X, Évfolyam.
Budapest 1900. február hó 21.
16, (874.) szám:
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I
LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj; Egész érre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.
Lapunk megszerezhető: 1. Á z O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i E g y e s ü l e t b e v a l ó b e l é p é s által, mi a tagsági nyilatkozatnak aláírása és az e g y e s ü l e t h e z (Budapest, IX., Üllöi-ut 25., I. em.) való küldése által történik. Egyesületi tagok a lapot évi tagdijuk (20 K . ) fejében ingyen kapják. 2. E l ő f i z e t é s u t j á n előfizetési á r : egész évre 20 korona félévre. . . 10 „ negyedévre 5 „ A z előfizetési összegek a „ K ö z t e l e k " k i a d ó h i v a t a l á h o z (Budapest, I X . ker., Üllői-ut 25. földszint) küldendők.
AZ OMGB. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1900. február hó 21-én d. e. 10 órakor Gazdák Biztosító Szövetkezete végrehajtó-bizottságának ülése. 1900. február 21-én d. e. 11 órakor. Gazdák biztosító szövetkezete igazgatóságának ülése. 1900. február 22-én d. u. 4 órakor. OMGE. számvizsgáló - bizottságának ülése. 1900. február 23-án d. u. 4 órakor. OMGE. vámügyi bizottságának ülése. A szőlőszeti és b o r á s z a t i , t o v á b b á gyümölcstermelési bizottságok f. hó 21-ére k i t ű z ö t t egyesitett ü l é s e b i z o n y t a l a n időre elhalasztatott.
Az Országos Hagy. Gazdasági Egyesület tulajdona. Ai egyesületi tantos felügyelet* alatt: Főszerkesztő 6a kiadásírt felelős: F o r s t e r G é z a az OMGE. Igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zolt&ii az OMGE. szerkesztő-titkára. —: Társszerkesztő: B n d a y B a r n a az OMGE. atkára.
XVII. tenyészállatvásár.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Badapest (Köztelek), ŰUői-út 25. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Nemzetközi fogatos kapálógép-
verseny. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter ur Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági támogatásával f. évi márczius hó 11. és 12-ik Egyesületek Országos Szövetségének központja, napjain tartj'a meg dij'azással egybekötött karöltve a nyitravármegyei gazdasági egyesütenyészállatvásárját a budapesti Tattersall lettél s a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszr.-társaság istállóiban. térium támogatásával a folyó év május hó A tenyészállatvásárra hozható szarvas- elején É r s e k n j v á r o t t n e m z e t k ö z i f o g a marha, juh és sertés. tos k a p á l ő g é p v e r s e n y t rendez. Dijakra a földmivelésügyi miniszter ur A versenyre bejelenthetők egysoros és ö nagyméltósága 6000, Budapest székesfővárostöbbsoros fogatos kapáló-gépek. Mindkét csoközönsége 100Ó koronát tűzött ki. port részére 1—1 arany-, ezüst- és bronzérem A vásárral kapcsolatosan gépkiállítás, mű- tűzetik ki. trágya és abraktakarmány kiállítás is fog renA verseny általános szabályzata és a deztetni. bejelentő ivek a napokban küldetnek szét a Bejelentési határidő február hó 20. gépgyárosoknak. A tenyészállatvásár csak az esetben f o g A rendező-bizottság. megtartatni, ha kellő számú bejelentés lesz. Kérjük ennélfogva a tenyésztőket, hogy a czimükre már megküldött bejelentési iveken a szétküldeni szándékolt állatokat idejekorán 1900. évi január hóban befizetett bejelenteni szíveskedjenek. alapítványi kamatok és tagsági A vásár tervezete és bejelentési ivek az dijak nyilvános nyugtázása. OMGE. titkári hivatalánál (Budapest, Köztelek) kaphatók. A rendező-bizottság. Alapítványi kamatot űzettek: 1901-re : Gaál Dénes 20 kor. 1900-ra : Apponyi Sándor gróf, Baranyay Géza, Bárczay József, Baumann Lajos 20—20 kor., Békésmegyei gazd. egy. 21 kor., Eszterházy Ernő gróf, Hidwghéty Imre 20—20 kor., Inkey László palini 50 Az idei tavaszi luxus-lóvásár ápril hó 1, kor., Koppély Géza, Kremsier Mór, Lederer László, 2 és 3-ik napján tartatik meg az OMGE. Markovits Antal, Nagy Sándor, Sárosmegyei gazdasági egy., Válly Árpád 20—20 kor., Vargics Imre 21 kor., védnöksége alatt a „Tattersall" istállóiban. Vigyázó Sándor gróf 50 kor., Vizsolyi Ákos, Zichy Az állami ménesek számfeletti lovai erre Ferencz Pál gróf 20—20 kor, Zichy János gróf 21 kor., a vásárra nem fognak felhozatni. Zichy Nándor gróf 115-50 kor. A luxus-lóvásár díjazással lesz egybeHátralékra : Apponyi Albert gróf 105 kor., Dégenkötve. Négyes fogatok részére kettő; hintós és juk- feld Lajos gróf 21 kor., Ehrlich Mózes, Érsekújvári Okolicsányi László dr. 20—20 kor., Paikert ker fogatok, valamint hátas lovak részére egyen- takptár, Alajos 25 kor. ként három 600—600 koronás dij, vagyis összeTagsági dijat fizettek: sen 11 dij 2400 korona összegben tűzetik ki. Bejelentési határidő márczius hó 10. 1902-re: gróf Lónyay Gábor 10 kor.. 1901-re : Birly Lajos id., Dessewffy Ödön 20—20 Katalógusok márczius hó 15-én jelennek meg. kor., Fleischer Gyula 10 kor., Gyulay István gróf A vásár tervezete és bejelentési ivek a Tattersall 4 kor., Hászky Kálmán ifj., Kenéz Zoltán, Kristyory titkárságánál (Bpest, Külső Kerepesi-ut) kap- János ifj. 20—20 kor., Lónyay Gábor gróf, Matisz Pál hatók. 10—10 kor., Nóvák József, Paulinyi János 20—20 kor.,
Tavaszi luxus-lóvásár.
Tavaszi " Ü T R Á O Y A szükségletünk beszerzése végett forduljunk a
Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez, Budapest, V., Alkotm M a i s z á m u n k 3 4 oldal.
290 Szónoky Béla 10 kor., Teleki Arvéd drassói urad. Vojnich Sándor id., Wéber Rezső 20—20 kor. 1900-ra: Adameez Elek, Adamecz Gyula, Adameci. Imre, Agnelli József, Ajkay Béla dr., Ágoston Lajos, Almássy Ferencz, Ambró István, Angeli Márton, Andraskovics József, Apponyi Géza gróf, Ásványi Lajos, Ausch Pál, Baár József, Babics József, Babochay László 20—20 kor., Baich Milán dr. 16 kor., Balla Kálmán, Balog Lóránt, Balassa Gyula, Baján Imre, Bálás Árpád, Bálint Venáot, Bakó G>ula, Baly Kálmán, Balázs Ferencz, Bauer Ottó, Barcza László 20—20 kor., Bartal Béla 4 kor., Bauer Antal, Batthyányi Józsefné özv. grófné, Bácskay Izidor, Bárdos Ödön, Bárczay Gyula ifj., Bászel E'ek, Baronyi Ede, Bartal Ferencz, Batthyányi Ernő gróf, Bathó Ferencz, Batthyányi Pál gróf 20—20 kor., Becker János, Bene József 10—10 kor., Bereczky László, Bellán Mátyás, Beretvás Endre, Bertha György, Berecz János, Bezerédj István, Békéi uradalom (Welteni Wien- r lov.), Biró Mór, Blau Mór, Bittera Kálmán, BIau Pál, Blantz Jenő, Bogyai István, Bokor István, Borhy György, Boróczy László, Bachár Antal, Boronkay László, Boress Sándor, Böjtös Árpád, Braun Pál, Brau~ Lajos, Braun Gyula, Braunekker Lamoral dr. br., Bui ger Mór, Beőkönyi V ktor, Berzsenyi Gyula, Bezerédj Andor, Bilkei-Papp Mihály, Biringer Soma, Bodó Pétir. Bogáthy József bogáti, Bolza József gr. ifj., Böhm Ignácz, Bolza Pál gr., Bónis Károly egri, Bottlik Lajos, Böck Géza, Breuer Testvérek, Buday Gyula, Czakó József, Czobor Gyula, Csák Gyula, Cselkó Árpád, Cselka Jsnos, Cselka István, Csepreghy István, Csérer Lajos, Cserháti Sándor, Csemez István, Csillag Gyula dr., Csillag Géza, Csiffáry József Csintalan Dezső, Darányi Gyula dr., Darányi István, Daróczy Vilmos, Dercsényi Bertalan, Derera József, Dervar.'cs Imre, Dezasse Ferencz gr., Deutsch Gábor 20—20 kor., Deutsch Gyula 10 kor., Dégen Árpád dr., Deutsch Zsigm, Deutsch Géza, Diósseghy Pál, Dióssy Imre, Dömötör Károly jó, Domokos Lajos dr., Dörschug Antal dr., Dőry Dénes, Dőry Elek jobaházi, Dőry József, Driesz Lajos, Dumitreánu Ágoston dr., Dungyerszky István, Eisler Miksa, Elbogen Károly, Emődy Vilmos, Endrédy Zíigm., Engel Lajos, Engel Pál, Ertl Richárd, ESsz Ferencz, Eötvös Károly ifj., Fábián János, Farkas Géza .dr., Farkas Mihály dr., Fest Lajos, Fejér József, Festetich Andor gr., Feszty Adolf, Filipi Fülöp 20—20 kor., Fleischer Gyula 10 kor., Fleischer János, FlochReyhersberg Alfréd dr. lovag, Faitsek Károly ifj-20—2C kor.. Forgách István gr. 40 kor, Forster Dezső Forster Elek, Friebeisz Miklós, Francsics József ifj. Fogara si ménesbirtok igazg, Füchsl Lipót, Gaál Gaston gyulai, Galgóczy Béla, Gaál Jenő dr., Gábriel Aladár, Galgóczy Antal, Geréby Pál ötömösi, Geszty Rezső, Gindele Géza, ( raefl Andor, Greguss Gyula, Gressler Vilmos, Grósz Sándor, Gröftner Viktor, Goll János Goldschmied József, Gottfried Lajos, Gubányi Józsei Grüner Lipót, Grünfeld Ignácz, Gyarmathy Dezső dr. Gyömörey Gáspár, Gyulay István gr., Gyömörey János Háj Antal, Hári Ágoston, Háczky Kálmán ifj., Halbrohr Adolf, Hanny Imre, Hartstein Sámuel, Haidekkcr Béla dr., Hanzély János, Haydin Károly, D'Harcourt grófné uradalma, Hazslinszky Károly, Hedry Ernő ifj., Heincz f.lbert, Hegedűs Imre, Hegyi Zsigm, Herczfelder Manó, Hegedűs Sándor, Hermann Mihály, Hegedűs János dr., Herczfeld Frigyes, Hirsch Adolf, Hedry József, 20—20 kor., Hirschfeld Arnold 10 kor., Harsány) Menyhért, Hartstein József, Hencz László, Hitter Lajos, Honig Sámuel, Holitscher B. Lipót, Horváth Jenő, Hollander . Jenő, Hunyor Béla Hinger Tivadar, Horváth István, Hoyos Miksa gr. Hoffmann Ede, Hunkár Dénes, Hu yra Ferencz dr., Illyés' Lajos sófalvi, In ey Pál br., Inkey Béla, Ihász Lajos, I>ády Bé'a, Ivánka László, Ivánovits István, Jakabfy Jenő. Jaross Móricz, Jattka Ferencz, Jerfy Adolf, Jensch Ádám, Justh Zoltán, Jeszenszky Géza 20—20 kor., Jékey Mór 10 kor., Juhász Bálint, Karczagi gazd. egy., Károlyi Tibor, Ksrsay Lajos 20—20 kor., Kayser Vilmos 10 kor., Kautz Gyula győri dr. Kasza Ferencz, Keiszler Gusztáv lovag, Kende Elemér kölesei, Kende Zsigmond kölesei 20— 20 kor., Kende Zsigmond 10 kor., Kern Rezső lov., Kégl Lajos, Kemény József br., Kégl György, Keppich Henrik dr., Kilián Gyula, K ntzig Géza, Kiss Gyula, Kluge Ferencz, Klein Sándor, Kobek Kornél, Kobek István, Kollár Dávid, Roller István, Kohn Illés, Kohn József, Komme Gyula, Kornis Viktor gr., Kovács Antal, Klár Gusztáv, Klein Andor. Kölcsey Antal, Kohn Lipót, Kohner Adolf dr, Kövér Márton, Krammer Sándor, Kralovánszky László dr., Krafft Viktor, Krupiczer Károly, Krausz Gyula, Kovács György mádi. Kovács László mádi, Kosztolányi Sándor, Kun Árpád, Kubinyi Márton, Kuliffay Árpád, Koller Pál, Lakner Aladár, Lábán Károly, Lángh Aurél, Landthaller Dezső, Lamm Miksa, Laszovszky János, Laurencz Ede, Lázár Soma,. Lederer Károly, Lederer Artúr, Ledniczky István, Lederer Rudolf, Lederer Sándor, Légrády Béla, Lestyánszky Sándor, Levatich László, Lévay Albert, Lészay Ferencz ifj., Lichtenberg Mór, Linhart György, Uszka Károly, Libits Adolf, Lichtenstein József, Liska Soma, Litsken Ottó, Lipthay Jenő, Lonovics Gyula, Lovas Béla, Löwy Jenő, Löwinger Vilmos dr., Löffler Béla, Löwenfeld Joakim, Lövensohn Jenő, Löwy Manó 20-20 korona, Lukács Antal 19 korona, Maár Zoltán, Marton János, Márk Ferencz, Márky Imre, Márkus Gyula, Marcalit Alfréd 20—20 kor., Mandel Sándor 10 kor., Mandl Gusztáv, Mauthner ííe rik, Markly Ferencz, Matisz Pál, Matlekovics Sándor, Matfa Árpád dr., Mátray F. József, Mattyasovszky i tván, Mautner József, Mamulity Jenő, Marasca József,
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HO 17. Málnássy Ferencz, Melesók Lajos, Meller Hugó, Mezey Gyula, Milassevics József, Mikuleczky István, Mihálffy Sándor, Mihály Béla, Mihályi Ignáez, Mikolay Lajos, Mizsey Péter, Molnár István, Molnár József, Monostori Károly, Mihorai uradalom, Muhi Sándor, Munk Pál, Nágel Vilmos ifj., Nagy Antal, Nagy Elek, Nagy István, Nagy Mihály ráczkevei, Nywelt János, Német-Czernyai gazd. egy., Natorp Tivadar dr. br., Nyáry József 20—20 kor., Oderszky Lajos 10 kor., Okolicsányi Dénes, Ofner József, Oitay Guidó, Osztroluczky Miklós, Otócska Béla, Pa ál Viktor, Palik Ucsevnyi Artúr, Pá!ffy Béla gróf, Pápolczy Béla, Pálffy János gróf ifj., Pálmai Emil, Palczer Ernő, Perczel Ferencz, Perleberg Arthur dr., Perényi Kelemen, Pécsi főkápfalan, Pillér Kálmán, Piufsich Frigyes dr., Piukovits József, Pick Osvald, Pfeffer Artúr, Pongrácz Frigyes gróf, Pöschl Ferencz, Pollák Lipót, Pókay Dezső, Prág Bonifácz, Purgly László, Rákos Béla, Radó Pál, Rákóczy Lajos, Rakovszky Antal, Rásky Mihály, Reick Alfréd, Rtc-ika Ernő, Rezutsek Ferencz, Récsey Miklós, Ricdl Ká'mán, Rósa József, Rotter Béla, Rovara Frigyes, Rósa Imre, Rudnyánszky János, Rupprecht Olivér, Sárközy Jenő, Salzbejger József, Sarlay Pál, Sauerborn Károly, Sas Ármin, Sass László, Sághy Gyula, Sághy Kálmán, Sármezey Manó, Scháffer Nándor, Seheidl Ágoston, Schmidt Félix, Schell Ferencz br., Schrikker Imre, Schnell Lajos, Schwarze Eberhárd, Schmidt F. K., Scböiibeck Ignácz, Sennyey Miklós br., Seebach Károly br., Somssich Béla gróf, Somssich Ödön gróf, Somssich Imre gróf, Somogyi Gvu áné özv., Soóky Endre, Somogyi Ágost, Sólyomi Lajos, Sí erker Ferencz lov., Suk Dezső, Skafszky Ferencz, S astics Aladár, Sváb Sándor ifj., Stem Frigyes, ifj. Slernthal Adolf, Strasser Jónás, Stoliczka I , Stummer Sándor br., Szatmári püspöks. hidvégi gazd. 2C—20 kor., Szabó Lajos F. 10 kor., Szalay István 10 kor., Széhlender Károly, Szabó Dezső, Szabó Károly, Sjabó Lajos F, Szántó Ödön, Szántó Dezső, Szabadhegyi Zoltán, Szalay Béla, Szentiványi Károly, Szerb György, Székács István, Szevera Károly, Székács István, Széchényi Domokos gróf, Széchényi Frigyes gróf, Széchényi István gróf, Széchényi Aladár gróf, Székely János, Szentkirályi Kálmán, Szilárdy Béla, Szőnyi Zsigmond 20—20 kor., Szónoki Béla 10 kor., Szojka Kornél, Szobonya Bertalan, Szontágh Gé?a, Szűcs Zsigmond, Takách Mihály, Tamássy Kálmán, Tarnay Bertalan, Tasnádi kaszinó, Teleky Arvéd gróf járai urad., Teleky Tibor gróf, Trégele Jakab, Tordaaranyosm. gazd. egy., Toldy Zsigmond, Tóth János id, Tóth Vilmos, Tóth Imre dr., Tóth Imre, Töpler Károly, Török Gyula szendrői, Török Gyula váradi, Turkovich József, Újhelyi Imre, Vásárhelyi István, Vásárhelyi Géza, Vásárhelyi Árpád, Várallyay Ferencz, Várady Károly, Vancsó Gyula, Váczi Ambrus, Vadászfi Jenő, Vécsey Ferencz, Vermes Péter, Vető Zsigmond, Vezsenyi János, Vimmer Lajos, Vimmer Imre, Vimmer Kálmán, Visy Lajos, Vityé Miklós, Voith Manó, Vojnich Máté, Vojnich Simon, Vogl Sándor, Voronyák Lajos,-Vörösmarty Elek, Vyda Péter, Walla Géza, Walla Gyula, Warga Ignácz, Wámoscher József, Wéber Gyula, Wéber Vilmos, Weidinger Dezső, Weltmann Adolf, Wertheimstein Alfréd, Weinberger Sámuel, Weicberger Sándor, Weiszmahr Mihály, Weissner Sándor, Wilczek Sándor, Wigner Lajos, Wippern Frigyes,' Wittelsbach Ottó, Wolf János, Za'ay Kálmán, Zalesky Jenő, Zathureczky István, Zedtwitz Kurt gróf, Zboray Bertalan, Zemplényi László, Zoltán Elek csepei, Zichy Acdor gróf, Zichy Antal gróf 20—20 kor.
15. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
Dohánytermelési bizottság ülése. (1900 február 14.) Jelen voltak: gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt Baranyay Géza, Bogáthy József, Czobor Gyula, Daróczi Vilmos, Forster Aurél, esetei Herczog Péter, Küszltr Henrik, Kerpelg Kálmán, Kalmár Vilmos, __ Láng Ferencz, br. Malcomes Jeromos, Miklós Ödön, Marton Andor, báró Natorp Tivadar, Ordódy Pál, Perleberg Arthur dr., Propper Samu, Purgly László, dr. Szabó László, gróf Szapáry Gyula, Urbán Péter és gróf Zselénski Róbert biz. tagok. A tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, BubineJc Gyula ügyvezető titkár, Buday Barna titkár, de Pottere Bruno gyakornok és Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár előadó. Gróf Dessewffy Aurél elnök üdvözli a megjelenteket s az ülést megnyitja. Bejelenti, hogy Kállay András biz. alelnök az ülésről való elmaradását táviratilag mentette ki, gróf Csekonics Endre, a Toronlálmegyei gazd. egylet elnöke az ülésen nem vehet részt, de egyesületét Urbán Péter vál. tag és Marton Andor titkár képviselik a mai ülésen. 1898. évi dohányjövedéki statisztika,
Szilassy Zoltán előadó : A m. kir, dohányjövedék igazgatósága évről-évre közrebocsájtja a termelés, beváltás és gyártásra vonatkozó statisztikáját s mivel ezen adatok igen fontosak a termelőkre, azok kivonatát a következőkben röviden ismerteti. 1898-ban 666 községben 9169 termelő 62 221 kat. holdon termelt dohányt s ezen területen 48 704,138 kgr. dohány termeltetett, melyet a jövedék 8.446,701 frt 62 kr. értékben váltott be, ugy, hogy a dohánytermés átlaga 1 kat. holdon 783 kgr. volt és igy egy kat. hold átlag bevétele 135 frt 75 krt tett A dohány átlag ára kgr.-ként 17 frt 37 kr. A legtöbb dohány 1 kat. holdon 921 kgr. termett Miskolcz, Rakamaz és Nagy-Tárkáoyban, — a legtöbb bevétel: 177 frt 6 kr., B.-Csabán és Szolnokon éretett el, — a legkeveseb dohány 1 kat. holdon 339 kgramm Vásáros-Naményban termett s ugyan e vidék érte el a legkevesebb átlagárat is 51 frt 26 krral. A legnagvoab átlagot érte el Fogaras 100 kgr.-ként 23 frt 22 krral s a legkisebb átlagot 8 frt 28 krt Veszprém. Ezek egyike sem vehető azonban tekintetbe, mert mindkettő csak egészen kistermelő eredménye. Hátralékos évdijat fizettek: A levelenként való beváltás a következő Antal Sándor, Balázsovich Ernő 20 - 20 kor., Bartal Béla 16 kor., Bartóky József dr., Békéscsabai eredményt mutatja. Beváltatott: gazdakör, Bibó Dezső, Bittera Kálmán ifj. 20 20 kor., Szivardohány 16 233 kg. Blaskovich Ferencz, Bronner Armand 10—10 kor, Brüll Muskotály dohány 517,745 „ Ármin 20 kor. Büttner Róbert 10 kor., Csutha György Kerti „ 2.051,440 „ 40 kor., Detrich Gyula 20 kor, Deutsch Gyula 10 kor., Domahidy Elemér 40 kor., Ehrlich Ignácz, Eisler Miksa, Köz. kerti „ 849,129 „ Erendits Emil, Eötvös Károly ifj., Evva Ödön, Fischer Debreczeni „ 16.384.652 „ Károly, Fodor Albert, Forgách István gróf, Forster Szegedi „ 11.103,264 „ Dezső, Franki Ede 20—20 kor., Frenkel Dezső 10 kor., Tiszai „ 12.494 654 „ Gazsó István, Gracza György 20—20 kor., Gyérei Richárd 10 kor., Haidekker Károly 20 kor., Hankus Szuloki „ 835,788 „ Gábor 10 kor.,Harkányi Andor báró, Herczegh Mihály dr., Kapa „ 3 997,312 „ Herczog Mór 20-20 kor , Hirschfeld Arnold 10 kor., Hasznavehetetlen doh. 117,367 „ Hoffman Soma, Hornyánszky Pál, Imreh Antal, Romlás 336,554 „ Jeszenszky Andor, Jeszenszky József, Jékey. Sándor 20—20 kor., Kabos Miklós. Kátai Gyula 10—10 kor., Az átlagos beváltási ár a fuvarpótlék Komlóssy Kálmán 20 kor., Konkoly Elemér 8 kor., hozzászámitásával kitett 100 kg.-kint: Kovács Gáspár leleszi, Kozics Gyula, König József a magyar jövedék számára 18 frt 065 krt, 20-20 kor., Kristyory János ifj. 10 kor., Kuhinka Géza az osztrák „ „ 17 „ 624 „ 20 kor. Laszlovszky Kálmán, Leopolá Gusztáv, Lichtenstadter Béla 10-10 kor., Lipthay Frigyes báró, Lits Az osztályonként való beváltás eredménye Sándor 20 • 20 kor., Lukács Antal 1 kor., Löwensohn Gyula, Mandel Mór, Mándy Lajos, Mechwart Ernő, a következő: Mihályfi Károly, Móré József, Naeff Vilmos, Nagel Henrik, Nágel Vilmos ifj., Ocskay Rudolf ifj, Ofner. Oszkár dr., Összei 20-20 kor., Oláh Sándor 10 kor., Pethes Mihály, Piuk i l o g r a m m kovits József, Plachy Gyula, Pletnits Ferencz dr., 16,263 9,284 6,949 Politzer Bernát, Poroszkay Béla, Reiner Adolf, Ribiánszky Szivardohány Gyula, Rosztóczy Ferencz, Scbeftsik István ifj. Schell Válogatottdob. 1.066,370 789.059 277,311 Gyula báró, Scblichter Lidor 20—20 kor., Smialovszky Valér dr. 40 kor., Szabó Arnold, Széchényi István gróf, I. oszt dohány 8.741,897 4.811,374 3.929,523 „ 19.020 334 11.315,194 7.705,140 Szűcs Zsigmond, Sztriha Sándor '20—' 0 kor., Stugel II. „ József JO kor., Teleki Arvéd gróf sárdi urad. 20 kor., III. „ „ 15 213,470 9.205,122 6.008,348 Teleki László Gyula m.-nádasi gazd. hivatala 10 kor., „ 604.944 405,161 199,783 Vantsó Gyula 20 kor., Vay Dénes báró 30 kor., Vásár- IV. „ 4.490-,876 1.820,838 1.670,038 helyi Géza 20 kor., Vécsei Pál, Vértessy János, Világhy Kihányás , Gyula pa'otási, Walla Géza, Wei 'er Ado'f, Weisz Géza Hulladék „ 96,093 10,452 85,641 "1—20 koronát. | Összesen ... 48.250,217 28.267,484 19 882,733
15. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . Az osztályonként való beváltás képe azt mutatja, hogy bár az osztrák jövedék számára a legjobb dohánytermelő kerületekből váltatott be a dohány, a beváltás kedvezőtlenebb volt, mert aránylag kevesebb a magasabb osztályokban beváltott dohány, mint a magyar jövedéknél. A dohánylevitel a következő volt : a) Nyers dohány 5.405,687 kg. dohány, 8.617,211 forint 58 kr. értékben, 100 kg. dohány átlagos értéke 159 frt 41 kr. Legkisebb átlagára 29 forint 62 kr. a török köz. selejtnek és 52 forint 91 kr. a hollandi dohánynak volt. Ezenkívül csekély áravo'tmég a Ghiubek selejtnek (166 94 frt), Kyr selejtnek (52-89 frt), Purziosán selejtnek (51 59 frt). b) Dohánygyártmányok behozattak: A kincstár részére 420 838 frt 78 kr. és magánosok részére 288,970 forint értékben, az összes bevitel értéke 9.327,020 frt 36 brt tett ki. A nyers dohány 10 írttal, a gyártmányok 20 írttal számittatnak, holott a jövedék által behozott nyers dohány értéke 15 frt 94 kr. a számítás tehát helytelen, mert nem mutat kellő képet a behozatalról, kívánatos volna ezért, ha a behozott dohány értéke a jövőben a valóságot jobban megközelítőleg magasabban számíttatnék. A dohánybehozatal képe mindenesetre szomorú annyiból, hogy a dohánybehozatalnak évről-évre történő növekedését igazolja, ami a magyar dohány minőségének hanyatlását jelzi. A dohánygyártásnál a dohánygyári tisztek száma 180, altisztek és szolgáké 201, munkásoké 19,281 volt, összesen 19,662 személy volt a gyártás körében alkalmazva. A dohánygyártmányok a következők voltak: feldolgoztatott 23.369,431 kg. nyersanyag. Ebből készült: burnót 43,064 kg., finom pipadohány 2.554,970 kg., közönséges pipadohány 14.921,718 kg., szivar 2.697,472 kg., szivarka 1.274,627 kg., összesen 21.491,852 kg. A gyártmányok eladásának statisztikája a következő: a) az általános eladásban eladatott burnót 50,758 kg., pipadohány 17.652,295 kg., szivar 2.344,094 kg., szivarka 1.234r,600 kg., havanna 2,596 kg., összesen 21.284,343 kg., 45.538,432 frt 66 kr. ériekben. b) a különleges eladásban hazai gyártmány burnót 86 kg., pipadohány .250,785 kg., szivar 55,364 kg., szivar 54,045 kg., összesen 345,269 kg., 3.662,374 frt 79 kr. értékben. c) a valódi külföldi gyártmányokból szivar 9,491 kg., szivarka 12,877 kg., összesen 24,502 kg., 679,906 frt 41 kr. értékben. Az eladás mennyisége és értéke tehát mindössze kitesz 21.654,144 kg. ot, 49 880,713 f r t 86 kr. értékben. A m. kir. dohányjövedék pénzbevételének utolsó három évi eredménye a következő emelkedést mutatja: 1896. évben eladatott 21.140,493 kg., 48,842,034 frt értékben; 1897. évben eladatott 21.567,562 kg., 49.207,896 forint értékb n; 1898. évben eladatott 21 654,114 kg., 49.880,714 frt értékben. A fogyasztás volt fejenként 1896. évben 1-15 kg., 2-64 frt értékben; 1897. évben 1 "06 kg., 2-64 forint értékben; 1898. évben 1*15 kg., 2-65 frt értékben. Az eredmények tehát tetemes emelkedést mutatnak, annál sajnosabb tehát, hogy a jövedék ezzel szemben a termelők iránt oly szűkkeblű eljárást tanusit, hogy a beváltásnál a termelők az elért árak miatt állandóan panaszkodnak. A dohánykivitél a következő volt: Osztrák jövedék számára 17.827,935 kg., 3.144,443 frt 31 kg.; Bosznia-Herczegovina számára ismeretlen mennyiség 28,742 frt 40 kr.; Dohánykereskedelmi Részvény-Társaság utján 5.737,966 kg., 840,540 frt 64 kr., összesen 23.565,901 kg., 4.013,726 f r t 35 kr. értékben.
