KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és szombaton

X.

Évfolyam

B u d a p e s t 1 9 0 0 . a u g u s z t u s h ó 305

65

(923.) s z á m .

KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I

LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE M e g j e l e n i k m i n d e n s z e r d á n és s z o m b a t o n . Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész érre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.

Társszerkesztő: Kuday Barna az OMSB. titkára.

:—

szemü kancza volt a köztenyésztésben, mint most, vagy csak a nemrég divatba jött tükrözés folytán lett ez nyilvánvalóvá — amely szemvizsgálati módszert Az idei luxuslóvásár szeptember hó 30, azonban mellesleg legyen mondva épen október hó 1. és 2-ik napjain tartatik meg nem tartom csalhatatlannak — de tény az, hogy a katonai lőavatő-bizottságok az ,Országos Magyar Gazdasági Egyesület* kénytelenek egy nagy százalékát a védnöksége alatt a , Tattersall' istállóiban. teljesen szabályos alkotású A luxuslóvásár díjazással lesz egybe- különben kötve. Négyes fogatok részére 2, kettős és lovaknak visszautasítani, mert szembajojucker-fogatok, valamint hátas lovak részére sak. N e m csodálkozom tehát, ha minduntalan fölhangzik a panasz, hogy a egyenként három 6—600 koronás dij, vagyis összesen 11 dij 2400 korona összegben tűzetik ki. katonai lóavató-bizottságok nem találnak Bejelentési határidő szeptember hó 10-ike. elég remondának való anyagot. Ha ehhez A vásár tervezete a ,Tattersall* titkár- hozzáveszszük még azt a körülményt, hogy ságánál Budapest, Külső-Kerepesi-ut kapható. amint megvan ma a nagyobb tenyésztőknél az a tagadhatatlan tendenczia, hogy beviszik tenyészetükbe az amerikai ügetőt, ugy megvan a köznépnél a hajlam Nyilt levél. arra, hogy kanczáikat nehéz, hidegvérű ménekhez vezessék, mert az ezen (Válasz gróf Dessewffy Aurél keresztezésből kikerülő egyedeket gyorö agy méltóságának.) sabban és jobban értékesíthetik, mint a katonalovat; akkor nagyon rövid idő Kegyelmes U r a m ! múlván nem fog már állani a közös A „Köztelek" 62-ik számában meghadügyminiszter urnák az idei delegácziő jelent hozzám intézett kegyes szavaidért alkalmával mondott önérzetes kijelenfogadd hálás köszönetemet, mert ezáltal tése, hogy a katonalovaknak túlnyomó alkalmat adtál nekem, hogy az Általad nagy részét Magyarországon szerzik be. fölvetett eszméhez én is szerény tehetAusztriában már nem képesek katonalovat ségem szerint hozzászólhassak. vásárolni, mert ott az amerikai és orosz Teljesen igazad van Kegyelmes ügető valamint a hidegvérű lő a közUram, midőn azt mondod, hogy a nétenyésztést végleg elrontották. Ha mi pies köztenyésztésben igen sok a rossz a jelenlegi irányban tovább haladunk és alkotású kancza; ezt én megtoldom még a köztenyésztés érdekében nem teszünk azzal a kijelentéssel, hogy — fájdalom semmit mi is véderönk nagy hátrányára — a köztenyésztés megmérhetlen kárára rövid idő múlván ott leszünk, hol igen sok hibás szemű kanczát is hasz- Ausztria van lótenyésztésével ma. A nálnak köztenyésztésre. Nem tudom, budget-vita alkalmával elmondott beszév á j j o n elöbbeni időkben is annyi rossz-

Őszi luxuslóvásár.

VETŐMAGSZÜKSÉGLETÜNK forduljunk

MAGYAR MEZŐGAZDÁK

y

'

\

^

SzerkesztSség és kiadóhivatal:

AJ egyesületi tanács felügyelete alatt: Budapest (Köztelek), íllöi-út 35. szám. Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az OMGB. igazgatója.

AZ OMGB. KÖZLEMÉNYEI.

ŐSZI

<

Az Országos Hagy. Gazdasági Egyesület tulajdona.

SZÖVETKEZETÉHEZ

BESZERZÉSE

Kéziratokat a szerkesztSség nem küld vissza.

dem föczélja épen az volt, hogy kimutassam, miszerint maholnap nem lesz katonalovunk; ezt a tagadhatatlanul nagy bajt pedig csak ugy lehet megakadályozni, ha lehetővé teszik, ugy a nagymint a kistenyésztőnek, hogy katonalovat nevelhessen; az elsőnél azáltal, hogy nagyobb árakat fizetnek, az utóbbinál azáltal, hogy gondoskodnak, miszerint ki ne f o g y j o n a tenyészanyagból és hogy megszüntetik a bevásárlásnál oly káros közvetitöi rendszert, mely rendszer alkalmazásával kistenyésztö az előirt 325 forintos remondaárt ugyan még nem kapta meg soha. A mai nehéz gazdasági viszonyok között nagy- és kistenyésztő egyaránt arra törekszik, hogy tenyésztése minél inkább kifizesse m a g á t ; kedvtelésből kevés ember tenyészt ma lovat; n e m lehet tehát zokon venni, ha kiki ugy és olyan lovat nevel, melyből legtöbb haszna van. A közös katonai kincstárnak tehát saját jő felfogott érdeke, ha a katonaló tenyésztését az országban lehetővé teszi és azt minden erejével elömozditja. Szem előtt tartván tehát ezen, most emiitett körülményeket, föltétlenül kívánatos, sőt határozottan szükséges lenne, hogy a katonai czélokra bevásárolt kanczák bizonyos idő múlván visszaadassanak a köztenyésztésnek. Általánosan tudva van, hogy a honvédség lovait kiadja tartásra birtokosoknak és vállalkozóknak; ezen lovak 4 — 6 évi tartás után mennek át az illetők korlátlan tulajdonába és ilyformán 8—10 éves korukban alkalmazhatók tenyésztésre, mert addig — gondolom — minden

VÉGETT

a

Budapest,

M a i híbmmIc 3 4 o M e l

V.,

Alkotmány-utcza

31.

1324 második évben bevonulnak gyakorlatokra ; de az is tudva van, hogy a honvédség nem rendelkezik oly j ő anyaggal mint a közös hadsereg, mert még rosszabbul fizet, mint a közös hadsereg, csak a 4-ik évét betöltött lovat veszi meg és n e m nagyon válogatós, ami természetes is, mert a javát elszedték már előle; miután pedig derüre-borura adja ki tartásra lovait akár tenyésztő valaki, akár nem, ebből a kanczakontingensböl is csak v a j m i kevés kerül vissza a tenyésztőhöz, söt ha mind vissza is kerülne, abban sem volna valami nagy köszönet, miután tudvalevőleg a kanczaanyag szinejava és túlnyomó nagy része a közös hadseregnél van. A közös hadseregbeli lovasezredek békeidőben 6 századból állanak, de a háboruállomány 8 század; ezen két századnak lovait a honvédség példájára szintén kiadják tartásra és bizonyos idő múlván az illetők tulajdonába mennek át, de ismét elkövetik azt a hibát, hogy nincsenek kellő figyelemmel a tenyésztőkre és igy ezen eljárásból sincs haszna sem a köztenyésztésnek, sem a katonai kincstárnak, egyrészt, mert nem bizonyos, ugyan az illető kanczák épen tenyésztők kezébe kerülnek-e és másrészt, ha tenyésztőhöz jutnak is, annak szabadságában áll azt a kanczát bármilyen ménlóval párosítani, tehát amerikai ügetövel és hidegvérű lóval is és ezenkívül nincs kötelezettsége a kancza csikóit a lóavató-bizottságnak bemutatni. Már most Kegyelmes Uram azt hiszem, hogy minden esetre arra kellene törekednünk, miszerint az Általad fölvetett eszmét a gyakorlati életbe bevihessük, illetőleg elérjük azt, miszerint a hadsereg czéljaira összevásárolt és ott egy bizonyos ideig j ó Szolgálatokat teljesített kanczákat a tenyésztők bizonyos föltételek alatt ismét visszakapják ; de egyúttal elismerem azt is, hogy ennek keresztülvitele, mint Magad is említetted, nem lesz könnyű feladat. Ezt figyelembevéve, bátorkodom egy javaslattal föllépni, melyet talán könnyebben érhetünk el és mely az átmenetet képezhetné ahhoz az eszméhez, melyet fölvetni szives voltál. Tudjuk mindannyian, hogy a katonai czélokra bevásárolt 3 éves lovaknak szinét-javát a Magyarországban levő négy csikó telepen összpontosítják; itt tartják egy évig és 4 éves korukban ki lesznek adva a különböző ezredekhez. Már most azt javaslom, hogy az ezen telepekből az ezredekhez küldendő 4 éves kanczák fölött kimustrálásuk előtt egy vegyes bizottság, mely a földmivelési minisztérium kiküldöttjének elnöklette alatt az illető csikótelep parancsnokából, föállatorvosából és az illető megye lótenyészbizottságának tagjaiból állana, tartson szemlét és válogassa ki a tenyésztésre alkalmas egyedeket, melyek visszaadandók lennének a köztenyésztésnek; ez azért szükséges, mert tudvalevőleg ezen lovak nagy része tisztiló lesz és azután néhány

KÖZTELEK,

1900 AUGUSZTUS HO 29

évi használat után az illető tiszt urnák sajátjává válik. Ezen bizottság által kiválogatott, az ezredeknél evidentiában tartott és képesség szerint minösitvénynyel ellátott kanczaanyag 4 — 6 évi szolgálat után visszakerülne a tenyésztőkhöz azon föltétel alatt, hogy 1. amerikai ügető vagy hidegvérű ménnel nem szabad párosítani és 2. hogy a 3 éves csikók a katonai lóavatóbizottságoknak bemutatandók. Ezen fönnemlitett kanczaanyag nyilvános árverésen volna eladandó vagy mit kisebb tenyésztők érdekében kívánatosabbnak tartanak, vegye meg az egész anyagot a földmivelésügyi miniszter ur és részletfizetésekre adja tovább a tenyésztőknek. Ezen javaslatom Kegyelmes Uram, lényegében ugyanaz, mint a Tied, csak kisebb kezekben van tartva és azért ugy hiszem könnyebben lesz keresztülvihető. Mindenesetre az eszme fölvetése miatt nagy köszönettel tartoznak Neked K e g y e l m e s Uram mindazok, kik hazánk lótenyésztése iránt érdeklődnek és vele foglalkoznak, de még a közös hadügyminiszter, ur is, kinek a lovasság harczképfességének föntartása miatt feltétlenül kell áldozatot hoznia, mert különben rövid idő múlván" nem fog azzal dicsekedhetni, hogy a katonaló túlnyomó nagy részét Magyarországon szerzik be. Csekélységemet bármikor készen találod, hogy hazánk lótenyésztése érdekében lándzsát törjek és rendelkezésedre állok, hogy a kivitel mikéntjét közelebbről megállapítsuk. Magamat további szives hajlandóságodba ajánlván maradtam kész szolgád és hived Balaton-Földvár, 1900. augusztus hóban. Széchenyi Aladár gróf.

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. R«T»rrM»W: U t t t j Bjwut.

A fiitejről. # H Í állandó legelőinket végig szemléljük, ilyenkor, a nyár derekán, nagyon feltüanek ott azok a növények, a miket a legelő állatok megvetni, elkerülni szoktak. A zöld pázsit földig lerágott levelei között büszkén merednek égnek azok a növények, a melyek egyik állatnak sem kellenek. A jó gazda azon van, hogy azokat a megmaradó, feltűnően került növényeket irtja, pusztítja, mert ezek nemcsak hogy zsarolják a talajt, hiába teremnek a legelőn, az állal ok ugy sem értékesitik őket, hanem ezek között igen sok mérges növény is van, a melyek az állatokra direkt ártalmasokká válhatnak. Sajnos azonban nem minden gazda veszi magának azt a fáradtságot, hogy szemmel kisérje a legelőn termő rossz füveket s gondot fordítana azok irtására. Onnan van, hogy sok helyt évről évre több és több rossz fü található a legelőn. E rossz füvek évről-évre elszaporodnak és lassan, de állandóan kiszorítják a jó füveket. Egyike azon növényeknek, a mely legelőinken nagyon gyakran látható s mely nemcsak hogy nem jő takarmányfü, hanem még mérges is, a fütej, kutyatej, ebtej vagy farkastej.

68

SZÁM. 10-ik É V F O L Y A M .

Ha a legelésző állatot megfigyeljük, a mint a füvet legeli, azt látjuk, hogy a fütejet rendszeresen elkerüli. Körülötte minden jó füvet lecsipdes,. egész tövig, de a fütej ott marad. Az állatok nyilván ismerik a nekik nem való növényeket s a mérges növényeket rendszeresen kerülik. Ezt bizonyára szagló érzékök segélyével tehetik ; talán a szagló érzék kalauzolja őket a táplálék felkeresésében. Azért azonban mégis megesik, hogy az állat vét a szabály ellen, talán megfeledkezik magáról avagy nem elég óvatos és belekap egy-egy mérges növénybe is. Legtöbbnyire a nagy éhség ösztönzi az állatokat arra, hogy ártalmas füvekhez is nyúlnak s ezért veszedelmes, ha éhgyomorral olyan legelőre kerül az állat, a hol sok a mérges növény. De vannak más esetek is, hogy az állat mérges növényt eszik. Egy izben a legelésző teheneket megfigyelve, láttam, hogy az egyik tehén mint kerüli a fütejet; mohón szedte magába a körülötte lévő egyéb füveket' és szépen kerülgette a fütejet; ez ugy tartott egy pár perczig, mikor azonban a jó fü elfogyott, egyszerre csak bekapta a fütejet is és azzal tovább haladt. Az ilyen eset azonban kivételnek mondható, mert különben nem volna tapasztalható az a feltűnő jelenség, hogy a meglehetősen lekoppasztott legelőkön oly tömegesen álljon a fütej, teljes épségben, sértetlenségben. Már most az a kérdés merülhet fel méltán : tényleg ártalmas e a fütej ? Hogy a fütej nem válhatik javára a legelő állatoknak, azt abból is következtethetjük, hogy a nedve nagyon maró, edző, csipős, valóban mérges. Az a sürü, fehér, tejhez hasonló nedv, mely ezen növény minden részéből kiömlik, ha azt megsértjük, annyira edző, hogy az ember bőrén gyuladást okoz és hólyagot huz. Mindenki ismeri a fütejnek ezt a hatását és sokan az alkalmatlan szemölcsöket, bibircseket, anyajegyeket s efféléket a kutyatej fehér nedvével kiirtják t. i. megétetik vele, ugy hogy ez lemarja a kinövéseket. Olyan eset is fordult elő, hogy gyermekek (nem tudom csupán pajkosságból-e vagy tudományszomból) a kutyatej leveles szárát rágták, mire a száj nyálkahártyái erősen maggyuladtak. A fütejnek többféle faja van nálunk, a melyeknek mind megvan az a feltűnő jellegök, hogy kettészakítva fehér tejnedvet bocsátanak és többé-kevésbbé mind mérgesek. A fütejnek mérges hatását nagyjából tudjuk, de mégis aránylag kevés biztos adatunk van róla. Azért ha1 gazdatársainknak tapasztalataik vannak e téren, érdekes volna ha azokat közölnék. Orfila a fütejnek friss nedvét beadta a kutyának s annak mérges hatását bebizonyította. Szarvasmarhán többször észleltek rosszullétet, mely a fütej élvezetétől eredt. Egyik esetben erős hasmenés, másikban kólika állott be. Thaer csak annyit emlit, hogy a juhok a futejtől megdöglenek. Hagstroem pedig azt észlelte, hogy a juhok erős hasmenést kaptak a futejtől. Mások megint azt állítják, hogy a juhok és kecskék a fütej egyik-másik faját mohón eszik, minden kár nélkül. Érdekes az a feljegyzés is, hogy Maltaszigeten az angol hajószemélyzet egy izben kolerához hasonló tünetek között megbetegedett s ennek okát abban látták, hogy olyan kecskék tejét itták, melyeket fütejjel etettek állítólag oly czélból, hogy több tejet adjanak. Zöld állapotban rendesen megvetik az állatok a füT tejet, de az érett tokcsáit örömest megeszik. Leggyakoribb nálunk a keskenylevelü fütej, (Euphorbia cyparissias), mely főleg az állandó legelőkön szokott elszaporodni; tavasztól őszig, ott található, tavaszszal virágzik; levelei szálasak. Kertekben és szántókon gyakori a napraforgó fütej (Euphorbia helioscopia), mely később jelenik meg és lekerekített, la-

68. SZAM. 10-ÍK SVFOLVAM. poczkás leveleiről ismerhető fel. Harmadik faj a leérti fütej (Euphorbia Peplus), melynek rövidnyelü, kerekded levelei vannak és egész ben véve kékeszöld szinü. Tavaszszal találjuk még a mandulalevelü fütejet (Euphorbia amygdaloides), melynek sűrűn, körben állnak a hosszúkás levelei és még több más fajt. A fütejet másként még kutyatejnek, ebtejnek és farkastejnek is nevezik, a mi nyilván a tej nedvének maró, rossz hatását fejezi ki. Maró tejnedve révén már a régiek is ,ismerték ezen növényeket ős tudták, hogy ez a tejnedv a bőrt nagyon izgatja és marja, bevéve pedig erősen hashajtólag hat. A régi görögök ezért ezeket a növényeket „Pithymalos"-nak nevezték ; a mi gonosz mellbibircset jelent, mely a szelid tej helyett veszedelmes tejhez hasonló nedvet ad. A régiek a fütej nedvét purgativ orvosságul használták, olyformán hogy friss nedvét fügére csepegtették és ugy vették be. Gyermek részére csak egyszer érintették meg a fügét a fütej kettétört szárával, mig felnőtt részére többször. A nálunk legelterjedtebb keskenylevelü fütej'irtása még azért is tanácsos, mert rajta egy rozsdagombafaj tenyészik, mely a borsóra átmehet és ott rozsdát okoz. E rozsdafaj neve Uromyces Pisi. Ez a rozsdagomba tavaszszal jelenik meg a füiejen és sajátságos módon elváltoztatja annak szárát és leveleit, ugy hogy egészen más fajnak is lehetne tartani t. i. sárgás szinü, húsosabb, vastagabb szárú és rövidebb levelű. Ha a rozsda kifejlődött a fütejen, akkor kellemes illatot áraszt; tehát egyike az „illatos rozsdagombáknak". Ilyenkor kétszeresen is ártalmas az állatokra ez a növény, mert ugy a fütej, mint a rozsda, egymagában véve is ártalmas a házi állatokra. Legyünk tehát azon, hogy a fütejféléket kiirtsuk a legelőinkről. Ezt egyszerűn a fütejnek rendszeres kitépésével tehetjük, a mit a pásztorok szabad óráikban kényelmesen elvégezhetnek. Páter Béla.

KÖZTELEK,

1900

AUGUSZTUS

HO 29

A II. és VI. számú táblák egy Shuttleworth-féle 21 soros . Columbia-Drill-lel 3 egymástkövető napon 1899. étri szeptember hó 18, 19. és 20-án vettettek be és pedig kat. h.-kint 75 liter, 81 kgr. súlyú Dón-búzával; a vetőmag a sopronmegyei szarvkői uradalomból lett beszerezve. A sorok megváltoztatása a vetőgép csoroszlyáinak féntjelzett kihagyása által történt és ugyanazon vetőmagmennyiség, a 75 liter betartatott. Ama körülmény, hogy az összes gabonafajtáknál a táblák szélein fejlődnek ki legerőteljesebben az egyes növények és ez csakis az intenzivebb világítás eredménye lehet, birta rá a kisérlettevőt, hogy a kísérletet a II. számú táblán hajtsa végre, melybőr kitűnik, hogy a jobb terméseredmény egyes egyedül a jobb világítás által éretett el. A II. számú tábla kalászai körülbelül 10 cm.-rel rövidebbek,~ mint a VI. számú táblán, mi a mellett bizonyít, hogy itt is a süpübben álló növények a világosság felé törekszenek s e mellett hosszabbakká, de gyengébbekké is válnak és a termés eredményében hátramaradnak. Ebből magyarázható meg egyszersmind a VI. számú tábla nagyobb szalmaés kisebb magtermése is ugy mennyiség, mint minőség tekintetében. Kívánatos volna, ha a leirt vetési kísérleteket minél többen eszközölnék és az elért eredményeket nyilvánosságra hóznák. N . H.

1325 keverhetők stb. mig a tiszta melasszet, mely csak hordóban szállítható, etetés előtt vizben kell feloldani, mi meglehetős lassan megy s a további kezelése is körülményesebb s nagyobb tisztátalansággal jár, mint a melasszekeverékeké. Ezen hátrányokkal szemben persze a tiszta melasszenek is vannak előnyei, nevezetesesen hogy sokkal olcsóbb és hogy tápértéke könnyebben Ítélhető meg, mint a melasszekeverékeké. Ezért kétségtelenül az lenne a gazdára nézve a legelőnyösebb, ha tiszta melasszet vásárolva maga készíttetne magának tetszésszerinti keveréket, mert akkor ugy a tiszta melassze, valamint a melasszekeverékek előnyeiben részesülne ; csakhogy a melasszekeverékek házilag való előállítása úgyszólván a lehetetlenségek közé tartozik, mert a hideg melassze nagyon sürü folyadék, ugy, hogy előbb okvetlenül föl kell melegíteni s a keveréshez is különös eszközök szükségesek. Igy tehát nem marad más hátra mint az, hogy vagy tiszta melasszet vagy készen vásárolt keveréket használjunk etetésre, é. p. előbbit akkor, ha az olcsóságra, utóbbit pedig ha a kényelemre fektetetünk nagyobb súlyt, magunk azonban nem foglakozhatunk daraszerü melasszekeverék előállításával.

