X Évfolyam.
Budapest 1900, február hó 8
11, (869.) szám.
KÖZTELEK k M - ^ M E Z Ő G A Z D A S Á G I LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET H I V A T A L O S KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész érre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.
Az Országos Magry. Gazdasagi Egyesület tulajdona.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Az egyesületi tan&os felügyelete alatt: Budapest (Köztelek), Üllői-út 35. szánt. Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az OMGE. Igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltftll az OMGE. szerkesztő-titkára. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. Társszerkesztő: Buda? Barna az OMGE. titkára.
Lapunk megszerezhető: 1. A z O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i E g y e s ü l e t b e v a l ó b e l é p é s által, mi a tagsági nyilatkozatnak aláírása és az e g y e s ü l e t h e z (Budapest, IX., Üllöi-ut 25., I. em.) való küldése által történik. Egyesületi tagok a lapot évi tagdijuk (20 K . ) fejében ingyen kapják. 2. E l ő f i z e t é s u t j á n előfizetési á r : egész évre 20 korona f é l é v r e . . . 10
A v á s á r t e r v e z e t e és a b e j e l e n tési i v e k az ismertebb tenyésztőknek már szétküldettek; a ki tévedésből n e m kapott, az kérje a tervezet megküldését levelező-lapon a rendező-bizottságtól. Minden a tenyészállatvásárra és gépkiállításra vonatkozó felvilágosítással és bejelentési ivekkel készségesen szolgá az OMGE. titkári hivatala (Budapest, Köztelek).
Ügyvezető-titkár bejelenti, hogy az ülésről elmaradásukat kimentették Lejthényi György, Hegedűs József és Lossonczy Mihály vál. tagok. Lossonczy Mihály arra való tekintettel, hogy a mai ülés fog határozni a luxus-lóvásár és díjlovaglás rendezése felett, maga helyett Nagy Gábor min. tanácsost ké;rte fel a megjelenésre. Tudomásul szolgál. Meghalt és kilépett tagok.
Ügyvezetö-titJcár jelenti, hogy a mult ülés óta elhunyt báró Inkey József örökalapitó, báró Splényi Béla alapitó, továbbá Ugrón Miklós, A XVII. tenyészállatvásár Vajda Pál, Székács Pál, Szalag József, Poponegyedévre 5 „ rendező-bizottsága. vics Dusán, Somogyi Gyula, Élsner Ottó Ede, Az előfizetési összegek a „ K ö z t e l e k " Zathureczky Zsigmond és Festhy Adolf évdijas tagok. k i a d ó h i v a t a l á h o z (Budapest, I X . ker., választmány az egyesületi tagok elÜllői-ut 25. földszint) küldendők. Az igazgató-választmány ülése. hunytaA felett részvétét fejezi ki. (1900. január 31.) Esterházy Miklós herczeg néhai Esterházy Jelen voltak: gróf Dessewffy Aurél el- Pál herczeg alapítványának átruházását kéri a AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . nöklete alatt gróf Andrássy Aladár ős gróf választmánytól. A választmány az átruházást elhatározza. Zselénski Róbert alelnökök, Bálás Árpád, Bolla XVII. tenyészállatvásár. Töröltettek a tagok sorából az alábbi Mihály, dr. Darányi Gyula, Oalgóczy Károly, A z Országos Magyar Gazdasági Egye- György Endre, Kodolányi Antal, Kostyán Ferencz, tagdíjjal hátralékos tagok : Berzeviczy Béla, Matis Géza, Székács Pál, Benedek Farkas és sület a nagyméltóságú földmivelésügyi Koppéig Géza, Lázár Pál, Hints Adolf, Máleomes Jeromos báró, Máday Izidor, Melczer Zverina István és Hartstein Dezső betegminiszter támogatásával a f . é v i m á r - Gyula, Perléberg Arthur dr., Reusz Henrik, sége miatt. c z i u s h ó 11. és 1 2 - i k n a p j a i n t a r t j a dr. RodiczTey Jenő, Scitovszky János, Somssich A Pozsonymegyei Gazdasági Kaszinó bem e g díjazással egybekötött X V I I . Andor, Szentiványi Zoltán, Széchenyi Imre olvadván a Pozsonymegyei gazd. egyesületbe, gróf igazgató-vál. tagok, Nagy Gábor min. szintén töröltetett a tagok sorából, hátralékos t e n y é s z á l l a t v á s á r j á t , a budapesti Tattanácsos. A tisztviselőkar részéről Forster tagdija azonban a gazd. egyleten behajtandó. tersall r.--társaság istállóiban (Külsö-KereGéza igazgató, Rubinele Gyula ügyvezető titkár, Kilépett tagok. pesi-ut), keleti pályaudvarral szemben. Szilassy Zoltán szerkesztő titkár, Paikert Alajos A tenyészállatvásárra hozható: szarvas- tb. titkár, Buday Barna titkár és Sporzon Tagsági cziklusuk lejártával kilépésüket Vilmos s.-titkár. bejelentették: Klein Aladár, Hajdú László, marha juh és sertés. Pozsonymegyei Gazd. Kaszinó, Gornides AlKülönösen ajánlható t e n y é s z j u h o k Gróf Dessewffy Aurél elnök üdvözölvén bert, László Zsigmond. felhozatala, amelyek iránt a kereslet a megjelenteket, az ülést megnyitja. U j tagok. rendkívül élénk. Ugyanez mondható az Jegyzökönyvhitelesitök. e r d é l y i j e l l e g ű s z a r v a s m a r h á r ó l is. Ügyvezető titkár: A mult ülés óta tagokul A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hiA vásárral kapcsolatosan g é p k i á l l í jelentkeztek. telesítésére a választmány elnök ajánlatára Apáthy János gazdatiszt Novak, Almay Olivér tás, m ű t r á g y a és a b r a k t a k a r m á n y k i - Kodolányi Antal és Oalgóczy Károly tagokat földbirt., Balázs Sándor áll. állatorvos, Balogh István á l l í t á s is f o g rendeztetni. gazdatiszt Pa-Ráda. Balogh Sándor kir. gazd. tanint. kéri fel.
Tavaszi V E T Ő M A G szükségletünk l^eszernése végett f o r d u l j i m k a
Magyar Mezőgazdák Szövetkezeléhez, Budapest, V. ker., Alkotmány-!!. 31. M a i szántunk 2 0 oldal.
190 segéd Kassa, Batthyány Ernő gróf földbirt., Bászel Elek bérlő, Bódy Andor gazdatiszt, Bonis Károly egri, Braunecker Lamoral br. dr., Croditier Lőrinez urad. gazda, Cselka János urad. ispán, Csintalan Dezső gazdat., Deme Gyula urad. kezelő iszt, Demeter Andor ösztönd. gazd. segéd, Dőry Elek jobaházi földbirt. Zomba, Engel Pál bérlő, Emresz Károly földbirt., Farkas Gyula alsótakácsi földbirt., Fodor Péter ispán, Fttchsl Lipót tiszttartó, Fülöp Ferencz földbirt., Gaál Ernő gyulai földbirt. Boglár, Gartner Fülöp' földbirt., Gramling Alajos urad. ispán, Haffner Károly gazdatiszt Tó-Almás, Hajdú Árpád urad. irnok, Halasy József földbirt,, Hetényi Aladár mezőgazda, Hoffmann Henrik urad. intéző, Horváth Károly gazd. segédtiszt, Honig Sámuel bérlő, Hrobáts Mór urad. kendertelepkezelő, Ivánkovits Béla urad. tiszttartó Sajó-Püspöki, Jakabffy Jenő gazdálkodó, Jovánovits István kir. tanácsos, orsz. képvis., Jung Péter áll. főállatorvos, Kalla Ede urad. intéző, Karkovány Ákos müegy. tanársegéd. Kárpáthy Károly urad intéző, Kautz Gyula dr. győri földbériő, Szerdahelyi Béla ispán, Klein Dezső urad. kasznár, Kotányí Mihály urad. intéző, Kotosmán Simon gazdat. Kotsits István urad. tiszt, Kozma Ede, földbirt. Kis-Próna, Krompecher Szilárd áll. állatorvos, Kulin Ignácz bánhegyesi földbirt. Jármi, Landthaller Dezső cs. és kir. gazd. intéző, Lates Kornél oki. gazda. ifj. Lázár Géza birtokos, Lieber Lajos urad. intéző, Lohner Gyula urad. irnok, Lorsy Ármin bérlő, Losonczy Elemér földbirt., Mandel Sándor bérlő Magy., Mándics Gáspár urad. állatorvos, Németh István kasznár, Oderszky Lajos urad. intéző, Pataky Sándor ev. ref. lelkész, Perényi Kelemen nyug. kapitány, jószágfelügyelő. Puskás Béla birtokos Kolozsvár, Badó Pál intéző, Biedl J nő bérlő, Biedl Kálmán titszttartó Alberti, Sághy Kálmán segédtiszt, Salamon Géza palocsai bHokkezelősége Palocsa, Seebach Károly br. földbirt., Silex Károly gazd. tanint. tanár, Solymossy Ödön br. földbirt.. Somogyi Albert földbirt., Somogyi Ágost bérlő Baja, Skublics István földbirt. Bessenyő, Sperling József áll. állatorvos, Sréter Ferencz szandai min. oszt. tan., Sugár Géza bérlő Hegyfalu, Starnfeld-Weltzl Aladár br. urad. számtartó, Stein Mioály bérlő, Stern Emil KisHörcsök, Stróbl Zoltán gazdatiszt, Schell Ferencz br. birtokos B.-Kisfalud, Schill Béla gazdat., Schleininger László földbirt., Schlesinger Fülöp oki. gazdász Túrna, Schmidt Ferencz Károly fölbirt., Schmidt K. B. földbirt. Eszék, Scholtz Géza -földbirt. Kraszmik-Vajda, Schwartz Jakab nagybérlő Nyir-Vaja, Schwarcz testvérek gazdálkodók, Szabó Lajos T. földp., ifj. Széli Ferencz gazdat., Szilágyi Gusztáv földbirt. Felső-Dobsza, Szontagh Géza zabari magánzó, Torkos László tiszttartó, Tóth János földbirt. Halas, Újhelyi Sándor bérlő, ifj. Unger Lajos dr. iiiin. s. fogaim., Vaskó József tiszttartó, Vásárhelyi Árpád gyakorn., Verzár Mihály birtokos, Vidovich László gazdatiszt, Világhy László bérlő, Vitye Miklós bérlő, Voronyák Lajos gazdatiszt, Wéninger Vincze banktisztvis. Bpest, Wittelsbach Ottó gazd. felügyelő Ráczboly, Wüest de Velherg Jenő kir. áll. állatorvos, dr. Yrffl Stuart Károly járási főnök (boszniai) Maglaj, Dömötör Dénes oki. gazdász, Balla Kálmán urad. kasznár, Kardeván Ernő urad. állatorvos, Klein Dezső bérlő, Klein József b rlő, Rosenberg Jakab bérlő, gr. Zichy Károly földbirtokos, Mihályi Béla vas- és magkereskedő, özvegy Somogyi Gyuláné földbirtokos, Schwartz Lajos gazdász, dr. Beusz Andor min. s. fogalmazó, Eller Károly gazd. segédtiszt, Hanulay Gyula urad. ispán, Fourniner Nándor gazd. akad. hallgató, Beke József nagvbérlő Felső-Dobsza, Csepreghy István nagybirt., Jagicza István urad. számtartó Fő-Leperd, Klimsa Rezső urad. kasznár, Staudinger Béla földbirt. Vámos-Oroszi. Az igazgató választmány az újonnan jelentkezetteket a tagok sorába felveszi. A mai taglétszám tehát 379 alapító, 2909 évdijas, 33 tiszteletbéli tag, összesen 3311 tag. Tudomásul szolgál. Gazdák Biztositó Szövetkezetének kérelme. Elnök előterjesztésére az igazgató-választmány jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a Gazdák Biztosító Szövetkezete felügyelő-bizottságába Forster Géza igazgató, az igazgatóságba pedig Rubinek Gyula ügyvezető-titkár választatott be az OMGE. részéről. Ügyvezető-titkár előterjeszti, hogy a Szövetkezet igazgatósága azt a kérelmet intézte az egyesületi tanácshoz, hogy mivel még pénze felett nem rendelkezik, mert czégjegyezve nines, az egyesület a Szövetkezet létrehozatalának költségei fedezésére előlegezett 5000 frtnyi összeget folyósítsa. Az igazgató-választmány a Szövetkezet kérelmét méltányosnak találván, felhatalmazza az igazgatót, hogy a kért összeget utalványozza és illetve a földhitelintézettől folyószámla kölcsönképpen fölvehesse. Hozzájárul a választmány a Szövetkezet azon kérelméhez is, hogy a szervezés megkezdéséig a Szövetkezet a Köztelken elfoglalt hivatalos helyiségei továbbra is rendelkezésre bocsáttassanak és a Szövetkezet pénztárát az egyesület pénztárnoka kezelhesse.
KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁR HO 3. Az egyesületi I . szolga kegydija. Az igazgató-választmány a folyó óv elejével kegydijba helyezett Levárdi János egyesületi szolga kegy diját az egyesületi tanács javaslatára évi 480 koronában állapítja meg. Előterjesztés néhai id. báró Wodianer Albert hagyatéka ügyében. Igazgató: Méltóztatik a t. választmánynak emlékezni, hogy néhai id. báró Wodianer Albert végrendeletében uradalma gazdatiszti nyugdijalapját az egyesületnek adományozta azon feltétellel, hogy a nyugdijalap a nyugdijjogosultak elhalálozásáig fentartassék. A nyugdijalap deponálására nézve tárgyalás folyt a végrendeleti végrehajtókkal s az OMGE. részéről azon óhajtás nyilvánult, hogy a nyugdijalap a Magyar Földhitelintézetnél deponáltassék; ez azonban kivihető nem volt, mert az értékpapírokat kötvényezni kellett volna, ami sok nehézséget támasztott. Az ügyész javaslatára az egyesületi tanács elhatározta, hogy ezen nyugdijalap a közoktatásügyi minisztérium kezelésébe engedtessék át oly kikötéssel, hogy a minisztérium a nyugdijjogosultak létszámáról és a kifizetett nyugdijakról évenként kimutatást terjeszszen be az egyesületnek, valamint az egyes nyugdijjogosultak elhalálozásával feleslegessé vált kamatokat is az egyesület rendelkezésére bocsájtsa. Miután e tekintetben szükséges, hogy a választmány határozatot hozzon és e határozmánynak nyoma legyen a mai ülés jegyzőkönyvében, szóló az egyesületi ügyész hozzájárulásával szövegezett a határozati pontokat kéri a jegyzőkönyvbe felvenni. Az igazgató választmány az igazgató által felolvasott határozati pontokat magáévá teszi és a mai ülésről felvett jegyzőkönyvbe foglalja. Kodolányi Antal indítványára az igazgatóválasztmány köszönetet szavaz az ügyésznek a hagyatéki ügy előnyös lebonyolításáért. Néhai Gróf Csáky Petronella féle ösztöndijak odaitélése. Az egyesületi tanács javaslatára az igazgatóválasztmány a gróf Csáky Petronelila-féle alapítványi ösztöndíjas helyekre Bokor Sándor Il-od éves debreczeni gazdasági tanintézeti, Istvánffy János keszthelyi Il-od éves Bugykay János kolozsmonostori 11-od éves és Veszprémy Kálmán keszthelyi gazdasági tanintézeti I. éves hallgatókat jelöli ki és hozza javaslatba a földmivelésügyi minisztériumnak. A „Köztelek" palota újjáépítésének ügye. Igazgató jelenti, hogy az igazgató-választmány megbízásából annak idején a pénzügyminisztériumhoz kérvény intéztetett oly irányban, hogy a „Köztelek" palota újjáépítésénél 30 évre adókedvezményt nyújtson. A pénzügyminisztérium az egyesület felterjesztésére adott válaszában a 30 évi állami és községi adómentességet nem engedélyezheti indokul hozva fel, hogy az épület földszinti, továbbá 11-od és IV-ed emeleti helységei bérbe vannak adva, tehát nem közezélokat szolgálnak és adómentesség engedélyezése preczedensül szolgálna arra, hogy más egyesületek és intézmények is hasonló igényt támaszanak a minisztériummal szemben. Szóló a miniszteri leirat azon részére nézve, mely csak az épület I-ső emeletét jelöli meg, mint az egyesület czéljaira szolgáló helyiséget, megjegyzi, hogy az egyesület tisztviselő karának egyrésze szintén a Köztelken lakik, egy része pedig lakbér illetményben részesül s igy hogyha az egyesület hivatalnokainak lakást nem adhat, magasabb lakbért kellene nekik nyújtani. Az egyesület helyiségei már most is szűknek bizonyultak, egyes szobákat rekeszekkel kellett elválasztani, sőt maga a könyvtár helyisége is szűknek bizonyult s az újonnan beérkező müvek elhelyézésére nincs hely. Mindezek a mellett szólnak, hogy az egyesület hivatalos helyiségei számát fel kell
11. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . emelni, mindezt azonban figyelmen kivül hagyja a miniszteri leirat. Szóló röviden vázolja az épület történetét. A ház a 30-as években épült egy emeletesre és kizárólag az egyesület czéljait szolgálta, azon nagy telekkel együtt, a mely a Köztelek mögött volt és vásárok és kiállítások czéljaira szolgált. A 70-es években a telek egy része eladatott s az ekként befolyt összegen az egy emeletes épületre a1 mai 3 emeletes épület emeltetett, tekintet nélkül arra, hogy a régi alap megbírj a-e az építményt. Ezenkívül az egész épület promontori kőből emeltetett s ennélfogva folyton sülyed, a mit bizonyítanak az épület falain mutatkozó repedések. Ezen hibán kivül a főlépcsőre reá építettek vastraverzek húzásával konyhákat és mellékhelyiségeket, a mi szintén a gyenge ' szervezetű épület rongálására szolgál és folytonos javítások válnak szükségessé. 9 évvel ezelőtt 33,000 korona költséggel nagyobb javítások eszközzltettek és most ujabban is folyton mutatkozik egyes javítások szüksége ugy a külső frontján az épületnek, mint a belsejében és az utóbbi időben kitűnt, hogy all-dikéslll-dik emeleten a vasgerendák közé elhelyezett fagerendák porladoznak sőt az emeleteken úgynevezett vakstukátorok vannak. Az épület tetőzete szintén régi anyagból emeltetett fel s azonkívül az épület főhomlokzata egészen megvedlik s újra kellene építeni, ami körülbelül 2,800 forintnyi költséget igényel. Miután az épület a jelen alakjában fenn nem tartható, kénytelen kijelenteni, hogy mint az egyesület vagyoni kezelője, további felelőséget nem vállalhat és igy miután az apró javításokkal a hiba nem korrigálható, az egyesületnek elhatározó lépést kell tenni ez ügyben s vagy lebontani az épületet és újra építeni, vagy pedig egyéb módon talán nagyobb költség befektetésével a szükséges javításokat eszközölni. Méltóztassék tehát a mai ülés határozatából folyólag egy küldöttséget megnevezni, amely a miniszterelnök utján igyekeznék a minisztertanácsban a kérdésnek felvetésével a lehető legmagasabb kedvezményt kieszközölni. Kodolányi Antal : teljesen hozzájárul igazgató véleményéhez annál inkább, miután az egyesület oly adóengedést kér a pénzügyminisztériumtól, amely utólag megfog térülni, mert a mai adót fizeti tovább is az államnak, tehát kára nem lesz. Szóló kicsinyeskedésnek tekinti a pénzügyminiszteri leiratot és hozzájárul ahhoz, hogy küldöttség utján kérje az egyesület a miniszterelnököt, hogy ő is mint gazda járuljon hozzá az adókedvezmény kieszközléséhez, hogy továbbra is fennállhasson és működhessen ez az egyesület. Andrássy Aladár gróf: Azt tartja, hogy mielőtt ezen ügyben lépést tesz az egyesület egy bizottság révén állapittassa meg az építendő épület tervezetét és költségvetését és kész tervezettel és költségvetéssel járuljon a miniszterelnökhöz az adókedvezmény kieszközlése ügyében. Az épület újjáépítésére a mostani időpontot igen kedvezőnek tartja az építkezési anyag olcsóságánál fogva. Galgóczy Károly: Egy argumentumot hoz fel. Az egyesület jövedelme nem privát vagyon, hanem minden legkisebb összeg is az az egyesület bevételeiből az ország gazdasági érdekét szolgálja. Elnök és igazgató ismételt felszólalása után az igazgató-választmány a tervezet és költségvetés elkészítésére, valamint részletes előterjesztés tételére egy bizottságot küldött ki gróf Andrássy Aladár elnöklete alatt, amelynek tagjai Bujanovics Sándor alelnök, Libits Adolf, Báró Malcomes Jeromos és Scitovszky János. A díjugratás és luxuslóvásárok ügye. Igazgató bejelenti, hogy a budapesti Tattersall részvénytársaság a jövőre nézve nem hajlandó a díjugratásokat az egyesülettel együtt rendezni. E tárgyban hosszas bizottsági tárgya-
í í . SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. lások folytak, melyek során azon kívánalom merült fel, hogy a díjugratást az egyesület a jövőben is rendezze s a rendező-bizottság ama kérelemmel fordult a honvédelmi- és földmivelésügyi miniszterekhez, hogy a díjugratás költségeihez az eddiginél nagyobb mérvben hozzájárulni szíveskedjenek. A díjlovaglást rendezőbizottság az igazgató-választmány engedélyét kéri ahhoz, hogy a díjlovaglás és a díjugratás az „OMGE* részéről önállóan rendeztessék és a rendezésből folyólag felmerülni szokott évi 250 frt hiányt az egyesület fedezze. Az igazgató választmány a rendező-bizottság javaslatához hozzájárul. Igazgató ezzel együttesen előterjeszti a luxuslóvásárok ügyét is, amelyek a múltban a budapesti Tattersall részvénytársasággal közösen rendeztettek. A nevezett részvénytársaság a jövőben a vásárokat önállóan kívánja rendezni az egyesület erkölcsi támogatásával. E tekintetben szintén tárgyalások folytak, melyeknek végeredménye, hogy a jövőben a részvénytársaság egyedül rendezi a luxuslóvásárokat és azok az egyesület védnöksége alatt fognak megtartatni mindaddig, mig a részvénytársaság az egyesület által megállapított feltételeket a vásárok rendezésénél betartja. A vásár rendező-bizottság a díjazást jövőben is fentartani kívánja s a bírálatot egy az egyesület által kiküldött ellenőrző-bizottság fogja eszközölni s a dijakat kiosztani s viszont az egyesület és a budapesti Tattersall részvénytársaság közölt kötendő egyezmény pontjai között bentfoglaltatik az is, hogy a belépti dijakból beszedendő összegeket a társaság köteles a vásár reklamirozásaira fordítani. A rendező bizottság azon kéréssel terjeszti az egyezményt a választmány elé jóváhagyás végett, hogy mondja ki az igazgatóválasztmány, hogy a luxuslóvásárok az egyesület védnöksége és ellenőrzése mellett rendeztessenek a részvénytársaság által, a bírálatot a rendező-bizottság tagjai eszközlik s hogy az ellenőrző-bizottságba azok a tagok, kik a Tattersall által voltak kiküldve, •. most az egyesület részéről küldessenek ki. Az igazgató-választmány a luxuslóvásárok rendezése ügyében tett ezen előterjesztést elfogadja a társulattal kötendő egyezményhez hozzájárul s a vásárt ellenőrző-bizottságba Forster Gézát, Luczenbacher Miklóst és Jeszenszky Pált küldi ki. Gépkisérleti állomás ügye. A budapesti királyi József műegyetem géptani tanszékével kapcsolatosan 1892-ben felállított gépkisérleti állomás a közoktatásügyi minisztérium által reorganizáltatván az egyesület által az állomás működésének ellenőrzésére kiküldött felügyelő bizottság ekként feleslegessé vált, miután az állomás az uj szervezettel az egyesülettől teljesen függetlenittetett — A műszaki bizottság az állomás ügyével behatóan foglalkozván fölterjesztés intézését hozza javaslatba a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a gazdasági akadémia kapcsolatában fennálló gépkisérleti állomáson kivül lehetőleg az összes gazdasági tanintézeten létesítsen kellőleg felszerelt gépkisérleti állomásokat és hogy ezen állomások működése, a mennyiben a közérdek szempontjából szükséges a „Kísérleti Közleményekben" állandóan nyilvánosságra hozassék. Az igazgató-választmány a gépkisérleti állomás uj szervezetét tudomásul veszi s a a felterjesztés intézését elhatározza. Egyéb ügyek. Az igazgató-választmány Ugrón Zoltánnak Írásban beadott indítványa folylán felterjesztést intézni határoz a kereskedelemügyi miniszterhez,*? hogy a vető-burgonya f szállítására kedvezményes szállitásidijt engedélyezzen. Az igazgató-választmány a magyar mezőgazdák szövetkezetének magközvetitő osztálya
KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁR HÖ 8. üzletszabályzatát, mely a „Köztelek" lapban is közzé volt téve, helyeslőleg veszi tudomásul. Tudomásul veendő lárgyak. Az igazgatóválasztmány tudomásul vette a földmivelésügyi miniszter leiratát, melyben a gyümölcsfatenyésztéssel foglalkozó és jutalomban részesült tanítók névsorát közli, továbbá az élelmezési raktáraknál eladás alá kerülő korpamennyiségről szóló értesítését, a kötelező koronaérték számítás ügyében intézett leiratot, a mezőgazdasági termények, tilalmazásáról szóló törvény végrehajtása tárgyában alakított felülbiráló-bizottságába Szilassy Zoltán OMGE. szerkesztő-titkárnak kinevezését s'végül tudomásul vette a választmány, hogy a földmivelésügyi miniszter a húskivitel tanulmányozására Jeszenszky Pál OMGE. titkárt küldte ki. Az igazgatóválasztmány a hegyvidéki nép felsegélyezésére alakult bizottságnak febr. hó 12-én Munkácson tartandó közgyűlésére az egyesület képviseletére György Endre választmányi tagot kéri fel. Gyapjuaukcziók ügye. Ügyvezető titkár előterjeszti, hogy a mult hét folyamán a kereskedelemügyi miniszter meghívására az egyesület kiküldöttei egy értekezleten jelentek meg, melyet a kereskedelmi miniszter hívott össze, miután a gyapjuaukcziók intézményének szélesebb alapokra való fektetését vette tervbe olyformán, hogy az összes bizományosok egy szövetkezetbe vonassanak be. A gyapjú bizományosok körében a a miniszter terve viszbangra nem talált, az OMGE. képviselői azonban örömmel üdvözölték a miniszter kezdeményezését de egyúttal kérték a minisztert, hogy az aukczió rendezését ha már az szövetkezeti alapokra nem helyezhető a régi alapokon okvetlenül tartsa fenn. Tudomásul szolgál. Több tárgy nem levén, elnök berekeszti az ülést.
