KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS. Megjelenik minden szerdán és szombaton

X. Évfolyam

Budapest 1900. november hó 10.

• •

_

89. (947.) szám.

___

KÖZTELEK / n - M

KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I

LAP.

AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R G A Z D A S Á G I E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S

KÖZLÖNYE.

Megjelenik minden szerdán és szombaton. i i országos magyar gazdssági egyesület tagjai Ingyen kapják.

&s Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona,

Szerkesztőség ás kiadóhivatal:

Ken t&toknak~eléflzetésl dij; F6szerkeazt6 és kladisért f«l»16i: Forster Géza u OMGB. igazgatói*. Egiss évre 10 koron«, félévre 10 korona, negyedévre Folol8« •iark«.7,tfi: Szilaaar ZoltAn u OMGE. izai , T&rsszerkesztfi: Bnday Barna u OMQB. t

AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I .

4 évre két igazgató-választmányi tag választása. (Alapszabályok 35. §.) 6. Számvizsgáló-bizottságba 5 tag Ülésnapok a Köztelken. választása (Alapszabályok 62. §.) 1900. november 17-én d. u. 4 órakor. 7. Igazgató-választmány jelentése az Állattenyésztési szakosztály ülése. 1899/1900-iki évi egyesületi működésről. „ november 21-én d. u. 4 órakor. 8. Változások a tagok létszámában A Gazdatisztek Országos Egyesü- az elmúlt egyesületi évben. 9. Számvizsgáló-bizottság és az igazletének választmányi ülése. „ november 24-én d. u. 4 órakor. gató-választmány jelentése az 1899-ik év Dohánytermelési bizottság ülése. zárszámadása, vagyoni kezelése és vagyonállapotáról. „ november 25-én d. e. 10 órakor. 10. Az 1901-ik évi költségvetés Az OMGE. közgyűlése. megállapítása. „ november 26-án d. e. 10 órakor. 11. Igazgató-választmány javaslata A Gazdasági Egyesületek Országos Jules Méline volt franczia miniszterelnök Szövetségének V. nagygyűlése. és földmivelésügyi miniszter és a párisi gazdakongresszus elnökének üdvözlése, Meghívó tárgyában. 12. A „Gazdasági Egyesülétek Orszáaz K „Országos Magyar Gazdasági Egyesület8 gos Szövetségé nek tagjai és a székesfőváros által az igazgató-választmányba 1900. évi rendes közgyűlésére, 3 évre beválasztott képviselők bejelenmely november hó 25-én, azaz vasárnap tése. (Alapszabályok II. R. 4. §.) 13. Jelentés az Istvántelek kisajátíd. e. 10 órakor fog a „Köztelek" nagytásáról. termében megtartatni. 14. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesületlí tagjainak az igazgató választTárgysorozat: mány utján a közgyűlés elé terjesztett 1. Elnöki megnyitó. és irásba foglalt beadványai.*) 2. Jegyzökönyvhitelesitők és jegyző Budapest, 1900. október 29. kiküldése. Gróf Dessewffy Aurél s. k., 3. Szavazatszedö-bizottság kiküldése. 4. Egyesületi elnök és három alelnök választása. (Alapszabályok 26. §.) 5. Kilépő és meghalt 15 választmányi tag helyébe 6 évre tizenöt, elhalt 2 igazgató-választmányi tag helyébe 3 illetve

elnök.

*) Hogy a tagok beadványai és indítványai a közgyűlés elé vihetők legyenek, szükséges, hogy azok a közgyűlés megtartása előtt legalább 10 nappal az elnökhöz, vagy annak helyetteséhez, vagy az igazgatóhoz beadassanak.

A téli idényre világító u.

és

Budapest (üdítelek), ŰUői-út 25. szám. Kéziratokat a szerkeaztíeég nem küld vissz*.

Kedvezményes utazásra jogosiló igazolványt f. hó 15-ig jelentkező tagjainknak 10 filléres levélbélyeg beküldése mellett küldünk. Kérjük az indulás helyét közölni.

Meghívó a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének f. évi november hó 26-án, azaz hétfőn délelőtt 10 órakor a Köztelek (Üllői-ut 25. sz.) nagytermében tartandó évi rendes Y .

n a g y g y ű l é s é r e . *

Tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesitésére két tag választása. 3. Uj szövetségi tagok bejelentése és felvétele. 4. Jelentés a szövetségi iroda mult évi működéséről s a szövetség évkönyvének bemutatása. 5. Az lS99-ik év zárszámadásainak bemutatása s a felmentvény megadása. 6. Az 1901. évi költségvetés megállapítása. 7. A szegedi I. mezőgazdasági országos kiállítás zárszámadásainak bemutatása s a felmentvény megadása. 8. Az 1901. évi programm megállapítása. 9. Elnöki jelentés a II. mezőgazdasági országos kiállítás helyének kijelölése

fűtőanyagok

m.

PETRÓLEUM, LÁMFAOLAJ, KŐSZÉN,

továbbá

L Ó T A K A R Ó K dús v á l a s z t é k b a n MAGYAR MEZŐGAZDÁK

és l e g j u t á n y o s a b b a n b e s z e r e z h e t ő k

SZÖVETKEZETÉNÉL

a

Budapest, V., Alkotmány-utcza

Mai számunk 30 oldal.

31.

1712

KÖZTELEK,

s előterjesztés gyában.

kapcsolatos

teendők tár-

10. Felterjesztés intézése a földmivelésügyi miniszterhez a Szövetség segélyezése tárgyában. 11. Nógrád-, Arad-, Bihar- és Nyitramegyei gazdasági egyesületek inditványa a börze reformja tárgyában. Előadó: gróf Zsélénszki Róbert. 12. Nemzetközi m o z g a l o m megindítása a g a b o n a á r u k szabályozása tárgyáb a n . E l ő a d ó : Bernát István. 13. Husértékesités előmozdítása a huskiviteli v á g ó h i d a k szervezése u t j á n . Előadó Jeszenszky Pál. 14. Gazdasági egyesületek szervezkedése. E l ő a d ó : Rubinek Gyula. 15. Szövetségi tagok esetleges előterjesztései az alapszabályok II. R . 23. §-a alapján.*) Gróf Dessewffy Aurél s. k., elnök. *) 23. §. Hogy a szövetséges gazdasági egyesületek javaslatai, vagy a földmivelésügyi miniszter által a nagygyűlés elé terjesztett tárgyak a szövetségi nagygyűlés elé vihetők, szükséges, hogy azok a szövetségi nagygyűlés megtartása előtt 10 nappal kinyomatás s a kiküldöttek között való szétosztás czéljából az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökének, vagy végrehajtó-bizottságnak heküldessenek.

Meghívó a közgazdasági szakosztály f. hó 20-án, azaz kedden d. u. 4 órakor a „Köztelek* nagytermében tartandó ülésére. Tárgyak : 1. Szakosztály megalakulása. 2. Nógrád-, Bihar-, Arad- és Nvitra vármegyei gazdasági egyesületek átirata a tőzsdei üzletek, illetve a tőzsde szabályozása tárgyában. 3. Országos mezőgazdasági és közraktári hitelintézet átirata. 4. Lóheremag-aukeziók kérdése. i 5. A magyar kiviteli és csomagszállitási részvénytársaság beadványa a „colis agricol"intézmény ügyében. Gróf Zsélénszki Róbert s. k., a szakosztály elnöke.

TARCZA. Kutyatanulmányok. — Irta: Bársony István. — II. A minapában a vadászkutyákról adtam e helyen egy kis irott fotográfiát, amennyire ezt az egyébként gazdag s az érdeklődők szemében bizonyára figyelemreméltó témát egy kis czikk keretében fel lehetett ölelnem. Most a mi paraszt-kutyáinkról hadd beszéljek. Azokról, amelyek a magok helyén épp oly becsesek, mint a hires verseny-„sampionok* ; sőt bátran mondhatjuk, hogy jobb és igazabb barátaink, hivebb társaink amazoknál. Mert hogy a vadászeb éppen nem mintaképe a hűségnek, azt minden vadászember sokszor tapasztalja. A vadászeb, — aránylag kevés kivétellel, — mind hajlandó ideiglenes gazdájául s paranesolójául elfogadni azt, akinél puskát lat. Ettől az ideiglenességtől pedig a véglegességig alig van már valamicske ut. Igaz, hogy a vadászeb, főképen a vizsla, (mert hisz' a többiben a hűség még jóval kevesebb) — ragaszkodik, sőt néha nagyon ragaszkodik a gazdájához; de csakis akkor, ha az, akit urának ösmer, megengedi vagy pláne rákényszeríti, hogy folyvást a közelében legyen. Ez .az állandó együttlét, azt mondhat-

1900. N O V E M B E R H Ö

14

Meghívó. Az OMGE. állattenyésztési szako s z t á l y á n a k 1900. évi november hó 17-én, azaz szombaton d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó ülésére. Tárgyak : 1. Állatvédő egyesület által kidolgozott tervezet az állatvédelem és állattartás tárgyában. 2. Húskivitel mikénti szervezése ügyében kiküldött bizottság javaslatai. Budapest, 1900. n o v .

10.

Tormay Béla, sz. elnök.

Figyelmeztetés az OMGE. t. tagjaihoz. Egyesületünknél hátralékban levő tagjainknak postai megbízást küldöttünk szét. Kérjük ezek kiváltását, nehogy a visszautasítás miatt ujabb költségek háruljanak ugy az illetőkre, mint egyesületünkre. Igazgató.

Kereskedelmi és iparkamarák. Ötvenéves fennállását a budapesti kereskedelmi és i p a r k a m a r a uj székházának felavatásával ünnepelte m e g az érdekelt szakkörök és a k o r m á n y összes tagjainak részvételével. Ez az ü n n e p bár a mi hivatásunktól távol eső köröket érint, n e m hagyhat hidegen b e n n ü n k e t sem, nemcsak azért, mert u j a b b i d ő b e n nagyon is divatossá vált a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem közös mükö' désének hangsúlyozása, de azért is, mert ezen elvnek hangoztatása n é l k ü l is mindenkor éreztük szükségét a n n a k , hogy hazánk közgazdaságának m i n d e n irányú h a r m o n i k u s fejlesztését sürgessük, mert modem á l l a m i s á g u n k n a k biztos alapját | csak az erős közgazdaság képezheti és a nók szakadatlan barátkozás fejleszti ki aztán a vizslában azt a megható szeretetet, amit egy valaki iránt nagyon tud érezni, annyira, hogy urát étlen-szomjan, szomorúan várja akármeddig s ha kedves gazdája-megjön: ő örömében ugy bömböl, mint a medve. Csakhogy még az ilyen nagyon hü kutya is legtöbbször elég könnyen rábirható, hogy más valakinek, idegennek álljon szolgálatába a vadászterületen. Természetesen csak olyankor, ha a gazdája nincsen ott. A vadászhév és szenvedély viszi, ragadja, arra készteli,, hogy dolgozzék, keressen s ha egyszer munkában van, rá nézve körülbelől mindegy, ki lövi le a vadat, amit talál. A magok munkakörében egészen mások a mi parasztkutyáink, amelyeknek három legjobban elterjedt, nálunk kiválóan becses fajtája : a komondor, a kuvasz meg a puli. A komondor áll köztük első helyen. Ez a gyönyörű alkotású, hatalmas testű, rendkívüli erejű, aczélrugalmasságu állat, amelynek némely kiváló példánya egymagában is szembe mer szállni a nyájat veszélyeztető bestiával. Nincs a Köztelek közönsége közt bizonyára senki, akinek szüksége volna rá, hogy részletesen leírjam a komondor külsejét. Mindenki ismeri azokat a remek bundáju, nagy fehér kutyákat, amelyeket többnyire a pusztaságon, a pásztortanyák körül kell keresnünk s | | a melyeket közönségesen mint juhászkutyákat

90. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. mezőgazdasági körök voltak legkevésbé azok, melyek okot szolgáltattak arra, hogy a közgazdasági életünk terén jelentkező ellentétek kiélesedjenek és egymással szemben h a d i l á b r a helyezkedjenek. A látszat u g y a n ellenünk szól, mert a mezőgazdasági közvéleménynek megtisztulása és megerősödése folytán a m i részünkről merültek föl eszmék, melyek az eddig n y u g a l m a s helyzetet megzavarták. Á m d e ezek az eszmék és ezek a törekvések m á r régen * teljes jogalappal bírtak, érvényesülésüket csak a mezőgazdasági körök szervezetlensége gátolta. És hogy akkor, amidőn a természetellenes alapokra helyezkedett nyugalom megzavartatott és a mezőgazdaság jogos igényeinek kielégítését — épen a közgazdasági h a r m ó n i a érdekében — követelni kezdettük, a régi kényelem és előn y ö k élvezői följajdullak, azt természetesnek tartjuk, de s e m m i k é p e n sem igazoltnak arra, hogy a közgazdaság h a r m o n i k u s fejlődése m e g z a v a r ó i n a k , az ipar és kereskedelem ellenségeinek, vagy épen osztályharezot szitőknak kürtöljenek ki. Egyszerűen az történt, hogy a mezőgazdaság elhanyagolt érdekeinek az őket megillető j o g o k b a való visszahelyezésére törekszünk m é g h a mások jogtalanul szerzett előnyeinek megsemmisítéséről is v a n szó, de épugy m i n t m a g u n k részére j o g a i n k érvényesítését követeljük, azonképen a többi közgazdasági tényezők jogos igényeinek kielégítését természetesnek tartjuk. A budapesti kereskedelmi és iparkamara székházának felavatása alkalmával elhangzott kormánynyilatkozatok bennünket nagy elégtétellel és megnyugvással töltenek el. Hegedűs S á n d o r kereskedelemügyi miniszter n a g y o n helyesen mutatott reá emlegettek mielőtt a pulit kényelmi szempontokból előnyben kezdték részesíteni. A komondor kiválóképen nyájőrző állat s ebben a tekintetben nincsen párja. A hires magyar, göndörszörü fajta, atnely sajnos mármár kiveszőben: okos, csöndes állat, kevés hajlammal a barátkozásra; de azért alaphangulata mégsem ellenséges. Kitűnő megfigyelő ; gazdája iránt állandóan érdeklődő. Minden legkisebb intést, jelt, rögtön megért. Tökéletesen meg lehet bizni benne. Hü az utolsó vércsöppig; megvesztegetni hiábavaló fáradozás; urát jóban-rosszban egyformán szolgálja; — kötelességét ugy tudja, hogy rá minden körülmény közt számítani lehet. Látszólag hajlama van a lustálkodásra; - a pihenő nyáj mellett mégis mindig éber. Csak a legkisebb szokatlan dolog történjék: rögtön talpon van s nyíltszívű, bátorságot jelentő, bufíogó ugatással ad jelt. Bundája ritkán mentes a kéretlen sallangtól. Tüske, bogáncs, szerb-tövis, szamár-rózsa, mind könnyen megakad benne s összegubanczolja. Esztétikai szempontból ez hátránya, de ha már megszoktuk, olyan járulékának tartjuk, ami nélkül szinte hiányos lenne- Az őrző kutyák között ő benne van valami az oroszlánból. Veszély idején, kint a pusztán félelmet nem ismer. Sohasem sunyi, mindig bátor. Jaj annak, aki vagy ami az őrizetére bizott nyájhoz gyanúsan közeledik. Különösen sikságkedvelő állat. A hegyvidéket nem szereti. Olyan mint a pusztai

90. s z á m . 10-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1900. NOVEMBER Hő 14.

1713

ják meg, hogy ha némi sikert működé- | különböző tényezőinek harmonikus műsünkkel eddig elérhettünk, azt ügyünk ködését, ne fogadják gyanúsítással, ne igazságának és fontosságának tulaj donit- kisérjék ellenszenvvel a mezőgazdasági hatjuk, mig ezzel szemben az ipari és gyenge társadalmi érdekképviselet műkökereskedelmi érdekek hatalmas hivatalos dését, amelyet tetteiben mindenkor a szervezetekkel rendelkeznek, amelyeket ''legtisztább hazafias meggyőződés vezetett. mint a kormányzat befolyásától fügHa mindezek bekövetkeztére a budagetlen érdekképviseleti szervezeteket a pesti ipar és kereskedelmi kamara, mint kereskedelmi miniszter — nagyon helye- az ország első kamarája befolyását sen — a gondjaikra bizott érdekek őszintén és eredményesen érvényesiti, minél serényebb és intenzivebb felkaro- akkor fényes palotájánál maradandóbb lására ösztönöz, egyben részükre a leg- és szebb emléket állit magának és hivamesszebb menő kormánytámogatást és tásának áldásait a maga köreinél jóval kilátásba helyezi. szélesebb rétegek számára fogja gyüEzzel a hatalmas szervezettel szem- mölcsöztetni és tényleg közre fog műben mi mezőgazdák tisztán a földmive- ködni á közgazdasági tényezők harmolésügyi miniszter jóakaratára vagyunk nikus működésének létesítésén. Sz. Z. bizva. A mostani földmivelésügyi miniszter tényleg méltányolja a gazdatársadalom közreműködő munkáját és az ÜZEMTAN. ö kormányzata alatt sikerült is eredméRovatvezető : Henscli Árpád. nyeket elérnünk; de emlékezzünk csak vissza az ö kormányzatát megelőző A czukorrépa kézi munkanéhány évre, nem-e minden téren a szükséglete. rideg visszautasítást, vagy épen a hatalmi F. B. ur kérdésére a ,Köztelek' 84. száelnyomást kellett elszenvednünk? És a mában adott felelethez szabadjon a következőNem mondjuk és nem gondoljuk, jövő, egy uj földmivelésügyi miniszter, ket fűznöm, melyek a kérdést egészen más hogy a kamarák a gondjaikra bizott ér- vagy egy kormányzati irány bekövet- oldalról világítják meg ugyan, mint azt a kérdekek elhanyagolásával a mezőgazdaság keztekor mennyire bizonytalan mind- désttevö kívánja, de a melyik végeredményben érdekeinek érvényesülésén dolgozzanak. addig, mig a mezőgazdasági érdekkép- talán ott egészen jól beváló megoldáshoz vezethet. Ez feladatukat nem képezheti, de viszont viselet törvényileg szabályozva nincs. A czukorrépa kézimunkaerőszükséglete, a mezőgazdasági érdekek teljes negliSemmi féltékenységre, semmi idenemcsak azon számos, Hensch tanár ur által gálása sem lehet hivatásuk. Gondoz- gességre az ipari és kereskedelmi köröknek is felemiitett körülménytől függ, hanem a zák a maguk érdekeit lelkiismeretesen, sem szükségük, sem joguk sincs. Az ö czukorrépa jövedelmező termesztésének sarkabecsülettel és lelkesedéssel, de ne félté- helyzetük biztosított, fejlődésüknek kellő latos elvétől a szakértelemtől Is, mert igaz kenykedjenek és ne idegeskedjenek, ha irányt szabhatnak, ha a kezükben levő ugyan, hogy ezen utóbbi követelmény a termi mezőgazdák a magunk érdekeit szin- eszközöket helyesen, igazán érdekeiknek melés minden ágánál megkívántatik, de mégis nem bírása talán sehol sem bosszulja ugy tén érvényesíteni törekszünk. És különö- megfelelöleg fogják felhasználni. Meg- meg magát, mint épen a répánál. sen ne lássanak és ne kürtöljenek lehetnek győződve, hogy a mezőgazdák Mindenekelőtt előre kell bocsájtanom azt, támadást az ipar és kereskedelem ellen lesznek az elsők, akik működésűket hogy a feleletben emiitett 20—25 m. holdanakkor, amidőn nemcsak a mezőgazda- nemcsak elismerésben, de a megfelelő támo- kénti szükségletet nem tartom elegendőnek ságra, hanem a loyalis iparra és keres- gatásban is fogják részesiteni. És ha a akkor, midőn azon elvet vallom, hogy kapa kedelemre is káros kinövéseket megszün- kamarák valóban szivükön és nemcsak növeszsze a répát s különösen pedig nem akkor, ha figyelembe veszem azt, hogy ott, tetni és nyesegetni törekszünk. Gondol- a szájukon viselik a közgazdasági élet || azon a helyen, amelyre a kérdés vonatkozik,

beszédében a kereskedelmi és iparkamarák feladatára. Maradjanak ezek a kamarák a gondjaikra bízott közgazdasági érdekek ápolásának terén, öleljék föl működésűk körében az ipar és és kereskedelem összes érdekeit, ne téveszszék szem elöl a nagy szervezetek érdekei mellett a kisemberek érdekeit sem, képezzenek ipari és kereskedelmi közvéleményt, szolgáljanak a kormánynak javaslatokkal és tervezetekkel, de ne képzeljék magukat csalhatatlanoknak és mindenekelőtt túlzó merkantil felfogásukból engedjenek, mert nekik épugy kötelességük a közgazdasági harmónia létrehozatalán közremüködniök, mint a mezőgazdasági köröknek és a kamaráknak szintén nem szabad megfeledkezniük arról, hogy hazánk közgazdasági életének életerét a mezőgazdaság képezi, mely ha elsorvad, egész közgazdaságunk sinylödését vonja maga után. És vájjon a mostani általános kedvezőtlen közgazdasági helyzet nem első sorbán a mezőgazdaság sorvadásának tulaj donitható-e ?