KÖZTELEK,
1900. F E B R U Á R
HÖ
17. 224
A tényleges kivitel a vámkiilföldre a tesz, mert a fősúlyt a beváltási eljárás módoDohánykereskedelmi Részvény-Társaság utján sítására fekteti. Szóló a beváltási eljárást tul5.204,018 kg., 914,558 frt 21 kr. értékben volt. sz;gorunak, nem méltányosnak és nem is D. K. R. T. által átvett dohány átlagos bevál- igazságosnak tartja, mert gyakran előfordul, tási értéke 14 frt 64 kr. volt s a D. K. R. T. hogy napok és termelők szerint változnak a által eladott dohány átlagos eladási értéke beváltási árak és megtörténik nem egyszer, pedig 17 frt 57 kr. volt. hogy egy termelő ugyanazon dohánytermékből Bár a kivitel az előző évekhez képest az egyik napon jobb árt ér el, mint a másik emelkedett, ez még nem kielégítő, mert csak napon. Ez azt igazolja, hogy az eljárás nem a legsilányabb minőségű, tehát a legrosszabb egyenlő és nem igazságos. Ezen eljárás eredanyagnak mintegy kényszerű kiviteléről van ménye az a felfogás, — ami sajnos nagyon el szó, de a régentén ellátott piaczok visszaszervan terjedve a gazdák és kertészek között, — zése a mai rendszer mellett el nem érhető. hogy a főczélt nem a minőségi termelésre fekA dohányjövedék összes tiszta jövedelme tetik, hanem a mennyiségre helyeznek súlyt és 32.829,999 f r t 417a br. (63 5 % ) volt. ez, ha általánosittatik, káros lesz közgazdaságilag a kincstárra és káros a gazdákra nézve és. Legyen szabad ezután a termelés szemA beváltási eljárás hibája vagy a fennálló pontjából némely dolgokra rámutatnom, amit szabályokban, vagy az alkalmázott közegekben ezen statisztikával összekapcsolni lehet. A legvan. Ezt bajos megítélni, szóló azonban azt első az alacsony beváltási átlag. 135 frtos áttartja, hogy mindkettőben van a hiba. Káros, lagos jövedelemmellett a dohánytermelést jöveha a beváltási eljárásnál alkalmaztatnak oly delmesen űzni nem lehet. Illetve amennyiben ezen közegek, melyek a dohánykezeléshez nem érteátlag a beváltás rovására esik, azt mutatja, hogy nek. Ahhoz értő egyéneket kellene alkalmazni. a gazdák hiába törekednek a minőségi termelésre, hogy ha nekik azt meg nem fizetik, töA másik eljárás, melyet az előadó is fölrekvéseik meg vannak bénítva. Reá kell mutatni említett, a polgári biztosok alkalmazása, ez erre és szóló azon meggyőződést szerezte ezen a czélnak nem felel meg. Erre a tisztre alkalstatisztikából, hogy az osztrák jövedék részére maztatnak a dohánytermeléshez nem értő oly túlságosan kedvezőleg váltatik be a dohány. megyei egyének, kik' különben is el vannak A másik, a mire reá kell mutatni, hogy foglalva egyéb közigazgatási teendőkkel s megtöra termelő érdeke nincs a beváltásnál kellőleg ténik, hogy a beváltásnál sokszor nincsenek olt megvédve. E bizottságban is több izben szóvá és igy kinevezésük czéltalan. Odajönnek, ha esettétetett a közigazgatási biztosok kérdése. Ez leg egy-egy termelő dohányának átvételénél intézmény ma teljesen czélttévesztett, mert a érdekelve vannak, vagy a mikor egyes termebeváltásra semmi közvetlen befolyást nem gya- lők részére nagyobb árakat kívánnak elérni, korolhatnak. Ha a termelő a beváltást beszün- amely árakat azután más termelők nem kapteti és a központból felülvizsgáló kiküldését kéri, nak meg. A polgári biztosok kiküldetése czélaz eredmény rendesen az, hogy az illető do- tévesztett. Sokkal helyesebb volna, hogyha hányterme'ő négy napig is kénytelen várni oly egyének alkalmaztatnának, esetleg a gazdaállatjaival, embereivel s végül arra a meggyő- sági egyletek kijelölése alapján, kik a terződésre jut, bárcsak soha sem kérte volna a melők érdekében működnének közre a beválfelülvizsgáló kiküldését, legalább nem érte volna tásnál. Felfogása szerint lehetne ezeknek igen tekintélyes hatáskört adni, még a kincstár akkora kár, mint ily várakoztató vexálással. érdekei teljes respektálásával is, mert, hogyha A legnagyobb bajnak tartja szóló azt, vitás kérdés merül fel, — akkor ne a központ hogy a dohánybeváltásnak mértéke költségvetéküldjön ki felülvizsgáló!, hanem legyen a sileg van megállapítva sa jövedék ezen összegdohánybeváltó hivatalnál egy felebbviteli hatóhez van kötve. Megtörténik, hogy a dohányság, amely két kincstári közegből és egy gazdatermelés nagyobb és jobb mint amire az elősági egyesületi tagból állana. irányzat megállapittatott és akkor egyáltalában nem képes a jövedék a beváltásnál a gazda De a beváltásnál alkalmazandó nyilváigényeinek megfelelni, az árakat leszorítja nosság is nagyon kívánatos volna. Erre nézve annak daczára, hogyha a dohánytermés mennyiszóló néhány évvel ezelőtt egy emlékiratban ségileg jól sikerül, minőségileg is jól szokott tett javaslatokat, melyekben kifejtette, hogy a sikerülni. A gazda tehát éppen mikor mennyi- beváltó hivatalnál a nagyobb termelőknél egyenségileg és minőségileg is jől sikerült dohánya ként, a kisebbeknél pedig községenként közzévan, akkor éri el a legrosszabb eredményt. tett beváltási eredmény nagy igazságtalanAnnyi bizonyos, hogy az állami költség- ságoknak vetne véget és a visszaélések orvosvetésnél a kereteket meg kell állapítani, de lására hathatós eszköz lenne. Ezenkívül nagy azt hiszi, hogy midőn külföldről nyolcz millió súlyt fektetne arra, hogy a dohánybeváltófrt értékű dohányt vásárolunk, talán a költség- hivatalok megfelelőleg szervezhessenek s érintvetés kereteit oly módon lehet betartani, hogy kezésük a közönséggel más legys n, mint most. a jövedék első sorban a magyar dohány bevál- Ma a dohánybeváltó tisztviselők s az odatariozó tását eszközölje oly módon, mint az minőségi- közegek és a gazdák között jó viszonyt alig leg és mennyiségileg is igazságos és a szabá- tehet látni, pedig fontos volna, hogy ne ellenlyoknak megfelelő és hogyha az előirányzat n létben, hanem egymással egyetértőleg dolgozzatul terjeszkedik, akkor a jövedék kevesebb nak kezdettől fogva a munka végéig. külföldi dohányt vásároljon, hogy a magyar termelő minden körülmények között ki legyen elégítve. Hogy ilyen viszonyok között a minőségi termelés emelése a gazdák részéről egyáltalán nem követelhető, mikor azt meg nem fizetik nekik, az természetes. Egyébként itt a bizottságban vannak gyakorlati gazdák, kik tapasztalataikat előadni sokkal illetékesebbek. Dohánybeváltás bajai. Szapáry Gyula gróf: Nem szívesen szólal fel, mert ezt már annyiszor megtette és szavai a pusztában hangzottak el és csekély részben vétettek figyelembe. Igaz, amit előadó mondott, hogy a jövedéknek ugy közgazdaságilag, mint pénzügyi szempontból oda kellene törekednie, hogy a minőségi jobbtermelést előmozdítsa és hogy a beváltási eljárást méltányosén szabja meg. Az elsőre nézve lényeges észrevételt nem
A dohánymag megválasztása igen fontos, s hogyha a termelő e tekintetben a beváltóhivatalhoz fordul, — ez nincs abban a helyzetben, hogy a talajnak és az éghajlati viszonyoknak megfelelőleg fölvilágosítást tudjon adni a mag megválasztására nézve. A dohányosztályozás és csomózásnál is megfelelő útbaigazítás adandó, mert a gazdaközön=ég e tekintetben tájékozatlan. A dohánycsomókat a dohánybeváltó tiszt közreműködésével kellene elkészíteni, ez sok anomáliát és sérelmet szüntetne meg. Szóló pontokba foglalta észrevő'eleit és javaslatait, melyeket a következőkben a szakosztály elé terjeszt: Tegye az OMGE. tanulmánya tárgyává, nem volna helyes lépéseket megindítani az iránt, hogy a dohányjövedéki ügyek a pénzügyminisztériumból a földmivelésügyi minisztériumhoz tétessenek át.
,292 Addig is, mig az OMGE. ezen kérdésben állást foglal, hivassék fel a pénzügyminiszter — hogy a dohánytermelésre és különösen a jobb minőségű dohánytermelésre buzdítsa és támogasa a termelőket, hogy különösen a dohánybeváltási eljárás módosittassék a megállapított dohánybeváltási árak méltányosabb és igazságosabb alkalmazása által, hogy ezáltal a dohánytermelők ösztönt nyerjenek jobb minőségű dohány előállítására, hogy a dohánybeváltás ne e czélra gyárakból kiküldött, a termelésben nem jártas közegek által eszközöltessék, hogy az alkalmazott polgári biztosok ne a törvényhatóság, hanem a gazdasági egyesületek, vagy a termelők kijelölése alapján bizasanak meg, hogy a beváltásnál követett eljárás ellenőrzése szempontjából a beváltás eredménye a beváltás helyén kifüggesztessék és pedig a nagyobb termelőknél egyénenkint, a kisebb termelőknél községenkint. Végre, hogy a dohánybeváltó hivatalok akként szerveztessenek, hogy azok főnöke a hivatal körzetéhez tartozó teendőkkel folytonos érintkezésben legyen. Felügyeljen és tanácsot adjon a használandó dohánymag megválasztására. Felügyelje a dohány kezelését, szedését, szárítását, csomózását minden nagyobb termelőnek és minden községnek mintacsomók kiállítása által, hogy a dohánybeváltó-hivatal főnöke és annak segédszemélyzete bizassék meg a dohánybeváltással, hogy felmerült vitás kérdés esetén a helyszínén legyen egy 3 tagu felebbviteli hatóság, melynek 2 tagja a pénzügyi közegekből legyen kinevezve, egyik tagja ezen bizottságnak legyen a gazdasági egyesület vagy a termelők által megbízott közeg.
KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁR HO 17. Szóló tudja, hogy a tisztviselőknek meg van tiltva, hogy a termelőkkel érintkezzenek; hiába hívja a termelő a dohánybeváltó tisztviselőt, az nem megy ki a terülelre. Ne tekintse mindezeket a jövedéki "igazgatóság vádnak, azért hivatik e gyűlés össze, hogy itten aggodalmaiknak, sérelmeiknek, panaszaiknak, a termelők kifejezést adjanak. Szerinte az organizmusban a hiba, az eljárásban és annak pénzügyi részében. Magáévá teszi Szapáry indítványát és örül, hogy az felvettetett, de megtoldani kéri azzal, hogy a jövendő dohánytermelési szabályzatból a sok skála küszöböltessék ki és konczentráltassék.
15. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. a dohányos évi fáradtságának diját kapná azáltal, hogy az előállított termést átadja, akkor az árakat osztályozás által állapítják meg, melyre a termelő semmiféle befolyást nem gyakorolhat és csak rimánkodással bir valamit kivinni, jogi védelme nincs, mert a polgári biztos piktus maskulus. Szólónak nem a személyek, hanem az intézmény ellen van kifogása. Az állami igazságszolgáltatásban még az apagyilkosnak is van védője, a magyar dohánytermelőnek nincs. Szükségesnek tartja, hogy legyen egy orgánum, amely a termelff nem túlzott, de jogos érdekeit védi. S a gazdasági egyesület kiküldöttje volna azon alkalmas személy, amely a termelő érdekeit védheti, ha ennek az osztályozásnál befolyás engedélyeztetik.
Szabó László dr.: A gömörmegyei gazdasági egyesület megbízásából és a gömörmegyei termelők nevében kér szót. Megyéjének dohánya 1848 előtt jó minőségű volt. Akkor 100 frton Van még egy kérése, amelyet osztani fog adták el a dohányt és első volt a gömöri minden dohánytermelő és ez az, hogy a dohánydohány az ország dohányai között. Igazságos jövedéki tisztviselők gyenge díjazásban részeaz volna a jövedék részéről, hogyha azt a sülnek, amely az államhoz nem méltó és nem dohányt, amelyet nagy haszonnal értékesíthet, helyes, hogy azok, akik az államnak 100.000-re legalább jobban fizesse meg, hogy a termelő menő becslést végeznek, ilyen csekély díjazásis haszonnal dolgozzék és munkásai is meg- ban részesüljenek. Igyekezzék a jövedék tiszttudjanak élni. A 80-as és 90-es évek elején a viselői anyagi helyzetét javítani és akkor szakcsetneki muskatályt termelték Gömörben és képzettebb egyénekkel többre is fog menni. termelése jövedelmező volt, mert a beváltási Bogáthy József: Azok után, amit gróf ár magasabb volt, mint most s a hozam is Szapáry fölhozott, csak egy körülményre figyelnagyobb volt. De a 90-es évek eleje óta szent- mezteti a bizottságot és ez azon abuzus, andrási muskatályt kell termelniők s azóta amely az idén különösen nyilvánult, hogy nemveszteséggel dolgoznak. Ez állítás igazolására csak a kihányásnál, de a harmadik osztálynál fölhozza, hogy Gömörmegye klímája zordonabb, is átlagban bizonyos százalékot húznak le a sokkal több szárító helyiségre van szükség s hivatalok, az esetleges romlásra. Ez azonban hogy a termelők erre törekszenek, bizonyítja egészen a beváltó tisztviselők önkényétől függ. az, hogy nincs olyan termelő, ak nek ne volna Ezt szóló kicsinyes eljárásnak tartja s javatöbb szárító pajtája, mint, amennyit a törvény solja, hogy a bizottság tegye magáévá a előír. Ami dohány termeltetik, az kitűnő. En- Szabolcsmegyei egyesület átiratában foglaltakat nek igazolására szóló felolvassa a miskolczi és hasson oda a jövedéki igazgatóságnál, hogy dohánybeváltó hivataltól hozzá intézett átira- az e százalékos levonást tiltsa el. tot, amely a központi igazgatóság rendelete Kerpely Kálmán: A beváltási eljárásra alapján értesiti, hogy a magbeszerzés az ő terméséből rendeltetett el. Ez igazolja, hogy ez nézve kíván szólani. Szóbahozta a dohányMiklós Ödön: Helyesléssel fogadja gróf a dohány az elsők közt foglal helyet. S hogy jövedék igazgatójának, hogy a beváltást más Szapáry javaslatait. Tavaly e bizottsági gyűlé- ezt elérje szóló, nem kiméit sem költséget, alapokra lehetne fektetni külföldi példák után sen már szóba hozta a viszonyt, amely a be- sem fáradtságot, s az eredmény azs hogy indulva, ahol az aljlevelek, anyalevelek stb. váltási tisztviselők és a termelők között van; három év óta dohányföldje hasznot nem ho- kiválasztása és szárítása a szárító pajtákban is szerinte a külső szervezet, az az elszigeteltség, zott, dohányosai eladósodtak. S ez nem kivé- külön történik s ezen dohányokat bizonyos miben a beváltó tisztviselők állanak a gazdák- teles állapot és ha szóló pajtái elégnének, átlagos áron veszik az illető kereskedők. Igy történik ez Németországban és más kal szemben ez megmagyarázhatlan és érthe- örömmel abbahagyná a termelést. nagy leveleket termelő országokban. Szóló tetlen. Szóló a kormányzati ágazatok közül Az a körülmény, hogy sokan kérnek do- tudja, hogy Magyarországon — tekintettel egyetlenegy intézményt sem ismer, amely oly az egyedáruságra, — a beváltásnak ilymódon hánytermelési engedélyt a jövedéktől, nem igakevéssé áll a gyakorlatban a gazdák rendelkezolja, hogy a dohánytermelés nálunk jövedel- való keresztülvitele nehézségbe ütközik, — zésére. Kiváltképpen kifogásolja, hogy a magter- mező, mert azok még nem termeltek dohányt de a jövedéknek meglehetne állapítani, hogy egyes körzetekben 10—20 év alatt mi volt a melésre nézve nem kapnak a gazdák szakértő és igy nem ismerik a helyzetet. beváltási ár és e szerint lehetne a beváltást utmutatást. Az uj termelő a mostani árak mellett ott eszközölni elsősorban azoknál, akik kifogásNagy baj az, hogy degenerált dohá- lesz, ahol a régi termelő, azzal a különbtalan termelőknek mutatkoztak ős igy idővel a nyokkal dolgozunk az ország területén, ez séggel, hogy a tandíjat is megfizeti. A termetöbbi termelők is igyekeznének dohányaikat tűnt ki a kiállítás alkalmával is. A föhiba te- lők nagyrésze kénytelenségből maradt termelőilymódon átadhatni s bizonyos jobb minőségre hát abban rejlik, hogy tiszta dohánymagot nek, de kényszermunkával eredményeket elérni térnének át. kapni nem lehet, pedig nem tudja átlátni szóló, nem lehet, s odajutnak a termelők, hogy nem hogy a dohányjövedék miért nem fektet erre fognak dohányost kapni, mert az más téren Csetei Herczog Péter: Helyesli azt, amit is súlyt, holott üzleti eredményeinek emelke- keres foglalkozást. Törvényes intézkedéssel a előtte szóló mondott, de az egyedáruság nagy dése kívánja ezt. dohányost szorítani nem lehet a jobb termeakadályt gördit ez elő. Utal Franczia- és Hallottuk itt, hogy mily mennyiségek lésre s a kincstárnak állana érdekében juta- Olaszországra, Romániára és Szerbiára, ahol importáltatnak, ennek helyességét elismerjük, lommal is biztatni a dohányosokat, hogy jobb mindenütt osztályonként váltják be a dohányt, mert sok minőséget nem lehet nálunk ter- minőség termelésére törekedjenek, mert eszerint mert az másképp nem eszközölhető. Az ideális melni, de megütötte szólónak a füleit a hol- a rendszer szerint a dohányos a tömeg elő- állapot az, hogy a dohány belső értéke landi dohány importja, amely a legsilányabb állításban keres és talál kárpótlást, sőt maga szerint vétessék át. De a dohányjövedéknek minőségű dohány azok között, amelyek impor- a termelő is. Szóló kimutatást állított össze nincs annyi szakembere, hogy a dohányt táltatnak s kár egy krajczárt is kiadni érte. öt évről, mely azt mutatja, hogy a dohány- minőség szerint megtaksáltathassa. Pipadohányból is sokat importálunk Oroszor- termelés Gömörmegyében ezen öt év alatt Az utóbbi időben a dohánykivitel szép szágból, pedig ezt a szükségletet a hazai do- semmi jövedelmet nem hozott. lendületet vett és most ott vagyunk, hogy hányból is tudnánk pótolni, hogyha e téren a Kifogásolja szintén a sok osztályt, mert 50—51,000 q.-t vagyunk képesek kivinni, de minőségi termelésre törekednénk. Csakhogy minél több osztály van a beváltásnál, annál hogyha versenyezni akarunk a világpiaczon, itt az a baj, hogy ha nálunk valaki minőségi nagyobb a hajlandóság a dohány minőségé- ezt csak ugy tehetjük, ha versenyezni tudunk, termelésre fektet súlyt, fáradozását a jövedék nek a lenyomására. Kifogásolja azt is, hogy vagy minőségben, vagy árban. Minőségben nem fizeti meg, mert minél finomabb minő- a rétháti dohányt, ha egy kissé zöldes, kerti nem vagyunk képesek versenyezni, tehát az ségű a dohány, annál vékonyabb és igy a dohánynak váltják be, ami jelentékeny árkülön- árral kell pótolnunk, ami szintén nem történmérlegen nem nyom. Ezért helyesli gr. Sza- bözet s ezt módosíthatná a jövedék akként, hetnék meg, ha a kormány áldozatokat nem páry indítványát, hogy a beváltás módja és hogy az osztálynak meg nem felelő dohányt hozna. egyáltalán a beváltás, amely a termelési viszo10°/o-al alacsonyabb árban váltaná be. Dr. Perleberg Arihur: A mai tanácskonyoknak nem megfelelő, változtattassékmeg. Szólónak nem volt kellemetlensége soha, zásnak első tárgya az 1898. évi dohány staKifogásolja ezután szóló azt, hogy 8 skála de abszurdumnak tartja azt, hogy mikor a ter- tisztikának ismertetése ; — méltóztatott megvan a beváltásnál alkalmazva, ami igen sok. melő ezrekre menő befektetett tőkéjének kamat- állapítani és konstatálni, ugy a termelés mint A nyolcz skálát redukálandónak tartja. ját, szorgalmának, munkájának eredményét s a gyártás és kivitel tekintetében nagyot halad-
15. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . tunk. Termelés tekintetében haladtunk annyiban, hogy 10 évvel ezelőtt 62,000 és ma 65,000 holdon termelünk dobányt. A gyártás tekintetében szintén haladtunk, méltóztatott konstatálni, hogy évről-évre 8—9—100,000 forinttal többet veszünk be, mint az előző években a kivitel tekintetében is haladtunk, ugy, hogy 54,000 q. dohányt vittünk ki, tehát minden tekintetben legalább is megnyugtató az eredmény. Ezzel szemben azt méltóztattak mondani, hogy rossz a hivatalnoki szervezet, a beváltási szabályzat nem felel meg, az átvétel nem töríénik megfelelő és a gyártás ne történik kellő proczedurák szerint. Szóló ezt az ellentmondást szeretné magának megmagyarázni s kérdezi, hogy hol a hiba ? Mindenekelőtt az egyes felszólalásokra akar válaszolni. A statisztikára nézve, azt hallotta itt, hogy az osztrák jövedék részére beváltott dohány átlagos ára kevesebb, mint a magyar jövedék részére beváltott dohányé. Ezt szóló puszta véletlennek tartja. Ez a többi évben nem volt, mert az eljárás olyan, hogy az osztrák jövedékkel évrőlévre megállapodás történik. A magánosok részére a behozatal tekintetében intézkedés történt, hogy az ármegállapítás másképpen határoztassék meg. Áttérve a termelésre e tekintetben gróf Szapáry Gyula azt mondja, hogy a hivatal szervezet elégtelen és nem felel meg. Másoldalról is hangoztatták, hogy a tisztviselők díjazása nem áll arányban az azok által teljesített munkával. Erre nézve megjegyzi, hogy a legutóbbi tárgyalás alatt levő költségvetés is mutatja, hogy a dohányjövedéki felügyelők rangban és fizetésben emelkedtek. Es a jövedék iparkodni fog alkalmazottjainak olyan exisztencziát adni, hogy egészen szabadon és függetlenül működhessenek. A beváltási szabályzat módosítására nézve felhozatott, hogy a beváltás a gazdasági egyesületek közbenjárása mellett eszközöltessék s miután a szabályzat most u;ra fog megállapittatni, a javaslatot bátor lesz szóló a gazdasági egyesülethez véleményezés végett megkü'deni s a bizottságnak alkélma lesz ebhez hozzászólni. A termelésre az mondatott ki, hogy a magválasztásnál nagy hibák követtetnek el és nem fordit reá a jövedék kellő gondot. A jövedék a földmivelésügyi minisztériummal együtt azon törekszik, hogy a jövőb. n plombozott zsákokban adja a magot a termelőnek és igy semmi visszaélés nem fog történni.
