KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és szombaton

B u d a p e s t , 1901. m á r c z i u s h ó(>.19

XI. Évfolyam.

. (978.) s z á m .

KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.

Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Az egyesületi taoSos felügyelete alatt:

Budapest (Köztelek), ÜHol-iít 95. szám.

Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.

A Z OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1901.

„ „

„

,, „

márczius hő 10. d. u. 4 órakor. Mezőgazdasági Szesztermelők Orsz. Egyesületének közgyűlése. márczius hó 13. d. u. 4 órakor. Egyesületi tanács ülése. márczius hó 14. d. u. 4 órakor. Tejtermelők orsz. egyesületének igazgató-választmányi ülése. márczius hő 17. d. e. 11 órakor. Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetk. közgyűlése. márczius hó 18. d. u. 5 órakor. OMGE. rendkívüli közgyűlése. márczius hó 24. d. e. 10 órakor. Országos Méhészeti Egyesület közgyűlése.

Meghívó az Országos Magyar Gazdasági

Egyesület

rendkívüli közgyűlésére, mely 1901. évi márczius hő 18-án, azaz hétfm d. u. 5 órakor fog a „ K ö z t e l e k " nagytermében megtartatni. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyv-hitelesítők és j e g y z ő kiküldése. 2. Istvántelek eladására kötött szerződés helybenhagyása. 3. A z Istvántelék eladásából befolyó összeg hovafordítása iránti határozathozatal. 4. A „ K ö z t e l e k " széképület kiépítése és a régi épület átalakítására megszavazott összeg felemelése.

Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

mivelési miniszter mennyire szivén viseli a kisgazdák sorsát s hogy ezek érdekében mily hathatós tevékenységet fejt ki. A kimutatás szerint az elmúlt esztendőben létesített ujabb 100 tejszövetkezet úgyszólván kizárólag kisgazdákból alakittatott meg nemcsak azon ezélból, hogy az állattenyésztés fejlesztésével mellékterményül nyert tej értékesitessék, hanem azért is, hogy a tejszövetkezetek által értékesittetvén a tej, a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése; bővebb indokolást nem igénylő okoknál fogva fejlesztessékr. Most már kétségtelen tény, hogy a tejszöXVIII. tenyészállatvásár. vetkezetekkel kapcsolatosan az állattenyésztés Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület fejlődése és a belterjes gazdasági üzem térfogXVIII. tenyészállatvásárját 1901. évi márczius lalása párhuzamosan lépést tart. S éppen ezen hó 10. és 11-ik napjain tartja Budapesten, a fontos okok késztethetik a földmivelési korTattersall részvénytársaság istállóiban (szemben mányzatot, hogy a tejgazdaságot, a tejszöveta keleti pályaudvarral). kezetek és ezzel kapcsolatosan egyéb intézméA tenyészállatvásárral kapcsolatosan gép- nyek létesítését, kezdeményezze és támogassa. és eszközkiállítás is tartatik. S válóban, az e téren kifejtett tevékenység A rendező-bizottság. teljes .elismerést érdemel s kétséget sem szenvedhet, hogy oly eredmény, mint a milyennel a kimutatás száraz és megdönthetlen számokkal Tavaszi luxusló-vásárok. beszámol, csakis a kormányzat közreműködéséA budapesti Tattersall részvénytársaság az idei vel érhető el annál is inkább, mert tejgazdasági XVII. tavaszi luxusló-asárt 1901. évi márczius téren teljesen el vagyunk maradva és épen e hó 21., 22. és 23-ik napján rendezi az Orszátéren legnagyobb még ma is a tájékozatlanság. gos Magyar Gazdasági Egyesület védnöksége De nézzük a kimutatás számadatait. alatt a Tattersall istállóiban. Megalakult: 1895-ben 4 tejszövetkezet A luxusló-vásár díjazással lesz egybe1896-ban 10 „ kötve. Négyesfogatok részére 2, kettős- és juk1897-ben... ... 20 ker-fogatok, valamint hátas lovak részére egyen1898-ban 36 ként 3, azaámindössze 11 dij tűzetik ki, ösz1899-be n 76 szesen 2400 korona összegben. 19Ó0-ban... ... 100 A tavaszi XVIII. luocusló-vásár április hó van tehát összesen 246 tejszövetkezet 28., 29. és 30-ik napján fog megtartatni. A vásárok tervezetei & Tattersall titkár- vagyis az első falusi tejszövetkezet megalakíságánál Budapest, Külsö-Kerepesi-ut kaphatók. tása után a hatodik évben már 246 szövetkezet alakult meg, mely körülmény a legvérmeis kielégítheti. A tej szövetkezetek 1900-ban. sebb várakozásokat A szövetkezetekben részt vett: A földmivelésügyi minisztérium most bo1896. 486 gazda 640 tehén üzletrészszel. csájtotta közre a tej szövetkezetek 1900. évi 1897. 2,767 „ 5,937 „ fejlődése és forgalmáról szóló kimutatásokat. 1898. 10,402 „ 19,701 „ Ezen kimutatások magukban elegendő bizonyí1899. 15,357 „ 26,917 tékot képeznek arra nézve, hogy Darányi föld1900. 26,952 , 45,934 „ 5. Alapítvány-jegyzés a gazdasági, munkás- és cseléd-segélypénztárnál. 6. Tisztviselői karban beállott választások megerősítése. 7. Esetleges indítványok. Budapest, 1901. márczius 1. Gróf Dessewffy Aurél s. k., elnök. Jegyzet: Határozatképesség szempontjából kérjük a tagokat, minél nagyobb számban leendő megjelenésre.

410 Ez pedig annyit jelent, hogy ugyanennyi kisgazdát sikerült nemcsak a szövetkezés eszméjének, hanem a belterjesebb gazdasági üzemnek is megnyerni, akiknek példája rövid idő alatt legalább mégannyit fog maga után vonni. A tejszövetkezetek utján értékesült: 1897-ben 4" 7 millió liter tej 1898-ban 10"5 „ , „ „ „ „ 1899-ben 22" 1 1900-ban 49'4 „ „ „ mélynek alapján a szövetkezeteknek bevétele volt: 1897-ben 539,286 korona 1898-ban 1.153,456 1899-ben 2.327,202 1900-ban 4.285,359 íme tehát a semmibe sem vett tejből, mely még ma is nagyobbrészt a kisgazdák háztartásában elkallódik, milliókat lehet bevenni. A tejszövetkezetek 21 vármegyében vannak eloszolva. Legtöbb (59) Baranya vármegyében van. Arad vármegyében 2, Bács-Bodrogban 41, Csanádban 1, Fejérben 4, Krassó-Szörényben 1, Máramarosban 1, Mosonban 7, Nógrádban 1, Pest-Pilis-S.-K.-Kunban 1, Somogyban 3, Sopronban 4, Szatmárban 1, Szebenben 1, Temesben 26, Tolnában 34, Torontálban 36, Vasban 5, Veszprémben 12, Zalában 2, Zólyomban 4. Miután a tejszövetkezetek majdnem kizárólag vajtermelésre alakulnak, a miniszter oly intézmények létesítéséről is gondoskodott, a melyek utján a nagyban termelt vaj a külföldi piaczokon értékesülhet. Angol- és Németország nem lévén képes vaj szükségletét, fedezni, nagy mennyiségű vajat kénytelen importálni, minélfogva vajtermelésünk ezen fogyasztó piaczok számbavételével fokozható és az áru is oda irányítandó, mert a belföldi fogyasztás, habár ez is fokozatosan emelkedik, csak hamar kielégítést nyerne, sőt a most termelt mennyiség a vajnak teljes értéktelenedését vonná maga után, ha az külföldre nem irányittatnék. Az egyes szövetkezetekben termelt vaj kivitelre nem alkalmas. Nem alkalmas pedig azért, mert nem egyöntetű, nem készül a fogyasztó közönség ízlésének megfelelően s végül nem szállítható oly nagy mennyiségekben, hogy kocsirakományonkint lehütött állapotban érkezhessék meg a távolfekvő piaczokra. Hogy tehát tejgazdaságunk, melynek a , vajtermelés kell, hogy az alapja legyen és maradjon is, biztos alapon fejlesztessék, a földmivelési miniszter vajtermelési központokat létesített Temesvárott 1899-ben, az elmúlt évben pedig Szabadkán és Veszprémben, egy vállalat pedig Dombovárott. A vajtermelő központokhoz csatlakoznak a tejszövetkezetek, melyek a központnak tejszinállomásai. A központ egy-egy forgalmi góczponton létesül, a hová a tejszín állomások az édes tejszint beszállítják, mely egyöntetű áruvá dolgoztatván fel, nagyobb mennyiségekben, mint elsőrendű áru kerül a külföldön forgalomba és miután a központokból mindig egynemű áru vitetik ki, ott megalapítja a magyar vajnak jó hírnevét s ha a jövőben is gondoskodva lesz arról, hogy csakis ily módon készült vaj kerüljön kivitelre, egyúttal biztosítva is lesz ezen oly fontos élelmiczikknek kivitele és előnyös módon való értékesítése, ami pedig fejlődő tejgazdaságunkra és állattenyésztésünkre nagy fontossággal bir. A vajtermelő központok közül még csak a temesvári működött egy éven át s annak forgalma is a kezdetlegesség stádiumában van, mert a téjszövetkezetek nagyobb része, csak évközben alakult és csatlakozott hozzá. S daczára ezen -körülménynek, meglepetéssel látjuk, hogy oly vidéken, mint Torontál és Temes vármegyék, ahol szorosan véve még csak ezután lehet szó szarvasmarhatenyésztésről, tehát ahol a szó "szoros értelmé-

KÖZTELEK,

1901. MÁRCZIUS HÓ 9.

ben még nincs is tejtermelés, mégis 9l/s millió liter tejnek föle szállíttatott be és tisztán csak a tejszínért fizetett a központ SU millió koronát. Ámulva kérdezzük, hogy követe kezetes és czélirányos működéssel hová fejleszthető ezen mezőgazdasági ág? ha egy-egy, szűkebb vidék milliókra menő bevitelt bizto- • sithat magának külföldről oly terményért, amely még alig vétetik számba és amelynek termelésével kapcsolatosan elérhetjük a legrövidebb idő alatt, hogy a kisgazda többoldalúan fog gazdálkodni. Mesterséges takarmányt termeszt, szaporítja állatállományát, ezzel több trágyát produkál, miáltal jó termőerőben tartja talaját és emeli a termésátlagokat. S mindezt elérhetni a tej szövetkezetek megalakítása által! Bárki is meggyőződést szerezhet arról, hogy mindezt sikerült elérni ott, ahol ez kivihetetlennek látszott, mert emberemlékezet óta egyebet sem termesztettek, mint búzát és tengerit s most állandóan és fokozottabb mérvben vetik és termesztik a mesterséges takarmányt; és szaporítják az állatállományt. Oly községekben, ahol azelőtt nem is ösmerték a bükköny magját, ma már a tejszövetkezet megalakítása óta 2—3 holdon termesztik a zabosbükkönyt és a luczernások is kétszerakkorák. \ A tejszövetkezetek szaporítása tehát elsőrendű gazdasági érdek, de csakis akkor, ha egységesen és központi rendszerrel létesíttetnek és ezen oknál fogva szükséges, hogy a főfelügyelet, kezdeményezés és irányítás továbbra is a földmivelési minisztériumból induljon ki, s hogy e téren a tevékenység fokoztassék ha szükséges még áldozatok árán is, mert ebből mezőgazdaságunkra kiszámíthatatlan előnyök fognak keletkezni. Nem lehet ugyanis a tejgazdaságnál- csakis a tejtermelés és értékesités kérdésénél megmaradni, ezzel kapcsolatosan fejlődik a gazdaság minden ágazata és pedig a kor kívánalmainak megfelelő irányban. Élelmi czikkeket kell termelnünk és a külföldön értékesíteni - pedig minél gyorsabban, hogy biztosítsuk magunknak a piaczokat, amit azonban csakis akkor fogunk elérni, ha • megfelelő portékát állítunk elő. Finom minőségű marha- és sertéshúst, elsőrendű vajat, hízott baromfit és friss tojást kell minél nagyobb mennyiségekben kivinnünk, ezt pedig mind elérhetjük a tejgazdaság fejlesztésével, mert ezzel fejleszthetjük szarvasmarhaállományunkat, bevezethetjük az angol husfajta sertés tenyésztését és baromfihizlalást, melyeknek főtápláléka a vaj- és sajtgyártásnál nyert melléktermény. Például szolgálhat, a kis Dánia, mely az Angliába exportált vajért és sertéshúsért és a Németországban értékesített húsért többet vesz be, mint mi összes gabonakivitelünkért és majdnem annyit, mint amennyit az egész búzatermésünk értéke kitesz. Örömmel üdvözöljük tehát a .földmivelési minisztert a tevékenység e terén s üdvözöljük különösen azért, hogy a kisemberek gazdasági üzemét iparkodik a megfelelő helyes irányba terelni, miáltal azoknak anyagi boldogulását és az ország mezőgazdasági íföllendü lését biztosítja.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. — Rovatvezető : Kovácsy Béla. —

A felvidéki juhtenyésztésről. Napjainkban a mezőgazdaság terén uj irányok, uj gazdasági ágak kezdenek előtérbe lépni a hanyatló gabonagazdaság helyett, mert a gabonagazdaság már nem oly jövedelmező, mint volt annak előtte. Főkép a Felvidéken, ahol a gabona mind minőségileg, mind mennyiségileg sokkal hátrább áll az Alföld gabonaterményeinél, hisz nekünk felvidékieknek nincsen

20. S Z Á M , 1 L.-IK É V F O L Y A M . aczélos búzánk, ilyen nem terem hegyes-völgyes szántóföldeinken. Gabonánk a mostófrfi viszonyok folytán nem elsőrendű, mégis i^yanazon termesztési1 költségeket kell viselni az itteni gazdáknak, mint az Alföld - gazdáinak, f sőt nagyobbakat, mert napszámosaink ijesztő módon fogynak, mennek Amerikába jobb jövőt, jobb hazát keresni, minek folytán a napszám bér ijesztő módon emelkedik. Daczára annak, hogy a napszámbér magas, a gazdák nem tudnak • kapni munkást, sőt évi cselédet sem, .mert nincs. A gazda, kétségbe van esve. Mi lesz vele, milyen jövő vár reá, mit csináljon, hogy megélhessen, mit tegyen a jelen mostoha viszonyok közt, hogy gazdasága jövedelmezzen ? Egyesek a régi gabonagazdaságba kapaszkodnak. Az életrevalóbbak uj irányokra kezdenek térni: az állattartásra, vagyis az állattenyésztésre, amihez sokkal kevesebb emberi erő kell, mint a gabonagazdasághoz és. igy nincs reá annyi kihatással a napszámbér emelkedése, másrészt nincs oly nagy nyomásnak kitéve a világverseny részéről. Szakítani kell eddigi gazdálkodási rendszerünkkel fel kell karolni az állattenyésztést mert csak ennek van és lesz jövője a mi Felvidékünkön, ahol annyi természetadta jó hegyi legelő van; ez kincs, amely ezelőtt vajmi keveset jövedelmezett. Az okszerű állattenyésztés az, amelyet gazdáinknak fel kell karolni, hogy heverő kincseiket forgalomba hozzák. Nem kell semmitőr sem visszarettenni, hisz a kezdet mindenütt nehéz, de a jutalom annál nagyobb lesz, ha az állattenyésztés igazi virágzásra kél. Azt hiszem ezt nem kell bizonyítanom, hisz ott a méltó példa Svájcz meg Tirol virágzó állattenyésztése. Amit Svájcz meg Tirol véghezvitt, azt hiszem ez a mi felvidéki gazdáinknak sem kivihetetlen, csak akaraterő, vasszorgalom • kell hozzá s üzleti szellem. Felvidéken az állattenyésztésé a jövő, legyen ez szarvasmarha, vagy juhtenyésztés. Czikkem keretében szándékom a kevésbé ismert fejős juhtenyésztésről szólni, amely tenyésztés nagy szerepet hivatott játszani a jövőben s amely a múltban s a jelenben is eléggé jövedelmező volt egyes felvidéki megyékben, de mindez idáig elég mostoha hezelésben részesült. Nem fordítanak tenyésztésére elég gondot, nem törődnek sajátságainak, tulajdonságainak kifejlesztésével. A Felvidék juhállományát a czigája meg a raczlea fajta alkotja. A kettő közül jobban van elterjedve a raczlca, amely az itteni viszonyok közt jobban beleillik s jobb tejelőnek is bizonyult, mint a czigája, amennyiben átlag 10 kg. sajtot ád évente. Másrészt meg sokkal igénytelenebb a czigájánál. A tenyésztés nagyon egyszerű módon történik, amennyiben nincsenek semmiféle tekintettel arra, hogy ezen fajták tulajdonságai, tehát a tejelőképesség, testi nagyság, gyapjuminőség javitassék. Tekintetbe véve a mai helyzetet, igazat kell adnunk a tenyésztőknek, hisz ők nincsenek érdekelve abban, hogy a juh minél jobb tejelő legyen, hisz ők csak a piacz számára termelik a juhot, ahol úgyis biztosan elkel jó áron, mert a .tejtermelő gazda kénytelen azt megvenni minden gáncs nélkül, hisz nem válogathat a jobban. Azt hiszem egy kicsit homályosnak fog látszani fenti kijelentésem s ezért a megértéshez szükségesnek találom a következőket elmondani. A juhtejet termelő gazdák ugyanis nem foglalkoznak a juhtenyésztéssel, vagyis a bárányok felnevelésével, mert nekik az a c-zéljuk s törekvésük;, hogy minél több tejet termeljenek s ezért lehetőleg igen korán kezdik meg a fejést. Korán, majdnem rögtön a juhok leelletése •után vágóhidra adják a bárányokat. Nem foglalkozván a bárányok felnevelésével a szükséges állatanyagot kénytelenek a piaezon bevásárolni, oly helyeken, ahol .a bárányok felnevelésével foglalkoznak. Ezek szerint a -fejős

i p p p p f p

1®. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .

is támogat, nézetem szerint nem -.helyes, mert tekintetbe véve a frizjuh sajátságait, nem' lehet kétségbevonni, azt, hogy ezen fajta a mi felvidéki viszonyaink közé be nem. illik, legyen az tiszta fajta, vagy ennek helybeli juhfajtákkal való keresztezése.*) *) Nem osztjuk czikkiró nézetét, mert több kísérlet által bebizonyitott tény, bogy a friz-raczka keresztezés minden tekintetben jobb a raczkánál, amelynek