sas; — élesszemü, tűnődő, látszólag nehéz mozgású, de szükség esetén, a támadás perczében, gyors és kérlelhetetlen. Eszményi hü barát s hozzá még jutalmat sem vár hűségéért. Ő vele játszani, kedveskedni, neki hízelegni alig lehet. Minderre nincs érzéke. Gazdájának egy-egy ritkán elejtett szava, egy-egy barátságos tekintete minden, amiben részesül. A pásztor nem beszédes; a kutyájával meg éppen nem diskurálgat. Megvannak egymás mellett kötelességtudásban, egymás megbecsülésében ; jó! ismerik egymást, tudják, hogy egymásra számithatnak. Mi kell egyéb ? ! Mindaz a jó tulajdonság ami a göndörszörü komondorban megvan, többé-kevésbé jellemzi ugyan mostohatestvérét, a fésűs komondort is, de mégi? más állat az. Termete még több ruganyosságot sejtet amazénál; szemében több a vadság; zárkozottabb és jobban szereti az önállóságot mint amaz. Feje előrésze, a homlok aljától kezdve a többnyire koromfekete orrig mindig sima; sürü apró fehér szőrrel födött,. Homlokától fel, a nyakon át kezd bozontosodni s a váll táján szinte fésülten, sörényesen válik kétfelé hosszú, hullámos, de nem göndör bundája. Farka nem lompos, mint a bodros komondoré; de azért dúsan szőrözött. Lábát merev, erős, kurta szőr födi a térdhajlástól kezdve. Füle idegesen, könnyen mozduló. Ez már otthon van a hegyvidéken is. Erdélyben gyönyörű példányok

vannak. Az idei kutya-kiállitáson ebből á fajtából láttuk a legszebb, példányokat. Nekem még jobban tetszik, mint a másik. Van benne valami a hajlithatatlanságból. Még a gazdája sem lehet zsarnok ura. Együtt, egy akarattal végzik a do'gukat; ezt a fehérbundás őrt nem kell figyelmeztetni semmire sem. A mit göndörszőrü testvérétől nem igen látni: rendőr-őrjáratokat végez a nyáj körül. Megindul egy szó, egy biztatás nélkül s végig körüljárja a nyájat; keresi, kutatja nincs-e gyanús jel vagy rabló közeledését eláruló szimat. Az időjárás viszontagságait ugy állja, mint egyetlen más rokona sem. Csak félszemével alszik; orra ellenben sohasem pihen; szunditása, veszteglése közben is résen van bármely pillanatban. Ez az, amelyik megállítja a megvadult bikát s elkapja gazdája egyetlen uszító szavára a forgó kereket. Tessék egy ilyen komondort hízelkedéssel elcsalni a maga helyéről! Igen, a nőstényfarkas, az be tudja csapni, amikor maga után csalja a nyáj mellől. De az a háború! Láttunk már kis kocsit huzó bolhát, puskát elsütő majmot, tánczolni tudó lovat; láttunk házőrző komondort is, ami nem tetszik furcsának, minthogy megszoktuk, hogy a kutya mindenre jó, ami eféle őrfoglalkozás. De azért az igazi házőrző nem a komondor, hanem a kuvasz. A kuvasz az igazi falusi kutya, amely-

nek nappal többnyire a falusi házak tornáczán vagy az eresz alatt a helye. Éjszaka aztánmindenütt ott van a ház körül, fáradhatatlanul. A kuvasz az a derék, becsületes, de nem túlságosan megbecsült házi bakter, amely folyvást hasznos lehet s mégis ugy bánnak vele, mintha mindig útban — láb alatt — volna. Rendes étele, ellátása, ritka háznál van a kuvasznak. Övé az eldobot csont, a földre dobott edényhez tapadt maradék; a kenyérhéj, a hullott szilva s a lopott zsenge kukoricza. És még sok minden, amit leírni sem lehet. A kuvaszt megrúgja a ló, végig suhint rajta a kocsis, felökleli a boczi, megcsípi a kotlóstyuk, megkergeti a malaczos kocza, agyontépázza a gyermeksereg, leforrázza a szolgáló, még a gazda is rug rajta egyet-egyet. S mindezért a kuvasz őrt áll egész nap, egész éjjel, de kivált éjszaka. Meghallja a sövény legkisebb zörrenését is, ahol a gyümölcstolvaj, meg a baromfitolvaj be szeret suranni; (jaj neki!) a kuvasz kiáll az udvarra, a kapu elé, vagy átugrik a kerítésen s az utcza közepére inal, a ház elé; ott ugat, ott felelget messze vakogó társainak. Megbámulja a holdvilágot és vakog arra is; ha nagy a fény és nagyon ingerli a hold merv arcza: elvonyit feléje óra számra. A legközönségesebb, legparasztabb kutya. Alakja, szine, nagysága, tartása, mind keverék. Törvényes tiszta kuvasz, hamisítatlan, olyan amiben semmiféle korcsosodás ne lenne, tán egyáltalában nincs is. De azért nagyon szépek

KÖZTELEK, 1900 NOVEMBER h ö 14.

1714 most először — legalább a kérdés szerint ugy értelmezhető — termesztetik a czukorrépa, tehát a talaj még oly kultur -állapotban valószínűleg nincsen, hogy a munka redukálható lenne. Én a számifás alapjául megfelelőbbnek tartanám legalább m. holdankinti 30 munkanap vételét s e szerint történnék a kalkuláczió, mely esetben nem forogna fent a fennakadás veszélye a legfontosabb időben s midőn ezt mondom, szem előtt tartom azt is, hogy a munkások is jól kihasználva legyenek, ámbár egy kissé kétségesnek tartom, hogy 25—30 hold répa teljesen lekösse őket, még ha egészen szorosan szem előtt tartatik is azon elv, hogy kapa növeszsze a répát. De liogy ennyi munkanapot felvenni szükséges, azt igazolják, egy uradalomban szerzett alábbi adatok, melyek szerint annak daczára, hogy a czukorrépa megmivelésében teljesen begyakorlott munkások állottak rendelkezésre, mégis a teljes megmiveléshez szükséges volt: 1897-ben 1877* m. h. megmiveléséhez 4794 napszám, holdjára 26*) 1898-ban 1897* m. h. megmiveléséhez 6061 napszám, holdjára 32. 1899 ben 2327a m. h. megmiveléséhez 7138 napszám, holdjára 307a. Ezek után azt hiszem egészen elfogadható azon állitásom, hogy m. h.-kint 30 munkanap felvétele megkívántatik, különösen akkor, ha az ottani nép a répamiveléshez nem igen ért. Itt szerénységet félretéve, szabadjon megemlíteni, hogy az idén mennyire sikerült a kézimunkaerőszükségletet redukálnom, a keresztbe kap'álással kombinált egyeléssel. Mig az előbbi években ugyanis a kézierőszükséglet, mint fentebb is kitűnik 26—32 között volt, addig az idén nem is érte el egészen a 20-at, pedig az idén is ugy mint rendesen 4 kapálás és [egy töltögetés is megadatott s az egyelés, mely a napszámok 30%-át teszi, majdnem egészen kiszorittatott s ezáltal a költség is csökkent. Mig ugyanis ugyszólva egészen azonos napszám feltételezése mellett: 1897-ben szám 1735 írt 1898-ban szám 2299 frt 1899-ben szám 3090 frt

1877* m. holdhoz 4794 nap86 kr. értékben kellett. 1897-1 m. holdhoz 6061 nap01 kr. értékben. 23272 m. holdhoz 7138 nap91 kr. értékben, addig

*) Csupán csakis három kapálás és egyelés, mi Hensch tanár ur állítását ís igazolja. akadnak köztük. Tekintete többnyire elég barátságos ; a háziak, ösmerősök iránt kedves és hizelgő. Farkat csóválni egy kutya sem tud ugy, mint a kuvasz. Jókedvű, nagyon béketűrő, sokat kiálló, tökéletesen igénytelen. Ha mindenki elmegy hazulról, ő ott morfondíroz a küszöbön s légyfogdosással tölti az időt. Ásiíani különös passziója. Gyönyörűen tud nappal unatkozni. A déli órákban, kivált meleg nyáron, feltétlenül álmos. Az árnyékot ilyenkor imádja. Míg a komondor, főképen a fésűs, a legnagyobb kánikulát is könnyen birja: a kuvasz megvész tőle. A gazos sövényárkokban, az elhagyott lő- vagy tehénistállók jászla alatt, a magára húzott szalma közt boldogan sziesztázik. Csak a disznóóitól retteg. Ott millió tudniillik a bolha. A komondor hü, mint a felesküdt katona; a kuvasz hü, mint a becsületes cseléd. Mindig alázatos; de idegenek iránt sok hajlama van a gorombaságra. A komondor bátran támad szemközt; a kuvasz szives kedvtelését találja benne, hogy a gyanutlanul haladó embernek a lábikráját megfogdossa. A komondor ok nélkül nem ugat; a kuvasz mintha a saját hangjában gyönyörködnék, ugy vakogja féléjszakán át az üres semmit. Ilyenkor- azt ugatja nyilván, ami tegnap történt. Annyi lompos, elsatnyult, magával nem törődő, czafatos kutya egy fajtában sincs, mint a kuvaszban, A komondor lehet elzüllött,

1900-ban 240 m., holdhoz 476072 napszám 1943 frt 97 kr. értékben volt elegendő. E szerint esett : 1897-ben átlag 1 m. holdra 26 napszám 9 frt 25 kr. értékkel. 1898-ban átlag 1 m. holdra 32 napszám 12 frt 10 kr. értékkel. 1899 ben átlag 1 m. holdra 307a napszám 13 frt 28 kr. értékkel. 1900 ban átlag 1 m. holdra 19%, napszám 8 frt 09 kr. értékkel, ami ped'g ugy volt elérhető, hogy' a drágább férfinapszám amenynyire- csak lehetett a megkevesbedett munka miatt, más szakmánymunkára fordíttatott. Ezt felemlítve nem magam alatt akarom a fát vágni, midőn 30 munkanap felvétele mellett kardoskodom, csak azon előbb említetett körülményt akarom beigazolni, hogy a tapasztalattal izmosult szakértelem igen is befolyásolja a kézimunkaerőszükségletet s ezzel együtt a jövedelmet. Ha a kérdésttevő közölte volna azt, hogy gazdasága milyen nagy s megemlítette volna a termesztett növények egymáshozi arányát, ugy számitá.omat sokkal szilárdabb alapra fektethettem volna, mint igy; most azon feltevésből kell kiindulnom, hogy körülbelül 120 m. hold (1200 •<>) szalmásgabonát termeszt, aminek learatásához 10 pár arató szükséges. Én ezen 10 pár aratóval tartanám legczélszerübbnek megoldani a czukorrépa kézimunkaerőszükségletét, mint azt mi is teszszük és pedig ugy, hogy az aratási szerződésben minden arató — fgész és félrészes — köteleztetnék a répamunkára és pedig felszólításra hetenkint 5 napot napszámba menni, mondjuk a következő napszámbérek mellett: Novembertől márcziusig férfinapszám 60 fillér, félrészesé 50 fillér. Áprilisban férfinapszám 80 fillér, félrészesé 60 fillér. Májusban féi finapszám 1 korona 10 fillér, félrészesé 70 fillér. Juniusban férfinapszám 1 korona 30 fillér, félrészesé 90 fillér. Juliusban fé>finapszám 1 korona 50 fillér, félrészesé 1 kor. Augusztusban férfinapszám 1 koi\ 40 fillér, félrészesé 90 fillér. Szeptemberben férfinapszám 90 fillér, félrészesé 70 fillér. Októberben férfinapszám 80 fillér, félrészesé 60 fillér.

90 SZÁM. ÍO-IK ÉVFOLYAM. A jelenlegi munkástörvény és a munkások megélhetési viszonyai szerint — kik kapvakapnak az aratáson — ez egészen könnyen kivihető még akkor is, ha az illetők nem laknak is a gazdaság közelében, mert egy párnak 23 hold gabona learatása elég nyári főkeresetet ad, a munkát szerető ember pedig kihurczolkodik batyujával együtt oda, hol nem csak ő, de családtagja is keresetet kap egy hétig; ezen hét pedig elég arra, hogy némi pótlást a helybeli munkásokkal feltételezve, az egyes munkák bffejezhetők legyenek. Ha csupán csak 120 m. hold szalmás gabonája van és ehhez 10 párnál többet nem szerződtethet, ugy termeszszen most egyelőre csak 20 m. hold czukorrépát, mely esetben a kézimunkaerőszükségletét a legmagasabb feltevés szerint a következőképen elégítheti k i : I. kapálához kell 20 X 6 = 120 napszám, az aratóké 100, pótlandó 20. Egyelés 20 X 9 = 180 napszám, az aralóké 100, pótlandó 80 és igy tovább. A hiányzó 80 napszám az egyelésnél felteszem, részben a béresek gyermekeivel pótolható, mivel ezen munkához inkább csak gyerek való, hogyha pedig a keresztbe való kapálás kombinálásával kisérlené meg az egyezést, ugy minden bizonynyal igen jó eredményt fogna elérni, mert ezáltal a munkaszükséglet 100 munkanap alá szállítható. Az első évben, mig vidékének népe hozzá nem szokik az ilyen lekötéshez, bizonyos kedvezményt kell neki nyújtani, pl. az egyheti eleséget kocsival elhozatni, továbbá neki harmados földet átengedni, ami megfelelő beosztás mellett könnyen beilleszthető a répa megmunkálásának keretébe s ha a nép látja, hogy idejét jól kihasználhatja s állandó keresethez juthat, örömest belemegy az ilyen szerződésbe. Ami a répa kiszedést illeti, ezt is ezen lekötött munkásokkal szakmányban lehet elvégeztetni és 10 pár arató legkésőbb 4 hét alatt elvégezhetné ezt a munkát. Ami a kiszedés -árát illeti, ezt ugy oldom meg, hogy feljegyzem mikor állnak és hányan a táblába, s egy bizonyos idő alatt mennyit szednek ki — a mi természetesen a répa nagyságától és sűrűségétől függ; — ezt tudva, kiszámítom hány féifi- és hány asszonynapszám ment reá s igy pontosan megtudom, hogy egy hold kiszedéseért mennyit adhatok s ha a munkások az embert ismerik, szívesen elvállalják igy a | munkát.

de sosem kolduskodó, a kuvasz született koldus. || szik. Gyönyörűen terel. E részben a juh körül Mihelyt igazán rosszul megy a sora, kész rá, jobb a nagy komondornál, amelytől fél a kos hogy házaljon. A szőlőpásztor rá leselkedik is. A pulit respektálja, de nem riadozik tőle. leginkább; a vadőr az. ő irháját lövöldözi A puli, ha bele csip is a juh lábába: nem meg leggyakrabban. Minden kuvaszban vagy harapja meg, csak rendre szoktatja a maga felébred, vagy legalább is szunnyad a tolvaj- nyáját. Vele „beszélgethet" a gazdája. Megtermészet. De azért jó dajka. Vigyáz a kis mutathatja neki: „nézd, azt a birkát fordítsd gyermekre. A mezőn dolgozó arató, szántó- egy kicsit errébb!" A puli odafigyel, ránéz a vető gazda holmija mellett elgunyaszt akár- gazdájára, megkeresi a szeme irányát, megérti meddig s közben legfeljebb egerészik egy hogy mit mondanak neki s teljesiti. kicsit. De a félszeme folyvást a rábízott holmin Pompás, hasznavehető kis állat; csakvan akkor is. hogy nem, védelemre, csupán figyelmeztetésre Értékes, hasznos házi állat. Csak vigyázni való. Rossz időben még arra se nagyon, mert eső és szél elől hamar a juhász-suba alá kell rá, hogy házi maradjon. Mert jeles csavargóvér. Hamar rááll a iószálásra, mig a búvik. Hanem enni ugyancsak keveset kér. Ez komondor a nyáj közelségéből sohasem távobizonyára fő előnye a nagy komondor fölött. zik el. > Ki tudja medd'g lesz rájok szükség. Hisz Tiz kuvasz közül legalább is hétnek kajlán áll a füle. Szinváltozata annyi, mint a ha igy haladunk, száz esztendő múlva nincsen házi tyúké. Hogyne, mikor vagy egy kis vizsla-, pusztánk. Beépítenek mindent. Csupa tanya vagy egy kis kopóvér, sőt még agárvér is lesz a Bugacz is, a Hortobágy is. A kutya akad elvétve benne. Aféle jobbágy, de tisztét majd részeges bakter végzi, aki maga a főtolvaj. Kitömjük az utolsó kutyákat, koörökös. Felszabadulását nem kívánja; jobb neki igy, élete végéig parasztgunyában, psraszt- mondort s kuvaszt pénzért sem mutogatnak. Puli talán még lesz. Ő helyettesíti a pápamunkában, pótolhatatlanul. szemes vén parasztasszonyok ölében az uii Még a puliról egy pár szót. Kicsi kutya, jó kutya, okos kutya. Szót- selyempincset. Lehet, hogy unokáinknak jó lesz ugy is. fogadni egyik sem tud ugy, mint ő. jj Az Isten is juhnyájak mellé teremtette. >. De már minekünk, régieknek, nagyon csúnya Szívesen ugat, vagy inkább csahol; de sosem ,; lenne. haragosan. Már tudniillik a nyájra nem harag- j> ] Szerencse, hogy akkor már nem leszünk.

90. s z á m . 10-ik é v f o l y a m .

köztelek,

1900. n o v e m b e r h ő

14.