KÖZTELEK,
1900. F E B R U Á R
HÓ
17.
Forster Aurél: A termelők sérelmét abban látja, hogy bizonyos %-ék levonatik skihányásnak neveznek oly anyagot, amely gyártásra alkalmas. A statisztika is azt mutatja, hogy 30—40.000 métermázsa dohány váltatik be kihányásban. Különösen nehézményezi azt, hogy nincs elég szakértő és különösen pestvármegyei termelők részéről hozza fel azt a panaszt, hogy a dohány beszállításánál a fővárosi kövezetvámot is kell fizetniök. Kéri a dohányjövedék jelenlevő igazgatóját, hogy saját hatáskörében hasson oda, hogy pestvármegyei termelők a kövezetvám alól felmentessenek. Szapáry Gyula gróf: Elismeri a pénzügyminisztérium azon nagy sikerét, hogy a külföldi kivitelt elősegítette és ennek következése, hogy ismét több dohánytermelési engedélyt lehet kiadni. A dohányjövedéki igazgatónak nyilatkozata s az az utasítás, melylyet kiadott, bizonyítják a jóindulatot, amelyei a termelők iránt viselteti, azonban szerinte az utasítás és annak végrehajtása között nagy különbség van és a panaszok szülőokát az képez', hogy az utasítások nem tartattak be sok helyt. Változás a rendszerben is és a polgári biztos kiküldésében is, ez volna kívánatos ugy szintén az is, hogy a beváltó közegek a termelővel semmi összeköttetésben nincsenek. Dessewffy Aurél gróf, elnök: Határozatként kimondja, hogy a bizottság gróf Szapáry Gyula által beadott javaslatát elfogadja és annak értelmében a felterjesztés intézését elhatározza. A bizottság köszönettel veszi tudomásul a dohányjövedék igazgatójának felvilágosításait és a jövő évben lejáró dohány beváltási szabályok és árak megállapítására gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt, gróf Szapáry Gyula, gróf ZselénsJci Róbert, Czobor Gyula, Forster Aurél, dr. Szabó László és Szilassy Zoltán tagokból álló bizottságot küldött ki. A bizottság felterjesztés intézését határozta el a Szabolcsvármegyei gazdasági egyesület átirata alapján az iránt is, hogy a beváltásnál a dohány romlására egész önkényesen levonni szokott százalék levonása méltányosabban és csekélyebb mértékben történjék. Végül Kerpely Kálmán a debreczeni gazdasági tanintézet igazgatója és a dohánykisérleti állomás vezetője tartott érdekes előadást a mult évben szerzett dohánytermelési tapasztalatokról. Az előadást lapunk egyik legközelebbi számában fogjuk közölni.
Áttérve a beváltásra azt mondjak, hogy I A lisztkivitel támogatása. a termelő érdeke nincs megvédve és, hogy a politikai biztos nulla. Ez a kérdés már többA kereskedelmi miniszter végre elintézte ször előfordult s a jövedék nem tehet arról, a megszüntetett őrlési forgalom aktáját. Jelenhogyha a politikai biztos kötelességét, vagy tékeny kedvezményt kapott a Fiúmén át iráállását nem fogja fel, mert ha a termelő nincs megelégedve az átvétellel, akkor a dohány nyuló lisztkivitel és a buzaszállitás is a kivitelre félretétetik és a felügyelő fog dönteni. Ez a kerülő lisztmennyiség arányában. Miután az engemásodik fórum nincs onnan messze és az délyezett szállítási díjtételek a kilometrikus távolegész beváltás ideje alatt tényleg beutazza a ság 8lapján fognak alkalmaztatni, ennélfogva a körzetet. kedvezmény általánossá vált. Ez tehát nem Többször hallotta szóló a panaszt, hogy az átvevők nem járnak el egyformán és, hogy egyes nagymalmok privilégiuma lesz, mert a költségvetésben felvett összegen felül nem előnyeiben az egész magyar malomipar részeadhat a jövedék semmit. Ez nem áll, mert igaz, sülhet. Ezért az intézkedésért őszinte elismerés hogy az összeg meg van állapítva, de ha az illeti meg Hegedűs Sándor kereskedelmi minem lenne elégséges, a pénzügyminiszter ad nisztert. póthitelt és ugy Szeljük a dohányt, amilyennek A szállítási kedvezmények általánosításáátvéttetik. {Előadó: A mult évben 99 frttal fizettek többet az előirányzatnál.) ban voltaképpen az iparpártolásnak egyedül Felolvas egy köriratot, amelyet a beváltó elfogadható és igazságos elve érvényesült. hivatalokhoz intézett, hogy mindén körzetben Igazság abban nem volt, hogy a kedvezményekaz a dohányos, ki legjobban váltja be a dohánek egyes viszonylatokra való korlátozásával a nyát ugy, hogy se a termelő, se a jövedék szempontjából nem esik kifogás alá az el- fővárosi malmoknak versenyképességét mesjárása, bizonyos jutalomban részesül, ennek terségesen emelték a vidéki malomipar rovámorális hatása meg lesz, mert az illető minőségi sára, ugy, hogy a vidéki malmok egyré^ze a táblázatába is bevezettetik. vámkülföldre való kivitellel is felhagyni volt Méltóztassék ezt tudomásul venni s be kénytelen. De nem volt ebben a protekcziós fogják látni, hogy a jövedék a legszigorúbban rendszerben gazdasági ráczió sem, mert a jár el és pontosan ragaszkodik a beváltási vidéki malmok hátraállitása következtében szabályzathoz.
293 lisztkivitelünk leapadt néhány nagymalom túltermelésének mértékére. Most az történik, aminek jogosultságát mindenki elismeri. Elősegítik a magyar liszt kivitelét. Részesül tehát kedvezményben mindenki, aki magyar lisztet akar kivinni. Ez a kedvezés a buzafelesleg lisztalakjában való kivitelének, a magyar mezőgazdaságnak is érdeke. Sohasem tagadtuk, hogy a malomiparnak kiviteli vállalkozásában való támogatása közérdek. A közlekedési és tarifapolitika hivatott első sorban a malomipar kiviteli érdekét szolgálni olyképpen, hogy hozott áldozatai a közhaszonra visszatérüljenek. Csak oly irányú beavatkozását nem ismertük el helyesnek, hogy igazságtalan versenyt teremtsen és szembeállítson egyformán jogosult érdekeket. Egyes viszonj latokra nézve megállapított tarifakedvezmények ilyen igazságtalan versenynek a tényezői, amelyek csak kivételes esetekben czélszerüek, de nem voltak elfogadhatóan indokolva a malomiparral szemben történt alkalmazásukban. Amint tehát a kizárólagos jellegű tarifakedvezmények minden kombinácziója ellen tiltakoztunk, épp oly örömmel fogadjuk most az általánosított kedvezményeket, melyeket az egész malomipar egyformán használhat versenyképességének javára s a továbbiakban egyformán saját élelmességük s fejlődési képességük természetes feltételeire lesznek utalva. El lenne intézve most már az őrlési forgalom után visszamaradt kárpótlás kérdése is. Elmondhatjuk, ez volt az első s igazi agrárius akta, amelyet a kormány változatlanul helybenhagyott. Zárjuk le mi is és reméljük, hogy nem lesz okunk többé vele foglalkozni. Az igazságos elv, amely a kereskedelmi miniszter rendeletében érvényesült, jól érthető tetszésre talált a vidéki malomiparosok körében is és arra buzdította a vidéki malomiparososok országos egyesületét, hogy még további egynehány lépésre kérjék a minisztert a kezdeményezés megkezdett utján. Emlékiratot nyújtottak be ugyanis a kereskedelmi miniszterhez, amely miután rámutat arra, hogy a szállítási kedvezményeknek egyes viszonylatokra történt korlátozása, mennyire ártott eddig az azokat nem élvező malmok versenyképességének és lisztkivitelünknek; a malomiparosok óhajait következőkben foglalja össze : „Amidőn hálásan fogadjuk Nagy méltóságod bölcs intézkedését és mint semmiféle érdeket nem sértő, méltányos és igazságos intézkedést üdvözöljük, annak az elvnek, mely Nagyméltóságod ezen intézkedésében érvényesül, további alkalmazását vagyunk bátrak kérni egyrészt a vámkülföldre irányuló kivitel egyéb irányaiban is, másrészt pedig az Ausztriába irányuló kivitel számára. A nem Fiúmén át irányuló vámkülföldi kivitel számára abban az indokolt reményben vagyunk bátrak Nagyméltóságodtól ugyanazon egységi díjtételek engedélyezését ős ugyanazon föltételek megállapítását kérni, hogy a kivitel ezen segélyezésével sikerülni fog svájczi piaczunkat különösen azon lisztfajok számára visszahódítanunk, melyek a belföldön egész mennyiségükben nem értékesithetők és amelyek a közvetlenül az őrlemények, közvetye pedig a buza áralakulását befolyásolják hátrányosan. Az közép és barna lisztfajokról, illetőleg ezen lisztfajok fölöslegének a vámkülföldön való értékesítéséről van szó, melyekkel Ausztriában nem vagyunk állandóan versenysenyképesek
294 és melyeknek legbiztosabb elhelyezést a Svajcz nyújt. A szállítási dijak azon általános mérséklése, melynek engedélyezése Nagyméltóságod hivatkozott magas elhatározásában foglaltatik, közelebb fogja hozni a Svajezba való kivitel lehetőségét és a malomvállalatokra nézve nem lesz leküzdhetlen nehézség annak az áldozatnak a meghozása, amely az államvasutak által, nyújtható kedvezményen tul szükséges még arra, hogy a magas lisztvámok miatt évek előtt megszakadt összeköttetéseinket, megújíthassuk és állandósíthassuk. Az ausztriai leivitel tekintében pedig arra vagyunk bátrak Nagyméltóságodat alázattal kérni, hogy azokat a szállítási kedvezményeket, melyek búzára, lisztre a vízi ut vercényének indokából egyes viszonylatokra nézve, vagy mennyiséghez kötötten érvényben vannak, kegyeskedjék minden föladó állomásra nézve, és mennyiséghez nem kötötten általánosítani és megszüntetni azt, hogy a vidéki lisztszállitmányok vasúti dijai Budapest állomáson megtörve számíttassanak az osztrák határig. Ezek a különleges és csak egyes viszonylatok számára engedélyezett kedvezmények mindig az államvasutak azon érdekei által voltak indokolva, melyek a vizi uton elszállítható árumennyiségnek, vagy azok egy részének a vasu'ra való terelésében rejlenek. Ha belenyugodtunk is, mint megváltozhatatlan elvébe a vasút kezelésének, ezon elvnek következményeibe, nem szűntünk meg érezni a vidéki malmok minden irányú versenyképessége csökkenésének a következményeit, nem szűntünk meg látni, hogy a vidéki malmok versenyképessége miként esik áldozatul ezen elv következményeinek még az ausztriai malomvállalatok versenyével is, mely utóbbiak búzát kedvezményesen szállíthatnak tőlünk a magyar államvasutak vonalán. És nem változott az a meggyőződésünk, hogy a hazai malomvállalatok egymás közötti versenyviszonyainak változása nélkül, tehát minden kára nélkül azoknak a malomvállalatóknak, melyek a kivételes kedvezmények élvezetében vannak, természetes és nem kifogásolható módon erősödnék meg a vidéki malmok versenyképessége az osztrák malmokkal szemlen, ha a most korlátozottan érvényben levő kedvezmények élvezetébe jutnak a vidéki malmok is. Most, midőn Nagyméltóságod bölcs elhatározása a száll'tási kedvezmények általánosítását mondotta ki a kivitel egyik iránya érdekében, legyen szabad rámutatnunk alázatos kérelmünk indokolása képen arra, hogy ha érdeke az államvasutaknak a vízi úttal szemben való verseny és az olcsó szállítási dijakkal való verseny azért, hogy az elszállított áruk nagyobb hányada jusson vasúti szállításra, bizonyára nem károsítja ezt az érdeket az sem, ha ez a nagyobb mennyiség liszt vagy őrlemények alakjában jut vasúti szállításra. Az pedig kétségtelen, hogy a buza mennyiségek tömegét a vasút a maga szállítása számára megszerezni nem képes a vízi ut természetes előnyeivel szemben, mig megszerzi ezt a tömeget akkor, ha az őrleményéknek ugyanazt a kedvezményt nyújtván, mint a gabonának, elősegíti azt, hogy az Ausztriába kivitelre kerülő, mert fölösleget képező búzamennyiségek a vasúti szállításra utalt liszt alakjában jussanak kivitelre". Az vidéki malomiparosok egyesülete azt kéri tehát, hogy a lisztnek a kivitel minden irányában általánosan élvezhető szállítási kedvezményeket adjanak. Bizonyára olyan óhaj az, amelyekkel szemben az államvasutak pénzügyi szempontjai sem egészen közömbösek. Ezek mérlegelésével az államvasutak érdeke kifogást emelhet, de kevésbé a kereskedelmi miniszter. Előtte az ipartámogatásnak egy, elvi szempontokból megtámadhatlan tervezete fekszik. Támogatni a visszaesett lisztkivitelt bármely
KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁR flO 21. gazdasági tényező károsodása nélkül oly mértékig, ameddig a hozandó áldozatok a közgazdaság javára remélhetőleg visszatérüliiek. Részünkről aláírjuk ezt a kérvényt, jeléül annak, hogy a lefolyt ádáz küzdelmek daczára, a mezőgazdaság s a malomipar jogo sult törekvései között nem áll fenn érdekellentét.
;
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Káfeást.
Uj növényféleségek előállítása mesterséges keresztezés utján. Ö Mint a durhami egyetem gazdasági osztálya rendes hallgatójának volt alkalmam egy angol testvérpár nagy horderejű vetőmagnemesitési kísérleteit látni és most a napokban egy angol lap olvasásánál újra figyelmessé lettem e tárgyra, melyet remélve, hogy gazdatársaim és a szakemberek figyelmét megérdemli, röviden közzé akarok tenni. Hazánkban is, más országokban is többen foglalkoztak már vetőmag nemesítéssel kiválasztás utján, de uj fajok előállításán keresztezés utján, tudtommal hazánkban senki sem fáradozott. Ezen a téren kísérleteznek és ped'g fényes eredményekkel 1880 óta Garton urakWarringtonban egy lancashirei magkereskedő fiai. A buza keresztezésénél azon terv szerint jártak el, hogy a virágot körülzáró zöld burkot ki kell nyitni, a himnemü nemzőszerveket onnan kivágni és azon idegen növényéit, melylyel kísérleteznek, alkalmas időben oda bejuttatni. Ezen kényes műtét sok próbálgatás, microscopicus vizsgálódás után és miután rájöttek, hogy a megtermékenyülés csakis napvilágnál történik, végre sikerült és igy állott elő az első hybrid. A nehézségek azonban ezen első sikerrel még korántsem voltak legyőzve; hátra volt még az uj fajok állandóvá tétele és tudjuk, hogy már állatoknál mily nehézségekkel jár egy jelleg állandóvá tétele azaz fajjelleggé való kifejlesztése, hát még ily aprólékos munmunkával járó növényeknél. A második generáczió mindenféle korcsokat eredményezett, melyek közül igen nehéz volt alkalmas szülőket kiválasztani. Hogy a kísérletek mily nagyszabásúak voltak, azt mutatja azon tény, hogy nem kevesebb, mint 350 buzafajt használtak Garton urak és pedig : 36 angol, 25 német, 26 franczia, 4 orosz, 15 magyar, 104 görög, 65 olasz, 60 indiai, 12 ausztráliai, 2 japán és 45 amerikai eredetűt. Az angol buza főfogyatkozása nagyon csekély aczélossága s ezen segítendő Gartonék a régi linkolni vörösbuzát triticum speltával keresztezték. A keresztezés sikerült és a meglepő eredmény az, hogy a hybrid aczélosabb, korábban érik és mint a szülőgyom, nem pereg ki, mi tekintettel az Angliában gyakori erős szelekre, nagy előny a régi buza fölött; minőségre nézve ped'"g ezen uj buza fölülmúl minden mást, a legjobb külföldit is. Hasonló kísérletek tétettek zabbal is, több mint 100 fajjal és pedig : 20 angol, 12 német, 10 franczia, 7 orosz, 6 magyar, 6 görög, 8 olasz, 12 indiai, 8 ausztráliai, 14 amerikai ós 2 kinai zabbal. Keresztezésre a kínai zab zab vált be, melylyel fényes eredményeket értek el, miről a durhami egyetem gazdasági osztályának jeles tanára dr. William Somerville által vezetett kísérletei tanúskodnak; az addig legjobbnak elismert skót zab ugyanis adott acrenkint: 39 bushelt = 14 1 hl. szemet és 24 cmt. = 1219 2 kg. szalmát, mig az uj faj adott: 56 buschelt 20'4 hl. szemet és
16. SZÁM. í o - i K
ÉVFOLYAM.
34 cmt = 1727 kg. szalmát. (1 acre 0 6 kat. hold.) A legjobb angol sörárpák kétsorosak, azaz két sor szem van a kalászon, mig 4 sor terméketlen virágocska szemet nem termel. Garton uraknak keresztezési szisztémájukkal sikerült ezen atrophált sorokat is újra megtermékenyíteni s ekkép az árpa hozamát fokozni. Igy festuca és lotium, rendes vöröshere és a nagylevelü vöröshere kombinálásából sikerült uj fu- és hereféléket előállítani, melyek jótulajdonságokban a régieket fölülmúlják. Hasonlóképen répával is kísérleteztek. Az eredmények fényes voltáról meggyőződtek Anglia legjelesebb szaktanárai és meggyőződtek gazdák is, kik ezen uj fajokkal kísérleteket téve, nem győzik azokat eléggé dicsérni. Átesve a kezdet nehézségein a Garton testvérek, mint úttörői egy uj iránynak, tágas teret nyitottak a jövő botanikusainak uj vizsgálódásra és kísérletezésre. Talán érdemes lenne, ha hazai szaktudósaink is kísérleteznének e téren s igy fejlesztve hazai terményeinket, a gazdát is segítenék. Gróf Teleki Arlur.
TAKARMÁNYOZAS. Rovatvezető: Cselkó István.
A tápanyagok viszonylagos értékéről. Mióta tudjuk, hogy az állat ásványi anyagokon kivül csak a takarmány fehérjéje, zsírja és szénhydrátjaival táplálkozik, ezek mennyiségéből szoktuk a különféle takarmányok viszonylagos értékét meghatározni, és pedig ugy, hogy az említett három szerves tápanyag mindegyikének bizonyos értéket tulajdonítva kiszámítjuk, hogy hány értékegységet tartalmaz a takarmány. Legszokásosabb most a König által ajánlott számítás, melynél a fehérje, zsír és szénhydrát értékaránya 3: 2 :1-nek vétetik. Ez a számítás eléggé ismeretes, ugy, hogy nem szükséges példával bemutatnunk, de azt kijelenthetjük, hogy a milyen egyszerű és kényelmes az, oly megbizhatlanis, és pedig ezért, mert a takarmány táphatása nemcsak fehérje, zsir és szénhydráttartalmától, hanem más tényezőktől is függ, mit már az is bizonyít, hogy a hasonló összetételű takarmányok gyakran nagyon eltérő táphafást fejtenek ki. Igy pl. a réti szénáról tudjuk, hogy értékét nem lehet vegyi összetételéből meghatározn;, mert a széna táphatása attól is függ, hogy minő fűfélék és leveles növényekből áll, minélfogva botanikai elemzése épp oly fontosnak van elismerve mint vegyelemzése, mert csak mindkettőnek ismerete képesít minket arra, hogy megmondjuk, mit ér a széna. Ez onnét van, mert a takarmány táphatása a tulajdonképpeni tápanyagokon kivül oly anyagoktól is függ, melyek mint iz és szaganyagok szerepelnek, vagy amelyek izgató hatást fejtenek ki, s amelyek minőségük szerint nagyon eltérően befolyásolják a takarmány értékét. Ezen anyagok rendszerint csak csekély mennyiségben foglaltatnak a takarmányban, s a vegytan oly keveset foglalkozott velük, hogy alig ismerjük őket, de mindamellett nagyon fontosaknak kell tartanunk, mert nagy mértékben befolyásolják a takarmány táphatását; pl. a hasonló összetételű szénafélék eltérő táphatása leginkább reájuk vezethető vissza. Továbbá nem szenved kétséget, hogy a takarmány táphatása attól is függ, hogy minő fehérjefélék, zsírok és szénhydrátok vannak benne, mert a különféle takarmányok eltérő fehérjéket, zsírokat és szénhydrátokat tartalmaznak, melyek némileg eltérő táphatást fejtenek ki, de ebben a tekintetben sem vagyunk még kellően tájékozva.
13. SZÁM.
10-IK
ÉVFOLYAM.
Vannak továbbá takarmányok, melyek oly erjanyagokat (pl. diastaset) vagy oly baktériumokat tartalmaznak, melyek az emésztésnél működnek közre, s melyek szintén befolyásolják a takarmány táphatását s emialt azt mondhatjuk, hogy a takarmány táphatását s igy értékét különböző tényezők állapítják meg, melyek közül azonban csak a fehérje, zsir és szénhydráttartalom az, mit határozott értékszámokban tudunk kifejezni, mig a többi tényezők értéke homályos előttünk. Ezért még most is főleg csak a fehérje, zsir- és szénhydráttartalom szerint szoktuk a takarmányok viszonylagos értékét meghatározni, minélfogva azt kérdezhetjük, hogy jogosult-e a König áifal ajánlott s általánosan elfogadott értékarány, mely mint fönt jeleztük 3 : 2 : 1. Hogy a fehérje többet ér mint a szénhydrát, az nem szenved kétséget, mert — eltekintve csekély mennyiséghen való előfordulásától — a fehérje az egyedüli pótolhatlan szerves tápanyag, mig a zsir és szénhydrát részint egymást pótolhatják, részint pedig fehérje által pótolhatók. A zsirral is tisztában vagyunk, hogy értékesebb a szénhydrátnál, mert a zsir hőhatálya kerek számban 2'5-szer akkora mint a szénhydráté. De hogy a zsir értéke éppen 2-szer, a fehérjéé pedig 3-szor akkorra legyen, mint a szénhydráté, azt nem lehet kellően indokolni s emiatt legalább is önkénytes föltevésnek mondhatjuk azt. Különösen azsirra vonatkozólag tartjuk szükségesnek fölemlíteni, miszerint szakkörökben most mindinkább az a meggyőződés kap lábra, hogy König nagyon alacsonyra becsüli arányértékét, mert legalább a hizlalásnál azt tapasztalták, hogy az állatok súlygyarapodása nagyon függ a takarmány zsírtartalmától, miután az egyenlő fehérjemennyiséggel s egyenlő táparánynyal eszközölt hizlalásoknál rendszerint az a legjutalmazóbb, melynél a legtöbb takarmányzsirt alkalmazzuk. Ezért némely irók most a 3 : 3 : 1 értékarányt kezdik a minket érdeklő szerves tápanyagokra alkalmazni és Németországban már régebben szabályul fogadták, el, hogy pl. a tápanyag-kikötéssel vásárolt kereskedelmi takarmányok fehérjetartalmában esetleg mutatkozó hiány ugyanakkora zsirfölösleg által rekompenzálhaíó; pl. ha repczepogácsát vásárolva abban 31% fehérjét és 8% zsirt kötünk ki, de az elemzés csak 29% fehérjét és 10% zsirt állapit meg, akkor rendben lévőnek tekintjük a dolgot, mert a 2%-nyi zsirfölösleg kiegyenlíti a 2%-nyi fehérjehiányt.
KÖZTELEK,
1900.
FEBRUÁRfho
10.
nem szarkasztikus, nem mindentudó, nem csalhatatlan . . . Istenem, Istenem! Mintha abszolút jó könyvek volnának." Alexander Bernát, a .Budapesti Hírlap" egyik tárczájában.