4ÍÍ

KÖZTELEK, 1901. MÁRCZIUS HÓ6.405

A Felvidék talaj, és éghajlati viszonya juhgazdaság gazdája nem folyliat . be ezen. ezen juhfajtának meg nem felelők. Itt sokkal állatállomány javítására. A bárányfelneveléssel foglalkozó gazda zordabb az éghajlat, mintsem ezen juhok ezt ezek folytán nem törődik a juhok javításával, kibírnák, másrészt azért is, mert itt nem oly mert úgyis tudja, hogy juhai el fognak kelni. buják a legelők, mint eredeti hazájában, ahol Nem törődik azzal, hogy vájjon jól tejel-e a majdnem egy helyben legelhet egész napon át juh, hisz nincs érdekében. Annál nagyobb fon- minden nagyobb mozgás nélkül, holott nálunk tosságú e dolog a tejelőjuhgazdaságot folytató folyton mozognia kell, ezen nagy mozgást pedig gazda előtt, mert ennek meg érdeke az, hogy nem bírja ki a kis mellkas, kis tüdő. egy juh 8, vágy 15 kg. sajtot szolgáltat-e évenHazai juhfajtákkal való keresztezését sem kint'? Számértékben kifejezve a sajthozam értékét tudom ajánlani, daczára annak, hogy jó tulaj70 filléres árat véve_ fel kilogrammonként. Az donságait, főkép a nagy tejelőképességet nagy első esetben kitesz 10 korona 50 fillért. A mértékben képesek átörökíteni. Ézen jó tulajmásik esetben 5 korona 60 fillért, a különbség donságok átörökítése mellett, azonban nagy a kettő közt 4 korona 90 fillér. Ezen különb- mértékben átörökittetnék a frizfajta rossz tulajséget számbavéve, egy nagyobb állatállomány- donságai is, miáltal a mi helybeli juhfajtánk ban meglehetős szép különbséget idézhet elő a nagy mértékben elveszti edzett voltát. jövedelemben a jobb tejelés nagyobb hozama. Mérlegelve a fenti okokat, be kell látVegyünk könnyebb áttekintés végett csak nunk, hogy a lápjuhfajtákkal való javítása a kisebb, pl. 100 darabból álló juhállományt. helybeli juhfajtának nem czélszerü, sokkal előFelvéve a két esetet a jövedelem tekintetében nyösebb s czélravezetőbb nézetem szerint a tenyészkiválasztás általi javítás. a következő nagy eltérést fogjuk találni: A mondottak után előnyben kellene részeElső esetben 100 juh évi átlagos sajtsíteni a tényészkiválasztást, mindannak daczára, hozama á 8 kg. = 100 X 8 = 800 kg. Értékesítési ár 70 fillér kilogrammonként hogy ez a leghosszabb eljárások egyike, és hogy évek kellenek ahhoz, hogy juhfajtáink 800 X 70 = 560 korona a sajt • összértéke. Ehhez hozzáadva a melléktermények értékét, tejelőképességét a megkívánt mértékre emeljük, amely a juhállományhoz mérten minimálisan de biztosabb mint az előbbi és sokkal előnyöfelvehető 60 koronának. Darabonként 3 kg. sebb ami éghajlati viszonyaink közt. gyapjú összesen . 300 kg. értékesítve á 50 fillérFejős juhászairól lévén szó, előbbi soraimrel összes érték 180 korona. Nyers hozam ban kiemeltem azt, hogy a tejtermelő gazdák értéke ^összesen 800 korona. üzleti szempontból nem foglalkoznak a bárányok Évi kiadások : Száz darab fejős juhhoz felnevelésével, hanem a szükséges anyagot szükségeltetik két juhász, ezek évi bére kitesz másutt más kézből szerzik; ép ezért első sorátlag mindennel együtt egyenkint 300 koronát, ban szükségesnek találom azt, hogy a tejterösszegen 600 koronát. Nyirás darabonkint á melő gazdák maguk foglalkozzanak a szükséges tenyészanyag felnevelésével, mert csak az ő 6 "fillér — 6 korona. Fübér egy számos marháért vidékünkön érdekükben áll, hogy ezen juhfajta tejelőképes6 korona. Egy számos marhára számitok . tiz sége fokoztassék. Fogjanak hozzá a gazdák minél előbb. juhot. Évi fübér kitesz 60 koront. - Só,' oltó s más anyagok értéke 64 korona, Nem kell visszariadni semmiféle fáradságtól. Ha egyes gazdának nehezen menne és sok összes kiadás 730 korona. Tiszta jövedelem az első esetben 800—730 költségbe kerülne e szép irány kifejlesztése, = 70 korona. A másik esetben: 15 kg. sajt- szövetkezzen egymással több gazda, mert igy hozamot feltéve darabonként 100 juh á 15 kg. többen egyesülve a netán váratlanul bekövetsajt = 1500 kg. sajt, pénzértékben kifejezve kezett nagyobb kiadásokat is jobban könnyebben 1 'kg. á 70 fillér, 1500 X 70 = 1050 korona. fedezhetik. Melléktermények értéke 100 korona. A raczka juh tenyésztésénél első dolog, a Gyapjú ugyanazt a gyapjuhozamot, fel- melyre tekintettel kell lenni, annak tejelőtéve mint az első esetben, fejenkint 3 kg. képessége, s csak másodsorban jönnek tekingyapjú á 60 fillér" = 180 korona. Nyershozam: tetbe többi tulajdonságai. A juhok osztályozása 1330 korona. tehát első sorban a juh tejelőképessége alapA kiadások ugyanazok, mint az első eset- ján történjék. Szigorúan keresztül vitt próbaben, tehát 730 kor. Tiszta jövedelem 1330 —730 fej és alapján választhatók ki a legjobban tejelő = 600 korona. anyák. A próbafejés alapján kiválasztott juhok Az első esetet Összevetve a másikkal, küa szép test iránti követelmények szerint meglönbség lesz 530 korona, amely összeg nem birálandók, nehogy tenyésztésre hibás teétmegvetendő jövedelemtöbbletet idéz elő a alkatuakat használjunk. A test szépsége is gazda számadásaiban. hasznot hajt, mert az ilyen juhokat szivesebben Az eladott szopós bárányok értékét nem veszik, *s jobb árt fizetnek értük, meg kell vettem fel és pedig azért, hogy a számítás ne választani tehát a tenyésztésre használandó legyen nagyon komplikált.- Hasonlókép nem vet- anyákat a testalkat szerint is. Az igy kiválasztem számításba a trágya értékét, mint nem tott anyákat egy osztályba sorozza s minden reálist és hogy ne legyen a számítás inkorrekt, anyáról törzskönyvi lapot csináljon, a hová ellensúlyozásul a kiadásokban nem vettem fel okvetlen beírandó a juh kora, testsúlya, testaz alom értékét, szintén mint nem reális alkatának formái s a tejelőképesség; a gyapjú leírása ezen juhoknál el is maradhat, amenyértéket. • - Fenti, nagyon is szigorú jövedelmi számí- nyiben a gyapjuminőség ; fejős juhoknál csak tás alapján kimutattam, hogy milyen jól ki- harmadrendű kellék; az azonban, aki okszerűen fizetné magát; a fejős juh javitó tenyésztése a akar eljárni, jó ha a törzskönyvbe a gyapjú sajttermelő gazdák részéről. Javítani kell a minőségét is leírja. Az igy kiválasztott és • fejős juhot, de ; hogy és nfiképen? Szerény törzskönyvezett anyák mindegyike törzskönyvi •nézetem szerint a legjobb és a leghelyesebb számot kap, amely szám az anyára is feljegyeljárás volna, ha juhainkat tenyészkiválasztás zendő, ne hogy az anyákat eltévessszük. A megjelölés fülbe történik tetoválás által, sokkal utján javitanók. A keresztezés a lápjuhfajtákkal, igy r a jobb azonban ennél, a fémtáblácskák alkalmafrizjuhhal, amelyet földmivelésügyi rininiszteríum zása, amelyek szintén a fülre szoríttatnak. A befedeztetés kiválasztott kosokkal történjék, a melyek hasonlóan választandók ki mint az anyák; mivel azonban a kos több anyára s többször lesz használva s igy egyéni tulajdonságait többszörösen örökiti át, kiválaszedzettségéből is megtartott annyit, amennyire szüksége van. Kétségen kivül igen helyes dolog, tenyészkiválasztás ütján javítani a raczkát, de frizkeresztezéssel hamarabb s jobban lehet elérni a czélt, Rovatvezető.

tásuknál szigorúan kell eljárnunk, hogy csak hibátlan s egész kifogástalan kosok kerüljenek a tenyésztésbe. A nyert bárányok szintén osztályozás ós kiválasztás alá veendők. Ezt már igen szigorúan kell keresztül vinni, a mennyiben a gazda csak ekkor számíthat sikerre s fáradságának jutalmára. A kiválasztott bárányok törzskönyvezve lesznek. A bárányoknak két számot, adunk, az anyjáét s a saját számát. A kiválasztás folytonosan igy történjék mindaddig amig nem sikerült egy oly törzsjuhászatot létesíteni, amely tejmennyiség tekintetében a gazda igényeinek megfelel. A nyert törzsnyájat már nem kell kiválasztásnak alá vetni, csak osztályozásnak, hogy megítélhessük azt, hogy melyik anyára melyik és milyen kos való. A törzsjuhászat meg lévén alapítva., nem . ütközik tovább semmiféle akadályba az, hogy ezen törzsjelleget általánossá tegye a tenyésztő, tekintve a juh szaporaságát. Biztosítom felvidéki gazdatársaimat, ha a fent röviden vázoltak szerint fognak eljárni, kell hogy fáradságukat s törekvésüket siker koronázza. Azt tudom, hogy ez nem következik be rövid időn belül," ehhez évek, évtizedek kellenek; ez is csak akkor következhetik be, ha ezen kiválasztás, osztályozás, tenyésztés a legnagyobb pontossággal és szigorral lesz keresztül vive. Ha azonban ezen elvek következetesen keresztül vitetnek, kell, hogy eredménye legyen a felvidéki gazda eme törekvéseinek, csak akarat s ambiczió kell hozzá. Nem szabad csekélységektől visszariadni, bátran kell hozzá fogni a dologhoz, minél előbb, hogy mi is élvezhessük fáradságunk gyümölcsét. B. Kiszely Aladár.

NÖVÉNYTERMESZTÉS. — Rovatvezető : Cserháti Sándor. —

Az égetett mész és márga hatása hazai homoktalajon. Az égetett mész és márga hatásának megállapítása czéljából dr. Salfeld Összehasonlító trágyázási kísérleteket végzett magasfekvésű, diluvialis éredetü laza homoktalajon.*) A kísérletet közönséges takarmány, homoki, Spanyol csicseri borsóval és lencsével végezte és ezen növények egy részénél egy külön parczellán a talajojtást is alkalmazta. A kisérlet végrehajtásánál olymódon járt el, hogy az előző év augusztus hó folyamán a kisérleti terület felerésze hektáronkent 20 q égetett meszet, másik felére hektáronként 44 q márgát hordatott; ugy a mész, mint a márga még az ősz folyamán végzett két szántással egyenletesen összekevertetett a talajjal. Ugyancsak ez ősz folyamán még Thomassalakkal ós kainittal is megtrágyáztatok a kisérleti terület. Tavaszszal pedig február hó folyamán a kétféle borsó alá jóféle kerti föld szóratott el; azon területeken, ahonnan a föld vétetett, előző évben borsó termesztetett. Az egész tavasz juniusig igen száraz volt. Julius közepén a márgázott hüvelyesek kivétel nélkül élénk zöld színűek voltak, gyökérzetükön gazdag gumóképződéssel; ellenben az égetett, mészszel kezeltek, kevés kivétellel elsárgultak s gyökereiben a nitrogéngyüjtő gumók sem voltak felfedezhetők. Ezek a körlég szabad „N"-ját félvenni nem tudták, igy egész fejlődésük folyamán „N"-ben szűkölködtek. Terméseredményben a márgázott parczellák termése: a közönséges tavaszi borsónál 3-szor, a homoki „ 2-szer, a lencsénél 4-szer annyi volt, mint az égetett mészszel meghordott parczelláké.

412 Ezen eredmény közlése alkalmával dr. Salfeld megjegyezte, hogy az ojtásra használt föld kifogástalan jó volt s az égetett mész hátrányos hatását ugy magyarázta, miszerint az égetett mészszel az ojtóföldben levő nitrogéngyüjtőgombák elpusztíttatnak, pedig ő azon véleményben volt s ezt- nem tarthatta helytelennek, hogy az égetett mész, a talajojtás végrehajtásánál jóval hamarabb a talajban átalakult szénsavas mészé. Dr. Salfeld ezen állítását a különböző szaklapokban, különösen azok hirdetéseiben a márgázás előnyös volta mellett számtalanszor olvashatuk, mig azután most maga dr. Salfeld az, aki az 1894-ben végzett kísérletekből vont következtetéseket, helytelennek jelenti ki, mert meggyőződött arról, hogy azon állításainak helyességet teljesen megdöntik egyrészt a dr. Tacke által Brémában végzett tenyészedénykisérletek, másrészt a saját maga átal 1896-ban végzett szántóföldi kísérletek eredményei. Ezen ujabbb kísérleteknél ugyanazon nitrogénszegény, laza homoktalaj, ugyanolyan égetett mész és márga használtatott, mint az első kísérletnél. A tenyészedény-kisérletnél az égetett mész mennyisége haként 60 m. mázsának felelt meg, tehát jóval többnek, mint a mennyit a gyakorlatban laza homok talajon alkalmazni szoktak. Az égetettt mész a nitrogéngyüjtő gombáknak épen semmit sem ártott, noha ugy a mész mint a márga valamint az ojtóföld és egyes edényeknél nitrogén is egyszerre hozattak a talajba. Kétséget kizárólag megállapítható volt, miszerint az égetett mész — borsó alá alkalmazva — nemcsak a nitrogéngyüjtő gombákat nem ölte el, hanem ellenkezőleg mész alkalmazása a gombák fejlődésére és gumók képződésére határozottan nagyon kedvező volt, noha a mész egyáltalán nem alakulhatott át a talajban szénsavas mészszé. A szántóföldi kísérlet, — mely szintén borsóval végeztetett — minden egyes parezel• Ián a tenyészedény-kisérletével teljesen összevágó eredményt szolgáltatott. A beojtott parczellákon az égetett mész hatása (hektáronként 20 mmázsa öszszel kihordva) a terméseredmények tanúsága szerint jóformán kedvezőbb volt mint a márgáé (hektáronként 44 métermázsa Öszszel adva). A talajojtás ugy a meszezett, mint a márgázott parczellákon feltűnő módon hatott. Az ojtatlanul maradt parczellák terméshozama azonban az égetett mész használatával sokkal csekélyebb volt, mint a márgázottaké. Ezen jelenség dr. Tacket ujabb kísérletek végzésére . indította. Ezen kísérletekből kitűnt, miszerint az égetett mész a talaj nitrogénvegyületeinek feltárására sokkal erélyesebben és gyorsabban hat, mint a hasonló mennyiségű márgában adott szénsavas mész. A nitrogénban szegény homoktalajokon az égetett -mész ezen hatásából az a hátrány támad, hogy a keletkező ammóniák elillan, a mész behatása folytán képződő salétromsavas sók nagy része a . talaj mélyebb rétegeibe mo. satik, különösen, ha az alkalmazott mészmenynyiség jelentékeny s a vetés előtt jóval korábban belejutott a talajba. Ilyen esetben igen gyakran „nitrogénéhség" mutatkozik a növényeknél. Ezen kísérletek megerősítik azon régóta hangoztatott gyakorlati tapasztalatot, miszerint a könnyű, száraztermészetü, nitrogénban szegény homoktalajon a mész igen hevesen hat, miért is az ilyen talajokon a mész használatával a gazdának felette óvatosnak kell lenni. Az égetett mész hatásáról tett ezen megfigyelések után most dr. Salfeld is más következtetést von le az 1894-ben végzett kísérletek eredményeiből. Ezen kísérleteknél ugyanis az égetett mész alkalmazása következtében a termelt hüvelyesek nitrogénben hiányt szenvedtek, a talajojtás hatása sem érvényesülhetett, mert hem volt a talajban nitrogéngyüjtő gomba, az j

KÖZTELEK,

1801. MÁRCZIUS HÓ 9.

ojtóföldben adott gombák pedig a száraz, napos idő huzamosabb behatása következtében elvesztették életképességüket. A kísérletre használt márga ellenben sok ilyen gombát tartalmazott, mivel elszórás előtt, — hogy eső ellen védve legyen, — hosszabb ideig egy szénapajtában feküdt, nagyon valószinü, hogy ott sok nitrogéngyüjtő gomba került bele. Ily módon tehát a hüvelyesek akkori rossz fejlődése azáltal magyarázható, hogy a talaj, az égetett mésznek ., igen korai — még az előző év augusztus havában történt — alkalmazása következtében nitrogéntápanyagokban rendkívül szegény lett, az oldásba jutott tápanyagok lemosattak a talaj mélyebb rétegeibe, jóval a tenyészet megindulta előtt. A laza, száraz homoktalajon az égetett mésznek a talajban levő nitrogén-összeköttetésekre gyakorolt ilynemű kedvezőtlen hatását sok régebbi megfigyelés is igazolja, amelyről az ilyen talajon gazdálkodó birtokosok ismélelten megemlékeztek, de amelynek okát csak részben tudták megmagyarázni.

Hazánkban a meszezés korántsincs elterjedve oly mértékben, mint Németországban s különösen a homoktalajokkal biró gazdaságokban nagyon szórványosan — tudomásom szerint egyáltalán^ nem próbálkoztak meg a meszezéssel. Tekintve a meszezésnek a termékek fokozására gyakorolt kedvező hatását, mely nemcsak < itt közölt kisérlétekből, de számos megbízható más külföldi adatokból is bebizonyult, nemcsak a kötöttebb, tehát agyag- és vályogtalaj okon de homoktalajon is: megkísértem kifejteni., hogy mily módon kell eljárni hazai vizsonyaink között a meszezéssel homoktalajokon, a talajerőfentartás szabályainak szemelőtt tartásával. Azon régi német közmondás, hogy „a meszezés gazdagítja az apákat, de elszegényiti az unokákat", eléggé igazolja, hogy a meszezés helytelen alkalmazásával könnyen kárt okozhatunk, amennyiben a talaj tápanyagkészletének nagyobb mértékű kihasználásával a kellő óvatosságot elmulasztva, könnyen előidézhetjük annak kimerülését. Különösen a homoktalajokon kell nagy óvatossággal eljárnunk, minthogy ezek természettől fogva szegényebbek növényi tápanyagokban, mint a kötöttebb talajok. A meszezéssel a talaj tevékenységét, a tápanyagok átalakulását mozdítjuk elő; amely talajnak tevékenysége meszezés nélkül is megfelelő, ott a meszezéssel óvatosan kell eljárni, mert könnyen tultevékennnyé tehetjük a talajt, ami ép oly nagy hiba, mint a fcevéketlenség. A homoktalajok elég tevékenyek, miért is a meszezéssel arra ügyeljünk, miszerint a tevékenység túlságos mértékben ne fokoztassék, amit, elkerülünk, ha egyszer-egyszer kevesebb mennyiségű meszet alkalmazunk. A meszez és következtében átalakult tápanyagok, melyek a növény gyökérzete által könnyen felvehetők, kell hogy a talajban megőriztessenek, hogy ott visszatartassanak, ha a talaj ezen kész növényi tápanyagokat visszatartani nem képes, azok a növények számára veszendőbe mennek, mivel oly mélyen mosatnak a talaj alsóbb rétegeibe, amilyen mélyre a legmélyebben gyökerező növények gyökérzete sem hatolhat le. A tápanyagok' lekötése — abszorbálása -— tekintetében a különböző összetételű talajok igen különböző magatartást mutatnak. Ezen képességre a talaj sok más tulajdonságának van több-kevesebb befolyása; legnagyobb van a talaj közösségének, a melynek fokozódásával emelkedik a tápanyaglekötő képesség is. A homoktalajok nem tartoznak a kötött talajokhoz, tehát tápanyaglekötő képességük is igen mérsékelt. A meszezésnél ennélfogva arra törekedjünk egyrészt, hogy lehetőleg fokozzuk a talaj tápanyaglekötő k épességét, másrészt hogy a keletkezett növényi tápanyagok felhasználását siettessük. Az első követelménynek fokozottabb istálló- vagy zöldtrágyázással teszünk eleget, a másiknak azáltal,

20. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M . hogy a meszet csak kevéssel a vetés előtt , hozzuk a talajra. A fokozottabb trágyázás nemcsak a talaj tápszerkötőképességénék fokozása czéljából játszik szerepet, sokkal fontosabb a talajerő fentartása czéljából; mert csak az esetben végzünk a meszezéssel kifogástalan munkát, ha gondoskodunk a talajtápszerkészletének fokozottabb kihasználásakor ennek fentartásáról is. A homok talajok eredettől fogva szegényebbek lévén növényi tápanyagokban mint a kötöttebb talajok: a visszapótlás szabályainak csak ugy tehetünk eleget, ha a meszezéssel arányban több istállótrágyát, vagy ennek hiányában megfelelő zöldtrágyázást alkalmazunk, ily módon gondoskodva a talajerő fentartásáról. Hogy Németországban a laza, homoktalajokon a meszezéssel sok gazdaságban kedvezőtlen eredményt értek el, ennek oka az volt, hogy kevés istállótrágyát használtak s á zöldtrágyázást sem alkalmazták. Ezenkívül sok esetben igen korán kihordták a meszet és azonnal leszántották, minek folytán a keletkezett kész növényi tápanyagok idő előtt a talaj mélyebb rétegeibe vándoroltak. Az alacsony terményárak, a gazdákra nehezedő mindenféle közterhek nagyon megnehezítik a megélhetést s] arra kényszerítik a gazdát, hogy termésátlagait a lehetőségig fokozza' s ily módon jövedelmét szaporítsa, minthogy ennek figyelmen kívül hagyásával nem éri el czélját. A meszezés ' egy oly eszköze a gazdának, melylyel a termelés jövedelmezőségét sikeresen fokozhatja. A meszezéssel a homoktalajokon is megkellene próbálkozni, a kellő óvatossággal járva el : vagyis egyszerre kevesebb mennyiségben alkalmazva — 6—10 q. kat. holdanként — közvetlen a vetés előtt hordva a szántóra s szántva alá, valamint fokozva az istállótrágya mennyiségét: a termésátlagok jelentékenyen fokozhatok, ezzel együtt tehát a jövedelem is emelkednék. Tudom, ugyan,; hogy ezen állításomat sokan nem tartják megvalósíthatónak, azt hozva fel ellené, hogy bajos ott az istálló trágyatermelés fokozásáról beszélni, és az uj eljárás sikerültét arra alapítani, ahol az istállótrágyában az mellett is hiányt : eddigi gazdálkodási rendszer szenvedtek; ha azonban a takarmánynövények termesztésének fokozásával több takarmányról gondoskodunk, lehetővé teszszük az állatlétszám emelését s ezáltal az istállótrágya . szaporítását is. A takarmánynövények — különösen pedig a pillangósvirágúak — különben is igen., hálásak a meszezés iránt, sokkal hálásabbak, mint a gabonafélék, ami a gyökérzeteikben levő eltérésekben leli okát. A meszezést a gabonafélék termesztésének fokozására alapítani már azon okból sem volna, helyes, mert Németországban az. égetett mésznek káros hatását legtöbbször oly gazdaságokban tapasztalták, hol éveken keresztül mindig .rozsot termesztettek. Ez elég intelem reánk nézve, hogy hasonló ballépés elkövetésétől óvakodjunk, nehogy ily módon a meszezés jó eredményét koczkáztassék Egyes homoktalajokkal biró vidékeinkhez közel esnek a mésztélepek (Somogymegyéhez a v eszprémmegyei, Szabolcshoz a bihar- és sziíágymegyei mésztelepek), ahol tehát a mész szállítása nagyobb költséget nem okozna; a mész megszerzésére és elszórására is a tavaszi. vetések kezdetéig van még elég idő, a vállalkozó szellemű gazda tehát pár holdnyi homokterületen megpróbálkozhatna a meszezéssel. Az eredmények publikálása annak idején nagy hasznára válnék a magyar mezőgazdaságnak, amelyekből hasznos tanulságokat meríthetnének a jövőben végzendő kísérleteknél. Bázsó Imre.