1715

Az állandó istállózást — legalább a iger jó szolgálatokat teszünk az ország szarvasnövendék állatokra nézve, okvetlenül meg marhatenyésztésének s különösen az ország kell szüntetni. Az állandó istállózásnak ma egyes vidékeire nézve valósággal áldást kérr&r csak o'.t van helye, ahol az állatok peznének e legelők ugy állattenyésztési, mint felnevelésével nem foglalkoznak, hanem a állategészségi okokból. borjukat a mészárszéken értékesitik. Olyan Ezen közös legelőket természetesen rendtehenészetek azonban, amelyek tenyészállato- szeres ápolásban kellene részesíteni s arra kat nevelnek föl, járják egész nyáron át a nem több borjut felvenni, _ mint amennyit az legelőt, de különösen nélkülözhetetlen az jól eltartani képes. Nagy horderejű dolog állandó szabadban való tartózkodás a borjukra volna azonban azt is kikötni, hogy ezen könézve. A ki csak teheti, különítse el borjúit zös legelőkre kizárólag csak 1—3 éves borelválasztás után a tehenészeitől oly módon, juk s csak olyanok vétetnének fel, amelyek hogy közöttük többé semminemű érintkezés ne az előzetesen megejtett tuberkulin-ojtásra legyen, tartsa borjúit egész nyáron, éjjelen is nem reagálnak. Persze ez egy olyan teher át a legelön, egy félszert emelve részükre, volna, amely talán sok tenyésztőt elriasztana ahol zivatar, eső, a nap forró heve ellen meg- a legelő igénybevételétől, de, csakis igy lehúzódhatnak. A kinek sikerül növendék állatait hetne a tulajdonképeni czélt elérni, azt, t. i. tehenészetétől a jelzett módon elkölöniteni. hogy ezen közös legelők létesítésével gátat állandóan szabadban tartani, az teljesen meg- vessünk a gümőkór terjedésének, az állatok szabadulhat a tuberkulózistól, ha figyelembe szervezetét pedig edzettebbé, ellentállóbbá veszi még a kővetkezőket. Nem szabad istálló- tegyük. Alig hiszem azonban, hogy azon cseRovatvezető: Kovácsy Béla. jában olyan tehenet megtűrnie, a melyiknek kély költséget, mely a parasztgazdák boriuitőgygumókórja van, illetve olyant, mellnek teje nek beoltása által származik, a gazdasági fertőző: az állatorvos dolga kiválasztani azon egyesületek avagy földmivelési kormányunk Tenyészszünk egészséges teheneket, melyeknek teje fertőző; e helyen ne volnának hajlandók elviselni. állatokat. csupán arra hívom fel a tenyésztő figyelmét, Valóban nagy szolgálatot tennének gazdaMa, a midőn lépten nyomon szomorúan hogy ezt az állatorvos egész pontosan meg- sági egyesületeink, ha közös borjulegelők érdekékell tapasztalnunk, hogy egyes állati betegsé- határozhatja tuberkulin-ojtás s az által, hogy a ben már most mozgalmat indítanának s az gek, különösen pedig a szarvasmarhák gümő- gyanús tehenek tejével házi nyulakat illetve eleve kipuhatolt szükséghez mérten megyéjük kórja hovatovább általánosabban terjed el, tengeri malaczokat ojt be, mire azok Jgümő- • területén már a jövő évben létesítenének kétúgyannyira, hogy szarvasmarhatenyésztésünket kórosokká lesznek ha a tehén teje fertőző volt. három, esetleg több ilyen közöslegelőt Ha kellő valóságos veszedelemként fenyegeti, komolyan A mikor pedig elkövetkezik az idő, hogy az körültekintéssel sürgősen járnak el, számotkell azzal a kérdéssel foglalkoznunk, hogyan, üszők a tehenészetbe beállittassanak, akkor tevő anyagi áldozatot aligha kell hozniok. ojtandók be, s ha miként kellene eljárni az állattenyésztőnek, előzőleg tuberkulinnal Olyan helyeken 'pedig, ahol sem községi, hogy minél egészségesebb, edzettebb állat- netalán volna közöttük reagáló, az kiselejtesem közös legelők nem állanak a kisbirtokos állományt- neveljen fel, a melynek betegségek zendő, a többiek pedig az öreg tehenektől rendelkezésére, kényszeríteni kellene a községet, iránti ellenálló képessége fokozódjék; mit kel- továbbra is elkülönítve tartandók. hogy közvetlenül a falu szomszédságában kölene tennie, hogy megvédje — legalább növenMindezt a nagybirtokos, sőt legtöbb eset- zösen használható kifutót létesítsen, ahová a dék állatait — attól, hogy e betegségeket terben a középbirtokos is megteheti s ilyen módon község bármély lakója beereszthesse borjúit, a jesztő ragályozó anyaggal jöjjenek érintkezésbe. ha-nem is azonnal, de elég könnyen küszöböl- mely kifutóban ha nem is talál táplálékot a A gümőkór leghathatósabb tovább ter- heti ki szarvasmarhaállományából a gümőkórt. borjú, de legalább a szabadban van, ahol jesztőjének ma az állandó istállózást tekintjük, A paraszt birtokos ellenben ilyetén módon alig süti a nap, veri az eső, ahol szabadon kis tényleg.e betegség azóta terjedt el' nálunk védekezhetik a gümőkór ellen, mert nincs czikázhatja magát, tágítván ez által tüdejét s oly általánosan, a mióta a legelők egy jelenmódjában borjúit külön legelőn tartani, sőt az nincs rá kényszerítve, hogy egész nap a szűk tékeny részét szántóföldekké alakítottuk át s ország nagyon sok községe elegendő közös és bűzös istállóba legyen bezárva, avagy kiezzel rátértünk állataink állandó istállózására. legelővel sem rendelkezik. A községi legelők csapva az utczára, ahol naphosszat kutyák Az állandó istállózásnak természetes következ- hiánya pedig annyival is nagyobb baj a kis- marják és üldözik, vásott gyerekek ütlegelik. ménye azután, hogy az ez által mutatkozó birtokos állatállományára, mert istállója is Oly csekélységből áll ki egy ilyen községi kinagyobb kiadásokat nagyobb jövedelemmel rendesen sokkalta rosszabb mint a közép vagy futó létesitése, hogy valóban szót sem érdemel. kívántuk fedezni, az állatok tejelő képességét nagybirtokosé, a mennyiben többnyire tulala- A falu nagyságához mérten egy-két holdas bea lehetőségig fokoztuk a szervezetet ebben az csony, tele van szeméttel és tüdőt rontó gőzök- kerített terület teljesen elegendő, amelynek csak irányban fejlesztettük, s nem voltunk tekintet- kel, nagyon sokszor fertőző csirák milliárdjai- beállítása jár .csekély kiadással, de további tel arra, hogy^ez által az állatot tulfinomitjuk, val. Friss levegő hiányában tehát a betegségek fentartása nem okoz semminemű kiadást s a mellkast kisebbítjük, s a szervezetnek beteg- iránti hajlamosság csak növekszik, az amúgy legfeljebb ha távolabb esik a falutól, kéli a ségek iránti ellentállóképességét egyáltalán is rosszul táplált növendék állat betegségek borjuk őrzésére egy gyereket alkalmazni, a csökkentjük. Nem gondoltunk arra sem, akkor iránti ellentálló képessége pedig rohamosan kinek csekély fizetése busásan térül meg az még nem is tudtuk, hogy az istállóban egy- csökken, Ezeken a bajokon — ott a hol jelen által, hogy a borjuk jobban fejlődnek, edzetmással folyton érintkezésben lévő állatok vannak — okvetlenül segíteni kell, mert ha a tebbek s betegségekkel szemben ellentállóbegyikéről a másikra, s a többiekre ragad át a parasztbirtokosnak rosszul megy a sora, senkié bakká lesznek. gümőkór, s ez az oka, hogy tehenészeteinknek sem mehet jól. Soha se téveszszük szem elől, hogy az ma 60—80o/o a gümőkóros. S mert nem tudunk Közös legelöket kell létesíteni, ott, ahol állatok erőteljes fejlődésének leghatalmasabb megbarátkozni azzal a .gondolattal sem, hogy lehet községenként, ahol pedig ez kivihetetlen, a tényezője a helyes takarmányozás mellett a gümőkóros tehenek tejével e betegség az emberre csikólegelők mintájára járásonkint vagy várszabadban való tartózkodás, a mozgás, a is átragadhat, ha a tejet nyersen fogyasztja, megyénkint kell borjulegelők felállításáról gon- tiszta, fertőző csiráktól mentes levegő. veszedelmessé válik e bántalom nemcsak doskodni, amelyekre kis- vagy középbirtokoszarvasmarhaállományunkra, de magára az Kovácsy Béla. sok egészségesnek talált növendék állatai volemberre is, hovatovább nagyobb halandóságot nának felhajthatók legeltetésre, olcsó díjaokozván az emberek között is. zásért. Külföldön, ugy Németországban, mint S mi lesz ennek következménye ? Ha Ausztriában nagyszámú ilyen közös legelő lékomolyan nem látunk hozzá gátakat emelni e tesíttetett már gazdakörök ós gazdasági egyeRovatvezető : Cselkó István. betegség tovaterjedése elé, nemsokára nem sületek által; az elért eredményeket a német lesz egészséges szarvasmarhánk. S ha ma szaklapok nem győzik eléggé dicsérni, bár a még nem is okoz e baj anyagi károkat, legeltetési dij többnyire igen magas, rendMásféléves sertések följavitása. amennyiben csak ritkább esetben pusztítja el szerint 40—60 márka darabonként. Nálunk A. J. úrtól alábbi levelet vettük: az állatot vagy teszi húsát hasznavehetetlenné, persze ilyen magas árakról szó sem lehetne, Hogyan etessem legolcsóbban 250 darab szedett, a folyton gyöngülő szervezetben nemzedékről- de nem is volna szükséges ilyen magas áranemzedékre súlyosabb alakja lép fel a bajnak, kat szabni, mert legelőkét rendszerint igen jó fajta, magyar mangalicza, ltys éves süldőmet, melyek jelenleg páronkint 120 kgmot nyomnak, hogy azok : olcsón lehetne bérelni, a fentartási költség hovatovább korábban és nagyobb mértékben 1901. évi február elsejére páronkint 180 kg. súlyt érjeteszi tönkre az állatot s mezőgazdaságunk pedig nem volna olyan sok, hogy az albérlet idővel kimondhatatlan károkat fog szenvedni. holdanként 12—16 koronánál többre rúgna. nek el, t. i. ezen súlyban lettek 1901. febr. í-i átvéA gazdasági egyesületek talán némi anyagi telre egy hizlaldának eladva. Nem egy közleményünkben mutattunk segélyben is részesíthetnék e közös legelőRendelkezésemre áll; tengeri & 5 frt, buzakorpa rá már arra, hogy mi a teendője az állatket s igy olyan csekély összeget kellene egy- a 5 frt tetszés szerinti mennyiségben, továbbá 400 tenyésztőnek e baj tovaterjedésének meggátegy borjú legeltetéseőrt fizetni, aminőt a mmázsa takarmányrépa és 100 mmázsa burgonya. lása czéljából, e helyen azonban a már eddig parasztgazda is szívesen megfizethetne. Azt Répa- s burgonyakészlete szerint etethet elmondottakat kibőviteni s egygyel-mással meghiszem ilyen közös legelők létesitése által toldani kívánjuk. a sertések párjával naponta: 4'2 kg. répát és

Ezt az eljárást a répaszedési szakmánybér megállapításánál azért tartom szükségesnek, mivel a költség a répa 'és a talaj minősége szerint nagyon különbözőén alakulhat és a kiszedés és tisztítás magyar holdanként hol 10, hol 30 napszámot vesz igénybe s igy 10-től 26 koronáig terjedő költséget okozhat. Ha a kérdésttevő az általam felemiitetteket meg kisérli, a szerződés a munkásokkal egy év vagy legalább 8 hónapi időtartalomra kötendő és pedig deezembertő! deczemberig, vagy legalább áprilistól deczemberig. Ezek után a költség számitásat önmaga teheti meg legjobban, ha szem előtt tartja ugy a Hensch rovatvezető ur által, mint az általam elmondottakat. Páll Béla.

ÁLLATTENYÉSZTÉS.

TAKARMÁNYOZÁS.

KÖZTELEK, 1900 NOVEMBER HO 14.

1716 l ' l kg. burgonyát. Ha ezenkívül még 1'2 kg. buzakorpát és 1'8 kg. tengerit számit reájuk, akkor a naponkint fogyasztott takarmány tartalmaz: 3'3 kg. szárazanyagot, 0-352 kg. fehérjét, 0"126 kg. zsirt és 2'258 kg. szénhydrátot, a táparány pedig 1 : 7-2. Ez olyan gazdag etetés, hogy hizlalásnak is beválik s igy remélhető, hogy sertései február l-ig 60 kg.-ot fognak páronkint gyarapodni. Ugyanis ily etetés mellett fogyaszt a sertések párja nov. közepétől februárig 75 nap alatt: 315kg. répát, 82 kg. burgonyát, 90 kg. buzakorpát és 135 kg. tengerit. Normális viszonyok között föltételezhetjük, hogy a nagyon jól tartott sertésnél 1 kg. súlygyarapodás elérésére szükségeltetik: 4 3 A—5 kg. tengeri, vagy korpa, továbbá, hogy ugyancsak 1 kg. súlygyarapodás elérhető 36—40 kg. takarmányrépa, vagy 18—20 kg. burgonya által. Számitásunk tehát következő: kg. gyarapodást 315 kg. répa után várhatunk 8'7— 7*8 82 „ burgonya , , 4'6 — 4 1 90 „ korpa , „ 19-1—18*0 135 „ tengeri „ 28'4—27"0 Összesen

60'8—569

Ezek persze csak hozzávetőleges számok, mert a takarmány táphatása nemcsak táptartalmától, hanem más körülményektől, nevezetesen a sertésektől, az istállótól stb. is függ, de erre nem lehelünk ily tájékoztató számitásnál tekintettel. Mint közérdekű dologgal czélszerünek vélem még azzal foglalkozni, hogy mire alapítottam az itt szereplő takarmányok számokban kifejezett hizlaló hatását. A tengeri hizlaló hatását a kőbányai hizlaldákból, tudom, ahol ugyanis azt találták, hogy a kondorszőrü sertés átlag 4 8 A kg. tengerivel képes 1 kg.-ot gyarapodni. A gyök- és gumóstakarmányokat pedig Dánországban próbálták ki, ahol évekig folytatott kísérletekből az tünt ki, hogy 0"9—10 rész szárazanyag a gyök- és gumóstakarmányokban akkora hizlaló hatást fejt ki a sertésnél, mint 1 rész dara (szárazanyag - f viz). Miután a takarmányrépa átlag 12% szárazanyagot tartalmaz, 100 kg. répa (vagyis 12 kg. szárazanyag a répában) 13 8—12 kg. darával egyenértékű s igy 8 3—7 5 kg. répa felel meg 1 kg. darának. Ha tehát 43/é—5 kg. dara 1 kg. súlygyarapodást eredményez, akkor ugyanazt 36—40 kg. répával is lehet elérni. A burgonya átlag 25% szárazanyagot, vagyis kötszernél valamivel többet tartalmaz, mint a répa s igy hizlaló hatása is legalább kétszer akkora, mint a répáé. Végre a korpa értékbecslésénél abból a szempontból indultam ki, hogy a növekedő, valamint a hizlalás kezdetén lévő állatoknak nagyobb fehérjeszükséglete gyakran ép oly hatásossá teszi a korpát, mint a darát. Gselkó.

toljuk, akkor gyakran ép oly hatásossá válik a lefölözött tej mint a minő a friss tej. Legkimeritőbben foglalkozott a lefölözött tej javításának kérdésévé! a iowai kísérleti állomás Amerikában, mely kísérleteinél ugy járt el, hogy a lefölözőgépből melegen kifolyó sovány tejhez tengeri-, zab-, lenmag- vagy olajpogácsalisztet kevert. E négyféle anyag közül legkevésbbé hatásosnak mutatkozott az olajpogácsaliszt, ami ugy magyarázható meg, hogy az olajpogácsa még egyoldalubbá teszi a lefölözés folytán egyoldalúvá (fehérjenemü anyagokban tulgazdaggá) vált tejet, mert az olajpogácsa is tulgazdag fehérjefélékben. Jobb hatása volt a lenmaglisztnek, mert a lenmagban több a zsir mint a fehérje, de legjobban mégis csak a tengeri- és zabliszt hatott és pedig kétségtelenül azért, mert a gabonanemüek kevés fehérjét, de annál több nitrogénmentes tápanyagot (keményítőt) tartalmaznak. Sokat foglalkozott a pótitalok kérdésével Peters Mária urnő is Németországban, aki borjukat hizlalva, a földidióolajat találta a lefölözött tej legmegfelelőbb javitószerének. Ajánlása szerint a 36° C.-nál lefölözött vagy ennyire felmelegített sovány tejbe 20 grm. földi dióolajat kell literenkint keverni s vesszősöprüvel 1—2 perczig, illetőleg addig kell azt csapni és keverni, mig a tej fölületén nagyobb olajcseppeket látunk. E nagy olajcsöppek azért nem jók, mert a borjuk nehezen emésztik meg és esetleg hasmenést is kapnak tőlük. Ujabban Gouin Francziaországban — ugylátszik a legjobb — eljárást födözte föl, nevezetesen a burgonyakeményitőnek lefölözött tejbe való keverését, 1 liter soványtejre 50' grm. keményítőt számítván. Ezt a pótitalt ugy készítjük, hogy az egy etetésre szánt tej kisebb felét gyönge tűzre állítva az előzetesen lemért keményítővel látjuk el s most addig keverjük, mig a tej forrni kezd, ezatán pedig a hidegen hagyott tejhez öntve s azzal kissé elkeverve azonnal megitatják a borjúval. E pótitalt már 8 napos borjuk kaphatják és pedig minden átmenet és fokozatos szoktatás nélkül, mert a borjuk kezdettől fogva oly mohón isszák mint a friss tejet s épp oly jól gyarapodnak is tőle mint a friss tejtől. Desprez Francziaországt an kipróbálva Gouin most megbeszélt pótitalát, rajongó dicséretekkel halmozza azt el s valamennyi pótital közül a legjövedelmezőbbnek is mondja; szintúgy azt is állítja róla, hogy a vele hizlalt borjuk husa fehérebb mint a tiszta tejjel hizlaltaké s a legkitűnőbb ízű; legföljebb, hogy talán valamivel kövérebb lehetne. íme ezek azon pótitalok, melyek a borjuknál az anyatejet helyettesithetik, de e pótitalok — mint már emiitettük — főleg csak akkor érdemelnek figyelmet, ha nemcsak 3—4 hetes korig, de tovább tarjuk meg a borjukat. Gselkó István.

Pótitalok a szopósborjuk számára.

GAZDASÁGI ÁLLATTAN.

B. A. ur alábbi kérdés intézte hozzánk : Miféle póttakarmányt adjak a szopós borjuknak, hogy azok súlyban gyarapodjanak ? Megjegyzem, hogy a tejet mind megkapni akarom. A borjuk eladásra 3—4 hetes korban kerülnek.

A fiatal ákáczos téli megvédése a nyulak ellen.

A 3—4 hetes korban eladásra kerülő szopósborjukat legczélszerübb csak tiszta tehéntejen hagyni, mert pótitalok készítésével főleg csak akkor érdemes vesződni, ha vajat készítve, a lefölözött tejet óhajtjuk fölnevelendő vagy rendszeresen hizlalandó borjukkal értékositeni. Ebben az esetben azért czélszerü pótitalt készíteni, mert a lefölözött tej magában véve nem elég hatásos, amennyibén ugyanis 18—20 liter vagy több is kell belőle, 1 kg. súlygyarapodást eredményezzen, mig ha a lefölözött tejből kiválasztott zsirt olcsóbb zsiradékok vagy szénhydrátokkal pó-

Rovatvezető: Jablonowski József.

A „Köziélek* egyik olvasója a következő kérdést vetette föl: „Szabadon lévő ákáczüJtetvényeimben a njulak évről-évre nagy kárt tesznek. Megkíséreltem ellenök a csemetéket mész-, sárga agyag-, friss marhaganéj- és vérkeverékével bekenni, de eredménytelenül. Mert első sorban is ezen keverék a fagyok beálltával a fácskák kérgéről lepattogzott, másodsorban pedig a nyulak csak addig nem érintették a bekent csemetéket, a míg más valami eleséget (pl. be nem kent vadhajtásokat stb.-t) kaptak a közelben; mihelyt ezek elfagytak, vagy a hó eltakarta őket, ő kegyelmeék a bemeszelt fák kérgét sem kímélték. Kérem gazdatársaim szives tanácsát, hogy mit tévő legyek jövőben? Meg-

90 SZAM. 10-ik ÉVFOLYAM jegyzem, hogy a bekötözés a csemeték nagy Száma miatt egyszerűen kivihetetlen." A fölvetett kérdésre valami gyakorlati eljárást ajánlani — nehéz dolog. A csemete sok — tehát bekötni nem lehet; a csemete értéke kevés — tehát a nádköpenyegnek alkalmazása szintén drága. Ha pedig bemeszelik, az sem használ sokat, mert fagy idején mégis kár esik a megvédendő ákáczcsemetékben. Persze legjobb volna a nyulakat mind annyira megtizedelni, hogy kárt ne tehessenek, de hát ennek megint az a bökkenője, hogy e megtizedeléshez a birtokos nem adja a beleegyezését. E nehézségek ellenére azt hiszem azonban, hogy mégis lehet valamit tenni, még pedig a siker reményével. Ez utóbbira a kérdésttevő ur soraiban is találunk némi biztosítékot. Minthogy tehát három-négy akadálylyal állunk szemben, nem marad egyéb hátra, mint követni azt á szokást, amelyet Vak Illés-sel és a többi jó h ; rnevü lókötővel, meg rablóval követtek. Igen, tessék a nyulat télen koménczióba fogadni és olyan koszton tartani, hogy az a lábon álló csemetét ne bántsa. Az eljárás a következő volna. Nemde a nyul csak a fagyok és kivált havazások idején tesz kárt, a mikor a hólepel takarja a rendes eleségét ? Máskor nem tesz kárt a csemetében. Ezekben az ínséges egyiptomi időkben tessék gondoskodni a nyúlról, hogy harapni és kivált rágcsálni valója legyen s akkor nem lesz baj. Nem tudom, hogy milyen nagy a szóban lévő fiatal ákáczos. Ha nem nagy és egy tagban van, például 20—30 kataszrális hold, akkor ajánlom, hogy havazás idején tessék a széleire köröskörül apróbb ákácz galyakat hordatni és azt ugy elhelyezni, hogy nagyobb hóesés idején is láthatók legyenek. Ákácz helyett lehet nyárfa- és fűzfa rőzsét használni, csak ne legyen igen száraz. A nyul az ilyen friss, még ki nem száradt rőzsének szívesen neki megy és inkább abból fog enni, mint a lábon álló fácskákból. Azonkívül be lehetne a megvédendő terület szélső fácskáit meszelni is, akkor — kérdésttevő ur szavai szerint — biztos volna a védekezés. Ha pedig hosszabb ideig tart a fagy és a hóréteg nem olvad el, akkor a rőzserakásokat föl kellene frissíteni, valamint ügyelni kellene, hogy a hóba igen bele ne sülyedjenek, hanem mindig a felszínen maradjanak, hogy a nyul könnyű szerrel férhessen hozzájuk. Ez okból ha a kirakott rőzse belesüpped a hóba, akkor olvadásos napon ki kellene azt húzni és a hóréteg felszínére helyezni. Ha pedig nagyobb az ákáczos, és a rőzsének efféle elhelyezése nehézségekbe ütköznék, akkor ottan a körülrakást módosítani kellene, 15—20 ölnyi távolságban, vagy a helyi körülményekhez képest még távolabbra egymástól, egy-egy félméternyi, vagy valamivel magasabb rőzsekupaczokat kellene rakni, még pedig szintén az ákáczos széle mentén és ugyancsak frissen vágott ágtörmelékből, mert a szárazat, mint mondtam nem igen bántja. Ezeket azután ugy kellene gondozni, mint a fönnebbi esetben. Azt hiszem, hogy czélját tévesztő dolog volna, ha valaki az Alföldön, mert arról van szó, már most (november közepén) rakatná ki ezeket az óvó és mintegy váltságdíjul szolgáló rőzsehalmokat, mert azok a téli fagyok idejéig igen megszáradnának. Azután ugy emlékszem, hogy a nyulak a hóesés első éjszakáján még nem igen tesznek kárt, hanem csak két-három nappal későbben, ha a hó nem olvad és egyre tart a nagy hideg is. Ehhez képest elég idő volna, hogy ha e rakásokat a hó esést, vagy a téli fagyot követő első napon helyeznők el. A ki jó időjósló és érzi az „ájer" járásáról, hogy közéig a nagy hideg, az hozzáfoghat egy-két héttel korábban is. Sőt, ha jól megfontoljuk a dolgot, akkor az jobb is lesz, mert az egy-két hét alatt még

k ö z t e l e k , 1900. n o v e m b e r h o

90 s z a m . 1q-ik é v f o l y a m . nem szárad ki a rőzse egészen és másrészt a. nyul is hozzátörődik e szokatlan rakásokhoz és annál inkább keresi fel azokat az inség idején. Hogy a nyulak mennyire szeretik az ilyen rőzsét, arról van bizonyára minden gazdának tapasztalata. Az elmúlt télen újév utáni napokon láttam Szatmár-Németi város egyik legelőjén, hogy a nyulak nem a zöld rőzsét, hanem a vadkörtefák lehullott száraz gályáit és jó vastag ágait annyira lerágták, hogy egyik másik száraz dorong tisztára le volt hámozva. Mennyivel szivesebben teszik azt majd a zöld, friss rőzsével. Ha pedig a t. kérdéstevő ur a komenezióval igen bőkezű akar lenni: állítson fel a hidegebb napok beköszöntésével a megvédendő területen megfelelő számú nyuletetőt. Öt-hat drb karóból szegeztessen össze egy kis szélvédőt, teregettesse be egy kis aljaszalmával és dobasson beléje olykor egy-két marék herét, avagy egyéb szénát ős meg vagyok győződve, hogy a nyulak szívesen érik be ezzel a komenezióval és nem fogják bántani a féltett csemetéket. Különben igen örvendenék, ha a t. gazda urak, ennél jobb, czélszerübb és ami fő, már kipróbált eljárást ajánlanánk. Jablonowski József.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. Olvasóink

figyelmébe!

