XI.
19. (978.) s z á m .
B u d a p e s t , 1901. m á r c z i u s h ó (>.
Évfolyam.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
AZ ORSZÁGOS M A G Y A R GAZDASÁGI EGYESÜLET H I V A T A L O S KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen kapják.
A Z OMGE. KÖZLEMENYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1901. „ ,,
. .,
márczius hó 6. d. e. 10 órakor. Lótenyésztési bizottság ülése. márczius hő 7. d. e. 10 órakor. Halászati kongresszus. márczius hó 10. d. u. 4 órakor. Mezőgazdasági Szesztermelők Orsz. Egyesületének közgyűlése, márczius hő 17. d. e. 11 órakor. Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetk. közgyűlése. márczius hó 18. d. u. 5 órakor. OMGE. rendkívüli közgyűlése. márczius hó 24. d. e. 10 órakor. Országos Méhészeti Egyesület köz-
Meghivó az Országos Magyar Gazdasági
Szerkesztőség ég kiadóhivatal:
Az Országos l á g y . Gazdasági Egyesület tulajdona.
Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.
Egyesület
rendkívüli közgyűlésére, m e l y 1901. évi márczius hó 18-án, azaz hétfőn d. u. 5 órakor fög a „ K ö z t e l e k " nagytermében megtartatni. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyv-hitelesítők és j e g y z ő kiküldése. 2. Istvántelek eladására kötött szerződés helybenhagyása. 3. A z Istvántelek eladásából befolyó összeg hovaforditása iránti határozathozatal. 4. A „ K ö z t e l e k " széképület kiépítése és a régi épület átalakítására megszavazott összeg felemelése.
Budapest (Köztelek), Üllői-dt 35. szám. án az OMGE.
5. igazgatója.
5. Alapitvány-jegyzés a gazdasági, munkás- és cseléd-segélypénztárnál. 6. Tisztviselői karban beállott választások megerősítése. 7. Esetleges indítványok. Budapest, 1901. márczius 1. Gróf Dessewffy Aurél s. k., elnök. Jegyzet: Határozatképesség szempontjából kérjük a tagokat, minél nagyobb számban leendő megjelenésre.
Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület
lótenyésztési-bizottságának 1901. évi márczius hó 6-án (szerdán) d. e' 10 órakor a Köztelken tartandó ülésére. Főtárgyai: 1. Állásfoglalás a lószállitás Körül ujabban elrendelt intézkedések ellen. . 2. Javaslat a lóértékesités szervezésére a szekesfovarosban. Gróf Andrássy Sándor s. k.T bizottsági elnök.
Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
A luxusló-vásár díjazással lesz egybekötve. Négyesfogatok részére 2, kettős- és jukker-fogatok, valamint hátas lovak részére egyenként 3, <mízmindössze 11 dij tűzetik ki, öszszesen 2400 korona összegben. A tavaszi XVIII. luceusló-vásár április hó 28., 29. és -30-ik napján fog megtartatni. A vásárok tervezetei a Tattersall titkárságánál Budapest, Külső-Kerepesi-ut kaphatók.
Tagsági dijat fizettek 1901. február hóban. Bölöny Imre, Cseh Galamb Gyula, Dóra, János, Hőnig József, Keresztessy István 20 "kor., Kövér Lajos 40 kor., Mayer Ferencz 30 kor., Rácz Ignácz, gróf Teleky László Gyula, -dr. Telbisz János 20 kor.
1901-re : Ágoston Lajos, Altstaedter József, Auspitz Pál, Badin Lajos, Baronyi Ede, Balhó Ferencz, Bárándy Albert, Bárczay Gyula, Bárczay Elemér, Bárdos Ödön, Barthodeiszky Béla, Berzeviczy Zsigmond, Berzsenyi Gyula, Beretvás Endre, Beer Henrik, Biringer Tivadar, Blaske László, egri Bonis Károly, Boros Sándor, Braun Gyula, Burger Mór, Csanádmegyei gazd. egylet 20 kor Csák Gyula 10 kor., Cselkó Árpád, Csikós Mihály, Darányi Gyula, Domonkos Lajos 20 kor., Engel Izidor 10 kor., Epstein Gyula, Farkas László 20 kor., Faragó Gyula .10 kor., Fábián János 20 kor., Ferenczi Győző 10 kor., Filipi Fülöp, Fidy Lajos, Forrai Henrik, Forster István XVIII. tenyészállatvásár. 20 kor., Freund Adolf 10 kor., Fried Ernő 20 kor., dr. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Friedmann Bernát 10 kor., Gaál Ernő 18 kor., Gábriel XVIII. tenyészállatvásárját 1901. évi márczius Aladár, Ghyczy Imre, Goitein Dávid, Gosztonyi Miklós, hó 10. és 11-ik napjain tartja Budapesten, a Gosztonyi Tibor, Gött Gyula, Gubányi József, dr. GyarDezső, Györgyei Ödön, Hell Sándor, Halm SánTattersall részvénytársaság istállóiban (szemben mathy dor, Hartstein Sámuel, Hartstein Kálmán, Hazay Győző, a , keleti pályaudvarral). dr. Hegedűs János, Hencz Gyula, Hermann Mihály] A tenyészállatvásárral kapcsolatosan gép- Herczfelder Pál, Hreblay E., Ivánka Ödön, Ivánkovits Béla, Jablonowski József, Jakabfalvy Gyula, Jancsó es eszközkiállítás is tartatik. Lajos, báró Jeszenszky István, Justus Gyula, Juhász A rendez ő-t Antal 20 kor., Kardeván Ernő 10 kor., Kazel-Zsigmond, Károlyi János, Kende Béla, Keresztessy István, Kégí Lajos, Kis József, Klein Mór, Klein Sándor, Koller István, gróf Komis Viktor, Kopasz János, Kosinszky Tavaszi luxusló-vásárok. Viktor, Koráb József, Kövér István, Kövér Lajos, Krausz A budapesti Tattersall részvénytársaság az ideiJakab, Krámmer Sándor, Krieger Pál, Krosetz Gyula, XVII. tavaszi luxusló-asárt 1901. évi márczius Kugler Nándor, Kuszler Henrik, Laufer Jakab, Lieber Lajos, özv. báró Lipthay Béláné, Lichtschein Dezső, hó 21., 22. és 23-ik napján rendezi az Orszá- Lonovíts Gyula, Löwenstein Emil, Magyar Károh gos Magyar Gazdasági Egyesület védnöksége — , , tván> M e r k e ] alatt a Tattersall istállóiban. i, Molnár József, Ma
M a i s z á m u n k 28
oldal.
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 6.
muliti Jenő, Muki Sándor, Neumann Testvérek, Neumann sége őt a Ill-ad osztályú vaskoronarenddel Ernő, Német-Csernai gazdasági egyesület, Okolicsányi tüntette ki. (Éljenzés.) Ázt hiszem, mindnyáGáspár, Ó-kanizsai gazdakör, Ördódy Béla, Österreicher Bernát 20 kor., Pap Sándor 10 kor., Páll Béla, Perczel junk véleményét fejezem M, midőn az ő kiFerencz, Petrányi Lajos 20 kor., Pérchy Zoltán 10 kor., tüntetése fölött az" igazgató-választmány nevéPfeffer Arthur, Pollák József, Pottyondi József, Poór ben is a legnagyobb örömemnek adok kifejezést Titusz, Racsek János, Ráth János, Rázsó Imre, Recska azzal, hogy e kitüntetéssel hosszas tevékenyséErnő, Récsey Miklós, Ringelhann Gyula, Rónai Albert, Rolf Kamilló, Ruz Imre, Rudnyánszky János 20 kor., gének és fáradozásának méltó elismerését Sárkány István 15 kor., Sántavy József, báró Senyey nyerte. (Éljenzés.) Miklós, Silex Károly, Solymos. Gusztáv, Sósky László, Forster Géza igazgató: Mélyen Tisztelt Sorger Sándor, Spitzer Mór, Soóky Endre, Strausz József, Szalay Alajos 20 kor., Szalay András 10 kor., Igazgató~választmá,ny. Elnök ur Ö excellencziája kegyes volt Szahlender Gyula, Szávits Miklós, Szántó Ödön, Sziklay Ede, Szüry Kálmán, Sztanyó László, Schlesinger József, azon alkalomból, hogy Ő felsége csekély szeSchmidt Félix, Scholtz Gyula, Schrimpf Károly, Schwarcz mélyem működését kitüntetésre érdemesiteni Bertalan, Schwarcz Pál, Tatzberger Nándor, Torontálmegyei gazdasági egylet, Töpler Károly, Varga Károly, méltóztatott, az egyesület nevében is üdvözölni. Vertán Zoltán, K. Vörös Sándor, báró Weisz Pál, Wip- Midőn az egyesület igazgató-választmánya bipera Frigyes, Zalay Kálmán, id. báró Zeyk József, zalmával megtisztelt s ügyeinek vezetésével Zsámbokréthy Emil 20 kor. megbízott, tette azt az elnökség előterjesztésére s ha mai kitüntető felszólalása az igazgató1902-re: választmány érzelmeinek is kifolyása volt, ugy Freund Adolf 10 kor., Dr. Friedmann Bernát 10 ama meggyőződést kelti bennem e momentum, kor., Galgóczi Antal, Kecskeméthy Géza 20 kor., Klein Mór 2 kor., Miklovich István 20 kor., Pérchy Zoltán 10 hogy az igazgató-választmány s az elnökség kor., Szűcs János, Schlauch Nándor,- Tóth Sándor 20 kor. intenczióinak megfelelőleg működtem s igy szerencsés lehettem az előlegezett bizalmat, Alapítványi kamatot fizettek 1901-re: ami egy eredményes működésnek előfeltétele, Baumann Lajos 20 kor., Szent-Iványi Oszkár 21 kiérdemelni. korona. Szabadjon ezek után arra kérnem ugy az igen tisztelt igazgató-választmányt, mint a mélyen tisztelt elnökséget és tisztviselőtársaimat, Az OMGE. igazgató-választmá- hogy becses bizalmukkal a jövőben is megnagybecsű támogatásukkal nem minnyának ngyis mint a Gazdasági tisztelni, denkor" rózsás körülmények közti helyzetemben Egyesületek Országos Szövetsége segélyemre lenni méltóztassanak, hogy igy a váró feladatoknak jövőben is megfelelni, végrehaj tó-bizottságának ülése. reám a gazdaközönség érdekeit védelmezni s hazánk (1901. február 26.) mezőgazdaságának felvirágoztatására szerény Jelen voltak gróf Dessewffy Aurél elnök- működésemmel közrehatni képes legyek. lete alatt JBujanovics Sándor és gróf Zselénski Szövetségi tagok átiratai. Róbert alelnökök, Bálás Árpád, Balogh Elemér, Baross Károly, Bauer Ottó, Bernát István, Szövetség titkárja: A végrehajtó-bizottság Bolla Mihály, Bukuresti B. János, id. Gséry mult ülésén a megalakult Marosvármegyei Lajos, dr. Csillag Gyula, Chriastély Béla, dr. gazdasági egyesületnek 200 korona segélyt szaDarányi Gyula, Dömötör László, Emich Gusztáv, vazott meg s ezért az egyesület a Szövetséghez Emödy József, herczeg Esterházy Miklós, Fromm intézett átiratában hálás köszönetét tolmácsolja. Antal, Gaal Jenő dr., Galgóczy Károly, Gruner Tudomásul szolgál. Lipót, Hagara Viktor dr., Hegedűs József, Szövetség titkárja: Az UdvarhelyvármeHertelendy Ferencz, dr. Hutyra Ferencz, Iváníca gyei gazdasági egyesület egy agrárgytilés renOszkár, Kazy József, Kodolányi Antal, Kostyán dezésének eszméjét vetette fel, mely kiválólag Ferencz, Kovács Albert, Kintzig János, Koller a székely kérdéssel foglalkoznék. A gyűlés renPál, Koppély Géza, Kulinyi Géza, Kvassay dezésére felkérte az OMGE.-t, illetve a SzövetJenő, Kerpely Kálmán, Laehne Hugó, Libits séget, a Magyar Gazdaszövetséget és az Erdélyi Adolf, báró Manndorf Géza, Máday Izidor, Gazdasági Egyletet. A tanács azon javaslattal Marlcovits János, Makfalvay Géza, Mérey Lajos, járul a választmány elé, hogy az eszmét Meskó Pál, Miklós Ödön, Mezey Gyula, Nagy magáévá tenni szíveskedjék és a két felkért Dezső, Ordódy Pál, őrgróf Pallavicini Ede, egyesülettel együtt az agrárgyülés rendezése Reusz Henrik, Rudnyánszky Titusz, Sághy tárgyában a szükséges előmunkálatokat megGyula, Somssich Andor, Szentkirályi Árpád, indítsa. A tanács saját hatáskörében erről átSzevera Károly, Tormay Béla, dr. Zsilinsky Endre iratilag értesítette is a kezdeményező gazdasági végrehajtó-bizottsági, illetve igazgató-választmányi egyesületet; megbízandó volna tehát az elnöktagok, Horváth Jenő, Igali Szvetozár, Zórád ség, hogy az ezirányban felmerülő intézkedéseket István, Wilfing Nándor egy. tagok. A tisztviselő megtegye. kar részéről Forster Géza igazgató, Rubinek A végrehajtó-bizottság ily értelemben Gyula ügyvezető-titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő- határoz. titkár, Buday Barna és Jeszenszky Pál titkárok, Az Udvarhelyvármegyei gazdasági egyeKirchner Lajos pénztárnok, de Pottere Brúnó sület felkérte továbbá a Szövetséget, hogy az és Szabó Ferencz s.-titkárok. évenként rendezni szokott székelykereszturi erGróf Dessewffy Aurél elnök üdvözölvén a délyi bikakiállitásokat a Szövetség nevezett egyesülettel közösen rendezze. A Szövetség átmegjelent kiküldöttekel, az ülést megnyitja. iratban értesítette a nevezett gazdasági egyesü, Rubinek Gyula a Szövetség titkárja bemutatja a mult ülésről felvett s az elnök és letet, hogy lépjen be a Szövetség tagjai sorába, két hitelesítő által aláirt jegyzőkönyvet, mely a mely esetben nincsen semmi akadálya annak, „Köztelekében is egész terjedelmében közzé hogy vele a Szövetség a kiállításokat együttevolt téve s külön levonatban a szövetségi tesen rendezze. tagoknak is megküldetett. Tudomásul szolgál. Tudomásul szolgál. Szövetség titkárja előterjeszti, hogy a A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hite- Maros-Tordavármegyei gazdasági egyesület négy lesítésére a végrehajtó-bizottság elnök ajánla- évi szövetségi tagdijjal van hátralékban s most tára Kodolányi Antal és Hegedűs József tagokat a fizetésre felszólító átiratra azzal válaszolt, hogy miután az alapszabályokat a Függelékkéri fel. kel felterjesztette a földmivelésügyi minisztéForster Géza igazgató üdvözlése : riumhoz és onnan jóváhagyó záradék még nem Elnök: Mielőtt a napirendre térnénk, egy érkezett le, a tagdíjfizetésére nem érzi magát örvendetes jelentést vagyok bátor tenni. Mél- kötelezettnek. tóztatnak tudni, hogy egyesületünk igazgatója Előadó kifejti a társegyesület tévedését, Forster Géza ur a mezőgazdaság terén szer- mely abban áll, hogy a földmivelésügyi miniszzett érdemei elismeréseül legfelsőbb kitünte- tériumhoz nem jóváhagyás végett kell felkültésben részesült, amennyiben királyunk Ő fel- deni a szövetségi tagoknak a Függelékkel el-
19. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. látott alapszabályaikat, hanem csak tudomásul vétel végett. Nevezett egyesület argumentumai tehát helyt nem állók s javasolja a végrehajtóhizottságnak szóló, hogy a Maros-Torda vármegyei gazdasági egyesület felkéressék a hátralékos tagdíj befizetésére. A végrehajtó-bizottság ezirányban határoz. Szövetség titkárja bejelenti, hogy Pozsony vármegye törvényhatósága a Pozsonyban 1902. évben tartandó országos mezőgazdasági kiállítás rendezési költségeihez 2000 koronával hozzájárul. A végrehajtó-bizottság a kiállítás rendezési költségeihez való hozzájárulást örömmel veszi tudomásul s ezért Pozsonymegye törvényhatóságához köszönő átiratot intéz. Szövetség titkárja előterjeszti a „Vendéglős és Kávésipar" cz. szaklap azon kérelmét, hogy az egyesület oly értelmű erkölcsi támogatásban részesítse, hogy közölje a Köztelek lapban, miszerint nevezett lap a gazdák eladó borait ingyen hirdeti. Nevezett lap e kérelmét azzal indokolja, hogy ezáltal közvetlen kapcsolat volna létesíthető a termesztők és vendéglősök között, mely utóbbiak most a közvetítő kereskedelem révén jutnak sokszor nem tiszta borhoz. Javasolja szóló az erkölcsi támogatás ily értelmű megadását. A választmány ehhez hozzájárul. Szövetség titkárja előterjeszti a „Hangya" szövetkezet igazgatóságának a szövetség tagjai közé való belépésre vonatkozó átiratát. A szövetkezet évi 10Ö koronával járul a szövetség költségeihez. A „Hangya" országos jellegű intézmény lévén, az alapszabályok értelmében 1Q00 K. tagdijat volna köteles fizetni, s 100 kor. tagdijjal csak akkor volna felvehető a tagok sorába, ha a nagygyűlés ehhez hozzájárul. Mivel a szövetkezet két évi fennállása alatt örvendetes fejlődést mutat fel, előadó indítványára a végrehajtó-bizottság azon óhajtását fejezi ki, hogy a „Hangya" szövetkezet nagyobb összeggel támogassa a Szövetséget tagdíj czimén s ez alapon ajánlja a nagygyűlésnek a tagfelvételt. Szövetség titkárja bejelenti, hogy a Pozsonyvármegyei gazdasági egyesület folyó hó 14-én ünnepelte 40 éves fennállásának és Pálffy István gróf elnöknek 30 éves elnöki jubileumát. Az ünnepélyen tanácsi határozat folytán a Szövetség és az OMGE. az elnökséggel képviseltette magát és megfelelő formában tolmácsolta a Szövetség és az egyesület üdvözletét. Tudomásul szolgál. Szőlőtermesztők országos
értekezlete.
Szövetség titkárja: Előterjeszti, hogy a magyarországi csemegeszőlötermesztők mult hóban értekezletet tartottak a Köztelken, hogy megbeszéljék a módozatokat, amelyekkel a csemegeszőlőkivitel elé gördülő akadályok elháríthatok volnának. Az értekezlet megállapodása az volt, hogy a kereskedelemügyi miniszter kéressék fel, hogy egyrészt megfelelő tarifális intézkedéseket léptessen életbe, hogy a magyar csemegeszőlötermesztők terményeiknek Berlinben és egyéb német városokban piaczot találjanak, másrészt a szállítás idejére direkt szállító kocsikról gondoskodjék akként, hogy a szállítmányok as ország bármely vidékéről 72 óra alatt Berlinbe érkezhessenek. Az értekezlet a szőlőkivitel főakadályát a termesztők szervezetlenségében látja s elhatározta egy szőlő- és gyümölcsértékesitő szövetkezet megalakítását az OMGE., illetve a Szövetség erkölcsi támogatása mellett. Előadó előterjesztésére a végrehajtó-bizottság örömmel üdvözli a szőlőtermesztők ezen akczióját és a kereskedelemügyi miniszterhez intézendő memorandumot pártolja; a szövetkezetet erkölcsi támogatásában azonban csak akkor részesiti, ha az legalább 20,000 korona tőkével fog megalakulni. Szövetség titkárja: A „Hangya" szövetkezet, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és a Szövetség között 3 évvel ezelőtt kötött egyez-
19. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAMmény értelmében egy szövetkezeti bizottság működik, melynek feladata egyrészt azon összeget, melyet a Mezőgazdák Szövetkezete tisztajövedelme 15%-a fejében a Szövetség rendelkezésére bocsát, szövetkezeti czélokra forditani, másrészt szövetkezeti kérdésekben határozni. A bizottságban a Szövetség két taggal volt képviselve, akik lemondásával e tagsági helyek újból betöltendők volnának. A szövetkezeti bizottság legutóbbi ülésén az ez évre rendelkezésre álló 4500 korona hoYaforditása felett akként határozott, hogy 3000 korona a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének adassék át a megyei gazdasági egyesületekkel kapcsolatosan megyei szövetkezeti fiókok és közvetítő irodák felállításának költségeire, 1000 korona a „Hangya" szövetkezetnek uj községi fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alakítására, a hátralevő 500 korona pedig a Magyar szőlő- és gyümölcstermesztők szövetkezete álapitási költségeire fordittassék azzal a kötelezettséggel, hogy a megalakuló szövetkezet jövedelmeiből ez összeget vissza fogja téríteni. A végrehajtó-bizottság a szövetkezeti bizottság javaslataihoz hozzájárul s a Szövetség részéről a bizottságba Forster Gézát és Kazy Józsefet küldi ki. A f. évi márczius 7-én tartandó halászati kongresszusra az egyesület képviseletében Hertelendy Ferencz küldetik ki. A Fejérmegyei gazd. egyesület átirata. Szövetség titkárja előterjeszti, hogy a Fej érmegyei gazdasági egyesület legutóbbi közgyűlésén oly értelmű határozatot hozott, hogy kívánatosnak tartja a Gazdák Biztositó Szövetkezete és az Országos Kölcsönös Biztositó Szövetkezetnek egyesülését. E határozatát közölte az összes gazdasági egyesületekkel és a Szövetséggel is s azon óhaját fejezi ki, hogy a Szövetség hasson oda, hogy ez az egyesülés megtörténjék. A Fejérmegyei gazdasági egyesület a Szövetségnek uj tagja és igy nem ismerheti azt, hogy mily tárgyalások előzték meg a Gazdák Biztositó Szövetkezetének megalakítását. A választmányban megfontolás tárgyát képezte első sorban az a kérdés, hogy mily eszközök utján volna lehetséges a régi szövetkezetet lábraállitani s midőn a kiküldött bizottság alapos alapos informácziók utján( arról győződött meg, hogy a régi szövetkezet talpra állítása anyagi lehetetlenség, akkor határozta el a választmány és nagygyűlés az uj szövetkezet megalakítását. Különben szóló mint az egyesületnek a szövetkezet igazgatóságába delegált tagja, kijelentheti, hogy tárgyalások folytak és folynak is a régi szövetkezet üzletének átvétele tárgyában s a Gazdák Biztositó Szövetkezete igazgatóságát a legjobb intencziók vezérlik. Árra azonban az igazgatóság felhatalmazva nincs, hogy a régi szövetkezet terheinek fedezésére fordítsa alapvagyonát, amely arra elégtelen iss mert akkor az a helyzet állana be, hogy a Gazdák Biztositó Szövetkezete is vagyonbukottá válnék. Szóló kéri a végrehajtó-bizottságot, hogy ezértelemben intéztessék felvilágosító átirat a Fejérvármegyei gazdasági egyesülethez. Báró Manndorf Géza: Mint a Fejérvármegyei gazdasági egylet kiküldöttje válaszol előadó megjegyzéseire. Egyesülete ethikai oldalról fogta fel a kérdést s a szövetkezeti eszme iránti lelkesedésből határozta el, hogy átiratot intéz a társegyesületekhez és a Szövetséghez azzal a kéréssel, hogy hatnának oda, hogy a két szövetkezet egyesüljön. Egyesülete kiindult azon eszméből, hogy minden a gazdasági téren felmerülő eszme csak ugy valósulhat meg, hogyha a szétforgácsolt erők egyesülnek, másrészt a hála is indította szólónak egyesületét arra, hogy ezt az átiratot intézze, inert a régi szövetkezet óriási eredményt értei (megalakulásával. Az azidőben működő biztosítók ikarteljével szemben elérte azt, hogy azok kénytelenek voltak dijaikat leszállítani. De a régi
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 6.
