosra nézve magasnak kell tartanunk. A mi a tervezeti szabályzat egyes pontjait illeti, nem tartjuk méltányosnak a 13% azon rendelkezését, hogy mig a kölcsönök 6 havi váltókra adatnak, addig a kamatláb 3 hónapra állapittatik meg és igy a 6 hónapon belül is emelhetők. Ki kellene fejezni — a mint hisszük, hogy szándékoltatik is — hogy ez csak az uj kölcsönökre vonatkozólag történik. Feleslegesnek tartjuk az 5% befizetésének kötelezettségét; teljesen elég volna a bank biztosságának szempontjából, ha a kölcsönvett összeg 10%-át szükség esetén, pótbefizetés alakjában bekövetelhetné. Szükségesnek találnók azonban annak kimondását, hogy pótbefizetés vagy biztosítási alap felhasználásának kötelezettsége nem akkor áll elő, ha valamely adós kötelezettségének eleget nem tett, hanem akkor, ha az ellene vezetett végrehajtás után valamely összeg meg nem térült; valamint azt is, hogy a pótbefizetések az intézet későbbi nyereményéből első sorban visszatérittessenek. Szükségesnek találnók fpnak határozott kimondását, hogyha ezen üzletágból a banknak' oly vesztesége volna, melyet a tagok 10%-os pótbefizetése sem fedezne, az a bank vesztesége marad és a hitelegylet további obiigóban nem áll, valamint annak kimondása is, hogy a pótbefizetés a tartalékalapnak kimerítése után vagy előbb is követelhető-e? Az előadottaknál fogva bár az alapeszmét teljesen helyeseljük, nem tudjuk még ez idő szerint megítélni, vájjon a gyakorlati életben ezen intézmény milyen sikerrel fog működni. Ha azonban látni fogjuk annak életbeléptetése után, hogy lényeges könnyebbedést nyújt és olyan hitelhez juttatja a középbirtokost, a milyent viszonyai megkívánnak ós megbírnak, a legnagyobb készséggel leszünk hajlandók a kívánt informatív támogatásban résztvenni. Kelt Budapesten, 1896. évi július hó 6-án tartott igazgató-választmányunk gyűlésének 101/o6. ig. vál. határozatából. Pest-PilisSolt-Kis-kun vármegye gazd. egyesülete nevében: Gróf Károlyi Sándor s. k., elnök. Pályázat. A pozsonyi szőlészeti és kertészeti szakiskola f. év október hó 1-én kezdődő két éves tanfolyamra 10, élelmezési
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HÓ 8. Í
1140 és ellátási költségek fejében egész érre 140 frtot fizető saját költséges és 6 fél ösztöndíjas tanuló felvételére pályázatot hirdet. Ugyanezen iskolában f. év augusztus 1-én végző 10 növendék mérsékelt fizetési feltételek mellett szőlőkezelői, kertészi vagy pinczekezelői állást keres. Felvételi feltételek: 16-ik életévet betöltött életkor, legalább is a népiskola teljes befejezését igazoló iskolai bizonyítvány; ép, egészséges, gyakorlati munkálatok végezésére alkalmas testi szervezet; kifogástalan erkölcsi magaviseletet igazoló hatósági bizonyítvány; szülői vagy gyámi beleegyezés és azon kötelező nyilatkozat, bogy a tanulót az intézetből évközben ki nem veszik és ha esetleg ezt tennék, az iskolának az illető érdekében tett költségeit megtérítik, illetve élvezett ösztöndiját visszafizetik; ösztöndíjért folyamodók még szegénységi bizonyítványt is tartoznak mellékelni. Kérvények f. év szeptember hó , l-ig nyújtandók be a szakiskola felügyelőbizottságához czimzetten az iskola igazgatóságához. Tagadhatatlanlegjobb vetőgége a jelenkornak a Melichár féle
„Unicum Drill" rendkívül egyszerű és feltétlen szolid kivitelű. 1447 Leírás és árajánlattal bérmentve szolgál
MELICHÁR
FERENCZ
cs. és kir. szab. vetögépgyára, •v..::
rrr= B U D A P E S T ,
=
V . leer., V á . o a i - k ö r u . t 7 3 , s z á m ,
Ne mulaszsza el egy gazda sem. a legjobb hírnévnek örvendő
egyetemes aczélekéimmel kísérletet tenni, melyek anyag, kivitel és olcsó áruknál fogva, az összes eddigi konkurrencziát legyőzni Képesek. Árajánlattal bérmentve szolgál
BÁOHER
RUDOLF
cs. és kir. szab. kizárólagos eke és talajmivelő eke és talajmivelő-eszküzök gyára 1446
Budapest, Váczi-körut 78.
szám.
KERESKEDELEM, TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Cfuttmam és Wahl budapesti terménybizományi ezég jelentése.
Heti jelentés 1896. augusztus 7. Búzában az irányzat ma — mintegy 40000 mm. forgalom mellett — tartva, ó-buzákat 5 krral drágábban fizettek. Eladatott:
Uj-áru. 100 200 100 100 100 100 200 600
mm. „ „ „ „ „ , „
82 82 81 81 81 81 80 80
kg. „ „ „ „ „ , »
á 6-60 „ 6-571/a „ 6-60 „ 6-60 „ 6'55 » 6-55 , 6-55 » 6'55
100 100 100 400 450 100 100 600 100 200 100 200 100 100 300 300 400 1600 1800 100 100 100
mm. „ „ „ » „ „ . „ „
81 81 81 80 81 80 80 30 80 80
kg. „ „ . » „ „ „ » „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „
á 6'55 „ 6-50 „ 6 50 » 6-50 » 6-55 „ 6-55 „ 6-55 „ 6-55 „ 6-50 , 6-47Va » 6-50 „ 6-55 „ 6-45 „ 6-35 „ 6-481/a „ 6'50 » 6'50 „ 6-421/2 „ 6'42Vs » 6-521/a „ 6-45 „ 6-371/2
64. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM,
pulyka bizott idei , sovány. 240—260, gyöngytyúk — , galamb pecsenyének kiig. Az István-téri élelmi piaczra élő baromfi helybeli és vidéki árusok által kb. 1000 pár hozatott fel, árak a következők : páronkint tyúk 140—150, csirke idei 70—120, kappan hizott , sovány jércze hizott 180—200, sovány 130—150, hizott lud 500—600, sovány 300—400, pulyka hizott — , „ 80 sovány 250—300 krig. A forgalom élénk. „ 79 Tisztított baromfi, helybeli ós vidéki árusok „ 78 által kb. 2500^ db: forgalom élénk. Árak: Jércze » 79 80—100, csirke 35—60, kappan hizott , récze Pestvidéki: „ 81 hizott 90—100. récze félkövér 70—100, lud (liba) „ 80 hizott 2f0—300, lud liba félkövér 200—220, pulyka Honti: „ 78 hizott 250 — 310, pulyka félkövér , Galamb » 78 , ludmáj hizott 20—1U0 krig. „ 80 Felső-Tiszái: Az ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott köz„• 79 ségekből vasp. kb. 700 db, kocsin 560 db, gyalog„ 79 árusok 200 db, helybeli árusok 900 db, összesen 2450 db baromfi. A forgalom élénk. Az árak páronÓ-áru. kint következők: tyúk 110—140, csirke 60—120, idei , hizott kappan „„_, sovány , Tiszavidéki : 350 mm. 81 kg. á 6'8d hizott récze 200-300, sovány récze 110—140, hizott 400 . 81 . , 6 80 lud (liba) 380—580, sovány lud 230—260, hizott pulyka 100 . 75 . » 6-55 , sovány pulyka , gyöngytyúk —, 100 » 75 . » 6-50 galamb pecsenyének krig. Vásárhelyi: 3450 . 80 . » 6-871/2 3800 „ ' 80 , . 6'85 Tojás. Hozatott a fővámtérre vasp. kb. 15,0f0 Makói: 2800 „ 80 „ „ 6 821/2 db, hajón kb. 2500 darab, kocsin kb. 5,000 db. 1900 , helybeli árusoktól 35,000 db, összesen kb. 74,003 81 . „ 6-871/2 1400 „ 81 „ „ 6-871/2 db. A vásár élénk. Nagybani árak: 1 láda friss (1440 Raktárára: 6700 „ 79 „ » 6-80 db) 2400—2550 kr., 100 db 180—220 kr., tojás meSzokvány: 1000 . szes 1 láda (1440 db) k., 210 db 75 » . 6-32 kr., 1 db krig. Rozs változatlan, 5 fr. 25 bpest paritással elÁt ujvásártéri piar.zra felhozatott a szokot, adható.. Árpában, de csakis világos serfőző minőségek- községekből vasp. kb. 120000 drb, kocsin 7000 drlt, gyalogárusok 1000 drb, helyb. árusok 2400 darab, ben, megindult az üzlet és relatív jó árokat fizetnek külföld részére. Takarmány árpát 3 frt 60—3 frt 50 krig összesen 440C0 darab friss tojás. A forgalom élénk. A következő árak jegyeztettek: friss tojás ab Budapest vesznek.1 drb 2 , 100 darab 160-180 40 krért 21—25 drb, 1 láda 1440 drb 2100—2400, meszes tojás 1 db 100 , 40 krért db, 1 láda 1440 drb krig Zöldség. Hozatott a Ferencz József-rakpartra vasp. 600 q, hajón 100 q, kocsin 2600 q, helyb. árusok kb. 900 q, össz. kb. 4300 q vegyes zöldség. A vásár é. , A szeszüzletben a héten a pótkontingens fel- Nagy. árak sárgarépa 100 k. 30-400,1 q , zeller oszlása folytán lanyha irányzat uralkodott és a szesz- petrezselyem 100 cs.40—500, 1 q 100 db 50 120, karalábé 100 db 60-160, vöröshagyma árak a hét végén 13 krral olcsóbban záródnak. 100 db 20—300, 1 q 400—500, fokhagyma 100 f. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens , fehérrépa 100 darab nyersszesz meglehetős gyéren volt kinálva és azonnali 200—1200, 1 q fejeskáposzta 1 q — krajczárig, vörösrépa 100 szállításra néhány száz hektoliter 14.50—14.70 frton darab 50—120 krajczárig, fejeskáposzta 100 darab kelt el. Grálicziából e héten ajánlat nem érkezett, árak 150-400, kelkáposzta 100 db 60—140, vöröskáposzta kontingens nyersszeszért változatlanul 14.50 frton je- 100 db 400—700, fejes saláta 100 db 80—200, kötöttsaláta 100 db , burg. belföldi 1 q 170—250, gyeznek ottani állomásokhoz szállítva. , fekete retek 100 db 50—180, Morvaországtól exkontingens finomított szesz külföldi , Ugorka s. való valamivel szilárdabban, 10.75 frton lett ajánlva és hónapos retek 100 csomó —— 100 db 10-30, ugorka savanyu 100 db 50—100, néhány tartány ez áron zárulva is lett. zöldpaprika 100 db 10-30, tök 100 db 200—500, A budapesti piaczon élénk kereslet volt, de csak paradicsom 1 kg. 60—250, zöldbab 1 1. 6—10, zöldolcsóbb árak mellett. Üzlet főleg finomított szeszben borsó 1 kg. zöldborsó fejtett 1 1. 15 3'J krig volt, mely czikk 51.25 frtig lett kinálva és zárulva. Zöldtengeri 100 cső 40-100 krig. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 15— 15.25 frt. Felhozatott az ujvásártéri piaczra a szokott közBécsi jegyzés 15.70—15.80 frt kontingens ségekből szek. k.b 780 q, gyalog és helyb. árusok által nyersszeszért. 350 q, vasp. — q, összesen,mintegy 1130 q vegyes Prágai jegyzés 50.90—51.— adózott burgonya- zöldség. A forgalom élénk. Árak a következők: Burgonya 1 zsák 50—130, uj 1 q 180—260, fejeskáposzta Lembergi jegyzés 14-50—14-70 frt kont. nyers- 100 db 160—500, vöröskáposzta 100 db 500—800, kelkáposzta 100 db 130—140, paradicsom 100 db 50—200 , szeszért. A kivitel a hétan néhány kocsirakományt vá- 1 puttony , fejes saláta 100 db 120—160, kötött sárolt, mely Fiúmén át tovább lett szállítva. saláta 100 db —, ugorka savanyítani való 100 db Vidéki szeszgyárak közül; Győr, Kenyérmező, 20—25, ugorka savanyu 100 db 50—55, zöld paprika Losoncz 13, a többiek 25 krral olcsóbban jegyeznek. 100 db 10—20, zöldbab hüvelyes 1 kg. — , 1 zsák Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 20-80 zöldborsó héjas 1 kg. , zöldborsó fej51-25—61-5ü frt, élesztőszesz 52. 52.V6 frt, nyers- tett 1 liter 16—20 krajczárig. szesz adózva 50.50—50.78 frt, nyersszesz adózatlan A Sunyady-téri piaczra felhozatott kocsin 600 q, 12.25—12.50 frt, denaturált szesz 17.50—17.75 frt. gyalogárusoktól kb. — q, helybeli árusoktól kb. 200 q, • össz. 800 q ; élénk forgalom mellett a következő árak Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül jegyeztettek : burgonya 1 zsák 90—120, 1 q 200-240 budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés fejes káposzta 100 db 250—600, vöröskáposzta 100 db mellett értendők. , kelkáposzta 100 db 70—120 paradicsom 100 Szárazmoslék. Üzlettelen. Névleges jegyzés 5— db 60-200,1 puttony 60-80, fejessaláta 100 db 100— 5.25 frt 1C0 kilónkint zsák nélkül. —120, kötöttsaláta 100 db , ugorka sav. valólOO db 15—30, savanyitott 100 db 60—80, zöld paprika 100 db 10-40, zöldbab hüvelyes l k g . 3 - 4 , zöldbab hüvelyes 1 zsák 50—70, zöldborsó héjas 1 kg. Élelmiczlkkek a budapesti hetivásáron. 1896. év —, zöldborsó fejtett 1 liter 8—10 krig. augustzus 7-én. A székesfővárosi vezérigazgatóság Gyümölcs. Hozatott a Ferencz-Józsefrakparti jelentése. piaczra vaspályán kb. 600 q, hajón kb. 200 q. kocsin Hal vásár a haltéren. A fSvámtéri, Ferencz József- 100 q, helybeli árusok által kb. 500 q, összesen rakparti és haltéri piaczra 18 helybeli halász és kb. 1400 q vegyes gyümölcs. A vásár élőnk volt. halkereskedő által* 75 q és vidéki kocsikon — q, Nagybani árak : Fajalma 1 q 1500—1800, köz. alma összesen 90 q kevert hal hozatott. A vásár lanyha. 1 q 600—1400, fajkörte 1 q 1600—2300, közönséges Az árak métermázsánkint —frttal emelkedtek. körte 1 q 1000—1600, köz. dió 1 q , szilva Yiszontelárusitók fizették a hal q-át nagy élő magvaváló 1 q 1300-1500,^szilva vörös 1 q 500—900, 90—100, nem élő 45—65, közép n»gy élő 50—65, nem szilva aszalt 1 q , cseresnye faj 1 q élő 26—40, apró élő 25—GO, nem élő 12—10 frtig. ——, cseresnye köz. 1 q , meggy faj Baromfi. Hozatott a fővámtérre vaspályán kb. 1 q - — , meggy köz. 1 q —, mogyoró 1000 db, hajón kb 2500 db, — kocsin kb. 1300 db, 1 q , gesztenye belföldi 1 q , geszhelybeli árusoktól kb. 2800 darab, összesen kb. 16600 tenye olasz 1 q , czitrom 1 láda 450 600, db. A vásár élénk volt. Nagybani árak páronkint: tyúk füge 1 kg. , baraczk kajszin 100 db 150—250 110—120, csirke 55—110, (idei kiv. ), kappan őszi baraczk 100 db 100—350, szőlő közönséges 1
64. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. , szőlő csemege 1 kg. 30—40 krig, dinnye go"ög nagy 100 db 24—80, dinnye görög kicsiny 100 db 15—20, sárga faj 100 db 23—35, dinnye sárga közönséges 100 db 10—16 frt. Az ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott községekből vaspályán kb. 10 q, kocsin kb. 360 q, gyalog és helybeli árusok 80 q, összesen 245 q vegyes gyümölcs. A forgalom élénk. Arak a következők: Fajalma 100 db 280-600, 1 kg. 20—30, 1 db 3—8, közönséges alma 100 db 40—180, 1 kg. 12—16, 1 db l/a—2, köz. alma 1 put. , körte, fajt 100 db 180—280, körte faj 1 kg. 20—25, körte faj 1 db 2—3, szőlő csemege 1 kg. —, szőlő köz. 1 kg. — kr, cseresznye faj 1 puttony , cseresznye faj 1 kg. , cseresznye faj 1 1. , czeresznye köz. put. , cseresznye köz. 1 kg. -, cseresznye köz. 1 1. , meggy faj 1 put, -, meggy faj 1 kg. —: meggy faj 1 1. , meggy köz. 1 putt. , meggy köz. 1 kg. meggy köz. 1 liter , baraczk kajszin 1 puttony , baraczk, kajszin 1C0 db 130—180 dinnye görög, nagy 100 db 700—1200, dinnye görög nagy 1 db 25—40, dinnye görög kicsiny 100 db 700—1200, dinnye görög kicsiny 1 db 8—16, dinnye sárga faj 100 db 50—25, dinnye sárga faj 1 db 2E—40, dtnnye sárga köz. 100 db 8o<>—1000, dinnye sárga köz 1 db ' |0—15, szőlő csemege 1 kg. — - — , szőlő közönséges 1 kg. 60—70 krajczárig. A Hunyady-téri piaczra felhozatott a szokott községekből vaspályán 30 q, kocsin 70 q, helybeli és gyalogárusoktól kb. 20 q, összesen kb. 120 q vegyes gyümölcs, közép forgalom mellett árak a következők: fajalma 100 db , 1 kg. 20-25, 1 db 3—5, köz. alma 100 db — - — , 1 kg. 10 -14, 1 db 1—2 kr, körte faj 100 db , körte faj 1 kg. 30—50, körte faj 2—4, cseresznye, faj 1 kg. , cseresznye faj, 11. / cseresznye, köz. 1 put. , cseresznye 1 kg. , ' cseresznye _ köz. 1 1. , meggy köz. 1 kg. , meggy, faj 1 1. kg. Baraczk, kajszin 100 db 180—260 befőzni való, baraczk, őszi 100 db , dinnye, görög, kicsiny 1 db 12—20 dinnye, sárga faj 1 db 12—60 dinnye sárga köz. 1 db 8—20 kr. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1896. augusztus 7. A székesfőv. vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 93 szekér réti széna, 62 szekér muhar, 15 szekér zsupszalma, 2 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár 5 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny,, köles stb.), 1200 zsák szecska. A forgalom gyenge. Árak q-ként a következők : réti széna 200—280, muhar uj 220—260, zsupszalma 160—180, alomszalma 120—140, egyéb takarmány -— 1 , lóhere — , takarmányszalma —-——, tengeriszár luczerna sarjú , szalmaszecska 200— 220, uj széna , zabosbükköny 230—260. Összes kocsiszám 189 suly 151,200 kg.
Állatyásárok. Budapesti gazdasági és tenyészmarliavásár. 1896 augusztus hó 6-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott : 2821 drb, úgymint: jármos ökör elsőmmőségü 52 drb, közép 293 drb, alárendelt — drb. Fejőstehén: fehér — drb, tarka 129 drb, bonyhádi 57 drb, tarka ökör — drb, tenyészbika 2 drb, fehér hizlalni való — db, üsző — db, jármosbivaly 19 db, hizlalni való tinó — db. . A fejőstehénvásáron csakis a jobb fajú bonyhádi tehenekre akadt sok vevő, mig a silányabb tehenekből csak kevés volt nehezen eladható. A gazdasági marhavásár nagyobb vásárlóknak nagy számban való megjelenése folytán igen élénk lefolyású volt. Az egyes vevók közül említhetők: Cséry Lajos SzentEndre 22, Rosenfeld H. Bicske 32, Gödöllői uradalom 22, Czini Lajos Szt-Lőrincz 10, Karsai A. Jakabszállás 12 jármosökör. Löwy Mór Tétény 8, Cséry Lajos Szt-Lőrincz 9, Ketelmann Berta Laczháza 12, Löwinger Mór Tétény 17 db fejőstehén. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör 290—360, középminőségü jármos ökör 200—280, alárendelt minőségű jármos ökör - , hizlalni való forintigpáronkint. Jármosbivaly —•— , jobb minőségű jármos ökör 26—28, fehér bekötni való ökör frtig páronkint. Fejőstehenekért , tarka, és pedig : Fehérszőrű magyar tehén kevert származású tehén 60—120, bonyhádi tehén 120—145 frtig, tinó frtig páronkint. Budapesti vágómarhavásár. 1896. augusztus hó 6-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság Celentése a „Köztelek" részére) Felhajtatott: 2821 drb nagy vágómarha, nevezetesen: 639 drb magyar és tarka ökör, 456 drb magyar és tarka tehén, 1466 drb szerbiai ökör, - drb boszniai ökör, 122 drb szerbiai tehén, 52 drb bika és 86 drb bivaly. Minőség szerint: 300 drb elsőrendű hízott bika, 2155 drb középminőségü bika ós 366 drb alárendelt minőségű bika. — db elsőrendű hízott okoí, - — db középminőségü ökör és — db alárendelt
1141
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HO 8. ökör. — db elsőrendű hizott tehén, — db középminőségü tehén, — db alárendelt min. tehén. A mai vágómarhavásáron a kereslet ugy helybeli fogyasztás czéljaira, mint külföldre meglehetős nagy volt s minthogy a felhajtás ismét kisebb volt, int múlt héten a felhajtott állatokat kivétel nélkül frt áremelkedés mellett lehetett eladni. Következő árak jegyeztettek : Hizott magyar és tarka ökör jobb minőségű 28—311/2, kivételesen —, hizott magyar és tarka ökör középmin. 25'27'—, alárendelt minőségű magyar és tarka ökör 21'——24'—, jobb minőségű tarka tehén 26" 32 — frtig, kivételesen tarka tehén —34, magyar tehén tarka —t tarka tehén , szerbiai ökör jobb minőségű 26—29, kivételesen 30-50, szerbiai ökör középminőségü 18—25-—, szerbiai ökör alárendelt minőségű 18—25, szerbiai bika 2029"—, szerbiai bivaly 1621'— kivételesen — frtig métermázsánkint élősúlyban.
Szept. 14 Temesvári kir. törvényszék Okt. 20 M.-turi kir. járásbiróság Okt. 26 Nyíregyházai kir. tvszék .
atkvihátóság a tkvi hatóság a tkvi ha-
Gyürky 1519435 Ábrahám Schwarz 24082 Ignácz Soldos 24199
Szerkesztői üzenetek.
L. B. Hetes.- A- IY-ik országos gazdakongreszszus ez évi szeptember hó 24. és. 25. napjain fog megtartatni. Rendezi a gazdasági egyesületek végrehajtó-bizottsága, a „gazdasági egyesületek kiállítási irodája" utján; az iroda székhelye: Budapest, IX., Köztelek. A részletes tervezetet minden hozzáfordulónak készséggel megküldi. K. J. Martfű. A gazdakongresszus ellen intézett támadásokról már magunknak is volt tudomásunk, mielőtt még az illető lapban megjelent közleményt beküldte volna. Mert ugyanazon tollból eredő támaBudapesti lóvásár. Budapest, 1890. aug. 6. dás nem csak az Ön megyéjének hivatalos orgánuA budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelet1 mában jelent meg, de napvilágot látott az sok vidéki részére.) lapban, a melyek bizonyos oldalról sugalmazva szokA vásár középszerű felhajtás és mérsékelt _ vé- tak lenni. Ezen támadásokra szándékunk is volt vátelkedv. következtében közepes forgalmú volt, az árak laszolni, a minek kivitelében felszólalása csak siettehanyatlottak. tett, annyival inkább, mert nyilt levelében erre benFelhajtatott össz. 642 drb. Eladatott 278 drb nünket úgyszólván provokált. Kívánatos volna, hogy Jobb minőségű lovakból hátas 6 db, eladatott 2 db független gazdáink közül minél többen találkoznának 110-250 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 25 db, olyanok, a kik rut aknamunka ellen, ugy a mint eladatott 11 db 100—180 frtért, nehezebb kocsiló azt ön tette sikra szálljanak, mert csak közös erő(hintós) 10 db, eladatott 8 db 105—170 frtért, igás vel s kitartással érhetjük el a kivánt sikert. A megkocsiló (nehéz nyugoti faj) 15 drb, eladatott — drb jelent támadásra különben mai számunk vezérczikkéfrtért, ponny 5 db, eladatott 2 db, 15—25 ben reflektálunk. frtért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék B. F. Pozsony. Intézkedtünk, hogy a kivánt (fuvaros 16 stb.) 120 db, eladatott 40 db 60—95 frtért, nyomtatványok mielőbb megküldessenek. könnyebb félék (parasztié stb.) 200 db, eladatott K. T. Dévaványa. A beküldött közleményt nem 90 db, 35—70 frtért; alárendelt minőségű lovakból használhatjuk, miután az nem egyéb reklámnál. Kü251 db, eladatott 125 db, 12—20 frtért. Bécsi vágóra lönben is a sertésvész ellen ajánlo'.t számtalan titkos vásároltatott 65 db, frt, az állatkert és ku- szerről, közte az ön által emiitett szérumról is egy tyák részére vásároltatott 6 db, frt, tulajdon- jeles bakteriologusunk legközelebb fog lapunkban — jogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, ragályos kutatásai alapján — kimerítően irni s igy bizonyára betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór a szóban forgó szer használhatósága felől is lesz alkalmuk tenyésztőinknek tájékozódhatni. miatt a gyepmesterhez küldetett — db. Kőbányai sertésvásár 1896. aug. 7. (Első magy. sertéshizlaló-részv.-társaság telefon-jelentése a „Köztelek" részére.) Az üzlet csendes. Heti átlagárak: Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 47—48 kr, 280—300 kg. nehéz 48—49 kr, öreg 300 kgontuli 44—45 kr, vidéki sertés könnyű krajczár. Szerb kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4°/o engedmény szokásos. — Eleség-árak: Tengeri uj 3 60—-— frt, árpa 4-10 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: julius hó 31. maradt 6753 drb. Félhajtás: belföldről drb, Szerbiából — drb, Romániából darab, egyéb államokból db. Összesen db. F ő ö s s z e g db. Állomány és felhajtás együtt darab. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 35 darab, belföldre Bpest környékére 56 db, Bécsbe 304 db. Csehországba, Morvaország és Sziléziába db, Ausztriába 554 db. Német birodalomba — drb, egyéb országokba — drb. A szappangyárakban feldolgoztatott — drb, "összesen 949 drb. Maradt állomány 5804 drb. A részv.-szállásokban 1398 db van elhelyezve. Az egészségi és transitószállásokban maradt db. Felhajtás: Szerbiából darab, Romániából drb, összesen drb. Elhajlás: drb, maradt állomány — — drb és pedig — drb szerb, és drb román. Aí egészségi szemlénél jan. -tői drb a fogyasztás alól kivonatott ós m áig technikai czélokra feldolgoztatott.
