X Évfolyam.
17.15.(873) szám:
Budapest 1900 február hó
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.
Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona.
Lapunk megszerezhető:
szakemberre nézve fölötte érdekes az a számtalan kongresszus is, amely az egyes érdekkörök nemzetközi érintkezéséhez nyújt alkalmat. Bennünket, gazdákat a nemzetközi gazdami a tagsági nyilatkozatnak aláírása és kongresszus, a nemzetközi borászati és szőléaz e g y e s ü l e t h e z (Budapest, IX., Üllöi-ut szeti kongresszus, szövetkezeti kongresszus stb. 25., I. em.) való küldése által történik. érdekel. Ezek közül kétségtelenül a legnagyobb Egyesületi tagok a lapot évi tagdijuk vonzerővel a nemzetközi gazdakongresszus fog birni, amely az 1896 évi budapesti nemzetközi (20 K . ) fejében ingyen kapják. gazdakongresszusnak mintegy a folytatását ké2. E l ő f i z e t é s u t j á n előfizetési á r : pezi. És ránk magyar gazdákra a franczia gazdákkal szemben bizonyos erkölcsi kötelesegész évre 20 korona ség is háramlik a tekintetben, hogy a franczia f é l é v r e . . . 10 gazdaközönség képviselőinek a budapesti nemnegyedévre 5 „ zetközi gazdakongresszus alkalmából való látoAz előfizetési összegek a „ K ö z t e l e k " gatását visszaadjuk. Sőt ezen erkölcsi kötelesk i a d ó h i v a t a l á h o z (Budapest, I X . ker., ség teljesítésére jóformán figyelmeztettünk is, annyiban, amennyiben a kongresszust rendező Üllői-ut 25. földszint) küldendők. nemzetközi bizottság a földmivelésügyi miniszter ur Önagyméltóságát felkérte, hogy Magyarország gazdaközönségének a kongresszuson való képviseltetése, illetve részvétele érdekében közrehasson.
1. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületbe való belépés által,
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1900. február hó 28-án d. u. 4 órakor OMGE. Törzskönyvelő-bizottságának ülése. 1900. márczius 18-án d. e. 10 órakor. Tejtermelők orsz. egyesületének közgyűlése.
A földmivelésügyi miniszter ur Őnagyméltósága a magyar gazdaközönség a párisi nemzetközi gazdakongresszuson való részvételének szervezését a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségére bízta oly formán, hogy a földmivelési minisztérium és a Szövetség kiküldöttjeiből egy közös bizottság alakíttatott.
A bizottság Magyarország gazdaközönségének a párisi nemzetközi gazdakongresszuson való részvételét két irányban óhajtja megvalósítani ; az egyik irányban a bizottság minél több szakegyént óhajt megnyerni annak, hogy Felhívás a magyar gazdaközön- a kongresszus tárgyalására kitűzött kérdésekhez hozzászóljanak, illetve írásbeli munkálatoséghez ! kat dolgozzanak ki. Ez volna a szellemi részÁ folyó évi párisi nemzetközi kiállítás vétel, amelyre nagyon is súlyt kell helyeznünk, mert a mezőgazdaságot érdeklő sok olyan valószínűleg a magyar gazdaközönségből is többeket fog Parisba vonzani. Ezt a nemzet- kérdés van, amelynek megoldását csakis egy közi kiállítást nemcsak maga a mindenkire nemzetközi akczió utján remélhetjük. kétségtelenül vonzerőt gyakorló város és nemA másik irányban a bizottság Magyarcsak a kiállított anyag teszi érdekessé, de a ország gazdaközönségének tényleges képvisel-
Tavaszi
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Budapest (Köztelek), Üllői-ót 25. szám. Ai egyesületi tantea felügyelet* alatt: Főszerkesztő is kiadásért felelő.: Forster Géza az OMGE. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az OMGE. szerkesztő-titkira. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.
tetéséről óhajt olyképp gondoskodni, hogy a párisi nemzetközi gazdakongresszus idejében társas kirándulást rendez, amely nemcsak a kongresszusra utazó hivatalos kiküldötteket, de a gazdaközönség köréből jelentkezőket' is egyesítené. Arra kérjük tehát a magyar gazdaközönségnek azon részét, amely a párisi nemzetközi kiállítást megtekinteni szándékozik, hogy az általunk rendezendő kiránduláshoz csatlakozzék. Miután a kirándulás bizonyos félhivatalos színezettel fog birni, amennyiben e kiránduló társaság valószínűleg mint Magyarország gazdaközönségének hivatalos képviselete fog az illetékes testületek ós faktorok részéről fogadtatni — kívánatos, hogy minél nagyobb számú legyen a részvétel. A kirándulás junius hó végével terveztetik, ugy, hogy a Párisban váló tartózkodás a julius hó 1-től bezárólag 8-káig terjedő nemzetközi gazdakongresszus egész tartamára kiterjedne. A kirándulás költségei a résztvevők száma szerint változnak, épp azért végleges tájékoztatást esakis akkor nyujthatunk, ha ismerjük a résztvevők számát. Tekintve azonban, hogy a kirándulás alkalmával a bizottság csakis az utazásról, az elszállításról, reggelizésről, a kongresszus és kiállítás szabad látogatásáról gondoskodik, előreláthatólag 400 koronán alul maradna. A párisi tartózkodás ideje alatt a Páris környékére több kisebb tanulmányi kirándulás, továbbá Páris gazdasági intézetének megtekintése is terveztetik; az erre vonatkozó részletes programm azonban csak akkor fog megállapíttatni, hogyha a résztvevők számát legalább hozzávetőlegesen ismerjük. Kérjük tehát mindazokat, akik a bizottság által rendezett kiránduláson résztvenni óhajtanak, hogy ezen szándékukat legkésőbb folyó évi április hó l-ig a bizottsággal tudatni, illetve ezen értesítésükkel az OMGE. pénztárába a részvételi költség részbeni fedezésére 200 koronát befizetni szí-
VETŐMAG szükségletünk beszerzése végett forduljunk a
Magyar Mezőgazdák Szövetkezeiéhez, Budapest, V. ker., Alkotmány-u. 31. M a i s z á m u n k 2 1 oldal.
,310
KÖZTELEK,
veskedjenek. A kirándulásban bármely gazdasági egyesület tagja részt vehet. Mindennemű felvilágosítással ugy a kongresszusra küldendő munkálatok, mind a kirándulásban való részvétel tekintetében Rubinek Gyula a Szövetség titkára, a bizottság előadója szolgál. (Budapest Köztelek.) Gróf Zselén ski Róbert, a bizottság elnöke.
1900. F E B R U Á R HO
17.
Előadók : MM. Chauveau, Mer Emilé, Grosjean, Dybowski. 3. Tanügy a főiskolákon (egyetemek, liczeumok, kollégiumok, közép- és elemi iskolák). Előadó : M. Leblanc (René). 4. Vándortanügy, értekezletek. Előadó : M. Cornon. 5. A nők különleges oktatása (tejgazdasági, háztartási iskolák). Előaadó: Mme Bodin. II. alosztály. Mezőgazdasági kísérleti állomások.
A párisi VI. nemzetközi mezőgazdasági kongresszus programmja. A V I nemzetközi mezőgazdasági kongresszus tart f. év julius hó 1-töl—8-áig Párisban. A kongresszus részletes tervezetét a párisi rendező-bizottság alábbiakban állapította meg : Tagsági dij 20 frank. A kongresszus elé terjesztett tárgysorozata. v
kérdések
I. Szakosztály. Gazdasági politika.
1. Mindenemü állami terhek, melyeket a különböző országok mezőgazdasága visel. Tanulmány azon módokról, melyek segélyével e terhek meghatározhatók; összehasonlító tanulmány az eredmények fölött. Előadó: M. le comte de Lupay. 2. A kölcsönös mezőgazdasági hitel. Annak fejlődése és eredményei. Előadó : M. Lourties. 3. Gyakorlati eszközök a vidéki kóborlás és koldulás megakadályozására' és megszüntetésére. Összehasonlító tanulmány a törvényhozási intézkedésekről, az állami vagy társadalmi szervezkedésről és az egyes országokban elért eredményekről. Előadó : M. Alfréd Dreyfus. 4. Mezőgazdasági termények forgalmának és a határidőüzletnek törvényhozási uton való szabályozása. A termény-tőzsdék szervezete és működése. A spekuláczió visszaélései, eszközök annak megakadályozására és megszüntetésére. Előadó : M. Alfréd Paisant. 5. Az eladási és vételár közti különbözet. E különbözet ingadozása és annak okai ; eszközök annak csökkentésére. Előadó : M. Emil Chevallier. 6. Jég- és állatbiztosítás a kölcsönösség vagy előre meghatározott dijak alapján. Balesetbiztosítás. Előadó : M. Calvet. 7. Szindikátusok és szövetkezetek. Segélyző és gondoskodó intézmények. Kölcsönösség. Előadó : M. le comte de Bocquginy. 8. Az egyes államok katasztere. Tényleges állapot, részben vagy egészben való kiigazítás, fentartás. Előadó : M. Emilé Cheysson. 9. A bérlőnek a bérlet lejártakor járandó értéktöbbletről. Előadó: M. Lechevallier. 10. Agrár-kérdések. Előadó : M. Tisserand. 11. Eszközök a kisbirtok prosperálásának megkönnyítésére. Előadó : M. Gonvert. II. Szakosztály. Mezőgazdasági tanügy. I. alosztály. A tulajdonképpeni mezőgazdasági tanügy. 1. Általános mezőgazdasági tanügy (felsőbbrangú gazdasági intézetek, gazdasági iskolák és kollégiumok, gyakorlati iskolák, földmivesiskolák.) Előadó: M. Wéry. 2. Gyakorlati iskolák, ipari oktatásra való különleges telepek (állatorvosi, erdészeti, lótenyésztési, különböző mezőgazdasági iparok, kertészeti, szőlőszeti, gyarmatügyi iskolák).
1. Mezőgazdasági kísérleti állomások. Előadó : M. Garola. 2. Vegytani és egyéb kísérleti laboratóriumok (vegytan, kémia, élettan, kórtan, bakteriológia, állattechnika, borászat, magkísérletek, gépkisérletek). Előadó : MM. Kayser, Ringelmann, Schribaux, Bussard. 3. A trágyafélék és más mezőgazdasági termények minőségének ellenőrkése. Előadó : — III. alosztály. Kísérleti telepek és a gyakorlati okmutatás. 1. Tárgyuk és szervezetük (termelés módja, trágyafélék alkalmazása, fajták kiválasztása, termelési eszközök). Előadó : M. Vincey. 2. Mezőgazdasági okmutatás az elemi iskolákban. Előadó : M. Gomot. IV. alosztály. A gazdasági ismeretek terjesztése. 1. Mezőgazdasági értekezletek és kiállítások, gazdasági gyülekezetek és egyesületek, mezőgazdasági szövetkezetek. Termelési árak, kongresszusok. Előadó : M. Tronard Riolle. 2. Mezőgazdasági könyvtárak és kiadványok. Előadó : M. Deloncle Charles. III. Szakosztály. . Mezőgazdaság. I. alosztály. A tudomány alkalmazása a mezőgazdaságban. 1. A talaj földtani összetétele és minősége közötti viszonylat. Agronomgeologiai térképek. Előadó: M. Eugéne Risler. 2. Mily mértékben lehet a fizikai és vegytani elemzésekből a talaj termékenységére következtetni ? Előadó : M. Aubin. 3. A talaj megmunkálása. Előadó : M. Schloesing. 4. A takarmányrépa termelése. Előadó : M. Garola. 5. A burgonya termelése. Előadó : M. Paul Genay. 6. A gabonanemüek raktározása. Előadó : M. H. Joulie. 7. A magkiválasztás hatása és különböző vetésmódok hatása. Előadó : M. H. de Vilmorin. 8. A trágyafélék hatása. Előadó : M. Schloesing. 9. A természetes legelők. A növényfajták kiválasztása. Előadó. M. Berhault. 10. A nitrogén alkalmazáza a hüvelyesek termelésénél. Előadó : M. André. 11. Az utónövények termelése. Előadó : M. Dehérain. 12. Az éghajlati viszonyok befolyása a termelésre. Előadó: M. Angot. II. alosztály. Bét- és talajjavítás. I. Társulás a mezőgazdaságban ; módok s eszközök. Törvényhozás. Előadó: M. George. II. Technikai alkalmazások. 1. Tagosítás : Előadó : M. J. Bénard. 2. A vizek felhasználása mezőgazdasági szempontból. Előadó: M. Faure. 3. Talajszellőztetés és lecsapolás. Előadó: M. Faure. 4. A tengerparti uszadékföld, a sóstalaj és egyéb nem művelhető talajok értékbecslése. Előadó: MM. Bougard, le comte De Chevigné Le Cler.
15. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . 5. Állattenyésztés és állattenyésztési iparágak. Közlegelők és azok szabályozása. A hegyvidéki területek igazgatása s müvelése. Előadó: M. Cardot. IV.
Szakosztály.
I. alosztály. Állattenyésztés. 1. Az állattenyésztési szövetkezetek és a tenyészállatvásárok fejlődéséről. Előadó : M. Marcel Vacher. 2. A nemesitett fajták terjedéséről. Előadó : M. L. Passy. 3. A mérések alkalmazása az értékbecslésnél a tenyésztők részéről. Előadó : M. Eugéne Mir. 4. Tejgazdaság. A szövetkezésről a tejgazdaságban : haladásai és eredményei. A gyártmányok felosztása a tagok közt a tejfel vagy a zsírtartalom mennyisége szerint. A tejgazdasági hulladékok értékesítése. Az állatok egészségét érintő esetleges veszedelmek, eszközök azok elhárítására. Előadó: M. Legludic. 5. A gümőkór terjedése az állattenyésztés szempontjából és az ezen terjedést meggátló eszközök. Előadó : M. Ed. Nocard. 6. A gyapjú és hus együttes termelése. Előadó : M. Sanson. 7. Takarmányozás : a táparány gyakorlati értékéről. Előadó : M. Mallévre. II. alosztály. Lótenyésztés. 1. Az állam szerepének befolyása a lótenyésztésre. A magán kezdeményezésről és magánegyesületekről. Ménestörzskönyvek: azoknak haszna és létesítésük. Előadó : M. le marquis de Barbentane. 2. A mechanikai közlekedési eszközök befolyása a lótenyésztésre. Gazdasági eredmények. A lónevelés jövőjéről. Előadó : M. Lavard. 3. Tanulmány a luxusló-tenyésztés felkarolásáról : ló- és ügetőversenyek, versenyprémiumok, bajnokság stb. Előadó: M. le comte de Juigné. V. Szakosztály. Építészet. Mezőgazdasági iparágak. 1. A czukorrépamag tenyésztésről. Előadó : M. Hélot. 2. A czukorrépa különböző vetési módjairól. Előadó : M. Fernand Tétard. 3. A czukorrépa géppel való kiszedése. Előadó : M. Bajac. 4. A czukorrépatermelés befolyása a gabonatermelésre. Előadó : M. Jules Bénard. 5. A nedvek különböző módon való kivonásáról a lepárlásnál : áztatás és difíusió. Előadó : M. Barbier. 6. A denaturált szesz alkalmazásáról. Előadó : M. Arachequesne. 7. A mezőgazdasági iparágak szennyvizéről. Előadó: M. Lepointe. 8. A különböző uagyhozamu gabonafélék sikértartalmáról. A trágyanemüek, a termelési és őrlési módszer befolyása a hasonló anyagból készült lisztek sikértartalmára. Előadók: MM. Lindet et Fleurent. 9. A melassé és egyéb czukorgyártási hulladékoknak a takarmányozás utján való értékesitése. 10. A keményitőgyártási maláta és egyéb keményitőtartalmu anyagok értéke. Előadók : MM. Aubin et H. Muret. 11. Az elektromosság alkalmazása a mezőgazdaságban. Előadó: M. Ringelmann. 12. A szalma géppel való kötéséről és préseléséről. Előadó: M. Lefevre. Albaret. 13. Előintézkedések a mezőgazdasági gépek által okozott balesetek megelőzésére. Előadó : M. Ringelmann. 14. A városi szennyvizek felhasználása a mezőgazdaságban. Előadók: MM. Bechman. Lannay et Vincey.
17. SZÁM. Í O - K
ÉVFOLYAM.
VI. Szakosztály. I. alosztály. Különleges déli termelési ágak. 1. A fatenyésztésben keresztülviendő javítások (olajfa, szederfa, parafa s egyéb fák). Előadő: Francois Gos. 2. A szilvatermelés fejlődése ; a mezőgazdasági jólétre való hatása. Hasonló tanulmány a dísznövényekről. Előadó : M. Zacharewicz. 3. Növények, melyekből illatszerek és kivonatok készülnek. (Termés, használat.) Előadó : M. Chapelle. 4. Javítások a selyemtenyésztés terén. Előadók : MM. Lampert et Laurent del'Arbousset. II. alosztály. Gyarmati termelés. 1. A mezőgazdaság jelenlegi helyzete és uj fejlődése ez európai gyarmatokban és tropikus országokban. Előadók: MM. Capus, Chalot, le dr. Macland, Landes Guesdé, Dolabaratz, Prudhomme, Dybowski, le dr. Trabut. 2. Összehasonlított statisztika a különböző országok gyarmatainak mezőgazdasági termeléséről. A konstatált eltérések okai. Előadó: M. H. Lecomte. 3. A mezőgazdasági kézimunka a gyarmatokban. Előadó : M. Milhe-Poutingon. 4. A mezőgazdasági hitel; befolyása a mezőgazdaság fejlődésére. Előadó : M. de Lavergue. 5. Az állattenyésztés a gyarmatokban: az azt érő lokális nehézségek ; jövedelmezőség ; az életbeléptetett vállalatok eredményei. Előadók : MM. Capus, Charon etc. 6. Előmozdítandó termelési ágak (kávé, kakaó, tea, gyapjú, földi dió, kautsuk stb.) a tropikus országokban. Az elért eredmények összehasonlítása. Előadók: MM. Lecomte Saussine, Boname, F. Went, Boutilly, Perruehon, Peusa, Capus, Chalot, le P. Sébire, Haye. 7. A gyarmati botanikus kertek: befolyásuk valamely gyarmat mezőgazdasági fejlődésére. Előadó : M. J. Dybowski. 8. A gyarmatok gazdasági kormányzása. A vámtarifák; az anyaország és gyarmatai közti összeköttetés. Előadó : M. Georgeot. VII. Szakosztály. Védekezés az élősdiek ellen, a hasznos állatok védelme (nemzetközi alapon). 1. Nemzetközi megállapodás az élősdiek behozatalának és elszaporodásának megakadályozására, azok megnevezése. Előadó : M. Cazelles. 2. A kávéültetvények gomba- és rovarellenségei. Előadó : M. Delacoix. 3. A czukornádgomba és rovarellenségei. 4. A nagyban tenyésztett gyümölcsfák gomba- és rovarellenségei (almafa-, szilvafa-, olajfa-, gesztenyefa-ültetvények stb.). 5. A kultúrnövények élősdi nematódái. Előadó : M. Ritzema Bos.
Meghívó az
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HO 24. dező-bizottságába, a mely az esetleges szükDijakra a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur 0 nagyméltósága 6000 koronát, Budapest séges változtatásokat saját hatáskörében fogja székesfőváros közönsége 1000 koronát tűzött ki.elvégezni. A szakosztály az előterjesztéshez hozzáA bejelentési határidő márczius hó elsejéig hosszabbittatott meg. Később érkező járul, a vásár rendező-bizottságába Bálintffi Pál és Jeszenszky Pál tagokat küldi ki. bejelentések figyelembe nem vétetnek. A rendező-bizottság. Czukorgyárosok kartelje s lejáró tarifális kedvezmények ügye. Előadó: Az állam a czukoripar pártolása érdekében bizonyos szállítási 'díjkedvezményeAz idei tavaszi luxus-lóvásár ápril hó 1, ket szokott volt engedélyezni a czukorgyáro2 és 3-ik napján tartatik meg az OMGE. soknak s ezeket évről-évre meg szokta újítani. Most az államvasutak igazgatósága azt a javasvédnöksége alatt a „Tattersall" istállóiban. Az állami ménesek számfeletti lovai erre latot tette a kormánynak, hogy ezen kedvezményeket meg ne adja, illetőleg azok egy részét a vásárra nem fognak felhozatni. A luxus-lóvásár díjazással lesz egybe- teljesen megvonja s a másik részét jelentékötve. Négyes fogatúk részére kettő; hintós és juk- kenyen restringálja. Gróf Dessewffy Aurél elnök kérdi, hogy ker fogatok, valamint hátas lovak részére egyenként három 600—600 koronás dij, vagyis össze- minő kedvezmények voltak ezek ? Előadó: Ötféle kedvezményt kapnak a sen 11 dij 2400 korona összegben tűzetik ki. Bejelentési határidő márczius hó 10. gyárak, u. m. a szénre, czukörra, czukorrépára, Katalógusok márczius hó 15-én jelennek meg. répaszeletre és mésziszapra. Az állam az államvasút igazgatóságának A vásár tervezete és bejelentési ivek a Tattersall titkárságánál (Bpest, Külső Kerepesi-ut) kap- javaslatával szemben még nem foglalt állást, í de természetes, hogy a czukorgyárosok mindent hatók. . elkövetnek, hogy a kedvezményeket változatlanul megkapják. E kérdés nemcsak a czukorgyárakat érdekli, de a mezőgazdákat is, mert ha e kedvezményeket az állam megvonja, Hegyi eke- és hegyi vetőgépennek feltétlenül visszahatása lesz a czukorbemutatás. répaárakra. Indokolt tehát, hogy a szakosztály e kérdéssel foglalkozzék s kifejtse álláspontját Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja, is, de ez az alkalom egyúttal felhasználandó karöltve a Szepesvármegyei gazdasági egyesük volna arra is, hogy egyúttal foglalkozzunk a lettél s a nagyméltóságú föl dmivelésügyi minisz- czukorgyárosok kartelljével is, amely ma oly térium támogatásával folyó évi junius hó folya- kedvezőtlen helyzetet teremtett, hogy a mosmán, Iglón, h e g y i e k e - és h e g y i vetőgép- tani állapot sokkal kedvezőtlenebb, mint 2—3 évvel ezelőtt. A mai helyzetet, mely a gazdák h e m u t a t á s t rendez. A bejelentési ivek a gépgyárosoknak a és czukorgyárosok közt fennáll, kedvezőtlennek, sőt szégyenletesnek lehet tartani. Ezen helyzenapokban küldetnek szét. tet legjobban jellemezte Emődy József a NyitraA rendező-bizottság. megyei gazd. egyesület idei közgyűlésén tartott elnöki megnyitó beszédében, amidőn kifejtette, hogy a viszony, amely a termelő és gyáros Földmivelési és növénytermelési között fennáll, igen sokban hasonlít azon viszonyhoz, amely hajdan a jobbágyok és a szakosztály ülése. földbirtokososztály között fennállott, mert hiszen (1900 február 19-én.) a termelők szabad cselekvési joga a gyároJelen voltak': gróf Dessewffy Aurél elnök- sokkal szemben úgyszólván teljesen korlálete alatt Bálintffy Pál, Károly Rezső, Kodolányi tozva van.
Tavaszi luxus-lóvásár.
Antal, Koppély Géza, Lejtényi György, Lanő^esz József, Perczél Ferencz, Sierbán János, Szevera Károly, a tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgaló, Buday Barna titkár, Sporzon Vilmos s.-titkár, de Pottere Brúnó gyakornok és Jeszenszky Pál titkár, mint előadó. Gróf Dessewffy Aurél elnök üdvözli a megjelenteket s bejelenti, hogy a szakosztály elnökei elfoglaltságuk miatt nem jelenhettek meg a mai ülésen. A f. évi sörárpakiállitás. Előadó előterjesztésére a szakosztály elhatározza, hogy a sörárpakiállitást az OMGE. csak az esetben fogja megtartani, ha az idei termés jól sikerül és kellő érdeklődés lesz a kiállítás iránt.
OrszágosjTörzskönyvelő Bizottságnak
Az országos sörárpayásár.
f. évi február hó 28-án, (szerdán) d. u. 4 órákor a „Köztelken" tartandó ülésére. Főtárgy. Uj tenyészállatok felvétele. Kostyán Fevenez,
Előadó: A szövetségi naggyülés kimondotta, hogy az országos sörárvásárok, melyek 3—4 óta, kezdetben Pozsonyban és Miskolczon rendeztettek s két év óta csak Miskolczon rendeztetnek, a jövőben is fentartassanak. A Borsod vármegyei gazdasági egyesület különösen is kérte, hogy az OMGE. ezen vásárokat a jövőben fentartsa, mert az illető vidék érdekeltsége határozottan kívánja. Kéri a szakosztályt, járuljon hozzá ahhoz, hogy a központ karöltve a Borsodmegyei gazd. egyesüfettel és a Miskolczi kereskedelmi és iparkamrával és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével az idén is rendezzen Miskolczon sörárpavásárt. A vásár szabályzata készen van, csupán az szükséges, hogy a szakosztály két tagot delegáljon a vásár ren-
XVII. tenyészállatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a földmivelésügyi miniszter ur támogatásával f. évi márczius hó 11. és 12-ik napjain tartja meg díjazással egybekötött tenyészállatvásárját a budapesti Tattersall r.-társaság istállóiban.
