VILI. évfolyam.
undapest, 18ÍJ8 évi szeptember hó 14
74. (724.) szam.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
Megjelenít miien szeriái és szombaton.
+
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ku
E r z s é b e t királyné A világtörténelemnek kétségkívül egyik legmegdöbbentőbb és legérthetetlenebb gonoszténye az a szavakkal eléggé nem jellemezhető gyilkos merénylet, amelynek Magyarország koronás királynéja Genfben f. hó 10-én áldozatul esett. Az emberi, elme gondolkodása megszűnik, látva a határtalan czinizmust, amely a gyilkos biztos kezét vezété, hogy egy koronás fő életét kioltsa. Nem látjuk az emberi indulatok egyikét sem, mely a gyilkosság gondolatát az elvetemült gonosztevőben megérlelte. Hiszen az áldozat, kinek gyászos elestét országok keserves könyje siratja, mint testileg beteg, szellemileg megtört nő, a legvadabb emberi érzéstől ,is méltán követelhetett kíméletet. Mint egyén, amerre e nagy világon lábát csak tette, tiszteletet, szeretetet és áldást terjesztett határtalan jótékonyságával és irgalmával. Mint koronás fő évtizedek óta visszavonulva a nyilvánosságtól, a politikára semmi befolyást gyakorolni nem akart, ha csak ott is a kiengesztelés angyali 'szerepéi nem vitte. Á gonosztevő mégis öt szemeié ki áldozatul, mert állati ösztönének a kiömlő friss vér kellett, hogy fanatikus éleifeladatát betöltve lássa. A mi fejünk koronája pedig lehullott, hogy betöltve legyen a kegyetlen sors végzése és a szenvedő madonna hét tőrtől vérző szivébe még a nyolezadikat is beleüsse, hogy annyi földi szenvedés után megdicsőülve szálljon magasztos lelke a mindenség urához. Határtalan bánatunk nem talál gyászához méltó szavakat. A megdicsőült királyné évszázadok óta az első volt a trónon, aki a magyarokat ismerte és igazán megszeretvén, jóindulatának állandó jeleivel tüntette ki. De még ennél is többet telt, amidőn a nemzetre és a trónra egyaránt nehezedő legsúlyosabb időkben a kiengesztelés legőszintébb közvetítő szerepét vállalta magára és a félreértések által 'egymástól eltávolodott nemzetet és uralkodót angyali jósága egymással kibékítette. Az a rajongás, amely a dicső királynét minden magyar részéről körülvette, nemcsak a csodaszépségü, angyali jóságú és égi jófékonyságu királynénak szólott, hanem annak a királyi személyiségnek elsősorban, aki a magyar nemzet valódi ériékét megbecsülni és azt érvényre juttatni segítette. Magyarország valódi édesanyját veszítette el a gyilkos merénylet által és a nemzetnek csak az a vallásos vigasztalása van, hogy a megdicsőült királyné a síron tul is szószólója marad szeretett nemzetének. De a gyászoló országokon kivül még nagyobb bánat éri a mi jóságos, szeretett királyunk Ö felségét, akivel negyvenöt éven át a legbensőbb szeretet frigye, a legnagyobb tisztelet és nagyrabecsülés s a családi örömek mellett a legnagyobb csapások kötötték egybe. E pillanatban az Ég felé száll fohászunk, hogy adjon elég erőt szeretett királyunknak a legnagyobb sorscsapás elviselésére és uralkodói súlyos kötelmeinek teljesítésére. Találjon némi vigasztalást osztatlan részvétében népeinek, kik vele együtt siratják mérhetetlen veszteségüket.
M a i H á m n n k 16
oldal.
KÖZTELEK,
1332
1 8 9 8 . S Z E P T E M B E R HO 17.
Őszi luxusló-vásár.
.
7 5 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.
tüntetésnek czélja n e m lett volna s -igy a Landw. W o c h e csendes m e d e r b e n folyt le. Az Országos Magyar Gazdasági A berlini kiküldöttek szépen és o k o s a n - e l b e Egyesület karöltve a Lótenyésztés eme- szélték azt, aihit a budapesti 1896-iki-.nemzetlésére alakult (Tattersall) részvénytársa- közi gazdakongresszuson tőlük itt hallottunk, ; az állattenyésztési és állategészségügyi szak] osztály f. hó 21-én,- azaz szerdán d. u. 4 sággal f. évi október hó 2., 3. és 4-ik a z ' osztrákok pedig egyhangúlag" helyeseltek. n a p j a i n rendezi őszi luxusló-vásár j á t Bizonyos, hogyha m á r ' B é c s b e n r e n d e z t e k ilyen j órakor t a r t a n d ó ülésére. Tárgyak: 1. Földmivelésügyi miniszter- a Tattersall telepen (Külsö-Kerepesi-ut, diskussziót, az osztrákoknak a nézetnyilvánij leirata á gümőkór i r t á s á r ó l és az ellene váló szemben a keleti pályaudvarral). t á s b a n kevesebb óvatosságot kellett vala tanu; védekezésről szóló szabályrendelet tervezeté' Bejelentési iveket a Tattersall tit- sitaniok és n e m egészen a berlini vendégekre ! ügyében. a , legközelebbi napokban fog bízni 'a tárgyalás kimerítését. 2. Budapesti mészáros ipartestület átirata kársága : a közfogyasztásra alkalmatlannak talált s e szétküldeni a tenyésztőknek. BejelentéUgylátszik azonban, hogy a bécsi cs. miatt a fogyasztás alól elvönt állatok ipari sek szeptember hó 20-ig intézendök a kir. gazdasági egyesületnek m á s vállalkozásá,•; czélokra leendő kiadatása 1 t á r g y á b a n . Tattersall titkárságához. b a n is kevés a szerencséje. 3. Javaslat a jövőben rendezendő tenyész-, -Rendező-bizottság. A bécsi gazdasági egyesület u. i. a I állatvásár reorganizácziója tárgyában. gazdasági kiállítás keretében az alpesi marhákTormay Béla, nek tipikus jellegeit is kiállítani óhajtotta. E szakosztályi elnök. czélból az osztrák földmivelésügyi minisztérium gazdasági Írónak, A kukoriczamoly életmódját és az ellene megbízást adott Kaltenegger való védekezési módot ismertető füzetből dr. hogy az osztrák tartományokban található Darányi földmivelésügyi miniszter ur Ő JCxczel- különböző szarvasmarha típusokat összegyűjtse Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület lencziája nagyobb számú \ példányt bocsájtott és azokat a bécsi kiállítás keretébe bemutassa. i az általa kezelt , földm-ivesiskolai alapítványi az OMGE. rendelkezésére; azon felszóllitással, hogy azt az" érdeklődő gazdák között terjeszsze. Kétségtelen az, hogy egy ilyen kiállítás, ahol í bélyek közül pályázatot hirdet : az összes tenyésztett állatok különböző tipúsai Van szerencsém tehát t. tagtársainkat felkérni, 1. A n a g y a t á d i gazdakör alapitványára s hogy . amennyiben a "füzet megküldését kívánegymás mellett, egymással összehasonlithatólag S évi ösztöndíj 120 frt. Ezen alapítványra pá- ják, eziránt az OMGE.-hez . fordulni . méltózkiállítva vannak, igen tanulságos objektumot lyázhatnak első sorban a nagy-atádi, illetve tassanak." képez, mert ugyanazon szarvasmarha típusokat ; somogymegyei illetőségű egyének. < Igazgató. a gyakorlatban feltalálni igen nagy f á r a d s á g b a 2. A h e r c z e g Batthányi-féle alapítványra, : évi ösztöndíj 130 frt. Ezen alapítványra páés költségbe kerülne, mivel azok az osztrák tarto; lyázhatnak első sorban Vasmegyei, illetőségű. mányok valamennyijében szétszórva tenyész• egyének. „LandwirthschafÜiehe W.k-.Im;" Béjosbeji. — Osztrák al- hetnek. , 3. A B a k ó J á n o s - f é l e alapítványra évi Ezen kiállításnak roppant nagy reklámot pesi marhák típusainak kiállítása Bécsben.'— Orosz; ösztöndíj. 120 frt. .Ezen alapítványra pályázország tertoése'. >—~ Anglia hussziikséglétfe. — Kölcsönös - csinálták, úgyannyira, hogy az osztrák földh a t n a k első sorban; 'borsodmegyei illetőségű állatbiztosítás Francziaprszá,gban. mivelésügyi'minisztérium még a magyar kor-, egyének. Pályázhatnak ezen ösztöndijakra oly ma- . , Az osztják .cs. kir. gazdasági egyesület f. _-máiiy figyelmét is felhívta ezen kiállítás meg-, gyar honpolgárok fiái, kik 16-ik életévüket behó ' 5—12-ig' s Landwirthschaftliche Woohe" tekintésére és ennek következtéhén a földmivetöltötték, ami keresztlevéllel ,igazolandó, toczim a l a t t ' e g y összejövetelt rendezett Bécsben, lésügyr minisztérium külön is felhívta a magyar vábbá , iskolai bizonyitványnyah igazolandó,' a melynek nyilvánosságra jutott czélja. a kigazdasági egyesületek - figyelmét- arra. A fel-; hogy a ' p á l y á z ó jól tűd írni és olvasni. adott p r o g r a m m szerint az lett volna,, hogy e hívások folytán többen rándultak fel a kiállíPályázhatnak ezenkívül . magyarországi földmivesiskolába m á r felvett tanulók is, ha héten Bécsben összejővén' Ausztria, Magyaror- tás megtekintésére, sőt Pirkner J á n o s állate z t ; a z illető \földmivesiskóla igazgatója által szág és Németország gazdái, a i tengerentúli tenyésztési főfelügyelő vezetése" alatt az állami bizonyítják. versenyről, a valuta kérdésről, a termény határ- állattenyésztési felügyelők: is három' napig taKellő okmányokkal felszerelt bélyegtelen kérvények ;folyó évi-október hó 10-ig az Or- időüzletekről véleményt cseréljenek. Tulajdon- nulmányozták a. kiállítást... képpeni c'zéljá azonban a sokadalomnak az A 126 db szárvasmarhából álló kiállítás szágos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóságához (Budapest, Köztelek) nyújtandók ( be. volt, hogy á
1.0 csoportban m u t a t j a ' be az osztrák AlpesekBpest, 1898. szept. J O . • láris gazdasági kiállításra nagyobb tömeget b e n tenyésztett szarvasmarhafajták egyes válForster Oéza. , , csődítsenek föl s ezáltal a kiállítás látogatott- fajait. Azonba.n a kiállítás egyáltalában nem ""' igazgató. ságát emeljék. Ném nagyszámú osztrák gazdán tölti be a h o z z á j a fűzött várákozást, mert a • kívül Berlinből is' megjelent a mezőgazdák kiállított egyedek jóval silányabb minőségűek szövetségének ; négy képviselője., A magyar voltak, mint az illető l vidéken tenyésztett gazdák hivatalos képviselete teljesen hiányzott szarvasmarhaállomány átlagos minősége. Ezenés pedig abból az okból, mert az előzőleg megczirokbemutatás és czirokvásárban való kívül a kiállított egyedek tekintélyes száma jelent osztrák hírlapi közlések után attól kel- : egyáltalában n e m felel meg a í valódi típusnak, • ; részvétélre. 1 Az Országos Magyar Gazdasági Egye- lett tartani,: hogy az Összejövetelen a magyarok igy pl. a kiállított m o n t a f o m m a r h á k valasület folyó é r i november 20—3ü-ig ellen tüntetni, fognak,, mert ,. erre az egyik mennyije a B a j n a völgyéből való, ahol m á r Lándw_ 2 — 3 generáczión keresztül switzi birkákat czirokszakáll bemutatást és czirok- tekintélyes gazdasági l a p : a „ Wiener vasárt rendez, melyre a külföldi czirok- Zeitung", -mely' pedig Magyarországon is meg- használnák - vérfelfrissitésre,- hólótt az igazi lehetősen el van terjedve, egyenesen felhívta montafoni s z a r v a s m a r h a a Switz vidéki havagyárosok figyelme is fel fog hivatni. az osztrák gazdákat, amidőn : azt a t a n á c s o t , sokban található tiszta jellegben. Más fajtákFelkérjük tehát a.' czifokteímelö t, adta, hogy a nemzetközi érdekű kérdések fej- nál is hasonló hibák észlelhetők, ugy hogy gazdaközönséget, hogy ezen czirokvásárra tegetése helyett az osztrák gázdák foglalkozza* teljes objektivitással és határozottsággal mondsaját jól felfogott érdekében mintákat nak a kiegyezés' kérdésével. s különösen Ma- hatjuk ezen kiállításnak fiaszkóját és csak azt, küldeni szíveskedjék'. Beküldenaö egy gyarországgal és a magyarok, tehetetlen köve- sajnáljuk, hogy, a kiállítás rendezősége nem kis bál czirokszakáil, annak meg- telésével szemben foglaljanak állást" és impo- . átallotta egy ilyén kiállításnak egy olyan rekjelölésével, hogy a beküldött mintához záns módon jelezzék Magyarországnak, hogy 1 lámot 'csinálni, amelyét — mint az utólag ki: teljesen hasonló czirokszakállból mennyi „eddig és ne tovább" menjenek. - P e r s z é a jó derült — egyáltalán meg nem érdemelt. áll rendelkezésre és mily árt kiván osztrák lap az „eddig"-et meg n e m magyaAz orosz hivatalos közlemények mindezért a termelő. A beküldés határideje rázta; 'valöszioüleg egy m a g a s k v ó t á t ' értett ezideig szépíteni igyekeztek Oroszország ezidei november 15-e. A minták az Országos alatta, de hát szerencsére ezt nem tőle fogják terméseredményét, holott amint most utólag Magyar Gazdasági Egyesület, Budapest, megkérdezni. kiderül, a fekete föld vidék egész belső része Köztelek czimre bérmentve küldendők. Mivel azonban a magyar gazdák hivata- i és a Volga mente, tehát -az európai Orosz' Rendező• bizottság. los képviselete n e m jelent meg Bécsben, a országnak m a j d n e m egyharmadán a termés
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó
Felhívás.
Pályázati felhívás.
Innen-onnan.
Felhívás;
74. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. oly rosszul ütött ki, hogy a pénzügyminisztérium puhatolódzásai szerint ezeken az Ínséges vidékeken csak a jövő évi vetőmag beszerzésére az államnak több millió rubelt kell fordítania. Ha az államnak az utolsó négy rosszf termésű év által okozott veszteségeit pénzbe számítjuk, ugy egy fél milliárd (500 millió) rubelnél is magasabb összegre rug az. Hogy a lakosságnak mennyi a vesztesége a rossz termések folytán, azt kiszámítani lehetetlen. Ilyen körülmények között érthető az az idegesség, mely Oroszországban a nyomorúságból kifolyó belső zavaroktól fél. Az angol földmivelésügyi minisztérium által legutóbb kiadott statisztikai adatok érdekes .világot vetnek az angolok husszükségletére s hústermelésére. A húsárakra nézve a legutóbbi öt éven a következő átlagok állapithatók meg : Egy mázsa marhahús 38 60—52'40 forint között ingadozott, de már a birkahús 42—74 forint között váltakozott. Láthatjuk tehát,.hogy az angol piaczon a hus ára igen nagy ingadozásnak van kitéve — legdrágább volt 1895-ben. A fagyásztottan importált állatok husa azonban olcsóbban került forgalomba, amennyiben 27—46 forintos átlagos árak mellett: keltek. Érdekes,: hogy : az utóbbi évben a hus, tejtermékek s baromfi behozatala jelentékenyen növekedett — 1897i-beh összesen 71V2 millió font sterling árért vittek be, holott az előző ; évben 1.800,p00. font sterlinggel kevesebb importáltatott. Persze az imr portáló államok közül Amerika válik ki leginkább, miután a* bevitelre kerülő térméknek 2 s-át ai szolgáltatja. Másodsorban meg fájdalom Ausztrália jő termékeivel. Angolországnak állattenyésztése csökkenést, holott husszükséglete növekedést mutat. Ezt annak tulajdonítják, hogy az angol tenyésztők, látván a folyton fokozódó importot s "árlenyomást, megunták a sikertelen Versenyzést S; a termelőkből — fogyasztókká váltak. A legutóbb azonban oly jelenségek mutatkoznak, mintha az angol fogyasztók izr lése inkább az élő állatok vásárlása felé irányulna, miután áz élő jószágot jobban is fizetik. Igy lehetséges, hogy ismét többen térnek vissza az állattenyésztésre. Az a körülmény, hogy angol piaczon oly óriási árhullámzás van, senkit meg nem lephet, mert mindenki tudja, hogy ott husspekulánsok vannak, kik ügyes manőverrel, csak ugy tudják a. bő tö : megü hus árát felverni, akár a börze ősök* kenti'.a kontinensen a belföldi gabona árát. A franczia gazdasági egyésül eteket felette érdeklő kérdés ezidőszerint a kölcsönös állatbiztosítás s épp ennek lesz köszönhető, hogy a most folyó 1898 ik évben az oly kifejlődést fog nyerni, mely az ország gazdáira óriási jótéte^ mény leend. Ezt a felette hasznos tendencziát akarta serkenteni Meline miniszter, midőn törvénybe iktattatta, hogy a kölcsönös gazdasági biztosítás állami szubvenczióval támogattassék. Hogy a gazdák részéről a kölcsönös biztosítás eszméje mily mértékben hódit teret, azt azzal igazolhatjuk, hogy a biztosított tagok száma tavaly csak 984 volt, mely.szám ezidőszerint már 1503-ra emelkedett csak HauteSaöne-megyében. Tavaly a biztosított állatok értéke 1.044,310 frankról 1:629,545 frankra, emelkedett. Ez mindenesetre oly eredmény,, -r- mely örömre késztetne minket is, — ha
KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 14. 1
nálunk konstatálhatnánk. A többi megyékben ugyanily rohamosan fejlődnek a kölcsönösen biztosító ; társulatok, mélyekről meg kell jegyezni, hogy teljesen díjmentesen dolgoznak, nyereségre nincsenek alapítva s csakis a tagtárs gazdák érdekeit szolgálják. Az intézmény az eszményit közelíti meg. Hogy azonban mindez elérhető legyen, szükséges volt, hogy az egyes biztosító társulatok olyformán szerveztesenek, hogy egymás között is biztosítva legyenek. Hogy ez miként történjék; erre nézve Qoulley a doubs-i prefektus a következő tanácscsal szolgál : „Alkottassanak községi kölcsönös biztosítási pénztárak, melyekhez a községi állattenyésztők majoritása hozzájárul. A pénztária az állatlétszám értékének IVá'Yo fizettessék le évenként tagsági díj fejéhen. Ennek hatodrészét fizessé be a gazdasági szövetkezet kerületi pénztárába s a kerületi pénztár viszont szolgálat gyanánt minden állatelhullás esetén a a kárvalottaknak káruk háromnegyedrészének kifizetését fogja biztosítani — abban az esetbén, ha a helyi kölcsönösségre alapult pénztár, "(mely a tagsági dij\ 6/o-odát bírja), beszüntetné fizetését —, mert pénztára kiürült. Az idea ezidőszerint a gazdasági egyesületek között terjed s azt hiszik sokan, hogy ha Francziaországban néhány év múlva futó' tűzként terjed szét a kölcsönös biztosítás áldása — azt természetesnek is lehet vennL A tárgyat egyébiránt bőven irta le Bocquigny, az ő „L'assurance mutuelle du betail" czimü müvében. (Libraire Arthur Rousseau 14. rue Soufflot. Paris)!"