•

,

19. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1901. MÁRCZIUS HÓ 6.

413

első kísérleti sorozatban I22;: tengeri malaczot tos diagnózist a tej vizsgálata és az u. n. karÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. etettek egy tőgygümőkóros tehén tejével, amely- punálás adhat. A karpune-t elsőnek Nocard ben a tuberkulózis-baczillusok voltak kimu- ajánlotta; a karpune egy trokárhoz hasonló Rovatvezető: Dr. Hutjra Ferencz. tathatók; úgy ezek, mint azon kísérleti állatok eszköz, melynek hegyes végéhez közelebb egy melyeknek hasüregébe ojtottak a gümőkóros zárható nyilás, ablak van. A karpunet a tőgyA tőgygümőkórról és az ellene is, tejből, gümőkórban pusztultak el. nek gyanús állományába szurjuk be, ékkor a való védekezésről. De megerősítik ezen adatokat a vágóhida- gyanús tőgyrészlet benyomul az ablakba, melyA háziállatok gümőkórjáról kísérleti uton kon szerzett tapasztalatok; igy azon sertések nek tartalma az eszköz kihúzása után közekétségbevonhatlanul megállapították, hogy ezen között, melyeket lefölözött sovány tejen tarta- lebbi, pontos bakteriológiai vizsgálatnak vethető betegség etetéssel és ojtással más állatra átvi- nak, gyakran 60°/o-ot tesz ki a gümőkórosok alá. A karpune minden egyes használat után hető és hogy az állatok és az emberek gümő- száma, sőt Hamburgban egy esetben 90%-a a kifőzendő; beszúrása előtt a tárgy bőrét lekórját ugyanazon baktérium okozza. Ezen tény tejsavón tartott sertéseknek bizonyult gümőkó- mosni és fertőzteleniteni kell. A kihúzott kóros a háziállatok gümőkórjónak nagy nemzetgazda- rosnak. Midőn azonban az illető tulajdonos erre részletben gümőkór fenforgása etében kimutatsági jelentőségét méginkább fokozta, mert figyelmeztetve lett és azután csupán pasztörizálás ható a gümőkór bacülusa. Ami a gümőkóros tehenek tejének értészükségessé vált nemcsak az' állatokat, hanem (85° Cels.-ra való felhevités) után adta a savót, kesítését illeti, arra vonatkozólag kívánatos, hogy az embereket is megvédni e veszedelmes beteg- a gümőkóresetek száma tetemesen alászállt. Érdekes a következő eset is. Egy tejgazda- az csak 85° C.-ra történt felhevités után hozasséggel szemben. Smith ugyan azt állította, hogy az emberek gümőkórját előidéző baczillus némi- ságban a tej czentrifugálása után az illető sék közfogyasztás czéljából forgalomba. A tőgyleg különbözik a szarvasmarhák gümőkórjának munkás nem engedte le a savót, hogy annak gümőkóros tehenek tejét ellenben egyáltalában baczillusától, mindazonáltal ezen kisebb, alaki megtörténte után szedje ki a czentifuga dobjá- ki kell tiltani a forgalomból. Legczélszerübb az és tenyészeti különbségek daczára minden két- ban maradt iszapot, mely tudvalevőleg a leg- ilyen tehenet hizóba állítni és felhizlalás után séget kizárólag bebizonyult, hogy a gümőkór az nagyobb mennyiségben tartalmazza a gümőkór levágatni; ha azonban majd . törvényes intézállatról átterjedhet az emberre és viszont. Ezen baczillussait, hanem munkájának megkönnyebbí- kedések rendezik ezen ügyet, remélhető, hogy körülmény indította meg a mostani mozgalma- tése czéljából felkeverte azt és a savóval együtt az állam a tőgygümőkóros tehenekért megfelelő kat a gümőkór leküzdésére, ezt halljuk han- a sertéseknek adta. Miután a savóval etetett kártérítést biztosit és igy azok rögtön, a beteggoztatni valamennyi kongresszuson, értekezleten, sertések között levágás alkalmával igen sok ség megállapítása után levághatók lesznek. gümőkóros találtatott, a vágóhídon ezek eredete ankéten, a hol a gümőkór szóba kerül. Zimmermann Ágoston. A nápolyi gümőkor-kongresszusson Marcone iránt érdeklődtek. A közelebbi vizsgálat alkalemlítette a nápolyi tehenek tejével végzett kísér- mával a tejben czentrifugálás után sem volt tuberkulózis-baczillus található, azonban a tejletes vizsgálatait. Ö 126 tehén tejéből ojtott IRODALOM. tengeri malaczok hasüregébe; az ojtás után az savóból ojtott tengeri malaczok gümőkórban esetek 25°/o-ában a kísérleti állatok az ojtás pusztultak el. A tehén-állomány átvizsgálása alkalmával kettőnél tőgyümőkór állapíttatott meg. következtében létrejött gümőkórban pusztultak el A kálitrágya alkalmazása. A gümőkóros tej részéről fenyegető veEzen eredmény, mely a forralatlan tej élvezetének veszedelmes voltát bizonyítja, különösen szélyt egyedül csak a tőgygümők&ros és az álta„A légjobb műtrágya a Sack-eke." Igy Nápolyban tett elképzelhetőleg mély benyomást, lános gümőkórban szenvedő állatoknak, melyek- felelt Cserháti Sándor tanár, a műtrágyázás mert Nápolyban általános szokás, a teheneket nél a baczillusok már a vérben keringenek, lelkes apostola, egy gazdának, aki tudakozóházról-házra hajtani, pohárba fejni és a friss kiirtásával lehetne megszüntetni. Ez azonban a dott, hogy melyik műtrágya jobb; a szupertejet mindjárt, forralás nélkül fogyasztani. Ezen tulajdonos kártalanítása nélkül ki nem vihető. foszfát-e vagy a chilisalétrom? És tökéletesen kongresszuson sokan a tehenek általános vizsA tőgygyümőkór bejelentési kötelezettségét igaza van a jeles tudósnak, mert aki a műgálatát, az általános tuberkulin-ojtást kívánták a gyakorlati szakemberek nem tartják szüksé- trágyázás lényegét nem ismeri, ne kezdjen vele, elrendeltetni; szükségesnek mondták továbbá a gesnek külön rendeletileg megállapítani, mert, vagy ami jobb, tanuljon! És azt, amit tanult, tehennekkel és a tejjel foglalkozó egyéneknek ez többnyire amúgy sem történnék meg, más- előbb kicsinyben próbálja ki a gazda, és csak orvosi felügyelet alá való helyezését és koron- részről pedig a laikus gazda előtt alig feltűnő akkor, ha a kísérletek beváltak, alkalmazza kint történő alapos átvizsgálását. elváltozást képez a tőgygümőkór, mely oly las- nagyban a mütrágyaféléket. Igy jártam el én is, számos kísérletet Gualdi a szarvasmarhák gümőkórjának san fejlődik, hogy mire a nem szakértő észreemberre való átterjedéséhez példaképen hozza veszi, addig annak teje már igen sokat fertőz- tevén a különféle műtrágyákkal és csak amidőn hetett. Ezért sokkal megfelelőbb intézkedés a kellő tapasztalatokkal birtam, tértem át a müfel a következő jellemző esetet. Róma egy majorjában, a hol az egész, 15 tehénből álló tehenek koronkénti átvizsgálása, a gyanús álla- trágyafélék nagybani alkalmazására. állomány gümőkórosnak találtatott, hiteles orvosi' tok tuberkulinozása vagy pedig tejüknek bakKezdetben csak a külföldi irodalom, és a lelet szerint a személyzetből is több ember halt teriológiai vizsgálata, mely czélra ujabban több külföldi megfigyelések állottak rendelkezésünkre, eljárást irtak lé. meg gümőkórban. manapság azonban már a magyar szakírók is Legnagyobb jelentőséggel bir a tőgy- foglalkoznak e tárgygyal és a Magyarországban A Glasgow-ba.n folytatott tárgyalásokon szintén hangoztatták a gümőkóros állatok husa gümőkór megállapításánál kétségtelenül a klinikai elért siker példaadólag buzdit. Kivált a foszforés teje élvezetének nagy jelentőségét a gümő- vizsgálat. A tőgygümőkór tünetei nagyjában a sav- és nitrogéntartalmú mesterséges trágyákról kór terjedésénél, az ellene való védekezést pedig következők: A "tőgy ilyenkor megnagyobbodott; rendelkezünk nemcsak tapasztalatokkal, hanem a húsvizsgálatnak modern tudományos alapon a terimemegnagyobbodás leggyakrabban az szakszerű tanulmányokkal is. való rendezésében és a tehenészetek szigorú egyik vagy mindkét hátulsó tőgynegyeden fejCsak a kálitrágyák alkalmazásával nem felügyeletében ajánlják megállapítani. A tehén- lődik ki; különösen a hátulsó felső részek, tudtunk megbarátkozni és igy a németországi istállók talaja szilárd, vízálló legyen, az istálló- melyek a legkevésbé fejeinek ki, betegednek irodalom idevágó termékeire és az ott megejban a tisztításhoz kellő mennyiségű vizről kell meg leginkább (Külman: Berner Thierarztliche tett kísérletek eredményeire voltunk szorítgondoskodni, a trágyatelep az istállótól megfe- Wochenschrift. 1900. 30. szám.) Atőgynekmég kozva; de Németország talaj-és éghajlati viszolelő távolságban legyen elhelyezve, levegő, vilá- egészséges részei kis fokban pótolják a beteg nyai, a trágyák ára és a termés értékesithetése gosság, szellőztetés, az állománynak időszakon- mirigyállományt és megnagyobodnak. A beteg annyira különbözik a miénktől, hogy mi magyar ként eszközlendő alapos átvizsgálása, a gyanús tőgyrészlet alig duzzadt, nem melegebb ós nem gazdák nehezen tudtuk magunkat arra elhatátehenek tuberkulinozása és lehetőleg gyors kise- vörösebb a rendesnél. A tőgy áttapintásakor rozni, hogy nagyban alkalmazzuk a kálilejtezése, a lesoványodott és tőgygümőkóros kiérezni lehet a tömött, kemény, gyakran trágyákat. tehenek azonnali eltávolítása elengedhetlen lét- deszkakeménységü részletet; a. beteg tőgyrészEzen ürt áthidalta Cserháti Sándor, akilet tömöttsége változó, nem egyenletes, lágyabb nek felbuzditására az egész országban eszköfeltételei volnának minden tehenészetnek. Ujabban Németországban általában ezen és keményebb részletek váltakoznak benne. zöltek kálitrágyázási kísérleteket és akinek A keményebb részek különböző nagy csomókat szakszerű tollából a minap megjelent egy, e óvintézkedések figyelembe vételét hangoztatják és propagálják a gazdasági kamarák, törzs- alkotnak, melyek azután a tőgynek is dudoros czikk czimét viselő könyvecske. könyvező-egyletek, tejszövetkezetek. A tehén- kinózést kölcsönöznek. Ha az elülső részek beFigyelemmel átolvastam, tanulmányoztam állomány koronkénti átvizsgálása, a lesoványo- tegek, jól észrevehető, amint azok elkülönül- a füzetet és sokat tanultam belőle, mert érdekes dott gyanús állatok és a tőgygümőkórban szen- nek a hasfaltól. és uj dolgokat tartalmaz. vedők mielőbbi eltávolítása nélkül nem remélhető, A beteg tőgyrészletből elég sok tej Magam is már több izben tettem kálihogy a bántalom rohamos terjedésének gát vet- fejhető ki, mely látszólag egészen normális trágyázási kísérleteket, de ugy Répcze-Szenthető. Mindaddig, mig a selejtezés nehezen megy, külsejü; csupán ha már súlyos, előrehaladott Györgyön mint Cseklészen siker nélkül, és csak ezen tehenek teje csak forralva élvezhető. gyuladás van jelen, válik vizessé a tej 1 és lát- egy, az Urföldi pusztának egy kis futóhomokból A gümőkór elleni védekezésre irányuló hatók benne czafatok. Fontos és némileg bizo- álló területén tapasztaltam a kálitrágyázásnak törekvések mindinkább általánosabb jelleget öl- nyító erejű tünete a tőgygümőkórnak a tőgy nagy hatását. A kísérleteket tavaly őszön és az tenek; nagyban hozzájárulnak ehez azon vizs- fölötti nyirokcsomóknak duzzanata, mely cso- idén folytatom, de mielőtt ezen próbák eredgálatok, melyek a védekezés fontosságát és mókban gyakran még kisebb keményebb cso- ményei napvilágot látnak, nem félek felesleges szükségességét közelebbről megvilágítják. Ujab- mók, göbök érezhetők ki. Ha az elülső tőgyne- munkát teljesíteni, a midőn Cserháti szép ban a berlini egészségtani intézethen végeztek gyedek gümőkórosak, a térdkalács előtti nyirok- müvét a gazdaközönséggel megismertetem; hiszen erre vonatkozólag kísérletes vizsgálatokat. Az csomók szoktak megduzzadni. Kétségtelen biz- oly tárgyilagosan és érdekfeszítő módon - van

394 leírva, amit a magyar gazdának a kálitrágyázásról kell tudnia, hogy magam ís addig le se tettem a könyvet, mig az utolsó betűig át nem olvastam. Nem reklámirat ezen füzet, amilyennel manapság, fájdalom, oly gyakran találkozunk, hanem röviden és mégis behatóan tárgyalja Cserh'áti a kálitrágya okszerű alkalmazását, a kálitrágyák jó és rossz hatását a termésre, és ezen hatás okát; ugy, hogy ezen füzet átolvasása után tisztában van a gazda avval, mikor és hol s miképpen kell a kálitrágyákat alkalmazni és melyik kálitrágyának kell az elsőbbséget adni. Cserháti alapos tanulmányozását bizonyítja az is, hogy már a bevezetésiéi azt írja, hogy épp ugy mint a humosus talajokat nem szabad nitrogéntartalmú trágyafélékkel trágyázni, épp ugy nincsen helye a kálitrágyázásnak a kötött és félkötött talajokon, sőt nálunk még a répa alá, amely növény nagy mértékben veszi igénybe a talaj kálitartalmát, sem jövedelmező a kálitrágyázás, mert egyrészt a mi répatalajunk bővelkedik káliban, és mert másrészt a répa képes a kálit még oly vegyületekből is fölvenni, amely forrás a többi kultúrnövényeinkre nézve már hozzáférhetetlen. Óriási az a mennyiség, amely e két kálitrágyából, kainit és sylvanitbóí, Németországban felhasználtatott: 1880-ik évben 237,686 q. 1890-ik „ 1.780,3 J1 q. 1899-ik „ 7.176,372 q. Belátták a számitó németek, hogy a talajnak azon anyagot kell adni, amely benne nem elegendő mennyiségben található; és igy közel áll azon feltevés, hogy nálunk Magyarországon is mindazon talajokon, melyek hiányt szenvednek káliban, czélszerü lesz a kálit mesterségesen pótolni. Ilyen talajok : a homok- és tőzegtalajok, amelyeken a kálitrágyázás sikerrel járhat. És tényleg tapasztaltuk, hogy az intelligensen kezelt homokgazdaságokban nálunk is felkarolták a kálitrágyázást. Baranya, Somogy, Nyitra, sőt Pozsonymegyének Morvavölgye és Szlavónia azok a területek, ahol nagyban és sikerrel alkalmazzák a kálit tartalmazó műtrágyáiéi éket, sőt nemrég találkoztam egy jeles nógrádi gazdával Bayer Károly úrral, aki számos kísérlet alapján arra az eredményre jutott, hogy nála még a félkötött talajon is bevált a kálitrágya. Nagyon érdekesek Cserháti fejtegetései a különböző kálitrágyákról. A mi viszonyainknak megfelelően nem tartja indokoltnak sem a kainit, sem a még káliszegényebb karnalit beszerzését, de igenis ajánlja a 40% kálitrágyát, amely a szállítási költséget könnyen megbírja, miután ezen alakban 1 kg. káli 24'5—25'5 pfen. helyben magyarországi városok kerül, holott kainit alakjában 1 kg. káli 31—34 pfennigbe kerül. Cserháti, a kainit felett, ezen 40°/o kálitrágyának azonban más okból is elsőbbséget ád.- A kainit tartalmaz ugyan sok savat, amely a termésre károsan hat, és ezért a kainitot csak mésztartalmú vagy mesterséges mésztrágyázás mellett adhatjuk. A 40% kálitrágya alkalmazásánál 4 savtartalom sokkal kisebb, és igy. a sav neutralizálásáról nem is kell gondoskodnunk. Az utóbbi időben egy uj kálitrágyát hoznak forgalomba, amelyben a kálium kovasavas kálium alakjában fordul elő; ezen trágya neve: Martellin, és ez jól bevált mint kitűnő dohánytrágya, amely nemcsak a termést fokfozza, hanem a dohány finomságára ós égésére is kedvezően hat. Magától értetődik, hogy minden egyes esetben, ha a kálitrágyázásból hasznot akarunk látni, szükséges, hogy a talaj rendelkezzék a többi növényi tápszerekkel is kellő mértékben; és miután éppen a káli iránt hálás talajok többnyire szegények ugy foszforban mint mészpótlásáról is gondoskodnunk kell. És igy érthető, hogy szegény homokföldön a legnagyobb termést akkor érjük el, ha nemcsak a hiányzó kálit, hanem a többi hiányzó tápanyagokat is

KÖZTELEK,

1901. MÁRCZIUS HÓ6._1,9

megadjuk, vagyis sovány homokos földön káliumról, foszforsavról, mészről esetleg nitrogénről is kell gondoskodnunk; mert ha csak egy ilyen anyag hiányzik, nem érjük el a remélt termést. A foszforsavat, szuperfoszfát ritkábban Thomassalak alakjában, a nitrogént pedig istállótrágya vagy zöldtrágyázás vagy salétrom által pótoljuk és. az esetlegesen hiányzó meszet direkte a trágyamész helyettesitheti. A kálitrágya ugy mint a salétromnak azon rossz tulajdonsága van, hogy alkalmazása után könnyen megcserepesedik a föld, ezért tanácsos a kálitrágyát alászántani vagy legalább aláextirpalm. A réten természetesen csak beboronálni lehet a trágyát. Ami az egyes kultúrnövényeket illeti, a dolog természete szerint azon növények, a melyeket homokföldön termelünk, mint a rozs, zab, burgonya, jobban meghálálják a kálitrágyát, mint a kötött föld növényei: a buza, a répa. És bebizonyította számos hazai kísérlet, hogy a rozs és a burgonya termését nagyban fokozta a kálitrágyázás, de a zab termését is kedvezően befolyásolta, amikor a zabot megelőző növényt kálival trágyázták meg. Németországban még tovább mennek. Azt mondják, hogy az- árpát is kell kálitrágyákkal trágyázni, mert ezáltal nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is növelhetjük. Ugylátszik e tekintetben direkte tapasztalataink nincsenek, csak azt tudjuk, hogy a répa alá használt műtrágya, az utóveteményre az árpára is kihat. Hogy e tekintetben egészen tisztán lássunk még több kísérletet kell eszközölnünk. Az érdekesebb kísérletek Cserháti füzetében nemcsak az eredmény szerint vannak leírva, hanem sikerült rajzokban kézzel foghatóan illustrálva mutatják a műtrágyázás hatását. Nagyon tanulságos pl. a körösi burgonya trágyázási kísérlet: Termett per kat. holdankint : Trágyázatlan. . 2610 kgr. • Szuperfoszfáttal 2800 „ Szuperfoszfát és chilisalétrom . 3360 „ Szuperfoszfát és kálitrágya. . . 2980 „ Szuperfoszfát chüisalétrom és kálitrágya 4100 „ A füzet vége felé olvassuk a gyümölcsfa, a szőlő és a rétek okszerű trágyázásainak ismertetését. Sok ezer holdnyi homokterület van szőlővelbeültetve, hoz gyümölcsöt, vagy rétnek hever és mindezeken a helyeken a kálifoszfát trágyának volna szerepe. Tehát ne mulaszsza el egy gazda sem Cserháti szép munkáját megszerezni és azok a gazdák, akik homokföldön dolgoznak, a legnagyobb hibát követnék el, ha fel nem használnák az alkalmat, hogy a hazai tapasztalatok alapján ismertetett és szakavatott tollból eredő oktatást örömmel nem üdvözölnék. Bő haszon lesz a tanulni vágyó gazda jutalma. A müvet az érdeklődőknek ingyen- és bérs mentve megküldi a „Hungária" műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvény társaság, (Budapest, V. Fürdő-u. 8.) Rovara Frigyes.

. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M . A „Landwirtschaftsrath" azonban annak megfontolása elől sem zárkózott ól, hogy a német kiviteli kereskedelemnek hbsszutartamú szerződések megkötései igazi vagy vélt érdeke; a mezőgazdaság az ipar ezen kívánságával számol, amennyire az csak életföltétele mellett lehetséges. Ebből kiindulva és csakis azért, hogy új szerződések létrejöttét lehetővé tegyék nem pedig, mint azt több oldalról hangoztatták, hogy ilyeneket megnehezitsenek, a mezőgazdaság képviselői az általános és minimális, vagyis kettős tarifa felállítását vélték ajánlandónak. A német mezőgazdaság képviselői a szerzett tapasztalatok után a minimális tárifa nélküli szerződések megújítását legnagyobb határozottsággal ellenezni fogják, azonban ily szerződések létrejöttét a mezőgazdasági ipar életfeltételeit biztosító minimális tarifa alapján a német ipar érdekében kívánják. Az általuk ajánlott kettős tarifa szerintük tehát a két kere-. seti ág érdekellentéteit kiegyenlítő középutat jelenti. Kötelező állatbiztosítás. A husszemlére vonatkozó törvény tárgyalásakor a birodalmi ülésen tudvalevőleg kisebbségben maradt az az indítvány, mely a husszemle uj törvényével kapcsolatosan a kötelező állatbiztosítást is óhajtotta birodalmi törvénynyel életbeléptetni. A kötelező állatbiztosítás törvényhozási uton való rendezése tehát az egyes szövetséges államok önálló megoldására lett bizva, s Poroszországban már készülnek is a megfelelő törvény életbeléptetésére. Ujabban két testület foglalkozott ez ügygyei, a német mezőgazdasági tanács, és az állatértékesítő szövetkezetek központja. Mind a két helyen határozatilag kimondták a kötelező állatbiztosítás életbeléptetésének nagy szükségét, a tárgyalások eredményei pedig alapját; képezik azon uj törvényjavaslatnak, melyet a kötelező állatbiztosítás ügyében legközelebb szándékoznak a porosz képviselőházhoz beterjeszteni. A mennyiben e törvényjavaslatból tényleg törvény lesz, ez ujabb csapást jelentene Németországba irányuló állatkivitelünkre, .melyet a husszemle törvényénél is nagyobb mérvAz • uj törvényjavaslat intencziói szerint ugyanis a külföldről behozott állatok a biztosításból ki lesznek zárva és a kellő megkülön-

nek ellátva. Az ily eljárás mellett nemcsak állandóan nyomott lesz a behozott állatoknak az ára, hanem indító okul fog szolgálni arra is, hogy ezentúl Németországban az összes betegségek eredetét még gyakrabban a külföldről behozott marhára fogják rásütni, s ennek alapján a határt még szigorúbban fogják elzárni. Ha tehát tényleg életbelép ez a törvény, mihez még némi kétség fér, ez ugyszólva egy csapással megsemmisítheti összes állatkivitelünket, melyhez pedig ép legújabb időben oly szép reményeket füztünk. Ezért elvárjuk kormányunktól, hogy még kellő időben tegye meg. a lépéseket, ha nem is az uj törvény életbeléptének teljes meggátlására, de mindenesetre annak enyhítésére és a kellő határok közé való szorítására. Mezőgazdasági közraktárak Bajorországban. Bajorország egyike volt az elsőknek abban a törekvésben, hogy a mezőgazdasági, vagyis kisebb terjedelmű közraktárakat állami támoRovatvezető : De Pottere Brúnó. gatással is terjeszsze. A támogatás- részint az Németország. A német mezőgazdasági ta- építési tőkéhez adott segélyből vagy kamat nélnács és a kereskedelmi szerződések. A német. küli kölcsönből, vagy több évi részletben adott „Landwirtschaftsrath" a birodalmi kanczellár- pénzsegélyből, részint az állami gabonaszüknak átnyújtott felterjesztésében kifejti álláspont- ségleteknek a mezőgazdasági közraktárakból ját, mely szerint a világpiacz gyorsan változó való beszerzéséből áll. konjunktúrái és az ép oly gyorsan változó közA közraktári ügy 1898-4900 évi fejlődése lekedési viszonyok (szállítási díjszabások) foly- Bajorországban a következő volt-: Az állami tán a mezőgazdasági érdekeknek leginkább oly támogatással létesített mezőgazdasági közrakvámtarifa-törvény felelne meg, minő Franczia- tárak száma az 1898—99-ik évben negyven országban, Amerikában és más államokban az volt, ez a szám az 1898—1900-ik évben 54-re ottani termelők nagy hasznára évek során fenn emelkedett. áll és amelynél a .vámtételek megkötése több . Gabonaforgalmuk csaknem megkétszereévre nem lehetséges, ellenkezőleg a legtelje-: ződött. Beszállítottak ugyanis a közraktárakba sebb vámautonomia van megőrizve. 424.464 m.-mázsa gabonát ..(az előző évben

KÜLFÖLDI SZEMLE.

20, SZÁM. -11-IK ÉVFOLYAM-

KÖZTELEK, 1901. MÁRCZIUS HÓ 9.

415

182. kérdés. Bérszerződésem, az épüle- függő tölgy- és bükkerdőből egy antika sessió 280.632 q), 18 közraktár saját számlájára vásárolta a gabonát, 36 csak közvetítette az eladást, tekre vonatkozó szakasza igy szól: Az épüle- után jutott 20—25 hold s hátsó s tízszerte ér38 előleget is adott a gabonára; a közraktárak tek a bérbeadó által az 1895. év folyamában tékesebb fenyvesből, ugyanazon részesedésután utján elért árakról csaknem mindenütt azt tart- belül *— és ahol ez még nem történt völna — 4—600 hold. A másik ok pedig, hogy a kétág ják, hogy magasabb az egyébként elérhetőknél. kivül is bevakoltatnak, meszeltetnek és kijavít- katonaság és volt urbéresség a fenyősök mellőFőbb vevők: a katonai élelmező raktárak, tatnak ; mindezekhez minden fuvarozást a ha- zésével bükköst, borókást s kopár beerdősitendő az állami ménesek, az udvari lóistálló, az állami szonbérlő minden beszámítás nélkül, felszólí- területet kapott, de a melyből azonban nem tásra, késedelem nélkül és ingyen köteles tel- adatott több, mint az értékes fenyőserdőből. és egyéb sörgyárak és nagy malmok. . Negyven közraktár a vasút mellett fekszik, jesíteni. Az ilyképen kijavított és leltár mellett Épen ezért az elkeseredés és panasz általános a többinél nagyon érezték a vasúti összekötte- átadott épületeket, kutakat és hidakat, a bérlet s jogosult. Mint érdekelt, tisztelettel kérdem: egész tartama alatt, haszonbérlő sajátjából foly- sikerrel lehet-e jelen ügyben perújítással élni, tés hiányát. A lefolyt évben kísérletet tettek, a bor tonosan jókarban tisztán föntartani és a haszon- s ha igen, hogyan és mily alapon s minő törértékesítésével is, 1501 hl. bort szállítottak a bérlet leteltével ugyanazon állapotban vissza- vényre hivatkozással? Továbbá hogyan és miképen lehetne azon területek használatát feladni tartozik. közraktárakba, ebből elkelt 399 hl., Nevezetesen: a kisebb-nagyobb tatarozá- tartóztatni, amely magánbirtokosoknak jutott és Az év végén az egész ország területén 70 mezőgazdasági közraktár volt készen, épí- sokat, az épületek meszelését és tisztántartá- igen értékes? A választ sürgősen kérem. tésük és berendezésük .mindössze 1 millió már-, sát, valamint a kutak és hidaknak, továbbá az III. Tisztelettel kérdem, azon községterükába, átlag tehát egy-egy 15,239 márkába került. ajtók, ablakok, redőnyök, lakatok, zárak, kály- leten, amelyben mezőgazdasága és kiterjedt Bulgária. A , kötelező jégkárbiztositás. hák és tűzhelyeknek kijavítását, ugy a befesté- rokonsága van, közbirtokossági erdő felett, melyseket, tartozik a haszonbérlő mind a munka, ben érdekelt is, oly egyén, ki kocsmáros- és Figyelemreméltó, hogy oly gazdaságilag elmaradt országban, mint Bolgárország, törvény mind az anyagok tekintetében évről-évre, május szatócsüzletet folytat, itkános (részeges) természabályozza a kötelező jégkárbiztositást éspedig hó első napjától szeptember hó 1-sőig sajátjá- szetű és emellett nyavalyatörés • (nehézkór, már majd 6-év óta. Bizonyos, hogy a bolgár ból megtétetni; mit ha csak egyszer is elmu- epilepsia) betegségben is szenved — vármegye közgazdaság csaknem^ kizárólag a mezőgazda- lasztana; a tulajdonos bérbeadó jogosítva lesz által alkalmazva — hatósági erdőőr lehet-e ságon alapszik és minthogy ezt általában az elmulasztott tatarozásokat a bérlő költségére vagy nem? kisgazdák folytatják, a rossz termés vagy azonnal megtétetni. IV. Tisztelettel kérdem, hogyha após és A haszonbérlő által elvállalt eme javítási vő egy szobában s helyesen egy háztartásban elemi csapás az egész közgazdasági állapotot válságba sodorhatja. A jégkárbiztositást Bolgáror- kötelezettség nem terjed ki az épületek tetőszer- földmivelésből élnek; illetve közös gazdaságot szágban a földmivelésügyi minisztérium külön kezetében előfordulható oly hiányokra, mely folytatnak: külön-külön mind a két férfi meg' osztálya intézi; kötelező az a fejedelemség hiányok tetőépítést, vagy a tetőzetben levő lé- róható-e II. (második) osztályú keresetadóval mint összes mezőgazdáira, kivétel nélkül és kiterjed nyegesebb alkatrésznek ujjal kicserélését teszi családfő? Igen, vagy nem? az összes terményekre, amig a mezőn vannak, szükségessé. Erre nézve kérek véleményt, hogy V. Tisztelettel kérdem, ha én N. községa dohány kivételével. A jégkárokat 5 nap alatt ha valamely régi zsup- vagy zsindelytetőt újra ben fizetem a megyei útadót bármily alapon kell bejelenteni a községi elöljáróságnál; e kell fedni, ezen kötelezettség a bérlő vagy (értve minimumot vagy százalékot), ha ugy határidő elmulasztása esetében a kártérítési bérbeadó terhére esik-e? Bérbeadó ugyanis azt nékem, mint háztartásomban lévő családtagjaimigény csupán a károsultak bizonyított távollé- állítja, hogy ezen javítási kötelezettség alóli nak M. községben oly ingatlana van, amely után tem, vagy betegsége miatt érvényesíthető. A felmentés csak a tetőszerkezet és nem a fedé- két koronán alul fizet állami egyenes adót.; községi előljáró a kárbejelentésről jegyzőköny- sekre vonatkozik, igy van-e tényleg? A. 8. mindenik családtag megróható-e a 3 koronát vet vesz fel és két községi esküdttel nyomban 183. kérdés. A folyószabályozás elkerül- tevő minimummal, vagy százalékot köteles felbecsülteti hozzávetőleg a kárt. A községi hetlen esetén hová kell folyamodni ? S. L. fizetni? S ha a közigazgatás a megrovást helyelőljáró a becslés eredményét legkésőbb 3 nap 184. kérdés. Másnak nevére telekkönyve- benhagyja: jogorvoslatnak hová van helye? alatt írásbeli jelentéssel felterjeszti a pénzügy- zett birtok, amely 30—40 év előtt tévesen átVI. Tisztelettel kérdem, hogyha ezelőtt 10 igazgatóhoz. A kártérítési összeget a helyi íratott, de használatba soha nem vette, mikép évvel szomszédom zsindelyfedelü faházát ugy piaczi árak figyelembe vételével és szalmára igazolható? 8. L. építette, hogy annak hátsó alaptalpazata épen való tekintet nélkül állapítják meg. Kártérítést 185. kérdés. Vethetnék-e a folyó évi a határba esett és az eszterhacsepegés az csak abban - az esetben adnak, amikor a vesz- október 31-én lejáró bérlethez tartozó földekbe enyémre csepegett mindig: most nekem van-e teség a várható aratás 20°/o-át meghaladja; aratás után takarmánffélét, amely természete- jogom az eszterhacsepegés alá gyümölcsfát üleddig a határig a károsult maga tartozik vi- sen még a bérlet lejárta előtt általam letakarit- tetnem az udvaromra, mivel szomszédom ellenzi selni a veszteséget. A kártérítés fedezetét a tatnék? Megjegyzem, hogy szerződésem szabad azt? S ha nincs, miért nincs? földadó alapján kivetett pótlékból és állami gazdálkodást enged s a kérdésre nézve egyVII. Tisztelettel kérdem, közhelyek arányohozzájárulásból állítják elő, de ez nem mindig általán nincs benne intézkedés. N. B. sítása és kiszakitása alkalmával, ha N. község elég az összes károk fedezésére. Ily esetben a 186. kérdés. I, Községünk erdeje arányokártérítési összegeket százalékokban osztják sítás alatt áll. Az eljárás rendén az erdő- területéről van szó s én közvetlen a szomszéd szét, Igy 1898. évben a biztosítottak 15°/o-ot birtokosok és volt földesurak részesedésük ki- M. községben lakom és van birtokom, az N. kaptak, 1896-bau 56%-ot, mig 1897-ben 87°/o-ot. elégítéséül mintegy 3600 hold terület fenyőfa községbeli járandóságom van-e jogom az M. Ezek az adatok is mutatják, hogy még ez a anyaga 15 évi kihasználási időtartamra, a legelő, község határszélén követelhetni kiszakitás véhiányos eljárás is áldásos, eredménynyel jár, más fanemek és a talaj fentartásávál, a köz- gett birtokom mellé. Továbbá arányosítás renamit a bolgár földmivesek is kezdenek belátni. birtokosság tulajdonában maradt. A 3600 hold dén községem az 1871. évi LV. t.-cz. 4. §. A törvény intézkedései azonban javításra szo- erdőterület felerészét borítja az értékes fenyőfa. fogadván el kulcs gyanánt — kérdem lakhelyen^ rulnak; az életbeléptetés megtörtént anélkül, A közbirtokosság összes erdőterülete ezen terü- mezőbirtokom mellé beszámitandó-e mint külső hogy kutatás tárgyává tették volna a jégkár- lettel együtt, mely ma egy fakereskedő-czég birtok az e község területén levő erdőségem —e—y. esetek számát és minthogy ezek vidékenként tulajdona, állami gondozás alatt áll s azután is, mely magántulajdont képezett? eltérő számú esetben jelentkeznek, az adópót- fizetendő az erdőgondozási és őrzési költség, lék is igazságtalanul lett kivetve, minthogy a előbbi az adóhivatal, utóbbi a vármegyei pénzjégkármentes, vidékek egyforma pótlékot fizettek tárhoz. A fakereskedő-czégnek egy alantas Felelet. a gyakori jégkárral megvert vidékekkel. A tisztviselője, ki a fuvarozást is bárczázza, heSzékely tengeri termesztése. (.Második visszásságokat növelhették a kárbecslésnél és a lyettesíti az erdőőrséget ezen erdőben. Most kártérítések kifizetésénél előfordulható vissza- már kérdés: hogy tekintettel arra, miképen a felélet a 157. sz. kérdésre) Az általam termeszélések, de ezeket, valamint az előbb.-említett közbirtokosság is két erdőszolgát alkalmaz te- tett brassói székely tengerinek, amellett, hogy bajokat is, el lehet kerülni máshol szerzett ta- rületének őrizetére, az állami illetve megyei 8—14 nappal korábban érik a közönséges pasztalatok értékesítése, és megbízható közigaz- őrökön kívül: hogy a közbirtokosság által fize- tengerinél, még az az előnye is van, hogy többet is terem, mint akár a magyar, akár a gatás által. tendő erdőgondozási és erdőszerzési dijakhoz a pignolettó, vagy a csinkvantinó tengeri, az 3600 holdnyi erdőség után a fakereskedő-oeég alcsutit nem ismerem, azt nem tudom, de az hozzájárulni tartozik-e s ha igen, mily arányban ? általam termesztett székely tengeriből kaptam S miután ezt önként elvállalni nem hajlandó: már egy holdról 22 mm. szemtermést is, ami melyik hatóság utján kötelezhető arra? s mi- azt hiszem eléggé bizonyítja, hogy ez a fajta képen ? tengeri a közönségest messze túlszárnyalja,

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés.

180. kérdés. Jogos-e az, ha oly uradalomra,melynek belsősége a községben nincs, attól távol fekszik, annak utait nem használja, községi közmunkaadót vetnek ki ? ; Cs. 181. kérdés. Van-e mód a napraforgó olajának savtalanitására és gazdasági gépek részére kenőanyagul Való előkészítésére? Zs. R.

II. A szomszéd Zágonközségben/közel 100 évig folyt az erdőaranyositás ügyében a per, mig mult év végén annyibán végét ért, hogy a mérnök az egyéni részesedéseket kimérte s a bíróság a birói bevezetést teljesítette. A volt székely kétág katonaság s még több más birtokos is részesedésével nincsen megelégedve két okból. Egyik ok az, hogy a becslés roppant rosszul lett végezve és ennek folyámakép a be-

Ezen eredményt pedig tenyésztési eljárásomnak tulajdonítom, amely „Gazdasági Mozaik" czimü munkámban is tárgyalva van és amelyet kérdéstevőnek is szívesen rendelkezésére bocsátok ingyen, ha velem czimét tudatja. Lúgos. Fényes Károly, g. egyl. titkár. Községi közmunka-adó. {Félelet a 180. sz. kérdésre) A községi közmunka-kötelezettség alól a birtok fekvése alapján felmentésnek

KÖZTELEK,

416

1901. MÁRCZIUS K Ó 9.

igy áz ürádálofri a közmunkáMeghívó hoz hozzájárulni tartozik. A „Tejtermelők Egyesülete" igazgató választmáNapraforgó-ólaj savtalanitása. (Felelet a nyának márczius hó 14-én d. u. 4 órakor a Í81. sz. kérdésre.) A napraforgó olajának, ha az friss és kifogástalan magból helyes eljárás „Köztelken" tartandó ülésére. mellett állíttatott elő, nem szabad savanyúnak Tárgyak: lenni, mert benne szabad zsírsavak nincsenek. 1. Tagsági ügyek. A savanvodás csak akkor áll be, ha az _ olaj 2. Számvizsgáló-bizottság jelentése a mult hosszabb ideig áll, megavasodik, a midőn is évi zárszámadásról. szabad zsírsavak képződnek. Ezeknek eltávolí3. Jelentés pénztári állapotról. tása igen egyszerű dolog. Nem kell ugyanis 4. Javaslat az egyesület további fentaregyebet tenni, mint a savakat szódával vagy tása, illetve feloszlatásáról. tnésísvizzel semlegesíteni. E czélból meghatáro5. Közgyűlés napjának kitűzése és tárgyzandó az olaj savfoka, és ennek megfelelöleg sorozatának megállapítása. kiszámítandó a semlegesítéshez szükséges szóda 6. Folyó évi költségvetés megállapítása. vagy mészviz mennyisége. A szóda vizben fel7. Elnök és két alelnök jelölése. oldva adatik az olajhoz s evvel jól elkeverve a 8. Választmányi tagok és számvizsgálókét folyadék a szétválás után egymástól eiválasztatik, s az olaj még néhányszor vizzel bizottsági tagok kijelölése. 9. Tejkereskedelem rendezése érdekében elkeverve kimosatik. Ugyanígy járunk el a a földmivelésügyi miniszterhez intézett memomészvizzeli semlegesítésnél is. randum. A napraforgóolajat gépek kenésére nem 10. Földmivelésügyi miniszter leirata az ajánlhatom, minthogy gyantásodik (szárad) s ez egyesület segély iránti kérelmének megtagadása okból azon czélnak, a melyre a kenőolajok tárgyában. használtatnak, nem felel meg. — Zsup- vagy zsindelytető költségeinek fedezése. (Felelet a 182. kérdésre) A zsup, vagy a zsindely kétségtelenül a tetőzet lényegesebb alkatrészét képezik. Ha tehát arról van szó, hogy a zsup-, vagy zsindelytető ne egyszerűen foltoztassék, hanem azt ujjal kell kicserélni: ez a kötelezettség a szerződés világos szavai szerint a haszonbérbeadót terheli. Folyószabályozás. [Felelet a 183. kérdésre.) Egyes ember folyószabályozás érdekében mit sem tehet. Az egész érdekeltség ármentesitŐ társulattá egyesülhet s a mozgalom megindítására a megye alispánját kell felkérni. Folyószabályozást lehet minisztériumnál is kérni, de az állam csak a hajózható folyók zi a kezébe. Elbirtoklás. (Felelet a 184. kérvésre.) Aki a birtokot 32 évet meghaladó idő óta használja, indítson pert a telekkönyvi tulajdonos ellen saját tulajdoni jogának bekebelezése irát. A perben csak azt kell bizonyítani, hogy az ingatlant 32 évet meghaladó idő óta békésen bírja. A per 400 kor. értékig a kir. járásbíróság, azonfelül a kir. törvényszék mint birtokbiróság elé tartozik. Szabad gazdálkodás. [Felelet a 185. sz. kérdésre) Ha a szerződés a haszonbérlőnek szabad gazdálkodást enged és e tekintetben semmi korlátozó intézkedést sem tartalmaz, nincsen semmi akadálya annak, hogy a haszonbérlő aratás után takarmányfélét vethessen s azt a haszonbéri szerződésnek okt. 31-én beálló lejárta előtt betakarítsa.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Az OMGE. közleményei. A tejszövetkezetek 1900-ban,

-

Állattenyésztés. A felvidéki juhtenyésztésről. ...