Valutafémiinkról. A „Köztelek* ezévi 6:ik számában R. Gy. „ Az aranyvaluta és a buza ára" czimü czikkében a mostani nyomott terményárakat monometallisztikus valutánknak tulajdonítja, azt állítván, hogy ha valutánkban az ezüst egyenjoguvá tétetnék az aranynyal, akkor a jelenlegi nyomott terményárak s ezzel különösen a mezőgazdaság jelenlegi súlyos helyzete megjavulna, miért is a legközelebb megtartandó nemzetközi gazdakongresszus alkalmára a bimetallizmus érdekében hangulatot kelteni törekszik. Miután pedig nekem e tárgyban az ottani fejtegetésektől sok tekintetben eltérő nézetem van, miután továbbá, senki azon czikkre néni reflektált s a kérdés azt a látszatot nyerte, mintha Magyarország egész gazdatársadalma a bimetallizmus hiveül szegődött volna; legyen szabad nekem egy és más, habár nem is uj, sőt inkább közös méretű részletet a valutakérdés felelevenitéseül elmondani, amely részletek mégis a kérdésnek pártatlan megvilágítására s tárgyilagos elbírálására alkalmasak lehetnek. A koronaérték előtti, úgynevezett osztrák értékű valutánk tudvalevőleg megromlott volt nemcsak azért, mert a forgalomban volt bank- és államjegyek kényszerforgalommal bírtak, hanem még inkább azért, mert 1857. évi pénzkonvencziónk, az időközben nagyon csökkent értékű ezüstön alapult. Ha bank-és államjegyeink mindenkor készségesen beváltattak volna is csengő ezüst pénzre, még akkor is megmaradt volna pénzünk értékének az a nagy ingadozása, melyet a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és az állam pénzügyi érdekei oly súlyosan éreztek, mert pénzünk ezüstre szólt s az ezüst árának — értékének — az a nagy hullámzása és csökkenése, mely
M különösen ezen fémnek Németországban 1873ban bekövetkezett demonetizálása óta volt feltűnő módon észlelhető; szükségképpen kifejezést nyert és pedig fájdalom soha nem hasznunkra — pénzünk értékében is. 100 ezüstforintnak az ára 1866-ig 99-23 aranyforint*) volt, — tehát majdnem pari az 1857-ben megállapított 1—I5V2 reláczió értelmében. De már az aranyvaluta felé hajló 1867. évi párizsi nemzetközi érmeértekezlet megállapodásainak hatása alatt: 1867-ben 99'31-re 1868-ban 982 l-re 1869-ben . 98"1 l-re csökkent. Hogy az ezüst árának eddigi és ; későbbi alakulására az ezüsttermelési viszonyok is ttöbbé-kevésbé lényegesen befolytak, az magától értetődik, — ez okból e faktort továbbra érinteni nem fogom, inkább csak azon momentumokat emelem ki, amelyek egyes országok valuta politikájából, vagy nemes 4 fémekkeli üzérkedéséből folyólag hatottak az ezüst árára, ébből is kivilágolván azon káros befolyás, melyet hatalmasabb, gazdagabb nemze; J tek ezüstvalutás (vagy kettős fémrendszerü) országokra gyakorolni képesek. Az ezután következett időbe esik, hogy Németalföld is áttért az aranyvalutára, az ezüst-árát 1872-ig 97-9 l-re nyomva le. Most következett Németország valutareformja, az ezüstnek demonetizálása s az ekként értékesítendővé vált nagymennyiségű ezüstből 7 millió fontnyinak 8 éven át (1879-ig) folytatott eladása rohamosan csökkenő 1879-ig 83'30-ra csökkent ár mellett. Könnyen érthető, hogy ezen nagymérvű árhanyatlás kárthozó volt nemcsak azon országokra, amelyek ezüstvalutával bírtak, hanem azokra is, amelyek bár aranyvalutával bírtak, de a mellett nagy ezüstgazdagságnak is örvendettek. A vagyoni érdekeikben ekként súlyosan érintett országok kezdeményezésére ős hogy az ezüstkészletek melletti további veszteségeknek lehetőleg gát vettessék, jött össze az 1878. évi, majd az 1881. évi párizsi nemzetközi érme-értekezlet, a melyek mindkettőjén azon törekvés nyilatkozott meg, hogy most már ne menjen át több ország az aranyvalutára, mert ekként az aranykereslet még inkább növekedvén, ezüst pedig mind több vettetvén a piaczra, utóbbinak ára még tovább fog leszoríttatni. Javaslat tétetett, hogy az arany és ezüst közötti értékarány nemzetközileg szabályoztatván s megállapittatván, bimetallikus alapon világérme létesíttessék. Gyakorlati eredményük ez értekezleteknek nem lett, mert az aranyvalutás országok (Anglia, Németország, Belgium stb.) ott nyomban kijelentették, hogy ők a magok változatlan valutájához ragaszkodnak, mégis már az a puszta szándék: az ezüstöt régi jogaiba visszahelyezni, oly hatással volt az ezüstpiaczra, hogy az ezüstforint ára 1880-ban 84'77-ig 1881-ben 84'14-ig javult. Ámde a lélekharang az ezüst felett már meg volt húzva s a német demonetizáczió romboló hatását az sem volt képes ellensúlyozni, hogy a német ezüsteladást beszüntették, az amerikai Egyesült-Államokban 300 millió dollárnál több ezüst veretett pénzzé stb. az ezüst forint feltarthatatlanul sülyedt, mígnem elérte addiglan legalacsonyabb árát 1889-ben 6937 aranyforintot. Még szembeötlőbb lesz ezen ezüst árhanyatlás, ha a londoni börzének, mint az ezüstrudak világpiaczának árjegyzését hosszabb időközökben vesszük figyelembe. Igy 1851—• 1870. 20 éves időközökben egy unczia ezüstnek *) Számadatok a magyar kir. pénzügyminisztérium által kiadott „Yaluta-enquete irományai"-£ól.
192 az ára 60?/is és 62V0 pence *) között ingadozott, 1871—1890. között pedig 601/2-ről 42u'/i6-ra esett. Ily előzmények után és ily viszonyok között talált bennünket az 1892. év, amelyben nálunk is dűlőre jutott a kérdés, hogy miként rendeztessék valutánk. Rendezni kellett — e részben nem voltés nincs ma sem nézeteltérés. Úgyde, akkori papírpénzünk ellenében az ezüstnek, tudvalevőleg, nem volt felpénze, más szóval: nem volt ázsiója, sőt inkább az ezüstnek magánosok részére 1878 ban beszüntetett veretése óta papírpénzünk értéke az ezüst és arany értéke közt mintegy középhelyet foglalván el, az ezüstnél mindég értékesebb volt. Igy, hogy csak néhány évről tegyek említést, ért aranyforintban : 100 papír 100 ezüst forint forint 1890-ben 86'49 77'56 1889-ben 84'19 69'37Va 1888-ban 81"07 69-591/* 1887-ben 79'84 7270 1886-ban 80 09 73'50 stb.
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HÖ 3. tiszta arany valuta kiterjedtebb alkalmazása folytán megdrágult sárga fém az áruk árának csökkentésében részes, ez bizonyos volt. Ezen határok között, teljes készséggel elösmerem elméletileg helyes voltát annak az okoskodásnak, hogy ha arany és ezüst egyenjogú valutafémek volnának, ez a gazdasági terményárak képződésére, de sőt az ipari termelésre is előnyösen hatna. Csakhogy az aranynak és az ezüstnek egyenjogúsítása a gyakorlatban — fájdalom — nem valósitható meg. Mióta az európai legtöbb állama felhagyott az ezüst fémrendszerrel, a világ . ezüstfeleslege — melyet a pénzverdék nem . szívnak fel többé — a piacz esélyeinek hatása alatt ép oly árhullámzásnak és esésnek van alávetve, mint bármely más áru. Ily változó értékű fémet az aranynyal egyenjoguvá tenni, vagyis a kettő között állandó relacziót megállapítani akarni, ahhoz 1—2 nemzet, még ha a legnépesebb ős leghatalmasabb volna is, nem elég erős. Példa rá a latin Unió, mely éppen ezzel a czéizattal létesült s mégis az elértéktelenedő ezüst előtt verdéit elzárni s lényegében az aranyvalutára áttérni kényszerült. Csak ugy volna e czél elérhető, ha az összes nemzetek a bimetallikus alapra helyezkednének, a minek keresztülvihetetlen-volta az 1878, és 1881. évipárisi nemzetközi érmeértekezletek és az 1887. évi londoni szaktanácskozmány eredményeiből világosan kitűnik.
11. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . további gondolkozás nélkül egyszerűen átcsaptak és csak akkor vesztették el az ily irányban végrehajtott megváltoztatás iránti kedvüket, midőn a felmagasztalt féleség termelésének eredménye meg sem közelitette az annak előtte termelt, megfelelőnek nem talált féleség ter-
Természetesen ilyen anyagi károkkal járó csalódások mindinkább háttérbe szorították a gazdák ezirányu törekvéseit s visszatértek az előbbi féleségek termeléséhez, pedig ha a féleségek közül kísérletek alapján igyekeztek volna az ő viszonyaik közé legjobban beillőt meghatározni, minden anyagi kártól megmenekülhettek volna. Kísérletek tétele mellett is előfordul azon eset, hogy valamely irányban csak többszörös és hosszabb ideig tartó kísérletek utján juthatunk megfelelő sikerhez, de az okszerűen végrehajtott kisérlet kevésbbé sikeres részleteinek költségeit hatványozott mértékben fedezi azon jövedelmi emelkedés, melyet a czélnak teljesen megfelelő növények termelése által elérhetünk. Lényeges, sőt mondhatjuk: döntő befolyással van a növények termésének minősége- és mennyiségére azok vetési ideje és módja. A Ha tehát ily viszonyok között mégis vetés idejének helyes megállapítása által nemmulaszthatlan teendőnek volt felösmerve a csak a normális fejlődést biztosítjuk, de összevaluta rendezése, akkor annak legfőbb czélja függésbe hozhatjuk azt némely növényi betegnem lehetett más, mint azt az örökŐ3 ingaség, rovarkártétel és elemi csapás elleni védedozást, a melynek pénzünk értéke — az ezüst kezéssel s igy megfelelő kísérletezésekkel elértéktelenedése folytán és fentebb idézett törekszünk az igy bekövetkezhető károsulások számok tanúsága szerint — alávetve volt, Mindezeknél fogva terményárainknak a elhárításával, illetve a növények fejlődésének pénzrendszerünknek más állandóbb értékű fém biztosításával jövedelmünk fokozásához hozzáalapjára átfektetése által végleg kiküszöbölni. gazdára előnyösebbé alakulását egyrészt a járulni; ugyanilyen szempontokból tehetünk kereslet és kínálathoz jobban alkalmazkodó Az ezüstnél, mint az immár az elmondot- termelési iránytól, másrészt pedig közgazda- kísérleteket a különböző vetési módozatokat takból folyik, hiányzik az áruk általános érték- sági érdekeinknek megfelelőbb berendezésű illetőleg. mérőjének ama legfényesebb kelléke, hogy vámpolitikától kell és lehet csak reménylenünk. *}' . Végül kísérletezés tárgyát képezhetik: a maga lehetőleg állandó legyen, s ma is elmondnövények ápolásának különféle módjai és az Szontagh Andor. hatjuk, hogy nem lett volna okos dolog egy említetteken kivül mindazon hatásosaknak ígérország valutájának rendezését, ezt a hosszú kező intézkedések, melyek az elemi csapások, időre szóló, nagy anyagi áldozatot igénylő, a növényi betegségek, rovar- és állatellenségek nemzet termelő erejének legparányibb tényzőjére fellépését preventív megakadályozzák, vagy NÖVÉNYTERMELÉS. és kiható müveletet oly ingatag alapon mint az kártételüket mérsékelik. Úgyszintén a termények Rovatvezető: Kerpely Eáfeaáa, ezüst felépíteni akarni. Sőt inkáb, hogy a nyuletakaritásának, kezelésének és eltartásának is gati kultur államokkal, melyekhez pénzügyi számos olyan módja vár jövedelmezőség tekinA kísérletezések befolyása a összes érdekeink, magán és államhitelünk oly tetében gyakorlatias irányú kísérletek által való sok szálai kötnek, a kereskedelmi elszámolások beigazolásra, melyeket gazdáink egyrésze hallonövénytermelés jövedelmezőbiztos alapot nyerjenek a váltóárfolyamok lehető más stb. utján ismer ugyan, de sohasem vettek stabilitásában, szükségképpen ; ezen államok maguknak alkalmat, hogy azoknak megfelelő valutafémét — az aranyat — kellett rendeII. voltáról meggyőződést szereztek volna. zendő valutánk alapjául is választanunk s elUjabb időben az országos növénytermeA kísérletezésektől igen sok gazdát visszafogadnunk. S nem is véletlennek a müve, hogy lési kísérleti állomás azon rendszere, hogy a valuta-ankétekben ugy nálunk, mint tul a kísérleteket nemcsak az állomáson, hanem az tart azon körülmény, hogy a kísérletezést Lajthán mindenki a tiszta arany valuta mellett ország különböző vidékein, eltérő talaj és valami rettenetes költséggel egybekötött eljárásnyilatkozott. Érdekeink kellő átérzéséből folyik klimatikus viszonyok közt végeztet, alapeszmé- nak tekintik, ami tényleg áll is azon esetre, ez és én nem tudom, de nem is hiszem, hogy jében igen helyes irányú intézkedés, mivel az ha a kísérletet nem megfelelő módon hajtjuk azon nagytudásu férfiak közül, kik a valuta ily módon szerzett tapasztalatok általános végre; de hogy ezt elkerülhessük, a nagyobb rendezéséhez véleményük nyilvánításával hozzá- értéke jóval kiterjedtebb és alkalmas arra, költségeket igénylő és tetemes rizikóval járó járultak, máig csak egy is megváltoztatta volna hogy a gyakorlati gazdák körében a kísérlete- kísérletezéseket először csak kicsiben hajtjuk végre, ellenben kisebb költséggel és rizikóval nézetét, meggyőződését. zés iránti kedvet és hajlamot felébreszsze, járó kísérletek az eredmény könnyebb megitélmint már fentebb emiitetNem lehet azonban elvitatni, hogy mióta fejleszsze, de — hetése szempontjából nagyban is megejthetők. a legnagyobb kereskedő államok (legújabban tem — minden egyes gazdára nézve külön- Ha ily módon viszonyainkhoz mérten a kísérMagyarország és Ausztria is) arany valutára ren- külön értékkel biró eredményt csupán és kizáró- letezés területére, valamint a kísérletezés dezkedtek be, az arany keresettebbé — ha lag az által érhetünk el, ha minden gazda a anyagát képező termények mennyiségére tekinsaját gazdaságában és viszonyai között szerzi szabad a kifejezést használnom: „drágábbá' tettel vagyunk, nagyobb veszteség vagy csalólett, s ennélfogva vásárló képessége kétségkívül meg azon tapasztalatot, melynek alapján a dás sohasem fog a kísérletezés révén bennünemelkedett, ami] az áruk árának megfelelő műtrágyák használatát sikerrel megkezdheti, ket érhetni, az elkerülhetetlenül előforduló csökkennésében nyilatkozik meg. Hiba volna jövedelmezően foganatosíthatja. kisebb költségek pedig az egyszer megállapított mégis az áruknál tapasztalt teljes árcsökkenést A termelendő különféle növényeknek helyes irányú termelés utján előállott jövedelmi tisztán az aranyvalutának és az arany vásárló- megfelelő kiválasztása, nemesítése és egyéb többjetben busásan megtérülnek. képessége növekedésének tulajdonítani, mert befolyásos körülmények hatása alatt annyi Miután e rövid közlemény keretében az ezen árcsökkenésben a világtermelési viszonyok- féleséget sikerült előállítani, hogy ugyanazon bocsátkoznom nak, a legújabb találmányok alkalmazásának, növénynek egyik félesége az egyik, másik féle- egyes dolgok részletezésébe olcsó szállítási eszközöknek és a kereskedelmi sége a másik czélra használható több ered- nem volt lehetséges, csak általánosságban emlékezem meg a kísérletezés keresztülvitelénél konjunktúrák sok mindenféleségének kétség ménynyel termelésre; hogy a sok féleség közül kivül oroszlánrésze van, az árak alakulására melyiket használjuk fel valamely irányú terme- követendő főbb irányelvekről. Nevezetesen: a befolyó ezernyi erőket mind apróra kinyomozni lésre, ezt csak nagy anyagi áldozatok árán kísérletezés eredménye csak ugy Ítélhető meg és megmagyarázni azonban — azt hiszem — soha határozhatjuk meg az eddig követett eljárással. helyes alapon, • ha munkánk helyes végzése sem fog teljesen sikerülni. Azt azonban bizonyos- Ugyanis eddig ugy jártak el gazdáink, hogy mellett különös súlyt helyezünk arra, hogy a nak tartom, hogy, ha mégis lehetne a termény- valamely a szaklapokban — talán nem ok kísérleti dolog a normális állapottal a költségeárakat javítani azzal, hogy az ezüstöt egyenjogú nélkül — feldicsért, vagy nem ritkán a mag- ket, jövedelmezőséget és egyéb körülményeket fémmé tennők az aranynyal, az igy elért árjavu- kereskedők által jogtalanul, illetve alaptalanul illetőleg összehasonlítható legyen. E czélból a lás nem lehetne több, mint a mennyivel a felmagasztalt féleségnek a termelésére minden talajmivelési, trágyázási, ápolási, vetési, letakaritási és mindazon kísérleteknél, melyek a szántóföldön hajtatnak végre, egyenlő minőségű, használatú és fekvésű terület használandó oly 1 penny értéke a mai árfolyam szerint lOVio fillér.
13. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. formán, hogy a kijelölt terület fele kisérlet alatt áll, fele pedig az eddigi művelésben részesül; ezen kijelölt két kisérleli terület minden munkájának — eltekintve a kisérlet tárgyát képező dologtól — mindenben megegyezőnek kell lenni, csakis igy tűnik ki a kísérletezés folytán származó különbözet. A kisérlet eredménye az emiitett esetekben a letakaritásnál szokott rendesen kifejezésre jutni, miért is nem helyeselhető azon eljárás, midőn némely gazda helyes alapon hozzáfog kísérletezni s lelkiismeretesen végrehajtja az összes felmerülő munkálatokat, de éppen a legbefolyásosabb dolgot mulasztja el az által, hogy a kísérleti terményeket nem takarítja be külön-külön, hanem pl. gabonanemüeknél behordat a kísérleti terület mindkét részéből bizonyos számú keresztet s ennek a cséplési különbözetét tekinti a kísérletezés eredményének, holott kézen fekvő dolog, hogy a valóságos és megbízható eredmény csak a megmért kísérleti területek összes terméshozamának külön-külön megmérése alkalmával mutatkozó különbözetben található meg. A mondottakból kiviláglik, mily számtalan mód áll a gazda rendelkezésére csupán a növénytermelés terén oly czélból, hogy kísérletek tétele által levonja magának a konzekvencziakat a jövedelmezőséget illetőleg; ha a felsorolt módozatoknak csak egyikét is igazán fontolóra veszszük, láthatjuk, mily óriási jövedelemkülömbözetet szülhetnek az egyes eljárások; ha pedig együttesen és általánosságban próbáljuk ezen megejthető, szinte számtalan kísérletek utján elérhető eredményeket latbavetni, bizonyára nem lesz lehetséges azokról kicsinylőleg nyilatkoznunk s ennélfogva minden gondolkozó gazdának igyekeznie kell az e téren elmulasztottakat helyrepótolnia, ellenkező esetben eddigi közönyösségével és elmaradottságával nem lesz képes megfelelő jövedelemmel járó termelést űzhetni s a mai nehéz viszonyok között nem fogja helyét megállhatni azon nagy küzdőtéren, a hol a sok oldalról jövő támadásokat csak a rendelkezésre álló összes eszközök igénybevételével fogja legyőzhetni.
KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁRFHO10.3 kell tartanunk és használat közben is többször megélesíteni, hogy a vele okozott seb is tiszta és éles szegélyű legyen, máskülönben nehezen gyógyul, sőt a fúl elhalását is okozhatja. Az egyes kimetszéseket ne alkalmazzuk nagyon közel egymás mellé, mert igy a köztük meg-
maradó része a fülnek könnyen kiszakadhat s akkor a jel nem lesz biztosan felismerhető, ami akkor is történhetik, ha nem elég mélyen vágjuk ki a fülét. Legjobb, ha annyit vágunk ki, hogy egy kis darabot a fülkagyló porczogójából is kiveszünk. Végül ne alkalmazzuk a kicsipéseket és lyukakat közel a fül tövéhez,
A megfelelő jelekkel ellátott, fémből való nyitott karikát a már előbb kellő he'yen kilyukasztott fülbe huzzuk s egy hozzávaló fogóval összecsappantjuk, mire az többé szét nem nyílik. Ha a költséget nem sajnáljuk (1000 db fülkarika 100 koronába, a hozzávaló lyukasztó és szoritófogó 16 koronába kerül), ezen jegyzéssel teljesen meg lehetünk elégedve. Egy harmadik jegyzési mód a szükséges számok- és jeleknek a fül be'ső felületébe való tetoválása. Kérdésttevő épp ennek gyakorlati értékére nézve óhajt felvilágosítást nyerni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy akármiféle festőkkel dörzsölték is be a tetováló szerszámmal ejtett sebeket, az igy, a tetoválást végző egyén ügyessége és gyakorlata szerint, kisebb nagyobb sikerrel láthatóvá lett jegyek idővel elhalványulnak és lekopnak. Az állatok állandó és egyedül ezzel való jegyzésőre tehát a tetoválást nem ajánlhatjuk. Szarvasmarháknál a fent leirt jegyzési módok szintén alkalmazhatók, gyakoribb azonban a sütőbőlyegek alkalmazása. A borjakat sokszor tetoválással jegyzik, a mi az esetleges összetévesztős elkerülése czéljából nagyon helyes. A felnőtt szarvasmarhák jegyzésére a fülkarikák és gombok is jól beváltak, legjobb azonban a szarvba vagy a pofára sütött bélyeg. Tudvalevő dolog, hogy az egyéb testrészekre rásütött bélyeg rontja a bőrt s igy csökkenti annak értékét. Állatvédelmi szempontból is ajánlatosabb a szarvbélyegzés, mely alkalmazható anélkül, hogy az állatnak vele fájdalmat okoznánk. E mellett ezen jegyek feltéve, hogy czélszerüen elkészített bélyegzővasakkal süttettek, jól olvashatók s csak kevéssé kopnak el. A jelek beégetése némi gyakorlatot kiván, melyet azonban holmi szarudarabkákon való próbálkozás utján könnyen meg lehet szerezni. Szarvbélyegzéshez legmegfelelőbbek a 13 mm. magas számok vagy hetük. Bármely állatbélyegző eszközök belföldön Dréher Ignácz és fia czégnél (Budapest, Kossuth Lajos-utcza 14.) kaphatók. Wilfing Nándor.
Balogh Sándor.
TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető : Cselkó István.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Tfovácsy Béla.
A marhasóról.
Állatok jelzése. Egy gazdatársunk következő tézte hozzánk:
kérdést in-
Milyen jegyzés legczélszerübb juhoknál és szarvasmarháknál, nagyobb nyájakban. Ér-e valamit a tetovirozás?
Juhok jegyzésére leginkább a fül kicsipése és kilyukasztása ajánlható, mivel az ilyen jegyzés könnyen felismerhető, tartós és a hozzávaló fögó beszerzési árán kivül semmi költséget nem okoz. Kivitele is nagyon egyszerű és különös ügyességet nem kíván. Megfelelő séma felállításánál ezen jegyzési móddal képesek vagyunk elég nagy számokat jelezni, ugy, hogy ez nagy nyájakban is jól beválik. Az alábbi ábrán feltüntetett kulcs valamennyi közül a leggyakorlatibb, mert bármely szám aránylag kevés kicsipéssel jelezhető s igy a fül kevésbé lesz megcsonkítva, mint más rendszerek alkalmazása esetén, ezenkívül némi gyakorlattal a jelek nagyobb fejtörés nélkül gyorsan leolvashatók, mivel mindegyik számjel az elhelyezés sorrendjében az előtte való jel kétszeres értékével bír (1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256, 512, — 100 , 200, 400, 800). A jegyzés kivitelét illetőleg talán nem lesz felesleges, ha néhány gyakorlati figyelmeztetéssel is szolgálunk. A fogót, melylyel a csipkéket és lyukakat kivágjuk, mindig tisztán
mert ott erősebb lesz a seb vérzése, mint ha a fül hegyéhez fekszik közelebb. Az ilyen füljegyzésnek azonban az a fogyatékossága van, hogy ezzel egy-egy egyeden csak egy számot jelezhetünk. Ha tehát azt kívánjuk, hogy az egyed folyószámán kivül még más szám (családszám, apa, anya száma, elletési dátum) vagy más jel is fel legyen tün-
4. ábra. Dréher-féle fülgyürü. tetve, egyéb jegyzési módokhoz kell folyamodnunk. Ilyenekül többé-kevésbé beváltak a fülgombok és fülgyürük, melyek ma már sokféle kivitelben készülnek. Egyike a legjobbaknak a Dreher-féle, melybe tetszés szerinti neveket és számokat vésethetünk.
,B J. ur alábbi kérdést intézte hozzánk. Miután marhasót guly&birka sózására használni nem lehet, mert nem nyaló só, kérdem, hogy a gipszszel kőbe öntött maihasót nyalósónak használva, nem hátrányos-e a gipsz, a mit igy a jószág a sóval együtt elnyal, az emésztésre ? Előmezditja-e igy a gipsz a esontképzést vagy csontkeményedést ? Milyen arányban lenne készítendő gipszszel a marhasó kősónak, hogy az ártalmas ne legyen birkának ? gulyának ? Nem-e lenne jó mozgalmat indítani aziránt, hogy az állam a marhasót vagy gipszbe öntetve nyaló sót adjon vagy az u. n. fekete sót, a mit fogyasztásra ugy sem szeret a közönség, megpetróleumozva (hogy igy közélvezetre. bocsájtható ne legyen), mint nyalósót marhasó árban bocsássa áruba ? A marhasót többféleképp adhatjuk az állatoknak u. m. szemcsés alakban a takarmányra hintve, továbbá vízben föloldva s a takarmányra locsolva, vagy végre mint nyalóvagy kősót; A kőt első adagolási módnak előnye az, hogy a só javítja a takarmány izét, minélfogva szivesebben s többet esznek az állatok belőle és hogy a só igy erélyesebben hat az emesztésre; a harmadik adagolási módnak pedig azon előnye van, hogy ez a legkényelmesebb s hogy az állatok itt annyi sót nyalnak, a mennyire szükségük van. Ugyanis az állatok só szükséglete épp oly individuális, mint az emberé; tudjuk, hogy némely emberek inkább a sós, mások pedig a kevésbé sós
194
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HÓ 10.
ételt szeretik. Már most, ha a só a takarmányra van hintve, vagy ha a takarmányt sós vizzel locsoltuk le, akkor az állatok legjobb esetben egyenlő mennyiségben kapnak sót vagy miután a sót nem tudjuk a takarmányban egyenletesen elosztani, a puszta véletlentől függ, hogy mely állatok kapnak több vagy kevesebb sót, a véletlen pedig nem szokott az individualitásra tekintettel lenni. Ezért elönyösebbnek tarljuk a sónak nyalás utján való adagolását, kivévén azt az esetet, hogy a takarmányt izletesebbé akarjuk tenni, vagy hogy a só által erélyesebben akarunk az enésztásre hatni. Ezen szempontokból tekintve a dolgot, kétségtelenül kívánatos lenne az, ha az állam a denaturált sót nemcsak szemcsés alakban, de mint' kősót is hozná forgalomba, vagy ha tisztán csak mint kősót árusítaná, mert szükség esetén könnyeD megtörhetné a gazda, mig a szemcsés sónak kősóvá való átváltoztatása úgyszólván legyőzhetlen nehézségekbe ütközik nála, mig az állam aránylag könnyen készíthetné azt. .Ugyanis az állam ugy változtathatná át a szemcsés sót kősóvá, ha nyirkos állapotban préselné, mig a gazda legföljebb csak kötőszerek segélyével tehetné azt. Hogy a kiégetett gipszpor alkalmas kötőszer lenne-e, csak kísérleti uton lehetne Jmegállapitani, de a gipszet nem tartom elég keménynek, már pedig a kősónál nagyon fontos az, hogy az állat ne tudjon róla darabokat leharapni, mert máskülönben nemcsak, hogy sót pazarol, de mégis mérgezheti magát. Az állat egészségének nem ártana az a kevés gipsz, a mit a kősóról lenyalna, mert a a gipsz csak akkor veszélyes, ha kiégetve kerül az emésztőszervekbe, mert nedvfölvétel folytán kövé tömörül. A csontképződőst nem képes a gipsz előmozdítani, részint mert az emésztési nedvekben alig oldódik s emiatt csak minimális mennyiségben kerül a vérbe, részint mert az állat nem képes a kénsavas mészből álló gipszet szénsavas vagy foszforsavas mészszé átváltoztatni, a mész pedig csak ily alakban rakódik a csontokba. Azt nem tartanám czélszerünek, ha az állam petróleummal denaturált kősót . hozna forgalomba, mert az állat a petróleumszagot épp oly kevéssé szereti, mint az ember s emiatt kelletlenül nyalná a sót; azt pedig nem kívánhatjuk az államtól, hogy az úgynevezett fekete sót, melyet kevésbé szívesen ugyan, de mégis fogyaszt a közönség, marhasónak nyilatkoztassa ki ; ellenben egészséges eszmének tartanám azt, ha oly értelemben petiezionálnánk a kormánynál, hogy a denaturált sőt ne csak szemcsés alakban, de mint kősót is hozza forgalomba. OselktFlstván.
SZŐLŐSZET, KERTÉSZET. RovatvezetőAngyal Dezső.
A dinnyéről, i. A nemes fajgyümölcsök iránt állandóan fokozódó kereslet folytán az utóbbi években a dinnyetermelést is- újra felkarolták egyes termelők s különösen a gyenge gyümöleshozamu években szép haszonra tettek szert. Igaz, hogy sok eshetőségnek van kitévé a dínnyetermés sikere s az is igaz, hogy a szállítás ős értékesítés körül sok kellemetlenségnek lehet a termelő kitéve — de hát minden kezdet nehéz s igy nincs ok arra, hogy meg ne kíséreljük hajdanta méltán híres dinnyefajtáinknak kelendőséget s magunknak egy ujabb jövedelmi forrást teremteni. Akiket érdekel a dolog, azok számára leironytt évek során át, hol kisebb, hol nagyobb arányú termelés mellett szerzett tapasztalataimat s a jövőben teendőkre vonatkozó követ-
keztetéseimet,
Előrebocsájtom, hogy csakis a ezukordinnyefajták termeléséről fogok szólani, mert a görögdinnyét egyes vidékeken oly nagy arányokban s rég ismert kitűnő minőségben termelik, hogy azzal sikeres versenyre számítani a különben is alacsony árak mellett nem igen lehet. Másként áll a dolog a czukordinnyével — melyet közönségesebb minőségekben ugyan nagy tömegekben termelnek országszerte — de melynek nemesebb és koránérő fajtáit csak korlátoltabb mennyiségekben termelik még ez idő szerint. Különös — de tény, hogy a régi — igazán nemes hazai és honosított dinnyefajok nagyrészt eltűntek és helyüket czifranevü kényes idegen fajták s örökké vál'ozó minőségű korcsok foglalták el és mindenki tapasztalhatja, hogy korán érő, igazán nemes és állandóan ugyanazon minőségű dinnyefajtákat csakis egyes termelöktől lehet szerezni — akik a termelést és tenyé.szkiváiasztást soha el nem hanyagolták. Igen természetes, hogy versenyezni csakis tiszta fajtákkal s az érési időszaknak bizonyos fokozatos biztosításával lehet, azért aki nagyobb mennyiségű dinnyét akar eladásra termelni, az ugy rendezze be telepét, hogy minél korábban szállíthasson finom érett példányokat s azután fokozatosan mindig legyenek érésben levő dinnyefajtái. Az a vevő, akinek junius végén vagy julius elején jó dinnyét szállítottunk, bizonyára később is tőlünk fogja a szükségletét beszerezni s ha a főévadban bármi olcsón adjuk is termésünket, végül mégis megtaláljuk számításunkat, mert az árak kiegyenlítik egymást. A korai érést s ezzel az egész termés sikerét biztosítandó, a megfelelő számú melegágyról okvetetlenül gondoskodjunk. Hogy mennyi melegágyat állítsunk, az első sorban attól függ, hogy mennyi dinnyét és mily fajtákat termelünk? Bőtermő melegágyi fajták termelése mellett elég kat. holdanként 4—5 melegágyat és 20—30 üveges rekeszt alkalmazni, hogy junius végétől kezdve mindig kellő mennyiségű dmnyét szállíthassunk illetőleg egyenlő arányú bevételeink legyenek, mert a korai dinnyéért 20—30 krt is kaphatunk kilónként, mig a főévadban néha 4 krral is meg kell elégednünk. Fődolog, hogy a termelő ne csigázza tulmagasra az árakat, hanem arra törekedjék, hogy némi kedvezményekkel állandó vevőket biztosítson magának s ezeket mindig pontosan kiszolgálja. A melegágyak s más berendezések sem arra valók, hogy azok adják a jövedelmet, hanem, hogy a kellő időben megkezdhessük a szállítást s a vevőket a későbbi nagyobb tömegekre is biztosítsuk. A dínnyetermés sikerét biztosítandó, már az előző év őszén is kell bizonyos intézkedéseket tennünk, igy a fészkek trágyázására szükséges érett trágyát okvetlenül még őszszel halomba gyüjtsük, hogy tavasz nyiltával azonnal felhasználhassuk, ha pedig az egész földet meg kell trágyázni, ugy azt még őszszel végezzük el s szántassuk alá a trágyát. Szabályul tekintsük, hogy soha tavaszszal gyűjtött trágyát ne használjunk a dinnyeföldön ; mert ezzel a munkával ilyenkor rendesen megkésünk s akkor hordjuk ki az érelt trágyát, mikor az már tele van különféle légypetékkel és álczákkal, melyek azután a táplálék hiányában a dinnyepalántákat teszik tönkre. Én magam két ízben jártam ugy pórul, hogy a kénytelenségből áprilisban kihordott trágyában levő légyálczák összes első kelésü palántáimat kipusztították. Az ilyen palánta minden látható ok nélkül összehervad és elszárad — csak ha a húsos szárat felhasítjuk", akkor találjuk meg benne az álczát.
13. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . kívül a gyeptörés adja még a leglazább homokokon is, — azért akinek módjában áll jó fekvésű gyepet töretni, az ne mulaszsza el abba dinnyét vetni. A talaj lehet sík vagy hullámos, de az észak ős északkeleti fekvést mindenesetre kerüljük, sőt mindig jó, ha dinnyeföldünk ezen égtájak felől kissé védve van. A kellő mélységű őszi szántást soha el ne mulaszszuk s a talajt télen át hagyjuk fogasolatlanul jó hasábosan. A melegágyakat aszerint, amint az érést siettetni akarjuk, márczius közepétől április elejéig állítjuk fel kint a földön, s ha kellőleg védve nincsenek, nádkeritéssel veszszük azokat körül. Tiszta lótrágyát ne használjunk az ilyen ágyakhoz, megteszi a marhatrágyával kevert, sőt a tiszta marhatrágya is, mert másként a későbbi forróságokban sokat szenved a dinnye és elsatnyul. De megjegyzem, hogy ezt a trágyát mindég friss, nedves állapotban hordjuk ki, lehetőleg egyenesen az istállókból s a közönséges melegágyaknál vastagabb — 40—50 cm. komposzttal vegyitett jó gyepszínfölddel borítsuk, — minden más szükséglet azonos a melegágyaknál rendesen követett eljárással. A talaj felmelegedése s kellő lehűlése utan belevetjük á magot, vagy kiültetjük a szobákban cserepekben nevelt palántákat s aztán ügyelünk a kellő szellőzésre s ha netán felnyúlnának a palánták, ugy néha vigyázva feltöltögetjük. A kellő időben megkurtítjuk a palántákat s az első kurtítással egyidejűleg felállítjuk az ablakos kereteket is a már elkészített fészkek fölé s azokat vagy maggal vetjük be, vagy a melegágyakban cserepekben nevelt palántákkal ültetjük be. Lehet az ilyen fészkek alá jő térdmélységben szalmás trágyát is rakni, de ez homokos talajon felesleges, elég ha a kereteket kívülről jó meleg trágyával kerítjük be s meleg takarókról gondoskodunk, — egyébként e kereteket éppen ugy gondozzuk, mint a melegágyakat. Ha a háromszori kurtítást pontosan elvégezzük s a ládák, keretek, és nádkeritések kellő időben való eltávolítását el nem mulasztjuk, akkor dinnyéink nemcsak egészségesek maradnak, hanem junius végőre vagy julius elejére tökéletesen érett, jól fejlődött gyümölcsöket hoznak, és mire a melegágyak kitermik magukat, akkorra az ablakok alatt nevelt példányok is kezdik érlelni gyümölcseiket. A szabadföldi fészkeket tavasz nyiltával azonnal készíttessük el — mert igaz ugyan, hogy ott, ahol a szőlő és a tengeri jól beérnek, ott a dinnye is kevesebb gondozással is sikekerülhet — de azért a jól sikerült korai vetés mindég meghálálja magát s igy azzal megkésni soha sem szabad.
Az őszi szántást apróra elfogasolva és elhengerezve, kijelöljük a sorokat 2—2Va méterre egymástól és e sorokban a fészkek helyeit ugyanilyen távolságokban. Ha az egész földet nem trágyáztuk meg őszszel, akkor fészektrágyázást alkalmazunk s az őszszel gyűjtött érett trágyát ugy osztjuk szét, hogy egy-egy fészekre egy fél lapát vagy két összemarék jó portrágya kerüljön, ezt a felkapált földdel jól elkeverve, tányóralaku fészkeket készíttetünk, melyeknek pereme mintegy jó tenyérnyire emelkedjék a talaj fölé, mig a közepe jő homorú legyen. Egy-egy fészek átmérője ne legyen nagyobb, jó két arasznál, de ügyeljünk, hogy abból minden szál taraczk, más gyökér vagy fadarab s a nagyobb rögök kiszedessenek. Kedvező időjárással április hó második felében vetünk először — május elején másodszor —• s ha A dinnye alá legalkalmasabb talaj a tele- kell és van elég magunk, ugy május 10,-e körül vényes homok, vagy homokos fekete vályog még egy harmadik vetést is eszközölhetünk. Ha vannak cserépben, vagy gyephantban nevílt — de kellő trágyázás és gondozás mellett jól sikerülhet a termés még egészen laza homokon jó erős palántáink, ugy azokat is kiültetjük is — ámbár ez már a minőséget hátrányosan mihelyt az idő engedi, mert sokszor ezek sikerülbefolyásolhatja. Legkitűnőbb terméseket kétség- >nek legjobban.
11. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . Megkésett vetésnél előre csiráztatott magot vetünk.jj Kelés idejétől kezdve állandó gondozás alatt tartjuk a dinnyeföldet, — ha kell ugy a talaj felszínét vigyázva felporhanyitjuk a gyenge palánták körül, — a hiányos fészkeket csiráztafott maggal, vagy e czélra nevelt palántákkal kiültetjük. Itt megjegyzem, hogy a dinnyét közönségesen palántázni nem lehet, tehát vagy földestől emeljük ki a cserepekből — vagy ha gyephantban neveltük, ugy azzal együtt ültetjük el s még igy is jó lesz a palántákat, erős napfény ellen óvandó, az első napokban cserepekkel vagy lapulevelekkel letakargatni. Ültetés után a palántákat langyos vizzel kell lelocsolni. A gyenge dinnyepalánták sok veszedelemnek vannak kitéve, — ilyen elsősorban az időjárás — de ez ellen csakis a többszöri vetéssel védekezhetünk, részben segíthetünk magunkon a palánták betakarásával és lüstöléssel is — de igy mindég csak a telep egy kis részét menthetjük meg. Sok kárt okozhatnak a rovarok — ezeket korán reggel vagy napközben is kerestessük össze és pusztíttassuk el, mert pl. néhány pattanó bogár már sok kárt tehet, pedig összefogdosásuk nem sokból áll. Igen sok kárt tehetnek az ürgék, melyek az elhanyagolt, őrizetlen dinnyepalántákat néha egészen kipusztítják, kivált a gyepföldekben — de mivel csakis nappal pusztítanak, némi felügyelettel könnyen elbánhatunk velük. Ha a palánták annyira fejlődtek, hogy a csemleveleken kivul még 2 pár teljesen kifejlődött levelük van, akkor megkurtítjuk azokat — ugy, hogy e négy levélen felül a hajtás legfelső rügyecskéjét lecsípjük. E munka igen fontos, miért is azt jól betanított munkásokkal és kellő gonddal végeztessük. Az első kurtítással egyidejűleg megkapáltatjuk az egész dinnyeföldet jó mélyen, de ügyelve arra, hogy a fészkekben kár ne essék. A palánták körül a földet kézzel, vagy hegyes pálczikával kell felporhanyitani. A második kurtításig a dinnyeföldön nincs egyéb munka, mint a kártevő állatok elleni védekezés s esetleg igen nagy szárazság idején az öntözés, — de ezt csak végső szükség esetén gyakoroljuk s akkor is mindég az esti órákban, állott langyos vagy melegített vizzel, melyet óvatosan ugy öntsünk a fészkekbe, hogy a dinnye lombozatát ne érje. A második kurtítás ideje akkor következik be, ha a hónalj indák már 6—8 levélig fej'ődtek, ekkor az összes indák végeit a 6—7 levél fölött kicsípjük s a megmaradt indarészeket horgospálczikákkal, vagy keresztben egymás mellé leszúrt vesszőcskékkel a talajhoz erősítjük, hogy a szelek azokban kárt ne tegyenek. Ugyanekkor másodszor is megkapáltatjuk a földet, de csak egészen felületesen a gyomok eltávolítása végett. A harmadik kurtítás az ezután fejlődő indák visszacsipkedéséből állana, de mivel ez nagyobb termelésnél csaknem kivihetetlen munka, többnyire csak a melegágyi és ablakok alatt nevelt dinnyebokrokon végezzük el azt egészen rendesen, a szabad földi fészkeknél pedig megelégszünk azzal, hogy, amint a kellő számú gyümölcs már mutatkozik s a termés sikere biztosítva van, — a tulhosszura nőtt indák végeit időközönként éles ásóval elvagdaljuk, ügyelve arra, hogy a termő indák meg ne sérüljenek s az egyes sorok között némi csekély rés maradjon. Az indákat bolygatni és összeforgatni nem szabad s hogy ezt a szél se tehesse, addig míg a kellő termést biztosítottuk, a termőindák leszorítását a fentebbi módon többször ismételjük. Hogy a gyümölcsök jól fejlődjenek és rendes alakot nyerjenek, czélszerü azokat vigyázva zsindelyre nagy cserépdarabra fektetni, — a szabadföldi példányoknál ez sok munkával és költséggel járna, miért is ezeknél csak arra ügyeljünk, hogy rendesen feküdjenek, ne mélyedjenek nagyon a földbe — ne legyenek
KÖZTELEK,
195
1900. F E B R U Á R HO 3.
túlságosan eltakarva, vagy indákkal leszorítva, miért is néha óvatosan megmozgatjuk azokat, hogy helyüket változtassák, de anélkül, hogy fekvő oldaluk egészen a napra kerüljön, mert akkor megfoltosodnak. Se. Gy. (Vége köv.)
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 43. kérdés. Vörösheremagtermését nálunk az apion minden évben tönkreteszi; kérdésem az: lehet-e a vöröshere 3-dik kaszálását magnak meghagyni? képes-e a 3-dik kaszálás kielégítő magtermést adni; kat. holdanként mennyi lehet a várható hozam? Megjegyzendő hogy a két első kaszálást a szokottnál előbb le kellene venni. B. A. 44. kérdés. Tüzrendészeti törvényünkben van-e arra szabály, hogy a lakóház végén télen nem szabad 63 cm. hosszú és 72 cm. magas süveggel ellátott csövet kidugni a tornácztól lVa méteren alul? A községi bíránk erre törvényt nem tud és mégis beakarja vétetni. B. M. 45. kérdés. Mily módon lehet a lovakat a csökönyösségről leszoktatni ? V. M. 46. kérdés. Miután a székelyföldi takarékpénztárak túlnyomó része a kamatlábat 9°/o-ra emelte fel s ezenkívül, ha pontosan nem fizet a lejárat napján az adós, a váltója leszámítolása alkalmával a váltó értékével felérő váltó dijat és egy korona pénzbírságot s legalább 5—10°/o-nyi tőketörlesztést kell, hogy fizessen ; tekintve a nyomott viszonyokat és ama körülményt, hogy az itteni földmivesek csaknem kivétel nélkül mind váltóadósak, tisztelettel kérdem, hogy 50 évi tőke- és kamattörlesztés mellett hol kaphatnának 100 frton kezdődő pénzkölcsönöket földbirtokra és mily feltételek mellett? B. K. 47. kérdés. Ha szerződésileg nincs kikötve a felmondási idő és főnököm követeli, hogy 3 hó leforgása után állásomat ott hagyjam, követélhetem-e a további 3 havi fizetést? K. 8. 48. kérdés. A hizlalda bruttó hasznából 5%-ot kapok, leszámítva a készpénz kiadást (személyzet, só). A dara számitható-e készpénzkiadásnak, mivel az a gazdaságban termett gabonából lett előállítva? Továbbá, ott hagyván a gazdaságot, követelhetek-e %-ot azon hizómarhák után, a melyek 3 vagy 4 hét alatt kész lesznek? K. 8. 49. kérdés. Bérgazdaságom szántóföldjeit szegélyező ákáczfákat jogomban van-e megnyesetni, miután azok árnyéka vetésemben kárt tesz? Megjegyzem, hogy a bérszerződésben erről nincs említés téve. D. 8. 50. kérdés. Egy marhakereskedő czégtől m. év deczember 23-án hizlalásra szánt fiatal vörös ökröket vásároltam, amelyeket személyesen vettem át. Vasúton való megérkezésük után megmázsáltattam azokat és azon kellemetlen meglepetés ért, hogy az átvett és kifizetett súlynak éppen 20°/o-a hiányzott. Nem akarván ezen, a megérkezés után mindjárt eszközölt mázsálást irányadónak tekinteni, azóta többször megmázsáltattam az ökröket és az utolsó mázsálásnál január 23 án, tehát egy havi intenzív hizlalás után az átvett súlynak még mindég 8°/o-a hiányzott. Én a magam részéről azon véleményben vagyok, hogy jó mázsa és tisztességes mázsálás melleit ily sulyveszteség ki van zárva, mindazonáltal közlöm jelen esetet tisztelt gazdatársaimmal oly kéréssel, szíveskedjenek felvilágosítani, lehetséges-e az, hogy ökrök egy 2 napig tartó vasúti szállítás alatt súlyúknak 20%-áfelveszítsék? Gy. 0.
Felelet. Sovány föld értékesítése. (Felelet a 40. sz. kérdésre.) Sovány földre növényt ajánlani igen bajos, mert sovány talajról nagy termést kapni semmiféle növény után sem lehet. Tekintettel azon körülményre, hogy az úgynevezett homoki, vagy szöszösbükköny (Vicia villosa) a jobb erőben álló földeken nagyon rosszul köt magot, azt a tanácsot adnám, tessék ezen a földön szöszösbükkönyt magnak termeszteni. Nézetem szerint ezzel lehetne még legtöbb eredményt elérni és egyúttal javítani is a talajt. Megjegyzem, hogy a szöszösbükköny eleinte igen lassan nő, mert első sorban is gyökérhálózatát fejleszti ki; éppen ezért tavaszszal lehetőleg korán kell elvetni, azonnal, amint a föld fagya kiment; a hideg egyáltalában nincs ártalmára. Ky. Burgonya termelése. (Felelet a 41. kérdésre.) Ha egyszerre 100 holdon akar étkezési burgonyát termelni, hogy a jövedelem minél magasabbra emelkedjék, gondoskodni kell korán érő, közepes és későn érő féleségekről. A korán érő burgonyaféleségek termőképessége a legtöbb esetben csekély, még a legkedvezőbb időjárás esetén sem adnak e féleségek nagyobb termést. Kat. holdankénti hozamuk, alkalmas talajviszonyokat és jó trágyázási állapotot feltételezve, 35—45—60 mmázsára tehető. A magyar fogyasztóközönség nemcsak az izletességre, de ezenkívül a burgonya szinére is meglehehetős igényes. A sárga husu burgonya a budapesti piaczon mindig magasabb áron értékesíthető, mint a fehér husu. A korai burgonyaféleségek közül a „Juliusi" szalmasárga husu ; a „koraiak királynője", „Hathetes", „Lech" fehér husuak. A három első beszerezhető, utántermelt állapotban : Gravenstein R. birtokostól Sydow, u. p. Biesenthal (Poroszország), a „Lech" pedig H. Dolkowskitól Nowavies u. p. Kenty (Galiczia). Közepes érésű sárga husu asztali burgonyák : „Bruee", melyet nagyon dicsérnek, kedvelt féleség a „Lada" is, szintén Dolkowskiféle burgonya. Sárgás-fehér husuak: „Minister' von Lucius", „Spárga". Kedvelt fehér husu közepes érésű fajták : „Professor Maereker", mely szeszgyártásra is igen alkalmas, „Daber", „Hópehely" és ennek egy ujabb változata a „Zborowi". Későn érő sárga husu féleség a „Topor", „Frömsdorfi első. Fehér husu későn érő féleség igen sok van, bármely nagyobb német tenyésztőnél szerezhet be 5—6 félét is. A féleségek megválasztásáról általában figyelmébe ajánlom a „Köztelek" 1899. évi 100-ik számában megjelent közleményt, hol a nevezetesebb burgonyatenyésztők pontos czimei is feltalálhatók. Dolkowski-féle számos burgonyafélével különben a simontornyai uradalomban több év óta igen jó eredménynyel kísérleteznek; felvilágosítást ad Kemptner Ernő urad. tiszttartó. Burgonyatermeléssel foglalkozó szakmunka magyar nyelven : Jattka Ferencz : , A burgonya termelése a mai okszerű alapon". Ára valószínűleg 1 frt 60 kr. Megszerezhető a „Mezőgazdasági Szemle" kiadóhivatalánál Magyar-Óvárott. Bázsó Imre. Lóbabtermelés. (Felelet a 42. számú kérdésre.) Én a lóbabot (és pedig a gróf Teleki Arvéd-féle lóbabot) már több éven át termeltem igen jó eredménynyel, a mennyiben kat. holdanként 8—14 métermázsás termést kaptam. Még a mult évben is, daczára hogy a lóbabot kisebb jég érte, kat. holdanként 1368 kgr. magot adott. Én a lóbabot 36 cm. sortávolságra vetem ugy, hogy sorbani távolsága 10—12 cmt tegyen ki, a vetéshez pedig április elején fogok hozzá, mert a későn vetett lóbab a levéltetvektől és rozsdától sokkal többet szenved, mint a korai vetésű, a hideggel szemben pedig sokkal kevésbé érzékeny,mint ahogy hinni szokás. A kikelt s kellően megerőrsödött lóbabot megfogasoltatom s-a fejlődés további folyamán 1—2 kapálásban s gyengébb töltöge-
196 tés részesítem; az első kapálás alkalmával szabályozom a sorbani távolságot is a szükséges ritkítással. Az tagadhatatlan, hogy a levéltetvek csaknem évenkint fellépnek kisebbnagyobb mennyiségben, de mert eleinte esak a tábla szőleit lepik el (és pedig rendesen a déli oldalon) könnyen védekeztem ellenük, szapanos kvassiaoldat permetezésével. 100 liter vizhez 2 kgr. kvassiát és 2 kgr. háziszappant vettem oly formán, hogy a kvassiát és a háziszappant először 1—2 óra hosszáig jól felfőztem s azután a megfelelő mennyiségű vizhez kevertem, ügyelve arra, hogy a fazék alján lévő üledéket fel ne zavarjam. A folyadékkal a lóbabos tábla réteket jó erősen megpermeteztük közönséges permetezők alkalmazásával. Ezen egyszerű és olcsó védekezés eredménye az volt, hogy a tetvek elpusztultak. Természetes, hogy a permetezéshez hozzá kell fognunk, a mint a levéltetvek még esak kisebb mennyiségben a tábla szélein lépnek fel, mert ha egyszer az egész táblát ellepték, a védekezésnek kellő sikere nem lesz. Tagadhatatlan, hogy a sójabab is kitűnő abraktakarmány, de keserű voltánál fogva használat előtt legalább is 24 óráig vizben kell kiáztatni. A levéltetvek támadásának kitéve nincsen, de viszont csak május hó folyamán vethető s igen későn érik és esős időben szőrös hüvelyei nehezen száradnak. A sójabab 40—45 cm. sortávolságba vethető ugy, hogy a sorokban 20—25 cm.-nyíre álljon egyik tő a másikhoz ; mivelése olyan mint a lóbabé. Pozsonymegyében termelik, miért is legjobb lenne a pozsonymegyei gazdasági egyesülethez fordulni vetőmag .miatt. K. K. A lóhere 3-ik kaszálása magnak. (Felelet a 43. kérdésre.) Az apion pusztításával, szemben a lóhere harmadik kaszálását magnak hagyni, különösen az Alföldön igen bizonytalan s nagyon kevés reményre jogosító eljárás egyrészt, mert a lóherének kellő megerősödése és fejlődése az Alföldön igen bizonytalan, másrészt a megtermékenyülés és a mag fejlődése igen hiányos. Ez irányban én is tettem valami három év előtt kísérleteket, melyek azonban kellő eredményre nem vezettek. Ö Tűzrendészet. (Felélet a 44. kérdésre.) Tüzrendészeti törvényünk nincs. Az 1888. évi 53 888 sz. tüzrendészeti kormányrendelet 2. ős 5. §§-ai szerint kis- és nagyközségek számára a megye alkot szabályrendeleteket. Pestvármegyének is van tehát ily szabályrendelete. Ha a kérdéses építkezés módja ennek a szabályrendeletnek tiltó intézkedéseibe egyenesen bele nem ütközik is, a községi elöljáróságnak kötelessége minden oly esetben közbelépni, mikor tűzveszélynek nyilvánvaló veszélye forog fönn, a mi a jelen esetben: nádfödelü házról levén szó, igen valószínű. Csökönyös lovak. (Felelet a 45. számú kérdésre.) Kerdésttevő soraiból nem lehet ki venni, hogy fiatd avagy öreg lovakról van-e szó, pedg fiatal lovak csökönyössége egészen más elbírálás alá esik, mint öreg lovaké. Annyi azonban mégis kivehető a levélből, hogy nem ijedős, ragadós, hanem csupán olyan lovakról van szó, melyek indítani nem akarnak. Nos e körülménynek sokféle oka lehet, mindenekelőtt tehát az okot kell kutatni, mert a csökönyösség csak az esetben lesz megszüntethető, ha az okokat megtaláltuk, s eltávolítottuk. Mindenekelőtt arra kell vigyázni, hogy a szerszám csakugyan reá legyen szabva a lóra, mert bárhol is szorítja, nyomja, dörzsöli annak testét, már elegendő ok arra, hogy a ló ne feküdjön egész erővel a hámba, vagyis hogy ne indítson. A gyönge szájú lő nem indit, "vagy nem megy hegyűek, ha feszítő zabla van a szájában. A gyönge szervezetű ló nem indit, ha az utána akasztott teher túlságosan nehéz. A csökönyösségnek oka azonban leggyakrabban a ló fiatalságában s abban található fel, hogy szügye még nincs kellőleg betörve, nem elég megkeményedett, edzett á bőr, csiklandós, avagy
KÖZTELEK,
M O
F E B R U Á R HÓ 3.
a legkisebb nyomásra is fájdalmas. Ezért fordul elő nagyon gyakran fiatal lovaknál, hogy 1—lVss év is beletelik, mig szügyük kellőleg betört, mig minden nehézség nélkül indítanak, mig jól huzó lovakká lesznek. Ilyen esetekben a szügy betörését elősegítjük s a csökönyösségét rövid idő alatt megszüntethetjük a következő egyszerű eljárás segélyével. A lovat az istállóban is szerszámozva tartjuk s az istrángokat meghosszabbitjuk egy második istráng behurkolása által. A két választó oszlop egymásra néző lapján, egy méternyire az istálló talajától egy-egy kampós és erős faszeget erősítünk meg s ezen faszegekre fektetjük a meghosszabbított istrángokat, melyeknek végére egy-egy jókora darab követ kötünk ugy azonban, hogy a ló csak akkor érje el fejével a jászlat, ha az istrángokat meghúzza s a köveket felemeli a földről. A ló egyelőbb — érezvén a kövek terhét — hátraáll, hogy a kövek a földön nyugodjanak s talán akkor sem emeli azokat fel, ha zabot adunk a jászolba. Végre is azonban az éhség reá kényszeríti az evésre s meghúzza, feJemeJi a köveket, hogy a jászolt elérhesse s mindaddig ezen helyzetben tartja azokat, a mig jól nem látott. Ilyetén módon legtöbbnyire néhány nap alatt megszűnik a csökönyösség, különösen ha előbb könnyebb, majd pedig nagyobb követ akasztunk a meghosszabbított istrángra. —esy.