Hazai ezukorgyáraink még nem készítenek száraz melasszekeveréket, sőt a tiszta melassze takarmányozásának terjesztése körül is alig fáradnak, pedig mint ahogy Németországban történt, nálunk is elsősorban a ezukorgyárak vannak hivatva, hogy a melasszet az állattartásnál közszükségletté tegyék, mit kétségtelenül el is érnének akkor, ha az ember kényelemszeretetére támaszkodva elég olcsó melasszekeverékeket hoznának forgalomba. Rovatvezető : Cselkó István. Ezért talán nem lesz fölösleges, ha Németország tapasztalataira támaszkodva kiemeljük A melasszekéverékekró'l. az ott létező számtalan melasszekeverék közül Németországban a ezukorgyárak mintegy azokat, melyek eddig a legjobbaknak bizo4'5 millió q melasszet nyernek évenkint, mely- nyultak, ilyen pedig mindössze csak kéttő van, nek már negyedrésze takarmányul szolgál, t. i. a répaszeletmelassze s a tőzegmelassze. pedig alig hat éve annak, hogy a gazdák Répaszeletmelasszet azon ezukorgyárak etetni kezdték. De a melasszeetetés nem érte készítenek Németországban, melyek szeletszáel Németországban tetőpontját, sőt ellenkező- ritásra vannak berendezve. Ugyanis e gyárak leg, az ottani ezukorgyárosok ugy reményked- most már nem a tiszta szeletet szárítják, nek, hogy a gazdák idővel az összes me- hanem előbb melasszeval keverik azt s csak Rovatvezető: Kerpely Kálmán. lasszet vagy annak legalább is túlnyomó ré- azután szárítják, miáltal különböző előnyöket szét takarmányul fogják használni. A melassze- érnek el, u. m. 1. hogy igy olcsóbban tudják Búzatermelési kísérletek változ- etetés e rohamos terjedését nemcsak kiváló a répaszeletet szárítani, mert a sürü melasztáphatása, de a ezukorgyárosok , azon törek- széval kevert szelet kevesebb vizet tartalmaz tatott vetési sortávolsággal. vése is okozta, hogy etetését lehetőleg kényel- mint a tiszta szelet, 2. hogy a szeletmelaszÖ Az ácsi ezukorgyár gazdaságában kí- messé tegyék, mit melasszekeverékeik által széval nagyon jól tudnak a melasszen túladni, sérletek történtek aziránt, vájjon a buza veté- értek el. Ugyanis a melasszekeverékeknek azon mert a gazdák előszeretettel vásárolják azt s sénél megváltoztatott sortávolságnak az u. n. nagy előnyük van, hogy minden tekintetben 3. hogy nem kell a keveréshez használandó páros sorban való vetésnek, milyen befolyása ugy lehet vele bánni mint a darával, mert anyagért pénzt kiadniok, , mert a s zeletet lehet a termés nagyságára és minőségére. Az szárazak és morzsásak; tehát zsákban szál- maguk termelik. érdekes kísérlet eredménye az alábbi kimutatás líthatók, padláson tarthatók, az adagok könnyen A kérdéses két anyagot többnyire oly lemérhetők s más takarmánynyal könnyen alapján a következőkben foglalható össze: arányban keverik egymással, aminőben nyerik, vagyis miután a földolgo?ott répa után mintegy 50% szelet és 2—2"5% melassze keletkezik, 50 r. friss szeletre 2—2 5 r. melasszet számitatnak s akkor mintegy 7'5—8 r. száraz * $ 2 takarmányt nyernek, mely közel 2/s-részben I a s szeletből s 1 k -résznél valamivel több melasz&> i s^eból áll s mely 18—24% czukortartalom a á mellett körülbelül ugyanoly arányban, de sokkal konczentráltabban tartalmazza a többi répaalkatrészeket mint maga a ezukorépa, mert a melasszeval -— a czukor egy részét sidüllő 22 17-3 87-7 182-3 15-21 31-60 46-81 33471 695'34 zabosbükk. 301-16 q I. oszt/ ll'l»/o 79'2 kg. kivéve — visszadják a szeletnek mindazt, 33 55 q II. „ amit a répából kilúgoztak. 22 16 2 88-2 191-2 14 45 32-02 46-47 317-91 704-49 „ , 279-20 q I. „ 13-8«/o 77"4 „ Nálunk a hatvani ezukorgyár foglalkozÍK 38-71 q II. „ a répaszelet szárításával; e gyár tehát minden nehézség nélkül meghonosíthatná a szeletA vetőgép beállítása a páros sorok vetésére. melasazet s ezáltal nemcsak a melasszeetetés megkedveltetéséhez járulhatna, de magának is használna, mert pl. a német ezukorgyárak a szeletmelasszeval ugyanannyiért értékesitik a melasszet mint a hasonló sulyu szárított szeletet, amit a tiszta melassze A vetőgép normális beállítása. eladásánál nem érnek el. A szeletmelassze, melyet édes ize s kellemes szaga miatt minden állat szeret, igen tartós, továbbá nagyon természetszerű s kitű5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

NÖVÉNYTERMESZTÉS.

TAKARMÁNYOZÁS.

1326 nően h .íó abraktakarmány s csak azt lehet rajta kifogásolni, hogy nedves levegőben vizet szi magába, mely esetben gomolyos lesz és ragadóssá válván, bepiszkítja a pallót. Némely czukorgyárak, melyek azonban kétségtelenül nagyon magas hőmérsékletnél szárítják a szeletet, azt is állítják, hogy a czukornak egy része elvész (karamelizálódik) a szárítás alkalmával, de Bosse czukorgyárig izgató szerint ugy lehet a szeletmelasszet kellő elővigyázat mellett még 100 fokon felüli hőmérsékletnél is szárítani, hogy a czukornak nyoma se karamelizálódjék. Azon czukorgyáraknak, melyeknek nincs szeletszáritójuk, csak a tőzegmelassze készítését ajánlhatjuk, mert a tőzeg a legjobb anyag a melassze fölitatására, miután utóbb nemcsak a tőzeg felületéhez tapad, hmem szövetjébe is ivódik, mit csekély mértékben a répaszelet is megtesz, de amit a többi anyagok, melyek a melassze fölitatására használtatnak, alig képesek megtenni, mert azok inkább csak fölületükkel ragadják a melasszet magukhoz. Ebből az következik, hogy a tőzeggel konczentráltabb melasszekeverékek állíthatók elő mint más anyagokkal, mert a tőzegmelassze 75—85% melasszet is tartalmazhat, mig más keverékekben csak mintegy 50%, sőt a szeletmelaszszéban csak mintegy 35% melassze foglaltaik. Különösen sok melasszet képes a dombos lápokon előforduló tőzeg, minő nálunk pl. Árva, Kolozs-, Alsófehérmegyében stb. van, fölinni, mig a siki- (réti-) lápokon lévő tőzeg, minő pl. az Ecsedi Szatmármegyében, a balaton- és fertőmelléki, a Tisza s Körös mentén lévő stb. kevésbbé alkalmas e czélra, mert utóbbi főleg sásból, mig előbbi inkább mohából képződik. A tőzeg nem bir tápértékkel s igy csakis a melassze az, mely a tőzegmelassze takarmányértékét megállapítja. Épen ezért csak jó tőzegliszttel kellene a melasszet fölitatni, mert a legjobb tőzeg is olcsóbb mint a tiszta melassze, miután pedig a német czukorgyárak a tőzegmelasszet hasonló áron adják el mint a tiszta melasszet, czukorgyáraink akkor is nyernek a tőzegen, ha a drágábbat, de jobbat választják s ebben az esetben több bizalmat is keitenek a gazdánál készítményük iránt. A tőzegmelasszeval termé-zetesen mintegy 15—20, átlag 20-al drágábban fizetjük a melasszet, mint a tiszta melasszeval, mert a tápértékkel nem biró tőzegmelasszeárban megy, de a tőzeggel vásárolt melassze magasabb árát némileg kiegyenlíti az, hogy a tőzegmelassze természetszerűbb és hogy etetése sokkal kényelmesebb, mint a tiszta melassze etetése, mert a tőzegmelassze száraz, morzsás, daraszerü anyag, mely évekig is eltartható romlás vagy tápértékének csökkenése nélkül. A tőzegmelassze nagyobb természetszerüsége csakis a tőzegtől származik, mely fanyar alkatrészeivel ellenthat a melassze hashajtóhatásának s azonkívül a szaganyagokat is megkötvén, nagyon előnyösen befolyásolja a béltartalmát s annak trágyaértékét is növelj. Nagyobb természetszerüsége miatt különösen a lovak táplálásánál bir a tőzegmelassze fontossággal ; igy pl. Németországban évenkint 1/2 millió q-nál több tőzegmelasszet használnak takarmányul, melynek nagyobb részét a lovak fogyasztják. A megbeszélt két melasszekeveréknél nem ismerünk jobbat. Németországban olajpogácsaliszt, tengericsira, sörtönköly, vérlisztmelasszet és sok más — részben ismét fölhagyott melasszekeverékeket hoztak és hoznak forgalomba, melyeknek gyártói azzal ajánlják takarmányukat, hogy a melassze természetes fehérjeszegénységét küszöbölték ki, de a kellő szakismerettel biró gazda ezt csak hátránynak tekintheti, mert a melassze fehérjeszegénységén maga is tud— és pedig olcsóbban mint ahogy azt a gyáros teszi, segíteni azáltal, hogy fehérjében gazdag takarmányt is etet állatjaival. Mi tehát nem szorulunk agyá-

KÖZTELEK, 1900 AUGUSZTUS HÖ 18 ros közbejárására és pedig annál kevébé, mert abban az esetben, ha a gyáros eszközli a fehérjekiegyenlitést, nem tudjuk sem a melasszekeverék valódi értékét kellően megítélni, sem arról nem szerezhetünk egykönnyen biztos tudomást, nem-e hamisított vagy romlott pl. avas, penészes, rothadt agyaggal keverte a melasszéi, mert különösen Németországban már ugy áll a do'og, hogy sok gyáros oly eszköznek tekinti a melasszet, melylyel a romlott pogácsát stb. ismét piaczképes áruvá tudja tenni. Kivált a nagy reklámmal hirdetett melasszekeverékeket tanácsos gyanús szemmel nézni, ha másért nem, már csak azért is, mert a sok pénzbe kerülő reklám a kifogástalan takarmányt is megdrágítja s igy nem a gyáros, hanem mindig a gazda fizeti meg a reklám költségeit. Egyébiránt a szóbanforgó csalattatások ellen némileg azáltal védekezhetünk, ha a melasszekeveréket valamely vegykisérleti állomás által megvizsgáljuk, mely vizsgálatnak azonban az utóbb emiitett keverékeknél nem csak a czukortartalomra, de a valódi emészthető fehérje s esetleg zsírtartalomra és a romlatlanságra is kell kiterjeszkednie; csakhogy az ilyen részletes vizsgálat meglehetős sok pénzbe kerül s ezért csak nagyobb bevásárlások alkalmával eszközölhető. A szeletés tőzegmelasszet ellenben nem szükséges ily részletesen megvizsgáltatni, mert ezeknél rendszerint elégséges, ha czukortartalmukat ismerjük, minek megtudása egyenkint csak 6 koronába kerül. A 6 koronányi vizsgálati költséget azonban sohasem kellene — még a tiszta melassze vásárlása alkalmával sem — sajnálni, mert ugy ennek, valamint a melasszekeverékeknek fölötte változó összetételük van, olyannyira, hogy Németországban már oly szeletmelassze is akadt, mely alig tartalmazott 10% czukrot. Egyébként a szelet s tőzegmelasszeval meg lehetünk elégedve, ha előbbi 18—24, utóbbi pedig 35—40% czukrot tartalmaz. Csélkó István.

65

SZAM.

10-IK É V F O L Y A M .

szeletet nem vágja, nyesi, hanem szakítja s ennek következtében az eke rángatódzik, irányát minduntalan változtatni akarja. Vonóerőszükséglete éppen emiatt, az eke könnyűsége daczára jelentékenyen nagy. A Scholtz féle vasgerendelyes ekénél, melyet a 88. számú ábra mutat, az eke átváltása a szarvak közt álló kiakasztó emeltyű meghúzása után a szarvak megemelésével történik, mire az eketest nagyon kis lóditásra úgyszólván önmagától átváltódik. Ami tehát az átváltást illeti, az ennél áz ekénél is nagyon könnyű és kényelmes. Szerkezeti elvében egyébként megegyez az előbb leirt fagerendelyes ekével, csak talyigája más, amennyiben állitható kerékkel bir. Munkája, miután csoroszlyája nincs, a bemutatás alkalmával épp oly kevésbbé volt megfelelő mint a fagerendelyes ekéé. A szántás mélységének szabályozására a gerendely közép táján laposra van kovácsolva s felső élén kivágásokkal ellátva, melyekbe a tal iga kapcsa akasztható. A gerendely e helyen oly vékonyra van kovácsolva, hogy nagyobb, oldalt támadó erőnek aligha állhat ellen. Az eketest tarlós oldalán az átváltó beakasztó részlet és a talp közti üres hézag munka közt gyorsan eltömődik, az eke nem csúszhat simán és kiugrik a barázdából. Ez néha annyira ment, hogy a talyiga is felfordult. E két eke egyedüli előnyét a könnyű és kényelmes átválthatásban kell keresni, mert munkájuk, legalább a bemutatás alkalmával, egyáltalán nem volt kielégítő. Igaz, hogy a próbaterület rendkívül elhanyagolt taraczkos föld volt, melyben még a jó eke is nehezen járt. De éppen az ilyen földön bizonyul be leghamarább melyik a jó eke. Scholtz maga e sorok irója előtt ugy nyilatkozott, hogyha tudta volna, hogy ilyen földön kell szántani, hozott volna más ekéket csoroszlyával, mert ő maga is belátta, hogy ekéi nem voltak képesek szántani. A Scholtz-féle többtestű hegyi hántó ele.

Amennyire nem váltak be Scholtz egytestű váltó ekéi, annyira figyelmet érdemel Scholtz többtestű hántó ekéje, melyet a 89. számú ábra mutat. Ezen eke szerkezeti elve teljesen elüt más többtestű váltóekéktől s a mennyire azt a szerkezet és a vele végzett Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál. munka mutatták, tényleg jól dolgozó hasznos gépnek bizonyult. Az eke kettős sinből készült, Hegyi ekék és hegyi vetó'gépek. a sarkokon legömbölyített derékszögű egyenközényalaku vaskeretben nyugszik oly módon, ii. hogy annak rövidebb oldalain átlószerüen A Scholtz-féle hegyi elélc__ szerkezeti elvét nyúlik át a közös gerendely, melyre egymás a 87. és 88. számú ábrák mutatják.*) A ía- fölé párosával vannak az ekefestek rövid erős gerendelyes eke — lásd a 88. számú ábrát ekefőre szerelve. A keretet négy kis talyiganagyon egyszerű, primitív szerkezetű könnyű kerék támasztja alá s egy emeltyűvel az feleszköz, mely nem sokban tér el a felvidéken emelhető vagy sülyeszthető. A gerendely hátsó még ma is használt régi faekéktől. A ge- végén levő fogantyú — szarv — segélyével a rendelyre szerelt egy darabból álló váltóeke- keretben jobb- és balfelé elmozdítható, ugy test a szarvak közt álló zárós kilincs meg- hogy hol jobbfelé, hol balfelé induló átlót kéhúzása után ugy fordítható át, hogy a szarva- pezhet. Azonkívül még hossztengelye körül is kat egyszerűen oldalt lefelé nyomják, mire a megfordítható. A gerendely ezen mozgathatózáró kilincs önmagától beakasztódik az eke- sága teszi lehetővé az eketestek átváltását, test talprészébe s most a szarvakat eredeti mely ugy történik, hogy a keret felemelése állásukba hozva az eketest átváltva emeltetik után a gerendelyt, melyet állásában rögzíteni fel. Itt tehát az eke átváltása lehetőleg lehet, kiakasztják és a keret közepére tolják könnyű és kényelmes, egyáltalán nem kiván ugy, hogy az a keret közepén nyúlik át annak nagyobb erőt. Maga az eketest ruhadló- hosszoldalaival párhuzamosan. Ekkor a gerenszerüen meredek, gyorsan fordít. Csoroszlya delyt hossztengelye körül félig megfordítják, nincs az ekén s a gerendelyt egyszerű víz- mire a dolgozó eketestek a földről felemelszintes fatengelyü talyiga támasztja alá nem kednek a keretmagasságig, ugyanakkor a felül állitható kerekekkel. levő eketestek leszállnak szintén a keret maA bemutatás alkalmával eszközölt pró- gasságáig s igy a gerendely, az eketestek bák azt mutatták, hogy ezzel az ekével tiszta mindkét sorozata és a keret egy sikba fekszebarázdát húzni képtelenség- Ha csoroszlyát nek. Igy áll az eke szállításnál is. Ezután a szerelnek a gerendelyre, valószínűleg jobb gerendelyt még egy félfordulattal átfordítják, eredmény érhető el vele, de mivel talyigája mire az előbb felülálló eketestek leszállnak a mai alakjában nem megfelelő, mégsem lesz jó földre s az előbb dolgozók felemelkednek. — hegyi eke. Vezetése nehézkes, mert a föld- Erre a gerendely áttolatik átlós irányba — az első menetnél jobb irányba menő, a másodiknál bal irányba menő az átló — állásába *) Az itt hivatkozott ábrák a „Köztelek" múlt I rögzittetik, a keret leeresztetik s az eke munszámában jelentek meg.

GAZDASÁGI GÉPÉSZET.

68. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . kára készen áll. Az egész müvelet egyszerűen, könnyen és gyorsan végezhető. Az eketestek szilárdan és helyes irányban állnak munkára. A Scholtz féle többtestű váltóeke ezen könnyű átválthatósága kiválóan alkalmassá teszi azt a lejtős, hegyes területeken való használatra. Miután az idejében végzendő tarlótörés a hegyvidéken csak oly fontos mint a sikon, ez a hántóeke méltán érdemelhet elterjedést a hegyvidéken gazdálkodók közt. Aránylag könnyű, vonóerőszükséglete csekély, munkája mint hántás teljesen jő, nem kÍ7án több erőt mint a közönséges hántóekék. A bemutatás alkalmával két ökör is elhúzta. Rendes munkánál azonban jobb lesz négy ökröt eléje fogni. A hegyi ekék közül tehát két jól bevált eke áll a gazdák rendelkezésére. Az egybarázdásoknál a Sack-rendszerü, a több barázdásoknál Scholtz váltó hántóekéje. Különösen kivánatos lenne az egybarázdás jó hegyi eke elterjedése, mely kiszoríthatná a ma használt tökéletlen faekéket. Ha ezek gyártását valamelyik hazai mezőgazdasági gépgyár megkezdené — hogy ne legyünk kénytelenek ebben is a külföldre szorulni — nagy szolgálatot tehetne a hegyvidék mezőgazdaságának, mely jó eke hijján megfelelő talaj művelést nem végezhet. i f j . Sporzon Pál.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 850. kérdés. Tojásértékesitő szövetkezetet községünkben létesíteni a gazdák hajlandók, nagy bökkenő azonban az, hogy az igy összegyűjtött tojást majd nem tudjuk kellően értékesíteni. A földmivelési minisztérium által küldött alapszabály-tervezetben arról, hogy az összegyűjtött tojást ki veszi át, egy szó sincs. Kérek ezúton felvilágosítást, hol és mi módon értékesíthető a szövetkezeti uton összegyűjtött tojás? 0. J. 351. kérdés. Vidékünket igen szegény nép lakja — sajnos — nálunk még söha senki nem járt azon czélból, hogy a szövetkezés előnyeit velünk megismertesse, nálunk ilyent létesíteni lehessen. B. lapjukban olvasom, hogy a Bácskában már nagy számmal működnek tojásértékesitő szövetkezetek, kérek felvilágosítást arra nézve, kihez és hová forduljak ez ügyben tanácsért és útbaigazításért. Sáros-Sz.-J. J. P. 352. Kérdés. A jelenleg kezelésem alatti gazdaság — ezideig bérbe volt adva — és a bérleti szerződésben ki van kötve, hogy ugy a szalma, valamint a takarmányféléket köteles bérlő bérbeadónak bizonyos összegért átengedni, sőt még egy szálat sem szabad eladni semmiből és bérbeadó a takarmánynemüeket teljes becsértékükben veendi á t ; tehát kérdés tárgyát képezi, hogy egy köbméter térségü háromhónapos rakásu lóherében vagy szénában hány kilogramm van? és például hány kilogramm lehet csak egyhónapos rakásu kazalban ? Itt lehet vásárolni 3 írtjával q ját, mit én kissé sokalok, de kérdem azt is, hogy ezen ár nem-e csak felvert az itteni u. n. szenzálok által? Bárcza. P. K. 353. kérdés. Hároméves, — négy holdnyi luczernásomat csikólegelőre szándékózom átalakítani, — a luczernással határos buzatarlón pedig uj csikólegelőt létesiten. Minő talajművelést kell végeznem, miféle magkeveréket használjak, hogy jó tartós legelőt nyerjek s mit kell tennem a legelő jókarban tartásához. A két legelőt felváltva akarom használni. Hány csikót tarthatok el ily módon a nyolcz kat. holdnyi területen ? Halas. T. J.

KÖZTELEK, 1900 AUGUSZTUS HO 29. 354. kérdés. Kérem legyenek szívesek tudatni velem, hogy Kuffner-féle hengerkerék és a Laas-féle Kayser-kapáló gép alkalmazásáról van-e már tapasztalata a gazdaközönségnek? Hol lehet azt kapni ? Mi az ára? Továbbá magasnyomású b rsajtó (hydraulikus) hol kapható ? Mi az ára? Vajta. G. D. 355. kérdés. Kérném tudatni, hogy egy köbméter szalmának, továbbá egy köbméter törek-polyvának mi az ára, ha egy keresztnek a szalmáját polyváját 14 krba számítjuk? 2-szor. Mi az ára egy köbméter trágyának, ha egy kettős fogat trágyát 1 frtba, négyes fogat trágyát 1 frt 50 krba számítunk. A.-Ábrány. K. E. 356. kérdés. Mely legolcsóbb gyártmányú, gőzerőre szerelt szalmapréssel lehet a legnagyobb munkaeredményt elérni és mily költségbe kerül a préselés munkája — részletezve — a szalmánál mmázsánként ? Lehet- e és hol ily prést kölcsön bérelni. Körösszeg. V. E. 357. kérdés. Gazdaságomban arató részesek részének cséplésénél tüz ütött ki, s az ott levő összes gabonájok leégett, a gazdaságban általános (pausal) biztosítás van, kérdem tartozik-e a biztosító társaság a leégett gabonát megfizetni, megjegyzem, hogy a tulajdonosnak a gabonát kicsépelve kellett volna a részeseknek hazaszállítani? P.-Badvány. B. V. 358. kérdés. Hogyan jobb a szuperfoszfátot vetni, szántás előtt vagy a vetés boronálása előtt; a szuperfoszfát őszi buza alá lesz használva. Ó-Gyalla. W. M. 359. kérdés. Jász-Nagykun-Szolnok és Békésmegye szélén fekvő gazdaságomban, a műtrágyával óhajtanék kísérletet tenni. Van egy tábla földem, a talaj meglehetős szikes, sőt helyütt-helyütt vakszikfoltok is vannak benne; 1 évvel ezelőtt fekete ugar volt, az idén buza volt belé vetve, ámde a buza alig kelt ki benne s igy igen gyengén termett; jelenleg ugy tekintem, mint ugart és újból búzát akarok belé vetni, ámde műtrágyával. Milyen műtrágyát használjak s mennyit egy holdra és mikor, miként kell a műtrágyát elvetnem ? Puszta-Csuda-Balla. Dr. 8. J. 360. kérdés. Két tábla földem van, az egyik könnyű homokos, a másik kötöttebb lapályos talaj. Mindkettőben tavaly fészekben rakott portrágyába tengeri volt, az idén pedig zabos-bükköny, mely után most őszit akartam vetni; azonban a bükköny a zab közül kiveszett és igy a zabot kihagytam érni. Hogy a tervbevett turnusról ne kelljen letérnem, szándékom a könnyebb talajba rozsot, a másikba pedig búzát vettetni műtrágya segélyével. Bátor vagyok tehát kérdezni, hogy helyes-e térvem és hogy 16—17°/o műtrágyából (szuperfoszfát) mennyit és mikor kell magy. holdanként alkalmaznom ? Vagy egyátalán miféle műtrágya a legalkalmasabb ? Di-ávafok. D. I.