- _

409 409. 410

Növénytermesztés. Az égetett tnésí és márga hatása hazai homoktalajon, t ... ... 411 Állategészségügy. A- tőgygüttiőkórról és az ellene való védekezésről,... 413 Irodalom. A kálitrágya alkalmazása, „ ... .... 413 Külföldi szelnie. 414 levélszekrény. 415 Vegyesek ... 416 Kereskedelem, tőzsde 416 Szerkesztői üzenetek ... ... 419

Gazdasági előadások Deésen. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége által a folyó évben egy előadás-sorozat tartatott az erdélyi részekben a Szolnok-Dobokavármegyei Gazdasági egyesülettel karöltve Deésen f. hó 5-én és 6-án a megyeház nagytermében. Az előadásokat a Kolozs-Monostori Gazdasági Tanintézet tanári kara tartotta és pedig dr. Szentkirályi Ákos tanintézeti igazgató a szarvasmarha- és juhtenyésztésről, Szecsey István tanár a gazdaságok berendezéséről és a könyvvitelről, Rázsó Imre tanár a talaj termőerejének fentartásáról és fokozásáról. Az előadások megtartása előtt gróf Korniss Viktor a Szolnok-Dobokavármegyei Gazdasági Egyesület elnöke üdvözölte a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének kiküldöttjét Forster Géza igazgatót és köszönetét fejezte ki a Kolozs-Monostori Tanintézet tanári karának, hogy szives volt az előadások megtartására vállalkozni. Az előadásokat körülbelül 100 intelligens gazda hallgatta, akiknek köréből sikerült a következő névsort egybe állítanunk: Almási Samu, Balogh Lázár, Bándy György, Betegh Imre, Biró István, Báró Bornemisza Károly, Bíró Gyula, Buczai Tamás, Budai Elek, Brand Samu, Czetz Arthur, Gsérer Lajos, Császár Ferencz, Gsiky Elek, Gsidey István, Csiszár Imre, Dadó István, Dávid Sándor, Fehérváry Jenő, Fehér Sámuel, Ferenczy Endre, Ferenczy István, Frank János, Fekete Lázár, Gajzágó Vilmos, Gajzágó László, Gönczy Gábor, Grunner Lipót, Grunner Károly, báró Inczédy József, báró Inczédy Sámu, báró Inczédy Ádám, Jákobi Jakab, Jákobi Dávid, Kerecsényi Sándor Kiss János, Z. Kiss Sándor, gróf Korniss Viktor, Kovács Sándor, László Gyula, Lázár János, Leményi László, Marosán Tódor, Molnár Andor, Molnár Dénes, Markovits István, Moldován Gergely, Módi Élek, Nagy Lajos, Noszlophy Zsiga, Papp János, Papp Márton, Papolczai János, Péchy Kálmán, Pataki Albert, Placsintár Ödön, Rettegi Béla, Reich Albert, Szarvady József, Szappanyos Ágoston, Szappanyos Miklós, Széplaky Mihály Székely Sándor, Székely Gyula, Szemmáry József, Szombathfalvy Győző, Szilágyi Albert, Tuzsoly Zoltán.'- dr. Thörma Miklós, gróf Vass György, Várady Géza, Veress Béla, Veress Dezső, Voith Simon, Voith Gergely, Voith Gyula, Volhmann Károly.

20. SZÁM. LL-IFT É V F O L Y A M . nek gróf Dessewffy Aurélnak. Itt is tapásztaM lehetett azon körülményt, hogy az ily meghatározott czéllal egybehozótt gazdatársadalom mily élénken tárgyalta a felvetett kérdéseket és nagyon sok oldalról hangoztatták, hogy bárcsak több alkalom kínálkoznék a gazdatársadalom ily összejövetelére; világos utmutatáskép, hogy a vidéki gazdasági egyesületeknek nagy súlyt kellene helyezni arra, hogy vidékük intelligencziáját minél gyakrabbán egybegyüjtsék, akiknek megfelelő szellemi szórakozásról gondoskodjanak, mert csakis igy lehet a folytonos érdeklődést; fenntartani és ha ily irányú működést fognak vidéki egyesületek kifejteni, az egyesületek megerősödése önként fog következni, mert egy tevékeny egyesületnek mindenkor szivésen lesz tagja az ilyenek iránt érzékkel biró gazdaközönség. A tagositási kérdéshez. Az OMGE. közgyűlésén felvettetett azon kérdés, hogy mi okozza a tagositási ügyeknek lassú menetét és hogy az akadályok elhárítására vonatkozólag a szükséges lépések megteendők volnának; mititán az erdélyi részekben különösen sokszor hangsúlyoztatok, hogy a rendszeresebb gazdálkodás behozatalának akadálya a tagosítások nehézkes keresztülvitele; a Szolnok - DobókaVármegyei Gazdasági Egyesület által a gazdásági előadások alkalmából egy értekezlet hivatott össze, hogy ezen ügyben is az erdélyi részek kívánalmai megbeszélés tárgyát képezzék. Az értekezletre dr. Thorma Miklós: alispán az érdeklődők meghallgatásával egy pontozatokba foglalt élŐadványt terjesztett, a melyet kiegészítettek dr. Braunecker Lamorál ügyvéd ur által készített pontozatokkal és ezek felétt megindult érdekes vitában, a melyben ugy a gazdák, mint törvényszéki birák, mérnökök, ügyvédek résztvettek, teljes mérvben kidomborodtak a tagositási eljárás hiányai ós ezeknek végleges pontozatokba foglalására a Szolnok-dóbokavármegyei Gazdasági Egyesület vállalkozott. Az igy pontozatokba foglalt kívánalmak meg fognak küldetni az OMGE-nek, hol is azok sokszorosítva a vidéki gazdasági egyesületeknek fognak véleményezés végett kiküldetni és az így beérkező vélemények tárgyalására egybehívott szaktánácskozmány alapján fog a kormányhoz a felterjesztés megtétetni. Sárosvármegyei gazdák fogyasztási és értékesítő szövetkezete működésének harmadik évét zárta le az elmúlt 1900. év végével A tagok szaporodása és az üzleti forgalom gyobbodása, a szövetkezet egészséges és foko zatos haladása tűnik ki a közgyűlés elé terjesztett jelentéséből. Tagjainak száma az 1900 óv végével 2696 volt, 4087 üzletrészszel, A fiókszövetkezetek száma pedig 35 volt. Áz üzleti forgalom élénkségét bizonyítja az is, hogy mig 1899-ben 48,000 kor., addig 1900-ban 59,000 korona volt az átlagos havi forgalom. Ugyanezért a szövetkezet nagyobb helyiségéket igényelvén, házat épített és ujabb raktárokat rendezett be. A szövetkezet mérlegszámlája 6296 korona 80 fillér üzleti felesleggel zárult. A sárosmegyei szövetkezet élénk bizonysága annak, hogy a helyesen vezetett szövetkezetek mily könnyen virágzásra hozhatók a. vezétő egyénék buzgóságával.

A szőlőtermelők országos értekezletének végrehajtó-bizottsága Rohonczy G e d e o n elnöklésével f. hó 4-én délután tartott ülésében tárgyalás alá vette a csemegeszőlő szállítás reformja tárgyában a kereskedelmi és földmivelési miniszterhez intézendő memorandum tervezetét. Tizenegy pontban foglalták össze a csemegeszőlőtermelők kívánságait, melyek Az egyik nap estéjén magyar szokás közül fontosabbák: közvetlen díjtételek megszérint társas-vacsora rendeztetett, amelyen a állapítása külföldi állomásokra, a vasutaknak a vármegye vezetői élükön báró Bornemisza Ká- szállítási határidő betartásáért a felelősségnek roly főispánnal és az összegyűlt gazdatársadalom elválalása, a határállomásokon érdekeltségek kiképviselői vettek részt, ahol természetesen fel- rendelése. Ezenkívül kérik, hogy a vasúti alköszöntökben sem volt hiány. Ez alkalomból kalmazottak a ki- és berakodást gondosabban üdvözlő sürgönyök is küldettek és pedig: Da- eszközöljék, alkalmas szerkezetű vásírti kocsirányi Ignácz földmivelésügyi miniszternek, kat készittesen a MÁV. — az állóihásók pedig akinek támogatásával volt lehetséges az előadá- megfelelő berendezésekkel láttassanak el. Kérik sokat megtartani, továbbá a Szövetség elnöké- ezenkívül, hogy az idegen vasutak kedvez-

KÖZTELEK,

20. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M . menyes díjtételeket adjanak a" magyar csemege szőlőnek és gyümölcsnek — végül a csomagoló eszközök olcsó — a kocsiberendezési tárgyaknak díjmentes szállítását biztosítsák a vasutak. Az ülés további folyamán tárgyalás alá vették a megalakítandó orsz. szőlő- és gyümölcsértékesitő szövetkezet alapszabály-tervét. Erre vonatkozólag elhatározták, hogy az előbbbi ülések határozatai szerint'szövetkezetet alakítanak, melynek minimális alaptőkéje 20,000 korona lesz, az aláírási iveket kibocsátják s a kellő mennyiségű részjegyek jegyzése után kitűzik az alakuló gyűlés napját. Egy Szegeden felállítandó czukorgyár érdekében még a mult évben erős mozgalom indult meg, melynek eredményeként nemcsak az építéshez szükséges tőke gyűlt össze, de a felállítandó czukorgyár részére biztosították 10.000 hold czukorrépa termését is. A felállításnak első akadálya az volt, hogy a kartellben álló hazai czukorgyárak a létesítendő uj gyárat a kartellbe bevenni nem akarták. Az érdekeltek ekkor a pénzügyminiszterhez fordultak támogatásért, sőt ujabban egy a Délvidék, Csongrád, Csanád, Arad stb. gazdáiból alakult küldöttség járt a .pénzügyminiszternél, mely csupán azt kérelmezte, hogy a czukorgyár egymilliókétszázezer forintot kitevő adójából 500,000 frt erejéig nyújtson négy havinál hosszabb lejáratú hitelt. A pénzügyminiszter e kérelemre most válaszolt és pedig annak teljesítését megtagadva azon indokolással, hogy feladatának csupán a meglevő gyárak támogatását tartja különösen most, mikor a létező gyárak helyzete is kedvezőtlen. Á pénzügyminiszter leirata az érdekelt gazdaközönség körében nagy visszatetszést szült s a leirattal szemben ujabb felterjesztésre készülnek, melyben kimutatják azt, hogy a czukorgyárak majdnem kivétel nélkül a mult évben is igen magas osztalékot fizettek, igy helyzetük - korántsem kedvezőtlen. De egyébként is czukorgyárak alapításának ez idő szerint van legkedvezőbb ideje, mint ezt Oroszország példája is mutatja. A magyar mezőgazdasági ipar érdekében kívánatos volna a kedvezmény megadása annyival is inkább, mert a szegedi gyár kívül állna a kartellen.

1901. MÁRCZIUS HÓ 9.

Bécsbe 16,962 drbot és az Osztrák tartományokba 33,794 drbot. 1899-ben 203,431 drb volt a felhozatal, az elszállítás pedig 179,614 drb, igy tehát a forgalom 1900-ban 9342 drb felhozatallal és 19,434 drb elszállítással csökkent.

A szeszadó-törvény módosítása. A pénzügyminiszter a szeszadóra vonatkozó 1899. évi XX. törvényczikk, valamint a szeszadó-pótlékra vonatkozó 1899. évi XXIV. törvényczik némely határozmányainak módositása tárgyában törvényjavaslatot nyújtott be,'mely szerint a szeszadónak az 1899. évi XX. törvényczikk 1. §-ában meghatározott tételei felemeltetnek és pedig a termelési adónak tétele 70 fillérről 90 fillére, a fogyasztási adónak kisebbik tétele 70 fillérről 90 fillérre, a fogyasztási adónak nagyobbik tétele pedig 90 fillérről 1 korona és 10 fillérre minden hektoliterfok (liter) alkohol után. Ennek megfelelően minden liter alkohol után engedélyezett adó visszatérítés 35 fillérről 45 fillérre emeltetik fel. A szeszadópótléknak az 1899. évi XXIV. törvényczikk 1. §-ában minden hektoliterfok (liter) alkohol után 30 fillérben megállapított tétele leszállittatik 10 fillérre. Ennek megfelelően a szeszadópótlék az 1899. évi XXIV. törvényczikk 4. §-a szerint engedélyezett visszatérítés esetében a visszatérítendő összeg 15 fillérről 5 fillére, illetőleg 30 fillérről 10 fillérre szállíttatik le.

Az Avenarius Carbolineum nem újdonság már a fakonzerválás terén. 20 év óta ismerik és kedvelik mindenütt és a legmérvadóbb körök használják. Aki a Carbolineumot alkalmazni akarja, az ne tekintse az árat, hanem győződjék meg vagy kísérletek által, vagy pedig a számos elismerő irat betekintése által, melyeta Carbolineum-gyár H. Avenarius Amstettenben, Alsó-Ausztria bérmentesen szétküld, hogy az eredeti Avenarius Carbolineum a legjobb, ami a fafentartási mázolószerekben eladásra kerül.

A kőbányai sertésüzlet 1900. évi állapotát az Első magyar sertéshizlaló részvénytársaság legutóbbi jelentése a következőkben mondja el. Az 1900. évben a sertésüzlet kedvezőbb eredményekkel zárult, mint 1899-ben, mert a sertések értékesítésénél az előbbeni évnél jóval magasabb árakat értek el, daczára annak, hogy a vámkülföldre való kivitel teljesen szünetelt. Á kielégítőbb eredmény a zsír- és szalonna-üzlet fellendülésében leli magyarázatát, mert ezekből nagyobb mennyiség vitetett ki a vámkülföldre, különösen Németországba, továbbá Az országos központi hitelszövetkezet azon körülményben, hogy az északamerikai legutóbbi igazgatósági ülésén 40 uj gazdasági disznózsír és szalonna behozatala vámkülföldön, és ipari szövetkezetet vett fel kötelékébe és de főleg a közös vámterületre csökkent Az átezzel fiókszövetkezeteinek száma meghaladja az lagár, melyet 1900-ban a sertések értékesítéséezeret. A fokozott munka első két éve az, a nél elértek: magyar fajnál 97'5—99 f.r a szerb mely az 0. K. H. Sz. mögött áll. Életbeléptetése fajnál 91-1—95-6 f. volt, ezzel szemben 1899. után a régi szövetkezeti csomópontokhoz évben 90-6—92-6, illetőleg 85"2—89 fillér Nyitra, Pest, Pozsony vármegyék sorakoztak, a átlagár szerepelt, igy tehát 1900-ban az átlag délvidéknek gazdaságilag leginkább sújtott 7 fillérrel nagyobbodott. A piacz forgalma magyar megyéi Torontál, Temes és a horvát megyék. sertéseknél 1899-hez viszonyítva nagyobb volt, Jöttek ezután a határszéli megyék : a rutén többet hoztak fel; ellenben Szerbia 13,000 föld, a pusztuló székelység vidéke. Az Országos drbbal kevesebb sertéssel jelönt meg a piaczon. Központi Hitelszövetkezet ritka érzékkel épen A piaczra felhozott sertések értéke az elfoa pusztulásnak induló területeket vonta bele gyasztott eleséggel együtt 23.469,430. koronára, először is a segélyakcziójába. A segélyezés az elszállítottaké a már ez évre fenmaradt 19.815,180 koronára mérvéről elég fogalmat nyújt az, hogy a köte- állomány levonásával lékébe tartozó szövetkezetek fillérekből össze- rúgott. Az 1900. évi forgalmi kimutatás szerint gyűjtött tőkéje 20 millió korona. Az 0. K. H. Sz. belföldről 87,977 drb, Szerbiából 85,395 drb. tevékenysége széles körű. Nemcsak a szoro- hozatott fel, összesen tehát 173,372 drb, melysan vett hitelszövetkéz etek tartoznak kötelé- hez az 1899. évről fenmaradó 23,817 sertést kébe, hanem a kisipari, mezőgazdasági termelő, hozzáadva 194,089 drbból, elszállítottak Budafogyasztási és . értékesítő szövetkezetek is. A pestre 65,157 drbot, belföldre 43,431 drbot,

JoM> 6s

417

gabonaértékesitő szövetkezeti magtárak megvalósítása is az 0. K. H. Sz. feladata lesz. Es ez nagy lépés. Ezzel az 0. K. H. Sz. kezében fogja tartani mindazokat az eszközöket, melyeket az uzsora féktelenkedései ellen legjobbnak, legsikeresebbeknek szentesitették az eredmények. A mostani jubileum alkalmával legnagyobb elismerés illeti meg a szövetkezet vezetőit, akik éber tevékenységükkel és szakértelmükkel a magyar agráriusok e becses hagyatékát tovább fejlesztik és virágoztatják.

WohanJca és Tsa czukorrépámagjai a párisi világkiállításon aranyéremmel, ezen a téren á legnagyobb uijjal lettek kitüntetve.

Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti lerendezése a ,Köztelek* szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 Jcrajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

M o s t Jelent m e g

M i n e k Gyula és Szilassy Zoltán u 0. M. O. K. titkárjai szerkesztésében

Köztelek Zsebnaptár 1901-*e.

A .Köztelek Zsebnaptár* ezen hetedik évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „KSztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. 0. E. tagok és a ,KSztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt —-€£5 8 k o r o n a 5 0 flllér. — Megrendelhető

a „Köztelek" kiadóhivatalában, B u d a p e s t ,

IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek).

megbízhatóbb magvakat

nem is ajánlhatunk, mint a minőket

Sr

27 é v óta ^ S

Mauthner Ödön

csász.

és kir. udvari magkereskedése , VII., Rottenbiller-utoza 33 sz. Ij VI., Andréssy-ut 23 sz. z á l l l t .

KÖZTELEK,

NYILTTÉR.*)

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

Szuperfoszfátot,

B u d a p e s t i gabonatőzsde.

k é n s a r a s - k á l i t , kénsavas-ammont,

Kovasavas-kálit, Chiliísalétromot, Kainitot, és

egyéb

kálitrágyasót

mfitrágyaféléket

elismert

kitűnő minőségben legolcsóbban szállít

„HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság B U D A P E S T ,

V. ker., Ffirdö-utcza 8. szám.

n

1899. ivi forgalom: 26,480 bál.

(iGuttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Napijelentés a gabonaüzletröl. 1 9 0 1 . m á r c z i u s 8. A malmok vételkedve ma kissé élénkitőleg hatott a csarnokban; sürgés-forgás a közeli tavaszi időt jelzi és most már mindenki kíváncsi az áralakulásokra. Szilárdabb hangulatra a lülföldi tőzsdék is szolgáltattak

(dohánytrágyázásra)

4Q 0 !o-os

^

Felhívjuk a t. cz. gazdakSzönség figyelmét

melyek az év folyamán több sorozatban,

julius és szeptember hónapokban Az aukeziókra felküldött és ,QyapJuárverést vállalat Budapest, Danaparti teherpályaudvar" czimzett gyapjuküldemények a U. A. V. összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint Ingyen raktározásban részesülnek.

vállalat

H E L L E R M. s TÁRSA, BUDAPEST, l , ErníM-Sr 13. ,

D r . Darányi Ignácz földmivelésügyi m . k i r . miniszter megbízásából: Ausztria, Németo r s z á g és D á n i á b a n t e t t t a n u l m á n y ú t j a a l a p j á n IRTA

Jeszenszky P á l az O. II. O. E. titkára.

Á r a : az O. M .

G.

2 korona. Megrendelhető E. titkári

hivatalában.

20. SZÁM. 1 1 - K

ÉVFOLYAM.

Jegyzéseink 50 klgrammonként Vörös lóhere elsőrendű öregszemü Vörös lóhere középminőségü Vörös lóhere gyengébb minőségű... Luczerna magyar elsőrendű Luczema magyar középminőségü... Luczerna franczia ... Luczerna olasz ... Muharmag Baltaczim.. __ ... Bükköny ... ... „_.