szövetkezet megkedveltette az országban a szövetkezeti eszmét a biztosítás terén. Kéri a végrehajtó-bizottságot szóló, hogy tegye megfontolás tárgyává a Fejérvármegyei gazdasági egyesület átiratát azirányban, hogy a szövetkezeti eszme ne diszkreditáltassék azáltal, hogy a régi szövetkezet kénytelen lesz likvidálni. Mert szerinte az űj szövetkezetnek is nagy nehézségeket gördit a haladása elé, hogyha ezen diszkreditálás megtörténik. Kövessen el tehát a végrehajtó-bizottság mindent, hogy az egyesülés megtörténhessék. Kodolányi Antal: Teljesen megnyugszik abban, amit az előadó előterjesztett, mely szerint az uj szövetkezet igazgatósága mindent el fog követni az egyesülésre, de azt követelni nem lehet, hogy az mindenáron megtörténhessék, az uj szövetkezet jelentős anyagi károsodásával is. Sághy Gyula: Azt hiszi, hogy a Fehérvármegyei kiküldött felszólalásának intencziója sem volt az, hogy az egyesülést kierőszakolja. Az intencziója a legszebb volt, t. i. az, hogy az egyesülés megtörténjék azon határok között, hogy az uj szövetkezetet nagy anyagi veszteség ne érje. Ajánlja szóló, hogy a Fejérvármegyei egylet felirata pártolólag tétessék át a- szövetkezet igazgatóságához. Méreg Lajos: Ellenzi,; hogy pártolólag tétessék át az átirat, mert a válaszmánynak az intencziója az lehet, hogy ha lehet megmentessék a régi szövetkezet, de csak ugy, ha ebből, az uj szövetkezetre nagy anyagi károsodás nem háramlik. Ajánlja előadó javaslatát elfogadásra. Szövetség titkárja: Hozzájárul Sághy Gyula javaslatához, hogy az átirat pártolólag tétessék át a szövetkezet igazgatóságához. Báró Manndorf megjegyzéseire, hogy a régi szövetkezetnek nagy érdeme az alacsony dijakkal való dolgozás, azt feleli, hogy ez pillanatnyi előnyt szerzett a gazdáknak, de megbuktatta a szövetkezetet, mert maga ellen kihívta a konkurencziát, melylyel a versenyt fölvenni nem birta. Ha a régi szövetkezet magasabb dijakkal dolgozott volna, akkor az ma is virágoznék s nem kellett volna uj szövetkezetet alakítani. Az alacsony dijakkal való működés egy veszedelmes elv, sehogy sem egyeztethető össze a díjvisszatérítésre dolgozó szövetkezeti eszmével s szóló nem szeretné, ha e nézet itt visszhangra találna, mert a téves nézet ugy is eléggé beojtattatott már a nagyközönségbe. Az olcsóbb dij lehetősége meg van azáltal, hogy a szövetkezet nyereségre nem dolgozik, hanem beveszi a dijat, kifizeti a felmerülő károkat s a rezsiköltség levonásával a megmaradó összeg a biztosítottaknak jut. Ajánlja Sághy Gyula javaslatát elfogadásra. Báró Manndorf Géza: Bubinekkel szemben megjegyzi, hogy a díjtétel alacsonysága a régi szövetkezetnél oly eredmény volt, melyet a gazdák óriási lelkesedéssel fogadtak. A Szövetség titkárjának előadása után kénytelen azonban Szóló elismerni, hogy ez nem helyes üzleti elv, de ismétli hogy egyesülete abból indult ki, hogy amiért a szövetkezeti eszmét a biztosítás terén a régi szövetkezet a közönséggel megkedveltette, ezért hálára érdemes. Sághy Gyula indítványát elfogadja. Emődy József: Nem volt szándéka felszólalni, de miután előtte szóló ragaszkodik azon nézetéhez, hogy a régi szövetkezet kedveltette meg a szövetkezeti biztosítást, arra reflektálni óhajt. Szóló szerint nem kedveltette meg az országban a szövetkezeti biztosítás eszméjét, sőt ellenkezőleg: a szövetkezeti eszmébe vetett hitelt meggyengítette, megingatta. Szólónak azonban ezen meggyőződése legkevésbé sem gátolja abban, hogy a régi szövetkezet iránt a legnagyobb jóakarattal és erkölcsi támogatással ne viseltessünk s ha más megoldás a szövetkezet megmentésére nem volna, a földmivelési miniszter kéretnék fel arra. nézve, hogy a szövetkezetet segítse, hogy kötelezettségeinek meg-
felelhessen s ekkor magától jön az egyesülés. Ezzel egészíti ki a felhozott indítványokat. Förster Aurél: Szintén kívánja, hogy e kérdés szanáltassék a régi szövetkezet üzletének megmentése érdekében, de szóló ugy tudja, hogy a régi szövetkezet egy gazdasági egyletet is alakított, amely minden téren harczol ellenünk, sőt hírlapi harczot is folytat az „OMGE." és az uj szövetkezet ellen. Nem csodálja tehát, ha az egyesülés elé nehézségek gördülnek. A végrehajtó-bizottság Sághy Gyula indítványa értelmében határoz. Földmivelési és növénytermesztési szakosztály javaslatai. Jeszenszky Pál titkár előterjeszti, hogy a szakosztály a f. évben sörárpakiállitás rendezését javasolja a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével karöltve. A kiállítás á mult évben a süány sörárpatermés miatt maradt el. A szakosztály javasolja, hogy az országos vetőmagvizsgáló és vegyvizsgáló állomások felkéressenek a beérkezett minták megvizsgálására. A végrehajtó - bizottság ily értelemben határoz. Jeszenszky Pál titkár előterjeszti a növénytermesztési szakosztálynak a komlótermesztés előmozdítása, az ugar definicziója és a gyapottermesztési kísérletek ügyében tett javaslatait, melyekhez a végrehajtó-bizottság hozzájárul és azok értelmében a felterjesztések intézését elhatározta. Szövetség titkárja előterjeszti a földmivelési és növénytermesztési szakosztály javaslatait, az országos buzakiállitás rendezése tárgyában (a javaslat a „Köztelek" 15. számában volt közölve). A végrehajtó-bizottság a szakosztály javaslataihoz hozzájárul. Dohánytermesztési bizottság javaslatai. Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár előterjeszti a dohánytermesztési bizottság javaslatait. Az egyesület a mult évben Kerpely Kálmán gazdasági tanintézeti igazgatónak megbízást adott a romániai dohánytermesztési viszonyok tanulmányozására. Nevezett a dohánytermesztési bizottság legutóbbi ülésén számolt be tanulmányuti tapaszatlatairól s ezen jelentés kapcsolatában megindult taáncskozmány határozataként az alábbi javaslatokat terjeszti a végrehajtó-bizottság elé: Kérje fel az OMGE. feliratilag a m. kir. pénzügyminisztert, hogy a szivarkadohány meghonosítására a szükséges előtanulmányokat tétesse meg és kivált a filloxera-pusztitotta meszestalaju hegyes és dombvidékeken valamint Erdély dombos vidékein a szivarkadohány-termesztést, mint a kistermelőknek megfelelő termesztési ágát honosítsa meg. A dohánytermesztési bizottság javaslata elfogadtatik. Műszaki bizottság javaslatai. A végrehajtó-bizottság tudomásul vette a műszaki-bizottság azon megállapodásait, hogy a f. év folyamán a Szövetség a Liptómegyei gazdasági egyesülettel karöltve arató-gép-bemutatást rendez a Szövetségi nagygyűlés mult évi határozatából kifolyólag. Szövetség titkárja bejelenti, hogy a műszaki bizottság legutóbbi ülésében foglalkozott azon kérdéssel, amely Német- és Francziaország szakköreit foglalkoztatja t. i. a exkontingens-szesznek ipari és világítási czélokra való felhasználása kérdésével. E kérdés mező gazdasági szempontból roppant nagy horderővel bir Magyarországra, hol a kontingens-szesz termelése csak 850.000 hektoliter s ebből is csak 550.000 hl. képezi a mezőgazdasági kontingenst, amelynek emelése beláthatlan időre ki van zárva. Szóló utal a Németországban e tekintetben elért eredményekre, hangsúlyozva, hogy nálunk az exkontingens-termelésének kiterjesztése esetén körülbelül egy millió hektoliter-
KŐZTELEK, rel" emelkednék a szesztermelés s ez annyit jelent, hogy 100,000 hektár terület volna felhasználható . burgonyatermesztésre s a föld termőképessége és a mezőgazdasági üzem a jövedelmezősége emeltetnék, másrészt a szesz'nek ipari s világitási czélokra való mindnagyobb mérvű felhasználásával a petróleumfogyasztás apasztatnék s e tekintetben is megszűnnénk a külföld adózói lenni: Az exkontingens-termelés kiterjesztése nagy horderővel bir az egész vgazdaközönségre, mert a szesztermelés ezáltal kiterjesztetnék nemcsak a Felvidékre, hanem a homoki vidékekre s i.llelve részesülne abban Magyarország minden mezőgazdasági vidéke. A műszaki bizottság e kérdéssel Károly Rezső gazd. tanár felolvasása keretében foglalkozva az alábbi határozati javaslatot terjeszti a választmány elé. 1. A szesz fogyasztása növelését s e czélból a szesz műszaki alkalmazásának felkarolását a mezőgazdaság, illetőleg ipar érdekében fontosnak, szükségesnek tartja és a rendelkezésére álló eszközökkel támogatni kivánja. 2. Kérje fel a földmivelésügyi miniszter ur Őnagyméltóságát, hqgy a szesz ipari és műszaki alkalmazásának kérdését minden irányban alkalmas módon tanulmányoztatni s a szesz alkalmazásának felkarolását előmozdítani kegyeskedjék. 8. Hasson oda az „OMGE", hogy az ipari szeszt terhelő adók és illetékek minél kisebbre szállíttassanak le és keressen alkalmas módot arra, hogy a műszaki czélokra szolgáló szesz árának ingadozása minél kisebb határok közé szorittassék. 4. Az „OMGE" találjon módot arra, hogy a szesz műszaki alkalmazásának különböző • alakjait és eszközeit az érdekelt közönséggel 1 megfelelő uton, esetleg kiállítás rendezésével is megismertesse. Gróf Zsélénski Róbert röviden szólal fel s megjegyzi, hogy a két évvel ezelőtt meghozott kontingens-törvény nem a gazdaközönség kívánsága szerint alkottatott a törvényhozás által. De ennél a törvénynél a műszaki bizottság által felvetett kérdés sokkal fontosabb s az egyesületnek szerinte mindent el kell követnie arra nézve, hogy e kérdést megoldásra vigye. Bujanovics Sándor a felszólaláshoz még azt fűzi. hozzá, hogy a mezőgazdasági szesztermelők országos egyesülete márcziusban tartandó közgyűlése alkalmából márczius 10. és 11-én a „Köztelken" kiállítást fog rendezni, melyen szeszvilágitó és fütő-gépeket és eszközöket fog bemutatni. Felhívja az érdeklődők figyelmét e kiállításra. A végrehajtó-bizottság a műszaki-bizottság javaslatait elfogadja. Jeszenszky Pál titkár bejelenti, hogy az egyesület a szokásos évi tenyészállatvásárokat márczius hó 10. és 11-én fogja megtartani, s a vásár díjazására a földmivelésügyi miniszter 6000 korona állami segélyt engedélyezett. Bejelenti egyúttal, hogy a rendező-bizottságnak a legnagyobb erőkifejtés daczára sem sikerült a vásár iránt nagyobb érdeklődést kelteni s igy ma már az állatértékesitési intézmények létesítése. folytán nem tölt be nagyobb hivatást s a tenyészállatvásár-rendező bizottság tárgyalásokat folytat a Budapesten rendezni szokott vásárok elejtése tárgyában. A végrehajtó-bizottság a tenyészállatvásárrendezőbizottság jelentését tudomásul veszi. Buday Barna titkár előterjeszti a kivándorlási bizottság javaslatait. A kivándorlási bizottság legutóbbi ülésében a székely kivándorlás kérdésével foglalkozott. Ez ügyben azonban konkrét javaslatokkal nem járulhat a választmány elé, amennyiben ezeket alapos előtanulmányoknak kell megelőznie. Mindazonáltal a bizottság konstatált már egy bajt s ez az, hogy a Bomániában élő, mintegy 100,000 székely magyar a legmostohább viszonyok között, minden érdekképviselet nélkül él és ezideig semmi nem tétetett arra nézve, hogy ezen a hazától elszakadt magyarság a magyar nemzetnek megmentessék és hqgy az ő anyagi és
1901. MÁRCZIUS HO 6.
erkölcsi érdekei kint az idegenben képviseltessenek. Tudvalevő, hogy a konzulátusoknál Romániában magyarul értő egyének alkalmazva nincsenek s erre vonatkozik szóló által minden indokolás nélkül előterjesztett azon javaslata a kivándorlási bizottságnak, amely szerint felkérendő a kormányzat, hogy hasson oda, miszerint a romániai konzulátusoknál magyarul tudó egyének is alkalmaztassanak. A végrehajtó-bizottság ezután az alábbi beérkezett. ügyeket vette tudomásul: Plósz Sándor igazságügyi miniszter a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének első szövegét küldi. Az Aradvármegyei gazdasági 'egyesület a bécsi mészárosok bojkottja tárgyában a földmivelésügyi miniszterhez intézett felirat másolatát küldi. . Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi miniszterül 899. évi működéséről szóló jelentését beküldi. A J.-N.-K.-Szolnokvármegyei gazdasági egyesület a Szövetség végrehajtó-bizottságába kiküldött 3 tagról értesít. Az OMGE. belügyei. Jeszenszky Pál titkár bemutatja a mult ülésről felvett, az elnök és két kiküldött hitelesítő által aláirt jegyzőkönyvet, mely a Köztelek lapban is egész terjedelmében közzé volt téve. Tudomásul szolgál. Jegyzökönyv-hitelesitők. A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére a választmány az elnök- ajánlatára Kodolányi Antal és id. Cséry Lajos tagokat kéri fel. Elhunyt tagok bejelentése. Titkár jelenti, hogy a mult választmányi ülés óta az egyesületi tagok sorából elhunytak: báró Harkányi Károly, pallini Inkey László alapító tagok, Dőry Dénes, Ebers Károly, gróf Czebrián László, Kocsis István és Prónay István évdijas tagok. A választmány a tagok elhunyta felett részvétét fejezi ki. U j tagok. Jeszenszky Pál titkár felolvassa a mult ülés óta jelentkezett tagok névsorát: Hírschenhauser Illés birtokos, Than Vilmos min. fogaim., Österreicher Bernát ügynök, Zórád István titkár, Lóránt Leó birtokos, Sárossy Imre birtokos, Glück Adolf birtokos, Naszlady István gtiszt, Braun Izidor bérlő, Walleshausen Jenő gazd. írnok, Rittinger Béla könyvelő, Trombitás Ignácz áll. eg. felügyelő, Kis József gtiszt, Loosy Adolf igazgató, Bauer Miksa birtokos, Németh Pál gazd. int., Galter Frigyes urad. tiszttartó, Kohn Adolf főintéző, Scopián Sándor számvevő, Spitzer Mór bérlő, Szabadhegy Elemér birtokos, Szvoboda József tenyészmester, Dlabáts Vilmos gazda, Galba Béla gtiszt, Oláh Sándor birtokos, ifj. Tassy Imre birtokos, Bartos Gábor birtokos, Halász Lajos gtiszt, Tar Gyula vándortanár, Sebor Ferencz urad. ispán, Nagy Ákos gtiszt, Krósetz Gyula birtokos, Antal Alajos birtokos, Katscher Árpád titkár, Kenderessy Ferencz birtokos, Nagy Árpád stiszt, Ajkai Ferencz birtokos, Kiss Károly birtokos, Nagy Jenő birtokos, dr. Eisler Ignácz ügyvéd, Ajkay Elemér birtokos,Biringer Tivadar bérlő, Komáromi Sándor hírlapíró, Kikindai Béla birtokos, Dobránszky Imre gtiszt, Dőry Frigyes birtokos, Hoffmann József bérlő, Ehrlich Andor gtiszt, Wagner István urad. int., Sziits János gazdatiszt,. Hajdu-Sámsoni olvasó-egylet, Ungár Ernő gtiszt, Szilágyi és Diskant gépgyár, dr. Horváth János ügyvéd, Szentmihályi Dezső birtokos, Nóvák Béla lelkész, Raab József ispán, Tolnai József ispán, ifj. dr. Juhos Gyula birtokos, Tóth Isaszeghy János ispán, Schwafcz Ármin bérlő, Bárczay Sándor birtokos, Forster István birtokos, dr. Issekutz Győző birtokos, Rechnitzer Albert gtiszt, Kolarovits. János birtokos, ifj.
19. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M . Bessenyey Ferencz gazdálkodó, Ajkas Jenő. ispán, Jancsó Lajos gtiszt, Epstein Gyula bérlő, Beér Andor gtiszt, Ernst Lajos bérlő, Fuchs. Béla bérlő, Burger Mihály birtokos, Steintestvérekbirtokosok, gróf Szapáry Pista birtokos, Szatmáry Ernő birtokos, Gavanszky Miíán birtokos, Sándor Ármin bérlő, ifj. ApáthyPéter birtokos, Szatmáry Pista birtokos, Hayden Sándor bérlő, Gött Gyula birtokos, Klekner Ferencz gtiszt, Kováts Béla stiszt, Tatzberger Nándor ispán, báró Rajacsich György birtokos, 'Bárándy Álbert gtiszt, Ács Sándor intéző, gróf Almássy Imre urad. számvevősége, Cserszky Adrián birtokos, Schleifer Aladár bérlő, Sztanyó László birtokos, Jakabfalvy Gyula birtokos,, dr. Gyarmathy Dezső birtokos, Tóth István ispán,; Buz Imre gtiszt, Mautner Pál magkereskedő, Mautner Alfréd megkereskedő, Daróczy Zoltán birtokos, Kazy József min. o. tanácsos, Henez Gyula bérlő, Mészáros-ipartestület, Pap Sándor ispán, Bartsch János intéző, Neumann Ernő birtokos, Deutsch Gyula birtokos, Laufer Jakab bérlő, Badiny Lajos birtokos. . Az igazgató-választmány az újonnan jé- 1 lentkezetteket a tagok sorába fölvenni határozza. Tagsági ügyek. Aa- igazgató-választmány az egyesületi • ta-, nács javaslatára Lejtényi György elhunyt aíapitó tag alapítványát ifj. Lejtényi Györgyre, néhai Latinovics Géza alapítványát pedig az átruházás jogossága igazolásának feltételével Latinovks Illésre átruházza. Ugyancsak a Tanács javaslata folytán a választmány Sztankovics Mihály, Bittó Zoltán, Lengyel P. és fiai, Bittó Mór és Rieder Ödön tagokat a tagok sorából törölni határozza. . A mai taglétszám 368 alapitó, 3098 évdijas, 23 tiszteleti tag, összesen 3489 tag. Szakosztályok újraalakulása. Jeszenszky Pál titkár jelentést tesz a szakosztályok ujraalakulásáról a következőkben: A növénytermesztési és földmivelési szakosztály elnökül gróf Szapáry Gyulát, társelnökükül gróf Dessewffy Emilt és Cserháti Sándort választotta meg. Az ipari és kereskedelmi szakosztály, elnöke dr. Gaal Jenő, alelnöke Bernát István lett. 1 Az irodalmi és tanügyi szakosztály elnökül Máday Izidort, alelnökül pedig Kodolányi Antalt, és Bernát Istvánt választotta meg. A választmány a szakosztályok ujraalakulását .tudomásul vette. Az igazgató-választmány tudomásul veszi titkár azon bejelentést, hogy az Osztrák-magyar bank budapesti fiókintézeténéi három évi működési időtartamra Bujanovics Sándor, Forster Géza, Förster Aurél és Tahy István váltó-birálór kul kineveztettek. Jelentés az István-telek eladásáról. Forster Géza igazgató: Mint az előző ülések egyikén jeleztem az István-telek kisajátítása iránt a tárgyalások megindulták s ezeknek eredményeképen hosszas alku után végleges megegyezés jött létre az egyesület és az • államvasutak igazgatósága között. Á megegyezés ugy szól, hogy az Istvántelek összterülete 9 és fél korona négyszögölenkénti vételárban az államvasutak által átvétetik . és azonkívül az , Istvántelken lévő épületek értékét m államvasutak igazgatósága megfizeti a leltári kimuta- , tás szerinti 6715 korona 50 fillér értékkel. : Ezen ügyletből egyesületünkre 348,715 korona és 50 fillér fog esni. Szabadjon az igazgató- ; választmányt arra kérnem^ méltóztassék ezen egyezményhez hozzájárulni és a mai ülésből . kifolyólag elhatározni azt, hogy az alapszabályok értelmében ezen egyezmény helybenhagyása • végett rendkívüli közgyűlés hivassék egybe és « pedig ugy, hogy a közgyűlés a jövő hó folyamán, ; márczius 18-án d. u. 5 órakor tartassék meg. Galgóczi Károly: A .vételárat nem tartja csekélynek, sőt örvend azon, hogy az egyesület .
19. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M . vagyona ily szép összeggel gyarapodik, de a fölépitmény átvételi, összegét csekélynek tartja, mert mennyire szóló azt ismeri, azért az államvasutak igazgatósága többet adhatna.. Forster Géza igazgató Galgóczy Károly megnyugtatására azt jegyzi meg, hogy a fölépitmény tényleg többet érne, de mivel á leltárban ezen összegben szerepel és hogy az államvasutak igazgatósága a terület átvételekor ezt is levonásba akarta hozni, miután a fölépitményre neki szüksége nincs s csak ujabb alkudozás után ment bele, hogy leltári értékben megtérítse, mert ugy vélte, hogy a telek árával ez is már meg van fizetve. Az igazgató-választmány az államvasutakkal létrejött egyezményhez hozzájárulását fejezi ki s elhatározza, hogy ennek jóváhagyása végett márczius hó 18-án' d„ u. 5 órára rendkívüli közgyűlés hivassók össze. Forster Géza ezzel kapcsolatosan előterjeszti a tanács javaslatait az Istvántelek vételárából befolyó pénzösszeg mikénti felhasználására nézve. Ezen intézkedés szankczionálása is a rendkívüli közgyűlésnek fentartandó, azonban az igazgató-választmány van hivatva a rendkívüli közgyűlés elé e tekintetben javaslatokat terjeszteni. Az egyesületi tanács propozicziója ezen 348.715 korona 50 fillér hováförditására nézve az, hogy ezen összegből 100.000 korona gróf Károlyi Sándor Öexczellencziája nevére alapítványként tétt essék, ugy hogy ezen alapítvány összege soha felhasználható ne legyen s annak kamatai pedig az egyesület szabad rendelkezésére bocsáttassanak; javasolja ezt az egyesületi tanács azon tekintetből, mert az Istvántétek 1873. évben gróf Károlyi István által lett szabad rendelkezésre bocsájtva gazd. tanulmányi czélok elérése végett, a 90-es években létrejött egyezmények alapján Károlyi Sándor gróf Őnagyméltósága e telek egyrészét tulajdonjogilag bocsájtotta az egyesület rendelkezésére ; az egyesületi tanács tehát csak hálájának ad kifejezést akkor, amikor gróf Károlyi Sándor ur Őnagyméltósága nevére egy alapítványt fog tenni. Az összeg többi részének felhasználására nézve az egyesületi tanács javasolja, hogy 200.000 korona csatoltassék az egyesület szábadrendelkezésü alapjához, a fenmaradó • összegből pedig az alapvagyonból kölcsönvett pénzek legyenek visszafizetendők, ilyenek: a Köztelek lap alapítására felvett 9685 korona 28 fillér, a nagyterem világítására felvett kölcsönből 1003 kor. 20 fúl, az épület alakili'twtnt 1,S9H.cn felvett összegből^ 6656 kor. ; 64 fill., az iroda átalakításra felvett 3004 kor. 12 fill., a könyvek bekötésére 1000 korona, a könyvkiadó-vállalat kölcsöne 7800 korona, vagyis összesen a még hátralevő kölcsönök törlesztésére 29,149 kor. 24 fill. az aiapvagyonhoz befizetessék. A még megmaradó összeg pedig 19,556 korona 26 fillér az egyesület nyugdijalapjának javára fordittassék.
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 6.
zott rendeltetése és czélja nincs körülírva, akkor az alapítvány tulaj donkép megszűnik alapítvány lenni. Teljes készséggel járul hozzá ahhoz, hogy gróf Károlyi Sándor nevére alapítványt létesítsen az egyesület, de a kamatok rendeltetési czélja is határozottan körüíirassék. Gróf Dessewffy Aurél, Zselensky Róbert gróf, Máday Izidor, Hertelendy Ferencz, Nagy Dezső, Makfalvay Géza, dr. Darányi Gyula és Sághy Gyula felszólalása után az igazgatóválasztmány a kérdést kiadja a tanácsnak javaslattétel végett. Dijlovaglási verseny rendezése. Jeszenszky Pál titkár: Éveken keresztül rendezte egyesületünk a budapesti .„Tattersall" r.-társasággal karöltve a dijlovaglási versenyeket akként, hogy az anyagi rizikót a társaság viselte, mely két évvel ezelőtt azonban kijelentette, hogy e versenyeket tovább rendezni nem hajlandó, minek folytán az egyesület a tanács javaslatára magára vállalta az anyagi rizikót, olyformán, az egyesület önállóan rendezte a versenyt s 4000 koronát tűzött ki dijakra; ugyanennyit adott a földmivelésügyi miniszter ur is. A rendező-bizottság az igazgató-választmány utján felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez az idén is, a rendezendő verseny díjazásához való hozzájárulását kérve s a miniszter e czélra 5000 koronát adományozott azzal a feltétellel, hogy. az egyesület a dijakhoz 4000 koronával járuljon, aminek meg is van a lehetősége, a mennyibén a mult évi verseny fölösleggel zárult. Szóló kéri a 4000 korona dij kitűzésének engedélyezését. Az igazgató-választmány élőadó előterjesztésére felhatalmazza az igazgatóságot ezen, dijak kitűzésére. Kincstári lovak tenyésztésbe vétele. Jeszenszky Pál titkár: Az ^egyesület lótenyésztési bizottsága elnök ur Őnagyméltósága javaslatára tárgyalta lótenyésztésünk jelenlegi helyzetét s kiindulva abból, hogy lovaink népies tenyésztése rohamosan hanyatlik, mert nem áll rendelkezésre a megfelelő tenyészanyag, felterjesztést intézett a közös hadügyi kormányhoz és a földmivelésügyi miniszterhez kérve, hogy a lovasezredek által kiadni szokott 40 ló közül 10 darab adassék ki . megbízható tenyésztőknek oly engedménynyel, hogy ezen lovakat tenyésztésre használhassák, kötelezve legyenek azonban az utántenyésztett csikókat felkínálni a lóavató bizottságoknak. A felterjesztésre á közös hadügyminiszter azt válaszolta, hogy az egyesületnek ezen kívánságát nem teljesítheti, mert a hadügyi kincstár birtokában levő lovakat oly állapotban kell feltartani, hogy azok mindenkor hadicélokra alkalmasak legyenek. Tudomásul szolgál.
let részére hagyományozott 54215 frt 16 kr. értékű alapítvány megfelelő értékpapírokban a közalapítványi királyi ügy igazgatóság értesítése szerint a magyar királyi álampénztárban.helyeztetett el ,láró Wodiáner Albert nyugdíjalapja" czimen s rendeltetése betöltésével az alap ki fog adatni az egyesületnek. Az igazgató-választmány a gazdasági, munkás- és cselédpénztárnál az egyesület szabad rendelkezésre álló vagyonából 10, összesen 500 korona értékű alapítvány jegyzését határozza el. • Az igazgató^választmány az üresedésbe jött egyesületi könyvelői állásra egy év próbaidőre Bittinger Bélát alkalmazza 1600 korona fizetéssel és 400 korona lakbérrel. Az országos muzeum és könyvtár-bizottságba a választmány az egyesület képviseletében Szilassy Zoltán szerkesztő-titkárt és Kirchner Lajos pénztárost küldi ki. Áz igazgató-választmány az Udvarhelyvármegyei gazdasági egyesület által'február hó 28-án Székelykereszturon rendezendő teriyészállatvásárraaz egyesületképviseletében Jsszensziy Pál titkárt küldötte ki. Az igazgató-választmány helyesléssel vette tudomásul a Tanács azon intézkedését, hogy a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle szerkesztésétől szembaja miatt megvált Tagányi Károly helyett dr. Takács Ferencz pozsonyi jogakadémia tanárt bizta meg. Az igazgatóválasztmány egyúttal Tagányi Károlynak, ki 4 éven keresztül szerkeztette a folyóiratot szép sikerrel, köszönetét tolmácsolja. A „Hazánk" szerkesztése. Forster Géza igazgató: A magyar gazdaközönség 8 évvel ezelőtt a „Hazánk"-ot megalapította s azóta e közlöny sok válságon ment keresztül; ujabb időben ismét válság előtt állott, azonban a tulajdonjog oly kezekbe ment át, hogy a lapnak jövője biztosítva van. A tulajdonosok egyesületünkhöz azzal a kérelemmel fordultak, hogy az általuk kiszemelt egyesületi titkár a lap szerkesztésével, megbizassék mindaddig, mig a „Hazánk" ügye oly fordulatot vesz, hogy az könnyebben gondoskodhatik felelős szerkesztőről. A Tanács méltányolva az előterjesztett indokokat, ama javaslattal járul a választmány elé, hogy méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a jövő hó 1-től kezdve az év végéig terjedő időszakra Buday Barna titkár a „Köztelek" társszerkesztője delegáltassák tisztviselői fizetése teljes élvezése mellett akként, hogy a „Köztelek"szerkesztésében is résztvegyen s a „Hazánk"' felelős szerkesztését ezen 10 hónapi időre elvállalhassa, hogy igy a „Hazánk" szerkesztői kérdése megoldva legyen.