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN , Rovatvezető : Mezey Gyula.
A rozsda.
:
1. # Temesmegyében és különösen Temesr vár vidékén a rozsda a buzavetésekben. t ismét óriási pusztításokat vitt véghez és . egyes táb : Iákban oly mérvben lépett fel, hogy az egész termés megsemmisült, amennyiben a holdan? kinti. 100 vagy 150 liter , 65 kilogrammos búzatermésnek már nem nevezhető. Valóban csodálatos,; hogy a búzának ezen ellenségével szemben, mely három évtized óta vetéseinkben óriási pusztításokat visz végbe, még ma is, tehetetlenek vagyunk és nem tudjuk miként és mivel védekezzünk ellene. A gazdasági növényeknek minden egyéb ellenségei figyelemre méltattatnak, holott talán együttvéve sem okoznak annyi kárt, mint a rozsda egymagában. Mi — laikus gazdák — már nagyon szeretnők tudni a rozsda keletkezésének okát és: tájékozást nyerni, lehet-e egyáltalán védekezni ellene. A mi a baj keletkezését illeti, erre nézve a vélemények nagyon eltérők. Sokan azt állítják, hogy a rozsda csirája a vetőmaggal kerül a földbe épugy, mint az üszög, csakhogy az üszög elleni páczolás azt nem öli meg. Mások ismét azt állítják, hogy a rozsda más növényekről vándpröl át a gabonafélékre, hol az első időszakban a levélzeten apró: fehér petytyekben .mutatkozik és csak a továbbfejlődésére kedvező időjárás mellett megy át a : szárra és a kalászra. Nagyon is időszerű lenne tehát szaktudósainknak véleményét meghallgatni és ha gazdáink a gazdasági szaklapokban közzétennék eddigi megfigyeléseiket és tapasztalataikat.
1333
Miután sok évi tapasztalatom szerint a rozsda a sürü és buja vetéseket támadja meg legjobban és pedig rendszerint akkor, amidőn a gabona szárba indul, igy két évtizeden át ellene meglehetős eredménynyel védekeztem a kapálva mivelés alkalmazása [által és hogy a kapamivelés alatt tartott vetéseim a rozsdától kevesebbet szenvedtek, azt azon körülménynek tulajdonítom, mert a kapa alá előkészített vetések tavaszszal — amikor a rozsda jelentkezik — még ritkák és szellősek, amenyiben a nyolcz-tiz czentiméteres kettős sorok után huszonnégy czentiméter sorköz hagyatik az ekejáratra és a gabona csak a kapálás után bokrosodik meg és oly erőteljes fejlődésnek indul, hogy a rozsdának sokkal jobban ellentállhat, mint a sürü vetés, melyet a levegő szabadon át nem járhat. Egy további nagy előnye a kapálva mivelésnek abban rejlik, hogy a vetés nem dől meg, holott a dőlt gabona szokott a főfészke lenni a rozsdának. A kapálva mivélés előnyei •1880. év óta, amióta azt alkalmazom, egy évben sem léptek annyira előtérbe, mint az idén, a midőn a mult évi október hó második felében egy huszonöt holdas táblában .12 hold kapamivelés alá, 13 hold pedig géppel a rendes sortávolra elvettetvén, a kapált buza 80 liter mag után holdankint 30 keresztét termett és 810 kilogramm 75 kilós szemet adott, mig ugyanazon táblában a kapálatlan 13 holdról 100 liter mag után holdankint 28 . keresztet és 300 kiló 71 kilós rostaaljat nyertem, vagyis pénzértékben kifejezve és a 75 kilós buzat 8 frttal számítva a kapált buza holdankint 64 frt 80 krt, a kapálatlan 71 kilós pedig 7 frttal számítva 21 frt bruttó bevételnek felel meg. Ugy a kapált, mint a kapálatlan vetésen a rozsda május hó elején egyidejűleg mutatkozott, de amíg a juliusi ködök után a kapálatlan sorvetésnél nemcsak a szárat, de a kalászt is ellepte, addig a kapált búzában sokkal lasabban terjedt és a kalászokra csak foltonkint,ugrott át,, a 12 hold búzatermésnek részbeni megmentését tehát [minden kétségen kivül kizárólag a kapamivelésnek köszönhetem. Két évtized óta ajánlom a . sorvetések kapálva mivelését és azon gazdatársaim, kik gazdaságomat megtekintették, meggyőződhettek arról, bogy egy holdnak kétszeri megkapáltatása egy forint husz, egy forint ötven krajczárba kerül, mely csekély kiadás vetőmagbani megtakarítás által fedeztetik, mindennek daczára ezen egyszerű mivelési mód alig talál követőkre, pedig az éz évi tapasztalatok is nagyon kívánatossá teszik, hogy a sorvetések kapálva mivelésével minél többen foglalkozzanak. Mokry István. ' 11. Örömmel közöljük a megelőző czikket, egyrészt azért, mert gazda tartja kívánatosnak, hogy gazdatársai közöljék a rozsdára, vonatkozó tapasztalataikat, másrészt, mert maga a czikkiró is egy igen figyelemreméltó adatot szóigáltat mindjárt ugy gazdátársai, mint a növénybetegségek terén kutatólag működő szakférfiak kezébe. Tekintve, hogy a czikkiró ugyanazon a táblán tett kísérletet (a táblának egyik felén kapálatlanul, másik felén kapáitan termesztve a búzát), tehát valószínűleg egyébként azonos tenyészviszonyok között, a tábla egyik felének nagyobb termése a kapálás hatásának tulajdonitható. Azonban bármily feltűnő: is a jelen esetben a kapálás eredménye, ezt a példát korántsem szabad általánosítani, nem szabad azt mondani, hogy a kapálás a rozsda kártételeit csökkenti. Lehet, hogy sok esetben igen. Ez elsősorban valamely vidék időjárási viszonyaitól függ s . csakis több éven át tett összehasonlító kísérletek dönthetik el azt a kérdést: vájjon valamely vidéken a rozsda elleni védekezés
-
"
1334 szempontjából előnyös vagy hátrányos-e a buza kapálása? A czikk irója ugyanis azt mondja, hogy a kapált buza sorai tavaszszal, midőn a rozsda rendszerint jelentkezik, még ritkák, szellősek s ő ennek tulajdonítja azt, hogy a rozsda az ilyen vetésben elhatalmasodni nem képes. Az igaz, hogy a rozsda rendszerint tavaszszal jelenik meg — sokszor már őszszel is jelentkezik ugyan az őszi vetésekben, azonban ez esetben is tavaszszal mintegy kiujul, — de az, hogy mikor lesz károssá? mindig elsősorban az időjárástól függ. S az időjárás szerint megeshetik, hogy a rozsda még a szárba indulás előtt nagy kárt tesz a vetésekben, de megeshetik, hogy a rozsda leghevesebb fejlődése és igy kártétele a már virágzó búzát éri s végül megeshetik — még pedig igen gyakran, — hogy a már érésben lévő gabona szenved nagyon a rozsda támadása által. Ugy tudom, hogy a kapált buza későbben szokott megérni, mint a kapálatlan. Már tehát maga ez a körülmény is oka lehet annak, hogy valamely vidéken, valamely évben a rozsda éppen a kapált búzában tegyen több kárt. Mert lehetséges, hogy a rozsda fejlődésének leghevesebb időszaka a kapált búzát még a tejes érés stádiumában, mely a legveszélyesebb, találja, holott a kapálatlan e stádiumon már átment s igy kevesebbet fog szenvedni. Az mindenesetre nagy előnye a kapásmivelésnek, hogy a megdülés veszélyét nagyon csökkenti s mert való, hogy ha a rozsda is erősen megtámadta a megdűlt vetést, az ilyenben szokott pusztítása a legnagyobb lenni: a buza kapásmivelése a rozsda elleni védekezés szempontjából mindenesetre figyelmet érdemel. Az előző czikk irója kifakad, hogy minden egyéb ellenségei a gazdasági növényeknek nagyobb figyelemben részesittetnek, mint a rozsda s hogy eme valamennyi között legkárosabb növénybetegséget illetőleg még azt sem tudjuk, hogy mi annak oka s hogy miként keletkezik. Ez a kifakadás nem jogosult, mert ugy e betegség okát, mint keletkezését rég ismerjük s csupán egyes részletkérdések azok, me-' lyek még tisztába hozva nincsenek s eme részletkérdések tisztázására is éppen a mostani időkben igen élénk tevékenységet fejtenek ki a szaktudósok. Igy a svéd Eriksson, továbbá Oalloway, az amerikai Egyesült-Államok nagyhirü fitopatológusa, már évek óta nagyszabású kísérleteket végeznek éppen a gabonarozsda kérdésének ugy tudományos, mint gyakorlati szempontból való megoldására. Szomszédunkban, Bécsben, a császári tudományos akadémia vette kezébe az ügyet, s hazánkban a Linhart György vezetése alatti m.-óvári vetőmagvizsgáló, növényélet- és kórtani állomás kezdte meg a gabonarozsdát illető kísérleteit, mivégből Linhart nemrég éppen a „Köztelek" hasábjaiban gazdáinkat is — sajnos, mint értesültem nem nagy eredménynyel — felszólította a közreműködésre. A buza rozsdabetegségét alsóbbrendű gombák, úgynevezett rozsdagombák okoznák, melyek általánosan két fajba soroztainak. Az egyik gombafaj a Puccinia graminis Pers., a másik a Puccinia Bubigo vera Ninter. Az előbbi faj sokkal feltűnőbb, mert a megtámadott buza szalmájának szárán hosszúkás feketeszinü foltokban mutatkozik, holott az utóbbi a buzaszalmán homályosbarna, többnyire elszórtan levő, inkább kerekded alakú s az előbbi fajnál apróbb foltokban jelentkezik. Megjegyzem, hogy Eriksson a búzán egy 3-dik I rozsdafajt is megkülönböztet s ezt Pucinia glumarum-nsk nevezte el. A Puccinia glumarum a Puccinia Rubigo vera-tól alaki tekintetben nem igen különbözik s még kér-
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . S Z E P T E M B E R HO
14
déses, vájjon csakugyan külön fajnak tekinthető-e ? A Puccinia glumarumról most csak annyit, hogy Eriksson szerint ez a faj az, mely a buza polyváit is megtámadja s amely magán a búzamag felületén is megjelenik. A fentebb emiitett két rozsdafaj — a Puccinia graminis és a Puccinia Rubigo vera — fejlődése lényegében teljesen ismeretes s röviden vázolva ez a következő: A buza szalmáján található fekete sávok (ha a Puccinia [graminis-szel van dolgunk), illetve homályos barna foltok (ha a Puccinia Rubigo verá-val van dolgunk) számos nyeles testecskéből állanak — mit természetesen csak górcsői vizsgálatnál veszünk ki, — melyek teleuto, vagy téli spóráknak neveztetnek. Eme téli spórákból fejlődik ki tavaszszal a betegség s egészen tavaszig e téli spórák rendesen nyugalomban maradnak. Tavaszszal a téli spórák magán a szalmán csíráznak s ez alkalommal maguknál még apróbb testecskéket a sporidiumokat hozzák létre. A sporidiumok közönségesen csak akkor fejlődnek tovább, ha valaminő meghatározott idegen növényre kerülnek, még pedig a Puccinia graminis sporidiumai a sóskaborbolyára (Berberis vulgaris-ra), a Puccinia Rubigo vera sporidiumai pedig az Érdeslevelü növények családjának néhány fajára (például az Anchusa officinalis-ra, Lycopsis arvensis-re). A most emiitett uj gazdákon a sporidiumok csíráznak s ezeket a gazdákat rozsdásakká teszik. De e növényeken — rendesen e növények levelein — most a rozsda egészen más alakban jelenik meg, mint a minőben a buza szalmáján volt látható. Ugyanis ugy a sóskaborbolyán, mint az Erdeslevelüeken vöröses csészealaku képződményeket venni ki szabad szemmel, mely csészécskékben ugyanilyen szinü testecskék fejlődnek. A csészécskéket aecidiumok-nak, a bennök fejlődő testecskéket aecidiumspóráknak nevezzük. Most már ezek az aecidiumspórák megint csak ugy fejlődnek tovább, ha rákerülnek a zöld búzára, vagy esetleg egyéb olyan gabonára, melyen az illető rozsdafaj élni szokott. Az aecidiumspórák csíráznak a zöld búzán s ezt rozsdássá teszik; de most a rozsda megint más alakban jelentkezik, mint eddig. Ugyanis a búzán vörösesszinü foltok mutatkoznak, melyeket ha górcsővel vizsgálunk, azt látjuk, hogy azok számos apró, nyeletlen vörösesszinü testeeskékből állanak. E testecskék uredo- vagy nyári spóráknak neveztetnek. Ezek a nyári spórák tavaszszal —• az időjárás szerint korábban vagy későbben — mutatkoznak a zöld búzán, vagy esetleg más gabonavetésen s az a sajátságuk, hogy rájutva valamely még egészséges zöld gabonára ezen megint csak magukhoz hasonló rozsdaalakot -— tehát ismét uredo-spórákat — fejlesztenek, a mi többször ismétlődik a tavasz s a nyár folyamán át. Amint tehát e leírásból kitűnik, az uredospórák képeztetnek a legnagyobb tömegben és a leggyorsabban, amiből azután az következik, hogy a rozsdakár nagysága elsősorban attól függ, hogy milyen heves eme spórák fejlődése s hogy a gabonát életének melyik szakában érte ez. A gabona java érésének idején azuredospórák keletkezése egyre gyengül s végre az egyes növényeken meg is szűnik s ilyenkor a búzán az uredo-spórák helyett megint a teleuto-spórák keletkeznek, tehát a sárguló növényen ismét fekete, illetve barna foltokban jelenik meg a rozsda. Elmondva ezekben fővonásaiban a buza rozsdabetegségének fejlődését, még megjegyzem, hogy a buza rozsdagombái ugyanazon fejlődési alakokban, mint a búzán, (tehát a téli ós nyári spórák alakjaiban) még egyéb gabonán és füvön is élősködnek. Igy a Puccinia graminis a búzán kivül a rozson,
7 4 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. árpán és a zabon, továbbá a taraczkon (Triticum repens-en) és a csomós ebfüvön (Dactylis glomeratá-n) is élősködik, a Puccinia Bubigo vera pedig a búzán kivül a rozson, árpán, a puha rozsnokon (Bromus mollis-on) s még egyéb füvön. Megjegyzem továbbá, hogy Eriksson kutatásai szerint a rozsdagombák szóban lévő fajainak egyedei az egyes gabonafajokat annyira megszokják, hogy rendszerint csak ama gabonafajokat képesek inficziálni, amelyen maguk keletkeztek. Azaz, hogy például a búzán keletkezett Puccinia graminis uredo-spórái rendszerint csak a búzát képesek tovább inficziálni, nem pedig egyéb gabonát. Végül meg kell említenem, hogy több megfigyelés arra mutat, miként lehetséges az is, hogy a búzán élősködő két rozsdafaj, a második gazdát (a sóskaborbolyát, illetve valamely Érdeslevelü növényt) Jkikerüli, igy tehát az aecidiumalakot átugorja. Ez ugy történhetik legegyszerűbben, hogy a szalmán áttelelő téli spórák tavaszi csírázásánál keletkező apró sporidiumok közvetlen a zöld búzát inficziálják s ezen az uredo-, vagy nyári spórákat hozzák létre. Azonban az, hogy ez tényleg igy van, az eddigi kísérletekkel kétségtelenül nem volt bebizonyítható. A második gazda kikerülésének egy másik módja is lehetséges s ez az, hogy a rozsdagomba uredo-spórák alakjában is áttelel. Az ilyennemű áttelelés a Puccinia Rubigo verá-nál meg is figyeltetett. Ugyanis a most emiitett rozsdagomb'a a vetésekben és az utszéleken nagyon közönséges gyomfüvön, a puha rozsnokon (Bromus mollis-on) is élősködik uredo- és teleuto-spórák alakjában s ezen a gyomfüvön, mely a hideg által nem szenvedve egész télen át zöldül: ugy őszszel, mint télen láthatni a Puccinia Rubigo vera uredo-spóráit, melyekről feltehető, hogy tavaszszal a buzavetést inficziálni képesek. Az I-ső czikk irója a rozsda keletkezésére nézve (arra, hogy miként áll be a buza infekcziója) is felvilágosítást óhajt, mert mint mondja, erre nézve a vélemények nagyon eltérők. Sokan — igy ir — azt állítják, hogy a rozsda csirája a vetőmaggal kerül a földbe éppúgy, mint az üszög, mások ismét az állítják, hogy a rozsda más növényekről vándorol át a gabonafélékre. A, szóbanforgó kérdésre megadja a fele letet a buza rozsdájának vázolt fejlődése, amelyből kitűnik, hogy az infekczió kívülről áll be, a rozsdagombák csirái által, melyek rátelepednek tavaszszal — vagy esetleg később — a zöld buzavetésre. A rozsdagombák csirái a búzára rákerülhetnek egészen más növénycsaládba tartozó növényről — a sóskaborbolyáról vagy valamely Érdeslevelüről • — de nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy mindjárt az első tavaszi infekczió magáról a buza — vagy valamely más, az illető rozsdafajt viselő gabpna, illetve fü szalmájáról áll be, a téli spórák által fejlesztett sporidiumok utján s végre lehetséges, hogy valamely a telet zölden kiálló fűről az ezen szintén áttelelt uredo-spórák fertőzik tavaszszal a búzát. Hogy a rozsda a mag utján terjedne, az, ismerve a rozsdagombák fejlődését, nagyon valószínűtlennek látszik. Eriksson ugyan ezt, a mag utján való terjedést, nem tartja kizártnak, azonban erre eddig kétségtelen bizonyítékot szolgáltatni nem tud. De h a felteszszük is, hogy csakugyan lehetséges az, hogy már maga a vetőmag is terjeszsze a bajt, a kívülről beálló infekczió az, amelynek veszélyétől leginkább tartanunk kell s amely ellen küzdeni sokáig a legnagyobb feladatok közé fog tartozni.