295
E könyv kiadásával eleget tetfca jelenlegi földmivelésügyi m. kir. miniszter ur részint annak a kötelességének, amely a „mezőgazdaságról és mezőrendőrségrölu szóló törvény (1894. évi XII. t. czikkely), 58. szakaszából Előttem van egy kön-yv, Chernel István reá háramlott, de eleget tett ugyanannak azjigékönyve, a melyet ismertetnem és bírálnom retnek is, amelyet egyik elődje ugyancsak ezen kell. Ugy óhajtja az.t a t. szerkesztőség. S én törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendeazt szívörömest megteszem, mert nemcsak fogletnek (48.000—1894) ide vonatkozó (58. §.) lalkozásom -— tehát az állattan —körébe vágó szakaszában tett, hogy t. i. a mezőgazdaságra munkáról van szó, hanem egyúttal olyanról is, hasznos madaraktérde7cében\kül'ón fog intézkedni. amely sok oknál fogva engem nagyon is közel1894 ben, midőn a törvény és a végreről érint. A könyvet, amelynek czime íme a hajtó rendelet megjelentek, ugy volt, hogy a következő: „Magyarország madarai különös tekintettél gazdasági jelentőségükre", chernelházi hasznos és kártékony madarak ügyét el lehetne \ Chernel István irta. És Chernel nemcsak magam talán a régi módon intézni. Az akkori miniszter — Festetits gróf — korabeli ember, hanem velem egy pályát fut: másfelé törtünk és sorsunk — talán jó sor- még ugy gondolta, hogy egy rendelet, és a szóban lévő madarak lajstroma is elég lesz; sunk ! — a magyar állattan munkásai sorába vezetett. Hogy mit alkottunk, mit teremtettünk, de mikor minisztersége után arra került a azt t. olvasóm, most még ne biráld. Mi még dolog, hogy szint kellett vallani és határozottan csak a munkánk elején állunk, most még csak megállapítani, melyik madár az,' amelyet haszkezdünk dolgozni. És Chernel a megkezdésben nosnak ítélnek és melyik az, amelyet kártevésmegelőzött . . . De azért nem irigykedem reá. sel vádolnak: akkor megakadt a szekér. HétŐszinte örömmel, igaz barátsággal üdvözlöm köznapi beszédben könnyű dobálódzni azzal, őt a valódi munka mezején, még pedig ott, a hogy ez a madár kártékony, az meg hasznos, hol utunk ismét találkozik, a mezőgazdasági de felelősség terhemellett kimondani, hogy mi a hasznos és mi a kártékony, az már nem állattan mezején! könnyű dolog, még pedig azért nem, mert a A másik ok, amely közelről érint, az, kár és haszon kérdése nagyon relatív dolog. hogy e könyvet, ami ,öregünk* ütötte össze, Ami nekem itt hasznos, az másnak^ más helyen vagy mint az írás mondja: „intézte". A mi kártékony lehet. „öregünk" pedig senki sem más, mint Hermán Igy tehát itt kész, bevégzett dologhoz Oltó. Ha szeretettel emlegetjük, akkor egymás közt csak az „öreg* járja, ha pedig a szere- nem lehetett hozzányúlni, hanem a munkát tethez olykor-olykor némi félsz is vegyül elején kellett kezdeni. S ennek a munkának — mert mi tagadás ? van néha az is 1 — az alapját lerakta Chernel a most megjelent akkor ázt ami ,öreg urunk"váltjuk fel. nagy könyvében. Ez az alap az, amelyen most Hogy pedig ez a szócska, hogy „intézte* mit már elindulva lehetséges lesz majd annak a jelent reánk nézve, akik kevésbbé czéhbeliek határozott megállapítása, hogy az ország egyes vagyunk, azt ez alkalommal nem akarom fej- tája, vidéke szerint melyik madár hasznos, tegetni, hanem beérem a következővel. Ez azt melyik madár kártevő, melyiket védjük és jelenti, hogy ez az első munkája annak a kis- melyiket üldözzük. Hogy a könyv hogyan, miképpen körű iskolának, amely Hermant vallja mesterazt nem ' bolygatom, de azt réül és az ő nyomdokain halad, hogy a magyar keletkezett, állattant a magyar közönség érdekében és ne nem hallgathatom el, hogy legfőbb érdeme földa könyvtárnak soha sem háborgatott polcza van benne az ez idő szerint való mivelésügyi magyar királyi miniszter urnák, számára mivelje. aki a néhai Bethlen András gróftól fölvetett Egy további ok az, hogy e munkát az én és későbben már-már majdnem elaludt eszmét kenyéradó gazdám, vagy, hogy Tormay Béla, nemcsak nem ejtette el, hanem olyan őszinte min. tanácsos egyik találó szavával éljek, a melegséggel, olyan páratlan anyagi segítséggel melylyel a földmivelésügyi m. kir. miniszternek karolta fel, hogy ez a tette -— a puritán nemcsak a helyes, de egyúttal az igazán Semsey Andort ezúttal nem tekintve — egyemagyaros nevet is megadta, „az ország gazdája* dül áll a magyar állattan irodalmának mezeadta ki és kiadta azt, az — ország gazdáinak, jén. De hát a miniszter nem idegenkedett ettől hogy érezzék keze nyomát ott is, ahol eddig a a könyvkiadástól, mert itt első sorban olyan gazda-ember érdekével senki senki sem törődött. mezőgazdasági érdekről van szó, a melyre És — hallgatással mellőzve annyi sok Egyébiránt alkalmazzuk akár a König más okot — közelről érint az is, hogy e könyv nézve annál jobb, mennél elébb azt megáltal ajánlott, akár az utóbb említett arány- annak a legnagyobb magyar társulatnak a vé- oldjuk. A könyv létrejöttén fáradoztak Tormay számokat, a takarmánynak ily alapon kiszámí- delme alatt lát napvilágot, amely társulattott viszonylagos értéke mindig kétes becscsel nak legfőbb hivatása az, hogy a természettudo- Béla, Máday Izidor miniszteri tanácsosok és fog birni s emiatt nem indíthatja a gazdát arra, mányok ismeretét a magyar földön terjeszsze és Sa arossy -Kapeller Ferenez oszt. tanácsos is : a hogy csupán csak tőle tegye függővé, minő amely társulat soha sem tagadta meg magát mű lelke pedig a mi „öregünk* volt. Ö válaszkereskedelmi takarmányt vásároljon. E sorokkal akkor, amikor arról volt szó, hogy a magyar totta ki a szerzőt, Chernelt, ő „fedezte" fel a különben is csak arra akartuk az olvasó figyelmét mezőgazdaság érdekében, valamit tegyen: ez piktort, Nécsey Istvánt, ő hajszolta bele a Czettel és Deutsch czéget, hogy chromolithofölhívni, hogy a takarmányzsir nagyon becses a kir. m. Természettudományi Társulat. graphiai intézetüket csupán Chernel könyve anyag, s hogy a hizlalásnál a fehérjével kö. . . És ha annyi ok, annyi körülmény rülbelül egyenlő értékűnek tekinthető, minél- merül föl, mely mind arra késztet, hogy Cher- érdekében ugy rendezték be, hogy intézetük fogva tanácsos odatörekedni, hogy a hizóálla- nel könyvével csak szeretettel foglalkoztassam, nemcsak helyét megállja a külföld előtt, hanem e nemben az első is . . . és végül, aki ismeri tok takarmánya minél zsírosabb legyen. azért, kedves olvasóm, ne hidd, hogy a baráti Hermán Ottó gondolkodása módját, önzetlen Csellcó István. rokonérzés megveszteget, vagy, hogy a fellelkesedését a természetért, akkor az meg felé való hízelgés vesz erőt rajtam. Ha a „Közfogja találni az ő szellemét, lelkét a Chernel telek" buzgó olvasói sorába tartozol, ugy tudod, könyvében is. hogy a hízelgés nem az én kenyerem és hogy E könyv tulajdonképpen két kötetből áll. kimondom az igazat még akkor is, ha betörik a fejem. Ha Chernel könyve nem érdemelné A z első aránylag kiesi, kisebb fajta negyedrétRovatvezető: Jablonowski József. meg a szeretettel teljes megbeszélést, akkor én nyi nagyságú és 187 oldalas; a második kötet pedig — négyszer akkora vaskos, 828 oldalas ezúttal — hallgatnék. Igy tehát ha e sorainkban nem a rideg s a hibát szüntelenül haj- (4 kgramm és 60 deka, holott az első kötet Magyarország madarairól szerzett hászó kritikust találod, azért, t. olvasóm, ne csak 1 kiló 25 deka sulyu)! Az első kötet a madár szervezetének, élevádolj részrehajlással: igazságos vagyok még a könyv. tének alapismereteit tárgyalja. Chernel nem szeretetben is. (Chernél Ltvdn munkája.) „főzi a babot leveért," hanem csak annyira Ezek előre való bocsátása után lássuk „Kritika nálunk annyit jelent, mint hibákat kemegy a részletekbe, amennyi éppen annak a resni, találni és pellengérre állítani. De a mi kritikusaink már most a munkát! közönségnek elég, amelynek e könyv szánva jó része magát tartja az Íróval szemben fölebbvalónak van s annyit ád a részletekből, amennyi elenés gyönyörűségét találja a kifogásokban, nem a mélgedhetetlenül szükséges, hogy az okulni vágyó tánylásban. Nálunk nem is kritikus az, a ki nem éles,
GAZDASÁGI ÁLLATTAN.
296
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HO 21,
ember alapos ismerete helyes irányban gyara- dolog volna, de, hogy addig is, mig a Köztélek podjék. Egy pillantást vet az állat és ember Chernel könyvének egy gyöngyét, a fürjre közötti viszonyra és helyes alapra helyezi a vonatkozó részt mutatóképpen közli, e sorok madár hasznos és kártékony voltának a kér- olvasójának is fogalma legyen Chernel leiró és dését; majd. rövidesen végig siet a madár előadó módjáról, ime itt adok egy néhány sort Serinus hortukülső testrészeinek ismertetésén, hogy azután a csicsörke (Serinus sérinus = azt, ami még az elébbi fejezetből kiszorult s lanus) czimü czikkelyéből (612—613 old.). Chernél leirja a csicsörke életmódját és leíráami a nem madarász-emberre nézve a dolgot sát következő lírikus szavakkal fejezi be : „S talán fárasztóvá tette volna, elmondhssaa majd akkor, amikor a madár és az ember közötti a véletlen ugy akarta, hogy e sorokat is ép viszonyról, de más szempontból kiindulva, akkor vessem papirosra, amikor szőlöházikómat s az előtte lévő asztalt és padokat beárnyékoló, ismét beszél, amikor ugyanis a madár munkájáról s annak az ember gazdaságában ér- teljes virágpompáját kifejtő vén almáfa legtékéről elmélkedik. Majd ugyancsak e szerint alacsonyabb ágán egy boldog csicsörke-pár az ember gazdaságában érvényesülő érték kedves otthonára nézhetek. Kezemmel elérheszerint csoportosítja általánosságban a mada- hetem a fészket, melyből csak az az apró kis rakat, ügy a hogyan azok az állattenyésztéssel, csőr s a fej egy része látszik ki; hébe-hóba az erdészettel, a gyümölcstermesztéssel, a halá- azután valami fénylik is: összenézünk, mert az anyamadár fényes szemecskéje kandikált le szattal, a kertészettel, a szorosabb értelemben vett mezőgazdasággal, a szőlőtermesztéssel és végül reám. Szegény kis jámbor te! Mennyi féltés, gond sugárzik abból az aranyos csillagocskából! a vadászattal összefüggnek. E kötet utolsó fejezete végezetül a madár- Hányszor visszabújsz meleg fészkecskédbe s védelemről szól, még pedig valamint a véde- hányszor dugod ki újból fejecskédet, hogy lem nemzetközi helyes szervezéséről, ugy azok- reám kémlelj, gyanakodva, megnyugodva, de ról a módokról is, amelyek szerint az egyes mindig kétségben, mert hisz nem tudhatod, pillanatember is hozzájárulhat a védtelen- madarak nem bánt-e egy meggondolatlan életének megóvásához, részint a költő helyek ban a hozzád képest oly hatalmas, nagy Vagy talán azt fürkészed, mit készítésével, részint a ragadozó madarak he- ember! irhát alattad ez a tollkörmölgető ? Sőt lyes irtásával. Ebben a fejezetben találja az olvasó a kulcsát annak is, hogy a mi számot- talán el is tudod olvasni? Érzed, hogy rólad tevő hasznos madaraink is miért fogynak jegyezgetek itt s elmondom a világnak és azoknak az embereknek, akik nem ismernek, évről-évre? hogy minő kedves, jóravaló kis állatka vagy s Ez az első kötet vázlatos, talán még a mily példás hűséggel teljesíted hitvesi kötelestartalomjegyzéknél is vázlatosabb, rövidebb ségedet. Nem lesz bántódásod, légy nyugodt; foglalatja. igazi barátod, szószólód vagyok! Bármennyire csábit is egyik másik rész bővebb taglalásra, részletekbe még sem meheMajd pár sorral alább igy folytatja ! tek be, mert akkor ismertetésemnek nem volna „Még többet is mondjak? Látom aggohossza-vége. Pedig hálás munka volna, hogyha Chernelnek egyik-másik eredeti felfogását, amely dalmas kis szemedet, mely megindít; s ez a a való élet megfigyelésén alapul, itt bontogat- tekintet annyira emlékezetemben marad, hogy alig felejthetem. Nem irhatok többet, fölöttem hatnám ; igy pl. az ő felfogását a madár légi útjáról, tovább a széllel egy azonos irányban költő kis barátném, csak még azt: Embervaló repülésről, de hát ehhez hely is kellene tárcaim! legyetek könyörületesek a csicsörkékkel szemben s gondozzátok kivált ott, ahol s azután ez nem ide a „Köztelekébe való. megalapítja otthonát, tartsátok tőle távol Térjünk át tehát a második, a termetes minden veszedelmet, bajt! A ki ugy tud nézni, kötetre, amelynek foglalatját röviden azzal mint az a madárka, nem lehet az rossz!" fejezhetem ki, hogy ez a magyar madarak életének hü képe, egyszerű,mesterkéletlen, színekS ehez hasonló, vagy még ennél is szebb, kel ugy megrajzolva, a hogyan azt a természetért gyönyörűbb részt még igen-igen sokat -tudnék rajongó ember szeme látja. E kötetben le van idézni. E szépségek között pedig Chernel nem írva minden madár, amely Magyarországon elő- felejtkezik soha sem a mértékről sem, hogy az fordult, habár csak rövidesen is mint átvonuló, ilyen részszel is meddig mehet: szeme előtt vagy véletlenől ide vetődő vendég, mint pl. egyre lebeg, hogy ő az ő kedveltjeiről tulajaz Káldás madara", a hogyan a magas északon donképpen a — gazdáknak ir s azoknak, akikhonos dunnaréczét nevezik stb. nek a magyar főid kedves. Ez oknál fogva Ha Chernel könyvének első kötetét szere- képeit is csak innen veszi és nem idézget tettel irta, akkor második kötete tele van azzal idegen tájakról valót. S aki a vadászat barátja, az igaz és őszinte rajongással, amelylyel ő a az Chernel könyvében szebbnél-szebb képet magyar földön élő madárvilágunk iránt visel- talál a vizi madarakról s általában a szárnyas vadról (szalonka, fogoly stb.). Velencze tavákedik. Nem keresett, mesterkélt erőlködés az, nak madár életét, az ottani vizi vadászatot amit ő velünk el akar hitetni, de való érzés. Könyvének ez a része tele van élettel: szebben, közvetlenül aligha irla valaki szebben, mint Chernel S hogy e kép egyébként is minden sorában, sorának mindenegyes betűjében lüktet az élet. Nem keres ékes szava- nyerjen, Chernel írásmódja ncmcsak magyaros, kat, avagy nem halmoz össze ujabb csopor- hanem talán még ennél is több! Leiró rétosításban régi reminiszczencziákra valló szava- szeibe észrevétlenül becsúszik egy-egy népies kat, szófiizéseket. Ellenkezőleg! Amit ir, az szófüzés, amely mintegy maga magától is oda lelkéből szakad s aki Chernel második kívánkozik. A velenczei tavi kirándulásnál, kötetét elolvassa, az nekem is ád igazat mikor a nádasba a gém-telep felé a pákászarra nézve, hogy mind azt, amit Chernel irt, szal indul, igy kezdi: „Ha ladikkal bejárunk E szó hallattára, hogy hogy azt annyi elevenséggel, annyi hűséggel telepjük közé . . . " irta le, hogy ugy tetszik még nekünk is, mini ha „bejárunk" ugy tetszik nekem, mintha egy mindaz szemünk előtt folynék le. Mert Chernel egyszerű, de tősgyökeres vasmegyei embert a második kötetben nem száraz leíró, aki hallanék, mert nem emlékszem, hogy ezt a pontosan leirja azokat a bélyegeket, amelyek kitételt az országnak még más vidékén is ilyen alapján az egyes madarakat megismerni és értelemben („bemegyünk, behajtunk" helyett) egymástól megkülönböztetni lehet, hanem leirja hallottam volna. Ámde e tekintetben is mértéaz ő életüket, örömüket, szenvedéseiket is. ket tart: a népies fordulatokkal is csak módjáÉs Chernel itt igazán mester, amikor e szár- val él és sohasem esik abba az irányba, amely nyas világ rejtett titkait fölfedi. Nem affektált, a magyarosságot a népies elemnek tulostul de mindig egészséges és józan s a mellett mértékben való összehalmozódásában, vagy nem folyvást vidám és jókedvű! Örül az ő madaraival a helyén való alkalmazásában keresi. E jó urak azt hiszik, hogyha egy tótra, vagy egy és busul is velők. németre sujtásos, vitézkötéses nadrágot húznak Hogy Chernel mennyire közvetlen, azt hogy az már magyar lesz!! v^gső szálig elemezni bajos és hosszadalmas
16. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . Figyelemre méltó az is, hogy Chernel ne n felejtkezik meg arról sem, hogy az ő madarainak vi'ága mennyire egybeforr a magyar nép költői irodalmával. A madáréletből merített képek, hasonlatok, melyek akár a nép költőtermékeiben, akár a némzeti nagy költőink munkáiban fordulnak elő, nem kerülik ki Chernel figyelmét: alkalomadtán mindig rájuk mutat, hogy igy is bizonyítsa, hogy a madár élete mennyire függ össze a magyar nép, a magyar ember lelkével, szellemével.*; És mert Chernel annyira kitart a könyvének magyar szelleme mellett, nagyon fájt egyszermásszor, hogyha a „modern" (értsd „rossz'1) magyar-nyelvnek egyik-másik rossz, avagy németes szava mégis benne rekedt. De hát itt is mentem Chernelt, mert az nem az ő bűne, hanem azé az iskoláé, amely bennünket a magyar nyelv czégére alatt valami sajátszerű uj nemzetközi nyelvre tanított és még egyre tanít is, amelynek hangja magyar ugyan, de szelleme, lelke német. S ezt annyira belénk verik az iskolában, hogy mikorára elhagyjuk a padját, ekkorára a tőzsgyökeres fiu is elfelejti a helyes anyanyelvét és az idegenajkuval együtt magyar hangzókkal •— badarul beszél! És Chernel, noha igen óvatos, kifejezéseiben igen válogatós, mégis belebotlik egyszer-másszor efajta fattyuhajtásba. „Végérvényes, elbírál, erőképesség, visszafejlődnek, a jószág élősködik (éldegél, vagy nyomorogva él helyett) egérgyors, dusvizü, daczára annak, feljavítva énekét, munJcaerőeltolódás, elpárzás (ha a nép használja is, akkor eredete igen gyanús), tulsokasodás, kéretlen jelenkezik (keretlenül), végtelen kedves (végtelenül helyett), előnyös veszély (de meg van a helyes veszedelem is!), lőfegyver, lósport, lőtávol, beközeliteni, felgallyaz (ugy tetszik, hogy ez a két rém szó talán az u. n. vadász-nyelv révén kerül a magyar nyelv forgalmába), tüzel magának, elfütyülik magukat, magvakat elemészt, nyilgyorsan, villámgyorsan és még néhány hasonló. Hogy az I. k. 39. oldalán az ágyék helyett a lágyék maradt a szövegben, az csak sajtóhiba, mert a képen az illető részt helyesen ágyék-nak mondja; éppen ilyen hiba a puskáéi puskavég helyett. Hát ezek hibák? Kérdi a „Köztelek" olvasója, aki megszokta, hogy neki tüztávról, féleségről, erőtakarmányról s más egyéb, hangzásra nézve ugyan magyarhangzású, de jelentésre és szerkezetre nemcsak képtelen, hanem lehetetlen szavakról beszéljenek, amelyet meg kell emésztenie, ha á magyar mezőgazdaság irodalmába bele akar piilan'ani. És mert Chernel könyve 1015. oldalán ugyancsak derekasan ellene áll ezen modern Moloch incselkedésének, azért bántott kissé, hogy ezekre a szeplős foltokra mégis ráakadtam. Igaz, hogy azt csak a bogarászó természetem vette észre, de hát olyan volt az reám, mintha sima uton haladtam volna s közbe közbe belebotlottam volna egy kőbe, vagy belezökkentem volna egy kátyúba. Chernel könyvében következetesen kerüli az „és pedigu-et (kivéve egy esetet, a II. K. 711. old.) és a helyett a magyar „még pedig*-gel é l : ebből is látom, hogy mennyire fontolóra vette a szavait és ezért bánt a megmaradt néhány botlás. De hát mint mondtam, a miért az iskolánk vétkezett, azért bűnhődtünk mi. Ez persze a munkának csak külső mezére, a mondani valóknak megfogalmazására vonatkozik. Tárgyi tekintetben is tökéletes a munka, mert az a sok szempont, amelyet Chernel az első kötet végén csak rövidesen megjelölt, megtalálja minden egyes madárnál a megillető helyét. S itt is a munkának j-avarésze arra esik, hogy vájjon az ismertetett madár hasznos, vagy kártékony-e és mennyiben E helyen némi kifogásom volna. E pont, a haszon és kár kérdése az, amelynél nem vagyok abban a véleményben, melyben a legtöbb ornithologus van. És Chernel igen t. barátom is nem egészen igazságos az öreg Althum-mai szemben, midőn kimutatni igyekszik, hogy Althumnak a harkályok kárté-
SZÁM. 10 IK ÉVFOLYAM. konyságára nézve nincs igaza. A mi Chernel honi viszonyainkra vonatkozólag mond, az egytől vígig igaz ; de viszont a mit Althum állit, az szintén igaz, kivált a 3. vádpont (Chernel könyve : II. K. 481—82.) még pedig, ha nem is az egész Németországra (talán Poroszországra sem) ugy akkor legalább Eberswalde közvetetlen környékére, vagy talán még helyesebben mondva arra a fenyőerdőre, mely Eberswaldét környezi, s ahol a járni alig biró öreg Althum minden fát, bokrot, minden madarat-bogarat ismer. Itt a fiatalos, egészséges fenyveserdő bizony sokat szenved, hol a 10—16 éves fácskákat — erdei fenyőt (Pinus szilvestris) — a harkályok kegyetlenül körül kopogatják és meggyürüzik. Az igaz, hogy itt — Eberswaldéban — nem is erdő-, hanem inkább kertgazdasági kulturáról van szó. De hát Chernelnek ez az egyik-másik eltérő véleménye semmit sem von le könyve helyességéből, mert a mit itt is állit, azt azért teszi, mert igy látja, igy látta a dolgokat itthon. Ismertessem-e még tovább, hogy a gazdán kivül, a vadász, az erdész Chernel könyvében mit talál ? Ez talán több volna annál, mint a miről e helyen beszélném lehet. Chernelnek gyönyörű munkájához csatlakoznak a szebbnél-szebb szines képek, a melyekben magyar földünk szárnyasai ugy vannak bemutatva, mint a hogyan azokat az éleiben valóban látjuk. A fekete képek, kivált a czinkrofált madárfejek és madárlábak kissé homályosak, de annál pompásabbak a Moreili mester metszetei! Kár, hogy csak olyan kevés van belőle. A Moreili intézetében metszett tollak, kivált pihés részük, valóban remek számba menő munka. A Nécsey István által pingált 36—37 szines tábla (3—4 drbot Háry mester készített), melyet ugyancsak pompásan sokszorosított Czettel és Deutsch, igazán olyan magyar munka, a melyért megirigyel bennünket még a mindent tudó — német is. Sokszor bosszantottalak, piktor barátom, elneveztelek mázolónak, onstreichernek s nem volt gúnyoló szó, a melyet hébe-korba fejedhez nem vértem volna többed magammal, addig, a mig te, Pista barátom, Chernel madarait pingáltad 1 Tudod, hogy a gunyólódás is csak tréfa volt. Hiszen nem is maradtál soha adósunk! Munkádat jól csináltad — adja isten, hogy pingálj még sok olyan szép képet ! . . . Sok csipkedésünkért, buzgó bosszantásunkért, ime, ezennel megkövetlek ünnepiesen és nyilván. . . . Tartson meg az isten továbbra is veréb- meg varjupiktornak, Nécsey Pista barátom. És ezzel be is végeztem volna a mondani valómat e könyvről. Szorgalmunk gazdagodott egy jó és becses könyvvel. Ha német volna, akkor bizonyos, hogy híre-neve csakugyan terjedne Magyarországon is. De az nagy áldozattal „csak" magyar nyelven jelent meg: lesz-e hatása e könyvnek te reád, én magyarom ? Aggódom és félve keresem a feleletet e kérdésre. Petőfi egyszer jókedvében kifigurázta a 48—49-es évek magyar szellemét és az irodalom iránt való buzgóságát. A „Kedves vendégek' cz. versében írja, hogy „ A mámi az már müveit egy személy, Még &7. irodalomról is beszél! Könyvtára van szóbája ablakán, A könyvtár dísze, Szigvárt és Kartigám! Igaz, hogy ma már nem tudja a fiatal gazdasszony, hogy micsoda könyv volt is a Szigvárt és Kartigám, de hát se b a j ! . . . Meg vannak azok még ma is ős csak anevök más: egvik helyen Marlitt regényeinek, más helyen egyébnek hívják, mert hát most ezek vannak a soron! Aki szereti a természetet, az talán megveszi még a Brehm-féle munka egykét kötetét: de hogy hasonló tárgyú magyar
KÖZTELEK,
297
1C00. F E B R U Á R HO 21.
munkát is vegyen, itt uijában van a régen megszokott jóravaló restség 1 Pedig az nem jól van! A német nem veszi meg a magyar könyvet, mert az reánézve „oláhul" van írva és más nemzetek közül, nem számítva a drága áron szerzett egy-két jóbarátunkat, alig akad egy két ember, aki tudja, hogy van ám már a magyarnak is nemcsak számottevő irodalma, hanem olyan, amely megállja a helyét a külföld előtt is. Ha te meg nem mozdulsz, édes honfitársam és nem járulsz hozzá magad is, hogy irodalmunk e tekintetben is föllendüljön, akkor a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur hatalmas segítsége nem hozza meg egészen az óhajtott eredményt. Chernel könyvének ára 20 forint. Aki e vaskos munkát nem látta, azt fogja mondani, hogy bizony az nagy pénz. Igaz, hogy 20 forint az apróbb koronában is számítva, nagy összeg.*) De ha az német volna, annak ára legalább kétszer-háromszor akkora nagy volna s akkor talán talán megvennéd, vagy legalább hiszem, hogy Magyarországon elkelne bizonyára annyi német példány, mint a hány példányban ez az ismertett könyv magyarul megjelent. Tehát, édes honfitársam, hagyj fel a régi rossz szokásoddal. Chernel könyve megéri a két métermázsa (már t. i. addig, mig azt 100—100 kilogrammjával számítod!) búzát, amelyet nemcsak az ebben a könyvben talált gyönyörűség bőségesen megtérít, hanem az a haszon i«, amely akkor következik be, ba híven követed azokat a tanokat, amelyeket Chernel könyvében éppen a magyar mezőgazdaság boldoguláfa érdekében annyi szeretettel és annyi nemes hévvel leirott. S akkor, de csak is akkor, meghozza a te, áldozatra való csekély készséged és a földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák páratlanul álló nagy buzgalma a gyümölcsét! Vajha meghozná! Jablonowski József.
72. kérdés. A csikóknak azon időben, — mint mondják — a kehét hányja, tényleg ártalmára van-e a zab abrakolása. Többektől hallottam már 'ezt s most autentikus forrásból óhajtanék erre nézve felvilágosítást kapni. Azzal okadatolják ezen állításukat, hogy a tisztulás folyamata az abrak által gátoltatik, sőt meg is akasztatik. K. Z. 73. kérdés. 2 éves" tehénüszőmnek lábán, fartövén és hátgerinczén már őszkor észlelt szemölcsök napról-napra növekszenek. Kinézésük tarjagos fekete, első lábán pedig annyira kifejlődött, hogy alig léphet tőle rendesen. Állatorvossal is vizsgáltattam, ki javasolta, adnám el mészárosnak, mert ő segíteni nem tud rajta. Az üsző különben jó eszik, iszik és ugrál, mint a legegészségesebb. — Mit tegyek vele? K. A.
Felelet.