Galgóczy Károly kérdést intéz aziránt, vájjon az egyesületet ezen kérés teljesítéséből ós Román sertés-behozatal. a „Hazáét"-hoz való viszonyból folyólag fogja-e Jeszenszky Pál titkár: Sertésértékesitésünk valami anyagi teher sújtani. meglehetős rossz viszonyok között van és nehéz Kpdolányi Antal megjegyzi, hogy a társŐrgróf Pallavicini Ede kérdést intéz az helyzettel- küzd.. Ujabban ez ismét megnehezit- szerkesztőnek ezentúl is alkalma lesz az egyetetett az osztrák kormány egy intézkedése foly- sületnél titkári funkeziőt végezni és ebből folyóiránt, hogy a 100,000 koronás alapítványnak mi tán azáltal, hogy a „Produktív Gesellschaft der lag az egyesületét semmi kötelezettség nem lesz a rendeltetése. Forster Géza igazgató e tekintetben azért Wiener Selcher"-nek engedélyt adott 1500 drb terheli. Galgóczy Károly:- A dolog ily.; .állásában nem óhajtott javaslatot tenni, mert a tárgya- román sertés behozatalára. Legutóbb. Qlmützbe lások a legutóbb indulták csak meg, do miután vitetett égy szállítmány s a 100 . darabból álló semmi észrevétele nincs a Tanács eme javasa rendkívüli, közgyűlésnek előterjesztést kell románsertésfalkában 43 drb serésyészes talál- lata ellen, sőt örül, hogy oly kezekbe kerül a lenni, a tanács ezért provokálta a választmány tatott, daczára annak, hogy a szállítmány 30 „Hazánk" szerkesztése, amely kezekben' azt határozatát.. Az alapítványi kamatok megköté- napi vesztegzár alatt volt. Már éz az ok is, de szívesen látja. Az igazgató-választmány a tanács javassét azért, nem óhajtja a tanács, mert a meg- sok más egyéb okok kívánatossá teszik, hogy az kötött alapítványok felett, illetve azok kamatai- osztrák kormány ily kivételes engedélyeket a latához hozzájárul. nak hovaforditása felett a későbbi időben' nagy román sertések behozatalára he. adjon s ezirány- A földmivelésügyi miniszter anyagi hozzájánehézségekbe ütközik rendelkezni. A tanács ban az osztrák mezőgazdák már a maguk részérulása a gazdasági előadások rendezéséhez. javaslata tehát az, hogy az alapítvány kamatai ről állást is foglaltak. Felkérendő volna tehát a A* igazgató-választmány örömmel vette felett az egyesület, a szükséglet szerint intéz- földmivelésügyi miniszter, hogy hasson oda, tudomásul, hogy a folyó évben az ország több miszerint az osztrák kormány ily engedélyeket a kedhessék. jövőben románsertések behozatalára ne adhasson. vidékén tartandó gazdasági előadások költségeiŐrgróf Pallavicini Ec|e várta ezt a felélenek fedezésére a földmivelésügyi miniszter4000 A igazgató-választmány a felterjesztés intet s szóló is azon nézetének ad kifejezést, koronát utalványozott az egyesület részére. .hogy későbbi időkben ily alapítványi kamatok tézését elhatározza. Az egyesületi Tanács javaslatai: hovaforditása felett, ha. azok határozott • czélJelentés az építkezésről s az épitö-bizottság zattal bírnak, igen' nehéz lesz az egyesületnek javaslatai. Az igazgató-választmány tudomásul vette rendelkezni. De szerinte az az anomália forog az egyesületi Tanács azon előterjesztését, hogy Forster Géza igazgató: A mult közgyül fenn, hogyha az alapítvány kamatainak határoa néhai báró Wodiáner Albert áltál az egyésü- melyen az építkezés ügye felvettetett, hozz
394
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ
6._
járult ahhoz, hogy 550.000 korona építési kölengedélyt visszakövetelik s ha a fedezetcsön felvétessék és az épités vezetésével a len határidőüzletet nem bántják. Azaz tanácsot, illetve ennek albizottságát az épitő- amit nyernénk a gabonavámon, ugyanbizottságot bizta meg. Az építkezés tervei e engedély készültek s az épitészszel a tárgyalások befeje- annyit vesztenénk az őrlési zést nyertek. Mint végeredménynyel számollhat révén s maradna tisztán a fedezetlen be a Tanács, midőn bejeleni, hogy az uj szék- határidőüzlet. ház felépítése és a régi épület okvetlenül szükÜzletnek tényleg ez is fedezetlen séges átalakítási munkálatai összesen 550.000 koronába fognak kerülni. Nem is merülne fel üzlet volna, mert a végén a gazdának nem maradna semmi. a szüksége annak, hogy a Tanács ezen bejelentést most megtegye, miután erre már közgyűAzaz mégis. Egy nagy csalódás. Tízlési felhatalmazás adatott, de mivel a számítá- éves múltra tekinthet már vissza az soknál kiderült, hogy az 550.000 koronán felül agrár mozgalom s kiinduláspontját, alapkörülbelül még 40—45.000" korona költség ját képezte az agrárvámvédelem, az merült fel, mely összeg részint a kölcsönfelvétel s házbérjövedelmek pótlásából és kurzus- őrlési engedély és a fedezetlen határidőveszteségből áll elő, szükségét látja a tanács üzlet eltörlése. annak, hogy a választmány hozzájárulását kérje, Ugyan mit gondoljon az e mozmiszerint az interkaláris jövedelmek eleséséből előálló mintegy 45.000 koronára rugó .galomért lelkesedő gazda, ha vezéreit egy ily alkuba látná belemenni, amelyből összeg az építkezés terhére irható legyen s ez irányban a legközelebb megtartandó közgyűlés- a tízéves küzdelem, után kikristályosodott nek a választmány előterjesztést tegyen. követelmények, vagy nem, vagy csak Az igazgató-választmány az egyesületi ta- megcsonkítva kerülnek ki. nács javaslatához hozzájárul s a megtartandó Mert egy lyukas mogyorót sem ér a rendkívüli közgyűlés napját márczius hó 18-án gazdának az olyan vámvédelem, mely d. u. 5 órára tűzi ki. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést be- csak a papiroson van meg, de a gyakorlatban való érvényesülést meggátolja az rekeszti. őrlési engedély és a börze. A z ilyen megegyezés méltán szülne Müközvélemény. csalódást s döntené meg a hitet az agrárNulla dies sine linea. Nincs nap, mozgalom komolyságában s csökkentené annak vezetői, a magyar hogy az őrlési engedély eltörlésének hát- a bizalmat rányairól s visszaállításának szükséges- gazdaközönség vezérei iránt. ségéről ne hallanánk, ne olvasnánk. Csak természetes, hogy e hadi forEgy czéltudatos akczió folyik közöt- tély csütörtököt mondott s a békeangyal agrármozgalom érdemes vezéreinél tünk, mely müközvélemény keltésével igyek- az szik pótolni az érvek hiányát, mely egye- akkora kosarat kapott, amelyet a hangusek, kevesek önző érdekeit a közérdek latkeltés érdekében kiröpített galambok olaj ágai sem töltenek meg. köntösébe öltözteti. Az akczió nemcsak a nyilt porondon folyik, vagy ha igen, egyenlőtlen fegyverekkel. Titkos és kevésbé titkos kapaczitácziókról veszünk hirt, melyek a béke áldásait rózsásnál rózsásabb színben tüntetik fel, mig kíséretül a közös bárkából táplált számos galamb fújja a béke hozsonnáját.
A játszma azonban nincs feladva. Ha az üzlet nem sikerült á la hausse, kíséreljük meg á la baisse. Ha a fővezérek megalkudni nem hajlandók, keressünk elégedetlen brigadérost. Ha nem sikerült a leszerelés, bontsuk meg a harmóniát, amely az agrármozgalom fő erőssége.
Gondolkozzunk csak. Miért is lett egyszerre olyan becses az agráriusok békejobbja. Talán engedtünk rég felállított követeléseinkből? Nem. Talán a merkantilis-tábor látta be a mi igazunkat s velünk vállvetve igyekszik programmunkat megvalósítani? Nem.
S megindult a puhatolódzás a vidéken, melyik gazdasági egyesület volna hajlandó az őrlési engedély visszaállítása mellett állást foglalni s melyik volna hajlandó eljönni egy tőzsdeankétre, feltámasztani a szövetségi nagygyűlés által örökre eltemetett bihari pontokat.
Hol van itt tehát az egyezkedés lehetősége, alapja? Vagy lehet az olajat a vizzel összekeverni, lehet a farkast a báránynyal egy akolba zárni? Ugy-e nem. Tudja .ezt a merkantilis-tábor is. Dehát arra való a taktika, hogy ha elfogyott a hatalom, hogy ha gyengéknek érezzük magunkat a nyilt harczra, akkor a hadi fortélyhoz folyamodjunk.
Lázasan kerestetnek úgynevezett agráriusok. Mert ilyenek is vannak s csak abban különböznek a valódi agráriusoktól, hogy azokkal mindig ellenkező nézeten vannak s annyiban egyeznek a merkantilistákkal, hogy velők egy nézeten vannak. Egyébként ők is gazdák.
A fő ütközési pontok a gabonavám, az őrlési engedély s a fedezetlen határidő-üzlet. Ha nem bírunk győzelmet aratni az egész vonalon, egyezzünk ki ötven perczentre, végre is ez a börzeelvekkel épen nem ellenkezik, különösen ha a vámon átengedett ötven perczent visszakerül a réven.
x
Mert szórói-szóra ugy állana a dolog. A tőzsde békeangyala felajánlotta a gabonavámot a gazdáknak, ha az őrlési
Nos lehet, hogy ily úgynevezett agráriusokkal sikerül a harmónia megbontásának látszatát kelteni egyesekben, de sohasem a többségben. A müközvélemény keltésének ismeretes művelete itt az egyszer nem biztat sikerrel. A gazdaközönség ma már tisztában van azzal, hogy a sajtó által teremtett müközvéleménynek kik a sugalmazok Tudja azt is, hogy az agrármozgalom vezetőinek nem személyes érdeke az őrlési engedély és a fedezetlen
1,9. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M . határidőüzlet eltörlése, holott az ezek fentartása mellett agitálok magánérdeke közismert, nyilvánvaló. ' Az agrármozgalom szellője életrekeltette a mi zsibbadt tagjainkat is és semmiféle müközvélemény nem fogja megakasztani a gazdasági és társadalmi megújhodást. B. Gy.
A székelyek érdekében, ín. Az erdélyi felföldet természeti viszonyai szerint a Csehfelföldhöz szoktuk hasonlítani és nagyrészt találóan. Ámde ha a természeti és éghajlati viszonyok hasonlóak a két felföldön, ugy bizonyára Erdélyben ugyanazon foglalkozásmódok is üzhetők, melyek Csehországban a nép boldogulását előidézik. Bányászat terén éppen ugy vannak kincseink, annyival inkább, mert rengeteg sónk is van, ami Csehországban nincs; — gyári és kézműiparra alkalmas helyeink, bőséges nyersanyagunk, munkaerőnk ; kitűnő hatású fürdőink remeknél remekebb fekvésekkel, melyek úgyis, mint gyógyhelyek, 1 de úgyis, mint gyönyörű turistapontok világhirüekké válhatnának kellő felkarolás mellett s mindezek az erdélyi- lakosoknak hatalmas, állandó keresetforrásaikká válhatnának; éppen ugy mint Csehországban. A Csehországban virágzó iparágak csaknem kivétel nélkül üzhetők itt, de én ez alkalommal a Székelyföld nyomoruságaival kapcsolatban csak egyről kívánok megemlékezni, melyet a Székelyföldön, mint ősi foglalkozást nagy előszeretettel űznek máig, de az általános szegénység, elmaradottság, tudatlanság, elszigeteltség miatt csupán mint legnélkülözhetetlenebb háziipai't primitív eszközökkel, kizárólag saját szükségleteik kielégítésére. Ez a fonó- és szövőipar. Valóban bámulatos az a rendkívüli ügyesség, melylyel a székely asszonyok, leányok a fonást, szövést űzik; annal bámulatosabb, mert ezen háziiparukhoz Oly kezdetleges, ütöttkopott, ormótlanul összetákolt eszközeik vannak, hogy az ember eleve kész kétségbevonni, hogy ilyen eszközökkel képesek lehetnének azokat a csinos, egyenletes szövésű szöveteket előállítani. Pedig ugy van. Addig igazgatják, poczkolják, toldozzákfoltozzák ezéket a gyatra szerszámokat, mig — igaz, sok fáradság, idővesztegetés árán, mégis csak hozzájutnak a szükséges ruhaszöveteikhez. Láttam akárhány rozoga szövőszéket, melyekre a tizennyolczadik század évszámai voltak vésve, olyat pedig, mely a tizenkilenczedik század elejéről maradt fenn, éppen sokat lehet találni. Fényesre koptak és ki vannak százszor tatarozva; de olyan rozogák, hogy ugyszólva minden vetélés után kell rajtok valamit igazítani. Elképzelhető a szaporátlan, nehézkes munka ezekkel az eszközökkel. De a miket ujabban készítenek is, — mert ők maguk készítik, — csak a régi szisztéma szerint vannak kifaragva; nekik a modernebb szövőeszközökről, újításokról fogalmuk nincs. Pedig, amint a czigányról szokás mondani, hogy hegedűvel jön a világra, elmond. hatjuk, hogy a székely leányka meg orsóval ós guzsalylyal születik. Sohasem hittem volna el, hogy úgyszólván a bölcsőtől kezdik a beleszoktatást ebbe, a székelyeknél annyira szükségessé vált iparágba, ha magam meg nem győződtem volna erről. Apró, 6—7 éves, elsőosztályos tanítványaimat magamhoz gyűjtőm télen át egyegy szabad délutánon „fonóba.'"' Gyönyörűség nézni az apró jószágok sürgölődését. A parányi kezek mint pergetik az orsót s ezek a csepp kis leánykák, kikkel az anyák a kender csepüjét fonatják meg; mily egyenletes, jól seritett csepiifonalat fonnak. Guzsalyjuk egy egyszerű kis karó, melyet térdeik közt tartanak meg,
19. SZÁM. 11-flt É V F O L Y A M . hogy ne mozogjon. Mindeniknek kis motollája is van, hogy a motollálást is korán begyakorolják ; ugy, hogy ezek a kis leánykák csepüfonásban, gombolyitásban, csőrölésben számottevő segítségükre vannak az anyáknak. De sőt a férfiak között is akárhányan vannak, kik ügyesen ós nagy kedvvel fonnak. Mikor tehát egy vidék lakóinál egy ilyen foglalkozás vagy iparűzés úgyszólván vérré vált, akkor azt kár volna figyelmen kívül hagyni s a székelyek boldogulásának egyik hatalmas eszközét vélném abban, ha ők e fonószövő foglalkozásuk terén olyan támogatásban részesülnének, olyan megsegítést nyernének az állam részéről, hogy ők ezt a foglalkozást nemcsak sajál r u h á z a t u k előallilása s z e m p o n t jából, hanem mint népipart, eladásra is űzhetnél-. Ide "azonban első sorban egy kis modernebb tudás, ízlés, jobb eszközök, a kender- és lentermesztés körül megfelelőbb gazdasági eljárás, a pamutfonalféléknek olcsóbb beszerzési módja és végül a szövött áruk kellő értékesítésének elősegítése volnának szükségesek. Jóllehet a Székelyföld éghajlati és természeti viszonyai inkább a lentermesztésre utalják a lakosokat, csodálatos, hogy a székelyek úgyszólván csak kendert termesztenek. Idegenkednek a lentermesztés meghonosításától. Holott hűvösebb, nedves időjárásuk miatt kenderük igen gyakran nem sikerül, törpe marad, megfeketedik stb. Eltekintve attól,' hogy marhaállományok csekély volta miatt a kender alá kellőképen nem trágyázhatnak-; a mélyen szántható jobb földdarabjaikat kell a kender számára átengedniök s a talajt nagyon, gondosan megmunkálni ok kender alá. Az időjárás miatt mégis jobbára csak olyan minőségű kendert tudnak előállítani, mely csak durvább szövetekre alkalmas; míg. a lentermesztésüket nagyobb siker koronázná; azzal a fáradsággal finomabb, keresettebb szövetekre alkalmas fonalat termelhetnének. Mult évben a „Maros-Tordamegyei gazdasági egyesület" felolvasókat küldött ki, hogy a szövő-fonó vidék lakóit a lentermesztésre buzdítsák. Ismertették a lentermesztés előnyeit és pillanatra meg is győzték e vidék lakóit arról, hogy sokkal czélszerübb volna a rengeteg kendernek legalább egyrésze helyett lenet terineszteniök; el is határozták nagy garral, hogy tavaszszal a kísérletezéshez hozzáfognak. Utasítást kaptak a vetőmag előnyös beszerzésére, mindenre. Ám a tavasz eljött és senki sem mert a lenvetéshez hozzáfogni! A székely — s tapasztalatom szerint másvidéki magyar is, -— óvakodik az újításoktól s csak akkor hajlandó valami ujabb gazdasági miveletbe belemenni, ha kézzelfogható, szemmel látható példát lát maga ellőtt az újítás sikerére nézve. Éppen ezért a székelyek érdekében a lentermesztés meghonosítására a szükséges intézkedéseknek az államtól kellene kiindulniok, A Székelyföld legalkalmasabb egy pár helyén, — legalább néhány éven-át, — vinné kerésztül az állam az úttörő és utmutató munkálkodást, akár kisajátított vagy bérelt területeken, akár oly módon, hogy a megyei gazdasági egyesületek utján lépne érintkezésbe erre válalkozó kisgazdákkal s ezeknek teljes segítséget nyújtana a földmivelési minisztérium, hogy minden áláozat nélkül próbálkozhassanak. Aztán legalább ezen vidékek láttatnának el a modern igényeknek megfelelő fonó-és szövő eszközökkel, hogy az elmaradottságnak ilyen bámulatos példáját mutató nép előtt, kedvencz foglalkozása: a fonás-szövés terén a tudás és haladás sorompói megnyíljanak. Ha egyszer a kezdeményezés megtörtént, a népnek e foglalkozás körül tapasztalható rendkívüli ügyessége és hajlama elegendő biztosítékot nyújt ez iparág jövőjére nézve. Természetesen
ez
iparág és foglalkozás
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 6.
is csak akkor termi meg a kívánt, látható és érezhető anyagi sikert e nép számára, ha egyidejűleg az általános, több okból eredő szegénységük, nyomorúságuk enyhítésére más, u. m. mezőgazdasági, közlekedési, de főkép népnevelési eszközökkel is siet az állam a székelyek segítségére. Mert ők minden • téren el vannak maradva és hanyagolva. Már pedig, mivel ez a nép hagyományos ősi szokásból csakis saját fonta-szőtte ruhákat visel, ugy hogy az alsó, felsőruházat, a férfiak gyapju-nadrága (harisnya) sőt kabátja, a mit ők itt Kis-Kükülőmentén firískónak neveznek: mind-mind háziszőttesből kerülnek ki, ha anyagilag különösen eleinte, oda nem segélyezzük őket, hogy a szükségesnél többet is," eladásra is termelhessenek, akkor csupán ruházkodhatnak, de jövedelmük ez iparágból nem lehet. Legalábh vetőmaggal, fonó-szövő eszközökkel kellene őket megsegíteni a szükséges űtmutatás mellett. Hiszen pl. a marosvásárhelyi iparkamara Maros-Vásárhelven karácsonyi bazárt létesített, hogy a székely iparczikkek értékesítését elősegítse: magam is kaptam a kamarától felszólítást, hogy e vidéken ajánljam az üdvös intézményt a székelység figyelmébe. Ámde egyetlen gazdasszonyt sem találtam kinek felesleges szövötté lett volna s ilyenre még ezideig kilátás sem lehet, mert szorgalmukkal és minden áldozattal csak annyira tudnak menni, hogy a felnőttek illően ruházkodhatnak. Felnőttek közt keresve sem találni. rongyos embert. De már a gyermekséreg bizony ruhátlan és rongyos, mert csak a módosabb család gyermekeinek van az egyetlen mívesnapi rend ruhája mellett ínég vasárnapi gúnyája is és csak ezeknek van 2 vagy legfeljebb 3 rendbeli alsó fehérneműje, A szegényebb (és ilyen a tömeg!) gyermekeknek egyetlen felső ruhájuk és csak egy, legfeljebb két rend alsó fehérneműjük van. Nagyon sok gyermekről évek hosszú során le nem kerül se télen, se nyáron az egyetlen gyapjú fersing, ugy hogy ezek a ruhák a por, szenny valóságos muzeumái. Mert a gyapjunemü tartós és kivált a színes soha sem kerül mosásba, ha már most.csak egy van, az tisztán, nem tartható; Itt pedig juh-vész is van, mert az állatbetegségeket nagy együgyűséggel következtesen eltitkolják s igy, ha bármiféle állatbetegség kiüt, az menthetetlenül elseper minden afajta állatot s a kárt aztán évek hosszú során sem képesek pótolni. Igy természetesen a gyapjú drága és ritka portéka lett, melyet csak a módosabbak termelhetnek oly mennyiségben, hogy szükséges ruházatukat kihozza; a szegények nagy áldozatok árán szerzik be gyapju-ruházatuk kellékeit; nemhogy még eladásra is szőhetnének! A lentermesztés meghonosítását pár év alatt keresztül lehetne vinni, ha jó példa, utmutatás és némi anyagi segély jönne a székelyek támogatására az állam részéről; de ezt nyomban egy pár . szövőiskola felálitása kellene, hogy kövesse, ahol a finomabb, ízlésesebb szövést elsajátítsák s az idejétmulta ósdi nehézkes, eljárásaikkal felhagynának. Ez különben a tervezett női gazdasági ismétlőiskolák keretében is keresztülvihető, mert világos, hogy ilyen helyen, mint a Székelyföld, a gazdasági ismétlő leányiskolák egyik fontos feladata a fonásnak, szövésnek népiparüzhetés szempontjából leendő tanítása lesz. Ha már egyszer a lentermesztés és feldolgozás terén akadályaik nem lesznek, az áruk értékesítésére könnyű lesz intézkedéseket tenni, ha egyébbel nem, hát szövetkezeti rendszerrel ; egyébiránt a marosvásárhelyi iparkamara is fog módokat találni arra, hogy a len- és kende.rvászonáruk és a remek, eredeti és tartós székelyszövetek piaczot kapjanak. A székelyföldi len- és kenderszövő-fonó iparnak éppen olyan jövője lehet, mint a hollandi, írországi és csehvászoniparnak.
Ezeket a körülményeket ajánlom az il tékes körök szíves figyelmébe. E. Keníényfy Katinka.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Meze/ Qyala.
Burgoiiyapermetezési kísérlet, # Mult évi julius hó 17-én illetékes helyről a következő sorokat kaptam: „Németországban nagy sikerrel használták a „dr. Aschenbrand" - féle „bordói port" a burgonyavész ellen való permetezésre. Van szerencsénk belőle 50 kg.-ot küldeni, kérve, hogy . azzal, 2—2 1 /2% oldatban permetezési kísérletet eszközölni szíveskedjék. A porok oldatának pontos elkészítését a csatolt használati utasítás írja le. Lekötelezne, ha a kísérleteket esetlegszemben a rézgálicz kísérletekkel végezné." A jelzett „dr. Aschenbrandt"'-féle bordói por julius végén érkezett meg. Nekem a kísérlet sikere ellen azon aggodalmam volt, hogy tekintve az idő előrehaladottságát a permetezés semmi eredményt sem fog mutatni. Ezen aggodalmamnak kifejezést is adtam. Mindazonáltal még is már előre jelezhetem, hogy a kísérlet, a melynél parallel rézgálicz u. n. bordói "oldatot is felvettem, teljesen bevált; a mely szerencsés körülményt csakis a kísérletre rendkívül kedvező időjárásnak tulajdonítok. Egyébként még a következő, a permetezés eredményére rendkívüli befolyással bíró momentumokra kell felhívni a figyelmet! Dr. Frank az eddig burgonyavész alatt ösmert betegséget két részre osztja és pedig: a burgonyáievélzet betegségére, a mely de Bary szerint a burgonyavész okozója is az u. n. Phytophthora infestans de By burgonya rothadása; második részben a tulajdonképeni gumó rothadására, a mely azonban nemcsak a Phytophthora infestans de By-lő\ eredhet, hanem eredhet a gumó rothadása a Bhizoctonia Solani, nemkülönben a Phellomyces sclerotiophorus, ugy a Fuoarium Solani nevű gombától, sőt okozója lehet a vajsavbakterium: Clostridium butyricum Prazm. meg a Tylenchus nem, alá tartozó nematóda férgek is. Mindazonáltal, hogy ez utóbbi rothadást okozók a burgonyagumón a közönséges életben nevezett burgonyavészt előidézhetik, még is abban különböznek a tulajdonképeni Phytophthora által okozott rothadástól, hogy azok a burgonya lombját, jobban mondva levélzetét nem támadják meg és igy tehát a levélzetről nem hatolnak le a burgonya gumóra. Csupán és egyedül a Phytophtora infestans az, mely először a burgonya levélzetét támadja meg" és csak bizonyos életfolyamat végeztével, levélhulás és lemosás következtében ragad át a gumóra és ott a tulajdonképeni burgonyarothadást okozza. Tehát mindenkinek, , aki permetezési kísérletekkel foglalkozik, a fenti körülményekkel kell számolnia és a netán gyakran előforduló negatív eredmények okát nem szabad a permetezés rovására hárítani. Mert gyakran megtörténik, hogy daczára annak, hogy permetezünk, a burgonya gumója erősen rothad.' Ezen rothadás oka azonban nem a Phytophthora, hanem Clostridium • vagy egyéb gomba is lehet. Sőt mi több, gyakran, kivált könnyen rothadásra hajló burgonyánál megtörténik, hogy daczára a levélzet intakt teljesen ép, rothad a gumó a fészekben, vagy a gumót kiszedve az a kamrában rothad. Itt is nem a' levélbetegség, hanem a fentemiitett egyéb okozók idézhetik elő a rothadást. Ezeknek előrebocsátásával áttérhetek a kísérlet leírására. Minthogy pedig már előre féltem, hogy a kísérlet tán nem fog sikerülni, hogy ez év se menjen veszendőbe, elhatároztam magam, kisebb parczellán a ljisérletet
K Ö Z T E L E K / 1901. MÁRCZIUS HÓ fi.