Felelet. A tojásértékesitésről. (Felelet a 350. és 351. sz. Mrdésekre) Ha valamely községben, föltéve, hogy e község a vidéki fogyasztó; piácztól legalább 10 kilométerre esik, közelebb fekvő községekben, mely községek az élelmiczikkeket amúgy is jól tudják a vidéki fogyasztópiaczokon értékesíteni — nem érdemes értékesítő szövetkezetet létesíteni — a gazdák tojásértékesitő szövetkezetet létesíteni óhajtanak, mindenek előtt forduljanak felvilágosításért és tanácsért az illetékes kerületi állattenyésztési m. kir. felügyelőséghez. Onnan rövidesen választ kapnak, sőt a földmivelésügyi minisztérium által kidolgozott alapszabály-

1327 tervezetet is.. Ebben benne van minden, am a szövetkezet létesítésénél szem előtt tartandó. Természetesen nincs benne az, hogy a tojási ki veszi meg és mily áron ? Ez benne sem lehetne, mert hisz el nem képzelhető, hogy akkor, midőn egy újság sem ajánl a közönségnek czégeket, a földmivelési minisztérium a szabad kereskedelmi verseny sérelmére egyes czégeket ajánljon a gazdáknak, kik aztán rövid idő múlva ezen csak most fejlődésnek induló egészséges állattenyésztési ágazatot monopolizálni nem mulasztanák el s ugy agyonringeznék és karteleznék, mint sok más termelési ágazatnál azt már megcselekedték. A teendő tehát az, hogy mielőtt a szövetkezetet végleg megalakították, néhány vezérférfia kezdjen a tojás átvételére nézve tárgyalásokat akár az ottani vidéki nagyobb tojáskereskedővel, akár Budapesten székelő Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezetével, akár más budapesti czéggel. Bármelyik czég. szívesen fog vállalkozni arra, hogy a szövetkezet által mindenkor friss és szép nagy tojásokat átvegye és jobban megfizesse, mint a falusi tyukászok által összevásárolt vegyes tojást. Igy volt az a Délvidéken is. Mielőtt a tojásértékesitő szövetkezetek létesítéséhez fogtunk volna, kerestünk egy vállalkozó czéget a tojások átvételére. Találtunk is Hartman és Coner szabadka-london i czégben ilyet, a kivel ma már működő 54 délvidéki tojásértékesitő szövetkezet nagyon meg van elégedve, de ugy gondolom a czég sem panaszkodik s nem is panaszkodhat, mert a szövetkezetek szorgalmasan szállítják neki a tojást, mindennap frisset és szép nagyokat. A vállalkozó czéggel való egyezkedés, vagyis megállapodás ugy történik, hogy a szövetkezet igazgatósága vele bizonytalan időre szerződ st köt, meghatározván azt, hogy a czég a budapesti, bécsi vagy londoni tojásárak szerinti ár arányában fogja hetenként előre a tojásátvételi árakat meghatározni s a szövetkezet igazgatóságával 1—2 nappal előbb tudatni. Joga lesz azután az igazgatóságnak ezen árakat ellenőrizni s a mennyibe más czég a készletben levő tojásokat ládánként (1440 drb tojás) legalább 2 koronával jobban megfizetni ajánlaná, azt az igazgatóságnak — a szerződéses czégnek minden Hőleges értesítés nélkül elfogadni lehessen. Ezen intézkedés ugyanis biztosítani kívánja a szabad versenyt s a szerződéses czéget arra birni, hogy a kedvező helyzettel soha vissza ne éljen, hanem ajánljon mindenkor a tojásokért a legmagasabb árt — olyat tudniilik, a mely ajánlott ár mellett ő még kereshet tiszteséges polgári hasznot. Hogy ilyen feltétel mellett fog akadni vállalkozó czég a tojás átvételére, az bizonyos, mert már Hartman és Coner után mások is vállalkoztak. Belátható könnyen, hogy a czégnek mennyivel könnyebb a tojásátvétel, ha szövetkezettől kapja azt, ahol minden nap a legfrisebb tojások gyűjtetnek egybe és csomagoltatnak be, minden közbeeső gyűjtők alkalmazása nélkül, ami a czégnek ezelőtt — vagyis midőn a falusi gubásokkal gyűjtötte a tojásokat, sok pénzbe került. A szövetkezeti tojásért tehát nagyobb árt is fizethet, sőt kötelezi arra, hogy tojások árát azonnal készpénzzel fizesse ki. A szövetkezetnek joga levén a készletben levő tojásokat nagyobb áraján'ás esetén másnak eladni, de szerződő czégnek az ily esetekből kifolyólag a szövetkezettel kötött szerződést felbontani joga nincs, azaz ha a tojásokért ismét csak a czég ajánlja a rendes előre megállapított hetiárt — ezt minden vonakodás nélkül átvenni is köteles. A ki tehát községében tojásértékesitüszövetkezetet létesíteni óhajt, az forduljo.i előbb felvilágosításért és alapszabálytervezetéi t akár a kerületi állattenyésztési m. kir. fel-

1328

KÖZTELEK, 1900. AUGUSZTUS

ügyelőséghez, akár a gödöllői m. kir. baromfitenyésztőtelep és munkásképző-iskola vezetőségéhez s ha azt megkapta, akkor nézzen körül a vidéken egy szolid tiszteséges tojáskereskedő után s azzal tárgyaljon. Ha olyat nem talál, forduljon a fentebb emiitett czégekhez. Azt kivánni a minisztériumtól, hogy az még a vállatkozókat is közvetítse a gazdáknak, egy kissé talán mégis sok s a gazdák önállósága és élelmességére nézve épen nem a legjobb világot vett. Bizonyos, hogy ha Magyarországon lesz 400—500 tojásértékesitő szövetkezet, melyek mind egy minta szerint fognak működni, azok együtt önállóan aztán Budapesten felállíthatnak majd egy központot, mely központ diktálhatja aztán a tojásárakat, mig azonban csak 50—60 szövetkezet dolgozik, addig központról álmodni sem lehet. Fel tehát a munkára, lássunk hozzá a dologhoz s ha eleinte piczi haszonnal is — de kezdjük meg a szövetkezeti tojásgyüjtést. Mielőbb!! ' Rreblay Emil. Lóher és réti széna értékbecslése. (Felelét a 352. kérdésre.) Egy hónapig összerakott réti széna köbméterének súlya 90—100 kg., sarjué 7 5 - 9 0 kg, lóher és luczernáé 80—90 kg. Háromhavi üllepedés után emelkedik a réti széna súlya 110—120 kg-ra, a sarju-é 100—110 — a lóher és luczerna szénáé 90—100 kg-ra. Ha nagyobb tömegek becsléséről van szó, nagyon ajánljuk, hogy a kazal közepéből egy folyó méter kivágassék és pontosan megmázsáltassék, mivel különben végzetes hibát elkövethetünk. Jó minőségű réti és lóherszéna gazdasági árát, vagyis azt az árt, amint a széna a gazdaságban haszonállatok utján értékesíthető, közönségesen 4 koronával szokás felvenni, de ott, ahol mint Kassán aj katonalovak részére a széna 6 koronán is tényleg megvétetik, ezen magasabb ár ellen sem lehet kifogást emelni, mivel a széna ezen az áron tényleg eladható. Ezen kérdés iránt különben a legilletékesebb útbaigazítást az ottani hadtest hadbiztosságánál nyerhető.

i. Csikólegelö létesítése fümagkeverék utján. (Felelet a 353. sz. kérdésre.) A hároméves luczernást legelővé át lehet alakítani felülvetés által, a mely abban áll, hogy most szeptember hó folyamán, ha a talaj elegendő nyirkosságot kap, a luczernás hosszában és keresztben — lehetőleg erős rétboronával — megboronáltatik s igy elvettetik rajta 3 kg. mezei komócsin, 15 kg. angol perje és 15 kg. franczia perje. Ez a terület jövő májustól kezdve legeltethető volna s kedvező időjárás esetén 2—3 évi legelőt szolgáltatna. Ily módon azonban nem feltétlenül biztos a legelő sikerülte, minthogy számos külső körülmény kedvező vagy kedvezőtlen közrehatásától függ az. Hazai éghajlati viszonyaink között -rendszerint inkább érvényesülnek a kedvezőtlen hatású körülmények, épen ez okból a legelő létesítést felülvetés utján alig alkalmazzák. Sokkal biztosabb és 6—8 évig beható legelő létesíthető oly módon, ha a luczerna ez ősz folyamán feltöretik, az őszi mélyszántás a buzatarlón is megadatik s kora tavaszszal mind két terület bevettetik extirpálás vagy jó erős boronálás után a következő fükeverékkel. Vetőmagmennyiség k. holdank. Alopecuruspratensis (Réti ecsetpázsit) 10% 1-5 kg. Phleum pratense (Mezei komócsin) 10°/o 1*5 , Agrostis stolonifera (Taraczkos tippan) 20% 2'3 , Lolium perenne (Angol perje) 15% - 7-1 „ Poa pratensis (Réti perje) ... lc°/o l-6 „ Trifolium praténse (Köz. lóhere) 10% 2'— „ „ repens (Réti here) 15% 1-5 , Onobryehis sativa (Baltaczim) 10% 14-5 „ Összesen : 100% 32 kg. A fükeveréket czélszerü lesz április elején védőnövény nélkül tisztán elvetni, legelőször a baltaczimet, azután a réti ecsetpázsit,

H0 18

angol perje, taraczkos tippan és réti perje magját jól összekeverve együttesen s végül a két hereféle és komócsin magját, legczélszerübben szórva vetve. A két első évben mint kaszáló használandó a terület, mert mig a gyep nem erősödött meg teljesen, nem tanácsos legeltetni. A legelő jó karban tartásához szükséges annak őszi és kora tavaszszal gondos megfogasolása s a legeltetés ' ugy osztandók be, hogy se igen korán, se nagyon késő őszszel ne járják az állatok. Ha nagy szárazság idején más takarmányt is kapnak a csikók,a 8 holdnyi területen 12 darab eltartható, de ha tisztán a legelőre vannak utalva, holdankint egy darabot lehet számítani. R. I. Gazdasági gépek beszerzési forrása és ára. [Felelet a 354. sz. kérdésre.) A Kuffnerféle szoritóhengerek répavetőgépekhez a gyakorlatban jól beváltak. Bár elterjedésük nem általános, ott hol a répamag jó elvetéséről van szó, előnyösen használhatók. Kapható Kühne E. gépgyárában. Ára csoroszlyakarral (melyet azonban csak Kühne-féle vetőgépre lehet szerelni) 36 korona. Bővebb felvilágosítás Kühne gyárból kapható. A Herm. Laas-féle „Kaiser" kapálógép még nálunk kevéssé ismert. A jelenlegi többsoros kapálógépek közt — a németországi kapálógép versenyek eredményei szerint — a legjobb. Nálunk az időn Tót-Megyeren tartott kapálógép-versenyen Cervinka cseh gyáros által behozott Laas-féle kapálógép kapta az első dijat a többsorosok közt. Az eredeti Laas kapálógép kapható Hermann Laasnál Magdeburgban. Az utánzat Cervinkánál PrágaBubnában. Árak nagyság szerint különböző, az illető gyárak adhatnak erre nézve felvilágosítást. Hydraulikus borsajtót Kann és Heller budapesti czég utján vagy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete utján szerezhet be kérdésttevő. i. S. P. Ml az ára egy köbméter szalmának, polyvának és trágyának 1 (Felélet a 355. sz. kérdésre.) A felvetett kérdésekre megbízható válasz nem adható, mert a szalmánál felemlítve nincs, hogy a kérdés őszi vagy tavaszi, lazán összerakott vagy már leülepedett szalmára vonatkozik-e, hogy a kereszt hány kévés, az isiállótrágya marha-, juh- vagy lótrágya, friss vagy érett? Némi tájékozásul a következő adatok szolgálhatnak: 1 köbméter leülepedett őszi szalma súlya 90—100 kg. 1 köbméter leülepedett tavaszi szalma súlya 75—100 kg. 1 köbméter törekpolyva súlya 200—220 kg. 1 köbméter kereszt súlya lehet 100—150 kg. A szalmás gabonánál 25—40% esik a szemre, 60—75% a szalmára. Egy köbméter trágya súlya ennek víztartalma és érettségi foka szerint 500 és 150Ö kg. közt váltakozik. Tekintettel ezen nagy eltérésekre, a felsorolt anyagok tömég- és értékbecslésénél biztos támpont csak ugy nyerhető, ha néhány köbméter sulyá mérlegezés utján pontosan megállapíttatik, különben végzetes hibákat köve hetünk el. H. Á. Gőzerőre szerelt szalmaprés inunkaereűménye. {Félélet a S56. sz. kérdésre.) A széna és szalmasajtók közül a Dederich rendszerű folytonosan működő sajtó van leginkább elterjedve. Ujabban Németországban többféle rendszer is használtatik, de általában ugyanazon eredménynyel. A gőzerőre berendezett Dederich-féle széna- és szalmasajtó munkabírása óránként vagy átlagban 10—12 drb 60—90 kg. sulyu hasáb alakú csomag, vagyis óránként 600—1000 kg. préselt szalma vagy széna. A géphez három munkás elegendő. Á sajtolás munkájának ára métermázsánként a gőzgép fűtőanyaga, a kifizetett munkabér és a gépkoptatásból számitható ki, mely kiadásokat az egy nap átlag elérhető munkaeredményre vonatkoztatva kiderül a mmázsakénti munkaköltség. Hogy ez mily nagy, azt csak tényle-

65

SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

ges adatokból mindig a helyi viszonyok szem előtt tartásával lehet megállapítani. ; Kölcsön bérelni szalmasajtót nem igen lehet, de vannak terménykereskedő vállalkozók, kik szoktak szalmasajtókat küldeni nagyobb mennyiségű anyag sajtolására. Nálunk Ciayton és Shuttleworth, Hoffherr és Schrantz és 'Umrath és társa gépgyárak árusítanak s készítenek nagy, gőzerőre berendezett szalmasajtókat, hol kérdésttevő bővebb felvilágosítást kaphat. i. S. P. Arató részesek leégett gabonájának biztosítása. (Felelet a 357. kérdésre.) Nézetünk szerint a biztosító társaság a leégett gabona fejében a biztosítási összegei megfizetni tartozik, mert azon körülmény, hogy a gabona a cséplés befejeztével milyen czélra lett volna fordítandó, a biztositónak ezen kötelezettségén mit sem változtathat. Dr. Sz. A szuperfoszfát elliintésének ideje. (.Felelet a 358. sz. kérdésre.) A szuperfoszfátot legczélszerübb a vetőszántás előtt elhinteni és a vetőszántással alátakarni, mert az esetben oly rétegbe kerül, amely nem szárad ki ,oly könnyen mint a legfelső, tehát a növény biztosabban ős nagyobb mértékben kihasználhatja., Cs. 8. Szikes talaj műtrágyázása buza alá. (.Felelet a 359. sz. kérdésre.) Az iíy kérdésre az illető talaj ismerete nélkül nagyon nehéz határozott választ adni. Amennyire igy látatlanba tanácsot lehet adni, leginkább ajánlanám holdankint 150 kg. ammóniák szuperfoszfátnak a felhasználását, ezt a vetőszántás előtt kell elszórni és alászántani. Cs. S. Könnyebb és kötöttebb talaj műtrágyázása őszi alá. (.Felélet a 360. sz. kérdésre.) Szuperfoszfát alkalmazása egymagában csak azon esetben lesz helyénvaló, ha a talaj nitrogénben nem szűkölködik, különben az ammoniak szuperfoszfát alkalmazása czélszerübb lesz, az elsőből 100, az utóbbiból 150 kg. alkalmazását ajánlom. Cs. S.

Könyvpiacz. Uj megjelenésű könyvek nyilvántartása (1900. augusztus -hó). Ágoston Péter dr.: A szövetkezetek. (A kereskedelmi törvény és az 1898 : 'XXIII. t.-cz. rendszeres feldolgozása.) — Kézikönyv szövetkezet-alapítók, szövetkezeti tagok, igazgatók, felügyelő-bizottsági tagok és felszámolók . részére. — N. 8—r. (217., XII. 1.) 3 korona. Károly Rezső: Francziaország mezőgazdasági , viszonyai. — Szöveg közé nyomott 35 ábrával. (N.. 8-r. VIII. 232 1.) 5 korona. Ko ács János: Pénzintézeti reform. (8-r. 36 1.) 49 fillér. Körqsy József: A részvénytársulati statisztika kritikája és reformja. — (Különlenyomat a „Közgazdasági Szemle" 1900. évi folyamából.) — (N. 8-r. 45 1.) 2 korona. Közgazdasági Szemle, kiadja a M. T. Akadémia nemzetgazdasági bizottsága hozzájárulásával a Magyar Közgazdasági Társaság; szerkesztik: Hegedűs Lóránt és Mandelló Gyula. — XXIV. évfolyam, 8. szám, augusztusi füzet. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet Értesítője, az 1899—1900-iki tanévről. — . Szerkesztette: dr. Csanády Gusztáv, igazgató, a Ferencz József-rend lovagja, A magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémia Értesítője az 1899—1900-ik tanévről; a tanintézet fennállásának 82-ik évében — Szerkeszti : K. Vörös Sándor, kir. tanácsos, IiendlleMervezet az állatvédelem és állattartás tárgyában. — Összeállította : Az Országos Állatvédő-Egyesütet. Réti János : A vetőmag-termesztés- és nemesítésről. — Irta : Réti János, kir. gazd. int. tanár. — A szerző tulajdona. 50 fillér. Busz Andor dr.: Az értékpapír-forgalom megadóztatása. — (1900. évi XI. t.-cz.) — (8-r. 165 1.) 3 korona. Termeljünk gyümölcsöt. — Népies oktatás a gyümölcstermelésre és a fák gondozására. (8-r. 24 1.) 40 fillér. Vajda Ármin: A Cheque-forgalom és fejlesztéseinek eszközei. — A modern fizetési forgalom alakulása. — (8-r. 112 1.). > 2 korona

68. S Z Á M . 10-IK É V F O L Y A M . Verus dr. : A szooziális kérdés hajdan és most. — II. kötet. — A keresztény társadalom programmja. — (N. 8-r. 317.1.) — Szerző tulajdona. 4 kkorona. Burtik Győző: A mezei munkások egészségügyi •viszonyairól, különös tekintettel a volt korona-kerületre. — A „Magyar orvosok és természetvizsgálók" nagygyűlésén a társadalmi szakosztály jegyzője által tartott felolvasás. — Irta: Burtik Győző, tanár. Dreszler, Garten-Insp. E.: Der Spargel. — Eine kurze Anleitung zu seiner Kultur und Verwertung. — Nach dem Tode herausgegeben von Walter Dreszler. — Mit 10 Abbildungen. (VII 67 S.) Goethe, Landesökon. Rat Dir. Rud : Die Obstund Traubenzucht an Mauern, Hauserwanden und im Garten. — Für/Unterrieht und Praxis bearbeitet gr. 8°. (VII. 215 S. mit 182 Abbildungen und 19 Tafeln.) Gebunden in Leinwand 9 Mark. Holstein Ledreborg, Dr- Josef Gráf von : Aus den landwirtschaftlichen Zustanden in Dánemark. — Mit einem Schlusswort von Prpfessor Dr. Gustav Ruhland. — Gr. 8°. (94 S.) 1-50 Mark. Janscha, Lehrer: Die Bienenzucht.. 5. Auflage. — Neuherausgegeben und mit Anmerkungen versehen von Lehrer Hugó Nufer und Pfarrer F. J. Untergasser. — 8°. ("VHI. 101 S. mit 45 Abbildungen.) 1-bO Mark. Bersch, Versuchsstat.-Assist. Dr. Wilhelm: Zusammensetzung, Beweriung und Auskauf der Handelsfuttermittel. — Vorschláge zur Reform des Futtermittel-Handels. — Gr. 8» . (56 S.) 1 Mark. Kiehl, A. F. : Ertragreicher Zuckerrübenbau. Langjahrige Erfahrungen und Beobachtungen. — gr. 8°. (VI: 60 S.) 1-20 Mark. Schirmer-Neuhaus, Rittergutsbes. Frdr.: Dreissigjahrige Wirtschafts-Erfahrungen. — Gr. 8°. (XIV. 228 S.) 3.— Mark. Gebund. in Leinw. 3.50 Mark Stebler, Dr. F. G.: Der rationelle Futterbau. — Praktische Anleitung für Landwirte. — 4. Auflage der Schrift: Die Grasmischungen zur Erzielung des grössten Futterertrages. — Mit 141 Textabbildungen. (VIII. 2i2 S.) Wagner, Geh. Hofrat, Versuchsstation-Vorsteher, Prof. Dr. Paul: Düngungsfragen, unter Berüchsichtigung neuer Forschungsergebnisse besprochen. — 4. Heft. Mit photograph. Abbildgn. 3 Aufl. gr. 8° (88. S.) 1-50 Mark. Anderegg, Prof. F.: Eine Sammlung freier Vortrage zur Hebung der Landwirtschaft. — (In circa 12 He'ften) 1 Heft gr. 8°. (32 S.) —.75 MarkEbermayer, Geh. Hofr. Prof. Dr. Ernst: Einfluss der Walder auf die Bodenfeuchtigkeit, auf das Sickerwasser, auf das Grundwasser und auf die Ergibigkeit der Quellen, begründet durch exakte Untersuehungen. — Ein Beitrag zu den naturgesetzliehen Grundlagen des Waldbaues. gr. 8°. (Ilii 51 S.) 2-80 Mark. Prokop, Hofrat, Archit. Prof. Aug.: Bedeutung und r Entwicklung des landwirtschaftlichen Bauwesens, mit Literaturschau und Vorführung von Mustertypen. — Aus einem Vortrag. —-70 Mark. gr. 40. (29 S. m. 52 Fig.) Cilli's, Schafer Thom., Haustierarzt auf dem Lande. — Ein Rat- und Hilfsbüchiein für alle Viehbesitzer. 3. Afl. 8°. (184 S.) 1 Mark. Krzymowski, Rich.: Kleine Abhandlungen aus dem Gebiete der Landwirtschaft und Naturwissenscha-t. gr. b°. (47 S. mit Figuren.) 1-10 Mark. Ebire (A.). — Le cheval: son hygiéne, ses races, ses tares, sa description, sa ferrure, . son signalement, ses aplombs; par Aug. Eloire, médecin vétérinaire. — In — 16, 188 p. avec fig. 20 centimes. Eloire (A.) — Comment on défend sa bassecour. — La Lutte contre les maladies des volailtes et des oiseaux ; par Aug. Eloire, médecin vétérinaire, — In — 16,. 56 p. 1 fr. Gervais (P.) — Les Champs d'expériences des „Causses"; par Prosper Gervais, secrétaire général de la Société des viticulteurs de Francé. — In — 8°, 44 p. avec fig. Hardion (P.). — De la vente a tempérament (thése); par Pierre Hardoin. — In — 8°, 159 pages. Marpaux (A.). — De la reconstitution du vignoble par l'association. — Gonséquences de l'association viticole; par Alfréd Marpaux. — In — 16, 66 pages. 50 centimes. Thierry (E.). — Le Boeuf (Zoologie, Anatomie et Physiologie; Races bovínes ; Production; • Exploiiation; Hygiéne et Maladies des bovins); par Emilé Thierry, vétérinaire, professour de zootechnie. — In 8° obloug á 2 col., VIII—83 p. avec 36 figures et 5 planches. 3 franc 50. Amis (Mme S.). — Une histoire de fromages; par Mme Sophie Amis. — In — 32, 31 pages

K Ö Z T E L E K , . 1900 A U G U S Z T U S H Ö 29-

1329

Costantin (J.). — Culture du champignon de couche, d'aprés la méthode de l'Institut Pasteur. — 1° Conseils pratiques sur la cu'ture du champignon de couche; 2° la Culture du champignon de couche et ses réceuts perfectionnements, par M. J. Costantin, maítre de conférences á l'Ecole normálé supérieure • 3° Expériences sur le btanc de champignon obtenu par semis en milieu stérilisé, par MM. J. Costantin et L. Mjftruchot. — In — 8°, 16 p. avec figures. FlohaAt (C.) — Le Paturage en fórét, par Ch. FJohant. — In — 8°, 8 pages. Pellisier ,(G.). — Le Tarif différentiel; . par G. Pellissier. — In — 8°, 11 pages avec fig. Philippeau. — La Destruction du phylloxéra par de simples labours ; par Philippeau. — Petit in 8°, 10 pages. Press (A.). — L'Assurancs contre les accidents en Russies; par A. Press, ingénieur. — In — &o; 38 pages. Arnould. (A.). — Protection des oiseaux utilez á l'agriculture. — Etude des mesures internationales de protection; par M. A Arnould, inspeeteur-adjoint des eaux et foréts. — In — 8°, 28 pages et planches. Barbier (P.) et G. Chalmel. — Rapport sur Femploi, la fabrication et la consommation des alcools dénaturés en Allemagne; par MM. Paul Barbier, ingénieur, et G. Chalmel, fabricant de vernis á Paris, chargés de mission par les ministres de l'agriculture et du commerce, de l'industrie, des po-tes et des télégráph°s. — In — 8°, 15 pages. Eochetin (E.). — Etude sur le warrantage des récoltes; par M. Eégéne Rochetin, membre des Sociétés d'économie politique et de statistique de P«ris. — la — 8o, 11 pages. Vacher (M.). — Le blé dans l'alimentation du bétáit; par M. Mareel Vacher, membra de la Société nationale d'agriculture. E könyvek beszerezhetők Kilián Frigyes könyvkereskedésében (Budapest, IV., Vácziutcza 28).

mázsa. Hogy pedig ily nagy mennyiség az árakra csökkentő hatással lesz, azt B. B. sem fogja tagadhatni, mert hiszen szerinte már a másfél millió métermázsa behozott külföldi búzának is van csökkentő hatása a búzaár alakulására. Egy millió métermázsa fiaom liszt kivitele öt millió métermázsa buza beszerzését röviden megadja az indokolást arra, hogy az őrlési forgalom miért hatott emelőleg a magyar búzaárakra, ha ez az indokolás a tényekben és az árak tényleges alakulásában benne nem foglaltatnék. Sőt semmi kár sem háramolna az ország mezőgazdaságára — és ezzel az általános nemzeti gazdssági helyzetre — hanem még nagyobb hasznára volna, ha a jelenleg kivitt lisztnél sokkal nagyobb mennyiségű lisztnek az őrlési forgalom nyújtotta előny mellett való kivitele a malmokat ez őrlési forgalomban még több külföldi buza behozatalára serkentené; hisz ezzel csak a megőrlésre szükséges magyar buza keresete emelkednék oly arányban, amily arányban áll a kivitelre. kerülő liszthozadék az összőrléshez, vagyis a 20°/o a 100% hoz. A másfél miil'ó métermázsa buza után járó vám elengedésének tehát nem az vo!t a hatása, hogy a szerb buza behozatala emelkedett, mint ezt B B. állitja, (mellesleg megjegyezve 1898 ban 1,795 ezer métermázsa román és csak 480 ezer métermázsa szerb buza hozatott be Magyarországba az összbuzabehozatalban) hanem az, hogy a malmok öt millió métermázsa búzával többet fogyasztottak, a kereslet ennyivel nagyobb yolt és a kereslet emelkedésével, emelkedni kellett az áraknak is. Azt hiszem, hogy ez után B. B. is el fogja ismerni, hogy értekezésemben sem ellentmondás, sem logikai összeütközés nincs. Egyébiránt az árak eddigi alakulása és különösen a budapesti búzaárnak a külföld Az „Ujabb tanulmány az őrlési forga- búzaárához való viszonyában bekövetkezett lomról" czim alatt megjelent * czikkünkre az változás igazolja értékezésem állításait. Biztos vagyok benne, hogy a jövő még inkább igazalábbi levelet vettük: ságot fog szolgáltatni nekem. „T. Szerkesztőség ! Megköszönve a t. szerkesztőségnek, hogy A B Köztelek" f. hó 22-ki 66. számában e magyarázatomnak helyet ad, maradok B. B. érdemleges bírálatra méltatva a Közteljes tisztelettel gazdasági Szemlé-ben Az őrlési forgalom czime Fekete Ignácz. alatt megjelent szerény értekezésemet, azt mondja rólam, hogy ellentmondásokba keveredtem. Engedje meg a t. szerkesztőség, hogy Észrevételem erre a levélre a következő. ez állítással szemben néhány szóval ugyanott A vett magyarázat után szívesen elismerem, védekezzem, ahol az állítás elhangzott. hogy a Fekete ur fejtegetéseiben .általam A B. B. megtisztelő bírálata egyéb konstatált ellentmondás csak látszólagos volt, és a Fekete ur szempontjából nem áll fenn. állításainak czáfolatábi nem bocsátkozom. A Az ellentmondásnak látszólagosságot az adott, válasz ez állításokra és következtetésekre hogy míg Fekete ur egyfelől az őrlési forgabenne van igénytelen értekezésemben és ha újból reflektálnék a B. B. következtetéseire, lomban bejött 1—1*5 millió mmázsa búzának árcsökkentő hatást nem tulajdonított, addig ismétlésekbe kellene bocsátkoznom. Ezt pedig másfelől azt állította, hogy a lisztkivitel megkerülni akarom. szűnése esetén visszamaradó búzamennyiség A t. szerkesztőség engedelmével tehát csakis a B. B. által felfedezett ellentmondást nyomni fogja az árakat. Holot^ lisztkivitelünk alig több, sőt az utolsó években kevesebb akarom tisztázni. volt, mint az őrlési" forgalomban behozott Az ellentmondás B. B. szerint abbin van, hogy mig egyfelől nem tulajdonitok a buza.