Szóló röviden ismerteti a helyzetet. Eleinte arról volt csak tudomásunk, hogy a gyárosok megalakították az árfixirozó kartelt, később megalakították a rajonirozó kartelt, amelynek folyományaként sikerült oly viszonyt teremteni, hogy a termelőket egész kényükkedvüknek rendelték alá s erre kedvező eszköznek bizonyult az u. n. Entlassungsbrief; ez egy irat, amely arra szolgál, hogy utat nyisson a gazdának a gyároshoz s amely azon helyzetbe hozza a termelőt, hogy a gyáros vele szóba sem áll, de ez esetben is alkunak nem igen van helye. Ha a termelő nem tudja felmutatni ezen iratot, akkor a gyáros vele szóba sem áll s termelő hiába fordul a szomszéd gyároshoz, vevőt terményére nem talál. A gyárosok onkénykedő eljárása már régebben panasz tárgyát képezte és a . termelők minden alkalmat felhasználtak arra, hogy a sérelmeket szóvá tegyék és azon eszközökről tanácskozzanak, amelyekkel a kartel káros hatását ellensúlyozhatnák. Az állásfoglalás azonban eddig eredménynyel nem járt. Amint a rajonirozó kartel nyilvánosságra jutott, akkor a nyitramegyei gazd. egylet kezdeményezésére a felvidéki répatermelők Pozsonyban értekezletet tartottak, amelynek eredményeként megalakították a termelő gazdák védszövetségét s ennek megvolt az az eredménye, hpgy a czukorrépaárak tervbevett jelentékeny csökkenését azon évadra lehetetlenné tette, de a helyzetet a védszövetség lényegileg meg nem javította s a kartel ma is fennáll, tán erősebben, mint azelőtt. A kartel folytán az árak lehetőleg le vannak szorítva annvirp, h"£»v a
312. termelési költségeket is alig fedezik a jelenleg fizetett répaárak és mégis a budapesti kereskedelmi és iparkamara azon időről szóló jelentése mintegy szemrehányólag emeli ki azt a tényt, hogy tehát a czukorgyárosoknak nem is sikerült az árakat oly nívóra lenyomni, amint akarták s csak kevéssé csökkenthették az árakat, mégis már ez a körülmény is az agráriusok részéről éles támadásokra adott okot — a kamara jelentése szerint — minden alap nélkül. Egyáltalában igen szabadelvű felfogással találkozunk a karteleket illetőleg a kamarák jelentéseiben ; szerintük az oly jóhiszemű kartelmegállapodásokat, amelyek sem az egyedáruságot, sem a fogyasztók kizsákmányolását nem czélozzák, nem lehet közgazdasági szempontból roszszalni és helyteleníteni, különösen akkor, hogyha azon czélból alakultak, hogy valamely termelési ágban a túltermelést kizárják és az illető iparágnak tisztességes módon való f'enmaradását biztosítsák. Ez látszólag elfogadható, de a gazdaközönségnek egészen más nézete van a kar telekről. Nézetünk szerint ez a hangoztatott tisztességes mód van a kartel minden alakjánál kizárva s mert a kartel vagy a termelő vagy a fogyasztó, rendszerint azonban mindkettőnek a megkárosítására törekszik. A kartelnek egy alakját lehetne talán megengedhetőnek tartani, azt nevezetesen, ha tényleg a termelés szabályozására köttetnek bizonyos megállapodások, de az árcsökkentési vagy áremelési tendenczia teljesen kizárassék. Ily kartelszerü megállapodásnak lehetne tekinteni némi jóindulattal azon megállapodásokat, melyek az 1897. év végén öt évi időtartamra a monarchia nyersczukorgyárai és finomítói között létesültek azzal a bevallott czélzattal, hogy a termelés szabályoztassék és a túltermelés veszedelme elkerültessék. De ezen kartelszerü megállapodástól lényegesen különbözik az a kartel, melyet a nyersczukorgyárak egymásközt kötöttek. Ennek létesítésére impulzust adott az a válságos helyzet, amely az 1895—1896. évben a czukoripar terén fennállott s amelylyel pl. a czukoriparnak a nagy nemzetközi versenyben meg kellett küzdenie; akkoriban a czukorárak rendkívül -kedvezőtlenek voltak s ezt a kedvezőtlen állapotot előidézte egyéb okokon kivül főleg azon körülmény, hogy azon időben lett életbe léptetve az észak-amerikai Dangley-bill és Francziaországban ugyanakkor az exportpremium-törvény; továbbá ugyanazon időben létesültek Német- és Oroszországban czukorgyárak s az általános világverseny még jelentékenyen fokozódott az itteni czukorgyárak egymásközti versenye által. Ezen a tényleg kedvezőtlen helyzeten a gyárosok ugy segítettek, hogy a bajt az árak csökkentésével áthárították a gazdákra, később azonban a czukoripar terén jelentékeny javulás következett be s hivatalos jelentések szerint az 1898— 1899. évben a magyar czukoriparnak kitűnő üzletéve volt; kétségtelen, hogy joggal lehetett volna remélni, hogy a czukorárak javulásával a czukorrépáért fizetendő árak is javulni fognak, ez azonban, sajnos, nem következett be. A gazdák kétségkívül nem kívánják megkárosítani a czukorgyárosokat s nem akarnak a répáért exorbitans árakat elérni, de az viszont természetes törekvés, hogy a termelők az ő érdekeiket megvédeni igyekeznek. Hogyha a gazdákban volna összetartás, akkor lehetne a bajon segíteni és a gyárosok önös törekvéseit megakadályozni, sajnos azonban, a répatermelésnél nélkülözhetetlen előlegek a termelőketa gyárosoknak kiszolgáltatják. Egy erős védszövetség megalkotására sincs kilátás és remény. Radikálisan oly módon lehetne segíteni a bajon, ha szövetkezeti czukorgyárak létesíttetnének s a termelés törvényhozásilag kontingentáltatnék a szeszgyártás mintájára; ez azonban igen nagy horderejű kérdés s nehezen valósitható meg, a termelők érdeke pedig az, hogy a további megkárosítás lehetetlenné tétessék
KÖZTELEK,
1900. F E B R U Á R HO 17.
s erre most kínálkozik valamelyes mód. Jelezte már szóló, hogy az állam a gyárosoknak különböző szállítási díjkedvezményeket engedélyez, melyeket a gyárosok különféle czimeken" élvezik. Kétségtelen, hogy e kedvezmények elvonása anyagilag súlyosan érintené a czukorgyárosokat, de kétséget nem szenved viszont, hogy a gyárak igyekeznének a differencziákat behozni a répaárak csökkentésével. Arra kell tebát törekedni, hogy e kedvezményeket a kormány megadja. Kérdés tárgyát képezhetné az, hogy nem-e volna indokolt lépéseket tenni a tekintetben, hogy e kedvezményeket né a gyárosok, hanem a gazdák kapják meg. Ez technikai okoknál fogva azonban keresztülvihetetlen, de megengedve, hogy keresztül volna vihető, az esetben is bizonyos, hogy a gyárosok azt a különbözetet, amennyit a kedvezmény reprezentál, a czukorrépa-áraknál levonásba hoznák. Szóló tehát oda konkludál, hogy oly irányban kellene a szakosztálynak állást foglalnia, hogy a kormány adja meg a gyárosoknak a kedvezményt azon alakban és érvényben, amint ezideig megadta, de az?al a feltétellel, hogy a gyárosok egyszersmind köteleztessenek a kartel megszüntetésére. Gróf Dessewffy Aurél elnök e kérdéssel kapcsolatosan egy szempontot ajánl figyelembe. Az európai államok mostanában foglalkoznak a czukorprémiumok megszüntetésével. A czukorkérdés kapcsolatos Amerikával, ahol a legnagyobb erőfeszítés tétetik s prémium is nyujtatik a termelés elősegítésére s a statisztika igazolja, hogy nagy eredményeket mutatnak fel s mind nagyobb mértékben termeltetik ottan a czukorrépa. A nagy czukorfogyasztó állam, Angliának kormánya azzal az ideával foglalkozik, hogy pótvámokat hozzon be a czukorra; Ausztriában a czukorgyárosok körében mozgalom indult meg az irányban, hogy a pótvámok a termelőkre hárittassanak. Azt hiszi szóló, hogy a szakosztálynak e kérdéssel is foglalkoznia kellené. Koppély Géza azon hiszemben volt, hogy itt a „Vasúti és Közlekedési Közlönyében kihirdetett díjtételekkel fog a szakosztály bővebben foglalkozni; — most azonban látja, hogy ez inczidensből kifolyólag előadó egy másik propoziczióval járul a szakosztályhoz, hogy t. i. ezzel kapcsolatban a czukorgyárosoknak répabeszerzési - módjára is kiterjeszkedjék. Szóló mint gazda szól a kérdéshez s mint ki sokat foglalkozik a gyártási tényezőkkel. A dolog fejlődését ismeri; ennek alapján mondhatja, hogy a répatermelés az utolsó években örvendetesen emelkedett s e körülmény nem bizonyítja azt, hogy a répatermelők nincsenek megelégedve. Termelési területünk évenként emelkedik s e tekintetben hivatkozik a hatvani czukorgyárra, hol három évvel ezelőtt 13.000, két évvel ezelőtt 16.000 s a jövő évben 19.000 hold termése dolgoztatik f e l ; ez azt az impressziót kelti, hogy a répatermelés ezen körzetben kifizeti magát s abból, hogy a gazdaságok 200 kilométeres körzetben vannak, szóló semmi hátrányt nem lát. Nem fogadja el előadó azon állítását, hogy a czukorárak hanyatlása oly értelemben lett volna érvényesítve, mintha az teljesen a termelésre lett volna visszaterelve. A gyárosok bizonyos kényszerhelyzetben vannak azáltal, hogy fix-árat kénytelenek a répáért adni, még mielőtt tudnák, hogy milyen lesz a répa és az abból előállított ezukor hogyan fog értékesülni. Sajnos, 1896-tól mostanig nem voltak oly czukorárak, mint amelyekre a szerződések baziroztattak s kétségbe vonja azt, hogy a gyárosok a tehert áthárítanák a termelésre. Javasolja, hogy a szakosztály a gyárosok meghallgatása nélkül ne provokáljon e kérdésben határozatot, mert ez egyoldalú lenne. Előadó által fölhozottakra, hogy a gazdaközönség károsodik, reflektálva, megjegyzi, hogy még nem látott oly iparágat, amely károsodással növekedik, amelynek, hogyha a termelési terület
15. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . növekedik, a jövedelme csökkenne s szóló nem ismer oly megállapodást, amely a beváltási árakat befolyásolni kívánná. Gzukoriparunknak oly versenynyel kell megküzdeni, mely nem tőlünk függ s kedvezőbb időjárású, kulturális helyzetben s normális termeléssel biró államokban a czukortartalma a répának magasabb mint nálunk. A termelés kontingentálása, mit előadó ur felhozott, sokkal messzebbmenő dolog, semhogy az most szóba jöhetne. Oda konkludál szóló, hogy e kérdésekben ma ne foglaljon állást a szakosztály, hanem küldjön ki egy bizottságot, mely a czukorgyárosok egyesülete kiküldöttjeivel együttesen tárgyalja e kérdést s terjeszszen elő javaslatot a szakosztálynak. Megjegyzi végül, hogy a díjkedvezmények megvonása a répa árának csökkentését provokálná, sőt a répaszeletnek devalválását is, mert minél kedvezőbb a díjtétel, annál nagyobb körzetben lehet fogyasztani. Forster Géza más meggyőződésben van, mint Koppély Géza, aki azzal indokolja a répaár elégséges magasságát, hogy a termelési terület évről-évre növekszik. Ezen állítás nem állja meg helyét, mert pl. a dohánytermelésnél is ugyanez történik, t. i. a terület emelkedett s a termelők annál inkább panaszkodnak, hogy ő tőlük a megélhetés elvonatik. A czukorrépatermelésnél is ekként van, csakhogy ennél egy kis fifikával járnak el a gyárosok. A mult időben a gyárosok kisebb rayonban iparkodtak a termelést űzni s nagyon helyesen, mert kevesebb volt a szállítási költségük. Később azonban a gyárak melletti birtokosok értékesebb répát termelvén, magasabb követelésekkel is léptek fel. A gyárak ennek ellensúlyozására messzebb fekvő területeket igyekeztek bevonni működésük területébe s igyekeznek kitolni a rayont. Ebben van az alapja annak, hogy a gyárosoknak sikerül lenyomni a répaárakat a termelési területek nagyobbitásával. Szóló előtt az a czél lebeg, hogy minél kisebb nyersezukorgyárakat kellene felállítani, melyek a nyersezukor tovább vitelére volnának a finomítókhoz utalva és igy az államvasutak szállítási képessége is nem vétetnék oly óriási aérvben igénybe, mint -jelenleg. Azon véleményben van, hogy a nyersezukorgyárak deczentralizáltassanak. Lehet, hogy erre azt fogná mondani előtte szóló, hogy a termelési költségek sokkal nagyobbak volnának, ha azonban szembe állítjuk azon kedvezményekkel, melyeket a czukorgyárak élveznek, nem fogja felülhaladni ezek értékét. A mellékterményekre adott szállítási kedvezmények megvonása egyértelmű volna azzal, hogy a földnek kizsarolását akarnák elősegíteni ezen tarifapolitikával, mert hogyha a gyári hulladék nem térül vissza a gazdaságnak, akkor ez igen nagy hátránynyal járna. Hozzájárul különben ahhoz, hogy a czukorgyárosok egyesületével közösen tárgyaltassék a kérdés. Gróf Dessewffy Aurél elnök szintén helyesli, hogy a czukorgyárosok egyletének kiküldötteivel együtesen tárgyaltassék a kérdés. Kodolányi Antal szerint a szárított répaszelet szállítására kellene kérni a díjkedvezmény megadását. Jeszenszky Pál előadó hozzájárul Koppély. Géza javaslatához, hogy a czukorgyárosok kiküldötteivel közösen tárgyaltassék a kedvezmények kérdése s az egyesület foglaljon állást a mellett, hogy az eddigi kedvezmények megadassanak, de a gazdák által felpanaszolt és pedig méltán felpanaszolt kartel is tétessék megbeszélés tárgyává a gyárosok és az egyesület kiküldöttei között, mert szóló azt hiszi, hogy lehetne módot találni arra, hogy a rajonirozás s az u. n. Entlassungsbriefok kérdése elimináltassék. Koppély Géza nem tartja indokoltnak, hogy Kodolányi javaslata értelmében intéztessék felterjesztés. Szóló 8 éve folytatja a
17. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAMrépaszel etszáritást s az kivándorol a külföldre, mert idehaza el nem helyezhető. Még azon felszólalásra kiván reflektálni, hogy a gyárak távolabbi vidékeket is bevonnak a termelésbe. Ez természetes folyománya szerinté ez ipar fejlődésének. Többek hozzászólása után a szakosztály elhatározza, hogy mielőtt a czukorgyárosok részére az eddigi élvezett kedvezmények megadása ügyében az egyesület felterjesztést intézne a kereskedelemügyi miniszterhez, felkéri a Czukorgyárosok Egyesületét, hogy a kérdés tárgyalása végett kiküldötteit megnevezze, hogy a kérdésben egyöntetű megállapodás jöhessen létre.
Dohánytermelésünk. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" dohánytermelési bizottságának ülésében a m. kir. dohányjövedék képviselője kifejtette, hogy nemcsak a termelési terület emelkedett, hanem a dohányegyedáruság forgalma is folytonos emelkedésben van, tehát dohánytermelésünk fejlődik. Ezen tényeket készséggel elismerjük, azonban a magam részéről mégis azt állitom, hogy Magyarország dohánytermelése ha nem is hanyatlott eddig, de stagnál, a stagnálásnak következménye pedig a hanyatlás lesz. Hogy mire alapítom én ezen állításomat, azt néhány adat felsorolásával szándékozom bizonyítani. A m. kir. dohányegyedáruság a saját czéljaira beváltott dohányért, az 1898-ik évben kifizetett __ 5.124,616 frtot ellenben Magyarországba behozott nyers dohánvért kifizetett... ... ... "... ... 8.617,241 „ gyártmányokért kifizetett ... 420,838 „ Ausztriának burnótért fizetett 9,273 „ a magánosok behozatala pedig 288,970 „ tett ki, vagyis összesen... ... 9.336,292 frtot adtunk ki a külföldnek dohányért és dohánygyártmányokért. Egy oly állam, amely az európai államok között határozottan a legnagyobb dohánytermelő, saját szükségletére majdnem még egyszer annyi értékű dohányt hoz be, mint amennyit saját termeléséből fedez. Mi ennek az oka ? Határozottan azon hibás termelési politikája a dohányegyedáruságnak, hogy nem a minőségi, hanem a mennyiségi termelést mozditja elő. Mert miért oly nagy a behozatal? Azért, mert a finomabb dohányt, a melynek nagy részét idehaza is termelhetnők, a külföldről kénytelen behozni. Tehát oly anyagért is adunk ki nagy összeget, amely anyagot saját földeinken is elő tudnók állítani. Az igaz, hogy a m. kir. dohány egyedáruság ha drágán is vette a külföldi dohányokat, azokon nem vészit, mert magas százalékkal kamatoztatja ezen vállalkozását, de határozottan el kell ítélnünk oly politikát, mely a külföldi termelőt díjazza, mig a hazai termelővel szemben szűkkeblű álláspontra helyezkedik. A dohánytermelési kísérleti állomáson termelt s a szakbizottsági ülésen bemutatott dohánylevelekből láttuk, hogy Magyarországon igen szép szivarboritéklevél és török dohány is termelhető, ha megadjuk a munkáját, megadjuk a szükséges trágyázást hozzá. Igen ám, de mindezek tetemes költségébe kerülnek a termelőknek; ha tehát a beváltási árban ezen költségek fedezetet nem találnak, az esetben a termelő kénytelen az ily dohány termelésével fölhagyni és egyedül csak a mázsát nyomó dohányok termelésére törekedni. Ezen állításomat bebizonyíthatom azzal, hogy Magyarországon egy katasztrális hold dohány átlagos jövedelme a m. kir. dohányegyedáruág kimutatása szerint: 135 frt 75 kr. De vannak oly vidékek is, ahol az átlagos beváltási árból holdanként nem esik több, mint 60, 70, 80, 100 frt. Tudjuk azt, hogy a dohánykertészek által a dohány felében műveltetik,
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HO
U.
tehát a beváltás összegének fele a dohánykertészt illeti meg. A másik fele pedig a gazdát illeti és ebben leli meg földjének jövedelmét, épületébe fektetett tőkéje kamatját és egyéb berendezéseinek a jutalmát, de a feles kertész javadalmazása is ebből kerül ki, valamint vállalkozói nyeresége is. Ezen összeg pedig ezen költségeket nem fedezi. Sőt a dohánykertész sem találja meg fáradságának javadalmazását a beváltási árban, mert ha 4 holdat is vállal el müvelésre, akkor is 100 frt holdankénti beváltásnál 200 frt jut reá fáradsága dijául; 200 frtból pedig egy feles kertész sem tud megélni, daczára, hogy a tulajdonos részéről még egyéb javadalmazásokban is részesül. Igy tehát a dohánykertész daczára, hogyía legnagyobb területet vettemunkakörébe, amit csak megmunkálhat, ezen kivül mégis más munkákra is szerződni kénytelen, hogy létét fentartani képes legyen. Ezek a feles kertészek legtöbbnyire aratási munkák végzésére szoktak elszegődni, éppen azon időben, midőn a dohány müvelése jelenlétüket és munkájukat folytonosan igényelné. Azért hangzottak fel tehát ezen ülésen is panaszok, hogy sok gazda kénytelen lesz a dohánytermelésével fölhagyni, mert oly termelési ágat Ü3, amelyre ugy a tulajdonos, mint a munkás ráfizetni kénytelen. S igy épp azon vidékek fognak a dohánytermelésről lemondani, amely vidékek a legjobb dohányt képesek előállítani. Mert ezen vidékek dohánya ugyan értékes, de oly keveset terem a föld és igy csak a magasabb beváltási ár által lehetne a termelést nemcsak fentartani, de fokozni is, amire óriási szükség volna éppen azért, mert a jobb dohányokból van a legnagyobb hiányunk. Az átlagos beváltási ár 1898. évben 17 frt 34 krt tett ki. Ez oly ár, amely mellett dohánytermelést haszonnal űzni lehetetlenség, ha tekintetbe veszszük azt, hogy az átlagos termés 8 métermázsa katasztrális holdanként. Érdekes adatként hozatott fel az ülésen az is, hogy a martelinnel való trágyázás nemcsak emeli részben a termés mennyiségét, de a dohány minőségét és szinét határozottan nagymértékben javítja. Ezen trágyaszer alkalmas volna arra, hogy a dohány minősége intelligensebb gazdáinknál némileg emelkedjék. Igen ám, de a beváltás nem veszi tekintetbe azt a sok előnyt, amely a martelinnel való trágyázásból származik, egy hold trágyázása pedig 34 frt költséget okoz a gazdának s ennek ellenében a dohányegyedáruság az ilymódon termelt dohányt magasabban nem váltja be, a több termés pedig a költséget nem fedezi. Pedig a jobb beváltás határozottan csak a jövedék előnyére válnék, mert ilymódon finom minőségű, jobb égésű és szebb szinü dohányt nyerne gyártási czélokra. Ki van zárva tehát annak a lehetősége, hogy gazdáink ezen műtrágyát nagyobb mérvben használhassák, mert a dohányegyedáruság magasabb beváltási árakat nem engedélyez. Pedig módjában volna a már eddig martélinnéi termelt dohányokból próba gyártás utján meggyőződést szereznie arról, mily mérvben emeli ezen trágyaszer a dohány szépségét és minőségét s ha a próbagyártmányok igazolják a termelők ezen véleményét, ugy ez alapon könnyen megváltoztathatná a beváltási kulcsot, ami szinte egy lépés volna a dohány termelés Az is figyelembe veendő, hogy a Magyarországon termelt 48,248.611 kgr. dohányból 4,020.890 kgr. dohány vétetett át, mint kihányás, hulladék, haszonvehetetlen és romlott anyag. Ezen összeg körülbelül 12°/o-a az összes termésnek. Ez ismét nagy károsítása a termelőknek, mert hiszen ha a dohánylevél hibás is, azért az vágott dohánynak alkalmas. A romlási százalék czimen beváltott dohányok legnagyobb része szintén fölhasználható és ezen dohány tulajdonképp nem is hasznavehetetlen; de
a dohányjövedék még ezzel is igyekszik a beváltási összeget csökkenteni egy oly állami intézménynél, amelynek évi forgalma 52.799,159 frtra rúgott a legutóbbi évben és ezen óriási összegből az állam tisztajövedelme 63°/o-ot képezett. Mindezen adatokat csak azért soroltam fel, hogy bemutassam azt, hogy Magyarország dohánytermelésének irányítása határozottan nem a helyes irányban történik és hogy az egész termelést óriási nagy veszély fenyegeti. Ennek ellenében könnyen fölhozható lesz, hogy hiszen a dohánytermelésére engedélyezett holdak száma emelkedik. Ebben én nem látok vigasztalót, mert a holdak számának legnagyobb része oly helyeken fog emelkedni, ahol azon dohányt termeljük, amely a dohányegyedáruságnak nem alkalmas anyagot szolgáltatja, hanem csak a dohányraktárakat tölti meg oly anyaggal, amelytől megszabadulni nagyon nehéz. Minden eszközzel tehát a minőségi dohánytermelésre kellene törekednünk ós a dohányegyedáruságnak egyedül a pénzügyi szempontokat tekintetbe vevő álláspontját fel kell hagynia, ha csak azt nem akarja, hogy Magyarország dohánytermelése tönkremenjen. Pedig éppen a legutóbbi évek lettek volna alkalmasak arra, hogy a magyar dohány a külföldön helyet foglalhasson, ha a dohányegyedáruság már évek óta hangoztatott azon kívánságot teljesítette volna, hogy a minőségi dohány termelését előmozdítsa. Ma, midőn az amerikai háború miatt Kuba dohánytermelése annyira szenvedett, hogy még a silányabb dohányokból is könnyebben tudtunk tekintélyesebb mennyiséget a külföldön elhelyezni: ha jobb minőségű dohány állott volna rendelkezésünkre, azon piaczokat, amelyek régebben is Magyarország vevői voltak, vissza lehetett volna hódítani. Azonban holmi tiszai ártérben termelt durva, nem égő dohányokkal a külföldi piaczot meghódítani nem lehet. Már pedig a múltban politikai hatások érvényesülése mellett ezen terület nagy mértékben engedélyeztetett dohánytermelésre. Gyors segítségre van tehát szükségünk és e tekintetben nem számithatunk a dohányegyedáruságnak bürokratikus eljárására, hanem szükséges, hogy megmozdittassék minden olyan fórum, amely hivatott Magyarország dohánytermelésének előmozdítására közrehatni. Szükséges volna tehát, hogy a földmivelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg egy szaktanácskozmányt hívjon egybe, amely tanácskozrnányon a magyar dohánytermelés emelésének a kérdése megvitattassék. Ezen szaktanácskozmány véleményét nyilváníthatja arra vonatkozólag is, hogy nem-e volna czélszerü a dohány termelését a pénzügyminisztérium kezéből kivenni és azt a földmivelésügyi miniszter tárczája keretébe áthelyezni, miután ő neki rendelkezésére állanak azok a közegek, akik a termelés helyes irányban való vezetését eszközölhetnék. Hasonlóképp nyilatkozhatnék ezen szaktanácskozmány ama kérdésben is, vájjon nem-e volna czélszerü a magánosokat arra buzdítani, hogy egyenest külföldi számlára dohányt termeljenek ? Mert véleményem szerint az intelligensebb termelők jobb piaczot találhatnának a külföldön és jobb árakat érhetnének el, mint amilyeneket a dohányjövedék fizet. Igy tehát az ily termelők mintegy buzdítanák a többi termelőket is és jó példával járnának elől a kiválóbb dohány termelésében. Ebből indirekt haszna volna a dohányegyedáruságnak is, másrészt pedig bebizonyítható volna az, hogy Magyarországon oly dohányok is termelhetők, amelyeket eddig a dohányegyedáruság külföldről importál. Kövessünk el tehát minden lehetőt arra nézve, hogy a mostani kezelésből kiszakítsuk dohánytermelésünket és azt azon nivórá, emeljük Magyarország intelligens gazdaközönsége kezei között, amelyre hivatott volna. Siessünk
314
KÖZTELEK, 1900, FEBRUÁR HÓ 24.
pedig ezzel annyival inkább, mert Magyarország gazdaközönségére igen ráférne egy oly termelési ág, amelyből némi haszna is származnék és nemcsak azért fáradoznék a dohánytermeléssel, hogy az államnak nagy jövedelmet biztosítson, anélkül, hogy a gazda is, a maga fáradtságát jutalmazva látná. F. G.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Korpely Kálmán.