Az Orsa. magyar sazd. egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Tiktor. — Főszerkesztő és kiadásáért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az O. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Jeszenszky Pál.
Af/
Gűzcséplűk
Budapesti szarómarhavásár. Aug. hó 6-án A székes fővárosi közvágóhíd és marhavásári igazgatóság jelentése. Felhajtatott: 608 drb belföldi, —drb galicziai, — drb tiroli, 39 drb növendék élő borjú, — drb élő bárány; — drb belföldi, — db galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, drb ölött bárány, — db élő kecske. A borjuvásár élénk lefolyású volt. Arak a következők. Élő borjuk : belföldi 8—20 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 26—43 frtig, kivételesen 44 frtig súlyra, növendék borjú 15—37 frtig, kivételesen — frtig drbonkint, — frtig súlyra. Ölött borjú: belföldi tiroli — frtig, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbonkint, bárány frtig, bécsi frtig súlyra Élő bárány —' •— forintig páronkint. Elő kecske 12—13-75 frtig páronkint, kivételesen — frtig.
Ü T Szigorúan a magyar gazdasági viszonyokhoz alkalmazott gyártmányok.
Ingatlanok árverései (20000 forint becsértéken felül.)
részvény-társulat.
(Kivonat a hivatalos lapból.) Aug. 26 Aug. 26
Kisvárdai kir. járásbiróság Budapesti kir. törvényszék
a tkvi hatóság alkot.-u. tvsz. pal.
Okolicsányi 61276 Menyhértné Kerekes E. 154159 és Rózsa Mihály
A z összes g a z d a s á g i g é p e k e t t a r t a l m a z ó árjegyzékkel, szakbavágó felvilágosítással és t a n á c s csal, árak és feltételek k ö z lésével szívesen és díjmentesen szolgál
ELSŐ M A G Y A R
GAZDASÁGI GÉPGYÁR [, Misi váczMt l
KÖZFELISK,
1142
1 8 9 6 . Á Ü G Ü S 2 T Ü S HO 8 .
Országos B U D A P E S T E N , VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 . Alakult 1804. évban. Elnök: T E L E K I Géia gróf. Alelaök: CSÍVOSSY Béla. Igazgatósági tagok: ANDEÁSSTflÉZAgróf. BUJANOVICS SÁNDOR, DESSEWFFT AHISTID, KOMJÁTHY BÉLA. PÉCHY TAMÁS, PÜSPÖKY EMII, KUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSÍ ZOLTÁN, SZÖNY1 ZSIGMOND, SZl'ÁRAY ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNDOR. Vezérigazgató: SZŐWY1 Zsigmond. A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító Szövetkezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat; melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az. épület
és
átalány
(pauschal)
biztositásnál
6 4 . SZÁM. 6-1K ÉVFOLYAM,
Szikes talajok javításánál az általunk nagyobb uradalmakban eszközölt próba-gipszezéssel kitünö eredmények lettek elérve, melyekről bővebb felvilágosítással szívesen szolgálunk.
Mindennemű más műtrágyát hamisítatlan jó minőségben az ajánlott béltartalom szavatolása mellett legjutányosabban szállítunk, Ingyenes ismertető füzeteket (Collumellótól) bérmentve küldünk.
ASátorigyárak központi irodája:
rendkivül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.
Budapest,
A t a k a r m á n y és termények (szalmás eleség) biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt is a lehető legmérsékeltebbek. Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5°/o díjengedményben részesülnek. "33W Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. Hampshire-,
után
és
14 n a p
Oxfordshire-, Shropshire-, Lincoln
Brassói kénsav- és műtrágyagyára a j á n l : m i n d e n n e m ű száraz és k ö n n y e n s z ó r h a t ó s z u p e r foszfátot, répa-, szőlő-és árpatrágyát, Thomassalaklisztet, chilisalétromot, kénsavas ammon i á k o t é s m i n d e n e g y é b m ű t r á g y á t szavatolt béltartalommal. F e l v i l á g o s í t á s o k k a l és részletes á r j e g y z é k k e l szívesen v a l a m i n t
a központi iroda
BUDAPEST IV., Bécsi-utca 5. szám.
E.
gazdasági gépgyára Mosonban. Ajánlja mivelö eszközeit, lókapáit, répagyom lálókat, töltögetöket.
Uj! Uj! „COLUMBIA" (Planet junior-féle) amerikai lókapa. D . Hl. O s b o r n e & C o . h í r n e v e s és l e g j o b b a m e r i k a i
f ű k a s z á l ó , m a r o k r a k ó és k é v e k ö t ő a r a t ó g é p e i i M T Szombathelyi versenyen 1895. első dij. " M H O L L I N G S W O R T H , H E U R E K A ÉS K E D Y E N C Z szénagereblyéltet, 2—4 lóerejü járgány cséplökészletek, tisztitószerkezettel is. Konkolyozók, rosták, szelelő magtárrosta,
HUNGARIA, JUBILEUM MOSONI DRILL U
D
A
P
E
S
T
állomásra
8
W
A
L
D
,
Budapest, 100,658/96/C II. s
Külső-Kerepesi-ut
Hirdetmény.
1.
szám.
Magy. kir. államvasutak.
(Osztrak-magyar-bajor vaskötelék. Díjtételek mérséklése). A fenti kötelékben 1895. évi október hó 1-től érvényes díjszabási II. rész, 2. füzetében faforgácsra nézve foglalt 64. sz. hiv. díjszabás díjtételei f. évi augusztus hó 1-től való hatálylyal következőkép módosulnak: Honnan vagy hová Bamberg ... „ . ... .... .••• i j • Bayreuth ..' ... . ... ... - Fürt ... Hof Kulmbach Nürnberg C. B Nürnberg 0. B ... Begensburg Budapest, 1896. augusztus hó 1-én.
Cs. é s kir.
szab.
vízmentes szövetgyár, legnagyobb és legrégibb az országban. Alapittatott 1831. S S kitttntetés.
ELSINGER ML J. és FIAI BUDAPEST, BÉCS, V., Ist&xim V a l á r i a - u t s z a l O . — I., Volglusgar-tonss-ferasao X.
V Í Z M E N T E S TAKARÓK (PONYVÁK), kazalok, gépek, kocsik és vasúti kocsikra olcsóbb és legjobb elpusztíthatatlan minőségekben, továbbá REPCZE-PONYVÁK, MAGGYÜJTŐ-PONYYÁK, TÖMLŐK. E S Ő K Ö P E N Y E K és Ö L T Ö N Y Ö K kautschukból és anélkül.
TŰZI- ÉS ITATÖ-VEDREK, SÁTRAK, LINÓLEUM.
FŐRAKTÁR: B
Sonth-down, megrendelés,
(Utánnyomás nem dijaztatik).
A millenniumi t á r l a t g é p c s a r n o k á b a n n a g y g y ű j t e m é n y e s k i á l l í t á s !
KÍJHNE
0
szállít
tenyészállat-importéul*
A Zalathnai kénkovand ipar r. t.
B r a s s ó n ,
kosokat
alatt b á r m e l y
P I C K
g y á r v e z e t ő s é g
25.
Dandár-ntcza
Eredeti Angol kosok. Cotswold
a
IX.,
,
TI. ker., Váczi-körut 57a, (saját Iá!).
Á R J E G Y Z É K ÉS M I N T Á K I N G Y E N ÉS B É R ' M E N T Y E . „ L E G G Y O R S A B B K I S 2 0 L G Á L Á S . " Minden város jobb üzleteiben a mi gyártmányainkat tartják, s szíveskedjen határozottan ELSINGER gyártmányt kérni. 928
64. SZÁM. 6-IR ÉVFOLYAM.
1143
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HO 8.
Osztraui gyári, dió-, ^ koczka és darabos, 2szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz szalonszén, coaks, s z o b a f ns zt éá sr írteá séás r aé,p ü l e t e k
KOSZÉN összes gazdasági, Ipari és házi
legkit-űnőTsTs M a i a ő s é g b e n logj-u.tásiyosa'b'ban.
R A D M 1
KAROLY
Budapest, Arany János-utcza 34. sz.
A. cs. és k i r . s z a b . H i t e l i n t é z e t k ő s z é n - o s z t á l y á n a k
W
E
I
S
E
R
J
.
C
.
g a z d a s á g i gépgyára Nagy-Kanizsán. H Ü K T Á R
É S
K É P V I S E L E T :
BUDAPEST, MIKLÓS c m m ,
ÜLLŐI-ÜT 23. SZ.
Ajánlja elismert hirii: szabadalm. „ P E R F E C T A " merltS korongos sorvetBgépeit. és hegyes talajhoz egyaránt alkalmas legújabb és legjobbnak bizonyult „ Z A L A D R I L L " (szabad. Simjlex) sorvetögépeit. Vetőgépeim a felette czélszerünek bizonyult szabad, kiváltható kapacsuklyókkal vannak ellátva. — Felülmulhatlan egyetemes egyes és kétvasu temes ekékhez való felszerelvényeit, valamint összes taiajmivelő eszközeit s egyéb gazdasági gépeit. ÍKST A gépek bármikor megltki itketők i redéves kiállítási csoport gépcsarnok), és I helybeli raklár-helyisé- 1 genjben. ÁRJEGYZÉKIK INGYEN
k a p h a t ó
kőszén-nagykereskedőnél,
' kir. államvasutak. 96944/A/IV/96. sz. H i r d e t m ény. A m. kir. államvasutak igazgatóságának értesitése szerint, kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr Ő nagyméltósága rendeletéből a budapest-lajosmizsei helyi érdekű vasúton fekvő Puszta-Szent-Lőrincz megállóhely neve „KispestSzent-LSrincz" -re változtattatott. Bpest, 1896. jul. 22-én. Az igazgatóság. (Utánny. nem dijaztatik.) Magy. kir. államvasutak. 100654. CII. szám. Hipdetm^ny. Osztr.-magyar-bajor vasúti kötelék. Díjtételek érvényen kivül helyezése. Az 1894. évi november hó 1-től érvényes kivételes gabona díjszabás III. rész 2. füzetéhez kiadott II. pótlékban Wertheim állomásra foglalt kukoricza díjtételek f. évi szeptember hó 15-vel pótlás nélkül érvényen kivül helyeztetnek. Bpest, 1896. augusztus 1. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is.
vezérképviselete.
MŰTRÁGYÁT minden minőségben szállít bárhova 1349
versenyképesen
S C H R A M A., kénsav- é s műtrágyagyára
Központi iroda: PRÁGA, Heinrichgasse 27.
B Á R Á N Y Á T I., t u r f a t e r m é n y e k és s z a b a d a l m a z o t t önműködő turfahintö-closetek,
árnyétszét-berendezési felszerelési tárgyat vállalata B U D A P E S T , IX., Csillag-utcza 15.
GRAEPEL HUGÓ
Árjegyzékek kívánatra béi-mentesen küldetnek.
szabadalm. lóhere-tokászoló készüléke
Gözcséplő-készletek. Íját gyártmány legkitűnőbb gyar gazdasági viszonyokkal alaposan megegyezS. Kizárólagos képviselőség Magyarország reszcre : .anz Henrik c z é g t ő l Manheimból. Németország elismert legnagyobb és legjelentékenyebb aozgony - — jony és gözoséplogé gözoséplőgépekben, ifélébb nagyságban, nagyságba. valamint önműIttl határozottan előnybe részesülő képes árjegyzékkel, kedvező Fölvilágositással, b sí feltételekkel készségesen _ . minden cséplőgéphez alkalmazható, 25 százalékkal nagyobb munkaképesség, mint bármely más készüléknél. Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban
DRÖSSLER KÁROLY
Miutloniieimi
ZSÁKOK-at a legolcsóbb gyáxi áron szállít az
ELSŐ OSZTRÁK 1UTE FONÓ ÉS SZÖVŐGYÁR flókgyára
ÚJPEST.