Állatorvos díjazása. (Felelet a 69. számú kérdésre.) A házi állatorvossal szemben fennálló kötelezettsége felöl csak az annak idején történt megállapodás közelebbi ismerete alapján mondhatnánk határozott véleményt. Általában véve a házi állatorvosnak mint ilyennek teendőjét csakis a megbetegedett állatok gyógykezelése képezheti kötelességét. A védőojtások eszközlése mindenképpen külön beszámítás alá esik, mint olyan teendő, mely csak bizonyos viszonyok között mutatkozik szükségesnek és melynek végeztetése csak a tulajdonos belátásától és tetszésétől függ. Ha pl. két gazdaságnak van házi állatorvosa és azok közül az egyik beojtat)a az állatjait, a másik pedig nem, azonnal szembetűnik a különbség, mert nyilvánvaló, hogy hasonló viszonyok között és feltételek mellett nem lehet lényegesen különböző kiterjedésű munkát kívánni. Önkényt érthető azonban, hogy ha a megállapodás alkalmával az ojtások végezésre külön kiköttetett, akkor az állatorvos nem igényelhet külön díjazást. Végül még arra utalhatunk, hogy a hivatalos alkalmazásban levő állatorvosoknak a védőojtások, eltekintve a hivatalból elre.ideit ojtásoktól pl. himlő fellépése esetén, sehol sem képezik hivatalos kötelességét. — y — Jászolrágó szarvasmarhák. (Felelet a 70. 69. kérdés. „Gazdaságomban a járási számú kérdésre.) Az egyéves gulyabeli szarvasállatorvost évi honoráriummal akczeptáltam és marha takarmánya (Va kg. zab, í k kg, tengeripedig ugy, hogy minden előforduló esetben ne dara, 12 kg. répa, 6 kg. sarjú és árpaszalma külön díjazásért, hanem évi tiszteletdíjáért az felváltva tengeriszárral ad libitum) ugy menyegész állatállományomat kezelje. Mult év folya- nyiség, mint összetétel tekintetében megfelelő ; mán szarvasmarháim között a lépfene, sertéseim e mellett szól az is, hogy e takarmányozás között a vész lépett föl és én a szükséges mellett az állatok jókarban vannak. Ennélfogva ojtóanyagokat meghozattam és nevezett állat- valószínűleg nem is a takarmányozásban rejlik orvosom az ojtást eszközölte. Újévkor a kiaz oka annak, hogy az állatok az istálló fakötött évi fizetést neki megküldtem és ő azután részeit rágják. Az ok vagy a sózás hiányossáhozzám számlát küldött, melyben a lépfene gában lehet, a mennyiben az istállóban szabaés vész ellen eszközölt ojtásért külön föl- don tartott állatok közül nem mind kap eleszámítja dijait. Kérdem most már, vájjon tar- gendő sót, hacsak nem kézből történik a sótozom-e állatorvosomnak, ki egész évre kikötött zás, vagy pedig, ami legvalószínűbb, egyes fizetéssel van nálam akczeptálva, a lépfene és állatok csupa unalomból kezdték rágni az vész ellen eszközölt ojtásért külön fölszámított istálló berendezési tárgyait, ez idővel az összes dijait megfizetni? K. A. állatokra átragadt és szinte rossz szokássá 70. kérdés. Kezelésem alatt álló gazda- fajult. ságban az * egyéves magyar fajú gulya-barom Leszoktatás czéljából legczélszerübb lenne, lévén az istállóban kötetlenül, tebát szabadon a mennyiben azt a helyi és időjárási viszonyok tartva, a jászlakat, kapukat, oszlopokat s min- megengedik, az állatokat a szabadban tartani, den az istállóban lévő fatárgyat rendkívüli az eletés idejére azonban az istállóban megmódon rágják, ugyszólva megeszik. Mi oka kötni és a sót mindegyiknek a takarmányra ennek s mily anyag hiányzik a takarmányból ? hinteni. Kísérletet lehetne tenni a farészeknek Takarmányozás a következő: 1 drbra számítva valamely kellemetlen szagú anyaggal (kátrány, naponta: l/2 kg. zab, 1/a kg. tengeridara, 12 szarvasszarvolaj stb.) való bekenésével. Különkg. répa, 6 kg. sarjú, valamint árpaszalma, ben az állatok e rossz szokást a legelőre való felváltva tengeriszárral ad libitum, naponkinti kihajtás után maguktól is elhagyják. sózás mellett. O. D. Dr. M. J. 71. kérdés. A dohos hordót hogyan kell Dohos bor szagtalanítása. (Felelet a 71. szagtalanítani és a benne tartott bor szagát számú kérdésre) A hibás hordótól megdohosohogyan lehet kiküszöbölni ? B. I. dott borral nem lehet egyebet tenni, mint teljesen tiszta és egészséges hordóban ászkolni *) Meg kell jegyeznem, hogy a földmivelésügyi és gyakrabban átfejteni és megderiteni. Ezenm. kir. miniszter ur meghagyása folytán, Chernel könyvét kívül talán még segítene rajta az áterjesztés; a Természettudományi társul-t tagjai, a gazdasági egyesületek, erdőgondnokságok, nyilvános könyvtárak a mi az által történhetnék meg, hogy a borban hektoliterenként 1 kgr. tiszta czukrot ol12 írtért szerezhetik meg. Jablonowski.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés.
KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁR HO 21. danak fel és az egészet jól átkeverik. Az uj borban mindig vannak nyugvó, de életre képes élesztősejtek, melyek a czukrot lassanként csendes erjedésnek indítják. A kellemetlen szagot részint a képződő és leülepedő seprő veszi magába, részint a Képződő és elillanó szénsavgáz viszi magával. Mindenesetre igen bajos ia rossz szagú és izü boron segíteni. — A hibás hordót meg kell fenekelni, belül a dongákat megkavarni, éles kefével alaposan kitisztítani, a befenekelés után pedig gőzfejlesztőből bocsátott gőzzel pár órán át ugy gőzölni, hogy teljesen szagtalanná legyen. — Ismételt kiforrázás nem vezet oly biztos eredményhez. Egyébiránt, ha a hordó fája már igen korhadt, borhoz többé nem használható. Gy. I. Á csikó-keh vagy mirigykór. (Felelet a 72. számú kérdésre.) A mirigykór vagy csikókeh, a lovak, illetve a csikók sajátos fertőző betegsége, mely a test különböző helyein keletkező nyirokcsomókban, duzzanatokban, fájdalmasságban, a daganatok élgenyedésében nyilvánul. Leggyakrabban a légző szerveket támadja meg s innét terjed át a test többi szerveire. /Az elgenyedésnek induló daganatok állandó veszélyt képeznek az egész szervezetre, miért is a betegség gyors lefolyására kell törekedni s ebből a czélból dietetikailag is beavatkozunk, olyan takarmányokat etetvén a beteg állattal, a melyek egyrészt a vér czirkulácziójára jótékony befolyással vannak, másrészt magas víztartalmuk miatt a nyák és egyéb nedvek fokozottabb mérvű elválasztását lehetségessé teszik. Ilyen nyáron a zöldtakarmány, télen pedig a burgonya, répa különösen pedig a sárgarépa. Nem gyakorolnak jótékony hatást ilyenkor a szemes takarmányfélék, a gyári hulladékok, szóval mindazon takarmányok, melyekben sok a szárazanyag és fehérje. Hogy azonban a zabnak specifikus káros hatása volna ilyenkor, az nem állitható, mert a zabnak sincs rosszabb hatása, mint volna pl. az árpának. Sőt nem is volna czélszerü a kehes csikótól a zabot teljesen elvonni, ha van étvágya, csak mennyiségét meg kell apasztani s ez apadást elaprózott sárga répával kell pótolni s ebből annyit adni, a mennyit a csikó elfogyasztani hajlandó. esy. Szemölcsök szarvasmarhák bőrén. {Félelet a 73. számú kérdésre.) Fiatal szarvasmarhák bőrén szemölcsdaganatok nem ritkán fejlődnek, melyek gyakran orvosi kezelés nélkül ismét eltűnnek, mig máskor a kezelésnek is igen makacsul ellent állanak. Csekély számú és kocsány olt daganatok ollóvál levághatók, az alapjukon készített metszett sebek pedig pokolkővel érinthetők. Nagyobb számú daganatok jelenléte esetén ajánlatosabb a széles alapuakat naponta edző anyagokkal ecsetélni, ilyen edző hatása van a 10%-os •chromsavnak, a 20%-os szublimat-spiritusznak, vagy 10 rész kénvirág, 25 rész glyezerin és 5 rész eczetsav keverékének. Ha a" daganatok a test nagy felületét borítanák, akkor az ecsetelést részletekben kell végezni, pl. az egyik lapoczkán levőket naponta ecseteljük, mig azok leestek és azután térünk át egy másik testrész daganataira, általában az egész kezelés szakértelmet igényel, mert különben könnyen mérgezés fejlődhetik ki.
vényjavaslat értelmében 150 márka pénzbírsággal vagy ennek megfelélő elzáratással sújtható. Anhaltban e törvény rendezett' munkásviszonyokat idézett elő, annál inkább hihető, hogy Németországban ezidőszerint megszavazzák, hogy már a közeledő nyárban alkalmazását lelje. Csodálatos, hogy a poroszok csak most gondolnak hasonló törvény életbeléptetésére, miután a magdeburgi kormányzósági kerületben már 1874 márczius 9-ike óta fennáll oly törvény, melynek értelmében nem szabad a, gazdának oly munkást felfogadni, ki előbbi helyéről történt okszerű elbocsáttatását igazolni nem tudja. De meglesz nehezítve a munkás szerződésszegése még azáltal is, hogy neve miniszteri rendelet értelmében egész Poroszországban a hivatalos lapban tétetik közzé. A törvényjavaslatban azonfelül a gazdának okozott kár megtérítésének módozatáról is gondoskodás található. A munkásszövetkezetek jelen helyzete. A „D. T. Z." a németországi munkásviszonyok illusztrálásánál ezeket írja : Caprivi azt mondta, Németország iparállammá válik, s valóban azt látjuk," hogy ez be is következik. A tőke és termelés a kapitalisták kezeiben összpontosul, kiknek sikerült a piaczi árfolyamot is szabályozni. A gazdag bankár, kereskedő s iparos tevékenysége íme a tőke arisztokráczláját szüli. A dividendák itt is, ott is emelkednek, csak a munkás fizetése nem tart vele lépést. A tértfoglaló tőke félreszoritja a munkást — s az nem képes jogait érvényesíteni. Ez a tudat érleltette meg benne a társulás, a szövetkezés eszméjét. A munkás tehát társult, hogy e cselekedetével mintegy kifejezést adjon, hogy alárendelt szerepével nincs megelégedve. Szervezve lett a munkás-nyugdíjazás, javították hitelviszonyát, életbiztosítása kötelező több vállalatnál, ám ezek az intézmények sem látszanak őt kielégíteni, mert tudatára ébredt annak, hogy a leghumánusabb vállalatok is őt zsákmányolják ki — a mentől magasabb dividendák kiosztásával. Szervezett társulással felelnek tehát, mely a kifejtendő harezban hatalommá fog fejlődni. A jelenlegi törvényhozás maga kedvezőtlen a munkásintézmónyek iránt, ámbár azok folytonos szaporodását mégsem tudja akadályozni. — A demokratikus elem kitörését nem a patronolizmus, hanem a kiváltságos . osztály tapintatos eljárása mérsékelhetné. Oroszország. A mezőgazdák prémiuma. A ,St. Petersburger Herold" írja, hogy az orosz kormány, a mezőgazdák buzgalmát növelendő, a legszakszerűbben kezelt gazdaságok díjazását rendelte el. A kitüntetésben ugy a magán, mint a községek tulajdonát képező birtoktestek részesülhetnek. Az első osztályú kitüntetésben részesülő magánbirtok 3000 rubel pénzdijat kap, és aranyérmet, vagy 300 rubel értékű emléktárgyat. Ezt oly birtokoknak ítélik oda, melyek minden tekintetben jól vannak művelve s kifogástalanul vannak szervezve. A második, harmadik alacsonyabb dijakat az oly birtokok között osztják meg, melyeknél a müvelés s organizáczió többé-kevésbbé felel meg a mai követelményeknek. A közbirtokosság tulajdonát képező mintagazdaságok az előbbi díjazások felét nyerik csak, amennyiben 1500—1000—500 rubel pénzdijak, érmek s díszoklevelek illethetik meg.
16. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M Anglia. A répaezukor vámja. A londoni „Finanzkronik" értesülése szerint az angol pénzügyminiszter az államjövedelmek fokozása czéljából a répaezukor megvámoltalását tervezi, holott a nádezukor még ezután is vámmentesen fogna az országba importáltatni. Ha a hír valóságnak bizonyul, abban az esetben ezukoriparunk s vele kapcsolatban ezukorrépatermelésünket a legkomolyabb veszedelem fenyegety mert nyilvánvaló, hogy az angol kincstár jövedelmének szaporítása mellett, a gyarmatbeli rádezukor pi'otekczióiáról van itt szó. A bécsi mezőgazdasági „Centralstélle" a hírlapi hírt oly komolyan vette, hogy sürgős feliratot menesztett a kormányhoz, hogy a tőle telhető módokkal igyekezzék megakadályozni az angol miniszter törekvését, nehogy a birodalom mezőgazdasága súlyos veszteséget szenvedjen.
Az Aradi Gazdasági Egyesület ünnepe. Valóságos ünnepnapoknak nevezhetők az „Aradi Gazdasági Egyesület" életében február hó 17., 18. és 19-ik napjai, amidőn a Gazdasági Egyesület Országos Szövetségével karöltve rbndezett gazdasági előadások és az Aradi Gazdasági Egyesület közgyűlése tartattak meg. Arad vármegye gazdái nagy számban jelentek meg a megye székhelyén, hogy az előadásokat meghallgassák és hogy egyesületük működésében részt vegyenek. A társadalom mai egykedvű viselkedése, sok tekintetben lehangoltsága mellett ritkán tapasztalható oly lelkes érdeklődés és a gazdasági ügyeknek oly hathatós felkarolása, mint Aradon. De ezzel szemben kötelességünk kiemelni, hogy ez első sorban annak a szivós és czéltudatoá vezetésnek köszönhető, melyben az Aradi Gazdasági Egyesületet lelkes elnöksége, első sorban Vásárhelyi László ügyvezető alelnök részesíti. Az ő fáradhatatlan buzgalma tömöritette Aradmegye gazdáit és az ő lelkes vezetése irányítja az aradi gazdák közhasznú működését. A szép napok eseményeinek részletes tudósítását a következőkben közöljük.
I. Gazdasági előadások. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége az Aradi Gazdasági Egyesülettel karöltve február hó 17., 18., és 19. napján Aradon a vármegyeház termében gazdasági előadásokat tartott. Az előadások a vármegye intelligens gazdaközönségének nagy érdeklődése és részvéte mellett folytak le, ugy, hogy az aradi gazdasági előadások az eddigiek legsikerültebbjei közé tartoznak bizonyítván ezzel azt, hogy az Aradi Gazdasági Egyesület kiváló elnökségének vezetése alatt megtalálta az utat gazdaközönségének tömörítéséhez és kezdeményezéseinek sikerre juttatásához. Az aradi gazdasági előadások programmja a következő volt: 1900. február hó 17-én: D. e. 9—10-ig Dr. P. B. Kosinsky Viktor, vinczellériskolai igazgató : „A szőlőtermelés különféle módozatainak költségei és jövedelmezőségéről". Spanyolország. A szeszesitalok vámemeD. e. 10—11-ig Kerpely Kálmán, gazdalése. Borkereskedelmünket érdekeim fogja, hogy sági tanintézeti igazgató : „A magyar dohány egy közelébb szentesitett törvény a szeszes- javítását czélzó eljárások ismertetése". Németország. Törvényjavaslat a szerző- italok vámtarifáját nevezetesen módosította.. A D. e. 11—12-ig Cselkó István, gazdasági désszegő mezei munkások ellen. A porosz föld- szesz, bor s pálinka tarifája hektoliterenként akadémiai tanár: „Szarvasmarha-tenyésztés". mivelésügyi miniszter a képviselőház elé tör160 pesetára, a likőr s a cognaké pedig 260 D. u. 3—5 ig Gserháty Sándor, gazdasági vényjavaslatot nyújtott be, melynek éle a pesetára emeltetett. akadémiai tanár: „A czukorrépatermelés". szerződésszegő mezei munkások ellen irányul. Törökország. Mezőgazdasági bank alapí1900. február hó 18-án: D. e. 9—11-ig. A szerződésszegés most ugy lesz megnehe- tása. Jeruzsálemben közelébb egy 562.500 frank Az Aradi Gazdasági Egylet XXXV-ik rendes zítve, hogy az anhalti herczegségben már évek alaptőkével biró mezőgazdasági bankot fognak évi közgyűlése. óta divatozó szokást hozzák be, t. i., azt a létrehozni. A részvényeket Berlinben adták ki D. e. 11—12-ig. Hensch Árpád, gazdasági munkafelfogadót is büntetik, ki tudja azt, hogy 1250 frank névértékben s nevezetes, hogy akadémiai tanár: „A vetésforgók megszerszerződésszegő munkást fogadott fel. A tör- eddig már valamennyi jegyezve van. kesztése".
KÜLFÖLDI SZEMLE.
15. SZÁM. 10-IK É A F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1900. F E B R U Á R
Hö
299
17.
Február 19-én pedig Vajda Lajos nagyD. e. 12—l-ig. Az Aradi Gazdasági Egy- i let által nyereménytárgyak Jcisorsolása az egy- birtokos látta vendégül házánál az előadókat és a gazdasági egyesület vezérlő férfiait. let kisbirtokosok tagjai közt. A gazdasági előadások kiváló sikere mély D. u. 3—5-ig. Kossutány Tamás, gazdasági akadémiai tanár : „A mezőgazdasági szesz- nyomot hagyott az aradi gazdák körében. Az egyesület tagjait megelégedés töltheti el, hogy gyártásról". 1900. február hó 19-én: D. e. 9—10-ig. aránylag rövid idő alatt sikerült az egyesület rekonstrukcziójával együtt a gazdaközönséget Cselkó István, gazdasági akadémiai tanár: „A tömöríteni és a gazdasági egyesület működését szarvasmarha takarmányozása". D. e. 10—11 ig. Hensch Árpád, gazdasági ezen a téren is hathatóssá tenni. akadémiai tanár: , A trágyázási rendszer II. Az Aradi Gazdasági Egyesület közgyűlése. megállapítása". A vasárnapi közgyűlés még az előadásokD. e. 11—12-ig. Kerpely Kálmán, gazdanál is nagyobb számban gyűjtötte egybe Arad sági tanintézeti igazgató: „Á magyar dohány vármegye gazdáit, mert a közgyűlésen az intellijaritását czélzó eljárások ismertetése". gens gazdákon kivül még mintegy 100 kisgazda D. u. 3—4 ig. Kosinsky Viktor, vincellér- is megjelent ugy, hogy a közgyűlés tagjainak iskolái igazgató: „Mit minden borgazdának összes száma a 300-at meghaladta. tudni kell". A közgyűlést Vásárhelyi László alelnök A gazdasági előadásokat Vásárhelyi tartalmas beszéddel nyitotta meg, melyben a László az egyesület ügyvezető alelnöke vezette, múltra visszatekintve, hangsúlyozta, hogy az a földmivelésügyi miniszter Fábián László vár- egyesület működését az általános érdekű kérdémegyei főispánt kérte föl képviseltetésére, a sek mellett kivált a helyi érdekek istápolása Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége képezte s különös feladatának tekintette az részéről pedig Szilassy Zoltán OMGE. szer- egyesület a közszellem átalakítását, hogy a gazdák kesztő titkár volt jelen. Az előadásokon rés/t- tömörítésével a nemzeti irányzat megerővett gazda közönség soraiból a következők sítését és a gyengébb elemeknek megvédelmeneveit sikerült följegyeznünk: zését sikerrel eszközölhesse. E téren kivált a szövetkezetek minél szélesebb körben való elAbafy Emil, Baross Zsiga, Biró Albert, Blaskovits Ernő, Balla Pál, Babó Zoltán, terjesztése mutatkozott legsikeresebbnek, valaBabó Lajos, Baross László, Balatán János, mint a népies gazdasága előadások, melyek a Beliczay Sándor, Bogdánffy Gergely, Cselkó gazdai szakértelem emelésére máris számottevő Árpád, Csernovits Diodór, Csikós Mihály, Csutba hatást gyakoroltak. A jövőre nézve az egyesüGyörgy, Dálnoki Nagy L^jos, Domány János, let feladatát továbbra is a gazdai összetartoDecsov Miklós, Decsy Géza, Deutsch Sándor, zandóság érvényre juttatása és ezáltal a közDeutseh Bernát, Deutsch Miksa, Dörner Márton, szellem egészséges irányba való terelése és a Édes Sándor, Erdélyi István, Fábián József, közállapotokon való cselekvő behatás érvényeFaragó István, Faragó Gyula, Friebeisz Miklós, sítése kell hogy képezze. Foitsek Károly, Halmay Andor, Hányi Gyula, A megnyitó beszéddel kapcsolatban a Hanlhó István, Hámory László dr., Haberéger közgyűlés dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi György, Hamzsea Ágoston, Hendrey Pál, minisztert egyhangú lelkesedéssel az egyesület Heszli János, Hajdin László, Heim Bertalan, tiszteletbeli tagjául választotta meg és ugy Heinrich Sándor, Jankó Mihály, Jakabffy Gyula, hozzá, valamint gróf Dessewffy Aurélhoz, mint Jakabffy Dezső, Jank Oszkár, Juhi Miksa, Issekutz a Gazdasági Egyesületek -Országos SzövetségéKároly dr., Istvánffy Béla id., Kintzig János id., nek elnökéhez és gróf Károlyi Sándorhoz, mint Kászonyi Iván, Kralovánszky Kálmán, Kosztka a szövetkezeti ügyek kezdeményező bajnokához Mihály, Kovács Miklós, Kokas József, Kristyóri üdvözlő táviratok küldését határozta el. János, Kézsmárky István, Knothy Géza, Kocsor Ezután Laehne Hugó titkár ismertette az György, Kürty Ferencz, Kiss Gyula, Korbuly egyesület mult évi működését, amely különben Aladár, Kehrer Károly, Laehne Hugó, Lászlóffy a titkár által szerkesztett vaskos füzetben megGyula, Lukács László, Lukács János, Lőwinger jelent. A jelentésből kiemeljük a következőketHenrik, Martens Casar, Mladin Gergely, Mékei Az egyesület tevékeny résztvett a szegedi István, Molnár Andor, Makai Gyula, Nits Pál, kiállításon, ahol ugy maga az egyesület, valaNagy Albert, Nachtnébel Gyula, Neuman Adolf mint tagjai számos dijat és tiszteletdijat nyertek. ifj., Neuman Ede, Prág Lajos, Prág Bonifácz, Az egyesület a mult évben Aradmegye Pap Emil, Pál Miklós, Purgly László, Purgly tizenkilencz községben összesen ötvennégy János, Pókász Imre, Bajla Péter, Bécsey népies gazdasági előadást tartott. Az előadásokat Miklós, Béthy Aladár, Szabó Lajos, Szabó összesen 4878 egyén hallgatta meg s azokon Gábor, Szabó József, Simay István, Szántay ötszázhatvan, gazdasági olvasmányt tartalmazó Béla, Szondy János, Schill József, Szép Dezső, füzetet osztottak ki. Stengl Dezső, Szilágyi Gyula, Sármezey Manó, Háziipari tanfolyamokat is szervezett az Sark Elek, Szilvássy Géza, Szigeti Warga egyesület; u. m. kosárfonó tanfolyamokat MáriaLászló, Scherer Károly, Schmidt Endre, ScheleBadnán és Simándon, a hol összesen hatvan vér Bpest, Vajda Lajos, Vály László, Vásárkisgazda sajátította el a kosárfonást; továbbá helyi László ifj., Vásárhelyi Dezső, Vásárhelyi Almás- és Nagy-Kamaráson, Kisperegen. József, Vincze Miklós, Vincze Izsó, Wittman A jelentés ezután részletesen beszámol a János, Vojcsek Károly, Verő Miksa, Zsilinszky pécskai téli gazdasági iskola működéséről, amely Endre dr. harmadik évfolyamát éli. A földmivelésügyi miniszter segélyével az A gazdasági előadások alkalmából az előadók és a megjelent gazdák tiszteletére egyesület a megyében egz második mintaVásárhelyi László alelnök vendégszerető házá- gazdaságot szervezett. Az elsőt Harsányi István nál február hó 17-én délben negyven teritékü magyar-pécskai kisbirtokából alakították át: díszebédet adott, amelyen az első tósztot tavaly hegyi mintagazdaságot szerveztek Tripás maga a házigazda mondta Fábián László fő- Nyisztor gurahonczi tizennégy holdas birtokából, ispánra, mint a miniszter képviselőjére és az amelyre Öry Sándor gazdatiszt gyakorolja a előadó tanárokra; Szilassy Zoltán Vásárhelyi felügyeletet. Lászlót, mint Aradmegye közgazdasági életéMegkezdte az egyesület a hitelszövetkezetek nek vezetőjét és családját éltette, Vásárhelyi szervezését; eddig a megyében hat uj szövetDezső Dálnoki-Nagy Lajos alispánra, ez pedig kezetet szervezett. a Vásárhelyi-unokákra emelt poharat, kivánva, Ezek mellett négy fogyasztási szövetkezetet hogy legyenek méltók az apákhoz s a nagy- szervezett a Hangya értékesítő és fogyasztási érdemű nagyapához. Sármezey Manó a két szövetkezettel kapcsolatban s ujabban Kisházi asszonyt: Vásárhelyi Lászlóné és Vásárperegen, Székudvar, Erdőhegy és Nagykamaráhelyi Józsefné úrnőket, Laehne Hugó pedig son van ily szövetkezet alakulóban. Friebeisz Miklóst, mint a lótenyész-bizottmány Kiterjeszkedett a jelentés az Aradhegyelnökét éltette. aljai borértékesitö szövetkezet tervére is. Ily
szövetkezet a mult évben egy alakult meg: a pankotai hegyközségé. Szól az 1898-ban alakított németperegi tejszövetkezet mult évi működéséről; a szövetkezetnek százhúsznál több tagja van, havonta 42,000 liter tejet dolgoz föl. Bészletesen foglalkozik a jelentés az aradi agrár gyűléssel is. A szegedi kiállítás meglátogatására kétszázötvenhat gazda számára kirándulást rendezett az egyesület; száz ingyenesen vett részt a kiállításon, a többi saját költségén. A szarvasmarha-tenyésztés terén sokat tett az egyesület. Ez év tavaszára tervbe vette, hogy a járási központokon tenyészvásárokat rendez, erre már negyvenhat községből érkeztek bejelentések s erre nézve az egyesület kérvényt intézett a földmivelési miniszterhez harmincz százalékos árkedvezmény biztosítása iránt. A ló'enyésztés fejlesztése körül különösen Fribeisz Miklós fejtett ki dicséretes tevékenységet, Seprősön pedig Paikert Hermán a mezőhegyeséhez hasonló tájfajtalótenyésztési szövetkezetet létesített. A baromfi-tenyésztést fajbaromfi kiosztásával terjesztette az egyesület: a mult évben — a földmivelési miniszter segélyével — harmincz községnek, továbbá magántenyésztőknek- 537 faj baromfit osztott ki. Végül az Aradi Gazdáról, az egyesület hivatalos lapjáról, a szőlészeti és borászati szakosztály alakulásáról, működéséről, a kormányhoz intézett fölterjesztésekről s a belső ügyekről referál a jelentés, végül pedig az egyesület vagyoni kimutatását közli. Az egyesületnek a mult év végén 73 alapító, 159 évdíjas és 214 gyámolító tagja volt. A tetszéssel és megelégedéssel fogadott évi jelentés után módosították az alapszapályokat, diszelröknek megválasztották gróf Zsélénski Bóbertet, elnöknek: Vásárhelyi Lászlót, alelnököknek pedig ifj. Kintzig Jánost és Kokas) Józsefet. Választottak még ezenkívül 60 választmányi tagot. Ezután Szilassy Zoltán OMGE. szerkesztőtitkára, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének képviselője szólt elismerőleg az egyesület működéséről, reámutatván a gazdasági érdekek gyakorlati képviseletének szükségére és különösen az Aradi Gazdasági Egyesület jövendőbeli feladataira. A közgyűlést érdekes sorsolás fejezte bé, melyet az egyesület a közgyűlésen megjelent kisgazdák részére rendezett. Összesen 45 nyereményt soroltak ki. Ezek között elsőnek a József főherczegő fensége ajándékát, egy kétéves üszőt, másodiknak Urbán Iván ajándékozta egy éves bikaborjut. Ezenkívül répavágógépet, gazdasági eszközöket, vetőmagvakat ős műtrágyát is sorsoltak ki.