Utóbbi

időkben halmaz szárara érkeznek hozzánk olyan, különösen takarmányozási kérdések, amelyekhez teljesen hasonló kérdésekre e rovat alatt egyszer vagy másszor már kimerítő feleletet adtunk. Az ismétlésbe bocsájtkozások elkerülése végett felkérjük érdeklődő gazdatársainkat, hogy e rovatot állandó figyelemmel kisérni szíveskedjenek. Szerk. -456. kérdés. Mennyiért kapható a gödöllői áll. telepről tisztavérü kopasznyaku kakas és tyúk, továbbá hozatás alkalmával kihez kell fordulni? 457. kérdés. Idei csinkvantinó kukoriczatermésemért azonnali átvétel mellett 10 koronát, májusi szállításra 11 koronát ígérnek, fizetés mindkét esetben az áru átadásakor. Melyik ajánlat előnyösebb ? B. P. 458. kérdés. Egy öl puhafával körülbelül hány köbméter jó minőségű tőzeg egyenértékű? H. S. 459. kérdés. Akarok venni 21/a, esetleg 3 lóerejü cséplőgarniturát: gőz, vagy benzin hajtásra tenácsosabb-e ? és sínes, vagy fogas rendszerű gépet vegyek-e? Megjegyzem, hogy hegyes, erdős vidékre kell, ahol gyakran nedves gabonával van dolgunk; osztályozó hengerrel, avagy csak kettős tisztítóval jobb-e ide a gép? Miután heremagcsépléssel nagyobb mennyiségben lenne ezen cséplő elfoglalva, kérdem hogy lesz czélszerübb: ha „Löhne"-, vagy „Kádár"-féle herefejtőt venném igénybe, avagy egész különálló herefejtőgépet vennék ? Ezen gép nagyobb részt kisgazdáknak csépelne ' herét részért. Gsépléshez használt szíjakat, mily kenőcscsel kenessem be, hogy azok tartóssá tétessenek ? H. Gy. 460. kérdés. Mi a legjobb kazánkő elleni óvszer és hol szerezhető ez be? Sz. I. 461. kérdés. Tejgazdaságomból szállított tej a napokban — mint emberi élvezetre nem alkalmas — elkoboztatott. Kérdem, a fennálló

1717

14

rendeletek értelmében minőnek kell lenni legalább az emberi élvezetre alkalmas tejnek fajsulyra és savtartalomra nézve és melyek azon müeszközök, melyek e czélra a hatósági közegek által használtatnak és melyik azon szer, mely által tej reágálását meghatározzák. M. D. 462. kérdés. A nyáron czukordinnyét termesztettem, a dinnye elég korán lett elültetve s egész julius közepéig nagyon szép volt s rendkívül nagy termés mutatkozott. Juliusban egy hideg eső és valami nagyon kevés jég is volt, ezután pár napra észleltem a dinnyén, mintha az úgynevezett ragya érte volna — a tőről száradni kezdett és sok el is száradt, csak az első érés dinnye volt élvezhető és eladható, a többit alig lehetet enni, lefonnyadtak a máskülönben elég nagy dinnyék. Tájékozásul megjegyzem a dinnye bőven trágyázott — juhtrágyával „fészekbe" volt ültetve. Nem volna-e helyes a dinnyét permetezni ? Ha igen, akkor szíves válaszukat kérem, hogy miként kell eljárni? K. S. 463. kérdés. Van 49 drb jármos ökröm hizlalásra lekötve, darabjának átlagos súlya 450 kiló. A hizlalást ckt. 1-én kezdettem. Az első hónapban következőkép lettek takarmányozva: darabja kapott 40 kiló répát, 4 kiló lóherszecskát, 4 kiló tavaszi töreket, 3 kiló árpadarát, déli etetésre 4 kiló lóhert, mire aztán itatva leltek. Ezután egy hónapi eredményen lett átlag darabján egymétermázsa. További szándékom az, hogy a répamennyiséget megtartom, mig a lóhert és tavaszi töreket ugy, miként az kívántatik fogyasztom, a darát pedig 5 kilóig emelem. A hizlalást, négy hónap alatt akarom befejezni. E!érhetem-e a kívánt eredményt ilymódon való takarmányozás metlett ? Megjegyzem, ha netán más takarmányozási móddal kell eljárnom, ugy csak is répa, lóher, tavaszi törek és árpadara áll rendelkezésemre. Ha az árpadarát kellene változtatnom, ugy azt kukoriczával felcserélhetem, amennyiben árpának az ára 12 korona kukoriczának pedig 10 korona. B. Gy. 464. kérdés. Tiz nősténypulykát szándékozom hagyni szaporítás végett. Kérdem, hogyan járok el helyesebben, ha a tiz nősténypulykára egy himet hagyok és naponkint felváltva eresztem közéjök? Sch. M. 465. kérdés. A baromfikolera ellen mivel lehet védekezni s lehet e a kolerás állatokat meggyógyítani ? A. E. 466. kérdés. Van 150 drb komdorszőrü 10 hónapos melaczom, ma sulyuk páronként 60 kg. 50 drb 18 hónapos 100 kg. 20 120 : A 150 dbot februárban átvennék, a többit január hóban. Eleségem van elég, tök, krupli, mammuthrépa, ocsu és tengeridara. Mily módon etessek, hogy minél jobb súlyba hozzam disznóimat s mily súlyt várhatok tőlük? 467. kérdés. Ugy veszem észre, hogy pulykaólamban a féreg nagyon elszaporodott, kérnék arra nézve utmutatást, mikép pusztítsam ezeket a hívatlan és alkalmatlan vendégeket. hogy pulykáim tapasztalt bágyadtsága megszűnjék ? G. M. 468. kérdés. Egy cselédem a többi cselédtársai előtt oda nyilatkozott, hogy csak azt várja, hogy kukoricza és burgonya termését betakaríthassa, aztán olyan viseletet fog tanúsítani, és a dolgait ugy fogja végezni, hogy én őt elküldjem, igy majd ő még % évi fizetését is követelheti rajtam és jobb helyre is mehet. És csakugyan észre is vettem, hogy a rábízott dolgokat rendkívül hanyagul végzi és nekem napról-napra kárt okoz. Behívattam tehát magamhoz és szembesítettem őt azon cselédekkel, kik előtt igy nyilatkozott és kik azt neki szembe is mondták. Én ezek után őt a szolgálatból elbocsájtottam. Ö engem a szolgabiróságnál bepanaszolt és követelte bé-

rét. A tárgyalásra meglettem idézve, hova tanukul magammal vittem azon cselédeimet is, kik előtt fenti módon nyilatkozott. A tárgyaló szolgabíró oda nyilatkozott cselédem előtt, hogy nekem ezen okból nincs jogom cselédemet elbocsájtani és n^m is tartja szükségesnek, hogy tanúimat kihallgassa. Kérdem tehát, ha egy cseléd ily szándékot nyilvánít és tényleg már ugy végzi dolgait, hogy abból is kitűnik, hogy engem előre megfontolt szándékkal károsítani akar, van-e jogom őt elküldeni vagy nem és a szolgabíró kijelentése ott lévő cselédeim előtt helyesen történt-e? K. A. 469. kérdés. A „Köztelek" f. évi 83. számában hirdetett kiselejtezett távíró drótokból kb. hány folyó méter tehet egy mmázsát, ugy a három, mint az öt mm-es vastagságúból.

Felelet. Felelet a 456. kérdésre. A gödöllői m. kir. baromfitenyesztőtelep ós munká,sképző iskolánál 3-féle kopasznyaku tyúkot tenyésztenek, még pedig: tiszta fehér eredeti erdélyi kopasznyakut, ennek tojóival plimut kakas párosítása után 1898-ban nyert plimut szinü (kendermagos) kopasznyakuakat és végre ugyancsak azon esztendőben az eredeti kopasznyaku tojók és Iangsán kakas párosítása után fekete szinü kopasznyakuakat. Miután ezekből szorgos kiválasztás mellett 3 évi tenyésztés után is csak kevés példány áll eladásra—csak igen korlátolt számban adhatók el s áruk darabonként a színre, a korra és nemre való tekintet nélkül 10 kor. helyben. Tessék levélben ez ügyben Eréblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelőhöz, mint e telep vezetőjéhez fordulni Gödöllőre. A tengeri apadása az eltartásnál. (Felelet a 457. sz. kérdésre.) Arra a kérdésre, hogy az idei tengerit czélszerübb-e 10 koronáért most, vagy 11 koronáért májusban eladni, nagyon könnyen megtudunk felelni, ha a tengeri mostani s a fél év múlva remélhető víztartalmát ismerjük. Dr. Szilágyi Gyula vizsgálatai szerint a tengeri víztartalmának ingadozása az egyes hónapokban következő: okt.-novemberben 26—24% viz van a tengeriben decz.-januárban 23% februárban 21-5márcziusban 20% » „' „' áprilisban 17% , , „ 15% „ „ , májusban 13% , , , juniusban jul.-augusztusban 12—11% „ „ „ • , Tegyük föl, hogy a kérdéses tengeri most 24% vizet tartalmaz, de jövő májusban már csak 15% vizet fog tartalmazni, akkor 9 % apadást kell számitanunk, vagyis 100 kg. mostani tengeri májusban már csak 91 kg.-ot fog nyomni. Számitásunk tehát következő: 100 kg. mostani tengeri ér 10 koronát 91 „ májusi » „ ÍO'OI „ vagyis az említett árak mellett májusban sem veszünk be tengerinkért többet, mint most. Ilyen viszonyok között tehát czélszerübb a tengerit most eladni, mert ha a tengeri után befolyó pénzt 4%-aI kamatoztatjuk, akkor májusig még 20 fillér kamatot is nyerünk minden 10 korona, illetőleg minden q. tengeri után; a tengerit tehát csak akkor lenne érdemes májusig tartogatni, ha akkor legalább 11 korona és 21 fillért, vagy többet kapnánk érte. De még egy lehetőséggel kell számolnunk, nevezetesen azzal, hogy a kérdéses csinkvantinó kevesebb vizet tartalmaz s hogy emiatt kevesebbet fog májusig apadni. Tegyük pl. föl, hogy most csak 22o/0 viz van benne, májusban pedig 15% viz lesz benne, vagyis, hogy májusig csak 7%-ot fog veszíteni. Akkor igy számítunk: 100 kg. mostani tengeri ér 10 koronát 93 „ májusi „ „ W23 „ .

1718 Itt tehát egyre megy, hogy most, vagy májusban adjuk-e el a tengerit, mert ha most adjuk el, 20 fillér kamatot is számithatunk májusig. Ebből az következik, hogy aki biztosan akar haladni, határóztassa meg a tengeri víztartalmát, mi állami vegykisérleti állomásainknál 4 koronába kerül, mert ha biztosan tudjuk, hogy tengerink 22%-nál több vizet tartalmaz, akkor most adjuk el, de ha 22%-nál kevesebb viz van benne, akkor inkább májusra csinálunk kötést. Cselkó. Fa és tőzeg tűzerejének aránya. (Felelet a 458. kérdésre). A szikadt fának tűzereje — egyenlő suly mellett — ugy viszonylik a száraz tőzeg erejéhez mint 100:150. „Itt a lucz hasábfa vétetik l-nek s a többi fanem ehez van viszonyítva. A rezgőnyár tűzereje ennek csak 0787 részét teszi. Ennélfogva még 0'213-mal kisebb az 1-néls igy a nyár viszonyszáma 1 : 1;713 vagyis egy mázsa tőzeg 1'713-szor több meleget fejt ki, mint ugyanoly sulyu rezgőnyárfa. Azonban egy tömör köbméter légszáraz rezgőnyárfa súlya csak 490 kg. mig 1 m 3 tőzegé 780 kg., vagyis a tőzegnél vett 1 713 többlet még a 780—490 közti^ különbözettel, vagyis 0*6 al emelendő, a mi 2'741-nek felel meg. Egy tömör m 3 lágyfa azonban csak 0'7-e az ölbe rakott fának s igy az 2'741 még 0'3-el nagyobbítandó, ugy hogy körülbelül 51/2 ürméter lágyfa felél meg egy köbméter jó minőségű tőzegnek. Földes János. Petróleummotoros lierecséplő gép. (Félelet a 459. sz. kérdésre.) A jelzett 21h—3 lóerős cséplőgép hajtására gőzgépet beszerezni teljesen felesleges. Sokkal jobb szolgálatot tesz itt a petróleummotor. Csakhogy az ily kis cséplőgépek osztályozó hengerrel, sőt még kettős tisztító müvei sem bírnak. Ezek rendszerint szegesrendszerü, egyszerű tisztító műves, néha zsákoló szerkezettel ellátolt cséplőgépek, melyek után okvetlen alapos rostáláson kell átereszteni a kicsépelt terményt. Ami a nedves gabona cséplését illeti, az semmiféle cséplő rendszerrel sem megy jól, de a szeges rendszerű gép aránylag mégis jobb munkát végezhet az esetben, mert a szegek jobban behúzzák a nedves szalmát mint a verőléz. Herecséplésre ugy a Lehnert mint a Kádár-féle lóherefejtő dob körülbelül egyformán megfelel, csakhogy mindkettő verőléczes rendszerű cséplőgépre való. Azonkívül mindkettőnél előbb gubózni kell s csak azután lehet kimorzsolni a magot a tokból. Ezt a munkát a szegesrendszerü cséplőgéppel végezni nem lehet. Oly kisebb gép, mely a lóherecséplést egy müvelettel végezné, nálunk még nem ismeretes. Hoffherr és Schrantz gépgyára hozott néhány év óta forgalomba egy lóherefejtő gépet, mely a cséplőgéppel egyszerre működvén, azt ott lecsépelt gubót ugyanakkor ki is morzsolja. Ennek hajtására azonban már löbb erő, rendesen az u. n. 8—10 lóerős gőzgép kell. Ha tehát kérdésttevő nagyobb menynyiségü herét akar részért kicsépelni, akkor vagy ilyen nagyob lóherecséplő készüléket szerezzen be, vagy pedig, ha csak kisebb cséplőt akar használni, akkor szerezzen Kühner-től egy svéd lóherefejtő gépet, mely a szeges cséplőgép által levert gubókat szintén kicsépli. Ez esetben a cséplési eljárás ugyanaz mint a Löhnert-féle készüléknél. Tanácsos lesz azonban egy 6 lóerős petróleummotort beszerezni, mely a 27" széles kisebb cséplőgépet már jól elhajtja. A gépszijak tartóssá tételére azokat szijkenő vaselinnal kell bekenni. E kenőcs puhán tartja a szijat, nem engedi azt feltöredezni. i. S. P. Iíazánköellenes szer. (Felelet a 460. sz. kérdésre.) Kazánkőképződés ellen legjobb s legbiztosabb óvszer, ha lágy, tiszta vizzel táplálják a kazánt. Ilyen vízből kazánkő nem képződik. Azonkívül 'óvszer a kazánkő ellen a

KÖZTELEK, 1900. n o v e m b e r HO 14. kazán gyakori, rendszeres tisztítása. Mivel azonban rendes körülmények közt ritkán alkalmazhatja a kazántulajdonos a fenti két biztos módszert, kénytelen az u. n. kazánkőellenes szerekhez nyúlni. Ilyen szert már többfélét hoztak forgalomba, több-kevesebb szerencsével. Ujabban a „Puritin" nevü kazánkőellenes szert dicsérik, melynek előirt rendszeres kezelése mellett a kazánkőképződés meggátolható. E szert a „Puritin" kazánkőellenes szert előállító társaság hozza forgalomba. (Budapest VIII. Józsefkörut 8.) hol bővebb felvilágosítások kaphatók. i. S. P. Hamisítóit tej felismerése. (Félélet a 461. kérdésre.) Azt, hogy valamely tej élvezetre alkalmas-e, nem lehet annak zsírtartalmából és savfokából megítélni. Nincs tudomásunk olyan miniszteri rendeletről, amely ezt előírná. A tej élvezhetőségére nézve leginkább csak annak kinézése, ize és szaga mérvadó, hacsak még közegészségügyi aggályok is nem forognak fönn. A sovány tej is és az aludt tej is alkalmas élvezetre. Mint nyers tej azonban nem adható el olyan tej, amely a felforralásnál összefut. A mezőgazdasági czikkek hamisításának tilalmáról szóló 1895. évi XLVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott 1896. évi , 38286. számú miniszteri rendelet a tej zsírtartalmának minimumát 2 80%-ban állapítja meg. Ezt azonban ugy kell érteni, hogy ha a teljes tejnek eladott, tej zsírtartalma 2'8%-nál kevesebb, akkor a tej hamisítottnak tekintendő, de lehet a tej zsírtartalma ezen minimumnál nagyobb, sőt igen sok is lehet s a tej mégis hamisítottnak tekintendő, ha a vegyi vizsgálat egyéb adatai azt bizonyítják. A helyszínen a hatósági közegek rendesen csak a tej fajsulyát határozzák meg lactodensimeterrel s egyébként a tej kimérése után Ítélnek. A vegyi vizsgálatra nézve a fent idézett 1895. évi XLVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet irányadó. A tej reagálását lakmuspapirossal szokás meghatározni. A friss tej amphoter, azaz a veres lakmust gyengén kékre és a kéket gyengén veresre festi. A savanyosodásnak indult tej a vörös lakmust nem festi, a kéket pedig erősen veresre festi. Dr. Sz. S. Dinnyepermetezés. (Félelet a 462. sz. kérdésre) Mivel a dinnyenövécyt is többféle gombabetegség szokta megtámadni; mivel továbbá az adott leírásból a betegség biztosan meg nem állapítható: azért az sem állapitható meg, hogy a rézgáliczoldattal való permetezés, vagy a kénporral való védekezés fog-e sikeresnek bizonyulni és igy kérdésttevőt tisztán saját kísérleteire kell utalnunk. Jövő évi dinnyetöveit ugyanis ossza két részre és felét permetezze be május derekán 1 /2% bordói lével. Ettől kezdve augusztus derekáig minden három hétben ismételje ezt meg egy % oldattal. A másik felét pedig hintse be kénporral. Az eredmény aztán meg fogja mutatni a két szer közül melyik válik majd be. E miveletre egy-egy borult napot, vagy esti órákat ajánlatos felhasználni. Kár volt már az idén, midőn a baj mutatkozott, néhány megtámadott növényrészt be nem küldeni ; mert igy már tisztában lehetett volna kérdésttevő tagtársunk a sikeres védekezés módjával. Most még kettőt ajánlunk. Nevezetesen azt, hogy a mostani dinnyeföldön található indákat égettesse el; másodszor pedig, hogy a talajt is, a magot is változtassa meg; sőt, ha lehet, a jövő évben a mostanitól jó távol termelje dinnyéit. Végül pedig a dinnye alá szánt földet érfett juhtrágyával jó ugyan megtrágyázni, de csupán a fészekbe rakni a trágyát és e fölé földet tenni, mint ezt íobb helyen szokták, nem tartom annyiban jónak, amennyiben akkor, midőn a gyökerek a (rágyábe leérnek: szokott a gombabetegségek iránt nagyon

90. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. fogékony lenni. Még fészektrágyázásnál is helyes eljárás a trágyát a kikerülő földdel jól összekeverni és ugy véle a fészkeket megkészíteni. A. D. Hallatlan súlygyarapodás a hizlalás első havában. (Félélet a 463. sz. kérdésre.) Nem tudom pontos mázsálás által állapította-e meg, hogy göbölyei októberben 100 kgrmot gyarapodtak darabonkint, de ha csakugyan pontosari mázsálta őket, akkor kétségtelenül hallatlannak kell az eredményt mondanunk, mert még sohasem hallottunk arról, hogy egy középnagy testű marhaállomány ily nagy átlagos súlygyarapodást ért volna el. De akárhogy álljon is a dolog, azt az egyet meg kell hagynunk, hogy göbölyeit az elmélet követelményeinek megfelelően táplálta, amennyiben ugyanis darabonkint 17'4 kg. szárazanyagot, l - 38 kg. fehérjét, 0'23 kg. zsirt és 8 67 kg. szénhydrátot etetve, oly táparányt tartott be, mint aminőt az elmélet ir elő, mert a táparány 1: 6 7-hez volt. Ilyen viszonyok között, s tekintve azt, hogy nem szándékozik kereskedelmi takarmányt vásárolni, csak azt ajánlhatjuk, hogy maradjon még egy ideig a megkezdett adagolás mellett, és csak akkor változtasson rajta, ha azt veszi észre, hogy göbölyei nem képesek már az egész napiadagot megenni, mely esetben főleg a polyvának elhagyását, s a darának a levélben emiitett adagig való emelését tartanánk czélszerünek; ellenben a lóherének megkevesbitését nem vélnénk jónak, mert a lóherének a fehérjedus kereskedelmi takarmányt kell az ön esetében pótolnia. A tengeri valamivel jobban hizlal mint az árpa, s ha hozzá még olcsóbb is, mindenesetre czélszerü az árpát tengerivel helyettesíteni. Kisértse meg később, ha a darát szaporítani fogja, az árpát változatlanul hagyva, inkább még 2 kg. tengerit ugyanannyi árpa helyett etetni. Cselkó. Pulykatenyésztés. (Félélet a 464. sz. kérdésre) Tiz tojópulykához feltétlenül szükséges két kakas, s azok együtt is járhatnak, de igen helyes és czélra vezető eljárás az is, ha naponként felváltva eresztetnek a tojókhoz. bl. Baromfikolera elleni védekezés és a kolerás állatok gyógyitása. (Felelet a 465. sz. kérdésre.) Dr. Klee Róbert, a lipcsei baromfibetegségek laboratóriumának vezetője ezen kérdés felől a következő véleményben van, mely véleményt nagy érdekességénél fogva közlöm. A kolera elleni védőszerül alkalmasnak bizonyult hosszú évek során át a kénsav, a sósav, sőt a vasvitriol is. A kénsavból, vagy sósavból az ivóvízhez literenként 2 grammot kell adni. A kénsavat szokás a Rabel-féle alakban is adagolni, (ez áll 1 rész kénsav és 3 rész spiritusz) csakhogy ekkor négyszeresen adandó a fenti adag az ivóvízhez. A vasvitriolból 1 liter vizre 5 gramm adandó. Ami a belső adagolás — m i n t gyógyszert illeti — azt mindig jobb — tekintettel a baromfiaknak azon rossz szokására, hogy a folyékony gyógyszert csak nehezen veszik be — pillula alakban beadni. A gyógyszer szintén a fenti módon meghigitott savakból, vagy vasvitriolból állhat s a pillulák ugy készítendők, hogy a folyadékban kemény házi kenyeret áztatunk be s a beáztatott kenyérből pillulákat alakítunk. A leghatásosabbnak bizonyultak a vasvitriol-pillulák. A pillulákat kevés vajjal és liszttel igen jól alakithatjuk. A pillulákból adandó galamboknak és csibéknek naponta 2 szer 3 czentigramm, tyúkoknak és kacsáknak 6—10 czentigramm, ludak, pulykák és páváknak 10—20 czentigramm. Igen jó szernek bizonyult — miként Klee irja Meguin ajánlata, mely áll a következőkből : porrá tört gentianagyökér 20 gramm, kinapor 10 gramm, gyömbér 30 gramm, vasvitriol 5 gramm, mely keverék pillula alakban fenti adagokba adandó a beteg állatoknak.

88. s z a m . 10-ík é v f o l y a m . De a legjobb, legbiztosabb védekező és gyógyító hatású eljárásnak mondja — Klee — az ojtást septicidinnel. Mindenesetre alkalmilag — ha lesz kolerabetegünk — mi is próbát teszünk vele, bl. — Eltérő korú sertések teleltetése. (Felelet a 466. sz. kérdésre.) Ha 11 hónapos süldőit jó húsban akarja tartani, akkor számítson párjára (60 kg. élősúlyra) legalább is 3'5 kg. gyök és gumóstakarmányt (felerészben burgonyát, s felerészben répát vagy tököt), és 0'9 kg. tengerit vagy annyi ocsút, amennyi a tengeri táptartalmának megfelel. A 18 hónapos sertések párjával (100 kg. élősulylyal) körülbelül 6 kg. gyök és gumóstakarmányt és f 5 kg. tengerit vagy megfelelő mennyiségű ocsút tanácsos etetni. A 20 hónaposok párja (120 kg. élősulylyal) 7'5Jfg. gyök és gumóstakarmányt és 1 3 A kg. tengerit vagy ocsút kaphat. Egyébiránt ha azt akarja, hogy sertései eladáskor minél súlyosabbak legyenek, akkor etessen inkább több tengerit és ocsút, ellenben ha azt óhajtja, hogy minél olcsóbban tartsa őket, akkor adjon nekik inkább több gyök és gumóstakarmányt. Ezen adatok természetesen csak tájékoztatók akarnak lenni, mert szándéka s czélja, valamint takarmánykészlete alapos ismerete nélkül nagyon bajos határozott tanácscsal szolgálni. Megemlítjük még, hogy azon esetben, ha sertéseivel sok gyök és gumóstakarmányt etet, igen tanácses a tengerit részben vagy egészben korpával, hüvelyes maggal, olajpogácsával vagy m á s . fehérjedus takarmánynyal helyettesíteni, mert utóbbiakból kevesebbet kell etetnünk mint a tengeriből, hogy a sok gyök és gumóstakarmányt elég hatásossá tegyük. Ugyanis a gyök és gumóstakarmányok táp aránya még az aránylag bő táparányu_ etetést igénylő sertés számára is tulbő, s ezen jobban tudunk az emiitett anyagokkal segíteni, mint a tengerivel. Öreg sertései élősúlyát nem ismerve, 1000 kg. élősúlyra 60 kg. gyök és gumóstakarmányt és 10 kg. tengerit vagy mintegy 2—3-anyi korpát stb. tartunk megfelelőnek. Gselkó. Pulykaólak tisztántartása. (Felélet a 467-ik számú kérdésre.) A pulykaól, vagy ház, hogy a benne levő férgek, élősdiek elpusztuljanak, 2 havonta 10%-os karbolos, vagy 10%-os rézgáliczos, avagy 4%-os dr. Aschenbrandt-féle bordói poros oldattal kevert mésztejjel kiszelendő s félévenkint egyszer szénkénegezendő, avagy 1—2 kiló kénlap égetendő el benne, hogy a férgek belőle kipusztuljanak. Legújabban a gödöllői m. kir. baromfitenyésztőtelep és munkásképző iskolánál a fentebb emiitett dr. Aschenbrandt-féle bordói port használják fertőtelenitésre, az azzal kevert mésztejet -meszelésre és az ólak tisztántartására. E por kitűnőnek bizonyolt, mert nemcsak fertőtelenitő ereje kiváló, de mésztejjel keverve a mésznek szép világoskékes szint kölcsönöz és az azzal bemeszelt ól igen tetszetős és tiszta kinézéssel bír. A bordói port mint emlitém, két módon használjuk, vagy tisztán, azaz 4%-os oldatát tiszta vízben s ez fertőtelenitésre szolgál, vagy ugyancsak 4%-os oldatát mésztejjel keverve, ez meszelésre használtatik. Az oldat elkészítése a következő módon történik: Legelőször is lemérünk a porból 4 kgmot azután veszünk egy kádat, melybe 40 liter vizet öntünk. Ezt a 40 liter vizet egy seprővel, vagy lapáttal folytonosan keverjük; mire a már előbb lemért bordói port egy közönséges konyhaszitába öntjük s a viz folytonos keverése közben leszitáljuk a kádban levő vizbe. így a bordói por teljesen felolvad. Ezután ugyancsak folytonos keverés közben még 60 liter vizet öntünk a kádba. Ha azonban daczára az óvatos keverésnek, mégis habos ülledék képződött ugy kézzel kell nyúlni a vizbe, az üledéket kiszedni

k ö z t K L e k , 1900. n o v e m b e rhO7.4687 s újra átnyomkodni a szitán, természetesen a viz folytonos keverése közben. A bordói port okvetetlenül szitálni kell. A lének ilyetén pontos elkészítése alig öt percznyi időt vesz igénybe, s az elkészített keverék kissé zavaros halvány kékes szinü lesz, melylyel a fertőtelenités igen egyszerű. Az elkészített oldatból egy közönséges kerti öntöző kannán át jól meglocsoljuk a fertőtleníteni óhajtott épületrészeket és eszközöket. A meszelésnél pedig a leirt módon, de mésztejjel készült oldattal a bemeszelendő részeket egyszer, esetleg kétszer jól bemeszeljük. A megmaradt s fel nem használt oldatot töltsük valami régi bordóba, dugaszoljuk le jól s tegyük el arra az időre, amikor ismét szükségünk lesz rá. A bordói port pedig használatig tartsuk száraz és szellős helyen, ugy az minden káros következmény nélkül hónapokig is eltartható, ha pedig a por mégis összecsomósodott volna, ugy azt használat előtt apróra össze kell zúzni, hogy szitálását lehetővé tegyük. Kapható ezen dr. Asehenbrandt féle bordói por Budapesten a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél. Ereblay Emil.

IRODALOM. A telepítés. Zórád István röpiratot adott ki a telepítésről, amely annyiban időszerű, amennyiben a telepítésről szóló törvényjavaslat-tervezet most van kidolgozás alatt, a jó ötleteket tehát még mindig honorálhatja. A lefolyt nagyterjpdelmü telepítési ankét és irodalmi viták után a kérdésről valami ujat mondani igen bajos volna; ilyesmit Zórád nem is kisért meg, hanem a lefolyt viták tanúságai alapján előbb röviden disztingvál a telepítés kérdésében, azután egy részletesen kidolgozott gyakorlati tervezettel áll elő. Disztinkcziója abban áll, hogy a politikai és gazdasági telepítést élesen különválasztani kívánja, Ennek a különválasztásnak a szükségességét csekélységem tette szóvá a „Köztelek"-bei), amint erre Zórád hivatkozik is. Részemről ugy állítottam fel a kérdést, hogy a magyar faj megerősítésére irányuló, tehát nemzetiségi szempontoktól vezetett telepítés politikai feladat, amelynél a telepes kulturmissziót teljesít a magyar faj határállomásain, ez a telepes tehát kivételes kedvezményekkel támogatandó, a politikai szükség mérve szerint, egészen függetlenül attól, hogy gazdasági szempontból többé vagy kevésbé fizeti e ki magát a nemzetiségi vidékeken magyar telepek létesítése. Erre a telepítésre a kormány külön mandátumot kér, egy külön törvényjavaslat keretében és vezeti az akcziót hivatott belátása szerint. Egészen más a gazdasági telepítés, amelynél az egyén semmiféle nemzeti hivatást nem teljesít, csak boldogulni akar. Ezeknek a telepitvényeseknek nem szabad sokba kerülniök, mert mikor kis és nagygazdáink nehéz viszonyok között küzdenek a létért, ugyanakor nem volna kívánatos és igazságos, hogy még uj gazdasági existeneziák fentartási költségeit is a közmegterheltetés számlájára irják. Ezért e téren az állam , nem mehet tovább, minthogy bizonyos méltányos kedvezményekkel a köztevékenységet serkentse s igy a gazdasági telepítés végrehajtására nézve a társadalom kezébe tegye le a mandátumot. Igen helyesen fejti ki ezt az álláspontot a röpirat szerzője is és mindjárt meg is mondja, hogyan képzeli társadalmi uton kivihetőnek a gazdasági telépitést: örökmegváltásra alapított tanyás gazdálkodás alapján. Az Agrária tanyai rendszere lebeg előtte, azzal a gyökeres javítással, hogy a telep 50 év múlva a tanyás örök tulajdonába megy át. Ehhez a teleprendszerhez elég 10,000 kh. föld. Minden 1000

holdból harminczhat tanya képeztetik, 25 holdjával. Ebből a 25 holdból másfél hold épületre s udvarra jut, a többi mezőgazdasági mivelésre. Most már egy tanyának összes megterheltetési összege az amortizáczióval együtt évente 1205 koronát tenne ki; a tanyás összes bevétele volna a főbbekből 2176 korona; maradna tehát neki 900—1000 korona, azonkívül, hogy a hozamjövedelmekből házi szükségleteit fedezte. Elég szerény és elfogadható számítás, melyet pusztán az adó- és közsógterhek zavarhatnának, de szerző teljes adómentességet vett kalkuláczióba. Kapna pedig a telepítésre válalkozott bank összes befektetései költségeivel szemben amorztizáczióra és kamatra 6%-ot, kezelési költségekre 2°/o-ot. Tehát kamat és tőketörlesztés fejében 50 évig 8%-ot fizetne a telepes az élvezett kölcsönért. Ez egy kissé magas kulcs, úgyannyira, hogyha, mint pénzembert ily magas haszon kecsegtetne befektetendő tőkém után, rögtön felnyújtanám az ujjomat. Telepest azonban még igy is könnyű volna kapni még a megkívánt 3000 korona biztosítékkal is, annál könnyebb majd munkásokat kapni biztosíték nélkül a' fél telepekre, csak pénzt kapni bajos. Holott a tervbe foglalt telepítési bank igazán hasznos missziót teljesíthetne, mert az adóságokba merült középbirtokosok terheit is konvertálhatná, azután átvenné a birtokot saját kezelésébe s a birtokosnak bizonyos évi járadékot fizetne mindaddig, amig a birtok jobb kihasználása révén elért magasabb jövedelemből az összes terheket letörlesztette. Szép terv, amelynek következetes forszirozásáért Zórádot elismerésünk illeti meg. De most már itt volna az ideje, a hosszú elméleti viták után, hogy az ilyen tervezeteket a tőke emberei is figyelmükre méltassák és ugy maguknak, mint a közhaszonnak javára kiragadják belőlük azt, ami a gyakorlatban megvalósítható. A röpirat megrendelhető a „Pátriádnál Budapest, Köztelek. Ára 1 korona. B. B.

V E G Y E S E K . Mai számunk tartalma: Oldal Az OMGE. közleményei. _ __ 1711 A budapesti kereskedelmi iparkamara ünnepe. .... 1712 Tárcza. Kutyatanulmányok. __ 1712 Üzemtan. A czukorrépa kézi munkaszükséglete ... 1713 Állattenyésztés. Tenyészszünk egészséges állatokat.... 1715 Takarmányozás. Másféléves sertések följavitása ... 1715 Pótitalok a szopósborjuk számára _ ... 1716 Gazdasági állattan. A fiatal ákáezos téli megvédése a nyulak ellen.... 1716 Levélszekrény 1717 Irodalom. A telepítés ... ... ... ... 1719 Vegyeseit. _ ... ... .._ ... 1719 Kereskedelem, tőzsde ... 1721 A magyar kir. földtani intézet közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délelőtt 10—l-ig, egy korona személyenkénti belépő díj lefizetése után tekinthető meg. A m. kir. mezőgazdasági múzeum gyűjteménye a VII. ker., Kerepesi-ut 72. stám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napon kivételével: naponkint d. e. 9 órától d. a. 1 óráig. ^ Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzsum A muzeum látogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősorutcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezöutcza sarkán van. Esküvök. Szlávik Nándo^ volt urad. intéző nőül vette dr. Willi Heyd de Regame vürtemtergi kir. főorvosnak nevelt leányát és

KÖZTELEK, 1900. n o v e m b e r HO

1720 unokahugát, Holub Anna úrhölgyet Bpesten. — Kápolnai Paur Ödön a „Veszprémvármegye" politikai lap felelős szerkesztője s a vidéki hírlapirodalom egyik jeles tollú munkása, hétfőn, folyó hó 12 én délelőtt esküdött örök hűséget bájos arájának Becsal'c Terikének Veszprémben a püspöki székesegyházban. A kereskedelemi és iparkamara ünnepe. E hó 12-ikén avatták fel a budapesti kereskedelmi és iparkamara uj palotáját Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter és nagy közönség jelenlétébea. A felavatás ünnepe egybeesett a kereskedelmi és iparkamarák fennállásának 50-ik évfordulójával, aminek jelentőségét első czikkünkben méltatjuk. Lánczy Leó elnök megnyitó beszéde után Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter tartott hosszabb beszédet. Figyelmeztette a kereskedőket és iparosokat, ne feledkezzenek meg arról, hogy nemzet gazdasági tényezőink között a leglényegesebb most is nálunk a fötdmivelés ős a legerőteljesebb táplálékát maga az ipar és kereskedelem is csakis ettől a tényezőtől veheti a hazában. Mig viszont nem lehet tagadni, hogy ha a földet mivelni és termékenyiteni akarjuk, erre az iparnak és kereskedelemnek közreműködése feltétlenül szükséges, sőt nélkülözhetetlen. És téves lenne a kamara és kamarák részéről az országban bárhol, vagy a kereskedelmi és ipar bármely tényezője részéről ignorálni, kicsinyelni azt a jelentőséget, amelyet a nemzetgazdaságban hazánkban a földmivelés elfoglal. Bejelentette egyúttal a miniszter, hogy az ipar- és kereskedelmi kamarák reformja nemsokára napirendre fog kerülni. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter ezután kíséretével megtekintette az épület egyes helyiségeit. Este 8 órakor mintegy 400 teritékü lakoma volt a Royal-szálló hangversenytermében, melyen, élén a kormányelnökkel, a kabinetnek több tagja megjelent. Ott voltak : Széli Kálmán miniszterelnök, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, Lukács László pénzügyminiszter, Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter, Wlassics Gyula vallás- és ^közoktatásügyi miniszter, Plósz Sándor igazságügyminiszter. Elsőnek Lánczy Leó, a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke mondott felköszöntőt a királyra, s azután Széli Kálmán miniszterelnököt és a kormány tagjait köszöntötte fel. Majd Széli Kálmán miniszterelnök emelkedett szólásra. A modern állam — úgymond — csak ugy állhat fenn, csak ugy fejlődhetik, ha erős gazdasági alapokra van épitve és azok tartják fenn. Ez erős gazdasági alapok pedig természetszerűleg, szükségszeiüleg az ország és a társadalom összes gazdasági tényezőinek állandó és megakasztás nélküli funkczionálását kívánják. Ez csak akkor lehetséges, ha az ország és a nemzet minden gazdasági tényezője és minden gazdasági erőforrása között megvan az összhang. Egy országban, amely szabad mozgást ad, — és adjon — amely szabad mozgást biztosit, —• és biztosítson — magából folyik hogy küzdelem áll itt-ott elő és harcz egyes körök, egyes eszmék között. Hát legyen harcz, legyen küzdelem, mert az élet küzdelem és harcz nélkül nem. létezik. Védenie kell a föld-

• n j H

M

90.