1453
Bécs,MáriaTheresienstrasse 22.
es. és kii, ab. gazi gépgyára, tus- és érezöntó'déje B u d a p e s t , V I . , V á c z i - k ö r u t 59.
G R A E P E L HUGÓ gépgyárosnál Budapesten, V . , K f U s ő v á c z i - u t 4 6 . sas.
Szolid képviselőségek mindenhol felállíttatnak.
Dr. KRÖCZER LÁSZLÓ-féle minden nemes y házi és nyilvános czélokra a mezőf g a z d a s á g , ó p i t k e z é s és iparnál,
legújabb javított rend.. szerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és yasI ból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra.
E m t a é r l i B t j n é r t o f c házi használatra
inoxydáSt szivattyúk r o z s d a ellen védve.
m é r l e g
e k ,
Commadit-társaság szivattyúés mérleggyártásra. S c h w a r z e n b e r g e r s t r a s s e 6. I. W a l l f i s c h g a s s e 14.
W. GARVENS Wien,
szabadalmazott ruggyanta ojtószalagokat Dr. Krijczer László úrtól személyesen jóváhagyott minőségben és nagyságban szállít
SCHMEIDLER I. N. cs. és kir. ruggyanta és celluloidnemüek gyára B Főüzlet:
E
O S I
,
1228 Fióküzlet:
YII/2, Stiftgasse 19. sz. | Ltor, Gratisn 10 sz. Sürgqnyczim: O I M M I S CII !H E I WI. Ií R. Egy Kilogramm ára f r t 10.40.
64. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM,
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HÓ 8. Í
1144
Aldtenyésztés emelésére alakult részT.-társ.
ő cs. és kir. apóst. Felsége legmagasabb elismerése. paraffin-, Ceresin-, stearingrycrtyálí és zsira
€ín§t. W a g e n m a m i ,
(külső kerepesi-ut 17—19. a keleti pályaudvar leszálló oldalával szemben)
f. év október hó 4, 5, és 6-án
luxuslú vásárt rendez.
Bejelentések szeptember 15-ig a „Tattersall" titkárságához intézendők, honnét kívánatra bejelentési lapók a hátlapjaikon foglalt vásárszabályzatokkal egyetemben bárkinek megküldetnek.
Katalógusuk szeptember hó 20-töS kaphatók. A z igazgatóság*. Bérbeadási
hirdetmény.
Méltóságos gróf Esterházy Miklós Móricz ur Csáfevár-Gesztes hitbizományi uradalmához tartzó Fehérmegyében, Csákvár község határában fekvő
PUSZTA-FORNAI
M Z M S á ü
összesen 1200 • öles 10169 hold és 1140 • hold terület, 1897 évi október hó 1-től kezdődő
82 é v r e
feérise
adatik.
A bérleti feltételek az uradalmi főtisztségnél (Csákvár, Fehérmegye) megtekinthetők és kivánatra postán is megküldetnek. Ajánlkozók felhivatnak, hogy az ajánlandó évi bérösszegnek 10%-át készpénzbea bánatpénzül a Magyar Általános Hitelbanknál (Budapest, V., Nádorutcza 12), gróf Esterházy Miklés Móricz ur folyószámlájára lefizetvén, ajánlatukat ezen bánatpénz lefizetésére való hivatkozással, legkésőbb 189®. évi szeptember 30-ig gróf Esterházy Miklós Móricz u r n á k czimezve Csákvár, (Fehérmegye) adják be. Bánatpénz nélkül adott ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Bérbeadó fentartja magának, hogy a beérkezett ajánlatok között szabadon választhasson, esetleg ha ezek egyikét sem találná megfelelőnek, valamennyit visszautasíthassa. — Azon ajánlkozóval, kinek ajánlata el fogad tátik, 1896. deczember hóban fog a szerződés megköttetni, az el nem fogadott ajánlatokkal beadott bánatpénzek pedig legkésőbb f. é. deczember 31-ig fog a jogosultaknak a Magyar Általános Hitelbanknál rendelkezésökre bocsáttatni. Csákvár, 1896.. junius hó. /1301 Főtisztség.
W i e n .
Központi iroda: VI. Magdalenenstrasse 16, a Theater a. d. Wien mellett, ajánl elismert kitünö minőségben legolcsóbb gyári árakon: ásvány-, gépkenö-olajat és zsiradékot. Orosz ásvány-kenőolajat (Bakusine, Oleonaphta) légjobb fagymentes gép-kenöolajat, olívaolajt,faolajt, ásvány-gépolajat mezőgazdasági gépekhez; Wagenmann-féle hengerolajat és hengerzsirt a gőzhengerek kenéséhez; szabad, kocsikenőcs. fekete, sárga, kék, nszó, olasz világos I. és . II. minőségben, szolid gyártmányok legolcsóbb gyári áron, teherkocsik és;hegyitargonczák stb. kenéséhez. Ásvány világító olajok : petróleum stand, white. Gyári petróleum veszélytelen, csak 40° C-nél gyújtható; sálon petróleum, császárolaj egészen fehér és veszélytelen. S t e r a i n g y e r t y á k . Bécsi stearingyertya, I. minőségű, narancs vagy rózsaszínű csomagolás. Austria gyertya I. minőség, narancs- vagy rózsaszínű csomagolás, Ceresin (ásványviasz), templomi gyertyák minden vallásfelekezetnek.:. Brillant parafin diszgrjertyát, sárga pinezegyertyáK. NB. Mintákat gyártmányaimból ingyen küldök. ,
<
~
r
Magyar kir. államvasutak.
P á l y á z a t i hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a budapesti északi főműhelye szertárában folyó év második felében összegyűjtő és nélkülözhetővé váló különböző ócska fémanyagokat értékesiteni óhajtván, ezek eladása czéljából nyilvános pályázatot hirdet. A feleslegessé váló mennyiségek határozatlanok ugyan, az ajánlat benyújtására szolgáló- minta azonban feltűnteti azon mennyiségeket, melyek a folyó év második felében hozzávetőleg összegyűlhetnek. A vevő tehát nem tarthat igéhyt arra, hogy III I |I másik nemu anyagból határozott ! mennyiség adassék át, hanem köteles az időnként tényleges feleslegként rendelkezésére bocsajtandó mennyiségeket átvenni, illetve azokkal beérni: kötelezi továbbá magát, a folyó.év deczember hó végéig' meglevő készletet 1897. évi.junius hó;25-ig okvetlenül átvenni. A pályázni 'kívánók kéretnek, hogy az 50 "krros magyar bélyeggel ellátott ajánlataikat a magy. kir. államvasutak igazgatóságának anyag és leltár beszerzési szakosztályához (VI., Andrássy-ut 73. ,sz. I. em. 43. ajtó) a következő czimzéssel: „Ajánlat ócska fémanyagok megvételére 99097/96. számhoz" folyó évi szeptember hó 3-ának déli 12 óráig benyújtani szíveskedjenek. Az ajánlatok kizárólag ezen czélra rendelt és az emiitett anyag és lelter beszerzési szakosztálynál ingyen kapható űrlapon és ennek rovatainak pontos kitöltése mellett állitandók ki. Az ajánlattevők az: ócskaanyag éládására vonatkozó és 1^9.3.81/91. sz. a. fenálló feltételeket magukra nézve •kötelez.őfaiék 'elismerni, ;15 kros magyar bélyeggel és aláírásukkal ellátva ajánlataikhoz ..csatolni tartoznak. Ezen.feltételek nyomtatványraktárunkban példányonként 15":krért megszerezhetőkj ívidékiéknek pedig, az-értejáró .15 kr. és a szükséges posiabélyqg.beküldése ellenében postán megküldetnek. Bánatpénzképen a megvenni szándékolt-anyag :', értékének 5ö/o-a:'az ajánlat benyújtására kitűzött határnap előtt egy nappal, déli 12 óráig készpénzben vagy áHami : . ' ' ••:•••• ' báiiiiii éiiv.l iz • iac lkaim lattal egy borítékban beküldeni "nem szabad. A bánatpénz,-letételét igazoló .letétijegy ..felszólításunkig az ajánlattevő kezében marad.. Bánatpénz, vagy a fenf idézett aláirt feltét füzet, nélkül, úgyszintén elégtelen bánatpénzzel, nem az előirt űrlapon tett vagy. elkésve. beérkezett ajánlatok, valamint olyanok, melyek a feltételektől .eltérnék'és melyekben javítások vagy vakarások • fordulnál;: elő, figyelembe vétetni nem fognak. Pótaján|atok egyáltalában nem bocsáttatnak tárgyalás alá. Az ajánlatban határozottan megnevezendő m. kir. államvasutiállomás, amelyen 'hlUt és betűkkel is olvashatóan kiieendő. Az ócska anyagoknak esetleges csomagolási költségeit még az esetben is a vevő czég tartozik viselni, ha az ócskaanyag nem a raktározási-helyen, hanem más állomáson vétetik á t Az ajánlattevő ajánlatával a pályázat eredményének eldöntéséig kötelezettsegben marad, azt tehát időközben vissza nem vonhatja. Az ajánlatok tetszés szerinti:tételekre, esetleg részmennyiségékre rs.szólhatnak, de a magy. kir. államvasutak igazgatósága is fentartja magának azon . jogot, hogy tetszése szerinti tételeket ésl> részmennyiségeket engedhessen át, melyet.ajánló — ha • csak az ellenkezőt ki nem kötötte — elfogadni köteles. A magy. kir. államvasutak igazgatósága fentartja magának a;jogot; hogy az III - • I - • .: I • I .:• ••• : • • • - 1 • ' ' ' 11 >, > I N i 1 végre a czél elérésére másféle intézkedéseket is tehessen. - , Budapest, 1896. évi julius .hóban. (Utánnyomás nem dijaztatik.) Az 'igazgatóság.
Illustrirtes
Herausgeber L o u i s und A r t l i u r S e i l e . Redaction und Administratiön:.
Wien, II., Praterstrasse 37. Orgaií für alle Zweige der Landwirthschaft. Herausgegeben unter Mitwirkung hervorragender Fachkrafte. Reichhaltiger, gediegener, abwechslungsreicher Inhalt. Praktischer Rathgeber für Landwirte und Oekonomen. Interessanter belletristisclujr Xheil für den Familientisch. Unentbehrlich in wirthschaftlichen und finanziellen Angelegenheiten.
Abonnement ganzjahrig fl. 4 . — , halbjáhrigfl.2 — . Probenummern gratis und franco.
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HÖ 8.
64. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
Knuth K á r o l y
mérnök és gyáros. G T Á E É S IRODA.:
BUDAPEST, VII. Ker., Garay-utcza 6—8. szám. Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivatlyúk, vizerömüvi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róieum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó' Éészülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára.
I M a g y a r
1145
k e n d e r b ő l
legjobb minőség-Ék
g H
Hirdetmény.
S
§
ajánl a
BLEIER
és
^
WEISZ,
H kötélgyári czég Budapest. H Raktár és iroda: Károly-körut 9. szám, a gróf Hadik-Barköczy féle házban f | Gyártelep: Hajtsár-ut 7307. s z . t Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos futőszőnyegeK, j 1 lábtörlők, ruhaszárító kötelek, '
l ó h á l ó k , kézitáskák stb. továbbá eraz- j dasági czikkek u. m.: istráng, 4 kötőfék, rudalő gabona- H zsákok, vízhatlan ponyvák, Ű itató és tűzi vedrek, kender- Q tömlők, hevederek, kender, H kócz stb. a legjutányosabb eredeti • gyári árakon. H VMéki megrenaeléselc Doutosan eszközöltetnek. |
Legjobb minőségű kőagyag-osövek raktáron.
Magy. kir. államvasutak.