V B O T S S B E. Mai számunk tartalma: Az OMGE. közleményei. _ 289 Dohánytermelési bizottság ülése. ...' ... 290 A lisztkivitel támogatása. ... 293 Az Aradi Gazdasági Egyesület ünnepe. 298Növénytermelés. Uj növényféleségek előállítása mesterséges keresztezés utján ... ... 294 Takar mányozás. A tápanyagok vif zonylsgos értékéről. — 294 Gazdasági állattan. Magyarország madarairól szerzett könyv ... 295 levéÍREekréisy i 297 Külföldi szemle. - 298 Vegyesek. - 299 Kereskedelem, tőzsde 301—302, A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyűjteményei a VII. ker., Kerepesi ut 72. szám alatti házban meg-
KÖZTELEK, 1100 FEBRUÁR HÖ 2Í. tekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napok 14 koronával fölemelték és az ország területét kivételével: maguk között megosztották, mi által a keresnaponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. kedelmi forgalmat nagy mértékben korlátozzák.? Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum Helyeslik-e a miniszter urak ezen kartelt s zárva van. A muzeum látogatása ingyenes. ez által az adózó polgároknak több millióra A legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a menő ujabbi ipegterhelését és a kereskedelmi Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkári, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmező- forgalom szabadságának ezen megbénítását? Nem tartják-e szükségesnek az állam közutcza sarkán van. Megbízatás. A földmivelésügyi m. kir. gazdasága, az állampolgárok s a kereskedelem miniszler Forilsánszty Sándor érhatvani lakost szabadsága érdekében törvényhozási uton inSzilágy vármegye tasnádi járására nézve a tézkedni a petróleum-kartel ellen? Az interpelláczióra még nem feleltek, mert reméljük, gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. A X V I I . tenyészállatvásár bejelentési hogy Lukács pénzügyminiszternek a kartelek határidejét a rendező bizottság f. évi már- felől mondott legközelebbi elmefuttatása nem tekinthető előre megadott feleletnek. czius hó 1 ig hosszabbította meg. Mezőgazdasági szesztermelök országos értekezlete a Köztelken. Az ország külömböző vidékeiről nagy számmal egybegyűlt mezőgazdasági szeszfőzőtulajdonosok Hedry Ernő elnöklete alatt e hó 19-én délelőtt tárgyalták a Köztelken azt a tervezetet, melyet a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete kidolgozott egy szeszértékesitő szövetkezet alakítása tárgyában. Az értekezlet hosszabb vita után, melyben az ország legkülömbözőbb vidékeinek az érdekeltjei vettek részt, elvileg kimondotta, hogy az országos szeszértékesitő szövetkezet létesítését szükségesnek tartja, azonban nem a tervezetben foglalt alapon s illetve egy ujabb tervezet kidolgozására, amely a szesz értékesítésénél és finomításánál a jelenlegi szerveket, tehát a nagyipari szeszgyárakat s illetve finomítókat is felhasználná, egy bizottságot küldött ki, melynek tagjai: a Magyar Mezőgazdasági Szesztermélők Országos Egyesülete részéről: Bódi Bódog, Ooldfinger Gábor, Lázár Pál, RulineJc Gyula és dr. Szilágyi Gyula, az értekezlet részéről Hedry Ernő, Koráb József, Kvfler Lipót, Lederer Ignáez, Lonkai Ármin, Popper Emil és Weltner Jakab. A petróleum-kartel a képviselőházban. Legközelebb érdeme szerint megemlékez1 ünk a petróleumfinomítók kartellje felől. Mint a „M. H." irja, a kartelnek legújabb fogása az, hogy az egész monarchiát rayonirozták s a kerületeket felosztották egymás között. Igy aztán a vasúti furdijakban is óriási megtakarításokat érhetnek el, mert a gyárak nem lesznek ráutalva, hogy saját rayonjukon tul is üzleti összeköttetéseket tartsanak fenn. A petróleumkartel garázdálkodását Tóth János tette szóvá a képviselőházban egy interpelláczió alakjában. Kimutatja, hogy a kartel a fogyasztó közönségre s éppen a legszegényebb néposztályra nagy és igazságtalan terhet ró. A közvetítő kereskedők .teljesen ezen kartel békóiba kerültek, melynek tagjai az ország területét maguk közt kerületekre osztották. A közvetítő kereskedő még nagyobb árért sem kap jobb árut, mert csupán egyetlen gyár ad neki kőolajat a kartel megállapítása szerint. Ha külföldre megy áruért, boykottálják. Egyik gyárnak sem szabad többé ilyennel szóba állani. Utal a román kormánynak a kartelek ellen irányuló törvényes intézkedéseire és a következő interpellácziót intézi a kereskedelemügyi és pénzügyminiszterhez : Van-e tudomásuk a tisztelt miniszter uraknak arról, hogy a petróieumgyárotok iartelt kötöttek, minek következtében a petróleum árát métermázsánkint
Mezőgazdasági attasék. Mint hírlik, a mezőgazdasági attasék intézményét a földmivelésügyi miniszter végre a megvalósítás stádiumába tereli. Mezőgazdasági érdekeink képviseletére elsősorban a világ jelentősebb piaczaira küld ki szaktudósitókat, igy Németország, Hollandia és Dánia területére Berlin, Franczia és Angolország területére Páris vagy London, Oroszország területére Szf.-Pétervár, az amerikai Egyesült-Államok és Kanada területére New-York, Románia területére Bukarest székhelyek állapíttattak meg. De ezen megállapítása ezzel még nem végleges, mert ha a viszonyok kívánni fogják és a rendelkezésre álló eszközök megengedik, a jövőben esetleg más működési területekre is fognak szaktudósitók kiküldetni. A kiküldetések előreláthatólag már a legközelebbi jövőben meg fognak történni. A kőbányai sertésüzlet az 1899. évben. Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság jelentése szerint a lefolyt évi sertésüzletről sajnálattal állapiiható meg, bogy ez az előző évinél végeredményében kedvezőtlenebb volt, mert kizárólag a belföldi, bécsi és osztrák tartományok fogyasztó piaczaira voltunk utalva, vámkülföldre pedig nem szállíthattunk el semmit, mert az sorompóit ez évben sem nyitotta meg. De nemcsak ezen sertéskereskedelmünkre már évek óta nehezedő állapotok gyakoroltak az értékesítésnél kedvezőtlen befolyást, hanem az amerikai zsir-szalonna és egyéb sertéstermékek fokozottabb beözönlése is, melyek a magasabb behozatali vám daczára olcsóbban kináltattak és igy versenyképességünket csökkentették. A szeptember 23 án érvénybe lépett uj állatforgalmi egyezmény, mely Ausztriával köttetett és melynek értelmében sertéseink oda sulykülömbség nélkül szállíthatók, nem okozott árjavulást, daczára annak, hogy Ausztriába, különösen Csehés Morvaországba ennek következtében az elszállítás emelkedett, mert mint fennebb jeleztük, a kinálat is nagyobb volt. Átlagban az idén a magyar fajtánál 45'3—463, a szerb fajtánál 42 6 - 4 4 9 krt ért el a r.-t.; ellenben 1898 ban 54.5—55.3, illetőleg 52.5—54 6 krajczárt, és igy 1899-ben kilogrammonként 9—10 krral kevesebbet. E körülmény eléggé igazolja, hogy a hizlalás a lefolyt évben sem volt jövedelmező. A vidéken uralkodó, de tetemesen csökkent sertésvész miatt a kőbányai piacz forgalma ez évben sem mutat nagyobb emelkedést és az csak valamivel haladta meg az előző évit. Szerbia a forgalomban a mult évről áthozott maradványnyal együtt 98 165 darab sertéssel
16
SZAM. 1 Ö I K
ÉVFOLYAM
vett részt. A Kőbányára felhozott sertések értéke az elfogyasztott eleséggel együtt 12,413.755 frtra, az elszállítottaké, a jövő évre fenmaradt állomány levonásával 10,244.340 forintra rúgott. A kőbányai sertésállományból Budapesten 75 686 sertést fogyasztottak. Bécsbe 23.193 darab s?állíttatott Ausztria tartományaiba, főleg Csehországba 37.105 drb, tehát több, mint az e'őző évben. A mi azt bizonyítja, hogy a romániai serté-eknek elmaradása ez évben javulást okozott. Vámkülföldre a kivitel teljesen szünetelt ez évben is. A jelentés a következőkben konkludál: Hazai sertéstenyésztésünk érdekében a friss hus bevitelét a vámkülföldre biztositanunk kell. Törekednünk kell továbbá, hogy Németország, ha már eleven sertéseink korlátlan bébocsájtására nem hajlandó, legalább engedje meg azt, amit Oroszországnak, t. i. hogy mi is szállíthassunk ugy, mint ez, a vágóhidakkal ellátott városokba és községekbe eleven sertéseket, a melyeket, megvagyunk arról győződve, ott szívesen látnának. Oroszország hetenként Porosz-Sziléziába 6—800 sertést visz be, ennyi figyelmet talán mi, szövetségesei csak megérdemlünk. A belföldön pedig a fogyasztást a sertéstermékekben emelnünk kell az ipar hathatósabb fejlesztése által, teremtenünk kell, ha állami támogatással is, nagyobb indusztriát, hogy ji lentékeny husfogyasztókra tegyünk szert az ott foglalkoztatandó nagyszámú munkásokban. A zsir- és szalonnaüzletet erélyes intézkedésekkel szabályozni kell, nehogy mindenféle zsiradékok kitűnő minőségű zsírunk jóhirnevét aláássák s az mindenféle keverék-alakban mngyar zsir neve alatt hozassék forgalomba. Magántelepités. Hírlapi értesülés szerint Nagykanizsa tőszomszédságában, Boroba-pusztín, Győrffy János fö.'dbirtokos községet telepit. A község Jakói Vas-, Somogy- és Zalából valók, nagyrészben olyanok, a kiket a földszerzés vágya Szlavóniába csábított volna. A telepnek a telepítési törvény szerint a telepítő juttatott templom-, iskolahelyet, utczákat, Minden telepes tiz hold földet kapott, tavaszra az összes házak fölépülnek. A vállalkozás a mai telepítési problémák között mindenesetre nagy figyelemre tarthat számot. Az olasz bor ellen. Igazi országos mozgalom az, a mely, abból az alkalomból, hogy a kereskedelmi szerződések megújítási idejéhez közeledünk, az olasz bor beözönlése miatt megindult és bortermelésünk számára vámvédelmet követel. Legutóbb Heves vármegye közg\ülése tiltakozott, most Zala vármegyének 40 községéből jön fel egy küldöttség Budapestre, hogy itt a kormánynál előadják panaszukat. A küldöttség felkérte Bernáth Béla képviselőt, hogy a küldöttséget vezesse. Méhészek és gazdák figyelmébe! Az „Országos Méhészeti Egyesü'et" az egyesület tagjainak a következő kedvezményeket nyújtja : Ingyen, tehát minden díjazás vagy provízió nélkül értékesiti méz- és viaszt emelvényeiket (a mult 1899. évben közel 1000 métermázsa eladást közvetítet); jó és igen olcsó méhkaptárakat és méhészeti eszközöket szerez; szükség esetében ingyen kölcsönöz mézszállitó edényeket; mindenféle méhészeti ügyekben felvilágosiiással és szaktanácscsal szolgál; méhé-
M i n t legmegbízhatóbb é s legolcsóbb
magvak beszerzési forrása a j
á n l h a t ó
Mauthnep Ödön
cs. és kir. udvari szállító magkereskedése
Budapesten,
VI., A n d r á s s y - u t
23.
16
SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
szeti könyveket dijtalanul kölcsönöz és az egyesületnek havonta megjelenő szakközlönyét ingyen és bérmentve megküldi. Mindezért az egyesületi tagok csupán évi 4 korona tagsági dijat fizetnek. Belépési nyilatkozatok az egyesület elnökségéhez, Budapest, IX., „Köztelek" czimzendők.
1900. F E B R U Á R HO 21.
melyekben a kinálat gyenge maradt, szintén csak csökkent árak melleit voltak elhelyezhetők és általában a mult héthez viszonyitva 20—25 fillér visszaesést tüntetnek fel. Az irányváltozást főleg ama körülménynek tulajdonítják, hogy a malmok az őrlési kedvezményt helyettesítendő lisztszállitási refakcziákkal nincsenek megelégedve és igy a búzavásárlásban tartózdók. Az összforgalom 100 ezer métermázsa, a hetihozatal 70 ezer métermázsa. Rozs tartósan csak gyengén volt kinálva'
NYILTTER* IHost jelent meg
Minek Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében
Köztelek Zsebnaptár 1 9 0 0 - m . A .Köztelek Zsebnaptár" ezen h a t o d i b érf o l y a m a régi köntösében, javított és tetemesen bövitett tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt
és teljes multheti árakat — budapesti paritásra 12.60—12.70 koronáig ért el készpénzfizetéssel. Középminőségü árü malmoknál 12.80,finomáru 13 koronáig jegyez 3 hóra helyben malomba szállítva. Nyiri származékokban nem volt forgalom és Debreczen paritásában inkább névlegesen jegyzünk' 11.50 korona pr. Árpa (takarmányi és hántolási czélokra) kezdetben hizlalóknál ugyancsak jobb keresletre talált, később az irányzat e czikkben is gyengült és a forgalom is korlátoltabb. Az árakban nincs jelentősebb változás és helyben minőség szerint 11—11.50 koronáig jegyzünk készpénzfizetéssel. Állomásokon átvéve a forgalom szünetel. Közép sörárpáért budapesti paritásra 11.70—12.— kor jegyzünk. Zab ugy vasúti áruban, mint hajóáruban jobban van kinálva, mig a kereslet a rendes mértéket nem haladta tul. Az árak változatlanok maradtak és szin és tisztaság szerint 10.—11. koronát jegyzünk helyben átvéve. Finom minőségű áruban a a kinálat mérsékelt. .
301 Vidéki szeszgyárakfinomítottszeszt adózatlanul, szabad raktárra szállítva 42—42-50 K. ajánlottak, ez áron több tartány zárulva is lett. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz 34.-—35-— K. volt ajánlva és néhány tétel ez áron el is kelt azonnali szállításra, felső-magyarországi álomásokhoz szállítva A kontingens nyersszesz ára Budapesten 36 50— 37.— korona. Béén jegyzés 40 40 40 korona, kontingens nyeri szeszért. Prágai iegyzés 112 •— korona adózott és 38.25—.— korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 21-75 22— korona kiviteli szeszé ?t 90% hektoliterje. Iüvite're több tételfinomítottszeszt vásároltak. Vidéki szeszgyárak közül: N.-Várad, Kolozsvár, Temesvár 50 fillérrel drágábban, a többiek változatlanul jegyeznek. Buiapesii zárlatdrak t hiten: Finomított szesz 113" 113 50 korona, élesztőszesz 113 113-50 K., jyertszesz adózva 111111 50 korona, nyersszees .ECí&Var (exkontingene) —• —•— korona, denaturált szesz 3637.— korona. Kontingens nyersszesz —r —. :— korona. Heremagvak ólomzárolása. *) Budapest, 19C0. február 18-án. A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1899/1900. idényben, azaz 1899. évi julius hó 1-től a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő magvakat ólomzárolta : Luczerna Lóhere Összesen métermázsa Mauthner Ödön Budapes.3)... 1231 1590 2832 Magy. mezőg. szöv. Bpest— 589 991 1580 Haldek Ignácz,i) Budapest— 774 401 1175
... .. kereslet az irányzat tartós szilárdulását vonta maga után, a követelések azonban szintén léngegesen felemeltették és igy a forgalom nem ölthetett nagyobb terjedelmet. Eladatlan áru, Budapestre iiem érkezik és az eladások joformán kiBudapest paritásában eszközöltettek, melyekért Klein Vilmos Szatmár 150 727 877 a „Köztelek" kiadóhivatalában, zárólag 9.80 koronáig fizettek. Kőbányán 10.3 i koronáig érhető Deutsch Gyula, Budapest ... 329 307 636 el. Tiszavidéki állomásokon 8.60—9.50, bánáti állo- Frommer A. H. utóda Bpest— 233 282 515 Budapest, másokon Nagybecskerek paritásában 8.85 koronáig Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 28 361 389 fizettek. IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek). Klein Vilmos őrök. Temesvár 90 136 226 Olajmagvak: Káposztarepczében effektív áru e 85 107 192 héten alig volt a forgalomban és 25 koronáig terjedő udapest 38 . 142 178 árjegyzésünk inkább csak névleges. Káposztarepcze Beimel és fia Budapest ... 29 104 133 augusztusra a hét elején még szilárd volt, utóbb azon- Lamberger Károly Bpest ... 52 74 126 ban állítólag csak realizácziók eszközöltettek, miáltal Radwáner és Rónai Bpest— 12 76 88 árfolyama is 24 50 koronával csökkent. Ma 24.40—24.60 Funkelsteia József, Aradon 22 56 78 koronáig jegyezünk. A mellékczikkekben a forgalom; Gr. Teleki Arvéd,2; Drassó— Badajte Jtf gabonatőzsde 52 4 56 vadrepcze 11. lg-.— korona, gomborka 21 —.—23.— Szávoszt Emil, Budapest — 6 47 53 (Guttmann és Vlahl budapesti terménybizomány! korona, lenmag 23.—.—27.— koronát ért el helyben. 23 14 37 Hüvelyesek: Bab iránt e héten is gyenge Kramer Lipót Budapest — czég jelentése.) Fuchs Fülöp, Budapest — — 13 13 A lefolyt hét időjárása nagyon változó volt. volt az érdeklőhés, a kinálat ugyancsak korlátolt és összesen 3741 5432 9173 árak engedékenyek. Törpebab Gyöngyösön 18.— Kezdetben tetemesen emelkedett hőmérséklet mellett *) 7 q Trifolium imarnatum, 16 q Trifolium • az egész országra ki'erjedő bőséges csapadék ál'o'.t be, utóbb élénk széláramlatok mellett, melyek egész 14-50 korona, tarkabab Nagy- Károlyon 9 50 korona. viharokig emelked ek, száraz és egyben hidegebb időnk van. A vetések állása felől nem érkezett panasz. Az Kendermag budapesti paritásra 22.— koronáig jegyez. egyébként magas vízállás némileg csökkent. Külföldön Bükköny 12—13'— K„ Muharmag 13-50—14-50 ko*) A hazai mezőgazdaságra nézve káros ameriaz időjárás ugyancsak egyenlőtlen volt és enyhe, esős ronát jegyez helybeli paritásra, minden 100 kg.-ként. kai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem és fagyos idő között váltakozott. ólomzárolja. A külföldi piaczok üzletforgalmát illetőleg a viMagi jelentés a gabonaüzletről szonyok keveset változtak. Az irányzat nagyobbára 1900 február 20 szilárd maradt, a nélkül azonban, hogy a forgalom is i központi vásárcsarnok árnjegyzóse nagyb^c Buza ma mérsékelten kináltatott, a malmok megélénkült és az üzleti viszonyok javultak volna. Amerikában az árak mérsékelten emelkedtek, mert csak immel-ámmal vettek es a forgalomba hozott (ec gros) eladott élelmi czikkek árairól. egyrészt fedegés-i vételek, jobb export kerestet, vala- 17000 mázsa készbuza változatlan árakon kelt el. A mint a látható készletek, habár csak mérsékelt cs k- határidőpiaczon az árak az egy négyed centig magakenése — a „Bradstreets" jelentése szerint 865.000 sabe New-York befolyása alatt inkább emelkedő iránybushells — szilárditólag hatottak. A vetések állása zatot követtek, sőt a tengeri határozottan szilárd és A hét elején észlelhető volt csöndet és nyugodtfelől a téli-buzávaí bevetett területekből a hét végével ma további 5 fillérrel magasabb, erre főképen azon ságot az utolsó napokban élénkség váltotta fel. Kedvekedvezőtlenebb hirek érkeztek. A vetés fejlődésében körülmény birt befolyással, hogy egyesek nagyobb zőtlen momentumként a tojásüzletet kell felemlítenünk. visszamaradt és különösen Ohió és Indiána államokban fedezéseket eszközöltek. A nagyarányú hozatalok folytán beállott sürgős kinálat, erősebb a panasz. Tengerit éténkebben keresnek, jólleRozsban mérsékelt kinálat mellett csekély vétel- valamint további alacsonyabb külföldi jegyzésekre az hel a hozatalok bővek, a mult héthez viszonyitva búza- kedv uralkodott és minőség szerint 12—12.40-ig volt árak rohamosan, két nap alatt 10 koronával estek, árak háromnegyed c. magasabbak. Angliában a tulaj- érte elérhető. A helyi szükségletre egyáltalában nem ugy hogy egyheti egyenlegként ma a tojásárak 20 donosok tartózkodóak, mig a fogyasztás jobb vételked- vettek semmit, csakis exportálásra. koronával ládtoként olcsóbbak. Fölfelé irányuló árvet tanúsított, minek folytán az árak is némileg javulTakarmány árpa bágyadt, árak változatlanok és mozgalom a baromfiüzletben volt észlelhető és kitak. Francziaországban ugy látsdk az időjárás miatti 11 - 11.50 K. jegyzünk. váló eseményként feljegyezzük, hogy mig főzővaj és aggodalmak még nem szűntek meg; az irányzat szilárd Zab szilárd és különösen Bécs felé gravitálnak turó iránt tartósan fokozódott kereslet mutatkozott és és buzá 60 c. liszt egy fél frc. emelkedést tüntet fel. az eladások. azok gyorsan és jobb árakon keltek el, addigi teavajban A többi kontinentális piaczokon a viszonyok keTengeriben nagy a kinálat, de az utak teljes még mindig stagnáczió létezik. veset változti.k. A fogyasztás csak legszükségesebb járhatatlansága következtében nincsen áru a piaezon. Eladásaink nagyban: bevásárlásaira szorítkozik és az árak emelkedése alig Déli 12 órakor jegyez : Vidéki marhahús jól keresve 72—86 korona. vihető keresztül. Buza áprilisra 1900. 15.24—28Vidéki borjú, minőség szerint, 80—100 korona. Sertés Nálunk a kereslet a hét elejével az összes gaoktóberre , 15.68-70 — 96—100 korona 100 kilónként. Malacz klg.-ként 1.60 bonaczikkekben még jó volt, később azonban csökkent, Tengeri májusra , 10.22—26—30—32 korona. Bárány párja 14—16 korona. mi mellett az árak — buza kivételével, mely valamivel ' Rozs áprilisra , 12.74—12.76—78 Vadból: szarvas 60—70filléregészben és kg.-ként, olcsóbb és tengeri, mely emelkedő irányt követett — Zab „ 10.16—10.18 Élőbaromfiból elkelt mintegy 1200 drb tyúk, változatlanok maradtak. 1.80—2.20 koronáért páronként. Rucza, sovány 3 - 4 Buza az egész hét folyamán csendes irányzatú korona. Pulyka 9—11 korona páronként. Tisztított Szeszüzlet maradt. A kinálat tartósan jó, közönként sürgető is baromfiból eladtunk : libát 1 20, pulykát 1*20-1*30 volt és különösen raktá készletek kerültek bőven a Stemt. {Goldfimger Gábor szeszgyári képeseitkoronárt ki óját. Kappant 2'00—2 4 >, tyúkot 1*40—1-80 piaczra, miáltal az első napokban, daczára a malmok tudósítása.) koronáért darabját. vételkedvének, az árakban néhány fillérnyi csökkenés A szeszüzletben a hét elején az irányzat élénPrima alföldi tojás nagy áringadozásnak kitéve következett be. A kinálat később csökkent, a forgalom kebb- volt és nagyobb vételkedv mellett a szeszárak 62—76 koronát jegyez. is szűkebb lett, a kereslet azonban szintén gyengült ugy azonnali, valammt későbbi szálli'ásra változatlanul Főzővaj 1*40—1'50 korona, turó 20—24 filléren és az árak nehezen voltak fentarthatók. Finom búzák, szilárdan zárulnak. Elkelt finomított szesz nagyban kelt el kilója, teavaj névlegesen 1'40—1*60 jegyez. 113—113-50 koronáig, élesztőszesz adózva 113—113-50 Gyümölcsbőlfinomabbfajalma 40—50 koronáért, K., adózatlanul szabad raktárra szállítva 4343'50 középminőség 18—32 koronáért lett mmázsánként elhelyezve. koronáig. — =
3 k o r o n a 2 0 flllér. Megrendelhető
ES—
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
302
KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁRHÖ17,
15 SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.
(A uékesfővárosi Tásircgarttok-igazgatötáj júm lése, Budapest, ÍÉCO. február 19 rőt.