390
19. SZÁM. 11-IK É A F O L Y A M .
véghezvinni. Végeztem pedig 1040 Q-öl nagyságú parczellákon a kísérletet. A kísérlet teljesen bevált, azért, mert az imént leirt egyel) burgonyarothadást szintén előidézhető okozók nem léptek fel és igy a permetezés csakis és egyedül a Phytopthora infestans által előidézhető kárnak megakadázása tekintetében kipuhatolható volt. A kísérlet eredménye ím a következő: 2 1
g
l'i
kg. I. Dr.- Aschenbrandtféle porral permetezve II. Nem permetezve.. III. Bordói lével permetezve IV. Nem permetezve..
3 f f kg.
13,500 2 0 ' 5 % 10,700 19-7%
2767 2107;
13,100 20-7% 12,500 2 0 ' 3 %
2711 2537
Rothadt burgonyagumók egyik parczellán sem találtattak és igy nem "volt kimutatható" az, hogy a permetezés mennyiben védte meg a gumókat a rothadástól. Azonbarl, ha ezen a kísérletre mindenesetre nagyfontosságú körülmény'nem következett be, mégis a kísérlet teljesen sikerültnek nevezhető azért, mert először a terméseredmények oly szembetűnő különbséget adnak, hogy azokat nem negligálhatjuk, másodszor a mi a fő és ami a. kísérletekből nyilván kiviláglott : hogy a permetezés megvédi a bvrgonya-levélzeiet a Phytopthora infestans mfieziálásától és terjedésétől. A permetezés alkalmával julius 30. és 31-én a burgonyalevélzeten a jellegzetes fekete már itt-ott mutatkoztak, permetezés :pontok után a megpermetezett parczellákon nem terjedtek, holott a nem permetezett parczellákon tovább és tovább terjedtek, sőt egészen elfedték. A levélzet a nem permetezett parczellákon, kivált a II-ik parczellán teljesen megbarnult és lehullott, holott, a permetezett parczellákon a levélzet zöld szinét megtartotta és száron megmaradt. A levélzet, mint a növény vegetatív szerve ekén ti magatartásából magyarázható ki csak a kísérlet terméseredménye. ;r A dr. Aschenbrandt-féle bordói porból 21/2°/o-os lét készítettem és felhasználtam a fenti terület megpermetezésére 200 liter folyadékot. A rézgáliczoldatból szintén 21/2°/0-os léből 200 litert használtam fel1 és ezen területet egy ember .két nap alatt elvégezte. Elvégezhette volna egy nap alatt is, azonban a délfelé kerekedett szél a permetezés munkájában megakadályozta. Permetezés után augusztus 2-án 3"8 mm., 3-án 2*8 mm., 5-én 25'4.mm,, 8-án 3"6 mm. eső esett, ezután állandó szárazság-állott be. A nem permetezett parczellákon Phjtop'hthora rendkívül elterjedt, mig a permetezett parczellákon annak terjedése nem észleltetett sőt. mitöbb a lé a levélzetről sem lett lemosva. És az igazságnak tartozom azzal, hogy kijelentsem, hogy a dr. Asehenhrundi-frlc porból készüli /#m/«* jobban ragadt a levélzeten, mint a bordói lé. A dr. Aschenbrandt-féle por oldatával egyáltalán magam :is ezt tapasztaltam, 1 amint Linhart magyar-óvári tanár t. i. :. 1. Az oldatot elkészíteni igen könnyen s nagyon rövid idő alatt lehet. ..' 2. Az oldat erősen alkalikus hatású s vele 'a lomb gyenge leveleit még ügyetlen munkás sem képes leperzselni. 3. Az oldat kitűnően tapad s olyan esők, melyek a bordói Keveréket okvetlen lemossák, nem képesek a zöld részekről lemosni. A permetezés után uj levelek. képződése, már nem észleltetett a burgonya lombozatán és a burgonya permetezés előtt vagy 10 nappal teljesen elvirágzott. A burgonya csak egyszer- lett permetezve. Meg kell azonban jegyeznem, hogy bur-
33. ábra. Szilaj,
magyar bika. (Jármy Imre
gonyapermetezésre inkább erősebb oldatot használjunk, 2— 21/2%-os oldat ily konczentraczióban jobban védi a levélzetet, nem mosatik- le oly hamar, kivált nyirkosabb vidékeken és a levélzetnek nem árt. Tapasztalatom alapján inkább ajánlom a 3°/o-os, mint 2°/o-on aluli oldatot, kivált ha csak egyszer szándékunk permetezni. Permetezési kísérleteimet ez évben folytatom. ' Jattka Ferencz.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovács; Béla.
Kisvárdai tenyészállat-kiállit ás. Az a mindinkább szomorúbb, bizonyossággá váló körülmény, mely szerint a gazdaközönség az egyoldalú szemtermesztés mellett alig-alig képes gazdaságából jövedelemre szert tenni, már jó ideje érezteti abban nyilvánuló hatását, hogy gazdáink itt Szabolcsmegyében is hovatovább nagyobb gondot fordítanak egyéb
34. ábra. Gjöngjös, 4 éves magyar bika. (Forgách 'László tenyészetőből.)
19. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .
KÖZCÉLÉI,
1901. MÁRCZIUS HÓ 6.
397
állattenyésztés felé. A szép magyar fajta jószagot mindig szerette, meg is becsülte a szabolcsi gazda, meg is volt az érzéke és a szeme is ahhoz, hogy a tenyészetben a kellő irányt kövesse és azt következetesen érvényesítse is, de egy-két régebbi tenyészettől eltekintve, csak az utóbbi évek munkásságának volt. fentartva, hogy arra hivatott gazdáink közül mindtöbben foglalkozzanak az állattenyésztéssel. Az állattenyésztésnek á feltételei ugyszólván mind megvannak itt Szabolcsban és kiilönősen a vármegye északi részében, de hogy ezek a feltételek igazán érvényesültek, hogy a kereslet és a kinálat egymást megtalálták, hogy maga a kereslet élénkebbé lett s hogy — ennek folyamányaként — az ennek kielégítésére való vágy is fokozódott, abban nagy része- van a Sisvdrdavidé'/d Gazdalcömelc, amely a megmozdult gazdatársadalom ébredő tevékenységét felhasználva: a tiszta tenyeszanyag kellő érvényesitése, a fáradságot és áldozatot nem kímélő és buzgalmat kifejtő tenyésztők buzdítása és a végett is, hogy ezeknek a tenyésztőknek az állatok megfelelő értékesítésére alkamlat nyújtson, az 1898. év óta évről-évre minden tavaszszal, Kisvárdán ..vásárral egybekötött tenyészállatkiállitást rendez. Amikor pedig ezek a kiállítások a tenyésztők érdekeit szolgálják, megbecsiilhetetlen szolgálatot tesznek a köztenyészetnek is, mert kiválóan kedvező alkalmat nyújtanak a községeknek arra, hogy tenyészbika-szükségletiiket a legtisztább tenyészetekből fajtiszta állatok nagy csoportjából, közvetlen választás és összehasonlítás utján szerezhessék be. Ez a beszerzés a vásáron jelenlevő és valóban kiváló tevékenységet kifejtő kir. állattenyésztési felügyelők szakszerű tanácsa mellett megy végbe és maga az adminisztráczió gyorsa•35. ábra. Kondor, 7 éves magyar bika. (,SzaUnczy Bertalan tenyészetéből.) sága és alapossága is sokat nyer azáltal, hogy a felügyelők a községi szükséglet ellátását, az .gazdasági ágak müvelésére is. Ez a tSnekvés j és k&eeetleniil is—ahhoz, hogy gazdáink álta- állatni kedvezmények megadását és az egész ;bizonyára nem kismértékben járult — közvetve ] Iában fokozottabb figyelemmel fordultak az I adásvételi ügyletet ott a helyszínen 1—2 nap alatt lebonyolítják. A vásári kiállítások szükséges voltát már az 1898 évben rendezett első vásár sikere igazolta. Ez a siker 1899-ben tetemesen fokozódott, mert ez évben már 75 bika és 17 üsző volt kiállítva és e bikák közül ezen a vásáron 34 darab lett 17,900 koronáért eladva, 1900-ban 199 magyar fajta, 16 nyugati fajta, 1, 2, 3 • éves és idősebb bika, 20 üsző, 22 tehén volt j bejelentve és kevés kivétellel ki is állítva. A 2 j és 3 éves magyar bikák közül 45,000 korona I értékű adatott el. A tavalyi kiállítók névsorában [ ott láttuk, egyes kisebb tenyésztőket nem említve, gróf Forgách László, báró Horvát Ferencz, Harsányi Menyhért, Jármy Andor, Jármy Imre, Jármy Miklós, a jászóvári prépostság, Klár Gusztáv, Láng Zsigmond, Liptay Béla, gr. Majláth József, Nozdroviczky György, Nozdroviczky Kázmér, báró Podmaniczky Géza, Reizman Hermán, báró Senyey István és Szalánczy Bertalan tenyészetének állatjait.
36. ábra. Bismarck, 4 éves magyar bika. (Harsanyi Menyhert somi tenyészetéből.)
í'l ' *
1
? . ? :
. $ ' J;\; ' i
,-e; |s " ^
-/./
.
Bizonyára nem lesz érdektelen, ha a most emiitett tenyészetekből e sorok keretén bemutatunk egynehány éppen rendelkezésünkre álló ; tavalyi fényképet. A szakembert ezeken a kiállításokon nem- : , csak a tenyészetek számos, volta, hanem a ki| állított jószág szépsége és fajtísztasága is meglepte és nem lehet kétségünk aziránt, .hogy a helyes tenyészirány következetes érvényesítése *> mellett országos fontosságra emelkedik ez a vásár mindazok részére, akik tiszta magyar fajta jószágot keresnek. Kisvárdát központi fekvése kvalifikálja arra, hogy a magyar fajta jószág tiemutatásának és értékesítésének megszokott nagy piaczává váljék és szinte természetesnek találtuk, hogy 1899-ben és 1900-ban is a Máramáros-Sziget. tői egész Püspök-Ladányig terjedő országrészhői jöttek el a kiállításra azok, kik a kiállított jószág kiváló tulajdonságait és azt a nagy elő- -í| nyét megbecsülik, s hogy az itt tenyésztett ; a
1
KÖZTELEK,
398 jószág után kitűnő igavonó marhát nevel a gazda. Az eddigi tekintélyes anyagi eredmény és a nagy erkölcsi siker mellett a Kisvárdai Gazdakör teljesen jogosult bizalommal'tekint a f. évi vásári kiállítás elé, melyet — a nagy forgalom megfelelő lebonyolítása végett immár két napra tervezve — márczius 16-án és 17-én tart meg ugyancsak Kisvárdán. A kiállítás fáradhatatlanul buzgó elnökéhez, Szalánczy Bertalanhoz eddig beérkezett bejelentések már is meggyőződést nyújtanak a fejlődés igazán örvendetes haladásáról és arról, hogy az ezévi kiállítás ismét egy nagy lépéssel közeledik azokhoz a közezélokhoz, melyeket az ezekkel harmonikus gazdasági magánérdekek mellett — a kiállítás szolgál. A kormány is érdeklődéssel kiséri ezeket a vásári kiállításokat és épen a kormány által adott bár igen szerény — segélyösszegek teszik — a kiállítás tetemes költségeit viselő — Gazdakörnek lehetővé, hogy a kiállított kiválóbb jószágok után, — megfelelő bírálati eljárás alapján, — dijat adjon és hogy a díjazott jószágok pásztorait is jutalmazza. Díjazza e mellett a Gazdakör a kisgazdák által a czélból felhajtott üszők arra érdemes példányait is, ez uton is fejleszteni óhajtván a köztenyészetet. Mindezek mellett még egy nagy czélt szolgálnak ezek az itteni vásári kiállítások: egy-két napra egybegyűjtik 5—6 vármegye uri közönségét; egy egész nagy vidék gazdatársadalmát. Közös czélban, közös munkára egyesitik azokat, a kik közösek a gazdasági érdekekben és a kiknek — talán épen ezért — közös a küzdelmük is. A siker erősiti — a még mindig fogyatékos — önbizalmat és e siker fokozására irányuló közös vágy valóságos élő szervezetet teremt gazdáink közt. Az ébredő erő öntudata az a mi tettre sarkal, a látható siker az ami buzdit. Ez az öntudat és ez a siker az, ami ezt a szervezetet élővé, erőssé ós a jövőre váró nagy feladatok megoldására igazán képessé teszi. J V. L.
NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Cserháti Sándor.
Gyapottermesztés hazánkban. Löbl Mátyás, Bécsben élő hazánkfia a napokban egy dolgozatot nyújtott be az OMGE.hez a gyapottermesztésről azzal az óhajjal, hogy e kérdés felvetésével a gazdáink érdeklődése is felköltetvén, ézen ipari növénynek nálunk történő meghonosítása és termesztése tekintetében a kísérletek megejtetnének. Valójában a kérdés nem is olyan exotikus, mint az talán a laikus szemében az első tekintetre látszhatik, mert ha különösebben figyelembe veszszük azt, hogy a termesztésnek talaj és éghajlati viszonyaink megfelelnek és figyelembe veszszük azokat a jelentékeny előnyöket, amelyek ezen uj termesztési ág meghonositával és a termesztés kívánatos sikereivel együttjárólag reánk háramolnának, — mindenképen indokoltnak kell tartanunk, hogy e kérdés iránt a méltán megérdemelt érdeklődéssel viseltessünk. Egy oly iparnövényről van szó, a mely hatalmas értékösszegekben dominálja úgyszólván az egész világot. Az angol textilgyárak Amerikából behozott évente átlag 3 millió bál gyapotot (á 510 font súlyban) dolgoznak fel; mely angol textilgyártmányok exportált mennyiségének értéke tavaly 35.310,809 font sterlinget (647.459,416 koronát) képviselt. Magyarország gyapot- és gyapotáru-behozatala tavaly is közel 200 millió koronára rúgott. Már ezek a számadatok is elégségesek. volnának ahoz, hogy a gyapottermés kérdését tovább is feszegessük és ha már ismerjük a termesztés módjait, előnyeit, tudjuk azt, hogy a termesztés előfeltételeivel talán rendelkezhetünk is, kell hogy impulzust merítsünk ahoz, hogy a részletkérdésekkel közeebbről is megismerkedjünk.
1901. MÁRCZIUS HQ 6.
19. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .
Az amerikai jelentések szerint a szükség- eredménynyel a termesztést meghonosítsák. letnek jelentékeny emelkedése folytán a gyapot- Maygarországra nézve fontosak azok az eredárak is már jó ideje állandóan emelkednek mények, amelyeket az orosz állam első kísérdaczára annak, hogy ma már Oroszországnak leteivel Taskend-ben elért, mely eredmények a mienkhez hasonló éghajlati viszonyok alatt alapján a Krímben és Kaukázusban is történálló vidékein igen jelentékeny gyapotmennyi- tek kísérletek, még pedig kiváló eredményekségek termeltetnek. Ebből pedig az következik, kel, hogy az állami kísérletekből csakhamar a hogyha nálunk a termesztési kísérletek biztató gyapotnak általános mezőgazdasági mivelésére eredményei után a termesztés meghonosítható tértek át, ugy hogy ma Oroszország gyapotlesz, a termelt mennyiségek jó árakon való ér- mivélése domináló színvonalon áll és fedezi tékesítése kérdés tárgyát nem fogja képezni nagyszabású textiliparának összes anyagszükannál kevésbé, mert nem lesz hiány hazai fel- ségletét. Nem csekély jelentőségű reánk nézve dolgozó telepekben sem, a melyek fölös szám- az a körülmény, hogy 1862—64-ben két éven mal fognak létesülni, hogy a hazai szükségleten át egy Budán lakott Werther Nándor nevű hafelül a Kelet szükségletét is tőlünk, a mi hazai zánkfia a Csepel-szigeten a szabadban ültetett gyapotmivelésének termékével oly kiváló eredtermelésünkből fedezhessék. A termesztésre bizható jel az, hogy ményeket ért el, hogy a hamburgi 1864-iki hazánkban már 1862—64-ben történtek (a nemzetközi kiállításon általános csodálatot kelCsepelszigeten és a volt határőrvidéken) fel- tett a magyar gyapottal; ugyanilyen eminens tűnést keltő eredményekkel kísérletek, melyek eredményeket ért el 1864-ben Zelezny iskolavalószínűleg csak azért maradtak abba, mert igazgató Mitroviczán, aki a Dunamentén és az az akkori viszonyok között a feldolgozó tele- akkori katonai határőrvidéken termesztett napekkel a kellő összeköttetés nem volt meg- gyobb mennyiségű gyapotot. Dalmácziában is teremthető. Tény az, hogy a mai értékesítési termesztettek 1862—64 években gyapotot ésdr. viszonyok mellett a gyapottermesztés a dohány- Molin tanár jelentése szerint ott, ahol gyapot termesztésnél jóval jövedelmesebb és tény az, termesztetett, a talajérték az azelőtti, forgalmi hogy a gyapotnövénynek mellékterményei és árak 2 és felére emelkedett. Itt a perzsa felhulladékai a gazdaságban is jól értékesíthetők. földről származó és az egyiptomi maggal kísérMinthogy pedig nem valószínű, hogy a leteztek először 1862-ben, az első évben gyentermesztésre irányuló kísérletek meddőek ma- gébb, de a második évben nagyon biztató radnának, az „OMGE" Löblnek munkálatát ér- eredményekkel; a termesztési költségek a dodemesnek találta arra, hogy arról növényter- hánytermesztés költségeivel egyenlő arányban mesztési szakosztályának előterjesztést tegyen. állottak, de négyszeresen nagyobb jövedelmet hoztak a tengeritermesztésnél. A szakosztály e hó 9-én tartott ülésében nem foglalkozott ugyan hivatalosan a kérdésnek A növényről magáról szólva, kiemeli Löbl, beható tárgyalásával, mert közelebbi előtanul- hogy Amerikában is, ahol a megfelelő meleg mányok és kísérleti eredmények ismerésének éghajlat megvolt, erély és nagy áldozat' kellett a hiányában a tárgyhoz érdemlegesen hozzászólni mivelés meghonosításához. Nem az akklimatinem is lehetett, de figyelemmel az ezen uj ter- záczió képezi a termesztés főtényezőjét a megmesztési ág meghonosításához fűzött érdekekre, honosításnak, hanem a türelem, erély és áldoelhatározta, hogy felterjesztést intéz a földmi- zatkészség, melylyel az emberi akarat a termévelésügyi m. kir. miniszterhez a kérdésnek be- szet hiányát pótolni képes. Ezt a különböző kulható tanulmányoztatása és a kísérletek" meg- turák eredményei igazolják is. Az ember művéejtése iránt. szetének sikerül a trágya'vegyi összetételeivel a 1 A tárgynak különös érdekességénél fogva" talajnak a kellő táperőt megadnia, igaz ugyan, felhasználom ezt az alkalmat, hogy Löbl tanul- hogy az emberi tudás nem képes a klimatikus mányából a gyapottermesztésről az érdeklődők- viszonyokat befolyásolni, de sikerült a magot, akklimatizálnia és épigy sikerült a növénynek nek egyet-mást elmondjak. Löbl előrebocsájtja, hogy habár a mai vegetáczióját hosszabb vagy rövidebbb időre korszaknak az agrikultura fejlődésére hatalmas megszabnia. segédeszközök állanak is rendelkezésére, ennek Fentartható az az állítás, hogy a gyapotellenére csaknem minden államban konstatál- növény a magyar földhöz és klímához szoktatható a fokozatosan gyengébb jövedelmezőség. ható és hogy a kivánt minőség és mennyiség A magyar mezőgazdaságot is ért e jelenség is elérhető, ha a megfelelő magot szerencsésen érezhetőbb nyomokat hagy maga után, nálunk választottuk. agrárállamban, semmint oly államokban, ameA termesztés súlypontja hazánkra nézve lyeknek fejlődöttebb ipari élete a jövedelmező- két problémának megoldásában fekszik. ség visszaesését elviselhetőbbé teszi. A gazdaA gyapotnövénynek az elvetéstől teljes középosztályra nézve is rendkívül fontossággal beéréseig — az időjárások szerint 6—7 hónapi bír a gyapotkultura, amely még a háziszövő- időre van szüksége. Vegyük a márcziustól szepszéknél is jó jövedelmekkel biztat. temberig terjedő időközt. Az első probléma: a fiatal növénynek Ázsiában, a gyapotnövény őshazájában a védelemnyujtása a változékony hideg-meleg tagyapottermesztést a legrégibb idők óta űzik, az európaiak az amerikai gyapotnövény első hireit vaszi időviszontagságok behatása ellen. Bebizonyított tény az, hogy a gyapotnövény Columbus idejében kapták, mely időben ott e növény vadon tenyészett. De csak 1620-ban még a magyarországi tavaszi temparáturánál létesítették az első termesztőtelepet, a Missisippi alacsonyabb temparatura mellett is díszlik, de partjain. 1741-ben egy svájezi telepes termesz- csak akkor, ha ez a tempatura meglehetősen tette a gyapotnövényt nagy kiterjedésű telepein egyenletes. Hirtelen időváltozásokat hidegrőlés ennek utján jutott az amerikai kultura ér- melegre és viszont — mint ez nálunk márczius vényesülésre.: 1742-ben már megkonstruálták az és áprilisban általános — a gyenge gyapot első magfejtőgépet és ezen évben meg is kez- növény elbírni nem képes. dődött már a gyapotnak kivitele Angliába. Á másik probléma: a növény vegetáczió• Társulatok létesültek a gyapotkultura vé- jának megrövidítése, hogy a teljes beérés eldelmére és fokozatos emelésére, nagy megeről- érhető legyen. tetésekkel és éveken át tartott gondos munHa a márczius-április időjárások a nökálkodással sikerült a nehézségeket legyőzni, vény fejlődését gátolják, akkor természetszerűmig végre a polgárháború lezajlása után. az leg nemcsak befolyásolva van a növény teljes állandó kormány maga a legnagyobb buzgalom- megérése is a szeptemberi hűvös, sőt deres mal támogatta a gyapotkultura fejlesztésére tempaturától, hanem a teljes beérés egyenesen irányuló serény törekvéseket s ennek a nagy- lehetetlenné válik. szabású munkálkodásnak tulajdonítandó az Erről kell tehát tennünk. amerikai gvapotmivelésnek hatalmas fellendüMindkettőtől megóvjuk a növényt, ha azt lése és mai óriási gyapotkereskedelme. melegágyakban vetjük, ott megerősödését elősegítjük s igy gyorsabb végetáczióját is előAmerika jelentékeny eredményei az összes \ államokat arra serkentették, hogy több-kevesebb segítvén, beérési idejét is megrövidítjük. A pa-
19. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 6.