Agrárius főispán. Aradmegye uj főispánja ürbán Iván beiktatása alkalmából a nála tisztelgő gazdasági egyesülethez oly beszédet tartott, amely szélesebb körök érdeklődésére méltán számot tarthat, nemcsak az ünnepélyes alkalomnál fogva, amelyben elmondatott, hanem főleg azért, mert az uj kormányzati éra azon sarkalatos elvének gyakorlati megvalósítására vet fényt, amely a mezőgazdasági ügyek intenzivebb közigazgatási ellátásának fokozottabb gondozását helyezte kilátásba és egyúttal a társadalmi erőknek a mezőgazdasági közigazgatás terén nagyobb szerepet jutatni hajlandó. Az uj főispán a gróf Zselénski Róbert és Vásárhelyi László vezetése alatt megjelent Aradmegyei Gazdasági Egyesületnek Vásárhelyi László elnök üdvözlő bebeszédére a következőket válaszolta: „Már bölcsőmet az agrár érzelmek ringatták, mint agrár lettem férfi, öreg ember és mint agrárius halok is meg. Ma, midőn hivatalos állásom még jobban kezembe adta az eszközöket, hogy a közvagyon alapját képező mezőgazdasággal foglalkozók nemes intencziót támogassam, teszem azt lelkem és meggyőződésem teljes erejével. Az Aradvármegyei Gazdaságási Egyesülettel össze van forrva multam, jelenem és jövőm. Véle együtt akarok ezen minőségemben a földmivelés emelésére, a földmivelők javára fáradni és törekedni. Köszönöm, tisztelt barátaim, szives figyelmüket és azt hiszem, hogy nem csalódom, ha tömeges megjelenésüket, [személyem iránti szeretetük spontán megnyilatkozásának veszem és arra magyarázom, hogy engem ma is az önök soraiba számítanak és ott örömmel látnak. A közszolgálmányok és közterhek lehető mérséklése mellett 'az adófizetési képesség fokozására, a keresetforrások növelésére, azok eredményének biztosítására, & produktivitásának minden téren, de főleg a közvagyon alapját képező mezőgazdaság terén való előmozdítására hatni, elsőrendű hivatásomnak fogom tekinteni. E tekintetben azt hiszem megtaláltam a helyes utat, ha e kitűzött czélom támogatása és előmozdítása végett azon egylet szakavatott és odaadó tanácsát követem, amely egylet eddig is sokoldalú sikeres tevékenysé-

A „Szolnok dobokavármegyei gazd. egylet" folyó évi november hó 10-én tartja igazgató-választmányi ülését, melynek tárgysorozatából a következőket emeljük k i : A szarvasmarha-, bivaly-, sertés- és juhtenyésztésről szóló szabályrendelet szövegezésének megállapítása, és "a járási bizottságoknak e tárgybani véleménye. Bihar-, nyitra- és aradvármegyei gazd. egyletek átirátai a gabonahatáridő-üzlet szabályainak módosítása tárgyában. Jelentések a lótenyésztési és üszőjutalmazási dij osztásokról. Miniszteri leirat a SzolnokDoboka vármegyében rendezendő téli népies gazdasági előadásokról stb. Tenyészállatkiállitás Rózsahegyen. A ,,Liptómegyei gazdasági egyesület" október hó 4 én tenyészállatkiállitást tartott, mely a kisgazdák visszavonulása miatt is nem mondható sikerültnek. Fölvezettek 20 drb marhát, melyek közül, tekintettel a jövőben való nagyobb érdeklődés fölkeltésére, 9 et jutalmaztak 120 korona pénzdijjal és elhatározták jövőben megismételni a kiállítást. A „Magyar Gazdák Szemléjéének ez évi októberi száma egész terjedelmében a kassai agrárgyüléssel foglalkozik. Elején közli Dessewffy Aurél grófnak a kongresszust megnyitó beszédét; Széli Kálmán miniszterelnök és Darányi földmivelésügyi minisztert üdvözlő táviratokat, azután egyes fejezetek alá foglalva: Majláth József grófnak: „A középosztály és a társadalmi egyesülés", Horváth Jánosnak „Az ipar helyzete", Bernát Istvánnak. „A városi középosztály", Bujanovics Sándornak „A középosztály nevelése", Károlyi Sándor grófnak „A középosztály vezető szerepe" Makfalvay Géza „Örökösödés, birtokminimum és homestead" György Endre „A középbirtok hitele" és Zselénsky Róbert grófnak „A határidő-üzlet és a vámpolitikáról" tartott beszédjeit.

V

tfPSfofe.

U

É

sg|

d

• h

Ingyen kapható füzetek. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnél a következő füzetek kaphatók egy 30 filléres bélyeg beküldése ellenében: A pinczeszövetkezetekről, Mezőgazdasági kisérletügyi intézmények Magyarországon, Alapszabályminta a pinczeszövetkezetek részére, Kendertermelési utmutató, Utcs. és kir. udvari szállitó magkereskedése

n

BUDAPESTEN,

minták beküldése és; az ár közlése mellett a l e g m a g a s a b b n a p i s áá g g ii m ma ag go o tt ,, és és pedig pedig: s

______ M

luczernát, lóheremaqot,

mm-

•

SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.

gével, a szétszórva volt erők egyesítésével vármegyénkben egy uj, áldásos és közhasznú közgazdasági életet teremtett meg, — az Aradvármegyei gazdasági egyesület az — melynek nemes intenczióit követni és azt a rendelkezésemre álló eszközökkel támogatni kívánom." Díjazással egybekötött szarvasmarliakiállitás Szempczen. A „Mosonymegyei gazdasági egyesület" október 4 én díjazással egybekötött szarvasmarhakiállitást tartott Szempczen, mely tekintve a pozsonyi gyümölcskiállitást — igen szépen sikerült. Darányi földmivelési minisztert Nemeskéri Kiss Pál államtitkár képviselte. Dijaztattak I. Tehenek. 300 állam 150 kor. adakozás. II. Üszök, 300 kor. egyesületi dij, 110 kor. adákozásból és díszoklevelek. III Bikák és tinók. Két díszoklevél és 50 kor. aranyban. IV. Kollektív kiállítók. Négy díszoklevél. A díjkiosztást 110 teritékes lakoma követte.

X f H & i l l I i ' l & I l Q l ?

E

14.

mivelést, amely az ország gazdasági életének lüktető ere és tényezői között alapvető és legelső fontossággal bir, védeni kell az ipart, védeni a kereskedelmet. Önök előtt banális dolog volna vitatkozni, vagy csak megemlékezni is, hogy mennyire nincs az iparos és a kereskedő érdeke ellen, hogy a földmives boldoguljon, mennyire nincs a földmives érdeke ellen, hogy fejlődjék, erősödjék és virágozzék az ipar és a kereskedelem; hiszen nem tudnak egymás nélkül ellenni. Emeli poharát Magyarország gazdasági szervezetének és gazdasági életénék az egyik fő- és hatalmas csoportjára, a magyar iparra és magyar kereskedelemre azzal a kívánsággal, hogy karöltve Magyarország összes gazdasági tényezőivel, nevezetesen Magyarország földmivelésével, ennek az országnak felvirágzására közreműködjék. A miniszterelnök tapintatos szónoklata nemcsak a banketten részesült tetszésben, hanem köztetszést aratott bizonyára az ország mezőgazdái között is.

nyulszapukát, baltaczimet, baltaczimet,

áron

^ f f l S S ^ mindenféle

gazda-

lenmagot, napraforgót, agc ff e kölest, c s i b e h u r t stb. eh hé é rr kölest,

takarmány répamag répamag vörös wörös kölest, ' takarmány kölest,

f e h e r h e r e t , t a v a s z i bükkönyt, k e n d e r m a g o t b i b o r he r é t , mustármagot, gomborkát,

a

,

**?*maa°*' |iOKllli

90. SZáM. 10-IK ÉVFOLYAM.

k ö z t e l e k , 1900. n o v e m b e r hő 14.

1721

(Az árak 100 kg.-ként koronaértékben értendők) : következett, be. A hőmérséklet tartósan enyhe maradt. A mezőgazdasági viszonyok kedvezőek és a vetések Eladatott: fejlődése is kielégítő. A vízállás tovább volt emelkedő Uj-buza: és igy a hajózás is akadálytalanul folyik. A külföldi piaczokon az árviszonyok csekély Tiszavidéki : 100 mm. 79 kg K. 15-50 8 hóra ingadozások mellett nagyobbára változatlanok, a for250 „ 795 (1 n 15-45 (f n galom pedig továbbra is állandóan korlátolt. Ameriká100 „ 792 . „ 15-40 , , ban a hét kezdetével az argentiaiai terméskilátásokat 100 » 80 . , 15-30 , , illetőleg, folytatólag érkezett kedvezőtlen hirek folytán 200 „ 79 , , 15-30 „ szilárd irányzat jutott érvényre, anélkül azonban, hogy 100 » 79 , , 15-30 . „ az európai piaczok erre reagáltak volna és igy New500 „ 79 „ „ 15-10 „ „ Yorkban ismét csak csökkenő lett az irányzat, annál 100 mm. 785 kg. K. 15-20 3 hóra inkább, mert a Bradstreets jelentése szerint a látható 500 . 785 , , 1520 , , készletek is újból jelentékeny mérvben emelkedtek. 300 , 78s . „ 15 40 . „ Ezek egyébként 82'/., millió bushellt közel érik, a mi 1,00 , 788 , n 15.25 b Amerikában is tekintelyes számba megy. Indiából, hol 100 , 785,. . 15.30 . » 2 év óta csak rossz termésről számolhattak be, az idei 100 „ 77 „ „ 15-20 . , várható termésről nagyon kedvező jelentések érkeznek, 100 „ 785 u ti 15 20 „ „ Angliában kezdetben ugyancsak szilárdabb volt az 100 , 78 , „ 15-10 „ „ irányzat, a fogyasztás némileg jobb érdeklődést tanú400 , 78 , „ 15-30 „ sított, utóbb azonban az árak itt is csökkenőek lettek. 100 „ 78 ,, „ 15-— „ , A franczia piaczokon a hangulat állandóan nyugodt és 150 , 78 » „ 15.10 , , árak alig változtak. A többi continentális piaczokon a 100 , 7S . , 15.30 , , hangulat kedvetlen, a forgalom továbbra is csekély, a 200 , 77 „ , 15-— „ , nélkül azonban, hogy az árakban visszaesés volna 200 „ 775 , t„ 15-— „ _ konstatálható. , 100 „ 78 „ „ 15-— „ „ 100 , 78 „ „ 15.— „ „ Nálunk a kereslet az összes gabonaczikkekben 100 , 77« , „ 15-10 „ „ korlátolt maradt, a hangulat kivétel nélkül csendes és 100 „ 778 , , 15-10 , , az árak csak nehezen, vagy alig voltak tarthatóak. 100 , 773 . „ 15 20 „ „ Az üzleti forgalomról e héten a következőket 100 mm. 77a kg K. 14-90 „ „ jelenthetjük : , 300 , 773 „ , 14.90 „ .„ Buza az egész hét folyamán csak nehézkes for100 . 77 . „ 1520 „ , galomra talált. A malmok az elég bő, bár nem sürRozs mérsékelt forgalom mellett változatlan gető kínálattal szemben teljesen tartózkodóak maradtak, sőt gyengébb minőségű áru jóformán el sem volt maradt. Helyben és helybeli paritásra 13 20—13-70 K.-ig adható. Az árak a mult héthez viszonyítva ugy fino- készpénzt jeyyzünk prompt szállítással. mabb, mint merkantil áruban átlagosan kb. 20 filléh Takarmányárpában állandóan gyenge a kinálat, vesztettek, mi mellett ezen árcsökkenés számszerűleg a hangulat nyugodt. Helyben 11-40—11-70 koronáig. kevésbbé mntatható ki, mint inkább a feneketlen Kőbányán jolib áruért 11-90 K.-ig fizettetik. lanyhaságban nyert kifejezést. A napiforgalom is csak Zabban irányzat csendes és mérsékelt forgaminimális marad és e héten összesen 80.000 mm. tesz lom mellett árak• aznepj A I X . évfolyamba lépő változtak. Minőség szerint helyki, mig a hetihozatal 182,000 mm. rug. A hét végével koronáig jegyzünk. némileg szilárd bbra fordult az irányzat, azonban ben 10-50—11-20 Mészárosok és Hentesek Lapja, Tengeri (uj) szilárdabb irányzatú ; prompt áru anélkül, hogy javulás volna észlelhető. 9-10—9-15 K.-ig ér el, novemberre 9-10—9 20, novembera húsipar, zsir- és állatkereskedelem, állattenyésztés és továbbra is csak gyenge volt a kiná- deczemberre 9-20—9-30 K.-ig, deczemberre 9-30—9-35 K. állategészségügyi érdekek közlönyének szerkesztősége és lat. A Rozsban kivitel részere jó- és finom minőségű áruban fizetnek, budapesti paritásra. kiadóhivatala november h ó lO-étői némileg jobb érdeklődés mutatkozott és ily minőségek tartottak maradtak. Gyengébb és alárendelt áru azonban állandóan el volt hanyagolva és nyomott árak Szeszüzlet. mellett is csak alig volt értékesíthető. Az árak 13.70, helyeztetett át. 1785 illetve Szesz. (Ooldfinger Gábor szeszgyári képviselő 13.20—40 k. között alakultak helyben és helybeli paritásra átvéve. Nyíri származékokban csak kor- tudósítása.) látolt volt a forgalom; Debreczen 12.95—12.85 k. A szeszüzletben e hétnek elején az üzletmenet fizettek. kielégítő volt és szeszárak a multheti zárlatjegyzés Most jelent meg Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) ugyan- szerint záródnak. Elkeltfinomitottszesz nagyban adózva csak korlátolt figyelemben részesült és gyárosoknál 116-50—117-50 K., adózatlanul 46.50—47.50 koronáig csupán némileg olcsóbb árak mellett volt elhelyezhető ; helybeli finomitógyárak által. Kicsinyben az ár 2—3 mig hizlalók szükséglet esetén a teljes mult heti koronával drágább. Vidékifinomitógyárake hétnek eleaz 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében jegyzéseket adták meg. Minőség szerint helyben jén gyérebben kínáltak finomitott szeszt és igy csak 11-20—11-70 K. jegyzünk, mig Kőbányán jobb minőségű néhány kisebb tétel kelt el valamivel olcsóbban, mint a helybelifinomitógyárakárjegyzése. áruért 12 K.-ig volt elérhető. Állomásokon átvéve a forgalom úgyszólván pang. Kisebb tételekben tiszaÉlesztőszeszben a kereslet kielégítő és fedezési vidéki áru 12—12-50, felvidéki áru 15 K.-ig fizettek, vásárlások folytán több tétel 46-50—47 50 K. kelt el belföldi számlára. adózatlanul szabadraktáron szállítva. Zab valamivel bővebben volt kinálva, a fogyaszMezőgazdasági szeszgyárak kontingens nyerstási kereslet azonban tartósan csak mérsékelt maradt szeszt e hétnek elején változatlan áron ajánlottak és 1901-re. és az árak különösen alárendelt áruban csökkenő tartós jó vételkedv mellett több tétel jegyzésen alól irányzat mellett 10 fillért vesztettek.-Minőség szerint zárnlva is lett azonnali valamint későbbi szállításra. A „Köztelek Zsebnaptár' ezen h e t e d i k év10-70—10-90, finomabb árut 11-20 K.-ig, finom urasági A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42folyama régi köntösében, javított és tetemesen árut néhány fillérrel ezen felül is jegyzünk. 42 50 korona. bővített tartalommal bir. Tengeri (uj) e héten csak keveset változott és Bécsi jegyzés 42-60 —43-— korona kontingens aránylag gyenge forgalom mellett Kőbányán 9-40—9-50, nyersszeszért. A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnapprompt szallitásra 9-10, nov.-re 9-10, deczemberre 9 30, tárt teljesen nélkülözhetővé tesz. Prágai iegyzés 113113-50 korona adózott és nov.-febr.-ra 9-50 K.-ig jegyzünk budapesti paritásra. 40 25 - 40-50 korona adózatlan szeszért. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. Tiszavidéki állomásokon is volt némi forgalom és Trieszti jegyzés 2020-25 korona kiviteli november-deczemberi szállításra 8-60—8-80 K.-ig fizettek, tagok és a „Köztelek* előfizetői részére bérmentes szeszért, 90°/o hektoliterje. Olajmagvak : Káposztarepczében a készletek elküldéssel együtt fogytak és csak névlegesen jegyzünk 30—31. KáposztaKivitelre több 1 kocsirakomány finomitott szeszt —== 3 k o r o n a 5 0 fillér, EEE— repeze 1901 augusztusra alig köttetett, kedvezőbb idő- vásároltak. járásra azonban csendes és 26-50 után a hét végével Vidéki szeszgyárak közül: Baja, N.-Tapolcsány, Megrendelbeti 26—26-20 K. jegyez. Lenmag 28—32, gomborka Losoncz 1/4 kor. olcsóbban, a többiek változatlanul 25—26 K. jegyez. Kendermag csendesebb jegyeznek. a „Köztelek" kiadóhivatalában, hiányzik és 18-50-18-60 K. körű', jegyez budapesti paritásra. Budapesti zárlatárak e héten: Nagyban: Finomitott Budapest, Hüvelyesek : Bab iránt az érdeklődés állandóan szesz 116-50—117-50 K., élesztőszesz 116-50—117-50 K., gyenge és a hangulat csendes, csupán triőrözött fehér nyersszesz adózva 114-50—115 50 korona, nyersszesz IX., Üliöi-ut 25. (Köztelek). törpebab maradt változatlan ; ezt Gyöngyös-Félegyháza adózatlan (exkontingens) —• •— korona, denaturált 17—17-50, fehér gömbölyű bab Mohács, Baja, Zombor szesz 37-—-37-50 korona. Kontingens nyersszesz 15-—, barnabab Kalocsái; 13-4'>, Nagy-Károly 12-80 K. jegyezünk. Erdélyi bab minőség és relaczió szerint Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér12-20—12 80 korona között jegyez. Köles csendes; mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz hazai származék 10-20—10'50, román áru üzlet nélkül fizetés mellett értendők. átmenetileg 10-20 K. jegyez helyben. ) Heremagvak. Yörösherében a hangulat jó kinálat és gyenge érdeklődés mellett lanyha és árak alig Budapesti gabonatőzsde. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban tartottak. Vöröshere kb. 116—120, finomabb 130 K.-ig jegyez. Luezerna is csendes, a forgalom azonban jobb (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. (Quttmann és Wahl budapesti termény- volt és 76—92 korona közöttfizettekhelyben. Bükköny állomásokon átvéve 14 14-80 K. jegyez. bizományi czég jelentése.) A magyar gazdát vásárcsarnok ellátó szöveti kezet üzleti jelentése. 1900. nov. 10. Budapest, november 10. Az időjárás az elmúlt hét folyamán időnkint A hét második felének forgalma rendkívül élénk Napi jelentés a gabonafizletrdl. derült, túlnyomó részben azonban borús és felhős volt, volt. Eladtunk vidéki marhahúst 80—90, borjut hoszszan mérve 80—94, sertést szalonnával 80—80, anéle mellett az ország sok vidékén bőséges csapadék is 1900. november 13 kül 78-90 koronáért 100 kgját. A vadüzlet: szarvas 64—70, őz 1.10—1.20 kor. Készbuzában jó kinálat és mérsékelt vételkedv *) Az e rovat alatt közöltekért a izerkesztőség mellétt ma kellemes irányzat uralkodott, árak nem egészben. Nyul 2.40—2.60, fáczán 2.25—2.50 kor., elelőnéget nem vállal. változtak. Elkelt körülbelül 20,C00 mm. I fenyvesmadár 32 fill drbonkint. mutatás a szőlőmoly irtására és a lisztharmat ellen való védekezésre, Útmutatás a vértelü irtására, Útmutatás a csikoslábu buzalégy irtására, Utasítás az élelmi czikkek kezelésére, csomagolására és szállítására, Utasítás a gyümölcsökszedésére, csomagolására és szállítására. „Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére" czimü kézikönyvet 50 fiílér beküldése ellenében porlómentesen szállítja a OMGE. Utánvételezések minthogy többe kerülnek és megnehezítik a kezelést, nem fogadtatnak el. A Pénzügyi Compass 1901 ik évi kötete (szerkeszti Kormos Alfréd) megjelent és tartalmazza az összes (budapesti és vidéki) nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat (nemcsak a bankok és takarékpénztárakat, hanem a biztosító intézeteket, iparvállalatokat, kereskedelmi társaságokat, vasutakat, közlekedési vállalatokat és szövetkezeteket is). A legutolsó mérleg és személyzeti adatok a lehető legpontosabbak, városok szerint rendezve. A Pénzügyi Compass ára csinos vászoukötésben bérmentes küldéssel tiz korona. Megrendelések a „Magyar Pénzügy" pénzintézeti szaklap kiadó hivatalához. Budapest, VII., Almássy-tér 2. küldendők.