és uj termes gőzhajóit közlekedése Budapest-FiumeVelenese, illetve Ancoría között.) Fiume és Velencze között „DÁNIEL ERNŐ" nevű uj, elegáns és termes gőzhajó közlekedik, mely ii«y oda, mini vissza l'irano érintése nélkül 10 órai időtartam alatt, tehát az eddigi menettartamnál 4 órával rövidebben teszi meg útját. A legnagyobb kényelemmel berendezett ezen hajó az I. helyen kivül még külön osztálylyal is bir, mely külön elegáns teremmel, sétafedélzettel, kitűnő ágyakat tartalmazó kabinokkal, dohányzó teremmel, villanyos világítással és gőzfűtéssel van . ellátva. A fiume-anconai vonalon hasonló fényűzéssel berendezett „VILLÁM" nevü gőzhajó közlekedik, mely az I. helyen kivül szintén még külön elegáns termet és kabinokat tartalmazó luxusosztálylyal van ellátva; azonkivül még egy kisébb, 4 hálóhelylyel ellátott elegáns külön családi teremmel is bir, mely 4 hálóhely megfizetése mellett kibérelhető. Mindkét termes gőzhajó jól berendezett és olcsó vendéglőkkel van ellátva. Ezen termes gőzhajók közlekedésével kapcsolatban az eddigi gyors és személy-, vonatókon kivül f. évi junius hó 15-től kézdve Budapest és Fiume között csupán első oszt. kocsikkal berendezett luxusvonatok közlekednek, melyek az utat 118/4 óra alatt teszik meg. Ezen luxusvonatok menetrendje kapcsolattal a gőzljajórátakkal a következő : Indulás Budapestről minden szombaton és kedden 7 óra 15vpkor reggel; ér.kezés Fiúméba 7 órakor este. Tovább utazás Fiúméból Velenczébe, valamint Anconába gőzhajón .8 órakor este; érkezés Velenczébe 6 órakor reggel és Anconába 51/? órakor reggel. Velenczéből, valamint Anconából indulás minden vasárnapon és csütörtökön 9 órakor este ; érkezés Fiúméba más napon 7 órakor reggel. Tovább utazás Fiúméból hétfőn és pénteken a luxusvonattal Budapestre 8 óra 30 pkor reggel; érkézés Budapestre ugyanazon napon 8 óra 25_pkor este. A luxusvonatok Fiúméban a gőzhajók kikötőhelyéig közlekednek; . hasonlóképen Anconálían is ugy, hogy az utasok a kikötőhelytől közvetlenül a vonatra vagy viszont. szállhatnak, megjegyezvén, hogy Ancona kikötő és Róma között mindkét irányban I/II. oszt. közvetlen kocsi közlekedik. A menetrend akként állapíttatott meg, hogy az Olaszországba utazók az egész utazás alatt csak egy éjjelt töltenek, még pedig a gőzhajón, hol kitünö ágyak állanak rendelkezésre. A luxusvonatok' használatáért a gözharjó-menetdijjal együtt fizetendő : Lüxusvonatért és .luxusosztályért a gőzhajón, ágvgyal együtt Velence, illetve _ ... 23, frt. Anconáig Lüxusvonatért és I. helyért a gőzhajón, ágygyal együtt Velencze, illetve ' Anconáig ... ... ... ... ... ... , ... 21 frt. ... 15 frt. Csak luxusvonat, hajó nélkül ....... A tengeri utért a gőzhajón a luxuságygyal. együtt 8 frt, és az I. osztályért ágygyal együtt 6 frt fizetendő. A fentebbi útirányon át közvetlen menetjegyek adatnak ki, következő árakon: t. 72-55 fres. II. oszt. .53-200 fres. 1 Budapest-Florenz] ^ 87-90 „ Genua | a " ~ . , „ Milano gg"™ „ ' 28-60 „ 69-05 „ „ „ 50-80 , Turin ,. 87-70_ „ „ „ 63-90 „ „ 36-25, „ 98-95 ,.-• „ „ 71-65 „ Bpest-Nápolyl Fiume , „ 40-80 „ 72-80 „ ~ „ „ 53-40 Bpest-Róma /Anconán át „ "0.15 , Ezen jegyeken kivül Bari, Battaglia, Bologna, Livorno, Padua, Pisa, Verona állomásokra is adataak , ki közvetlen menetjegyek, melyek Budapest k. p. u. állomáson, a magy.' kir. államvasutak városi menetjegyirodájában (Hungária szálló és a Cocktféle. utazási irodában (József-tér 5.); nemkülönben Arad, Pécs, Szabadka, Szeged, Temesvár és Zágráb állomásokon és a hasonnevű menetjegyirodákban válthatók. A közvetlen I.i.psát. gyorsvönatu és I, oszt. körutazási jegyek az esedékes pótilleték mellett a luxusvonatokon és luxttshajóosztályon is érvényesek. . Budapest, 1S96. julius 25. (Utánnyomás nem dijaztatik.) Az igazgatóság.
k é s z ü l t , !
bgazdasági k ö t é l n e m ü e k e t , 8
(Luxus-vonatok
R C R R E L L - f é i e
G Ő Z E K É K
a legjobb m u n k a k é p e s s é g ű e k . Szabadalmazott Compound gőzgép, legnagyobb szénmegtakaritás, függélyes kötéldob, egyszerű kezelés. Utczai gfizhengerek, utozai lokomotívok. Egyedüli e l á r a s i t ó h e l y :
M E I S S N E R
É S
Ü I E T I ^ E I I X
BUDAPEST, KÜLSŐ KEREPESI-UT I.
A vetési-idényre ajánlom
SACK
leg-ujabb
EUDOLF
rendszerű
sorbavetőgfépeit
(IV-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sík, vagy dombos talajon minden mag félét tetszésszerinti mennyiségben tökéletes egyenletesen lehet elvetni, anélkül, hogy a vetőszekrényt beigazítani, merítő vagy f o g a s k e r é k e k e t cserélni kellene, S a c k Rudolf valamennyi sorbavetőgépei felette könnyen járnak, nagyon szilárdan vannak készítve, igen tartósak és kívánatra élőkormánnyál is kaphatók. Mindennemű Sack eke, borona, szórvavetögép és talajmivelési eszköz dus választékban van raktáromon és eredeti minőségben az itt látható törvényes védjegygyei ÍDCul c s a k n á l a m s z e r e z h e t ő | ) e . Legújabb árjegyzékem épen most jelent meg és kívánatra legszívesebben szolgálok azzal ingyen és bér I S S a mentve,
P R O P P E R
S A M U ,
Sack Rudolf magyarország;i kizárólagos képviselője, Budapest, V., Váczi-körut 52. szám.
HIRDETÉSEK
felvétetnek a kiadóhvatalbau BUDAPEST, Íllőí-ut a.vdik szám.
Tenyészállat árverés. A kolozsi m. kir. gulyatelepen a telep tisztavérü magyar erdélyi fajta gulyájából és tiszta vérű czigája fajta juhásaatából f . é v a u g u s z t u s 2 6 - á n d é l e l ő t t II ó r a k o r
nyilvános
szóbeli
árverés
útján
a következő számfeletti tenyészállatok fognak eladatni: 3 0 drb. tehén é s b e ű z e t e t t ü s z ő 8 „ 2VÍ é v e s ü s z ő 10 „ IV. . „ „ 1539 60 „ anyajuh 58 „ öthónapos jerke bárány. Előzetes bejelentésre az árverés napján d. e. 10 órakor a 95. számú boósi őrháznál megfelelő számban kocsi fog rendelkezésre állani. Bővebb felvilágosítással bármikor készséggel szolgál a telep intézősége, posta Kolozs, távirda állomás Kölozs-Kara. K o l o z s - P u s z t a , 1896 julius 30-án,
A m. kir. gulyatelep intézősége. ÁOd
1146
KÖZTELEK,
1 8 9 6 . A U G U S Z T U S HÓ 8 . Í
6 4 . SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM,
L a p u k M a d ó M i a t a l á l a i ^ B u d a p e s t , M i i - i t 21* a következő g a z d a s á g i
szakmunkák
és r e g é n y e k
leszállított á r o n
( i w t i @ k . )
kaphatók:
mezögazgaságröl Magyar Gazdasági Czimtár A sertés javítása hizlalása mezörenáörsBflröl gazdák és hizlalók Easz s i a g - y s i e g - y e d a l a l c , 3 G ív t e r j e d e l e m / b e n . Tartalmazza az összes
Bili 1891. ét! III. töryíiyczitt,
a v é g r e h a j t á s á r a vonatkozó miniszteri r e n d e l e t , magyarázatokicai
és
g-azd. e g y e s ü l e t e k , gazdakörök, földbirtokosok, uradalmak, hitbizományok, bérlők, gazdatisztek, erdészek
el-
látva, e g y füzetben.
pontos és legmegbízhatóbb czimeit. XT.
I g e n érdekes r e g é n y e k leszállított á r o n :
A mezőgazdaság és mezőrendőrségrSl szóló 1894. évi XH-dik törv.-czikk alapján összeállított: I.
mesterséges borok NEM SZABAD SZERETNIE,
Lajos. Ara portómentesen megküldve 1 forint helyett 40 krajezár.
készítésének forgalomba h o z a t a l á n a k tilalmáról szóló
Törvény. Magyarázó jegyzetekkel ellátta : Dr. Lónyay Ferenez. Ára S Ó k r .
Irta:
Miután a* összes gazdasági egyesületek tagjainak névsora a lakhely és utolsó posta pontos megjelölésével benfogláltatik, a gazdasági egyesületeknek és kereskedő világnak nagyon ajánlható. A r a fűzve 7 frt, kötve 7 frt 5 0 kr.
Ára bérmentes küldéssel 1 frt 10 kr.
A.
7
nálatára.
EGY CSODAEMBER KALANDJAI. Irta Conan Doyle, fordította Fáy J. Béla. Ara portómentesen megküldve 1 frt helyett 40 kr.
H i a f f y P á l uradalmi főtiszt. 881 Ára portómentes küldéssel 1 f r t ÍO k r . • •
Káté községi mező- és hegyőrök számára.
8
AZAraERDÉSZ ÜR FIA, vESS^m A MALOM TÖRTÉNETE, Í T ^ ; Ára portómentesH.küldéssel 2 0 krportómentesen megküldve 1 frt hely. 40 kr. portómentesen megküldve 1 frt. helyett 40 kr. DT7TU Irta Anna Vertua Gentile. Ára portó- HU/WilT ÁDT\ÁP Irta Mathers Helén Káté az uradalmi csőszök D L L i i A , mentesen megküldve 1 frt helyett A W U l A i l f l U VAl/VlI, Ara portómente40 krajezár.
MI A SZERELEM? ^VSttíÁ
fordította: Fáy J. Béla. Ara portómentesen megküldve 1 frt helyett 40 kr.
sen megküldve 1 frt helyett 40 krajezár.
BONDA MIKLÓS,
küldve 1 frt helyett 40 krajezár.
Ára portómentes küldéssel 20 kr. Összeállította: dr. BALKAY BÉLA. Mindkettő csinos zsebkönyvalaku keménytáblába van kötve és 2 0 oldalas jegyzék-naplóval ellátva.
Excelsior
28442. szám. 1I./2. 1896.
zúzómalom
HEID-SZABADALMA.
Hirdetmény. A f ö l d m i v e l é s ü g y i m a g y . k i r . m i n i s z t e r az á l l a m i m é n e s b i r t o k o k és a gödöllői k o r o n a - u r a d a l o m i g a z g a t ó s á g a i t u t a s í t o t t a , h o g y az á l t a l u k t e r m e l t m a g v a k b ó l , a m e n n y i b e n ezen m a g v a k az u r a d a l m a k s a j á t czéljaira n e m s z ü k s é g e s e k , az alábbi feltételek mellett vetőmagúi e l a d h a t n a k mindazon gazd á k n a k , k i k e z i r á n t az i g a z g a t ó s á g o k h o z f o r d u l n a k . A feltételek a k ö v e t k e z ő k : 1. E g y g a z d á n a k ( v e v ő n e k ) e g y ós u g y a n a z o n g a b o n a n e m ü b ő l 100 q-ig, e g y é b v e t ő m a g v a k b ó l p e d i g l O q - i g t e r j e d ő m e n n y i s é g a d h a t ó el. 2. A z e l a d á s i á r a k m e g á l l a p í t á s á n á l B á b o l n á r a és K i s b é r r e a győri, Gödöllőre és M e z ő h e g y e s r e a b u d a p e s t i , v é g ü l Fogarasra a fogarasi piaczon a z e l s z á l l í t á s napján jegyzett tényleges eladási, illetőleg piaczi vagy t ő z s d e i á r a k f o g n a k a l a p u l v é t e t n i , oly f o r m á n , h o g y az illető p i a c z o n j e g y z e t t á r b ó l szállítási k ö l t s é g r e B á b o l n á n és K i s b é r e n 2 0 kr., G ő d ö l l ö n Í 5 k r . és M e z ő h e g y e s e n 50 k r . fog levonatni. 3. Csere ú t j á n is a d h a t n a k á t az u r a d a l m a k v e t ő m a g v a k a t és pedig, 1 h o g y e g y b i z o n y o s s ú l y szerinti m e n n y i s é g é r t ugyanannyi vetőmag fog kiszolgáltattatok 4. A z e l a d á s r a h i r d e t e t t v e t ő m a g v a k r a előjegyzések e t is t e h e t n e k a g a z d á k az illető u r a d a l m a k i g a z g a t ó s á g a i n á l és p e d i g őszi g a b o n á r a j u n i u s 1 - t ő l s z e p t e m b e r 30-ig, tavaszi g a b o n a n e m ü e k r e és e g y é b b v e t ő m a g v a k r a j u n i u s 1-től deczember 3 1 - i g ; megjegyezvén, h o g y e v e t ő m a g v a k eladása, illetőleg k i s z o l g á l t a t á s a egész é v e n á t f o g eszközöltetni. B u d a p e s t e n , 1896. évi j u l i u s h ó 23-án.
Földmivelésügyi m. kir, miniszter,
Trieurök és szortírozó gcpek mln„í"h?z"b'" t Különleges trieurök, ^kás'fsTbJ/ev/siiw'ye5 Tet<" cs. és kir. szab. tricur és perforirozó gyár,
N.Heid,Stockerau,Wien j K i t ü n t e t v e t ö b b m i n t 5 0 e l s ő dijjal.
Lapunk bekötési táblája 1 f r t 36 kpért (portomentesen)
kapható kiadóhivatalunkban.