11. SZAM. 10-ik ÉftfOLYAM. Akáczfák. (Feleld 49. számú kérdésre.) Ha az egész birtokot haszonbérli és azon ákáczfák vannak, jogában áll ezen fákat állaguk sérelme nélkül, az okszerű gazdászat elveinek megfelelőleg nyesetni, különösen akkor, ha a gabonatermelés érdeke ezt egyenesen megköveteli. Természetesen nem illeti meg ezen jog, ha a fák nem a haszonbérelt területen állanak.
?®ÖYES®C Mai számunk tartalma : Az OMGE. közleményei. Az igazgató-valasztm'ány ülése Valutafémünkről. Növénytermelés. A kísérletezések befolyása a növénytermelés jőve; delmezőségére. Állattenyésztés. Állatok jelzése ... .... ... Takarmányozás. A marhasóról. ___ ... Szölőszet, Kertészet. A dinnyéről. ... ... ... Kérdések és feleletek. ... Vegyesek...... Kereskedelem, tőzsde Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — Erzsébet gőzmalom. — Lujza gőzmalom. — Here magvak. — Vetőmagvak. — Apolló kőolajfinomitógyár részv.-társ. — A'kőzponti vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmi ezil kek árairól. — Állatvásárok: Budapesti szurómarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Ingatlanok árverései (40000 korona becsértéken felül.)
189 189 191 192 193 193 194 195 196 198
Jelzálogos kölcsönök. (Felélet a 46. számú kérdésre.) Az utóbbi időben az általános pénzügyi viszonyok nem voltak kedvezők a hitelt kereső földbirtokosra. Mikor az elsőrendű váltók leszámítolásával 6%-át lehet keresni, akkor a tőkepénzes nem vásárol záloglevelet s ez megbénítja a jelzálogos kölcsönöket nyújtó intézet működését. A viszonyok azonban javulnak, aranyjáradékunk elérte a pari értéket. Ennek daczára a kis ember helyzete nehéz marad. Az olcsóbb A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyüjteaiényei pénzintézetek nem szívesen bajlódnak a a VII. ker., Kerepesi ut 73. szám alatti házban meg100—200 koronás jelzálogos kölcsönökkel, tekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napok kivételével: melyek ugyanannyi munkát követelnek, mint a naponkint d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. nagyobb ügyletek. Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum Kis ember helyzetén csak akkor lesz A muzeum lá'ogatása ingyenes. segítve, ha megvalósul az .ipari és gazdasági szövetkezetek"-ve vonatkozó törvény nemes intenA legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a cziója, ha a Székelyföldön is megkezdi műkö- Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor dését e kötelékbe tartozó szövetkezet. Ezt kell utcza sarkán, a városba menet VÜI. ker., a Kenyérmező utcza sarkán van. sürgetni, erre kell konczentrálni az erőket. Addig is lépjen érintkezésbe a Kolozsvári Huskiviteli piaczok szervezése. Az OMGE. , Takarékpénztár és Hitelbank Részvénytársasággal vagy az Erdélyrészi Magyar Jelzálog-Hitel- tekintettel az őlőállatkivitelünk elé gördülő s mindinkább fokozódó nehézségekre, komolyan bank Részvénytársasággal Kolozsvárott. foglalkozik azzal a kérdéssel, mi modon leHavas Miksa. hetne állatértékesitésünket húskivitel, illetve a Rendelkező tiszt felmondási ideje. (Fehúsnak ipari feldolgozása s ily alakban leendő lelet a 41. kérdésre.) A birói gyakorlat e te- exportálása utján biztosítani. Ezt a nagyfontoskintetben ingadozó ugyan, de ha az elbocsáj- ságú kérdést tárgyalta legutóbb az állattenyésztatásra a rendelkező tiszt nem adott okot, a tési szakosztály, de mielőtt az akczió mikénti bíróság hathavi felmondást szokott megitélni, megindítása felett érdemileg határozott volna, illetve a munkaadót a még hátralevő időre, a szükségesnek tartotta, hogy az ez ügyben érfenforgó esetben 3 hóra eső fizetés kiadására dekelt testületek véleményét kikérjesavéleményekötelezni. Hensch. ket feldolgozva a szakosztály által a kiküldött Hizlalás után járó százalék. (Felelet a szűkebb bizottság fog konkrét javaslat alakjá48. kérdésre.) A hizlalásnál elért bruttó ha- ban előterjeszteni. Ezt a kérdést tárgyalta az szonból a tisztet illető százalék csak az erre OMGE. felkérésére a minap a mészárosok és vonatkozó szerződés szerint állapitható meg; hente>ek országos szövetsége s tárgyalásainak ilyennek hiányában követett szokás dönt ; ha a eredményeképpen kimondotta, hogy a szövetség szükségesnek tartja, hogy itt Budapesten egy dara eddig beszámíttatott a készpénzkiadásba, ez alkalommal is beszámítandó. A darát külön- nagy kiviteli vágóhíd létesíttessék, a mely egyben sem lehet gazdasági terménynek tekinteni, részt a mezőgazdák érdekeit volna hivatva előmert az őrlemény s igy valószínű, hogy a mozdítani, másrészt pedig a hentes-ős mészágazd. termények alatt a munkaadó csak azokat ros-ipar fellendítését is eredményezné. A szöértetette, amelyek mint ilyenek engedtetnék át vetség teljes tudatában van a szóbanforgó a hízóknak u. m. széna, szalma, pelyva répa stb. kiviteli vágóhíd létesítésével kapcsolatos nehézA visszamaradt hízók után a kezelő tisztet ségeknek, melyet csakis részvénytársasági alajogosan illeti az osztaléknak azon része, mely pon vél megteremthetőnek s csakis az esetben, az illető tiszt kezelési idejére esik, mert a ha az állam a közvetlen anyagi támogatáson kivül a részvénytőke kamat garancziájátísmagára másik rész az őt követő tisztet illeti. vállalná; szükségesnek tartja a szövetség, hogy A fenmaradt répából járó százalék iránt a kiviteli vágóhidra kerülő állatok után s2Snem nyilatkozhatunk, mert a felvetett kérdésből dendő fogyasztási adó kérdése is rendeztessék nem tüni ki, hogy a répából miért jár külön s tarifális kedvezmények is biztosíttassanak. százalék. Súlyt kíván helyezni a szövetség az export Hensch Árpád.
11. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . mellett különösen a helyi, illetve belfogyasztás ellátására s a kezdeményezés sikerének egyik alapfeltételét a hussertéstenyésztés nagyobbmérvü felkarolásában látja. Érdekesnek tartjuk fVlemliteni, hogy az osztrák érdekeltség körében nagy mozgalom indult meg, hogy a mi kezdeményezésünk ellensúlyozásául és lehetetlenné tétele ezéljából Bécsben létesíttessék egy nagyszabású kiviteli vágóhíd. Mozgalom az olasz bor ellen. A badacsonyi borvidék hatvankét községe a napokban TUpolczán gyűlést tartott. Elhatározta ez a gyűlés, hogy a kormányhoz fordul támogatás végett ; fölkéri a minisztériumot, hogy az 1903-ban lejáró olasz borvámszerződést a jelen alakjában ne engedje meghosszabitani s intézkedjék általában véve a külföldi boroknak magyar bor gyanánt forgalomba hozatala ellen. Ezt a kérelmet százötven tagu, nagyobbára kisgazdákból álló küldöttség tolmácsolta a kormányelnök, a földmivelési és a kereskedelmi miniszter előtt. A küldöttség vezetője Hertelendy Ferencz, a zalamegyei gazdaságig egyesület elnöke, a kérelmet átnyújtva, elmondta, hogy a bortermelés pang, a bor alig értékesíthető s ennek más okát nem igen találni, mint az olasz bor rendkívül nagy mértékű betódulását. Kéri a kormányt, hasson oda, hogy az olasz borvámszerződést a törvényhozás ne ujitsa meg. Széli Kálmán miniszterelnök ugy a maga, mint Hegedűs és Darányi minisztertársai nevében válaszolva, kijelentette, hogy valamennyien kötelességszerűen egyformán foglalkoznak az ország minden érdekével. A panaszt teljesen jogosultnak tartja. De amint teljes mértékben indokolt, hogy a kormány figyelmét az olasz borvámszerződés hátrányaira figyelmeztetik, éppen ugy meg lehetnek győződve, hogy a kormány tudja ezeket a bajokat s hogy a panaszt figyelembe is veszi. Most azonban Ígéretet ne kerjenek tőle, mert ilyen szerződésekről a tárgyalás ideje előtt kormány-nyilatkozatot tenni nem lehet. Nemcsak ránk, de az olaszokra nézve is fontos ez a szerződés s nem szabad egyoldalulag megítélni semmiféle kérdést. A miniszter beszédét a küldöttség éljenzéssel fogadta. Luxuslóvásár. Az idei tavaszi luxuslóvásárt az OMGE. védnöksége alatt a Tattersall részvénytársaság ápril hó 1., 2. és 3 ik napjain rtndezi a társaság istállóiban. Az állami ménesek számfeletti lovai erre a vásárra nem fognak felhozatni s csak május hóban hozatnak fel. A bejelentési határidő márczius hó 10. A katalógus márczius hó 15 én küldetik szét. Az idei tavaszi luxuslóvásár kiállítási jellegű lesz s a felhozott lovak díjazására 11 értékesebb tiszteletdíj tűzetik ki, még pedig négyes fogatok részére 2 dij, egyenkint 600 korona, hintós fogatok részére 3 dij, egyenkint 600 korona, hátas lovak részére 3 dij, egyenkint 600 korona és juklcer fogatok részére 3 dij, egyenkint 600 korona értékben. Bejelentési ivek és a vásár szabályzata a Tattersall titkárságánál (Bpest, Külső-kerepesi ut) kaphatók.
KÖZTELEK,
1900. J A N U Á R HÓ 3.
febr. 1-én tartotta alakuló-ülését a Köztelken. Jelen voltak : a földmivelésügyi miniszter képviseletében : nemekéri Kiss Pál államtitkár, továbbá Bedö Albert, br. Maleomes Jeromos, br. Rodiczky Jenő, dr. Hampel Antal, Rubinele Gyula előadó és de Pottere Bruno jegyző. A 2 miniszteri leirat felolvasása és a kongreszszusi programm ismertetése után a bizottság előadó javaslatára mindenekelőtt megállapította azon munkálatok tárgyát és az azok megírására felkérendők névsorát, amely munkálatokat a bizottság a kongresszushoz be fog terjeszteni. Egyúttal elhatározta, hogy a programmban kitűzött beküldési határidő rövidségére való tekintettel Sagnier Henrik úrtól a kongresszus rendező titkárától határidőmeghosszabbit&st fog kérni a munkálatok beküldésére. Azonkívül a bizottság a „Köztelek" lapban aprogramm közzététele mellett a gazdaközönségét további munkálatok beküldésére fogja felkérni. Az előkészitő-bizottság második feladata lesz a kongresszuson való részvétel gyakorlati előkészitése. Az „OMGE1" ős a vidéki gazdasági egyesületek utján kellő propagandái, fog kifejteni, a kongresszuson való minél nagyobb részvétele biztosítása ezéljából. Végül elhatározta a bizottság, hogy a magyar gazdaközönség méltó hivatalos képviseltetése ezéljából társas kirándulást fog szervezni a kongresszuson való részvétel biztosítása végett. E kirándulással kapcsolatban a benne résztvevők Párisból Francziaország több vidékére is kirándulásokat fognak tenni, a párisi „Société natíonale d'agrikulture" vezetése mellett. A felmerülő költségek fedezése ezéljából a bizottság a földmivelésügyi miniszterhez fog felirni. A kopár és vízmosásos területeken teljesített erdősítések állami segélyezése. A földmivelésügyi miniszter mint az előbbi években, ugy az idén is ama szegényebb sorsú birtokosokkal, kik a közgazdasági érdekből bef&si-* tandó kopár és vízmosásos területeken a folyó év folyamán önként — tehát az erdősítésnek az 1879. évi XXXI. t.-cz. 165. szakasza alapján való elrendelése előtt — és sikerrel erdősittettek; állami pénzsegélyben részesittettek és illetve a teljesített erdősítések közgazdasági értékéhez és fontosságához, valamint a tényleg felmerült költségek nagyságához képest 701 birtokos között 4278"59 kat. hold kiterjedésű kopár és vízmosásos területnek beerdősitése után 54,534 korona pénzsegélyt osztott ki. Egybevetve ebeket az adatokat az előző évek illető adataival, melyek szerint az 1896. évben 107, az 1897. évben 382, ez 1898. évben pedig 622 birtokos vállalkozott hasonló erdősítések teljesítésére — kitűnik, hogy a kopár és vízmosásos területek beerdősitése évről-évre örvendetes lendületei nyer és hogy a szegényebb sorsú birtokosoknak állami pénzsegélyben való részesítése a kopár és vízmosásos területek beerdösitését hathatósan előmozdítja.
Borvizsgálati dijak leszállítása. A bortörvény szigorú végrehajtása következtében a közönségnek gyakran érdekében áll a forgalomba kerülő borok kémiai megvizsgálása, hogy a vevő a megvenni kivánt borra nézve magát Magyarország részvétele a T I . nemzet- tájékozhassa. Ennek megkönnyítése végett a közi mezőgazdasági kongresszuson Párisban. földmivelésügyi miniszter az állami vegykisérA kongresszus rendezésével megbízott nemzet- leti állomásoknál eddig érvényben volt borközi mezőgazdasági bizottság felkérte a m. kir. vizsgálati dijakat f. évi február 1-től kezdve földmivelésügyi minisztert, hogy hasson arraközre, tetemesen leszállította, ugy, hogy a legfontosabb hogy Magyarország minél számosabban legyen borvizsgálatok dijai az eddigi dijaknak felére, képviselve a kongresszuson. A földmivelésügyi sőt még ezen alul is mérsékeltettek. Egy borminiszter 0 exczellencziája a .Gazdasági minta teljes vizsgálatának dija, amely eddig Egyesületek Országos Szövetségét" kérte fel nálunk (ugy mint Ausztriában) az állami arra, hogy a nemzetközi kongresszuson való intézeteknél 32 korona volt s a mely vizsgálat méltó képviseltetésünk ezéljából előkészítő kiterjed mindazon vegyelemzésekre, melyek annak bizottságot alakítson, melynek feladatát képezné, kiderítésére szükségesek, vájjon az illető bor hogy egyrészről a kongresszuson való rész- a bortörvény alapján kifogás alá esik-e, 16 korovételt szervezze és előmozdítsa — másrészről nára szállíttatott le; a bor egyes alkatrészei pedig az ezen kongresszus elé terjesztett ős minőleges meghatározásának dija 2 koronában, meghatározásának dija pedig hazánk gazdaközönségét is érdeklő kérdésekre mennyileges vonatkozó válaszokat előkészítse és összegyűjtse. 4 koronában állapíttatott meg. Ezen kivül A bizottság, melynek kiegészítésére a földmivelés- gondoskodott a miniszter arról is, hogy azon ügyi miniszter is három tagot küldött ki, borvizsgálalok dija, melyekre a bortermelőknek gróf ZselénszJci Róbert elnöklése alatt folyó év leginkább van szükségük, még ezen általános
197 vizsgálati dijaknál is mérsékeltebbek legyenek s azért az olyan vizsgálatok diját, midőn a bor minőségőnek megállapítására vonatkozó fontosabb boralkatrészek (u. m. alkohol, összes sav, vonatanyag és hamis tartalom) meghatározása kívántatik, mindössze 6 koronában állapította meg, a bor egészségügyi szempontból való megvizsgálásának diját pedig az eddigi 8 koronáról 6 koronára szállította le. Ugyanezen vizsgálati dijak érvényesek általában a konyak és más szeszes italok, valamint a sör vizsgálatára is. Egyidejűleg leszállította a miniszter a must megvizsgálására érvényes dijakat is s a ezukormeghatározás diját mustmérővel 2 koronában, direkt meghatározva 4 koronában, a savmeghatározás diját 2 koronában és a fertőzmények kimutatását egyenkint 2 koronában állapította meg. A gyapjuárak. Egyptomban a deczemberi gyapotüzlet igen élénk volt; jóval több gyapotot hoztak ugyan, mint az előző év megfelelő idejében, a készlet mégis jóval kisebb, mint 1898. évi deczemberben. Ezt első sorban az angol számlára eszközölt nagy vásárlásoknak kell betudni, a mennyiben az angol fonógyárak 1899-ben 74,000 bállal többet vásároltak, mint 1898-ban. Most az angol kereslet némileg meg fog ugyan csappanni, de azért a szilárd irányzat hihetőleg el fog tartani az uj aratásig. Az országban levő készlet nagy része már el van adva és ami marad, az kevés az egyre növekedő kereslet kielégítésére. És miután a jövő termés gyöngébbnek is ígérkezik, igen valószínű, hogy az árak tovább fognak emelkedni. Faládák vámmentes bevitele Oroszorsságba. Oroszország tojáskivitele évről-évre nagyobb jelentőségű lesz és moszkvai főkonzulátusunk jelentése szerint jelenleg 1800 millió darabra tehető 31 millió rubel értékben, ugy hogy a gabona, kender és fakivitel után a negyedik helyett foglalja el. A kivitelre szánt tojásokat ez idő szerint Oroszország déli részében és a Volgamenti tartományokban vásárolják össze és leginkább Szent-Pétervár, Rigau és Libau kikötőkön, vagy pedig Alexandrov, Sosnovice, Radzivillov és Volotsics vasúti határállomásokon át kerülnek kivitelre. Több tojás-kiviteli czég kérelmére megengedtetett, hogy a tojás-kivitel czéljaira szükségelt faládák vámmentesen legyenek behozhatók Oroszországba. A gabonatermelés jövője. Az utóbbi években észlelt rossz termések Oroszországban a gazdákat arra a gondolatra hozták, hogy feltegyék a kérdést vájjon az örökös termelés által a talaj kimerülése nem idéztetett e elő? Az aggodalom nem volt minden alapot nélkülöző. Az 1997-ik évi nagyon rossz termésre az 1898-ik középszerűn aluli következett, ezen évben a Volga s Ural vidékén a népességet már éhínség fenyegette, amennyiben a termés az átlagosnak csak 60°/o-át nyújtotta. A helyi hatóságnak végnélküli hiteladással lehetett csak az általános nyomoron segíteni. Tavaly bár 13%-al több volt e helyeken a termés, kivitelre azért nem juthatott|semmi, mert a birodalom többi részében az örökös esőzések tették tönkre a gazdák reményét. Vigasztalásul szolgál az oroszoknak, hogy a mostani évad a legszebb reményekre jogosítja őket. A Pétervárról érkező tudósítások szerint a gazdák zöme abban a hiedelemben van, hogy nemcsak a hazai szükséglet lesz kielégítve, hanem kivitelre is fog jutni, mert az oroszok kiépített vasúthálózatukat a béke idején, főleg arra akarják kihasználni, hogy mentől többet exportáljanak — történjék az Nyugat avagy Kelet felé. El lehetünk tehát készülve, hogy ez évben már az orosz verseny is éreztetni fogja hatását a világpiaezon.