A védekezést illetőleg, daczára annak, hogy a rozsda kártételei már réges-régen ismeretesek, sajnos, azt kell mondanom, hogy a gazda e nagy kártételekkel szemben ugyszól-
74
SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . S Z E P T E M B E R HO
ván tehetetlen. Kísérlet, megvédeni a gabonát, a koraiák. A tavaszi vetéseket illetőleg a nékülönösen a búzát, melyben a kár a legérzé- met gazdák nyilatkozatainak többsége is azt kenyebb, tétetett m á r elég, de e kisérletek m o n d j a , hogy a korai vetésekben a rozsda kevesebb kárt tesz. megfelelő eredményre nem vezettek. A vetés idejét illetőleg egyes években Midőn a néhány év előtt elhunyt híres ném e t ' mikológus, de Bary a gabonarozsdák fejlődé- h a z á n k b a n is tapasztalhatni mindenfelé, hogy sét s az ebben feltűnő gazdacserét kimutatta, a korai és kései vetésekben a rozsdakár nakülönbséget mutat, hol a kései, azzal biztatták a gezdákat, hogy a g a b o n a - gyon feltűnő r o z s d a m á s o d i k gazdanövényét (a sóskaborbolyát, hol a korai vetés j a v á r a . De sőt hallottam, illetve az Érdeslevelüeket) irtsák. A Németbi- hogy a Dráva melletti egyes, m a j d mindig október rodalom egyes országaiban csakhamar kötele- nedves légkörű területeken általában zővé tették is e gazdanövények, legtöbb e s e t - közepe előtt n e m mernek vetni, mert ellenb e n a sóskaborbolya, irtását. Eme tanácsnak kező esetben bistosra veszik a rozsda nagy azonban nemcsak azért n e m lett kellő hatása, pusztítását. mert a szóbanforgó növényeket (különösen az Ezek a tapasztalatok bizonyítják, hogy a Érdeslevelüeket) teljesen kiirtani s az irtást vetés idejének megválasztása a rozsdakár ellenőrizni nehéz, h a n e m azért sem, mert szempontjából is igen fontos. mint tudjuk a rozsdagombák fejlődésükben a Én azonban e kérdést illetőleg — de álmásodik gazdanövényt ki is kerülhetik. t a l á b a n mindama kérdéseket illetőleg, melyekre Ujabb időben, midőn a szőlő peronospóra- nézve e czikkemben a gazdák tevékenységét felhívtam — n e m tartom helyesnek, hogy a betegsége s egyéb betegségek ellen, a növégazdákhoz intézett egyszerű kérdezősködés utnyeknek gombaölő szerekkel való permetezése oly szép eredménynyel járt, megpróbálták a j á n az adatok valamely központba gyűjtessebúzát s egyéb gabonát is ily módon védel- nek s ott feldolgoztassanak. A kérdés termémezni a rozsda ellen. Eme kísérleteknek szetéből kifolyólag szerintem az az egyedül azonban, melyekkel főleg Gallovay foglalkozott helyes eljárás, ha egyes vidékek gazgái e tekinkísérleteket és foglalkozik az amerikai Egyesült-Államok- tetben megfigyeléseket és egyúttal ban, szintén n e m lett kellő eredménye. A sok tesznek. Csakis ezen az uton érhető el megmegpróbált szer között egyedül a bordói lének bízható eredmény. mutatkozott némi, de gyakorlati szempontból A vetés idejének megválasztását illetőleg, s z á m b a n e m vehető hatása.*) mindenféle tényezőt számba kell venniök Ha a gabonarozsdák fejlődését szem előtt a gazdáknak s az ugyanazon vidék gazdái tartjuk, ugy bizonyos, hogy az olyan eljárástól maguk között képesek leginkább e tényezőket méi legelni és figyelembe venni. Ez m á r m a g a várhatnánk a legtöbb sikert, amely eljárásnak sikerülne a gabona szalmáján — ugy az össze- elég ok volna arra, hogy a kérdésben egyes gyűjtött, mint a tarlón m a r a d t szalmán — vidékek kísérletezzenek, de a főok az, hogy a rozsdát tönkretenni anélkül, hogy ezzel a az .időjárási viszonyok azok elsősorban, amelyek nagyságát szalma gazdasági felhasználása szenvedne. Ter- befolyásolják a rozsda kártételeinek mészetesen e mellett n e m szabadna figyelmen s igy az a kérdés, vájjon a korai vagy a kései oldkivül hagyni a m a gyomfüveket sem, melyek a vetések tanácsosabbak, csak vidékenként gabonarozsdának szintén hordozói s melyeken ható meg. a gombák a gabonaszalmán található gombákMind az Eriksson által gyűjtött adatokkal egyidejűleg tönkre volnának teendők. De nál, mind a németországi adatoknál a fent ha ki is találtatnék ilyen szer, illetve eljárás, ismertetett általános eredményt sok ellenmonmég akkor is csak az esetben volna ennek dásból kellett kihámozni. Mihelyt valamely vikellő foganatja, ha a védekezés általánosittat- dék m a g a gyűjti össze az adatokat, sőt h a kínék, ami pedig nagyon ideális gazdálkodási sérleteket tesz, az ellenmondás is aránylag és kormányzási viszonyokat feltételez. kevesebb lesz s itt az ellenmondó adatoknak Igy állván a dolgok, gazdáink a védeke- talán magyarázatát is, lehet adni. zés most ismertetett alapjainak kifejlesztéséAz olyan általánosságban való eredményb e n v a j m i kévését tehetnek. Azonban a véde- nek a gazdák nagy hasznát nem vehetik, mert kezés kérdésének mégis van olyan tere, ame- nagyon lehetséges, hogy sok vidék gazdái lyen a gazdák egymagukban is, de méginkább éppen akkor j á r n a k meg, h a az általános egymással társultan, ha n e m is a teljes, de eredményhez igazodnak. némi sikernek a reményével munkálkodhatnak. Végül a fajták megválasztását illetőleg, Erre a térre rámutatott az I-ső ezikk. különösen Németországban tettek már sok kíí m e . itt a szép példa. A kapásmüveléssel Te- sérletet. Nem mondhatni, hogy eddig valami mesvár vidékén elért ezidei eredmény kell, nagy eredménynyel, de viszont azt sem mondhogy arra buzditsa ugy Temesvár vidékének hatni, hogy egészen eredménytelenül, mert mint egyéb vidékek gazdáit, hogy kis parczel- néhány fajtáról már kiderült, hogy sok vidélákon, ahol ilyen kisérletek koczkáztatással ken aránylag kevesebbet szenved a rozsdától, nem járnak, kitartóan — ne csak egy évben mint az illető vidéken termelni szokott f a j t a . — kísérletezzenek. Erre a térre tartozik az Habár a fajtákkal való kísérletezéshez — is, ha a gazdák a rozsdakárok szempontjából a rozsdakár szempontjából — nem fűzök vaugyancsak kis területen a vetési módokkal, a lami sok reményt, azért mégis ajánlatosnak vetés idejével és egyes gabonafajtákkal kísérle- t a r t o m az ezirányban való kísérletezést is. teznek. A vetés idejének az eddigi tapasztalatok Ha a vidéki gazdasági egyesületek, illetve szerint nagy befolyása van a rozsda kártéte- gazdakörök kezökbe vennék — egyelőre legleinek mérvére s e tekintetben a külföldön alább a búzát illetőleg — s kitartással vezetmáris igen érdekes adatok gyűjtettek. így nék a megjelölt téren való kísérletezést, hiSvédországban Eriksson — a gazdáknál tett szem, hogy egy-két évtized múlva n e m m o n d kérdezősködés u t j á n — gyűjtött ilyen adato- h a t n á n k azt, amit m a még kénytelenek vagyunk kat, amelyekből kitűnik, hogy Svédországbem a mondani, h o g y : a gazda a gabonát pusztító korábban vetett ősziek és a korábban vetett ta- rozsdakárral szemben egészen t e h e t e t l e n ! vasziak kevesebbet szenvednek a rozsdától, mint Mezey Gyula. a kései vetések, miért Eriksson a lehető korai vetést ajánlja. Németországban a Deutsche LandwirthschaftsQesellschaft növényvédelmi bizottsága (Sonderausschuss für PflanzenRovatvezető : Monostori Károly. schutz) gyűjtött a szóbanforgó kérdéshez
ÁLLATTENYÉSZTÉS.
adatokat, amelyekből az őszi vetésekre nézve a svédországi tapasztalatökkai ellenkező eredmény tűnik ki, ugyanis az, hogy a rozsdától a kései észi vetések kevesebbet szenvednek, mint *) L, Szilassy Z x\merikai mezőgazdaság 278. lap.
Adat a tenyésztehenek táplálására. A répának és egynémely abraktakarmánynak a tenyésztehenekre s ivadékaira való hat á s á t kiderítendő, egy szerény kísérletet tettem. Legyen szabad erről e helyen beszámolnom.
14
1335
A kísérlet vonatkozik 2 csoport (15—15 drbból állott) tehénre. Az első csoportban egy drb tehén kapott n a p j á r a reggel és esti etetésre 16 kg. répát, 4 kg. vöröslóhereszecskával, 5 kg. árpaszalma-szeeskával, 5 kg. buzapolyvával vegyítve. Délben kapott drbja IV2 kg. á r p a d a r á t s 1 kg. buzakorpát. Ezt minden más vegyiték nélkül jászolba öntve ós kissé megnedvesítve a d t a m , ú t á n n a kapott dbja 3 kg. jó rétiszénát és délben ennek elfogyasztása után történt az itatás. A másik 15 db tehén következőképp lett etetve: kapott dbja n a p j á r a kétszer etetve 30 kg. répát, 3 kg. hereszecska, 4 kg. árpaszalmaszecska, 4 kg. buzapolyvával vegyítve, délben szinte kapott 2V2 kg. árpadarát, 2V2 kg. buzakorpát ós 3 kg. rétiszénát. Az eredmény következő v o l t : Az első 15 drb tehén b o r j a virgoncz, élettelt, formás testalkatú volt. A tehenek napi tejátlaga 4 3 A liter volt drbonként egy éven át, a zsírtartalom pedig 4 % . Ellenben a másik 15 darab tehén b o r j a petyhüdt,^nehézkes, idomtalan és csappant kinézésű volt. A tehenek tejátlaga 51li litert, zsírtartalma pedig 3°/o-ot tett ki. Az első 15 drb tehéntől k a p t a m 14 borjut, meddőn m a r a d t egy drb. A másik 15 darab mind adott borjut, de ezekből szivelzsirosodásban 4 drb elhullott. Az orvosi vizsgálat azt derítette ki, hogy ennek okozójaj a túlsók répaetetés, valamint a nagyobb mennyiségű abraktakarmány volt. Az első 15 darab tehénborju jóval előbbre állt a fejlődésben is, mint az utóbbi 15-é, úgyannyira, hogy az előbbeniek 2 éve3 korukban teljesen ki voltak fejlődve, holott az utóbbiakból 4 darabot ki kelletett mustrálnom, mivel ezeket elmaradottságuk miatt tenyésztésre n e m alkalmazhattam. Ezen kifejlődésnél az előbbi borjuk ivadékai is igen szép és erős testalkatúak voltak úgyannyira, hogy ez utóbbiak ivadékával összehasonlítani n e m lehetett, holott a b o r j u k egyforma táplálókban részesültek és pedig 4 hónapos korig szoptak, zabot kaptak ad libitum és szénát, répát csak egy év eltelte u t á n ettek, azt is drbjára naponkint csak 10 kgr.-ot. Ezen kísérletem eredménye a r r a késztetett, hogy a tenyészállattal mennél kevesebb gyöknövényt etessek és az a b r a k t a k a f m á n y ból se adjak túlságosan sokat. A kellő mozgást eléggé a j á n l a n i n e m t u d o m ; minél többet történjék ez, mert ezáltal fejlődik és erősödik az állat legjobban, illetve igy t u d j a csak legjobban értékesíteni a takarmányt. Szabó N.
János.
TRÁGYÁZÁS. Rovatvezető : Cserháti Sándor.
A rozs műtrágyázása. Irta : Cserháti Sándor. A rozs műtrágyázásánál mindenekelőtt figyelembe kell vennünk a talajt, mert a szerint, a mint középkötött, vagy homoktalajon termeljük a rozsot, lényegesen eltérő eljárást kell követnünk e m ű trágyázásnál. A középkötött talajon az eljárás azonos a b u z a műtrágyázásával,*) vagyis a hazai viszonyok között igen sok esetben kizárólagos foszforsavtrágyával jelentékeny terméstöbbletet érhetünk el. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a rozs még biztosabban meghálálja a foszforsavtrágyát, mint a buza. Az orsz. m . kir. növénytermelési kísérleti állomás két ízben végzett nagyobb arányú kísérletet a gazdák közreműködésével a szuperfoszfátnak az őszi gabonafélékre gyakorolt h a t á s á r a vonatkozólag és pedig 1895-ben és *) L. ,Köztelek" 1898, 30-ik szám.