Budapesten 68—70 korona 64—66 55—62 46—48 42—45 „ 65—70 50—56 , 8—8-50 „ 13—14-50 „ 8 50—9 50 „

0/1. I. WR. idő következtében érzékeny károkat szenvedtek Ár : Kor. 23.30 22.50 21.70 21.20 20"— 17.60 15.vetések, alig keltettek érdeklődést. A mai tőzsdén többek között egy hajórakomány Köleskása: szerbbuza, Dubrovicza, 73Va. kilogr. sulygaranczia nélkül, Szám 0 1 2 3 4 6.20 forintos készpénzárban adatott el ex hajó Budapest, Á r : Kor. 25.— 24.— 23.— 22 — 20.50 transit, olaszországi számlára. Készbuzában a malmok jó vételkedve gyenge Rizstakarmányliszt Királymalmi dercze Takarmánydara kínálattal találkozott, a tulajdonosok most már jobb árak reményében tartózkodó álláspontra helyezkednek. 10.60 K. Elkelt körülbelül 40.000 métermázsa készáru, 10. fillérig Rozskorpa magasabb árakon. Rozsban ugyancsak szilárd az irányzat és kinálat hijján az árak emelkedőben vannak. Helyben és helybeli paritásra 14.50 koronát, prima minőségű áruért A k ö z p o n t i v á s á r c s a r n o k á r u j e g y z é s e n a g y b a n 14.70 koronás készpénzárakat jegyzünk azonnali szál(en gros) eladott élelmiczikkek árairól. lításra. Takarmányárpában egyaránt gyenge a kinálat A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetés kérésiét, árak szilárdan tartottak. Jobb áruért hely- kezete üzleti jelentése. 1901. márez. 6. ben 13.20 koronát fizetnek. Az üzlet képe nem mutat fel változást. A hozaZabban az irányzat és árak változatlanok.. Minő- talok közép arányúak és leginkább husnemüekből állaség szerint helyben 12.80 koronát, prima áruért 13.30 nak, melyeknek gybrs elhelyezése változatlan árak mellett koronát fizetnek. eszközöltetett. Tengeriben ugy a kinálat, mint a vételkedv Eladásaink: Husnemüekből elhelye/.tünk: silány gyenge, az irányzat változatlanul nyugodt. Prompt áruért 10.70 korona érhető el budapesti paritásban, mig minőségű vidéki marhahúst és pedig elejét 65—70, hátulját 84—88fillérenkilóját. Silány minőségű borjukKőbányán 10.90 koronáig fizetnek. ért egészben és hosszan elértünk 80—84 fillért kilónként. Vidéki nyúzott . birkákért 60—70 fillért kaptunk kilónként. Elsőrendű nehéz bárányok élénk kereslet Szeszüzlet. mellett 18—19 koronát, gyenge minőségűért 10—12 A lefolyt héten a szeszüzletben változatlan szi- koronát értünk el páronként. lárd irányzat uralkodott és a szeszárak ugy azonnali, Vadfélékből, vadsertések érkeznek nagyobi) mennyivalamint későbbi szállításra a multheti zárlatjegyzés ségben, miért is- ezek csak folyton olcsóbbodó árak szerint záródnak. Elkeltfinomítottszesz nagyban adózva mellett helyezhetők el. Minőség szerint ma 60—80 fill. 116—116.50 korona, adózatlanul 46—46.50 kor, kicsiny- érhető el egészben kilónként. Szarvastehénnek 60 fillér ben 2—3 K. drágábban helybelifinomitógyárakáltal. a mai jegyzése. Fenyvesmadarak iránt áz enyhe időVidékifinomítógyárak részéről a kinálat gyérebb járás miatt vételkedv nem mutatkozik és a tulsok felküldés következtében csak nyomott árak mellett hevolt és,kisebb tételek változatlan áron keltek. Élesztőszesz fedezeti vásárlások folytán szilárd lyezhetők el. Száza 18—20 korona. és adózva 117.50 K„ adózatlanul 47.50 K. lett zárulva. A vaj és turóüzlet változatlan kedvező. A megDenaturált szeszben a foi szokott jó árak 'most is érvényben vannak, igy prima Mezőgazdasági szeszgyári teavaj nagyban 210—220, másodrendű 180—190, főzővaj nyersszesz e héten gyéren volt ajánlva és minthogy 160—170fillérenértékesíttetett kilónként. Turó minőség vételkedv állandóan élénk igy a kínált tételek 40—40-50 szerint 20—28 koronán helyeztetett el 100 kgként. kor. találtak vevőre. Élő baromfiból elkelt sovány lud 6—7, tyúk A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42.2-40—2-90, kacsa 3-80-^-60 koronával páronkét. 42-50 K. Vágott baromfi kevés került piaczra, minek köBécsi jegyzés 40.60—41.— korona kontingens vetkeztében élénk kereslet mellett ennek ára folyton nyersszeszért. emelkedő. Vágott liba 130—140, pulyka 140—150 fill. Prágai jegyzés 111.25—111.50 korona adózott és kelt kgként. 37.25 .— korona adózatlan szeszért. Ujdonságképen eladásra került fejes saláta és Trieszti jegyzés 20. 20.25 korona kiviteli spárga, az előbbi százát 16—18, az utóbbi kilóját 6—8 szeszért, 90°/0 hektoliterje. koronával számolhattuk el beküldőinknek. Kivitelre több kocsirakomány finomított szeszt vásároltak, mely Szaloníque felé lett szállítva. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Hidegliusvásár az Orczi-uti élelmi piaezon. 1901. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben márczius hó 8-án. (A szőkesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről korona korona 46 árus 210 drb sertést, 2 árus 7 drb süldőt, 2400 kg. Finomított szesz 116.—116-50 117.50—118.50 friss hust, 600 kg. füstölt hust, 400 kg. szalonnát, 700 Élesztőszesz 117.-^-117.50 118. 119.— kg. hájat, 500 kg. kocsonyahúst. Nyersszesz adózva ... 114. -1Ú-50 115.50—116.50 Forgalom élénk. Árak a következők : Friss sertésDenaturáltszesz 36. 36.50 37.—37.50 hús 1 kg. 96—112 fillér, 1 q 85—88 K„ süldőhus 1 kg. Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér- 120—136 fillér, 1 q K., füstölt sertéshús 1 kg. meotve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz 112—128 fillér, 1 q K„ szalonna zsírnak 1 kg. fizetés mellett értendők. 96—104 fillér, 1 q — K., füstölt szalonna 1 kg. 104—112 ffllőr, 1 q K, háj 1 kg. 108—112 fillér, 1 q, K., disznózsír 1 kg. 112—120 fillér, 1 q Vetőmagvak. (Mautner Ödön tudósítása.) K„ kocsonyahús 1 kg. 48—64 fillér,. füstölt Az utolsó napokban beállott enyhébb időjárás kö- sonka 1 kg. 128—144 fillér, 1 q — — - K. Hideghusvásár a Garay-téri élelmi piaezon. 1901. vetkeztében a vetőmagvak kereslete igen élénkké vált. Vörösheremag különösen igen nagy" mennyiségben vásá-márczius 8-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelenroltatott gazdáink által. Külföldi jelentések szerint meg- tése a „Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 48 árus bízható minőségű vetőmagban már most is csak igen 12 darab sertést, 1 árus 4 darab süldőt, 2500 kgramm szük készletek vannak' ott. Luczernamag. Nagy érdeklő- friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 400 kg. szalonnát, 200 kg. hájat, — kg. zSirt, — kg. kolbászt, — kg. hurkát, — kg.. füstölt szalonnát, kg. kocsönyahust, — kg. disznósajtot, — kg. (— drb) sonkát, —kg. töpörtőt. Vidékről és pedig a szokott helyekről 20 árus tek ebből már igen szűkké válnak. Olasz luczernamagból az utolsó időben igen nagy mennyiségek hozattak 204 drb sertést és 2 árus 93 drb süldőt. Összesen — be és amennyiben ezen eredetű mag gazdáink részéről darab sertést és — drb süldőt. eddig majdnem figyelmen kivül hagyatott, joggal felteForgalom élénk. Árak a következők: Friss serhető, miszerint ezen olasz mag a magyar áru pótlása- téshús 1 kg. 92—96 fillér, 1 q 84—86 korona, süldőként lesz majd felhasználva. hus 1 kg. 112—120 fillér, 1 q 86—88 korona, füstölt Impregnált répamag, különösen olajbogyó, obern-sertéshús 1 kg. 128—^136 fillér, 1 q 112—116 korona, szalonna zsírnak 1 kg. 100—104 fillér, 1 q — korona, dorfi és Eckendorfi fajok gazdáink részéről igen nagy mennyiségben vásároltatott. Bükköny és muhar iránt azfüstölt szalonna 1 kg. 128— 36 fillér, 1 q —» korona, . érdeklődés továbbra is élénk. Baltaczim iránt a hangu- korona, háj 1 kg. 108—112 fillér, 1 q tat nyugodtabb. disznózsír I kg. —^—120 fillér, l ' q — — — korona,

I a budapesti gyapjo-aukeziókra,/

Gyapjnárverési

1901, MÁRCZIUS HO 9.

19. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAMkocsonyahús 1 kg. 60—64 fillér, füstölt sonka 1 kg. 136—140 fillér, kolbász 1 kg. , disznósajt 1 drb tőpörtő 1 kg. —— ifflSr.

- korona, - korona,

Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. márczius 8-án. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 114 szekér réti széna, 14 szekér muhar, 4 szekér zsupszalma, —szekér ' yszalma, — szekér tengeriszár, íny (zabosbükköny, sarjú stb),

KÖZTELEK,

1901. MÁRCZIUS HÓ 6.

40. 60.—, kiv. —.—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 40.——60.—, kiv. —.—, szerbiai ökör jobb minőségű 48. 55.—, kiv. —.—, szerbiai ökör középminőségű 42. 16.—, kiv. —.—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —. , kiv. —.•—, szerbiai bika 50. 60.—, kiv. 63.—, szerbiai bivaly 32. 42.—, kiv. —.—, magyar legelőmarha I. rendű —. -.—, kiv, —.—, II. rendű —. .—, kiv. —.— koronáig métermázsánkint, élősúlyban.

B.-gyarmati kir. tvszék BpestiI—ni.k. kir. jbiróság

atkviha- Madách 56318 tóság . Imre atkviha- Schlesinger846192 tóság Ignácz

Szerkesztői üzenetek. K. Á. urnák. A burgonyaültetésről írott czikke. sajnálatunkra, nem üti meg lapunk mértékét, ezért nem közölhetjük. Budapesti lóvásár. Budapest, 1901. márcz. 7-én. D r . Z. A. urnák. Mindhárom közleményét köszö(A budapesti vásárigazgatóság jelentésé a „Köztelek" nettel vettük kézhez és legközelebb sorukat ejtjük. részére.) W . S. urnák. Köszönjük szives figyelmét, csak A forgalom lanyha. A vásár forgalma élénk volt. arra kérjük, hogy küldendő czikkeit lehetőleg ne általáArakfillérekbenq-ként a következők: réti széna Felhajtatott összesen 651 drb. Eladatott 387 drb. 360—560, muhar 500—600, zsupszalma 280—300, alom- Jobb minőségű lovakból (hátas) 16 drb, eladatott 5 drb, nos keretben, hanem konkrét esetekre támaszkodva szalma 240—240, takarmányszalma , tengeri- 380—500 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 10 drb, méltóztassék irni s különösfigyelemmelkisérje a hazai vonatkozásokat. szár — . , egyéb takarmány , zabosbükköny eladatott — drb, K.-ért, nehezebb kocsiló Ifj. Móricz Pál urnák. „Katonalovak tenyésztésbe480—520, lóhere , luczerna , köles (hintós) 40 drb, eladatott 12 drb 250—400 K.-ért, igás , sarjú 360—400, szalmaszecska 240—240. kocsiló (nehéz nyugoti faj) 25 drb, eladatott 5 darab vétele" czimen küldött dolgozata nem közölhető, mert alaptétele: „akadnak vállalkozó gazdák ezrével, kik a összes koesiszám 162. Összes suly 226800 kg. 260—400 K.-ért, ponny 3 drb, eladatott 1 drb 5 0 — koronáért. — Középminőségü lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 160 drb, eladatott 72 drb 150—300 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 250 drb, eladatott! 180 tásdijért átlagban" — nagy tévedésen alapul. Tessék Állatvásárok. darab 60—180 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból csak 2 kg. zabot (20 fillér) és 4 kg. szénát (10 fillér) 147 drb, eladatott 112 drb 20—50 K.-ért. — Bécsi vágóra számításba venni naponta, igy átlag évente 130 korona 'óváron i marhavásár igazgatósavásároltatott 53 drb, az állatkert részére vásároltatott költségét fog eredmenyezni. Hol marad a többi költség? gánák jelentése. 4 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, Általában véve az államnak nem is képezheti feladatát, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — darab, hogy ilyen koczkázatos spekulácziókba bocsátkozzék. Felhajtatott : belföldi 385 db, eladatott — db, Kiss Mihály urnák. Febr. 21-iki küldeményét kögalicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, el- takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett — drb. szönettel vettük kézhez. adatott — drb, növendék élőborju 19 db, eladatott M. L. számtartó urnák T.-Harkány. Legközelebb — drb, élő bárány 82 db, eladatott — drb; ölött belföldi czikket közlünk ez irányban. 19 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — Kőbányai sertésvásár. 1901. évi márczius hó 8-án. drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, (Flsö magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefonjelen- Sz. G. urnák. .A mének neveléséről" küldött czikkét nem közölhetjük, mert a csikó fölnevelésének eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott tése a „Köztelek" részére:) költségéi tulnagyra vannak becsülve. Igaz, hogy 700 frt drb, ölött bárány 1856 drb, eladatott — drb, élő Az üzlet csendes volt. = 1400 kor. egy jó 3 éves méncsikóért kevés, de mikecske — drb, eladatott — drb. Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kilokevés jó mén akad azok között, melyeket az állam A vásár lefolyása lanyha volt, borjuk ára csök- grammos nehőz 96—98 fillér, 280—300 kgrammos nehéz lyen 700 frtért megvesz. Legnagyobb részük a 325 frtot sem kent, bárányok ára valamivel emelkedett. 92—94 fillér, öreg 300 kg. tuli 88—90fillér,vidéki sertés éri meg. Már néhány év óta figyelemmel kisérem az Arak a következők: Élő borjuk: belföldi könnyű fii., szerb 85—90 fillér, román fii., ügyet s láttam majdnem az összes vásárolt csikókat. Az koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 64-—82-— tiszta kgr. páronkint 45 kgr. életsulylevonás és 4o/o meg éppen nem áll, hogy a csikókat osztályozó miniszkoronáig, kivételesen 84 koronáig súlyra, galicziai engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri (ó) 11'30 teri biztosok (többnyire az állami ménesek parancsnokai, > kiv. — koronáig drbonkint, kor.-ig, korona, árpa (ó) 13"50 korona Kőbányán átvéve. — akik igenis értenek a tenyésztéshez, mert 250—500 anyakiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig Helyi állomány:. márczius 1-én maradt 33590 Jdarab. —kanczával tenyésztenek, amivel a czikkiró aligha dicsekiv. koronáig drbonkint, koronáig Felhajtás: Belföldről 3292 darab, Szerbiából 2300 drb, kedhetik), hogy ezek a biztosok katonai szempontból kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , Romániából darab, egyéb államokból — r darab, bírálják a csikókat. Éppúgy kiveszik a hámos jellegűekoronáig, kiv. koronáig drbkint, 36—42 összesen 5592 drb. F ő ö s s z e g : 30980 drb. Állomány ket, mint a hátast. A méntelep intézményének polgári koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : ős felhajtás együtt drb. — Kihajtós: budapesti személyzettel való ellátására pedig szegény a mi államunk, belföldi 76—78 koronáig kiv. — koronáig súlyra, fogyasztásra (I—X. kerület) 984 drb, belföldre Budapest mert -ez legalább mégegyszer annyiba kerülne. galicziai koronáig kiv. koronáig környékőre 741 darab, Bécsbe 201 drb, osztrák tartoN. J. urnák. Névtelen levelekre nem válaszolunk. súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig mányokba 292 drb, Ausztriába — drb, Német birodaCh. J. urnák, Német-CzernyaAmennyiben mi drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig lomba — darab, egyéb országokba — darab, összesen nem tarthatjuk nyilván az üresedésben lévő állásokat — súlyra, növendék koronáig, kiv. — 2231 drb. A szappangyárakban feldolgoztatott 0 darab, jelenleg Önnek megfelelő nincsen -— tessék a koronáig drbonkint, élő bárány^ 11" 14— koronáig szállásokban elhullott — darab, waggonokból kirakott de „Köztelek" kiadóhivatalának czimezve, egy apróhirdetést páronkint, ölött bárány 8- -13— koronáig párja. hulla 6 drb, borsókásnak találtatott 7 drb, összesen 13 beküldeni közlés végett és egyúttal mellékelni a közzédarab. Maradt állomány 36951 darab. A rőszvényszálláBudapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1901. sokban 7460 darab van elhelyezve. Az egészségi és tőtelért esedékes összeget. évi márczius hó 7-én. (A budapesti közvágóhíd és marhaH. M. urnák, Heves. Czikkét közöljük, de most maradt márczius 1-én 2194 darab. vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) tranzitószállásokban — Felhajtás: Szerbiából 2300 drb, Romániából — drb, nem, mert még nem aktuális. Felhajtatott: 331 drb, úgymint: jármos ökör első összesen 4494 darab. — Elhajtás: 1424 darab, maradt minőségű 20 drb, közép 141 darab, alárendelt — darab. állomány 3070 darab és pedig 3070 darab szerb és Fejőstehén: fehér — drb, tarka 126 darab, tenyészbika " íél jan. 1-től l u k H U k Bejeimébe! " ÍJ drb, tarka tinó — drb, fehér — darab, jármosbivaly és technikai 10 drb, bonyhádi 33 darai), hizlalni való ökör — darab, czélokra feldolgoztatott. üsző fehér — darab. Elismert kitűnő hazai gyártmány! Jármosökrökre a kereslet meglehetősen jó, fejős tehenekre kevés vevő volt. Az árak változatlanok. Ingatlanok árverései (40,000 korona becsKövetkező árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos értéken felül.) ökör 720—800 K.-ig, középmin. jármos ökör 600—700 (Kivonat a hivatalos lapból.) K.-ig pár.-kint, alárendelt minőségű jármos ökörK.-ig páronkint, jármos bivaly •—— K. é. s. mm., Borosjenői atkviha- Wallisch 220020 kir. jbiróság tóság Antal K.-ig páronkint, jobb minőségű jármos ökör 60—66 K.-ig é. s. mm.-kint, tarka bekötni való ökör Wallisch Ágoston K.-ig é. s. mm. Fejőstehenekért és pedig: Fejős- Márcz. 12. Budapesti atkviha- Schindler 333731 szőrű magyar tehén ———— koronáig darabonkint, tóság Károly tarka kevert származású tehén 150—220 K.-ig darabongazdasági gépgyár a tkvi ha-Müller .125699 kint, bonyhádi tehén 230—310 K.-ig, kiv. korona Márcz. 15. darabonkint. kir. tvszék tóság Lajos RÉSZVÉNYTÁRSULAT Budapesti vágómarhavásór. 1901. márczius 7-én. Márcz. 16. Kun-szt-miklósi atkviha- Csorba 71700 (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelenkir. jbiróság tóság Boldizsár BUDAPESTEN, tése a „Köztelek" részére.) a tkvi ha- Putnoky 104000 Felhajtatott: 2778 drb nagy vágómarha, neveze- Márcz. 18. Tornallyai K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. SZÁM. tóság Mór kir. jbiróság tesen : 1706 darab magyar és tarka ökör, 624 darab a tkvi ha-Reich 157766 magyar és tarka tehén, 237 drb szerbiai ökör, 4 drb Márcz. 42. Budapesti szerbiai tehén, — drb boszniai ökör, — drb boszniai tóság Antal kir. tvszék tehén, 174 drb bika és 33 drb bivaly. atkviha- özv. Karos 233004 Minőség szerint: 33 darab elsőrendű hizott, tóság Rezsőné 112 drb középminőségü és 31 drb alárendelt min. bika, a tkvi ha- Ferenczy 277037 358 drb elsőrendű hizott ökör,|1477 drb középminőségü Márcz. 26. Kisvárdai tóság Emil kir. jbiróság ökör és 118 drb alárendelt minőségű ökör; 96 darab a tkvi ha- Kis 67023 2»A, 3«/«, 4, 4>/», 6, », 10, l í lőerejttek. elsőrendű hizott tehén, 483 drb középminőségü tehén, Márcz. 28. Székelyhídi 70 darab alárendelt minőségű tehén. tóság Sándor kir. jbiróság A vágómarha felhajtás 200 drbbal kisebb volt, Márcz. 29. Kisvárdai mint a mult héten s mivel az idegen vevők szükséglete kir. jbiróság is csekélyebb', a vásár lanyha volt, az árak általában (uti mozdonyok.) 1—2 koronával métermázsánként csökkentek. A kon- Márcz. 30. Nagykanizsai atkviha- Baranyay 62834 zervgyári czélokra alkalmas ökrök ára változatlan, mely tóság Ödön kir. tvszék KérJOk minden «z«kb»vágá kérdéwl blczélra ismét mintegy 400 drbot vettek. atkviha- özv. Koller 90464 i»lomm»l hozzánk fordulni, k<»i«égg«l Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör Ápril 10. kir. tvszék tóság Jánosné jobb minőségű 58. 62.—, kivételesen 64.——.— K., adunk klm«rlt6 *» f«l»Hágo«lt6 vál««it. a tkvi ha- Jiraszek 419212 hizott magyar ökör középminősőgtl 48. -56.—, kiv.—, tóság Nándor alárendelt minőségű magyar ökör 40. 46.—, jobb Ápril 15. minőségű magyar és tarka tehén 40.——60.—, kivételesen tarka tehén — , magyar tehén középminőségü Ápril 18.

1600 gözcséplöMszlet (izemben!

ELSŐ MAGYAR

Magánjárék

-

398

. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .

K Ö Z T E L E K , 1901. MÁRCZIUSHQ422.19

legjobb Legújabb és szabad. „HYDRA" vetőgéptolcsér SzaMnüt véleménye szériát a legczélszerll) és legtartósalíti tölcsér.

Hajlékony mint a gummi, ruganyosabb mint Dármely más vetőgéptolcsér. Soha sem törik vagy szakad és ellentáll minden elgörbülésnek. - A tömlő fala teljesen zárt lévén, a vetőmag csakis Ezen tölcsérekkel felszerelt vetögépek kaphatók : Nicholson gépgyár r.-t.-nál Budapest, VI., Külső Váczi-ut 5., Kühne E. ur gépgyárában Moson—Budapest. — Ezenkívül a tölcsérek minden nagyobb műszaki üzletben beszerezhetők. Nagybani eladás: P f o r z h e i m i f é m t ö m l ő g y á r t á r s . Magyarországi vezérképviselténél F O D O R Ö D Ö N műszaki Irodájában 1399 Budapest, VII., Kertész-utcza 41. L e í r á s o k k í v á n a t r a készséggel k ü l d e t n e k .

angol kosok riCK

•SWALD-iál BUDAPEST,

INT/., Kalsi-Kirtpott-ut 1. ur.