A legelterjedtebb néppárti heti élczlap, változatos szöveggel, mulattató eredeti képekkel, a politikai romlott korszellemnek szatyra és gúny által ostorozott heti eseményeivel, versekkel, adomatárral, kép-, szám-, sakk- és szórejtvényekkel és sok más mulattató dologgal. E l ő f i z e t é s i á r a : e g é s z éirre f r t , f é l é i r r e 3 fr-b, » « g y e d é v r e X f r t . A szegényebb, -de olvasni szerető közönség számára a „HERKÓ PÁTER" népies kiadását egész évre 2 írtért, negyed évre 50 krért küldjük. A „HERKÓ PÁTER" tót nyelven is megjelenő heti élczlap egész évre 2 frt, fél évre 1 frt, negyedévre 50 kr. Márczius hó óta német nyelven is megjelenik a „HERKO PÁTER" heti élczlap. Naptárak, magyar, német és tót nyelven, az idő előrehaladottságánál fogva már csak 20 kr. darabonkint. Szerkesztőség: és k i a d ó h i v a t a l : B U D A P E S T , IV. k e r ü l e t , Z s i b á r u s - u t c z a 7 d i k s z á m .
6 4 . SZÁM. 6-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1896. AUGUSZTUS
HÖ
8.
1147
T h o s t Ottó-féle
GANZ és TÁRSA
rostély-öntőde P a r i s , ZwickauVs
Szent-Pétervár.
készit: A) gépeket és építési munkákat, t e l j e s malomberendezéseket, vasúti kocsikat és vasúti fölszereléseket, transmissiókat. Specziálitásai:
Széna- és gabnagyfijtök, lőerőre, legnagyobb munka-, id6- és pénzmegtakarítás
^ Széna- és szalmasajtók, Kukoriczainorzsolók, cséplőgép ek, járgányok, gabnarosták. triörök, ekék, hengerek, boronák, vetőgépek stb. gyártatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben,
1338
P h . én
M a y f a r t h
Gazdáknak különös figyelmébe!
su
M t a M , here- és saljona-aratógépek,
Társa
Wesselényi-utcza 36. földszint. 1448 FelTilágositást és üöltséffTetést ingjei ai, lenti. 'Füstemésztő tüzelés, nagy szénmegtakaritás, a legnagyobb tartósság.
vasöntöde és gépgyár részv.-társ. Budapesten
B) Kéregöntvény vasúti kerekek, váltók, zúzom íivek, hengerek- és ágyúgolyókhoz. Hengerszékek kéregöntetü hengerekkel mind a magas malmászathoz, mind pedig a parasztra őrléshez s egész malomberendezések. Facsiszoláslioz, papir- é s ceUuloza-gyártáshoz való gépek. Yizkereket n a g y sikerrel pótló turbinák. Yillamos világítás n a g y távolságra is a motortól. Zsilipek, csővezetékek, frictiós kancsolások, rotatiós dynainométerek. Aczélöntés.
Yezérképviselő Budapesten:
KÜHNELADOLF
A b e h o r d á s i é s c s é p l é s ! i d é n y r e adok v í z m e n t e s t a k a . ó p o n y v á t k ő l c s ö n b é r l e t r e és pedig oly jutányos feltételek mellett, hogy a saját ponyvák megvétele ezután egészen fölösleges. Előjegyzések már most elfogadtatnak. Ugyanígy u], egy- és töbször használt g a b o n á s z s á k o k , úgyszintén uj és használt ponyvák, fehér, fekete vagy sárgák, c s o d á l a t o s o l c s ó á r o n k a p h a t ó k . — R e p c z e p o n y v á k rézgyűrűkkel 3 frt 20 és 4 frt 50 krért X
T
Ü
G
E
J
J
A
D
O
L
P
-
n
á l
Budapest, Arany J á n o s - u t e z a 10. szám Magyar királyi államvasutak, ü i r d e t m é n y . Legolcsóbb utazás Rohitsch fürdőhelyre. Az utazó közönség figyelelmeztetik, hogy Budapestről Rohitschra legolcsóbban Zágráb-Krapinán át lehet utazni, mely útirányon át Budapest keleti pályaudvarnál Krapinára és vissza, 60 napig érvényes menettérti jegyek is adatnak ki következő Gyorsvonattal I. oszt. 22 frt 20 kr., II. oszt. 16 frt 40 kr„ személyvonattal I. oszt. 19 frt, JI. oszt. 14 frt, III. 9 frt SO kr., különösen kiemeltetik, hogy ezidőszerint Zágrábon át a legkényelmesebb csatlakozás áll fen, a mennyiben a Budapesttől 7 óra 15 perczkor reggel közlekedő luxusvonat használata esetén az utas ugyanazon napon 6 óra 21 perczkor, este érkezik Krapinára, illetve ha 5 óra 27 perczkor reggel indul Krapináróí akkor 8 óra 25 perczkor tér vissza Budapestre, ugy hogy Zágrában meghálni nem kell. A luxusvonat használata esetében az I. oszt. jegyre 2 frt pótdíj fizetendő. Krapináróí Rohitschig egy négyüléses kocsi mely a krapinai állomásfőnöknél is megrendelhető, 6 frtba kerül. A fentemiitett menettérti jegyek Budapest keleti pályaudvar állomáson, 1 vala*--—*"" «--• -u:városi menetjegyirodában (Budapest, ,T kivánt egyébb felvilágosítás is nyerhe Budapest, 1896. évi julius hó 27-én.
i s á s z . ltlr. kizárólag:, szabadalmazott gazdasági g é p g y á r a k , rasöntBao, B É C S , II., T a b o r s t r a s s e 76. Kitüntetve 390 arany, ezüst is bronzéremmel. Árjegyzékek Ingyen és bérmentve. Képviselők és viszontárusió'c felvétetnek.
(Utánnyomás n J C w i s d a - f é l e
Restitutionsfluid Biener
SfliibUitrijfőmftlttEe
cs. és l láz. szab. mosóviz lovaM.
ácitintfl.
Egy palaczkkal f r t 1.40 o. é. több mint 30 év óta udvari istállókban valamint katonai és polgári nagyobb istállókban is, használatban; nagyobb erőfeszítések előtt és után erősítésül; továbbá ficzamodások, rándulások, az inak merevsége s más ily alkalmaknál; képesiti a lovat kiváló teljesítményekre idomitásnál. Valódi csakis akkor, ha a fonti védjegygyei van ellátva. Kapható minden gyógyszertárban és drogueriábari.
©rofiet erlefener ®íttar6eitertreis. 3rter gttetg btr Simt>ttirtl)d)aft JjcriltfRiljtiflt. SletdiíoIIiser gtlefeuer SlnnoiicentDtU. Sttr Xirnttgebcc ©tenHB«1mltí, liir SCieni|ua.e< be offem ©ttUtn in groSec áotit. «rei« oiertelj f. 3--, -ilr ®-utjdiianí fl 3-25, rá. iibrige SluSlanb fl. 3-50.fcanbbedfnfl. 1 annoncen 5 fr t>ro ©Kotle uitb 1> mi. metct. ©ngo í>. ©ttfiftmanii'8 3ourtmlt>cr!i«a, SOicu, l.,®craini!a.ittlJofl,. 5.
Újonnan szabadalmazott
K w i z d a F e r e n c z J á n o s s. és k. oszt.-magy. és román kir. udv. szállító kerületi gyógyszertárában, Korneuburg, Bécs mellett.
egyfogatú kocsi oszágutakra. Legjobb legolcsóbb kétülésü egyfogatú kocsi A l e g r o s s z a b b ú t o n is l e h e t használni. A
r
a
1
3
0
f o r i n t .
Sok fényes elismerő 1318 levél. Prospectus kimerítő leírással ingyen és bérmentve.
J. WEIGL,
Preran
Raktár: Wien, I., Nibelungengasse 4.
HONI
IPAR!
__„ f | | | . az iparcsarnokban (a gyár összes készítményei). K I Q l l m / Q I 4 pozsonyi házban (házi ipari czikkek). I V I U 1 1 1 I I Q I A m a s y a r r a l u templom-bazár 14. számában (elárusitási hely). Ajánlom különösen : a lóhálókat, f&yrsró'ágryakat tornaszereket, Tásár- és női táskákat, hálózva és kötözve, lawn tenis és más sport játékokat, halászati és vadászati hálókat. — Technikai kötélneműeket, mint. géphajtó köteleket, Thlel-féle kenderfonál szíjat, orkus tömszelenczét, kendersiiritést, kőczot. G a z d a s á g i kötélnemüeket, amilyenek : i s t r á n g o k , k ö t ő f é k e k , r u d a l ó k és r u h a s z á r í t ó k ö t e l e k stb. BH6T
K é p e s
á r j e g y z é k e k "bérna-en-bve.
I f j . T H I E L
"ÜQ
K O N R Á D ,
első bácskai műtani kötél- és
zsinegáru-gyár
F U T T A K O N .
KÖZTELEK,
1148
A i
„Országos
M a g y a r
1 8 9 6 . A U G U S Z T U S HO 8 .
Gazdasági
A z O . M . G. E . k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t kiadásában megjelent:
Viteldijvisszatérités az 0. M. G. E. utján.
Ama több oldalról a gazdák köréből felmerült panasz folytán, hogy a vasutak részéről igen gyakran sokkal magasabb díjtételek számíttatnak, mint a mennyi a küldemények utján tényleg jár s a vitelbértöbblet visszatérítése körüli eljárást a legtöbben nem ismeiik, elhatároztuk az egyesület kebelében egy díjszámítás! iroda szervezését, mely minden díjszabási kérdésben felvilágosítással szolgáljon tagjainknak. Kérjük tehát azon gazdatársainkat, kik a dijsaámitás helyességéről meggyőződni óhajtanak, hogy a fuvarleveleket az egyesület czimére beküldeni szíveskedjenek. Ha az utánszámltás csakugyan díjtöbbletet tüntet ki, ugy a beküldőnek egy meghatalmazást kell kitöltenie, melynek alapján a díjszámítási iroda- a visszatérítés iránt illetékes helyen intézkedik és a díjtöbbletet 20°/o eljárási költség levonásával beküldőnek megküldi. A díjvisszatérítés igénye a díjfizetéstől számitott egy éven belül elévül. '
KAINIT NAGYBAN ÉS KICSINYBEN. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület t i t k á r i hivatalánál (Budapest, Köztelek.) ARAK. Nagybaj w a g ^ ^ o m ^ o n i ^ távolsigu rendeltetési állomások. szerint 130^,140. írt között váltakozik. Kicslnybsn mm.-ként zsákkal együtt a „Budapesti közraktárak" egyesületi tagok A megrenddésse/egyidejűleg9 a kfttó írát"*egyesületünk" pénztárához "beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldenény átvételénél fizetendők.
ORSZÁGOS TENYÉSZÁLLAT-TÖRZSKÖNYV,
GAZDASÁGAI E L Ő A D Á S O K 1894. évről. Tartalma : 1. Cscrhat^Sindor.^A Mtumo^é^ 3. Baross Karoly. A mezflgazdasági politikáról. 4. Sierbán János. Takarmányok konzerválása. 5. Piitaer János. Szarvasmarhatenyésztésünk és az import kérdése. 6. Deák Tamás. A szőlőojtása és a szőlőoltványokkal való tenyésztés. 7. Dr. Rátz István. A baromfiak fertőző betegségeiről és az ellenük való
•
•
•
•
•
1. füzet: Magyar f a j t a szarvasmarhák könyve, ára 1 frt. 2. „ Borzderes „ „ ... ... „ 1 „
Útmutatás a magántörzskönyvek berendezésére és vezetésére. ===== A r a , 5 0 k r a j e z á r . • — JUagántSrzskSnyv, rov^lapokivenkint^b^ B^kr^ tehenek fámára 4 kr.,
Á r a 5 0 k r a j e z á r , wm^mm^mmmm •
•
•
•
•
•
•
^
H
H
A z O r s z á g o s T ö r z s k ö n y v s z a b á l y z a t a BO k r . H
B
Bérbeadási hirdetmény. Méltóságos galanthai s fraknói gnóf Esterh á z y Miklós M ó r i c z úr, C s á k v á r G e s z t e s hitbizományi uradalmához tartozó Fehérmegyében fekvő
magyar almási gazdasága a rajta lévő épületekkel é s 2 őrlő ö s s z e s e n 1 2 0 0 • ö l e s 3617 hold I 0 0 4 Q 1897. o k t ó b e r l-től
malommal öl t e r i i l e t .