. Í288 KÖZTELEK, 1 8 9 8 . S Z E P T E M B E R HO 1897-ben*) 1895-ben 37 helyen tettek kísérletet rozszsal, ezek közül 34 helyen terméstöbbletett eredményezett a szuperfoszfát, 1897-ben 32 helyen, ezek közül 29 esetben volt terméstöbblet, melynek nagysága volt 1895: 1897. évben 50 kg. alatt 9 : 6 50—100 „ között 5 5 100—150 „ 5 •r-Ífe 150—200 „ 3 3 200—250 „ 5 1 250—300 „ 2 4 — 300—350 „ 3 350 kg.-nál több 3 2 Ha az 50 kg.-nál csekélyeb terméstöbbletet figyelmen kivül hagyjuk is, még mindig aránylag igen jelentékeny azon gazdaságok száma, amelyekben a szuperfoszfát alkalmazása eredménynyel járt. A hol a terméstöbblet a 100 kgr.-ot meg n e m haladta a trágyázás csak az esetben j á r t haszonnal, ha az utóhatás mutatkozott a második évben, a mi különben rendszerint beszokott következni, ellenben ott, a hol a terméstöbblet a 100 kgr.-ot meghaladta a szuperfoszfát alkalm a z á s a már az első évben jövedelmező volt, ezen gazdaságok száma szintén elég nagy, 1895-ben 23, 1897-ben 15 volt. Ezen kísérleti eredmények eléggé bizonyítják, hogy a középkötött talajokon a kizárólagos foszforsavtrágya a rozs alá igen sok esetben jövedelmező. Annak, hogy a rozs aránylag j o b b a n reagál a foszforsavtrágyárá, mint a buza, két oka lehet, az egyik, hogy a rozsgyökérzetének oldóképessége csekélyebb, mint a b u z á - é - é s ennek folytán a talaj nehezen oldódó foszforsavát nehezebben tudja felszívni, a másik, — és ezt tartom valószínűbbnek, — hogy a rozs fejlődése korábban indul meg tavaszszal s igy a téli nedvességet nagyobb mértékben képes h a s z n á r a fordítani, mint a buza. Ha középkötött talajon közvetlenül rozs alá adjuk a foszforsavtrágyát, akkor véleményem szerint legczélszerübb szuperfoszfátot használni, mert a rozsnál lényeges dolog az, hogy még őszszel megbokrosodjék. Már pedig minél több könnyen oldódó foszforsav áll rendelkezésére,' annál biztosabban számithatunk az idejében való megbokrosodásra. A nyáron, vagy öszszel adott Thomas-salak azonban nem képes a bokrosodás idejéig annyira eloszlódni, hogy h a t á s a kellőleg érvényesülhessen. Azonban minden oly esetben, a midőn a rozs előveteménye korán lekerülő takarmány, — zabosbükköny, vagy borsó, — czélszerübbnek tartom a foszforsavtrágyát n e m közvetlenül a rozs alá, h a n e m az előveteménv alá adni. A növénytermelési állomás által ez irányb a n végzett kísérleteinek legközelebb közzéteendő eredményei azt bizonyítják, hogy ez esetben még biztosabban számithatunk a m a foszfortrágya termésfokozó hatására, mintha közvetlen az őszi gabona alá szórjuk el azt. Ez esetben Thomas-salakot éppen oly sikerrel alkalmazhatunk, mint szuperfoszfátot. Mészszegény talajokra elsősorban a Thomas-salakot ajánlom e czélra, m e r t foszforsavon kivül meszet is adunk a talajnak, különben" pedig azt vásárolja a gazda, amelyik jutányosabb. Ha a zabosbükköny alá istállótrágyát adunk, akkor a szuperfoszfát az alászántás előtt az elteregetett istállótrágyára elhinthető és vele együtt alászántható, a Thoma-ssalakot azonban czélszerübb lesz az istállótrágya alászántása után elhinteni és beboronálni, ez esetben a Thomas-salak korántsem fogja az istállótrágya organikus nitrogénjének átalakulását oly mértékben elősegíteni, mint különben. Homoktalajon kizárólagos foszforsavtrágyával sokkal ritkábban érhetünk ezélt, mint *) Bővebben lásd Az orsz. m. kir. növénytermelési állomás jelentése 1895-ik évi működéséről és Kisérletiigyi Közlemények' 1 kötet 2 füzet. -
középkötött talajon, mert a homoktalajokon rendszerint a másik két tápanyag, a nitrogén és a kálium is hiányzik és ha mutatkozik is a foszforsav trágyának a hatása, ez n e m lesz tartós, mert a nitrogén és káliumfölösleg — a foszforsavhoz viszonyítva — nem nagy s ezért a homoktalajon rendszeresítendő mind a három tápanyag pótlásával érünk czélt. Nem a j á n l a n á m azonban senkinek se — legalább a mi viszonyaink között nem — hogy mind a három tápanyagot mesterséges trágya alakjában pótoJja, mert ha növekednék is a termés, jövedelmező az eljárás aligha lenne, mert a költség igen jelentékeny lenne. De ezen eljárást azért se ajánlom, mert nagyon növeli a rizikót s akárhányszor előfordulhatna, hogy éppen a mütrágyázott területek termése lenne a legcsekélyebb. A homoki gazdák azt tartják, hogy a homok n e m csalja meg a gazdát, n e m ad sokat, de biztosan terem, n e m mutatkozik azon nagy termésingadozás, mint az agyagtalajon. A homok azonban csak addig terem biztosan, amig n e m törekszünk a termését egyoldalúan fokozni, mert addig a vízkészlete elegendő a növények szükségletének fedezésére. Amint azonban mesterséges trágyával a növényeket erősebb növekedésnek indítjuk, nagyobb lesz a vízfogyasztás és amint tartósabb szárazság áll be, a növények fejlődése vízhiány miatt megakad s megtörténhetik — amint azt több helyen tapasztalták is — hogy éppen a kedvező időjárás folytán b u j á b b a n fejlődő növények sinylik meg legjobban a szárazságot s adnak legcsekélyebb termést. Nézetem szerint ez okból, ha a homokon biztos sikert akarunk elérni a műtrágyával, akkor mindenekelőtt a homok vizfoghatóságát kell fokozni, ami pedig legczélszerübben a homok humuszának a növekedésével érhető él. A humuszt kétféle módon n ö v e l h e t j ü k : istállótrágyával, vagy zöldtrágyával. A homok rendszerint kevés istállótrágyát kap, mert homoki gazdaságokban kevés az állat, az illető gazdák szerint többnyire azért, mert a h o m o kon nem termelhető takarmány oly mértékben, mint a középkötött és kötött talajokon. Az tény, hogy lóherét, luczernát homokon bajosabb termelni, mint a kötöttebb talajon, h a b á r külföldi tapasztalatok azt m u t a t j á k , hogy ez n e m lehetetlen, — feltéve, hogy a talaj elegendő mély — csak bőven- el kell látni a talajt Thomas-salakkal és kainittal. De ha ezen két kitűnő takarmányfélétől el is tekintünk, vannak igen jó takarmánynövények, amelyek a homokon is biztosan megteremnek, ilyenek a nyulszapuka, a homoki borsó ós a szöszös bükköny, melyek még a silányabb homoktalajon is jól díszlenek, ha a talajt elegendő foszforsav és kálitrágyával ellátjuk, a jobb homokokon pedig termelhető még a biborhere és a zabosbükköny is. A téli takarmányozásnál különben oly fontos takarmányrépát homokon n e m lehet ugyan termelni, de ez helyettesíthető részben murokrápával és burgonyával, részben pedig zsombolyázott csalamádéval. Az országos növénytermelési kísérleti állomás évek óta fáradozik, hogy a homoki gazdaságokat megfelelő takarmányfélékhez juttassa. Törekvése nem is volt sikertelen, amenynyiben a homoki borsót — melyet azelőtt n á l u n k nem is ismertek — m á r számos vidéken igen szép sikerrel termelik, a nyulszapukát, melyet azelőtt csak nagyon szórványosan termeltek, m a m á r számos homoki gazdaságban felleljük. A homoki luczernával folyamatban levő kísérletek az eddigi tudósítások szerint szintén kedvező eredményre fognak vezetni. Azt t e h á t n e m lehet mondani, hogy a homokon azért n e m lehet az állattartást, vagy tenyésztést fejleszteni, m e r t n e m lehet takarmányt termeszteni. Ezért ott, ahol a jövedelmező állattenyésztés feltételei megvannak, az istállótrágya fokozásával törekedjünk a homok hu-
3.
7 1 . SZÁM
8-IK ÉVFOLYAM.
musztartalmát növelni, amikor egyúttal a hiányzó nitrogént is pótoljuk, ugy, hogy a mesterséges trágyafélék közül csak a foszforsav és kálitrágyákra lesz szükség, ami által a trágyázás költsége jetenlékenyen csökken. A foszforsavtrágyák közül a csontliszt és a Thomas-salak között választhatunk, mert a szuperfoszfát a homoktalajokra nem való és pedig minél lazább a homok, annál kevésbé, mert az ily homoknak a tápszerkötő képessége nagyon csekély és ezért a szuperfoszfát vizben oldható foszforsav tartósabb esőzéseknél a mélybe mosatik. A csontlisztről egy ideig azt mondották, hogy az nagyon csekély értékű trágya, mert termésfokozó h a t á s a viszonyítva a T h o m a s salakéhoz, vagy a szuperfoszfáthoz nagyon csekély. Ujabban azonban dr. Kühn kimutatta, hogy homoktalajon különösen őszi rozs alá ez igen megfelelő trágyaféle és ezért alkalm a z á s á t n e m is akadályozza egyéb, mint a drágasága. A foszforsav kilóperczentje — nálunk legalább — jóval többe kerül, mint a szuperfoszfátban, a miért is a homokra ezidőszerint legmegfelelőbb foszforsavtrágya a Thomas-salak, mert foszforsava nehezebben oldható lévén az esőzések alkalmával n e m mosatik a mélybe. A Thomas-salakból feltéve, hogy az 18%-os foszforsavat, amelynek legalább 85°/o-a czitr á t b a n oldható, kat. holdankint 2 q. elég lesz. A hiányzó káliumot legelőnyösebben kainit alakjában pótolhatjuk. Ott azonban, a hol a gazdaságnak elegendő rétje van és legalább m i n d e n negyedik évben trágyát kapnak a szántóföldek, czélszerübbnek vélem a kainitot a rőtnek adni Thomas-salakjkal együtt, mert ez esetben a rét termését növeljük, a rétiszéna feletetésével pedig a szántóföld kálimennyiségét is fokozzuk. Ily viszonyok között tehát a szántóföldre csak is Thomassalakot fogunk használni a műtrágyák közül, ott azonban, a hol a szántóföldön termelünk takarmánynövényeket, különösen, ha a fentebb felsorolt pillangós viráguakat akarjuk termelni, a kainitot annál kevésbé nélkülözhetjük, minél lazább a homok. Ezen takarmányfélék bőtermést homokon csak is kálifoszfáttrágya után fognak adni. Az ily gazdaságokban legczélszerübbnek tartom azon eljárást, hogy a zabosbükköny, a szöszösbükköny, vagy a homokibórsó alá kat. holdankint 2 q. Thomassalakot s ugyanannyi kainitot alkalmazunk és az istállótrágyát közvetlen a rozs alá adjuk, ez esetben a rozsnak még elég jut az elővetemények alá adott m ű trágyából ós nitrogénben sem szenved hiányt, a t a l a j humusza is növekszik és pedig nem csak az istállótrágya szaporítja azt, h a n e m a takarmánynövények v i s s z a m a r a d ó j növényzete is. Az olyan homoki gazdaságokban, ahol a viszonyok a nagyobbmérvü állattartást nem engedik meg csakis a zöldtrágyázás segélyével lehet a homok termőképességét fokozni, figyelembe véve természetesen azt, hogy a pillangós növények csakis a nitrogént veszik a levegőből, foszforsavra és káliumra csak ugy rászorulnak, mint a többi növények és ezért, ha nagyobb tömeget akarunk alászántani és a zöldtrágyázásnál erre kell törekedni, különben nem Jesz annak hatása, a zöldtrágyanövényt kálifoszfát trágyába kell vetni. Az eljárás aszerint változik, hogy t a r tunk-e ugart, vagy n e m és hogy miféle növényeket termelünk. Ismerek gazdaságokat, ahol a homokon csakis rozsot termelnek olyformán, hogy az egyik évben ugarnak, vagy parlagnak hagyják a földet, s másik évben rozsot termelnek s a következő évben ismét parlagolnak vagy egy évig parlagnak m a r a d s két, esetleg három éven át termelnek rozsot. Az ily gazdaságokban igen könnyen keresztül vihető a zöldtrágyázás, aránylag csekély költséggel. A rozs alá elhintünk 2 q. Thomassalakot és 2 q.
.,73. SZA\1.
8-ik
ÉVFOLYAM.
kainitot és pedig lehetőleg m á r julius hóban, tavaszszal a rozs közé nyulszapukamagot szórunk el. A rozs lekerülte után a nyulszapuka fejlődésnek indul és a következő évben junius hóban, vagy legkésőbb julius elején alászántatik. Ha minden második évben jő nyulszapuka a t a l a j r a , . akkor rozsot mindig kálifoszfáttrágyába vessük, a trágyát a vetőszántás előtt szórva el, mert a trágyát nem annyira a rozsnak adjuk, melynek elég jut még az előző trágyázásból, h a n e m a rozsot követő nyulszapukának. Ha pedig a rozsot 2 — 3 szor termeljük egymás után, akkor a műtrágyát mindig azon rozs alá adjuk, amely közé tavaszszal nyulszapukamagot hintünk el. Különben,' h a ezen eljárást néhány .éven keresztül gyakoroljuk a talaj megjavul annyira, hogy rozson kivül egyéb növények is termelhetők lesznek. A hol a homokon többféle növényt termesztenek az ugar rendszerint tavaszi kalászos . után következik, ez esetben a tavaszi gabona elvetése előtt szórjuk el a kálifoszfáttrágyát és boronáljuk alá s vessünk a kalászos elvetése után azonnal nyulszapukát. Már sokkal nehezebb a zöldtrágyázást ott rendszeresen keresztülvinni, akol ugart n e m tartanak. Itt mindig a vetésforgótól függ, hogy mely eljárást követünk. Ha például a vetésforgó : 1. takarmány, 2. rozs, 3. burgonya, 4. tavaszi kalászos, akkor az eljárás az lehet, hogy a tavaszi kalászos tarlójára elhintjük a Thomassalakot és a kainitot s alászántjuk s augusztus végén — szeptember elején szöszösbükkönyt vetünk s ezt m á j u s b a n zöldtrágyául alászántjuk s utána, ha a csibehus megterem ezt, szárazabb klima alatt pedig csalamádét vagy takarmánykölest vetünk, ez a d j a a takarmányt. Van még egy m ó d j a a zöldtrágyázásnak ugart n e m tartó gazdaságokban, a midőn csak azon években alkalmazunk zöldtrágyát, midőn g a b o n á a r a t á s u t á n ekejárásnyira megázik a tarló. Ez esetben egy táblán homokiborsót termelünk magnak s a termést elteszszük a jövő évi aratásig s h a juliusban vagy augusztus elején eléggé megázott a tarló, rögtön felszántjuk és homoki borsóval bevetjük azon táblákat, a melybe tavasziak — burgonya, á r p a vagy zab — kerülnek és a borsót késő őszszel, midőn a dér már megcsípte, alászántjuk. Ha a szárazság n e m engedné a zöldtrágya alkalmazását, a két éves borsómagot a következő évben felhasználjuk abraktakarmánynak. Ezen eljárásnál a kálifoszfáttrágyát n e m a d h a t j u k közvetlen a zöldtrágya alá, mert n e m tarthatunk .készletben annyi műtrágyát, midőn n e m tudhatjuk, vájjon alkalmazhatjuk-e azt azon évben, ezért a kálifoszfáttrágyát közvetlen a rozs alá adjuk, h a m á r egyszer kapott a talaj zöldtrágyát és ha minden 2-ik, 3-ik évben ily m ó d o n a tavasziak alá adunk zöidtrágyát a rozs nitrogénben sem fog hiányt szenvedni. Ezen trágyázási módot csak is oly helyekre ajánlom azonban, ahol a rendszeres zöldtrágyázás egyáltalában n e m vihető keresztül, például ahol a vetésforgó 1. takarmány, 2. rozs, 3. burgonya, ez esetben a rozs alá a d j u k a kálifoszfáttrágyát és a rozs után k e d vező időjárással a zöldtrágyát.
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető : Dr. Iliityra Ferencz.
A sertésvész és a beltenyésztés. III. Jelentéktelen veszteségük volt: Árva, Liptó, Trencsén, Bereg,'Mármaros, Kis-Küküllő, Fogaras, Csik, Udvarhely megyének. Ezen adatokból igen érdekes tanulság meríthető.
KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO
10.
1337
Ugyanis : érdekesen csoportosulnak ugyan- , körülbelül ilyen is a viszony a magyar és szerb tenyészetekben beállott veszteségeknél. azon °/o szám mellé azon vármegyék, melyeknek klimatikus és gazdasági viszonyaik többé-kevésbé Másrészt az is áll, hogy a szerb tenyémegegyeznék. szetek nem képviselnek oly értéket, mint a mi Azután ismét ugyanazon °/o szám köze- hazai jobb tenyészeteink, mert Szerbiában — lében csoportosulnak azon vármegyék, melyekben különösen a vasúttól távolabbfekvő vidékeken sertéstenyésztő uradalmak vannnak hasonló fo- — a sertésnek, egyáltalán állatnak nincs közel kú állapotban, illetve, a mely megyék sertéste- sem értéke mint nálunk. Fináncziális szemnyésztési állapota egymással többé-kevésbé meg- pontból véve azonban a dolgot, pgy gazdánál, vagy tenyésztőnél mégis megfontolandó, hogy egyezik. Azután észlelhető az is, hogy °/o számok . egy kevesebb értéket képviselő sertésnyájből nagyobbak olyan megyékben, melyekben ura- hullik et pl. 1000 darab közül 250 darab, avagy dalmak űznek sertéstenyésztést — habár a megye egy finomabb és értékesebb tenyészetből pl. 1000 darab közül 550—700 darab sertés. sertésállománya aránylag kisebb is más megyékénél. , A mit egy finom állomány az edzettebb Viszont olyan megyéknél, hol a sertés- vér belékeverése és ez uton durvulása által vészit értékéből, az bőven megtérül azon állomány zöme paraszt birtokokon van, illetve paraszttenyésztőknél (például a többek között oldalról, hogy ragadós betegség iránt n e m lesz Nagy-Küküllö vm.) ha az állomány nagyobb is, oly érzékeny és kevesebb a veszteségi százalék. aránylag a veszteségi % mégis kisebb. Egyedüli h á t r á n y a egy durvább sertésTöbben állítják, hogy uradalmaknál a fajtának, hogy n e m oly gyorsnövésü és hizévész a r á n y l a g is m a g a s a b b veszteségi % - o t koöy, mint pl. a finom magyar mangalicza. szedett, mint paraszt kézben levő (tehát kü- Husa kissé szálkásabb lévén, nem képes oly lönálló, sok) tenyészetekben, azaz a parasztok nagytömegben zsirt magára épiteni, mint a sertéseinél a gyógyulási % nagyobb, a vesz- zsirtképző sertések. Csontja a z o n b a n erősebb, teségi % pedig kisebb volt, mint ugyanazon szervezete jobb, tüdőbajban pedig n e m oly vidéken levő uradalmi tenyészetek sertéseinél. „terhelt", mint a mi beltenyésztett puha serEzen körülmény tehát világosan a sertéseink. tések tartási, nevelési viszonyaira és ellentA szerb jobbhirnevü tenyészetekben azonállóbb képességére mutat. b a n — mint m o n d j á k — éppoly jó hízó és Egyes uradalmak tenyészeteiben a vész gyors fejlődésnek a sertések, mint a magyar 7 0 — 9 0 % veszteséggel szűnt meg akkor, midőn mangoliczák. ugyanazon vidéken a parasztok (nem a cseléd, A kik a hizlalással foglalkoznak, mondták, h a n e m a paraszt gazdák sertései értendők!) hogy a szerb mangolicza forczirozott etetetéssertései között sporadikusan és 1 2 — 2 6 — 3 0 % sel (darabirbancz) éppúgy elkészíthető, mint a veszteséggel v é g z ő d ö t t ; még azon esetben is, magyar. 5 — 6 h ó n a p alatt éppúgy fölhizik, ha a sertések n e m elkülönítve éltek a gazdák csak testalakulásánál fogva 30—40 kgr.-al udvarában, h a n e m ha közös legelőre is jártak. kevesebb sulymaximumot képes csak elérni, Más helyeken csupán uradalmi sertések mint a mi tulfinom mangoliczáink. Azon hátközött pusztított a vész, sok esetben ott tört rányok azonban, a melyeket a beltenyésztés ki a b a j legelőször és ugyanazon h a t á r b a n által elpuhított magyar uradalmi mangoliczáklevő községi csordában nem volt b a j . ról a mult közleményben elmondattak, a szerb Viszont az is tény, hogy egyik uradalmi mangoliczáknál ismerettenek. tenyészetben sokkal erősebben pusztított a baj, De nemcsak ezen előnyök miatt ajánlmint egy másikban, egyébként egyenlő állapoható a magyar mangolicza tenyészetek vérét tok főnnforgása esetén is. szerb, vagy hazai durvább (edzettebb) mangoMindenesetre értékes volna, ha rendel- licza vérrel fölfrissíteni, h a n e m főképp azon keznénk egy oly kimutatás fölött, mely az azon emiitett okból is, hogy a sertésvész a egyes tenyésztésekben lefolyt vész mikénti le- szerb tenyészetekben általában tetemesen kisebb folyásáról tájékozódást nyújtana. Ennek alap- veszteségi % - a l pusztított, mint nálunk. j á n kitűnnék az, hogy melyik tenyészet sertései Ha most, ezen körülmények okait vizsellentállóbbak, illetve a fönnforgó körülmények mérlegelésével meg lehetne itélni azt, hogy gáljuk, többféle tényező behatásától látjuk a z t mely tenyészet sertései edzettebb szervezetüek. megmagyarázottnak. Vannak a kik szerbiai klimatikus viszoÉs azután azon helyekre, melynek tenyéország geográfiái fekvésében szete gyengének mutatkozik, illetve melyet az nyokban, az elpusztulás fenyeget, akár tulfinomodottsága v. vagy pedig specziális gazdasági állatenyésztési beltenyésztési hibák stb. miatt, akár egy ellent- és állatkereskedelmi viszonyaiban is keresik. Klimatikus viszouyoknak tulajdonítják, állóbb finomabb magyar, akár szerbiai tiszta tenyésztésű durvább konstrukczióval biró egyedek- hogy a ragadós betegségek baktériumai n e m kel behozott vérrel volna tanácsos javítani, képesek olyan könnyen elterjedni, mint nálunk ellentállóbbá tenni és kapcsolatban a megvál- lévén Szerbia levegőjének (nyári) hőfoka matoztatott tenyészeljárásokkal tartási, etetési mód- gasabb, mint a miénk, a nagyobb meleg tehát m á r m a g a is meggátolja azok tovatenyészészerekkel edzeni és annak is nevelni. Hogy egy edzetebb, ellentállóbb sertésfaj- sét. (?) Geográfiái fekvést tekintve azt állítják, tának előnyeit j o b b a n elfogadhatóbbá tegyük, hogy a sok viz, hegyipatak, melyeknek vizei a egy rövid számítást tárunk elő. azok Hizóba állítunk 100 darab magyar m a n - hizlalókat (lévén a hizlalók n a g y o b b á r a p a r t j á n épitve) körülfolyák, és jobb ivóvizet, galiczát és fölhizlaljuk darabonként 100 kilog r a m m r a . Kgmját 60 krral számítva a serté- fürösztőt adnak, mint a nálunk levők, mint a sek d a r a b j a 60 frtot, a 100 darab 6000 forint tisztaság tényezői a vész tovaterjedését, megértéket képvisel. A n y á j r a sertésvész jön és fészkelését megakadályozzák. benne elpusztul 6 0 % , azaz 60 darab, a mi Kereskedelmi szempontból Szerbia még 3600 frt veszteségnek felel meg, minélfogva a nagyon h á t r a m a r a d o t t , vasútja kevés van, a z m e g m a r a d ó rész 2400 frt értéknek felel meg. állatok n e m hurczoltatnak annyit ide-oda s Ha most egy durvább szervezetű, ke- vásárokra sertéseket gyéren h a j t a n a k , tehát a vésbé finom és igy némileg csekélyebb értékű különféle helyekről összehajtott állat egymás^ 100 darab á 100 klgos hizónk van, annak sal n e m érintkezhet s igy az esetleg fellépett megfelelő tőkét (per kg. 55 kr, darabonként ragály n e m hurczoltaik szét. 55 frt) összesen 5500; frtot veszünk föl. Uradalmak nincsenek, az állattenyésztés Ha a n y á j b a n sertésvész üt is, fölve- parasztok kezében van s az állat a birtokos szünk 1 5 % veszteséget, azaz az ellentálóbb háztelkén, szilváskertekbén él, közös legelőre sertésekből elpusztul 15 darab á 55 frt = 825 n e m igen kerül. frt lenne csak a vesstesség és a m e g m a r a d ó Az állat tartási, nevelési, etetési módja, rész 4675 frt értéket képvisel. párzása és szaporodása természetesebb viszonyok A viszonyokkal ismerősek állítják, hogy között van és igy természetének megfelelőbb lé-
1338
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . S Z E P T E M B E R HO 14.