li'mtázással elérjük egyúttal azt is, hogy a mag 5. Gossypium herbaceum. Északamerika, a talajhoz és éghajlathoz gyorsabban alkal- Florida partvidék. mazkodik. 6. Gossypium barbadeuse, Északamerika, Yetés. A melegágy földje abból a talaj- Georgia és Délkarolina partvidék, Sea szigetek. ból veendő, amelybe később a növény kiül- Tengeri gyapot. tettetik. Trágyázásra jól érett istálló-trágya 7. Gossypium hirmtum. Északamerika, veendő. Missisippi és Louisiana. A föld tengerisóval vegyítendő Vioo arány8. Gossypium herbaceum. Tinnivellygyapot. ban (1% só 100% földhöz). Madrasi elnökség. Keletindia. A mag egymástól 10 em. sorokban és 9. Gossypium herbaceum. Sevegali mag; közökben ültetendő el. franczia koloniák. Északnyugatamerika. Minden magfészekbe egy mag vettetik. A 10. Orosz mag. A Krímből és Kaukázusból. magnak a melegágyba elültetése ápril 1-én kezMindé fajták' 1%—2 méternyi magasra dődjék. 6—8 nap múlva az első levelek ki- nőnek és 7—10 magtokot hoznak. hányják fejüket. Május 15-én nedves időjárásKiültetés. Mint már említtetett, a kiültetés ban a kiültetés foganatba vehető. Junius 10. csak nedves időben történjék. A palánta földdel táján bekövetkezik a virágzás és 2 napig tart a együtt emelendő ki a melegágyból és a kiültelevirágzás; 40—42 nappal később — tehát téskor mélyebbre helyezendő, mint a melegágyjulius 22. táján megkezdődik az érés — és ban állott. Széles mélyedések készítendők a minthogy a tokok érése fokozatosan folyik le, talajban, a melybe a növény elhelyeztetvén, a szedés (aratás) is további 3—6 hétig tart el. "földdel gyengén felhalmozandó. A növények 80 A melegágyból történt kiültetés előtt a cméteres sorokban egymástól 60 cméteres növény meleg napokon a friss levegőhöz szok- közökben ültetendők el. Ajánlatos két-két sor gyapot közé két-két sor tengerit ültetni (ászéitatandó. Trágyázás: A trágyanemek beszántás tól. való megvédés miatt). előtt egyenletesen teregetendők el. Minden a Mivelés. Mihelyest a növény uj ágyában humuszképzésre alkalmas trágya felhasználható. életrekelt, kapálható és földje .lazítandó; . ez -Ott, a hol a tengerpartvidékeken a talaj sótar- nagy gonddal történjék. A többi mivelési muntalmú volt, a gyapotnövény legszebben diszlett; kálat (kapálás, feltöltés) a tengeriével teljesen az ebből eredő tapasztalat szerint is l°/o-nyi(?) azonos, de nagyobb gonddal és elővigyázattal sómennyiség hintendő nálunk a trágya leszán- eszközlendő, mint ez nálunk a tengerinél szotása előtt a trágya fölé. A só közrehatása a kásos. Gaznak felburjánozását a gyapotnövény növény megerősödésében és a szükséges nedves- nem tűri meg. Mihelyest azonban a növény ség megkötésében nyilvánul leginkább. gyümölcse fejlődik, minden további kapálás és Előmunkálás : A gyapotnövény mint egy- tisztítás beszüntetendő. nyári növény rendszerint fordában talajkimélő Ha a növény tulbuján nőne, a fatörzs elővetemény után vetendő; de nagy gond for- épugy, mint a mellékágak lehegyelendők. Az dítandó a talajnak kellő előkészítésére is. A alsó levelek, melyek rothadásnak indultak, leszenövény nedves, vizáteresztő, jól porhanyitott dendők. A növény különben is szereti a világostalajba és erős szelektől védett helyre ültetendő ságot és levegőt. ki. Mélyen menő gyökérzete miatt (mint bokorHa a magültetés ápril 1-én megkezdődött, növény) mélyszántást igényel.' Mely és jó őszi ugy junius 10-e táján az első virágok már szántás után a tavaszi szántás nem okvetlenül mutatkoznak is. A levirágzás rövid ideig tart. • •szükséges; elég a jó boronálás; ez után egy- Reggel kinyilik a bimbó, délután bezárulnak a mástól 80 cm.-nyi távolra eső — nem mély — koronalevelek és naplemente után egészen barázdák (vetősorok) huzandók. Ha pedig az bezárulnak a szirmok. A második napon •őszi szántás marad el, akkor tavaszszal egy ez ismétlődik; ezzel a levirágzás lefolyt. mélyitő (keresztbe) szántást végzünk, a földet A virágzás alatt a bimbók különböző színjól megboronálván meghuzzuk az egyenes árnyalatban mutatkoznak a rózsaszín és bíborbarázdákat. piros változataiban. Az apró tokok gömsárgásakká Mag: Magyarországra nézve legalkalma- bölyödnek és érésnek indulva, sabb a káposztaszerii egyévü gyapotkulturát válnak; nemsokára félig meghasadnak és virágmivelni. A különböző válfajok a különféle zás után 6 hétre bekövetkezik a megérés, a talajminőségektől, klímától és a növény mivelési mikor is a tokok megnyílnak és pompás gyamódjától függnek. Haberland szerint a déli potpelvhek válnak láthatóvá. vidékekről északibbra átvitt magvak gyorsabb Szedés. A gyapot szedése, miután a tokok fejlődésképességgel bírnak, a miből az. követ- is fokozatosan érnek meg, időközönként törtékezik. hogy ez esetben rövidebb tenyészidőnek nik. Legelőször az alsó ágak tokjai érnek meg kell következnie. Ugyanezért ajánlatos, ha a teljesen. A szedés és begyűjtés nem kezdőddéli vidékekről származó magvakkal az ország hető meg előbb, mig a tokok egészen meg nem délvidékén és északibb részén is egyidejűleg nyíltak. tétetnek kísérletek. A Duna és Tiszamentén, Könnyed húzással a gyapot a kézben maaz ártérben és homokos talajokon a gyapot- rad. A mag a gyapotban van. A tokok és levénövény valószínűleg jól fog tenyészni. A mag lek a száron maradnak és a gyapottal nem szaszép, tömör (vastag!) legyen és az utolsó ter- kitandók le. A munkás övbe dugott zsákba mésű középső tokokból kell válogatva lennie. szedje a gyapotot. A begyűjtött gyapot megKiválasztás előtt tegyük a magot 10 órára tisztítandó és védett helyen vászonra terítve langyos vízbe, a melybe egy kevés tengeri sót 1—2 órán át a napon szárítandó. A tisztaság is tehetünk a megdagadó magnak gyorsabb és minőség jórészt a gyors szedéstől függ. •csiráztatása végett. A viz felszínén maradó Szél és eső megárt a gyapotnak. A virágzás magtokok üresek, tehát csiraképtelenek. A vető- szerint ajánlatos két minőség szerint különmagvak konzulátusaink utján szerezhetők be. választani a gyűjtött gyapotot. A következő származású magvak ajánlA késő időben még meg nem ért és fel hatók a kultiválásra. nem nyílt tokok leszedendők és félig felnyittat1. Barna egyyitomi gyapotmag (Gossypium 'ván, alkalmas helyen legalább 16o C. melegben herbaceum) Zagasig Mansurah és Behara kerü- elhelyezendők. Meleg napokon e tokok a napra letekből. is teendők. 2. Smymai (Gossypium herbaceum) Levante A begyűjtött gyapot nedvesség ellen megkerületből és a görög szigetekről. . védendő, miért is sekély rétegekben helyezendő A kereskedelmi forgalomban e két fajta, el. A gyapotban levő mag magfejtő géppel szeigen becsesnek tartott gyapotnak neve: macodendő ki. gyapot. Termés. A' gyapot' jövedelmezőségére 3. Gossypium ehinensis, Északchina kerü- nézve különböző adatokat találunk; leginkább letből. a növény fajtája befolyásolja a hozam mérvét. 4. Gossypium lierbaceum Algírból (e Icét Braziliában az átlagos (magtól tisztított) hozam fajta becses különösen rövid tenyészideje miatt.) mennyiség 1800 fontra rug hektáronként. Algír-
399 ban 1500 font. A magjától megtisztított gyapot körülbelül 2/a magot és % gyapotszálat ad. A mag igen jó takarmányt ad a szarvasmarhának, sertésnek és baromfinak egyaránt. Olajtartalma 20—40°/o között váltakozik. Gyapotmivelő államokban ezért nagymérvű olajipart is űznek. Az olaj élelmi és gyári czélokra használtatik fel. A kivont olaj után a hulladék szappan gyártásra és olajpogácsának készül. A növény kóróját papírgyárak szívesen veszik. A gyapot szállításra ugy készíttetik elő, mint nálunk a kender (préselve) és igy is juta kereskedelembe. Egyéb megjegyzések : A gyapottermesztés kiterjed: Északamerikában az északi szélesség 35»-ig, a Missisippin az északi szélesség 17o-ig, az amerikai keleti partvidéken az északi szélesség 32o-ig, a Krímben és Asztrakánban az északi szélesség 45o-ig. Galveston fölött, Texas partvidékén szintÜgy Floridában, ahol a gyapottermesztés, igen nagy kiterjedésű területeken űzik, nagyszámú német, osztrák és magyar kivándorolt foglalkozik a gyapotmiveléssel; ugyanezért ajánlatos ilyen kivándorolt munkásokat, a kik a termesztés minden csínját-bínját a gyakorlatból is ismerik már a megejtendő kísérleti munkák végzésére hazahozatni, hogy igy a kísérleteknél már tapasztalt és gyakorlott munkásunk legyen. A kísérletek megejthetők volnának: M.-Óváron, Keszthelyen, Kecskeméten, Adán, Csákován, Komáromban, Pápán, Jászberényben, Hód-Mező-Vásárhelyen, Karczagon, Kassán, Debreczenben, Kolozsvárott és SzentImrén.*) Közli: I.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 172. kérdés. Egy hétéves saját nevelésű bivalyom hat hete hogy megellett, a teje nem akar megaludni, próbáltam kisebb s nagyobb melegben, mind hasztalan; a tej felét feladja, az alja hig csipős keserű, a tejfele hasonlóképen undorító szagú a vaj is • nehezen válik, az is szagos és használhatatlan, a legmesszebb menő tisztaságot vettem igénybe ugy az istállóban, valamint a szűrő edényeknél, de mind hasztalan. A bivaly eledele a legjobb száraz lóhere átváltoztattam réti szénára, ugyanaz az eredmény, sokszor volt fejős bivalyom, de ezt soha se tapasztaltam. Ellenben a frissen fejt tej azonnal felforralva a legkitűnőbb és egészen élvezhető. R. 173. kérdés. A kezelésem alatti gazdaság 2C0—250 db anyajuhai után évenként esett bárányokból 15—25% elhull vérhasbetegségben. A betegség 1892. évben lépett, fel anyájban, azelőtt soha az itteni bárányokból tömeges elhullás nem volt. 1892. évtől fogva azonban minden évben hull el az egészen fiatal bárányokból, hol több, hol kevesebb a fentirt mennyiség között variálva. Anyabirkáink szép nagytestű finom gyapjas merinók, melyek nyáron száraz, kavics altalaju fensiki legelőn élnek, télen pedig jóminőségü baltaczim vagy zabosbükköny, tavaszon szalma és szoptatási idő alatt répa vagy burgonyával takarmányoztatnak, télen-nyáron a lehető legjobban élnek, ennek megfelelően erőteljesek is ugy az anyák, mint a bárányok. Beltenyésztés a|nyájban nem űzetik, mert a kosok vagy az uradalom más gazdaságaiból hozatnak vagy idegen nyájból vásároltatnak, tehát az abból származható elsatnyulásra sem vezethető vissza a baj, amint azt már többektől hallottam. De meg az uradalom többi gazda(« E czikkben kifejtett nézetekkel nem értek egyet azért véleményemet a gyapottermesztésről .hazánkban egy külön czikkben fogom elmondani. Rovatvezető.
394
ságában a bárány-vérhas nem uralkodik, noha a tenyésztési eljárás ugyanaz, mint itt. Utóbbi időben az itteni anyabirkákra — &űvel az összes bárányok pecsenyének adatnak el — angol kosok használtatnak, reméltem tehát, hogy ezen durvább, tehát erősebb szervezetű állatok után esendő keresztezések erősebbek lesznek s a bajnak jobban ellenállának, sajnos, most is éppen ugy uralkodott a vérhas, mint azelőtt. Korán elletünk, ugy hogy többször az éllési időben még oly enyhe idő járt, hogy meghűlésről szó sem lehetett, mégis fellépett a baj, tehát teljesen meg vagyok győződve, hogy a fertőző bárány-vérhassal van dolgom, annál is inkább, mert a betegedés és elhullás teljesen oly tünetek között foly le, mint azt a lap 17. számában dr. Marék József ur leirta. De meg kezeim között van a m. kir. állatorvosi akadémiai körbowztani osztályának- értesítése is, hova egy hullát küldöttem be bonczolás és a betegség megállapítása végett. Egy körülményt azonban említésre méltónak tartok, amennyiben erről eddig nem hallottam, t. i. nyájunkban a vérhas soha sem lép fel az ellés kezdetén, hanem az ellés végefelé, hol előbb, hol utóbb s az elhullások száma is aszerint alakul, amint a baj előbb vagy utóbb lép fel. Többnyire tehát azon bárányok hullanak el, melyek utóbb s lassan egymásutánban születnek. Az első tömeges ellésből ritkán van elhullás. Sokat hallottam és olvastam már a bárányok vérhasbetegségének megszüntetésére ajánlani, sajnos egyesetben sem hivatkozott ajánló arra, hogy az ajánlott szer és eljárással valahol már eredményt is értek el s hogy vele megszüntették a bajt; pedig ez volna kívánatos. Én is sokat végrehajtottam az ajánlott eljárásokból, de eredménytelenül s én nem is csudálkozom < azon, tekintve, hogy majdnem lehetetlen alaposan fertőtleníteni az anyákat, pedig szerintem csakis ezek utján terjed a báj, mert az itteni megfigyelések, szerint a bárányok legtöbbje elhull az ellető ketreczekben, tehát még mielőtt egyéb állattal, mint az anyjával érintkezett volna. Oly tárgygyal, melytől a fertőzést kaphatta, nem jön érintkezésbe, mert oly ketreczbe, melyben beteg bárány volt, ismét nem lesz bárány téve, mielőtt alaposan nem fertőtlenittetett.
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 6._
vastag és igen buja volt, azonban szemet alig adott 4 mázsát 1200 •-ölenként. Az elmúlt évben tengeri és répa volt benne igen jó eredménynyel. A földet őszszel nem szántottam fel, csak azért, hogy tavaszszal, minthogy az altalaj, viz következtében rendesen csak április utolján vagy május elején munkálható, nagyon el ne dudvásodjék, mit leszántva még inkább kövéríteném a földet. Kérdem, vethetek-é oda tavaszszal árpát vagy pedig ajánlatosabb lenne zabot. Nem-e fog ez is megdűlni és adhat-e megfelelő magtermést. Megkisérleném belőle néhány holdat lenmaggal bevetni, ha esetleg az jobban sikerülne. Kérném ez iránt szives útbaigazításukat. F. D. 178. kérdés. Egy 60 holdas, az elmúlt évben őszi buzatarlót a tél folyamán igen jó istállótrágyával meghordattam. A föld felsőföld helyenkint gyengén szik végyületü. Vethetek-e abba tavaszszal sörárpát, vagy czélszerübb lenne tengerit? F. D. 179. kérdés. A Maros áradásának — mely meglehetős gyakori, majdnem évenkénti — kitett 8—14 napra terjedő vizalatti — gazdag humuszos-homok talajra állandó rét beállitásához minő fümagkeverék és minő arányban? kat. holdanként mennyi? volna legsikeresebben elvetendő? . Sz. G.
Felelet, Bivalytej elváltozása. (Felelet a 172. sz. kérdésre.) A bivalytej elváltozásának okát csak a tej kémiai és bakterológiai vizsgálata és a bivalynak állatorvosi vizsgáláta által lehetne biztosan megállapítani. Valószínűnek tartjuk, hogy a bivalytehén valami tőgybajban szeaived s a tejbe oly baktériumok kerülnek, a melyek alkalilmssá változtatják a tejet. Elzen tej, valamint az abból készült vaj és egyéb termékekaz egészségre is veszélyesek lehetnek. A bivalytehén megvizsgáltatása állatorvos által mindenesetre ajánlatos. Székely Salamon.
Bárányok vérhasa. (Felelet a 173. sz. kérdésre) Az újszülöttek vérhasa ellen, tekintettel annak fertőző és ragadós természetére, csakis a kellő gonddal és ismételten végrehajtott fertőtlenítéssel, valamint szigorúan keresztülvitt elkülönítéssel lehet sikeresen védekezni. Az erre vonatkozó irányelvek e lapok hasábjain már Minthogy pedig itt a gyapjút háton mos- ismertetve voltak. Miután á teljesen megfelelő suk, mely alkalommal az esetleg az anya külső elkülönítés a helyi viszonyok miatt rendszerint részén maradt fertőző anyag lemosódik, a leg- nagy nehézségekbe ütközik, illetőleg nem hajvalószínűbb, hogy a fertőzés még az anyaméh- tatik végre a kellő gonddal, ennélfogva az egyszer kitört betegség rendszerint nem is szűnik ben vagy a sziilő-uton történik. meg az elletés befejezéseig. Ez utóbbi okból A fentieket előre bocsátva, tisztelettel sokkal czélszerübb és könnyebb is a betegség kérem a gazdaközönség köréből azokat, kiknek kitörését megakadályozni, az illető istállónak gyakorlatában a bárány-vérhassal már dolguk többszöri tisztogatása és alapos fertőtlenítése s azt sikerült megszüntetniük, legyenek szívesek által, különösen az etetés megkezdése előtt. az alkalmazott eljárást, lehetőleg az ottani viDr. M. J. szonyok vázolásával, e helyen közölni, hogy Cselédek jutalmazása. (.Felelet a 174. sz. azt alkalmazva, hasznát vehetnők. kérdésre.) Cselédek jutalomban való részesítése Védeny. D. J. végett forduljon az ottani gazdasági .egylet tit174. kérdés. Kérem a szerkesztőséget, kárához, mivel a gazdasági egylet van hivatva legyen szives velem tudatni, hogy azon cselé- ezirányban előterjesztést tenni a földmivelésdek, kik 13—14 évet töltöttek egy uraságnál ügyi minisztériumnál és ott becses kérdésének egy huzamban, részesülhetnek e kitüntetésben ? részleteire is kimerítő felvilágosítást méltóztatik és kaphatnak-e jutalmat? és hová kell azért nyerni. p. folyamodni? ' F—r. Legjobb takarmányrépa. (Felelet a 175. 175. kérdés. Melyik a hazánkban eddig sz. kérdésre.) Legjobb takarmányrépa egyáltalálegjobban bevált takarmányrépa? Milyen az ban nem létezik, mert a klimatikus talaj stb. úgynevezett „óvári" répa? J. L. viszonyok szerint, hol az egyik, hol a másik- répa 176. kérdés. Homokluczerna, medicagó bizonyul többetérőnek. Az óvári répa a Cres-' média kőzépminőségü homoktalajban őszirozsra tensen-féle Vollendung répából származik. Mavetve jól tenyészik-e? S. D. gyar-Óvár vidékén ez a legtöbbet érő répa, de 177. kérdés. A Tisza közvetlen közelében más vidékeken is jónak bizonyult. Előnye, hogy a gát mellett egy 35 holdas táblám van, a bőven terem, tömött a husa és jól eltartható. mely a Tiszának ezelőtt többszöri kiöntése, Magja megszerezhető gróf Teleki Arvéd drassói utóbbi években csak átszivárgása folytán, több- uradalmában. Cs. S. ször viz alatt volt.' 1895 év óta a viz nem Homoki luczerna. (.Felelet a 176. sz. kér„háborgatta, azonban semminemükalászos növényt désre.) A homoki luczerna kőzépminőségü homoknem tudok rajt termelni. Kísérletet tettem őszi talajon elég jól díszlik és őszi rozs közé tavaszbúzával, rozszsal, tavaszi búzával és mindegyik szal elszórható. Csak az a baj, hogy igen gyönyörűen fejlődött a szemképződésig. Szalmája nehéz valódi homoki duczernamagra szert tenni.
1,9. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M . A legtöbb esetben közönséges luczerna magját kapja az ember homoki luczerna helyett. Cs. S. Trágyázás szuperfoszfáttal egymagában. (:Felelet a 177. sz. kérdésre) Olyan föld, a melyen a gabona virágzásig igen szépen áll, azonban ennek daczára csak silány magot terem, hazánk több vidékén található. E jelenség oka, hogy a talaj igen sok nitrogént és ehhez viszonyítva kevés foszforsavat tartalmaz. Az ily földeken gabonát csak az esetben lehet eredménynyel termelni, ha kat. holdanként 125—150 kg. szuperfoszfátot alkalmazunk. Az ilyen talajokon szokott az egymagába alkalmazott szuperfoszfát legnagyobb hatást mutatni. Egy má- sík módja az ily talajok megjavításának, hogy rajtok egy ideig a fölösleges nitrogént jól megtűrő és a talajt zsaroló növényeket termesztünk. Ilyen növények: repcze, tengeri, napraforgó, kender, takarmányrépa. Megjegyzendő azonban, hogy a mondott viszonyok között egy magában adott szuperfoszfáttal ezen növények termését is jelentékenyen lehet fokozni. Cs. S. Sörárpa termesztése. (Félelet a 178. sz. kérdésre). A sörárpa termesztésénél szabály, hogy azt nem szabad frissen trágyázott földbe vetni, mert különben az árpa üveges törésű lesz, már pedig a sörárpának egyik kelléke, hogy az porhanyó, lisztes törésű legyen. Az Alföldön különben sem terem szép minőségű sörárpa, annál kevésbbé, ha azt friss trágyás földbe vetik. A felhozott okokból feltétlenül helyesebb eljárás lesz az illető talajba tengerit vetni. Fümagkeverék homoktalajra. (Félelet a 179. kérdésre.) A kérdésben jelzett viszonyoknak megfelelőleg és feltéve, hogy a homoktalaj nyáron is elegendő nedvességet tartalmaz, a következő fümagkeverék lenne ajánlható: százalék . kg. Alopecurus pratensis .. 25 = 4'27 Avena elatior .. .. .. 17 = 9'19 50% Dactylis glomerata . . . . 8 = 2"66 Lolium perenne .. .. 10 = 3'25
20% {
Poa pratensis Agrostis stolonifera.. Trifolium repens .. Lotus corniculatus .. Összesen .
.. .. ..
10 10 10 10 100
= 1'08 --— 0'48 = 0'80 = 0'81 « • 22-54
Ezen fümagmennyiség 1 kat. • holdra és pedig felülvetésre van kiszámítva. Azon esetben, ha a rét most lesz újra beállítva, akkor 50%-kal, azaz az itt jelzett mennyiségek felével több veendő minden egyes magféleségből. Baán Lajos.
IRODALOM. Állatorvosi közszolgálat. Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900: XVII. t.-cz. és végrehajtására kiadott 95000/900. sz. rendelet magyarázata. Irta dr. Koós Mihály földm. miniszteri s.-titkár, (Kapható szerzőnél.. Ára 5 korona.) Alig mult el 12 éve annak, hogy az állategészségügy a közegészségügytől elválasztva, önállóságot nyert s az ügynek első alapkövét rakták le az 1888. évi VII. t.-czikkben szakavatott kezek; máris erős falakkal épül tovább s tért foglalva erősödik s emelkedik. Az állatorvosi közszolgálatról szóló törvény hatalmas, korszakot alkotó „alkotása" a földmivelésügyi kormányzatnak. Az 1900. évi XVII. t.-ezikk ledöntötte a régi széfmálló bástyát s erős várfalat emelt helyette. Kell hogy hazánk népe bizalommal s önérzettel tekintsen e várfalra, annál ig inkább, mert a külföld is érdeklődéssel s bi- , zonyos bámulattal veti arra tekintetét. Reméljük, hogy ezen alkotáson megtörnek a külföld bizalmatlankodásai s elenyésztetik azon ellentállást, melyet eddig a „rendezetlen állategészségügyi állapotok" örve alatt irántunk s ellénűnkben támasztott. Dr. Koós könyvének nagy szerepe van az életbeléptetett törvénynek „intra muros" való
•19. SZÁM. 11 -ÍK ÉVFOLYAM-
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 6.
alkalmazása s asszimilálódása körül. Olyan sze- közvetlenül érdekelve vannak, helyesen teszik, repe, mint a vakolatnak egy ház építésénél: el- ha az abban foglaltakat megismerik s csupán simítani a falat s összeragasztani, összekötni a előnyükre szolgál. — ha tudják. A könyv maga csinos kiállításban, codex követ a kővel, a téglát a téglával. Más szóval: eloszlatni azon nehézségehet, melyet az uj törvény hetükkel jelent meg s tömören tárgyalja monéletbeléptetése a közigazgatás terén most még tá- danivalóit „veszem a törvényt s végrehajtási maszt és összekötni az érdekeltséget a törvény rendeletet ugy, ahogy van, megjegyzéseimben végrehajtó közegeivel. Ezen szerepet igen ked- kerülöm az elméleti fejtegetéseket. Mert hiszen vező auspicziumokkal kezdheti meg, mert nem- nincs munkámnak más czélja, minthogy az oly csak azon óriási előnye van, hogy a. törvény régen várt s sokat ígérő törvénynek gyakorlati életbeléptetésével majdnem egyidejűleg jut a alkalmazásánál használható segédeszköz legyen" közönség kezébe, nemcsak azon előnye van, liogy mondja a szerző. A munka nemcsak az ügynek világos tömör, könnyen érthető, vonzó modor- van határozottan nagy előnyére, hanem az érdeban tárgyal, hanem azon előnye is, hogy (noha keltségnek is hasznára válik, tehát nemcsak a szerző csak azt jelzi, hogy „igyekszem megadni munka maga, de szerzője is őszinte elismerést a rendelkezések helyes értelmezését, azok tulaj- érdemel. Egy világító fáklya az, mely fénysugadonképeni czélzatát, ugy, ahogy azt én a tör- rakat vet. előre s megvilágítja a sötét utakat. vény s végrehajtási rendelet alapgondolataiból Kívánjuk: lépjenek minél többén ezen biztos utakra, a fáklya pedig vessen fényt a törvény következtetve egyéni fölfogásommal gondolom") d. h. szerző közvetlenül befolyhatott a törvény s végre- alkotóira is. hajtási rendelet előkészítésébe s a rendelkezések kiforrásába, tehát értelmezései igazak s
401 következőkben kivonatosan" azért közlünk, mert érdekes és jellemző képet vetnek a hontmegyei gazdasági viszonyokra. Paláston (Hontmegyében) a földmivelésügyi miniszter hat heti gazdasági tanfolyamot engedélyezett ez évben, melynek felügyeletével Székely Jenő losonczi gazdasági tanárt, vezetésével pedig Obert Kálmán helybeli tanítót bizta meg. Ugylátszik" az ilyen tanfolyamok nálunk be fognak válni. Érdeklődtem a dolog iránt s örömmel tapasztaltam, hogy napról-napra szaporodott az előadások hallgatósága. Az előadásokat annyira megszerették, hogy az összejövetelekkel most sem akarnak felhagyni, noha a tanfolyam már megszűnt. Ez nagyban az előadó tanító érdeme is, ki igen ügyesen végezte dolgát. Nem profeszszoroskodott, mivel sértette volna hallgatói önérzetét, hanem ugy tett, mintha csak társalgott volna velük. Kérdezte tőlük, hogy hogyan tartják jónak egyikük vagy másikuk ezt, vagy azt a munkát, aztán ő mondta el, hogy másutt miként történik és mily eredményeket érnek el. A komoly eszmecsere után könnyebb szellemi termékekkel is mulattatta hallgatóit. Felolvasott nekik népmeséket, elbeszéléseket, a történetből érdekes részeket. Rendszere bevált; három -órai együttlét után sem akartak hallgatói szétoszolni, noha az esti 9 órát is elütötte már. Most olvasó-, vagy gazdakört akarnak alakítani, s a közös szellemi fogyasztás mellett az anyagi fogyasztásra való szövetkezés eszméje is terjedni kezd. Igaz, hogy mindez még csak az első bátortalan lépés, de nagy dolog ám az, a. mi igazán gyermeki inteliigencziáju népünknél,'mely bizalmatlan minden újítással és minden kaputos emberrel szemben.