NYILTTÉR.*)

VII., Erzsébet-körut 2. sz. alá

Rnbinek Gyula és Szilassy Zoltán

Köztelek Zsebnaptár

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

k ö z t e l e k , 1900 n o v e m b e r h o 14.

1722 A tojásüzlet változatlan. Prima alföldi áru 79—80, erdélyi 74—76 kor.-val kelt el eredeti ládánként. A vajüzlet nagyon szilárd, Prima teavaj 2.00"-2.40, főzővaj 1.60—1.80 kor., turó élénken keresve 24^30 filléres árakon nyertek elhelyezést. Élő baromfi: rántani való csirkét 1.30—1.40, sütni valót l.^O—1.80, tyúkot 2X0-2.40, kappant 2.80—3.20, maglólibát 6.CO— 6.60, pulykát 9—12 koronáért páronkint. Vágott ludat 1.10—1.12 koronával kilóját. Jérczét 1.40—1.50, kappant 1.80—2.00, ruczát 1.80—2.00 koronával darabját. A gyümölcspiacz : batul almáért 40—46 kor., törökbálintiért 30-34 kor., kanadai renettért 40-50 kor., arany renettért 36-44kor.-át fizettek ICO kgként. Téli körtét 60—70 filléren. Finom sászJá 60—70 fll. egyébfajfák 40-50 filléres árak mellett értékesíttettek. Eladtunk rózsa burgonyát 3.00—3.20, tárga-burgonyát 3.60 koronáért métermázsáját és kifli burgonyát 6—8 korona 100 klgként. Szép nagy fejeskáposzta 5.40—5.60 koronával kelt ICO klg-ként vaggontételeknél.

Heremagvak ólomzárolása. *) Budapest, 1900. november 11-én. A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1900/1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó 1-től a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő vetőmagmenynyiségeket ólomzárolta: Luezerna Lóhere összesen m é t e r m á z s a 142 101 41 Haldek Ignácz, Budapest 94 • 5 Mauthner Ödön Budapest ... ' 20. 18 Radwáner és Rónai Bpest... 10 — 10 Magy. mezőg. szöv. Bpest 6' . — Frommer A. H. utóda Bpest— Nöthling Vilmos Budapest... — 1 296 összesen— ... 221 75 *) A hazai mezőgazdaságra káros amerikai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nen 1 ólom-

1

Budapesti takarniányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1900. november 13-án. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 145 szekér réti széna, 115 szekér muhar, 25 szekér zsupszalma 10 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, 1 szekér tengeriszár, 24 szekér egyéb takarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny és sarjú stb.) 300 zsák szecska. A forgalom közepes. Árak fillérekben, q-ként, a következők : réti széna 360—540, muhar 430—500, zsupszalma 240—28.0, alomszalma 200—260, egyéb takarmány • , lóhere 440—480, takarmányszalma , 100 kéve tengeriszár 1200—1200, luezerna 460—480, sarjú 320— 400, szalmaszecska 260-r340, széna , uj , , zabosbükköny 420 — 480. Összes kocsiszám 323, suly 452,200 kg.

90 szAm. 10-ik é v f o l y a m

Bécsi Tágémarbavásár. 1900. nov. hó 12-én. ('Foss Jenő tudósítása a ,Köztélek" részére.) összes felhajtás 4270 db. Ebből magyar 2710 db, galicziai 459 darab, bukovinai 65, német 1045 db, hizott 2550 db, legelő 367 db, fiatal 1362 db, ökör 2785 db, bika 613 db, tehén 628 db, bivaly 79 db. A multhetinél mintegy 1200 drbbal kisebb felhajtás folytán az üzlet igen élénk volt és a prima ára 2, középminöségü marha ára pedig 4 koronával 100 kilónként emelkedett, gyengébb minőségek szintén drágábban vásároltattak. Bikák csekélyebb kereslet mellett a multheti árakon keltek.

Árak: príma magyar 76—82-— (83), szekunda 64—75, tertia 56—63. Galicziai prima 76' 80'— (84 ), szekunda * 66—75, tertia 58—65. Német prima 80-87-— (88 ), szekunda 70—79, tertia 62-69. lllatvásárok. Legelőmarha : szerb és magyar 50 — 60 —, rosszabb ) Budapesti ainrtaiarhavásár. 1900. nov. hó 9-én, minőségű 50-60-—. Bika és tehén 44—63 ( 50'—. Az összes eladások, élősúlyban és bivaly 40A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósákilogrammonként, fogy. adó nélkül értendők. gának jelentése.

Felhajtatott: belföldi 342 db, eladatott 342 db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, növendék élő borjú 62 db, eladatott 60 drb, élő bárány — db, eladatott — drb; ölött belföldi 6 drb, eladatott 6 drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élö kecske — drb, eladatott — drb. Borjuvásár hangulata élénk volt. Arak a következők: Elő borjuk: belföldi - — koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 74-—98 — koronáig, kivételesen 103 koronáig súlyra, galicziai , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , — — koronáig, kiv. koronáig drbkint, 40—54 koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú: belföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, galicziai koronáig, kiv. koronáig súlyra, tiroli —— koronáig, kiv. — koronáig drbonkint, bécsi koronáig, kiv. — koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. — koronáig drbonkint, élő bárány —• •— koronáig páronkiDt, ölött bárány —• •— koronáig párja.

Bécsi sertésvásár. 1900. nov. 13 áti. {Schlcifeldtr és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Közteleit" részére). Felhajtás: 4793 lengyel, 6931 magyar, összesen 11724 drb. A vásár élénkebb volt. Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül: prima 86—88 fillér, kivételesen 89 fillér, közepe! 73—84 fillér, könnyű fillér, süldő 60-80 fillér.

Bécsi sznrémarhavásár. 1900. nov. 8-áa. Felhozatott: 3211 borjú, 3145 élő sertés, 2100 kizsigerelt sertés, 647 kizsigerelt juh, 143 bárány. Borjuk élénk kereslet mellett 4fillérrelmagasabb ái^n keltek. Sertés és juhvásár lanyha volt. Arak Jrilogrammonkint: kizsigerelt borjú 90—104, prima 106—122, primissima 124—128 ( — é l ő borjú , prima ( r), primissima — (—), fiatal sertés 56—76, kizsigerelt sertés, nehéz 92—100, hizó sertés, süldő 80—100 ( ), kizsigerelt juh 48—72 pr. kiló fillérekben, bárány páronkint 10—24 (—) korona.

Hideghusvásár az Orczy-uti élelmi piaezon. 1900. november hó 13-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek• részére). Felhozott Budapestről 58 árus 107 db sertést, 2 árus 10 db süldőt, 1400 kg. friss hust, 600 kg. füstölt hust, 1000 kg. szalonnát, 600 Bécsi jnhvásár. 1900, nov. hő 8-án. Mhajtál kg. hájat. Budapesti jnlivásár. (á 1900. november hé 12-én. 2085 db juh. Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 2 árus 40 Az üzlet változatlan volt. drb sertést, Soltról 5 árus 35 drb sertést, Dunapataj- székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). Arak: juh 38-42 kiv.—45— per kiló fillérekbenról 2 árus 12 darab sertést, Dunavecséről 1 árus Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 622 darab, raczka 20 30 — korona páronként. 7 drb sertést, Ráczkevéről 1 árus 6 drb sertést, eladatott 622 drb, feljavított juibok 190 drb, eladatott összesen 11 árus 100 drb sertést, helybeli árus 107 drb 190 drb, kisorolt kosok — drb, eladatott — darab, sertést, főösszeg 207 drb sertést. kiverő juh 89 drb, eladatott 89 drb, bárány — drb. Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sereladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai téshús 1 kg. 96—108 lillér, 1 q/76C0—84C0 K., süldő" HezSgaidáK ügyeimébe! " —, eladatott — db szerbiai —, eladatott db. hus 1 kg. 128—136 fillér, 1 q K., füstölt angol keresztezés 103, eladatott 103 db, romániai —, sertéshús 1 kg. 112—128 fii, 1 q korona, durvaszőrü — db. szalonna zsirnak 1 kg. 100—104 fill., 1 q K., Birkavásár hangulata lanyha volt, a csekély felfüstölt szalonna 1 kg. 1C4—112, 1 q fillér, háj 1 kg. 104—112, 1 q fillér, disznózsír hajtás is meghaladta a szükségletet, az árak 2 fillérrel 1 kg. 112—120,1 q fillér, kocsonyahús csökkentek. 1 kg. 60-80, 1 kg. fillér, füstölt sonka Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 34-36.- K. 1 kg. 140—1£0 fillér. 1 q korona, kolbász 1 kg. páronkint, 36—40 (—)K.-ig 100 kiló élősúly szerint,feljaví0 fillér. 128—136 fillér, disznósajt 1 kg. f tott juhok 26—30-— K. páronkint, 32' 36 (—) K.-ig 100 kiló élő suly szerint; kisorolt kosok K.-ig páronkint, .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, Hideghnsvásár a Garay-téri élelmi piaezon kiverő juhok 20"- 24— K.-ig páronkint, — K-ig 100 ki. 1900. november 13-án. (Aszékesfővárosi vásárigazgatóság élős. sz., bárány — K., kecske —•— K. páronkint, jelentése a ,Köztelek* részére.'1 Felhozott Budapestről durvaszőrü —. •— K. páronkint, K.-ig 100 60 árus 61 db sertést, 0 árus 12 db süldőt, 3000 kg. Iriss hust, 1000 kg. füstölt hust, 500 kg. szalonnát, kiló élősúly szerint, szerbiai —•— K. páronkint, — K-jg élősúly szerint, angol keresztezés — K. páronkint. 300 kg. hájat,— kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. RÉSZVÉNYTÁRSULAT romániai — K. páronkint, raczkajuhok —•— .— K. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyapáronkint, —. —.— K.-ig ICO kiló élősúly szerint, húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — BUDAPESTEN, kg. töpörtőt. Vidékről és pedig: N.-Kőrösről 11 árus 106 drb K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. S Z Á M . Budapesti lóvásár. Budapest, 1900. nov. 11—12-én sertést, Czeglédről 7 árus 74 darab sertést, Nagy- {A bulapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" Székelyről 4 árus 85 drb sertést, Szabad-szállásról 1 árus 3 drb sertést, Madocsáról 8 árus 64 drb sertést, részért). A vásár kielégítő nagyságú, a vásár forgalma Dunapatajról 2 árus 10 drb sertést, Laczházáról 3 árus közepes volt. A felhajtott anyag minőségileg megfelelő25 drb sertést, Kis-Kőrösről 2 árus 11 drb sertést, nek jelezhető. A vevők legnagyobb részt helybeli és Kun-Sz.-Miklósról 2 árus 19 drb sertést, K.-Szt.-Imréről 1 árus 11 drb sertést, Czeczéröl 1 árus 5 drb sertést, környékbeliek voltak, de akadtak bécsi kereskedők is. Valamint Angol- és Francziaországba való szállítás összesen 42 árus 413 drb sertést. czéljából is történtek bevásárlások. 2Vs, 3V», 4, 4V», 6, 8, 10, 12 lóerejüek. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss serFelhajtatott^összesen 2075 db. Eladatott 7i 2 db. téshús 1 kg. 96—100 fillér, 1 q korona, stlldőJobb minőségű lovakból bátas 80 drb, eladatott 25 db, hus 1 kg. 104—112 fillér, 1 q korona, füstölt 300-5C0 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 100 db, sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q korona, eladatott 40 db, 340—460 K.-ért, nehezebb kocsilő szalonna zsirnak 1 kg. 100—104fillér, 1 q korona, (hintós) 200 db, eladatott 75 db 240-480 K.-ért, igás (uti m o z d o n y o k . ) füstölt szalonna 1 kg. 136—144 fülér, 1 q — kocsiló (nehéz nyugoti faj) 150 db, eladatott 30 db 90— [orona, háj 1 kg. 100—120 fillér, 1 q 300 K.-ért, ponny 4 db, eladatott 2 db 48-90 K.-ért; Kérjük minden szakbavágó kérdéssel bi1, disznózsír 1 kg. 120 fillér, 1 q — — közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros lé 1, kocsonyahús 1 kg. 60—64 fillér, 1 q zalommal hozzánk fordulni, készséggel stb.) 4C0 db, eladatott 120 db 90-250 K.-ért, könnyebb orona, füstölt sonka 1 kg. 156—160 fillér, 1 q félék (parasztló stb.) 800 db, eladatott 320 db 60—160 adunk kimerítő és felvilágosító választ. orona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 341 db, eladatott urka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. fü lér. 90 db 18-44 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 40 db, az állatkert részére vásároltatott 12 darab, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos beÁrjegyzék kívánatra dijmsotesen küldetik.

Elismert kitűnő hazai gyártmány!

1600 gözcséplökészlet üzemben!

ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár

magánjárók

pleírni szerek értéke,sif tését eszközlik az előL irt °/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak.

cT

Magyar

Értékesítésre elfogad:

Gazdák

V á s á r c s a r n o k Ellátó S z ö v e t k e z e t e

HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNÖKABAN.

Azonnali készpénzelszámolás.

G)

172,1

K Ő Z T E L E K , 1900. N O V E M B E R H Ö \ 4 .

9Ö. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.

Sürgönyczim: Aurora—Budapest.

H O T T E R F . .1. R . gyógyszertár a sz. Józsefhez BÉCS, XI1/2., Schönbrunnerstrasse 182. HOTTEE-FELE TEAIMM8-FLÜID Hotter-féle Absorbinol 1 palaozk 1 frt 20 kr. i/i palaczk frt «.—, V« palaozk frt S.50. Eltávolít mindennemű kinövést és zsíros Az inakat és izmokat a magas öreg korig testtapadékot, a nélkül, hogy a szőrt tönkre állandó erőben és frissen fenntartja, az tenné ^ Erősiti ^ a megtámadott ós ^gyenge állatot a bedörzsölések után a legnagyobb fáradalmakra és vontatásra képesíti. A tulerőltetés következményeinél, bénulás, szagSástól"; k™6nöMnbev41t%ebajInlC cafllökT gatás és merevedésnél meglepő sikerrel alkalmazandó. daganatnál, patabütyköknél, vastag térdnél, csomóknál az ínakon, vastag bokánál, dagaHOTTEB I. ÉS II. SZ. DI3SHÓP0SA 1 kiló 1 frt 20 kr. zuzódásokat. Legjobb étrendi szer a disznók étvágyáHotler-féle Agrll táppora t , nak és az azzal járó emésztésnek előmozdílovak és szarvasmarháknak, 1 osomag 80 kr. mos'bizön }ejf*itüf5bbiei'molyek szi ' tására ; kitűnően bevált orbáneznál. A II. ^ Kitűnő póUék atakarmányhoz az állat ereje sonló szerek által hatásukban el nem számú hasmenésnél alkalmazandó. érettek. Raktárak a gyógyszertárakHOTTEB-FÉLE HOLTTETEMSENŐOS Főraktár: BUDAPESTEN™ Dr. BUDAI EMIL, l/i tégely ára 2 frt, V, tégely 1 frt 20 kr. városi gyógysü. Városháztér, dr. Egger Leó és Lovaknál mindennemű kolika és hugy felFelülmúlhatatlan holttetem eltávolítására régi Egger.1. Hidorgyégysi. VI., Vácsl-iSrnt 17. & akadás, szarvasmarháknál pedig puffadtság ellen alkalmazandó. bajoknál is. TÖEOK JÓZSEF gyögysxertára Hrilv-ntcxi 12.

Lapunk bekötési táblája i f r t rn l u r ö r t (poFtjmsatw)

kapható kiadóhivatalunkban.

Kitűnő

HusncmUket, füstölt lmst, vadakat, szárnyasokat— élő és leölt állapotban, tojást,, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.

^ ^ ^ *°kédr,b ^csépiekészletl Sbufüeworth' S füllesztő%ovább°á"szecska-8 vágók, répai-uzők, velSgépek, lógerebljék, pianet. jun, ekekapák^tengerl morzsoló*, robban és igen olcsón eladók K5r«iszehen°yUla éS Em " nél Böszörmény.' 'isii

minőségű

tölgymakk-Dt nemkülönben mindenféle e r d é s z e t i m a g o t ajánl a

Magy.

magpergető-gyár

Faragó Béla Zala-Egerszegen; m i n d e n kiállításon k i t ü n t e t v e , legutóbb Párisban ezüst éremmel. 1142

H t f l k M i gyökerefen gyógyít számos évi kórházi működése alatt nyert gazdag tapasztalatai alapján med. univ.

Dr. FABINYI v. kórhá.zi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. R e n d e l é s 9 — 3 - i g ; este 6—8-ig. BUDAPESTEN,

V I I . k e r . , E r z s é b e t - k ö r ű t 12. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.

November hóban jelenik meg a

P á l y á z a t i hirdetmény.

da^áasifi

A vezetésem alatt álló adai m. kir. földmives

iskolánál a tanulókat

^aftif

L ^ I M I I I S L I

1901. évre.

élelmező n y ú j t a n d ó k be. szerezhetők be.

S Z E R K E S Z T Ő :

Ada,

S Z I L A S S Y Z O L T Á N . az Orsz. Magy. 6azd. Egyesület szerkesztő-titkára. K i a d j a az O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i

Ára portomentes

küldéssel

7 korona

1795

Esetleges

felvilágosítások

helyben

1900. n o v e m b e r 9-én.

M. kir. földmives iskola igazgatósága, H a u e r Géza igazgató.

Egyesület

és 80

fillér.

A j á n l o t t küldéssel 2 korona. E g y d í s z e s e n s t e l j e s e n v á s z o n b a k ö t ö t t , n a p t á r részs z e l és g a z d a s á g i t u d n i v a l ó k k a l e l l á t o t t n a g y a l a k ú s z á m v i t e l i k ö n y v , a melyet minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész éven át használhat. egyszerű

Előfizetéseket elfogad

a „KÖZTELEK" kiadóhivatala B U D A P E S T ,

vállalatra

pályázat hirdettetik. Pályázatok folyó évi november hó 30-áig

IX. kerület, Üllői-ut 25. szám.

Bérbeadási hirdetmény. Mlts. g r ó f S z á p á r y pező Pestm.

Tószeg

Frigyes

község

ur

határában

tulajdonát fekvő

ké-

mintegy

1123,1 holdat tevő birtok 1901. síi «Mibf lii l-jil 6 vap 10 Btalin

haszonbérbe fog adatni. A részletes haszonbérleti feltételek G r L A T Z jószágfelügyelő

urnái Abonyban

BÉLA

betekinthetők. 1791

17*24

KŐZTELEK

1900. N O V E M B E R H O

Í4.

SŐ. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

A m. kir. államvasutak téli menetrendje. Budapest- Hatvan, Budapest—Bicske,

Budapest—Párkány-Nánára

a vonalok

é r k e z é s e o d a és v i s s z a .

Érvényes 1900. évi október hó l-től. B u d a p e s t k . p. u. —

Hatvan.

Gy.v. Gy.v. v. S z ' , Sz. V. Sz. v. Sz: v. Sz. v. Gy.v. Sz. v. Gy.v. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Sz. V. I.—II. I.—II. Sz. I.-III. I.-III. I.-III. I.-III. I.-II. I.-III. I.-II. I.-III. I.-III. II.-III, I-III. I.-III. 402 304 I.-III. I.-III. 408 310 306 316 312 302 • 308 318 324 1506 406 1508 Budapest keleti p. u. indul 710 730 850 935 1235 235 245 • 345 520 625 650 Péczel 815 930 1019 831 121 328 604 709 845 845 738 Gödöllő érkezik 888 954 1045 147 854 427 353 630 911, 940 813 X753 955 1046 32 54 631 X318 912 lono 4 2 Aszód indul X813 X829 819 1017 1112 216 338 446 805 i l i i 659 938 1007 Hatvan ... érkezik 830 845 944 1038 1136 355 , 503 833 1005 » Budapest keleti p. udvar—Gödöllő között az utasok leszállása ki van zárva © Bezárólag október hó 31-ig közlekedik. 1 1 1 1 1 1

Állomások

Hatvan Aszód ... ... Gödöllő Gödöllő Péczel Budapest k. p. u. ... ..

indul indul érkezik indul érkezik

H a t v a n — B u d a p e s t kel<-ti p. V. V. Sz. v. Sz. V. Sz. v. Sz. v. Sz°v. Sz. v. Sz. v. i-m. I.-IH. I.—III. L-m. I.-III. I.-III. I.-III. i-m. 321 405 309 lSbö 319 307 311 425 525 2*7 600 <>52 1020 306 563 1050 717 522 3« '625 1121 360 S.'S'SS 5 706 7 4 8 524 1122 49 515 424 050 810 1145 520 600 635 815 1225. 845

ifi

mii!