Két észrevétel.

behozott 1.298,950 mm. külföldi (és nem csupán ,szerb" mint B. B. mondja) búzának befolyást a búzaárakra, addig az átlag másfél millió métermázsa búzának megfelelő lisztkivitel megcsappanását, esetleg megszűnését károsnak tartom a búzaárak alakulására. Igy szembe állítva a két tételt, ugy látszik, mintha ez ellentmondás volna. Ámde a kivitt, átlag évenkint egy millió métermázsa, liszt előállításához több, mint öt millió métermázsa buza megörlésére van szükség, mert csakis a legfinomabb, az összes előállított lisztnek husz-huszonöt százalékát tevő, 0. számú és csak csekély mértékben 1. számú lisztfajta vihető ki. Ha tehát a lisztkivitel teljesen megszűnnék, a mit nem hiszek, akkor nem másfél millió métermázsa búzával lesz a malmoknak kevesebbre szükségük, hanem öt millió métermázsával. És n6m másfél millió métermázsa buza fog itt maradni, hanem öt millió méter-

Ezt a látszólagos ellentmondást tisztázta azonban az az ujabb érve, hogy igen ám, de egy millió mmázsa kiviteli liszt előállítása czéljából mintegy öt millió mmázsa búzát kell felőrölni; a lisztkivitel elmaradása esetén tehát nem egy, de öt millió mmázsa magyar búzával kevesebbre volna szükség, ami már aztán csakugyan megfeküdné a magyar piaczot. Igy megvilágosítva a Fekete okoskodása az ő szempontjából csakugyan logikus, sőt ami még ennél is több: figyelemre méltó. Ha az őrlési forgalomban bejött búzából készült lisztnek 20—25%-át használják kivitelre és ha a magyar lisztnek is csak 20—25% a alkalmas kiviteli czélra, akkor kétségtelen, hogy az egy millió mmázsa (őrlési forgalomban bejövő) buza mintegy öt millió mmázsa magyar buza felőrlésére kényszeríti a malmokat, mert a visszkiviteli kötelezettségnek csak olyformán tehetnek eleget, ha a behozott buza helyett kivitelre alkalmas lisztet visznek k i ;

1330 ilyen liszt előállítása czéljából pedig még öt millió mmázsa magyar búzára is szükség van. Röviden: minden mmázsa őrlési forgalomban bejött idegen buza kötelezővé tette 5 mmázsa magyar buza felőrlését. Az őrlési forgalomnak tulajdonifott ezt a balást a valóságban nem lehet tisztán megitélci. Nem pedig azért, mert daczára az őrlési forgalomban évente bejött egymillió mmázsa búzának, a magyar malomipar azért nem fogyasztott 5 millió mmázsával több búzát mint azelőtt, sőt a budapesti malmokat tekintve, amelyek az őrlési forgalom oroszlán' részét élvezték, azt látjuk, hogy a vámmentes idegen buza használását követő években fogyasztási képességük alig egy millió métermázsával emelkedett; de hisz őrlési forgalom nélkül a természetes fejlődés utján is elérték már a budapesti malmok azt, hogy 6 millió mmázsa magyar gabnán felül őröltek (1888,1890), mig viszont 1898-ban az őrlési forgalom aranykorszakában az általuk felőrölt gabna alig tett ki többet 6.075,000 mmázsánál s ebből is magyar gabona alig több, mint 5'3 millió mmázsa volt, a többi idegen buza. Mindez nem igazolja az őrlési forgalomnak azt a hatását, hogy a magyar buza fogyasztását oly rendkívül emelte volna ; aminthogy a valóságban egyáltalán nem emelte, mert hiszen azt az 5 millió métermázsa magyar búzát, amely az idegen búzának megfelelő kiviteli liszt előállításához szükséges, amúgy is őrölték a malmok, nem kellelt tehát az őrlési forgalom következtében egy szemmel sem több magyar búzát őrölniök, hogy visszkiviteli kötelezettségüknek eleget tegyenek. Az őrlési forgalommal járó viszkiviteli kötelezettség akkor emelte volna kényszeritőleg a magyar buza fogyasztását, teszem azt 5 millió métermázsával, ha a magyar malmok a különben is őrölt magyar liszttel való helyettesithetés mértékén félül hoztak volna be egy millió mmázsa idegen búzát, ami persze sohasem történt meg, igy a gyakorlatban be nem bizonyítható, hogy csakugyan érvényesülhetett volna-e az állítólagos hatás. De még az elméletben sem irom alá, hogy az őrlési forgalomban bejött idegen buza a magyar buza fogyasztását ötszörösen emelni birná. Tudjuk ugyanis, hogy a malmoknak csak a finom liszt elhelyezhetése végeit van szükségük istápolásra, mert a közönségesebb lisztfajtákat a magyar piaczon is el tudják adni. Már pedig egy métermázsa búzából legfeljebb 20 kgr. olyan, itthon el nem helyezhető finom liszt készül, amely a kivitelt megbírja. Előttem ugyancsak kétséges, hogy a malmok öt millió mmázsával több búzának őrlésébe fogjanak, csak azon kilátás fejében, hogy az abból készült 800,000 mmázsa finom liszt a külföldre prémiummal kivihető. Hát azzal a 2 700,000 mmázsa liszttel mit csináljanak, ami itthon marad; oly bizonyos dolog az, hogy a belpiacz ezt a visszamaradó óriási kvantumot abszorbeálni fogja? Nézetem szerint a malmok üzemének s fogyasztásának kiterjeszthetésére nézve nemcsak a finom exportliszt, de a visszamaradó közönségesebb lisztfajok értékesítési feltételei is döntők, sőt a kivitel határát egyenesen az szabja meg, hogy a háromnegyed részben visszamaradó anyag elhelyezhető-e itthon, vagy sem. Tagadom eszerint, hogy akár a kivitel, akár a fogyasztóképesség emelésére nézve az őrlési forgalomban bejövő buza mennyisége volna a mértékadó, avagy csupán annyit állítok,, hogy a malmoknak az idegen buza behozatala az őrlési forgalomban egy bizonyos mértéken felül nem állott volna érdekükben, ennél fogva soha is hoztak volna be többet, mint amennyit saját alterálásuk nélkül hasznosíthattak. Mindazáltal az tagadhatlan, hogy amikor malmoknak megengedtetett, hogy az olcsó román és szerb buza lisztjét magyar liszt firmája alatt adják el, akkor az igy előállott

KÖZTELEK,

1900. A U G U S Z T U S H O 29.

nyereség erejéig versenyképességük & lisztkivitelben tényleg emelkedett. Senki sem kifogásolta a magyar malomipar versenyképességének emelkedését, ily mérvű előny élvezetében ezután is szívesen látnánk a malmokat, és bizonyára senki sem háborgatta volna őket, ha megelégedve a birt kedvezménynyel, annak hasznát visszaélések révén gyarapítani nem igyekeztek volna. Azt hiszszük, a magyar iparpolitika kezében az őrlési forgalmon kivül más ós olyan eszköze is van talán az ipar- és versenyképesség fejlesztésének, amelyetkössmegnyugvásfa lehetne érvényesíteni. De olyan eszköznek alkalmazása, amely az idegen buza behozatalát mesterségesen kedvezményezi, csak visszaéléseket, sérelmeket és örökös gazdasági harczot vonna maga után. Buday Barna,

68. szAM. 10-IK ÉVFOLYAM. ternek néhány, még szélsőbali újságjának csúfolódása, bennünket nem téveszthet meg ebben. A mi fejtegetéseink ellen csak oly valaki foglalhat állási, aki agrárius egyoldalúságnak vagy pedig 0]y _ sokkal inkább kémikus, mint veszedelmes — panagrárizmusnak hóddl, mint amilyen Párisban dr. Darányi ur segédkezése mellett hirdettetett.

Ilyen hangon beszél ez a német újság a magyar földmivelésügyi miniszterrel akkor, amikor az a gazdatársadalom erkölcsi testületeinek bizalmi nyilatkozataira mutathat rá. Dupla vágást mér. Egyiket adja Darányinak, akit meg gyanúsít, hogy a tüntetést ő rendeztette s akit megfenyeget, hogy felelősségre fogja vonatni. A másik vágást méri a gazdatársadalom megnyilatkozott testületeire, amelyeket nem sorol a müveit közvélemény tényezői közé amelyekről olyan feltevést terjeszt, hogy kicsinált tüntéseknek megvehetők. Az elbizakodottságnak, a társadalmi tényezők semmibevevésének ekkora mértéke Fészkelődő csoport. még a mai zsurnalisztikában is példátlan. A Az ország gazdasági egyesületei egymás- felfogásnak az az alantas mértéke pedig, után válaszolnak arra az otromba támadásra, amelyet a „P. L . ' a miniszterrel s a gazdaamelyben a „Pester Lloyd" részesítette Darányj társadalommal szemben alkalmaz, egyszerűen földmivelésügyi minisztert, párisi szereplése nem viszonozható, mert ennek az organumnak miatt. A gazdaközönség bizalmának az a hatal- már nem bir meg az erkölcsi nívója akkora mas megnyilatkozása, amely a miniszterhez lefokozást, amilyent a gazdaközvélemény az intézett feliratokból kitűnik, egyfelől Darányi- ő szemében szenvedett. Ez a német újság nak szolgáltat olyan elégtételt, aminőben föld- szavakban meg nem torolható. A tettek mezején mivelésügyi miniszter még aligha részesült. azonban hovatovább keserű leszámolás elé Másfelől azonban az az önkéntelenül jött állítja éfdektársait. ováczió félreérthetlen bizonysága annak, hogy Legelőbb a földmivelési miniszternek kell a magyar gazdaközönség egységes közvélevele leszámolnia, helyesebben annak a korménye a gazdaságpolitikai téren is immár kialakult. Mérlegelni tudjuk ma már a folyta- mánynak, melynek Darányi egyik legnépszerűbb tott közgazdasági politika jelentőségét és s legkiválóbb tagja. Hogyan oldják meg ezt a tételt, az nem a mi dolgunk. A gazdaközönség annak sorsához fokozódott érzékenységgel ragaszkodunk. Aki azt a politikát helyesen és önérzetét bizonyára bántaná, ha a kormány kezébe szolgáltatott erkölcsi erőt nem találnák becsületesen vezeti, annak hatalmas erő áll a háta mögött a megérett közvéleményben, elegendőnek arra, hogy azt rendeltetési czéíaz faktorrá válik, azzal számolni kell. Az jának megfelelően, a merénylet intézőinek volt tehát a következménye a „ P . L . " erélyes kiutasítására használják fel. Azonban hát a „P. L . ' támadását ott egyszerűen a zsurnamerényletének, hogy a Darányi pozicziója lisztikái szájhősködés jelenségének minősíthetik, megszilárdult és a miniszter jövendőbeli magatartásához bátran zsinórmértékül szolgál- amely nem érintheti egy kormány önérzetét, hat az a tudat, hogy olyan hatalmas tábor áll s részünkről nem tiltakozunk e felfogás ellen sem, mert Darányi miniszter ennek mérlegelétámogatására készen, amely pusztán erkölcsi sére nézve is teljes bizalmunkat bírja. súlyával agyonnyomni képes a „P. L . " izgága érdekcsoportját. A leszámolásnak nem is ebben az alakjáDe ennek az érdekcsoportnak is tudomá- ban kell sújtania a , P . L.* csoportját, hanem sul kellett venni valamit. Ami Darányival szem- sújtani fogja ő magát önkezével, amikor önben elismerés volt, az az ő számára lesújtó- maga ellen szervez és buzdit egy hatalmas agrárpártot, önmaga ellen lázítja a magyarság kritikát jelent, ellenszenvet, keserű gyűlöletet egy igen nagy zömének közvéleményét, hogy és fenyegetést. Az ováczióknak egyik rugója éppen az a mélyen gyökeredző ellenszenv volt, ez kinyújtott karjával csapást mérjen rá. Ez a csoport harczra provokál s a gyűlölet folyójáamelyet a szélső merkantilizmust képviselő, elbizakodott érdekcsoporttal szemben a gazda- ban beiszaposodott zsilipeket igyekszik felközvélemény már régen magába fojtva tarto- nyitni. Ez a csopirt mesterségesen igyekszik az antisemitizmus áldatlan akczióját feltámaszgatott s csak alkalomra várt, hogy megnyilatkozhassék. Az alkalom megjött s a „P. L . " tani, melytől kormány és társadalom bölcsesmegtudhatta, hogy neve százezrek előtt a gyű- sége mindeddig óvta a nemzetet. Mig a beolvadásnak abban a szép s reményteljes lölet fogalmát jelenti. Ugylátszik tudomásul is vette a követ- jelenetében gyönyörködünk, hogy sémita polgártársaink közügyek terén s a mezőgazdasági kezményeknek ezt a tanúságát, de a helyett, életben, szóban, írásban tettben, szívvel és hogy saját napjának nyugtát olvasná ki belőle, felveszi ujolag a harczot s vasárnapi számában lélekkel egygyé válnak a magyar társadakijelenti, hogy a gazdasági egyesületek ová- lommal, addig egy elbizakodott frakczió mesterségesen hinti a reakczió magvait ugy, hogy támacziója megrendelt demonstráczió számába megy s megfenyegeti a minisztert, hogy eljön még dásából mindenki kiérzi, ha kimondani nem is az a nap, amikor felelősségre vonhatja. íme, akarja, azt a bántó, ingerlő kérdést, hogy hát ki is az erősebb ebben az országban? Vigyáznia mutatványként a „ P . L . " czikkéből a követkekellene pedig, hogy a dicsekvés ördöge el ne zőket közöljük: Dr. Darányi Ignácz ur „állhatatosan meghagyja kapja. Arra emlékeztetni, hogy a beolvadás magát demonstráltatni a gazdasági testületek által a munkája még nincs befejezve, szemrehányás„Pl. Ll." brutális támadásával szemben". Hogy ez a nak jogtalan, kihívásnak bün, amely még támadás brutális volt-e azt mi nyugodtan rábízhatjuk az ország müveit közvéleménye ítéletére. Hogy a táma-könnyen megbosszulhatja magát. Mi, akik mindás jogosult volt, arra a famózus párisi pohárköszöntő denkor a teljes egybeolvadást kívántuk és előszövege az extrém agrár reakcziónak az egész vonalon segíteni igyekezünk, csak kárhoztatni tudjuk való előnyomulása adja meg a választ. Dr. Darányi Ignácz úrral azonban nincs többé mit feglalkoznunk ; azt a stéberséget, amely a békés folyamat megzavarására vezethet, hisz ez a kerülendő ő dolgát átadta a gazdasáqi egyesületeknek, amelyekkel mi persze nem bocsátkozhatunk polémiába. De nem is gazdasági harczokba is csak ujabb motívumodr. Darányi ur ügyéről van szó, hanem a Széli-kabinet kat visz bele. és a liberális párt egy kérdéséről és megjön majd az A „P. L." tehát rossz szolgálatot végez a nap, amelyen mi ezt a kérdést nagyon komolyan megvitatás alá fogjuk bocsátani. A művészileg rendezettés elhallgattatása messzehatóbb jelentőségű vidéki színházi dörömbölés és a földmivelésügyi minisz-feladat egy csiny egyszerű megtorlásánál. Mert

68. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

KŐZTELEK,

1900. AUGUSZTUS HÖ 29

felizgatni a kűdélyeket i^en könnyű, dc atok lecsendesitésére azután a „P. L." frakcziója aligha vállalkozhatnék sikeresen.

és Meskó Pal a gabonaértékesitő szövetkezetek mibenlétét magyarázta meg. Ismertette a szövetkezeti alapon létesítendő, gabonaértékesítés előzményeit, különösen kiemelve azon abnormis helyzetet, hogy gabonaértékesitő szövetkezetek nélkül a gabona, mig ez rendeltetése helyére kerül legalább 10 közvetítő kezén megy keresztül, akik többnyire mind meggazdagodnak. A legfőbb czél tehát a közvetítő kiküszöbölése, Mai sv&mmA, tartalma: Oldal a gabonának nagy mennyiségben tisztított Az OMGF. közleményei. 1323 állapotban közvetlenül a nagykereskedőnek Nyilt levél. ... — 1323 való eladása, ami által az a busás haszon, Könyypiacz. 1328 Két észrevétel . 1329 amely eddig a közvetítőké volt a kistermelők zsebében marad, ami pedig nem csekély mértékNövénytermesztés. ben járulna hozzá a nép és igy az ország anyagi Búzatermelési kísérletek változtatott vetési sortávolsággal ... 1324 javának emeléséhez. A titkár beszédét Doby László biró németül, S?erb Szvetozár jegyző Gazdasági növénytan. román nyelven tolmácsolta. Ezután a részvényt A fütejről. 1325 jegyzettek megválasztották az igazgatóság tagjait. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság megTakarmányozás. A melasszekeverékekről ... 1326 alakulván, Győry Imre fő.zolgábiró elnöklete alatt tarto'.t igazgatósági ülésében kimondotta, Gazdasági gépészet. Hegyi ekék és hegyi vetőgépek 1327 hogy az üzletrész-jegyzést a legnagyobb buzgalommal folytatja, hogy a szövetkezet műköteirelazelirénj.— ... 1327 dését még ez év folyamán megkezdhesse. Vegyesek. 1331 Nagy György még a délután folyamán megKereskedelem, tőzsde 1332 alakította az ő kezdeményezése folytán ideSz?rke»tői üzenetek. 1342 telepített tősgyökeres magyarjainak a gabona értékesítő szövetkezetet. A tősgyökeres magyar A magyar kir. földtani intézet muzeuma a község egybegyűlt gazdái egyszerre fölfogták közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és a kir. tanácsos és Meskó Pál titkár által csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, dél- propagált eszme nagy fontosságát és egyhanelőtt 10-l-ig, egy korona személyenkénti belépő díj gúlag elhatározták a szövetkezet megalakítását. Nyomban 623 részvényt jegyeztek 623 holdra lefizetése után tekinthető meg. vonatkozólag 6230 korona értékben és igy a megalakulás tüstént eszközölhető volt. Az igazA m. kir. mezőgazdasági muzeum gyűjteménye a VII. ker., Kerepesi ut 72. stám alatti házban meggatósági ülés Mokry István elnöklete alatt tekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napok megállapítja a szövetkezet czimét „Vadászerdői kivételével: előlegező és gabona értékesítő szövetkezet" naponkint d. e. 9 érától d. n. 1 éráig. czimben és kimondja, hogy működését még Hétfői és az ünnepeket kővető napokon a muzeum ez év folyamán óhajtja megkezdeni. A muzeum látogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a Tenyészállat-kiállítás Kolozsvárott. Az Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor Erdélyi Gazdasági.Egyesület augusz'.us hó 31-én utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezőés szeptember hó 1-én, 2 án, 3 án szarvasutcza sarkán van. marha- és gép-kiállítást fog rendezni KolozsElölegezési és gabonaértékesitő szövet- várott, mely alkalomból a társegyesület átiratikezetek Temes vármegyében. A földmiveiési lag az „Országos Magyar Gazdasági Egyesüm. kir. miniszternek a gabonaértékesitő és letet" is felkérte, hogy magát a kiállításon előlegező szövetkezetekre vonatkozó nagy képviseltesse. Az 0. M. G. E. szivesen tesz és képviseltetésére horderejű intencziói elsőben is Temes vár- eleget e meghívásnak megyében váltak tetté Nagy György föld- Ugrón Zoltán, gr. Teleki Arvéd, Jeszenszky birtokosnak a vármegye mezőgazdasági bizott- Pál, Reusz Henrik és Küszler Henrik tagjait sága tanácsosának fáradozása folytán, kinek kérte fel. Az országos állattenyésztési felügyelőf. hó 19-én két helyen, t. i. Csákován és ség ugyanarra az időre az összes állattenyészVadászerdő községekben sikerült megalakítania tési felügyelőket országos értekezletre hivta a gabonbértékesitő és előlegező szövetkezetet. össze Kolozsvárra, mely értekezlet tagjai egyE — kétségtelenül nagy horderejű — mű szersmind fel fogják használni a kedvező allétesítésében segítségére voltak Meskó Pál kalmat a sikeresnek Ígérkező kiállítás mega nyitramegyei gazdasági egyesület titkára tekintésére és tanulmányozására. és dr. Matolay Zoltán a vármegyei mezőAz Alföld népe. Alábbi szép reflexiót gazdaság jegyzője. Nagy György f. hó 19-én vettük: „Vadnay Andor a „Budapesti Hirlap"reggel érkezett C.sákovára Meskó Pál titkár, ban közzétett két „A Tiszamellékrőr feliratú dr. Matolay Zoltán bizottsági jegyző és Návay czikkelye ájtatosság hangulatába ejt minden Emil földbirtokos kíséretében, hogy a gabona- embert, kibefi a haza és a munka, a hazafi értékesitő szövetkezetet végleg megalakítsa. és a munkás iránti szeretetnek egy szikrája Miután megszemlélték a jelenleg elhagyottan is honol. Segítségért esedezik az Alföld kisálló csákovai kaszárnyát, mely teljesen meg- gazdáinak és munkásainak érdekében. Fejtefelel a gabonaraktár czéljainak, a községhá- geti a nagy, modern, rendszeres csatornazára mentek, hol is mindegy 200 kisgazda hálózat építését; „évenkint öt millió száz jelentében Nagy György megnyitotta az ülést éven át elég volna arra, hogy afc Alföld, mint