vén, az állat edzetebbé, egészségesebbé és ellentállóbbá nevelődik. A szerb paraszt bevés költséggel neveli és t a r t j a állatait és az, ha megbetegszik, orvosra gyógyszerre n e m költ, sőt nem is igen jut egyikhez sem, egyszerűen kiirtja a beteget, de betegség különben is ritka dolog ott. Egyes élénkebb forgalmi helyeken v a n nak m á s tenyészetek, melyeknél angol husfajták kevertettek be aszerint, amint a viszonyok azt j o b b n a k j a v a s o l t á k ; viszont a z o n b a n — mint a szerb viszonyokkal ismerős egyének állítják — vannak egyes vidékek, hol a szerb sertés ősrégi eredetiségében tenyésztetik mindenütt, a lyubicsovai kincstári birtokon fajtiszta szerb mangolicza tenyésztés áll fenn, a jobbhirnevü tenyészetek azután a podunavai és pózserev^czi kerületekben találhatók fenn j o b a m ó d b a n élő szerb birtokosoknál.
Ha azon nézetet valljuk is igaznak, hogy a sertések immunitását, individuális tulajdonságai avagy m á s körülmények befolyásolják, azon tétel helyességét, hogy vannak vidékek, melyeknek sertésfajtái a sertész vész iránt kevésbé érvékenyek — a szerb állapotokon kivül — a föntebb között statisztikai adatokkal hazánk egyes vidékeire is talán eléggé sikerült kimutatni. Észszerű volna t e h á t mindenesetre, h a azon uradalmak, vagy tenyésztők, kiknél a sertésvész általi veszteség nagyobb volt, védekezésül azon módhoz fordulnának, hogy akár magyarországi edzettebb, ellentállóbbnak bizonyult sertést, akár szerbiai sertést használnának tenyészetükben vérfrissítésre, hogy ellentállóbb n e m z e d é k e t kaphassanak. Ezt azután változtatott tartási, nevelési, etetési, stb. eljárással edzettnek is megtartván, a sertésvész okozta veszteségeket — a további idők folyam á n .— előreláthatólag csökkentenék. Dorner
VEGYESEK. Mai s z á m u n k t a r t a l m a :
01(3 a J
t Erzsébet királyné. 1861—1898. ___ _ 1331 Az OMGE. közleményei. 1332 Innen-onnan ... — . 1332 Gazdasagi növénytan. A rozsda. Mezey-Gyula. — ... 1333 Állattenyésztés. Adat a tenyésztehenek táplálására. Szabó N. János ; 1335 Trágyázás. 1335 A rozs műtrágyázása. Irta: Cserháti Sándor Állategészségügy. A sertésvész és a beltenyésztés 1337 Levélszekrény. __ 1315 Vegyesek. 1316 Kereskedelem, tőzsde 1317 Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok : Budapesti juhvásár. — Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár ... ... ... 1305 Szerkesztői Szenetek. 1274
Béla.
LEVÉLSZEKRÉNY Kérdések. 358. k é r d é s . Sertéshizlaldámban nye.rendő trágyát, melyet egy téglából készült gödörbe hordatok össze, tőzeggel akarom szagtalanítani, illetve fertőtleníteni. Azon kéréssel fordulok a t, szerkesztőséghez, szíveskedjék felvilágositást a d n i : miképpen kell a tőzeget a trágyára alkalmazni, mily mennyiségben ős időközben ? volna-e erre nézve egy, ezen elj á r á s t teljesen felölelő m u n k a ? Pilikla.
u t j á n meghatározni, hogy mennyi szükséges belőle a sertésürülék szagtalanítására. A trágyagödörbe előbb 20—25 cm. vastag rétegtrágyára kellene hinteni elől annyi tőzegkorpát, amennyi a trágyát szagtalanítja s erre ú j b ó l trágyát s a föléje tőzegkorpát és igy tovább. A föld használatával az eljárás hasonló, csakhogy a földből több kell, 25—30 cm. vastagságú trágyarétegre 5 — 8 cm. vastag földréteget kell alkalmazni. A föld annyiban nem előnyös, mert a fuvarozási költséget nagyon növeli. Gs. 8.
L.
Zs.
Feleletek. S e r t é s t r á g y a s z a g t a l a n í t á s a . (Felelet a 358. sz. kérdésre.) A tőzeget e sertéshizlalóban nyert trágyafszagtalanitására és fertőtlenítésére n e m ajánlhatom, mert a nem preparált tőzeg n e m fertőtlenit, szagtalanító h a t á s a is csak ugy érvényesül, h a kellő nyirkosán tartatik, hogy a trágyával jól összeülepedjék, különben n e m akadályozza meg a további bomlást s ezért egy idő múlva a trágya a tőzeg daczára sem lenne szagtalan. A tőzeggel kevert trágyát t e h á t öntözni kellene, ami csak növelné a költséget és különösen a kihordást drágít a n á meg. A sertéstrágya szagtalanítására véleményem szerint a tőzegkorpa vagy föld volna felhasználható, A tözegkorpa beszerezkető a Magyar tőzeg-ipar és részvénytársaságnál Budapesten. Miután azonban e tekintetben tapasztalataink nincsenek, azt előbb ki kellene próbálni; Hozatni kellene néhány q. tőzegkorpát és próba
Kinevezések. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Vörös Pál gazdasági intézőt, a debreczeni gazd. tanintézethez rendes tanárrá, Saab Kálmán vándortanítót gazd. tanintézeti intézővé, nevezettet a debreczeni földmivesiskola s azzal kapcsolatos gazdaság vezetésével bizván meg ; Ormándi Jánosy földmivesiskolai s. tanitót gazflasági intézősegéddé ; a debreczeni földmives iskolához pedig Szabó Mihály ösztöndíjas gazdasági segédet földmivesiskolai segédtanítóvá névez'te ki. H e l y r e i g a z í t á s - A Szolnokon tartott nemzetközi aratógépversenyről szóló tudósításunkb a n Zöltjl Bálint mezőtúri iparos, mint versenyző szerepel. Zöld Bálint rostáit a versenyre csak bejelentette, azonban a versenyen magán nem vett részt. U j szövetkezet N y i t r a m e g y é b e n . A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület f. hó 8-án Stepanon alakított hitelszövetkezetet. A tagok száma 85, az üzletrészek száma 95. Elnök lett Sándor Péter, helyettes elnök Szkala György, pénztáros Maesek János, könyvelő Jakubéczy Ferencz. A f. hó 11-én Mocsonokon létesített az egyesület egy u j szövetkezetet. S ö r á r p a és k o m l ó k i á l l i t á s . A berlini sörfőzői kísérleti-és tanintézet a f. évi október 12-től 16-ig sörárpa- ős komlókiállitást rendez, amelyben külföldi termelők is résztvehetnek. Sajnos, a kiállítás rendezőségének felhívását 12-én, tehát csak 3 nappal a bejelentés határidejének lejárta előtt vettük kézhez, de azért a küldről jövő bejelentéseket talán elfogják fogadni. A l l a t d i j a z á s F e l s ő - E ő r ö t t . F. hó 7-én tartotta meg a vasmegyei gazdasági egyesület Felső-Eőrött a rendes évi állatdijazást, mely nemcsak Vasmegyét, h a n e m szélesebb köröket is érdekelhet, mivel ez a vidék képezi a jónevü pirostarka vasmegyei t á j f a j t a tenyésztésének központját. A biráló-bizottság Ernuszt Kelemen főrendiházi tag, egyesületi elnök vezetése mellett két csoportban működött.
7 4 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. Elővezettetett: 16 tehén, 52 üsző, 6 bika és 14 növendék-állat, összesen 88 drb. A kiállítás általán véve a tavalyi és korábbi kiállításokhoz képest hanyatlást mutat, s ezt a sajnos körülményt a bírálat, befejeztével a jury elnöke ki is emelte. Kiállítás után a bírálóbizottságok tagjai, s a felső-eőri intelligenczia köréből számosan, társas ebédre ültek össze, hol lelkes felköszöntők hangzottak el. Díjazásb a n réssesültek : I. Tehenekért : I. dij nem , adatott ki. II. Amtmann Mátyás F.-Lő 60 korona. III. Zetter S a m u A.-Lő 50 korona. IV. Fridrich Károly .A.-Lő 40 korona. V. Schuh János Rétfalu 30 korona. VI. Kurz Mihály Felső-Lövő 20 korona. II. Üszőkért: I. dij. Z á m b ó Mihály F.-Eőr 80 korona. II. dij. W u r g l i t s József N.-N.-Szt,-Mihály 50 korona; III. dij. Ochsenhofer J á n o s F.-Eőr 50 korona. IV. dij. Fleck János F.-Lő 40 korona. V. dij. Kirnbauer János Villámos 30 korona. VI. dij. Edenhofer Ferencz Pinkafő 20 korona- VII. dij. Köhler J á n o s . F . - E ő r 20 korona. VIII. d i j . F u i t h Károly F.-Eőr 20 kor. III. Bikákért: I. Villámos község (Böhm József) 50. II. dij. F.-Eőr község 40 korona. III. dij. Alsó-Eőr község (Liszt József) 30 korona. IV. dij. AlsóLövő község 20 korona. IV. Borjukért: I. dij. Grabenhofer Mihály A.-Lő, üszőborju, 30 korona. II. dij. Karner Mihály Villámos, bikaborju, 20 korona. III. dij. Karner J á n o s Máriafalva, bikaborju, 20 korona. IV. dij. Kaipel S a m u Alsó-Lövő, bikaborju, 15 korona. V. dij, Freismuth János Tobaj, szopós borjú 10 korona. A szőlőszeti t a n u l m á n y u t , melyet a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a Zemplén vármegyei gazdasági egyesülettel karöltve Tokaj-Hegyalja és vidéke szőleinek megszemlélése czéljából szeptember 10-től 18-áig rendez, a mult szombaton vette kezdetét. A tanulmányut résztvevői szeptember 10-én este érkeztek Szerencsre, ahol szívélyes fogadtatásb a n részesültek a környék birtokossága részéről. A tanulmányozó társaság 11-én Tállyán és Mádon szemlélte meg a szőlőterületeket, 12 én Tarczalon és Tokajon, 13-án Liszkán, Tolcsván, Bodrog-Zsadányon, 14-én SárosPatakon megtekint több magán- és állami szőlőtelepet. Innen Kis-Tornyán és Szőlőskén át Sátoralja-Ujhelyre és Beregszász környékére megy a' társaság, ahol szintén több szőlőtelep megtekintése van tervbe véve. Szeptember 15-én Sátoralja-üjhelyen a környék birtokosainak részvételével szőlőszeti értekezlet tartatik. Ugyanez n a p este Beregszászra utaznak. Széptember 16-án a beregszász-végardóiszőlőket tekintik meg, ugyszinte a munkácsi uradalom szőlőit és több magánszőlőt; 17-énpedig a Bene és Nagy-Muzsaly községek területén fekvő szőlőket, 18-án Beregszászon a szőlő- és gyümölcskiálitást tekintik meg a tanulmányozók s itt ugyancsak egy szakértekezlet tartásával zárul a tanulmányut. A tanulmányozók Tállyán br. Mailloth György, Tolcsván báró Waldbott Frigyes és Tokajon a város közönségének vendégei lesznek. Az a u s z t r i a i szabad f o r g a l o m b ó l kitilt o t t s e r t é s e k n e k a p r á g a — h o l e s c h o v i t z i közv á g ó h i d r a való szállítása. A csehországi cs. kir. helytartóság értesítése szerint az ausztriai szabad forgalomból kitiltott magyarországi- ős horvát-szlavonországi törvényhatóságok járványmentes községeiből származó azonnali levágásra szánt sertéseknek a prága—holeschowitzi vágóhidra való szállítását következő feltételek mellett megengedte : 1. Az elküldendő sertéseket, melyeket minden egyes vasúti kocsirakományra nézve külön kiállított szabályszerű és állami állatorvos által reávezetett egészségi s a származási hely vészmentességét igazoló záradékkal ellátott marhaleveleknek kell kisérniök kizárólag állami állatorvos jelenlétében és felügyelete alatt kell fölrakatni. A prága-holeschowitzi vágóhidra irányított, ős hasonlóképp állami állatorvos jelenlétében ólom-
7 4 . SZÁM. 8-IK
ÉVFOLYAM.
zárral ellátott vasúti kocsikra ezenkivül az állami állatorvos által aláirt és az állatok egészségi állapotát s zárt területről való származását föltüntető bizonyítvány*[is reá ragasztandók. 2. Az ilyen sertéseknek a fönt jelzett rendeltetési helyen való kirakása a rakodónak e, czélra kijelölt részén eszközlendő s onnan a vontató vágányon lófogatokkal vasúti kocsikon, a vásárra szánt állatok teljes elkerülésével, megszakítás nélkül a szuró-állat-csarnokba szállitandók. 3. A közlekedési vállalatoknak a sertésvész miatt forgalmi korlátozás alá vont oly sertésszállitmányokat területekről csak szabad a prága-holeschowitzi vágóhidra szállítás végett fölvenniök,- melyeknek marhalevelei az állami állatorvosnak a fönti 1, pontqan előirt, igazolását tartalmazzák. A vizsgálat költségeit (napidíj é s utazási költség, de vizsgálati dij n e m jár) az eljáró állami állatorvos által irt é s aláirt költségjegyzék a l a p j á n a rakodó felek számának arányábán ezen felektől szintén a közlekedési intézet illetékes közegei szedik be é s a napidijösszeg után j á r ó megfelelő bélyeggel ellátott nyugta ellenében fizetik ki az állami állatorvosnak. Mezőgazdasági központi szövetkezet Némeí o r s z á g b a n . A német „Gentral Genossenschaft Casse' napról-napra mindinkább gyarapodik. Tudjuk, hogy a szövetkezet néhány évvel ezelőtt lépett é l e t b e 5 millió márkányi alaptőkével, melyet az állami támogatás m a oly intézménynyé fejlesztett, hogy a gazdasági amelioráczióknak 62.500,000 márkányi alaptőkéjével jöhet segítségére. Egy u j a b b a n megszavazott törvény megengedi a pénzügyminiszternek, hogy a szövetkezet p é n z t á r a részére további 30 millió márkát bocsáthat fokozatosan rendelkezésére. Az intézmény, fejlődése mindenesetre a németeknél meggyökeresedett szövetkezeti eszmének köszönhető. Vagy nem-e azt bizonyítja az a körültíiény, hogy 1895. október l-töl, midőn csak 5000 szövetkezeti egyesület állott fenn, 1897-ik év szeptember 30-ig 7636 volt ö s s z e s e n ; melyeknek nyílt hitelök. van a Verbandscassen pénztárainál, viszont ezeknek h á t a megett o t t v a n a központi szövetkezet pénztára, mely mint emliténk — az állami szubvenczió által töltögeti bőségszomját. Ez utóbbi,| alapítási é v é b e n ; tehát m á r 1895-ben 11 kerületi szövetkezeti pénztárnak nyújtott segélyt. Ferrario, a Berlinben alkalmazott olasz állami kereskedelmi ügynök azt jelenti a kormánynak, hogy 1896b a n Németország 3.308,126 mezőgazdasága közül a birtokosok 1 2 % , a berlini központi szövetkezet pénztárából nyerték a gazdaságuk üzeméhez szükséges anyagi támogatást s hogy a német gazdák berlini pénztára mily óriási pénzintézet — kitűnik abból, hogy a z 1897-ik év. egy negyedében (jul.—szept.) 422 márkányi forgalmat csinált ! Ez érthetővé válik, h a tudjuk, hogy a központi pénztár a vidéki Verbans - Cassen-ok váltóit leszámítolja s ugyanazokat a Reichsbank pénztáránál s z á mitoltatja le magának egész 5 millió márka erejéig. Ez alapon a központi pénztár 1897-ik év novemberében a vidéki szövetkezeti pénztáraknak 47.277.800. márka .;hitelt nyújthatott. A központi pénztár kölcsönforgalma a közeljövőben bizonyosan még nagyobb terjedelmet nyer a nyilvános gabonaraktárak intézményével, amelyekben raktározott gabonára a gazda kölcsön vehet. Az eddig felépült két hivatalos raktár forgalma ezidőszerint jelentéktelen, mert a m a g a s gabonaárak mellett a gazdák a gabona eladásával segíthetnek magukon. Tehát tekintve, hogy ezen állami gabonaraktárak oly számban épülnek m e g a közel jövőben, hogy bennök 60—70 ezer tonna gabona legyen beraktározva, gondolható, hogy oly években, midőn, silány lesz a gabona ára, sok kikölcsönzött millió lesz a gazdák között szétosztva. A központi szövetk e z e t pénztáráról m é g meg kell említenünk azt is, hogy alapítása idejétől kezdve kölcsöneit 3, sőt 21/2°/q-os kamat mellett bonyolítja le,
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . S Z E P T E M B E R
1339
HO 1 4 .