Állomások

V. v. I.-III. 322 1110 1200 1229 101 128

U. Gy.v. Gy.v. Sz. v. Gy.v. Sz. V. Sz. v. Sz. v. I.-II. I.—II. I.-III. I.-III. I.-III. I.-III. I.—II. 301 403 315 313 305 407 1507 1137 1205 332 633 652 658 719 1223 521 ,X1244 ' 552 XI2" 200 7 2 6 Íl7 554 749 223 810 617 1250 130 505 535 830 850

Gy.v. I.-II. L-IIL 303 377 803 808 852 X837 X914 920

1000

B u d a p e s t k e l e t i p. u. — B i c s k e . Sz. v. 10 I.—III.

Állomások

Gy.v. I.-II.

Budapest keleti p. u. ..- indul

650

850

Budapest-Ferenczváros

indul

707

.. érkezik

716

906

.. indul

721

907

~ érkezik

827

945

Budapest-Kelenföld Budapest-Kelenföld Bicske

Sz. V. 20 I.-III.

Sz. v. 22 i-m. 1225

•

Gy.v. 1302 I.-II. 145

-

1236

_

-

1245

201

- ,

1246

202

150

240

-

Gv.v. 4 I.-II.

1*6V I.—III.

220

Sz. V. 12 1.—m

Sz, v 18 I.—III.

T. sz. sz. Sz. v. 48 « 1304 I.—III. I.—III.

Sz. v. » 8 I.-III.

230

430

900

955

1045

241

441

9?4

1008

1059

236

251

451

945

1018

1110

237

252

453

950

356

557

1021 H31

1118

' 315

_

-

_

1100

1218

O A 7., 8. és 1304. sz. személyvonatoknál a szomszédos forgalmú menetjegyek h asználata ki van zái

T. sz. sz. Sz. v. 47 a 7 1.—HL L—III.

Állomások

S 15 ' L-m.

Sz. v. 19 I.—III.

Sz. V. I.—III.

indul

435

505

546

746

1250

111

317

'481

619

650

544

612

651

849

128

148

418

536

658

752

616

659

859

129

149

540

659

754

712

909

-

438

563

_

846 848

627

_

428

Budapest-Ferenczváros indul

5« 602

807

90S

Budapest keleti p.u.

615

640

725

920

145

205

450

605

715

820

915

érkezik

74a .

_

.

Sz. v. 17 I.-III.

_ _ -

Állomások

IMajest ny: p: 11. ím. palota— Újpest ind. JVácz ÍM. iNasr-Haros — ind. párKány-Bána ért 1

Gy. v. 5 I.—II.

. indul

Bicske ... Budapest—Kelenföld

Budapest—Kelenföld ... érkezik

I

B i c s k e — B u d a p e s t k e l e t i p . u, Sz. v. Sz. v. Gy. v. Gy. v. Sz. v. Sz. v. 1303 3 1301 21 27 I.—III. 1.—ín. I.-II. I.—II. I.-III. I—III.

Állomások

5- 655 7.30 800 915 925 1215 1225 115 930 f 939 1230 fi 241 130 610 710 érk. 1018 érk. 124 érk. 218 érk. érk. 803 821 1050 — 157 •235 848 909 258 -1 érk. Sz. v. Sz^v.lg^T. ^165 H; i'm I-IH.

220 430 450 600 620 740 905 935 1040 f235 240 445 Í504 615 920 f9*l 1056 318 érk. érk. érk. érk! 1006Í1035 11 ^ 355 741 615 1042 111' 445 830 1126 érk. SZ.V. Gyjj. OyjV. I.-IH. i-ín : i

M 7i \

448 529 840 5*0 615 931 520 1600 ,651 1004 525 604 625 1637 720 1782 802 955 1052 620 640 650 735 745 815| 1010UOÖ

11111

Ipártóny-Mna M líagy-Maios — ind. IVácz ind. palota-Ujest — ind. IBndapestny.p. n. éri.

1287 118

230 305 145 250 347 580 158 305 400 546

353 749 805 713 833 442 750 900 852 515 1552 635 810 1 605 650 825 845

Jegyzet : * Ezen,vonatnál
i g a z g a t ó s á g ' .

90 s z a m . 10-ik ÉVFOLYAM.

köztelek

ezen felül mindéi intf^shirdetés^fe3

KIS HIRDETÉSEK

Címig oly l » T e l e k r « r f t l a a z o l n n k , m e l y e k k e l vál

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS> írnoki állás van üresedésben méltóságos gróf Mailáth József ur e » e S 82? koronaU'íizetés teljes ellátással van javadalmazva. Pályázhatnak akadémiát vagy gazdasági tanintézetet végzett gazdászok, leg mis heí" eél' íwítöttéS "í" 4" la ukról szóié bizonyítványaiknak másolatát, melyek vissza eg^dejuregadéczembeérnhókWg zék, Őrhegyre, u. p: Perbenylfc..

ésaaTáT8a7^zéghe°zílBudaaDísV Dorottya-utca 9. intézendők^ Gazdasági segéd ^AJ4évi'agyakOTfattáIéW?ó!

Gépész, ki az elektrotechnikai tanfolyamot végezte, nagy uradaé°v°b°Mml°Mmazá\banZeföbb gépekas?eÍelésében, "uj munkákat is végez, negyven éves, lomba állást keres-' Levelek Számtartó Nagy. Sándo • Eudapest, mérlegképes, a kettős könyv- Njfelejts-utcza 2,. 1 7 9 6 velezésben jártas, több év óta ozimzendŐK. Gazdasági egpnagyobb uradalomban van 1 1 1 i nlkouk szerény javadalmazással szakképzett, vadalmazott^álfás* a 1° ^ ^cfhaJ tjasovszky Attila Budapest, iátváufelcseréln^Szives^megkereséSős gazdatiszti dők „Számtartó 1644 jelige lás gyTrmektelen%'azdatlIzti

Mükertész, lés^stetepi^és^dohánytermetós, kertészeinek mínde™ iáb'aí nagyon jártas, a franczia siőlőtenyétztésből^v4rosi bizonyit- jártas, f 7 évi' 'gyakorlatárőrjó bizonyítványokkal rendelkezik. egy tiszavidéki narendelkezik, több^elvet'beí Jelenleg gyobb gazdaságban van alkalszél, hasonló állást keres. Ozim mazásban, álását JML január adőhfratalban? "l688

Jószágrelügyelői vagy ehhez hasonló önálló K. jelige^alaU^'wadtofvatal' gazdasági alka'mazást elfogad, egy a magyar-óvári gazdasági . ... Kezelő tiszti ÉRTTAFe'őzéghezSÍeLdaapUe1et' gyakorlattal rendelkező ^ d a , vagy ispání állást ... m i Dorottya uteza 9. kéretnek. egy földmives iskolát végzett holdas bérgazdaságot önállóan 26 éves keresztény ispán, ki « 1 illatát elsői endü vezetett és mint jószágfelKerestetik is működött. Óvadék al- és felföldi gazdaságokban nőtlenflatalember kisebb tej- ügyelő gazdasághoz és egyéb gazda- mellett megfelelő évi jövedelsági teendőkhöz. Gazdasági 7 7 6 iskolai bizonyítvány nem ok- hiva alban. ' 1 Főtiszti állást vetlen szükséges, csak néhány Gazdatiszt évi gyakorlat kivintatik. Ajánletileg és nagyobb uradalmaklatok igények me jelölésével A: 3 1 ^ITN?1Neszéiból szerzett, gyakorlatilag kép29 éves" rórn^ zett, nagjon erélyes, komoly nfegye,Bkuídeud*k°S,a8' P1767 gondolkozású gazdatiszt, uj évi belépéssel. Dohány, czukorrépa Gépész-kovács gezte és 10 éves gyakorlata és egyéb növények termeléséés bognár kerestetik 800 holdas van nagyobb gazdaságokból. ben, valamint az állattenyészSzives megkeresések tés és hizlalásokban, ugy szingazdaságba^ mindkettő s^ját Blazsovszky Gyula, Nagy-Béc*e tén a gazdaság adminisztrális ügyeiben teljes gyakorlattal bir. korona. ^^b^járandSg^ Kifogástalan működését és jellemét elsőrendű referenczíák és kitűnő bizonyítványok i«árpa, 1800 OBI SszántoU°fs'd! zo ják. Ozim a kiadóban. 1S04 150 kéve rőzse^ kis kerti föld33 éves, szetben,^egy-egy szobás lakás kori^tamrő, gazdaságaidén °Gépész kovácstól megkívántatik, hogy ügf ee lóvasaló és gépkezelő legyen. Folyamodványok^nagys. Szarvasy SánAdai földmivesiskolát kiünően végzett, VI, évi gyakottal biró, erélyes, nős, hadmentes egyén, Nó grád-ludány i járta* a gazdaság minden agá-

uradalom ré-zére ' kerestetik. Ajánlatok bizonyitváay másolatokkal „A. J. 8114" alatt

„mn mm pjr^m

llltlíil

ÁLLÁTOL

P

A

fel Pogadtatik.^Fo'lyaruodvány ok Nográdm. ' " fenti uradalomhoz benyújtandók. 1719 * Nős k e r t é s z állást keres, a ki a kertészet _ Megbízható minden ágában teljes jártassággal bir,a|sz^őmelepek^navelozbésbenm jártas ^s'aglzdasági pénztár kezelésére vállal- házak czélszerü építésed is elkozili, U 1 1 1| r ványok és bizonyitványmásop.esteKízVé°etkörut 39/I.czl!fl zendők. 1 7 9 8

vágyó^ fg7a e faul k S e kat?„n L t^gg

a szakirodalom terményei, Bök éa adók hirdetményei

i s z u k a é g e s l e v é l b é l y e g e t vagry levelezőlapot k f i l d e n e k .

Gazdatiszt! állást keres újévi belépésre egy nős, gyermektelenfiatalember, ki nagyobb uradalomban önállóan gazdálkodott, jó bizonyitványnyal rendelkezik. A ozim megtudható a kiadőhiva-

Számtiszt, aradalmi gazdasági irodába, fcereskedelmi^ képzetteéga^^ketassággalá?birZ4BÍonyitván4ymúsolatokkal felszerelt ajánlatok „A. H 8013" czimen

1900. NOVEMBER h o 14

Elad© 60 darab válogatott erdélyi fajú fehérszőrű né„'y éves tulok (fiatal ökör) járomra vagy beállításra kitűnően alkalmas Gerendi bérgazdaság

Vöröstarka Vöröstarka tinó és üsző tinó és

usz o nn

legprímább, évesek és való ökrök későbbi

w

1—2 esetleg 3 pedig hizlalni eladására és szerződésre

legolcsóbb árért vállalkoznak

mu\

um\

6$ Kis-Czelli kereskedők.

irgentueli legfinomabl 'er-féle Colossál

teljesen príma, 1—2 esetleg 3 éves, nálam minden mennyiségben kapható olcsó áron. Későbbi, úgyszintén jármos és K i t ű n ő

Telepítés. A politikai és gazdasági H e n r i k I g n á c z fia telepítés, a telepítési bank a középbirtokrendezés és Szalőnak (Vasm.). a tenyészgazdaság (tervvázlat) S k ó t collte lítóáSOkorona. KaskaFerencz,

i r t a : Zorád István ára 1 korona,

(Budapest, Üllöi-ut 25. sz.) Postán bérmentesen küldve I korona 20 fillér.

növendék ökör és üsző borjakat

Az állattenyésztés, illetőleg állategészségügy egyik legfontosabb kérdégével: a szarvasmarhák gümőkórjának hazánkban való elterjedésével foglalkozik BBEUER ALBERT közvágóliidi felügyelő állatorvosunk.

Eredeti

Rambouillet kosok

VEGYESEK, 4IOOO

mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók Si'ilfa padlék el-

Gróf Herberstein Albert 167 uradalmi igazgatóságánál Strilek, Morvaország.

A szarvasmarhák giimökórja vágóhídi statisztika alapján czimü értekezése, mely a , , P á t r i a " irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaságnál (Üllöi-ut Köztelek) 1 koronáért kapható. Fenyőfáit, lombták, bokrok, ojtáshoz és gyökeres Riparia Po

fit—éDlmus oampt szirattyu8

Eladó b i k á k . Tenyésztésre kiválóan alkalmas 10 datsb 11 „ » it h. gyar fajta bika eladó. Megte2 0 d r b fiatal S i m (pos'a_ helyben)^gazdaságában lucnthali

félvér tehén

Végzett gazda, Tiszta v é r ű szerény igényű, erélyes fiatal ember, ki ugy a gazdaság inin- iippizai 16, 3 drb 6 éves eladó, ÁLLÁST KERESŐK, den^ágában, 2,köéDy*" a százhalmi gazdaságban, Batta Uradalmi mükertész 36 éves, nős, a kertészet min- nőtlen, kiszolgált szakaszvezető den ágában jártas, ki a magyar, 2 évig bárói uradalomban volt Több jelenleg szeszgyárral össze- törzs óriási emdeni lud eladó birja s jó bizonyítványokkal ga^ságban.mintárnc^ jutányosán Babád, u. p. Ócsa, Pestmegye. dalomban v'agy városban állást 1797 kers*. Ozim a kiadóhivatalban e l a d ó . E l a d ó ügető m é n Tehenész g a z d á n a k George L. Napoleon recordja Somogy-Szentimrei vagy major gazdának aiánl(lPp. 29 mp. küométSre) Amerel végzeit és kis gyermeki kozlk tejgazdasági iskolát vég- rikából importált 170 cm. makorától egy nagyobb gazdae,l e 11 ságban az ÖSSZ8S gazdasági nőtlen ifjú,' évi' gyakorlattal 1S té munkálatokat végezni és arra bir, bármikori belépésre, eset- mely 4 é'ven 'át kitünő Sad' Laszkáry Gyula, felügyelni tudó, 24 éves, róm. leg uj^évre. Ozim a Madőkath. vallású, nőtlen, kiszolgált Romhány, (Nógrád-megye). tü^efadó^s1van,^igen',aj^nkható. szakaszvezető szerény igénynye Megtekinthetők mélt. CherAdai nel György ur zsédenyi gazdabeié ^?ef0keres41N8t áll™ t ^ ságában Vasmegye Sárvár rel végzett nőtlenfiatalember, mellett. 1 8 0 2 PtafvörBsálmá u^p.'sfmonfa (Somogymegye. 1 8 1 6 kötelezettségének 'eleget lett. 45 drb Írnoki vagy legédtiszti állást importált szép,flatal inntháli teHázvezetőnői hén tenyészirányváltozás miatt állást keres egy intelligens jövője biztosítva van, mielőbbi eladó. Ifj. Szent-Ivány Farkasközépkorú hölgy. Czime a ki- belépésre. Ozím : Pejtsik Jenő, nál Jobbágyin u p. Apcz Heves adóhivatalban. 1 7 3 0 megye. 1 7 6 4

vásárol

HALDEK magaagykereskedése

József főherczeg ő cs. és kir. fensége udvari szállítója

BUDAPEST,

Károly-körut 9.

Tóajánlok őszi és koratavaszi szállításra egyés kétnyaras,' gyorsnövésü csehponty-, süllő-, csuka és czompó-ivadékot, továbbá megtermékenyített fogas-süllöikrát. Corchus Béla, Budapest, IV. kerület Molnár-utcza 17.

k ö z t e l e k , 1900. n o v e m b e r

1726

GÚZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gözekévei hajlsadó vagyok elválallni; épűgy

mélyrigolozást

szölő>telepitésekhez.

Érdeklődik kéretnek, hogy alanti czimemliez forduljanak.

uLr

I®l f$ 1 fi

r Lnnu,

C* C

E* 9 fti 11

gSzszántási vállalkozó BITI)aPEST-kelenfol d

ho

14.

90.

50°1«

szAm.

10-ik

évfolyam.

torméstöbblet

érhető el, ha a talaj 99°/o-os darabos égetett maró mészszel vagy 72%-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű referencziák I Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér építkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállit ELSŐ BAEONY-SZSNT6ALI

MÉSZTELEPEK

KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál

Hirdetmény. Megvételre kerestetik Zemplén, U n g , Bereg M á r a m a r o s és S z a t m á r megyék h a t á r á b a n 1200 kat. hold b ü k k és tölgygyei beültetett erdőterület. A z ajánlatok, csakis-a t u l a j d o n o s o k t ó l téve* lehetőleg az egység árat feltüntetve, 1 9 0 0 . é v n o v e m b e r 25-ig, Lelesz község volt úrbéres gazdaköiönség választmányáh o z iníézetidök. Kelt Lelesz, ( Z e m p l é n m . ) 1900. nov. 8-án. 1810 A választmány.

KABNIT •«©83grls«í9 és* k i c s i n y b e n . Megrendelhess az Országon Magyar Gazdasági BgyeHttl tttkért hivatalánál (Budapest Köztelek). • Arak: nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti azállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mai.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesületük péns Urához beküldeni kériük, a szállítási költségek st küldaméav

79.761/900. számhoz.

Bérleti hirdetmény. A magyar t a n u l m á n y i alapítvány, tulajdonát képező szegzárdi Uradalomhoz tartozó, Tolna vármegyében Szegzárd. nagyközségétől 4 kilométer távolságra fekvő

Í428iHi katasztr. hóid kiterjedésű „Palánk-lese és Ágoston" pusztai földbirtok, melynek művelési ágai a h a s z o n k é n és versenytárgyalási feltételekben v a n n a k részletezve a rajta levő gazdasági épületekkel együtt, az alulírott minisztérium IX-ik ügyosztályában (V. ker., Vadász-utcza 33. szám)

f. 1900. évi november hó

22-ik

tartandó írásbeli zárt ajánlati nyilvános u t j á n 1901, évi október hó 1-töl

napján

versenytárgyalás — 1013. évi

szeptember hó 30-ig terjedő 12 évi időtartamra haszonbérbe fog adatni. Az 1 koronás bélyeggel ellátott és 3000 korona bánatpénz letételét igazoló Írásbeli ajánlatok a fent jelzett n a p délelőtti 10 órájáig a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál n y ú j t a n d ó k be. A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál, valámint a szegzárdi kir. közalapitv. gazd. felügyelőségnél (Szegzárdon) a hivatalos órák alatt betekinthetők. Budapest, 1900. október 26-án. A 178 6

m . k i r . v a l l á s - és

közoktatásügyi

minisztériumtól.

Pályázati hirdetés. A kezelésem alatt, álló csálai és. baráczkai állami szőlőtelepen -üresedésben levő n é g y s z ő l ő s z e t i m u n k a v e z e t ő i és egy g a z d a s á g i h é r e s gazdai állás betöltésére pályázatot hirdetek. Ez állásokra csak vinczeljér-, illetve földmives iskolát végzett és katonakötelezettségüknek eléget tett egyenek pályázhatnak. Az illető állásokkal 720 korona fokozatosan 1200 koronáig ^ emelkedő évi fizetés, szabad lakás, illetmény tüzelő és konyhakert — élvezete jár. A kellően felszerelt folyamodványok f. é v i d e e z e m b e r 1 - í g alantirt igazgatósághoz Aradra (Erzsébet-körűt 30.) nyújtandók be, az állások pedig jövő évi január vagy február hóban töltendők be. - , . A csálai és baraczkai állami szölötelepek igazgatósága Aradon. •1789 K o s i n s k y if

Eladó szőlővessző.

Aje „ O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i E g y e s ü l e t „ i s t v á n t e l k i i m m ú n i s " l i o m o k t a l a j u s z ő l ő j é b ő l k i s a j á t í t á s f o l y t á n feleslegessé v á l t k ö v e t k e z ő ,

európai gyökeres és sima szőlővesszők, valamint Rparia Sauvage alanyra ojtott kétéves gyökeres ojtványok e adók.

GySkeres Olasz Bizling Nagy Burgundi ... Mézes fehér Tramini piros Piros Bakar

Chasselas Bouge „_ 10,000 , „ Blane 5,000 „ Velteliní piros 5,000 „ Tramini piros 4,000 ,

vesszők. 10,000 ézre 2,000 . 4,000 , 1,000 , 1,000 ,

Sima vesszők. Olasz Bizling 40,000 ezre Nagy Burgundi ... 10,000 , Mézes fehér ... ... 20,000 , Szent-Lőrincz 5,00Q ,

Veg-yos csemege lajta — 10,000 Ojtvány Mézes fehér Chasselas Blanc ... Bouge Oportó .w ... — ... Megrendelések az

„ .

vesszők. 10,000 drbja 1,000 , 2,000 „ 1,000 "

OrszágosMagyarGazdaságiEgyesület igazgatójához Budapest „Köztelek" intézendők. 1 A vesszők elszállításának még az ősz folyamán kell történnie. „Ezrenkint csomagolás és vasútra szállításért külön egy koronát számítunk."

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)