Az állatorvosi közszolgálatról szóló törvény Gazdasági egyesületek mozgalma. Rovatvezető: de Pottere Brúnó. —• a gazdákat kiválóan, igen lényegesen érinti. Hiszen a földmivelésügyi kormányzat tulajdonképen azt épen az ország állattenyésztésének A monori járás mezőgazdásági bizottfejlesztésére', veszteségektől való megóvására s sága az őrlési forgalomra vonatkozó ismert az állatértékesitési viszonyok javitására irányuló átiratával kapcsolatban a mezőgazdasági terczélzatból léptette életbe. A törvényben foglalt mények jövőbeli áralakulása helyesebb irányírendelkezések tehát ugy érik el kontemplált ha- tása ügyében javaslatot terjesztett a Pestvártásukat a gyakorlatban, künn a mindennapi élet- megyei gazdasági egyesület közgazdasági szakben : ha azokat a gazdák, állattenyésztők, hiz- osztálya, elé, melyet a szakosztály behatóan lalók is ismerik s betartják. Azaz csak akkor tárgyalván, a javaslatot következő formában tette tarthatják be, ha ismerik. Eddig is az volt a magáévá: panasz, hogy az „ állategészségügy rendelkezései Kéressék fel átirat utján a javaslat s jenem mentek át a köztudatba". Nem mentek len határozat melléklésével a. Gazdasági Egyepedig azért, mert a gazda az állatorvosban, fősületek Országos Szövetsége, miszerint arra kép az állategészségügyi rendelkezésekben — Jó volna, ha ezekre az előadásokra és vonatkozólag, (valljuk be csak nyíltan) ellenségét, megrontóját 1. hogy önálló vasúti minisztérium állít- összejövetelekre a helybeli intelligenczia is „látta!" — Nos tehát! meg keli szűnnie ezen el-eljárna néha. tassák fel, „öreges'' balhitnek s modern iránynak kell életre ,T. J. 2. hogy addig is, mig ez megtörténik, az kelnie itt is! Nem. • tagadható, hogy az állategy helybeli földbirtokos." terményekre egészségügyrendészet sokszor egyes egyének ja- államvasutak a mezőgazdasági Örömmel vettük e sorokat, melyek tanúvába vág, kárát okozza, hogy a köznek használ- díjkedvezményeket, refakcziákat csak a in. kir. ságot tesznek arról, hogy a kisgazda manap jon ! Ha ezen törvény az állategészségügyet a földmivelésügyi - minisztérium hozzájárulásával nemcsak már elég érett a gazdasági előadhassanak, köztudatba viszi, át s sikerül az életben alkal3. hogy a védvámdk megállapításánál és adások és tanfolyamok meghallgatására, hanem maznia a benne lefektetett elveket, ugy az ország azok hiányát nélkülözi és érzi annyira, hogy közügye vallja hasznát s pár évtized , múlva a kezelésénél a földmivelési érdekek kellő figyenéha, mint ezt a jelen eset elég világosan mukésőbbi generáczió fogja áldani ezen törvény lemben részesittessenek s a földmivelésügyi tatja, azok rendezésére önmaga is kész taníalkotóit s megteremtőjét. Egy rendezett állat- kormánynak e tekintetben kellő befolyás biztotója vezetése alatt, esti előadásokra összejönni. egészségügyi rendészet mellett mily óriási ará- • sittassék, Másrészt azonban valóban érthetetlen előt4. hogy a gabonakereskedés deczentralinyokban emelkedik az ország állatállományának értéke s mily hatalmas összeg oszlik meg jöve- záltassék s a budapesti s egyéb árutőzsdék a tünk az a körülmény, hogy a palásti gazdasági, delem czimén az állattenyésztő közönség kö- m. kir., földmivelésügyi miniszter felügyelete alá előadások rendezésétől a Hontvilmicgyoi gazda helyeztessenek, hogy országos mozgalmat indít- . sági egyesület miért maradt "távol ' és az előrébe a jobb állatértékesités által! son, illetőleg ezen javaslatot tárgyalás végett a adások megtartására a földmivelésügyi miniszEzen törvény más irányt szab az állatorvos szövetségi nagygyűlés elé terjeszsze. ternek miért kellett külön helybeli férfiakat működésének is s azáltal, hogy az állattenyészmegbíznia ? A m. kir. földmivelésügyi miniszternél petés s állatértékesités tág mezejére is kiterjeszti Tudjuk ugyan, hogy a Hontvármegyei dig a Szövetség aziránt kérvényezzen, hogy azok munkakörét — ezáltal módot nyújt arra, addig is, mig a fentiekre vonatkozólag törvény- gazdasági egyesület azon társegyesületeink közé hogy a gazdáknak munkatársaivá, segítőivé — tartozik, melyek működéséről csak ritkán halhozási uton intézkedés létesül, hasson, oda, legyenek a közös ezél elérésében. Nemcsak azok lunk valamit; annyit róla mégis feltételezünk, hogy a budapesti áru- és értéktőzsde az ' ő kezében kell, hogy kézikönyv legyen a „Magyafelügyelete alá helyeztessék, kisérje figyelemmel hogy legalább a legszükségesebb teendőket ponrázat", kik a törvény végrehajtó közegei, •— az államvasutak által adott viteldijkedvezmé- tosan végzi, melyek közé elsősorban a gazdatehát kozigazgatasi hatóságok — hanem kell, nyeket' refakcziákat és ellenőrizze a pénzügyi sági előadások rendezése tartozik. hogy a.z minden „müveit gazda asztalán Annál is inkább, mert ezen előadások renhatóságok eljárását a vámhitelezés körül. helyet foglaljon", hisz az abban foglalt rendeldezése sem anyagi áldozatokkal nem jár, sem Küldessék meg továbbá a jelen javaslat az egyesület munkáserőit igénybe nem veszi.. kezések az álattenyésztő közönséget minduntalan anyagi oldalról érintik. Természetes tehát, az összes vármegyei gazdasági egyesületeknek, Hogy ezen a téren az egyesület a tétlenség hogy tudatlanságát kiki drága — sokszor igen Pest vármegye összes járási mezőgazdasági s terén nyújtózkodik,' annak oka az, hogy az erre vonatkozó véleményüket a Gazdasági Egye- egyesület vezetősége bár a tagok bizalmát elköltséges — tandíjjal szerzi meg. Á gazdaközönséget pl.: a marhalevelekről, sületek Országos Szövetségével közöljék. nyerni nem bírja, állásához mégis ragaszkodik A Szövetség mihelyt a hivatalos átirat bir- s megakadályozza, hogy más lelkesebbek az azok dijáról, a vasúti rakodókról, a szakértőkről, azok dijairól, állatszállításoknál érvényes tokában lesz, behatóan foglalkozni fog e javas- egyesületet, — mely, amint halljuk, 3 éve dijakról, tavaszi állatvizsgálatokról, ragadós állati lattal. Igen örvendetes, hogy gazdatársadalmunk közgyűlést sem tartott — uj életre ébreszszék. betegségeknél, azok elhullásánál, kiirtásánál, kár- kisebb vidéki közegei is oly éber figyelemmel A Sárosvármegyei Gazdasági Egyesület talanításánál, fertőtlenítésnél, állatorvosok hely- kisérik közgazdasági életünk egyes aktuális január hó 28-án • tartotta ezévi első rendes havi színi kiszállásánál, állatorvosok magángyakorlatá- mozzanatait és mindenesetre nagy elismerés ülését Pillér Kálmán gazd. egyesületi elnök elnál, vásároknál, áliatkiállitásoknál stb. stb. kö- illeti a monori járási mezőgazdasági bizottsá- nöklete alatt az igazgató-választmányi tagok vetendő eljárásáról s szedhető dijairól a könyv got a fenti javaslatért, mely annyi fontos mező- élénk érdeklődése mellett. mind tájékoztatja az olvasót s ezáltal félreértést, gazdasági érdeket érint és melynek megvalósíAz ülés megnyitása után Lukovits Aladár gyanúsítást stb. mind megszüntethet s mellette tása a jövőben bizonyára sok visszaélésnek és g. e. titkár előterjeszti, hogy a népies gazdasági a;helyes*'eljárásra oktat s tanit. Uradalmak, Bajnak fogná elejét venni, szakelőadások befejeztettek; tartatott 27 közközépbirtokosok, bérlők, gazdatisztek, gazdasági Gazdasági tanfolyam Hontmegyében. ségben 92 szakelőadás, mely szakelőadásokon egyesületek, közgazdasági előadók, stb. s mind- Palást, hontmegyei községből az alábbi sorokat mintegy 4000 hallgató vett részt. A vármegyéazok, Jdk a törvény által akár közvetve, akár vettük egy odavaló földbirtokostól, melyeket a ben 1900. évi deczember és 1901. évi január
394
havában 200 drb fajlud, kacsa s pulyka s 200 drb fajkakas osztatott ki csere utján a • földmivelésügyi minisztérium engedélye folytán. Titkár bemutatja az 1900, év október havában a földmivelésügyi miniszter által engedélyezett ' 40,000 koronás kölcsönösszegből Tirolban vásárolt s részletfizetésre kiosztott pinzgaui szarvasmarhák bevásárlására vonatkozó számadásokat, ,, melyek a földmivelésügyi minisztériumnak fell j terjesztettek. A kis-szebeni állami faiskolából f. év tavaszán kedvezményes áru gyümölcsojtványok és kedvezményes áru lenvetőmagnak a kisgazdák közt leendő kiosztásáról hozattak határozatok. A vármegyei sertéstenyészirány tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet módosítására egy bizottság küldetett ki. Tárgyaltatott továbbá a földmivelésügyi Mjhiniszternek a f. év január 1-én életbelépett gazdasági munkás- és cselédsegély-pénztár felkarolása s támogatása iránt intézett leirata, mely élénk eszmecserére adott alkalmat. lennek eredményeként az igazgató-választmány elhatározta, hogy feliratban fel fogja hivni a földmivelésügyi miniszter figyelmét a sárosmegyei cselédviszonyok különleges helyzetére, melynek orvoslása végett a következő javaslatot terjesztette fel földmivelési kormányzatunkhoz : 1. A cseléd és munkások szerződésszegései | és féktelen viselete meggátlandó a cselédtörvény sürgős revideálásával. 2. Törvényileg kell gondoskodni arról, hogy fentiek megbüntetése érzékeny és gyors legyen. Mert jelenleg a törvény és adminisztráczió szelleme folytán a földWtokos satiszfakcziót . nem kap, vagy oly későn, hogy hatálya megsemmisül és a büntetés olyan (elzárás munkaidőben), hogy a gazdát sújtja, mert megfosztja őt ezen, habár rossz cselédjétől is. 3. A kivándorlás a legszigorúbban' meg. akadályozandó mindazoknál, kik akár magán szegődményes kötelezettségüknek, akár állampolgári kötelezettségüknek (katonai) végleg meg nem feleltek; tehát nemcsak cseléd szerződéses zsellérmunkás évközben gazdáját el ne hagyhassa, de a 32 év betöltéséig egy cseléd vagy munkásnak sem adandó útlevél. Ez utóbbi talán • nem látszik korszerű és liberálisnak, azonban: „Salus rei publicae suprema lex esto!" Ezen útlevelek okvetlen az illető fény-. képéver látandók el, hogy azon mindennapi és köztudomásu visszaélés meggátoltassák, miszerint ugyanazon útlevéllel öt-hatan is successive vándorolnak ki. 4. Az életbelépő munkás- és cselédsegélypénztár törvénye pedig novelláris uton oly szellemben módosítandó, hogy: a) azon 50 éven felüli cselédek is biztosithatók legyenek, kik ezidőszerint életkoruk 50-ik évét ugyan már betöltötték, de jelenlegi szolgálatukban egyhuzamban már 10 évi szolgálatot felmutatni és beigazolni képesek. b) hogy a földbirtokos valamely • módon kártalanitassék azon általa befizetett összegekért, melyeket az őt ok nélkül elhagyó cselédek és munkásokért befizetett. Ezen összegek tehát ' visszapótlandók. A Pestvármegyei gazdasági egyesület f. hó 17-én zárta be Halason a földmivelési miniszter-támogatásával rendezett hathetes mezőgazdasági és háziipari tanfolyamot. A tanfolyam igen jól sikerül. A háziipari tanfolyamon 41 tanuló 671- drb tárgyat készített és pedig különféle kosarakat, hántott és héjas vesszőből, Dzierzon-kaptárakat,, kefét,, seprőt s gyékény munkát. Az előadások zárta alkalmával elhatározták a gazdák, hogy a földmivelésügyi miniszterhez és a gazdasági egylet elnökéhez köszönő iratot "intéznek. A zárlat után a háziipari tárgyak állit-' i- tattak ki. A Torontálvármegyei gazdasági egyesület a zsombolyai gazdakörrel karöltve Zsom• bolyán február hó 24-én díjazással egybekötött piros-tarkabikavásárt rendezett; a vásár kitűnően
KÖZTELEK,
1,9. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .
1901. MÁRCZIUS HÓ 6._
sikerült, ami indokát abban találja, hogy néhány évvel ezelőtt a megyei' a gazdasági egylet a földmivelésügyi minisztérium állattenyésztési alapjából rendelkezésre bocsájtott Í00.000 kor. kölcsönt kisgazdáknak tenyészanyag beszerzése czéljából osztott kis ezen akczió folytán a megyebeli kisgazdák állattenyésztése nagy lendületet vett. A zsombolyai tenyészbika-vásár birálóbizol Isága Fow József ós Frnisz József elnöklete alatt 100—50—25 koronás dijakat osztott ki. Kiállítva volt összesen 76 darab piros-tarka bika s a vásáron mintegy 8000 korona értékig történt bevásárlás, mely összeg mind kizárólag kisgazda zsebébe jutott.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Az OMGE. közleményei. Müközvélemény A székelyek érdekében. Gazdasági egyesületek mozgalma. , Gazdasági növénytan. Burgonyapermetezési kísérlet — Állattenyésztés. Kisvárdai tenyészállatkiállitás ._„ ... Növénytermesztés. Gyapottermesztés Hazánkban. — Levélszekrény. ... Irodalom. Állatorvosi közszolgálat. ... Kereskedelem, tőzsde Szerkesztői üzenetek
...
389 394 394 — 401 395 :„ 396 ...,398 '1. 899 400 404 405
Jubiláló uradalmi tiszt. A gróf Nemes János solti uradalmában szép ünnepélyt tartottak mult hó 23-án. Az uradalom főtisztje Turtsányi Kálmán volt az ünnepelt, ki 25 évi hűséges hivataloskodása után valóban megérdemelte a nemesszivü birtokostól emlékül kapott ezüst szelenczét és ezüst botot, de mindezeknél becsesebb volt az a örömteljes ünneplés, melyben barátai és tiszttársai részesítették. Hogy érdemes volt az ünnepelt a szép megemlékezésre, azt legigazságosabb tükörképpen mutatja a solti uradalom virágzó belterjes gazdasága, melyben 15 éve, mint főtisztnek, oroszlánrésze jutott Turtsányinak. A birtokos, a jó barátok, a tiszttársak és az alantasabb alkalmazottak jókivánataihoz részünkről is csatlakozunk azon óhajtásunk kifejezésével, hogy adjon Isten a hazának sok ilyen nemesen érző földbirtokost, és mezőgazdaságunk fölvirágzáshoz az ilyen földbirtokosoknak a jubilánshoz hasonló tiszteket.
Az Országos Kölcsönös Biztosító Szövetkezet válsága. Nem szívesen irunk e dologról, de a kötelesség, amely lyel a köznek s illetve olvasóinknak tartozunk, ezt parancsolja. Az Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet f. hó 10-én, azaz vasárnap a szövetkezet helyiségében (József-körut 8. sz. II. em.) tartja f. évi rendes közgyűlését, amelyre a szövetkezet tagjainak figyelmét különösen fel kell hívnunk. Nem egyébről lesz itt szó, minthogy a közgyűlés a mult évben v biztosított tagokra 100°/o-os utánfizetést szavazzon meg s a vezérigazgatót pedig bokros érdemei elismeréseül örökös vezérigazgatóvá válassza meg. Ha a határozat ez indítványoknak megfelelő lesz, ebből az következik, hogy az üzletvezetés hibáit, vastag botlásait a szövetkezet tagjai fogják megfizetni, akiknek más hibájuk nincs, mint hogy a szövetkezet élén állókban megbíztak s hogy másrészről e határozat alapján, a vezérigazgató egész élete folyamára biztosítja mai exisztencziáját, még akkor is, ha a szövetkezet már rég nem létezik. Másutt a tudatlanságot elmozdítással jutalmazzák,
ez lesz az első eset, hogy ez jutalomban részesül. N e m értjük, hogy a szövetkezet alapitói n üké p engedhették a dolgokat icláig fejlődni. Vagy nem. érzik-e az erkölcsi felelősséget, amely az anyaginál sokkalta nagyobb. Ugy értesülünk, hogy az alapítók között szakadás állott be. Azok, akik a szövetkezet egy millió koronányi' veszteségéből reájuk eső részt fedezni bírják, a szövetkezet felszámolását követelik, azok akik erre nem képesek a 100 %-os utánfizetés- kiírásától remélik szabadulásukat. Ez az expedifens azonban sem nem reális, sem nem lojális. Az alapítók minden egyes üzletév végén kijelentették, hogy az utánfizetéstől elállanak, azaz saját számlájuk terhére vállalják a veszteséget, most tehát hat év hibáinak terhét, hat év veszteségeit nem róhatják a mult évben biztosítottakra, annál kevésbé, mert a mult évi üzlet nem zárulhat veszteséggel, mikor minden más biztosító-társulat nagyot nyert, vagy ha igen, ugy nem egy 100%-ös utánfizetés behajtásáról lehet szó. A dolgok veszedelmes irányban kezdenek fejlődni s azért felette ajánlatos, hogy a szövetkezet tagjai közül olyanok is megjelenjenek a vasárnapi közgyűlésen, akik nem a vezérigazgató járszalagján tánczolnak. A'leggzükségesebb azonban, hogy maguk az alapítók gátolják meg ezen közgyűlés abszurd javaslatainak keresztülvitelét, mert abban első sorban. ők az érdekeltek. A vidéki malmok föléleúése. Az őrlési forgalom megszüntetése a legszebb eredményeket érleli. A fővárosi nagymalmok javára ki• szipolyozott vidéki kisebb üzemek feltűnő módon élednek, új vér kerül ereikbe, mely reméljük lassan-lassan lüktető életté fog fejlődni. A mult év végén a fővárosi nagy malmok küldöttsége járt a kereskedelmi miniszternél, mely számszerűen kimutatta, hogy mig a vidéki malmok 1899. utolsó negyedében még csak 8 százalékkal részesedtek a fiumei lisztexportban, ez a részesedés az 1900. esztendő megfelelő időszakában már 16 százalékot tett ki. A fővárosi nagy malmok képviselői a vidék fokozódó tevékenységét mint agasztó' jelenséget panaszolták föl a miniszternek. Mi,- akik épen ellenkező állásponton vagyunk, kiegészíthetjük ezeket az adatokat azzal, hogy 1901. januárjában, amikor a fiumei kikötő lisztkivitele 69.162 métermázsát tett, a vidéki malmok már harmincz százalékkal részesedtek. Nagy elégtétellel jegyezzük föl ezt az eredményt, mint ujabb bizonyítékát ama tételünknek, hogy a magyar malomipar a tiszta nemzeti termelés alapján is képes megállani. Amig fennállott az őrlési forgalom s a fővárosi malmok külföldi szemétbuzát dolgoztak föl, sínylődtek a vidéki malmok, mert az olcsó balkán importtal nem tudtak versenyezni. Most, hogy megszűnt az őrlési forgalom, a vidéki malmok hirtelen erőre kapnak. Okuljanak rajta s vonják el magukat a fővárosi malom-kartell törekvései elől, amely törekvések az őrlési forgalom visszaállítására irányulnak. Az őrlési forgalom megszüntetése egyik frázisa annak a nagyszabású gazdasági proczesszusnak, mely. a fővárost a nemzeti termelés piaczává akarja tenni. Akárki mit mond: Budapestnek, az ország szivének ez a legszebb, legtermészetesebb hivatása. Gazdasági előadások Sárospatakon. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a Zemplénmegyei Gazdasági Egyesülettel karöltve a kassai m. kir. gazdasági tanintézet tanári kárának közreműködésével Sárospatakon f. hó 1. és 2. napján az intelligens gazdák részére
19. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 6.
gazdasági előadásokat rendezett. Ezeken az elő- törekvéseit az erdélyi marha tökéletesítésére, az adásokon résztvett mintegy 100 gazda leg- ő munkájuknak igazi eredménye csak évtizedek nagyobbrészt Sárospatakról és közvetlen vidéké- multán fog jelentkezni, a vissaesés kedvezőtlen ről. Az előadások valóban magas színvonalon körülmények között az ő tökéletesített marállottak és csak azt lehet sajnálni, hogy a háiknál hamarább fog bekövetkezni, mint a Zemplénmegyei gazdasági egyesület nem tudta megállapodott nyugati marháknál és ezért ott, a gazdaközönség' intelligens részét. nagyobb ahol arra a viszonyok megfelelők, a nyugati számban ez előadásokra egybegyűjteni. Hogy marha tenyésztése elé akadályt gördíteni annyi, ez nem sikerült, azon egyébként nem • csodál- mint az egész marhatenyésztés fejlődését megkozunk, amidőn láttuk, hogy az elnök akadá- gátolni. Ezektől eltekintve, azonban igen gyenge lyozva levén a részvételben sem az elnökség érveket is találunk az emlékiratban a nyugati részéről az- alelnök, sem a választmánynak marha tenyésztése ellen. A tej szövetkezetekről, egyetlen tagja nem tartotta érdemesnek, hogy mint az alkoholizmus, az elégedetlenség és az előadásokon magát a rendezésben résztvett szoczializmus terjesztőiről beszélni egy gazd. Zemplénmegyei gazdasági egyesületet hivatalosan egyesület tekintélye alatt legalább is meggonképviselje. Az elnökségnek hasonló magatartása dolatlan dolog, és azt bizonyítja, hogy az emidézi elő azokat az áldatlan állapotokat Zemp- lékirat fogalmazóinak egy-egy falusi tejszövetlénmegyében, hogy az egyesület működéséről kezet működését látniok nem is volt alkalmuk. épen a legtevékenyebb elemek visszavonulnak, Aki pedig nem tud arabusul, az ne beszéljen s mint a legutóbbi években is gróf Majláth arabusul. Végül az a vád, hogy a kormányzat a József a Bodrogközi szövétkezeti mozgalom, magyar-erdélyi fajtát a köztenyésztésben nem' megindítója és éltetője az egyesülettől egészen eléggé pártfogolná, egyszerűén megdől azzal az függetlenül igyekeznek a kivándorlásnak Oly egyszerű ténynyel, hogy a hivatalos kimutatánagy kontingenst szolgáltató Szerencsétlen vár- sok szerint a mult évben 2886 kiosztott temegyében a gazdasági helyzeten javítani. Hogy nyészbikából 1036 volt magyar-erdélyi fajta és a legjobb erőknek ily elforgácsolása mire vezet, ezekből , a 16, erdélyrészi vármegyébe 333 db azt bővebben fejtegetni fölösleges. Az előadások jutott. Igenis, a kormány segitse elő, támoberekesztésének napján Sárospatak városa disz- gassa még áldozatok árán is a magyar-erdélyi ebébet rendezett a városházán az előadók tisz- marha tenyésztésének emelését, de csak ott, teletére, amely alkalommal a megjelentek nevé- ahol az igazán indokolva van: és tuzzel-vizzel ben a városbíró Darányi Ignácz földmivelés- ne pusztítsa a nyugatit, mint azt az emlékirat, ügyi miniszterhez és gróf .Dessewffy Aurélhoz talán sok jóakarattal, de kevés- belátással elaz OMGE. elnökéhez üdvözlő táviratot intéztek. érni szeretné. A diszebéden dr. Ballagi Géza jogakadémiai Gyümölcsészeti tanfolyamok. A földmivetanár az előadó kassai gazd. tanárokat, Szilassy Zoltán a sárospataki gazdaközönséget köszön- lésügyi miniszter f. é. április 18-tól 25-ig Budatötte föl, reámutatván egyúttal annak fontossá- pesten gyümölcsészeti tanfolyamot rendeztet. Erre a tanfolyamra főleg lelkészek vétetnek fel és gára, hogy a gazdaközönségre immár elérkezett az utolsó órája annak, hogy szervezkedjék és pedig tizenkettő, akik egyenként 32 korona utiérdekei érvényesülését a társadalmi mozgalmak általányban és napi 6 korona ellátási, dijban révén elősegítse Kovácsy Béla az 0M.GE.-t és fognak részesülni. Továbbá lel Ibg még vétetni az előadásokon megjelent gazdaközönséget 3—4 földbirtokos és gazdatiszt is,- akik azonban állami ellátásban nem részesülnek. Ez utóbbiak köszöntötte föl. ép ugy mint a lelkészek, 1 koronás bélyeggel Hazai szürke-marhatenyésztésiuik eme- felszerelt kérvényeikéi folyó évi márczius hó lése érdekében az erdélyi részek tenyésztői 20'-áig a földmivelésügyi miniszterhez küldjék be. február hó 4-én egy terjedelmes emlékiratot Ezenkívül Kis-Szebenben az állami faiskola terüküldöttségileg nyújtottak át Darányi Ignácz letén f. é. márczius '25-től április 3-ig; Kesztföldmivelésügyi miniszternek. A magunk részé- helyen a m. kii-, gazdasági laninlézelben márről csak helyeselhetjük az erdélyi tenyésztők- czius hó 21-től 30-ig és Kolozsmonostoron a m. nek gondoskodását, hogy hazai szürke-marha- kir. gazdasági tanintézetben április hó 15-től tenyésztése érdekében minden lehető intézke- 24-éig lesznek gyümölcsészeti tanfolyamok fadést" megtenni akarnak, bátran dicskedhetünk iskolakezelő tanítók részére. E tanfolyamok azzal, hogy a „Köztelek" volt az, mely ezt a mindegyikére csakis 10 tanitó fog az állam kérdést négy év előtt szőnyegre hozta és azóta költségére felvétetni, akik egyenként-30 korona is, mint elsőrangú mezőgazdasági és közgazda- utiátalányban és napi 3 korona ellátási, dijban sági érdeket folyton napirenden tartva, a kér- fognak részesittetni. Oly tanitó, ki már ily tandést minden oldalról megvilágította. Azonban folyamban részi. volt. vagy aki faiskolájáért loldbármily súlyt fektessünk is a hazai marhafajta- hitelintézeti pályadijat nyert, 'nem pályázhatik. tenyésztésére, azt, hogy mellőle a nyugati A felvételnél azok részesülnek előnyben, kikmarha teljesen kipusztittassék, mint azt az er- nek járásából még egy tanitó sem volt ily tandélyi memorandum kívánná, nem helyeselhet- folyamon. A kérvények márczius hó 10-éi.g behetjük, mert az a meggyőződésünk, hogy az zárólag közvetlenül a földmivelésügyi miniszterállattenyésztésnek azt az ágát fogja felkarolni hez nyújtandók be. A tanfolyamot állami költmindenki, amely viszonyai közé beillik s amely ségen végzett hallgatók áz országos gyümölcséilyfórmán nagyobb jövedelmet nyújt. A nyugati szeti miniszteri biztos jelenlétében elméleti és marhának különösen gyorsabb fejlődése az, gyakorlati vizsgálatot tesznek* és ennek eredméamely felkarolttá tette, mert ezáltal hamarább nyéről bizonyítványt nyernek. nvujt jövedelmet. Bármennyire is elismerjük A munkás-és cselédsegitő pénztár ujabb Sperker, Teleki Arvéd, Ugrón Zoltán és mások alapító tagjai, sorába nagyobb alapítványokkal
Jobl> é s m
» >m
A mezőgazdasági tanfolyam a lipcsei egyetemen. Az 1901. évi nyári félév április | hó 15-én kezdődik, az előadások pedig április 25-én veszik kezdetüket. Bővebb felvilágosítást a tanulmányok bármely részét illetőleg (úgyszintén a gazdasági intézettel egybekötött és a jövendőbeli mezőgazdasági tanárok részére szolgálo szemináriumról valamint a földmérnökség tanulmányozásáról) szívesen ad a mezőgazdasági egyetem igazgatója dr. Kirehner tanár, udvari tanácsos, Lipcsében. Közgyűlés. Á Pátria írod. vállalat és nyomdai részvény-társaság f. hó 3-án tartotta közgyűlését a „Köztelek" nagytermében, melyen, a részvényesek nagy számmal vettek részt. A közgyűlés a tartalékok levonása után részvé, nyenkint 18 kor. osztalék (6°/o) kifizetését határozta el. Az eddigi igazgatóság és felügyelő bizottság egyhangúlag újból mogválaszlaíoo Végül Bolla Mihály m. oszt. tan. részvényes ugy az igazgatóság mint a fel ügyelőbizottságnak az • elért szép eredményért a. részvényeséiig köszönetét fejezte ki. Tenyészállatvásár. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" által a „Tattersall" istállóiban rendezendő tenyészállatvásár márczius hó 10-én, azaz vasárnap d. e. 10 órakor nyiíik. meg. Az idei tenyészállatvásárra jóval több állat jelentetett be, mint a mult.évben. Bejelentetett összesen: 260 szarvasmarha, 310 juh és 61 sertés, vagyis összesen 631 tenyészállat, melyeket a következő tenyésztők küldenek föl a vásárra : bejelentetlek : szerve marhát: gróf Draskovich Iván, Deutsch Gábor, Földmivesiskola Algyógy, Weltmann Adolf, Burger Pál, özv. Dőry Vilmosné, őrgróf Pallavicini Sándor, Papp Szász Lajos, Fáy Zoltán, Veszprémi püspökség, Péter András, dr. Mafla. Árpád, Ordódy Pál, Neubauer Ármin, gróf Esterházy * Mihály, Gaál József, gróf saárdi Somsich Imre, gróf Festetich Vilmos, Kondor Emil, Weisz Ádolf, Wolf testvérek, Pick Oswald, Széli Kálmán, Borhy György, gróf Zichy János, Kohner Zsigmond és Adolf, Kocsis István, ditrói Puskás Béla, Buszinkó Antal, Kirehner Jakab, Kéhl Ludvig, Kohn Samu. — Juhokat: Skublics örökösök, gróf Zichy Nándor, lovag Biedermann Bezső, M. kir. gazdasági intézet Keszthely, gróf Károlyi László, Derékegyháza, gróf Berchtald Lipótné, Dréher Antal, özv. Dőry Vilmosné, őrgróf Pallavicini Sándor, Veszprémi püspökség, gróf Károlyi Mihály, özv. Schossberger Henriíné, gróf Herberstein József, gróf Széchenyi Andor. Pál, gróf Sprinzenstein Arthur, Pick Oswald, Bosenfeld Henrik, báró Königswarter Hermann, gróf Herberstein Alfréd. —
megbízhatóbb magvakat
nem is ajánlhatunk, mint a minőket h
403 Fülöp SzásZ-Koburg-gótai heíczeg 3000 koronával, Temes vármegye 2000 koronával és Wodianer Albert báró 1000 koronával léptek be. Az alapítók száma ezideig meghaladja a 400-at. Mezőgazdák figyelmébe ajánljuk a Bóni gyártelep és mezőgazdasági r.-t. által gyártott kéttengelyű „Bóni" eketalyigákat, melyeket országszerte a legnagyobb megelégedéssel használnak. Más rendszerű eketalyigák jutányos áron alakithatók át. A „Bóni" eketalyiga rendkívül egyszerű, tartós szerkezetű és pillanat alatt állitható. Bővebb felvilágosítást készséggel nyújt a Bóni gyártelep r.-t. Nyírbátor.