oly kamatláb mellett, mely az állami kölesönnél \ is olcsóbb. Tekintve azonban, hogy ez év juniusában Németországban a m a g á n kamatláb (Privat-Discont) m á r 3 ' 5 8 % - r a emelkedett, a szövetkezeti pénztár igazgatósága rendeletileg tudatja, hogy 1898. ökt. 1-től egész 1899-ik ó v m á r czíus 31.-ig a kölcsön .összes k a m a t j á t 4 % és a a deponált gabonára nyújtott előleg után 3 % fog szedni. Mi kik oly keserves hitelviszonyok között élünk az ily kamatláb mellett élvezhető kölcsön mellett — a gazdák hitelének kérdését látnók megoldva. Kérődzőknek és sertéseknek Magyarországból é s H o r v á t - S z l a v o n o r s z á g b ó l Auszt r i á b a való bevitele. A cs. kir. osztrák belügyminiszter f. évi. szeptember hó 14-én ; kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe : A) Magyarországot illetőleg \ I. Ragadó's tüdőlob miatt a szarvasmarháknak Ausztriába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: a) Vármegyék: Árva, Liptó, Nyitra, Pozsony (Csallóköz sziget területének kivételével) é s Trencsén vármegyék területéről és Moson vármegye rajkai járásának területéről, b) Város: Pozsony. Ezen törvényhatóságok területéről a s z a r v a s m a r h á k mindazonáltal a bécs-szt-marxi csütörtöki és szombati vesztegvásárokra, azonnali levágás czéljából beVihetők, az 1896. évi julius h ó 23-án 48110. szám alatt kelt k ö r rendeletben közölt feltételek mellett; II. Ragadós szájés körömfájás miatt a sertéséknek é s kérődzőknek (szarvasmarhák, juhok és kecskék) Ausztriába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről t i l o s : Vármegyék: Besztercze-Naszód, Szolnok-Doboka é s Udvarhely. I I I . Sertésvész miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele a következő törvényhatóságok területéről t i l o s : a) Vármegyék: Abauj-Torna, Alsó-Fehér, Arad, Bács-Bodrog, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Bihar, Borsod, Brassó, Csanád, Fejér, GömörKis-Hont, Győr, Hajdú, Háromszék, Heves, Hont, Jász-Nagykun-Szolnok, Kis-Küküllő, Kolozs, Komárom, Krassó-Szörény, Maros-Torda, Moson, Nagy-Küküllő, Nógrád, Nyitra, PestPilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szeben, Szepes, SzolnokDoboka, Temes, Torda-Aranyos, Torontál, Udvarhely, Ung, Vas, Veszprém, Zala, Zemplén és Zólyom. b) Városok: Arad, Baja, Debreczen, Kassa, Maros-Vásárhely, Pancsova, Pécs, SelmeczBélabánya ős Szabadka. B) Horvát-Szlavonországot illetőleg ; I. Sertésvész miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele Horvát-Szlavonországok. Belovár-Kőrös, Verőcze és Zágráb vármegyéjéből és az ezen. vármegyék által körülvett városokból tilos. II. Juhhimlő miatt a juhoknak Ausztriába való bevitele HorvátSzlavonországok következő törvényhatóságainak területéről tilos : Modrus-Fiume ós Lika-Krbava vármegyékből ós a z ezen vármegyék által, körülzárt városokból. Az ausztriai szabad sertésforgalomból sertésvész miatt kitiltott m a . gyarországi és horvát-szlavonországi törvényhatóságok területéről, ugy járványmentes, valamint fertőzött községekből, de ily községekben levő járványmentes udvarokból azonnali levegásra szánt sertéseknek minden külön engedély kikérése nélkül a „Productivgesellschaft der W i e n e r FIeischselcher" czimü szövetkezet, valamint Ziegler József, Karlik Alajos, Dittmayer Károly, Hölbing József, Hatzinger Engelbert, Hatzinger Lipót és Wrbicki József bécsi hentesek vágóhidjára vasúton való szállitása az 1896.. évi julius h ó 23-án kelt 48164. sz., valamint az 1898.. febr. 16-án 5970. sz. kelt körrendeletben, nemkülönben az ausztriai szabad sertésforgalomból sertésvész miatt kitiltott magyarországi és horvát-sziavon törvényhatóságok járványmentes községeiből azoánali levágásra szánt sertéseknek a p r á g a holeschovitzi közvágóhidra vasúton való száilit'ása a z 1898. évi szeptember hó 10-én 61851. szám alatt kelt körrendeletben közölt feltételek mellett továbbra is szabad. A leszúrt é s szétdarabolatlan állapotban levő sertések (sertés-
hús) bevitelére nézve, továbbá a Magyarország és Horvát-Szlavonországok zár alatt n e m álló törvényhatóságainak területéről származó s legalább 120 kiló élősulylyal biró sertéseknek Ausztriába való bevitelére vonatkozólag a z 1897. évi február hó 25-őn kiadott 12962. sz. körrendeletben foglalt eddigi feltételek továbbra is irányadók.
T i * á g y a I é - & z ó r ó c s a p o k I. sz. a hordó aljára erősíthető, darabonként frt -8.— II. sz. a hordó ajtóra erősíthető, darabonként frt 7.— Legjobb minőségű
k é k g á l i c z huzapáczolásra ÍOO küogrammonként S4 Mintákkal készséggel szolgál
S c h o f i o l a
frt.
É r n i
Főüzlet: Budapest. Gyár: TI., Andfássy-iit 3. VI., Révay-ntc/.a 16. (Fonciére-palota). Sürgönyczim : SCHOTTOLA, BUDAPEST. '
„REMINGTON" ÍRÓGÉPEK VILÁGHÍRŰEK. VALLÁS- és KÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. minister H i v a t a l o s Közlöny-bői. „A vallás és közoktatásügyi magy. kir. minister a Remington írógépet (kapható Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanintézetek részére leendő beszerzésre ajánljai Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billentyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert nagy tartósság. — Központi vezeték nélkül. — Teljes magyar és német billentyűzet. — Minden betűnek csak 1 billentyűje. — Legnagyobb sokszorositó képességgel. A BEMINGTONT nagy sikerrel használják. A magyar bosnyák, horvát, osztrák^franMta,^an föiamiTelés™az1 igazság-, a honvédelmi-, és a vallásközoktatásügyi minisztériumok, --Fiumei kormányZős
tábla Budapest, Győr stb. — Gr. Károlyi Imre urad. igazgatósága, Mágocs. - Magy. Mezőgazdák szövetkez"" Bpest. Reé Jenő püspöki urad.^ bérlő Ve^prém. J Győxi püspökségi központi iroda gróf ura< . L, ügyvédeknél, megyéknél, városi uradalmaknál stb. stb. kívánatra vételkötelezettség „ . nélkül küldünk saját költségünkre az ország bármely részébe díjmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak.saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen.
Remington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.
1340
KÖZTELEK, 1898, SZEPTEMBER HO 14
KERESKEDELEMTŐZSDE. Budapesti
gabonatőzsde.
(Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1898. szeptember 13. , A lefolyt hét időjárása nagyobbára száraz volt és csapadék csak szórványosan fordult elő. Napközben a hőmérséklet enyhe volt ugyan, az éjjelek azonban már hűvösek lettek. A tengeri felől beérkező jelentések továbbra is kedvezőtlenek. A törés az ország több részében már folyamatban van, a terméshozam azonban gyenge, mert a legutóbbi esőzések a szemképződésre már hatástalanok voltak és a kiszáradt növényre, mely sok helyütt korán érett nem lehetett befolyással. A vízállás továbbra is alacsony és a hajózás elé akadályokat gördit. Külföldön az időjárás szintén száraz maradt. A külföldi piaczok üzletmenetről vajmi keveset jelenthetünk. Az árak tartottak ugyan, a fogyasztás azonban továbbra is csak a legsürgősebb szükségletet fedezi és promt árura helyez fősúlyt. Amerikában az árak csak lényegtelen változásoknak voltak alávetve és valamivel a multheti zárlaton felül jegyeznek, a hozatalok továbbra is kedvezőek. Angliában vontatott üzlet volt, a. mi mellett az árak is alig tarthatták magukat. Francziaországból is csak jelentéktelen változásokat jelentettek. A- többi kontinentális piaczokon prompt áru változatlan árakon könnyen helyezhető el. Szállítási áru elég bőven; van kínálva a spekuláczió ezzel szemben azonban tartózkodó. Mig tehát a külföldi piaczokon az üzleti tevékenység korlátolt vételkedv gyenge, addig nálunk e héten kenyérmagvak iránt éllrik kereslet mutatkozott -ui; .:• • • • i változatlanok maradtak,; a forgalom is mérsékelt. Az üzleti hét részleteiről a következőket jelenthetjük. Buza továbbra is aránylag csak gyengén van kínálva. A termelők ajánlataikkal tartózkodóak és czélszerübbnek tartják jobb árak reményében az eladassal várni. A malmok ennek ellenében — habár készletek • felett rendelkeznek — szükségletüket készáruban mégis f edezni akarják és igy jó vételkedvet tanúsítottak annál inkább, mert a gyorsan emelkedő határidő-piacz is a vásárlásra ösztönzött, Sáokványbuzát eddigelé szállításra, daczára a terminus' előrehaladásának be nem jelentettek és igy különösen a szeptemberi buza árfolyama volt. javuló. A tulajdonosoknak ez természetesen kínálkozó alkalom volt , követeléseik felemelésére és habár az üzlet a hét elejével lanyhán kezdődött, a malmok fokozatosan mégis kényszerülve volt a 49 krral magasabb árakat megadni. Azonnal átvehető áru előnyben részesült, de rövid szállítási határidőket sem utasítottak vissza. Külföldi búzákban a kinálat e héten gyengébb volt, mért az Aldüna alacsony vízállása a hozatalt megnehezíti. Az e heti forgalmat 180,000 mm. a heti hozatalt 230,000 mm. tesszük.
Baja-Zomboron 6.40 frtot, barna bab Kalocsán 5-75, Nagy-Károlyban 5-50 frton jegyez. Köles helyben 4-30 frton értékesíthető. Vetőmagvak: Vöröshere A hangulat továbbra kedvező ugyan, mert a termés alig közepesnek Ígérkezik, üzlet azonban még most sem fejlődött. Névleg uj i" í 1 rt 1 i aiut 3235-— frton jegyzünk. Luczernát 30.—35.— Muharmag ' -5-25 frtot. Uj bükköny 5"25—5'50 frton jegyez. Báltacz im, 11 12.— frton jegyez helyben. Napi j e l e n t é s 1898. s z e p t e m b e r 13. Készbuza ma jól volt kínálva, a malmok a nagy kínálattal szemben tartózkodóak s igy a. forgalomba jött mintegy 40,000 ftimázsa 5—10 krral alacsonyabb ár mellett adatott el. Eladatott: Tiszavidéki:
Hüvelyesek : Bah (uj) fedezésivételek ' folytán továubra is élénkebben volt forgalomban, az árak azonban változatlanok maradtak. Trieurt aprószemü bab Gyöngyös-Félegyházán 6-50-75 frtot, gömbölyű
üzlet szintén lanyhúlt, Budapest távolságában minőség szerint 6-70—6'95 frton adható el. Jobb minőségű vétőrozs iránt van érdeklődés. Árpában a kinálat gyenge, különösen jobb .minőségüekben. Takarmányárpáért 5-30—5-65 frtot Budapest illetve Kőbánya fizetnek. Zab változatlan, jó minőségű zabért 5-50-^5 75 frtot helyben fizetnek minőség szerint. Tengeri változatlan. Határidők a némileg, szilárd küllőid mellett valamivel szilárdabban indul, később eladások folytán ellanyhulnak, mig d it valamivel szilárdabb hangulat. Köttetett. Déli zárlat. Szept. buza 1898 . • •— . 8-76-77 Márcz. buZa 1899. j f - ^ - — " - j — — • — 8-50—51 Szept. rozs 1898. • • • •— 6-84—86 M árcz. rozs 1899. —• 6-74—76 r Tengeri szept. 1898 . 5*12—14 máj. 1899. . » •—•— 4-65—66 Zab szept. 1898. • 5;30—31 , márcz. 1899. . —J^j ——•—•—' 5-50-52 Káp.-repcze szept. • -00• 12-90—13 Szeszüzlet. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e hét elején változatlan üzletmenet uralkodott és a szeszárak azO^ali , szállításra a mult heti zárlatjegyzés szerint záródnak. Elkelt finomított szesz azonnali szállításra budapesti, .szeszgyárak" tói 55.75 frtig, vidéki szeszgyáraktól 55.25—55.50 frtig nagyban. Élesztőszesz 56 frtig kelt el. . Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e hétnek elején gyéren volt kínálva és néhány kisebb tétel későbbi szállításra változatlan áron kelt el. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 18.75— 19.— forint. Bécsi jegyzés 19 60—19-80 frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 54.75—55 forint adózott és 18.75— 19.— frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 12.-—12.25 frt kiviteli szeszért 90 százalék. A kivitel e hét elején szünetelt. Vidéki szeszgyárak közül: Barcs, Arad, NagyVárad, V* frttal drágábban, a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 55'50—56'— frt, élesztőszesz 54 50—55'— frt, nyersszesz adózva 54 50—55-— frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 15-——15'50 frt, denaturált szesz 22"— —22-50 frt. Kontingens nyersszesz —. . Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők.
Rozs kezdetben ugyancsak lanyha irányzatú volt. A megszilárdult búzaárakkal egyetemben azonban e czik iránt nagyobb érdeklődés nyilvánult és a belei fogyasztásnál a mult héthez viszonyítva 20—25 krral magasabb árak voltak elérhetőek. Az export továbbra is tétlen. Minőség szerint helyben és Budapest távolságában átvéve 6-75—95 frt Cassa érhető el. Nyiri származékokért Debreczen-Nyiregyháza paritásáben 6-40 frt Cassa volt elérhető. Árpa (takarm. és hántolási czélokra) ugyan "továbbra is gyengén van kínálva, a vevők azonban szintén tartózkodóak s az árak változatlanok. Áz eladott' ca 6000 mm. minőség szerint 5-30—5 70 frtot ért el helyben illetve Kőbányán. Állomásokon átvéve az üzlet valamivel barátságosabban alakult és néhány nagyobb eladás is történt ugy a külföldi mint belföldi számlára, az árak azonban változatlan nyomottak. Felvidéki áruért 6-75—7-50 frt, jó közép tiszavidéki áruért 5-60—6-— frtot, jobb minőségekért 6"75 frtig fizettek állomásokon átvéve. Zab ugy hajó-, mint vasúti áruban e héten is jól volt kínálva és megfelelő vételkedvre is talált i it hzették. Szm és tisztaság szerint 5.35—5,80 frtig, prima áruért 5'95 forintig érhető el helyben. • Tengeri a folyó határidő ára szerint alakult, jobb minőségek azonban ugy hizlalóknál, mint a vidékre való elszállítás czéljaira 5—10 krral drágábban keltek el. Olajmagvak. Készáru káposztarepcze alig van for galomban, mert áru a piaczon nincs. Igy tehát csak névlegesen jegyezhetünk 12. 13.— frton. Bánáti lepcze 11-25-—11 75 frton, vadrepcze 5-50—6.20 frton, lenmag 10.—-10-50 frton, gomborka 8-75—9.50 frton. Határidő káposztarepcze kezdetben esendes maradt és változatlanul 12.70—12.80 frt között jegyzett, mig a hét vége felé fedezési vételekre 13.— frton jegyzünk.
100 mm. 81 kg fi
74, SZÁM. 8-ÍK ÉVFOLYAM.