Nemesitett legkorábbi székelj tengeri. Gazdatársaink érdekében időszerűnek találjuk közölni az alábbi körlevelet, melyet Szent-Királlyi Árpád az Európa-szerte elterjedt .székely tengeri" előállítója adott ki. Az utolsó két évtized egyik legkeresettebb, mondhatni: legdivatosabb mezőgazdasági terménye a .legkorábbiszékely tengeri". E tengeri minden más hazai mezőgazdasági tengeri fajnál sokkal korábban megérik s fejlődése annyira gyors, hogy például a biharmegyei gazdasági egyletnek 1879. évben eszközölt termelési kísérlete alkalmával április 14-én elvettetvén, julius 16.-án a nagyváradi termény-kiállitáson megérve mutattatott be s e napon újra elvettetvén, e második vetésből október 6-án a b.-csabai kiállításon már megint érett csövek mutattattak be. Tehát a „legkorábbi székely tengeri* egy és ugyanazon évben kétszer ért meg. Bőtermő voltára nézve legyen elég felemlítenem a „Magyar Föld" czimü gazdasági szaklap 1883. évi 226-ik számában Nagy Iván ur által közölt azon adatot, mely szerint a Bakony alatt eszközölt összehasonlító kísérletnél az utasításom szerint miveltszékely tengeri 700 D - ö l területről 10 hektoliter kifogástalan minőségű szemet adott; mig az ugyanakkora területen mivelt közönséges magyar tengeri hozama alig 5 hektoliter középminőségü szem volt. Hivatkozom továbbá a magyar óvári kir. gazdasági tanintézet jelentésére (Lásd : „Mezőgazdasági Szemle" 1887. évi III. számát), mely szerint az ottani kísérletnél következő eredmény mutatkozott 1 kat. holdra számítva : Székely tengeri 2464 kiló = 30.80 hl. szem. Ezzel szemben a Cinquantino csak 1713 = 21.40 „ „ Pignoletto csak 1184 „ = 1 4 . 8 0 „ „ Meg kell említenem még egy fontos körülményt, mely az utolsó évek kísérleteinél merült fel s mely hivatva van a székely tengerit ujabb irányban is keresetté tenni. Megállapittatott ugyanis, hogy a .legkorábbi székely tengeri" csalamádé-termelésre is elsőrangú tengeri faj. És ezen előnye különösen a csalamádé bevermelésénél, besavanyitásánál feltűnő, mert vékony szára jobban összenyomulva, a bevermelés eredménye is biztosabb. Ebben a tekintetben is hivatkozom a m.-óvári kir gazdasági tanintézet jelentésére (Lásd : „Mezőgazdasági Szemle" 1896. évi XI. szám), mely szerint a székely tengeri az eddig kisérlet alá vett tengeri fajok között csalamádétermelésre is első helyet érdemel. Végül hivatkozom a hohenheimi kísérleti telep jelentésére (Lásd : .Würtembergisches Wochenblatt" 1887. évi 5. számát), mely szerint a székely tengeri még az ottani hideg égalj alatt is — hol néha augusztus hóban is fűtenek — bámulatos eredményt mutatott fel. Az általam nemesített „székely tengeri" fénylő sárga, szeme hektoliterenként 79—81 kilót nyom és különösen két irányban megbecsülhetetlen. Először ott, hol bármely körülmény miatt csak keson lehet vetni, ' őszszel pedig korán jön a dér s igy más fajú tengeri
nem érnék meg. Másodszor ott, hol tarlójába őszi búzát akarnak vetni. Sőt meleg és kövér talajban ha a tengeri korán vettetett, még repcze is vethető utána. A székely tengerinek fönebbiekben vázolt előnyeiből következett annak csaknem egész Európát meghódított rohamos elterjedése; következett az, hogy a bécsi kiállításon ennek a tengerinek nemesitéseért és megismertetéseért első díjjal, állami - arany éremmel lettem kikitüntetve. És következett az, hogy a budapesti millennaris kiállításon, sok száz versenyző között, megint első díjjal, millennáris nagy éremmel lettem kitüntetve és pedig nem csupán azért, mert tengerim az ismert fajok között legértékesebb, hanem főképpen azért, mert tengeri fajomnak „előállítása és forgalombahozása" által a magyar gazdaközönségnek megbecsülhetetlen hasznot szereztem. De hogy a fönebbi előnyöket a székely tengeri müvelése elérhesse, feltétlenül szükséges, hogy valóban eredeti vetőmag vettessék, mert a már oly nagy mérvben elterjedt utántermelések egyfelől a közelben mivelt más fajok által kisebbnagyobb mérvben korcsosulva vannak : másfelől pedig, mert az utántermelők nem követik a vetőmag kiválasztásánál gyakorolt módszeremet. A mi pedig a magkereskedőket illeti, ezek közül csak a párisi Vilmorin & Andrieux és a svéd Skanska Frökontoret árulják az én tengeri fajomat; a többi — ez alatt a név alatt - az enyémhez semmiben sem hasonló, ittott összevásárolt, közönséges piaczi árut ad, a mi lehet szép, lehet jó, de nem „székely tengeri". A nemesitett székely tengerinek eredeti termelésű fajtiszta vetőmagva kizárólag csak az eredeti termelőtársaság alulirt vezetőjétől szerezhető be. Áraink következők : 1000 kiló 280 K. I 100 kiló 500 „ 160 K. 50 , 300 , 100 K. I 25 „ 43m kiló 3 korona.
36 K. 20 K. 12 K.
A vasútig való fuvardíj fejében minden 100 kiló után 80 fillért számítunk. A zsák külön számíttatik. Mivelési utasítás minden rendelményhez mellékeltetik. Egy katasztrális hold földbe (1600 D-öl) 25 kiló vetőmag kell. A megrendelések beérkezését azonnal tudatom. A szétküldés; a megrendelések sorrendje szerint, márczius elején kezdődik. Szent-Királlyi Árpácl, az „eredeti székely tengeri" termelő társaság vezetője.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető:TCovácsyBéla.
Válasz a „Bonyhádi marha, mint igavonó" czimü közleményre. A „Köztélek" ezévi 7. számában közzétett czikkemre, melyben én a magyar marha sokoldalú jó tulajdonságai mellett annak mindenki előtt ismert és el nem vitatható kitűnő igavonó képességét is felemiitettem, Major Győző ur, tisztelt gazdatársam, ugyané lap 12. számában a bonyhádi marhára, mint igavonó marhára vonatkozó állítólag téves nézeteimet volt szíves korrigálni. Nem vagyok ugyan barátja a lapbeli polémiának, legyen szabad mindamellett néhány szerény megjegyzést megkoczkáztatnom. Múltkori czikkemben felsorolt adatokat többnyire az általános tapasztalatokból merítettem, melyeket részint volt szaktanáraimtól, részben ismerős szakférfiaktól voltam szerencsés hallhatni. Hogy saját tapasztalataimból keveset, mondhatom semmit sem vettem közleményembe, annak oka az volt, hogy én csak
17. SZAM. 10-ik ÉVFOLYAM. nagy átlagban akartam összehasonlításokat tenni az ott felemlített marhafajták között, saját tapasztalataim felemlítése pedig nagyon hosszura nyújtotta volna a közlötteket és czélomtól is messze elsodort volna. Tisztelt gazdatársam saját tapasztalatait volt szíves elmondani és azokkal érvelt állításainak helyessége mellett, bátorkodom tehát én is i saját tapasztalataimat a bonyhádi marha igavonóképességét illetőleg, múltkori állításaimat támogatandó, elmondani. Mindenek előtt felemlítem, hogy jelenleg is egy nagyobb tolnamegyei gazdaságban működöm, idevágó tapasztalataimat is itt szereztem, hol csaknem az egész környéken a bonyhádi marha tenyésztése divik. A mi igás ökreink túlnyomó része magyar fajta ugyan, de van bennük szép számmal bonyhádi is, melyeket részben saját teheneink után nyertünk, részben a környékbeli falvakban szereztünk be tinókorukban. A növendékjószágot mi sem kényeztettük el, mert nyáron mi is kizárólag legelőn tartottuk őket. Legelőnk nem valami kitűnő minőségű ugyan, de rossznak éppen nem mondható, s mindennek daczára, mire a legelőről ősz végén istállóba kerültek, ugy lesoványodtak, hogy elég jó takarmányozás mellett is — elegendő zabos bükköny és tavaszi szalma, 10 kgr. répa 1 kgr. tengeridara és ad libitum tengeri szár — alig voltunk képesek azokat helyre hozni. Ez nálunk rendesen évről-évre igy van. A tinókat négyéves korukban fogjuk be, eleinte természetesen gyengébb, később már erősebb munkára használjuk, a magyar ökrökkel egyforma takarmányozásban részesítjük és mégis mire a nyári és őszi munkálatokat bevégezzük, a bonyhádiak ugy néznek ki, mintha a hust le- , borotválták volna róluk, mig a magyar ökrök, ha nem is sokat mutatnak, de erőteljesek, mig amazok összetörtek, fáradtak. Ennek oka pedig az, miként e múltkori közleményben is felemlítettem, hogy a nagy meleget nem tűrik, ilyenkor annyira eltikkadnak, hogy kifogás után rögtön elfekszenek és evés helyett pihennek. Ki kell azonban emelnem, hogy kivételek a bonyhádiak közt is vannak. Nekünk is van néhány pár bonyhádi ökrünk, melyek semmi tekintetben sem állanak a magyarok mögött, de a nagy átlag olyan, mint előbb emiitettem. Hátrányául hozza fel Major ur a magyar marhának lassúbb fejlődését a bonyhádival szemben. Ha jól tudom, mult közleményemben ki is emeltem ezt, de ha tekintjük, hogy, mint igás ökröt a magyart jóval hosszabb ideig tudjuk használni, mint a bonyhádit, a magyar ökör ezen hátránya kárpótolva van. Nem vonom tehát kétségbe, hogy olyan rendszer mellett, aminő tudtommal sok gazdaságba be van vezetve, hogy t. i. a befogott tinók csak egy évig jármoltatnak, már a másikban hizlalásra leköttetnek s ujakkal lesznek kicserélve, a bonyhádi marha igás czélokra való felhasználása kifizetheti magát. De a legáltalánosabb viszonyok melleti, mikor ugyanis az igás állat mindaddig lesz használva, mig csak szervezetének fentartására szükséges takarmányt felvenni képes, szerény véleményem szerint a magyaré az elsőség, mert ha ilyen korban állítjuk be hizlalásra a mustrákat, különbséget az árakban alig, vagy tán semmit sem fogunk tapasztalhatni. Még megemlítem, hogy Bonyhád környékén nagyon el van terjedve egy keverék-marha, mely bizonyos nyugoti jelleget magán hord ugyan, de tulnyomólag magyar vér van benne és e miatt igen sok oly jó tulajdonságokkal és képességekkel bir, különösen az igavonást illetőleg, mint a magyar, sőt annál talán valamivel hizékonyabb is.*) Ha talán tisztelt gazdatárs ur a bonyhádi marha alatt ezt is értené, ugy nézeteiben én is osztozkodom. Löwensohn Jenő. *) A bonyhádi marhának tényleg egyik jellege.
15. SZÁM. 10-IK É A F O L Y A M .
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz.
Ujszüllött állatok vérhasa, (Egyúttal felelet ily irányú kérdésekre.) Az újszülött állatok vérhasa a tenyészeteket gyakran érzékenyen sújtó betegség, mely leggyakrabban a borjuk és a bárányok között lép fel. A betegség különösen azért veszedelmes, mert, ha valahol felüti a fejét, nemcsak abban az évbeft okozhatja sok újszülött állatnak, sőt az egész évjáratnak pusztulását, hanem aztán gyakran állandóan, évenkint szokta az újszülöttek között áldozatait szedni. A betegség fellépési és terjedési módja határozottan annak fertőző természete mellett szól, következőleg nem vezethető vissza a betegség az anyatej minőségének megváltoztatására. A fertőző anyagot még nem ismerjük, annyit azonban tudunk, hogy nagy ellentálló képességgel bir. Az eddigi tapasztalatok alapján nagy valószínűséggel felvehető, hogy a fertőző anyag gyakran az anyaállat nemzőrészeiben tartózkodik, ugy hogy a magzat befertőzése a szülés közben történik, oly módon, hogy a nemzőrészekben levő fertőző anyag az azokon áthaladó magzat szájába kerül és később lenyeletvén, a bélcsatornában elszaporodik. E feltevés helyességét igazolják azok az esetek, midőn a bántalom röviddel a születés után, többnyire az első három napon belül jelentkezik, vagy éppen az állat már betegen jön a világra. A nemzörészekbe rendszerint kívülről, a szennyezett alomból kerül be a fertőző anyag, de a nemzőrészek nyálkahártyájának megbetegedései folyamán, mint p. o. a járványos elvetélésnél is elszaporodhadtak azokban. Hasonlókép, mint a vemhes állatok nemzőrészeibe, ugy az újszülöttek szájába is kerülhet a fertőző anyag az alomról, vagy inkább az anyaállatnak az alommal érintkezett tőgyéről, esetleg testének más helyeiről is.
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R H ö
17.
„bénaság" neve alá foglaltatnak össze. Az emiitett bántalmaktól azonban sikerül a vérhast könnyen megkülönböztetni, amennyiben a genyvérüségnél a köldök, izesülések genyes gyuladása, esetleg más szervek (tüdő, szem) részéről is észlelhetők kóros tünetek, mig az evvérüségnél kezdetben csak a súlyos általános tünetek (magas láz, elesettség) állanak előtérben, hasmenés vagy egyáltalán nem, vagy csak a halál előtt jelentkezik; azonkívül az evvérüségben megbetegedett állaton kívül lesznek mások, melyek a genyvérüség szembeszökőbb jelenségeit mutatják. Miután a vérhas, bár ritkábban, idősebb, néhány hetes állatokban is jelentkezhetik, össze lehetne téveszteni a fiatál állatok heveny gyomor- és bélhurutjával, mely utóbbinál nagyjában ugyanazon tünetek észlelhetők. A fiatal állatok heveny gyomor- és bélhurutja azonban rendszerint a már valamivel idősebb állatokban kerül észlelés alá, a tünetek nem oly súlyosak, rendszerint csak egy vagy néhány állat betegszik meg és ha mégis járványosán jelentkezik, sokszor sikerül valamely külső befolyás (anyaállatok nem megfelelő takarmányozása, anyaállatok megbetegedése, kedvezőtlen tartózkodási és időjárási viszonyok) szerepét kideríteni, melynek elhárítása után a bántalom megszűnik. A megbetegedett állatok gyógykezelés, sajnos, ezidőszerint nem sok reménynyel kecsegtet, bár talán kevés betegséget illetőleg nyert annyi szer alkalmazást mint ennél, anélkül azonban, hogy eddig sikerült volna a betegség ellen biztos szert felfedezni. Kiindulva abból, hogy a bántalom az emésztő csatornából kiinduló fertőzés folyománya, czélszerünek mutatkozik fertőtlenítő anyagoknak bevitele az emésztő csatornába a szájon és a végbélen át. Mint nem veszedelmes fertőtlenítők említendők acreolinvagy lysol l°/o-os oldatban, melyből bárányoknak egyszerre két nagy evőkanálnyit, borjuknak körülbelül egy deczit adhatni be szájon át, mig végbélbe a langyos-meleg oldatból, melyhez czélszerü kevés keményítőt, esetleg opiumtinkturát is adni, egyszerre 1/a litert is be lehet önteni. Ezek mellett alkalmazást nyernek kezdetben enyhe hashajtók (ricinusolaj, csikóknál czélszerübb a calomel), később pedig a bevonó, összehúzó és hasmenést csillapító szerek, melyek közül ujabb időben a tannalbin (0'5—l'O gr. egyszerre) alkalmaztatik különösen a külföldi országokban.
315 ténik, szükséges az emiitett állatokat egy más, minél távolabb fekvő tiszta istállóba áthelyezni, melynek talaja előzetesen 1 :2000 arányú, lehetőleg esővízzel készült szublimátoldattal fellocsoltatott és összes berendezési tárgyai, valamint az abban levő összes eszközök hasonló oldatba mártott ruhával, miután a szükséghez képest előzetesen vízzel lemosattak, letöröltettek vagy pedig forró lúggal lemosattak, utána pedig megszáradtak. Az igy előkészített istállóba az egészséges újszülött állatokat anyáikkal együtt és a vemhes anyákat csak akkor szabad beállítani, midőn az esetleg a testükhöz tapadt fertőző anyag eltávolíttatott, illetőleg megsemmisíttetett, mert különben magokkal hozván a fertőtlenített istállóba is a fertőző anyagot, ez utóbbi helyen is fellép a betegség. A fertőző anyagnak a lehetőséghez képest való eltávolítása czéljából szükséges a vemhes anyák nemző szerveit s ezeknél valamint a már leelletteknél a körmöket, a tőgyet és a czombok belső felületét, az újszülöttek szájának, orrának és végbélnyilásának környékét, valamint a körmöket langyos 2%-os karbolos vízbe mártott és többször megújított vászonruhával vagy szivacscsal tisztára megtörülni. Az uj istállóban a vemhes anyákat czélszerü, a mennyire lehetséges, a fias anyáktól elrekeszeni mindaddig, mig az összes újszülöttek legalább kéthetesek. Mindez azonban kárbaveszett fáradság lenne, ha a beteg és a még egészséges állatok istállója között bármi néven nevezendő közlekedés megmaradna. A két istálló számára nemcsak külön-külön gondozó egyén szükséges, kiknek természetesen az egyik istállóból a másikba átmenui és egymással különben érintkezni mielőtt megmosakodnának, nem szabad, hanem az eszközök se legyenek a két istállóban közösek. Természetesen nem történhetik az itatás sem közösen, még pedig nemcsak ugyanazon időben, de még ugyanazon helyen sem. Az anyaállatok takarmányát a két csoport ápolójának külön-külön helyről kell hoznia. A trágyát a két csoport istállójából nem szabad ugyanegy helyre hordani, mert ez legjobb alkalmat szolgáltatna ahhoz, hogy az eszközökkel vagy a lábbelivel a fertőző anyag az egészségesek istállójába elvitessék. A betegek istállójából kéthetenkmt az összes almot ki kell hordani és a fertőtlenítést az előbb emiitett módon eszközölni. Mindenesetre czélszerü a fertőtlenítést időközönkint az egészségesek istállójában is foganatosítani.
Mint egyéb fertőző betegségeknél, ugy itt is különböző külső behatások (kedvezőtlen tartózkodási, időjárási viszonyok stb.) szintén, de tisztán csak mint alkalmi okok szerepelhetnek. A betegség^ a hevenygyomor-, és bélhurut tüneteiben nyilvánul és, tekintettel arra, hogy az újszülött állatok szervezete még igen gyenge, csakhamar kimerülésre és ennek következtében A gyógyszerekkel való kezelés mellett halálra vezet. A gyomorhurutból kifolyólag az azonban nem szabad megfeledkezni az állatok állatok vagy egyáitalán nem, vagy csak keve- mesterséges táplálásáról sem. Egyrészt azért, Már a betegség uralkodása alatt több set, de akkor is közvetlenül szopnak. A bél- mert az állatok vagy egyáltalán, vagy csak izben eszközölt, de még inkább az elletés meghurutnak s egyáltalán a betegségnek legszembe-keveset szopnak, másrészt pedig a hasmenés kezdése előtt foganatosított általános fertőtleötlőbb tünete a hasmenés. Az állatok gyakran következtében a betegek igen korán kimerülnek. nítés segélyével lehet a betegségnek újból és fájdalmas erőlködés közben ürítenek vagy Hogy ez utóbbinak elejét vegyük, szükséges a való kitörését megakadályozni. csak igyekeznek üríteni bélsarat, mely utóbbi betegeknek többször napjában borlevest (vörös Midőn az elkülönítés kellő gonddal végminden esetben higabb, rendszerint egészen borral), esetleg belevert tojással, esetleg fekete- rehajtatik és szigorúan be is tartatik, a fertőtfolyékony ós világosabb szinü, borjuknál és kávét, bort a szájon át beönteni és ugyancsak lenítés megfelően és ismételten foganatosittatik, bárányoknál fehéres (fehér hasmenés), vagy pe- naponkint, ha lehetséges, többször, keményítős a kivánt eredmény el nem marad, a mint azt dig, esetleg egyéb állatfajok újszülötteinél is, langyos vizet a végbélbe beönteni, nemcsak a idevonatkozó tapasztalatok bizonyítják. Tagadni különböző mértékben vérrel kevert (vörös vagy hasmenés csökkentése czéljából, hanem azért azonban nem lehet, hogy sok helyen az elvéres hasmenés). Az állatok hasi fájdalmakat is, hogy a hasmenés következtében a vérben különítés és a fertőtlenítés nem hozta meg a éreznek, csakhogy ezeket főkép csak a csikók beállott tetemes vízveszteség némileg pótol- várt sikert. Ez azonban csak arra vezetendő szokták viselkedésükkel elárulni. A has a belek- tassák. vissza, hogy az elkülönítés nem volt teljes és ben végbemenő erjedés következtében vagy Tiszta, megfelelő hőmérsékü levegő, a a fertőtlenítés nem volt egészen megfelelő. puffadt vagy pedig igen kifejezett hasmenés tartózkodási hely gyakori alapos tisztítása szin- Nem is említve az elkülönítés azt a módját, alkalmával felhúzódott és a horpaszok beesettek. tén szükséges. midőn az egészségesek a betegekkel ugyanegy Ugy az étvágytalanság, mint főképpen a A betegek kezelésénél jóval fontosabb a istállóban hagyatnak és egymástól csupán ráhasmenés az igen zsenge állatokat már igen betegség tovaterjedésének meggátlása, illetőleg csozat vagy rögtönzött, de levegőtől átjárható korán kimeríti, minek következtében azok nagy ujabb fellépésének megakadályozása, éppen azért, deszkafallal különittetnek el, de különben az fokban bágyadtak, szenvtelenek lesznek, rend- mert a betegek kezelése eddig nem kecsegtet ápoló, az eszközök, a trágyadomb stb. közös, szerint állandóan feküsznek, a csontrészek ki- a kellő eredmény nyel. A betegség tovaterje- a legtöbb helyen az elkülönítés nem teljes, állanak, a hosszabb ideig tartó hasmenés dése megakadályozható oly módon, hogy a vagy az ápoló, vagy eszközök, vagy az itató miatt a végbélnyilás tátongása, esetleg a vég- még egészséges újszülöttek anyáikkal együtt, stb. közös, vagy pedig ha már külön-külön bél előesése áll be, majd pedig a bántalom illetőleg a vemhes anyák az utólagos fertő- ápoló jelöltetett ki, ezek egymással szabadon jelentkezésétől számított néhány nap alatt el- zéstől megóvatnak; a betegség ujabb fellépése érintkeznek, egymással a takarmánykiadásnál hullanak az állatok. megakadályozható a fertőző anyag megsem- napjában több izben összejönnek; és számtalan más, első tekintetre kicsinységnek látszó A betegség lefolyása alatt csakhamar beálló misítése által. körülmény, mely azonban a ragályanyag átelgyengülés és ennek következtében állandó A még teljesen egészséges újszülöttek és a vitelét elősegíti. fekvés, valamint a kórképet uraló hasmenés vemhes anyák befertözésének megakadályoaz újszülött állatok geny- cs evvérüségénél is zása czéljából akkor, midőn az elletés nem A fertőtlenítés ugyancsak ritkán hajtatik kerül észlelés alá, mely utóbbi bántalmak a egymástól kellően elkülönített rekeszekben tör- i végre megfelelően. Sokszor természetesen már
3í6
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HQ 24.
az istálló állapota zárja ki a fertőtlenítés megfelelő keresztülvitelét. De a különben kifogástalanul épített és berendezett istállóban is a fertőtlenítés csak felületesen eszközöltetik legtöbbnyire oly módon, hogy területek vagy egyes részek rendszerint az istállóeszközök nem jönnek érintkezésbe a fertőtlenitő folyadékkal, pedig épp ez utóbbiakra tapad a legtöbb fertőző anyag. A betegség tovaterjedésének meggátlására és ujabbi fellépésének megakadályozására a fentiek után csak egy mód áll ezidőszerint rendelkezésre és ez a szakértelemmel, szigorral és kitartással foganatosított elkülönítés, a megfelelő módon eszközölt fertőtlenítés. Mulasztás e tekintetben kettős kárt von maga után, egyrészt a kívánt eredmény elmarad és másrészt a pénzáldozat hiábavaló volt. Dr. Marék József.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 74. kérdés. Egy nagyobb gazdaságban 200 drbból álló tehenészetben mult évben 11% volt az elvetélés s ezzel kapcsolatban a szülep visszamaradása. Ez évben is már három ilyen eset történt. Mind a három esetben a magzat félig felbomlott állapotban vétetett el az anyától. Ugyancsak tehenészetünkben a borjuk 2—4 napos korukban erős hasmenést kapnak, (az ürülék világos sárga) ópiummal való kezelés mellett 5 napi betegség után 12% elpusztul, az erősebbek felgyógyulnak. A felgyógyult borjuk annyira elgyengülnek, hogy jóformán járni, sőt megállani sem tudnak. Megtörtént az eset, hogy egy és ugyanazon borjún a baj ismétlődött. 5l/s liter tejhozammal biró tehenekkel van dolgunk. Fajtára nézve tiszta bonyhádi, keresztezett szimmentháli s hollandi. Á tehenek takarmánya 1 kg. korpa s 1 kg. napraforgópogácsa, 5 kg. közép minőségű réti széna vagy lóhere, 30 kg. répa. A korpát, olajpogácsát s répát megfelelő mennyiségű egészséges törekkel páczoltatom a megfelelő só hozzáadása mellett. Az igy elkészített takarmány még aznap este s másnap reggel feltakarmányoztatik vasárnap s ünnepnap kivételével, mikor is 48 óriáig áll a takarmány egy része páczban. Szíves felvilágosítást s útbaigazítást kérek, mik lehetnek fenti betegségeknek indító okai s minő eljárás (takarmányozás) mellett lehetne azokat kikerülni. L. F.