131 KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R H O 14.
NYILTTÉR* Megjelent az .Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti lerendezése a „Köztélek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel: 55 Jcrajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.
f 1898. ivi forgalom: 28,239mm. % Felhívjuk m ti e z . g a z d a k S z ü n s é g figyelmét
Ár K.: 25.8024.6) 23.40 21.80 21.40 20.80 19.40 16.40 Takarmányliszt Korpa
gyapju-aiczM >lyamán tSbb sorozatban, nevezetesen díkM™e^d8ttnéV0,QyapJuárw*»l i Budapest, Dunaparti teherpályaudvar" caimlett 8ry»PÍikfll4em«ny«k a M. A. V. összes ronalaln Bejelentéseket elfogad é
Szuperfoszfát
14. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM Lnjza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tudósítása a „Köztelek" részére. Budapest, 1900. jan. 31. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül.
HELLER M . s TÁRSA, BUDAPEST, Y., EriSÍM4ér 13.
chilisalétrom
4
Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a .Köztelek* részére. Budapest, 1900. jan. 31-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilóniint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: z t: 7V> Ár K.: 26.20 24.80 23.40 22.20 21.60 21.—19 búzakor; 8-as takarmányliszt finom goi
kéhsavas-káli kénsavas-ámmon és egyéb műtrágyaféléket, továbbá
Prézgálicz 98-99% jegeczckbén és ő r ö l v e valamint egyéb
permetező
anyagokat
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Bndapestí gabonat028
Készbuzában a malmok jobb. vételkedve mellett jobb kinálat volt és változatlan árak mellett jobb kínálat mellett körülbelül 40000 mázsá buza kelt el. A határidpiaczon kisebb áringadozás után az árak ugyancsak változatlanok maradtak s az irányzat inkábD lanyha. Az árjegyzés 100 kgr.-ra vonatkozik: Eladatott: Tiszavidéki:
legjutáiiyosabban ajánl a
„ H U N G Á R I A
» s, ,. ,
műtrágya, kénsáv és vegyi ipar részvénytársaság B u d a p e s t , V., Fttrdő-utcza 8. szám.
Eüost j e l e n t
650 mm. 80 kg K. 16-70
i, K. .,
16.10 16.35 16.30 15.90
.76 . 15 55 79 kg. E. 15.60 78 . 15-70
meg
S*et*. i&űMftnger Gábor tudósítása.)
sseszgytoi
képvneiö
A szeszftzletben e héten az üzletmenet élénk volt és a szilárd irányzat fentartotta magát. Elkelt finomított szesz nagyban adózva azonnali szállításra 113 koronáig, adózatlanul 43-50—43'75 koronáig. Vidéki szeszgyárak által finomított szesz nagyban adózatlanul 42 koronáig volt ajánlva és néhány tartány ez áron zárulva is lett. Élesztőszesz szilárd és adózva 113113-50 K., adózatlanul 43-50 K. kelt el nagyobb tételekben. Mezőgazdasági szeszgyárak által kont, nyersszesz e héten 34.50-35.— K. volt ajánlva felső-magyarországi állomásokhoz szállítva és ez áron több kocsirakomány azonnali szállításra el is kelt. A kontingens nyersszesn ára Budapesten 36 50— 37.— korona. Bten jegyzés 39.80—40 20 korona, koaun&eni
3 hí Trieszti jegyzes 22— korona kiviteli szesze' t 90°/is hektoliterje. Kmie.re e héten néhány kocsirakomány finomított, szeszt vásároltak. Vidéki szeszgyárak közül: Arad, Losoncz, Győr, Kenyérmező 25 fillérrel drágáiban jegyeznek. BuiapmH zárlatárak » hMm: Finomított »ze%z 113-—-113 50 korona, élesztőszesz 113 113-50 K., jyoíiSiöBZ adózva 11111150 korona, nyersszesz aaóiaísne (exkortingensj —• — korona, denaturált szesz 36*50 — 37.— korona. Kontingens nyersszesz -.— .— korona. Ax arak 10.000 íiterfokonkéní hordó nélkftl >>*»mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva " ' tés mellett értendők.
M i n e k Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében
Kőztelek Zsebnaptár 1900«i»a.
A „Köztelek Zsebnaptár" ezen hatoditt évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélkülöz he tővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt —•==
3 korona 30 fillér, Megrendelhető
1e±~
a „Köztelek" kiadóhivatalában, B u d a p e s t , IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek).
alatt közöltekért a szerkesztőség
VetőmagvaK. (Mauthner Ödön tudósítása.) A fogyasztás, mely első sorban fejézi ki az üzlet képét, erősen nekiindult a vásárlásnak. A vörös lóhere különös szilárd, hangulata nemcsak tartós, hanem majdnem napról-napra szilárdul még, a tetőpontján azonban 73 „ 15 10 még nem érkezett meg, mivelhogy most már a külföld 73 . 1 5 15 is .elismeri, hogy jó magból nagy készletekkel biró tulajdonosok helyesen cselekedtek tarfózkodásukkal, i. 78 kg K. 15 50 mert ezen készletek, t i. a jobb minőségűek többé 79 „ , 16'35 nem pótolhatók. Ily üzleti helyzettel szemben jó árunak árjegyzései ismét emelkedtek. A franczia és olasz luczerna árfolyamai nem változtak, ellenben a magyar áru oly élénk keresletre talál és a termelőnél olyannyira kezd gyérülni, hogy kevés napon belül 10 koronával emelkedett a nyersárunak az ára és ennek Rozs mérsékletes forgalmú és gyengébben ke- folytán nincs kizárva, hogy a külszinre szebb olasz ltett, ugy hogy helybeni paritással 12-10 - 12-60 ko- luezerna szállítását fogják megkísérlem. ronát fizettek érte 100 kgként. ügy mint elejétől kezdve a takarmányrépamag Árpa változaflan és gyengébb kinálat mellett forgalma most is kellemesen folyik. Az egymást gyor10—11-40 koronát lehetett elérni 100 kgként. Takarkövető alacsony árgyzésü ajánlatoknak következmányárpa keresettebb. ye az, hogy a gazdák még fokozottabb óvatosságZabért minőség szerint 9-60—10-20 koronát fizet- gal fognak a vásárláshoz, mert a szilárd üzleti helyzettel s különösen prima zabért 10-80-at is elértek. szemben lefelé irányuló árak nagyon is magukon viseTengeriben jobb kinálat volt s az árak ehhez lik a nem tiszta szándék jellegét, azaz olcsó jegyzések mérten is emelkedtek, miért is 9'50—9'55 és 9'60 ko- révén vetőmagként hasznavehetetlen mag'elárusitásának ronát szívesenfizettek.Kőbányára szállítva 9-90 koro- szándékát. nát fizettek. Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten. Vörös lóhere . . . . 150—160 korona. Luczerna 90—100 Félsömagyaro, TJjvidéki: Bácskai:
11. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M.
KÖZTELEK,
1900. F E B R U Á R HÓ 3.
199
Hal. Elő. Harcsa 1 kg. K. 22-40 csuk* 0-— forgalom lesz. Fejős tehenekre kevés vevő volt, az - 0"— ponty fdunait 1 20—1 60 süllő —• "—. árak drbkint 5—10 koronával hanyatlottak. Mcae 0-—•— márna 00—. nzompó 1 40- 1-50. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos tagolna 00-—, apró kevert 070-0-80, lasnet -----, <5k5r 700. középmin. jármos ökör pár., 0-—, pisztráng 0alárendelt minőségi jármos ökör , Jármos é. s. mm,, K-.ig páronkint. Tej és tejtermékek. Tej Ilit. K. 0-16-0 16, bivaly lobb minőségű jármos ökör 69 mm.-kint é. s., lefölözött 0-12—0-12, tejszín 00—, tejföl0-50—0'56, fehénvaj 'tea) 1 kg. 1 40 - 2 —, L rendű 1150 II. >bekötni való ökör K.-ig, Fejőstehenekért és Luczerna Lóhere összesen 1* 1 50—, olvasztott 00-—, Margarin I. rendű — oedig: Fehérszőrű magyar tehén . tarka métermázsa 0-—, I?. rendű 00"-, tehéntúró 0-14-0-20, juh- kevert származása tehén 140—220 koronáig darabonMauthner Ödön Budapest... S£9 1040 1399 koronáig tmó 1-12—1-20, liptói 1*12—1 '28, juhsajt 0-—, emraim kint, bonyhádi tehén 220 —320, kiv. Magy. mezőg. szöv. Bpest-. 444 577 1021 •hili sait 2' 2'—, (troji sajt Ov 0—1-20. darabonkint. Haldek Ignácz.i) B u d a p e s t 5 0 4 190 694 <•'»* és heuyémensS. Fehér kényéi 1 kg. K. 0.' 6 — 30'0, barna kenyér 0 20-0 22, rozskenyér 0 22 Klein Vilmos Szatmár — 492 492 Budapesti vágómarha vásir. 1900. évi február hó — 0 22. Búzaliszt 00 sz. 1 q . O —•—. • Deutsch Gyula, Budapest ... 236 19 255 l én. (A budapesti közvágóhídtemarhavásárigazqatósáq g ... .... s — <1 _•_, i —•—. Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 18 169 187 lelentése a „Kőztelek" részére.) Felhajtatott: 2909 db S5velye®ek. kenőse nsagyar 1 q K. 12-20 »to*< . nagy vágómarha, nevezetesen: 1204 db magyar és tarka FrommerA.H. utóda Bpest... 148 26 174 raai 36—56, borsó héjas magyar 20-0—24 —, konHtoíi 5kör, 555 db magyar és tarka tehén, 847 db szerbiai Beimel és fia Budapest ... 29 104 133 •aagyar 26—30, ktUföidi 2v_ 34 bab feh'ir apr' 12 -18 ákör, — db szerb ökör, — db boszniai ökör, 45 db Klein Vilmos örök. Temesvár 90 30 120 nagy 12.0—16-0, szines 12-0—20-0. Lamberger Károly Bpest ... 19 74 93 szerbiai tehén, 129 db bika és 129 db bivaly. o as Friss alföldi 1440 db.) korona 96-0—98.—, Boross és Szalay 32 59 91 Minőség szerint: 476 darab elsőrendű hizott erdélyi (U40 db.) 92-0—92-0, meszes , orosz tojáí Radwáner és Rónai Bpest... 10 60 70 HAJ ar ta* tojás 78-— törött tojás • 0-— 2062 db középminőségü és 371 db alárendelt min. tehén Gr. Teleki Arvéd,2; Drassó... 52 4 56 db elsőrendű hizott ökör, db középZöldség. Sárgarépa 1 0 0 kötés K. 0. 0-0 1 b Kramer Lipót Budapest ... 4 10 14 minőségű ökör és — db aiá,"enaelt min. ökör; — db 5.0—8.0, Petrezselyem 100kötés 0—0-0, 1 q 16. 20.—, Fuchs Fülöp, Budapest ... — 13 15 zeller 100 db 2-40—5.—, karalábé 2-40—3.20, vöröshagyma elsőrendű hízott tehén, —— db középminőségü tehén, db alárendelt minőségű tehén. összesen... ... 1945 2869 4814 100 köt. 0.—, 1 q 10.0—11.—, foghagyma 100 köt A felhajtás mintegy 30J drbbal nagyobb volt, —.—.—, 1 q 28.-32.—, vörösrépa 100 drb 1.40—2-40, biborhere, 16 q fehér here. mult héten, miután azonban a vétel kedv állafehérrépa, fejeskáposzta 10' 18.—, kelkáposzta 100 db mint ajobb 2) 51 q répamag. volt, jóminőségek ára a m ultheti színvona3.0-6.0, vöröskáposzta 16.0—20.—, fejessaláta 2.40— tában tartotta magát, gyengébb min őség ek 100 kgként •—, burgonya, rózsa 1 q 5.40— lon *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros ameri- 4.—. kötött saláta 01—2 koronával hanyatlottak. Legjobb minőségek azért kai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem 5.60, sárga 420 0—EOO'O, külföldi —.—.fekete retek 100 vannak ma olcsóbban jegyezve, mert a felhajtásban drb 1.20—2.—, uborka nagy salátának 100 drb 0.0—0.—, igen sok közepes minőségű, de nagyon kevés I. rendű ólomzárolja. savanyítani való 100 db —.—., savanyított 3.60—5.—, marha volt. zöld papr. 00"—, tök főző 0-0, zöldbab 0 . Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. A közpüütí vásárcsarnok árnjegyzeae nsgyiMw ökör jobb minőségű 5861- —. kivételesen —• , —, tengeri 100 cső —.—.—, karfiol 100 drb 16.—20.— (en gros) eladott ólelmtesiikkek árairól. 56-—, aláparadicsom 1 kg. 0. .—, spárga 0. 0.—, torma hizott magyar ökör középminőségü 50 rendelt minőségű magyar ökör 4448—, jobb minő1 q 32.20-34.— Gyümölcs. Alma 1 q K. 16—40, köz. alma 16—24, ségű magyar és tarka tehén 40 -62-—, kivételesen tarka tehén — •—, magyar tehén középmin., 40 62-—, vajkörte , közönséges körte 10—16, szilva magva 0.—, vörös —.—.—, meggy faj , közön alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 40'— E hét első napjaiban az üzlet nem változott lé- váló 0. , szerbiai ökör jobb minőségű 4455- —, kiv. , ringló , baraczk kajszin , 62 nyegesen. Hozatalaink előző jelentésünkben' kifejtett séges , dinnye görög nagy 10 drb —•—0-—, kicsi —••—, szerbiai ökör középminőségü 38 —42 —, szerbiai okoknál fogva most is csak mérsékelt fogyasztásra ta- őszi -— •—, szerbiai bika , sárga faj 1 q. —.0 .0, közönséges . őfcör alárendelt minőségű —• láltak. Különösen a húsfélékről áll ez. szőlő 1 kg. —.0 .0, csemege 50—90, dió (faj papir- 44—62*—, kivéteesen —. —, szeraiai bivaly 38.-44-—, Nagybani eladásaink: koroná g méte -mizsá ikint élősúlyban, Vidéki marhahús minőség szerint 72—84 kor., héju) 48—60, közönséges 42.0—44.—, mogyoró 76 - 86, kiv. , oiia*. 24 -36 narancs -nessividéki borjú 80—94 kor., sertés szalonnával 72—82 jesztenye tasjyar 0 nai 100 db 1-80—5---, pugliai •—•—, mandarin 3 koronáért kelt el métermázsánkint. lugatlanofe árverései (49000 korona becs7—, czitrom 1-60—2-—, füge hordós 1 q 36—38, -oBárány párja 16—18 korona. «oruB 36-- 38 datolya 74 -80, mazsolaszőlő 80"-136, Vadból, nyulak érkeztek nagy mennyiségben. értékeit felöl.) 0— kr. Csak vontatva helyezhetők el. Darabja minőség szerint sgrea i Ei 0-—0-—, eper 1 kg. 0(Kívmuu a Hivatalos lapból.) 1-40—1-8 j korona. Fáczán párja 5—6 kor. P3ss0í-ek Kelek. Paprika és L rendű 1 q. K. Élőbaromfibői elkelt tyúk 2—2-50 kor., maglóliba 1.40 1.60, II. rendű 1.20—1.40, csöves , (ezá- Feb. 5. Nagy-Becskereki atkviha- Pop< 74308 5—6 kor., pulyka 8—8'50 koronáért páronkint. íitott) . kömánirmag , borsókmaga tóság Paj*a Vágott baromfiból lud nagyon keresett, a hoza. mák 1 q, frt 51—60, mér, csurgatott 80— a tkvi ha- báró Nyáry 109060 ' talok nem elégítik ki a szükségletet és ennélfogva szi- 1-04, S3jtakbf>n 1 kg. —• , Ezappan szín 56—60, tóság Jenő lárdabb irányzat mellett nagyobb tételek kilóját 1-10— íözönséges 44 - 46 - , íehéraor Mztali palaczkban I üt. 1'20 koronáért tudtunk elhelyezni. Hizott pulyka 1-ÍO— 00-—, vörös asztali palaczkban 00-—, h*sf a tkvi ha- br. Kemény 46090 1-20 kor. kgként. Tyúk 1-40—1-50 k'or., kappan 1-50— ofciiak* palaczkban —• "—, isvtayvis palscskb-r tóság Simon 2-00 kor. darabonként. atkviha- Mülier 433564 Tojásban az üzlet változatlan, prima, alföldi totóság Lajos jást 92—95 koronás áron helyeztünk el. ASiatvaxaríjíi. a tkvi ha- br. Maasz- 44824 Vajüzlet még .nindig lanyha. Teavaj 1-60—1-80 kor., főzővaj l-0(—1-20 kor, A túrót nagyon keresik tóság burg Sándor Bndapesti sznrómarhavásár. 1900. febr. hó 1-án. kilójáért 16—24fillértfizettek. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósáA gyümölcspiacz csendes. I. fajalmát 36 kor., gának jelentése. középminőségüt 28 kor., alsórendüt 17" koronáért heFelhajtatott: belföldi 431 drb, eladatott — drb, lyeztünk el métermázsánkint. galicziai drb, eladatott — drb, tiroli drb, eladatott — drb, növendék élő borjú 19 db, eladatott — drb, élő bárány 65 db, eladatott — drb; belföldi 8 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott Haa. Marhakas hátulja Löszt. 1 q K. 100-108. — drb, ölött bárány 1128 drb, eladatott — drb, élő O. oszt. 96—100, Ki. oszt. 92-96 eleje í. oszt. 88^-86, kecske — drb, eladatott — drb. II. ,out 84-88., 111 oszt. 80-84, borjúhús hátuíh (. A vásár hangulata élénk volt. oszt. 120—128,11. oszt. 100-120,eleje I. oszt. 96-100, D. ősit 80 -96, birkahús hátulja l. oszt. 84-88, IL Árak a következők: Élő borjuk: belföldi 80—84, eleje I. oszt 78-80, II. oszt. 70—78 b&n.p% koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 80' 96 koronáig súlyra, galicziai eleje S db 0. 0-—, hátulja • •—, sertéshús rcagyei fillérig, kivételesen 98 szalonnával elsőrendű 1 q 92 100, vidéki 74—84, ttr.%, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, lonns nélkül elsőrendű 92—100. vidéki 68—80, ssriéj- kiv. koronáig súlyra, tiroli •' koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig hus pörkölt —-0 , sertésfiuíi szerb szalonnával — koronáig súlyra, növendék borjú , , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyKi kiv. R€8ZV£NY-TARSULAT koronáig, kiv. koronáig drbkint, 36—48 — . idegen (vidéki) . sonka nyers 3 kg koronáig, kiv. koronáig súlyra, Ölött borjú: 60—1-20, füstöltfcílf.csonttal 1 -20— 1 -50, csont ssélküi 1 40 B I I l A P E g T . belföldi 106 koronáig, kiv. koronáig drbként, —1-70, sonka füstölt külf. csont nélkül —•— Kasarwwíség lagtiagyeish te *|ye« koronáig, kiv. koronáig szalonna sózott 1 a 90-92 füstölt 100 -104, sértést- galicziai — koronáig, kiv. koronáig *sir hordóvá! 1-0Ö—1-C2, hordó nélkül 96—98, koibáss drbonkint, tiroli ffaidtiigi f é p g y á r a koronáig, kiv. koronáig nyers 1 Kg. , füstöli 1-40—1-60, szalamí belföld 200 drbonkint, bécsi Mty » saidálkodáíhos szükséges koronáig, kiv. -350, külföldi , malac* SWJPÓR alö Í db 47 — súlyra, növendék koronáig drbonkint, élő bárány 14-——18-— koronáig Sisstitott 1 60 -1 80. Baromi, a) Blő, Tyúk i pár K. 2'60—2 80 páronkint, ölött bárány 10——16— koronáig párja. gazAnágl gépeket gyárija. "girke l-40—1-70, kappan'hizott 00 —, sovány u-—,, 0,—, rueza hizott 5 20— 6 —, sovány 0' 0'— uü ílndapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1900. hizott 12-0—14 0 sovány 5 60-6 40, pulyka hizott —•— évi február hó 1-én. (A budapesti közvágóhíd és Rendilítak megtétsle alött kérj Ok ninden , sovány 0 —— 0-—. 6} Tisztított. Tyúk 1 úb fr! marhavásárigazgatóság jelentése a .Kőztelek* részére. szakbavigé Mrdéssel bizalomul kozxár' 1 1-40—1-50, 1 kg. , csirke 1 db 1-00—1.20, i k%. Felhajtatott: 212 db, úgymint: jármos ökör elsfimin. 8 fordulni. , kappan hizott 1 db 140—180, 1 ks. —• • ' , db, közép 48 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér ifécze hizoti 1 dbl 60—2 80,1 kg. 11-20, félkövér 1 dH0 drb, tarka 69 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó •ésmletM á r j e g y z é k k é 0' , lud fizott 1 db 4 60— 6-50, 1 k*. 1 1-10, fehér — db, jármosbivaly 18 db, bonyhádi 68 d I (takarni feMJáye«IU»«al «|H«atMn m félköv. 1 db 0 0-—, 1 kg. , pulyka hizoti hizlalni való ökör — db.üsző fehér — db. S db 0 0-0-—, 1 kg. 0-90—1-40, félkövér 1 db -0 —, Jármos ökrökből ma volt hosszabb idő ó'a elő- I 1 kg. , ludmáj 1 db 1-0—2 0, 1 kg. 2 80-4'—, ször felhajtás; a kereslet ugyan még gyenge, de kilátás I luatisir 1 kg. 1-60-2 0, idei liba 1 db , van arra, hogy a tavaszi időszak beálltával meglehetős ' Heremagyak ólomzárolása. *) Budapest, 1900. január 31-én. A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1899/1900. idényben, azaz 1899. évi julius bó 1-től a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő magvakat ólomzárolta :
^Elsőrangú hazai gyártmány \
ELSŐ MAGYAR
'^mmmmm
m K Ö Z T E L E K , 1900, F E B R U Á R HÓ 7.