Tölgymakk

A legjobban ajánlható

Yetömagnak

^gyümölcs- és erdei faiskola

kiválóan alkalmas 81-82 kilós piros, acxéios, csiraképes tiszta

(Tulajdonos: Klenert Vilmos, ezelőtt Klenert és Geiger) ajánl gyümölcsfákat minden nem és formában, nemes gyümölcscserjéket, gyümölosvadonezokat es bogyógyümöicsöket; fasorfákat, erdei fákat, tUlevelUeket és rózsákat; sövénynövényeket, spárgaféléket stb.

tiszavidéki nyári buza kapható

N

W. KLENERT, GRAZ

vérés

3527

Neumann Testvérek és Társa

M " Árjegyzékek kivánatra

ingyen.

nemkülönben mindenféle e r d é s z e t i f a c s e r j e és gyümölcsmagot 3290 ajánl a

" M

Magy. magpergető-gyár

Budapest, V., (Thonet-udvar.) Kivánatra mintát bérmentve küldünk.

Faragó Béla Zala-Egerszegen; minden kiállításon k i t ü n t e t v e , legutóbb Parisban ezüst éremmel.

Hirdetések

Hirdetmény.

felvétetnek a

Gróf Károlyi Mihály ur ő méltósága derbői merino juhászatában folyó évben is 3477

Árjegyzék bérmentve.

kiadóhivatal-

ban,

Budapest,

Űllől-ut

25.

| sz. |

50 d r b 2 o é v e s számfeletti electoral-negretti tenyészkos kerül eladásra.

Vétel

iránti

megkereséseket

elfogad

Mmmut ÍBeiii-Ieitiiitg

az

SlBloiúo^Sol spios. 3el>ett ®onrancm« teníenifl. oierteliS^rigfl.1-50 •mJ-w - I Ilin iwimimiiihii 'ítetf.licrfráncainfententft,merte iWrtteíacttur: ®ago $>.

Uradalmi j ó s z á g f e l ü g y e i ő s é g Kompolton, p

.: K á p o l n a , vasútállomás: K a á l - K á p o l n a . ffrjh:mtd)ifd)t

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

íjitgo

A sertés javitásaés hizlalása

M -

^

In^-lcilmin

öttfifimann'8 3-imntalBerIan. Sffiicit, I., Somtitifaitcrfiiiftet 5.

m

gazdák és hizlalók használatára. Irta K . R u f f y Pál. Ara portómentes küldéssel I forint 10

Xegjobb

BECK és GERGELY -r

BUDAPEST, V.

ker.,

J3eft£ÍnIocomobiIok ®

®

®

Váczi-íit

m

®

13.

®

J3enzirimotopofc

j cukorrépamagvak. 0

J • ®

gőzekék R u s t o n P r o c t o r Co. C S É P L Ő G É P E I .

H H M M B A párisi világkiállításon aranyéremmel kitüntetve.

H H M

• Wohanka és Társa Budapest,

V.,

Váczi-körut

(Alapíttatott

7V*.

nz.

1866.)

: H a j á t t e n y é s z t é s ű k ü l ö n l e g e s s é g e i : — •;

7 il terménydus VJi ezukordus

^

20 SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK

421

1901. MÁRCZIUS H O 9.

1900. Párisi kiállitás jury tag.

KUHHTE E. gazdasági gépgyára Mosonban. (Alakult 1856.) Ajánlja a jelenlegi idényre:

szántóföld

és rétboronáit,

Sack-

szerü ekéit, 2—3 vasú ekéin jobb kivitelben Laacke-féle hengereit, exstirpátorokat.

Hírneves „ H u n g a r i a D r i l l " merítő rendszer sík vidékre, sorvetőit: „ M o s © n i D r i l l " toló-vető rendszer hegyes vidékre F ő r a k t á r : ist, I

te,

Yáczi-körut 5 7 / a .

SZV IATTYÚK MÉRLEGEK,

minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. L«|jobk gummi- is kender t S n l i k . Mindenféle cserek. [ Arji,y*ék.k ingyen és bérmentve.

W "

•

TOLGYFABOL. A legolcsóbb, legtartósabb és legkényelmesebb szállításra és tejgazdasági üzemhez

l a r t h és T ^ tej kannagyár 3361 Alsó-Lieszkó pr. Bellus, Trencsénm.

Gutsverwaltung BOROWNA posta: BOCHNIA., Galiczia. Á r j e g y z é k kívánatra ingyen.

fiAPVKNS V l / \ l t * LJilkJ,

Szab. tejszállitó kannák

erdei csemetéket

W í ATI f f '^11.

flninniririliiimtiwl.

BOR. í - r Szőlővessző.

r S

Burgonya Ültető gépek, Skorpil szabad. 1900. évi modell. Ú j o n n a n j a v í t o t t k é t és h á r o m s o r o s

javított burgonya válogató gép Spanyol nagy munkakébefőzésre legalka krig. Nagy vé"'pesség, 3 nagyDiófa. ságban választ, Minden: legegyszerűbb szerkezettel ajánl Nagybani v J U L I U S C A R O W gazdasági gépgyára Kiselejt< Prag-Bubna. Mindenféle Katalogusok, prospektusok ingyen. Idejekorán valóAmegk á C Z 1 — 2 éVeS, Végtelen nag^készlet Sövénykészitésre gleditsea koronája), 1-2 éves, 1000-e 4 frttdl 14 frtig

SnSS

Sövénykészitésre maciura \ Kerti° eszköz. \ Ziszonti UNGHVÁRY jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készitönél

FARAGÓ

Eladó

ÖDÖN

circa 40 drb 3464

kitűnően

fejlett, egy-

öntetü, barna szinü

tenyészpulyka-tyuk, megfelelő céljából. Egy doboz 1 tor.

r d í s s s r ^

Budapest, VI. Király-u. 12.

kakasokkal

N a g y l á n g i gazd.

együtt,

uradalom

intézőségénél,

Lobbi

Fejérm.

20. SZAM. 11-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK 1901. MÁRCZIUS HO 9.

422

C e m o v s k y & Co. mezőgazdasági gépgyára

B Ő M I S C H B R O D bei P R A G . Ausztria-Magyarország legnagyobb talajmivelési gépek gyára. Ajánlja általánosan jónak elismert és bevált gazdasági gépeim és eszközein kivül a tavaszi idényre a következőket: 1. Répa kapa, egy soros, „Cemovsky szabadalma" eddig több mint 30,000 drb használatban, valamennyi répatermelő országban. 3. Kukoricza kultiwátor, igen könnyen alkalmazható burgonya, szőlő és komló kertekben. 4. Chilisalétrom szóró, 2, 4, 5 és 6-soros. 5. Legújabb kilencz• o r o s kultivátor, Mod 1900., egészen kovácsolt vasból és aczélbó.l, a tavaszi vetésnél pótolhatatlan és nélkülözhetetlen.

Neubauer Sándor, Győr.

Magyarországi

V e t ő m a g n a k Államilag ólomzárolt arankamentes elsőrendű luczernamag Államilag ólomzárolt arankamentes középmin. luczernamag - ... ... Államilag ólomzárolt arankamentes elsőrendű l ó h e r e m a g ... Valódi quedlinburgi ólomzárolt olberndorfi répamag. Valódi quedlinburgi ólomzárolt e c k e n d o r f i répamag.. Valódi quedlinburgi ólomzárolt o l a j b o g y ó répamag .1. ... ... ... Valódi quedlinburgi ólomzárolt m a m m u t l i répamag... — 1 B a l t a c z i m m a g ... ... .1 -

B O R O S S Budapest,

és

forint

54.—56.—

forint

48.-52.—

forint

75.-78.—

forint

56.—

forint

46.—

forint

41.—

forint forint

40.— 14.—

S Z A L A Y

V., A k a d é m i a - u .

magkereskedésében —

Lapunk bekötési táblá ja 2 kor.

14.,

mig a készlet t a r t —

kapható.

72

fill.

(portómentesen>

kapható kiadóhivatalunkban.

RENDSZERES

rendezések

é s e g y e s ÜÜ A L- OOföl föl GGÉÉ PP E KK,,

t«y-tisztító-művek ©EMFILHUGÓ gabonaraktárak (silos) részére.

gép- és rostaiemezgyár, malomépítészet

Marshall, Sons & Co. L m t c l angolországi gépgyár vezérügynöke

7626

BUDAPESTEN, V. ker., Külső váczi-ut 46. szám.

20

KÖZTELEK,

SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

1S01. MÁRCZIUS HO 9.

iBoni gyártelepi i m e z ő g a z d a s á g i r é s z v é n y t á r s a s á f ezelőtt Mandel Eduárd és Társai — NYÍRBÁTORBAN ajánlja előnyösen ismert, szabadalmazott

2 tengelyű „Boni" eketaligáit.

Fedezési értesítés Gróf W i m p f f e n S i m o n un „ É r d i " ménesében ez évi fedeztefési idény a!att fedezni f o g :

Quartermarch 27975.

amerikai sötétpej csődör, született 1889. ap Quartermaster 4540 (Alcyone 732) a. Dölly Waltero ap Oir Waltero 2001.

Record 2: i r t Fedezési dij 240 korona. Bejelentéseket elfogad az

Érdi uradalom tiszttartósága É R D , honnan az küldetnek.

CELLERiN HENRIK WIEN, V[1 Mutzleiisdorferstrasse 3.

r VZ ÍSZV IATTYÚ - GBPHK Elősiyei: Rendkivüli egyszerű szerkezet és szolid kivitel. Mindenütt felállítható. Tüzelés mint bármely közönséges kályhlnál. OQS" Vezetéséhez és kezeléséhez nem kellj tanult gépész. Bárki _ s kezelheti. Tp®

Nincsenek szelepei, rugói, emeltyűi, excenterei sem más érzékeny részei. A tüzelő, illetve működtető anyag | kőszén, koaksz, faszén, kukoriczacsutka stb.

Legolcsóbb, legkényelmesebb és legczélszerübb vizellátás

*

*

* £

F e h é r r á r m e g y e ,

érdeklődőknek

a feltételek

szívesen

meg-

A z érdi ménes istállóban kanczák napi 2 korona ellátási összegért korlátolt számban fogadtatnak el.

Sőre-ökrök eladása.

Az egri fökáptalan uradalmi kormányzósága

127 d a r a b sőre ö k r ö t és 6 darab két éves

j a v í t o t t üszőt zárt ajánlat utján eladásra

bocsájt,

melyek következő pusztai gazdaságaiban

vannal

el-

helyezve :

Üzem költség 1

Basán

6

drb

(v. áll. Folyás)

Egyeken 39 drb (v. áll. Egyek)

Eladó piros köles.

Kecsegei pasztán levő mintegy 250 métermázsa piros k ö l e s ü n ket, a melynél a b u d a p e s t i m a g r i z s g á l ő állomás ÖTVaVo százalék csiraképességet k o n s t a t á l t , 6 frt 50 kr.-os árban métermázsánkint a fornádkecsegei állomásra vevő franco zsákjában 3467, készpénz mellett e l a d n á n k . R e f l e e t á n s o k n a k szívesen s z o l g á l u n k

mintával.

Mand! Zsig. és fia, Pinczehely.

Tikoson

4- drb

(v. áll. Tikos.)

Tilajon 4 drb ökör és 6 drb üsző (v. áll. Mező-Kövesd.)

Tuka-Szilágyon 11 drb (v. áll. SzentMargita. Zsigeren

63

folyó

drb

h ó

(v. áll. Monor).

SO-ig

alólirott kormányzóságnál adandók be. Eger, 1901. márczius hó 5-én.

3501

Az egri fökáptalan uradalmi kormányzósága.

424

K Ö Z T E L E K 1901

MÁRCZIUS H O 9

20. SZAM. 11-1K

ÉVFOLYAM.

Mindennemű tejgazdasági erakM ts gépet szállít, tejgazdasági telepek** és tejszÖTítkezateket randu H m

Separator Részvény-Társaság ellőtt

P f a n h a u s i o r

A .

Budapest, V., Báthory-utcza 4. szám.

Gazdák Biztosító Szövetkezete B u d a p e s t , V., M á r i a Y a l é r i a - u t e z a Í O . (Thonet udvar)

az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a

Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi támogatásával. Biztosítéki Kormány hozzájárulása : >— Alapítványok és üzletrészekben: ...

Alakult i l » O C . alap:

400,000 kor. 1,200,000 kor. Összesen: 1,600,000 kor. Biztosításokat elfogad tűz- és Jégkár ellen. Az üzlet eredményében biztosított tagok a dijarányában résziilnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál 1898 az igazgatóság.

Magyar királyi államvasutak. Ad. 173430/900. szám.

Hivatalos órák. Budapest-dunaparti teherpályaudvar, Budapest-nyugoti pályaudvar, Budapest-Lipótváros és Budapest-Józsefváros állomásokon A) Irodai órák: a) április hó 1-től bezárólag szeptember hó 30-ig délelőtt 7 órától 12 óráig délután 2 órától 6-óráig. Raktári orók: délelőtt 6 órától 12 óráig b) október hó 1-től bezárólag márczius hó 31-ig délelőtt 8 ólától 12 órától 12 óráig délután 2 órától 6 óráig délelőtt 7 órától 12 óráig délután 1 órától 6 óráig. B) Szent István király napján hivatalos órák nem tartatnak. li napon fenti állomásokon áruk sem fel nem adhatók, sem pedig azok ki nem adatnak, kivéve a hulla-, élő állat és robbanékráyküldeményeket, melyek közül a hullák (gyors- vagy teheráruként) a hétköznapokra megállapított hivatal los órák ideje alatt fel- és kiadhatók, mig.a gyors- vagy teheráruként, elszámol, élő állat- és robbanékony-küldemények ezen idő alatt csakis kiadatnak, de fenem vétetnek. - C) Vasár- és ünnepnapokon: Irodai és raktári hivatalos órák csak gyorsáruk feladására és kiszolgáltatására délelőtt 9 órától 12 óráig tartatnak. Ezen hivatalos órák alatt kivételesen a teheráruként szállítandó, sör- és baromfi küldemények is felvétetnek és a teheráru-sörküldemények is kiadatnak. Egyéb áruk sem fel nem adhatók, sem ki nem adatnak, kivéve.a hulla-, élő állat- és robbanékony küldeményeket, melyek közöl a hullák (gyors- vagy teheráruként) a hétköznapokra megállapított hivatalos órák ideje alatt feladtatok és kiadatnak, míg áz élő állat- és robbbanékony-küldemények ezen idő alatt csakis kiadatnak, de fel nem vétetnek. Budapest-Józsefváros állomáson és Budapest-nyugoti pályaudvaror. a gyorsáruk hétköznapokon este 9 óráig, vasár- és ünnepnapot megelőző hétköznapon, valamint országos vásárok alkalmával hétköznapokon este 10 óráig átvétettnelc A' teher-áruk a fent nevezett összes pályaudvarokon vasár és ünnepnapot megelőző hétköznapon, valamint országos vásárok alkalmával hétköznapokon este 10 óráig átvétetnek. Kivételt képez karácsony, húsvét és pünkösd ünnepek előestéje mikor csak a rendes hivatalos órák tartatnak. Figyelmeztetés. Szent István király napján és vasárnapokon az áruk feladása és kiszolgáltatása a törvényes munkaszünetre való tekintettel korlátoztatván, e napokon a hirdetményben külön megnevezett árukon kívül . más árukat csak azok az állomások vehetnek fel és adhatnak ki, a melyek erre nézve felsőbb engedély alapján külön utasítást nyertek. Budapesten, 1901. "jamiár havában. A magyar kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnyomat nem díjaztatik.)

K i z á r ó l a g elsőrendű

magyar erdélyi f a j igái ökör és n ö v e n d é k m a r h a gazdag választékban kapható

LÁSZLÓ TESTVÉREK gazdaságában Nagy-lklódon p o s t a - t á v í r d a - é s v a s ú t á l l o m á s Kolozsvár közelében.

Haszonbérlet. Szabolcsmegyében két vasúti állomástól mintegy 8—10 kilométer távolságra és jő köves úttal összekötve egy 1945 holdas birtok (1200 • ) ölével kitünö szántóföldek, rétek, legelök, 8 5 kat. hold dohánytermelési engedélylyel, elegendő és jő állapotban lévő épületekkel azonnal is 12 évre haszonbérbe kiadandó. Czim megtudható a kiadóhivatalban. 3288

Haszonbéri hirdetmény. <*róf Berchtold Lipót ő méltósága Sopronmegyélben Peresznye és Horvát-Zsidány község határaiban fekvő három gazdaságiból mindössze circa 1SOO kat. hold szántóföld, esetleg kastélylyal és vadászattal álló birtoka folyó évi szeptember 1-től egymásután következő

12, esetleg 15 évre haszonbérbe adatik. Bérelni szándékozók felhivatnak, hogy zárt ajánlataikat a félévi bérösszegnek megfelelő készpénz vagy óvadékképesnek nyilvánított értékpapírokban mellékletével

f. évi április hó 15-én déli 12 óráig ződés feltételeit ismeri. A bérleti Teltételek á peresznyei uradalmi irodában megtekirrtsetők. A beérkezett zárt ajánlatok április 16-án fognak felbontatni salegjobh ajánlattevővel a szerződés megköttetni; kijelentvén, hogy a szerződés csakis, a tulajdonos jóváhagyasa esetén tekinthető érvényesnek. 3473

KŐZTELEK 1901., MÁRCZIUS ,„H0

20. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.

Gazdasági =— —= nzakoktatáis a lipcsei egyetemen.

A nyári félév kezdete április 15-én, az előadásoké április 25-én. Programmot (a kulturtechnikai tanulmányokról is) és az előadások sorrend-jegyzékét megküldi és mindennemű felvilágosítással szolgál

Dr. W . Kirchner,

42b

0.

Fontos újítást képeznek az ekegyártás terén Sack Rudolfnak magy. kir. szabadalmazott pormentesen elzárt, Kenőt megtakarító kiváltható puskákkal ellátott, kopástól majdnem teljesen ment

eketaliga kerékágyai.

Ezen taligáknál hetenként egyszeri kenés elégséges, mely alkalommal a kerekeket sohasem kell a •tengelyről levenni. | Az egyes és többvasú közönséges SSJSack-ekék ily taligái 9 koronával, a " " ' a mélymivelő (rajol) ekéké 12 koronával drágábbak a közönséges ekék taligáinál. Ezen uj taligákat, melyekről számos kitűnő bizonyítvány is áll már rendelkezésemre, ajánlom a t. gazdaközönségnek.

Propper Samu

A A E > A 1 { I I S

B u d a p e s t , V., V á c z i - k ö r u t 52. sz.

CARBOLINEUIH (SZABADALOM)

Eladó burgonya és bor.

3 5 év éta a leghatásosabb f a t e l i t ő s z e r .

A V E N A E I U S R., CARBOLINEÜMGYÁRA | A M S T E T T E t f - b e n .

a

Óriás íamut tökmag kilónként 1 kc rt kapható Pajzs Gyula gazc

BEE NN ZZ II NN LMOOXTOOMROOBKI LÉOSK

villamos gyújtással és ventilkormányzattal ipari és g a z d a s á g i c z é l o k r a , valamint villamos világításra.

Legelsőbbrendii

Méltóságos g r ó f V a y G á b o r n é mo.horai uradalmában (Nógrádm.) Agnelli-féle nagyobb mennyiségű dus keményítő tartalmú m a g y a r kincs, t o v á b b á rózsa b u r g o n y a métermázsánkint 2 frttal a vevő saját zsákjaiban mohorai vasúti || állomáshoz szállítva; ugyanott 1899. évi termésű fejtett f e h é r és vörös asztali b o r o k hektoliterenkint a mohorai vasúti állomáshoz szállítva 20 írtért eladó. — Levelek

az uradalmi kasznári hivatalhoz intézendök u. p. M O H O R A

(Nógrádm.)

3524

It Österre

GÁZMOTOROK

....

Legmesszebb menő jótállások. — Előnyös feltételek. — Képes árjegyzékek, valamint részletes költségvetések kivánatra ingyen.

O S E R S és B A U E R

gáz- és benzlnmótorgyár és vasöntöde. Vezérképviselíség és raktár:

D É N E S

Ii.,

Budapest,

V I . , V & e z i - l f i ö u t öl/a.

Tisztavérü 10 southdown és 8 oxfordshire-kos eladó a Lenesehitz-i tenyészdénél, az állatok minősége szerint 100—16Ö korona, Leneschitz helyi vasútállomásra szállítva (Prága- Duxi vonat) Schwarzenherg berezegi uradalom igazg. 3465 Postelherg (Bühmen).

20157/901. C/I1I. Hirdetmény. (Tj személydijszabás életbeléptetése az ó-becse-ujvidéki-titeli h. é. vasúton.) Ezen vasúton folyó évi május hó 1-én uj személydijszabás lép életbe, amely által a menetdijak részint leszáüittattak, részint felemeltettek. Az uj díjszabás melylyel, a megnyitás napján életbe lépett díjszabás érvényen kivül helyeztetik, a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest, Csengery-utcza 33. sz.) 20 fillérért kapható. Budapest, 1901. február 26-án. Az igazgatóság.