Ha az ilyen elkülönítés nem volna lehetséges, akkor az elvetélt és a gyanús állatok helyezendők más istállóba. A fertőzött istálló talaja, falai és berendezési tárgyai lehetőleg alaposan fertőtlenitendők. Egyébként ügyelni kell arra, hogy a vemhes állatok valamelyikén nem mutatkoznak-e az elvetélés jelei, mely esetben az haladéktalanul áth lyezendő a betegek közé és állása, valamint annak környéke újból fertőtlenítendő. Az elvetélt magzat és annak burkai elégetendők; ha a magzat még él, akkor az a többi borjutói elkülönítve tartandó. Ha a magzatburkok az anyából a gyönge méhösszehuzódások folytán nem ürülnének ki, ugy azok kézzel távolitandók el s a beteg által hüvelye, méhe és a külső nemző része, valamint annak környéke szublimátnak frissen készült 1 : 10,000 oldatával irrigátor segélyével naponkint, két héten keresztül kiöblítendő és lemosandó. Az oldatból egy-egy alkalommal 3—4 liter önthető a tehén hüvelyébe. Az elvetélt állatok csak az előirt kezelés után és akkor, ha a hüvelyből kifolyás többé nem jelentkezik, bocsáthatók a bika alá. Az olyan bika, mely elvetélt anyát fedezett, szintén kezelés alá veendő olyképpen, hogy fitymája az említett oldattal 4—5 ször kifecskendeztetik. A borjuk hasmenéses megbetegedésének korlátozására hasonlóképpen a betegek elkülönítése és a borjuistálló gondos fertőtlenítése ajánlható, mi mellett a betegek ürülékei, menynyiben azok tartalmazzák a ragályt, hatásos megsemmisítéséről kell gondoskodni. A beteg állatoknak czélszerü 15—20 gr. riczinusolaj adagolása után naponta 2—5 gr. ópiumtinkturát, vagy naponta háromszor 5 gr. tannalbint adni. Dr. P. B.
Gazdasági egyesületek mozgalma.
Az aradmegyei gazdasági egyesület szőlőszeti és borászati szakosztálya legutóbb tartott ülése alkalmával Bauer Róbert szőlőbirtokos az ipartörvény reformja tárgyában egy indítványt nyújtott be. A szakosztály az indítványt tárgyalván kimondotta, hogy az ipartörvény 50. §-ának tervbe vett oly módosítását, hogy részleteladással foglalkozó utazók előzetes felhívás hiányában, csak oly iparost, vagy kereskedőt kereshetnek fel, kik üzletkörükben az illető áru eladásával vagy felhasználásával foglalkoznak, — a borkereskedelemre aggályosnak tartja s az egyesület utján a földmivelésügyi miniszterhez egy felterjesztés intézését javasolta, melyben a miniszter felkérendő volna, hogy hasson oda, hogy már magában a törvény módosításban a borkereskedés a kivételek közé soroztassék, de egyFelelet. szersmind a megrendelések gyűjtése igazolás Járványos elvetélés. (Felelet a 74. számú alá essék, amelyben az is igazolva legyen, kérdésre.) A tehenészetben fellépett gyakori hogy az illető borkereskedő tényleg természetes borok eladásával foglalkozik ós hogy a borelvételés mindenek szerint fertőző természetű ís nagyon lehetséges, hogy a tehenészetben ügynökök is szorosan körülirt eljárásra kötelezegyidejűleg uralgó fertőző járványos hasmené- tessenek s a bor-ügynöki intézmény akként sét a borjuknak azonos természetű fertőző szabályoztassék, hogy a bor-ügynöki és alkuszi anyag okozza, mely már a születés alkalmával teendők ellátására kizárólag engedélylyel biró, jut a szülőutból a magzat szájába illetőleg az ahoz értő hites személyek legyenek jogosítva. emésztő-csatornájába. Nincsen azonban kizárva Hasonló felterjesztés intézésére felkéri az sem, hogy a fertőző anyag később eleség- továbbá az OMGE.-et is és az ország összes gel vagy szopás alkalmával az anyának az gazdasági egyesületét. alomtól fertőzött csecsbimbójáról jut a tejjel Az egyesület ezidén 4 gazdasági tanegyütt a borjúba. folyamot tart fenn. Erdőhegyen és Nagy-ZerinA járványos elvetélés ellen való védekezés, den 80—100 földmives hallgatja az előadások a betegség természeténél fogva akkor vezethet cziklusát; mindkét helyen Baross László, urad. eredményre, ha sikerül a vemhes tehenek fertő- intéző magyarázza a takarmány-növények termezését megakadályozni. lését, Laehne Hugó titkár pedig a'szarvasmarhaLegczélszerübb az egészséges, az elvetélés tenyésztésről tart előadást. Nagy-Kamaráson Vásárhelyi József földbirtokos az őszi vetések jelét nem mutató teheneket, főleg a vemheseket a fertőzött istállóból eltávolítani és más tiszta ápolásáról, Vásárhelyi Dezső pedig a talajistállóba helyezni s ugy ezeket, valamint az mivelésről tartottak előadást mintegy 260 istállóban maradt elvetélt és az elvetélés jeleit hallgató előtt. Szentleányfalván e hó 7-én nyílt mutató teheneket külön ápoló személyzet meg a tanfolyam, ott az egyesület titkára a szarvasmarhatenyésztésröl és tejgazdaságról, gondozására bízni.
17. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . Gal Miklós gszdatiszt a takarmánynövények termeléséről tartanak előadásokat. A pozsonymegyei gazdasági egyesület mult hó 27-én tartott igazgató-választmányi ülésen állapította meg az egyesület f. évi működési programmját. Elhatározták ez alkalommal, hogy a f. évben az erre alkalmas községekben fogyasztási szövetkezetek alakitasát fogja megkisérleni az egyesület; téli gazdasági előadásokat és tanfolyamokat rendez az eddigieknél szélesebb keretekben; tervbe vette egy minta-parasztgazdaság létesítését, szarvasmarhaés lódijazások tartását, továbéá Pozsonyban egy kiállítással egybekötött gyümölcsvásár rendezését. Széleskörű mozgalom megindítását határozta el annak kieszközlésére, hogy a jövőben megalakuló országos szeszértékesitő szövetkezet által felállítandó nagy szeszfinomitó Pozsonyban építtessék fel. Szervez az egyesület kebelében egy laromfitenyésztési szakosztályt s ha czélszerünek mutatkozik, egy megyei baromfiértékesitö szövetkezetet is alakit. Végre elhatározták, hogy az egyesület egy a megye területén felállítandó földmivesiskola ügyében kérelmet intéz a földmivelési kormányhoz. A pestmegyei gazdasági egyesület ujabban járási és r. t. városi gazdakörök létesítését vette tervbe azon czélból, hogy a megye egyes gazdasági vidékei mezőgazdasági érdekeit önállólag, de az anyaegyesülettel kapcsolatosan mozdíthassák elő. Á megindult mozgalom eddig is már kielégítő eredményeket ért el, amennyiben több városban és járásban a körök létesítésére szükséges szervezkedés megtörtént s igy kilátás van arra, hogy a megye területén nemsokára több gazdakör kezdheti meg működését. A csanádmegyei gazdasági egyesület a földmivelésügyi miniszter támogatásával e hó elején egy négy hétre terjedő gazdasági szaktanfolyamot nyitott Makón. A szaktanfolyamon KállayÖ. földmivesiskolai igazgató, Forgách L. méhészeti szaktanár, Bakos József m. főállatorvos, Szilly T. állattenyésztési felügyelő, Gzirbus István és Butyka Károly tanítók a növénytermelést, talajmivelés, állatgyógyászat, méhészet, állattenyésztés, tejtermelés , köréből, továbbá a faültetésről és a tejszövetkezetekről tartanak előadásokat. A mosonmegyei gazdasági egyesület f. hó 22-én tartotta meg évi rendes közgyűlését. Az egyesület mult évi tevékenységéről szóló jelentés szerint egyik fölfeladatát képezte az egyesületnek a szarvasmarhatenyésztés előmozdítása, melyet különösen tenyészbikák közvetítése és ingyenhasználatra való kiosztása, üszök közvetítése és egy borjulegelö fentartása által iparkodott betölteni; a lótenyésztés emelése érdekében fedöméneket közvetített a községeknek s egy csikólegelöt tartott fen, amelyre 100 db csikót vett fel. Közvetített kedvezményes áron kisgazda tagjai részére lóher- és luczernamagot, árpavetőmagot és szuperfoszfát műtrágyát; berendezett a Szigetközben egy 32 hold terjedelmű minta-parasztgazdaságot. Rendezett 11 községben 48 gazdasági előadást, amelyeken mindössze 2750 hallgató vett részt. Alakított a megye öt községében gazdaköröket. Az egyesületnek a mult évben összesen 352 tagja volt. Az egyesület f. évi működési terve a következőkben állapíttatott meg: a szarvasmarhatenyésztés terén: tejszövetkezetek alakítása, ingyenhasználatu bikák meghagyása, a„M.-óvári szarvasmarhatenyésztési egylet" segélyezése, állatdijazások czéljából; a lótenyésztés terén : csikólegelő fentartása, mének közvetítése; a sertéstenyésztés terén : mangaliczakanok közvetítése, yorkshirekanok terjesztése; a baromfitenyésztés terén: langshantyukok terjesztése; a növénytermelés térén: vetőmagközvetités, mütrágyaküzvetités, czukorrépatermelés előmozdítása, gyümölcsfák kiosztása, kosárfüztermelés és feldolgozás meghonosítása, répa- és takarmány termelési versenyek rendezése; a szövetkezés terén: hitel-, fogyasztási és értékesítési szövetkezetek és gazdakörök alakítása;
13. SZÁM. 10-IK
éVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1900.
FEBRUÁRfho
10.
szakismereteit terjesztése : gazdasági népkönyv- Herrmann, Gen.-Insp. Richt.: Anatolische Landwirtscháft, auf Grund 6 jáhr. Erfahrg. tárak létesítése, előadások tartása és gazdadargestellt. gr. 8° (144. S.) ; —•— sági tanfolyamok rendezése, paraszt-minta- Preusz Emil: Meine Bienenzucht-Betriebsweise gazdaságok létesítése, kirándulások rendezése. u. ihre Érfolge. — Mit 17 Abbildgn. auf 4 Taf. 2 AufL gr. 8°. (III., 104 S.) 2'— Végül megemlítjük, hogy az egyesület a leGrábski, Dr. Stanislaus : Zur Erkenntnislehre folyt 1899» évvel fennállásának 37. évét tölder volkswirtschaftlichen Erscheinungen. tötte be. gr. 8°. (III., 144 S.) ... ... 4-50 Az abauj-tornamegyei gazdasági egye- Christof, M. Das Bankwesen. Eine volkswirtschaftliche Studie. 8° (143 S.) 1'— sület márczius hó 8., 9. és 10-én tartja Maercker, Prof. Dr. M.: Anleitung zum BrenKassán VI. tenyészbika-vásárát. Ez alkalommal nereibetrieb. — Praktischer Leitfaden für dijaztatni fognak 2—3 éves magyar, 1—2 éves Brenner. 2 Aufl. Mit 78 Fextabbildgn. (VIII., 191 S.) —•— telivér nyugati fajtájú bikák. Díszokleveleken kivül összesen 1800 korona pénzdíj kerül ki- Wagner, Prof. Dr. Paul: Anwendung künstlicher Düngemittel. (XII., 163 S.)... „1 —•— osztás alá, ezenkívül a kisbirtokosok által Barbery (B.): La Banque de Francé et le tenyésztett bikák államdijakban részesittetnek. crédit agricole. — Les baisses régionales (thése). In 8°, 128 p. —•— Az udvarhelymegyei gazdasági egyesü* I. de Bouttes. Etudes de viticulturé nouvelle. let f. hó 28-án Sz.-Kereszturon, márczius hó Les Nouveaux Hybrides á production 1-én pedig Sz.-Udvarhelyen bikakiállitást directe, et Hybrides-Greffons résistant au blackrot et aux maladies cryptogamiques rendez. (descriptions ampélographiques, rensigneA vasmegyei gazdasági egyesület, a ments et cultures). T. 2., l-re édition. Petit in 8°, 140 p. 2-25 frank földmivelésügyi miniszter ur támogatásával Chanteau F.: Les Plaies sociales. — Vagabonmost már harmadízben Rohonczon egy meződage et Mendicité ; par Fernand Chanteau, gazdasági téli tanfolyamott rendezett. A tansubstitut du procureur de la Republique folyam, melyben 23 vármegyebeli kisgazda á Grenoble. In 18 jesus, 216 pages. ... 3.50 vett részt; január hó 1-én kezdődött és február Fleurent E. : L'industrie sucriére; Sonhistorie; Sa situation économique actuelle. In 80, hó 17-én befejeztetett. Mint előadók közreműködtek Mayerffy György ösztöndíjas segéd, G.: La Vinification en Öranie: par Endrédi Gábor polgári iskolai igazgató, Kukul- Loevi Georges Loevi In 8°, 306 p. avec fig. ... 5.— jevies József állatorvos, Röszler Károly igaz- Blondel G.: Le Mouvement rurale en AUegató titkár. A folyó hó 17-én megtartott nyilmagne et la Situation des populations agricoles. In 8°, 28 p. —.— vános vizsga, melyre Ernuszt Kelemen gazdasági egyesületi elnök és Eeiszig Ede főispán Caussannel A. : La Vigne d'aujourd'hui et la Vigne de l'avenir. — Instructions pratielőiülése mellett megjelent a vármegye előques sur la plantation et la culture des kelő gazdaközönsége, fényes tanúságot tett vignes greffées et des producteurs directs. arról, hogy az előadók feladatuknak derekasan In 16, 16 pages avec fig -•megfeleltek. A mezőgazdaság köréből vett Fayet H.; Les Engrais au village. — Guide pratique. (Yaleur fertilisante des engrais; különféle kérdésekre értelmes, szabatos feleLeur achat, leur transport, leur emploi; letet adtak a hallgatók, a kosárfonás és faraLes Syndicats agrieoles, leur but, leur gásban szerzett kiváló ügyességükről pedig fonctionnement) Petit in 8° carré, VII., 200 p. — .— elismerésre méltó tanúságot tett a kiállított Fricourt A.: Comptabitité d'un établissement agricole, pratique, compléte et simpliíiée kosarak és különféle a hallgatók által készített (theorie et methodes nouvelles). In 8° 22 p. —•— eszközök sokasága. Elismeréssel és köszönettel Le Maltre A. : De l'achat et de la vente dü adózik Vas vármegye gazdaközönsége Darányi cheval. In 8°, 252 p —.— Ignácz földmivelési miniszter urnák, hogy e Mourre C.: D'oit vient la décadance économique de la Francé. In 16, 464 pages. 3"— tanfolyamra szükséges segélyt megadta és köszönettel tartozik Szájbely Gyula képviselő (E könyvek beszerezhetők Killián Frigyes urnák, ki rohonczi várkastélyában a tanfolyam könyvkereskedésében, Budapest, IV., Vácziczéljaira igénybe vett össszes helyiségeket díj- utcza 28.) talanul átengedte.
IRODALOM. Könyvpiacz. Korona Bernát István: Gazdasági deczentralizáczió. ... — •— Dobozi István: A megyei és községi pótadók kivetési kulcsai ko onaértékben. (N. 8—r. Gonda Dezső dr.: A polgár mint esküdt. — Tanácsadó esküdtek számára. Vászonba kötve ... 2-40 Máday Andor: A női munka. (K. 8—r. 881.) 1-60 Milhoffer Sándor. Telepítéseinkről —-60 — — Aratási biztosítás. — Egy uj biztosítási mód eszméje a rossz termés elleni védekezésre (8-r. 23 1.) —'80 A gazdálkodás köréből. Népies gazdasági előadások kéziratai és egy pályamunka, alapján kiadja: a szolnok-doboka vármegyei gazdasági egylet.... —•— Fáris Frigyes : A németországi mezőgazdasági szövetkezetek —•— Cserháti Sándor: Altalános és különleges növénytermelés. — Első kötet: Általános növénytermelés. — Irta és a nagym. m. kir. földmivelésügyi miniszter ur támogatásával kiadta Cserháti Sándor. N. 8—r. 584 1. 218 ábrával a szöveg között. Magyar_ Bolti ára 9'— Leitgeblmve: Közgazdasági tanulmányok, Németországban tett tanulmányul alapján. (Tizenegy grafikonnal és magyarázó táblákkal. N. 4—r. 116 1.) Debreczen. Szerző sajátja. —•— Schulpe György: Törvényjavaslatok a szocziális reformok terén. N. 4—r. 34 1 —•— Zoepfl, Dr. Gfr.: Auswartige Handelspolitik u. innere Verkehrspolitik. Vortrag, gr. 8° (40 S.) 1 márka
V E G Y B S S C Mai számnnk tartalma : Az OMGE. közleményei. Földmivelési és növénytermelési szakosztály ülése. Dohánytermelésünk. Gazdasági egyletek mozgalma. HővényteraieléflNemesitett legkorábbi székely tengeri.... Állattenyésztés. Válasz a „Bonyhádi marha, mint igavonó" czimü közleményre Állategészségügy. Újszülött állatok vérhasa. ... Levélszekrény. Irodalom. Könyvpiacz Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde. Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — Erzsébet gőzmalom. — Lujza gőzmalom. — Here magvak. — Vetőmagvak. — Apolló kőolajfinomitógyár részv.-társ. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmi czikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti szurómarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Ingatlanok árverései (40000 korona becsértéken felül.) Szerkesztői Szenetek.
309 811 313 316 314 314 315 316 317 317 320
317 A legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmézőutcza sarkán van.
Meghívó a Tejtermelök Egyesületének Budapesten, 1900. márczius lió 18-án, vasárnap d. e. 10 órakor a Köztelek nagytermében tartandó
rendes évi közgyűlésére. Tárgysorazat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyző és két jegyzőkönyvhitelesitő választása. 3. A választmány jelentése az egyesület mult évi működéséről. 4. Meghalt, kilépett és belépett tagok bejelentése. 5. Számvizsgáló-bizottság jelentőse: a) a mult évi zárszámadás, b) az 1900. költségelőirányzat tárgyában. 6. Számvizsgáló-bizottsági tagok választása. 7. Indítványok.*) Gróf Nádasdy Ferencz elnök. *) Alapszabályok 21. §. Az egyesület tagjainak az igazgató-választmány utján a közgyűlés elé terjesztett és irásbafoglalt oly inditványai, melyek legalább 8 nappal a közgyűlés előtt a választmány elé terjesztettek. Kinevezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Göllner János uradalmi mérnököt gazdasági tanintézeti rendes tanárrá nevezte ki s szolgálattételre a kolozsmonostori m. kir. gazdasági tanintézet műszaki tanszékéhez osztotta be.
A Gazdák Biztosító Szövetkezete igazgatósága f. hő 21-én tartott ülésében helyeslőleg vette tudomásul az elnök, gróf Zselénski Róbert azon előterjesztését, hogy a szövetkezet igazgatói állására sikerült megnyernie és szerződtetnie Nérei Ödönt, a Phönix magyarországi vezérképviselösége titkárát, aki remélhetőleg már a jövő hóban elfoglalhatja állását s igy a szövetkezet abba a helyzetbe jut, hogy már május hó folyamán megkezdheti az üzletszerzést. Ugyanez ülésen az igazgatóság alelnökévé megválasztattak gróf Széchényei Imre és Seitovszky János. Ugyanez ülésből, folyőlag terjesztetik be a czégjegyzési kérvény is a kereskedelmi törvényszékhez, miután a czégjegyzés feltételét képező 400.000 korona a Magyar Földhitelintézethez már befolyt. Az alakuló közgyűlés óta 255.000 korona értékű ujabb alapítványi üzletrészjegyzés történt. Azuj alapitványjegyzök közt van Schamburg Lippe uralkodó herczeg is, aki a földmivelésügyi miniszter kérésére 30.000 korona értékű alapítványi üzletrészt jegyzett. Az igazgatóság ugy a herczegnek, mint a földmivelési miniszternek ezen ismételt jóindulatáért feliratilag mondott köszönetet.
Tenyészállatvásár. Az OMGE. által márczius hó 11. és 12. napjain rendezendő tenyészállatvásár iránt igen élénk az érdeklődés s a bejelentett tenyészállatok száma már máig is jelentékenyen meghaladja a mult évi vásárra hozott állatok számát. Február hó? 22-ig a 321 következők jelentettek be állatokat: Szarvas321 marhát : magyarfajtát. Péter András 4 bikát, Oraefl Jenő 14 bikát, Pallavicini Sánd. őrgróf A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyűjteményei mindszent-algyői urad. 4 bikát, Kalocsai érseki a VII. ker., Kerepesi ut 72. szám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napok urad. 1 bikát. 8 tehenet. Szimmenthálit: Reiz kivételével: Gyula 1 tehenet, Ordódy Pál 9 bikát, Burger naponkint d. e. 9 órától (!. n. 1 óráig. Pál 6 bikát, Veszprémi püspökségi uradalom Hétfői és az ünnepeket kővető napokon a muzeum 5 bikát, Festetich Vilmos gr. 2 bikát, Somssich zárva van. Imre gr. 5 bikát, 3 tehenet, Wolf Testvérek A muzeum látogatása ingyenes.