Becskereki: Verbász: Bánsági: Tolnai: F.-Magyar :
1 k ö z p o n t i v á s á r c s a r n o k á r u j e g y z é s e nagyban (en g r o s ) e l a d o t t é l e l m i c z i k k e k á r a i r ó l . Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. szeptember hó 10-ről. Üzleti forgalmunkat, a beérkezett küldeményeket és azok nemét illetőleg, alig van szerdai jelentésünkhöz mit hozzátenni. Az árak is többnyire szilárdak, csupán a tojás ára emelkedett észrevehetőleg. Eladásra került áruink nagyobbrészt gyümölcsből, vadfélékből, tejtermékekből és burgonyából állottak, mig hus, füstölt áru, tojás és zöldség kevés volt raktárunkon. A gyümölcsfélék közül lassanként kiszorul a dinnye, s helyét elfoglalják a szőlő-, alma- és körteküldemények, mint olyan áruk, melyek a jelenidő főidényczikkét képezik. Az elért forgalomnak legjelentékenyebb részét ezen áruk teszik ki. A gyümölcs mellett még a vadfélék és tojás iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés. - Elkelt: Marhahús 50—56, borjúhús 52—60 kr kgként nagybani eladásnál. Tojás, ládánként 32—36 frtig, teatojás 100 drb 250—280 kr. Teavaj 100—120, főzővaj 70—80, tehéntúró 6— 10, tejföl 26—28 kr kgja. Szarvas 20—40, őzbak 50—70, vaddisznó 25—35 kgként, egészbeni eladásnál, fáczán 90—110, fogoly 35—40, vadrécze 35—60, nyul 100—150 kr drbja. Rák 2—15 krig drbja nagyság szerint. Burgonya (rózsa) 140—160 krig mmázsánként waggontételenkénti eladásnál; paradicsom 2—r3 kr kgja. Dinnye (görög) 6—15, sárga 2—15 kr darabja, szőlő la 18-30, Ila 12—16, alma 6—14, körte 4—25, szilva 4—5, dió (tavalyi) 25—28 kr kgja.
7 4 . SZAM. 8-ÍK ÉVFOLYAM. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1898. szeptember 12-én. Hns. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—56, II. oszt. 48—52, III. oszt. 46—48, eleje I. oszt. 48—52, II. oszt. 46—48, III. oszt. 40—44, borjúhús hátulja I. oszt. 64—68, H. oszt. 60—64, eleje I. oszt. 58—62, II. oszt. 54—58, birkahús hátulja I. oszt. 42—46, II. oszt. 40—42, eleje I. oszt. 36—38, II. oszt. 30—36, bárány eleje 1 db 0. 0'—, hátulja • •—, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 58 —60 0, vidéki , szalonna nélkül elsőrendű 62—66, vidéki 54—58, sertéshús pörkölt — -0, sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar , idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 80—100, füstölt belf. csonttal 1'0—1-10, csont nélkül 110 —1-20, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, Bzalonna sózott 1 q 57-0—59-0, füstölt 61—63', sertészsír hordóval 64"0—65'0, hordó nélkül 62-0—63 0, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 60—80, szalámi belföldi 180 —190, külföldi , malacz szopós élő 1 db 2-80—4-—, tisztított 0-00—00. Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 090—1-20, csirke 0"55—1 00, kappan hizott • , sovány 0' o-—, récze hizott 1 80—2 60, sovány 0"70—l'OS, lud hizott 4 00—6-00, sovány 1-60—2 60, pulyka hizott —0-—, sovány 1-60-3 0Q. 6) Tisztított Tyúk 1 db frt 00-~, 1 kg. , csirke 1 db 0-30—0 60, 1 kg. , kappan hizott 1 db 0'0"—, 1 kg. —•—-*-•—, récze hizott 1 db 1-00—1"50, 1 kg..félkövér 1 dq 0-90—1-20, lud hizott 1 db 2-20—3-00, 1 kg. 50—0-60, félköv. 1 db 1-50—2-00, 1 kg. , pulyka hizott 1 db 1-80—2 00, 1 kg. , félkövér 1 db 00—, 1 kg. , íudmáj 1 db 10—080, 1 kg. 1-20—1'50, ludzsir lJtg. 1 - 0 = ^ 0 . idei liba 1 db •—. Hal, Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1 00, csuka C80 —l'OO, ponty (dunai) 0'40—0 50, süllő —• •—, kecsege 0-—0-0, márna —-30r-'50, czompó 0-50—0-60, angolna 00'—, apró kevert 0-20—0-25, lazacz , pisztráng —• •—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-06—0-07, tejszín 00"—, tejföl 0-20—0-30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0 90—1-05,1. rendű 0 70—0-75, II, r. 0-60—70-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I, rendű 0-—, II. rendű 00'—, tehéntúró 0-08—0-10, juhturó 45—48, liptói 0-48—0 60, juhsajt 0-48—48, emmenthali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-72—0-72.
—110. Búzaliszt 00 sz. 1 q
3-0—15-0, rozskenyér , 0 —•—, 1 —•—,
Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokeraui 22—33, borsó héjas magyar 6-00—13-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—24, bab fehér apró 7—8, nagy 8—10, szines 8-00—13. Tojás. Friss I. o. (1440 ib.) 1 láda frt 36 0—37-00 II. oszt. (1440 db.) 32-5—34 0, meszes , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-80—2 90, törött tojás 00-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.00—4-00, 1 q 2-—4-5, Petrezselyem 100 kötés 1-0—4-50, 1 q 2-00—4 — zeller 100 drb 0 40—0'8, karalábé 0 6—0"80 vöröshagyma 100 köt. 1-00—2-5Ö, 1 q 3' 4-—. foghagyma 100 köt 1-00—1-20, vörös káposzta 3-—8-— fejessaláta 0-50— 1-20, kötött saláta 0-0—0'00, burgonya, rózsa 1 q 1-20 1-50, sárga 2-00—2-25, külföldi —• fekete retek 100 drb 0 30—0-70, uborka nagy salátának 100 db 1-5—2-5, savanyítani való 100 db 0 8—1-0, savanyitott 130—1'40. zöld papr. -10--30, tök főző 5'—6.-00, zöldbab 10'—14'0 zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• '—, fejtett 1 lit. •—, tengeri 100 cső -8 — 1-0, karfiol 100 db 6-—15, paradicsom 1 kg. 0 02—0-05, spárga 00-—, torma 1 q 6—16. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 12 — 14, köz. alma 6—10 fajkörte 10—24, közönséges körte 8—10, szilva magvaváló 4—6-5, vörös aszalt , cseresnye faj -—-—, közönséges 0 , meggy faj —, közönséges , ringló —• , baraczk kajszin , őszi 6 — 20, dinnye görög nagy 1 db 8 0'16, kicsi 2—6, sárga faj 0'2—0-16, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. 0 18—0 32, csemege , dió (faj, papirhéju) 35—50, közönséges 25—30, mogyoró 25—28, gesztenye magyar , olasz — , narancs messi-
KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 14 nai 100 db —-0—0'0, pugliai 7-0-8-0, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 180—2 40, füge hordós 1 q 18—20, koszorús 20- -22, datolya 38—40, mazsolaszőlő 50—60, egres 1 lit. 0——, eper 1 kg. •— kr. Fűszerek és italok. Paprika 1. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—28, csöves , (szárított) . köménymag , borfókamag • mák 1 q. frt 25—28, méz csurgatott 0-25— 0-45, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szín 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkh? Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1898. szept. 13. A székesfőv. IX. ker. elöljáróság jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 220 szekér réti széna, 60 szekér muhar, 42 zsupszalma, 9 szekér alomszalma, 0 szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 7 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 900 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a következők: réti széna 180—280, muhar uj 210—280, isupszalma 130—170, alomszalma 130—150, egyéb takarmány — , lóhere , takarmányszaima , tengeriszár , luczerna , sarjú 200—240, szalmaszecska 180—200, széna , uj , zabosbükköny 240 —240 összes kocsiszám 347, suly 312300 kg. Allatvásárot. Budapesti szurómarhavásár. Szeptember hó 13-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavasár igazgatóság 'elentése. Felhajtatott: 521 drb belföldi, db galicziai, — drb tiroli, 71 db növendék élő borjú, — db élő bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — drb élő kecske. A borjuvásár hangulata élénk lefolyású volt. Árak a: következők: Elő borjuk: belföldi —• frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 34—46 frtig, kivételesen 48 frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 20—23— frtig súlyra Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli frt, galicziai frtig, növendék borjú — frtig dbkint, ölött bárány 00'— frtig, bécsi ölött borjú , kiv frtig súlyra. Elő bárány— • •— frtig, kivételesen írtig élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü . Budapesti juhvásár. 1898. szept. hó 12-én. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a fKöztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 1483, feljavított juh 407, kisorolt kos 15, kiverő juh 50, bárány , kecske boszniai 275, szerbiai 481, angol keresztezés —, romániai — durvaszőrü — db. Birkavásár élénk lefolyású volt. Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 19 0—22-0 frtig páronkint, 21-0—23'00 frtig 100 kiló élősúly szerint, kiv. — frtig, feljavított juhok 16-0—18-0 páronkint, 20 00 21-00 frtig súlyra, kiv., kisorolt kosok 13-0—17'00, kiv. frtig, kiverő juh 8-0—12-00 páronkint, 16—18'—, kiv. frtig súlyra, bárány, kecske —• , kiv. frt pár. angol keresztezés pár., — suly, szerbiai 0-0 , boszniai O'OO-OO'OO frtig páronkint, 100 kiló után — frt Bécsi vágóniarliavásár. 1898. szept. 12. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 5271 db. Ebből magyar 4064 db, galicziai 356 db, bukovinai 134, németországi 717 db, hizott 2181 db, legelő 1387 db, fiatal 1703 db, ökör 3613 db, bika 706 db, tehén 612 db, bivaly 340 db. Szombaton a vesztegvásárra 130 darab hajtatott fel. A felhajtás csak kevéssel volt nagyobb a mult hetinél, az üzlet mégis nagyon rosszul ment. Csupán a vásár vége felé néhány prima áru volt l/a frt javi. tott árakon eladható, a többi áru változatlan maradt s zárlatkor még eladatlan áru is maradt. Árak: príma magyar 36—38-50 (—•—)frt, szekunda 33—35 frt, tertia 29—32 frt. Galicziai prima 38" 41'— (—•—) frt, szekunda 35—37 frt, tertia 29—34 frt. Német prima 39—41-50 (—.—). szekunda 35—38, tertia 30—34 frt. Konzervökrök . 22'—29'— é. s., rosszabb minőségű frt é. s. Bika 23—36'— () frt é. s., tehén 22—31
Mindennemű e r ő t a k a r m á n y o k mint
finom és g o r o m b a buzakorpa, szárazmoslék,malátacsira,olajp o g á c s a budapesti gyártmány, úgyszintén vidéki r e p c z e , napraf o r g ó i t ö k m a g p o g á c s a legjutányosabban s z e r e z h e t ő be
G
a
b
o
frt és bivaly 18—22-00 frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyes eladások: Magyar hizó ökrök. Ár Grubitsch Pál, Kopháza 32Va — Hacker Lipót, Sopron 37 Hacker Miksa, Sopron 34'/2 — Lederer Kálmán, Nagyvárad 39 Löble H. N., Nagyvárad ... „1 38V2 — Löwinger Sal., Sárvár ... 31 Neumann testvérek, Arad 3872 — Weisz M. & fia, Munkács 37 —
Eladók: Ár 30 — 36 — 33 36 — _ _ 351/2 — 34 —
Német liizóökrök. Eladók : Neumann testvérek, Arad .41 — 33 • A cs. kir. helytartóság rendelete következtében ragadós tüdőlob miatt zár alatt vannak Árva, Liptó, Nyitra, Pozsony, Szepes, Trencsén és Turóczmegyck, valamint Mosonymegye rajkai járása és Pozsony szab. kir. város területe. Bécsi szurómarhavásár. 1898. szept. 7-én. Felhozatott: 3477 borjú, 694 élő sertés, 645 kizsigerelt sertés, 445 kizsigerelt juh, 32 bárány. A borjuvásár változatlan árak mellett csendes lefolyású volt. A sertések üzlete csekély felhajtás következtében élénk volt. Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 52—64 kr., prima kr., primissima kr., élő borjú 36 38 kr., prima 4 0 - 4 6 kr., primissima 48-—54 (—) kr.. fiatal-Bortí.. • o 50—60 kr., süldő 56—~B6~ kr., kizsigerelt juh 25—38 kr., bárány páronkint kr. Bécsi sertésvásár. 1898. szept. 13-án. (SchleiffeU der és társai bizományi ezég távirati jelentése a .Köztelek" részére). Felhajtás : 3136 lengyel, 3933 magyar sertés, összesen 7069 drb. Az üzlet igen lanyha. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 50 00—51 kr, kivételesen 00 kr, közepes 48—49 00 kr, könnyű 39-47 kr, süldő kr. Bécsi juhvásár. 1898. szept. hó 7-én. Felhajtás 3160 db juh. Élénk 'forgalom mellett az árak változatlanok maradtak. Árak: export juh páronként 2123'—, kivét. —•—, raczka , selejtes juhpárkint 10-—17"— frt. Szerkesztői üzenetek. Sz. N. J. urnák. Közleményét kissé megrövidítve hozzuk. Kérjük ezentúl a papírnak c.sak egyik oldalára tessék irni és a beirott oldalon is egy kis margót hagyni,, hogy az esetleg szükséges- javításokat könnyen megtehessük. D. B. urnák. Czimének helyesbítését tudomásul vettük és ezentúl azt fogjuk használni. Közleményének végét mai számunk hozza, hisz enélkül csonka lenne. K. J. urnák, Dégh. Közleménye nem hozható. Azonban szerének leírásával forduljon a földmivelésügyi minisztériumhoz és -kérje, hogy szerét valamely állami birtokon alaposan próbálják ki, mert amint azt ön hozzánk intézett levelében véli, kellő módon kipróbálni nem lehet. T. J. urnák, Kanyar. Levelét a Magyar Gazdatisztek Egyesülethez tettük át, honnét közvetlenül fog értositést kapni. N. N. urnák, S-A.-Ujhely. Névtelenül beküldött kérdésekre nem válaszolunk és névtelen levelekre nem reflektálunk. Az Orsz. magry. gazd. egyesület tulajdona. Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G.E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Buday Barnabás, az 0. M. G. E. titkára.
n
a
n
e
m
ü
e
k
a legelőnyösebben * * értékesíthetők
a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél V., Alkotmány-utcza
31.
1342
KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 14.
Gazdasági ispán kerestetik
Jg- ü A . I N I T BBagyfesra é s Megrendelhető
az angol osztrák bank rozsamajori gazdaságába (csajkás kerület Csurog és Zsablya mellett) l-sö októberi vagy november 15-diki belépésre. Kivánatik szakértelem, továbbá a magyar, német és ha lehet a szerb nyelv tudása, a két előbbi Írásban is. Főkövetelés jó jellem és meglehetős írás. Csakis másolatokkal ellátott magyar és német nyelvben szerkesztett ajánlatok intézendök I I á r S á m u e l igazgató úrhoz, 6414
74. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
ag Országot hivatalánál
a
feüesiíssfben.
Magyar Gazdasági BgyesMIH (Budapest Köztelek).
titkári
nagyban w a g g o n - r a k o m á n y o n k é n t a b L e o p o l d s h a l l - S t a s s f u r t , ö m l e s z t e t t á l l a p o t b a n 106 frt, z s á k b a n szállítva 130 f r t . A va«uti s z á l l i t á s i k ö l t s é g a k ü l ö n b ö z ő t á v o l s á g ú r e n d e l t e t é s i á l l o m á sok s z e r i n t 130—140 f r t k ö z ö t t v á l t a k o z i k . Kicsinyben m m . - k é n t z s á k k a l e g y ü t t b u d a p e s t i r a k t á r u n k b ó l egyesületi t a g o k részére 2 f r t 80 k r . , n e m t a g o k n a k 8 f r t . A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénzt á r á h o z b e k ü l d e n i k é r j ü k , a szállítási k ö l t s é g e k a k ü l d e m é n y átvételénél fizetendők.
ÚJVIDÉKRE.
Egy és több vasú egyetemes
S k C z é i ® k é t m
és
czukor-répa kiemelőimet olcsó ár, elsőrendű m i n ő s é g és czélszerü szerkezetüknél fogva országszerte legjobb hírnévnek és kelendőségnek örvendenek, minél fogva gyártmányaimra a t. gazdaközönseg figyelmét felhívom. *
Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.
Baeher
Rudolf
cs. é s kir. k i z á r ó l a g o s
©kegyára
Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképviselő: Szűcs Zsigmond. ALas
„%iicum tyrití" egyetemes sorhavetőgép
sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában • f ü
a legjobb hírnévnek és legnagyobb kelendőségnek örvend, minélfogva az összes eddigi vetőgépek között az
első helyet foglalja e l . ^ s s Árjegyzék és bővebb felvilágosítással készséggel szolgál:
Melichar cs.
é s kir.
szabadalmazott
Ferencz
k i z á r ó l a g o s
w e f o g é p g ^ á r a
Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68.
lf B I
74.
SZÁM
8-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
ISQS. S Z E P T E M B E R H O
A, Budapesti
meglepő munkaképességgel. Uj model fogas koronggal, esztergályozott csappal, (tengely) furott csapágygyal, könnyű egyenletes járású súrlódás nélkül. Legnagyobb átmérője ca. 9Va", magassága lOVa", súlya kb. ö>/2 kgr., ládával együtt kb. 8Vs kgr. Ára darabonként csomagolással együtt Bécsben 3 frt 50 kr. Ezen gép oly tökéletesen és kielégítően dolgozik mint akármelyik nagy gép ; az alkalmazott munkaerőhöz képest óránként 2 2Va kektoliter szemet szolgáltat, még gyermekek is kezelhetik. Vastag és vékony, friss, vagy száraz tengerit egyformán morzsol.
T r á g y á i é osztó
f.
A pozsonyi 5. hadtest cs. és k i r . liadbiztosságnál, t o v á b b á a k o m á r o m i és soproni cs. és k i r . k a t o n a i élelmező r a k t á r o k n á l és p e d i g 6-án,
Sopron-
b a n 1 8 9 8 . é v i o k t ó b e r h ó 3 - á n és K o m á r o m b a n délelőtt
o k t ó b e r
h ó
1©.,
MÉNLÓ
11. é s
1 3 - é n
VÁSÁRT
bejelentéssel
•
i
•
•
•
A z
i g a z g a t ó s á g .