12 évre bérbe adatik. A b é r l e t i f e l t é t e l e k az u r a d a l m i f ő t i s z t s é g n é l ( C s á k v á r , F e h é r megye) megtekinlhetők s kívánatra postán megküldetnek. A j á n l k o z ó k f e l h i v a t r a k , h o p y az a j á n l a n d ó é v i b é r ö s s z e g n e k IO°/o-át k é s z p é n z b e n b á n a t p é n z ü l a M a g y a r á l t a l á n o s H i t e l b a n k n á l (Buda e t V., N á d o r utcza 12) g r ó f E s t e r h á z y M i k l ó s M ó r i c z ú r folyó s z á m l á j á r a l e f i z e t v é n , a j á n l a t u k a t ezen b á n a t p é n z lefiz e t é s é r e való h i v a t k o z á s s a l , l e g k é s ő b b 1896. évi s z e p t e m b e r 30-ig gróf E s t e r h á z y M i k l ó s Móricz ú r n a k czimezve (Csákvár, F e h é r m e g y e ) a d j á k be. B á n a t p é n z n é l k ü l a d o t t a j á n l a t o k figyelembe nem vétetnek. Bérbeadó fentartja magának, hogy a beérkezett ajánlat o k k ö z ö t t s z a b a d o n v á l a s z t h a s s o n , e s e t l e g h a ezek e g y i k é t sem találná megfelelőnek, valamennyit visszautasíthassa. Azon a j á n l k o z ó v a l , k i n e k a j á n l a t a i l f o g a d t a t i k , 1896. d e c z e m b e r h ó b a n f o g a szerződés m e g k ö t t e t n i , az el n e m f o g a d o t t a j á n l a t o k k a l b e a d o t t b á n a t p é n z e k p e d i g l e g k é s ő b b d e c z e m b e r 31-ig fog a jogosultaknak a Magyar Altalános Hitelbanknál rendelkezésökre bocsáttatni. C s á k v á r , 1896. j u n i u s h ó .
hirdetései*
„Gazdaságtörténelml Szemle". 1894. évfolyam. Ára kötve 3 frt. Általános á lattenyésztéstan. Irta: Tormay Béla, minisz. tanácsos. 2-ik teljesen átdolgozott kiadás. 327 oldal. Ára 3 forint. Tömeges megrendelésnél olcsóbban.
A z 0. M. G . E. kiadóhivatalánál megrendelhetők: 1895. évi előadások külön fűzetekben.
•
ÉVFOLYAM.
Az állatok átöröklő betegségei és hiábai. Irta: Tátray János. Ára 20 krajezár.
A szőlőojtványok metszéséről, különös tekintettel a Dezeimeris-féle metszési elmélettel. Irta: Engelbrecht Károly. Ára 50 kr. — A gazdasági szeszgyár üzemének ellenőrzése. Irta : Dr. Szilágyi Gyula. Ára 20 kr. — Lótenyésztésünk emeléséről. Irta: Luczenbacher Miklós. Ára 30 kr. — A kendertermelés és áztatás. Irta: Sierbán János. Ára 30 kr. — Ujabb tapasztalatok a trágyázás köréből. Irta: Cserháti Sándor. Ára 30 kr. — Útmutatás a komlőtelepitésre. Irta: Imreh Lajos. Ára 30 kr. — A hazai öntözések mai állásáról. Irta: Kvassay Jenő. Ára 20kr.
^
Egyesület"
SZÁM. 6 - I K
Külön kiadványok: Vetőmagvak termelése és kezelése. Irta: Hirsch Alfréd. 50 kr.
Takarmányozástan, 24 ny. iv, irták Cselkó István és dr. Kosutány Tamás . m.-óvári gazd. akad. tanárai. — Talajismeret, 12 ny. iv, irta Cserháti Sándor m.-óvári gazd. akad. tanár stb. — Gazdasági építészet Kézikönyve, 24. ny. iv, irta Domokos Kálmán, a debreczeni gazd. tanint. igazgatója. — Szikes talajok kezelése és javítása, Hilgard E. W. után irta Treitz Péter és 3 melléklet. Kavassy Jenő min. tanácsos, a kulturmérnökség főnőkétől, Landau Lajos kult. mérnöktől, s a nagylaki öntözött' sziktelep Tomka Emil kult. főmérnöktől. — Okszerű talajművelés alapelvei, 17 ny. iv, irta : Cserháti Sándor m.-óvári gazd. akad. tanár stb. — Mezőgazdasági becsléstan, 15 ny. iv, irta: Szüts Mihály debreczeni gazd. tanintézet igazgatója. —' Előfizetni 3 éves cyklusra fűzött példányokra évi 5 írttal, kötött példányokra 6 frt 70 krral. — Egyes példányokban; a Takarmányozástan: 3 f r t ; Talajismeret: 2 frt; Gazd. építészet: 3 frt; Szikes t a l a j o k : 1 forint; Okszerű talajművelés 2 frt 60 kr.; mezőgazdaság:! becsléstan: 2 frt 30 kr. — Az előfizetéssel több könyv megrendelésnél 36 kr., egy könyvnél 10 kr. postadíj is beküldendő az 0. M. G. E. pénztárába Bl'BAPEST, Köztelek.
mmm^mm^i
64.
H
M
M
H
B
H
i
i
^
H
a
H
i
H
B
H
l
Sorvetőgépek, melyekről minden tartózkodás nélkül állitható, h o g y a j e l e n k o r l e g t ö k é l e t e s e b b e s z a k b e l i g é p e i , mentve az u t ó b b i é v e k b e n r e n d k í v ü l f e l s z a p o r o d o t t , „ u j r e n d s z e r ű " vetőgépek minden hibáitól,
sehol olyan olcsón be nem szerezhetők mint:
Umrath és Társa mezőgazdasági
gépgyárosoknál
Budapesten, Váczi-körut 6 0 - i k sz. Ugyanott e g y e t e m e s a c z é l e k é k , t ö b b v a s u e k é k , b o r o n á k , h e n g e r e k és az összes t a l a j m i v e l ő eszközök, kipróbált tartós szerkezetben, a legjütányosabb árakon. Árjegyzék kimeritő
a gépek
ismertetésé-
ig
vei kívánatra
í
gel
1302 Főtisztség.
a
küldetik.
készség-
U . SZÁM. 6-IK ÉV&ÓWAM.
1149
FTÓ^R^LÉK, 1896. ÁÜGTÍSZFUS HO Ű.
KIS HIRDETÉSEK,
>ak mezőgazdák éi ovábbá állást keresők és adók Mitfetménjei vétetnek fel e kedvezményes rovatban.
C s a U oly l e v e l e k r e válaszolnuk, m e l y e k k e l válas/ira ssenkséges l e v é l b é l j e g e t v a g y levelezőlapot kffldenek.
Betöltendő állás. Kerestetik nőtlen ispán, Szép Írással, ki a gazda• sági könyvelések, egyéb irodai munkák s a belső gazdasági teendőkben elméletileg, főleg gyakorlatilag teljesen jártas. Fizetése 420 frt; nőtlen ispán, jó írással, ki valamely gazdasági szakiskolát végzett, s a tejgazdaság körüli teendőkben elméletileg s gyakorlatilag teljesen jártas. Fizetése 300 frt. Mindkét állásra csak oly vallás külömbség nélküli, erélyes, munkabíró, szorgalmas, a megfelelő kellő szakismeretekkel biró egyének pályázhatnak, kik e téren gyakorlatilag működtek, s elméleti képesítéssel is birnak. Mindkét állással a fenti készpénz fizetéseken kivül teljes ellátás, lakás, fűtés, világítás — mosás és ágynemű nélkül - élvezete, s eredményes müködés esetére évenkint érdem szerinti renumeratio van egybekötve. Kellő bizonyítvány-másolatokkal felszerelt kérvényeket, melyek vissza nem küldetnek, a kiadóhivatal továbbit. 1536
gyobb grófi uradalomba. 3 hónapig teljes ellátás . mellett díjtalanul tartozik működni, azontúl használhatóság esetén megegyezés szerint. Czim a kiadóhivatalban. 1545 A mezőgazdasági ipar részvénytársaság kaposvári béruradalmában az Alsó-Nyiresi mezőgazdasági szeszgyárához folyó év szeptember 1-ső napjától egy hosszabb idő óta gyakorlatilag működött szeszfőző nyerhet alkalmazást. A folyamodók felszerelt folyamodványaikat f. év augusztus 25-ig a mezőgazdasági ipar részvény társaság kaposvári bérletéhez (Somogymegye) terjesszék Felvétetik nős, gyermektelen vagy igen kis családu magtáros, kulcsár, illetve segédtiszt. Ajánlatok az igények megjelölése s bizonyitváiiy-másolatok níellett (melyek vissza nem küldetnek) adandók be. Hová? megmondja a kiadóhivatal. 1548 Gazdatisztet, (izr.) keresek, ki hizlaláshoz, jószágtenyésztéshez, szántáshoz, vetéshez ért, több évig ilyen minőségben gazdaságban működött. Beléphet , azonnal esetleg néhány hónap múlva. Ajánlatok Ungár Béla Ó-Morovicza (Bács) küldendők. 1557
Állást keresők. jó bizonyítványokkal azonnali belépésre állomást keres. Czime a kiadóhivatalban. 1528 Földmives iskolát végzett jó családból származott 38 éves nős egyén, 1800 holdas birtokon mint ispán működött, 9 évi gyakorlattal, állást keres. Czim a kiadóhivatalban. 1542
G a z d a t i s z t , 32 éves róm. kath., 12V2 évi gyakorlattal,. több éven át belterjes gazdaság teljesen önálló bizalmi állásban lévő kezelőtisztje, dohány és czukorrépa termelés, ugy a szőlőkezelés, mint a gazdaság többi ágaiban valamint a könyvvitelben is jártas, kitűnő bízonyitványókkal bír, oly k e z e l ő t i s z t i á l l á s t óhajt lehetőleg .az alföldön vagy hasonló síkabb fekvésű birtokban ez ősz folyamán elnyerni, hol szorgalmát kifejtve, tiszta jelleme, erénye s szakképzettsége által jövőjét biztosithatná s hová nősülhetne is. Szíves megkeresésekakiadóhivatalban megtudható czim alatt kéretnek. -1524 Gazdasági főkönyvelőnek, számtartónak ajánlkozik egy e téren kiváló képességgel bíró intelligens jó modorú izr. nős fiatal gazdatiszt. Magyar német levelező. A külső gazdaság minden ágát érti. Eddig előkelő uradalmakban volt alkalmazva. Czimem megtudható a kiadóhivatalban. Az érdiőszegi magy. kir vinczellér képezdét végzett 23 éves nőtlen egyén, ki a gazdaságban is jártassággal bír és érti a dohánytermelést is állását változtatni óhajtja. Czim: Erdey Lajos segédtiszt Puszta-lnárcs, u. p. Inárcs-Kakucs, Pestmegye. 1555 Ajánlkozás. 31 éves, róm, kath. vallású fiatal nőtlen ember, ki a méneskarnál mint őrmester 7 évig, 4 év óta pedig egy nagyobb uradalomban mint lovászmester működik; a lótenyésztés, idomítás, kocsi és hátas lovak kitanitásához ért, minden igényeknek képes megfelelni, lovászmesteri vagy ménesmesteri esetleg egyéb e szakbavágó állásra ajánlkozik. Czim a kiadóhivatalban. 1541 Fiatal gazdatiszt, 25 éves, róm. kath., nőtlen, egészséges, hadmentes, beszél magyarul és németül, földmives iskolát végzett, praxisát nagy béruradalmakban szerzette és jelenleg is állásban van, a mezőgazdaság mindén ágában és az irodai munkálatokban is teljesen jártas, szerény feltételek mellett azonnali belépésre állást keres. Szives megkeresések „D" jel alatt a kiadóhivatalba kéretnek. . Szőlőszet és borászatot végzett, — mely téren 3 évi gyakorlattal és f. évben gazdasági tanintézetet — is végzett, 30 éves, nőtlen egyén, beszél magyarul és keveset németül, nagyobb gazdaságban állandó alkalmazást keres. Önálló szőlőkezelésre vállalkozom. Czim a kiadóhivatalban. 1540 Állást keres október l-re 46 éves, nős, gyermektelen, józan, megbizható oki. kertész, kinek jó bízenyitványai vannak, a kertészet összes ágában teljesen játtas. Czim a kiadóhivatalban, 1553
dolgozik, gazdasági gépek javítását s házilag készítését m e g l e h e t ő s e n érti, egy uradalomban 12 éve óta van alkalmazásban, 36 éves, újévre esetleg októberre alkalmazást keres. Czim a kiadóhivatalban. 1523 Gyakorlatilag k é p z e t t gazdász,nős gyermektelen, jó ispáni bizonyitványokKal rendelkezem, ispáni, vagy nagyobb gazdaságban mint gazda, állást keresek ; oly állást is elfogadok, hol nőm, mint jó főzőnő alkalmaztatnék, ki mint gazdaasszony a ház belső vezetését jól érti, mint házvezetőnő már alkalmazva volt. Becses megkereső levelet szeptember l-ig, „Ispáni "czimen ErdősKállóra, Nógrm, kérek 1558 Földmives iskolát és vinczellér képezdét végzett nős, gyermektelen férfi, ki tiz év óta gazdálkodásban van, jó bizonyitványnyal rendelkezik, október
Allatok. Eladó Gosztonyi Tibornál 18 éves angoi telivér (vol állami) hágómén. Világos sárga, 172 cm. Ára 200 frt. Felvilágosítást nyújt Sári Mihály ispán, Vácz-Hartyán. 1507 A Nagy-Mihályi uradalomban eladó 50 drb 5—6 éves tenyésztésre is alkalmas jó húsban levő mngyar fajú tehén és . 500 darab 2V2 éves javitott ürü. Tudakozódás az uradalmi igazgatósághoz Nagy-Mihályba, posta éstávírdaáÚomás intézendő. Eladó Zoltán VI. angloarabs származású, 16 markos, megypejszinü — nagyon termékeny — fedezőmén, — neveltetett az előszállást uradalom ménesében — 4 éven át a Csobánczi uradalmi főbérlet ménesében fedezett, tenyész irány változtatás miatt jutányos áron eladó. Tudakozódásra választ ad Ifj. Rajky Lajos társbérlő, Gyula-Keszi (Zalamegye). 1544
Vegyesek. Tejgazdaság tulajdonosok részvénytársaság alakítása végett tudassák czimüket „Szakember" czim alatt a Köztelek kiadóhivatalával. Eladó: 70darab41/2éves erdélyi fajta tinó. Értekezhetni Szereday Aladárral Szt.;Mihálytölkén, u. p. és v.-állomás Magyar-Nádas, Kolozsmegyében. 1454 Egy kényelmes ház falun, kerttel, vasúttól nem távoí, megvételre kerestetik. Részletes ajánlatok a kiadóhivatalban megtudható ( ' re küldendők.