Vidékről és pedig: Nagy-Kőrösről 6 árus 87 Bécsi Tágómarhavásár. 1800. február hó 19-én drb sertést, Czeglédről 7 árus 70 drb sertést, Szabad- (Tass Jenő tudósítása a „Köztelek" részére.) Szállásról 1 árus 1 drb sertést, Pinczehelyről 1 árus összes felhajtás 5273 db. Ebből magyar 3882 db. Hu*. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q K. 104-112, 8 drb sertést, Kis-Kőrösről 1 árus 6 drb sertést, 11. oszt. 96-104,01. oszt. 88—96 eleje l. oszt. 92-96, Peregről 1 árus 5 drb sertést, Dunavecséről 1 árus galicziai 499 darab, bukovinai 25, német 781 db, hizott 4005 db, legelő 1268 db, fiatal db, ökör li. oszt. 88-92. III. osst. 81-88, borjúhús hátulja '. 5 drb sertést, összesen 18 árus 182 drb sertést. 3948 db, bika 607 db, tehén 632 db, bivaly 86 db. oszt. 116-120,11. oszt 100-116, elejei oszt 90—96 ü. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss serA mult hetinél mintegy 800 darabbal nagyobb oszt 80 -90 birkahús hátulja l. oszt. 84—90, II. oez' téshús 1 kg. 96-100 fillér, 1 q 92-94 korona, süldő- felhajtás folytán az üzlet lanyha volt és prima 1 ko74—84, eleje I. oszt. 70 72, II. oszt. 61-76 bárfe? hus 1 kg. 120—140 fillér, 1 q korona, füstölt ronával, gyengébb minőségek 2 koronával olcsóbban e:eje 1 db 0.—0-—, hátulja • •—, sertéshús msgya! sertéshús 1 kg. 128—136 fillér. 1 q 110-112 korona, keltek métermázsánként. szslonnáva? elsőrendű 1 q 90 92, vidéki 80-92 szaszalonna zsirnak 1 kg. 96 —104fillér,1 q 92—94 korona, Árak: príma magyar 70—74-— (—•—)K., szekunda fonna nélkül elsőrendű 96-98, viiéki 86—100 sertésfüstölt szalonna 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 60—69 K., tertia 50—59 K. Galicziai prima 70' 76 — be* pörkölt —-0——, sertéshss szerb szalonnával korona, háj 1 kg. 100—112 fillér, 1 q — (—•—) K., szekunda 62—69 K., tertia 52—61 K. Német , szalonna nélkül , sertéshús füstölt korona, disznózsír 1 kg. 112 fillér, 1 q prima 78—83-— (84 ) K.. szekunda 66—76 K., tertia —, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg, korona, kocsonyahús 1 kg. 64- 85 fillér, 1 q 66—62 K. Legelőmarha : szerb és magyar 42—56'— 90 -1'20, füstölt belf.«sontta! 1-20—1-50, csont nélkül 120 korona, füstölt sonka 1 kg. 140—160 fillér, 1 q K., rosszabb minőségű 42—56, K. Bika 40^-66 — - 1-70 sonka füstölt külf. osont nélkül —* , korona, kolbász 1 kg. •-, Disznósajt 1 kg. (—.—) K., tehén 40—66 K. és bivaly 40 50 — K. •SiilORna sózott 1 q 88 -90 füstölt 100—104, sertés-' hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. fü lér. é. s, Áz összes eladások élősúlyban értendők. zr? hordóvá! 1-00—1-02, hordó nélkül 96—98, kolbf ss Hideghusvásár az Orczy-uti élelmi piaezon. 1900. r*srs 1 kg. , füstöli 1-40—1-50,szalámi belföldi 200 február hó 20 án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság —350 külföldi . mals.cz szopós é!ö 1 i b 47-—, jelentése a .Köztelek" részére). Felhozott Budapestről Bécsi szurómarhavásár. 1900. febr. 15-én. Feltisztított 1 70-1 80. 52 árus 196 db sertést, 2 árus 16 db süldőt, 4500 kg. hozatott: 3991 borjú, 2817 élő sertés, 2627 kizsigerelt Baromfi, a) Sl6. Tynk 1 pír K. 2-80- 3—, friss hust, 500 kg. füstölt hust, 3000 kg. szalonnát, 1500 sertés, 377 kizsigerelt juh, 1029 bárány. csirke 1 80-2-—, kappan hizott 4"40 - 4 40, sovány 0 —, kg. hájat. Irányzat valamennyi áruban lanyha. Vidékről és pedig: Soltról 2 árus 16 drb sertést, 0—, íueza hizott 0'——0—, sövény 0' 0-—, ltd Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 80—96, Czeczéről 2 árus 24 drb sertést, összesen 4 árus 40 biz">tt 0—0-—. sovány 0' 0—, pulyka hizott—-— prima 98—110, primissinia 112—120, élő borjú sovány 0 0 —. b) Tisztított. Tyúk i db k>: drb sertést. , primissima ( ), fiatal 140—1-50, 1 kg. — , csirke 1 db 1-00-1.20, ! kg. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss ser- prima —, kappan hizott J db 1 40—1 80, 1 kg. —•—•—, téshús 1 kg. 96-128 fillér, 1 q 88—94 K., süldő- sertés 62—80, kizsigerelt serié?, nehéz 78—88, hizó r-icze hizott í dis 1 60—2-80, 1 kg. 1--—1-20, Félkövér 1 » hus 1 kg. 112—136 fillér, 1 q 102- 1C8 K„ füstölt 0' , lud hizott 1 db 4 60-6-50, 1 kr 1 10 -1 20 sertéshús 1 kg. 112—128 fii l q 102-108 korona, f-Viköv. 1 db 0 0 —, 1 kg, , pulyka Msuű szalonna zsírnak 1 kg. 100-112 fillér, l q 94-£6 K., 1 <W> 0 0—0—, 1 kg. 0 90—1-20, félkövér 1 db 0—, füstölt szalonna 1 kg. 112—112, 1 q =— fillér, Bécsi sertésyásár. 1900. febr. 20-án. {SMeiffel1 kg. , ludmáj 1 db 1-0-2 0, I kg. 2.80- 4 — háj 1 kg. 104—112, 1 q fillér, disznózsír 1 kg. 112—120, 1 q fillér, kocsonyahús der és társai bizományi czég távirati jelentése a .Közluázair 1 kg 1 60- 20, idei liba 1 db - — fillér, füstölt sonka telek" részére). HM, £19, Harcsa 1 kg. K. 1-60-2— csuka 1 40 1 kg. 60—80, 1 kg. Felhajtás: 4839 süldő, 6309 zsirsertés, összekorona. - 1 80, ponty (dunai: 1 50 1 80 süllő —• •—. tra. 1 kg. 140-160 fillér. 1 q Budapesti takar®aaysásiir. (IX. kerület Meater- sen 11148 drb. e >6156 0-—•—, márna 1 20—1 80. csompó 1-20—160. A forgalom lanyha volt. at-ssa, 1Í00 febr. 20 A székesfővárosi vásárigazgatóság aijolna 00 —, apró keveri 0-50-0-90 lazac* - — ,.sit ctése a .Köztelek" részére). Felhozatott a szokott Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélpisztráng 00'—. - érékből 250 szekér réti széna, 40 szekér muhar- kül : prima 90—92 fillér, kivételesen 94fillér,közepes Tej és tejtsrmékek. Tej 1 Ut. K. 0-16—0-16, 35 szekér asupssalma, 28 ,zekér alomazalras, 4 saskér tí_- 72-86 fillér, könnyű fillér, süldő 62—78 fillér. lefölözött 0-12—0-12, teiszino0-—, tejföl 0-50—0-56, ísfcrfcáays.flra 4 szakér tengeriszái?, 13 szekér esyéb tehénraj te*.) 3 kg. 1 60 - 2 —, í. rendű 11-50, II. í iakarmán'i (zabos bükköny, sarjú stb.) 200 zsák szecska. 1 — 1 50 —, olvasztofí 00-—, Margarin I. rendű — A forgalom élénk. Ara;, fillérekben q-ként, a követ0-—, II. ressdt! 00"—, tehéntúró 0 20—0 24, juh- kezők; réti széna 400 - 600, mnhaí 480—600, iSuptáró 1-12—1-20 liptói 1-12—1 28, juhsajt 0-—, emmen- szalma 260—320, alomszaUca 200—240, egyéb A vásár hangulata szilárd volt. thali sajt 2'-—- 2-—, groji sajt 0-£0—1-20. m'.ay — —, lóhere . takarmányÁrak : export juh 50—55 fillér per kiló, kivéteLtezt és kenyérnem&. Fehér kenyér i kg, K. jzalma 260 -300,100 kéve íEgerisí. 1200— 16C0 iuezerna 48-— fillér. 0 25—30 0, barna kenyér 0 20-0 22, rozskenyái' 0 22 , tarjL 420—5C0 síalniaszecskt, 360—380. szánt lesen —, raczka 46" —0-22. Búzaliszt 00 sz. 1 q . 0 —•—, 1 —•—, > uj . zabosbükköny 500—560 összes 8 4 „ . _ , g _•_. 18 ksstissám 376, toly 564,000 kg. Hfivelyesek. Lencse magyar 1 q K. 12-20 stokeraai 36—56, borsó héjas magyar 20-0—24 —, koptatott Szerkesztői üzenetek. Állatvásár ok. magyar 26—30, külföldi 21—34, bab fehér aprf 12—18 P. 1. urnák, Inely. A homoki szőlők telepítését nagy 12.0—16 0, szines ICO- 20 0. Budapesti szurómarhavásár. 1900. febr. hó 16-án. és mivelését tárgyaló munkák közül ajánlhatjuk : Tojáa. Friss alföldi (1440 db.) korona 72-0 - 74.—, A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósáhomoki szőlők telepítése." Irta: Rácz Sándor, 1. a A erdélyi (1440 db.) 66-0- 68—. meszes , orosz tojii gának jelentése. kiadja a földm. miniszter. Megszerezhető: ifj. Nágel 6 50 törött t o j á s - — 0 - iou ÜD. —, tea tojás 6. Felhajtatott: belföldi 743 drb, eladatott 743 drb, Ottó könyvárus utján, Bpest, Muzeum-körut 2. — drb, el- 2. „A homoki szőlők mivelése." Irta: Petrovits István, Zöldség. Sárgarépa 100 kötés K. 0. 0-0 1 q galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli 5.0—6.0, Petrezselyem 100 kötés 0—0-0, 1 q 16. 20—, adatott — drb, növendék élő borjú 1 db, eladatott kiadja a természettudományi társulat, Bpest, VII., zeller 100 db 2-40—5.—, karalábé 2-40—3.20, vöröshagyma 1 drb, élő bárány 40 db, eladatott 40 drb; belföldi Erzsébet-körut 1. sz. Bármelyiket szerzi is meg, igényeit 100 köt. 0.—, 1 q 8.00—11.—, foghagyma 100 köt, 12 drb, eladatott 12 drb, galicziai — drb, eladatott — mindegyik kifogja elégíteni, a kettő együtt pedig teljes - .—.—, 1 q 20.—32.—, vörösrépa 100 drb 1.40—2-40, drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött 32 drb, tájékozást nyújt. fehérrépa, fejeskáposzta 1018.—, kelkáposzta 100 db ejadatott 32 drb, növendék borjú — drb, eladatott drb, ölött bárány 194 drb, eladatott 194 drb, élő 3.0—6.0, vöröskáposzta 16.0—20.—, fejessaláta 2.40— kecske — drb, eladatott — drb. 4.—, kötött saláta 0•—, burgonya, rózsa 1 q 4. 4.—, sárga 4200—500-0, külföldi —.—.fekete retek 100 A borjuvásár meglehetősen élénk volt. drb 1.20—2.—, uborka nagy salátának 100 drb 0.0—0.—, Árak a következők: Élő borjuk: belföldi savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 3.60—5.—, koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 6480 zöldpapr, 00-—, tök főző 0-0, zöldbab 0 , koronáig, kivételesen koronáig súlyra, galicziai , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig paradicsom 1 q. 80.0—80.—, spárga 0. 0.—, torma kiv. koronáig drbonkint, koronáig 1 q 32.20—34.—. kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , Gyümölcs. Alma 1 q K. 16-30, köz. alma 16—24, koronáig, kiv. — koronáig drbkint, 36 vajkörte , közönséges körte 16—20, szilva magva koronáig, kiv. koronáig súlyra, Ölött borjú: váló 0. 0—,vörös —.—.—,meggy faj , közön- belföldi 90—92 koronáig, kiv. —— koronáig súlyra, séges -, ringló , baraczk kajszin —, galicziai koronáig, kiv. koronáig őszi , dinnye görög nagy 10 drb —-—0-—, kiesi súlyra, tiroli koronáig, kiv. — koronáig , sárga faj 1 q. —.0 .0, közönséges . drbonkint, bécsi 90—92 koronáig, kiv. - — koronáig szőlő 1 kg. —.0 .0, csemege 50- 90, dió (faj papirsúlyra, növendék koronáig, kiv. héju) 48—60, közönséges 42.0—44.—, mogyoró 76 86, koronáig drbonkint, élő bárány 10' 14— koronáig gesztenye magyar 0 , olasz 24-36, narancs messi- páronkint, ölött bárány 9——13 — koronáig párja. ÜCSZVCNY-TARSULAT oat .100 db 26---, pugliai •—•—, mandarin 37 —, czitrom 1 90—2-—, füge i ordós 1 q 36 - 38, koS I I S A P I I T . Süorufc 36-- 38—, datolya 74-80, mczsolaszölő 80—136, Bndapestl jahyáeár. 1800. február hó 19-én. (A egres 1 lit. 0-—-0-—, eper 1 kg. 0-——0-— kr. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság tesaagystfí te Fűszerek italok. Paprika és I. rendű 1 q. K. jelentése a ,Köztelek" részére). 1.40 -1.60, H. rendű 1.20—1.40, csöves —, Felhajtatoít: Belföldi hizlalt ürü 100 darab, ritott) . köménymag —— -, borsékmaga eladatott 100 drb, feljavított juhok — drb, eladatott s&5% a g&zd&IkoááthM ssakségtss — . mák i q. fet 50-60, méz csurgatott 80- — drb, kisorolt kosok — drb, eladatott — darab, 1-04, sejtekben 1 kg. —• , szappan szin 56 60, kiverő juh 92 drb, eladatott 92 drb, bárány — drb, SSÜT" I @ B H @ @ T 2 S közönséges 44 46.-, fehérbor asztali palaczkban I Hí. kecske —, boszniai —, szerbiai —, angol keresz00-—, vörös asztali palaczkban 00-—, hfe; tezés —, romániai cas&eigJ sápakst gyúrt}*. -, durvaszőrü — db. pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz paiaozkfeíB A birkavásár jelentéktelen volt. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 38-— K. R«nd«14stk megtétele alttt kfcj&k ssMea Hideghusvásár a Garay-téri élelmi piaezon 1900. febr. 20 án. (A s*ékesfőv Srosi vásárigazgatóság párkint, 48— K.-ig 100 kiló élősúly szerint, kiverő jelentése a .Köztelei" részére."1 Felhozott Budapestről juhok 24-50-32 K.-ig párkint, 40—41 K-ig 100 kl. élős. sz., K. páronkint, feljavított juh —•— 50 árus 12 db sertést, 0 árus 5 db süldőt, 2500 kg. kisorolt kosok BésslrtM &rje$yxékkdl friss hust, ,1200 kg. füstölt hust, 700 kg. szalonnát, páronkint, bárány — K. páronkint, kecske — K 300 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. anya jukok — •— K. páronkint, szerbiai — K. páronhurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya- kint, angol keresztezés — K. páronkint, romániai — K. páronkint. húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — kg. töpörtőt.
\Els6rangu hazai
gyártmány!
16. SZAM. 10-ik SVFOLYAM.
KÖZTELEK,
,.VEL0DR0M" Téli- és Nyári-Kerékpáriskola-Válialat BUDAPEST, YIL, Erzsébet-körűt 19. Szenzá cziós újdonság !
Bor-istránghoz.
nagyság 15 16 17 18 19 21 22 23 megfelel egész 1300 1500 2000 2500 3000 4000 5000 8000 10.000 klgr. ösmíljí kocsinak koron a 16.117.2018.50 20— 20— 21.20 24— 26.50 29— páronként. 5—6 üléses kocsinak korona 26.50 27.80 29.— 30.20 31.50 Megrendelésnél megemlítendő váljon itö-tél- vagy 'bőristráagiios való készülékek kívántatnak- e ? A H O H E S Í L I M B I I B G I R U G Ó - G Y Í R ( H e r m . Rulberg) Magyarországi vezérképviselősége és egyedüli raktára:
„ V E L O D R O M " Téli- és Nyári-Kerékpáriskoia-Vállalat BUDAPEST, V,l. kerület, Erzsébzt-körut 19. szám. Rövidített levél- és sürgönyeim : „VELODBOJI ERZSÉBET-KÖKUT" BUDAPEST.
Hirdetés. f e n y ő csemete ( P i n u s silvestris);
100® 1—22A
drli
erdei-
méter magas,
ára drbként egy korona. Továbbá 1 0 0 0 <1 rl» l u c z f e n y ő csemete ( A M e s excelsa) la/4—3 méter magas, ára darabonként egy korona 20 fillér. V a s ú t i állomás
helyiben;
posta
Békés-Csaba,
megye. — Venni szándékozók forduljanak
a kigyósi uradalmi
óvsser
a fertőző borjuvérhas ellen W
( H © F j i r r é s a : ) .
© o
mindig biztos hatású, egyszerű alkalmazás! Elkülönítés, fertőtlenítés stb. szükségtelen.
Számos elismerő nyilatkozat. Egyedüli készítője: Menge
B. vegyész T i c h a u
O.-S.
Ismertető füzetek ingyen és bérmentve. Magyarországi vezérképvlselS:
Kalmár
393
59
Vilmos,
B u d a p e s t , V L , T e r é z - k ö r u t 8.
taktaharkányi
uradalmában
vészen átment 5
A éves
hasai
kondor
kanok
e l a d ó k . Közelebbi
értesítést
az u r a d a l m i központi iroda, B u d a p e s t , A n d r á s s y - u t 4. szám ad.
351
EíitiilT nagyban és kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). AraU: nagyban -waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsikban szállítva 130 frt. A vas uti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendelés;-el egyideüleg a kainit árát egyesületük pénztárához beküldeni k'^ifik, a szállítási költségek a küldemény átv elénél fizetendők.
Tenyészbika eladás. A futtaki uradalom, törzskönyvezett, tiszta magyar vérii gulyájából származó 3 darab hároméves és 25 darab kétéves tenyészbika, szabadkézből eladó, mely Mária majorban — a Budapest—Zimonyi vasút „Kis-Álpár"-i megállóhelyén ugyan e vasút Ó-Kéri és Kisracsi állomás közelében, bármikor megtekinthető és a becsáron megvehető. Kocsik az Ó-Kéri vagy Kiszácsi állomáshoz, előzetes megkeresésre szívesen rendelkezésre bocsáttatnak. Netán kivánt bővebb értesitések készséggel nyerhetők
gróf Olxotek
József
jószágigazgatóságánál F u t t a k o n B á c s - B o d r o g vármegyéiben. Magy. kir. államvasutak.
361 22147/900. C.
Hirdetmény. A magy. kir. államvauutak igazgatósága figyelmezteti a Szállító közönséget, hogy miután a pozsonyi forgalmi akadály miatt segélyutirányokra' terelt forgalmat ezen segélyutirányok kisebb teljesítő képessége folytán csak nagyobb és előre megnem határozható késedelemmel és akadályokkal lehet lebonyolítani, a szállítási-határidő kiszámításánál az ezen viszonylatokra már engedélyezet 3 napi rendkívüli póthatáridőn kivül az üzletszabályzat 63. §-a 6. pontjában és a nemzetközi egyezményményben kiadott végrehajtási utasítás 6. §-ában foglalt határozmányokat is érvényesíteni fogja. Az igazgatóság.
Szölöojtványok
(Dr. Weissenberg H.)
Egyedüli, bistos
Békés-
intézőséghez.
(törvényileg védve)
e / a d á 5 .
darabonként l O O k o r o n á é r t
R u b e r g - f é l e r u g a n y o s l ó - k i m é l ő k ! Ezen készülékek alkalmazása által az istrángok ruganyosakká válnak, a mi következő előnyöket biztosítja: 1. a munkaerő körülbelül egy negyed részének megtakarítása; 2. a jármű belyből való elindításának megkönnyítése; 3. könnyebb, gyorsabb és kellemesebb hajtás; 4. a lovaknak a fájdalmat okozó lökésektől és rázkódtatásoktól, nemkülönsn a szerszám okozta feltöréstől való megkímélése; 5. a lovak munkaerejének és ménkaképességének fokozása; végül 6. a lovak és szerszámoknak kímélése. Egy kísérlet bárkit meg fog győzni arról, hogy itt nem valami szélhámosságról, hanem egy régóta érzett hiány pótlásáról van szó. A ki tehát a lovait szereti, egyetlen perczig se késsen és tegyen próbát ezen készülékeknek alkalmazásával, mely neki — egy fillérjébe sem k e r ü l mert az alulírott magyarországi vezérképviselőség a sikernek biztos tudatában ló-kimélőket minden érdeklődőnek bérmentesen küldi és ha a várakozásnak mt„ nem felelnének bérmentetleniil vissza veszi. Ezen teljesen költségmentes próbaidő 14 napra, a törés elleni jótállás pedig két évre terjed.
A kigyósi uradalomban eladásra kerül
7enyész^art B á r é Harkányi Frigyes
^ S i i i S S ^ ^ l É E i l f l Kötél-istánghoz.
303
IC00. F E B R U Á R H O 21.
Nemes-Kadarka. Erdei,Piros-Bakor, Kövidinka, Araidon, Alecanbusé, Olasz-Rizling, Rajnai-Rizling, Madlen, Chass, piros és fehéi (gyöngyszőlő) Juhfark stb. stb. gyökeres, fás, szokvány minőség külömböző alanyokon fajtisztán. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. — Ezen katalógus megszerzése még azoknak is erdekében áll, kik idei szükségleteiket már fedezték, vagy ezidó szerint rendelni szándékuk nincsen. — Tartalmazza az összes szőlőfajok leirását, termőképességét, metszésé^ egyéb mivelósét s más gya-
Elökerités
(Élősövény) Gleditsehia (koronatövis, kriszustövis vagy tüskéslepényfa) valamennyi sövénynövény között legelső. Gyorsan fejlődik, nem csemetézik, mint akác, orgona stb. siirtt, izmos 15-25 cm. ágos töviseivel ember és bármi állatnak ellentáll. Főelönye, hogy agyag, homok,'meszes, köves, szikes stb. talajban kitűnően díszlik. Szőlők, kertelt, legelők, udvarok, majorok, temetők stb. körülkerítéséhez felülmúlhatatlan, legolcsóbb, örökös sövényt képez. Ezer darab csemete ára6 frt, elegendő 200 méterre: Minden megrendeléshez rajzokkal ellátott nyomtatott ültetési, és kezelési utasítás molékeltelik. - Magvak, fiiss szedés, csiraképes 100 kiló 28 frt, 50 kiló 16 frt, 10 kiló 4 frt 20 kr. Ismertető árjegvzek ingyen és bérmentve. Czim: .Ermelléki első sz«löoltvany-telep> Nagy G&bor, Kagy-Káaya Blharme^ye. 10188
Lapunk kiadóhivataláb»n megrendelhető :
A sertés javítása és hizlalása
•
gazdák és hizlalók használatára, e^a Irta K. R u f f y Pál. A-a portóméites küldéssel I forint 10 brajczács
Síadb szolodéi oszlik: Chasselas bl. croq. ___ ezre 12 K. Madelaine angevine » 12' „ „ 12 „ Ezerjó — Othello direkttermö » 12 » Csomagolva és az érdi vasútállomáson feladva.
Lits Gyula, Batta, F e j é r megye. 416
KÖZTELEK,
304
1900. F E B R U Á R HO 21.
|
Megjelent Mag-yar-Óvárott
és a szerzőnél
SZAM. 10-IK
ÉVFOLYAM.
A dr. Aschenbrandt-féle
|bordói-por | |j a legbiztosabb, kényelmes kezelésű és olcsó ellenszere | a szőlő- és a b u r g o n y a
megszerezhető
ÁLTALÁNOS és KÜLÖNLEGES
NÖVÉNYTERMELÉS első
16
| peronosporájának Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rakj§ tárában: J| 50 kgos zsákokban á kg. 38 kr. || 10 kgos zsákokban á kg. 40 kr. 5 kgos zsákokban .... á kg. 40 kr. || M T A. szőlő első permetezéséhez 1 % ; második perineteH zéséhez lVa—2%; harmadik permetezéséhez l l /2%-os oldatot |§ használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permezéshez 22—25 kg. || bordói por, 25—30%-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból.— j | A port k o n y h a s z i t á n a vizbe szitáljuk ós kész az oldat.
| j| i jj |§ fi p |f jj
A dr. Aschenbrandt-féle
kötet
Á L T A L Á N O S IHKIEIELÍSJ J R É Z - k é H p o r j l 8 6 5 lap 218
Irta:
GmmhéM
H a legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb betegségtől is védel- j| | mező ellenszere az
ábrával.
413
Báador®
Á r a 9 korona, b é r m e n t e s k ü l d é s s e l 9 k o r o n a 72 lillér.
Rétszilasi szó'ló'telepünkön (Sárbogárd mellett) következő g y ö k e r e s egy éves legfinomabb tiszta fajú csemege szőlővesszők mérsékelt árak mellett eladok: V e g y e s csemege fajszőlők: M. Jugrams Hardy Muscat Ottonel Augustana Violett Muscat Courtible blanche Genuai zamatos „ de Perdean Ferdinánd Leseps ,, „ Chasselas Kecskecsöesü Maderíisla Comit L'enfant trou De la Palestina Zöld szagos Trebiano Golden Champion Muscat Pachet Frontignan Rouge Muscat Hamburg D. viet Muscat Nantes Blanche Omore Golden Hamburg Roisin ob Calabre Halhólyag Blanche Hamburg Chasselas violett Muscat Lunel Gragoan blanc Zöld muskotály Modors fild court Golden Guin Schirad Juli Duc of Bi'chbleich összesen E b b ő l a fajokbói van Culand grosse ir.OOO d r b . Madeira Vandel Buchland Stetvater S i m a vessző van pedig: Dr. Róbert Hogg Olasz^ rizling 20000 drb Malaga Rosea Kövidinka 3000 „ Muscat Candia Ezerjó 2000, „ Ezeréves Magyarország Mézes fehér 20000. „
Fleischl
Samu,
B u d a p e s t , D o r o t t y a - u t c z a 5.
403
1 oidilimiiak
( l i s z t h a r m a t ) .