^ ^
mm
Sr
27 é v óta
J&
csász. és kir. udvari magkereskedése
M a u t h n e r Ó d o n Budapesten mm
VII., Rottenbiller-utoza 33 sz. VI., Andrássy-ut 23 sz. s z á l l í t .
394
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 6._
Sertéseket: Komstein testvérek, Pfaff György, Rósa József, Pick Oswald, Szécsi Illés, gróf Herberstein Alfréd. A tenyészállatvásárral kapcsolatosan gépkiállítás is rendeztetik, melyen több érdekes gépuj donság kerül bemutatásra. Többek között: Szűcs Zsigmond a Becher Rudolf Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. és Melichár czég képviselője egy érdekes és miniszter megbízásából: Ausztria, Németnálunk Európában még kevéssé ismert, gyorsan ország és Dániában tett tanulmányútja alapján dolgozó szénaelevátort fog bemutatni, amely IRTA kocsi után akasztva a szénagyüjtőgéppel rendekbe gyűjtött szénát közvetlenül a kocsira rakja fel. Ezen gépujdonságon kivül több gépgyáros is mutat be érdekes uj gépeket. A tenyészállataz O. M . O. E . t i t k á r a . vásár biráló-bizottsága márczius 9-én, azaz szombaton d. u. 1 órakor kezdi meg az állatok Á r a : 2 k o r o n a . bírálatát, mélynek eredménye a megnyitás napján 10-én d. előtt 12 órakor fog kihirdettetni Megrendelhető a dijak egyidejű kiosztásával. az O. M . G . fi. t i t k á r i h i v a t a l á b a n . A „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete" 1900. évről szóló jelentése a márczius 9-én tartandó közgyűlés elé a követ; kezőkben terjeszti elő a szövetkezet 1900 évi működését. Az elmúlt év kedvezőtlen pénzMost Jelent meg viszonyai mindenkire, de különösnn a kereskedelemre voltak hátránynyal. A- vételkedv olyRubinek Gyula és Szilassy Zoltán annyira csökkent, hogy a szövetkezetnek az az 0 . U. G.|E. titkárjai szerkesztésében eladást közvetítő százalékot felére kellett redukálnia. A helybérek felének leengedése a főváros által megtagadtatott ez és hogy a főváros egyáltalán semminemű támogatásban nem részesítette a szövetkezetet, mind oly körülmények voltak, melyek nagyban játszottak közre, a szövetkezet 1900-iki üzletévének vesz'.teséget előtüntető zárszámadásaiban. A mi daA .Köztelek Zsebnaptár* ezen h e t e d i k é v czára ennek, az áruforgalmat ületi, az 1900. folyama régi köntösében, javított és tetemesen évben 8049 küldeménynél bonyolította le a bővített tartalommal bir. ' szövetkezet a forgalmat, melyek súlya 12 A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnap;v mm.-val, értékük 54,807 koronával volt natárt teljesen nélkülözhetővé tesz. gyobb, mint az 1899. évben. Az eladott főbb áruk voltak: marhahús 143,084 kg., borjúhús A „Köztelek Zsebnaptár" á r a az 0 . M. G. E. 47,325 kg., sertéshús 35,241 kg., Birka- ós tagok és a .Köztelek* előfizetői részére bérmentet hárányhus 28,722 kg., füstölthus 11,976 kg., küldéssel együtt vad 39,556 kg., élő baromfi 11,828 kg., vágott — 3 k o r o n a 50 fillér. = — baromfi 12,450 kg., tojás 70,753 kg., burgonya Megrendelhető 307,653 kg., zöldségfélék 190,703 kg., vaj a „Köztelek" kiadóhivatalában, 26,741 kg., turó 77,800 kg., gyümölcs 340,832 kg. A szövetkezetet a gazdaközönség nem Budapest, eléggé támogatja. A termesztők csak az olyan IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek). czikkekkel keresik fel a szövetkezetet, amelyeket másutt alig tudnak értékesíteni, a nagyobb mennyiségben termelt árukat, vad, hus, értékesebb gyümölcs stb. inkább a házaló kereskedőknek adják el, akik ezek nagy részét Bécsbe KERESKEDELEM,TŐZSDE. viszik. Ez a gazdák részéről tapasztalt nemBudapesti gabonatőzsde. bánomság az oka, főleg annak, hogy a vásárcsarnok ellátó szövetkezet 1900. évi zárszá(Guttmann és Wahl budapesti terménymadása 7011 kor. 97 fül, veszteséggel zárult, bizományi czég jelentése.) mert daczára a főváros részéről tapasztalt kedBudapest, 1901. márczius 2 vezmény és támogatás megvonásának, ha a Az időjárás e hét folyamán nagvobbára derült és gazdák bizalommal és adandó alkalomkor, száraz volt, mi mellett a hőmérséklet napközben enyhe eladó czikkeikkel a szövetkezetet keresnék fel, maradt és csak az éjjelek voltak néha fagyosak. A az nemcsak hogy helyét betöltené, de még fel vetések elég jól vannak megvédve és eddigelé nem is érkezett panasz, A vízállás alig változott; helyenként a is virágozhatnék. jég indult meg. A külföldön az időjárás • ugyancsak télies maradt. A külföldi piaczok üzletmenetéről jelenthetjük, hogy az továbbra is csak mérsekelt és csak a fogyaszNYILTTER*) tás legszuksegesebb beszerzeseire szorítkozott. Ez pedig a hangulatot kedvezően befolyásolni alig képes. Az árak is űikább csökkenőek voltak. Amerikában többszöri áringadozások fordultak elő, melyek azonban nagyon Megjelent az „Országos Magyar Gazda- csekélyek voltak és egyenlegként csak 3U c.-nyi visszasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom esést tüntetnek fel; a látható búzakészlet 115,000 bushellel csökkent. Az argentiniai elszállítások eléggé Üzleti berendezése a ,Köztelek" szerkesztősége kedvezőek és állítólag a buza minősége is jobb mint várták. Angliában az irányzat ugyancsak nyugodt, az által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. üzlet korlátolt és árak nagyobbára változatlanok maradIrta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes tak. Francziaországb.an a multheti élénk forgalom fordult. A fogyasztás ugylátszik beszerzéuradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és csendesebbre seket eszközölt és az aggodalom, miszerint a fagy az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó károkat okozott, megszűnt; az irányzat igy csendesebbé vált és az árak visszaestek. A német piacokon is, hol részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos az árak kezdetben tartottak maradtak, nyugodtabb lett a hangulat. A többi kontinentális piaczokon az árviszonyok könyv ára portómentes megküldéssel : 55 nagyobbára változatlanok; kereslet és kinálat egymást krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba kiegyenlítik, a fogvasztás sem mutat különösebb érdeklődést és a kinálat sem sürgető. intézendők. Nálunk az irányzat kenyérmagvakban inkább kellemes, az arak azonban alig változtak, mig takarniánvczikkek, habár mérsékelt forgalom mellett, némileg magasabbak. Az üzleti forgalomról e héten a következőket jelenthetjük:
szervezess
Jeszenszky Pál
Köztelek Zsebnaptár 1901-re.
1,9. SZÁM. 11-IK
ÉVFOLYAM.
Buza lanyha. irányzatban indult. A kinálat jó, sőt waggonáruban sürgős is volt és a tulajdonosok eladási hajlama mellett árak néhány fillért vesztettek. Az üzlet későbbi folyamán a kinálat ugyan továbbra is kedvező maradt, a hidegebb időjárás beálltával azonban a malmok is élénkebb keresletet tanúsítottak és emelkedő árak mellett ugy raktáráru, mint tételek a hajózás megnyíltával könnven voltak elhelyezhetőek. A hét végével a hangulat ismét nyugodtabb, a forgalom -mérsékeltebb, az árak pedig a multhéthez viszonyítva egyenlegként alig változtak. Az összforgalom 120,000 mm., a hetihozatal a statisztikai hivatal kimutatása szerint 76,360 mm., mig az elvitel 1587 mm. tesz ki. Rozs c- héten is csak kevéssé volt forgalomban; a gyenge kinálat daczára a kereslet ugy a fogyasztás, mint az export részéről is csak mérsékelt maradt és az árak a multhéthez viszonyítva változatlanok. Minőség szerint helyben és helybeli paritásra 14.20—14.40, finom áruért 14.60 K.-ig jegyzünk. Nyiri származékokban alig volt forgalom és Debreczen távolságában inkább névlegesen 15.40 K. jegyzünk. Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) hizlalóknál, főleg azonban gyárosoknál jó érdeklődéssel találko-. zott és mérsékelt kinálat mellett árlarló maradt. Minőség szerint helyben 12.40—13 K.-g fizettek. Állomásokon átvéve, sör- és malátaárpákban a hangulat ugyancsak kellemes, ily minőségű áruban azonban a forgalom korlátolt és az árak teljes multheti nívójukon maradtak meg. Zab továbbra is csak mérsekelt mennyiségekben érkezik, a fogyasztási kereslet azonban szintén nem haladta tul a rendes keretet. Finom áru hiányzik és ily minőségek iránt az utóbbi napokban javult árak mellett jobb volt az érdeklődés. Az eladott körülbelül 3500 mm.-ért szin és tisztaság szerint 12.50—12.90, prima áruért 13.20 és finom urasági áruért 13.50 K.-ig fizettek 5 Tengeri a hét folyamán 10,fillérrelemelkedett. A kinálat. tartósan gyenge, mig a kereslet főleg belföldi számlára állandósan jó maradt. Budapesti paritására 10-75, Kőbányán 10.95 K. fizettek. Tiszavidéki állomásokról szóló ajánlatok jobbfigyelembenrészesültek és 10 fillérrel magasabb árak mellett 9.40—10.10 kor. között adattak el. Egészséges román tengeriből is adtak el néhány tételt, körülbelül a hazai tengeri ára mellett, mig hibás tengeri nem volt forgalomban. Olajmagvak: Készáru káposztarepcze nincs ki-' nálva. Káposztarepcze 1901. augusztusra kezdetben szilárdan 15'40 K.-ig jegyzett, utóbb azonban a beállott enyhe idő folytán ellanyhult és 25—25'20 K. zárul; vadrepcze 14—15, gomborka 28—2V50 K. jegyez; leiv mag bővebban van kinálva és 30—32, kendermag keresett, budapesti paritásra 19—20 K. jegyez helyben. Hüvelyesek: Babban kereslet nincs, mig a kinálat jó és igy' az árak üzlet nélkül csökkenőek. Fehér törpebabot Gyöngyösön, Félegyháza 19, fehér gömbölyiibab Mohács, "Kaja! Zimiboron' 10-50—17., liarnababnl Kalocsán 13, N.-Károly 11"50 K. jegyzünk. Erdélyi bab minőség'és relaczió szerint 13—14 K. között jegyez. Köles e héten sem volt forgalomban, hazai árét 10'20— 10'40 K. készpénzen, oláh kölest 9'80—10'20 K. körül jegyzünk transitó 3 hóra helyben. Bükköny kevés van kinálva és szilárd irányzatú. Budapesti paritásra kb. 17—18 K. jegyez. Muhar budapesti paritásra 16 K.
Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. márczius 5. Bizonytalan irányzat, a legcsekélyebb hőváltozására erdékeny kedélyek, ez a gabonaüzlet mai signaturája. Tegnap este, hogy a meteorológiai hivatal a gabonacsarnokban kifüggesztette lagy felé hajló időjóslatát, rögtön felfelé indult a határidőbuza, hogy azután csendesen megállva ujabb serkentésre várjon vagy fel-, vagy pedig lefelé. A földmivelésügyi minisztérium ma kiadott vetési jelentése helyenkénti fagykárokról számol be, ellenben határozottan kiemeli, hogy az utóbbi hideg idő a káros rovarokat és egereket majdnem teljesen kipusztította. London, Párizs és Berlin esőt jelentenek, a lát" ható búzakészletek Amerikában 302,000 bushellel apadtak, a tengerikészletek viszon 1.546,000 bushellel nagyobodtak. Liverpool ma valamivel szilárdabb kurzusokat küldött, mert az oroszországi hozatalok a várakozásoknak meg nem feleltek. Bécsbea az ottani malmok lanyha vételkedvé változatlan üzletet teremt, a londoni Balticon pedig jobb .kinálat gyengébb vételkedvvel találkozik. Parisban most tárgyalják a böns d'importation. törvényjavaslatát, de mivel ugy a kormány, mint a -senátus többsége a javaslatot ellenzi, máris ellanyhult a párizsi börze hangulata. A mai budapesti üzletről a következőkben számolunk be : Buza jó kinálat, de a malmok gyenge vélelkodv.e mellett változatlan irányt követ. Elkelt körülbelül 10,000 métermázsa készáru, változatlanul tartott árakon. Rozsban az irányzat és az árak szintén változatlanok. Helyben és helybeli paritásra 14'45 koronát, prima minőségű áruért 1460 koronás készpénzárakat jegyzünk azonnali szállításra. Takarmányárpában egyaránt gyenge a kinálat és kereslet. Helyben jobb áruért 13"20 koronás árakat fizetnek. Sörárpában egyáltalán nem volt forgalom, árak névleg 14—14 korona kozott valtakoznak alj állomások. Zabban irányzat és árak változatlanok. Prima áruért helyben 13'30 koronáig fizetnek.
1®. SZÁM. 11-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 6.
Tengeri mérsékelt kiválat mellett változatlan marad. Husfélék: Elsőrendű nehéz bárányokat 14—16, Promt áruért budapesti paritásra 1075 koronát, Kőbányán könnyebbeket 10—11 koronával fizettek páronként. Vi11'— koronáigfizetnek.Néhány waggon román tengeri déki sertésekért szalonnával minőség szerint elértünk 1 i" 15 koronás árban adatott el Kőbányán. 72—80 fillért kilónként. Malaczokért 1.30—1.40 koronát kilónként. Borjúért minőséé szerint 80—90, nyúzott birkáért 70—72fillértkilónként. Vadfélék: szarvasokat 50—GO, nehéz vadsertéA szeszüzletben a hétnek elején az üzletmenet seket 60—80, könnyű példányokat 100—120fillérenváélénkebb volt és a kareslet kielégítő. Finomitott szesz sároltak egészben s kilónkéul'. Kciiyvtsmadarak csomóadózva 116—116.50 korona, adózatlanul .46—46.50 kor. ját (4 drbos) egy koronával fizették. Tojás: prima bácskai tojás eredeti ládájáért kelt nagyban, kicsinyben 2—3 K. drágább az ár. Élesztőszeszben a kereslet állandóan élénk és fedezeti vásár- 66—68 koronát értünk el. Prima teavaj 180—220, főzővaj 150—160, friss lások folytán adózva 117—117.50 K. adózatlanul szabadtehénturü 20—30fillérenkelt kilónként. raktárra 47—47.50 K. kelt Élőbaromfiból elkelt: Magló liba 6—6-80, tyúk Az adózott anyersszesz és denaturált szesz ára 2-80—3-20, rucza 4'40—5"t0 koronával párja. változatlan. Tisztított baromfiból elkelt: Pulyka 130—140, Vidékifinomítógyárak részérőlfinomitottszesz e hétnek elején élénkebben volt ajánlva és több tétel liba 130—136fillérenkilója. Prima, tejen hizlalt kappanok 240—320, csirkék 160—20 fillére darabja. azonali szállításra változatlan áron kelt el. Fejes saláta száza 12—16 korona. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz valamivel gyérebben volt ajánlva és a kinált tételek 40—i0'50 K. találtak vevőre. Finomitott szesz Hidegliusvásár az Orczi-uti élelmi piaczon. 1901. változatlan. márczius hó 5-én. {A szőkesIVívárusi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 47 árus 244 drb .sertést, — árus — drb süldőt, 2700 kg. Bécsi jegyzés 40.20—40.60 korona kontingens friss hust, 600 kg. füstölt hust, 900 kg. szalonnát, 400 nyersszeszért. kg. hájat, 700 kg. kocsonyahúst. Prágai jegyzés 111.50 — korona adózott és Vidékről és pedig: Duna-Vecséről 1 árus 12 drb 37.25—-—.— korona adózatlan szeszért. sertést, Dömsödröl 1 árus ü drb sertést, Czeglédről Trieszti jegyzés 20. 20.25 korona kiviteli 2 árus 14 drb sértési, összesen 4 árus 35 drb sertést, szeszért, 90% hektoliterje. helybeliek 244 drb sertést, mindössze 279 drb sertést. .Kivitelre több tétel finomított szeszt vásároltak, Forgalom elenk. Arak a következők : Friss sertésmely Üszkübb és Monasztir felé lett szállítva. hús 1 kg. 98—112 fillér, 1 q 84—88 K., süldőhus 1 kg. K„ füstölt sertéshús 1 kg. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben 112—136 fillér, 1 q 108—128 fillér, 1 q K„ szalonna zsírnak 1 kg. korona korona K., füstölt szalonna 1 kg. Finomitott szesz 116.—7116-50 17.50—118.50 96—104 fillér, 1 q — K, háj 1 kg. 108—112 fillér, Élesztőszesz __ 117.- 117.50 18.50—119.50 104—112 fillőr, 1 q K., disznózsír 1 kg. 112—120 fillér, 1 q Nyersszesz adózva 114. 114'50 15.50—116.50 1 q K., kocsonyahús 1 kg. 48—69 fillér, füstölt Denaturáltszesz 36. 36.50 37. 37.50 sonka 1 kg. 128—144 fillér, 1 q K. Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmeotre, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. i.e .-.,. utcza. 1901. márczius 5-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Yetömagvak ólomzárolása. *) Felhozatott a szokott községekből 39 szekér réti széna, 8 szekőr muhar, 9 szekőr zsupszalma, —szekér Budapest, 1901. márczius 3. alomszalma, — takarmányszalma, — szekér tengeriszár, A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állo- 5 szekőr egyéb takarmány (zabosbukkony, sarjú stb), más az 1900—1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó 1-őtől a mai napig az alant megnevezett magkereskedőkA forgalom lanyha. nől és termelőknői a következő vetőmagmennyiségeket Arakfillérekbenq-ként a következők: réti széna ólómzárolta: 400—490, muhar 520—600, zsupszalma 280—280, alomszalma , takarmanyszEŰma , tengeriszár , egvéb iakarmánv , zabosliiikköuv 460—470, lóhere —, luczerna , köles , sarjú 350—360, szahnaszerska —. Összes kocsiszám 61. Összes suly 8540' kg. Mauthner Ödön, Budapest 2225 M. Mezőgazdák Szöv., Budapest 603 Haldek Ignácz, Budapest 908 Frommer A. H. ut„ Budapest— 340 Deutsch Gyula, Budapest 355 Klein Vilmos, Szatmár 94 Ifj. Freund Sámuel, Szatmár ... 21 Boross ős Szalay, Budapest — 291 Kohn Mór fiai, üzon ... 11 Lamberger Károly, Budapest ... 84 Funkelstein József, Arad 59 ... 125 Beimel ésfia,Budapest 57 — 182 Radwaner és Rónai, Budapest... 71 Gróf Teleki Árvéd, Drassó 25 Arnstein ésHandley, Szombathely 10 Klein Vilmos örökösei, Temesvár 10 Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmat 26 Kramer Lipót, Budapest 28 Nöthling Vilmos, Budapest 12 Singer Zsigmond, Budapest 19 Szávoszt Emii, Budapest 6 Hummer Mihály, B.-Gyarmat — Összesen ... 5326 7403 304 13033 amerikai hereim ólomzárolja. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete üzleti jelentése. 1901. márcz. 2. Az árufelhozatalok emelkedése mellett üzletmenetünk a hét második felében kedvezően bonyolult le. Szarvas és vadsertés érkezik nagyobb mennyiségben, ezeknél árváltozás nem fordult elö. Fenyvesmadarakbői egy nagyobb tételt kaptunk, ezeknél is változás az árakban nem fordult elő. A tojásüzlet rendkívül mozgalmas, a vételek németországi számlákra történnek, az árakban lényeges változás itt sem fordult elő. A vaj- és turóüzlet kedvező. Hasonlóan kedvezők, a baromfiüzlet, különösen vágott áru, mely iránt növekvő érdeklődés mutatkozik. Befejezőleg még megememlitjük, hogy ujdonságképen naponként fejes, saláta érkezik czimünkre, melynek elhelyezése jó árakon esz-
;
405 tott juhok —• •— K. páronkint, •— (—-) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig páronkint, ———.— K.-ig 100 kiló ölő suly szerint, ; K.-ig 100 kl. kiverő juhok —•• — K.-ig páronkint, élős sz.,. bárány — K., kecske —•— K. páronkint, durvaszőrü —. •— K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai —•••—• K. páronkint, — angol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, romániai — K. páronkint, raczkajuhok —•• '— K. páronkint, —. •.— K.-ig 100 kiló élősúly szerint. Bécsi vágómarhavásár. 1901. "márcz. hó 4-én. Vass Jenő tudósítása „Köztelek" részére.) Összes felhajtás 5463 db. Ebből magyar 4112 db, galicziai 535 darab, bukovinai 32, német 831 db, hizott db, legelő 1024 db, fiatal — db, ökör 4036 db, bika 833 db., tehén 594 db, bivaly 47 db.. A nagy felhajtás következtőben a vásár nagyon lanyha volt. Prima áru 2—3, közepes jószág pedig mintegy 3—4 koronával kelt a multheti áraknál olcsóbban. Árak : prima magyar 64—68-— (—•——), szekunda 54—63, tertia 46—52, galicziai prima 64'——72 — (—'—'—), szekunda 56—63, tertia 48—54. Német prima 72—80— (82—), szekunda 64—71, tertia 54—63. Legelőmarha: szerb és magyar 42—48-—, rosszabb minőségű —•—, Bika és tehén 40—63 ( ) és bivaly 3248'—. Az összes eladások, élősúlyban, 100 kilogrammonként, koronákban értendők. Becsi szurómarhavár. 1901. márczius 1-én. Felhozatott : 3454 borjú, 2359 élő sertés, 1726 kizsigerelt li juh, 1281 bárány. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 80—94 primma 96—112, primissima 114—124 ( ), élő borjú • , prima ( ), primissima ——— (—), fiátal sertés 60—75, kizsigerelt sertés, nehéz 84—96, hizó . sertés, süldő 92—100 (—), kizsigerelt juh 50—76 pr. kilófillérekben,bárám páronkint 12—30 (—) korona. Bécsi sertésvásár. 1901. márcz. 5-én. (Sehleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtás: 4603 lengyel, 7272 magyar - összesen 11875 drb. A vásár igen lanyha volt. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül prima 82—86 fillér kivételesen — ;fillér, közepes 64—80 fillér könnyű — fillér, süldő 56—74 fillér. Bécsi juhvásár. 1901 márcz. hó 1-én. Felsajtás 2431 db. juh. Árak: juh 42—45, kiv. 4 8 — , raczka 38'—40.— fillér pr. kiló élősúlyban. Szerkesztői üzenetek. B. B. umak, Klemi-major. 1. A Zsebnaptár és a „Gr. £."-nak expediálása felől intézkedtünk. 2. Az okleveles gazdatiszti czim nem fogja, megilletni, de a gazdatiszti czim igen is alkalmazható mindenütt, kivéve 3000 koronánál több adót fizető kötött birtokokat. P. M. urnák, Helemér. Kérelmét teljésiteni fogjuk.