Lucernát, lóherét, répa- I magot, faimagvakat minden czélra és minden egyéb

p r Y e t ő m a g o t "B|

Kalmár Vilmos Budapest, VL kerület, Teréz-körut 3. szán.

a csehországi Thomas-müvek magyarországi vezérkép viaelője ajánl:

Thomasfoszfátlisztet ( i « m i á ) , • m „M&rtellin" dohánytrágyát, E a i n i t o t m—mm^ A műtrágyák béltartalmáért szavatolok. Legújabb szerkezetű kitűnő trágyaszóró gépak a legolcsóbb áron. «o h b m

P.it.i

ín l e l k i i s m e r e t e s

k i s z o l g á l á s . mmaamm

A J Á N L Ó Kis

G É P O L A J A T , disznózsírt, szalonnát és szalonnáról lerázott sót. Fertőtlenítő

szereket,

Kocsikenőcsöt, Petroleumot, Zsákokat, takaró- és sxekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot,

M Ű T R Á G Y Á T

a leg jutányosabb áron és szavatolt jó mi- a. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. . nőségben. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. | Utnúenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetői mellett vásárolok lóherét, lnoiernát és egyéb magvakat és kérek mintásott szíves ajánlatokat.

KRAMER LIPÓT, Telefon.

T . ker., A k a d é m i a - u t c z a l t . sz. SürgSnyczim • „CERES" Budapest. Telefon. Árjegyzékkel és rénlttn Kllta «Já1»t»kfcal kívánatra welgálek.

KÖ2TEL1K, 1901. MÁRCZIUS HO ! zeU^gazdaság/szeszgyárt bé-

tu'a'eladó! 'köz el "b ? 'adatok H^raszU Sándor tulajdonosnál Akáezcsemeték és sorfák,feitünO^gyökérzetuek, olcsóbb áron kaphatók Pajzs Gyu'a gazdaságában, HevesL

B^T T ö b h v a s u ekék, • • ' F i n o m - , szántó-, csuklóés rét-boronák, S T H á r o m t a g ú és e g y t a g ú hengerek, =

Legújabb szamócza foly tonéi-ö (Sz. Mauritius) vöiös, az eddigieket nagyságban, zamatban és édességben felülmúlja. Kapható ezre husz koronáért, száza kétszáznegyvenle legnagyobb, legbővebb egyszer termO földieper. Megrenpes^Régf^Jta^-utc^af'lO.^szf^

Az Ádándi beáimahatezer™1jef6srzép

U m r a t h és T á r s a Budapest, V., V á c z l - k ö r u t 60. szám. Ipari mozgonyok 100

bZAM. i i - K

Zsákoke P niY i mi ] vmiál rostáimat,

Járőbuza vetőmag

8

d e tnek^Ajajpittato11

Páris: Grand Prix.

Vetőmagvak

heremagvak arankamentesitéséhez és osztályozásához, valamint minden szemes termény suly és nagyság szerinti szétválasztásához. Rostáim a legmesszebbmenő követelményeknek megfelelnek. Kitüntetve az 0. M. G. E. által 1898. évi Szolnokon rendezett tisztitógépversenyen I-ső dijjal, állami aranyéremmel, azonkívül több dicsérő oklevél és éremmel. Érdeklődőknek részletes ismertetést és árjegyzéket bérmentve küldök

Behán Sámuel

kaphatók alábbi árak postautalványon . való előzetes beküldésével szemben (zsákok ára készpénz előlegkép szedetik be)

Teleki Inéi önkéntes

ur

LENNI? -3509 Olasz seprőczirok-

LIGHTBLAU ALBERT a katonai előkészítő tanf. Igazgatója, Debreczenben. li DRAUGENTZ JÁNOS ny.ésmagy. cgász iJr

Gazdák

3 drb Marhamérleg

4 drb Hídmérleg 3000'kg. horderejű százados, toló sulylyal 4 méter hosszú, 2 méter., széles.

50%-al olcsóbb mint bármely más viláyitó anyag. Próbaküldemények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus ingyen ét bér-

Burián Vilmos veje, Budapest, IX., Soroksirl-u, 10. Számos elismerG levél nálam 1818 betekinthető. Somogy megy élten birtok eladás. Ciroa 1C00 hold nemesi birtok kastélyjyal és kellO gazdasági épületekkel, pősta-, vasút- és távirdaállomás sal, közel a székhelyhez, aratással együtt is előnyös fizetési miatt eladó. Részletes felvilágosítás nyerhető Steinitz Adolf Lajos'urnái Belegben. 3470

Eladó diszbokrok, gyümölcsfák, róNagyméltőságu a Gr(5fJ68Zlohy

1500 klg. hordképességii erős vaskorláttal 2V2 méter hosszú l.Va m. széles

Pllll

Becserélek Eladó birtok Szabolcs megyében, Nyíregyházához félóra, 600 hold ezer • ölével számítva, szép ur lakással, j5 földekkel, mi, d szOlO telepnek mind tehenéni jehet ^Pazonjban'a tulajdoezer o. é. Za'tureozky GyulánéElsítrendü magvak kaphatók, Hidas-Németi állomásra szállítva q-ként, golden melón, Hanna pedigree, peerles és chevallier sörárpák 16 kor., champlaín tavaszi buza 17 kor. zsák önköltségen. FelsOlánczi gazdaság intézösége, posta Perény (Abaujmegye^

uradalu. p., t.

óeska marhamázsákat uj marhamérlegekre. Minden mérleg törvényesen hitelesítve öt évi jókarban tartás mellett.

VII., Dohány-utcza 78.

csomagolására PH. MAYFARTH & Co.

s o r f á k és

Gazdák figyelmébe!

Utólagos díjazás mellett közjelzálogtörle sztéses kölcsönöket, valamint előnyös előleget szerzekrtgrjpítermésre és Sovány és kövér sertéseketvalamint egyéb jószág eladását is elvállalom, akár

DÉNES MANÓ mérlegmüszerész B U D A P E S T ,

SZENAPRESEKET

legkitűnőbb szerkezetben gyártanak

csemeték.

széna6 sztlma8válamint minden egyéb gazda'ságT^erménye" ket is legjobban értékesítek. gálhat<

Bauer B. Gyula

Budapesten, VIII., Kerepesi-ut 73. szám. Minden felvilágosítás dljtula-

1.3 G ő d ö 11 ő . Baromfi hizlalás 1 kor Baromfi tenyésztésre vo:

A nemesített alcsuthi tengeri

szénának, szalmának, lengyapot, fagyapot és bőrökgyeptőzegnek

ab ott mig készleten 50 kilós

Lóheremag 80,74,68 K. Oberndorflésówirépa 48 K. Székely tengeri, lóbab 10 K. Prairie királyné, tengeri 8 K . -Székely kincs korai burgonya 3 K. Kaphatók még:

^PECZ^ÁRMIN,^ Bpest, VIII., Kálvária-tér 8.

Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beM küldése mellett.

és v. áll.: Koncza,

zsákonként:

Tavaszbuza 200 métermázsa eladő. Czin FöintézSség Selyp. 34

s gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett

drassói mában,

1—4 méter, magas, 4—5 éves iskolázott, kőris, berkenye, fehér, fekete és zöld juhar 100 darab 50 kór. Egyéb fanemek árjegyzék

rosta-készitő B.-Szarvason.

G r ó f

egyéves

ÉVFOLYAM,

Irszelter-anya német rövids»6rü apáíöl ármazó szép vizslakölyök öt inapos hím, fehér világos

kitűnőnek bizonyult uj rendszerű, szabadalmazott

Kgy teljesen

|"~1 aczél gerendelylyel, állítható szarvakkal, pánczéllemezekkel, aczélöntvényeketesttel.

20

Gazdák figyelmébe ajánlom

Bécs 2/1. mezőgazdasági és gyümölcsészeti gépek gyára. Árjegyzékek ingyen.

Fairbanks Mérleg és gépgyár-

mint korán érő, bőtermő fajta, továbbá mint igen értékes kereskedelmi áru, a hazai keményszeinü tengerifélék között a legkiválóbbnak van elismerve. Vetőmagot a folyó' évben is ad el az uradalom a következő árak mellett: gondos figyelemmel kiválasztott csövek középrészéről, kézzel morzsolt vetőmag ára métermázsánkint Í8 korona. Elsőrendű piaczi áru métermázsánkint 14 korona. Az árak' Acsa állomásra szállítva (Bicskesárbogárdi helyi érdekű vonalon) zsákon kivül értendők. Zsákok önköltségen lesznek felszámítva. Vetőmagból 0-50 q.-nál, piaczi áruból 3 q.-náí kisebb mennyiség nem szállíttatik. Megrendeléseket a pénz előleges beküldése vagy az áru vasúti elővételezése mellett, mig a készlet tart, elfogad a föherczegi gazdasági intézöség FejévárAcsán (posta, vasút, táviróállomás). • 3382

Budapest, A n d r á s i y - n t 14

Gyümölcsfa: Alma, Körte, Cseresznye, .Szilva, Baraczk stb. 1 drb 60 fillértől. 100 darab 40 Koronától feljebb. . 100.000 darab erős magasderckn. Disz és Sorfa: GönVborfá ak J ; : ' : i
20

s z á m . 11-ik

Évfolyam.

Hirdetési ár II beiltíjfttáaonkéntr'Kishi^tóse^eKíre'flzelendöí.

KÖZTELEK,

1901. MÁRCZIUS HO 9

KIS HIRDETÉSEK

Csak mezGgazdák ég a »«akirodalon

0 » » U » l r le-relelcr* r á l a s z o l i i i i k , m<

rdetményei

a p o t kflldanek.

BKTÖLTEHDÖ ÁLLÁS.

Pályázat, fizetés : 480° korona és*2 teljes ellátás. Kik gazdasági iskolát végeztek és pár évi gyakorláttal^birnak, előnyben részeis teendőit, állást keres áprlb néSft'és b^rvát nyelTOt^bfró 1 ére. Czim a kiadóhivatalmunkálatokbM^s ^rtas.Tize- Bátork^zré^n^zen^^^SöSS korona, utóbb használhatóság esetérefizetésjavitis,tofábbá és világítás és végre kilá'ásba Gazdai, helyezése az önállóságnak. Ugyanitt egy - lehetőleg magtárosl vagy kulcsári állást ágát gyakorlatilag folytatta, nőtlen - gépészkovács is felteljes'férfi, ki ed digVgázdaí k iil fi nö-en czukorrépatermelés rint, főkeUék ™6h0CTá? nyelv minőségben hosszabb ideig kezelése alatti gazdaság fő szolgált, miről jó bizonyitványványok okmánymásolatokkal, nyal rendelkezik. Az állást melyek vissza nem küldetnek, méltóságos gróf Zay topolo- rktadaóhllaetalbÍalIlatÍa' ÜZM97 vaozi uradalma intézőaégének küldendők Topolováczra (HorSzámtartő vátország). 3484 mérlegképes, a kettős könyvvitelben, magyar és német levelezésben teljesen jártas, több ^ötajgy nagyobb uradalomNagryállási ^ Kezelőtiszti (Inakod) bérletemre egy gazdasági gyakorlattal bíró földmives iskolit végzett erélyes, megMel? állá'at^res^ Szíves tevékeny és megbízható kis megkeresések a kiadóhivatalba intézendők „Szimtartó 8181 április 16—20 iki belépésre. Évi S181" jelige alatt. rozsf 28 kgr. kfigóTkiO korona Intézőnek, készpénz 3 81 tűzifa, 2 hold Állást Keres tehén és borjú bentartás és 8 S í * * ^ S ^ ^ H r ' ^ * " " 3 tleg azonnali belépésre nasések Austerlitz Sándor Kapos- tételek mellett,' 89 "vm, ref. nnélküí? eré°Iyesa gazdatiszt, é^ gyakorlattal, még nőtlen, da a kimegy jó álláshoz juttatja, Irnoki állásra lát végzett néhány évi gyakorÉviafizetésn480ekorona és™ tel- gazdaságiFelsőbb tanintézetet és a jes ellátás. Azonal betöltendő. tejgazdasági szakiskoFolyamodványok a Jakabszál- sárváriüzletvezetői ágát véglási uradatan tiszttartóságá- lának zett erőteljes kömépkoru több évi gyakorlattal és kitűnő aján- a?gá"r^kSlbizTnyftTányoklatokkal rendelkező a mezőgaz- :al^rendeltaifc_Lovas István, daság minden ágában gyakorGazda lott gazdatiszt szerény feltétekerestetik gazdaságomba ispán lek mellett bármilyen alkalmamellé. Az illetőnek magyarul zást keres. Szives megkeresés é i "t'rt Pább?t alat ' a3097 kettőt jól kell 'tudDÍ beszélni. Némi gazdasági ismeret. és Kulcsári főképen nagy pontosság s magángyakornok volt, telje szigorú fellépés megkívántatik. körlatí gazda,y ÍTTelenlef is •i "azdaság vez Azonnali ftclípísre

ÁLLÁST KKRESÖL

tum. ^ Ajánlatok bizonyltvány-

Ispáni állás M öenllóhmükődésZkfvá megállapoAAt?szírint3 H™schfeld Béla, Veszprém. 3511 Gazdasági kulcsár és pénzbeszedő azonnali belépéssel alkalmaztattk. Biztosítékot nyújtó, jó Írással és a^tejkezelési számadásokat zés feftkaíür^gVvá™atik" Bizonyítványok beküldése választ káp. Áz évifizetés"360 forint készpénz havi részletekhold' tengeri főid?laponként 8 liter tej, két sertésjárás, lakás és fütő. Ajánlatok Scheftsik István földbirtokoshoz Szolnokra intézendők. 3608

sulyuk átlag 1Linsky "és B»? Magyar tenyészbika eladás. Gróf Chotek Rezső futtaki uradalmában (Bács-

hoz Sfejletfés jVa Milleneumi nagyéri Czim a kiadóhivatal Wégryes éves kanczák, jól be158-Í66 cm. eladó oronáért ifj. Háczky nál, Káptalanfa, Zala-

3 k o r . 30

Eredeti

Rambouillet kosok

mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók

Gróf Herberstein Albert 3i3i

20 magyar tenyészbika

uradalmi Igazgatóságánál Strilek, Morvaország.

Hanna vetőárpa

míg a készlet tart 100 kgként

egyenként is

60 magyar

19 koronáért kapható

Főtisztnek vagy nagyobb gazdaságok beSseh ' és Morfaorsz£ legiffe^' nyerte űgyakorl£r Wkáp^zfe" tését. Legutóbb egy a gazdasági szeszgyártással, gőzekevalÍminthesz61éLet'Sellllösszáeekötött nagyobb bérgazdaság önálló vezetője. Biztositéka egváIallStZdGazdaságTkeSttősel számvitelben perfect. Magyar és német nyelvet bir|a. Szives ajánlatot e lap kiadóhivatalába „Tevékeny 5129." alatt kér.

5

éves

igásökör

vasúti állomásainktól.

egy tételben eladó G r ó f

met nyelvet bírja, ki a SegMz^m|Iegagy° gyümölcs

ALLATOK, Eladó állatok. Méltóságos gróf Teleki László Gyula ur hosszuf.lvl uradalm£atIm£meP' e ^ ^ t a í í S ' ' apától és_ muraközig anyától

Fiatal, nőtlen segédtiszt, azonnali belépésre kerestetik, teljes ellátás és 360 korona fizetés Földmivesmellett. FÖIdmives és tejgazdaszakiskolát sági iskolát végzett előnyben és tejgazdasági végzett 24.öévae„ n^811..8™1u. T Eger?™0* SSmi181 NO3T503 írnoki állás töltendő be gróf Almásy D 'nes ur Őméltósága uradalmaiban. A pártyázókua megkívántatik Okl. gazdatiszt, intézet sikeres Végbizonyitpraxissal' s Jó bizonyítványokkal, jártas a gazdaság minden és nőtlen 4U *Tfí l é D 7 Tallí3 ' ágába^ugyszlnt^az egyszerű idősebb életkor, C^korUtiS • • BW mielőbbi^ belépésre, szerény ^birók s németül is tudók Szive, megkeresésekéit. A.T" S 1 téa, világitL rteyts ellátásélvezetén kivül 472 korona készlegprímább, 1—2 esetleg 3 pénz, és körülbelül 100 koronán} i jutalékból. Az állás azonKezelőtiszti nal^ elfoglalandó. Hitelesítetlen állást keres azonnali belépésre a gazdaság minden ágában jártas, 18 évi gyakorlattal, földmives és .ejgazdasági szakt. bo 20-ig az uradalmMóízág iskola üzletvezetői tanfalyamot végzett, 36 éves, nős gazdatiszt. Czim Németh István 3525 Bobda, Torontálmegye. 3378 Kis-Czelli kereskedők.

Vörőstarka

tinó uszo

WEILE^ ég EISMEÍJ

növendék ökör és űszö borjakat

drassói

uradal-

úgyszintén leffprlmább lekötni való és j á r m a * ökröket Iegjutányosabb írakin ajin-

mában u. p. t. és

K l e i n és Spitzer Kis-Czelli kereskedők. Megrendelések egyezség szerint bármikorra is elfogadtatnak.

hová

tájfajta hasas üsző, Dukai Cakáos Ferencz gazdaságábai Duka, u. p. Jánosháza, Vas

Óriási móri min! 3 éves, sötétpej, fedeztetés igazolvány nyal, aranynya dijjazott eladó Rekettye Pá Megvételre :^eg'y telivér bágókép^es

v.

áll.:

I

Világhírű « « erfurti « » magvak | Budapesten kaphatók

Radvtner és Rónai

o megnősülhetne. Czime erEkfNémétorszí edménynyel végezte

ffll.

Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. izám tartónál. 3472 Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám.

CzfmnaBfa?adbóSvaUlban.a 8632 Kulcsári magtárnoki vagy szőlőkezelői állást keres egy végzalt szőlész, több évi gyakorlattal bir. Czim : Legeza János, Budapest, Tömő utcza 40. sz. ajtó 29 szám. 3519

II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja J e s z e n s z k y Pá[l az O. M. G.B. titkárja. Ára: O. M. G. E. tagoknak, a Gazdatisztek Orsz. Egyesülete, valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott küldéssel

magkereskedésében

BUDAPEST, V., Nádor-u. 8.1 J. C. Schmidt erfurti I maatermelö magyar- I országi .főraktárában. I

Koncza, az

aradi

gyorsvonaton

di-

rect kocsi

megy.

Kaphatók

még:

Pekingi kacsák és tojásaik.

YEGYSSEL

Zsákok. nált korpa, konkoly és

Az utolsó években oly kedveltté vált

Yauriac-

takarmányrépamagot szállítom 32' 2 koronával

Tavaszi vetésre íegutóbb a,6 párisi váágkiSlitl-

Hanna-árpát.

Minta ingyen és . bérmentve

Kubicek Ferencz Czellochovitz, (Hannavidék) Somogymegyében 2C0 holdas birtokom bérbeadom. Ctik József Bonyhád.

50 kilónként.

HALDEK József főherczeg ő cs. és kir. fensége udvari szállítója

BUDAPEST, K á r o l y - k o r u l O.

KÖZTELEK

428

20. SZÁM 11-IK

1901. MÁRCZIUS HÖ 9.

ÉVFOLYAM

COZEKÉKET, GÓZ-UTIHENGEREKET ét

6ÖZ-UHM0ZD0NY0KAT •

togffikéleteseU

tzorkazettd

és legolcsóbb

árak

mellett

ssáiitt

JOHN FOWLER & Co. i S S ^ BUDAPEST-KELENFÖLD " X T IroM,

raktár,

J»TÍMmtlk«ly.

50°>« terméstöbblet érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72°/o-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kittinöen kipróbált trágyázási módszer. I. rendű referencziák I Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, azép fehér építkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállit ELSŐ B A K O N 7 - S Z E H 7 G A L I M É S Z T E L E P E K

KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál (Veszprémmegye.) WiflntetTO 1MT. lí^Mr nemzetközi Yetflgéprerseay Lfcai nemzetközi retögápvarseny I M I H6&aezöv&sirhel7t vstfigé^TerMny Marosvásárhelyi vetögépverseny 1899. Szegedi kiállítás

el«ö dij: ttani ray b m . «laö dii: nagy ttamm* m a r íttm. dfs arany k a . efső dij: arany érem. elsfl dij: legnagyobb elismerés.

WE1SER J. C. gazdasági gépgyára WAGljKiinZBiir. Ajánlja: H . C y . r » . i á « I W M ) is

legjobb vmtffgépét, saabU. kiváltható kapacsuklyókkal ellátott a f k és k e g y e i t a l a j h e * e g y a r á n t a l k a l m a s

ZMLA-DRILL

•srv«t8{|é»ét. további szab. „Perfeota" olesá ét igen Jé, ktany* reUtaápét, legjsfcb u e i W s Saisk-rsclazeril aszélekéit, baronált, Járgányait,txéu^ÉM, restéit és mindenféle gazdasági gépelt.

Jlm jr.a m. kézi-toló répakapa és töltögető, i 11 frt. Arjegyxék ingyen é s bérmentve.

KAINIT nagyban és kicsinyben. Megrendelheti az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). — A r a k : nagyban w a g g o n - r a k o m á n y o n k é n t a b L e o p o l d s h a l l - S t a s s f u r t , ö m l e s z t e t t á l l a p o t b a n 106 f r t , z s á k b a n s z á l l i t v a 130 f r t . A v a s úti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások s z e r i n t 1 3 0 — 1 4 0 f r t k ö z ö t t v á l t a k o z i k . Kicsinyben m m . - k é n t z s á k k a l e g y ü t t b u d a p e s t i r a k t á r u n k b ó l e g y e sületi t a g o k részére 2 f r t 8 0 k r . , n e m t a g o k n a k 3 f r t . A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni k é r j ü k , a szállitási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest -Köztelek)