Jj xira Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" |j raktárában: 50 kg. zsákokban á kg. 26 kr. 1. 10 kg. zsákokban á kg. 28 kr. l| 5 kg. zsákokban a kg. 28 kr. 6 ® " Ahol az 1899-ik évben volt oidíum, először április H hóban, a mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., p o r o z z u n k ; H másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. — j| Egy kat. holdra kell 3 porozásához 15—18 kg. r é z k é n p o r . H S o k k a l k e v e s e b b f o g y belőle, m i n t a közönséges k é n || p o r b é l . ^ A z e m e l k e d ő rézgálicz és k é n á r a k f o l y t á n a | dr. A s c l i e n b r a n d t - f é l e p o r o k f e n t i á r a i csak f e b r u á r || hő végéig kötelezők. — T e s s é k m i e l ő b b a r e n d e l é s t | eszközölni, hogy a tavaszszal szállíthassunk. E l k é s e t t | rendelések t e l j e s i t é s e é r t n e m szavatolunk, m e r t U a gyártás k o r l á t o l t .
| PepmetesS
É |f || jg |§ j| || §j jj jj §j | | |j
és f u j t a t ó g é p e k s |
Vermorel-féle „ E c l a i r " permetező __
jj|
f j| p
20 frt
Vermorel-féle „ T o r p i l l e " porozógép 18 frt | Megfelelő magyar gyártmányok: ^ Permetező 14 frt H Kézi f u j t a t é (igen finoman poroz) 5 frt É Háti porozógép (igen finoman poroz) 14 frt ff A z „Aschenbrandt-féle" porok megrendelhetők a vezérképviselő
|J ^ |§ |j §j ||
| Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél, | B U D A P E S T , ( A l k o t m á a y - a t c z a 31. s z á m ) . Ezenkívül megrendeléseket elfogadnak:
U
A | | | H || | | 1 | |
|j
„Borászati Lapok" kiadóhivatala, | BUDAPEST
(Köztelek)
és a v i d é k i m e g b í z o t t a k . W Megbízottak, a k i k a rendeléseket összegyüj- | tik k e l l ő d í j a z á s e l l e n é b e n ; ismét elárusítók, k i k a || port és gépeket e r e d e t i csomagolásban a v i d é k e n If á r u s í t a n i ó h a j t j á k , k e l l ő j u t a l é k e l l e n é b e n ; az egész | országból k e r e s t e t n e k . Jegyzők, tanítók, l e l k é s z e k , a k i k közsé- |$ g ü k szükségletét ö s s z e g y ű j t i k és e g y s z e r r e m e g r e n - | d e l i k , k e l l ő k e d v e z m é n y b e n részesülnek.
13. SZÁM.
10-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1900. F E B R U Á R f h o 10.
MA.GYA.R
ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI EGYESÖLET felügyelete alatt álló
VÁLLALAT
k i a d á s á b a n a következő
gazdasági könyvek jelentek meg: 2.40 3.— Cselkó és Kossutány Takarmányozástan ... Cserháti Sándor Talaj ismeret 1.60 Hilgard-Treitz Szikes talajok —.80 Domokos K. Gazdasági építészet l-ső rész 2.40 Száhlender Gyula Gazdasági építészet ll-ik rész 2.60 3.— Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan 2.60 3.— Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés 2.60 3.— Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és 2.60 Hidépitészét 3.— Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés 2.— 2.40 Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés 5,— 6.— Rázső Imre Czukorrépa-magtenyésztés 1. .-— Megrendelések az
Orsz, Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához B u d a p e s t , I X . , Ü l l ő i - u t 25. s z á m
(Köztelek)
intézendők. Á műveket bérmentve küldjük; s minden ntán 25°/o engedményt adunk.
Á L T A L Á N O S
H I T B L B Á N KL.
KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. A Magyar Általános Hitelbank szavazatra jogosult t. c. részvényesei az I900. évi március 19-én, hétfőn délelőtt 10 órakor, Budapesten, a bank helyiségében (V., Nádor-utca 12. szám) tartandó
AZ
KÖNYVKIADÓ
305
harminckettedik r e n d e s közgyűlésre meghivatnak. A tanácskozás tárgyai: 1. A z igazgatóság jelentése a társaság 1899. évi üzleteiről. 2. A z igazgatóság számadása az 1899-ik üzletévről és indítványa az évi nyereség megállapítása ós hováforditása iránt. 3. A. felügyelő bizottság jelentése. 4. Határozathozatal e tárgyban és a felmentés megadása az igazgatóság és a felügyelő bizottság részére. 5. A z alapszabályok 49. cikkének módosítása. 6. Jelentés a „ K . K . priv. Oesterr. Oredit-Anstalt für Handel und Gewerbe" cimü bécsi intézettel fennálló egyezmény tárgyában. 7. Választás az igazgatósági tanácsba. 8. Igazgatói választás. 9. A felügyelő bizottság választása és tiszteletdijának megálA közgyűlésen minden részvényes húsz darab letett részvény után egy sz vazattal bir. A szavazatra jogosult t. c. részvényesek felhivatnak, hogy részvényeiket __ fe nem járt szelvényekkel együtt a közgyűlésre kitűzött határnap előtt 14 nappal Budapesten a Magyar Általános Hitelbanknál, vagy Bécsben a „K. K. priv. Oesterreischiche Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe. cimü intézetnél, vagy S. M, von Rothschild bankháznál letétbe tegyék. A részvény számrendben összeállítva a benyújtó által sajátkezüleg aláirt jegyzék kíséretében nyújtandók be. E jegyzék Budapesten két, Bécsben három példányban állítandó ki. E jegyzék egy példánya a benyújtónak az átvétel elismerésével visszaadatik. A részvények csak ezen elismervény visszaadása mellett fognak a közgyűlés után visszaszolgáltatni. A közgyűlésre belépti jegyűi szolgáló igazolvány Budapesten közvetlenül a letétel alkalmával, Bécsben nyolc nappal a közgyűlés előtt fog kiadatni. Ha valamely részvényes szavazati jogát más szavazatképes részvényes által óhajtja gyakorolni, a megbízott nevére szóló meghatalmazást az igazolvány hátán kitölteni s aláírni tartozik.
megrendelés Budapesten, 1900. évi február 17-én.
165. sz. 1900.
Földhaiszonbéri hirdetés. A m. kir. közalapítványi uradalom f. évi október hó 1-től következő birtokait adja haszonbérbe: A T e m e s v á r m e g y e H i t t y i á s k ö z s é g b e n f e k v ő 92iW ! ö h o l d a t 6 é v r e . A
Dragsina községben a T e m e s f o l y ó j o b b partján j e k v ő 275fMo holdat 6 esetleg
a Cserna községben
12 é v r e .
1121tWö h o l d a t 12 é v r e é s
a Zsebely községbeni 4 8 3 Á w holdat
12 é v r e .
A haszonbérbeadás zárt ajánlata versenytárgyalással egybekötött nyilvános szóbeli árverésen
f. év április hó 2-án délelőtt 10 órakor fog eszközöltetni a Buziás fürdőhelyen székelő m. kir. közalap, gazd. ker. főtisztség hivatalos helyiségében. Ezen határnapra bérleni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy 1 K . bélyeggel ellátott és bánatpénzzel felszerelt Írásos zárt ajánlataikat, melyben a holdanként megajánlott évi haszonbér összege számokkal és betűkkel kiírandó és kijelentendő, hogy ajánlattevő a bérbeadási feltételeket ismeri s azoknak magát aláveti, — bér tárgyanként külön borítékozva a fenti határidő előtt alólirott főtisztséghez nyújtsák be, a boritókra feljegyezvén, hogy az ajánlat, mely bértárgyra szól: Bánatpénzül a bérleni szándékolt birtoktest mindén holdja után Kettő (2) korona csatolandó a zárt ajánlatokhoz vagy teendő le a szóbeli ajánlat megtétele előtt készpénzben vagy az állam által óvadókképesnek elfogadott értékpapírokban. Kikiáltási ár év és holdankint: a h i t t y i á s i 92iWff h o l d n á l a dragsinai
275HU
a csernai 1121 t WÖ
holdnál „
„ 3 5 K . — f. 26 „ — — — 12
„
— „ 10
„
a zsebelyi 483tWö „ - 13 „ 50 „ Oly egyének, kik gyámhatalom vagy gondnokság alatt állanak, úgyszintén a kik az uradalommal szemben hátralékos tartozatban vannak, vagy bármi czimen perben állanak, az árverésből ki vannak zárva. Elkésve érkezett vagy utóajánlatok valamint kellően fel nem szereltek figyelembe vétetni nem fognak. A z ajánlattevők közti szabad választási jog az uradalomnak fenntartatik. A részletes haszonbéri feltételek alólirott főtisztségnél, valamint a hittyiási birtokra vonatkozólag a nagyköveresi, — a dragsinai és csernai birtokokra vonatkozólag a török-szákósi- és a zsebelyire vonatkozólag a csákovai uradalmi ispánságoknál és a szokásos hivatalos órák alatt betekinthetők vagy érdeklődök költségein lemásolhatók.
335
Buziáson 1900. évi január hó 30-án.
A m, kir. közalap, gazd. ker. főtisztség.
306
KÖZTELEK,
L u c z e r n a ,
Répamag,
Csomós ebir Franczia perje
A nemesített alcsnthi tengeri,
Eredeti utántermések. A puklitzi jószágfelügyelőség Iglau mellett (Gutsverwaltung Puklitz bei Iglau) ajánl, mig a készlet tart következő legkitűnőbb utánterméseket:
fűmag.
Korán érő: tavaszi Ibuza, d u p p a u i zab, székely tengeri,
Vadgesztenye, Kőrisfa, t ö l g y s o r f á k és csemeték, kosár füzdugványok. a drassói magyar törzstenyészetböl 30 db. kiválóan fejlett
Sárbogárdi helyi érdekű voVelSmagból q.-nél, placzí TételezéTe8melfeU™mig akészJet /tart, relfogad a fíhe-ozegi
SíleSia, flfkezfBUreŐkmlty szeszgyártásra alkalmas Sín'310" WIlfektáronkénl" 20°/o keményíts tartalomma'!
Prof. Wohltmann, vörös gumók, ugyanolyan hozamú, mint a Silésla.
Pommerania,
f
gr.
Chrestensens Imperial árpa, S S ™
ÉVFOLYAM.
<§> <®> vetőmag j i nagy mennyiségben eladó a Lévai uradajj lomban métermázsánkint tizenöt koronáért v e v ő
f
zsákjaiban. Megrendelés intézendő a u r a d .
i g a z g a t ó i á g h o z
j
Léván (Barsmegye.)
360
Borsodmegyei Gazdasági Egyesület.
391
Eladó szőlővesszők és ojtványok. zabAo. g '
Nagy jövedelem (a köiülmínyekbez képest két-
Be*
J
678Ikiló/lCHÍ L f i ' t o Waulnomtoa^
SíáS S r
A „Borsodmegyei Gazdasági Egyesület" miskolczi szőlőtelepén termelő különféle amerikai és európai sima és gyökeres vesszők, valamint elsőrendű gyökeres fásojíványok Rip. portalis és Rup. Monticolára ojtva eladók. 391 Levélbeni megkeresésekre bővebb felvilágosítással szolgál s kívánatra árjegyzéket küld az egyesület titkári hivatala Miskolcz, Vármegyeház. Vécsey T i v a d a r , ügyvivő titkár.
SseTnHg'H
f e l e k !
Arvéd ár
Bérb eadóvagy el adó
drassói uradalmában,
Jutányosan eladó 6 drb 1500 kgr. hordképességü 2Va m. hosszú, IVa m. széles 8 vasoszlopu és erős vaskorláttal ellátott százados uj marhamázsa, 2 drb 3000 kgr. hordképességü tolósuly-rendszerü százados ujszekérhidmérleg, 9 drb 1000 kgr, hordképességü, sulyokkal ellátott tizedes és 6 drb 500 kgr. hordképességü sulyokkal ellátott tizedes mérleg. DÉNES MANÓ mázsamea térnél BUDAPEST, Í1I, M&j-iíea 78.
Felső-lánczi izdaság vetőmagtelepén sujm. p.-Perény) kaphatók
Magy. kir. államvasutak. Igazgatóság. Hirdetmény.
megye", Felsötu, éterre-éfbb6Í Ifca 850 holdaSLntóföld, részatavium^BlrtoV5eddlg házilag czukorrépa! ermoí pénXf áJreheS
§111
Eladó gyökeres ve sszS, Sárfehér, Olasz szta, négyszer permetezett,' 'dusi^gyökérzetü,
Duppaui vetőzab
Eladó
és fenyöfácskák
1—4 éves korig mindenféle fenyő csemete, valamint 25 —150 em. magas fenyöfácskák. Árjegyzéket, valamint a fenyőcsemetékől mintát ingyen és bérmentve küld:
Kontsek György
duppaui zab korán-érő, bőtermő,legjobb zabfaj tisztán megrostálva
vetőmagul eladó.
földbirtokos Egy métermázsa zsák nélAbrahámfalu, u. p. Tót-Próna kül 14 korona, 50 kilogr. Turóczmegye. 244 'zsákkal, bérmentes küldéssel 9 korona. 346 Minták posta fordultával.
Vigyázó
Sándor ur miklai |3 g;
ca, 1362 q őszi szalma (buza) és ca. 2753 q tavaszi szalma eladó.
|
Bővebb felvilágosítással szolgál G r e i n e r F . urad. ispán H P . - M i k l a , u. p. K i s - H a r t a , Pestm. 431 1
Agancsok,
ibiriooTuéí SzélTlUésfszUaÍ.Bamá8dS3BS
Tóth János földbirtkokos jankamajori gazdaságában (u. p. Halas, Pest-m.) a magyar-óvári m. kir. növénytermelési állomástól beszerzett mag után közvetlenül termelt
fenyöcsemeték
Méltóságos b o j á r i g r ó f gazdaságában
LagfRi^üel" ^AhSi'fik, négy
eladás.
(Uj személy és podgyász díjszabás életbeléptetése a békés-csanádi helyiérd. Ezen h. é. vasúton f. é. márcins hó 1-én uj személy és podgyász díjszabás lép életbe, melylyela f. évi január hó' 1-én életbelépett díjszabás érvényen kivül helyeztetik s, melynek menetdijai részben felemeltettek. Az uj díjszabás a magy, kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest, Csengery-utca 83. sz.) 20 fillérért kapható.
ío-IK
Eladó diófák. ^
Kapható:
„DELI" drassói bika.
15. SZÁM.
| H a n n a á r p a <§> j
l é v a i
Magyar tenyész-
69
17.
HZZZZZZZZZZB
De?elvégMgtn
bika
bikákból. 30 darab kiválóan fejlett példány.
1900. F E B R U Á R H O
remek
példányok,
haláleset
miatt
eladok.
Cz'm a kiadóhivatalban.
felvétetnek & Kiüiíoiiivataiban ^ISH^iöESTs fMSi-w* » * - * í * mwAm
I. Számtartó, a hédervári uradalomnál alkalmazást nyer. Előnyben | részesül, a ki gazdasági iskolá.t végzett, a magyar nyelven kivül a német f nyelvet is levelezésre alkalmasan birja és számtartói minőségben vagy központi hivatalban már működött. II. Ispáni állás ugyancsak a hédervári uradalomnál betöltendő. | Megkívántatik gazdasági iskola sikeres végzése és több évi gyakorlat. Előny| ben részesül, a ki kezelőtiszti minőségben már alkalmazva volt és a 36-ik életévét még be nem töltötte. Mindkét állásra pályázók sajátkezüleg irt kérvényeiket, az iskolai és | szolgálati bizonyítványok máslataival — melyek vissza nem küldetnek — és 0 a fénykép csatolásával a Jbtédervári u r a d a l o m igazgatóságához H é d e r v á r r a , G y ő r m e g y él>e intézhetik, a a hol a bővebb feltételek megtudhatók. 405
14 SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM. Hirdetési ír 16 sióig 60 lllér, ezen felül mindem s»ö 4fillér,föltűnő betűkkel 8fillérCzim közlésnél minden beiktatásnál 60fillérbélyegilleték.
KÖETELEK 1900. FEBRUÁR HÖ14240
KIS HIRDETÉSEK
I Qmt aozögtudtk ti I
C s a k o l y levelelcr® yádaszolank, m e l y e k k e l v á l a s z r a szfikség^es l e v é l b é l y e g e t i r a g y l e v e l e z A l n p o t killdonek. Oki, gazdá&z,
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
é
Kerestetik értő gépész, ki egy 20 Mer fó MzoSyitványőkkalrendei: sal'foglalkozó gőzeke vezeté yel megnyugvássaji megbízni
Ítvtny^ikkaí01 'segédtlw
ALLATOK,
Két éves betanított
^CSazdatisat, ^
Kiállításon díjazott te ' képes telií Várady Géz
Földmives Iskolát jó sikerrel végzett és
Eredeti
Rambouillet kosok
iTsrá Földniives ^fnlkozik^Czim iskolát a Az Ináml gazdaságban u. p. Dor gazd.lrnok, ki gazdasági könyvévifizetésés ellátással és ágynemű nélkül) fel! Ajánlatok bizonyítvány
VEGYESEK.
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
Műkertész
37 éves képeidét TéSzet^ ee f én ' 6s ^ a
K l e i n és Spitzer Kis-Czelli kereskedők. Megrendelések sgj, oég aserin!
Eladó
magyarfajtinó kívánatra szolgálhat azokik másolataival. Ozime Waohta ínos, Éoska Torontál-megye. A jiagryar-óvári Id. akadémiát vég t gaz ia ielőliszti állást keíe "mcijet tnnal el is foglalha\ Szives megkeres ésre a czim megtudA kassal
Állást végzett 3 évi gyakorlattal biró _ieresek. Előképzettségem van. fiatal ember. Jelenleg mint gaz- Végeztem a bároméves tanTeresen íria°s ya"" ok^^őíő' " íelb'eí1'Í^SatT^é'" zdaságban. Tizenegy évi attal birok. Oly állást
hazai
mezőgazdaság
pár-
szempontjá-
ségi szempontból is, mint
Dr. által
megejtett kisérletekbó'l
kitűnik
magyar
—
a
luezerna
nemcsak a
Gl KtDMi takarmányt szolgáltat, hanem a legnagyol>l> ellentálló képességgel
növendék ökör' és üsző borjakat
Alkalmazást
a
Wagner Frigyes no-
Vetőmagvak.
is bri 1 0 — 1 0
Kezelőtiszti állást keres mielőbbi belépésre, tarka sücmentliíli jellegű 1—2, felsőbb gazdasági tanintézetet
gazdaságimig keres; jártas 'i
i nemcsak
rinbergi tanár
fogad. Czim akiadóhivatalban.
Írnok vagy gyakornoki, állást keres Ispánt yagy kisebb kezelői állást keres nüves^skolát^ végzett^ s°ép~ egy nős, fiatal gazdatiszt, szerény igényekkel azonnali belépésre. Czim a kiadóhivatal-
íépésri
mivel —
i dij. Tudakozódni lehet
Földmlvesiskolát jó sikerrel végzett 32 éves ev. vaUásnnős^ egyén, beszél ma-
gyobb gazdaságban mint kezelő óhajys^váltőztatni és kérelmére Czim a kiadóhivatalban. 311
Birtokos veimébe a.ánlja^m! bizonyítványé Igényű, józan gyümőlcsésze' Ságban is teljesen . el. Czim a kiadóhivatalban.
ból, hanem czélsze-
magyarországi főraktárában. Ugyanott gazdasági vetőmagvak, fümagvak stb. a legkitűnőbb minőségben jutányosán beszerezhetők. Tessék Irjegjzéket kérni.
A lm a j
felSTáulttkTre^ áílást ózonnal
DETSINYi FRIGYES, Budapest, V., Marokkói-u. 2., a Fekete Kutyához.
J. 0. SOHMIDT erfurti magterm elő ném.^csász.
Strilek,
Földinives-Isfcolát
tolása
magkereskedésében,
Morvaország.
Ispán! yagy segédtiszti állást keres egy 32 éves, nőtlen, gazdasági Iskolát végzett ^ ^ ™]>.erg
BUDAPESTEN kaphatók
l-rendü Kékkövet, Creolin, Karbolsavat, Keserű sót, Entian és Kalmus gyökeret, csodasót, sósavat, szappanfőző sódát, összes kötszereket, valamennyi állati és gazdasági vegyszereket legjutányosabban szállit
V., Nádor-u.8.sz.
uradalmi igazgatóságánál
czemeTtlr ánásrk«elaíjá?labiadóhívatalban. 277
i |
Raáwaner és Rónai
grdf Herberstein Albert
Jd^VT^ízertoi-^ííto^k'^érlett állást ^keres ^ uradalomba.
I Világhírű erfurti magvak
Cuprin-por legbiztosabb és legolcsóbb óvszer a szőlő és burgonya peronosporája ellen. Sulfin-por tapadó és legbiztosabb ellenszere az oidiumnak (lisztharmat) sokkal olcsóbb mint más hasonló készít.
igás ökör. szállításra helyben vagy a váfogadunk — az előjegyző félre kül. — Bővebbet: ^ László és társai gazdasági intézőségénél 63 Kolozsvárt, Nagy-utcza 1. sz. Eladó mén. Egy Tesz ér angol telivér után -eve t 4 éves félvér mén, mely „ 3gytelen pej, 170 centiméter
Ponny-ló eladás. ÍSLS^ 6úffyV0J ' '
elvetett nek, hol a közelebbi felvUág. Eladó akáczfák. í6Ó0^25a™LS^agM^derekű^ :atfc6za6számtSsMOUe;gyüttT^Ső beküldése kéretik. Megrendelhető Gőzsy Lászlőné alsó-hencsei^ gazdaságában posta és
Prima birtok!!! rét, legkitűnőbb minőségű buzakarban^lévő gazdasági épülevasuthoz, szép ^és^egészséges
qm.
területen
ugyanis hatszori kazálás a zöld
következő
takarmány-
mennyiséget
adott: tg.
Eladó
Primadonna Alacsony íalajra nagyhozamú Mn tavaszbuza mázsád 20 K. és ^megdölésnek ellentálló Oberndorfi takarmány répamag répamag mázsája 90 korona, Vantsay István. " " A332 Z6 vemeken, "posta, távi'rda^és Szepességi kárpáti fsnyőborovicska, valódi, legfinomabb minőségű, Eladó alig használt 13 dib Eredeti kis üstben égetett, állott régi, Saok-féle kettős eke. Czim a egyike a ^legegészségesebb ita-
amerikai luezerna 4 5 . 5 2 49.75 55.99 proYenczei „ magyar
„
79.87
Azonkivülaz 1890/91. zord télnek csakis a magyar luezerna tudott teljesen ellent-
mig a többi jesztá^a működésére Hirdetmény. szerfelett kedvező hatású. 5 kilós származék Kitűnő hibátlan teljes hosszú- palaczk többébérmentve, utánvétel ságban levágott sző.ővessző a mellett 3 frt 76 kr. laju szőlőmbő^ fajtiszta 1 méter Qanovszky Qu.ztáv, fenyőboro- kevésbbé elpusztult. (Szepesmégye). ™P<" IO,8636 Jutányos árajánlahves?kÓS
20000 " KövfriSkáf.::: ^7000 „ Zöld s. üváni^._. 3.2000 l Méfesbfehé?ndL 3.— 7000 " Shé°rCh""" "1 """ ő'"
d6k.4MegrendeIések^25«/o eíőteg beküldése mellett, Bába^Sár dor Szeged Szt. háromság u. 25.^ Hasznúit de jő kaiban levő erős ökör kerestetik. Czimr a kiadébiva^
Gazdasági fák.
állni,
tokkal szolgál
és sorfák,^3-^m.^magas, 3-4 Szil ^ ^írt/íTyár kanadai 15 frt. Platán 30 frt, Hárs nagylevelü 30 frt, kőris irt, Akácoközön™ége™2—3 m.
magnagykereskedése József főherczeg ö cs. és kir. fensége udv. szállítója
Pecz Ármin
mükertész és faiskola tulajdo-
Budapest, K á r o l y - k ö r u t 9. szám.
17
... K Ö Z T E L E K , 1900, F E B R U Á R HO 15
308
GÓZMIVELÉS.
Nagyméltóságú
Nagyobb területek szántását gézekével
SZÉLL KÁLMÁN úr<
kajlanád T&jj.k »1yí1»11»í; épúgy m é l y r i g s l o z á s t
R á t ő t - h é r a h á z i tiszta vérii
s z ő l ő - t e l e p i t é s e f c h e z .
ÉrdeklMIk kéretek, \*gj alnafi cámemliei ferdaljansk. gfeszáatési vállalkozó
WOLFF ERN0,
BUDAPEST-KELENFÖLD,
Hanna-Pedigree árpát, Czukorgyár Diószeghen,
|
tőrjstenyé&ete!
első minőségű
m e l y utőtenyésztése az e r e d e t i K v a s s i t z i á r p á n a k . Ezen árpafaj már évek óta nagyon beválik; mivelhogy a mellett, hogy dúsan fizet, oly minőségben terem, mely elismert finomságáuál fogvs s B r K s é s r e k i v á l ó a n a l k a l m a s és toint ilyen a l e g n a g y o b b á r o n adható el. 9069
(
\5immenthali
T a v a s a i vetésre
66
SZAM. íO-TK É V F O L Y A M ,
2 0 d a r a b fiatal t e n y é s z b i k á t bocsát e l a d á s r a
1900. évi február hó 26-án reggeli ÍO órakor a héraházi m a j o r b a n
(Távolság: a kis-unyomi vasúti állomásról 10 perez, ' I Szombathelyről
,
3A
őra)
tartandó árlejtés utján. Posta-, távírda- és vaáxt-állomás: K I S - U N Y O M ,
Pozsonymegyében.
Egy
és több vasú ®GzéS@kéSm
(Vas-megye).
egyetemes és
lalirfiii i v e i é eszközeim olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g és czélszerü
szerkezetüknél fogva országszerte
legjobb hírnévnek és kelendőségnek
örvendenek. / ' Eperjes,\
Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.
E S MfihfiP Rudolf K S ^ ® © WS&iB W Í S
% érem.
\ i . k e r . , N a g y m c z ő - u t c z a 68. sz.
Magyarországi vezérképviselő: S s l i c s Zsigmond*
UnicumDrill egyetemes sorbavotogép sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva e g é s z
Európában a l e g j o b b hírnévnek; és a legnagyobb ö r v e n d , ezeknélfogva az összes eddigi között az
első helyet f o g l a l j a el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással
Melichar Fcrcncz
W
i
a
I
a
A
' S l
a i a v B B W H W V B
ma
(
(
wflÉMTyusfl
e^^^t,
CS. és k i r . s z a b . kizárólagos vetőgépgyára
v , k e r ^ Nagymező-utcza étria" irodalmi és nyomdai résivéuftftísusftg nyomása Budapest. (Kistelek).
68.