318
17 SZÁM. 10 IK ÉVFOLYAM
K Ö Z T E L E FI FF 00 F E B R U Á R H 0 24
5 bikát, 10 tehenet, Elek Lipót 8 bikát, Orosz arra az eredményre jutottak, hogy az egyesüAntal 2 bikát. Pmzgauit: Andrássy Aladár gr. let hivatást teljesít, mikor a szövetkezeti moz9 bikát, Tartier György 3 bikát. Borzderest: galmat istápolja. A másik mozzanat az, hogy Borhy György 2 bikát, összesen 101 drb. az egyesület vezetőségének egy másik árnyaSertést, hazai kondort: Kornstein testvérek 15 kan, Meitner Gyula 16 kan, 10 kocza,. Königs- nyalata a hitelszövetkezetek létesítésének prowarter H^rmann br. 10 kan, 10 kocza, Wert- | grammba vett tervét elejtette. A Földes-féle heimstein Alfréd 25 kan, Pallavicini Sándor felfogás szemben állott egy másikkal és győőrgróf 4 kan, 8 kocza, Harkányi Frigyes br. zött. Azért szomorú a határozatnak ez az előzménye, mert a hitelszövetkezetek prosperálha15 kan. Yorkshireit: Eekstein Fülöp 8 kan, összesen 151 drb. Juhot, Merinó: Károlyi tásának természetes feltételei elvégre vidékenLászló gr. 10 kos, 6 anya, Zichy Nándor 10 ként hiányozhatnak s a vidék viszonyait ismekos, Deutsch Zsigmond 8 kos, 6 anya, Dréher rők vérmes reményeket nem fűzhetnek a szö.Antal 10 kos, 4 anya, Károlyi Imre gr. 10 kos, vetkezeti roozga'mak eredményeihez. De itt a 8 anya, Zichy Nándor gr. 8 kos, Berchtold szövetkezetektői remélt előnyök s ezen előnyök Lipót grne 13 kos, 6 anya, Esterházy László gr. 14 kos, Keszthelyi gazdasági tanintéiet 10 tagadása, mint tényleg létező és jogosult felkos, 10 anya, Hunyady Imre gr. 12, kos. fogások állottak egymással szemben, a határoFésűs gyapjast: Pannonhalmi főapátság 8 kos, zat tehát a szövetkezeti eszme leszavazását Skublics örök. 14 kos, 1 anya. Wenckheim Ant. jelenti. Pozsony nem szövetkezik. Sajnáljuk örök. 9 kos, Kohner Zsigmond és Adolf 35 kos, azt a befolyást, mely ebben a határozatban Péter András 10 kos, 20 ai.ya, Baich Iván br. 20 kos, Herberstein Albert gr. 26 kos, Ivánka érvényesült s az egyletet hivatásának egyik Ödönné 4 kos, 12 anya, Salzberger Samu 6 legszebb útjáról leteríteni igyekszik. Meglepő kos, Schosberger Henrikné 8 kos, Pallavicini eredmény ez a pozsonyi agrárgyülés után! Az Sándor őrgróf 10 kos, Königswarter Hermann óvatosság és tartózkodas, amit Földes annyira báró 29 kos, 6 anya, Rosmfeld Henrik 8 kos, hangoztatott, igen szép erény, de legkevésbé 6 anya. Husjuhot: Herzfeld Frigyes 6 kos, méltányolható akkor, amikor egy közhasznú Veszprémi püspökség 8 kos, Biedermann Rezső gazdasági elv gyakorlati megvalósításáról van lovag 20 kos, Haas Ignácz 3 kos, 2 anya, Herberstein József gr. 30 kos, Károlyi Lajos szó. Ekkor bizonyára könnyebb lemondva a gr. 6 kos, 4 anya, Károlyi Lajos grof 16 kos, sikerről és összefonott karokk l, nem hinni, összesen 472 drb. A bejelentési határidő mint buzgalommal hozzá látni a szövetkezeti márczius hó l-ig van meghosszabbítva. Ezen eszme számára való térhódítás fáradságos, de időn tul érkező bejelentések nem vétetnek szép feladatához. A Földesék határozatának figyelembe. Pozsony nem szövetkezik. A Pozsony- legfeljebb a takarékpénziárak szive örülhet. megyei gazdasági egyesület m- hó 27-iki váRovara Frigyes kitüntetése. A „Pozsonylasztmányi ülésében a szövetkezeti mozgalmak vármegyei Gazdasági Egyesület" igazgatóügyében olyan megállapodásra jutott, amelylyel választmánya e hó 17-én szombaton rendméltó feltűnésre tarthat számot. Az egyesület kívüli ülésre gyűlt össze, hogy a vármegye főispánja: báró Vay Dénes Rovarának az működési programmjábíC ugyanis hitel- és foő felsége által mezőgazdasági téren szerzett gyasztási szövetkezetek létesitése is fel volt érdemeiért adományozott Ferencz József-rend véve. Földes Gyula az egyesület volt titkára lovagkeresztjét átnyújtsa. A nagyszámban egybeezen programmpont ellen skrupulusokat gyűltek félkörben álltak fel a vármegyeház kistermében s a félkör közepén Rovara Frigyes emelt. Nem tartja tanácsosnak, hogy az egyefoglalt helyet. A főispán gróf Pálffy István sület védnöksége alatt terjesztessenek a szövetkegazd. egyl. elnök kíséretében belépvén, az zeti eszmék, mert biztos tudatában van a ku- ünnepelthez fordult és szép szavakkal tolmádarcznak. A fogyasztási szövetkezetek ellen csolta e kitüctetés jelentőségét. „Az ön példája nem foglal állást. Megengedi, hogy ezek elég — úgymond —'bizonyítja azt, hogy ő felsége, üdvös működést fejthetnek ki, de itt is a leg- a király kegyei nemcsak a hadsereg, nemcsak a közügy SiOlgálatában állókat, de a magánmesszebb meaő óvatosságra van szükség. s olgálatban álló szerény gazdatisztet is felTöbbek hozzászólása után a választmány ki- keresi akkor, ha közhasznú tevékenységével mondoita, hogy a hitelsiövetkezetek létesítésének rászolgált a királyi méltatásra." Gróf Pá ily tervét elejti. Jelen értesítést az egyesület hiva- Ltván az egyesület nevében melegen üdvötalos lapja közli, tehát szó sem lehet arról, zölte Rovarát, aki az egyesület kebelében kifejtett tevékenységével is hozzájárult a nyert hogy a választmány határozatát félreérthettük kitüntetéshez. Rovara Frigyes hálásan köszönvolna. Ennek a határozatnak két mozzanata vén meg a kitüntetést, kijelentette, hogy ez őt van, amelyeknek szembeállításából igen szomorú a jövőben csak serkenteni fogja a munkára és következtetéseket kell levonnunk. Az egyik tevékenységre a hazai mezőgazdaság érdekében. mozzanat az, hogy az egyesület vezetői az A berlini tőzsde és a gabonahatáridöegylet működési tervezetébe a szövetkezeti üzlet. Mint már megírtuk január hó 24 ikén a szervezetek létesítését czélszerünek tartották berlini tőzsdét reaktiválták, amennyiben a kormány a tőzsdetanáescsal a tőzsde szervefelvenni, mert számot vetve' a viszonyokkal, zetében eszközleadő módosításokra vonatkozó-
lag egyetértve, megállapodásra jutott. Megírtuk azt is, hogy e megállapodások értelmében a többek között a szokvanybuzát törölték, mert a kötvényeken a jövőben a buza minősége, ára és eredete is megjelölendő. E megszorítás következtében szó sinc3 arról, hogy a német tőzsdén úgynevezett fiktív határidő-üzletek történjenek, hanem csakis oly határidőüzleteket köthetnek, amelyekben a gabonát effektive átszolgáltatják. Ennél többet mi sem kívánunk. Ezen eredményeket azonban a német merkantilisták lapjai sehogy se akarják agrárius vívmányszámba venni, sőt ellenkezőleg mint az agráriustábor nagy kudarczát tüntetik fel. Hivatkoznak nevezetesen arra, hogy az 1896. évi junius 22-én hozott törvény határozottan tiltja a gabonahatáridőüzletet. E törvény 50. szakasza ugyanis igy szól: „ A szövetségi tanács fel van hatalmazva, hogy a tőzsde határidőüzletét föltételekhez kösse s megtilthassa, hogy az bizonyos értékre vagy árura kiterjedhessen. Bányák, valamint ipari vállalatok részvényei tőzsdei határidőüzlet tárgyai nem lehetnek. Más társulatok részvényei csakis akkor lehetnek, ha az illető társulatok 20 millió márka alaptőkével birnak. A gabona s a malomipari termékek tőzsdei határidőüzlete tilos." E törvényszakasz átolvasása után látjuk, hogy a határidő üzletek általában töröltettek ugyan, kiküszöbölése végett azon ügyleteknek, amelyek pusztán a differencziák kiegyenlítését czélozzák. Ha azonban ezen törvény szakaszszal szemben az ujabb megállapodás értelmében lehetővé válik a tőzsdén az effektív határidőüzlet, ez még egyáltalában nem jelenti a nagy küzdelem árán kivívott juniusi törvény összeomlását, mert hiszen a papirosbuza, amely ellen a német agráriusok voltaképpen hadat űzetitek, a a tőzsde ujabb szervezése következtében tényleg törölve lett. Az a csapás tehát, ami a német agráriusokat a berlini tőzsde reaktiválása következtében érte, ugyancsak elviselhető és részünkről bármikor készségeseknek vallanók magunkat hasonló csapás elviselésére. A fogyasztási szövetkezetek ellen. A „M. K. L."-ban olvassuk egy kereskedő keserves panaszait abból az ötletből, hogy a Hunyadmegyei gazdasági egyesület fogyasztási és értékesítési szövetkezetek alakítása tárgyában felhívást bocsájtott közre. A panaszos kereskedő oktalan törekvésnek jelzi ezt a szövetkezeti mozgalmat, mert szerinte a szövetkezetek amúgy sem versenyezhetnek a reális szakkereskedővel. A kéUége.skedő kereskedő bizonyára elbámulna, ha megtudná, hogy máris sok fogyasztási szövetkezet küzd a szakkereskedők versenyével anélkül, bogy eszök ágában is volna megbukni. Kérdezze csak meg a sárosiakat. Elvégre is csak örvendetes lehetne a szakkereskedőkre nézve, ha a szövetkezetek a bukás csiráját hordanák méhükben. De hogy a, panaszban több van a nyugtalanságból, mint az örömből, ez legalább is arra enged következtetni, hogy szövetkezeteink a verseny kereszttüzét ugyancsak kiállják. A hivatkozott lap vádat is ereszt meg, hogy a „Köztelek" csinálja azt a hangulatot, az ultra-agrárizmust, amely üldözi az adófizető polgárokat. Rossz logika.
Mint !©§gmegisizfiafáfbh é s legolcsóbb
magvak beszerzési forrása ajánlható
^^gr
^ ^ JP
^ ^
JI^I
cs. és h kir. udvari szállitő magkereskedése B u d a p e s t e n ,
VI.,
A n d r á s s y - u t
23.
17. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
Országos Eegyesülete" e hó 21-én Bujanovics Sándor elnöklete alatt választmányi ülést tartott a Köztelken. Jeszenszky Pál ügyvezető
319
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HO 24.
Vagy nem él meg a fogyasztási szövetkezet s beterjeszti jelentését az egyesület mult évi akkor az adófizető polgárok nyugodtan alhat- működéséről és bemutatja a számvizsgálónak felőle. Vagy megél a szövetkezet s akkor bizottság által felülvizsgált évi zárszámadást. a versenynyel szemben csakis azon a réven A jelentésből kitűnik, hogy a tagok száma élhet meg, hógy előnyt tud biztosítani a fo- a mult évben jelentékenyen szaporodott s az gyasztók nagy kontingensségének, akik szintén egyesület az á'lás nélküli tagok és az elhunyt tagok özvegveinek illetve gyermekeinek segéadót fizető polgárok. összegeket fordított. A somorjai és nagyszarvai téli gazda- lyezésére jelentékeny sági tanfolyamok. A fóldmivelési miniszter Segélyezésre 2800 koronát adott ki a mult anyagi támogatásával a „Pozsonyvármegyei évben az egyesület és fennállása óta az e czimen gazdasági egyesület« öt gazdasági tanfolyamot kiosztott segély 22000 koronát meghaladó rendezett a » vármegye területén, amelyeket összegre rúgott. A mult évben az egyesület rendre most rekesztik be szép ünnepélyekkel vagyona 9000 koroi ával szaporodott. 1900 egybekötve s a legszorgalmasabb hallgatóknak január 1-én a vagyon : 63,000 koronát tett ki. gazdasági eszközöket és népies könyveket, Az egyesület által létesített gazdatiszti nyugdíjfüzeteket osztva ki. A tanfolyamokat e hó intézet is örvendetesen gyarapodik és ez idő18-án rekesztették be Somorján. Druga Sándor szerint az egyesület vagyona: 248.000 korona. az előadást rendező járási bizottság elnöke A választmány jóváhagyólag veszi tudomásul bemutatta az egybegyűlteknek a miniszter kép- a beterjesztett zárszámadásokat és a jövő évi viselőjét, aki kijelentette, hogy a miniszter költ-égelőirányzatot s elhatározta, hogy a nagy örömmel működik közre a magyar kis- gazdatisztek érdekképviseletének szervezésére a gazda szakértelmének fejlesztésére s a jövőben szükséges lépéseket a gazdasági egyesületek is szívesen fog áldozni ez irányban. Horváth utján a vidéken is megteszi. Jenő g. e. titkár az előadóknak köszönte meg A szegedi mezőgazdasági kiállitás első önzetlen közreműködésüket. Ezután kiosztattak négy csoporija érmeinele és okleveleinek fokozaa jutalomtárgyak, melyek a hallgatóságnak tos szétküldése e héten vette kezdetét. Azon igen nagy örömet okoztak. A gazdák megeléhelyekre, hol több kiállító tüntettetett ki, nem gedetten távozván az uri közönséget Druga azoknak direkt czimére, hanem az illető város főbiró társasebéden vendégelte meg. Délután gazdasági, kertészeti egyesületének csomagban 4 órára a gróf Pongrácz Frigyes fogatjain küldik el az érmeket é . okleveleket. Miért is Nagy-Szarvára rándult át a társaság, ahol a a kiállítási iroda felkéri főleg a szegedi, aradi, fenyő- és virágfüzérekkel diszitett iskolában a temesvári, kecskeméti, nagy-kőrösi, fehériem„Himnusz"-t zendítette rá a czigány s a felplomi kitüntetett kiállítókat, hogy helybeli szalagcsokrozott gazdaközönség éljenzéssel fogazdasági, illetve kertészeti egyletük titkárságához gadta vendégeit. Itt ismétlődött az ünnepély forduljanak az érmek és oklevelek átvétele sorrendje azzal a külömbséggel, hogy itt az végett. Azokat a kitüntetteket pedig, kik érelőadók megvizsgáztatták hallgatóikat, akik a meiket vagy okleveleiket mindeddig meg nem legszabaíosabb feleleteket adták. kapták, türelemre kéri. Az iroda mindenképpen azon lesz, hogy a már folyamatban levő fokoDánia mezőgazdasági helyzete. A dániai zatos expedicziót márczius hó végéig lehetőleg orsz. gazdasági egyesület a mult héten tartotta befejezze. szokásos évi közgyűlését Roeskildeban, melyen annak elnöke a következő megnyitó beszédet A petróleum-kartel ellen. Megírtuk már, tartotta: A dán gazdák megélhetési viszonyai hogy a petróleum-kartel ügyében Tóth János napról-napra súlyosabbakká válnak. Növekszik interpelálta a kereskedelmi és pénzügyminiszaz adóteher s evvel egyetemben a munkáskéz tert. Érdekesnek tartjuk közölni azt a levelet, is drágul, a vas, a szén, az épületfa ára emelke- melyet ez alkalomból Tóthhoz a debreczeni dik, sőt mi több — még a kamatláb is füszerkereskedők intéztek: nagyobbodik. Fájdalom, a gazda évi jövedelme a „Fogadja Nagyságod a petróleum-kartel helyett, hogy fokozódnék —inkább kevesebb lesz s tán ennek tulajdonitható, hogy a földbirtok ügyében kormányunkhoz intézett interpdláértéke, nem hogy 2% értékemelést mutatna, mint cziójáért köszönetünk nyilvánítását. Kérjük ez más országban látjuk, hanem ekkora arány- ügyben Nagyságodnak SZÍVÓS kitartását, mert ban csökken ! A más pályán élő ember a szük- a már gombamódra szaporodó kartelek, s séghez mérten emelheti termékének árát, csak ezek között különösen a jelen inmorális szera gazda az, ki ezt nem teheti. Nem zárkóz- vezetében fennálló petróleum kartel, mig a hatom el tehát annak kijelentésétől, hogy a közvetítő kereskedelemre megbénitólag hat, jövőt sötét szinben látom magam előtt. A addig a legérzékenyebben sujija a közönség szibériai vasutvonalak kiépitésével az ottani érdekeit is. Hegedűs kereskedelmi miniszter ur ő termékek fogják Nyugat-Európa piaczát elfog- Nagymé'tóságának ismert erélye és szakavatottlalni. Ugyanily hirek érkeznek Indiából is, hol sága azon reményt kelti fel bennünk, hogy a gazdasági munkás naponta 10 fillér készpénz részéről a nagyságod interpellácziójának indoés egy csésze rizsből álló eledelért egész kolása a megérdemelt méltánylásban fog részenap dolgozik — már pedig ily munkabérek sittetni, s nem fogja magát a kartel képmellett mi — dán mezőgazdák teljesen viselői által könnyen befolyásoltatni." képtelenek leszünk helyünket megállani. Falle Ez a levél is bizonysága annak, hogy a tanár ezelőtt 20 évvel a legpontosabb adakartel garázdálkodása az egész fogyasztásra tok alapján állította össze Dánia földbirtok mily súlyosan hat, s nyomasztó hatását a értékét s azt találta, hogy az 4000 millió kokereskedővilág is mennyire érzi. Éppen az a rona értéket képvisel, a ma kiadott statiszkörülmény, hogy a kartel a fogyasztók igen tikai adatok meg 25°/o-al kevesebbre becsülik széles réteget érinti, magyarázza legjobban azt, azt! Évenként tehát 50 millió korona ment hogy ez a kartel sem jogos, sem erkölcsös veszendőbe teljesen nyomtalanul, megjegyalapon nem áll. Mert az jognak és • erkölcsnek zendő, hogy ez idő szerint 1600 millió sutbavetése, ha tétlenül elnézik, hogy egy államadósság is terhel bennünket, követkeszükkörü érdekeltség tetszőlegesen állapithassa zésképp csak felét bírjuk annak, mivel meg egy ország fogyasztó-közönségétől szeezelőtt 20 évvel bírtunk s egyenes uton vagyunk dendő nyereség mértékeit. A petróleum-kartel az iránt, ha tovább-folytatjuk igy a gazdálkodást egyike a legfrivolabbaknak, amelyek az ujabb — hogy a következő 20 év után semmivel időben nevezetességre tettek szert s helybenbírjunk. A kormánynak kötelelessége valami hagyása bátorítás volna arra, hogy a kartelek, változást előidézni, ha mégsem akarja a jóslat minden vonalon felburjánozzanak. Reméljük teljesülését. a kormány nem fog adni ilyen irányú buzdíA „Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek tást a nyerészkedési ösztön számára.
NYILTTÉR* Megjelent az „Országos Magyar Gazda- # sági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti lerendezése a „Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel: 55 krajezár. Megrendelések a kiadóhivatalba ntézendők.
Szuperfoszfátot, kénsavas-kálit,
kénsavas-ammont,
(dohány trágyázásra)
g s l s é s i p © s * t j tm (legfinomabb
7 8 % Chance! oidiutn ellen)
rézgálicot 98|99»|0 legolcsóbban
szállít
a
MŰTRÁGYA,KÉMSAYÉSYEGYI IPAR RÉSZYÉMYTÁRSASÁG B U D A P E S T E N , t?. K E R .
FÍHO0-UTCZJI
ilssst j e l e n t
8. SZÁM.
ssteg
M i n e k Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében
Kőztelek Zsebnaptár 1 9 0 0 - r a . A .Köztelek Zsebnaptár" ezen Síato&ife évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélküiözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt —
3
korona 30 Megrendelhető
flllér.
—
a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest,
IX., Üüai-ut 25. (Köztelek). *) Az e rovat alatt közöltekért a szerkesztőség elelősséget nem vállal.
320
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R H O 24.
17. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M
•90, birkahús hátalja I. oszt. 84—90, n. oszt, Kivitelre több tétel finomított szeszt vásároltak, eleje I. oszt. 70-72, II. oszt. 64—76, bárány mely Dél-Törökország felé lett száüitva. 0-—, hátalja • •—, sertéshús magyas Vidéki szeszgyárak változatlanul szilárdan je- eleje 1 db 0. szalonnával elsőrendű 1 q 90-92, vidéki 80-92, szagyeznek. lonna nélkül elsórendü 96—98, vidéki 86—100, sárié* Budapesti zdrlatdrak t héten-. Finomítod sxess* hus pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — f 1898. Mtorgmhm-. 29,289mm.% 113113 50 korona, étesztőszesz 113' 113-75 K., , szalonna nélkül — , sertéshús füstölt magyar nyersszesz adózva 111111 50 korona, nyersszesz , idegen (vidéki) , sonka nyárs 1 kg. Felhívjuk -•— korona, denaturált 90—1-20, füstölt belf. csonttal 1-20—1-50, esont nélkül 1 20 adózatissi; (exkontingens) —• IFCOK. l a z d a k S z S m i g siesz 3637.50 korona. Kontingens nyersszesz —1-70, sonka füstölt külf. ssont nélkül —• —, . -:— korona. szalonna sózott 1 q 88-90 füstölt 100—104, sertésfigyelmét Az árak 10.000 literfokonként hordó nélktsl bér- zsír bordóval 1-00—1-C2, hordó nélkül 96—98, kolbáii . füstölt 1-40—1-50,szalámi belföldi 200 mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfize- ay®i3 1 kg. , maUcz szopós élő 1 db 47-—, —350 külföldi tés SMUeti értendők. tiszt tott 170-1 80. Baromfi. a) Elő. Tytsfe 1 pfir K. 2-80-3—, Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) 1 80—2-—, kappan hizott 4-40-4 40, íovány 0—, Az időjárás kedvezőbb fordulata az üzlet kiracza hizoft 0" > felküldött és „Qyapjuárvarésl 0 —, sovány 0'- 0-—, led bontakozására befolyt ugyan, de csak kisebb villallt Budapest, Dunapartl Uharpályaudvar* otímaizott 0 0"—. sovány 00—, pulyka hizott—'— aett iryapjukiildemények a M. k. V. habum ronalata mértékben. Vörös lóhere folytatólag is főezikkét képezi . sovány Ó0-—. 6) Tisztított. Tyúk 1 db fej tetemes díjkedvezményben, valamint ingyen raktáa forgalomnak; a kereslet az eddigi színvonalon tartja •50, 1 kg. , csirke 1 db 1-00—1.20, 1 feg. rozásban részesülnek. magát. Luczerna tevábbra is figyelemben részesült, Bejelentéseket alfogad és mindennemű f«lTil*r»l, kappan hizott 1 db 140—180, 1 kg. —• —, tással szolgál: különösen a franczia erede'tü kelt el nagyobb mennyi- ítésze hizott ldbl 60—2-80,1 kg. 11-20,félkövér 1 db ségben. A vidéken hatósági közegek rengeteg mennyi- 0"' , lud hizott 1' db 4 60 - 6-50, 1 kg. 1 10-1 20, H E L L E R M . s T Á R S A , ségű amerikai lóheremagot és amerikai luczernát kutat- főlköv. 1 db 0 -—0-—, 1 kg. , pulyka hisutf tak fel egyrészt, másrészt pedig olyant, amely a mag— 00—o—, 1 kg.0'90—1-20, félkövér 1 db 0-—, vizsgáló állomás által nem volt leplombozva, tele volt BUDAPEST, l, EraébíHÉr 33, t , iudmáj 1 db 1-0—2 0, 1 kg. 2.80—4-—, arankával s midőu utánajártak ezen áruk forrásának, Itátfeíi? 1 kg. 1 00 -2 0, iisi liba 1 dh -• megállapittatott, hogy Bécsből erednek. Nyulszapuka. Mai SlO. Harcsa 1 kg. K. 1-60 2 — csuka 1 40 Az ebbeli készletek szűkön vannak, árát jól tartja. , ponty (dunai< 1 50 - 1 80, «flflA —• •—, keBükkönyből a jobb minőségű áru könnyen elkel. 0—•—, márna 1 20—1 80. raoronó 1-20—1-60. Baltaczim.ki ebbeli üzlet kissé elcsöndesedett, pimpinellától ment szép áru illendő árban kapható. A taka; mány- angolna o*—0'—, apró kevert 0-50—0-90, lazaoi ——, * tag 0-—-0-—. répamagnak csakis impregnált félesége iránt központosul Tej ős tejtermékek. Tej 1 lit. K. 0-16-0-16, az érdeklődés főrésze, megbízható kereskedelmi áru is lefölözött 0-12—0-12, tejssin 0-——0-—, tejföl 0-50—0'56, tartja az árát. íefcénvsi (tea) i kg. 1-60-2—,I. rendű 11-50, II.». -• 1 50 olvasztott 00*—, Margarin I. rendű — Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten. •—, II. rendű 0" 0-—, tehéntúró 0-20—0-24, juhBudapesti gabonatőzsde. Vörös lóhere . . . . 156—160 korona. aré 1-12—1-20, liptói 1-12—128,juhsajt 0—, emraenLuczerna 90—100 M i Bajt 22-—, groji sajt 0-80—1-20. (Qvttmam és Wahl budapesti terménybizomfcnyl Baltaczim 28—29 Liszt és kenyérnemi. Fehér kenyér 1 kg. K. czég jelentése.) i—30-0, barna kenyér 0 20-0 22, rosskessyér 0-22 •22. Buz&lisst 00 SS. 1 q , 0 —•—, 1 —'—, Kapi Jelentég a gabonaüzletröl Lujza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tu-'—, 8 —•—, 4 ——, S —•—. dósítása a ,Köztelek• részére. Budapest, 1900. febr. 22. 1900. február 23. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyHivelyctek. Lencse magyar 1 q K. 12—20, ltokéVerőfényes tavaszi enybe időjárás, bágyadt kül- ként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. [ 36—56, borsó héjas magyar 20-0—24-—, koptatolt földi jegyzések mellett a mai batáridőüzlet végeredmagyar 26—30, külföldi 21—34. í»b fehér apró 12—18 ményben olcsóbb jegyzésekkel- zárul, mig az; egész fornagy 12.0—16-0, szines 10-0—20-0. galom alatt néhány fillérnyi áringadozás volt inkább Tofái. Friss alföldi (1440 db.) korona 72-0—74.—, lanyhuló irányzattal. Az első kötések 15.10—12 jegyzé- Ar K.: 26 — 24.60 23.40 21.80 21.40 20.80 19.40 16.40 erdélyi (1440 db.) 66-0—68 —, meszes , orosz íojá» süek és 15.14-ig mentek vissza, azután 6 - 8 fillérrel 100 eta. —, tea tojás 66 50 t5rött tojás0-— Takarmányliszt Korpa javultak, hogy a déli tőzsdén 15.04—06-ig lejátszhassák Zöldség. Sárgarépa 100 kötés K. 0. 0-0 1 q A töbhi czikkek csaknem egészen elhanyagoltattak, még 5.0—6.0, Petrezselyem 100kötés 0—0-0, 1 q 16. 20.—, tengeri is, mely ezideig legjobban tartotta magát, ugy zeller 100 db 2-40—5.—, karalábé2-40—3.20, vöröshagyma hogy 10.22—24-en zárul. 100 köt. 0-——.—, 1 q 8.00—11.—. foghagyma 100 köt. Készáruban 18000 mm. buza került forgalomba, _.—.—, 1 q 20.-32.—, vörösrépa 100 drb 1.40—2-40, mely változatlan árakon kelt el a malmok középszerű fehérrépa, fejeskáposzta 1018.—, kelkáposzta 100 db Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósívételkedva mellett. Finomabb minőségű búzákat ma tása a .Köztelek" részére. Budapest, 1903. febr. 22-ér. 3.0—6.0, vöröskáposzta 16.0—20.-, fejessaláta 2.40— nem vettek. •—, burgonya, rózsa 1 q 4. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, telj súlyt tiszta 4.—, kötött saláta 0' Rozsban kevés üzlet volt s minőség szerint 4,—, sárga 420'0—500-0, külföldi —.—, fekete retek 100 változatlan árakon vétetett; budapesti paritással súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajódrb 1.20—2.—, uborka nagy salátának 100 drb 0.0—0.—, állomáshoz szállítva: 12.64—12.80 K. volt érte elérhető 3 hóra. savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 3.60—5.—, Árpa üzlettelen és egy kisebb bácskai tételért zöld papr. 00-—, tök főző 0-0, zöldbab 0 , 11.10 K. fizettek; jobb minőségű árpát 11.40-re tar- Szám : 7V> zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. tották. 21.40 20.8019.3016.20 13.60 —, tengeri 100 cső —.—.—.karfiol 100 drb 16.—20.— Zab csendes és csak kináltatott 10-80 K.-val ÁrK.: 26.20 24.60 í paradicsom 1 q. 80.0—80.—, spárga 0. 0.—, torma anélkül, hogy vevőre talált volna. buzakorpa 1 q 32.20—34.—. Tengeri teljesen üzlettelen és a még mindig jár8-as takarmányliszt finom Gyümölcs. Alma 1 q K. 16—30, köz. alma 16—24, hatlan utak miatt nincsen kinálat. vajkörte , közönséges körte 16—20, szilva magva. Déli 12 órakor jegyez: váló 0. 0.—, vörös —.—.—, meggy faj , közönséges , ringló , baraczk kajszin —, öszi , dinnye görög nagy 10 drb — •—0-—, kicsi , sárga faj 1 q. —.0 .0, közönséges . A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban Tengeri májusra , szőlő 1 kg. —.0 .0, csemege 50—90, dió (faj papirRozs áprilisra , 12.74—12.72—68 (en gras) eladott élelmíczíkkék árasról. héju) 48—60, közönséges 42.0—44.—, mogyoró 76 - 86, Zab „ 10.12—10.14 gesztenye magyar 0 olasz 24—36, narancs messiási 100* db 26-—, pugíiai •—•—, mandarin 3-7— czitrom 1 90—2-t-, füge hordós 1 q 36—38, koA megelőző hét második felében jelzett élénkséget WOTtOE 36-- 38-, datolya 74-<-80, mtzsolaazőlö 80—136, csöndesség követte. Mérsékelt behozatalainkat azonban •jgras ! lit. 00-—, eper 1 kg. 00— kr. Sieti. (Gtoldfinger Gábor szeszgyári képvtelfi változatlan árakon sikerült elhelyeznünk. Fftwerek Itatok. Paprika é* i. rendű 1 q. K. Nagybanijeladásaink: Vidéki marhahús 72—84 kor., tudósítása.) , (száA szesztlzletben e héten az irányzat változatlan vidéki borjú 80—96 kor., sertés 98—104 kor. 100 kgként. 1.40-1.60, H. rendű 1.20—1.40, csöves . köménymag — — — , borsókmsga Vadból szarvas 72—80 kor., vadsertést 100 koro- rított) élénk volt és ugy a vételkedv, mint a kinálat . 1 q. frt 50—60, méz csurgatott 80— kielégítő. Elkelt finomított szesz nagyban azonnali náért adtunk 100 kilóját. 1-04, sejtakbsn 1 kg. —• , szappan szin 56 - 60, Élőbaromfi következő árakat jegyez:, tyúk párja szállításra adózva 113—113-50 K., adózatlanul szabad 2-40—2-80 kor,, puiyka 8—10 korona páronként. íöísnséges 44 46—, fehérbor asztali palaczkban 1 lit. raktárra szállítva 43' 43'50 koronáig. 0*-^—0-—, vörös asztali palaczkban 0" <)•—. házi Élesztőszeszben a kinálat e héten-gyér és korlá- Vágott liba 1-20 kor., pulyka 116-1-28 korona nagy- pálinka, pallóikban —• •—, áirányvb palaczkbrn tolt volt és az ára is 25 fillérrel emelkedett. Elkelt A tojásüzlet csendes; vevők tartozkodó állásadózva 113-50 K., adózatlanul 43"50 koronáig nagyban Hiöeghnsvásár a Garay-téri élelmi piaezon pontot foglalnak el. I. alföldi tojás 68—73 korona, azonnali szállításra. i 1900. febr. 23-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság erdélyi 66—67 korona eredeti ládánként. Vidéki szeszgyárakfinomítottszeszt szabad rakVajban élénkebb kereslet állott be. I. teavaj jelentése a ,Köztelek" részére.i Felhozott Budapestről 36 árus 18 db sertést, 0 árus 8 db süldőt, 2500 kg. tárra szállítva 41-50—42-— K. ajánlottak, de nagyobb 1-60—2-00 kor., főzővaj 1-40—1-50 korona, 4— triss hust, 1000 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát, üzlet nem létesült. 20—24 fillér kilonkint. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers- Gyümölcsből elkelt Jonathán alma 70 fillérért 200 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyaszesz e héten 34. 34-50 K. volt ajánlva és ez áron kilója nagyban. húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — több tétel zárulva is lett. kg. töpörtőt. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 36.50— Vidékről és pedig: Nagy-Kőrösről 9 árus 113 37.— korona. (á székesfővárosi váíárMamok-igasgs.iő»ág je!*n drb sertést, Czeglédről 7 árus 80 drb sertést, GombáBécei jegyzés 39-60—40— korona, kont£ngen» tóse, Badapeit, ItOO. február 22-ről. ról 1 árus 16 drb sertést, Tassról 1 árus 5 drb sertést, Laczházáról 1 árus 4 drb sertést, Monorról 4 árus Hu. Marhahús hátalja I. osxt. i q K. 104-112, Frágai jegyzés 112.50—113-— korona adózott és drb sertést és 70 drb süldőt, Madocsáról 1 árus II. OBSÍ. 96—104,ÍII, oszt-88—96. elojs 1. oszt. 92—96, 11 38.50 .— korona adózatlan szeszért. 5 drb sertést, Dunaföldvárról 2 árus 14 drb sertést, Trieszti jegyzés 21-——22-— korona kiviteli II. oszt. 88—92, III. oszt 84—88, borjúhús hátali* 1. összesen 26 árus 248 drb sertést és 70 drh1 süldőt. oszt. 116—120,11. oszt. 100—116, elejei, oszt. 90—96,ü. szeszéit 80°/o hektoliterje.
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
17, SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HO 24.
321
Forgalom élénk. Arak a kővetkezők: Friss serBndapesti vágómarhavásár. 1900. évi február hó Márcz. 5. téshús 1 kg. 96 -104 fillér, 1 q 94—96 korona, süldő- 22 én. (A budapesti közvágóhíd is marhavásárigazgatóság hu s I kg- 120—144 fillér, pi q 96—100 korona, füstölt jelentése a „Köztelek* részére.) Felhajtatott: 2916 db sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 110-112 korona, nagy vágómarha, nevezetesen: 1725 db magyar és tarka Márcz. 12. szalonna zsirnak 1 kg. 96-104 fillér, 1 q korona 3kör, 563 db magyar és tarka tehén, 415 db szerbiai füstölt szalonna 1 kg. 128—130 fillér, 1 q ökör, — db szerb ökör, — db boszniai ökör, 18 db Márcz. 12.! korona, háj 1 kg. 100—112 fillér, 1 q szerbiai tehén, 147 db bika és 48 db bivaly. korona, disznózsír 1 kg. 112 fillér, 1 q Minőség szerint: 413 darab elsőrendű hizott Márcz. 13. korona, kocsonyahús 1 kg. 80—88 fillér, 1 q 2112 db középminőségü és 391 db alárendelt min. tehén korona, fűstölt sonka 1 kg. 140—152 fillér, 1 q db elsőrendű hizott ökör, db középkorona, kolhász 1 kg. , Disznósajt 1 kg minőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db Márcz. 16. hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. fii lér. elsőrendű hizott tehén, —— db középminőségű tehén, Hideghnsvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1900. — db alárendelt minőségű tehén. Márcz. 19. Székesfehérvári február hó 23-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság Vágómarhából a felhajtás 400 drbbal nagyobb jelentése a ,Köztelek' részére). Felhozott Budapestről kir. jbiróság 52 árus 208 db sertést, 2 áras 14 db süldőt, 4500 kg. volt. Jó minőségű anyag kevés volt, azért elsőrendű Márcz. 24. Budapesti finss hust, 500 kg. füstölt hust, 3000 kg. szalonnát, 1400 ökrök ára változatlan maradt, mig közepes egy, kir. tvszék silány minőségek 100 kgkint 1—2 koronával hanyatkg. hájat. Márcz. 26. Vidékről és pedig: Szalk-Szent-Mártonról 1 árus lottak. Bivalyok ára változatlan, bikák ellenben az 7 drb sertést, Dun&patajról 3 árus 18 drb sertést, olcsóbb bécsi vásár hatása alatt 100 kgonkint 2 koroSoltról 2 áras 12 drb sertést, összesen 6 árus 36 nával olcsóbbak. Márcz. 26. drb sertést. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar
Forgalom élénk. Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 96-136 iillér, 1 q 90—94 K., süldőhus 1 kg. 112-136 fillér, 1 q 102-120 K„ füstölt sertéshús 1 kg. 104-128 fii 1 a 1CÖ-104 korona szalonna zsírnak - 1 kg. 94—104 iillér, 1 q 92-98 K füstölt szalonna 1 kg. 112—120, 1 q fillér, háj 1 kg. 104—112, 1 q fillér, disznózsír 1 kg. 112—120, 1 q fillér, kocsonyahús 1 kg. §4-80, 1 kg. — fillér, füstölt sonka 1 kg. 140—160 fillér. 1 q korona. BMajKMiÖ taKara&nyvásár. (ÍX. Kerület Mesferuíasa, 1900. febr. 23 A székesfővárosi vásárigazeatóság jelentése » .Köttekk" részére). Felhozatott a szokott »öt«égekből 158 szekér réti széna, 22 szekér muhar35 szekér zsupszatoa, 16 szekér alomszalma, 0 szekér takarnsánymlma, 3 szekér tenawigzár, 11 székéi sgyéfe takarmány (luczerna, zabos bükköny, sarjú stb.) 500 zsák szecska. A torgmom közepes árak fil.-ben -lért a köva*kezök: réti szén* 400- 600, nmhsí 500—600, gsurMAkna 260—320, alomszalma 200—240, eevéb takarmány , lóhere . takarmány—• 100 kéve tengerisi. 1400—18C0 lnozerna 660-560 sarjr 400—480 szalmaszeeiákít 240—380, azéaa --—, aj , zabosbükkön? 500—560. Ossaez k íaiszám 350, suly 350,000 kg.
ökör jobb minőségű 6066 —, kivételesen —• , hizott magyar ökör középminőségü 52' 60-—, alárendelt minőségű magyar ökör 4450'—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 42—64-—, kivételesen tarka tehén — , magyar tehén középmin., 42 64-—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 42-— 64' , szerbiai ökör jobb minőségű 46-55-—, kiv. —•—, szerbiai ökör középminőségü 40 —44-—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 44—64"—, kivételesen 68.—, szerbiai bivaly 34.—44'—, kiv. — — koronáig métermázsánkint élősúlyban.
Május 17. Váczi kir. jbiróság Máj. 27. Ar.-Maróthl kir. tvszék
a tkvi ha- Csávolszky 200000 tóság Lajos a tkvi ha- Henrich 43300 tóság Rudolf a tkvi ha- efízbüky 369779 tóság Nagy Ferenczné a tkvi ha- Fuszek 54800 tóság József a tkvi ha- Szűcs 285430 tóság Sándor a tkvi ha- Sárközi 91682 tóság Kálmán a tkvi ha- Kohn 95526 tóság Lajos a tkvi ha- Kohn 229510 tóság Lajos a tkvi ha- Ballascher 40676 tóság József a tkvi ha- szalassi 288000 tóság Szalachy Sándor a tkvi ha- Dittrich 200585 tóság Gyula
Szerkesztői üzenetek.
Sz. W. L. urnák. A burgonya takarmányozásáról szóló czikkét nem közölhetjük. Nem felel meg lapunk Bndapesti lóvásár. Budapest, 1900. febr. 22-én. igényeinek. G. V. urnák. „Juhtenyésztés" cz. czikkét nem (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek* használhatjuk. A czikk egv a juhászatot tárgyaló könyvrészére). a vásár forgalma nek kivonata, mely valamely népies tanfolyamon felolvasható vagy előadható volna, de lapunk mértékét meg nem üti. Felhajtatott összesen 748 db. Eladatott 425 db, „Gazdasági szenzáczió." Ha ezt a közleményt Jobb minőségű lovakból hátas 10 db, eladatott 4 db, lapunk hasábjain közzétennők, valóban olyan szeníácziót 380—500 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 16 db, keltenénk, hogy menten a Lipótmezőre vihetnének. eladatott 6 db 400—600 K.-ért, nehezebb koesüó Bocsánatot kérünk, de ne tessék velünk igy tréfálkozni. (hintós) 28 db, eladatott 11 db 360—430 K.-ért, igás Hozzá még legalább négy levélben. Van nekünk komoly kocsiló (nehéz nyugoti faj) 90 db, eladatott 45 db 195— dolgunk elég s igy az önök tréfái, melyek még nem is 300 K.-ért, ponny 6 db, eladatott 2 db 44—52 K.-ért; sikerültek, fölöslegesen emésztik időnket. Mi is azzal közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló végezzük, amivel önök: „Isten velünk". stb.) 200 db, eladatott 80 db 130—190 K.-ért, könnyebb Nem közölhető czikkek. P. M. Adai földmives Állatvásárofe. félék (parasztló stb.) 300 db, eladatott 235 db 70—140 iskola vizsgálata. S. J. Az állatbiztosítás. L. K. MéhéBndapesti sznrómarhavásár. 1900. febr. hó 22-én. K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 98 db, eladatott szetünk fejlődése. Z. J. Agrária tanyásbérletrendszer. 42 db 26—48 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 50 db, K. J. A M. Tud. Egyetem füvészkertje. Ch. B. A mák1 közvd9Óhid és marhavásár igazgatósá-az állatkert és kutyák részére vásároltatott 3 db, tu- ról. 0. Gy. Á'lami telepítés vagy magántelepités. G. V. gánakjelmUsT lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos be- A juhtenyésztésről, ffl. K. Állattenyésztési felügyelők Felhajtatott: belföldi 400 drb, eladatott — drb, tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt kvalifikácziója. M. M. Zs. A sertésvész gyógyításáról. galicziai — drb, eladatott drb, tiroli — drb, el- a gyepmesterhez küldetett — db. P. D. ÁUatdijazások és állattenyésztési felügyelők. adatott — drb, növendék élő borjú 2 db, eladatott 0. Gy. A buza fejtrágyázása. F. E A czukorrépa mező— drb, élő bárány 188 db, eladatott — drb; belföldi gazdaságunkban. 32 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — y. A gazdatiszt egy évnél hosszabb tardrb tiroli - drb, eladatott - drb, bécsi ölött - drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott Kőbányai sertésvásár. 1900. február 23. (Első tamú felmondásra nem tarthat igényt, a grófnő pedig a szolgálati bizonyítványban nem tartozik szorosan a tör- — drb, ölött bárány 2210 drb, eladatott — drb, élő magyar sertéshizlaió - részvénytársaság telefon jelenkecske — drb, eladatott — drb. tése a ,Köztelek" részére.) Az üzlet csendes volt. vény szerint többet bizonyítani, mint a szolgálat minőHeti átlag-árak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz ségét és tartamát. A gazdatiszt tehát a grófné ellen A borjuvásár hangulata vontatott volt. 100—102 fii., 280—300 kgrammos nehéz 100 -101 semmi jogos igényt nem támaszthat. Árak a kővetkezők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 7088 fii., öreg 300 kg. tuli 92-94 fii., vidéki sertés könnyű f. Szerb 94—96 f. Román koronáig kivételesen SO koronáig súlyra, galicziai tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4°/o fav. 77 • koronáig drbonkint, — kor.-ig, engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri uj 10-50 fí v koronáig súlyra, tiroli koronáig —•— korona, árpa 12 — kor. Kőbányán átvéve. Helyi l v f koronáig drbonkint, koronáig állomány: Február 16-án maradt 17894 darab Felklv koronáig súlyra, növendék borjú , hajtás: Belföldről 5016 darab, Szerbiából 847 darab, - koronáig, kiv. koronáig drbkint, 40—47 Romániából drb, egyéb államokból darab. i T ™ ? l g ' klv koronáig súlyra, Ölött borjú: Összesen 5863 db. F ő ö s s z e g 23757 db. Állomány belföldi 80—90 koronáig, kiv. 100— koronáig súlyra és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogalicziai koronáig, kiv. koronáig gyasztásra (I—X. kerület) 520 drb, belföldre Budapest súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig környékére 467 drb, Bécsbe 51 drb, osztrák tardrbonkint, bécsi koronáig, kiv. koronáig tományokba 434 drb, Ausztriába — db. Német birosúlyra, növendék koronáig, kiv. dalomba — darab egyéb országokba — darab, összesen koronáig drbonkint, élő bárány 1116— koronáig 1479 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: szállápáronkint, ölött bárány 9 -17- koronáig párja sokban elhullott 0 darab, waggonokból kirakott hulla 3 darab, borsókásnak találtatott 4 darab, összesen db. Maradt állomány 22178 drb. A részvény-szálláBndapesti gazdasági és tenyészmarbavásár. 1900. 7 sokban 2467 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranévi február hó 15-én. (A budapesti közvágóhíd és zitószállásokban maradt H/16. 948 db. Felhajtás: Szermarhavasángazgatóság jelentése a .Köztelek' ríszére, 847 db, Romániából — drb, összesen 1795 drb. B elhajtatott: 329 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 18 biából Elhajtás: 795 drb, maxadt állomány 1000 drb és db, közép — db, alárendelt 12 db. Fejőstehén : fehér 1000 drb szerb és — db román. Az egészségügyi 0 drb, tarka 135 db, tenyészbika 3 drb, tarka tinó —, pedig szemlénél jan. 1-től máig 35 drb a fogyasztás alól kifehér — db, jármosbivaly 10 db, bonyhádi 50 db, vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. hizlalni való ökör — db, üsző fehér — db. Első minőségű jármos ökrökre van kereslet, silányabb minőségűek el vannak hanyagolva. Fejős Ingatlanok árverései (49000 korona tehenekből a szokottnál nagyobb volt felhajtva, áruk drbként 10—20 koronával hanyatlottak. értéken felül.) Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos [Kivonat a hivatalos lapból.) ökör 700—740, középmin. jármos ökör 600—660 pár., alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos bivalyé. s. mm, K-.ig páronkint. jobb minőségű jármos ökör mm.-kint é. s., bekötni való ökör K.-ig. Fejőstehenekért és a tkvi ha- Takáts 280052 pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka tóság Margit kevert származású tehén 140—220 koronáig darabona tkvi ha- báró Maasz- 44824 RissUtM árjegyzékkel kint, bonyhádi tehén 230-320, kiv. — - koronáig Febr. 28. Szentesi tóság burg Sándor kir. jbiróság darabonk int. a tkvi ha- őrgr, Csáky 48000 Febr. 28. Edelényi tóság PaUavicini kir. jbiróság Hyppolit
322
KÖZTELEK,
1900. F E B R U Á R HO 24.
17. SZAM. LOIK É V F O L Y A M .
j.VELODROM" Téli- és Nyári-Kerékpáriskola-Vállalat BUDAPEST,
YIL,
Erzsébet-körut
Szenzácziós
19.
njdonsáff!
Ruberg-féle ruganyos ló-kimélők!
Ezen készülékek alkalmazása által az istrángok ruganyosakká válnak, a mi a következő előnyöket biztosítja : 1. a munkaerő körülbelül egy negyed részének megtakarítása; 2. a jármű helyből való elindításának megkönnyítése; 3. könnyebb, gyorsabb és kellemesebb hajtás; 4. a lovaknak a fájdalmat okozó lökésektől és rázkódtatásoktól, nemkülönszerszám okozta feltöréstől való megkímélése ; 5. a lovak munkaerejének és ménkaképességének fokozása; végül 6. a lovak és szerszámoknak kímélése. Egy kísérlet bárkit meg fog győzni arról, hogy itt nem valami szélhámosságról, hanem egy régóta érzett hiány pótlásáról van szó. A ki tehát a lovait szereti, egyetlen perczig se késsen és tegyen próbá,t ezen készülékeknek alkalmazásával, mely neki egy fillérjébe sem k e r ü l alulírott magyarországi vezérképviselőség a sikernek biztos tudatában a ló-kimélőket minden érdeklődőnek bérmentesen küldi és ha a várakozásnak meg nem felelnének bérmentetlenül v'ssza veszi. Ezen teljesen költségmentes próbaidő 14 napra, a törés elleni Jótállás pedig két évre terjed. A lé-Kimélők árat a Következőn : Teherszállítókocsiknak nagyság 13 .18, .1-7. ,-18.'', 19 " 20 21 22 23 szám megfelel egész 1300 1500 2000 2500 3000 4000 5|000 8000 10.000 klgr. összsíljú kocsinak korona 16—17.20 18.50 20— 20— 21.20 24— 26.50 29— páronként. Személyszállító-kocsik (hintók)nak finoman nikkelezve 40 50 60 70 80 szám 5—6 üléses kocsinak korona 26.50 27.80 29.— 80.20 31.50 Megrendelésnél megemlítendő váljon Itc-fcél- vagy bőris-trángKoa való készülékek kívántatnak-e ? A I I O I I K X L I M I t i m a R U G Ó - G Y Á R (Herm. Ruberg) Magyarországi vezérképviselősége és egyedüli raktára: „ V E L O D R O M " Téli- és N y á r i - K e r é k p á r i s k o l a - V á l l a l a t BUDAPEST, Vil. kerület, Erzsébat-körut 19. szám. Rövidített lBYél. és-sürgönycrim: „VELODBOH EKZSÉBET-KÖBÜT" BUDAPEST.
M e g j e l e n t és a szerzőnél Magyar-Óvárott megszerezhető
ÁLTALÁNOS és KÜLÖNLEGES
i Vintscligaui hasas tehenek iejelósi képesség
melyet több o l d a l i b i z o n y l a t o k k a l kaphatók
•i
r
igazolhatok,
Í P I C K O S W A L D M I , VIII. Külső Kerepesi-út 1. sz. M a g y a r Fenyőmag Ferg-etö Gyár erdészeti magkereskedés FARAGÓ BÉLA Z A L A . E G E R S Z E G E N . Ajánl mindennemű hazai s külföldi legmagasabb csiraképességü tü és lomblevelű
E r d e i §
$
#
#
#
v e t ő m a g v a k a t
T Ö I G Y M A K K O T s gyümölcsfa magvakat. Kitüntetve diszoklevé', arany és ezüstéremmel s számos erdészeti hatóság elismerő nyilatkozatával. Árjegyzék bérmentve.
431
Quperfoszfátok ,„, ni if
legolcsóbb
•«
""állati és ásványi eredetűek,
Jfoszforsavas trágyasser minden Gyors h a t á s é r t kezesség, legnagyobb
talajra.
eredmény.
Nélkülözhetetlen a tavaszi vetéseknél, semmi más foszforsavakkal nsm pótolható. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, kénsavas ammoniákot, kálisét, kainitot, különleges m ű t r á g y á k a t kapás és kalászos növények alá, themenaui szab. s z u p e r f o s z f á t gypszet herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s áron szállit a legszigorúbb t a r t a l o m szavatolás m e l l e t t Kénsav- és A £5 TOT |ra» ja UJT Ludenburg-Themenau műtrágyagyár ^ ^ -K* JlM. J & . m é s L i s s e k Ro8to k m . Központi iroda: F r á g a ,
első kötet
,
2300—3000 liter,
Heinrichsgasse 27.
I5 Lapunk bekötési táblája 1
£s»t
fejért
(portómentesen)
k a p t a t ó kiadóhivatalunkban. 5 6 8 lap 218
ábrával.
Irta:
Á r a 9 korona, b é r m e n t e s k ü l d é s s e l 9 k o r o n a 72 Iillér.