erdei csemeték,
Minden fajta
Tarlóba:
erdők és sövények alapításához, szép és olcsó fenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, harr.vas és fehér égerfa, jávor-, bükk-, fehérjuhar-, szilfa, nyírfa tölgy- és á k á c z f á k a t , csipke és bodzafacsemetéket ajánl a tavaszi telepítésre G u t s verwaltungBorowna posta B o c h n i a , Galiczia. Árjegyzék kivánatra bérmentve. Az erdei csemeték szétküldése f. év október 1-én kezdődik. Tisztelettel kérjük a levelezést német nyelven. 1522
HomokbükkönyŐszi borsóBiborhereMustárFohánkaCsibehurTarlórépaLuczerna-
Eladó őszi borsó 100 kilónkint 6 forintért vasútra szállítva. Megrendelések Bronts Viktor, Susa u. p. Rimaszécs intézendők. Mintát kivánatra bér mentve küldök. 1533
Bérbeadó birtok. K r a s s ó - S z ö r é n y vármegye Zséna községében, haláleset folytán azonnal bérbeadó egy a Temes folyam mellett fekvő 1300 katasztrális holdnyi birtok, áll pedig körülbelül 30 hőid szilvás'és veteményes kertből, 773 hold szántó, 400 hold cserjés kaszáló és részben legelőből, 80 hold erdőből. A halásznti és vadászati jog, továbbá a birtokon levő telepesek kötelezett rész, mely 720 munkanapból áll, szinte a bérlőt illeti. Ezen birtok, mely 10 béres lak és gazbérbeadatik és. folyó év augusztus hó 14-ig mikor megtekinthető. Az állam vaspályavonal megállóhelye a községben van. Czim a kiadóhivatalban. 1550
IMvaM!
mondja minden ház, gyár, maliim ti földbirtok tulajdonosa aki KLEIN gyógysz.féle Rattoxint patkányok és egerek kiirtására használta. Mintadoboz 60 kr., »/a kg. kisebb vállalatnak elegendő, 3 frt: nagy vállalatok számára 1 kg. 5 frt. Valódi kapható csak KLEIN 8., 0. gyógyszerésznél, LÚGOSON, 60 sz. A magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete ajánlja a t. cz. földbirtokos és bérlő uraknak . állásközvetítő osztályánál bejelentett tagjait elhelyezésre. Az ez ügyben való főlvilágositások és közvetítések dijmenMezőgazd. és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézete. Eszközöl biztositásokai: nyugdíjra, rokkantsági díjra és özvegyi díjra, mezőgazdasági, erdészeti és ezekkel rokon foglalkozású egyének számára a legolcsóbb díjtételekkel, mert nem nyerészkedésre alakult vállalat. Kivánatra alapszabály díjtáblázattal és bővebb felvilágosítással szolgál az iroda : Budapesten, IX. kerület, Lónyayutcza 7. sz. alatt.
mag kiváló mőségben kapható HALDEK magkereskedésében B u d a p e s t , Károly-kőrut 9. Haszonbérbe adatikFehérmegyében vasút és gőzhajó állomástól V4 órányira 1200 esetleg 21650 holdas birtok 10 évre. /a rész szántóföld a többi jó kaszáló, nádas és legelő. Haszonbér holdanként á 1200 öl 10frt; államadóttulajdonosfizetné. Czim a kiadóban. 1549
FISCHER J. z s á k gyári r a k t á r á b a n BCDiPEISI Nagy-korona-utcza 18. sz., vizmentes ponyvák kölcsönben, valamint uj és egyszer használatban volt vizmentes ponyvák jutányosán kaphatók. Repczeponyvák darabonként 3 forinttól feljebb. 1116
a Sárga csikó vendéglővel szemben
4 0 0 • öl
telek olcsón eladó.
Törleszt, kölcsön 1
B
földbirtokokra.
em mondhat fel. Cf^
I előlegei költiÍB• felvilágosítás ilijI telekkönyvi kivonat, katamrir. Kmvertálá. bélyeg- éa Illetékmentes. Czim: jlngatlan- és JelzálogForgalmi-Intézet. lutapMt, Váoil-körnt 39. n. ,t,fnagyehb Ingatlan és Jel. •álof-Porgalmi-lntézet a^ latéságok ét * legtekia. ályeiebb fSldbirtekoeoktíl ajáalva vai, Eladó őszi borsó vetőmag, elsőrendű, vasútra szállítva 61/2 frt. Megrendelések Pósa István kasznárhoz Kistur u. p. Ipolyság intézendők. 1461 Ajánljuk mindenkinek, a ki Magyarország történetét dióhéjba szorítva birni óhajtja, hogy rendelje meg a Független Újság kiadásában megjelent
ezredéves története Honfoglaló őseink históriája czlmü könyvet, irta Alpári Lajos, mely zamatos magyarsággal tárgyalja ezredéves multunk történetét. A könyv 8 darab szép képpel van díszítve. Ára bérmentes küldéssel 25 kr. Megrendelhető a kiadóhivatalban.
Romadour (drbja 25 kr.)
óvári-csemege (drbja 16 kr.)
limburgi (drbja 40 kr.) . .
GuMcz-féle gépgyár jelenleg
DETRICH GYULA gépműhelye és ekegyára
Rákospalota, Bathányi-utcza 5.
Ajánlja fa- és vasgerendelyes öntött és kovácsolt vasfejű egy- és többvasu ekéit; fa- és vastengelyes taligáit; fa- és vaskeretü különféle boronált, hengereit,mélyítő- és porhanyitó, valamint SACK-rendszerii ekéit. Mindennemű ekékhez t»rtalékrészeket,u.m.: ekeöntvényeket, kormánylemezeket, aczél szántóvasakat. Ajánlja répamivelS eszközeit, u. m.: répakapákat, répakiemelS és réparakodó villákat; répafej széket, répaszeletkampókat, legjutányosabb P C Árjegyzék gzii küldetik. S m
és
groyi
(klgrmja 70 kr.)
, _
sajt, legjobb minőségben kapható a magyar gazdasági 1546 ' Magyar kir. államvasutak. 96200/C/II/96. sz. Hirdetmény. Szász-magyar vasúti kötelék. (Pótlékok kiadása.) Az 1. és 4. díjszabása füzethez f. évi augusztus hó 1-vel a III. sz. pótlékok lépnek életbe, melyek if 8. sz. (aszalt gyümölcs) 21. sz. (benzin) és 22. sz. (sás és nád) kivételes díjszabások részére, valamint Budapest-kitérő és Rechenbachi v. (unt Bhf.) állomászámára uj díjtételek tartalmaznak. Ezen pótlékok a részes vasúti igazgatóságoknál 4—4 o. é. kr.-ért megszerezhetők. Bpest, 1896. jul. 24-én. A magy. kir. államvasutak a részes vasutak nevében is. (Utánny. nem dijaztatik.
KÖZTELEK,
1150
1 8 9 6 . A U G U S Z T U S HÓ 8 .
a
és raktárunkat a
irodánkat
EGERESI
B u d a p e s t - K e l e n f ö l d i
új
telepünkre
Á
l
l
a
helyeztük át,a h o l gőzekeszerkezeteinkről n
d
ó
k i á tartunk.
l
l
í
t
á
s
V a s ú t o n B u d a p e s t r ő l a déli- s keleti- ( k ö z p o n t i ) u d v a r o k r ó l könnyen elérhető.
64. SZÁM. 6 - I K ÉVFOLYAM,
Állami részről történt Kísérletezésen alapján szikes talajok javítás «i .i cs - t e r m ő b é p e s s é tételére — kitűnőnek bizonyult az 4631
CZIMVÁLTOZÁS. Budapesti
Í
TRÁGYAGIPSZ,
melyet, valamint mindennemű műtrágyát legjutányosabban szállit az
Ismertető füzetek ingyen és bérmentve.
t
EGERESI MŰTRÁGYAGYÁR KRAIYIEK J . , BUDAPEST, V. ker., Dopottya-uteza 9. sz.
pálya-
FRIEDLAENDER
JÓZSEF
g é p g y á r o s - , mérnök volt az e l s ő ki 1891-ben az ő
JOHN FOWLEH & Co.
„ T R I U M P H
Budapest—Kelenföld, a vasútállomással szemben.
III."
sorvetögépével, a gazdaközönségnek, egy uj, a mai kor kívánalmainak megfelelő velőgépet nyújtott, a k e l e m e t l e n v á l t ó k e r e k e k n e k é s m a g t a r t ó s z e k r é n y á l l i t á s á n a k elejtésével. """"
MUiriTTrtTUTT l»4».««».
tfreund 51. és 9ia 6*. é s kir. szab. nyareg-, szíj- é s b ö r S n d i r u k
3'
gyárt
Budapest, IV., K o r o n a h e r o z e g - u t e z a 3. u Nagy ráUuztík mok, nyergek, ostorok nbl&k, löpokröccok, 16nyíró ollók > n t u ó csikkekben, legjobb isiért Uvitelben jnt-ányoe '
S-H É H a „TRIUMPH I I I . " versenynélkül, legjobb és legegyszerűbb vetögép, hegyes és lapálvos vidékek részére. Czim:
BUDAPEST, VIII., K e r e p e s i - ú t 17. s z á m . Kimerítő Árjegyzékek ingyen és bérmentve.
Képes a r j e g j í é k k i v i n k t r s i n g j é n és bér-
Singer, Eweig&Go.
C. SCHLICKEYSEN, BERLIN. TÉGLA, AGYAGCSŐ, FEDÉLCSERÉP, TŐZEG, HABARCS, BETON, CHAMOTTE, AGYAGÁRU ÉS ÉRCZBRIKETT GYÁRTÁSÁHOZ VALÓ GÉPEK.
WIEN, IX/L, L i c h t e n s t e i n s t r a s s e 5 9 . (saját házában).
Concentrált marhatrágya
MELOCCO PÉTER
egyedüli elárusitása, l e g j o b b s leg-olcsóbb trágyaszer tartalmának jótá l l á s a mellett t e m e s v á r i é s a r a d i kizárólagosan szabadalmazott gyárakból. Mindennemű mesterséges 1 r a k t á r a u. m . : S u p e r p l i o s p h á t , csontliszt stb. i28
BUDAPEST
VI Déva.i u t c 2 a Bi.
•
íU*oaadOj
Néhány ÍOO q
tök é s jó minőségű dinnye
10
.1F
IXvMciZ <wáu&i
G é p olajat, u. m.: valódi, tiszta olíva-olajat, elsőrendű, savtalanitott repcze-olajat, orosz ásványolajat stb.
SgOBasz saponáriát53
A.
k e r e s t e t i k m e g v é t e l r e . Legolcsóbb ajánlatok mintával MARSNER, Kőn. W e i n b e r g e , B ö h m e n
F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , u. m.: karbolsav, karbolpor, creolln, zöldgálicz stb. carbololenmot, r é z g á l l c z o t , k e s e r ű s ó t csudasót, kocsikenőt, petroleumot. MT Z s á k o k a t é s p o n y v á k a t - m kátrányfestékeket, fedéllakokat,
lüm' műtrágyát. HM
B
L
R
A
M
E
K
Á r j e g y z é k k e l .Pátria"
A. o s é p l f i i d é n y r e
gépolajat, szalonnát és a szükséges egyéb czxkkeket, előjegyzésbe véve, a megrendelő tetszése szerinti időben és részletekben szállítom. Iiuczernát! Lóherét! Fűmagvakat minden czélra és minden egyéb gazdasági vetőmagvakat és gazdasági czikket és vetőmagot a lei?jutányosabb áron és garantált j ó minősévben.
B U D A P E S T E N , 9 V . ker., A k a d é m i a - u t c z a Í O . S ü r g ö n y - c z i m : „CERES" Budapest. s z l e t e s ka lön a j á n l a t o k k a l k í v á n a t r a szolgálok.
L
I
P
Ó
T
irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