VEGYESEK-

M a u t h n e r

Ö d ö n

ajá nIs

valódi bajiirtariórépamagot biborherét szöszös bükkönyt

Mintavétel a feladásra hozott gabonaküldeményekből. A magyar királyi államvasutak igazgató ága egyelőre kivételképen megengedte, hogy további intézkedésig a feladási állomáson szállításhoz már átvett és lemérlegelt, de a vasúti kocsiba még be nem raTcott gabonaleüldeményekböl az igazolt feladók mintát vehessenek, még pedig akként, hogy a fuvarlevélmásodpéldány, feladóvevény avagy letétjegy felmutatandó. A mintavétel megengedtetik mindazon ideig, mig a küldemény a raktárban illetve gaboaaszinben tárol. A kocsiba már berakott gabonaküldeményből mintavétel már meg nem engedtetik. A mintavételre az engedélyt az állomás- vagy raktárfőnök illetve ennek cs. és kir. udvari szállító magkereskedése VII., Rottenbiller-i VI., Andrássy-út 23. i

j e l e n l e g főképen:

borsót

káposztarepezét p o h á n k á t kölest

napi

á r o n m i n d e n f é l e gazdasági magot,

bükkönyt

őszi

Kitüntetés. A párisi világkiállításon a Deering-fele chicagói kaszáló- és aratógépgyár a legnagyobb dijakkal lett kitüntetve, amennyiben elnyerte a „grand prixet" 2 arany és 1 ezüst érmet. Ezen gépek nálunk is igen nagy elterjedettségnek és a legjobb hivnévnek örvendenek, miről a magyarországi vezérképviselőhöz, Propper Samuhoz érkezett számtalan elösmerő levél is tanúskodik. Itt közöljük egyúttal, hogy az Alfa S?parator r. t. alfa separatorai a párisi világkiállításon a legnagyobb kitüntetést, a „grand prix"-t nyerték.

v e s z : minták beküldése és az ár közlése mellett a l e g m a g a s a b b

legjutányosabb áron: őszi

1331 csatornázott s öntözhető terület, Európa kertjévé legyen". A gondolat remek, kivitele a teknika mai tökéletessége mellett könnyű volna, pénzt is lehet szerezni e czélra, de a jövedelmezőséget biztosítani ki tudná? Fogyasztó nélkül nincs ipar, ipar nélkül nincs kereskedelem, kereskedelem nélkül nincs forgalom, forgalom nélkül minek a csatornázás! Minek a világ édenkertjét nagy áldozattal előállítani, ha ezen kertnek gyümölcsét nem lehet oly módon értékesíteni, hogy maga a kertész legnélkülözhetetlenebb, legszerényebb igényeit kielégítse. Vadnay ur ne ejtse el ideális eszméjét, de foganatosítását tegye időkérdéssé. Időközben bírja rá az újságírók apostolait, Falk, Rákosi, Kossuth, Hermán, Bartha és Vészi honfitársait, hogy szépirályukat, messzelátó bölcseségüket, lankadatlan hazafiságukat állítsák a jövedelmezőtlen mezőgazdaság szolgálatába, befolyásukkal egyengessék az ellentéteket, szellemességükkel csilapitsák a nyomor idézte haragot, tudásukkal és önzetlen tanácsukkal vezessék a közvéleményt az immár tehehetetlen magyar gazdák támogatására; innen azután indulhat a virágszegte ut, mely az ipar fejlődéséhez, a nagyszabású csatornázáshoz vezet. Fölösleges mondanom, hogy tisztán csak a mezőgazda szólal meg, midőn azt állítom, hogy a mezőgazdaság Magyarországban csak akkor lesz nagy jelentőségétől megfosztható, ha az ipar terjedelménél és jövedelmezőségénél fogva felülkerekedik; ámde az ipar kezdetleges korában kik legyenek az iparczikkek fogyasztói és ilyetén az ipar természetes támogatói, ha a mezőgazdák és a mezei munkások nem? Első sorban tehát a mezőgazdát és a munkását fogyasztóképessé tenni, azután ipart teremteni és ha ez sikerült, akkor csatornázni. Adja az ég, hogy a megidézett irók résztvegyenek a Vadnay Andor által tervezett csatornahálózat közforgalomra való átadásának ünnepélyén.* K. E.

stb,

biborherét szöszös bükkönyt őszi bükkönyt

őszi

bonsót

káposztarepezét tavaszi

repezét kölest

stb.

KÖZTELEK, 1900 AUGUSZTUS H 0 29.

1332 helyettese adhatja meg, mi végből egy megbízható vásuti közeg elkíséri a felet és mindaddig ott marad, mig ez onnét el nem távozik. Egy fuvarlevélhez tartozó gabonakiildeményből legfeljebb egy kilogrammot kitevő gabonaminta kivételezése van megengedve. A gabonaminta vétele miatt a küldemény berakását késleltetni nem szabad.

NYILTTÉR*)

**********************************

Keresünk T

E

legjobb J

E

T

minőségi) ,

naponta egyelőre 200 litert, egy a fővároshoz' közeli m i n t a s z e r ű e n b e r e n d e z e t t (vagy berendezendő) tejgazdaságból. A szokottnál jobb árt fizetünk. Ajánlatot a kiadóhivatalba vagy ott megtudható czimünkre kérünk. 1373

KERESKEDELEM,TŐZSDE, I t ó a p esti gabonatőzsde (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.)

68. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

700 mm. 80 . K. 15-80 3 hóra Rozs e héten csak gyengén volt forgalomban és 150 . 79 „ , 15-60 , , vevők gyanánt főleg exporteurjeink szerepelnek. A 200 , 79 . „ 15.45 , helyi fogyasztás csak nagyon mérsékelt beszerzéseket 200 , 78 . » 15-45 „ » eszközöl és igy az árak is csak nehezen tudták mult 1 0 0 " , 776 , , 15.45 , , heti nívójukat fentartani. Minőség szerint budapesti 200 , 7o5 „ ., 15-40 „ ,, paritásra 13-50—80, prima áruért 14 K-ig fizettek készpénzen, mig helybeli malmoknál 14-20 K.-ig 3 hóra Árpa gyenge forgalmú vevők tartózkodók, az volt elérhető. Nyiri származékok csak szeptemberi árak valamivel lanyhábbak, takarmányárpa 11 20—12 — szállításra találtak elhelyezést és Debreczen-Nyiregy- K. keltel. háza paritásában 12-60 K.-ig jegyeztek. Rozs kellemesebb hangulat mellett jól tartott s Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) tartósan minőség szerint 13-70—90 K. elérhető bpesti paritásban. Tengeri változatlan, helyben 12-40 K. fizetnek csak mérsékelten van kinálva és gyárosoknál épugy mint hizlalóknál helyben 12 K.-ig volt könnyen el- kevés kérésiét mellett. Zab csendes, az árak változatlanok 10-50-20 helyezhető. Állomásokon átvéve a hangulat elanyhult, a kereslet is gyengült és a vevők tartozkodó állás- K. jegyeztünk. pontot foglaltak el, az árak nagyjában alig változtak. Határidők egy órai zárlat Egyes fajták azonban, különösen tiszavidéki merkantil Buza októberre 1900. 15.36 >8 áru és felvidéki árpa erös kinálat folytán 30—40 f. „ áprilisra 1901. 16.14-18-— vesztettek. Jegyzéseink: Tiszavidéki merkantil áru Tengeri májusra 1901. 9.78—80 11-50—12-50, jobb 13-40, finom 14 K.-ig. Felvidéki Rozs októberre 1900. 14.18—20 merkantil áru 13-50—14, jobb 15,finom16-6) K.-ig. A Zab októberre , 10.64—68 délivasutmenti állomásokról épugy mint a buda-pécsi vonal mentén a forgalom szük. Zab jó keresletnek örvendett, annál inkább, mert a hozatalok ki nem elégitőek. Az irányzat igy szilárdan alakult és az árak különösen mercantil áruban kb. 30 fillérrel emlkedtek. Uj áru is csak kevés kerül a piaezra és .10-70—11-30 K. között ér el, mig ó:áru 10;90—11-50 K.^között jegyez helyben.

Szeszüzlet.

Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e hétnek elején a finomitógyárak % Tengeri a folyó határidő ára szerint alakult. részéről élénk kinálat uralkodott és a szeszárak azonEnnek visszaesése és az eladók engedékenysége folytán nali és későbbi szállításra változatlanul jegyeznek. A néhány ezer mm. kelt el kezdetben 10-70, utóbb helybeli gyárak kötéseket szept.-okt.-novemberi szállí10-30—50 K. árak mellett helyben. tásra eszközöltek és adózottfinomítottszesz 116.50— Olajmagvak: Káposztarepcze alig kerül a piaezra 117.50 K, adózatlan szesz 46.50—47.50 K. keltel és névleg 27-50—29-— K. között jegyez. Románáru is nagyban. É'esztőszesz szilárd és adózva 117—118 K, hiányzik. A határidőpiaezon repeze ugy látszik le van adózatlanul 47—48 K. jegyeztetik nagyban. bonyolítva és az egész hét folyamán változatlanul Az adózott nyersszesz ára változatlan. Denatu28-80—29-— K. jegyzett. Lenmag'livitelre keresetik és rált szesz azonnali szállításra 36—36.50 K. nagyban. 30—31 kerül helyben ; gomborka"hiányzik és 23-24K. Későbbi kötésekre egy koronával drágább. jegyez helyben. Kendermag budapesti paritásra 20 K. Vidékifinomitógyárakfinomítottszeszt 115.50 K. Hüvelyesek : Bab, fedezési vételekre szilárd és ajánlottak ab állomás és több tétel ez áron el is kelt. az árak gyenge kinálat mellett magasabbak. Triőrözött Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens fehér törpebab Gyöngyös-Félegyháza 16:70, fehér gömbölyüb'ab Mohács, Baja, Zomboron 15 60, barnabab • nyersszesz e hétnek elején élénkebben volt ajánlva és főleg későbbi szállításra lett több nagyobb kötés eszKalocsa 13-70—, Nagy-Károíy 13 koronát jegyez. közölve kontingens árjegyzésen alól, valamint fix

Budapest, 1900. augusztus 25. Az időjárás a hét első napjaiban száraz és meleg volt, később azonban erősebb csapadék álllott be, mely az ország nagy részére terjedt ugyan ki, de csak rövid ideig tartott. A hét végével ismét derült az égboltozat és a hőmérséklet tetemesen emelkedett. A Napi jelentés a gabonaüzletről. csépi ési munkálatok gyorsan haladna^ és az eredményről 1900. augusztus 28 szóló jelentések továbbra is különbözők. A hozatalok e héten is nagyobb terjedelmet öltöttek. A tengerire, mely országszerte szépen fejlődik, a bekövetkezett eső A külföld változatlan jelentéseket küldött, kivéve nagyon előnyös volt. A külföld terméskilátását illetőleg, Chigsgó, mely 10—16 centtel magasabb. Az itteni tőzsszámszerű adat még alig jelent meg, ugy látszik azon- dén nagyon gyenge forgalom volt, az,, árak változatlaban, hogy az nem mindenütt kielégítő; az Egyesült- nok, később néhány fillérig ellanyhult az októberi Államokban a tavaszi buza lényeges kevesebbletet buza, mig dél felé i.mét erősebben megszilárdult. tüntet ki és a mult évhez viszonyítva ezen hiányt 100 Készáruban jó vételkedv mellett körülbetül 30000 millió bushellre teszik. Francziaországban a buzavetések állása már kezdettől fogva panaszra adott okot és a mázsa buza kelt el gyengén tartott árakon, ma a privát hiányt kb. 19 millió hektolitere becsülik. A balkán vevők már hathatósabban vettek részt a vásáron. államok termése kielégítően jó ugyan, de a táplált Az árjegyzés 100 kg.-ra vonatkozik : termésremények nem mentek teljesedésbe ; az északKiadatott: európai államok is kevesebbet arattak, mint azt kezdetben várták. . Uj-buza: Az üzlet a külföldi piaczokon mindazonáltal 250 mm. 1 80 kg K. 1575 3 hóra nem tudott most sem fellendülni, jóllehet a hangulat 15-75 500 „ 786 általában valamivel szilárdabb A spekuláczió, állandóan 15-60' 203, . 79 tartózkodó, inert az ó-készletek még jelentékenyek és 1565 , 200 . 795 az uj terméssel együtt elegendők lesznek a fogyasztás 15-60 szükségletét teljesen fedezni; a kinálat e mellett jó és 300 „ 792 15 50 hiányzik komolyabb impulzus, mely a forgalmat meg200 . 793 15-70 „ 79 élénkítené. Amerikában jobb volt az exportkereslet és árak kb. 5 c. emelkedtek, habár a látható1 készletek a 200 . 79 15-40 „Bradstreets" jelentései szerint nem kevesebb mint 100 . 79 9.774,000 bush. gyarapodtak. Az angol piaczokon az 15 80 - 400 , 79 * árak kezdetben nem változtak, utóbb azonban mérsé15-75 * 300 . 79 kelten javultak. Ugyanezen viszonyok voltak a franczia 15.40 203 , 79 piaczokon is, az áremelkedésen azonban főleg liszt 15-50 „ 79 részesedett. Németországban is kisebb áremelkedés 15.70 , 79 konstatálható. 15-50 100 800 „ 78® » • 15-70 Nálunk a forgalom kenyérmagvakban e héten 15 20 . 786 is kedvező volt, az árak azonban — zab kivéte783 kg K. 15"50 1400 nm. 1 lével, mely szilárdan^alakult — nagyobbára tartottak 10J -Jl. 788 „ K. 15 40 3 hóra maradtak. 15-75 20(0 » 78 Az üzleti hét részleteiről a következőket jelent15-50 100 » 78 hetjük : 15-40 200 . 78 Buza lanyhán indult. Az e hét elején bekövet1535 200 . 78 kezett üzleti szünet nagyobb hozatalokat és igy, külö15.40 200 , 778 nösen waggonáruban, sürgős kínálatot eredményezett, 15-50 100 . 776 melynél malmoknak nem volt nehéz mérsékelt árenged15.40 100 ményeket elérni. A vételkedv mindazonáltal jó maradt 15-70 100 , 77 és nagyobb forgalom mellett az árveszteség hamarosan lö.ft) pótolható volt. Különösen jobb minőségű télibuzák 200 „ 798 15 70 találtak gyors elhelyezést és egyenlegként árak 10 100 , 775 15-20 fillérrel emelkedtek is. A malmokon kivül néhány 100 , 776 15 30 spekuláns czég is vásárolt. A hét vége felé a hangulat 100 „ 771 némileg csendesebbre fordult, mert a csökkent határidő15-20 100 , 77 árak is befolyást gyakoroltak ; az összforgalmat 175,000 15.30 150 , 766 mm., a hetihozatalokat 224,000 mm. teszszük.. 15-20 100 , 7f>6 15-30 200 , 763 14.70 100. . 75 1490 100 . 74 *) Az e rovat alatt közöltekért a szerkesztőség 15-60 » » 750 . 79 fv'lelOsiéget nem vállal.

;»

A kontingen* nyersezeu ára Budapesten 40-50 — 41-— korona. Bécii jsgfzÉs 44-60—45-— korona, kontingen] tjmutetxtol Frdgci jegyzés 113.50—114.25 korona adózott i i 40.25 .— korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyiéi 19-50 •— korona kiviteli szeszért 30°/o hektolitere. Vidéki szeszgyárak közül: Nagy-Tapolcsány, Kolozsvár, Barcs, Baja valamivel drágábban, a többiek változatlanul jegyesnek. Budapesti zárlatára* * héten-. Finomított esetsz 116-50—117*50 korona, élesztőszesz 117" 118-— K., •lysraszesz adósva 114 50—115-50 korona, nyersszeM adózatlan (exkontingenas) — ••— korona, denaturált sseaz 36 50-37-— korona. Kontingens nyermesi Az árak 10.000 iterfokonként hordó nSlküi bérnentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénxCza4s mellett értendők. A központi vásárcsarnok ávujegyzésé nagyban (en gros) eladott élelmiezikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezet iizteti jelentése. 1900. aug. 25. Hozatalaink zömét vad és 'gyümölcsfélék képezték ; utóbbiakból különösen szőlő érkezett nagy menynyiségben. Vajban a hozatalok megkétszereződtek. Élőbaromfival is bőven el voltunk látva. Az irányzat általában lanyha, az árak olcsóbbak. Nagybani eladásaink : Baromfiak : Tyúk 2'2C—2'40, Cíiike 1-EC—1'60 sovány kacsa 1-80—2-40, etetett liba 3"£0—4-íO kor páronként. Tojás emelkedő áron nyert elhelyezést, la alföldi áru 66, erdélyi 64—64-50 korona eredeti ládánként. Tejtermékek kereslete lanyha. A bő lozatalokkal szemben a kereslet megfogyott, ugy hogy í ruiorlódások állottak be. Elsőrendű teavajért 1 80—1-90, II. rendűért 1-60—1*70, főzővajért 1-40—1-50 korom érhető el csak, a nélkül, hogy a készletek apadnának. Túróban az üzlet pang. Vadnemüekbül elkelt nyul 2—2-40 koronáért darabja, fogoly 2—2'20 korona párja. A gyümölcspiacz lanyha. Görögdinnye vagonrakományban 17 korona száza. Sárgadinnye és pedig turkesztán 12—20, közönséges 4—6 korona száza. Oportó szőlő 20, közönséges 40—42, Chasselas 56-68 korona 100 kgonként. Közönséges nyári alma 10—12,. körte 16—30 kor. 100 kgonként. Rák nagyság szerint 16—20 fillér darabonként.

KÖZTELEK, 1900. AUGUSZTUS H 0 Hivatalos árjegyzés Budapest székesfőváros vásárcsarnokaiban eladott élelmiczikkekről. Budapest, 1900. aug. 25-ről. Hns és hústermékek. Marhahús 1 q. hátulja I. rendű 108—116, II. r. 102—108, ni. r. 96—102, eleje i.r. 100—104,11. r. 94—100, DL r. 92—94, borjúhús 1 q. hátulja I. r. 120—136, II. r. 100-120, eleje I. r. 100—112, II. r. 90—100, bárány 1 darab hátulja , eleje , birkahús 1 q. hátulja I. r. 76—84, II. r. 72—76, eleje I. r. 68—76, II, r. 64-68, sertéshús 1 q. szalonnával budapesti 104—108, vidéki -, szalonna nélkül budapesti 94—110, vidéki , sertéshús pörköltnek való , kocsonyának való , füstölt budapesti I. r. , vidéki II. r. 1 q. 120—130, malacz élő, szopós I. r. 1 drb 6.00— 8.00, tisztított I. r. 1 kg. 1.60—1.90, sonka 1 kg. nyers, belf. hentesáru 0.90—1.20, füstölt belf. csonttal 1.04—1.50, csont nélkül 1.20—1.70, sonka füstölt prágai, csonttal 2-08—2.10, csont nélkül 0.—-0.—, kolbász 1 kg. nyere 1.00—1.20, füstölt I. r. 1.40—1.60, szalonna 1 q. , sózott 104—108, füstölt 108—112, sertészsír 1 q. hordóval 112—114, hordó nélkül budapesti I. r. 108—110, szalámi 1 kg. belföldi 260—320, prágai korona. Baromfi, a) Élő: (1 pár) csirke rántani való 1.00—1.50, tyúk belföldi I r. 2.20—2.50, kappan hizott I. r. 0.00—0.00, sovány 2.20—2.40, rucza hizott I. r. 4.—-5.—, sovány belföldi 1.80—2.40, liba fiatal újdonság —. .—, lud hizott I. r. 8. 1?.—, sovány 0—, belföldi 3.60—4 60, pulyka hizott I. r. 0. sovány belföldi 4. 5.— korona. — b) Tisztított: csirke I. r. 1 drb 1.00—1.60, tyúk I. r. 1 drb 1.40—1.50, kappan hizott 1 kg. , 1 drb 0.00—0.00, rucza hizott 1 drb 1.60—2.60, 1 kg. 1.10—1.16, lud hizott 1 kg. 1.14—1.20, 1 drb 3.60—5.50, magló 1 kg. , í. drb , pulyka hizott 1 kg. 0.00—0.00, 1 drb , magló 1 kg. , 1 drb , ludmáj 1 kg. 2.00-2.60, nagy 1 drb 0 70—1.40, iudzsir 1 kg. 1.20—1.60 korona. Hal. Élö: (1 kg.) harcsa 1.40—2.20,csuka0.00— 0.00, ponty dunai nagy 1.40—2.20, márna 1. 1.40. süllő balatoni , czompó 1.30—1.40, pisztráng nagy —. .—, kecsege 0. 0.—, angolna -——, apró kevert 0.50—0.60. Lazacz rajnai 1 kg. —. '.—

29

datolya sajtolt I. r. 1 q. 80.00—84.00, mazsolaszőlő (fehér) 1 q. 70.00—120.00, szőlő passatutti 1 q. , 1 q. —. .—, szerb szőlő 1 q. —. .— korona. Fűszer, ital. Paprika I. r. 1 q. 160.00—200.00, II. r. 1 q. 140.00—160.00, mák 1 q. 30.00—60.00, méz csurgatott 1 q. 80.00—104.00, lépes 1 q. , köménymag 1 q. —. .—, boróka 1 kg. —. .—, házi szappan szin I. r. 1 q. 56.00—60.00, közönséges II. r. 48.00-52.00, bor fehér asztali palaczkokban 1 hl. 38.-40.—, vörös bo* 1 hl. 36. 48.—, házi pálinka palaczkokban 1 hl. —. .— korona. Badapestl ta&araiásyráBiír. (IX. kerület Möíter. iSOO aug. 28 fi saekeBfővirosi vá«*rifaz jatóiáj .ísaiőse a ,Közttluh* rásiére). Felhozatott b uokott *s?,SgaiMl 162 szafcér réti szén?., 77 szekér mahar, 30 szekér saupszatma, 7 szakér olocsssfiima, 0 szekér ta. utr-aáüysíalma. 0 raekéí teagerigzí' 10 sswié? egvéSs fckwmáai (zabosbükköny, stb.) 300 isiik ízssgka. k forgaloiís közepes £. » a • fil.-ben ij-ként a Mvatlesők: réü ezen* 380—580, mntaw 400—520, üsn;Hiiaat 260—320, alOEOSswnm 200—280, egyéö tssar•cir.y —, lőhe.-c , Ukunoiuy•.s&iaaa , 100 kéve Ésagerisz. . !ncze?na — ssrju , szslissazecskü 360—375—7C0 ssáea , aj , zafeosbökkönr 440—480. Összes ussiísánj —, suly ,

1333 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 108 db, eladatott 64 db 20—40 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 50 db, &z állatkert részére vásároltatott 5 darab, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db. Bécsi vágómarba^ásár. 1900. ang. hó 27-én. (Vass Jenő tudósítása a ,Köztelek' részére.) összes felhajtás 6195 db. Ebből magyár 4691 db, galicziai 285 darab, bukovinai 190, német 1029 db hizott 3220 db, legelő 2975 db, fiatal db, ökör 4042 db, bika 1161 db, tehén 601 db, bivaly 296 db. A vásár a nagyobb felhajtás daczára a jobb minőségüekre elég élénken folyt le, mig gyengébb minőségű áru elhanyagoltatott., Arak: príma magyar 72—76-— (77-—78i, szekunda 65—71, teriia 56—64. Galicziai príma 7276'— i ), szekunda 66—71, tertia 58—65. Német príma 78-82— (83-84), szekunda 70—77, tertia 62—69. Legelőmarha : szerb és magyar 48 —60 —, rosszabb minőségű 48-60-—. Bika és tehén 46—68 ( -) és bivaly 40£0 —. Az összes eladások, érősulyban, kilogrammonként, fogy. adó nélkül értendők.