5-én. Budapesti szurómarhavásár. 1901. márcz. hó " H e i i t u t á k agyeimébe I " A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott : belföldi 411 db, eladatott 411 db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, eladatott — drb, növendék élőborju 20 db, eladatott 12 drb, élő bárány 41 db, eladatott 41 drb ; ölött belföldi 8 drb, eladatott 8 drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott drb, ölött bárány 49 drb, eladatott 49 drb, élő kecske 1— drb, eladatott — drb. A vásár hangulata a kedvezőtlen idő következtében lanyha volt, az árak csökkentek. . Árak a következők : Élő borjuk : belföldi — koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 50'—86'-— koronáig, kivételesen 88 koronáig súlyra, galicziai , kiv. •— koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. — koronáig drbonkint, — koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , koronáig, kiv. — — - koronáig drbkint, 36—42 koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli — koronáig, kiv. .• koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék — koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élő bárány 10'—-—12— koronáig páronkint, ölött bárány 8' 12'— koronáig párja. Budapesti juhvásár. (1901. márczius hó 4-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 438 darab, eladatott 428 drb, feljavított juhok — drb, eladatott •— drb, kisorolt — kosok drb, eladatott -— darab, kiverő juh — drb, eladatott —— drb, bárány 1 drb, eladatott 1, kecske — db, eladatott — db, boszniai . eladatott — db, szerbiai -, eladatott db. angol keresztezés —, eladatott — db, romániai —, durvaszőrü — db, eladatott — db. . Arak a következők: Belf. hizl. ürü 26—34.— (50) K. páronkint, 36—42 (46) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljaví-
Elismert kitűnő hazai gyártmány!
1680 gözcséplőkeszlet üzemben!
ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, K Ü L S Ő V i C Z I - U T 7. SZÁM.
2V«, 3»/«, 4, 4V«, «, », 10, ÍJ lóarejtlek.
magánjárók (uti
mazdonyok,)
MrJQk minden azakbavágó kérd<««el bizalommal hozzánk fordulni, k*«xa
KÖZTELEK 1001. MÁRCZIUS Hö 6.
406
PKOFPEK
SAMU
mezőgazdasági gépraktára B u d a p e s t , V . ker., V á c z i - k ö r u t 52. szám. Ajánlja mérsékelt árokon a jelen idényre
SACKRUDOLF elismert kitünö gyártmányait Aczélekéit, Vasboronáit;
19. SZAM. 11-ik ÉVFOLYAM.
Haszonbéri hirdetmény. Ctrőf Berchtold Lipót ő méltósága S<>pronmegyéhen Peresznye és Horvát-Zsidány község határaiban fekvő három gazdaságból mindössze circa 1300 Kat. hold szántóföld, esetleg k.istélylyal ós vadászattal álló birtoka folyó évi szeptember 1-től egymásután következő
12, esetleg 15 é v r e haszonbérbe adatik. Bérelni szándékozók felhívatnak, hogy zárt ajánlataikat a félévi bérösszegnek megfelelő készpénz vagy óvadékképesnek nyilvánított értékpapírokban mellékletével
f. évi április hó 15-én déli 12 ó r á i g a peresznyei uradalom íntézőségének, Peresznye, Pozsonymegye nyújtsák be. Később benyújtott ajánlatokfigyelembenem fognak vétetni. Az ajánlatban világosan megjegyzendő, hogy ajánlattevő a bérleti szerződés feltételeit ismeri. A bérleti feltételek a peresznyei uradalmi irodában megtekintsetek. A beérkezett zárt ajánlatok április 16-án fognak felbontatni s a legjobb ajánlattevővel a szerződés megköttetni; kijelentvén, hogy a szerződés csakis a tulajdonos jóváhagyasa esetén tekinthető érvényesnek. 3473
iSS^i
Ez alkalommal különösen felhívja a t. gazdaközönség b. figyelmét képviselt
DEERING-féle fükaszálógépeire,
a Tili,:í
amerikai aratógép gyárának
marokrakó és kévekötő aratógépeire,
n SZÉNAGYÜJTÖ aczélból á Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások.
Eladó bikák. Marczalii uradalom Gyolai gazdasága eladásra bocsát tenyésztésre kiválasztott kiváló minőségű és pedig: •
12 d a r a b bikát 3 d a r a b 2 éves b e r n i b i k á t 1 d a r b b 3 éves m a g y a r b i k á t 9 d a r a b 3 éves m a g y a r b i k á t .
F e l v i l á g o s í t á s s a l szolgál a z U r a d a l m i Intéző ség Marczaliban. Olcsón
meBuSl
Gazdáknak fontos 1
Hreblay Emil állattenyésztési m. k. felügyelő
posta, vasút: Király tele 34 Liptay Jenőnél. Eladó 8 z ofnokZÖ m e^yéb e n 6 e gj hŐldn0terje?eSü birtok, tagban mint szántóföld, e sági épületekkel, fundu
ősségből értesítést
2 marhamérleg
Gödöllő.
3430 E l a d ó
czukorczirofc
(Sorghum saccharutum) mag fekete. Czim: 3457 Malmi
Baromfi hizlalás 1 koi B0 fillér. Baromfi tenyésztésre vo
Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett.
Gazdák s gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett
50°/o-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. nagyobb gazdaságban, gyár- Próbaküldemények 2 korona ban, gőzmalomban szesz- és utánvét mellett. Kivánatra fezGen különbenit koronáfg prospektus ingyen é« bérterjedhető bírság mellett, törmentve. vényileg előírva 1900. cs. és kir. hatóságilag hitelesítve, elhalálozás miatt egyenként is igen olcsón eladók, (A hatósági ellenőrzések ép most foly- Budapest, IX,, Soroksárl-u. 10. nak) Bugányi F. Xavér Bécs, I., Számos elismerő levél nálam
Burián Yilmos veje,
Igazgatóság
-m Ujarad.
A nemesitett alcsuthi mint korán érő, bőtermő fajta, továbbá mint igen értékes kereskedelmi áru, a hazai keményszemü tengerifélék között a legkiválóbbnak van elismerve. Vetőmagot a folyó évben is ad el az uradalom a következő árak mellett: gondos figyelemmel kiválasztott csövek középrészéről, kézzel morzsolt vetőmag ára métermázsánkint 18 korona. Elsőrendű piaezi áru métermázsánkint 14 korona. Az árak Acsa állomásra szállítva (Bicskesárbogárdi helyi érdekű vonalon) zsákon kivül értendők. Zsákok, önköltségen lesznek felszámítva. Vetőmagból 0'50 q.-nál, piaczi áruból 3 q.-nál kisebb mennyiség nem szállíttatik. Megrendeléseket a pénz előleges beküldése vagy az áru vasúti elővételezése mellett, mig a készlet tart, elfogad a föherczegi gazdasági intézöség FejévárAcsán (posta, vasút, távíróállomás). 3382
Párisi kiállítás: G r a n d i
Prixs
Vetőmagvak, lóhere, nyulszapuka, oberndorfi répamag és a hazánkban ennél is jobban bevált
óvári répamag, duppaui zab, tavaszbuza, lóbab, magtengeri, csemeték és pekingi kacsák . . . kaphatók
. ..
Eladó
circa 4 0 drb kitűnően fejlett, egy3464 öntetü, barna szinü t e n y é s z p u l y k a - t y u k ,
megfelelő kakasokkal együtt, N a g y l á n g i uradalom Lobbi gazd. intézőségénél, Fejérm.
'gyümölcs- és erdei faiskola
W. KLENERT, GRAZ (Tulajdonos : Klenert Vilmos, ezelőtt Klenert és Geiger) ajánl gyümölcsfákat minden nem és formában, nemes gyümölcscserjéket, gyümölosvadonczokat és bogyógyümölcsöket; fasorfákat, érdéi fákat, tűlevelűeket és rózsákat; sövénynövényeket, spárgaféléket stb.
W T Árjegyzékek kivánatra ingyen. " M Szétküldés Ausztriába Magyarországba és külföldre.
Óriás Tavaszbuza 200 métermázsa eladó. Cs kapható Pajzs Gyula gazda- Föintézőség Selyp. Somogyinegyében Magy. kir. államvasutak. 20157/901. C/I1I. (Tj személydijszabáséletbe-
G r ó f
Teleki Arvédúr drassói
uradalmában,
u. p. Koneza. mmázsánként Szakáll állomáson 7 Irt 60 krtrt.^MagY«rNagyvára"d °áílomáS(m 82 írtért, eladó. Vaiszlovich Gyula és Vetőmagburgonya L. Keiszler Gusztáv, Bicske, Vadgesztenyefákat, (szép magas, erös nSvéstt) sorfa létesitésére^alkaJmas, darabonvasufra rakva szállit aTinté" zőség Pta.-Táb, posta NagyNógrádmegye Hungráriavetőgép, teljese
Nyíregyházához félóra, 600: ezer • ölével számítva, ur lakással, ji földekkel, n •eczky Gyuláné3487 Ilii, u ). Oros. Elsőrendű magvak kaphatók, HidaffNSmeti állomásra szállítva q-ként, golden melón, Hanna pedigree, peerles és chevallier söinbrpák 1T kor. zsák önköltségen. Felsőlánczi gazdaság intéaősége, posta Perény (Abáujmegye.)
Hirdetmény. léptetése az ó-becse-ujvidéki-titeli h. é. vasúton.) Ezen vasúton folyó évi május hó 1-én uj személydíjszabás lép életbe, amely által a menetdijak részint leszállittattak, részint felemeltettek. Az uj díjszabás melylyel, a megnyitás napján életbe lépett díjszabás érvényen kivül helyeztetik, a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest, Csengery-utcza 33. sz.) 20fillérértkapható. Budapest, 1901. február 26-án. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik).
40?
KÖZTELEK, 1901. MÁRCZIUS HO 6.
19, SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei vétetnek (el e kedvezményes rovatban és árban.
KIS HIRDETÉSEK
OmmU o l y I » v » l e l n - « r á l M z o l m n k , m e l y e k k e l r A l a a z : i ü z f i h a é g e s l e r é l b é l y e g e t T « g y I; Földmives28 éves 3406 okleveles gazdatiszt, kitűnő bizonyítványokkal, azonnali ben^elefstoelkvégzeti nős" belépésre állást kores.^ Czim : |£keTsDlimafk.a« Gazdatiszt! Főldmivesiskolát munkálatfkban1*! járt"s.'ftzeÍ azonnali vagy áprilisi belépésre végzett, 88^ éves evangélikus, korona, utóbb használhatóság gazdasági iskolát végzett, ^32 BKTÖLTKHDÖ ÁLLÁS, Azonnali belépésre kerestetik^egy^öbb évi gya-
és'világitás^végVe^M.ís'ba kafi^a^olni trfdí^feuTtle^meg" helyezése az önállóságnak. nőtlen -"gépészkovács is felvétetik, fizetés megegyezés sze1' jártas. rint, főkellék a horvát nyelv művelésben'^teljesen" Szives megkeresések Szabó birása és józanság. Folyamod- Károly, Somogy-Turra intéványok okmánymásolatokkal, FöldmivesisKoIát méltóságos gróf Zay topolovégzett 26 éves nőtlen katonaküldendők Topolováozra (Hor- egyén, a Diószegi ozukorgyár vátország). 3484 gazdaságban, mint felügyelő ítfagyállási vagy ehhez bármily más megfelelő állást keres bármikori daságidgyakorlattal birt föld- belépésre. Czime a kiadó™véekeny°és meSgZb"baetóélykis' hivatalban megtudható. 3440 családu ^nős ^ga/dát keresek Vittczéllér, szakképzett, 20 éves, ki az rozsf 28 kgrUkősó,a2008 korona iskolát jeles sikerrel végezte, készpénz 3 öl tűzifa, 2 hold m megkeresések „Vinczellér"6 tehén^és borjú bentartás és 8 jelige alatt a Uídóhivatalba drb sertésre ^legelő.^Megkere-
T i ére: C5z\mAa4kiadóhivataíbao. 3491 Mint ács^ ( és6 minden épMserv^etéa'ére Sólyom^ Károly,^ Fecske-uicza Gépészek vizsgájára előkészítő közikönyv kérdés és feleletekben locomobil és cséplőgépekről 1 frt 20 kr. ^Eszte^aiyoao^^^kéziBudapesten, VI™Csángó-utczá
lez61apot kaid«n
Eredeti
Rambouillet kosok
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
Gróf Herberstein Albert ,1B1
II. évfolyam. Magrastörzsfi resznye & 75 f., alma á 75 Szerkeszti és kiadja körte á 76 f., 8 éves szelíd ikák durva talajról, kőrisJeszenszky Pál á 30 f., vadberkenyefa & az O. M. G.E. titkárja. '., Siilía & 30 f., akácz 4 30 ávor a 30 f., tölgy á. 32 f„ azdatisztek Orsz. Egyesüle alamint a Tejtei 3 k o r . 30 f i l l .
uradalmi Igazgatóságánál StrlleK, Morvaország.
Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., ÜUőiut 25. szám.
Hanna Yetőárpa mig a készlet tart lOOkgként i9 koronáért kapható vasúti állomásainktól.
83 és 84 Kiló tavaszi buza kapható vetés czélokra, zsák-
Állást^ keres meknélkülT erélye^ gazdatfszt, ki éíek óta önállóan, jó sikerrel gazdálkodik bal- és külterjes gazdaságokban. Czim a kiadóhivatalban. 3481
SB
Instructio Igen szép, válogatott vBrSsyosan^kapható teljes. tarka simmenthaü jellegű 1—2^ FöldmivesEgy .t és tejgazdasági szakiskolát szőrüek és mangalicza tenyészvégzett 24 éves nőtlen szor- korlatilag képzett, M.-Óvártt kanok eladók Osapii gazdagalmas, józan, becsületes végzett gazdatiszt, 48 éves, r. k. ságban Osapi u. p. Galambok. taV b eMéiermagyarifiyaésQI németül, megfelelő állást keres. tar^ő^'s^gazdaságvezető jeleneCzim a kiadóhivatalban. 3460 gazdaságban iparig és úgyszintén learprlmá,bb ] lekötni való és Oki. gazdatiszt, J á r m o i ökröket észbika, az egyik 2i/i évei legjutányosabb . rak >n ajánpraxissal's'jó bizonyítványok- kolnak,Sezen™gakminLg°yíkét kal, jártas a gazdaság mindan íthetőkV posta-, sürgöny Botos ispán ágában, ugyszinte az egyszerű K l e i n és Spltzer tállomás Rév (Biharmegyí Világhírű o e l gégényi 700 holdas birtokba SZcTzim alatt^kiadóhivat'al ' . Magyar-Kokucs, Fodo Kis-Czelli kereskedők. felvétetik 300 korona kész- mSieiabb° belépésre,3 szirén^ továbbit.^ Szükséghez . pest Megrendelések egyezség szerint « erfurti * | pénz, 1200 liter rozs, 400 liter . fcármikorra is elfogadtatnak. buza,J2 mUüzi puhafa^hold Szives megkeresések „B. A. S." » « magvak | sertéslegeltetés, M kiló só,^egy ÁLLATOL Áll. Kitűntetett Kezelőtiszti Magyar ^tenyészbika képzetség*' a8yiegszigorubban állást keres Budapesten kaphatók I azonnaU belépésre -2 koronáért kipható* Varg megkívántatik. Bizonyitvány- a gazdaság minden ágában adatnak Buttykay LászM urad. jártas, 18 évi gyakorlattal, földmives és tejgazdasági szak- guíyábeőZiestzármazí32-2V4 éves magkereskedésében Kanyár u. p. Dombrád, Sza- végzett, 36 éves, nős gazdabolesmegye. 3489 tiszt. Czim Németh István zlmonyi vas'ut Kisalpári megBUDAPEST, állóhelyén Mária majorban r., bármikor megtekinthető és a Nádor-u. 8. ÁLLÁST KERESÖL Wyngdijas, Számtarté C. Schmidt erfurti gŰŐm ''son^kOTli Vváry Közé' mérlegképes, a kettő^ kónyv- na^y'^adálomba^mi' "u té'ő lebbi a jószágigazgat'óságnál magtermelő magyar8448 ványí meUetf'íegjobb Z?efen- Futtakon. országi főraktárában. cziák, erőteljes, egészséges, Eladó állatoK, ban van^alkalrnázva, izr., nős, Méltóságos gróf Teleki László megbízható, f. évi április l-re Gyula ur hosszufalvi uradalmegfelelő állást keres. Szives megkeresések a kladóhiva- lakásér^PyértorJ^Budapest, mában (u. p. Pta-Hldegkut, Tavaszi vetésre apától és muraközi anyától S181- jelige alatt. 3181 származott ^kifogástalan tes^tEzennel bizonyltom, hogy adai föld- . legutóbb aepÍMdvikgkiámtáHázvezetőnői iskolát végzett r. k. son kitüntetett, valódi állást keres ihtelligens közép- mives 1 ssáud飻zóknak készVeíni magyar, nős, családos, gazdakorú nő, (hivatalnok özvegye). tiszt, ki gazdaságomba, hol ségesen válaszol Szilágyi Ferencz urad.felügyelő.3450 Hanna-árpát. Szives megkeresések „Háziránt a kereslet meghivatalba kéretnek. 3396 Több magnagykereskedése önáUcTgaz' da müködik's m?gát felbúgott 2 éves Yorkshirei indulván, azon tisztelt Kubicek Ferencz Intézőnek, tecsületesen^ szorgalmasan Czellochovitz, (Hannavidék) József főherczeg ő cs. számtartőnak, ispánnak ajánléves Yorkshire kan és számos vevők, kik az idei felés kir. fensége udvari kozik Magyar-Ó vártt végzett óhajtván — gazdatársaimnak ecz8elaSdó 14^18 kor.-ért. mala őt mint megbízható szakavatott oki. gazdaüszt, szerény felEladó tavasai szállítója öreg sertések akár kilón, állítás javarészét együtt egyén, mielőbbi belépésre, 18 ajánlom. —"Iptills^ó elsőre Az ként, akár megegyezés utján, évi gyakorlattal, még nőtlen, állást keres. Czime a kiadó- sulyuk átlag 140 klg. Szállitó- látni kívánják, kéretBUDAPEST, hivatalban. 3439 ketreczek ingyen. Bővebbet kivonatára Monnti "minősül' Linsky és Bakos, Tót-Komlós. nek az Aradon át közleKároly-kSrut 9. Czime a kiadóhivatalban. 3391 envő" udvarVa"pariTdiszi Állást Keres 3437 ére igen alkalmas. Csornai Ajánl eredeti kedő gyorsvonat direct is és szigetvári vasúti ál Földmives- S413 ,ben'levőhgazdatiszt,Taeki állását Hanna-pedigreé árpát, iskolát végzett, 26 éves, ke- a^ kezelése alatt_ álló^ birtok kocsijában Koncza resztény férfi, 6 évi gyakorlattal kiváló minőségű biró, ki önállóan negyobb bérW S4 posta távirda és vasúti dohánytermelés, állattenyész- ágát gyákOTlituí| fo™tetta, tavaszbuzát, tés és biz alásokban jártas, és hfzlalásban1 kiváló! mert a állomáson kiszállva tavaszrozsot, ispáni vagy segédtiszti állást kezelése alatti gazdaság fő eredeti északnémet keres mielőbbi belépésre. Ki termelési ágát ez kéPezt|Olasz seprőcziroKambicitfs gazdatisztet óhajt,
Irnokl állásra kerestetik lehetőleg szakiskolát végzett néhány évi gyakorlattal biró nőtlenfiatalember. Évifizetés480 korona és teljes ellátás. Aznnal betöltendő. Folyamodványok a Jakab szállási uradalom tiszttartóságához posta Sárosd intézendők.
növendék ökör és űszö borjakat
mmu,
I
Radwaier és Rőmi
I
HALDEK
Vöröstarka
Miklós, Csenger '(Szatmárm.).
szakmáját1 képeli, 6 mert ^egy
Felsőbb gazdasági tanintézetet és a ijánlatolTIzí'z. jel alatt "a kt sárvári tejgazdasági szakisko- adóhivatalba kéretnek. 3344 lának üzletvezetői ágát végKezelőtiszti ^ zett erőteljes kösépkoru több évi gyakorlattal és kitűnő ajánlatokkal rendelkező a mezőgazdaság minden ágában gyakor- daság^oindm ágábaí'és tehelott gazdatiszt szerény^feltétegazd. tanint. végzett kis családu rom. kath. vall. gazdasek«tk!?.Sp.8pT'ejelTlftt6rkt tiszt. Czim a hiadóhivatalban. . 3485 adóhivatal továbbit. 8097 <
tinó ü s z ő
legprímább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre legolcsóbb árért vállalkoznak WEILE^ 6$ EISME^ Kis-Czelli kereskedők.
takarmányrépa-
iróf
magot, eredeti franczia
Somogymegyében 200 holdas birtokom bérbeadom. Csik József Bonyhád. drassöi uradalmát meglátogatni.
Sürgönyre
állomásnál kocsi vár.
b k
k
Eladó
^
Nagyméítóíág1fatGrófíeS!
takarmányczukorrépamag, heremagvakat
jutányos árban.
Vesz
stb.
lóbabot.
KÖ ZTELEK ,'901 MÁRCZIUS H0 6
ivandó ragyek elválalM; épúgy
szölő-telepitésekhez.
ÉrdeklUIk kéretlek, kegy alanti eumenkez farduljanak.
n i r r
WU L r
r
P D t i n
trliiU,
s feszántási
11-TK S V F O L Y A M .
50°l« terméstöbblet
G Ö Z I W I V E L É S .
Nagyobb területek szántását gözekével mélyrigolozást
19. SZAM.
v4I,ii,tozé
„
érhető el, ha a talaj 99°/o-os darabos égetett maró mészszel vagy 72°/o-og szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. 1. rendű referencziák! Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér építkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállit ELSŐ BAKON7-SZENTOAI>I M É S Z T E L E P E K
K L E I N MÁRKUS FIAI Szentgál (Veszprémmegye.)
BUDAFEST-KELENIOLD.
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesüket tulajdonát képező Istvántelki szőlőtelepen kisajátítás folytán a következő felszerelések és ojtvány szőlővesszők az alább jelzett árban
ELADÓK: 3000 „ Ripária Sauvage alanyra ójtót 1 éves mézes fehér ojtv. dbkint , 500 „ „ „ „ 1 éves Chasselas blanc ojtvány 1 „ Eclair permetező gép használt 1 „ Mabil rendszerű borprés lVa hectoliteres űrtartalommal kevéssé használt ... Az árak a Palota-újpesti állomásra állitva értendők, az ojtványok lásáért ezrenkint 2 koronát számítunk. Megrendelések az
„ ,
—.20 - .20 20.—
„ 110.— csomago-
OrszágosMagyar G azdaságiEgyesület igazgatójához intézendők.
Magyar királyi államvasutak. 2903—901. sz. III.
Üzletvezetőség Kolozsvárit.
Pályázat. A magy. kir államvasutak Segesvár állomásán berendezett vendéglőüzlet folyó 1901. évi julius hó 1-étől számítandó 3 évre bérbeadandó lévén, annak bérbeadása iránt ezennel pályázat hirdettetik : Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik nevezett állomási vendéglőt bérbe venni óhajtják, hogy szabályszerűen felbélyegzett és bizonyítványaikkal felszerelt ajánlatukat legkésőbb folyó évi április hó 1-én déli 12 óráig külön lepecsételt és .Ajánlat a segesvári állomási vendéglő bérletére" megjegyzéssel ellátott borítékban a magy. kir. államvasutak kolozsvári üzlet vezetősége általános osztályához (titkárság) czimezve küldjék be. Ajánlattevő köteles a kolozsvári üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál fent jelölt időpontig bánatpénz fejében 400 koronát készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban letétbe helyezni, vagy posta utján külön borítékban beküldeni. Az értékpapírok a budapesti vagy bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett, 14 napnál nem régibb, utolsó és a névértéket meg nem ha1 adó napiárfolyam szerint számittatnak. Készpénzben letett összeg után kamat nem fizettetik. Az ajánlatban a letétel megtörténtére hivatkozás teendő, de a letétről nyert elismervény nem melléklendő. Az üzletvezetőség fentartja magának azon jogot, hogy az ajánlattevők közül, függetlenül a felajánlott összeg magasságától, belátásához képest s z a b a d o n választhasson. A fenti feltételektől eltérő, vagy a kitűzött határidőn tul beérkezett ajánlatok, továbbá oly ajánlatok, melyek táviratilag tétettek s végre olyanok, melyekre az előirt bánatpénz előzetesen le nem tétetett,figyelembevétetni nem fognak. Ezen vendéglőre vonatkozó részletes feltételek a magy. kir. államvasutak kolozsvári üzletvezetősége III. osztályában tudhatók meg (E. M. K. E. palota 11-dik emelet 33. ajtó.) Tájékozás czéljából e helyen is megjegyeztetik, hogy a vendéglőhöz üzleti helyiségül a következők szolgálnak, u. m. II. osztályú étterem, III. osztályú váróterem, mely egyúttal éttermül is szolgál; italmérési fülke és tőzsde, két kamara, főzőkonyha, mosókonyha, megfelelő pincze, padlás és árnyékszék. Két szoba, egy padlás, előszoba és egy padlásszoba bérlőnek magánlakásul engedtetik át. A felsorolt helyiségek közül a III. oszt. váró és egyúttal étterem fűtésére és világítására évenként szükséges tüzelő ős világitóanyag fele részben és pedig 6 m3 tűzifa, esetleg azzal egyenértékű szén-, továbbá 140 kg. kőolaj díjtalanul szolgáltatik ki. Kolozsvár, 1901, február hóban. Az üzletvezetőség. (Utánnyomás nem dijaztatik).
Hirdetmény. Gróf Károlyi Mihály ur ő méltósága derbői merino juhászatában folyó évben is 3477
50 d r b 2% é v e s számfeletti electoral-negpetti t e n y é s z k o s kerül eladásra. Vétel iránti megkereséseket elfogad az
Uradalmi j ó s z á g f e i ü g y e l ő s é g K o m p o l t on, posta : K á p o l n a , vasútállomás : K a á l - K á p o l n a .
Eladó piros köles.
Kecsegei pasztán levő mintegy 250 métermázsa piros k ö l e s ü n ket, a melynél a b u d a p e s t i magvizsgálő állomás O í W / o százalék csiraképességet konstatált, 6 frt 50 kr.-os árban métermázsánkint a fornádkeesegei állomásra vevő franeo zsákjában 346" készpénz mellett e l a d n á n k . R e f l e c t á n s o k n a k szívesen szolgálunk m i n t á v a l .
Mand!
Zsig.
és fia,
.Pátria* irodalmi ét nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)
Pinczehely.