•
•
Most jelent meg
Értesítés.
11-én
emel. al. r.-t.)
Vásárjog-illetmény fejében pedig az eladott m é n e k á r á b ó l 2 % f i z e t e n d ő a t á r s a s á g p é n z t á r á b a . A mének o k t ó b e r 8 - i k a e l ő t t i s t á l l ó z á s r a f e l nem küldendők.
•
1898. évi október
évi
Minden darab bejelentett ménért a egyidejűleg 5 f r t b e j e l e n t é s i d i j f i z e t e n d ő .
B A L I I ^3 Í T H S A N D O B Bécs, /3 Salesianergasse 8/1.
október
(volt Lótenyésztés
B e j e l e n t é s e k z á r l a t a s z e p t e m b e r hó 3 0 - i k a . A b e j e l e n tések legczélszerübben a Tattersall titkárságánál kapható bejelentési lapokon eszközlendök. Egyébkénti bejelentésekn é l a m é n l ó kora, s z i n e , s z á r m a z á s a ( a p j a , a n y j a ) , v é r e ( a n g o l t e l e , v a g y f é l v é r , -— a r a b , g i d r á n , f u r i o s o , l i p i z z i a i stb. stb.), n a g y s á g a é s á r a f e l t é t l e n ü l k ö z l e n d ő k .
2 ábra. Egyenes, a hordó fenekére erősíthető, ca 41/2 kiló sulyu, darabonként 4 frt 25 kr.
évi
Tattersall'
(k.-kerepesi-ut 17—19., a keleti pályaudv. leszálló oldalával szemben)
PST
1896.
1343
B u d a p e s t e n : „ T a t t e r s a l l " helyiségeiben
egyszerű és praktikus szerkezettel, átmérője 65 m/m. — Javításnak nincs
Pozsonyban
M.
10
órakor
az illető élelmezési k e r ü l e t e k s z á m á r a 1899. évi h ó 1-től d e c z e m b e r h ó 31-ig t e r j e d ő időre
január
ér es zab élelmezési szító
hadbiztossága.
kir.
Qf55*-
'
Amerikai mezőgazdaság. MÁSODIK
n y i l v á n o s t á r g y a l á s b a n l e p e c s é t e l t a j á n l a t o k k a l f o g biztosiitatni. A z e g y e s c z i k k e k és a z o k n a k a k ü l ö n f é l e á l l o m á s o k b a n való s z ü k s é g l e t e az erre v o n a t k o z ó r é s z l e t e s 3794/A. és B. s z á m ú t u d ó s i t á s o k b ó l é s z l e l h e t ő k , v a l a m i n t m i n d e n ezen b é r l e t i ü z l e t r e i r á n y u l ó f e l t é t e l e k , a p o z s o n y i , k o m á r o m i és s o p r o n i cs. és kir. k a t o n a élelmezési r a k t á r o k n á l meglevő feltételi füzetekből n a p o n t a a hivatalos órák alatt kivehetők. A z 50 k r o s b é l y e g e k k e l ellátott és l e p e c s é t e l t a j á n l a t o k a b á n a t p é n z z e l e g y ü t t és e g y i d ő b e n a p o z s o n y i 5. h a d t e s t cs. és k i r . h a d b i z t o s s á g n á l , illetőleg a k o m á r o m i és s o p r o n i cs. és kir. k a t o n a élelmező r a k t á r o k n á l a t á r g y a l á s i n a p o n l e g k é s ő b b 10 ő r á i g d é l e l ő t t benyújtandók. K e l t P o z s o n y , 1898. évi s z e p t e m b e r h ó 5-én. Az 5. haditest cs. é s
JH
KIADÁS.
s x i m s s y zotTÁM | az O M G E . szerkesztő t i t k á r j a , a ^ K ő z t e l e k " felelős szerkesztője,
pl
| E r e d e t i f é n y k é p e k és V l a d á r E r n ő f e s t ő m ű v é s z r a j z a i u t á n
|j|
kVóazíilt é s z ü l t s z á m no s tkéénpnpf ei l .
I
Solti ára 4 frt. P J OMGE. t a g o k n a k é s a „ K ö z t e l e k " e l ö f i z e t ö i i
Mwmm ára 3 frt 50 1kr. Megrendelhető a
¥ I
, K ö z t e l e k " kiadóhivatalában ^ ( B u d a p e s t , IX. Üllöi-ut 2 5 . sz.)
J
KÖZTELEK.
1344
1898: SZEPTEMBER H O 14.
Haszonbért hirdetés.
Dioszeglii
„Óriás bnzát', mely
rozsdának
k é p e s e l l e n á l l n i é s igy
biztos t e r m é s t
igér
és melynek s u l y a h e k t o l i t e r é n k é n t kiló,
ajánl
81—83
őszi vetésre i
r a i y a a a u uirutnmeny. A magy. kir. államvasétak igazgatósága a jövő 1899. évben, esetleg 3, éven át szükséges fém-, aczél- és vasnemü-anyagok szállításának biztosítását óhajtván, eziránt nyilvános pályázatot hirdet. Az ajánlatok legkésőbb folyó évi szeptember hó 30-nak déli 12. óráig béterjesztendők, a bánatpénz pedig folyó év szeptember hó.29-én déli 12 óráig beküldendő.A pályázatra vonatkozó részletezett feltételek, a mennyiségek, úgyszintén a a különleges szállítási feltételek a. magy. kir. államvasutak anyag- és leltár-beszerzési szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 75.) megtekinthetők. Budapest, 1898. augusztus hóhan. (Utánny. nem dijaztatik.) A magyar királyi államvasutak igazgatósága.
Hirdetés.
A M é l t ó s á g o s egri F ő k á p t a l a n t u l a j d o n á h o z t a r t o z ó P e s t - J Pilis- S o l t - K i s - K u n m e g y é b e n f e k v ő : ú g y n e v e z e t t
matkói-puszta birtok,
|
! melyben van
I | ! | | í
|
>21)1) hold 1282 o pl szántó, 4 hold 1069 Q öl kert, 208 hold 1541 {ú öl rét, 211() hold jó4 ,• öl legelő, j2 hold 1450 • öl nádas, 319 h°ld ()j/ öl hasznavehetetlen, mindösszesen 504-5 hold 640 öl ± i/fiz
LJ
iXlVl l í*
(ImiiuCT
szállítására p á l y á z a t h i r d e t t e t i k . A szállításra vonatkozó részletes feltételek a honvédm e n h á z p a r a n c s n o k s á g n á l b e t e k i n t h e t e k ; az 50 k r o s bél y e g g e l e l l á t o t t m a g y a r n y e l v e n s z e r k e s z t e t t Írásbeli a j á n l a t o k a szállítani s z á n d é k o l t c z i k k e k u t á n e s e d é k e s 5°/o-kal felérő b á n a t p é n z c s a t o l á s a m e l l e t t 1898. évi o k t ó b e r h ó 3 - á n déli 12 ó r á i g a h o n v é d e l m i m i i i i s t e r i n m segédh i v a t a l i Főigazgatójához b e n y ú j t a n d ó k . B u d a p e s t e n , 1898. évi s z e p t e m b e r h ó . 6420
|
| A k i k ; ezen b i r t o k o t b é r e l n i ó h a j t a n á k , erre v o n a t k o z ó a | ajánlataikat f o l y ó é w i s z e p t e m b e r h ó 3 0 - i g Egerbe ? | e g y e n e s e n Méltóságos P á i i t h y E n d r e P ü s p ö k és X a g j | prépost u r n á k t e r j e s z s z é k be. i E g e r b e n , 1898. s z e p t e m b e r h ó 6 ári. 6423
Póka
István,
j(
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető: Tiz
Asertés javítása
darab
tehén,
fiatal
melyek
bonyhádi
fejős
n a p o n t a - száz
literen
felül tejet a d n a k , K a p s g a z d á k és hizlalók h a s z n á l a t á r a . Irta K . R n f f y Pál.
Budapest,
vendéglősnél
Szent-Margitsziget adandók.
Csász. és kir. 12. számú szekerész-ezred. A. C. 290. E. sz.
Hirdetés. A
mozsgói
nőségű,
^
igen
uradalomban bőven
termő,
300 mm. k i t ű n ő teljesen
mi-
(a. n a g y g y a l o g s á g i l a k t a n y a előtt levő t é r s é g e n ) k ö r ü l b e l ü l 1 7 0 drb. k i n c s t á r i , t ö b b n y i r e t e h e r v o n á s i c z é l o k r a fölhasznált,
vetőmagnak
A
A z 1898-ik év o k t ó b e r 1. és 3 - i k n a p j á n m i n d e n k o r r e g g e l i 8 órától kezdve
faj azonos
mastodon tengeri, pfriT e l a d ó .
szigetvári
vasútállomásra
"Hfc§
szállitva
Kivánatra mintát
1
mm.
8
frt.
az uradalmi intézöség Mozsgón, p e r Ugyanezen
S z i g e t v á r .
uradalomban,
6435
a h o l komló-, szőlő-, czu-
k o r r é p a termelés, tehenészet és m é n e s van,
magángyakornok
Pi" kimustrált
lova°^|
a szekerész c s a p a t n a k
küld
á r v e r é s utján el f o g a d a t n i . A lovak a legtöbbet ígérőnek, azonnali készpénzben e s z k ö z l e n d ő lefizetés e l l e n é b e n és a m e g h a t á r o z o t t s k á l a s z e r ü bélyegilleték m e g t é r í t é s e u t á n f o g á t a d a t n i . K e l t N a g y - S z e b e n b e n , "189& s z e p t e m b e r h a v á b a n .
egy
felvétetik.
| |
1900-ik év január 1-sö napjától több évre i haszonbérbe kiadó. |
január
étkezési és anyagjárancflósági c z i k k e k
J | |
I
hold.
E z e n birtok az
1
Á honvéd m e n h á z r é s z é r e 1 8 9 9 . é v i hó 1-től d e e z e m b e r hó v é g é i g
7 4 . S Z Á M . 8-IK É V F O L Y A M .
6407
A cs- és kir. 12. számu szekerész-ezred eladó-bizottsága.
el-
73. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK
1 8 9 8 . S Z E P T E M B E R HO 1 0 .
KIS HIRDETESEK.
kanwík fa Utk hiiMnqil I
Csak oly levelekre yálaszoliuik, melyekkel válaszra szükséges levélbélyeget vagy levelezőlapot kfildeaek. Október 1-én "nsnctr keres hirdetéseket lapunkban ezentúl csakis a czim k i t é telével fogyjuk közölni. hogy ezáltal eleiét levelezésnek. Egyúttal félreértéseit kikerülése végett tudatjuk t. olvasóinkkal, hogy kiadóhivatalunk állás közvetítéssel nem foglalkozik s az üresedésben levő állásokat sem tartjuk nyilván, csakis a beküldött hirdetéseket közöljük lapunkban a megfelelő hirdetési dij előleges beküldése mellett. A kiadóhivatal.
ÁLLATOL
» Hállitísn első jílpiija! nyerti
Eladó:
Mauthner Ödön csász. és kir. udvari szállító
ÁLLÁST KERESŐK,
magkereskedése
Gazdatiszt,
BUDAPESTEN Szabadalmazott
amerifcal Kézi YETÖríÉP Jl-llllAJI -fl„4tA
ajánl: tarlórépamagot, biborherét,
A magot mintegy volságra 4 /5-résznyi munl
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS. Október 1-én történendő belépésre kerestetik egy gazdasági Írnok, egy kulcsár és egy stabilgépész.
i 1 ( , il mi ni il latot már kimutatott egyének nyújtsák ho nínnrl nyelv,mi in pályázatukat. Gazdasági szeszRészesülnek. Pályázóknak?ma
Tölgyfa-eladás. érattt^ölgyfa^'ladó; e*gy
legkeresések iartőságlioz i
Bárdos é s Brachfeld
Lóhere luczerna-
írnoki, segédtiszti vagy- ispán:
és
terményzsákok F1SCHEB J . zsák- és jonjvagyáii raktáriban Buáapest, Nagyíorona-n. 18.
m f f t f f Eladó birtok.
káposzta repczét, öszi bükkönyt, őszi borsót, szöszös bükkönyt, muharmagot, mustármagot, paprikakölest stb. vásárol legmagasabb
árakon:
szöszös bükkönyt, öszi bükkönyt, őszi "borsót, nyári repczét,
VEGYESEK.
őszi borsó, őszi bükköny, szöszös bükköny, szt.-íván rozs, biborhere, káposztarepce,
Budapest, Károiy-körut!),
Szt. Iván rozsot, csomós ebirt,
takaró kölcsön-ponyvák
Mnteípkáfl
Budapest,
Károíy-körut 9. sz.
haltaczimet
KOHNcsSTEIN Törleszt, kölcsön A
Járó buza, mely Í J „ £ holdanként 'idén V* 4 t e r m é s t
HALDEK
biborherét,
fSlrfhirtnlrokra,
i>
1346
KÖZTELEK,
1 8 9 8 . S Z E P T E M B E R HO 1 0 . _
7 3 . SZAM. 8-IK É V F O L Y A M .
Országos Magyar Kölcsönős Itasitó Szövetkezet,
Gőzmlvelfts.
Nagyobb területek szántását gözekével
B U D A P E S T E N , VIII., József-körut 8 .
hajlandó Tagyok elvállalni; épégy
snéíyfigolozást szőlff-tetepitisekhes. Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak. r> s gőzszántási vállalkozó
Wolfí Ernő,
Budapest-Kelenföld. AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÍITt SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tüz- nint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
Gép-sodrony-szö v e t e k , Repeze,árpa és buza czinkezett szúrós kerítés-sodrony. aratásra
épület és átalány
(pausclial)
biztositásnál
rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.
A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek mellett mint a szövetkezetnél. B S ~ Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. JRlQ Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, IO°/o engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024
Kertelt, erdőségek és vadparkok bekerítéséhez úgyszintén mindenféle sodrony szövetek, baromfiudvarok, fáczánosokhoz, tűzvédő-, ablak- és r estély szövetek, homok- és kavics-szürö, sodronyszövet, kapuk, sodronykötelek mindenféle szerkezetben és vasszerkezetekel általában szállít a legjutányosabban. Vassoflrony és gípsodronysiöfet g y i r és épület lakatos-műhely
}
Franz Schröckenfuchs W a i d h o f e n a . tl- Y b b s . gSgy Bekerítések gépsodrony-szövettel nem kerülnett többe, mint jobb anyagból készült fakerítések, e mellek, tartósak és minden térnek csinos úrias jelleget adna Költségvetések ingyen és bérmentve. "3K1 142.075/97. Cl- sz.
Bérleti hirdetmény. Magy. kir. államvasutak.
Közlemény. • (Vasúti díjszabási és árufuvarozási tanfolyám.) A magy. kir. államvasutek igazgatóságának közlése szerint a vasúti díjszabási és árufuvarozási Gonda-féle (magán jellegű tanfolyam, mely az, illetékes körök támogatása mellett a budapesti kereskedelmi akadémián már két év óta fennáll, a folyó tanévben'is megnyílik. A tanfolvam hallgatói a társadalom bármely osztályába tartozó, kellő elöismerekkel biró felnőttek lehetnek. A beiratás hétköznapokon déli 12—2 óra között Andrássy-ut 7,3. sz. III. em. közép folyosó 47. ajtószám allatt eszközöltetik. Badapest, 1898. szeptember hó 1-én. (Utánny. nem dijaztatik.) Van szerencsénk ajánlani v:itolt tisztasíig'
P kitüntetett
I Az e g y e t e m i a l a p pécsváradi uradalmához tartozó I B a r a n y a v á r m e g y é b e n fekvő 7951232/i6oo k a t a s z t r . h o l d j k i t e r j e d é s ű művelési ágaira n é z v e a bérleti feltételekben j részletezett
^ jj f í
| Trefort és Gyula pusztai m f a rajta levő g a z d a s á g i é p ü l e t e k k e l | m i n i s t e r i u m IX-ik ü g y o s z t á l y á b a n
együtt a z alulírott f |
11898. évi október hó 17-ik napján | I tartandó zárt ajánlatu verseny utján 1899. é v i o k t ó b e r \
| lió 1-től 1911. évi szeptember hó 30-ig terjedő 12 >j | évi időtartamra
iThoínasfogzMiszfceí
szavatolt 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—IOO°/< porfinomsággal. íelülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösön sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb fosxrorsavtrágya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes sznperfoszfátokat. A citrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, neteláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a iegkészségesebben szolgál I A csehországi T l o i a s i M prágai M á t M elaflási Májának YeiérkéDráelfe magyar korona orsz.
K A L M Á E VILMOS,
32414/1898. számhoz.
irauPESi, VII., Erzsébet-körut 34. szám. Martellin alegfinomabb dohánynemesitő trágya kizárólagos eladása.
| haszonbérbe
fog
adatni.
| A 7 7 6 frt b á n a t p é n z letételét igazoló pénztári n y ű g | tával felszerelt é s 5 0 k r o s bélyeggel ellátott Írásbeli a j á n | latok a f e n t jelzett n a p délelőtti 10 ó r á j á i g a m i n i s t e r i u m | segédhivatali igazgatóságánál uyujtandók b e . | A r é s z l e t e s haszonbéri és versenytárgyalási f é l t é -
| fj | |
| telek a ministerium segédhivatali igazgatóságánál f | és a pécsváradi gazd. felügyelőségnél (Pécsváradon) f | a hivatalos órák alatt betekinthetök. | B u d a p e s t e n , 1898. évi a u g u s z t u s h ó 3 1 - é n .
\ 6408
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól.
Legújabb szerkezetű
szabadalmazott terményrosta többszörösen első kitüntetést nyertek és mintfen gazdaságban a legjobbnak elösmerve. Legolcsóbb árak. f e l ü l m ú l j a ugy m u n k a , minősége, mint e g y s z e r ű s z e r k e z e t é b e n . kir. szabad, különleges terményrosta gyára
Az eddig l á t o t t a k a t
Kalmár Zsigmond,
Turkeve.
Árjeg-yséls ing-yen. é s "bérraentve. .Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
UH