Bécsi seitésvásár. 1900. aug. 28 án. (Schleiffél• Állatvásárok. der és társai bizományi czég távirati jelentése a .Köztelek" részére). Budapesti ssnrómarhavásár. 1900. aug. hó 24-én, Felhajtás: 4342 lengyel, 6324 magyar, összeá székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósásen 10666 drb. gának jelentése. A vásár lanyha volt. Felhajtatott: belföldi 694 db, eladatott 694 db, Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélgalicziai drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, növendék élő borjú 90 db, eiadatott kül : príma 85 -87 -fillér,kivételesen 88fillér,közepes fillér, süldő 66—86 fillér. 90 drb, élő bárány — db, eladatott — drb; belföldi 70—83 fillér, könnyű — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, Bécsi szuróffiarhavásár. 1900. aug. 23-án. Feleladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott hozatott: 3401 borjú, 1829 élő sertés, 982 kizsigerelt drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő sertés, 270 kizsigerelt juh, 113 bárány. kecske — drb, eladatott — drb. A borjuvásár igen lanyha, az árak 4—8 fillérreBorjuvásár élénk volt. estek. A sertésárak szintén alább szállottak a gyengébb kereslet folytán. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi Tej és tejtermékek. Tej teljes 1 liter 0.18—0.20, koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 60'— 90'— Arak kilogrammonkint: kizsigeíelt borju 80—122, lefölözött 0.12-0.12, tejfel 0.56—0.60, teavaj 1 kg. koronáig, kivételesen 94 koronáig súlyra, galicziai príma , primissima ( ), élő borju 1.70—2.—, főző darabos 1.00—1.50, szedett , , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, 68-86, príma 100—104( ), primissima — — (—), olvasztott , margarin I. rendű , n. r. kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig fiatal sertés 68-88, kizsigerelt sertés, nehéz 98—104, hizó , tehéntúró I. r. 0.10—0.20, juhturó 0.90—1.00, kiv. koronáig drbonkint, koronáig sertés, süldő 92—104 ( ), kizsigerelt juh 72—88 liptói 0.80—1.28, juhsajt bO—1.00, ementáli belföldi kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , pr. kilófillérekben,bárány páronkint 10—24 (—) korona. 1.60—1.60, grói belföldi 1.00—1.30 korona. koronáig, kiv. — koronáig drbkint, 42—50 Liszt és kenyérnemüek. Kenyérliszt 1 q. , koronáig, kiv. 60 Bécsi jniivásár, 1900. aug. hó 23-án. FeJhaitáí koronáig súlyra, Ölött borjú: kenyér monori, fehér hosszú 1 kg. 0.27—0.27, barna belföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, 2560 db juh. 0.22—0.22, rozs 0.22—0.23 korona. galicziai koronáig, kiv. koronáig Az üzlet irányzata vontatott. .00 Száraz főzelék. Lencse belföldi 1 q. —.00 súlyra, tiroli —— koronáig, kiv. koronáig Arak: juh 48—53kiv.54 per kiló fillérekben, külföldi 34.00—56.00, borsó hazai héjas 20.00- 24.00, drbonkint, bécsi koronáig, kiv. koronáig raczka 40 44-— per kiló. koptatott 26.00—30.00, külföldi héjas 20.00—22.00, súlyra, növendék koronáig, kiv. bab fehér apró 12.00—18.00, nagy 14.00- 20.00, szinee koronáig drbonkint, élő bárány —• •— koronáig 12.00—20.00 korona. páronkint, ölött bárány —• koronáig párja. Szerkesztői üzenetek. Tojás. Friss teatojás 100 drb 4.60—4.80, alföldi Z. J. urnák, Cséesény. Ezen kérdésben, mely (1440 drb) 62. 64.—, erdé yi (1440 drb) —. .—, amujy is per alatt áll s melynek eldöntése számtalan, szerb (1440 drb) —• •—, apró (1680 drb) , Budapesti juhv&sár. (A 1900. augusztus hó 27-én, előttünk ismeretlen körülményektől függ, véleményt meszes tojás korona. Zöldség. Sárgarépa 100 köt. 0.00- 0.00,1. r. 1 q. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság nem adhatunk. 00.00—00.00, petrezselyem ujd. 100 köt. 0.00—0.00, I. r. jelentése a „Köztelek' részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 1048 darab, 1 q. OO.OC—00.00, zeller I. r. 100 drb 1.20- 2.—, karaeladatott 1048 drb, feljavított jutok 450 drb, eladatott lábé I. r. 100 drb 1. 1.40, vöröshagyma ujd. belföldi 100 köt. , érett makói 1 q. 5.00-9.00, fok- 450 drb, kisorolt kosok 158 drb, eladatott 158 darab, kiverő juh 53 drb, eladatott 53 drb, bárány — drb hagyma I. r. 1 q. 15. 24.—, czékla 1 r. 100 drb 1.40—1.60, II. r. 1. 1.40, fejeskáposzta I. r. 100 drb eladatott —, itcske 9 db, eladatott 9 db, boszniai —, eladatott — db szerbiai 479 eladatott 479 db. 5.00- 9.00, kelkáposzta I. r. 100 darab 1.20—1.60, grgol keresstezés —, eladatott — db, romániai , vöröskáposzta I. r. 100 drb 8.00—10.00, fejes Baláta 1. r. 100 drb 2. 2.40, kötött saláta 100 drb 0. 0.-, durvaszőrü — db. burgonya 1 vaggon sárga 400.0—400.0, fehér 000.00— Birkavásár lassú volt. 000.00, rózsa 1 q. 4. 4.20, fekete retek kicsiny 100 Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü40-46.-K. bizonyult drb 1.00—1.50, ugorka 100 drb savanyítani való 0.40- páronkint, 47—50 (—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljaví/0.60, savanyitott 1.10—1.20, nagy salátának 1. 1.20, tott juhok 32--38-— K. páronkint, 4346 K.-ig 100 paradicsom érett 1 q. 7.00- 9.00, belföldi 00. 00.-, kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig zöld paprika 100 drb 0.20-0.70, tök főzni való 100 drb páronkint, *•—.— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, 5. 8.—, zöldborsó hüvelyes 1 q. 12 00—14.00, kifej- kiverő juhok K.-ig páronkint, K-ig 100 ki. tett 24.00—28.00, zöldbab hüvelyes 1 q. 16. 20.—, élős. sz., bárány — K., kecske —•— K. páronkint, kifejtett —. .—, karfiol 100 drb 12.Q0—14.00, raczkajuhok —• •— K. páronkint, K.-ig 100 torma belföldi nagy édes 1 q. 24.00—28.00, spárga m e l y teljesen légszáraz, b ü z m e n kiló élősúly szerint, szerbiai 24—30 K. páronkint, — 1 kg. 0. 0.— korona. K-ig élősúly szerint, angol keresztezés — K. páronkint, tes, k é z z e l szőrliató, 5 0 kgos zsáGyümölcs. Alma, nyári édes 1 q. 10. 24.—, romániai — K. páronkint. kokiban szállíttatik. rétesbe való 14.00—24.00, vajkörte nagy I. r. 1 q. OTT" A z á l l a m i s z ő l ő s z e t i t e l e p e k 24. 28.—, közönséges kevert körte 1 q. 10.00—24.00, szilva magvaváló nagy I. r. 1 q. 24. 30.—, nem' ben, a legelőkelőbb szőlőgazdasáBudapesti lóvásár. Budapest, 1900. aug. 26—27-én. magvaváló vörös 1 q. 8. 22.—, ringló nemes I. r. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek* g o k b a n s i k e r e s e n bevezettetett. 1 q. 30. 40.—, baraczk kajszin 1 q. —. .—, részére). öszi 1 q. —. .—, magvaváló 1 q. 26. 50.—, Ezen országos lóvásár, a feltűnő csekély felhajtás nem magvaváló 1 q. 50. 60.—, szőlő fehér mézes Kimerítő prospektus ingyen és bérmentve. következtében, szokatlanul lanyha forgalmú volt. A felcsemege 1 q. 30.00—50.00, közönséges kevert I. r. 1 q. 40. 50.—, meggy nagyszemü kem. 1 q. —.00 .00, hajtott állatok minőségileg túlnyomó részben középminöségüek. Vevők, köztük külföldiek is, szép számban apró szemű 1 q. —.00 .CO, eper (szamócza) 1 kg. voltak jelen. —. .—, málna 1 kg. 0. 0.—, szeder 1 liter BMawt-fflányaiz Felhajtatott összesen 1618 db. Eladatott 719 db. 0.00—0.00, görög dinnye nagy I. r. 10 drb 5-—8'—, Jobb minőségű lovakból hátas 100 drb, eladatott 20 db, kicsiny 100 drb 8. 24.—, sárga dinnye nemes I. r. Z 100 drb 10. 30.—, II. r. 100 darab 4. 10.—, 300—500 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 250 db, eladatott 35 db, 420-600 K.-ért, nehezebb kocsiló dió nagy papirhéju 1 q. 90.00—100.00, apró kemény héjú I. r. 1 q. 00.00—00.00, mogyoró nagy olasz 1 q. (hintós) 100 db, eladatott 18 db 280-400 K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 150 db, eladatott 50 db 240— —.00 .00, gesztenye olasz nagy 1 q. 0. 0.—, 350 K.-ért, ponny 10 db, eladatott 2 db 34—70 K.-ért; belföldi 1 q. —.-—.—, narancs messzinai 100 darab közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló 5.00—8.00, pugliai 100 drb 0.00—0.00, mandarin 100 5118 Budapest, V. ker. stb.) 400 db, eladatott 180 db 80—160 K.-ért, könnyebb drb 0.00—0.00, czitrom I. r. 100 drb 2.40—5.—, füge félék (parasztló. stb.) 500 db, eladatott 350 db 50—150 hordós 1 q. 32.00—36.00, koszorú 1 q. 42.00-46.00,

Leghatásosabb specziális

szőlőtrágyának

a szárított kőbányai sertés-trágya.

=trágyaszáritó-gyár

Bosányi Endre és társa.

KÖZTELEK, 1900. A U G U S Z T U S HÓ 29

1334

68. SZÁM. 10-IK

FIVFOLYAM.

Eladó ménes. Gróf Esterházy László sárosdi birtokán Fej érmegyében

eladó

62 darab ló és csikó. 18 db anyakancza, drbja á 325 frt=5850frt ió db snopós csikó a kancsák árába értendő.

2 db 4\ éves á350frt

700 frt

5„3\

„ „250,,

-1250,,

13 „2\

„

-2600,,

8 „ 71 „

„200,,

125,,-1000,,

„

Összesen: 11400frt M e g j e g y z é s : Á 18 kancza közül 3 telivér; a többi angol félvér. A 472, 372 és 272 évesek „ M á m o r " 1351 telivér méntől származnak; az l V a éves és szopós csikók „ B e r t r a m " telivér méntől. A kanczák ismét „ B e r t r a m m a l " lettek fedeztetve. Bővebb

felvilágosítást

ad

a

tulajdonos,

Sárosdon.

m

Két vasúti állomás között a Dunán tul, kitűnő állapotban levő állomány, u. m.

29 darab 3 és % éves, 24- darab 2 és % éves, jutányos árban szabad kézből eladók. Czim a

O s z i

felügyelete alatt álló

KÖNYVKIADÓ kiadásában a

VÁLLALAT következő

gazdasági könyvek jelentek meg: Cselkő és Kossutány Takarmányozástan Cserháti Sándor Talajismeret Hilgard-Treitz Szikes talajok Domokos K. Gazdasági építészet l-ső rész Száhlender Gyula Gazdasági építészet ll-ik rész Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan _ Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasútés Hidépítészet ... Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés Bázsó Imre Czukorrépa-magtenyésztés Dr. Baross János Idegenek

birtokbeszerzése

4.80 3.20 1.60 4.80

6.—

5.20 5.20 5.20

6.— 6.— 6.—

5.20 4.— 10.— 2.

6. 4.80 12.—

6.—

2.—

—

Megrendelések az

Orsz. Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához B u d a p e s t , I X . , Ü l l ő i - u t 25. s z á m

(Köztelek)

intézendők. A müveket bérmentve küldjük; s minden után 25°/o engedményt adnnk.

megrendelés

r o z s

vetőmagnak kiválóan alkalmas és bevált utántermés: 1. S l a n s t á d t i r o z s 2. I m p e r i a l - c s o d a r o z s ... 3. Ó r i á s i h e g y i r o z s erős vastag szalmával ' — 4. Meghonosodott itt bevált, korán érő, bőtermő ó r i á s r o z s exponált zord vidékre alkalmas : ... 5. E r d e i r o z s tarolt erdőterületek bevetésére bámulatos bokrosodással ...

válfajokból, első évi 1000 kg. á 16 kor. , , 17 , »

„ 17

„

„

„ 16

,,

„

„17

„

Rendeléseket közvetít, mig a készlet tart, a l i p t ő m e g y e i gazd. egyesület L i p t ő - S z t . - M i k l ó s o n . 1382 Magy. kir. államvasutak Hirdetmény. .ncona és a fiume-velenczei A gőzhajók szaporított járatainak uj menetrendje a f vonalon. Folyó évi márczius 15-től kezdve a gőzhajók egész éven át hetenkint kétszer közlekednek, csatlakozásban a Budapest-Fiume közt forgalomban levő gyorsvonatokkal, melyek az utasokat a hajók kikötőhelyéig, illetve onnan továbbítják. A fiumevelenczei vonalon az egész éven át fenntartott heti két járaton kivül — az épités alatt levő uj termes gőzhajó elkészültekor — nappal történő utazással egy heti harmadik járat fog a nyári hónapok tartama alatt berendeztetni, melynek menetrendjét utólagosan kihirdetjük. Afiume-anconaivonalon már márczius 15-től kezdve egyik járat nappal, a másik járat pedig éjjel történik, s mindkét járatnak csatlakozása van a Rómába, Nápolyba," Bariba, Brindisibe Bolognába induló, illetve az onnan érkező vonatokhoz. A vonat Anconában a hajó kikötő helyétől, illetve kikötő helyéig közlekedik. A gőzhajók menetrendje I. Fiume-Ancona közt: a) Nappali utazás: Fiúméból ind. minden hétfőn reggel 7 ó.-kor „ „ Anconából » , szerdán „ 7 , b) Éjjeli utazás : Fiuméből „ , csütörtök este 8 „ , Anconából „ „ szombaton „ 8-30, II. Fiume-Velencze közt: Fiúméból indulás minden kedden és szombaton este 8 órakor Velenczéből , , hétfőn és csütörtökön „ 7.30 „ (A nappal történő utazással berendezett harmadik járatnak kezdete és menetrendje utólag kihirdettetik.) Menetdíj ak: A gyorsvonatok használatára jogosító menetjegyek árai a hajóátkelési díjjal együtt: a) Budapestről Fiúmén át Velenczébe vagy Anconába vagy viszont: gyorsvonaton I. oszt. és a gőzhajón I. oszt. K. 34.— II. „ „ „ „ I. , , 26.b) A gőzhajókon Fiúméból Velenczébe vagy Anconába vagy viszont: diszterem, hálóhelylyel együtt K. 16.— I. oszt. . , „ „ 12.— III. „ (fedélzet) , 6.— Utazási tartam 10 óra. A gyorsvonatok használatára jogositó c) közvetlen menetjegyek árai a hajóátkelési dijával együtt: I. oszt. II. oszt. Budapestről Rómába v. viszont 76 frc. 05 cm 55 frc. 65 cm Nápolyba , 104 » 45 „ 75 „ 55 , Florenczbe „ 75 . 80 , 55 , 45 „ Genuába „ 92 , 50 „ 67 . 25 „ Milanóba „ 71 , 95 , 52 „ 85 „ Turínba „ 92 » 25 , 67 „ 10 , Nizzába , 117 , 20 „ 84 , 40 „ Marseilleba , 142 , 25 „ 101 , 35 „ Lyonba „ 132 „ 15 „ 94 , 25 , Továbbá kaphatók ezen útirányon át Olaszországba szóló combinálható mérsékelt kc-atazási jegyek is. Menetjegyeket kiadnak és közelebbi felvilágosítással szolgálnak a magy. kir. államvasutak állomásai, valamint a városi menetjegy irodái és jegykiadóhelyei és a Cook Tamás és Fia czég összes utazási irodái. A magy. kir. államvasutak igazgálósága. 19709/900. szám.

ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET

kiadóhivatalban.

6 8 . SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . H O T T E R

F . Jf. R .

Hotter-féle Absorblnol

KÖZTELSK,

BIWtoIU mtad'nnomü ?MvZé^tfrL3'°s?ros teattapadékot, a nélkül, hogy a szőrt tönkre tenné. Erősíti a megtámadott és gyenge mót az izmokon és megóv minden gyulla- ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ dástól ; különösen bevált epebajnál, csülökdaganatnál, patabütyköknél, vastag térdnél, csomóknál az Ínakon, vastag bokánál, daganatoknál, a hol ilyenek fellépnek. A térdek remegését^ megszünteti és meggyógyítja a

onntlrtj állán dó^elö ben' állatot a bedörzsölések után a legnagyobb fáradalmakra és vontatásra képesiti. A tuleröltetés következményeinél, bénulás, szaggatás és merevedésnél meglepő sikerrel alés°kfri9s eT*

HOTTEE I. ÉS n. SZ. DISZHÓPOBA

1 kiló 1frt20 kr. Legjobb étrendi szer a disznók étvágyáHotter-féle A gr11 táppora és az azzal járó emésztésnek előmozdílovak és szarvasmarháknak, 1 csomag 80 kr. a jelenkor legkitűnőbbjei, melyek szá- nak Kitűnő pótlék a takarmányhoz az állat erejemos bizonylat szerint semmi más ha- tására; kitűnően bevált orbánoznál. A II. és egészségének tentartására ; minden vese-, sonló szerek által hatásukban el nem számú hasmenésnél alkalmazandó. máj-, hólyag- és idegbajnál alkalmazandó. érettek. Raktárak a gyógyszertárakE0TTEB-FÉ1E KOLIEA ELLENI SZEB ban és drogériákban. 1 üveg 1 frt 50 kr. HOTTEB-FÉLE HOLTTETEMEEHŐCS Főraktár : BUDAPESTEN : Dr. BUDAI EMU, Vl tégely ára a Irt, »/i tégely 1 frt 20 kr. vároii gyégya. Városháztér, dr. Egger Leó és Lovaknál mindennemű kolika és hugy felFelülmúlhatatlan holttetem eltávolítására régi Egger..). Niiorgyógysi. VI., Vácti-iSrat 17. és akadás, szarvasmarháknál pedig puffadtság TOBOK JÓZSEFtfiígyuortáaEirály-«tc» IS. ellen alkalmazandó. Magy. kir. államvasutak. Üzletvezetőség Arad. 22488/900. I. sz.

KA1NIT nagyban é s kicsinyben.

nagyban •waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A rásüti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pén*táráhoí beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvitelénél ffoetendök.

Hirdetmény. A magy. kir államvasutak zágrábi üzletvezetösége nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet a szigetvári állomáson létesítendő épületek munkálataira. A tervek, a költségvetés, a szerződési tervezet, az ajánlati minta, a pályázati feltételes, valamint a munkák végrehajtásához kötött feltételek Zágrábott, az üzlelvezetőség pályafentartási osztályában és a pécsi osztálymérnökségrél, a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A nyomtatványok ugyanott egy koronáért meg is szerezhetők. Az ajánlatokat legkésőbb 1899. évi augusztus 31-én déli 12 óráig kell benyújtani alulírott üzletvezetőség I-ső osztályánál (Ferencz József-tér 19. sz. I-sö emelet). Az ajánlatokat 1 koronás, az ajánlat mellékleteit ivenként 30 filléres bélyeggel ellátva, lepecsételve és a következő felirattal kell benyújtani. .Ajánlata szigetvári állomáson létesítendő épületek munkáinak előállítására." Csak az összes munkákra tett ajánlatok fognakfigyelembevétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon, vagyis 1900. augusztus hó 30-án déli 12 óráig 2000 azaz: kétezer korona bánatpénzt kell a magy. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetőségének gyüjtőpénztáránál akár készpénzben, akár 'állami letétekre alkalmas értékpapírokban letenni. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számittatnak, de névértékben felülszámitásba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett Írásbeli ajánlatok szolgálhatnak a tárgyalás alapjául. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevénynyel adandók fel. Zágráb, 1900. augusztus hóban. Az üzletvezetőség. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Érfesitvény. A budapesti cs. és kir. élelmezési raktárba beszállítandó 2 3 7 0 m é t e r m á z s a rozs és 16.900 métermázsa zab bevásárlása végett a cs. és kir. 4-ik hadtest hadbiztosságánál Budapesten (Budán, hadtestparancsnoksági épületben) a szállítási ajánlatok 1900. évi szeptember hó l-én délelőtti 10 óráig átvétetnek. A részletesebb feltételek 1900. évi augusztus hó 22-én lapunkban megjelent értesitvényben, továbbá a cs. és kir. 4. hadtest hadbiztosságánál, úgymint a budapesti és székesfehérvári cs. és k. katonai élelmezési raktáraknál megtekinthetők. Budapest, 1900. augusztus hó l-én.

A cs, és k, 4. hadtest hadbiztossága,

(Utánnyomás nem dijaztatik.)

1324

1335

1900. AUGUSZTUS HO 29.

gyógyszertár a sz. Józsefhez BECS, XII/2., Schönbrunnerstrasse 182. H O T X ií K EOTTEE-FÉLE TEAnTING-FLUID 1 palaczk 1 frt 20 kr.

Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak szentesi állomásán levő pályavendéglő bérletére ezennel zárt ajánlatu pályázat hirdettetik. A bérlet 1900. évi november hó 1-vel kezdődik és tart ezen időponttól számított három éven át vagyis 1903. évi október hó 31-ig. A bérleti feltételek a m. kir. államvasutak aradi üzletvezetőségének I. osztályában a rendes hivatalos órákban megtekinthetők vagy kívánatra postán megküldetnek, miért is ajánlattevőkről feltételeztetik, hogy azokat ismerik és egész terjedelműkben kötelezőknek elfogadják. Az egy koronás bélyeggel ellátott és .Ajánlat a szentesi pályavendéglő bérletére" feliratú borítékba zárt ajánlatok lepecsételve 1900. évi szeptember hó 15-éig déli 12 óráig alulírott üzletvezetőség általános (I.) osztályánál nyújtandók be. Bánatpénz fejében 100 azaz egy száz korona készpénz vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban legkésőbb f. é. szeptember hó 14-én déli 12 óráig a m. kir. államvasutak aradi üzletvezetősége gyüjtőpénztáránál Aradon leteendő. Takarékpénztári betétkönyvek letét gyanánt nem fogadtatnak el. Arad, 1900. aug. 19. Az igazgatóság.

Rendkívüli

H a j ó j á r a t j e g y z elv.

A

D

R

I

A

magy. kir. tengerhajózási részv.-társ.

Vezérügynöksége Hoffmann S. és V. 1900. szept. havában a kővetkező' gőzösök indáinak:

Honnan

a gőzös neve

H o v á .

1900.

Zichy g.viaJC. L.)

ItaSS"^ RoMerdam ' Amsterd

StyriMO. L.) II Liverpool Mátyás király 10—20 Hull, Newcaitle o/T. Baroeíona Valencia*) Báthor? Tanger1, Peroambuoo, Bahia , Elo de Janeiro, SantosAlgierl) Glasgow* Szent-László 2<So 20—30 Veria (C. L.) r Ü H i

ssT

bfsíf:

I I o n ii mii

a gőzös neve

H o v á

;i9oo. szép;.