12. SZÁM.
10-ik
ÉVFOLYAM.
T a v a s z i vetésre első minőségű
ViRtschgaui hasas tehenek tejelési k é p e s s é g , ^ m 2500—3000 liter, melyet több oldali M z o n y l a t o k k a l kaphatók
igazolhatok,
PICK O S W A L D M I , VIII. Külső Kerepesi-út 1. sz.
Hanna-Padira árpát,
m e l y utőtenyésztése az eredeti K v a s s i t z i á r p á n a k . Ezen árpafaj már évek óta nagyon beválik; mivelhogy a mellett, hogy dúsan fizet, oly minőségben terem, mely elismert finomságánál fogva s ö r f ő z é s r e k i v á l ó a n a l k a l m a s és mint ilyen a l e g n a g y o b b áron adható el. 9069
Czukorgyár Diószeghen, 66
Pozsonymegyében.
A budapesti marhavásártéri vásári-pénztár részvénytárs.:
szarvasmarba, b o r j ú , j u h , kecske, b á r á n y és sertések Hirdetmény. A magyar kir. államvasutak zágrábi üzletYezetőségének kezelése aá tartozó H Ű T bSzomáeiys e l a d á s á v a l m i Kőrös-Belovár-Yerőcze-Barcsi h. é. vasút Katalena-veröcze-i vonal része az összes foglalkozik. forgalomra berendezett Katalena-Klostar, Pitomaca és Srisie-Bukoviea állomásokkal, továbbá a szintén összes forgalomra szolgáló Vékosabljeviea rakodó-állomással, végül A bizományába küldött állatokat — kísérő nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak az a csupán személy és podgyászforgalomra berendezett Klostar megállóhelylyel 1900 eladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állatokra a feladási-vevény ellenében évi január hó 2-án a nyilvános forgalomnak átadatott. megfelelő előleget nyújt hatóságilag megállapított kamatláb mellett. Budapest, 1900. január hó 4-én. Vasúti küldemények czimzendők: Az igazgatóság,
Vásárpénztár, Budapest, Ferenczváros.
Legújabb szabadalmazott
ló-,
és juhH
n y i
r
6 g é p "
legolcsóbb
V
B A R T O N - G I L L E T T E & Co. LONDON, W . C. O x f o r d - S t r e e t 1 0 3 . g y á r t m á n y a . Ezen nyirógép a kések kicserélése által ugy lovak, mint szarvasmarhák és ihok nyírására egyaránt sikeresen használható. Minden egyes alkatrésze a legjobb anyagoól készült, a gép bárki által könnyen összeállítható, esetleg javítható, annyival is inkább, mert az összes pótrészek külön is kaphatók. Helyben Budapesten, készpénz-fizetés níellett értendő. ÁRAK: Nyiró-gép kézi-hajtásra, egy hajlékony transmissióval, (tömlővel) frt. 105 — Nyiró-gép kézi-hajtásra, mint fent, azonban nagyobb lendkerékkel ós szilárdabb állványnyal frt 125.— Nyiró-gép láb-hajtásra, (kerékpárhoz hasonló hajtószerkezet) két hajlékony transmissióval, (tömlővel) frt 180.— Élesitő-készülék juhnyiró-késekhez .... frt 35 — Nyiró-gép láb-hajtásra, mint az előbbi, azonban két állványnyal és két transmissióval, (tömlővel) ... frt 230 — Élesitő-készülék, juhnyiró-késekhez ... ... ... frt .50.— M i n d e n egyes géphez egy p á r t a r t a l é k - k é s j á r . Juh-nyiráshoz különösen ajánljuk a gőz- és járgány-hajtásra alkalmazható közlőmü-gépeket. Nyiró-gépeink használata által 10%-kal több gyapjút nyerhetni, O l i U j O f e : a nélkül, hogy az állatok megsérülnének. K " Próbák megejtése czéljából ezen nyírógépet kívánatra készségesen bemutatom a nélkül, hogy ebből az igen tisztelt érdeklődő gazdaközönségre valami kötelezettség háramlanék. Gépeink a következő Uradalmaknál máris használatban vannak: Gróf Zichy József ur uradalma Yedrőd. Brázay Kálmán ur uradalma Pellérd. Orosz Antal ur uradalma Üszög. Kremzir Károly ur uradalma Barcs. Giiusberger Ö. ur uradalma Terebezd. Kronberger Adolf nr uradalma Lajosháza. Vezerképviselőség':
§ o m m « r
l é r ,
35
Q u perfoszfátok •«
szarvasmarha-
m.
Levél-, sürgöny, telefonczim : „VÁSÁRPÉNZTÁR—BUDAPEST."
B n d a p e § t .
V I I , , E r z s é b e t - k ö r u t 34. szám. Állandó kiállitás és raktár: V a l n < l r n m « Téli- és nyári kerékpáriskola - vállalat központi „ V CIUU1 Ulli irodája, VII., Erzsébet-körut 19. szám.
állati és ásványi eredetűek,
foszforsavas trágyaszer minden tülajra. Gyors hatásért kezesség, legnagyobb eredmény.
N é l k ü l ö z h e t e t l e n a tavaszi vetéseknél, semmi más foszforsavakkal nsm pótolható. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, k é n s a v a s a m m o n i á k o t , kálisőt, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás és kalászos növények alá, t h e m e n a u i szab. s z u p e r f o s z f á t gypszet herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s áron szállít a l e g s z i g o r ú b b tartalom-szavatolás m e l l e t t
Központi iroda:
Heinrichsgí
I f r a l a t í I orvosi műszergyáros fr&t&rdSSfca <3 a A * Budapest. .*. ífc Főraktár: Koronaherczeg-uteza 17. sz. Gyár: (Motor-erővel) IV., Károly-laktanya. Állandó nagy raktár mindennemű állatorvosi és gazdászati műszerekből, a legújabb előírás szerint. Olcsó és jutányos árak. Javítások és müköszörülések elfogadtatnak. Képes árjegyzék Ingyen.
11. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
^
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HO 3.
Qsakis
Hazai Ipari pártoljuk.
FUCHSbSCHLICHTER. Budapest, VUá*? utas 7,
2300 métermázsa széna és sarjú, 3000 métermázsa vegyes szalma és 25 drb jófajta sertés eladó. Bővebb értesítést ád :
281
Mo Inár József ü gy v é d, Rimaszombatban. „HAMPSHIRE DOWN" JUHOK,
f/tkí. 4/ Burgonja
K i t ű n ő hus, j ó
m
kezettel és legnagyobb munkaképességei ajánl
JULIUS
GAROW,
gazdasági gépgyár
P r a g-B
u b n a.
F S i S S S
240
a n g o l
gyapjú, nagy
suly.
j u l i - f a j t a
fejlettségénéPfogva utolérhetetlen minden éghajlathoz alkalmasak,
JAMES
RAWLEKE,
a Hampshire Down juhtenyésztök szövetségének titkárja. S A L I S B U R Y , England. (törvényileg védve) ( D r . W e í s s e n b e r g SE.)
Egyedüli,
biztos
óvszer
a fertőző borjuvérhas ellen
i® ( B o r j u v é s z ) . ® € J IHindig; biztos hatása, egrysxerü alkalmazás! Elkülönítés, fertőtlenítés stb. szükségtelen.
Számos elismerő nyilatkozat. Egyedüli készítője:
Menge B. vegyész Tichau 0.-S. Ismertető füzetek ingyen és bérmentve. Magyarországi vezérképviselő: 59
K a l m á p
V i l m o s ,
B u d a p e s t , T I . , T c r é z - k ö r u t 3.
fUlatgyógy.-dletét. Eier lovafc, szarvasmarhák ín számára. 45 ér óta a leg-USbb istállókban basmdljAk (tragi kiáar, rossz cmfsitéi ellen, a tehéntej javítása
K w i z d a Ján. Ferenc,
_ j. é« kir. osztr.-mag?-, remin Mr. «a bolpfe mdr. ssUHtt, PmCt^TÜ BTágTRggaiSit. MMCHHHM* MM mtíM. ,
KÖZTELEK,
202
1900. F E B R U Á R HÓ 3.
GANZ és TÁRSA
^
Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok gazdaság czéljaira (BÁNKI ét CSONKA szab. rendszert). Mechwart-féle gőzekék és petroleumekék. Hengerszékek, kőjáratok és teljes malomberendezések. Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.
T u r b i n á k . — V i l l a m o s világítási erőátviteli b e r e n d e z é s e k .
és
SZIVATTYÚK MERLEGEK.
neme, háxi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. tíea és hídmérlegek fából és ragból, kereskedelmi, SÖWEEt-BARFF-fél* szabadalmazott moxydá- közlekedési, gyári, mezőgazdasági ég ipari czélokra. lis módszer szerint Inoxydáüt szivattyúk Embermérlegek, mérlegek házi használatra, bartmmérlerozgda j- ellen védve. ' g e k . Commandit-társasig izlvattyu- é« mérleggyártáara.
ingyen és bérmentve.
w . GARVENS, Wien,
L, WaMscigasse 14. m.
KÜHNE E.V 1 gazdasági gépgyára
MOSONBAN.
Hungária Drill \Mosoni Drill (tolókerekes), A gyárnak újonnan bővített ekeosztálya szállit: \ és Jubileum Drill (kisg , egyetemes
\ négy-
a c z é l S a c k e k é k e t két, h á r o m és vasu
sorvető gépeit,
szántó
és
M ű t r á g y a s z ó r ő k stb. Főraktár: Budapest, VI., Váczi-körut 57/a. Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.
Árjegyzékkel bérmentv* szolgál.
4SM
Prág-Bubn& legrégibb, legismertebb specziális czég
mezőgazdasági szeszgyárak berendezésére, ajánlja szolgálatait épitési tervek és költségvetések készítésére, ugyI szintén a gépberendezések költségvetéseire jis, elfogad továbbá
| minden a mezögaz\dasdgi szeszgyárak berendezésével egybekötött előmunkálatokat. Szállit: folyton működő lepároló készülék e k e t , Barbet E. Paris, rendszere és szabadalma szerint, igen finom a l k o h o l előállításához, tiszta eonsumáru, közvetlen a czefréből előzetes lepárolás nélkül, minden nagyságban és rendszer szerint.
FüSSesztő burgonya, kukoricza, minden fajta gabona, rizs stb. részére. Szab. e l ő c z e f r e és hűtő dézsák csavaros keverő szerkezettel vagy központi keverő készülékkel. B u r g o n y a mosógépek epurateur és elevatorral. Gőzczefre szivattyúk kézi és erőüzemre. Transmissiók, tartányok, rézcsővek, f é m s i s a k o k stb. stb. 213 Minden kifogástalan és szolid kivitelben.
H-alaku aczél patkó-sarok. a olcsóbb árak. % Folyton éles; osttlöklépós lehet I Biztos lépés által a lovat kíméli.
Hadsereg ellátás.
hengereket.
kunfélegyházi szölő-nagybirtokos immúnis vesszőiskolája500fajbantermeít gyökeres szölövesszöre megrendeléseket elfogad.
kazánko-
Budapest, Killsi VáozMt 91. Patkoló anyagok éa var-áruk gjie*.
rétboronákat,
Móczár Andor
Nóvák dcJahn gép, r é z - és f é m á r u g y á r , vácsok,
I Saszab és Brener
ekéket
mindenféle talajművelő eszközt Laaeke-féle
11. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
Ára franco csomagolás, bécsi indóháztól szállítva: tartány ca 25 kiló, kilónként 40 kr., tartány ca öO kiló, kilónként 35 kr., postán ingyen csomagolás és bérmentesen 4 kilós, 4 kiló 1 pléhszelenczében 2 frt " 4 kilő 4 i ' " ' czében 3 fi
JustE.A.ésTársa BÉCS XII/2,
Gazdasági egyesületek, testületek vagy földrtokosokfigyelmébe,kik a hadsereg részére rozs, sah, széna, szalma ugyszinte hust óhajtanak szállítani, ajánlja magát magasabb katonai élelmezési hivatalnok, ki nyugállományba lépett, mint szakember, ki a keresztülvitelhez pénzt rendelkezésre bocsáthat vagy óvadékot tehet le. Levelek német nyelven „Urproducenten 6'"" ' ' • •• " * Wien, j
Minden
fajta
erdei csemetéket erdők és sövények alakításához, szép és olcsó: fenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, vörös és fehér égerfa. akáczfa, fehér juhar, berkenye és bodzafa csemetéket ajánl 105
Gutsverwaltung BOROWNA posta: B O C H M I A , Galiczia. Á r j e g y z é k kívánatra ingyen.
11. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁR HO 3.
Most jelent meg & # % %
M e g j e l e n t az O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i
Egyesület
kiadásában
Gazdasági Számviteli Naptár 1900.
alakú
»
»
é s a hizott baromfi Irta:
BB '
értékesítése.
-'-> — -
az Országos Magyar ggf Gazdasági Egyesület B |
^-'J •
megbízásából
HREBLAY I EMIL g | | állatteny. magy. kir.
WÉ8É5
' _
j , J
t i
kötött,
naptár részszel és gazdasági tudnivalókkal nagy
*
évre.
czimmel e g y d í s z e s e n s t e l j e s e n v á s z o n b a tott
Baromfi hizlalása
ellá-
egyszeri számviteli könyv, a melyet
45 szövegközti képpel, csinos vászonkötésben.
minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész Ára
éven át használhat. Ára d í s z e s e n b e k ö t v e 1 kor. 50 flllér, portőmentes
porlomentes küldéssel 1 kor. 7 0 üli.
megküldéssel 1 kor. 80 flllér.
Megjelent
Megj elent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület"
az
Országos
Magyar
Gazd. Egy.
kiadásában a
Suschka Richárd (magyaróvári gazd. akadémia intézője)
a „Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. • — K é t
tábla,
h a t ábrával.
M ;
IRTA:
WIENER MOSZKÓ. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése.
a z Orsz. Magy. Gazd. Egy. által 1000 f r t pályadíjjal koszorúzott pályamű. Bolti á r a A.
csinos v á s z o n k ö t é s b e n
„ K ö z t e 1e k "
6
korona,
e l ő f i z e t ő i n e k
104 oldalas csinos könyv, ára portomentes megküldéssel :
1 k o r o n a 10
a
„Köztelek"
fillér.
kiadóhivatalába
csomagolás ég portomentes megküldései 4 korona 6 0 fillér.
B u d a p e s t ,
IX. ker., Üllői-ut
25.
intézendők.
204
KÖZTELEK,
1900, F E B R U Á R HO 3.
11. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
DlUcSé gép- és r o s t a l e m e z g y á r , malomépitészet
B u ű a p B 8 t ® n ,
V * , K ü l s ő Ajánl:
Wémmi^mt
4 6 ,
O l a j S a j t Ó f c a t viznyomással és kezi hajtásra
Olajmagznzégépeket Olajmagpirliilögépeliet Olajmagpépgyurógépeket
Ol&JmaghaJalójáratokat és teljes
Oiajgyári berendezéseket.
K n u t h Károly mérnők és gyáros. B Y Á a ÉS IBODAi
BUDAPEST, H l . ker., e a r s j - E t c i a «—8. s Elvállal: KSzpsnti-, víz-, lég- és gSzftitések, légszesz- és vízvezetékek, caat®rnázáse!s, szellőztetések, clssettek, szivattyúk, vizerímíivi enselSgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj-
A r j e g ' y z é k e l c i s i g y e a é s "béraaa.exvfc'Hr©.
Védekezzünk a tmwmmm f a g v o k ellen! Fagy-védó'burkok szalma-, gyékény- stbbó'l. M a g y a r királyi szabadalom. Megóvják a szőlőtőkét a fagy, dér és köd minden káros hatásától, a fejlődést előmozdítják és aránylag sokkal dúsabb terméshozamot biztosítanak. H a s z n á l a t u k egyszerű és k é n y e l m e s . A zárt fagy-védőburkok esak esetről-esetre fagyos időjárásban használtatnak, _ a nyilt hengeralakn^ik a szőlőtőkékre mindjárt a nyitáskor ráhelyezhetők, s mindaddig rajtuk maradhatnak, mig fagyveszedelemről egyáltalában tartani lehet. • • 1000 darab szab. fagyvédő ára koronákban. — •
házak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tarvek, költsépetések, JSvedelnl előirányzatok gyorsan készületnek. iLsgjebt mMségft káaíjaS-osSrsk raktárén.
|£i@opold A d o l f b ő r g y á r a falaTóváros. Vesz mindennemű á l l a t i Ibőröket, szerződésileg is. | K é s ü i t szarvasbőrt, mosó-, törlő bőrt, cseres, f e h é r | irhát, ezekből állandó raktár. E l v á l l a l m i n d e n e szakiba vágó m u n k á k a t . 6446
F a i p l s a n t o n t é r i e e e k 5 8 A MAFCT'Í HÍEH.»&««4 Fals-feffisrfís.8-ií!ériegek százados rendsz.rílek, ÍEÍÓsélyos fémméröksrr&l bírnak s a felér* tett t e r c e t «ita«©is f M t a a e*yeMl®®M mérlegelik. Tartésaár, pesiteseáj és L o i j ® Kezeléaföknél fog* agy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert legkitűnőbb mérle^eU, H s a z á & s é g i - , c a » 3 t é i ' » > t m a r h a - ^ z s á k - é a f kSásri ezéiszerfl és a ezélcak megfelelő szerkezetüknél fogva kSI8n8asa a gazdák, §ssáa•á|«ii 88 uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árskbaa, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tlzeőea mérlegek Arainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra va!ő feladás költségei már benfoglaltatn&k. — gazdasági egyesületi tagok árkedvanénybeü részesítek. Gyártásuük állami felügyelet alatt áii. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 14. czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál. FA1RBANK8 MÉRLEG és GÉPGYÁR részvéay-társaság, BUDAPEST, Aadrássy-«t 14. gyár: KUsS Vászi-at 158.
Rendelések utánvét mellett a rendelések beérkezésének sorrendjéhez képest lesznek elintézve. A készpénz előleges beküldése esetén csomagolás, fuvarlevél, a vasúthoz való kiszállítás költségmentes. Mintaküidemény: 10 korona előleges beküldése esetén egy a különböző nagysájju l'.i hérmentesen z ország minden részébe. Megrendelhetők a szabadalom tulajdonos gyárvállalatnál:
E. M. Szalmaáru- és Menyezetnádszövőgyár F ü l ö p szálláson, (Pestmegye.) A vasúti utolsó állomás pontos megnevezése k é r e t i k .
„Hortensia" burgonyát fajtiszta válogatott minőségben a j á n l o k v e t ő m a g u l Királytelek állomáson m é t e r m á z s á n k é n t öt k o r o n á j á v a l . Ezen burgonyafaj ugy szeszgyártási, mint asztali c z é l o k r a minden talajban kitűnőnek bizonyul ugy rendkívüli bőtermősége, nagy 1 8 — 3 2 % k e m é n y í t ő t a r t a l m a , mint különösen k i v á l ó tartóssága által. Rendelések hozzám czimzendők és mig a készlet tart, fagymentes időben fognak gazdasági intézőségem által Királytelken pontosan elintéztetni. Waggonrakomány vételeknél árengedmény.
HAAS
IGNÁC2
Nyíregyháza.
162
KÖZTELEK, 19QQ FEBRUÁR HO S.
I ! . SZÁM. 10-ÍK É V F O L Y A M .
Eladó vetőzab. Gróf
Andrássy
gazdaságában,
Sándor u. p. Töke-Terebes,
jár
hardicsai eredeti mag
után termelt
276
tiszta duppaui vetőzab eladó,
205
rendes közgyűlését folyó évi február hó íj-én délutáni 4 órakor
1 hl. súlya 49 kgm. Egy métermázsa zsák nélkül 16 korona.
budai osztályában (II. ker., Fő-utcza 2. szám alatt, saját épületéb«n) tartja, melyre a t. cz. részvényesek az alapszabályok 12., M.és 15. §-ai értelmében tisztelettel meghivatnak.