1,000.000 kg. burgonya
la „ j„ „
Asztali burgonya Szeszgyári „ Zab Széna
100 kgként 100 „ 100 „ 100 „
K. 2.50, J „ 2.—, „ 10,50, „ 5.—,
Az összes élelmi és életszükségleti czikkek: gabona, hüvelyes vetemények, mezőgazdasági, erdészeti cs mezei termékek, nyerstermények és takarmányezikke''"* ~«m» "óihü Bpody, Galitzia.
17SZÁM.
10-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1900 F E B R U Á R HO 24
M I C H L „ŐSZI
323
I S T V Á N
ir em, ' amerikai és európai, .sima és gyökeres vessző termelő, immúnis homok- és ojtványSürgtoyerim M I C H l érem. telepei központi kezelőségénél Tata-Tóvároson a következő > T E R M E L É S Ű " vesszők e l a d ó k . | K é s z l e t circa 1 m i l l i ó gyökeres, SVa m i l l i ó siin
Barsi ... ... Budai zöld Fehér denka Ezerjó Erdei fehér badar
Vörös dinka Ménesi rózsa Tramini fűszeres ... Veltelini Alicante bouschet Carbenet frank.. Kadarka Merlott'.. ... Nagyburgundi Oporto Ökörszem Clante bouse St. Laurent ... Chasselas blank cropuant ~„ róuge „ I'asatutti ... .. Rip. portalis I.-r. szokv. fajt. II.-r. Rup. Monticola I.-r. szokv. fajt.
:
Mézes ... ..." I ... ~ Mustos fehér Olasz rizling Ortliebi sárga ' Rakk. Járdovány Sárfehér ... ... ... Semillon blank ... Sauwignon blank Szlankamenka Szerémi zöld ... ... ... Zöld sylvani Zöld veltelini Bakator ._• Bogdányi dinka Kövidinka
... ...
... ...
OHNE E.N
— .40 — .50 — .50
Szőllővesszőim teljesen szokványszeriiek, minden betegségtői mentesek. Az árak csomagolás nélkül értendők, a mit önköltségen .számitok. A megrendeléshez az ár 1/3 része csatolandó, a hátralék utánvétetik. Készleten lévő fásojtványokról árjegyzékkel szívesen szolgálok. Több száz elismerő levél tanúskodik pontos és lelkiismeretes kiszolgálásról. Sima és gyökeres csemege vessző készletem az 5-ik számban részletezve van, különben szíveskedjék részletes árjegyzékért hozzám fordulni.
Alakult
gazdasági gépgyára
BÜOSOHBAN.
l
!
"
/Hungária Drill \Mosoni
Drill
Á gyárnak újonnan bővített ekeosztálya szállit; \ & Jubileum Drill (kisgazdáknak) egyetemes
\
a c z é l B a c k e k é k e t két, h á r o m és vasu
sorvető gépeit,
négy-
Allatg-yógry.-dletét. SUT lenk, szarvasmaxfcUc ín tnhck BEfeméja. 45 ÍT óta a. leg-USbb Istállókban hasmálják ítviigrMimr, roasi fm«sit«» ellen, a tehéntej jaritbu >• » tejeWüípewég szaporítása érsekiben. Vi dobói éra 70 kr., '/• dobox Sü kr. Cfittk T^lMmtoSaéebto^M
ekéket
mindenféle talajművelő eszközt Laacke-féle
szántó
és
rétboroaákat,
K w i z d a Ján. Fepeno,
hergareket.
ta-Hklr. ontr-auvr^ ramin ktr. «> boScfr aged, nár. muUSU a n ű i m tréonsmin, Kmaarnyma t á g mtom.
Kitűnő tiszti tő és osztály ozégépek a vetőmag: előkészítésére M ű t r á g y a s z ó r ó k stb. Főraktár: B u d a p e s t , V I . , V á c z i - k ö r u t 5 7 / a , Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.
D í j j a l kitüntetett
,Westfalia' - Separator
Olcsó
Olcsó
kerítések!
kerítések! H Í O D E K K B R
S S D D O R
B U D A P E S T E N , V I I I . k e r ü l e t , Ü l l ő i - u t 48. szám. 400 Gyárt és szállit: gép- és kézi sodronyíonatokat, tüakáj 2;ir;r.rt, -anthuzalt: erdOk, vadaskertek, baromfi-udvarok, gazdasági t»lI-=;*, I! I 1 ,1 ,„11 - . .. • . .••;.:. ős gyepkerité3eket és íavédO-kasarakat. Továbbá föld- és kaviosro3tákat; szölöbogyózö-rostikat, • magtáraMakrostélyokat; ókor-sza k a i 1 ! I ' ' ' " = =
jegyzéteete és költségvetés eh:
ingyen, — Jutányos és pontos kiszolgál ás.
=—__
SZIVATTYÚK IERLEGEK, minden neme, háai, nyilvános, mszőgazdasági és iparczélokra. BOWER-BAKFF-féi* szabadalmazott meacydálás módszer szerint b n q r A I R sziwat'Si'/üSK rozsda ellen védve.
ingyon és bérmentve.
gsk. Commandit-társaság szivattyú- m mirlegsyártáarat.
W. GARVENS, Wien,
ímerö Irat a bel- és külföldről.
A N T O N
Misiden
f a j i a
erdei csemetéket erdők és sövények alakításához, szép és olcsó: fenyő, erdei fenyő, feKete fenyő, szomorít fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, vörös és fehér cserfa, alcáczl'a, fehér juhar, berKenye és bodzafa csemetéket ajánl 105
Gntsverwaltung §ehwar*esb«rgítraw« ft.
T O M S
WIEN QBER-St. VEIT, XIII/7, Einsiedeleigasss 3. ( k í t ó g i , borászati és tejgazdasági gépes és esíkízök.
BORQWNA
posta: BOCUNIA, Galiczia. Á r j e g y z é k k í v á n a t r a ingyen.
324
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HO 24.
17. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
„ V m D O B O X T A *
A lisztharmat ellen legjohhan ajánlható a
háti kénfuvó. Fel kell említenünk annak a vizsgálatnak az eredményét, a mely a különböző rendszerű kénfuvókkal, mint a „Torpílle", „La Rapidé", „Vulcan", „Universal" és „Vindoboná"-val a geisenheimi (Rajna melletti) szőlészeti és borászati tanintézetben végeztetett és a melynek alapján a „Vindobona" kénfuvó fölött a következő vélemény nyilváníttatott: „Ez a készülék (t. i. a „Vindobona, Nechvíle Ferencz gyártmánya, Bécsben) rendkívüli nagy könnyűsége daczára szilárd és tartós szerkezetű, nagyon könnyen működik, úgyszólván játszva lehet vele dolgozni. A mellett a legtakarékosabb munkát biztosítja. — Megrendelhető M E C H V I E . E
F
E
B
E
N
O
Z
A kigyósi uradalomban eladásra kerül 4 0 0 0 1—22A
drh
erdei-
G r ó f Z i c h y J á n o s f ö v s n y i szőlőtelepéről teljesen érett, peronospora- és jégmentes nagy mennyiségű sima és gyökeres fajtiszta szőlővesszők tavaszi szállításra eladók : sima ezre : 2 éves gyök. ezre
méter magas,
Továbbá 1 0 0 0 d r h l u c z f e n y ő csemete (Ahies excelsa)
Olasz rizling Mézes fehér Fehér burgundi Zöld sylváni . Ezerjó Kövidinka Madelaine angevine Chasselas blanc croquant Chasselas rouge M. Passatutti 1
l2/*—3 méter magas, ára darabonként egy korona 20 fillér. helyiben;
posta
L
sima. és g y ö k e r e s szőlővessző.
ára drbként egy korona.
V a s ú t i állomás
É
B l a d ©
Hirdetés. f e n y ő csemete ( P i n u s s i l v e s t r i s ) ;
N
Békés-Csaha,
megye. — Venni szándékozók forduljanak
Békés393
a kigyósi uradalmi intézőséghez.
8 korona 8
12 16 24
„ „
— korona —
— — —
„ „ „
A szőlővesszők szokványminőségüek ültetésre elkészítve. Á z árak csomagolva és vasútra szállítva értendők. A z összes ár szállításkor utánvételeztetik. A j á n l j á k nagy raktárukat minden patkolás! czikkbdl és ezen szakmába vágó különlegességekből. — Továbbá ajánlják szabadalmazott, kiváló szakférfiak által legjobban ajánlott patkóikat igáslovak és paripák, úgyszintén ö k r ö k v a s a l á s á r a . Különösen kiemeljük e z r ü n k n e k legújabban s z a b a d a l m a z o t t r u d v a s a l á s a i t é s kengyeleit.
M. H A N N ' S
SÖHNE
II _ J. _ OS. Wf. udvari patkolás! oszköz-szállltó , B É C S , II., R E N H G A S S E 6. S Z A I
« K 4 E P E L
Megrendelések U r a d a l m i intézőség czimére F ö veny-pnszta, u. p. T á c z (Fejérmegye) kéretnek, hol bővebb felvilágosítás is nyerhető. 313
Magy. kir. államvasutak.
4606/1900. sz. C n.
1-től érvényes III. rész 2. füzetének 209 oldalán Probstzella állomással való forgalomban a „csomóponttól" kitüntetett részdijtétel ,,2 0"-ról ezennel „2'03"-ra helyesbittetik. Budapest, 1S00. február hó 1-én. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, egyszersmind a részesvasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
H I C I Ó
gép- és r o s t a l e m e z g y á r , malomépitésset
Biad®pestem,
W., Külső
Wá<&zí-ut
46.
A j á n l :
Olajsajtókat viznyomással és kezi hajtásra Olajmagzuzógépeket Olajmagpörkölögépebot (Majmagpépgynrógépeket Olajmagbajalójáratobat
és teljes Olajgfári
bereadezésekeL
J Í r j e g - y s é l s e i E i n g - y e n . é s 1sérzxxex3.-bv».
17
KÖZTELEK,
SZAM. 10-ík É V F O L Y A M .
1900. F E B R U Á R E O
325
24.
Gazdaság-ok, Iparosok és malmok részére ajánlja a
DREZDAI ÜQTCÍBGYÁR 'SBgSt' gáz-, benzin-, petróleum- és acetylen-motorait
- f i K ^ és locmobiljait.
a
,, .. .... „i. Nagyszeru újítások
Minden kiállításon
'
és versenyen első szabadalmazott dijakkal és érmekkel kitüntetve.
ÜBllttti
Peszér-Adacs
határában
község
Dabas)
1901.
évi április hó 21-étől
haszonbérbe adatik.
2970
A földbirtok, mely rét és legelőből áll és
kat.
gazdasági
hold;
| Bővebb felvilágosítással szolgál G r e i n e r F . urad. ispán É | P . - M i k l a , u. p. K i s - I I a r t a , Pestm. 431 |
évibérösz-
1900. évi április hó 15-ik uradalmi
főtisztséghez
haláleset
miatt
eladók:.
Hirdetmény.
A magy. kir. államvauutak igazgatósága figyelmezteti a szállító közönséget, hogy miután a pozsonyi forgalmi akadály miatt segélyutirányokra terelt forgalmat ezen segélyutirányok kisebb teljesítő képessége folytán csak nagyobb és előre megnem határozható késedelemmel és akadályokkal lehet lebonyolítani, a szállítási határidő kiszámításánál az ezen viszonylatokra már engedélyezet 3 napi rendkívüli póthatáridőn kivül az üzletszabályzat 63. §-a 6. pontjában és a nemzetközi egyezményményben kiadott végrehajtási utasítás 6, §-ában foglalt határozmányokat is érvényesíteni fogja. . Az igazgatóság.
van
10%-ával
az
példányok,
szántóföld,
épületekkel
Haszonbérleti ajánlatok a beígérendő
napjáig
remek
Magy. kir. államvasutak.
felszerelve. szeg
|
ráczkevei
tok
vagy
Ráczkevén
nyújt-
hatók be, a hol a bérletre vonatkozó feltételek is meg-
Vészen átment másfél éves
tenyészkanok kaphatók
tekinthetők. Ráczkevén, 1900. február hó 14-én.
436
A felséges uralkodó család alapitványai ráczkevei uradalmának cs. és kir. fötisztsége. Síagy-Szalonta, ( P a t a puszta).
HKlKDHftSEK
felvétetnek a kiadóhivatalban
K A I N IT nsag^isa.i é s
o
Czim a kiadóhivatalban.
pusztabir-
Kúnszentmiklós
Sándor ur m i k l a i
Agancsok,
K ö z é p - A d a c s
állomás
Vigyázó
ca. 1362 q őszi szalma (buza) és ca. 2753 q tavaszi szalma eladd.
UHUÉI.
A felséges uralkodó család alapitványai (Pestmegyében,
i I
IBftH
uradalmához tartozó vasúti
Méltóságos b o j á r i g r ó f ; gazdaságában
kicsinkben.
nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállitva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomáT sok szerint 130—i40 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átv Helénái fizetendők.
404
„Hortensia" burgonyát fajtiszta válogatott minőségben a j á n l o k vetőmagul Királytelek állomáson m é t e r m á z s á n k ő n t öt k o r o n á j á v a l . Ezen burgonyafaj ugy szeszgyártási, mint asztali c z é l o k r a minden talajban kitűnőnek bizonyul ugy rendkívüli bőtermősége, nagy 18—3S°/o k e m é n y í t ő t a r t a l m a , mint különösen ' k i v á l ó tartóssága által. Rendelések hozzám ezimzendők és mig a készlet tart, fagymentes időben fognak gazdasági intézőségem által Királytelken pontosan elintéztetni. Waggonrakomány vételeknél árengedmény.
H
A
A
S
I Nyíregyháza.
G
N
Á
C
S 162
326
KÖZTELEK,
1900. F E B R U Á R HO 24.
17. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
Knuth Károly mérnök és gyáros. Q Y Á B ÉS IRODA.: A felséges uralkodó család alapítványai uradalmához
tartozó
Alsó-Peszér
V I I . k e r . , Ciaray-ntexa «—S. szán.
pusztabirtok
(Pestmegyében, Peszér-Adacs község
határában
állomás Kúnszentmiklós vagy Dabas) 1901.
Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázáséit, szellőztetések, elesettek, szivattyúk, vizeröművi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- ét róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, Jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek, minőségű kőafyaf-osSTek raktáron.
vasúti
évi
áp-
rilis hó 24-étől esetleg október l étől
haszonbérbe
adatik.
A földbirtok, mely rét és
legelőből
áll
3706
kat.
hold;
szántóföld,
és g a z d a s á g i épületekkel
van
felszerelve. Haszonbéri ajánlatok szeg
a beígérendő
évi
bérösz-
10%-ával
1900. évi április lió 15-ik napjáig
az
uradalmi
fötisztséghez
hatók be, a hol a bérletre
Ráczkevén
vonatkozó feltétek is
nyújtmeg-
tekinthetők. Ráczkevén,
1900. február hó
14-én.
A felséges uralkodó család alapitványai ráczkevei uradalmának cs. és kir. fötisztsége.
| Hanna árpa m ! m <§> vetőmag j nagy mennyiségben eladó a Lévai uradaj lomban
métermázsánkint tizenöt
koronáért
vevő j
j zsákjaiban. Megrendelés intézendő a
lévai urad. Igazgatőiághoz Léván (Barsmegye.)
ad 17068/99. sz.
•
ráczkevei
Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény.
(A termesgőzhajók téli menetrendje Fiume-Veloncze és Fiume-Ancona között) Fiume és Velencze között a legnagyobb kényelemmel berendezett gyorshajók közlekednek. Ezen hajók téli menetrendje f. évi november hó 1-től 1900. évi márczius hó 81-ig a következő : Fiuméből indul Velenczébe minden szombaton 8 órakor este, csatlakozásban a Budapestről este érkező gyorsvonathoz, érkezés Velenczébe másnap reggel 7 órakor. Velenczéből indul Fiúméba minden kedden este 7 óra 30 perczkor a SzentMárk-térről ; érkezik Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor, csatlakozásban a Budapestre reggel induló gyorsvonathoz. « Fiuméből indul Anconába minden csütörtökön este 8 órakor, csatlakozásban a Budapestről este érkező gyorsvonathoz; érkezés Anconába másnap reggel 6 órakór, csatlakozásban a Rómába induló gyorsvonathoz. Anconából indul Fiúméba minden szombaton este 8 óra ,30 perczkor, csatlakozásban a római, nápolyi és oblognai gyorsvonatokkal; érkezés Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor, csatlakozásban a Budapestre regge linduló gyorsvonathoz. A tengeren való hajóátkelés 10 órát vesz igénybe. Fiuméból-Anconáig vagy Velenczéig a gőzhajón fizetendő: a luxus osztályban ágygyal együtt — 16 korona az I. helyen , , 12 a III. helyen , „ 6 Bécs államvasút és északi vasút p. u. és Fiume közt Budapesten át alábbi menetdijak fizetendők és p. a gyorsvonaton I. oszt. 36 k. 70 fillér; II. oszt. 24 k. 40 fillér és a személyvonaton 111. oszt. 11 k. 80 fillér. Ezen jegyek 8 napig érvényesek, mely idő alatt az utazás Budapesten láttamozás mellett tetszés szerint megszakítható. A fentebbi útirányon át Olaszországba közvetlen gyorsvonatu menetjegyek is kiadatnak következő árakon : Budapest-Firenze-Fiumén át I. oszt. 75.80 fr., II. oszt. 55.45 fr., III. oszt. 30.15 fr Genua j , , „ , „ . „ , , 92.50 „ , » 67.25 „ „ „ 36.55 „ Milano v e l e ° c ö n „ „ 71.95 „ „ , 52.85 , , „ 28.70 „ Turin ) „ , 92.25 , „ „ 67.10 , , , 36.45 , Nápoly i r i a m e - A M - , , 104.45 , , , 75.55 „ , , 41.05 , Róma ) Ml át. , , 76.05 , , , 55.65 , , , 30.30 , Bővebb értesítés nyerhető a magy. kir. államvasutak városi menetjegy irodáiban és Cook-féle utazási irodában ; a .Cauírer" nemzetközi utazási irodában Abbáziában és Bécsben; „Schenker és Társa* ezégnél Budapesten és Bécsben és Antonio de Paoli ezégnél Velenczében; E. R. Brizzi & Co. Milanóban, valamint a Stangenféle utazási irodában Berlinben. Budapest, 1900. febrüár hóban. Az igazgatóság (Utánnyomás nem dijaztatik.)
g 360 K]
Clayton & Shuttleworth mezőgazdasági gépgyárosok q) Budapest által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak:
^
^eíl^
1
"
L o c o m o b i l és g ő z c s é p l ő g é p - k é s z l e t e k ^ S a l L i z ó k , ' 8 ' továbbá Járgány-cséplőgépek, lőhere-eséplők, tisztitő-rosták, konkolyozók, kaszáló- és aratőgépek. szénagyüjtSk, boronák.
„Colnmbia-DriH"
Lincolni törzsgyárunk a világ legnagyobb locomobil- és cséplőgép-gyára.
13. SZÁM.
10-IK
éVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R f h o 10.
327
g - o z c s é p l ©
k é s z l e t e i t ,
Millennium"
991'
legújabb•szerkezetű
l l l * fűkaszáló-, marokrakó- és kévekötő aratógépeit, • # ! melyek f ő e l ő n y e i :
préselt
aczelleinez-állvany,
tégelyaczél-alkatrészek,
j ő és k ö n n y e n h o z z á f é r h e t ő elpusztithatlan szerkezet. továbbá : a szab. osztr.-magyar államvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 3, 31/2 és 4 lóerejü gőzcséplő-készleteit, Sack-rendszerü,;aezélöntésü ekefővel ellátott e k é i t , járgányos cséplőkészleteit, szecskavágőit és egyéb mezőgazdasági eszközeit.
Figyelmeztetés!
Ezennel közhírré tesszük, hogy az összes ügynökeinktől, legyenek azok: akár helyi ügynökök, akár utazó ügynökök, az eddig birt meghatalmazásokat f. évi január hó 31-ével megvontuk és azokat ezennel hatálytalanoknak nyilvánítjuk. Nevünkben latnak el, a kik 1900. február hó l-e után kelt és általunk, aláirt megbízással bírnak és csupán oly jogkörrel, a melyre a közönség tévútra vezettessék és nehogy nevünkkel visszaélések történhessenek, felkérjük mindazokat, kik velünk üzleti ' * a ki nevünkben eljár, írásbeli meghatalmazásának felmutatását kérjék s abba betekintést tenni szíveskedjenek. A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége.
Budapest, Köztelek. Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a „ M a g y a r
Szesztermelő"
nélkülözhetlen
támasza a gyakorlatnak. tagdíj
TERMELŐ"
egy évre 10 frt. A „MAGYAB előfizetési
az
1900-ik E L S Ő
:—--.
Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi
Tejgazdasági Zsebnaptár
SZESZ-
ára egy évre 5 frt. 7144
évre
É T F O I T i M , Szerkeszti és kiadja:
JESZENSZKY
P Á L
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárja.
jtra: ö. JVC. Q. E. tagoknak, a gazdatisztek örsz. Egyesülete, valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott küldéssel 1 frt 6 5 kr.
A budapesti marhavásártéri vásári-pénztár részvénytárs.: szarvasmarha, b o r j ú , j u h , kecske, b á r á n y és sertések
§ S T bizoimáííjfi eíssdásával "TüH foglalkozik. A bizományába küldött állatokat — kisérő nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak a: eladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állátokra a feladási-vevény ellenében megfelelő eiőleijtt nyújt hatóságilag megállapított kamatláb mellett. Vasúti küldemények czimzendők:
B o l t i á r a 2 forint.
Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a „Köztelek" k i a d ó h i v a t a l á b a n , Budapest, I X . , ÜHői-ut
25.
Vásárpénztár, Budapest, Ferenczváros. Levél-, sürgöny, telefonczim: „VÁSARPÉNZTAR—BUDAPEST.*
Kalmár Vilmos Budapest, VI. k e r ü i e t ,
Teréz-körut
3. szám.
a csehországi Thomas-müvek magyarországi vezérképviselője a j á n l :
Thomasfoszfátlisztet (Thomassalak), m m » M a r tellín" dohány trágyát, Kainitot. A Legújabb
műtrágyák
béltartalmáért
szerkezetű
szavatolok.
—
kitűnő t r á g y a s z ó r ó
gépek
a legolcsóbb MmaaoMi P o n t o s
áron.
és l e l k i i s m e r e t e s
kiszolgálás,
40
Vetőmagvak. Államilag ólomzárolt I-a. magyar lóheremagot, államilag ólomzárolt I-a. magyar í u e z e r n a m a g o t , eredeti direct Skótországból hozatott f ű m a g o t , eredeti direct Quedlinburgból hozatott répamagot. Vetni való l é n n m a g és t a v a s z b ü k k ö n y , mindenféle egyéb gazdasági magot, valamint saját termésű k o n y h a k e r t i és v i r á g m a g v a k a t . Az 1899: évi „Budapesti Orsz. Kertészeti kiállításon" ezüst éremmel kitüntetett koronás gyiimölcsés r ó z s a f á k a t , pg§T valódi m a g y a r k i n c s burgonyát jutányos áron szállit
Klein Vilmos magkereskedése
és mükertészete
Szatmás*.
3 6 6
r 261 K Ö Z T E L E K ,
1900.
MÁRCZIUS
HO
3.
19. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
Mindennemű tejgazdasági eszközt és gépet szállit, tejgazdasági telepeket és tejszövetkezeteket rendez be az
Separator Részvény-Társaság ezelőtt P f a n h a u s e p A .
Budapest, VII., Erzsébet-körut 45.
Eredeti amerikai mag után termelt csomagolás, bécsi indóháztól szállítva: tartány ca 25 kiló, kilónként 40 kr., tartány ca 50 kiló, kilónként 35 kr., postán ingyen csomagolás és bérmentesen 4 kilós, 4 kiló 1 pléhszelenczében 2 frt " 4 kiló 4 1 ' czében 3 fi
„anderbecki zsáktelitő" zabvetömag, mely kiváló bő hozamú, magas qual. sulyu, nagyon szép minőségű, hő ütés iránt nem érzékeny, s talajban nem igényes, eladó; Salgó-Tarján vasúti állomáson zsákkal együtt 8 K. 60 f. hektoliterenként. Megrendeléseket elfogad
Pranda Ferencz ispán, L a p u j tőn, Nógrádmegye.
10 krral több. Vízmentes kSrkenScs csiníluak.
447
Móczár Andor kunfélegyházi szőlő-nagybirtokos immúnis vesszőiskolája500fajbantermeSt gyökeres szőlövesszőre megrendeléseket elfogad.
JustE.Á. és Társa BÉCS XII/2,
minden gabona tisztítására 5 kiló nyerstermény beküldése mellett speciális
ám
A sertés javitásaés hizlalása H
I r t a K. R u í f y P á l . Ara portómentes küldéssel I forint 10 krajczAr.
mm
1 Katona József-utcza 8.
trieurjeinket
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:
mm gazdák és hizlalók használatára.
t r i e u r t készítünk. Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felCSeré-
Hii
(törvényileg védve) (Dr. Weissenberg H.)
E g y e d ü l i , bistoa óirszer a fertőző borjuvérhas ellen
( B o r j u i é s z ) . *m Hindi? biztos hatású, egyszerit alkalmazás!