Maüekovits^ Triest-Fiume Hull^Newcaatle o/T. Hamburg gjSpo*

AfgeManMr41y 10-20 Széchenyi jFiunS^Mest Aleppo (0. L). 10—20 .15-25 15-25 20-30 20-30 i f U s 20-30 jFiume-Trieszt6 Tyria (CL.) 20—30

lt megjelölt'viszonylatokban a gőzös Ti ""Középtengeri szolgálat. .. FIUMÉBŐL: „Andrássy

ajánlat!

Somogymegyében vasúti állomás egy

325

Erdészsegéd a báró Drasche-fé!e uradalomban, Tolna, 1900. október l-re felvétetik. Ezen állással szabad lakás, szabad tüzelés szolgálati átalány, s étkezés a főerdészriél, egyelőre 600 korona évi fizetés jár. Egy évi megfelelő szolgálat után a bárói nyugdíjintézetbe felvétetik, s két év után a készpénzfizetés 800 koronára emeltetik, amely minden két évben emelkedik 1200 koronáig. Nőtlen pályázók mellékeljék sajátkezüleg irt kérvényükhöz bizonyitványmásolatait, erdészeti akadémián jól végzett tanulmányaikról esetleg az erdészet terén szerzett gyakorlataikról szóló bizonyítványaikat, továbbá az arczképüket és annak bizonyítását, hogy a magyar és német nyelvet tökéletesen birják. A kérvények minél előbb Freiherrlích Drasche von Wartinberg'sche Generaldirektion czimre in Wien I. Opernring 5. intézendők. 1367

ból-Nápolyba, m 15., 22.., és 29-én közvetlenül Nápolyból

'

" '-rator G< pedig 1

holdas

n e m e s i

b i r t o k

búzatermelő földekkel, kastélylyal, parkkal, gazdasági épületekkel, élő és holt instructióval és az idei terméssel együtt 50,000 forintért e l a d ó . Yevő a vételárból csak 15.000 frtot tartozik lefizetni, a hátralékos tetszés szerint 30 vagy 40 éves törlesztés sel. Felvilágosítással szolgál

Österreicher

Bernát

Nagy-Kanizsán.

1S45

Őszi vetésre

ajánljuk

mis-tar-tóiitat (lásd Wiener Laniwirthsch. Zeitung 1 * aug. 18. ( á m í t ) igen bő termésű, áttelelő, rozsda és megdőlés iránt ellentálló képességű.

Ára 100 kgonként 24 korona ab Zborowitz. Zsákokat saját árban adunk. 500 kgon alóli megrendeléseket nem teljesíthetünk.

Zuckerfabrik,

Zborowitz

Morvaországban.

1368

1336

KÖZTELEK

1900. AUGUSZTUS HO 29.

1629/1900. 13. oszt.

AJANLAT.

68. SZÁM. 10-IK

Cs. és k i r .

ÉVFOLYAM

hadügyminisztérium.

A közös hadftgyministerium a m e l l é k e l t jegyzékben felsorolt tárgyak szállítását nyilvános árlejtés u t j á n zik biztosítani, m i régből a vállalkozni kívánók ezennel írásbeli ajánlatok tételére hivatnak fel. — Az által a következők tartandék I. Csakis oly osztrák, vagy magyar álampolgárok ajánlatai vétetnek figyelembe, kiknek szállítóképessége és megbízhatósága minden kétségen felül áll. Azon czégek azonban, melyek a hadsereg részére szállító konzorcziumoknak tagjai, ezen árlejtés alkalmával egyátalán nem vétetnek figyelembe. — A szállítandó tárgyakat okvetlenül belföldön és belföldi anyagból kell előállítani. — A magyar korona országaiból pályázó pályanyertes vállalkozó a szállítandó czik keket és a hozzájuk szükséges anyagokat, az utóbbiakat, a menynyiben a mintának megfelelő czikkek gyártásához szükséges menynyiségben és minőségben, valamint a Magyarországon kivül fennálló árakkal egyenlő, vagy olcsóbb árban kaphatók, a magyar korona országaiban tartozik előállítani, illetve előállíttatni. II. Azon ajánlattevők, kik a közös hadügyminisztérium előtt korábbi szállítások révén még nem ismeretesek, megbízhatóságukat és szállítóképességüket bizonyítványokkal tartoznak igazolni. — Ily bizonyítványok kiállítására hivatva vannak: 1. A kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetett czégekre nézve azon kereskedelmi és iparkamara, melynek területén az ajánlattevő czég telepe van. 2. Azon ajánlattevőkre nézve, kiknek czége törvényszékileg bejegyezve nincsen, azon elsőfokú közigazgatási hatóság, melynek területén az ajánlattevő lakhelye van. — Ezen bizonyítványok a kiállításukra hivatott közegek által a feleknek nem adatnak ki, hanem közvetlenül a közös hadügyministeriumhoz küldetnek meg. A pályázóknak tehát ilyenemü okmány kiállítása iránt az illetékes kereskedelmi ós iparkamarához (I. fokú közigazgatási hatósághoz) idejekorán kérvényt kell benyujtaniok, melyben: 1. a vezeték- és keresztnév (a czég szószerinti megjelölése); 2. az üzletág és lakhely; 3. a versenytárgyalás megtartására hivatott katonai hatóság (jelen esetben a közös hadügyministerium); 4. a versenytárgyalás határideje; 5. a szállítandó tárgyak és azok mennyisége pontosan kiteendő. A végzés, melyet a vállalkozó e folyamodványra kap, az ajánlathoz melléklendő. III. A z ajánlat csakis a mellékelt jegyzékben megnevezett czikkekre szoritkozhatik és akár az egyes tárgyak összmennyiségére, akár azok egy tetszés szerinti részére szólhat. IV. A z összes tárgyak a brünni, budapesti, gráczi és bécsi (kaiserebersdorfi) ruharaktárakban a leírásokkal együtt megtekinthető legutóbb jóváhagyott, lepecsételt minták szerint szállitandók. Á szállított czikk minőségének az emiitett minta minőségével legalább is egyenlőnek kell lennie. Oly czikkek, melyekből többféle méret van megállapítva és melyekre nézve a szükséglet a mellékelt jegyzékben nincs az egyes nagysági osztályok szerint föltüntetve, a nagysági osztályok előirt százalékarányában szállitandók. — A vállalkozók a mintákat az ár lefizetése mellett a fentnevezett ruharaktáraktól megszerezhetik. Azon vállalkozók, kik régebbi szállításokból eredő minták birtokában vannak, saját érdekükben tartoznak meggyőződni a felől, hogy e minták még érvényben vannak-e, mert az esetleg nem az utolsó minta szerint előállított czikkek átvétele feltétlenül ki van zárva. — A vállalkozók által ezen mintákért fizetendő árban a közvetlen beszerzési költségen felül 15% kezelési költség is benfoglaltatik.| V . A tábori főzőedények 2 emberre, a kasztrolyok, a gyalogsági főzőedényekhez való fedelek, továbbá az evőcsészék fedővel, végül a vizes kannák egyszerre az 1901. évi julius hó végéig szállitandók, mig az összes további tárgyak szállítása legkésőbb 1901. szept. hó végéig négy egyenlő részletben akként teljesítendő, hogy a megrendelt mennyiség egy-egy negyedrésze 1901. évi márcz., május, julius és szeptember hó végéig lesz beszállítandó. — A közös hadügyminisztérium kifejezetten fentartja magának azon jogot, hogy a felajánlott szállítási mennyiséget esetleg leszállítsa, vagy esetleg felével felemelje. — Ilyen többrendelés az 1901. év folyamán is bármikor történhetik, mely utóbbi esetben a szállító köteles a többszükségletet a megrendeléstől számitandó 4 hónap alatt szállítani és erre nézve ugyanazon árak és szerződési feltételek érvényesek mint az eredeti megrendelésre nézve. V I . Az ajánlatban, mely a jelen hirdetményhez csatolt minta szerint szerkesztendő, pontosan és érthetően kell kitenni azon ruharaktár nevét, melybe a vállalkozó a beszállítást eszközölni kívánja, az ajánlott czikkek mennyiségét és megnevezését, minden egyes

szem

szándéko-

ajánlattevők

előtt:

czikknek számokkal és szóval kifejezett árát és szállítási határidőt. Ha a hadügyi kormány az ajánlattevőnek beszállítási helyére vonatkozó kívánságát a szállítás odaítélése alkalmával nem teljesítheti, ajánlattevő a szállítást is más, vagy esetleg több ruharaktárba saját veszélyére és költségére tartozik eszközölni. — A szállítóknak egyébként megengedtetik, hogy a tárgyakat az üzlethelyiségükhöz legközelebb eső ruharaktárban megvizsgáltathassa ós azután adott esetben saját veszélyére és költségére a többi ruharaktárba küldhesse. — A prémczikkek azonban mindenkor közvetlenül az illető ruharaktárakhoz küldendők. — A - ruharaktárakhoz czimzett azon vasúti teherszállítmányokra nézve, melyek kifogástalan megvizsgál-, tatásuk után a ruharaktár által átvétetnek, a szállítóknak visszatérítés utján a katonai díjszabás kedvezménye van biztosítva, mi czélból a ruharaktár az illető szállítólevélen igazolja a szállítónak, hogy szállítmánya a katonai kincstár tulajdonába ment át. VII. Ha több vállalkozó együttesen pályázik, az ajánlatban határozottan kiteendő; 1. hogy a szállítási feltételek pontos betartásáért egyetemlegesen szavatosságot vállalnak, és 2. hogy ki van felhatalmazva nevükben ezen szállítási ügyletnél a közös hadügyminisztériummal érintkezni. Ily közös ajánlat az összes vállalkozók által állásuk és lakhelyük megnevezése mellett, vezeték és keresztnevükkel aláírandó. V I I I . Az ajánlat biztosítására az ajánlott czikkek után követelt árak értékének 5°/o-a azaz öt százaléka bánatpénz fejében a hadtestparancsnokságok székhelyén lévő valamely katonai pénztárnál (fizetési helynél) leteendő. A bánatpénz készpénzben vagy óvadékpapirokban fizethető le. I X . A bánatpénz lefizetése az összeg és minőségének (készpénz, értékpapír) megnevezése mellett az ajánlatban felemlítendő. A katonai pénztár (fizetési hely) által a bánatpénz lefizetéséről kiszolgáltatott letéti elismervény a lepecsételt ajánlattal egyidejűleg, de külön szintén lepecsételt borítékban (a hirdetmény végén lévő minta szerint) a közös hadügyminisztériumnak beküldendő. Megjegyeztetik, hogy a borítékba zárt ajánlatokat és a letéti elismervényeket együtt egy borítékba tenni szintén nem szabad, hanem azok külön-külön, de egyidejűleg küldendők be. A bánatpénz lefizetése végett az ajánlattevők idejekorán, tehát nem az ajánlatok benyújtására kitűzött határnap lejárata előtti utolsó napokban forduljanak az illető katonai pénztárhoz (fizetési helyhez). X . Azon ajánlatokat, melyeket a hadügyminisztérium előtt ismeretlen szállítók nyújtanak be, fel kell szerelni azon végzéssel is, melyet a szállító képbsségük ós megbízhatóságuk bizonyítása czéljából beadott kérvényükre hozott és a II. pontban említett kereskedelmi és iparkamarai, illetőleg elsőfokú közigazgatási hatóság részükre kiad. Ugy ezen, mint a többi ajánlatoknak, továbbá a bánatpénz lefizetését igazoló egyidejűleg, de elkülönítve beküldendő letéti elismervényeknek közvetlenül és legkésőbb 1900. évi október hó 20-ának déli 12 órájáig kell a közös hadügyminisztérium iktató hivatalába érkezniök. X I . A szerződési tervezet alakjában szerkesztett részletes feltételek a hadtest-hadbiztosságoknál, a I V . pontban emiitett ruharaktáraknál, Ausztria és Magyarország összes kereskedelmi és iparkamaráinál, az osztrák iparosok szövetségénél Bécsben, a budapesti m. kir. kereskedelmi muzeumnál és az „Országos Iparegyesülef-nél Budapesten megtekinthetők. X I I . A z ajánlattevők ajánlataikban határozottan kijelenteni tartoznak: 1. hogy a szállítási és a szerződési feltételeket megtekintették és meg is értették, és hogy magukat azoknak teljesen alávetik: 2. hogy a kiirt tárgyak mintáit behatóan megszemlélték, és ugy az anyagra nézve, melyből azok készültek, valamint a készítés módja nézve tüzetes tájékozást szereztek maguknak. X I I I . Ha az ajánlatban számmal és szóval kiirott árak közt eltérés van, akkor mindig a szóval kiirott árak az irányadók. A z ajánlat a vállalkozóra nézve a benyújtás pillanatában, a hadügyi kormányra nézve azonban csak akkor válik kőtelező erejűvé, midőn a közös hadügyi minisztérium a pályanyertest ajánlatának elfogadásáról értesítette. A z ajánlattevő lemond a visszalépés jogáról, továbbá az általános osztrák polgári törvénykönyv 862. §-ában, valamint az osztrák kereskedelmi törvény 318 és 319, illetve a

68

SZAM.

KÖZTELEK,

10-IK É V F O L Y A M .

1900. AUGUSZTUS HÓ 29.

magyar kereskedelmi törvény 314 és 315. §-aiban Ígéretének elfogadására nézve megállapított határidőkről. X I V . A közös hadügyminisztérium fentartja magának, hogy az ajánlattevők közt szabadon választhasson. Egyébként egyenlő feltételek mellett azok, kik az ajánlott czikkeket maguk állítják elő (termelők, iparosok) a közvetrtő kereskedőkkel szemben előnyt nyernek. Az utóbbiak egyébiránt kötelesek a szerződés szerint illetékes katonai ruharaktárnak bejelenteni az általuk szállított czikkek származási helyét. Ha valamely ajánlat nem teljes tartalmában, hanem a felajánlott mennyiség vagy ár leszállításával fogadtatnék el, az esetben tartozik az ajánlattevő az erre vonatkozó értesítés vételétől számított 5 (öt) nap alatt a közös hadügyminisztériumnál Írásbeli nyilatkozatot benyújtani arra nézve, vájjon ajánlatának módosítását elfogadja e vagy sem ? A módosítva elfogadott ajánlatot a vállalkozó részéről is elfogadottnak tekintetik, ha az a jelzett 5 napi határidőn belül az emiitett nyilatkozatot egyáltalán nem, vagy határozatlanul tette. Ha azonban egy és ugyanazon pályázatban különböző czikkekre együttesen tett ajánlatok közül csak az egyik vagy a másik fogadtatnék el, ez az ajánlattevőre azonnal kötelező. X V . A z ajánlattevők tartoznak az ajánlatuknak teljes, részleges, vagy hozzájárulásukkal módosított elfogadása után a letett bánatpénzt a szállítási érték 10%-ban megállapított szerződési biztosítékká kiegészíteni és az Írásbeli szerződést, melynek egyik példánya a vállalkozó költségén szabályszerű bélyegekkel ellátandó, megkötni. Ha valamely pályanyertes ajánlattevő a szerződést aláírni vonakodnék, vagy annak aláírása végett, az e részben hozzá intézett felszólítás ellenére meg nem jelennék, az esetben a teljesen, részlegesen, vagy az ajánlattevő hozzájárulásával módosítva elfogadott ajánlat a jelen hirdetményhez tartozó szerződési tervezettel együtt a szerződést pótolja. A fentebbi feltételeknek bármely irányban meg nem felelő, vagy elkésve benyújtott, úgyszintén a táviratilag tett ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni.

A cs. és kir. küzüs hadügyminisztériumnak N. N. ajánlata ruházati és felszerelési szükségletek szállítására vonatkozólag a 1629/900. 13. oszt. sz. hirdetmény folytán.

A cs. és kir. hadügyminisztériumnak Lététi elismervény kor,— fillérről (készpénzben, értékpapírokban, okmányokban), N. N.-nek ruházati és felszerelési szükségletekre vonatkozó ajánlatához az 1629/900. 13. oszt. számú hirdetmény folytán. Az ajánlat és a letéti elismervény elkülönített beküldését illetőleg figyelni kell a hirdetmény I X . pontjában mondottakra.

A szállítási tárgyak 450 2000 2000 200 1150 400 26000

reiizita.

300 350 700 550 150

A cs. és kir. közös hadügyminisztériumnak.

160

A szállítandó tárgyaknak ára mennyisége

megneve-

darab készlet stb.

Szállítási határidő

szóval számottan kor. fin. kor. fill. 1 "nak

'/4

1 letnek

l /4

stb.

márczius

"1íij

4

május

| julius 1 szeptember

1 1 r

|

Elismerem 1. hogy a közös hadügyminisztérium által 1629/9Q0, 13. oszt. sz. a kibocsátott szállítási és szerződési feltételeket megtekintettem és azokat meg i^értettem és hogy magamat azoknak teljesen alávetem^ továbbá 2. hogy a kiirt tárgyak mintáit behatóan megtekintettem és magamat azok anyaga és kivitele tekintetében részletesen tájékoztam. ígéretem teljesitéseért öt százalékos bánatpénzzel kezeskedem, mely koronából (készpénzben, értékpapírokban, okmányokban) áll, korona fillérnyi szállítási értéknek felel meg és a külön boríték alatt egyidejűleg beterjesztett letéii elismervény szerint a i katonai pénztárnál (fizetési helynél) letétbe helyeztetett. A megbízhatósági és szállítóképességi bizonyítvány kiállítása iránti kérvényre vonatkozó hivatalos végzést ide csatolom. Kelt.....

en, 1900.....

500 500 500 250 300 250 450 1680 910 450 890 800 1100 200 200 200 1300 24800' 3700 2090 23500 2200 950Ó 10000 4000

-

.—i lakos ezennel kijelentem, miszerint kész .i cs. és kir. katonai ruharaktárba az alább felvagyok a......... sorolt tárgyakat az alább megjelölt mennyiségben, a kitett árakért "leg szállítani. és határidőben

hó_-...J...n.

( A z ajánlattevő sajátkezű aláírása, [vezeték- és keresztnév], esetleg a törvényszékileg bejegyzett czég megnevezése ) * A tábori főzőedények, kasztrolyok, gyalogsági főzőedényhez való fedők, evőcsészék fedővel és a vizes kannákra nézve az ajánlatban szállítási határidőül a hirdetmény V. p a í t j a értelmében 1901. évi julius vége teendő ki.

jegyzéke:

A tárgyak megnevezése

2500

AJÁNLAT.

Bécsben.

A bánatpénz boritékának mintája:

Bécs, 1900. évi augusztus 10-én.

Ajéizila/bi

1337

A z ajánlat boritékának mintája:

970 1200 60000 1200 2950 1000 120 2000 33000 10000 3200 170 7Ö00 50 2500

báránybélés prémes kabátokhoz ] g prémgallér lprémes kabátokhoz r g prémezet az ujjákra J(prém ulárikákhoz) I.H báránybélés prém ulánkákhoz [ö mente prém I mente bárány bélés J^ felszerelt gyalogsági csákó állszij, sas és rózsa nélkül felszerelt vadászkalap állszij, fejzsinór, jelvények és tollbokréta nélkül fez bojttal fezhez való bojt fehér sötétkék viláonatélr hamuszürke

I felszerelt huszár I a szegélyzetJ.csákó, sas, rózsa, l posztót a | lószőrbokréta és (kincstár szolM é z k ö t é s nélkül] gáltatja ki dzsidás sapka,] császársárga sas és lószőr- a s z e g é l y _ sötétzöld bokré anélkül, ^ / buzérvörös pikkelyes áll- F k i n c s t á r fehér szíjjal es ló- 1 világoskék adja cseresznye piros szőrbokréta sötétkék lánczocskával. szemernyő szegély tarajtakaró dragonyos tarajsín 1 párra oldalvilla felszerelt pikkelyes állszij felszerelt pikkelyes állszij dzsidás szemernyő szegeiy szegély 1 drbra szemernyo í sapkához lószőrbokréta lánczocskávalJ sas számjegy nélkül dzsidás sapkához sas gyalogsági csákóhoz sas számjegy nélkül tábori tüzérségi csákóhoz sas számjegygyei huszárcsákóhoz rózsa gyalogsági csákóhoz rózsa huszár csákóhoz fémrózsáeska tábori sapkához számok pakfongból pánczél lánczocska oroszlánfejekkel tüzérségi csákóhoz vadászkalaphoz való jelvény számjeg'ygyel vadászkalaphoz való jelvény sassal tölténytartó tüzérségi irányító kitüntetés lovassági lövész jelvény munkakitüntetés fémből távirdász jelvény 1 párra szárnyas kerék 1 drbra derékszíj csat igazolványi sárgaréz tok fekete ^ rÓ2gával a tüzérgég részér0

2\

.

huszárok részére rózsával dzsidások részére FblytatA* a túloldalon.

KÖZTELEK

19)0. A U G U S Z T U S HO 29.

A tárgyak megnevezése

„ „

4200 drb toll bokréta vadászkalaphoz 18000 állszij csattal gyalogsági csákóhoz 800000 340000 » kicsí } s i m a s a r £ a fémgömb 900000 | sima fehér fémgomb 340000 381000 f sárga fémgomb számjegygyei 106000 84000 í sárga fémgomb dzsidások részére 10000 3000 3000 n kfclí í ^ h é t fémgomb dzsidások részére 24000 fehér } f é m makkgomb huszár attilához 25000 75000 fekete) , 175000 fehér J borganygomb 1 dbra 149000 fekete ; nyakravaló, posztólebbeny 200 világos szürke nélkül 200 sárga 1 párra 53100 pár bőrkeztyü 227000 gyapjukeztyü vászonbetéttel (uj minta) 8500 mik csákópaszomány őrmesterek számára 1 mtrre .10300 csákópaszomány tizedesek számára 1350 őrmesteri gallér paszományka, s szegélylyel 13500 » őrmesteri gallér paszományka, szegély nélkül 30200 keskenylarany karpaszományka al-1 13500 széles / tisztek részére J 10500 karsujtás tiszti szolgák részére 1000 » karsujtás önként tovább szolgáló őrvezetők és egyéves önkéntesek részére 1 drbra 200 drb feketesárga karkötő 2100 fel 1nyakzsinórzat attilához 5600 feketesárga nyakzsinór 1 prémes kabátok és 3100 B világoskék nyakzsinór J. prémes ulánkákhoz 250 » barna nyakzsinórzat a vonatcsapatbeli kabátokhoz 7100 drb vállzsinór a prémes kabátok és prémes 1 drbra ulánkákhoz 1 mtrre 10000 méter, zsinór őrvezetői csákóhoz 72700 zsinór magyar posztónadrághoz 800 2800 nenf'hasított} vászontalpaló a nadrágokhoz 1500 n talpaló csalánselyemből csizmanadrághoz 2000 csizmához való czérnafiilek • 78000 B négyszélü attilazsinór 1 drbra 3700 drb kürtzsinór 5000 B torgÓpisztoly hordzsinór rugós kamó nélkül 1350 n lövész kitüntetés tüzérségi irányitók részére 40500 skárlátvörös lövészjelvény 1 drbra 6600 drb fűzöld lövészjelvény 2000 B sötétzöld kormányosjelvény 75800 B attila-rózsácska 2020 B rojt prémes ulánkához 4300 vitézkötés huszárcsákóhoz 2450 B vadászkalaphoz való zsinór 59000 telel 1 készletre kékesszürke 1 , „ . 5100 barna ( k ö P e n y hurokkotés 1 drbra ' 43200 drb gyalogsági kardbojt 10000 lovassági kardbojt bőrboritással 1000 pár í kengyelvas 1350 drb állazó láncz •2000 B ónozatlan f jobb-1 oldali kamó az állazó 21000 B i bal-'/ lánczhoz 1950 ) zabla állazó láncz és kamók nélkül 2700 % ónozatlan ! csikózabla 4800 B ) kötőfékláncz bőrcsatlék nélkül 5000 B gyalogsági ásó nyéllel 450 tábori balta nyéllel 9000 B lóvakaró kézszij nélkül 1600 B vizeskanna**) (legújabb minta) 9200 » főzőedény két-két emberre fedő nélkül, gyalogság részére**) 900 főzőedény kasztrolylyal két emberre, lovasság részére**) 50 főzőedény két emberre 1888. évi minta kasztról és fedő nélkül**) 150 kasztról a főzőedényhez, két ember részére, 1888. minta**) * ) 1i. vás nbetéthez szükséges bélés vászon a katonai kincstártól méterenként 63 fillérért beszerzendő.