Vészen á t m e n t Y o r k s h i r e tenyészsertések.
1. A z igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentésének, valamint a mult évi zárszámadásoknak előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség felosztása, s az igazgatóság és a felügyelő-bizottság részére a felmentvény megadása iránti határozathozatal. 2. Tizenkét igazgatósági tagnak választása három évre.
10 drb 2—3 éves emse, továbbá 15—20 db 3-12 hónapos malaczok, emsék, és kanok
KM8T Azon t. cz. részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni és szavazati jogukat személyesen vagy más meghatalmazott részvényes által gyakorolni óhajtják, szíveskedjenek az alapszabályok 18. és 20. § ai értelmében legkésőbb 1899. évi deczember hó végéig saját nevükre irt részvényeiket legkésőbben 3 nappal a közgyűlés előtt a takarékpénztár központi vagy budai osztályában (V. ker., Dorottyautcza 4. szám, vagy II. ker., Fő-uteza 2. szám alatt) letenni; ugyanott a megvizsgált 1899. évi zárszámadások és a felügyelő-bizottsági jelentés példányai az alapszabályok 147. §-a értelmében átvehetők. Budapesten, 1900. évi január hó 24-én. 272
részint importált, részint Németországban díjnyertes kantól származók, jutányosán eladók 285
Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár
Tárgysorozat:
K r e m z i r Károlynál, Barcson.
o
Tavaszi buza. Tavaszi velésre kiválóan alkalmas több száz métermázsa t a v a s z i és v á l t ó b u z a (őszi és tavaszi) e l a d ó . Levélbeli megkeresésre bővebb felvilágosítást ád
a Herczeg Sulkowski J. M.
Fehérmegyében Sárosd mellett
azonnal
haszonbérbe adó 12 évre a Csillag majori puszta 1300
•
n é h á n y k a t . hold. Bővebb felvilágosítást a d :
Jenisch. Ádám
tiszttartó
urad. felügyelősége
o
234
P A N K O T Á A .
Lapunk bekötési táblája i f r t 3 6 k r é p t (portómentesen)
Magyar királyi államvasutak. 41/900/CI. szám.
Hirdetmény. (I. jótlék kiadása a magy. kir. államvasutak által kezelt h. é. vasutak árudijszabásához.) ; Folyó évi január bó 15-én, illetve a kőrös—belo vár—verőcze—barcsi h. é. vasutat, illetőleg a verőcze—belovári, a bihari.h. é. vasutat, illetőleg a szilágy-somlyó— margitai vonal megnyitása, a pancsova—petrovoselói vasutat, illetőleg a pancsova— temesparti összekötő vágány megnyitása, a somogy-szobb—barcsi h. é. vasutak illetőleg pedig 1900. január hó 2-től való érvénynyel, a magyar kir. államvasutak által kezelt h. é. vasutakon 1899. november 1. óta érvényes árudijszabához (11-ik rész) következő tartalommal I. pótlék lép életbe. II. A B) különleges rész kiegészítése é. p.: a) A bihari h. é. vasút díjszabásának kiegészítése; b) A kőrös—belovári h. é. vasút díjszabásának hatályon kivül helyezése; e) A kőrös—belovár—verőcze—barcsi h. é. vasút díjszabása ; d) A pancsova—petrovoselói h. é. vasút díjszabásának módosítása; e) A somogy-szobb—barcsi h. é. vasút díjszabásának módosítása. III. Állomásnév változtatások. IV. Marharakodó állomások jegyzékének helyesbítése. V. Nyomdahiba helyesbítések. Ezen pótlék külön-külön magyar és német kiadásban jelenik meg és a magy. kir. államvasutak igazgatóságánál (Csengery-utcza 33.) és az üzletvezetöségeknél 30fillérértkapható. Budapest, 1900. január hó 11-én. , Az igazgatóság.
kapható kiadóhivatalunkban. A leghozamképesebb és legjobb
sörárpa faj a„Genossenscliaft der Hannagersten p r o d u c e n t e n P r e r a u " (Máhren) koránérő
Ajánljuk mig a készlet tart 100 kgként Í O f r t é r t zsák nélkül, Prerau állomáshoz szállítva. 9108 Minta 10 kr. bélyeg beküldése ellenében bérmentve. Egy waggon vételénél nagy árengedmény.
KŐZTELEK,
206
PAUCKSCH, Törzsgyárunk L A N D S B E R G
11. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
1900. F E B R U Á R HÓ 3.
BUDAPEST, József-karút 25. H . i M K K S d l részvénytársaság fióktelepe. a|W.
gépgyár, vasöntöde, gözkazán-gyár és rézműves-műhely tjaggr 5 3 éves f e n n á l l á s a óta '
legujabb rendszer szerint.
Ti int legkiválóbb különlegességét
50 év óta körülbelül 1300 telepet állítottunk fel.
'egjobban jövedel-
Szállítjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszfínomltók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k számára, átvesszük régi szeszgyárak teljes átalakítását és egyes szeszgyári gépet vagy készüléket is legjutányosabban szállítunk.
Megkereséseket Pauchscb, Budapest, JÖZSef-kdrut 25. czirare kérjük. (Gyártelep: K6bftnya.)
eii
sack ruoolf
P R O P P E l SAMU
ezelőtt Goeppinger & Co. W e i s s e n f e B s , Oberkrain.
B u d a p e s t , V á c z i - k o r u t 52.
A hordóban levő folyadék nem vészit súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által.. Nincs tűzveszély. Amerikai
olaszczirók termelőknek, mely a magyar-óvári magvizsgáló állomásnál 97°/o csiraképes és teljesen üszögmentesnek találtatott és beváltja a czirokkalászt az illető állomásnál a legmagasabb árakban 270 Táfler Jakab első orosházi olaszczirokseprő és kefegyára.
aczéllánczok forrasztás n i 31, Á r j e g y z é k e t i n g y e n és
készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket ég eszközöket. Mindenről kimerítő ó,rjegy séta és készséges rebrilA&ositáMolc.
bérmentve.
Champlalne ,sz buza vetőmag: elad on 8 írtért. Ugrón Ákos,'?
horgonya n és^gySányTa®'!
Megvételre •estetik 600 kgr. szBs cköny. Ajánlatok Ifj. Ei PrimabirtoKvételü!
Jutányosán
eladó
sorvetögép
kerestetik Budapest közelében. Ajánlatok „J. K. 75.* jeligé alatt a kiadóhivatalba kéretnek. , 286
DÉNES MANÓ mázsamesternél BUDAPEST, líll, Mfaj-itm 78.
I
K é s i , j&xg&ajr- 6a gösb.aj'feáw;*
j árgányaimat, , j t i r takar
6 drb 1500 kgr. hordképességü 2Va m. hosszú, H/a m. széles 8 vasoszlopu és erős vaskorláttal ellátott százados uj marhamázsa, 2 drb 3000 kgr. hordképességü tolósuly-rendszerü százados ujszekérhidmérleg, 9 drb 1000 kgr. hordképességü, sulyokkal ellátott tizedes és 6 drb 500 kgr. hordképességü sulyokkal ellátott tizedes mérleg. 8810
Megvételre egy kisebb használt
szecskavágó-, répavágó gépeimet.
szabadalmazott
7217
I. rendű eredeti florentini czirok-vetőmagot elad
Schember C. és Fiai
Csicsóka gumó Jladí tavaszi szállításra Ari pro 100 kg 4 korona, pro 100' ségen számittatnak. Megrende Mihályira* almftotézőséige*
Vidékre, kőbányai vasúti állomáshoz szállítva; nagy palaozk: 19 kr., kis palaozk 13 kr. fogyasztási adóval együtt. Vidékre legkisebb szállítmány 30 palaozk. Betát; nagy ládáért 1 frt 80 kr., kis ládáért 1 frt 20 kr., palaczkért 6 kr., mely azoknak bérmentes visszaadásakor visszaszolgáltatók. Megrendelhető: a gyári irodában Kőbányán, a városi irodában VE., Kertész-u. 40. és a vidéki raktárosoknál. Budapesten kapható minden nagyobb füszerkereskedésben és poharankint a Quisisana 7792 automata buffet-kben is.
:. ArJ^iék ingyen
* «-
Tovotte-k@ncics9 Koesiken6cs9 r
Kitrángyártminyok,
C M b i f r « m , Takaréponyva, Zsák, G é p o l a j , R e p c z e - és O l í v a o l a j ,
Pernetei<,
-
Ctaliát-Malátasöre
Idegbajokban, vérszegénységnél, emésztési •avaroknál, gyengeségnél stb. kiváló sikerrel használtatik és egyúttal
legkellemesebb üditő ital.
Raktár következő ezikkekben G é p o l a j , R e p c z e - és O l í v a o l a j , Yaselln, Faggyn,
A kőbányai Király-Sörfőző,
zukorrépa Ieghasznosabban azdasági épületekkel kellően
H I R S C H L és M L A Z S
I ^elrolensn,
szám.
ElCre bocsátva, hogy Sack R u d o l f v i l á g h í r ű g y á r t m á n y a i eredeti minőségben csak n á l a m kaphatók: Ajánlom közkedveltség!! egyetemes és többvasa ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- é» szórva vetSgépeimet
Szabadalmazott
Kapható
epeili téBTs ieO lB j Magyarorszűgoi
11
Műszaki
G é p s z i j a k , BalataszlJ. csikkek malmok- éa Bxo»xsy&rak
rtaiir*.
Ö n m ű k ö d ő k e n ő s z e l e n c z é k stb.
H M M
Árjegyzékkel és kttlön ajánlatokkal kívánatra m
Elsőrendű
L O D O k r O C Z O K
11. SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM.
Pályázat.
Ebdó
ALLATOK,
szesülnek.^Sajáftezüleg irt és horífeltétéíekts'meg^inttaWk Sajópüspöki u. p. Bánréve
S
magyarfajtinó igás ökör. szállításra helyben vagy a vá-
fen Mép, válogatott rfirSn-
valő minden kötelezettség nélkül. - Bővebbet: László és társai gazdasági Intézőségénél 63
Segédtiszti hivatnak a pályázók kérvényeiket Molnár József úrhoz Hortra mielőbb benyújtani. 242 IJradalmi Kolozsvárt, Nagy-utcza 1. sz. ágában'jártas, jó bizonyitványVészenigazolhatónyal sreferanoziákkal bir, ápriá r m o s S k r ő k e i átment (hatóságilag lis 16-iki, belépésre kerestetik. j legjutányosabb árakon ajánFolyamodványok, bizonyítvány K l e i n és Spitzer oillTr jószágigazgató Tölcsány^. ^p. Kis-Czeili kereskedők. Megrendelések egyesseg szerint TomaJ0.2 IXm!4SVasutáSíomál írnoki állás betöltendő Orahoviczai Eladó modóktól megkívántatik, hogy merlnó tenyészkosok. Mélt. Eredeti gazdasági ^tanintézetet végzett Gróf Károlyi László úr hirnegf 1 juhászatából, Rambouil/et mindenkor a legelső dijakkal Gyakornok saját költségen azonnali belépésre kerestetik kosok 157
övendék ökör és üsző borjakat
^Sék^S
Mind két állásra a íolyamodOszkánószágigazgató Tölcsány
ÁLLÁST KERESŐK, Urasági kocsis,
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
gróf Herberstein Albert
uradalmi igazgatóságánál Strilek, Morvaország. Káró Schosberger Zsigmond ö méltóságának ^
Olivér alc^líi^az^aságában^ előre Letendő^lt'ko^oíí?íegeí tetési dij. Tudakozódni lehet 500—600 darab mustra birkát keresek „EgéMséges^bi^a^czim alatta Eladó
igényeknek megfelelni képes. Czim a kiadóhivatalban. 235 A kecskeméti m. kir. földmives-iskola igazgatósága egy jelesen végzett, megbízható növendékét, ki a huszárságtól most mint altiszt lattal,1'megfeleífi galdafágfáímondja a kiadóhivatal.8 "IJé
Tessék árjegyzéket kérni
állandóan gazdag választékban csak elsőrendű erdélyi
Keresek ^
Ajánlatok ^kéretnek eíap kiA^ méltóságos^rozsnyól Püspbk- adóhivatalába. 611a dOT^S^sgi^íie^elim
Cemi mezftiudák «• • aakiiodalom termÉnyei, toíSibi ÉJIist keresők H a íétemek fel e kedTUménru roMitban.
KIS HIRDETÉSEK
il minden beiktatásn:
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
207
KÖETELEK 1900. FEBRUÁR HÓ 3
dímfeiSérőTe?r4Űtofsón6pösta Orosháza. 142
helyen.
Az alcsilli gazdaságnál (Aradmegye) 30
Isrtlsek és e l a d á sát közvetiti, a csakis e szakmával foglalkozó s a gazdák . körében jó hírnévnek ör-
vételét
P f e i f e r J a k a l ) és F i a czég B u d a p e s ten, Józseff-korut 3. SZ. 126
Hizlalásra
Eredeti
a világhírű erfurti magvak budapesti főraktárától. J. C. Schmidt erfurti magtermelő német es. udvari szállitó képviselője
az észak-német termelő ólomzárával ellátott sárga
Radwaner és Rónai
I
Budapest, V . ker.,
|
Nador-utcza 8. sz.
I §
Vető- mm m magvakból
való és mindenféle l'ijta Jármos ökröket, valamint szép 1—3 éves vöröstarfca növendék l a u c z e r n a , ttkörfíorjabat 123 bármely mennyiségben és Répamag, szerződéses szállítás mellett eladásra ajánlanak
Csomós ebir Récsey és Deutsch Franczia perje szarvasmarha kereskedők Zala - Szt.-Balázs, Nagykanizsa mellett.
15 db számfeletti telivér
oberinnthali telién eladó
fiimag.
Korán érő: tavaszi Ibuza, d u p p a u i zal), székely tengeri,
Vadgesztenye, Kőrisfa, t ö l g y s o r l a k és csemeték, ffűzdugványok.
Eladó lovak. S z e m e r e I I u It a Magyar tenyészNagyvölgy tanyai bérlet gazdaságában eladott: 6Q darab gomba-farkasdi gazdabikákból. ságában. tük° 1 drb ^20 éves 105 etm. Az oberinnthali marha klímánk mellett tejelőkéRendelkező-tiszti pességben minden fajtán 69. Kapható: 3 drb túltett és betegségek iránt ei es igen széigen elentálló. "Sasri43ért8pMÍ5sal,tmeTe't pen fejlődött Simmethali bika négy gazdaságban szerzett. Ki- jutányos áron eladó. Czim: Posta : Gomba ; állomás : Mende. 171 áMst^ápriüs efsején,^ esetleg Vevőknek az állomásra elóbb^is elfoglalhatja. Czim^a Eladó i kocsit küldök. drassói uradalmában, Eladó 2 fekete jól ^behajtott l-S^és Gazdatiszt, Eladó délylyel • birő^ jegy telen^ erős (hölgyfogat); "bővebb felvilágokorban, a' gazdaság minden ágában jártas^ nevesebb gazdaCzifferen. Z .273 B a u e r It. G y u l a vórü^éves m^ngalftfza tenyéssz mezőgazdasági, kereskegyarűl.'skeve^eTszláv nyeljen, Megtekinthető P ^ R u S t ^ ^ Eladok ona. Az igazgatóáprilis vagyam áj us l-re ^állást delmi bizományi iroda. ság. 282 Yorksliire kan- és kocza malaczokat teSnt.m8riv Mnmegkere^ésekra Alólirott kiadóhivatalba kéretnek. 264 D r . Rol>oz Z o l t á n gazdasági egyleti titkár ^ ^ Okleveles gazdaságban egy drb 3 éves Eladó Kaposvár.
gr. Teleki Arvéd úr
VEGYESEK.
nyelven.^Czim ;n|?ndoréQiro|s!; g^szmén etadg? Kovácí Ami Eladó tenyészbikák. 37 éves Nagyságos Schwartz Jakab és képezdét végzett egyén,__ ki a szarvasmarha^ tenyésztésből zelést^ érti 71/3 évig OK^naéves hágóképes tenyész-blkák e^ra^yobb^pinczészetet ve- állomás Okány, felvilágosításokkal készséggel^szolgál Fritz biadóhívatalbanGazdatiszt. 277 Mezőgazdaság, tejgazdaság, serfőző ós gépkezelői szakvizsgát gyakorlattal, állást keres. 278
tisztaOTítólyi-teTta^2 éves, (Erdély)
'
'
284
fenyöcsemeték
és fenyöfácskák
Frissen ellett borjas és hasa. bonyhádi vöröstarka tehenek mindig kaphatók Bauer Mór és Kráhling Konrád ozégnél. Ozim Mekényes, u. p. Lengyel, Tolnamegyej vasúti állomás Kurdpest, VII]., Tömő-utcza 24. sz. kai szolgálunk referenoziaképen. 11
1—4 éves korig mindenféle fenyőcsemete, valamint 25 —150 cm. magas fenyöfácskák. Árjegyzéket, valamint a fenyőcsemetékől mintát ingyen és bérmentve küld:
Kontsek György
földbirtokos Ábrahámfalu, u. p. Tót-Prona Turóczmegye. 244
CO
valamint egyéb jószág eladási
takarmányrépamag, mely
5 nap alatt 92°|o-ot
csírázik 198
iiirinl jutányosán kapható
Haldek magnagykereskedésében
BUDAPEST, Károly-körut 9.
13
141 K Ö Z T E L E K , 1900. F E B R U Á R HÓ 10.
GOZEKÉKET.
A z 1899. évi szegedi mezőgazdasági kiállításon „ u j és l e m r e m é l t ő " jelzővel kitüntetve.
! ! L e g ú j a b b szerkezet!! Tartós, szilárd, nem kopik, nem dől, domboldalon nem farol, az ekét egyenletesen vezeti, kenése folytonos és gazdaságos, kevés vonóerőt igényel. P i l l a n a t alatt á l l i t h a t ó ! Megrendelhető:
és
GŰZ-UTIMOZOONYOKAT legtökéletesebb
szerkezettel
és
legolcsóbb
árak
figye-
Szab. kéttengelyű „Boni" eketaliga.
GÓZ-UTIHENGEREKET •
SZAM. 10-1K É V F O L Y A M .
_
mellett
szállít
N y í r b á t o r b a n ! Mandel Eduárd és társainál.
JOHN FOWLER & Co.
B u d a p e s t e n : A Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél - —
1
(Alkotmány-utcza 31. " ám.)
;
enő-ntcza 68.)
W*»«-* BUDAPEST - KELEKFÖLD''"'.« Iroda, raktár, javítóműhely. Közlekedés
vasúton
és v i l l á m o t
Kalmár Vilmos
vasúton.
Vetőmag-burgonya.
B u d a p e s t ,
VI. kerület, Teréz-körut 3. szám.
Báró Harkányi Frigyes abonyi uradalmában a következő vetőmag burgonya fajok eladók:
Hortensia, Markische Zwibel\ Reichskansler, Sárga rózsa, Magyarkincs, Proffessor Maerker á 4 korona 100 kilónként állomásra szállitva.
vevő
zsákjaiban
az
abonyi
a csehországi Thomas-müvek magyarországi vezérképviselője ajánl:
Thomasfoszfátlisztet (Thommiá), m 0 „Mariellm" dohánytrágyát, Kainitot. n
n
A
műtrágyák
Legújabb
— P o n t o s
gépek
áron.
és l e l k i i s m e r e t e s
40
kiszolgálás, mmromm
250
A J Á 1 T L O K :
G É P O L A J A T ,
Kocsikenöcsöt, Petróleumát,
minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket.
szavatolok.
kitűnő trágyaszóró
a legolcsóbb
az uradalom központi irodájához, B u d a p e s t , V I . , A n d r á s s y - u t 4-. intézendők.
béltartalmáért
szerkezetű
Megrendelések
x Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kát- u. m. . alódi tiszta olívaolajat, elsőrendű navtaiaoitolt repczeolajat, stb. rányfestékeket, fedéllakot, Szalonnát
HŰTRÁGYÁT
I W V e t ő m a g o t " 8 0 F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , a legjutányosabb áron és garantált jó mi- Olasz szaponáriát tiszta vastag gydke- u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. nőségben. ] r rekbfil Srölwe. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. • Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luczernát és egyéb magvakat és kérek mln' iázott szives ajánlatokat. ""3KS
K R A M E R Telefon.
L I P Ó T ,
V.
kér.,
BUOJ&PESTESÍ, M a d é m i a > n t c z a I O . sz. Bfon. Te
SÜE°gönyczim: „ C E R E S " Budapest. ÁrJegyzéKkel és részletes Külön a j á n l a t o k k a l kívánatra s*ol«áIoK.
berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gépöntvényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:
W ö r n e r J . és T á r s a
malomépitS gépgyára és vasöntödéje
Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz, .Pátria* irodalmi él nyomdai réixvénytársaság nyomíia Budapest. (Köztelek).