D i n n y e n r a g p .
si prescott cantaloup, Tiszagyöngye, Turkesztáni cserhéju, Tu táni gömbölyű, Turkesztáni zöld, Turkesztáni nagy zöld, Turkes rózsa husu, Turkesztáni muskotály, _ Turkesztáni sárga f —
Elkülönítés, fertőtlenítés stb. szükségtelen. Egyedüli készítője:
vegyész
Tichau
Kalmár
• JOnody'féíe^Páraüan, Sámsoni.' Fajtánkint:
O.-S.
Ismertető füzetek ingyen és bérmentve. HEagy&ror«sfc£l veaérképviselő: 59
Vilmos,
Budapest, VI., T e r f i - k S r a t 3.
CAROW,
gazdasági gépgyár
240
P r a g - B u b n a.
•m
Slad'o szőlővesszők: Chasselas bl. croq. ezre 12 K. Madelaine angevine „ _ „ 12 „ Ezerjó _-„ „ , „ 12 „ Othello direkttermő ___ „ 12 „ Csomagolva és az érdi vasútállomáson feladva.
Lits Gyula, Batta, Fejérmegye. 4 1 0
Szőlőojtványok Nemes-Kadarka. "Erdei,Piros-Beikor, Kövidinka, Aramon, Alecan-
melt, kővetkező fajtiszta, kitünö minőségü válfajokban kapható: nnnfisr riilrl fnisu, Ananász vörös husu, Sárga dinnyék: Algieri a sárga husu, Cornposité,
Számos elismerő nyilatkozat,
Menge B.
J&LÍ&S
S T A H C L é. LENNER
TRIEURGYÁR
Árjegyzékkel bérmenívt szolgál.
ültető gépet Skorpii léle szabadalom. 1900-iki modell, újonnan javított, két és háromsoros burgonya válogató gépet a legegyszerűbb szerkezettel és legnagyobb munkaképességei ajánl
„ J. »y#mtatott termelési utasítást csatol s Árjegyzékkel szolgál. B Í R Ó
P Á L B EBRE
kertgazdasága,, CZEN*
ko^ZWdnivílókatm
Elökerités Gleditschia boronál s, kriszustövis vagy tüskésls mennyig sSvénynöv5töviseivél ember Kil»,°k'SriégeWk S ,' udvarokT' ^jofok" "temetői "«-^hez felülmúlhatatlan, legolcsóbb, orokos s darab csemete ára 6 frt, elegendő 2W mé>-"° lyomtatott ültetési és kezelési K ^ S l S K ^ ' 1 0 0 kiló 28 frt 68 kiló 16 frt, 10 kiló 4 frt 20'kr. Ismertető árjegyzék ingyen es "Berme-ntvMagy e. Czim: .Érraellékl elBÖmhftrmeffVfl. wőlőoitTiny-telep. — ,Nagy-Kágyi 1018S T Gábor,
329
KÖZTELEK, 1900, F E B R U Á R H 0 24.
PAÜCKSCH
B U D A P E S T , József-ksrut 25. H . P A I C K S C H részvénytársaság fióktelepe.
'
Törzsgyárunk L A N D S S E R G
a|W.
gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rézműves-műhely
rendezett be a
5 3 éves f e n n á l l á s a óta
legújabb rendszer szerint.
"únt legkiválóbb különlegességét egjobban jövedelmező
5 0 é T ó í ak 8 r ö ! b e l ü l
f i * * ^ ^ j m ^
1800
telepet álll-
jSsJk
Megkeresésetet
tottunk fel. Szállítjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszflnomiték, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á p k számára, átvesszük régi szeszgyárak teljes átalakítását és egyes szeszgyári gépet vagy készüléket is legjutányosabban szállítunk. P a u c k s c f e , B u d a p e s t , J í é Z S e f - f c ő r i l t 2 5 . czimre kérjük. (Gyártelep : Kőbánya.)
állafetengészíségnél és gazdaságban gziikségelt ggóggárúÉ J és it nyor'. Előnyben en kiviil a német iscgben vagy közamnál betöltendő, i gyakorlat. Klőnya volt és a 36-ik
|
, „ ,„„j.:ép csatolásával a hédervári uradalom igazgatóságához G y ő r m e g y é l > e intézhetik, ,ol a bővebb feltételek megtudhatók.
Hédervárra, 405
Borsodmegyei Gazdasági Egyesület.
vegyszereket,
különösen: genlian és Eiáli!io«ís.v(itvérpor. karbolsav, kehepor, kénvirág, keserűsé, marhapor, patakenoes, rézgálicz, salicylsav, salicylsavas nátron, szappangyökér, üditőnedv, vasgáliez, salétromsav, kénsav, sósav, bőrsav, csersav, borkősav, kén-aether, szalmiákszesz, kreolin, vaselin, kötszereket stb. jutányos árak és pontos kiszolgáltatás mellett ajánl: D e t s i n y i K á r o l y ^ T i g y ó S Budapest, Fiirdö-u. 10. Árjegyzékkel kivánatra szolgálok. — Pontos czimezést kérek.
1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első dij: állami arany érem. Lévai nemzetközi vetőgépverseny első díj: nagy üzemre arany érem. 1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem. Marosvásárhelyi vetőgép verseny első dij: arany érem. 1899. Szegedi kiállítás első dij: legnagyobb elismerés.
WEISER J. C. gazdasági gépgyára S A « V-lí A XIZSÁK. Ajánlja: Magyarország legújabb és
391
Eladó szőlővesszők és ojtványok. A „Borsodmegyei Gazdasági Egyesület" miskolczi szőlőtelepén termelő különféle amerikai és európai sima ós gyökeres vesszők, valamint elsőrendű gyökeres fásojiványok Rip. portalis és Rup. Monticolára ojtva eladók. 391 Levélbeni megkeresésekre bővebb felvilágosítással szolgál s kívánatra árjegyzéket küld az egyesület titkári hivatala Miskolcz, Vármegyeház. V é c s e y T i v a d a r , ügyvivő titkár.
legjobb
7583
teíégépét, szabad, kiváltható kapa_ _ csuklyókkal ellátott s i k és h e g y e s t a l a j h o z e g y a r á n t a l k a l m a s
Z
A
L
M
-
D
R
i
L
L
sarvetőgépét, továbbá szab „Perfecta" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét, legjobb szerkezetű Sack-re szenagyüjtírt,
o e r h q y s K j r
&
Co.
„Planeí jr."
i 10 frt,
B Ő M.I S T H ' B R O D V e i P R A G
L ó k a p a S l S S S S
Földbirtok, mely áll 2 6 0 h o l d s z á n t ó f ö l d , 6 h o l d r é t é s 15 hold erdőből, k é n y e l m e s u r i l a k és g a z d a s á g i épületekkel igen k e d v e z ő feltételek mellett
A birtok fekszik
Hevesmegyében két vasúti állomás
közt, mindegyiktől egy órányi távolságban. Felvilágosítást ad
A Gyöngyösi
Takarék
és
435
Hitelintézet.
330
KÖZTELEK,
1900. F E B R U Á R HÖ 24.
17. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
KIS HIRDETÉSEK Eladó: ZSÁKOK,
E>flllérbélyegilleték.
C s a k o l y l e v e l e k r e "válaszolunk, m e l y e k k e l -válaszra s z ü k s é g e s l e v é l b é l y egfet v a g y l e v e l e z ő l a p o t k ü l d e n e k .
lauczerna, Répamag, Csomós ebir Franczia perje fűmag.
Korán érő: tavaszi buza, d u p p a u i zal), székely tengeri,
Faiskolai termékekből
Vadgesztenye, Kőrisfa, t ö l g y s o r f á k és csemeték, kosár fíízdugványok. a dra8sói magyar törzstenyészetböi 30 db. kiválóan fejlett
bika
asntüoz és czukorgyárhoz, zukorrépa legbasznosabban egy Clayton és Shuttleultiválandó, urilak és elegendő razdasági épületekkel kellően worth gyárbeli 8 lóerejü garnitúra. Locomobil száma 20679, cséplőgép száma 20909. Továbbá: egy Garett gyárbeli 6 ló erejű garnitúra: locomobil száma: 12340 cséplőgép „ 4566 Végül egy Garettgyárbeli kettős hengerü 12 lóerejü locomobil. Mindezek jó karban vannak és jutányos áron megkaphatok
Eladó szőlővesszők.
20.000 Olasz rizling 1000 á 16 korona 1500- Mézes fehér 1000 á 16 korona 2000 Muscat lunel 1000 á 20 korona.
Magyar tenyészbikákból.
Az árak csomagolással és vasúthoz szállítással egyben értendők. Megrendelésnél a megrendelt vesszők árának 25°/o beküldendő. A megrendelést
Kapható: gr. Teleki Arvéd úr
Szedres-Tolna kérjük eszközölni. 4
69
drassói uradalmában, s. A^lapus-
\
Excellenz Báron von Loudon'sches Forstamt Bistritz am Hostein (Mahren)
tenyész tojásokat „DELI" drassói bika. Nemesített m első'dljfaf, szegedi k!
» J .
ÁG
Bérbeadandó
^ebbfw
I. rendű eredeti florentini czirok- vetőmagot elad olaszczirók termelőknek, mely a magyar-óvári magvizsgáló állomásnál 97> csiraképes és teljesen üszögmentesnek találtatott és beváltja a czirokkalászt az illető állomásnál a legmagasabb árakban 270
ü
Y a a e l l n , Wstggjm,
Fischer J.
Kontsek György
földbirtokos Ábrahámfalu, u. p. Tót-Próna Turóczmegye. 244
Gyümölcsfák sorfák, diszfák és diszbokrokat, valamint rózsákat szállít és kertalakitásokat, terv és költségvetés szerint . készit. . Pecz Ármin budapesti műkertész és faiskola tulajdonos. Árjegyzék ingyen és bérmentve. 340
A nemesitett alcsuthi tengeri, torábbá^mint^ ^gín^értékes
Jutányosán eladó 6 drb 1500 kgr. hordképességü 2i/a m. hosszú, li/s' m. széles 8 vasoszlopu és erős vaskorláttal ellátott százados uj marhamázsa, 2 drb 3000 kgr. hordképességü tolósuly-rendszerü százados ujszekérhidmérleg, 9 drb 1000 kgr, hordképességü, sulyokkal ellátott tizedes és 6 drb 500 kgr. hordképességü sulyokkal ellátott tizedes mérleg. DÉNES MANÓ
vetőzab eladás. Tóth János földbirtkokos jankamajori gazdaságában (u. p. Halas, Pest-m.) a magyar-óvári m. kir. növénytermelési állomástól beszerzett mag után közvetlenül termelt
duppaui zab vetőmagul eladó. Egy métermázsa zsák nélkül 14 korona, 50 kilogr. zsákkal, bérmentes küldéssel 9 korona. 346 Minták posta fordultával. Eladó diófák. tt diófa, d
BUDAPEST. VII, Dohány-utca 78. Amerikai tapasztalt okleveles gazda^nagy
Stt ^ l^kiváfóbbnak van lí-
^^fiéí'CSraéolílfrm^" ára métermázsánkint 18 korona.
A kőbányai Király-Sörfözö,
T á f l e r Jakab első orosházi olaszczirokseprö és kefegyára. Balatonmelléki i, kényelmes istálló:őfizetésifeltéte-
Elatlo Hanna Pedigrée árpa métermázsánként 15 koronáért vevő zsákjaiban Ludas állomáshoz szállítva. Nagyfügedi gazdaság
G ó l i á t - M a l á t a , s ö r e Idegbajokban, vérszegénységnél, emésztési zavaroknál, gyengeségnél stb. kiváló sikerrel használtatik és egyúttal
legkellemesebb üditö ital.
Vidékre, kőbányai vasúti állomáshoz szállítva; nagy palaozk: 19 kr., kis palaozk 13 kr. fogyasztási adóval együtt. Vidékre legkisebb szál1 frt 20 kr., p&l&czkért 6 kr., mely azoknak mentes visszaadásakor visszaszolgáltatik. Megrendelhető: a gyári irodában Kőbányán, a városi irodában VII., Kertész-u. 40. és a vidéki raktárosoknál. Budapesten kapható minden nagyobb fiiszerkeresketlésben és poharankint a Quisisana 7792 automata buffet-kben is.
o l a j - Bm űszaki és gazdasági czikkek. u d a p e s t , T I . ker., V S r S s m a r t y - u t c z a 4®.
_
K o c s i k e n ő c s , Kátrángyártmányok,
t r o l e u m , Caássárslaj, T a k a r ó p o n y r a , Zsák,
Vetőmagból 0:60 q.-nél, piaczi ség nem szállittatis. Megrendeléseket a pénz előleges betellett, mig a készgazdasági SSgE i
vetőmag.
H Í V L áA 7A G9
«ép*iaj, isepcie- érourltí^
Jj P e
legmegbízhatóbb beszerzési forrása
Budapest, Nagykorona-u. 18.
0.
Csicsóka idő. az alsó-fokosi gazdaságii (posta Felső Hahót) Gelse
n i n O V f i l L C b H I Í Raktár következő czikkekben: G é p * l a J , R e p c z e - és O l i r a e l a 6j ,1 1 : T o v o t t e - k e n ő c s ,
PONYVÁK
Minták ingyen és bérmentve. 445
fajtisztaságért jótállással, húsos ludaktól a 1 kor. amerikai óriásbronz pulykától á 60 fii., Pecking kacsáktól, arany hamburgi óriás fáczánoktól és világos Brahmsa á 80 fillér, Rouen-kacsák, aranynyakú Dorkings és Plymouth Rocks á 25 fillér, Houduras és fogolyszinü olasztól á 40 fillér darabonként.
UVI16ÍIIIV
vízhatlan és nyers takaró-
ponyva- és zsákgyára
Méltóságos BEZERÉDJ ANDOR cs. és kir. kamarás ur immúnis homoki szőlőiskolájából a következő egy éves gyökeres vesszők eladandók :
Duppaui
és fenyöfácskák
1—4 éves korig mindenféle fenyőcsemete, valamint 25 —150 cm. magas fenyöfácskák. Árjegyzéket, valamint a fenyőcsemetékől mintát ingyen és bérmentve küld:
Peneteil,
[jj E l s ő r e n d ű Műszaki
L ó p o k r ó c z o k
G é p s z i j a k , BalatasaiJ. czikkek malmok- és U M K f f y * * * k
rémtr*.
Ö n m ű k ö d ő k e n ő s z e l e n c z é k stb.
masmmsw Arjeyyxékkel és ktldn ajánlatokkal kívánatra H á g t o k , m h m m
17. SZÁM.
KÖETELEK
Hirdetési *r 15 szóig 60 lllér, ezen felül minden Sió 4flllér,feltűnő betűkkel 8flllérCzim közlésnél minden beiktatásnál 60 flllér bélyegilleték.
O B a k
°
l y l e Y e l < 1
íatta^álHst'keres5, mint'önálló kezelőtiszt is volt alkalmazva,
Kerestetik
elWtóty^MegkM-esések ^aígha
marháhizlalást és'a könyvveze-
Földmives-iskolát végzett, jő gyakorlattal, bizonyttványokkal és ajánlattal
szfikségeB W é l b é l y e g e t W ^ y l e V e í e » 6 I t t p o t Uüld„
Ispáni vagy kist fiatal gazdatiszt lépésre. Földmives-iskolát ember -ttbbfrrf T ?£f" fla'al gazdaság minden ágában jár-
megfelelő7 áíásíke bel|PiSre gegkeresést továbbit á kladő-
állandóan gazdag választé:
elsejétől ^válMztott^ példányo gább. Istvántelki Intéíet Iga
magyarfajtinó
Ármin i g á s ö k ö r . Spiegel szarvasmarha-kereskedő fogadunk — az előjegyző félre való minden kötelezettség kül. - Bővebbet: László és társai gazdasági inKolozsvárt, Nagy-utcza 1.
növendék ökör és üsző borjakat
— Kaposvárott. Istállói: Dombovárott. Vállalkozik
Gazdatiszt, skolát végzett, 34 é n, gyakorlattal, állást Erdőőr, gáti, végzett fal fáczán tenyészsen jártas jő vadász, srény igények melKezelőtiszti
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók grof
Herberstein Albert
Ökör-tinó
Eladok Yorkshire és kocza malaczokat D r . Rolboz Z o l t á n gazdasági egyleti titkár Kaposvár.
Dr. által
megejtett kísérletekből
kitűnik
magyar
—•
tönnyü fűkkel-
legtl)
takarmányt
szolgáltat, hanem a
szarvasmarha kereskedők
l e g n a g y o b b ellentálló is bri
VEGYESEK.
képességgel
Gazdasági fák.
BUDAPESTEN
ves^ iskolázott : Juhiu^fehé
V™Nádor-u.8.sz.
ziírközó?nségese, '^írt/írjS anadai 15 frt. Platán 30 fr :árs nagylevelü 30 frt, köri özönséges^2—4 m. magas 1
magyarországi főraktárában. Ugyanott gazdasági vetőmagvak, fümagvak stb. a legkitűnőbb minőségben
qm.
10—10
elvetett
Világhírű erfurti magvak
területen
ugyanis hatszori kaszálás a zöld
következő
takarmány-
mennyiséget
adott: kg.
a m e r i k a i luczerna 4 5 . 5 2
olasz res 100—150 cm.* magas 10C rb 15 frt. Áijegyzék mindéi provenczei eműfaiskolaicikkekből ta magyar
„
49.75
„
55.99
„
79.87
Pecz Ármin Azonkívül az 1890/91. zord télnek csakis a
Tessék árjegyzéket kérni.
magyar luczerna tuEgry ban levő, használt cséplőszekrény, bármely elfogadható dott teljesen ellent-
Vetőmagvak.
állni, Bauer B . Gyula mezőgazdasági, kereskedelmi bizományi iroda.
mig azék
a
többi többé-
kevésbbé elpusztult. Jutányos
P f e i f e r J a k a b és F i a czég B u d a p e s Jőzsef-körut
a
luczerna
nemcsak a
árajánla-
tokkal szolgál
Eladó akáczfák.
vételét
Építész, uradalomban állást kere a kiadóhivatalban.
gazda volt1tóMmázvl^kJtüne bizonyítványa van, kulcsári s
mint
rinbergi tanár
Récsey és Deutsch
'zdasági
és e l a d á sát közvetíti, á csakis e szakmával foglalkozó s a gazdák körében jó hírnévnek ör-
pár-
ségi szempontból is,
Hizlalásra
Strilek,
Sertések
hazai
szempontjá-
ból, hanem czélsze-
való és mindenféle í ijta Jármos ökröket, valamint szép 1—3 éves vöröstarka növendék ökörborjakat « bármely mennyiségben és szerződéses szállítás mellett eladásra ajánlanak
uradalmi igazgatóságánál orvaország.
a
mezőgazdaság tolása
Wagner Frigyes no-
Radwaner és Rónai
párosított, magyart?]™ eladó
nemcsak
mivel —
I
Eredeti Rambouillet kosok 157
ícht"'el?ost klura
Baranya és BoiyMiMéla 1—2—3 éves — vöröstarka —
tinók, üszők
úgyszintén leffpi-*-'-" lekötni való j á r m o s ökröket Önálló, legjutányosabb árakon ajánelméletileg és 14 évig gyakorizr 'lSvalMsuZe328éaZdatÍS2t!n8S' K l e i n és Spitzer hosszabb idő óta m'int főtiszt Kis-Czelli kereskedik. nagyobb uradalmakban mű- Hegrendeléeek egyeseeg srorfn. ködik, f. év végére szerény keres. Ugy a czukorrépa és dohánytermelésekben ; állatEladó tenyésztés, hizlalás és teliené- tenyé-zblká'j. A balaton szentgyörgyi uradalom országos administrális ügyeiben kitűnő törzskönyvezett többszörösen gyakorlattal bir. Szorgalma, díjazott magyar gulyából 15 db becsülete, erélye és képzettsége két és fél éves tenyészbika eladó. Felvilágosításokkal szoldenkor híven megőrzi. Ozim a kiadóban. 439 ton-Szent-Györgyö'n.Tatal B292 Gépész. Szt.-Ódorfai Géplakatos, gépszerelő, gőzekecséplő és egyébb gazdasági állomás «4nosháia)01e'ladó^db muraközi 6 éves vemhes kancza.
sággal bir, igen jő biz( ALLATOK, ványokkal rendelkezik, Két éves betanított megfelelő^állást bármikor_ „ ket „T. J." jeiige alatt a lan kiadóhivatalába kérek. 4,25
Vásároljunk
Eladó
Az inámi gazd^rnok, ki gazdasági könyvKeszthelyi évifizetésés ellátással (mosás és ágynemű nélkül) felvétetik. intézetet végzett,^ intelligens, latokkal melyek vissz^nem rendelkező flata^izíaSit^em! ber, állattenyésztés, hizlalás, gazdaság minden ágában és (8) évei irodai teendőkben jártas, maÁLLÁST KERESŐK, Ispáni vagy^segédtisztí állást ^keres iskolát végzettfiatalemberi
381
KIS HIRDETÉSEK
"'0 melyekkel Rendelkező-tiszti
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Kerestetik állandó alkalmazásra egy szak- ság^SssMTágSában'tfljesen értő gépész, ki egy 20 lóerejü négy gazdaságban szerzett. Kitűnő bizonyítványokkal s jő ft5Mzonyitvá?yoS™rendeIkezik, és kit egy ily bérszántás sal foglalkozó gőzeke vezetésí- állá™ "április elsején,1^esetleg vel megnyugvással megbízni előbb is elfoglalhatja. Ozlm a kiadóhivatalban. 262 Eöldmives-iskolát kitűnő sikerrel végzett, katona kötelezettségének eleget tett,
gazdasági tanintézetet végzett^ tartó szorgalmú^ ejétyes fiatal
1900. F E B R U Á R H 0 24.
magnagykereskedése József fííherczeg 8 cs. és kir. fensége udv. szállítója
Budapest, Károly-körut 9. szám.
KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁR HO 24.
•i A z 1899. évi szegedi mezőgazdasági kiállitáson „ u j és U g y e - i l e m r e m é l t ó " jelzővel kitüntetve.
BJZEZÉKET,
^
és
szerkezettel
és legolcsóbb
árak
50.
szállit
BUDAPEST KELENFÖLD
r
vasúton
és v i J U m c *
N y í r b á t o r b a n s Mandel Eduárd és társainál. B u d a p e s t e n : a szab. osztr. magyar államvasuttársulat magyar bányái, hutái és uradalmai vezérigazgatóságánál (VI., Teréz-körut 24/a.), a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél (V., Alkotmány-u. 31.) Bácher és fi/lelichár czégnél (VI., Nagymező-u. 68.) Kann és Heller uraknál (V., Váczi-körut 62.) A vetési idényre ajánlom S A C K
Iroda, raktár, javítóműhely. Ozlekedés
Tartós, szilárd, nem kopik, nem dől, domboldalon nem farol, az ekét egyenletesen vezeti, kenése folytonos és gazdaságos, kevés vonóerőt igényel. P i l l a n a t alatt á l l í t h a t ó ! Megrendelhető:
%PÉ8ÍÉ^ÍÍÍÍv
mellett
JOHN FOWLER1 lo. Telefon42
!! I . e g o j a b b s z e r k e z e t ! ! '
l l l L a í EjM ~ IflD / ^ " " " " " " ^ y f
6ÖZ-UTIM0ZD0NY0KAT legtökéletesebb
Szab. kéttengelyű „BóriS" eketaliga.
.-yjyiljk
6ÍZ-MTIHEH6EREKET 8
17. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.
l í U 1 > O I . I " legújabb rendszerű
s o r b a v e t ő g é p e i t ,
vasutan.
aelyek Kisbéren és Léván mult év őszén tartott nemzeíközi versenyek alka mából első dijjal lettek kitűntetve. Továbbá ajánlom .az egyes ebe gerendelyére szerelhető'
első minőségi!
grubbereket
és
P
E
exstirpatorokat.
m e l y utótenyésztése az e r e d e t i K v a s s i t z i á r p á n a k . Ezen árpafaj már évek óta nagyon beválik; mivelhogy a mellett, hogy dúsan fizet, oly minőségben terem, mely elismert finomságánál fogva s ö r f ő z é s r e k i v á l ó a n a l k a l m a s és mint ilyen a l e g n a g y o b b á r OH adható el. 9ó'69
Czukorgyár Diószeghen, 66
R
O
P
ü
J A
R
S
A
M
U
XT X- O
Kocsikenöcsöt, Petroleumot, minden czélra és minden egyéb gazdasági czikkét
P
Sack Rudolf magyarországi kizárólagos képviselője, B U D A P E S T , V., V á c z i - k ö r u t 5*3. szám.
Pozsonymegyében.
Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot,
u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repcaeolajat, stb. Szalonnát
W V e t ő m a g o t "W l Ö T i á S f á l F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , a legjutányosabb áron és garantált jó mlOlasz ®saponát°aát iisjefia vastag gySke- u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. nőségben. \ rekbfil Srölwe. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. K " Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luczernát és egyéb magvakat és kérek mintázott szives ajánlatokat. ——™
K R A M E H
L I P
np
• T.
' - BUDAPESTEM, ker.,
Akadémia-iitczit
lO.
Siirgőnirczim s „ C E R E S " Budapest. Árjegyzél&Kel éu rés®I*st«ss féiMön a j i a l a t a k k á l Kívánatra «%e*Ká!oK.
berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gépisntvény^ket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállit:
Wörner J. és Társa —
lalomépitő gépgyára és vasöntödéje
Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.
„Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapés (Köztelek).