„

„ „ „„ .

„ „

„

„

„

„

„

Mennyiség

68 SZÁM. 10-IK

ÉVFOLYAM.

A tárgyak megnevezése

30900 készlet gyalogsági főzőedényhez való fedő**) 109100 „ evőcsésze fedővel**) 100 „ tábori tiszti konyha hat személyre szakaszlámoa 1 ? y é l l e l a 8 , m m * * P a / hordgyürüvel kávésserleg tábori kulacs zománczott vasbádogból, posztóboriték nélkül 900 „ felszerelt csavaros dob, aluminiumból, verők nélkül 2750 pár kupakkal ellátott dobverő 6000 drb dobbőr 400 „ sárgaréz-abroncs . \ 30 , dob -kas , , ,, 105 , dob-abroncs rézdobhoz 1000 „ dobfeszitő-rud nőcsavarokkal J 3600 , dob-hur 100 „ dob hordkamó 750 „ dobverő hüvely sárga rézből (uj minta) 2400 „ század-kürt sippal 200 „ zászlóalj-kürt sippal 400 „ sip a kürtökhöz 5700 „ takarmánykötél 7000 l é t e r sátorzsineg a hordható sátorfelszereléshez 2500 drb nagy fülecs, hozzávaló szegecscsel, a hordható sátor felszereléshez 5000 „ kicsi fülecs, hozzávaló szegecscsel, a hordható sátorfelszereléshez 15800 „ kézóvó ismétlő puskához 30000 m é t e r zsinegheveder, tölténybőröndhez 2900 drb lábnyüg 6300 „ itató-vödör 4000 klgr. fatalpszög, bőrlábbelihez 100 ;, fatalpszög, könnyű lábbelihez 47000 drb sátorczövek, a hordható sátorfelszereléshez 84000 „ fa makkocska, a hordható sátorfelszereléshez 1600 „ vasazott léczövek 56300 „ sátorhegy (Zeltspitze) 18500 „ lókefe, kézszij nélkül 24000000 „ vas-talpszeg 90000 pár sarokpatkó, vasszeggel együtt 4100 drb feketére lakkozott} kisebb 1 háti bőröndhöz 2300 „ görgőcsat tövissel/nagyobb/ 1888. évi minta 1400 „ feketére lakkozott karika] háti bőrönd tartó1900 „ feketére lakkozott kettős szíj-készülékhez, gomb j 1888. évi minta 1200 . , feketére)görgőcsat,tövisnél-) háti börönd, illetve 1000 „ lakozott/kül tojásdad csat !• háti bőrönd tartó1400 , kettős gomb szegecseléshezj szi i készülékhez 500 „ rugós-kampói háti bőrönd tartószij-készü 1500 , hord-kampó / ' lékhez 250 „ hord kampó háti bőröndhöz műszaki csapatok részére 2100 „ csat tövis nélkül gyalogsági tölténytáskához 200 „ csatdarab a lovassági derékszíjhoz 1400 , feketére lakkozott feszítő sikattyu a tölténybőröndhöz kovácsolt vasból 1700 jf pót rugós kamó a töltény bőröndhöz 900 „ csat a fegyverszijhoz 350 „ akasztókamó a kardkötőhöz a lovassági ütegek legénysége részére 700 „ kapocs az ismétlőkarabélyhoz való szíjra 5400 „ rugós kamó a forgópisztoly zsinórhoz 9700 „ csat tövis nélkül a kötőfékszárhoz 1300

200 200 16500

-

„ „ .

5100 7 28000 drb 500 „ 1300 „ 200 „ 27000 „ 47000 „

s z a K a s z l a m

10 drbra 1 drbra 1 méterre 1 drbra 1 kígrra „ 1 drbra 100 dbra 1 drbra 1000 Arbra

huS708 } sarkantyú csavarral együtt ónozott háti bőröndtü feszítő csavar ) .... , _ _ . „ ... nőcsavaros lapos fülecs a h á t l bőrönd feszítő párkány J sikattyujához kötszövetü gyapot mellény kötszövetü gyapot alsó nadrág (megállapított minta szerint) 24000 „ altiszti tárcza 100 pár nemez butos 1 pán 5000 m é t e r csomagoló vászon 1 mtrre 120 drb sapka | elegyes szürke halinából, 750 „ | téli nadrág vas ; börtön fegyenczek réJ nélkül J szére (uj minta) 750 „ zsebkendő kék nyomalu gyapot szövetből *) Ónozás előtt és után a gyáros ipartelepén az illető ruharaktár közegei által megvizsgáltatnak. (Utánnyomás nem dijaztatlk.)

68. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

1339

KŐZTELEK, 1900. AUGUSZTUS HÖ 29

Szőlőtermésünket augusztus fioőan l e g j o b b a n fenyegeti

a lisztharmat (Oidium) Tessék tehát ellene védekezni! A lisztharmat egyetlen feltétlenül biztos, tartós hatású, olcsó és a borra kártékony hatásnélküli ellenszere

p o r a dr. Aschenbrandt-féle H É Z K É N P O R . t s * Ezen por„ finoman a fürtökre fujtatva, nemcsak mentesiti a szőlőt az oidium megtámadásától\ hanem a már megtámadott bogyókat is (a repedtek kivételével) meggyógyítja, a baj tovább terjedését azonnal beszünteti és perzseléseket pedig mint a közönséges kénpor nom okoz. A rézkénpor a mellett ugy a fürtök, mint a vessző érését lényegesen előmozdítjaf s igy az arra forditott költség még az esetben is megtérül, ha a lisztharmat a szőlőt amúgy is elkerülte volna. Ez ellen pedig egy szőlőtulajdonos sincs biztosítva, mert nemcsak a homoki, de a hegyi szőlőkben is fellépett már országszerte a lisztharmat. Előzzük meg a bajt, porozzuk he haladéktalanul szőleinket! A rézkénpor megrendelhető: a „BORÁSZATI LAPOK" kiadóhivatalában BUDAPEST, (Üllői-út 25.) i

r

a

l

a

m

i

n

t

a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél\ é

s

a

v

i

d

é

k

i

m

e

g

Budapest, V., Alkotmány-u. b

í

z

o

t

t

a

k

n

á

l

31

.

A rézkénpor* áras 5 ÍO 50

kgos zsákokban h kg. j „ „ a „ „ „ a „

56 56 52

fillér.

Kellő készletről gondoskodva van s igy a por bármely menynyiségben azonnal szállítható.

1340

KÖZTELEK

Ipar-isi

világ-

kiállításon

= = e ^ e £ e

1900.

SZEPTEMBER

HÖ

1.

69. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

jelenben működött biráló bizottság az amerikai

Deeringf-féle

=

Chicagói kaszálógép és aratógép gyárt méltatta

valamennyi

p T

ilyen kiállító

gépgyárak, között

alegnagyobb

kitüntetésre,

Jhn

annak Ítélvén a legtöbb elsőrendű dijakat. Ugyan is a nevezett gyár gépeinek í t é l t e t e t t o d a , mint l e g m a g a s a b b kitüntetés a „G R A I D - P R I X" é s azokivül

i ^ F

3 a r a n y

ó s1 e g y

még

es*űist é r e m

is.

US®

Ezen tény, valamint azon s z á m o s g y ő z e l e m is, melyeket a D e e r i n g - f é l e gépek számtalan v e r s e n y e k e n a r a t t a k versenytársaik felett, a földteke majdnem minden országban, fényesen igazolják, e téren valóban a legelse hogy e z e n g é p e k

h e l y e t f o g l a l j á k e l az e g é s z v i l á g o n .

A Deering Chicagói arató- és kaszálógépgyár kizárólagos képviselete:

P R O P P E R

SMSÜIU

B u d a p e s t , V . k e r . , V á c z i - k ö r u t 52. s z á m .

53534/900. számhoz.

Bérleti hirdetmény. A Szent-Istvánhoz czimzett telki apáiság tulajdonát képező és Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye T e l k i , J e n ő és P á t y községeinek határaiban fekvő

S holdas birtok

melynek mivelési ágai a h a s z o n b é r i - é s v e r s e n y t á r g y a l á s i f e l t é t e l e k b e n vannak részletezve, a rajta levő gazdasági épületekkel együtt az a l u l i r t m i n i s z t é r i u m I X . ü g y o s z t á l y á b a n (V. ker., Vadász-u. 33.)

f. évi október hó 9-ik

napn a r mellett

vásárlók Őszi bükkönyt, Szöszös b ü k k ö n y t és Őszi árpát. !33l

Haldek magii agykereskedése, JÖZfeensé^eudT»rlÖsz«ÍlWj»lr'

Károly-körut 9.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium. 1 3 5 9

B u d a p e s t , V I . , P o d m a n i c z k y - u . 27. Gyár: E r z s é b e t f a l v a . Ajánlanak:

Aszfalt, Fedőpapirlemez, Kátrány, Carbolineum, Carbolsav, Creolin-t stb. legjobb minőségben, jutányos árak mellett. Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés javitásaés hizlalása

mesterséges borok

Budapesten, 1900. évi augusztus havában.

Posoansby és Strelitz

Budapest,

napján tartandó Írásbeli zárt-ajánlatu nyilvános versenytárgyalás utján 1 9 0 1 . é v i o k t ó b e r h ő 1 - t ő l k e z d ő d ő 12 é v r e

Az egy koronás bélyeggel ellátott és a 8000 korona bánatpénz letételét igazoló nyugtával felszerelt Írásbeli ajánlatok a fentjelzett nap délelőtti Í O érájáig a minisztérium s e g é d h i v a t a l a i g a z g a t ó j á n á l nyújtandók be. A részletes haszonbéri- és versenytárgyalási feltételek a m i n i s t e r i u m segédhivatali igazgatóságánál, a vágs e l l y e i k ö z a l a p , f ő t i s z t s é g n é l és a p i l i s m a r ó t h i k ö z a l a p . i s j > á n s á g n á l a hivatalos órák alatt betekinthetők.

1387

mm gazdák és hizlalók használatára, m Irta K . R u f f y Pál. Ára portómentes küldéssel I forint 10 k r a i o z i p .

készítésének

Gazdasági kötéláruk, tornaeszközök, függő-ágyak és mindennemű

forgalomba hozatalának tilalmáról szóló

P o n y v á k , z s á k o k , ruhaterltő kötelek fehér kenderből,

Törvény. Magyarázó jegyzetek kel ellátta: Dr. LÓNYAY FERENCZ. Ára 80

kr.

hálók

ipartelep*.

dohányzsinegek

ráló minőségben, ia rebzalnórok, kendertömlők és hevederek. I Valódi angol lawn-tennls, footba.ll és I halászati készletek gyári raktára

[SEFFER

ANTAL

B u d a p e s t , (Központi városház épület) Károly-utcza I., bolt szám 12. Gondos kiszolgálat. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.

68

SZÁM. 10-ik É V F O L Y A M .

KÖZTELEK

1900. AUGUSZTUS HÓ 29.

1341

ü l KIS HIRDETÉSEK

Osali oly leTelekro válaszolunk, m e l y e k k e l v<iszra. s z ü k s é g e s l e v é l b é l y e g e t v a g y i e v e l e z ő l a p o t k ü l d e n e k . BETÖLTRÜDÖ ÁLLÁS,

t k'^tem P'tVÍ"lig'at0tt ^8r8s

endő belépésre; klügyes,

nős in gazdatiszti állá: :zezerkorona kauclc tező keresztény fiatl

növendék ökör és üsző borjakat

Ispáni vagy irodatiszti állást ke: kereskedelmi osztályok v< zettségével, 20 éri gazdasi tapasztalatokkal rendelkezi éves, nőtlen, izraelita vállá gazdatiszt f. é. deczember pésre. Szives megkeresés B. .W. alatt a kiadóhivatal

lekötni való és j á r m o s ökrüket legjutányosabb árakon aján-

ELADÓ. Orsz, törzskönyvezett, mil-

Földmives, Gazda tiszt e° nős, a kMgy^OO holdas tejgazdasági és szeszfőzői isko-

leniuim nagy éremmel kiGépész állást res nagyobb uradalomban, 1 tüntetett tehenészetből ,r 20 éve mint főgépész a szerény igényekkel ispáni magyar és német nyelvet birja, Imazásban volt. A gépész aden szakában teljesen járta Herczegi pénz, 1200 lit. buza, 1200 liter uradalomban felmondatlan (áZ1200 a-Sl)ntengeri f81d,° 8 állásban levő segédtiszt, ki kitűnő alkotású, jól kifejdisznótartás malaczaikkal nyári agy aa^szám^felben6^teljesen lett tenyésztésre alkalmas; oly állást keres, melyfűtés. A ki Zala vagy Abauj- jártas, különböző színezetűek. megnősülhetne. Ozim a kiTorna megyében gazdálkodott, ben Czim a kiadóhivatalban. adóhivatalban. 1 3 1 7 előnyben részesül. BizonyitÁLLATOK, vils^Mmküídetnek^amek Gazdatiszt D. Adolf Rigyáoz, posta Sormás, VRGY8SKK. Zalamegye ciimzendők. 1339 máktól hosszabb^ gyakorlattal, Eredeti állandó állást kires. MegkereELADUNK Kertészt Keresek, éa főli^s'zőtószétbeíteljesMrtasSággal bir. Folyamodványok A békés-csabai kölcsöD adunk bizonyitványmásolatokkal 157 uj és egyszer használt vilDeutschZsigmond, Nagy-Becs- tember végto'több vlg^ett2 ta, 1853 nuló hagyja el, kik elméletileg keiét küldendők. és főkép gyakorlatilag képzet! mindenkor nagyobb T A K A R Ó tek, gazdasági altiszti szolgáar«s mennyiségben, dus latra képesitvék, s mint munkőzelő-ispán felvétetik állat- kavezetők, felügyelők, magtá- választékban kaphatók fófdmivdtó'sbVTyakoríátUári rosok, majorgazdák ugy közép tassággal, három havi próba- mint nagy birtokokra ajánlha- gráf H e r b e r s t e i n mindenféle nagyságban, uj idő fentartással, 360 korona és Albert és használt mindennemű TERMÉNY uradalmi igazgatóságánál muWkozásfoazdSgfintéző- ískofa^aígaSsáiáho^íére^ nek, Az igazgatóság csakis ség Felső-Lánoz (Abaujm.) Strilek, megfelelő, beválásra biztos reposta Perény. 1801 ményt nyújtó tanulót helyez M o r v a o r s z á g . Sajtos 1 crestetik Fladó repczepónyvákat Mükertész nős, Pebb?t 8|fgenhuf Simán kasznárnál, Osemernicza, posta líkaSSiÍShe^bH^B KOHN ÉS STEIN lyugodtak, jól húzni Az állástbetömhetem bármikor! írnok, zsák és ponyva gyári raktár Czim: Kovács Ignácz, Bpest, kl gazdasági intézetet végzett X. ker. Kőbánya, Sörgyár-utcza és némi gyakorlattal bir, keresBUDAPEST, V. Béla-u. 5. tetik. Fizetés évi 300 korona és teljes ellátás. FolyamodváFöldmlres735 holdas ka°GyörZgy^Öd^Ttozlszőnős és polgári iskola IV. osztályát zilag kezelt birtok Vesz] végzett, magyarul, németül beEladó sertésigyében, közel vasúti szélő, nőtlenfiatalember, sze- ;enyészet. AMirt gazdaság —isokhoz, elegendő, szilá Tehenészetben, réjiyigényekkelmegfelelő^áUást épitett gazdasági épülete magtárkezelésben,^valamint

5 darab bika,

RambouiHet kosok

Mükertész nőtlen, ki kertészet összes ágaiban szakképzettségei oir, alkal"wdékre nagyobb" JrasághoiP Ozim Juna" Lajos",mBudapest 7Ire£eIÍ5 Pete,'dy-utoza "-jUg kéléves fehér ö^rbbrju', 10 d-b Vidéki Kitűnő gazdasági szövetkezethez gya. kornok keresztény vallású, ke- praxissal s igen jó referencziákkal rendelkező gazdatiszt, tekinthetők^a réŐzekeresftu?í reskedelmi iskolát végzett fiatal ember kerestetik. Fizetés 42 éves, rőm. kath., kauczió- gazdaságban," posta": Pánraél1338 megállapodás szerint. Ajánla- képes, jártas a gazdaság összes cseh. ágaiban, állattenyésztés, sertésEladó kinek működéséről kitűnő bihof' l l d ^ É r f n i ' MT *ísli zonyítványai vannak, október őO^drb^ kitűnj fejőstehén és^40 l-re szerény feltételek mell tt állást keres^ Czime megtadtteskönyveMtt inthaUtenyéÁLLÁST KERESŐK, szetből. Hol? megmondja a lap kiadóhivatala. 1385 Debreczeni Önálló é™8> .nőtlen, gazdasági tanintézetét végzett á Uást^ 300 drb gazdász, z6a j^?^^68^^1484 li/a éves és 50 drb 2»/2 éves erdélyi magyar ükörtinó eladó fm^^l^^őb^kelő^lrtokain Bogdánffy Gábor esztényi gazdaságában. Posta hegyben. Földmives6 éven át Magyarországon,"egy iskolát jeles sikerrel végzett, nagy birtokon gazdálkodott és a mai kor kívánalmainak meg- dánfly SUNagy^íklM, *lsztóny, igényű,' megbízható, kiszőígáU felelő modern és intensiv bir- Nagy-Iklód. 1228 lovas altiszt, némi gyakorlattal, jő önálló gazd. kezelő-bizonyit- melynek igazolására a legjobb ványnyal, állásától családi Eladó sertések! bizonyítványokkal és elsőrendű ügyek végett vált meg, okt. referentiákkal rendelkezik. Birl-re, esetleg szipt. 15-re ha- tokot esetleg perozentuális S l z T I S ^miaczŐk" eladók.' Vécsey Pálnál, u. p. Mez^ igényű' kis családu' pályázók lyek vissza a™ küldetnek, küldjék Weiner Bernát kasznár mives^iskolát végzettek^előny^

fondgép, Olayton és Shutüewortlj-féle, alig használt, majd_ c,i uj állapotban,

Kitűnő minőségű

Biborheremag %

továbbá Szentj ánosnapi rozs, Őszi borsó, Őszi bükköny, Szöszös b ü k k ö n y K á p o s z t a r e p cze, jutányosán kapható

HALDEK magbereskedésében

BUDAPEST,

PONYVÁSAT,

Károly-könit 9.

ZSÁKOT

Repcze, árpaTbuza stb. a r a t á s r a

Makkos erdőt

insoknak Spitzer Ignác, teiner József tuiajdonoSzápáron,u. p. Osernye, t

Vető őszi

mázZsSáSábán

ólomzárolva az"" eladó. Minta Kívánatra küldetik. Szőke Ödön, Udvari Szatmármegye. 1376

itúí&^ii; I f f i l Ö használva a gazda 100 keresztnél biztosan 6 koronát megtakarít Imza kötéllel

1. szám ezre 14 korona 2. szám ezre 12 » 3. szám ezre Í0 Tej! Tej! i palánkai vasúthoz szálTisztelettel felkérem mindazon lítva. Tessék prospektust m. t. tejtermelő ^ urakat, ^kik és gazd. kötéláru árjegyleg elhelyezni óhajtják, hogy zéket kérni. mielőbb b. megbízásukkal, melynek sikeres eredméoyét biztosítom, ^ megtisztelni^ szi-

Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak részére a jövő 1901. évben, illetőleg 1903-ik év végéig szükséges különféle bőrnemü anyagok szállítását biztosítani kívánván, ezen-

Az ajánlati minta, valamint a szállításokra vo-> natkozó részletes módozatok, valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. kir. államvasutak igazgatósága anyag és leltár beszerzési (A. III.) szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. szám, II. em., 43. ajtó) kaphatók. A szabályszerűen kiállított, ivenkint egy koronás magy. kir. qkmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve legkésőbb f. évi szeptember hó 28. déli 12 óráig a magy. ;kir. államvasutak anyag és leltár beszerzési szakosztályánál benyújtandók, vagy postán odaküldendők és a boríték ezen külczimmel látandó -el: „Ajánlat 123.020/900. számhoz." Ugyanezen időpontig átadandók ugyanott a kölező minőségi minták is. Bánatpénz gyanánt az ajánlott anyag értékének 5o/o legkésőbb f. évi szeptember hó ' 27-én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak budapesti főpénztáránál leteendő. Később benyújtott aján-' latok, valamint .olyanok, melyek nem pofflosan és nem a részletes módozatok betartása mellett állíttatnak ki, nem vétetnek figyeBudapest, 1900. éyi augusztus hóban. Az igazgatóság.

Grasdaságols

__ ^ Cséplést ^ ^ Tejet keresek évi szerződésre, szeptemberi szállításra 500, októberi szállításra 1200 Uteri^ Ajánlatot ""^Közt^íek^kiadóhivattába " kérek. 1352

gazdák részére fontos ujitás. Petróleumnál 60%-al olcsóbb világítás. Frospectussal bérmentve szolgálok. Burian Vilmos veje, Soroksári-u. 10. Megbízható ügynökök ke1344 restetnek.

uóló 18Í4. éri III. törréhjtiikk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.

KÖZTELEK,

1900. A U G U S Z T U S HO 29

68

GÚZMIVELÉS.

v

í

SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

z

Nagyobb területek szántását gözekével

hajlandó vagyok elválallni; épúgy méSyrlgolozást szőlő-telepítésekhez. ÉrdeklMík kéretaek, hogy alanti czimemhez forduljanak. * Ml n B C C r D U á gízszántási vállalkozó I f ü L r r

L n H U ,

A. Weisgkirchen.

b u d ^ p e s t - k e l e n f o l d ,

Bérlet. Megbetegedés folytán a Dunán tul, e g y j ó termő vidéken és két vasatállomás közelében fekvő

b é r l e t átadandó.

A

föntebbi, m e l y mintegy 8 4 4 m a g y a r hold, 1 2 0 0 • " ö l é v e l s z á m í t v a . A ty^tok felerészben kitűnő s z á ű t ó f ö l d , a többi kitűnő r é t é s l e g e l ő . A z élő- és holt-leltár készpénzben tandó. C z i m a kiadóhivatalban?

megvál,

£ s ; '

w 'á k-

Magy. kir. államvasutak. 125.851/F. ü. szám. Hirdetmény. (Almás-Füzitö és Neszmély között uj helyi vonatok forgalomba helyezése.) Almás-Füzitőröj Neszmélyre és viszont f. évi szeptember hó í-ével egy-egy uj. helyi vegyes vonat helyeztetik naponkint forgalomba. A vonat Almás-Füzitőről csatlakozólag Győr és Budapest felől d. u. 3 óra, 35 perekor indul és Neszmélyre d, u. 3 óra 53 perekor érkezik, míg Neszmélyrőí vissza d. u. 5 óra 37 perckor indul és Almás-Füzitőre d. u. 5 óra 55 perckor érkezik és Budapest felé nyer csatlakozást. Budapest, 1900. augusztus hó 21. . Az igazgatóság.

Egy és több vasú egyetemes stczélokóim és

talaj—livelé

e s z k ö z e i m olcsó fa,

alsSrsndti minőség /^EperjwX / I8S8. ektéber\ =1-3. Icgtlgg dijl

és czélszerü

szerkezetüknél fogva országszerte örvendenek.

legjobb hírnévnek és kelendőségnek

Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.

Báeler

Rudolf

cs. és kir. kizárólagos ekegyára BUOÍIPEST, V I . k e r . , K í a g y m e z ő - u t c z a 6 8 . sz.

Magyarországi vezérképviselő: S s ü c s Z s i g m o n d .

„üiil€iii-lrl?l" e g y e t e m e s BOrfo&vmt&gép sokoldalú használh a t ó s á g á n á l , czélszerü szerkezeténél fogva e g é s z Európában

a l e g j o b b hiraévnek és a legnagyobb kelendőségbe Örvend, ezeknélfogva az összes eddigi között az

e l a 6 h e l y e t f o g l a l j a el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással szolgál:

Melidiar I erencz

c s . és k i r . s z a b . kizárólagos vetőgépgyára B u d a p e s t ,

VI. ker., Nagymező-utcza 68.

„Pátria' irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztalak),